FÖLDRAJZ 6-10. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Váli Zsuzsanna, Zsikla Mária
1
6. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1 Javasolt óraterv
száma
I. II. III.
Témák
Tájékozódás a Földön Afrika, Ausztrália Amerika Év végi ismétlés
Óraszámok felhasználása Tananyag Helyi felhasználás Új ismeret Ismétlés (kiegészítő anyag ellenőrzés gyakorlás) 6 2 1 7 2 2 11 2 2 2 -
Összóraszám 37 9 11 15 2
A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak és nevek jegyzéke. A minimum követelményen felüli dőlt betűkkel van írva. Tájékozódás a Földön Ázsia, Amerika, Afrika, Európa, Ausztrália, Antarktisz, Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Egyenlítő, Ráktérítő, Baktérítő, Északi-sarkkör, Déli-sarkkör, Északi-sark, Déli-sark, Jeges-tenger, Földközi-tenger, Fekete-tenger, Kaukázus, Ural-hegység, Kárpát-medence, É-, D-, Ny-, K-és Közép Európa Afrika Gibraltári-szoros, Szuezi-csatorna, Guineai-öböl, Ádeni-öböl, Madagaszkár, Vörös-tenger, Szomáliaifélsziget, Nílus, Kongó (Zaire), Niger, Zambézi, Viktória-tó, Tanganyika-tó, Teleki-vulkán, Atlasz, Eurázsiai- hegységrendszer, Szahara, Szudán, Guineai-öböl partvidéke, Afrikai-árokrendszer, Kilimandzsáró, Dél-afrikai- és Kelet-afrikai- magasföld, Etióp-magasföld, Egyiptom, Kairó, Dél-afrikai Köztársaság, Pretoria, Algéria, Nigéria Ausztrália és Óceánia James Cook, Bíró Lajos, Ausztráliai- alföld, Nagy- Vízválasztó- hegység, Nyugat-ausztráliai- ősföld, Nagy-korallzátony, Murray, Ausztrál Államszövetség, Canberra, Melbourne, Sydney, Új-Guinea, ÚjZéland, Tasmania,(Mikronézia, Melanézia, Polinézia) Csendes-óceáni szigetvilág, Amerika Kolumbusz Kristóf, Amerigo Vespucci, Észak-, Közép- és Dél-Amerika (Latin-Amerika) Beringszoros, Panama-csatorna, Grönland, Hawaii-szigetek, Labrador-félsziget, Hudson-öböl, Alaszkaifélsziget, Alaszkai-öböl, Floridai-félsziget, Mexikói-öböl, Karib (Antilla)-tenger, Kaliforniai-félsziget, Kaliforniai-öböl, Kanadai-ősföld, Préri, Mississippi-alföld, Appalache, Sziklás-hegység, Kordillerák, Mexikói-fennsík, Colorado-fennsík, Nagy-medence, Bolíviai-fennsík, Andok, Pacifikushegységrendszer, Amazonas-medence, Brazil-felföld, Guyanai-hegyvidék, Orinoco-medence, Paraná alföldje, Patagónia, Nagy-tavak, Felső-tó, Michigan-tó, Huron-tó, Erie-tó, Ontario-tó, Niagaravízesés, Szt.Lőrinc-folyó, Mississippi, Missouri, Colorado, Amazonas, Orinoco, Paraná, La Plata, Titicaca-tó, Kanada, Ottawa, Montreal, Toronto, Amerikai Egyesült Államok, Washington, New York, Chicago, San Francisco, Los Angeles, New Orleans, Dallas, Houston, Mexikó, Mexikóváros, Argentína, Buenos Aires, Brazília, Rio de Janeiro, Sao Paulo, Kuba, Havanna, mesztic, mulatt, kreol, eszkimó, pampa, Golf-áramlás, Labrador-áramlás,
2
Témakör
Tartalom
I. Tájékozódás a Föld felszínén
Mi van a föld felszínén?
Követelmények A minimum szint feletti dőlt betűvel van írva óceánok, kontinensek neve, helye a térképen és a földgömbön nevezetes szélességi körök, félgömbök, földrajzi szélesség fogalma, a szélességi körök jellemzői
A szélességi körök
Kezdő hosszúsági kör (Greenwich), félgömbök, földrajzi hosszúság-, földrajzi fokhálózat fogalma, használata, hosszúsági körök jellemzése
A hosszúsági körök
Helymeghatározás a térképen, Fokhálózat alkalmazása Gyakorló óra
A kontinens földrajzi helyzete a fokhálózat szerint, a kontinens határai égtájak szerint, Európa felosztása Európa, hazánk helye a konti- világtájak alapján, hazánk helye a nensen kontinensen Övezetek megnevezése határai, kialakulás okai, az övezetek jellemzői, Éghajlati övezetek Óceáni-, mediterrán- és kontinentális éghajlat helye a kontinensen, kialakulásuk okai, fő jellemzőik, összefüggés az éghajlat vízjárás és a természetes növénytakaró között, éghajlati grafikonok és térképek elemzése tanári segítséggel
Európa éghajlatai
Éghajlati övezete
3
Témakör
Tartalom
Követelmények
II. Afrika, Ausztrália
Afrika határai, partvonala, felszínének kialakulása
tengerszoros, tagolt-tagolatlan part öszszehasonlítása, ősföld, táblás vidék, vetődéses formák, röghegység lánchegység kialakulása és felszínének összehasonlítása
Afrika tájai
alacsony és magas tájainak csoportosítása, jellemzése kelet-afrikai árok, homok és kősivatagok kialakulása, zuhatagok okai
Afrika a legmelegebb földrész egyenlítői, szavanna, sivatagi éghajlat, fő jellemzői (hőmérséklet, csapadék, évszakok, uralkodó szél), összefüggés az éghajlat és a természetes növényzete között, az éghajlatok helye az afrikai tájakon, Afrika vízrajza leghosszabb, legbővízűbb folyója, lefolyástalan területe-, sűrű vízhálózat-, egyenletes vízjárás-, tölcsértorkolat- oka, árkos-és legnagyobb tava, Afrika lakossága és település- őslakosok, fehér afrikaiak, fekete bőrűek, formái szudániak, bantuk, pigmeusok, busmanok, bevándorlók, ritkán lakott, az egyes éghajlatok fő település formái, kapás földművelés és az ültetvényes gazAfrika mezőgazdasága dálkodás összehasonlítása, Száhelés bányászata övezet, legjelentősebb ásvány kincsei, Kiegészítő anyag Egyiptom, Kairó, Dél- afrikai-köztársaság, Pretória Ausztrália 3 fő tája, fő folyója, fővárosa és 2 nagy városa, legszárazabb földrész, időszakos vízjárás, farm, Óceánia 3 szigetcsoportja, szerepe a légi és tengeri közlekedésben legfontosabb kiviteli cikkei
