FÖLDTANI KÖZLÖNY XLl, KÖTET.
1911 SZEPTEMBER-OKTÓBER.
9-10. FÜZET.
A KECSKEMÉTI FÖLDRENGÉS. Irta : B a lle n e g g e r R ó b e rt. — A IV. táblával s a 48—50. ábrákkal. —
Az 1911. év július hónap 8-án, hajnali két óra után hatalmas föld rengés rázta meg a Nagy Magyar Alföldet. Főkép a Duna— Tisza közén jelentkezett az erős rengés, amely néhány pillanat alatt rémes pusztí tásokat idézett elő Kecskeméten. Ez a földrengés nem az első, amelyet Kecskeméten éreztek. íg y három hettel azelőtt, június 2 1-én közepes erejű földrengés volt itt, amely néhány kéményt le is dobott. Három évvel ezelőtt, 1908 május 26-ikán is erős földrengést éreztek, amely károkat is okozott. Régebbi időkből is ismeretes több földrengés. íg y R é t h ly A ntal kézirati katalógusában fel van jegyezve 1561-ből (febr. 12— márc. 1-je közötti időből) egy katasztrofális földrengés. Szilády K ároly dr. főlevéltáros úr szives közlése szerint a kecskeméti ferencrendi barátok házi történetében 1600 óta két földrengésről található följegyzés: 1783 április 22-ikén hajnalban 3A 4-kor és 1SIO január 14-én este és éjjel, a híres moóri földrengéssel egyidőben. Ez utóbbi földindulásról megemlékszik néhai Diószegi József kecskeméti lakosnak a városi levéltár ban őrzött naplója is, amelyben még három utalás található, nevezete sen 1S29 Judith éjjelén éjfélkor (jún. 25), 1865 jan. 19-én este 8Vs óra kor és ugyanez év jan. 2S-ikán 9 órakor. Ezen utóbbi rengések azon ban nem okozhattak nagy pusztításokat, mert a városi tanács üléseinek jegyzőkönyvei, amelyek 1591-től megvannak, nem tesznek róluk említést. Az idei kecskeméti földrengés ta n u lm á n y o z á sá ra L óczy L a jo s dr. egyetemi ta n á r úr, a m. kir. földtani intéz et igazgatója, engem et k ü ld ö tt ki. T apasztalataim ról a következőkben szám olok be. A legnagyobb pusztítások Kecskem ét város területére esnek, a m e l lékelt térképen (IV. tábla) ez a terület az I. szám ú övvel van jelölve. E bben az övben m in d e n ház m egsérült, sok összedőlt, vagy pedig oly nagy sérüléseket szenvedett, hogy ú jra kell é p íte n i; ide tartozik Kecs kem ét város ENy-i resze, a N agykőrösi-utcától szám ítva, a M ária város, a Talfája dűlő, továbbá a K atona-telep. b'öldtani Közlöny. XLI. köt 1911.
41
626
BALLENEGGER RÓBERT
A m ásodik övben (a IV. tá b lá n II . szám m al jelölve) sok ház m eg sérült, orom falak ledőltek, a legtöbb kém ény összetört és ledőlt. Ebbe az övbe tartozik K ecskem ét többi negyede, a Kisnyiri állom ás, továbbá Nagykőrös városa. A h a rm ad ik övben (a IV. tá b lá n III. szám m al jelölve) a károk sokkal kevésbé jelentékenyek, egyes h ázak m egrepedtek, n é h á n y kém ény ledőlt. Ide tartozik K erekegyháza, Lajosm izse, Czegléd, Albertiirsa, és Kécske községek területe. Kocséren S c h u s t e r őrnagy özvegyének h á z a erősen m egrepedezett, s m ég n é h á n y ház. A negyedik övben (a IV. tá b lá n IV. szám ú jelzéssel) a földrengés k áro k a t nem okozott, a lakosok közül sokan á lm ukb ól felébredtek, de n em tu la jd o n íto tta k nagyobb jelentőséget az esem énynek. E rre a te r ü letre esik K ecskem ét DNy-i határa, a Helvécia-telep, Köncsög, Városföldje, Szentlőrincz. E g y á lta lá n igen nevezetes, hogy a legnagyobb károkat szenvedett te rü let m ellett, m in d en á tm e n e t nélkül ta lálju k azt a te rü le tet, ahol a földrengés m ég különösebb ijedelm et sem okozott. E n n e k a nevezetes jelenségnek m a g y a rá z á sá ra fel kell tételeznünk, hogy részben a kecskem ét — bu d a p e sti irá n y b a n , részben erre m erőleges