„A társulás képessége pedig attól függ, hogy a közösségek értékei és normái mennyire azonosak, s hogy az emberek mennyire képesek az egyéni érdekeiket a nagyobb csoportok érdekeinek alárendelni. A közös értékek bizalmat szülnek, s a bizalomnak mint látni fogjuk, nagy és mérhető gazdasági értéke van.” FUKUYAMA Francis
2013.11.07.
2
• Egy nonprofit szektor olyan szektor, amelynek a szociális és a gazdasági térben elfoglalt helyéről, határairól, sőt még nevéről sincs egyetértés a hazai és nemzetközi tudományos életben. A médiában, a politikában és a mindennapi szóhasználatban is egyre elterjedtebbé vált a civil és nonprofit szervezetek fogalmának használata, de a kifejezés jelentéstartalmával, és az ide tartozó szervezetek körével kapcsolatban továbbra is sok a félreértés. • Egy olyan szervezet együttesről lesz tehát szó, amelyről számos eltérő megközelítés, sőt tévhit él a társadalomban és a tudományos közvéleményben egyaránt. 2013.11.07.
3
• A civil és nonprofit szervezetek az emberek és társadalmi intézmények közötti kapcsolatok interakciós terei, s norma, érték, kultúra és érdek közvetítő funkciójuk is van. A nonprofit szervezeteket ezért vizsgálhatjuk úgy is, mint a társadalmi tőkével, a társadalmi integrációval kapcsolatban álló társadalmi entitásokat. Egyaránt lehetnek a társadalmi tőke mérőeszközei, annak kifejezői és közvetítői is.
• A nonprofit szektor megjelenése hazánkban a nyolcvanas-kilencvenes évekre tehető.
2013.11.07.
4
• A szervezeti megközelítés szerint a „nonprofit szektort az alapítványok és egyesületek –
illetve a közhasznú társaságok, köztestületek, és közalapítványok összessége alkotja.”
2013.11.07.
5
Jogi megközelítésben a nonprofit szektor állhat • a személyegyesülésekből (egyesületek), • célvagyont működtető személyegyesülésekből (önkéntes kölcsönös biztosító pénztár), • célvagyont működtető szervezetekből (alapítvány, közalapítvány), • a közcélú vállalkozó szervezetekből (közhasznú társaság). 2013.11.07.
6
• Funkcionális megközelítésben „A nonprofit szervezetek biztosítják a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés kereteit, alkalmat adnak a kisebbnagyobb társadalmi csoportok különleges igényeinek megfelelő szolgáltatások kifejlesztésére, a nem profitcélú társadalmi innovációra és a társadalmi problémák közösségi (de nem állami) kezelésére. Egyrészt tehermentesítik az állami szektort, másrészt lehetőséget teremtenek annak társadalmi ellenőrzésére.” 2013.11.07.
7
• A civil nonprofit szektor alatt tehát azokat a társadalmi öntevékenységet folytató szervezeteket és önszerveződéseket értjük, amelyek működését nem a megszerezhető profit és nem az állami közfeladat ellátása mozgatja, hanem a valamely közösségi szükségletet megjelenítendő társadalmi öntevékenység. • A civil társadalom, a nem kormányzati szervek és a nonprofit szektor elméleti fogalmi megközelítéséből kirajzolódik az a társadalmi forrás, amelyet Magyarországon a „civilek”, „nonprofit szféra”, „harmadik szektor” megnevezések alatt értünk. 2013.11.07.
8
• orvosi rehabilitáció, egészségügyi ellátás; • kondicionálás és fejlesztés, testközeli eszközök és azok használatának elsajátítása; • az önellátás képessége, (különösen helyzet- és helyváltoztatás, kommunikációs képesség stb.); • test távoli segédeszközök, azok használatának elsajátítása; • lakás és annak megfelelősége; • közlekedés;
2013.11.07.
9
• • • • • • • • •
az épített környezet akadálymentessége; oktatás, képzés; jövedelemszerzés lehetőségei, foglalkoztatás; különböző szolgálatok és szolgáltatások elérhetősége; társas kapcsolatok lehetőségei; vallásgyakorlás; alkotótevékenység (művészetek); sport; különböző segítségek és támogatások elérhetősége.
2013.11.07.
10
2013.11.07.