Ausztrália és Óceánia 2óra
4
Témakör
Tartalom
Követelmények
III. Amerika
A kontinens határai, fekvése, partvonala és lakossága
részei, földrajzi helyzete a fokhálózat alapján, É- és D-Amerika partvonalának összehasonlítása, legnagyobb szigetei, félszigetei, öblei, őslakói, bevándorló és behurcolt lakói, keverék népei 3-as tagoltságú felszín, ősföldjei, röghegységei, lánchegységei, láncos röghegység, fennsíkok, hegységrendszere, medencék, táblásvidékek, alföldek, az egyes tájak kialakulása és fő jellemzői, alapján történő, csoportosítása
Felszíne, tájai (2óra)
éghajlat- természetes növényzet-talaj összefüggése A kontinens éghajlati övezetei hideg övezet: állandóan fagyos, tundra és éghajlatai éghajlat, (2 óra) hideg mérsékelt (szubarktikus) öv, tajga mérsékelt övezet: kontinentális óceáni éghajlat, meleg mérsékelt (szubtrópusi) öv, mediterrán és monszun éghajlat, és ezek helye a kontinens tájain, Észak-Amerika és Dél-Amerika vízrajzának összehasonlítása, legjelentősebb folyói és tavai A kontinens vízrajza
helye a Földön, tagállamainak száma, lakosságának összetétele, hivatalos nyelve, címerállat, zászlaja, első elnöke, a világ vezető hatalma 3ipari körzete: legfontosabb ásványkincsei, fő iparágazatai, szilícium-völgy legjelentősebb városai, Capitolium, Fehér Ház, George Washington, Abraham Lincoln, J. F. Kennedy,
Az Egyesült Államok
5
Az Egyesült Államok mezőgazdasága
A mezőgazdaság övezetei és a magas termésátlagok okai, az övezetek legjellemzőbb termesztett növényei, melyek termesztésében világelső, istállózó és legeltető állattenyésztés fő területei, fő közlekedési útvonalai,
A Föld 2. legnagyobb országa: Kanada
területe, lakossága, népsűrűsége hivatalos nyelve, fővárosa, nagyobb városai, tájai, tavai, fő folyója, fontosabb, ásványkincsei, vízenergia és az alumíniumkohászat összefüggése, kiterjedt erdőségek és a papírgyártás kapcsolata, fő kiviteli cikkei lakosságának összetétele, hivatalos nyelve, természeti erőforrásai, fő terményei, legfontosabb export cikkei
Latin-Amerika
Latin-Amerika jelentősebb országai (lehet kiegészítő anyag)
Mexikó felszíne és mezőgazdasága közti összefüggés, Brazília éghajlata és termesztett, növényeinek kapcsolata, világpiacra kerülő terményei, legjelentősebb városai, Argentína fővárosa, fontosabb Európába is exportált cikkei Kuba: szivar, cukornád, rum szocialista ország, Fidel Castro,
Összegezve a továbbhaladás feltétele -
a tanuló elemi szinten tudjon tájékozódni a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével tudja felsorolni a kontinenseket és az óceánokat és mutassa meg ezeket a térképen ismerje az éghajlati övezeteket és azok határait és mutassa meg a térképen ismerje fel a három kontinens tipikus tájai közti hasonlóságokat, különbségeket és tudja a térképen megmutatni legyen képes a felszín- éghajlat-természetes növényzet- vízjárás közti összefüggések feltárására tanári irányítás mellett tudja a tagolt és tagolatlan partvonal közti különbségeket, a három kontinensen bemutatatni is legyen képes a három kontinens vízrajzának összehasonlítására megadott szempontok szerint és tudja a térképen megmutatni a tanult folyókat, tavakat ismerje a kiemelt országokat, fővárosukat és jelentősebb városait tudja ezeket a térképen megmutatni ismerje a tanult kontinensek őslakóit, bevándorlóit és keverék népeit
Készítette: Zsikla Mária földrajz szakos tanár 6
7. ÉVFOLYAM évi óraszám: 56 heti óraszám: 1,5 Javasolt óraterv Témakörök
Összes óra-
Óraszámok felhasználása
szám Tananyag
Neve
Új
Helyi felhasználás
ismétlés
ismeret Tudod-e még?
-
gyakorlás
56
kiegészítő anyag gyakorlás
1
-
1
I. Ázsia
11
2
1
14
II. Európa természet-
8
2
1
11
IV. Közép- és K-
12
2
1
15
Európa
11
2
1
14
földrajza és É-Európa III.Ny- és D-Európa
Év végi ismétlés
-
1
-
1
A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak és névjegyzék. A minimum szint feletti dőlt betűvel van írva. Ázsia Kőrösi Csoma Sándor, Stein Aurél, Marco Polo, Mahatma Gandhi, Edmund Hillary, Tenzing Norgay, Buddha, Mohamed, buddhizmus, hinduizmus, iszlám, zsidó-keresztény vallás, Eurázsia, Földközitenger, Fekete-tenger, Vörös-tenger, Szuezi-csatorna, Indiai-óceán, Csendes-óceán, Jeges-tenger, Kamcsatka-, Koreai-, Indokínai-, Maláj-, Arab-, Hindusztáni- és Kis- Ázsiai-félsziget, Japán-, Fülöp-szigetek, Indonéz-szigetvilág, DélKínai-hegyvidék, Dekkán-fennsík, Arab-tábla, Közép- szibériai-fennsík, Ural, Tien-san, Eurázsiaihegységrendszer, Pamír, Tibet, Himalája, Csomolungma, Pacifikus-hegységrendszer, Nyugat- szibériai-alföld, Turáni-alföld, Mezopotámia, Indus-, KínaiHindusztáni-alföld, Góbi-sivatag, Takla-Makán, Ob, Jenyiszej, Léna, Sárga-folyó, Jangce, Gangesz, Indus, Tigris, Eufrátesz, Bajkál-tó, Kaszpi-tenger, Aral-tó, Kína, Peking, Sanghaj, Kanton, Vuhan, Hongkong, Japán, Tokió, Fuji, Japán-tenger, Oszaka, Hirosima, Nagaszaki, Szingapúr, Tajvan, Malajzia, Thaiföld, Dél-Korea, Szöul, India, Újdelhi, Calcutta, Mumbai(Bombay), Izrael, Jeruzsálem, Szaúd-Arábia, Mekka, Irán, Teherán, Irak, Bagdad Európa Julianus barát, Reguly Antal, föníciaiak, normannok, Skandináv-, Pireneusi-, Appenini7