a kecskem ét— kalocsai irá n y b a n h a ta lm a s vetődések m élyebbre vetették az Alföld bázisát. E zen vetődések keresztezésében fekszik m aga Kecskemét, ahol ezen geotektonikai elrendeződés következtében a legnagyobb p u sz títá sn a k kellett létrejönnie. A talaj felső rétegei semmiféle felvilágosítást sem n y ú jta n a k a te k to nik ai viszonyokról, m ert m in d e n t h a ta lm a s vastagságban, 2— 25 m futó hom ok fed. A váro sb a n az épületeken észlelt törések és egyéb károk a föld rengés irá n y á t illetőleg n e m sok felvilágosítást n y ú jta n ak , am e n n y ib e n a legkülönbözőbb irá n y ú falakon ugyanazok a jelenségek voltak észlel hetők. E rre nézve szintén n em h a sz n á lh a tó k a tem etőkben m é rt sírkő elfordulások és azok eldölési irán yai sem, a m e n n y ib e n általáb an a s í r k ö v e k a s í r h a n t r a d ő l t e k , vagyis az ásott föld irán y a felé. Csupán azt le h e te tt biztonsággal m egállapítani, hogy a l ö k é s e k f e l f e l é i r á n y u l t a k , a m en n y ib en több h ely ütt, ahol a sírkő obeliszkje a talap za th o z egy vascsap segélyevei volt beerősítve, az obeliszk le esett, anélkül, hogy a vascsapon a legkisebb elh a jlítást is észlelhettem volna. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy egy alulról felfelé irányuló lökés az obeliszket k ihajította. A sírkövek elfordulásai úgy pozitív, m in t negativ irán y b a n 5 — 25°-ig terjedtek. Ezen elfordulások at alulról felfelé irány uló lökés is előidézhette, am inek lehetőségét S c h a f a r z ik F e r e n c dr. ú r bizo n y íto tta be először. A rengés iránya nak m eg h a tá ro z ásá ra h a sz n á lh ató n a k csak a város DNy*i részében le\<"> konzervgyár kém ényének és an n ak közelében levő
627
A KECSKEMÉTI FÖLDRENGÉS.
n é h á n y egyedül álló egyszerű ala p ra jz ú építm ényen észlelt elm ozdulások v oltak felhasználhatók. Ezek az elm ozdulások m in d E K —DNy-i irán y ú ak . Az épületeket a földrengés a legkülönbözőbb m ódon ro n g á lta meg. A vályogépületek, amelyekben az oldalfalak a főfalakhoz egyszerűen csak oda v a n n a k tám asztva, a rengésre szétnyíltak, a falak eldőltek. A ve gyes anyagból p. o. vályog és égetett téglából épített falak, úgyszólván m in d m egsérültek, a nehezebb fajsúlyú tégla kiesett a falból. Nagy k áro kat okozott a kellőleg le n em h o rg o n y zo tt tetőszék elm ozdulása. Veszedel m es építkezési elem eknek bizonyultak továbbá a boltívek, ezek a rengési
4S. ábra. Bombadőlt ház (csizmadia műhely) a Gyík-utcában Kecskeméten.
te rü le te n úgyszólván m in d összetöredeztek és szétnyíltak. Az épületeknek a sa rk a különösen könnyen válik le. Á ltalában véve az egyszerű a lap ra jz ú épületek kevésbbé sérültek meg, m in t az oldalszárnyakkal bírók, m e rt az oldalszárny m ás p eriódusban leng ki, m in t a főépület, ennek követ keztében elszakad tőle. A kém ények igen k ö n nyen tö rn e k el, részben, m ert külön lengési periódusuk van, részben, m e rt az elm ozdult fedélszék elvágja őket. E zen sérülések term észetéből azt a következtetést lehet levonni, hogy a jövőben építendő h ázaknak általáb a n egyszerűeknek, szilárdaknak kell lenniök, m in d e n rész jó l legyen összekötve, úgy hogy belső feszültségek az épületekben ne lépjenek föl, az egész olyan legyen, 41*
628
BALLENEGGER RÓBERT