11
• Egyesületek: az emberek által önként létrehozott szervezetek, amelyeket azon tagok szabályoznak, akiket megválasztottak az egyesület irányító testületeibe. • Alapítványok: vagyoni értékek felajánlását jelenti az alapító által megjelölt törvényes célra. Alapítványok léteznek Franciaországban és volt francia gyarmat AKCS-országokban, de be külön állami engedéllyel kell rendelkezniük. 2013.11.07.
12
A kvázi-közjavakat előállító nonprofitok alapítóinak motivációit illetően 3 lehetséges indítékot említhetünk: 1. A profit. Ilyen esetben a szervezet csak formája szerint nonprofit, az alapítás elsődleges célja azonban a profit megszerzése és szétosztása a szervezet alapítói, vezetősége között. Ez a motívum különösen az olyan országokban (pl. Japán, Kolumbia) lehet erős, ahol bizonyos tevékenységeket, szolgáltatásokat (pl. oktatás) csak nonprofit formában lehet végezni. 2013.11.07.
13
2. A társadalmi megbecsültség, a politikai befolyás növelése. Az első esetben a szervezet megalapítása vagy nagy összegű adományokkal történő támogatása részben azzal függ össze, hogy az alapítók, adományozók ily módon akarják megalapozni vagy növelni még hiányzó, vagy már meglévő társadalmi elismertségüket. Jó példája ennek az Egyesült Államok, ahol a létrehozás, vagy annak elősegítése nem közvetlen anyagi érdekekkel, hanem az adott személy/szervezet társadalmi jó hírének növekedésén keresztül a társadalmi tekintély megerősítésével, növelésével függ össze. 2013.11.07.
14
2. A társadalmi megbecsültség, a politikai befolyás növelése. Hasonló a helyzet a politikai befolyás növekedése tekintetében is. Ilyenkor az alapítás látens célja, hogy az alapító a nonprofit szervezet létrehozása révén (pl. iskola, egészségügyi szolgáltatás létrehozása) számottevő befolyást szerezzen a helyi társadalomban, közösségben.
2013.11.07.
15
3. Ideológiai motívum. Az ideológiai szándék esetében a közvetlen anyagi, vagy nem anyagi célok nem játszanak meghatározó szerepet a nonprofitok létrehozásában, s az alapítók sem magánszemélyek, hanem ideológia szervezetek: szakszervezetek, politikai csoportok, és a különféle egyházak, vallási közösségek. Számukra a nonprofit
formában létrehozott és működtetett szervezetek lehetőséget teremtenek arra, hogy támogatóik bázisát kiszélesítsék, befolyásukat megnöveljék. Az általuk alapított nonprofitok nem egyszerűen az adott tevékenység szolgáltatói, hanem egyidejűleg ideológia-közvetítő, az adott érdekcsoport értékeit átadó intézmények is egyben.
2013.11.07.
16
• USA: 1.5 millió • Oroszország: 277.000 • India 2009-ben: 3.3 millió • Magyarország 2011-ben: 65.561
2013.11.07.
17
Forrás: KSH 2013.11.07.
18
70 000
60 000
50 000
40 000 Egyéb nonprofit szervezetek
30 000
Alapítványok 20 000
10 000
0 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Forrás: KSH 2013.11.07.
19
100% 90% 80% 70% 60%
Község Többi város Megyeszékhely Főváros
50% 40% 30% 20%
10% 0%
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Forrás: KSH 2013.11.07.
20
A külföldi elméletek alapján a nonprofit szervezetek létrejötte közgazdasági, szociológiai és történelmi, kulturális tényezőkkel egyaránt magyarázható. A nemzetközi megközelítések magyarországi alkalmazhatósága azonban nem mindig érvényesíthető. 1989 előtt a ma nonprofitnak tekinthető szervezetek – kivéve a politikailag neutrális (pl. sportegyesületek), vagy a hatalom által létrehozott és befolyásolt (pl. Hazafias Népfront, szakszervezeti szövetségek) – működését az akkor hatályos jogszabályok, s legfőképp az egypárti képviseleti rendszer, a korabeli hatalmi struktúra meggátolták.
A nonprofit szervezetek 1980-as évek végétől kibontakozó hazai fejlődése és megalakulásuk körülményei ezért jelentősen eltértek a demokratikus társadalmi berendezkedésű országok gyakorlatától. 2013.11.07.
21
1. A politikai szerkezet megváltozása. 2. A korábbi társadalmi szervezetek fennmaradása, illetve a régi egyesületek újjáéledése.