és Balkán-félsziget, Bretagne, Balti-, Adriai- és Égei-tenger, Izland, Brit-szigetek, Korzika, Málta, Szardínia, Szicília, Kréta, Ciprus, Skandináv-, Pennine-hegység, Skót-felföld és medence, Francia-, Lengyel- középhegység, Szilézia, Szudéták, Érc-hegység, Sumava, Cseh-erdő, Cseh- Morva-medence, Pireneusok, Ny-i és K-i Alpok, Mont Blanc, Appenninek, Etna, Vezúv, Stromboli, Dinári- és Balkánhegység, ÉNy-i, ÉK-i, K-i és D-i Kárpátok, Kaukázus, Eurázsiai-hegységrendszer, Finn-tóvidék, Germán- Lengyel-alföld, Londoni- Párizsi- Andalúziai-medence, Mezeta, Pó-síkság, Vajdaság, Románalföld, Marica-völgye, Erdélyi-medence, Kelet-európai-síkság, Kaszpi-mélyföld, Volga, Duna, Don, Dnyeper, Rajna, Elba, Temze, Szajna, Rhone, Loire, Ebro, Száva, Dráva, Mura, Marica, Vág, Vltava, Odera, Visztula, Szamos, Maros, Olt, Norvégia, Oslo, Svédország, Stockholm, Göteborg, Finnország, Helsinki, Dánia, Koppenhága, Nagy-Britannia, London, Glasgow, Birmigham, Skócia, Wales, Anglia, Észak-Írország, Írország, Dublin, Franciaország, Párizs, Lyon, Marseille, Eiffel-torony, Notre-Dame, Diadalív, Versailles, La- Manche csatorna, Hollandia, Amszterdam, Hága, Rotterdam, Belgium, Brüsszel, Luxemburg, Spanyolország, Madrid, Toledo, Bilbao, Barcelona, Portugália, Lisszabon, Portó, Olaszország, Róma, Genova, Torino, Milánó, Velence, Nápoly, Firenze, Vatikán, Szerbia, Belgrád, Újvidék, Szabadka, Horvátország, Zágráb, Görögország, Athén, Thesszaloníki, Bulgária, Szófia, Várna, Törökország, Ankara, Isztambul, Ukrajna, Kijev, Odessza, Munkács, Ungvár, Kárpátalja, Oroszország, Moszkva, Szentpétervár, Németország, Berlin, Bonn, Köln, Frankfurt, München, Stuttgart, Drezda, Lipcse, Lengyelország, Varsó, Krakkó, Katowice, Gdansk, Csehország, Prága, Plzen, Brno, Ostrava, Szlovákia, Pozsony, Kassa, Révkomárom Ausztria, Bécs, Graz, Linz, Románia, Bukarest, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Ploiesti, Constanta, Baltiállamok,
Témakör
Tartalom
Követelmények, a minimum szint feletti, dőlt betűvel van írva
I. Ázsia
Ázsia, a legnagyobb földrész
fekvése, határai, partvonala, részei, Kőrösi Csoma Sándor,
Ázsia lakossága
nagysága, lakossága népsűrűsége, emberfajtái, nyelvei, vallásai
Ázsia felszíne
ősföldjei, röghegységei, lánchegységei, hegységrendszerei, alföldjei
Éghajlata és élővilága (2óra)
éghajlati övezetei és éghajlatai É-D-i irányban, 3féle monszun és öszszehasonlítása, éghajlat- természetes növényzet-talaj kapcsolata vízgyűjtőterületei, lefolyástalan területei, legjelentősebb folyói, legnagyobb és legmélyebb tavai
A kontinens vízrajza
A Föld legnépesebb országa: Kína
népessége, fő tájai, K- és Ny-Kína mezőgazdaságának összehasonlítása, ősi és új iparágai, ókori találmányai, legnagyobb városai, Tibet, Hongkong régen és ma ipari nagyhatalommá válás okai, fekvése és éghajlata közti kapcsolat, felszíne
8
Japán
és mezőgazdasága közti összefüggés, iparágai és az ásványkincsek hiánya közti kapcsolat, hazánkban is kapható termékei fővárosa, a „kistigrisek” országai, gyors gazdasági fejlődésük okai, fontosabb ásványkincseik, világpiacra kerülő mezőgaz- dasági terményeik
DK-Ázsia országai Kiegészítő anyag
népessége, kasztrendszer lényege, az elmaradottság okai, a vallás szerepe a lakosság életében, fő tájai
India
India mezőgazdasága és ipara
DNy-Ázsia (Lehet kiegészítő anyag)
9
az alacsony termésátlagok okai és következményei, a földművelés módszerei, főbb terményei, ipari nyersanyagai és a kialakult iparágak kapcsolata, fővárosa és legnagyobb városai, lakosságának összetétele, vallási megosztottsága, az oázisok a mediterrán partvidék és a zárt medencék mezőgazdaságának összehasonlítása, a Perzsaöböl országainak életszínvonala és a kőolaj kapcsolata, a térség legjelentősebb országai és fővárosaik
Témakör
Tartalom
II. Európa természetföldrajza, É-Európa
A kontinens helyzete
Követelmények a minimum szint feletti, dőlt betűvel van határai, partvonala, nagysága, felosztása,
Felszínének kialakulása
a földtörténeti korok fő eseményei és legfontosabb tájai, kőzetei, ásványkincsei
Éghajlata
az éghajlatokat kialakító tényezők hatása, a mérsékelt övezet jellemzői, éghajlatainak összehasonlítása: hőmérséklet, csapadék mennyiség és eloszlás, talaj, természetes növényzet és vízjárás valamint, elhelyezkedés alapján,
A kontinens vízrajza
a folyók vízgyűjtőterületei, leghosszabb folyója, Közép- Nyugat- és Dél-Európa legjelentősebb folyói, tavai és keletkezési módjai az EGK megalakulásának ideje létrehozói, az EU megalakulás, tagállamok száma, hazánk csatlakozása, az EU intézményei, közös valutája, milyen előnyei vannak a tagságnak,
Az Európai Unió
a jégkori jégtakaró munkájának eredményei a partvonalon és a szárazföldön a fjordok és a FinnÉszak-Európa természeti adottsá- tóvidék jellemzői, éghajlatválasztó gai hegység és a Golf (Észak-atlanti) áramlás hatása az éghajlatra
Norvégia, Svédország
összefüggés az alacsony népsűrűség és a természeti adottságok között, közös természeti erőforrásaik, a tenger szerepe Norvégia életében, a vízenergiának az alumíniumgyártásban 16 mi az alapja a híres svéd gépiparnak, a gyufa- és bútor- gyártásnak (IKEA), valamint a vegyiparnak, Alfréd Nobel, a két ország fővárosa a két ország természeti adottságai és gazdasága közti kapcsolat, Dánia felszíne- éghajlata-mezőgazdasága közti összefüggés, dán szövetkezetek jellemzői, Nokia, a két ország export cikkei, fővárosa