m in t hogy ha egy kőből len n e építve. Nagy gondot kell fordítani a m ost létesítendő vízvezeték és csatornázás ügyére. U gyanis a földrengéseket legtöbbnyire tűzvész követi, am elyet nem lehet oltani, m e rt a vízvezeték csövei eltörnek. E zért a létesítendő vízvezeték úgy készítendő, hogy a földrengésnek ellen állh asso n . M indenek előtt fúrásokkal feltárandó az egész város altalaja. Olt, ahol a vízvezeték és a szeny vízlevezetés csa-* to rn á i feltöltött területen, vagy régi m ocsaras te rü le te n m ennek keresz tül, ott azok k itű nő anyagból, pl. kovácsolt vasból vagy acélból készí tendők és alkalm as távolságban m o z g a th a tó összekötő részekkel lá ta n d ó k el. Nagyon tanácsos tov ábbá ilyen terü le te k en a csöveket vasbeton alag u ta k b a n elhelyezni. Maga a földrengés többek összehangzó ta n ú sá g a sz erin t következőkép zajlott le : Először erős földalatti dübörgést hallottak, erre közvet lenül két lökés jött, a m elyeknek időbeli lefolyását m integy h áro m m ásodpercre teszik. U tán a m egint csend lett. A földrengést követő két hétb en a kecskem étiek szám os utó re n g é st éreztek, ezek a zo nban olyan gyöngék voltak, hogy nem m indenki vette észre őket, nevezetesen oly egyének, kik a katasztrofális re n g é st n e m élték át, azok az u tó re n g é seket sem érezték. A felcsigázott idegren dszer a kata sztró fá t követő napokon a legkisebb z a jra is felijedt, így a vonatok e lh ala d á sa k o r okozta d ü bö rgést is h a jland ók voltak földrengési m o ra jn a k vélni. E ltek in tv e ezen igen é rthető ideges félelemtől, bám ulatos nyugod tságot ta n ú síto tt a városi hatóság, élén K ad a E l e k p o lg árm esterrel és a polgárság is. A fejetlenségnek sem m i nyom a, m in d e n k i ny u g o d tan hozzálát a m e n té s és az ú jjáa la k ítá s fáradságos m u n k ájá h o z . É rdekes körülm ény, hogy b ár a városban, úgy tudjuk, hogy nincs m eg nem sérült ház, a lakosok közül senki sem p u sz tu lt el, sőt m ég súlyosabb sérüléseket sem szenvedett senki. A rengés id ő p o n tjá t illetőleg ellentétes és téves adatok kerü ltek forga lomba. A toronyórák, am elyek 11 perckor álltak meg, re n d e se n 5 —6 perccel siettek a zónaidőhöz képest. Ebből következtetve 2h 5 percre tették a rengés időpontját, h o lo tt a kalocsai obszervatórium 2h 2 p 13sec időt ad meg. Közelebb j á r a valósághoz a vasúton szolgálatot teljesítő tis z t viselő, továbbá Bedő A l b e r t jász kerekegyházai orvos által észlelt 3 percnyi idő. Túlzott h íre k kerültek a n ap ilap o k b a a földrengés alkalm áb ól ész lelt fénytünem ényekről, továbbá az állítólagos hom okvulkánokról. A föld rengéskor az u tcá n járókelők, továbbá a tan y ák ró l a városba igyekvő emberek Kecskemét fölött h a ta lm a s fényt láttak. E n n e k okát K a c só h P o n g rá c dr. főrealiskolai igazgató m á sn a p a p ia ristá k re n d h á z a előtt két elszakadt villam osdrót alak jáb an m egtalálta. U gyanis a re n d h áz egyik kém énye ráesett a villam os világítás vezetékére, azt eltépte és rövid z á rlato t okozott. A hom o k v u lk án t Kecskem éttől É N y-ra a K isnviri dűlő-
A KECSKEMÉTI FÖLDRENGÉS.
629
ben észlelték. I t t É N y— DK-i irá n y b a n apró, legfeljebb 3 m m agas h o m o k h á ta k futnak. F e lta la ju k g e sztenyebarna hom okos vályog. A h o m o k h á ta k között egy kis teknőben a BABAira-tanyához tartozó sz án tó n a föld rengést követő reggelen világos kékesszürke, m in te g y 2 5 — 30 lite r n e d ves h o m o k o t találtak, am ely m in teg y IV 2 m hosszú, V® cm széles hasadékon öm lött ki a felszínre, o tt színével élesen elütve a b a rn a sz ín ű talajtól. A fantázia e hom okkiöm lést az előbb e m lített jelenséggel hozta
49. ábra. A Mária városban összedűlt házak romjai Kecskeméten.