3. A gazdasági- és tulajdonosi szerkezet átalakulása. 4. A kielégítetlen keresletre történő reagálás, az alternatív szolgáltatói szerepkör. 5. A döntéshozói, jogalkotói szándék.
2013.11.07.
22
6. A forráshiányos intézmények bevételeinek növelése, a támogatások megszerzése, a nonprofit szervezeti forma nyújtotta kedvezmények kihasználása. 7. Az új típusú kihívások (pl. globalizáció, regionalizmus), a globális civil társadalom kialakulása, a civil és nonprofit szervezetek növekvő szerepe az érdekegyeztetési folyamatokban. 8. A hazai nonprofit szektor és az érdekérvényesítő tevékenység „kialakítása”. 2013.11.07.
23
Magyarországon a következő nonprofit szervezeti formák léteznek a hatályos jogszabályok szerint: • • • • • •
2013.11.07.
Társadalmi szervezet Egyesület Alapítvány Közalapítvány Köztestület Közhasznú társaság
24
A nonprofit szektor szervezeteivel kapcsolatosan általánosan elmondható: • intézményesültek; • önszerveződésen és öntevékenységen alapulnak; • önállóvezetéssel rendelkező szervezetek, amelyek nem részei az államigazgatásnak; • nem gazdasági társaságok (nem elsődlegesen üzletszerű tevékenység folytatására alakultak); • a politikai életben közvetlenül nem vesznek részt 2013.11.07.
25
• Mint az előbbiekből látható, a nonprofit szektort: egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok és közhasznú társaságok alkotják. • A közalapítványok és a köztestületek az állam és a nonprofit szektor határterületén helyezkednek el. A magyar jogszabályok nem húznak világos választóvonalat a nonprofit szektor és a gazdaság másik két szektora, az állam és a piac közé.
2013.11.07.
26
Tevékenységcsoport (%) Kulturális, vallási
1862
1878
1932
1982
1987
1989
27,6
18,0
12,6
0,2
1,4
3,9
0,3
1,3
6,6
51,5
45,9
36,3
27,3
14,4
32,6
16,1
26,3
23,8
3,4
4,5
0,7
1,1
1,8
1,6
30,4
19,0
19,8
0,1
0,2
6,7
–
6,2
9,3
30,4
22,5
13,9
Szakmai
6,6
31,9
16,4
–
–
7,6
Egyéb
4,4
4,6
2,0
0,6
1,9
6,2
Sport Szabadidős, hobbi
Oktatási, tudományos Egészségügyi, szociális Tűzoltó
Forrás: KSH 2013.11.07.
27
Forrás: KSH 2013.11.07.
28
Tevékenységcsoport (%)
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Kultúra
11,9
12,0
11,6
11,9
12,1
12,5
12,8
Vallás
2,8
2,7
2,4
2,4
2,3
2,3
2,2
Sport
13,4
13,3
12,2
12,2
11,9
11,6
11,5
Szabadidő, hobbi
17,7
18,0
16,8
17,0
17,2
17,1
17,1
Oktatás
15,2
15,0
13,6
13,3
13,2
13,5
13,4
Kutatás
2,3
2,2
2,1
2,1
2,1
2,0
2,0
Egészségügy
5,0
5,1
4,7
4,6
4,5
4,7
4,7
Szociális ellátás
9,5
9,5
9,0
8,8
8,6
8,8
8,9
Polgárvédelem, tűzoltás
1,6
1,6
1,5
1,5
1,5
1,4
1,4
Környezetvédelem
2,6
2,6
2,5
2,5
2,6
2,7
2,8
Településfejlesztés
6,5
6,7
6,1
6,2
6,2
6,2
6,2
Gazdaságfejlesztés
2,4
2,4
2,2
2,4
2,5
2,7
2,9
Jogvédelem
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,4
1,3
Közbiztonság védelme
3,6
3,7
3,5
3,4
3,5
3,5
3,6
Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek
1,4
1,4
1,3
1,3
1,2
1,2
1,2
Nemzetközi kapcsolatok
1,6
1,5
1,3
1,3
1,3
1,2
1,3
Szakmai, gazdasági érdekképviselet
0,1
0,1
6,9
6,7
6,8
6,2
6,0
Politika
1,0
0,9
0,9
0,9
0,9
0,8
0,8
Forrás: KSH 2013.11.07.
29
Forrás: KSH 2013.11.07.