10
Finnország, Dánia határai, partvonala, részei, tájai, folyóinak jellemzői, éghajlata, természetes növényzete,
III. Ny- és Dél-Európa
fővárosa, népsűrűsége, legfontosabb ásványkincsei, régi és új iparágai, legrégebbi iparvidéke és iparvárosai, belterjes mezőgazdaság jellemzői, legjellemzőbb terményei és állatai, külkereskedelmének iránya,
A Brit-szigetek
Nagy-Britannia ipara és mezőgazdasága
Benelux államok
közös vonásuk: a kedvező fekvés, nagy népsűrűség, gazdasági fejlettség, belterjes mezőgazdaság, sűrű közút és vasúthálózat, tranzitforgalom, Hollandia a sajtok, tulipánok, fapapucsok, mélyföldek, szélmalmok és csatornák hazája, Belgium a flamandok és vallonok hazája, Brüsszel a NATO és az EU székhelye Luxemburg a „vashercegség” pusztuló magaspart, változatos felszín és éghajlat, fő folyói, Riviéra, sokoldalú ipar, sokszínű mezőgazdaság, sajtok, borok, a pezsgő a luxus és divatcikkek hazája, 17 sugaras úthálózat, turizmus, fővárosa és jelentősebb iparvárosai földrajzi helyzete a nagy földrajzi felfedezések és a hatalmas gyarmatbirodalom közti kapcsolat, tájai, folyói, éghajlata, lakossága,
Franciaország Franciaország gazdasága
kétarcú mezőgazdaság, idegenforgalom, bikaviadal, bor, merinói juh, mór építészet, fővárosa és nagyobb városai, Portugália a parafa a bor az olívaolaj és a halkonzervek hazája, fővárosa tájai, folyói, tavai, macchia, a gyakori földrengések és a lánchegységek kapcsolata, működő és alvó vulkánjai, a Pó- síkság keletkezése, éghajlatá-
Pireneusi-félsziget
11
nak jellemzői, Spanyolország és Portugália
Az Appennini-félsziget
fővárosa, a lakosság vándorlásának iránya, ásványkincsei, húzó iparágazatai, fejlett észak elmaradott dél, jelentős idegenforgalom, fontosabb városai, fő tájai, karsztformák, jelentősebb folyók, az éghajlat változása a tengerparttól a félsziget belseje felé, éghajlatválasztó hegység szerepe, hazánkkal szomszédos országok neve tájai és fővárosa a magyarság előfordulási helyei, iparuk, mezőgazdaságuk
Olaszország Balkán-félsziget Jugoszlávia utódállamai
IV. Kelet- és Közép-Európa
Bulgária, Görögország
tájaik, folyóik, bolgárkertészet, rózsaolaj, ókori kultúra műemlékei, fővárosaik,
Kelet-Európa
tájai, jelentősebb folyói, tavai, övezetes éghajlata és természetes növényzete É-D-i irányban, Ukrajna és Oroszország fővárosa, Kárpátalja, Ungvár, Munkács, Csap,
Közép-Európa
népei, nyelvei, vallásai, határ és területi változásai, társadalmi gazdasági különbségei,
Németország természeti képe
tájai É-D-i irányban, épülő lapos part részei, 3 jelentős folyója, Rajna-Majna-Duna-csatorna, sokoldalú, de nem önellátó mezőgazdaság
az ipar húzóágazatai, energia- forráNémetország: Európa ipari nagy- sai, legrégebbi iparvidéke, hatalma fővárosa és jelentősebb iparvárosai, tájai a Balti-tengertől a Kárpátokig, hasonlóság Németországéval, 2 fő folyója, Varsó, Krakkó, Katowice, Gdansk, világviszonylatban is jelentős ás-
Lengyelország
12
ványkincsei, területenként eltérő színvonalú mezőgazdaság, legrégebbi iparvidéke, Kopernikusz, Marie Curie, Karol Wojtyla (II. János Pál), Báthory István, lengyelmagyar barátság A Cseh- és Morva-medence peremhegységei, legjelentősebb folyója, sokoldalú iparának legfontosabb termékei: sör, grafitceruza, üveg, autó, Prága Brno, Plzen, Ostrava, 19
Csehország
2 fő része, kialakulása, kőzetei, felszíne, éghajlata, övezetes növényzete, gleccser, lavina, moréna, főn szél, vízválasztó, tavainak kialakulása, hágói,
Az Alpok
Az Alpok országai: Ausztria Svájc
közös adottságaik: kis terület, erdők, vízenergia, havasi rétek, fejlett ipar, belterjes mezőgazdaság, semlegesség, jelentős idegenforgalom, Ausztria: tájai, folyói, ásványkincsei, legjelentősebb iparágazatai, Mozart, Haydn, Bécs, Graz, Linz, Salzburg, Svájc: óra, bank, gyógyszer, turizmus, Zürich, Genf, Bern, égtájak szerinti felosztása, vonulatainak kőzetei, hágói, a Kárpát-medence részei és elválasztó hegységei,
A Kárpátok
Északi szomszédunk: Szlovákia
hazánkkal közös tájai és folyói, a magyarlakta vidékei, Pozsony, Kassa, Komárom, idegenforgalmi látnivalói, ipara, mezőgazdasága a magyar kisebbség előfordulási helyei városai, hazánkkal közös folyói, tájai, idegenforgalmi nevezetességei mezőgazdasága, ipara,
Románia
Összegezve a továbbhaladás feltételei: - a tanuló ismerje a két kontinens típus tájait, fő folyóit, országait, fővárosait - legyen képes az éghajlat-természetes növényzet -talaj-vízjárás közti összefüggések felismerésére tanári irányítással - tudjon egyszerű ábrákat, diagramokat, képeket, adatokat elemezni 13
-
végezzen egyszerű számítási feladatokat: pl. népsűrűség, középhőmérséklet legyen képes a tematikus térképek használatára tudja megmutatni a tanult tájakat, folyókat, országokat a térképeken ismerje a két kontinenst benépesítő emberfajtákat ismerje a határon túl élő magyarság előfordulási helyeit tudjon az egyes országok idegenforgalmi nevezetességeire példákat mondani
Készítette: Zsikla Mária földrajz szakos tanár 8. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 56 Heti óraszám: 1,5 Javasolt óraterv