kapcsolatba. K iderítendő, hogy m ilyen mélységből sz árm az o tt ez a homok, fú rá st eszközöltem a helyszínén. A fúrólyuk profilja a k ö v e tk e z ő : 0 — 30 cm b arn a hom okos vályog, 30— 150 « sötétebb színű kö tö tt hom ok, 150 — 170 « sárga, m árgás hom ok apró m észkonkréciókkal, 170— 250 « sárga finom hom ok, fekete m agnetitszem ecskékkel, 2 5 0 —450 « finom szem ü kék hom o k, vékony agyagos közbetelepülésekkel, 4 5 0 —600 « durva kékesszürke kvarchom ok, m ely teljesen azonos a felszínre kiöm lött h o m o k k a l A talajvíz itt 5 m m élyen van. U gyanezt a kékesszürke durvaszem ű h o m o k o t m egtaláltam több környékbeli k ú t ásásako r kiszórt anyag-
630
BA LLENEGG ER RÓBERT
50. ábra. A zsinagóga elmozdult gömbje Kecskeméten.
b án is. A fú rólyukat több n a p ig m egfigyeltem, de g á z f e j l ő d é s n e k a n y o m á t s e m é s z l e l h e t t e m . Összefoglalva te h á t az elm ondottakat, a rengés alkalm ával it t egy kis hasadék tám adt, am elyen k e resztü l a felnyom uló talajvíz kevés hom okot hozott magával. Ez se m m in e m ű fé n y tü n em én n y e l n e m já r h a to tt. A hasadék a rengés u tá n rövidesen bezárult. A talajvíz a rengés u tá n több k ú tb a n felem elkedett és a m ag á val ho zott hom o k k al a k u ta t beiszapolta, de 24 ó ra m ú ltá n a víz előbbi szintjére visszaszállott. A DiRÓczY-ház egyik villájáb an egy szivattyús-
A KECSKEMÉTI FÖLDRENGÉS.
631
kútból a rengés után kevés lilaszínű viz jött ki. Ezt a vizet megvizsgálva, a szintelen vízben lilaszínű pelyheket észleltem, amelyek a mikroszkóp alatt alga-koloniáknak bizonyultak, hamujuk erős vasreakciót adott. A tünemény magyarázata tehát a következő: A vascső falán élő, vasat kedvelő algakoloniák a rengésre a cső faláról leváltak és a kútból elő ször kiszivattyúzott vízzel kikerültek, a vizet lilaszínűre festve. Ezek voltak a június 8-ikai nagy rengés kisérő körülményei. A szeizmologiai obszervatoriumokban elhelyezett készülékek följegyzései nek tanulmányozása fogja megadni ezen rengés állandóinak az értékét. Igen értékes adatokat fog továbbá szolgáltatni a Nagy Magyar Alföld lassú sülyedési folyamatának és az Alföld altalajának ismeretéhez a leg közelebb Kecskeméten felállítandó C o n r a d - féle inga. Kelt Faluszemesen, 1911 szeptember 1-én.
MÁLLÁSI TERMÉNYEK ÉS TALAJOK BIKSZÁI) FÜRDŐ KÖRNYÉKÉN. I r t a : G linka K. D. dr., novo-alexandriai tanár. •
— Az 51—54. ábrával. —
A kis Bikszád gyógyfürdő síkságon terül el, amelyet a Tisza egyik mellékfolyójának, a Túrnak vizei öntöznek. Északról, keletről és délről ezt a síkságot az Avas-hegység veszi körül, amelynek abszolút magassága 1200— 1300 m. Magának a fürdőnek a tenger szintje fölött való magassága 160 m. A Bikszád környékének geológiai viszonyairól szóló irodalom, amelyet a m. kir. -Földtani Intézet könyvtárából Timkó Imre barátom szívességéből kaptam, nem gazdag. G óttm ann K .1 munkájában a műhöz mellékelt vázlatos térkép az Avas-hegységben Bikszádtól ÉÉK-i irányban porfirokat, DDNy-i irányban pedig alluviumot tüntet föl. Trachitok EENy-ra vannak, NyDNy-ra molassz van szénnel. A porfir szerző szerint a fémes tellérektől messzire,, rendesen kemény és afanitszerű. A trachit csak egyetlenegy helyen, neveze tesen Tomás Váraljától D-re képez külön hegycsoportot, másutt csak mint kisebbszerű kiömlés található. A trachit tömege kemény és nagyszemű, túl súlyban tartalmaz nagy, üvegszerű földpátkristályokat. A trachit mindenütt porfirba megy át, gyakran ez utóbbihoz igen hasonló és mint ennek változata tekinthető. Szellem y G é z a 2 dolgozatához csatolt térképen Bikszád közvetlen 1 G ö t t m a n n : Berichte über die Mitteilungen von Freunden der Naturwissen schaften in Wien. Bd. III. 1847. S. 1— 13. 2 S z e l l e m t G é z a : A Vihorlat Güttin tracbithegység érctelepei. Bányászati és geologiai millenniumi kongresszus Budapest, 1896 szeptember 25. és 26-án.