30
100%
2007 2008 2009 2010 2011
90%
Egyesülés
35,4 34,6 33,4 33,7 33,3
80%
Nonprofit intézmény
2,7
2,5
2,3
2,4
70%
Közhasznú társaság
52,3 53,2
54
53,9 54,2
Szakmai, munkáltatói szervezet
0,8
0,6
0,5
0,5
0,5
Szakszervezet
1,8
1,8
2
1,7
1,5
4
4,1
4,1
3,8
3,8
Egyesület
2,7
3
3,3
3,8
4,3
Közalapítvány
0,1
0,1
0,1
0,1
0,1
Alapítvány
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
60%
2,1
50% 40%
Köztestület 30% 20% 10% 0% 2007 2008 2009 2010
2011
Forrás: KSH 2013.11.07.
31
Forrás: KSH 2013.11.07.
32
• Hazánkban a civil szervezetek munkaterületeit a közhasznú szervezetekről szóló 1997-es CLVI. törvény határozza meg, ennek megfelelően a szervezetek a következő területeken működhetnek közhasznúan, illetve kiemelkedően közhasznúan:
1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység 2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása 3. tudományos tevékenység, kutatás 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
2013.11.07.
33
5. kulturális tevékenység 6. kulturális örökség megóvása 7. műemlékvédelem 8. természetvédelem, állatvédelem 9. környezetvédelem 10. gyermek-és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése 12. emberi és állampolgári jogok védelme 2013.11.07.
34
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével 15. közrend és közlekedés biztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa elhárítás 16. fogyasztóvédelem 17. rehabilitációs foglalkoztatás
2013.11.07.
35
18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése- ideértve a munkaerő-kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások, 19. euroatlanti integráció elősegítése, 20. közhasznú szerveztek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások 21. ár-és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, 22. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység, 23. bűnmegelőzés és az áldozatvédelem. 2013.11.07.
36
Forrás: KSH 2013.11.07.
37
Forrás: KSH 2013.11.07.
38
Forrás: KSH 2013.11.07.
39
Forrás: KSH 2013.11.07.
40
Forrás: KSH 2013.11.07.
41
Forrás: KSH 2013.11.07.
42
Forrás: KSH 2013.11.07.
43
Forrás: KSH 2013.11.07.
44
2011
1 238 190,1
2010
1 202 255,0
2009
1 114 404,2
2008 1 093 694,2 2007
964 309,0
2006
896 244,1
2005
854 755,1 0,0 200 000,0
400 000,0
600 000,0
800 000,0 1 000 000,0 1 200 000,0 1 400 000,0
Forrás: KSH 2013.11.07.
45
100%
Politika Szakmai, gazdasági érdekképviselet Nemzetközi kapcsolatok
90% 80%
Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek Közbiztonság védelme
70%
Jogvédelem
60%
Gazdaságfejlesztés Településfejlesztés
50%
Környezetvédelem
40%
Polgárvédelem, tűzoltás Szociális ellátás
30%
Egészségügy
20%
Kutatás Oktatás
10%
Szabadidő, hobbi
0%
2005 2013.11.07.
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Forrás: KSH 46
A nonprofit szervezetek bevételi forrásai, millió Ft Szervezeti forma
állami
magán-
gazdálkodási
alap-
egyéb összesen
támogatás
tevékenység bevétele
Alapítvány
67 220,2
81 158,6
31 102,0
19 156,8
1 185,4
199 823,0
Közalapítvány
26 726,6
8 461,7
2 373,3
2 257,9
1 155,2
40 974,7
Egyesület
70 783,2
46 645,5
74 324,6
51 527,2
2 554,1
245 834,6
Köztestület
14 984,0
2 073,9
18 286,3
1 652,9
106,3
37 103,4
565,7
3 101,6
6 928,6
1 756,7
6,7
12 359,3
3 723,5
3 277,6
36 155,3
10 334,4
63,9
53 554,7
327 228,1
39 171,3
139 845,8
119 512,6
3 416,2
629 174,0
8 570,6
820,6
3 225,4
717,8
337,0
13 671,4
116,7
274,0
1 008,0
4 293,0
3,3
5 695,0
519 918,6
184 984,8
313 249,3
211 209,3
Szakszervezet Szakmai, munkáltatói szervezet Nonprofit gazdasági társaság Nonprofit intézmény Egyesülés Összesen
8 828,1 1 238 190,1
Forrás: KSH 2013.11.07.