Száma
I. II. III. IV. V.
Témák Neve Csillagászati alapismeretek Magyar Köztársaság Alföld, Kisalföld, Alpokalja Dombságaink és középhegységeink A magyar gazdaság
Összes óraszám
Óraszámok felhasználása Tananyag új ismétlés ismeret gyakorlás 10 2
Helyi felhasználás (gyakorlás, ismétlés kiegészítő anyag) 2
56
8 8
2 2
1 1
11 11
6
2
1
9
7
2
2
11
14
A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai névanyag és névjegyzék. A minimum szint feletti dőlt betűvel van írva. Csillagászat Ptolemaiosz, Kopernikusz, Giordano Bruno, Kepler, Galilei, Newton, Kullin György, meridián, Sarkcsillag, Gagarin, Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Pluto, Nap, üstökös, meteor, meteorit, kisbolygó, hold, űrhajó, űrrepülőgép, űrállomás, fényév, Galaxis, Extragalaktika, Tejútrendszer, Andromeda-köd, Nagy- Göncöl, Neil Armstrong, Magyarország Duna, Mosoni-Duna, Ipoly, Rába, Marcal, Zala, Sió, Dráva, Mura, Fertő, Balaton, Velencei-tó, KisBalaton, Tisza-tó, Tisza, Bodrog, Bódva, Sajó, Hernád, Tarna, Zagyva, Szamos, Körös, Maros, Keleti, Nyugati-, Nagykunsági-, Jászsági-, Dunavölgyi-főcsatorna, Szentendrei-, Csepel-, Mohácsi-sziget, Alföld: Mezőföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Bácskai-löszhát, Nagykunság, Hajdúság, MarosKörös- köze, Kiskunság, Nyírség, Mátraalja, Bükk-alja, Szatmár-Beregi- síkság, Bodrogköz, Jászság, Hortobágy, Körösök vidéke, Dráva-mellék, Dunamenti árterek, Kisalföld: Öreg-Duna, Győri-medence: Szigetköz, Mosoni- síkság, Rábaköz, Hanság, Marcalmedence, Komárom-Esztergomi- síkság, Ság, Somló, Alpokalja: Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Írott-kő, Kemeneshát, Őrség, Göcsej, Hetés, Zalai-dombság, 14
Dunántúli-dombság: Külső-, Belső-Somogy, Somogyi-dombság, Völgység, Tolnai-hegyhát, Szekszárdi-dombság, Tolnai-dombság, Baranyai-dombság, Mecsek, Villányi-hegység, Dunántúli-középhegység: Bakony: Északi-, Déli-Bakony, Balaton-felvidék, Tihanyi-félsziget, Tapolcai-medence: Badacsony, Szent György hegy, Keszthelyi-hegység, Vértes, Dunazug: Pilis, Budaihegység, Gerecse, Visegrádi-hegység, Velencei-hegység, Móri-, Tatai-árok, Északi-középhegység: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Kékes, Bükk, Bükk-fennsík, Aggteleki- karszt, Baradla-barlang, Cserehát, Zempléni-hegység, Nógrádi-, Salgótarjáni- Borsodi-medence, Megyék és székhelyeik: Győr- Moson- Sopron: Győr, Vas: Szombathely, Zala: Zalaegerszeg, Somogy: Kaposvár, Baranya: Pécs, Tolna: Szekszárd, Veszprém: Veszprém, Fejér: Székesfehérvár, Komárom- Esztergom: Tatabánya, Pest: Budapest, Nógrád: Salgótarján, Heves: Eger, Borsod- AbaújZemplén: Miskolc, Szabolcs-Szatmár- Bereg: Nyíregyháza, Hajdú- Bihar: Debrecen, Jász- NagykunSzolnok: Szolnok, Békés: Békéscsaba, Csongrád: Szeged, Bács-Kiskun: Kecskemét, Iparvárosok: Pápa, Sopron, Kőszeg, Szentgotthárd, Ajka, Balatonfűzfő, Herend, Lábatlan, Nyergesújfalu, Szentendre, Esztergom, Vác, Hatvan, Visonta, Gyöngyös, Parád, Kazincbarcika, Hollóháza, Tiszaújváros, Tiszalök, Kisköre, Karcag, Gyula, Orosháza, Makó, Baja, Szigetvár, Nagykanizsa, Beremend, Paks, Dunaújváros, Százhalombatta, és a megyeszékhelyek, Határátkelők: Hegyeshalom, Sopron, Rábafüzes, Rédics, Nagykanizsa, Tompa, Gyula, Záhony, Balassagyarmat, Komárom, Rajka, Szob, Nemzeti parkok: Hortobágyi, Kiskunsági, Bükki, Aggteleki, Fertő-Hanság, Duna-Dráva, Duna-Ipoly, Körös-Maros, Balaton-felvidéki, Őrségi, Gyógyfürdők: Harkány, Zalakaros, Hévíz, Bük, Sárvár, Balf, Balatonfüred, Gyula, Mezőkövesd, Parád, Miskolctapolca, Hajdúszoboszló, Világörökség része: Hollókő, Baradla-barlang, Tokaj hegyalja, Hortobágy, Budai vár, Pannonhalmi Apátság, Fertő-Hanság, Őrség, Pécsi Ókeresztény sírkamrák, Régiók: Észak-Dunántúli, Nyugat-Dunántúli, Dél-Dunántúli, Dél- Alföldi, Észak- Alföldi, ÉszakMagyarországi, Közép-Magyarországi,
15
Témakörök
Tartalom
Csillagászati alapismeretek
A csillagászat rövid története A Föld, mint égitest
Követelmények a minimum feletti dőlt betűvel földközpontú (geocentrikus) és napközpontú (heliocentrikus) világkép összehasonlítása a gömb (geoid) alak és következményei,
Helymeghatározás a földgömbön és a térképen délkör, ívperc, földrajzi fokhálózat Gyakorlat forgásirány, forgás időtartama A Föld tengelykörüli forgása és következménye, a Nap látszólagos mozgása, egy nap időtartamának kezdete és vége helyi idő alapja, helyi idő különbség, időzónák száma, egy zóna kiterjedése, időzónák határai, zónaidő és helyi időszámítás módja
Helyi idő, zónaidő
A Föld keringése a Nap körül
A keringés következménye
A Nap és a Naprendszer
a keringés iránya, sebessége, ideje, szökőév oka, a pálya alakja és meghatározója, a forgástengely iránya és szöge, az évszakok változásának 3 oka, tavaszi őszi napéjegyenlőség ideje és oka, nyári téli napforduló ideje oka, a Naprendszer tagjai, mesterséges égitestek, a Nap elemei, a napenergia képződés módja, a Nap mozgásai, a Nap földi hatásai, nagybolygók, a bolygók mozgástörvényei, üstökös részei, meteorok fajtái, meteoritok, kisbolygók,
A Nap kísérői
felszíne, mozgásai, távolsága, fényváltozásai, nap- és holdfogyatkozás, első ember a Holdon, csillag fogalma, fényév, Tejútrendszer, kozmikus év, Androméda
A Hold
Csillagok, csillagrendszerek
16
II. Magyar Köztársaság
Földrajzi helyzete
helyzete a Földön és Európában, határai, szomszédos országai, államformája, nagysága, lakóinak száma, fővárosa
Hogyan alakult ki?