47
1% 1%
Alapítvány 16%
Közalapítvány 3%
Egyesület Köztestület
Szakszervezet 51% 20%
3% 4% 1%
Szakmai, munkáltatói szervezet Nonprofit gazdasági társaság Nonprofit intézmény Egyesülés
Forrás: KSH 2013.11.07.
48
A nonprofit szervezetek száma működési jellemzők szerint
Szervezeti forma
Alapítvány
bevételei, kiadásai vannak
pénzt gyűjt, tartalékából él, pénz nélkül nincs csak kiadása van működik kiadása
összesen
A nonprofit szervezetek bevételi forrásai, millió Ft
19 511
634
909
791
21 845
199 823,0
1 281
33
60
17
1 391
40 974,7
31 047
1 612
695
2 195
35 549
245 834,6
Köztestület
295
1
2
1
299
37 103,4
Szakszervezet Szakmai, munkáltatói szervezet
897
46
1
65
1 009
12 359,3
2 187 2 611 33
76 34 1
55 189 –
179 – 1
2 497 2 834 35
53 554,7 629 174,0 13 671,4
Egyesülés
89
2
9
2
102
5 695,0
Összesen
57 951
2 439
1 920
3 251
65 561
1 238 190,1
Közalapítvány
Egyesület
Nonprofit gazdasági társaság Nonprofit intézmény
Forrás: KSH 2013.11.07.
49
Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Országgyűlés állandó bizottságai Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) V. Civil szervezetek VI. Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) VII. Magyar Fogyatékosügyi Civil Caucus VIII. Nemzetközi szervezetek IX. Jogvédők X. Sportszövetségek I. II. III. IV.
2013.11.07.
50
I. Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szociális, Család- és Ifjúságügyért felelős Államtitkárság • •
Főosztályok Fogyatékosságügyi Főosztály
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a legfelsőbb szerv, ahol a fogyatékosok ügye a legfelsőbb szinten képviselve van. Ezen belül a Szociális, Család-és Ifjúságügyért felelős államtitkárság feladatai közé tartozik elősegíteni a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének megvalósulását, a fogyatékos emberek jogait és az esélyegyenlőségük biztosítását érintő jogszabályok szakmai koncepciójának kidolgozását. 2013.11.07.
51
II. Országgyűlés állandó bizottságai • • •
Ifjúsági, szociális, családügyi- és lakhatási bizottság Fogyatékossággal élők albizottsága Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság
III. Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) • • •
kormányzati szervek országos civil szervezetek kisebb szervezetek (sport, kultúra, foglalkoztatás, érdekvédelem)
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács feladata a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok véleményezése, illetve hogy javaslatot tegyen a csoportra vonatkozó döntésekre, programokra, jogi szabályozásra. 2013.11.07.
52
IV. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány • • • • • • •
Magyar Jelnyelvi Programiroda Akadálymentesítési Programiroda Oktatási Programiroda Dobbantó Projektiroda Rehabilitációs Programiroda Felnőttképzési és Minőségátirányítási Csoport Szakmai-Fejlesztési Csoport
A közel tíz éves múlttal rendelkező intézmény célja szakmai programjai révén, a fogyatékosügy minél szélesebb körű társadalmi elfogadtatása és komplex rehabilitációjának elősegítése. A "semmit rólunk, nélkülünk"- elv alapján szorosan együttműködnek a fogyatékos személyek érdekvédelmi és szakmai szervezeteivel, hazai és nemzetközi szakembereivel, intézményeivel. 2013.11.07.
53
V. Civil szervezetek • • • • • • • • •
2013.11.07.
Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítők Országos Érdekvédelmi Szövetséges (ÉFOÉSZ) Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) Magyar Szervátültetettek Szövetsége (MSZSZ) Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE) Soteria Alapítvány a Lelki problémákkal élőkért (SA) Védett Szervezetek Országos Szövetsége (VSZOSZ)
54
VI. Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT)
A FESZT-ként ismert fogyatékosságügyi társulás 2001-ben alakult, tagszervezetei 600 ezer fogyatékossággal élő embert képviselnek. A tanács célja a különböző fogyatékossági csoportokat képviselő szervezetek közötti hatékony együttműködés megvalósítása, valamint az oktatás, a foglalkoztatási helyzet és a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés elérése. A FESZT ernyőszervezetként magába foglalja a fent említett országos szervezeteket (kivéve a Soteria Alapítványt és a Védett Szervezetek Országos Szövetségét).
2013.11.07.
55
VII. Magyar Fogyatékosügyi Civil Caucus Egy kifejezetten civil szervezetekből álló fórum, mely a magyar fogyatékosügyi szervezetek és szövetségeseik hierarchiamentes együttműködési hálózataként funkcionál. VIII. Nemzetközi szervezetek • • • • • 2013.11.07.
ENSZ: Fogyatékossággal Élő Személyek Bizottsága Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) Európai Bizottság: Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi összetartozás tárcája Európai Parlament: Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, Fogyatékosságügyi Munkacsoport Európa Tanács 56
•
A Fogyatékossággal Élő Személyek Bizottsága egy független szakértőkből álló testület, amely azért küzd, hogy elősegítse a fogyatékossággal élők jogainak érvényesülését világszerte. A tagok legfőbb feladata az egyezményt ratifikáló országok megfigyelése, korrekt és politikailag semleges értékelése, illetve ellenőrzése a fogyatékossággal élő emberek jogai tekintetében.
•
Az Európai Fogyatékosügyi Fórum a fogyatékossággal élő emberek szervezete, mely azért alakult, hogy megvédje a fogyatékossággal élők jogait. A fórum kapcsolatot teremt a fogyatékossággal élő emberek az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság között.
2013.11.07.
57
•
A Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi összetartozás tárcája többek között kiemelt feladatának tekinti a társadalmi befogadás erősítését azoknak az erőfeszítéseknek a támogatásával, amelyek célja a szegénység leküzdése és a társadalmi kirekesztés felszámolása, a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése, az új demográfiai és társadalmi fejlemények felmérése.
•
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság hatáskörébe tartoznak a foglalkoztatáspolitika kérdései, valamint a szociálpolitikai kérdések összessége a munkafeltételek, a szakképzés és a munkavállalók és nyugdíjasok szabad mozgásának kérdéseivel együtt.
2013.11.07.
58
IX. Jogvédők • Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (OBH): Állampolgári jogok országgyűlési biztosa • Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) • Magyar Helsinki Bizottság (MHB) • Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
2013.11.07.
59
•
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság országos hatáskörű államigazgatási szerv, amelynek feladata az egyenlő bánásmód megsértése esetén tett panaszok kivizsgálása és az egyenlő bánásmód szempontjainak érvényesítése a közpolitikai folyamatokban.
•
Az 1989-ben alakult Magyar Helsinki Bizottság közhasznú egyesület, tevékenységének két fő területe a menekülők és a más nemzetközi egyezmények alapján oltalomra szoruló külföldiek jogainak védelme, továbbá a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatás működésének nyomon követése.
•
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő és non-profit szervezet azért dolgozik, hogy bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, ezenkívül komoly figyelmet fordít a személyi szabadság, az emberi méltóság, a magánszféra védelmére. A fogyatékossággal élőket számos programmal, többek között a betegjogi programmal és az intézménytelenítéssel segítené.
2013.11.07.
60
X. Sportszövetségek 2012 januárjától köztestületi jogállásuk elvesztésével, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagozataként működnek tovább a fogyatékos sportszervezetek. • • • • • • • •
Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) Magyar Siketek Sportszövetsége (MSSSZ) Magyar Speciális Olimpiai Szövetség (MSOSZ) Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége (MSZSZ) Magyar Parasport Szövetség Magyar Látássérültek és Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége (MLMS) Fogyatékosok Diák-, és Szabadidősport Szövetség (FODISZ) Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FONESZ)
2013.11.07.
61
• Kihívást jelentő munkahelyek olyan embereknek, akik hisznek abban, megváltoztathatnak életeket. • Viszonylag kevesebb fizetés és a munkával való elégedettség. • Több autonómia tervek végrehajtásában.
2013.11.07.
62
Forrás: KSH 2013.11.07.
63
Forrás: KSH 2013.11.07.
64
Forrás: KSH 2013.11.07.
65
• Pénzügyi korlátok. • Kétségek a hitelesség miatt. • Nem megfelelő munkaerő. • Vibrálás hiánya. • Gyors eredmények hiánya.
• Egészségtelen verseny.
2013.11.07.
66
• A rehabilitáció nem teljes a civil szervezetek jelenléte nélkül. • Munkájuk életeket alakít át. • A civil szervezetek összekötő kapcsot alkotnak az emberek és a kormány között.
2013.11.07.
67
Az ezer mérföldes utazás
11/7/2013 2013.11.07.
is egyetlen lépéssel
kezdődik.
68
68