legrégebbi képződményei, középidőben keletkezett kőzetei, ásványkincsei és tájai, az újidő emlékei, éghajlati hatások hazánkban, napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék összehasonlító elemzése hazánk tájain éghajlati térképek és grafikonok alapján, Medárd-nap, fagyos szentek
Éghajlata
felszín alatti vizeink, folyóink, Vízrajza Állóvizeink, vízgazdálkodásunk
tavaink keletkezése, 3nagyobb tavunk jellemzői, a komplex- vízgazdálkodás feladatai, a folyószabályozás elvégzett munkálatai, a Vásárhelyi- terv elvégzendő feladatai,
éghajlat- növényzet-talaj kapcsolata, Természetes növényzete és talajai talajtípusaink, talajerózió, talajvédelem, Természeti erőforrásaink
fogyó, megújuló, visszanyerhető erőforrásaink csoportosítása
Környezetünk védelme
a bányászat, a mezőgazdaság, az ipari üzemek a gépjárművek és a háztartások hatása a talajra, vizeinkre és a levegőre, zajártalmak, hulladékgazdálkodás módjai, helyi példák felsorolása, globális felmelegedés oka és hatása, üvegházhatás
17
III. Alföld, Kisalföld, Alpokalja
Az Alföld
kialakulása, határai, 3 fő része, felszíne, hordalékkúpjai, löszvidékei és árterei
Éghajlata, vízrajza
legszélsőségesebb éghajlatú, a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik, morotva-, szikes-, szélfútta és halas tavak, rétegvíz, hévíz, talajvíz és belvíz, erdős puszták füves puszták, fő talajtípusai,
Mezőgazdasága I.
gabonafélék, kukorica, ipari növények termőtájai és a legfontosabb élelmiszeripari ágazatok zöldség és gyümölcstermő vidékek, konzervgyárak és hűtőházak, legfontosabb tenyésztett állatok és feldolgozó iparuk
Mezőgazdasága II.
kőolaj-földgáz lelőhelyek, kőolajfinomítók és erőművek, az Észak -Alföld fontosabb iparvárosai, megyéi és székhelyei, nemzeti parkjai
Ipara I.
a Dél- Alföld és a Mezőföld legnagyobb iparvárosai, megyéi és székhelyei, nemzeti parkjai
Ipara II.
határai, kialakulása, részei, tanú- hegyei, legszelesebb tájunk, folyói, állóvizei, ásványkincse, legfontosabb terményei és állatai, legjelentősebb iparvárosai, nemzeti parkja megyéje és székhelye
Kisalföld
hegyei és dombságai, átalakult kőzetei, sok csapadék sűrű vízhálózat, fontosabb iparvárosai, jelentős idegenforgalom, megyéi és székhelyei, nemzeti parkja
Alpokalja
határai, részei, ásványkincsei löszformái, gyógyfürdői, mediterrán hatás, kelt felé csökkenő csapadék IV. Dombságaink, középhegységeink
Dunántúli-dombság
Mezőgazdasága, ipara 18
történelmi borvidékei, az ásványkincseire épült iparágai, Zsolnay Porcelángyár, jelentős idegenforgalom, aprófalvak megyéi és székhelyeik, nemzeti parkja, gyógyfürdői
Dunántúli-középhegység
teljes területe hazánkban van, részei, kőzetei, ásványkincsei, ingókövek, forráskúpok, bazaltorgonák, tanúhegyek, törésvonalak iránya, árkok, kevés felszíni vízfolyás, enyhe hegyvidéki hatások
Gazdasági élete
a bányák bezárásának okai, a helyi nyersanyagok és az ipar kapcsolata, Herendi porcelán, régi és új iparágak telepítő tényezői, idegenforgalmi látnivalók, a térség megyéi és székhelyei, nemzeti parkja
Északi-középhegység
legmagasabb, legváltozatosabb, leghűvösebb tájunk, határai, részei, kőzetei, ásványkincsei, a mészkő és a vulkáni hegyek vízhálózatának különbségei, karsztformák, Baradla-barlang a világörökség része, nemzeti parkjai, a nehézipar szülőföldje volt, alapanyagokat gyártó iparágak, a válság okai és következményei régi és új iparágai, jelentősebb városai, Hollóházi porcelán, történelmi borvidékei, megyéi és székhelyeik, turizmus,
Gazdasági élete
közút és vasúthálózatunk szerkezete, a vasúti, a közúti, a vízi, a légi és csővezetékes szállítás előnyei és hátrányai, úthálózataink sűrűsége és állapota, a tranzit forgalom előnyei hátrányai, V. Hazánk gazdasága
Közlekedésünk
bel- és külkereskedelem feladata, export import áruösszetétele és iránya, a turizmus különböző típusai, kiemelt idegenforgalmi térségek megyénk, lakóhelyünk látnivalói, a falusi turizmus lehetőségei, a turizmus káros hatásai,
Kereskedelmünk településhálózatunk részei, a település fejlődés természeti és társadalmi feltételei, legrégebbi településforma a 19
falu, csoportosítása alaprajz és lélekszám alapján
Idegenforgalmunk
városodás és városiasodás, a városok csoportosítása lélekszám és szerepkör alapján, agglomeráció, Településeink fekvése, területe, határai, felszíne, éghajlata, vízrajza, talaja lakóhelyünk lakosságának összetétele, ipara, mezőgazdasága, közlekedése, Az urbanizáció és városaink
7 régió neve és megyéi,
Megyénk és lakóhelyünk földrajza Hazánk régiói Összegezve a továbbhaladás feltételei: -
a tanuló tudjon helymeghatározásokat végezni a földrajzi fokhálózat segítségével legyen képes helyi idő és zónaidő számításokra tanári irányítással ismerje a Naprendszert alkotó égitesteket tudja a nap-és holdfogyatkozás okait, valamint a holdfázisokat ismerje a Föld mozgásait és következményeit tudja bemutatni hazánk tájait megadott szempontok szerint legyen képes önálló információgyűjtésre megadott témában tudjon terméklistát összeállítani hazánk legfontosabb termékeiből, kiviteli cikkeiből legyen képes tabló, illetve riport készítésére hazánk idegenforgalmi nevezetességeiről tudja használni hazánk tematikus térképeit ismerje fel a természeti adottságok szerepét az egyes térségek gazdasági életében tudja elhelyezni kontúrtérképeken is a topográfiai fogalmakat tudjon országos és helyi példát mondani környezetvédelmi intézkedésekre
Készítette: Zsikla Mária földrajz szakos tanár
20
FÖLDRAJZ TANTÁRGY 9. és 10. gimnáziumi osztályának részletes érettségi vizsgakövetelményeire épülő tanmenet javaslata A középszintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező tényszerű földrajzi-környezeti ismeretekkel; képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal; rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival; képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belőlük adatokat, tényeket megállapítani, tudja-e értelmezni az információkat, illetve tud-e azokból alapvető következtetéseket levonni; rendelkezik-e jártassággal a különböző fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében, és tudja-e rögzíteni kontúrtérképen topográfiai ismereteit; képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban; képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények értelmezésére. Az emelt szintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a felsőoktatásban való továbbhaladáshoz szükséges földrajzi-környezeti alapismeretekkel; képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat; tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek és folyamatok értelmezésében; jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében; képes-e azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerűségek megállapítására; rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok, problémák felismerésének és megoldásának képességével; képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban, illetve hogyan képes különböző típusú írásbeli feladatok megoldására; 1
képes-e a földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, különböző típusú ábrák (folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok) és térképvázlatok készítésére.
9. évfolyam
heti 2 óra
összesen:
Kozmikus környezetünk, térképészeti alapismeretek A kőzetburok földrajza A légkör földrajza A vízburok földrajza A földrajzi övezetesség A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi életre Gyakorlás, összefoglalás, számonkérés
10 óra 9 óra
10. évfolyam
összesen:
heti 2 óra
I. A világgazdasági folyamatok II. A gazdasági élet szerkezetének átalakulása III. Régiók, országcsoportok, országok a világgazdaságban IV. Globális környezeti problémák Gyakorlás, összefoglalás, számonkérés
61
74 óra 12 óra 14 óra 10 óra 9 óra 10 óra
74 óra 16 óra 14 óra 21 óra 14 óra
9 óra
Földrajz 9. ÉVFOLYAM A vizsgakövetelményekhez kapcsolódó általános és egyedi ismeretek, a minimum szint feletti dőlt betűkkel írva. VIZSGASZINT TÉMAKÖR Tartalom 1. Térképészet a térképi ábrázolás
tevékenységek a térképen és a térképpel
az űrtérképezés
Az 1. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak
Középszint minimum- és maximum szint
Emelt szint
térképvázlat, térkép, földgömb, vetület, méretarány, vonalas aránymérték, topográfiai-, földrajzi-, tematikus térkép, atlasz, méretarány és tartalom szerinti csoportosítás, kis-, közepes- és nagy méretarányú térkép, 1.500-tól 1:több millióig szintvonalas-, színfokozatos-, árnyékolásos domborzatábrázolás
sík-, henger-, kúpvetület, területtartó és szögtartó vetület, síkrajz, domborzatrajz, névrajz, domborzati alapelemek, lejtőszög,
tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés, tengerszint feletti magasság, magassági szám, abszolút és relatív magasság, látóhatár (horizont), keresztmetszet, tömbszelvény, földrajzi fokhálózat, szélességi és hosszúsági kör (délkör, meridián), helymeghatározás, távolságmérés és meghatározás, egyenes és görbe útvonal mérése, tájékozódás: északi-, déli-, keleti-, nyugati félgömb, jelkulcs, kilométer-hálózat, keresőhálózat, tájolás, fő- és mellékvilágtáj, csillagászati és földrajzi északi irány
álláspont-meghatározás, területszámítás, metszetszerkesztés számítási feladatok
űrszonda, űrállomás, űrsikló, távérzékelés, hamisszínes felvétel, légi- és műholdfelvételek: kézikamerás, többlencsés színszűrős, többsávos letapogatós módszerek
űrkutatás, felbontó-képesség térkép és űrfelvétel összehasonlítása elemzése együtt tények leolvasása ilyen felvételekről Landsat, Spot műholdak, Eumetsat
Egyenlítő, Ráktérítő, Baktérítő, Északi sarkkör, Déli sarkkör, Északisark, Déli-sark, ezek székességi fokai Greenwich, kezdő hosszúsági kör 62
mágneses deklináció
VIZSGASZINT TÉMAKÖR Tartalom 2. Kozmikus környezetünk a Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a Világegyetemben
a Nap és kísérői
a Föld és mozgásai
Az 2. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak
Középszint minimum- és maximum szint kozmikus környezet, fényév, csillagászati egység (CSE), csillag, bolygó, kőzetbolygó (Föld-típusú), gázbolygó (Jupiter-típusú), a bolygók mozgástörvényei, gyűrűrendszer, hold, üstökös, meteor, meteorit, bolygóközi anyag meteoritkráterek a Nap gömbhéjai, a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni hőmérséklete) napkitörés, napszél, napfolt, sarki fény, nap- és holdfogyatkozás, holdfázisok Hold keringési ideje, forgásideje földalak (geoid), tengely körüli forgás, Nap körüli keringés, látszólagos és valós mozgás, év, nap, napszakok, napi és évi időszámítás, naptári év, szökőév, helyi idő, zónaidő, időzóna, időzónatérkép tengelyferdeség, tavaszi és őszi napéjegyenlőség, nyári és téli napforduló, csillagászati évszakok Univerzum, Világegyetem, Galaxis, Tejútrendszer, Tejútrendszer rajza, kinézete, Naprendszer, Nap, Hold, Merkur, Vénusz, Mars, Föld, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plutó, Sarkcsillag, Nagy-Göncöl
63
Emelt szint földközéppontú (geocentrikus) és napközéppontú (heliocentrikus) világkép, galaxis, extra-, metagalaxis, kisbolygó plazma, termonukleáris folyamat, fotoszféra, kromoszféra, holdtenger, kráter, csillagkép, csillagrendszer forgási ellipszoid, szögsebesség, kerületi sebesség zenit, ekliptika, közép napidő, napév, világidő, delelési magasság, dátumválasztó vonal számítási feladatok Ptolemaiosz, Kopernikusz, G. Bruno, Galilei, Kepler, Newton, J. Gagarin, N. Amstrong, E. Aldrin, Galaktika (Galaxis), Juliánus-naptár, Gergely-naptár, Androméda-köd Stonehenge
Mágneses deklináció 3. A geoszférák földrajza
TÉMAKÖR Tartalom 3.1. A kőzetburok földtörténet
geoszférák
lemeztektonika
VIZSGASZINT Középszint minimum- és maximum szint földtan (geológia), ásványtan, kőzettan, 4,6 md év a földtörténet időegységei: idő, időszak, kor, ős-, előó-, közép- és újidő, harmad és negyedidőszak, jégkor, jelenkor Ha a földtörténet = 1 év: előidő vége = november 13. óidő vége = december 13. középidő vége = december 26. újidő összesen = 5 nap ősmaradvány, őskontinens, őslégkör, ősóceán, ózon, ősmasszívum, kaledóniai-, variszkuszi-, eurázsiai-, pacifikus hegységképződés, gömbhéj, kőzetburok (litoszféra), vízburok (hidroszféra), levegőburok (atmoszféra), bioszféra, talajburok, belső hő, geotermikus grádiens, földmágnesség, földkéreg, földköpeny, külső és belső mag, határfelületek asztenoszféra (lágyköpeny) belső hő radioaktív anyagok bomlása
Emelt szint Wegener, viszonylagos (relatív) és tényleges (abszolút) kormeghatározás, vezérkövület, paleomágnesesség, pangea, panthalassza, Tethys-tenger, Laurázsia, Gondwana kambrium, ordovícium, szilur, devon, karbon, perm, triász, júra, kréta eocén, oligocén, miocén, pliocén, pleisztocén, holocén, glaciális, interglaciális, biológiai evolúció Gömbhéjak kémiai összetétele, hőmérséklete, nyomásés sűrűségi viszonyai Conrad- felület Mohorovicic- felület, Repetti- felület Gutenberg-Wirchert- felület Lehmann- felület, Földmágnesség és tájékozódás kapcsolata
magma, magmaáramlás, óceáni és szárazföldi kőzetlemez, óceáni hátság, mélytengeri árok, mélytengeri Benioff-öv, térrövidülés, síkság, hasadékvölgy, kontinensvándorlás, alábukás, beolvadás, távolodó-, közeledő (ütköző)-, elcsúszó lemezmozgás, kőzetlemezek mozgásának sebessége 64
7 nagylemez, 4 kislemez, Szent András törésvonal VIZSGASZINT TÉMAKÖR Tartalom magmatizmus és vulkánosság földrengés
hegységképződés
kőzetek, ásványok
Középszint minimum- és maximum szint
Emelt szint
érc, mélységi magmatizmus, felszíni vulkánosság, láva, vulkáni hamu, párnaláva, pajzsvulkán, rétegvulkán, kürtő, kráter, robbanásos vulkán, vulkáni szigetív, vulkáni utóműködés, gejzír, iszapfortyogó, földrengés, rengésfészek (epicentrum), rengésközpont (hipocentrum), sekély-, közepes-, mélyrengések, utórengések 5 nagy jelentősebb vulkáni övezet, Fuji, Etna, Vezúv szeizmográf, Mercalli-skála, Richter-skála, cúnami előrejelzés, védekezési módok, geotermikus energia, rengések kísérőjelenségei a hegységképződés típusai: (két kontinentális-, két óceáni-, óceáni és szárazföldi lemez ütközésével); hegységrendszer, szerkezeti mozgások, gyűrődés, redő, redő részei redőboltozat, redőteknő vetődés, vetősík, törésvonal, rög, sasbérc, árok, lépcsővidék, medence, egyensúlyi állapot ásvány, kőzet, kristály, szilárd kőzetburok 99% 8 db kémiai elem kvarc, földpát, csillám, mélységi magmás kőzet: gabbró, diorit, gránit vulkáni kiömlési kőzet: bazalt, andezit, riolit vulkáni törmelékes kőzet: tufák törmelékes-, vegyi-, szerves üledékes kőzet; kősó, mészkő, homok, homokkő, lösz, agyag, dolomit, kőszénfajták, kőolaj, földgáz, bauxit, átalakult metamorf kőzet, márvány, palás kőzetek, gneisz, vasérc 65
nehéz-, színes- és nemesfémérc, bázisos-, savanyú- és semleges vulkáni kőzet, SiO2 tartalom, telér, bazaltfennsík, kráter- és parazitakráter, kaldérakúpos tűzhányó, forrópontos vulkán, fumarola, szolfatára, mofetta, savanyúvíz, P és S földrengéshullám, tengerrengés, Mauna Loa, Mont St. Helens, Mt. Pelée, Hekla Stromboli, Kratatoa, Kilimandzsáró Solfatára-kráter, Büdös-barlang geoszinklinális, hegységképződési szakaszok (üledékfelhalmozódás, tektogenezis, orogenezis), , szinklinális, antiklinális, álló-, ferde-, fekvő- és áttolt redő
O2 Si Al Fe Ca Na K Mg kőzetanyag-körforgás, magmás-, üledékes érctelepek, ásványi nyersanyag kőolaj, földgáz képződése
TÉMAKÖR Tartalom nagyszerkezeti egységek
VIZSGASZINT Középszint
Emelt szint
minimum- és maximum szint ősföld (ősmasszívum), fedett és fedetlen ősmasszívum, táblás vidék, hullámos síkság, lépcsős vidék, fennsík, középmagas hegység, Kanadai, Balti, Angara, Kínai, Dekkán, Arab, Guyanai, Brazíliai, Afrikai, Ausztráliai, Antarktiszi ősmaszszívum Röghegységek: 1. Kaledóniai: Skandináv, skócia, Írsziget É-i része, Kelet-Grönland hegyei, Appalache É-i része 2. Variszkuszi. Dél-Anglia, Bretagne, Mezeta, Francia-, Német- középhegység, Cseh-medence peremhegyei (Szudéták, Érchegység,Cseh-erdő, Sumava), Lengyel-, Rodope, Ural, Velencei-hegység, Nagy-Vízválasztó, Appalache D-i része gyűrthegység, lánchegység, Eurázsiai-hegységrendszer tagjai: Atlasz, Sierra Neveda, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Dinári, Kárpátok, Balkán, Kaukázus, Kisázsia és Iráni medence peremhegyei, Pamír, Himalája Pacifikus-hegységrendszer tagjai: Kamcsatka félsziget, Kuril-, Japán-, Fülöp-szigetek, Indonéz szigetvilág keleti fele Aleut-szigetek, Alaszka, É-Amerikai Kordillerák, Andok vulkanikus hegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok, feltöltött és lepusztult síkság, tökéletes- és tökéletlen síkság Mississippi-alföld, Amazonas-medence, GermánLengyel-alföld, Pó-síkság, Román-alföld, magyar Al66
töréses gyűrthegység
Ősmasszívumok gazdasági jelentősége Röghegységek gazdasági jelentősége Lánchegységek gazdasági jelentősége
föld, Mezopotámia, Hindusztáni- és a Kínai-alföld,
TÉMAKÖR Tartalom felszínformálódás
3.2. A levegőburok Összetétele szerkezete
felmelegedés
a levegő mozgása
Alföldek gazdasági jelentősége
VIZSGASZINT Középszint minimum- és maximum szint aprózódás, mállás, szállítás, lepusztulás, felhalmozás, külső és belső erők, felszínformák: mélyföld, alföld, fennsík, dombság; közép- és magashegység; lánchegység; hátság, völgy, hágó, szoros, medence; tanúhegy Állandó gázok: N2, O2, nemesgázok ,Ar, százalékos megoszlásuk változó gázok. CO2, CH4, H2, O3 erősen változó gázok: vízgőz, CO, NO2,NH3, SO2, H2S vendéganyagok alsó-, középső-, felső légkör, troposzféra, sztratoszféra, ózonréteg, hőmérsékleti és magassági változások besugárzás, visszaverődés, hőelnyelődés, kisugárzás, üvegházhatás, fényvisszaverő-képesség (albedo), felmelegedés és lehűlés, módosító tényezőik, napsugarak hajlásszöge, sugárzás időtartama, a felszín anyaga és szine a hőmérséklet napi és évi járása, napi-, havi-, évi középhőmérséklet, napi hőingás, évi közepes hőingás, abszolút hőingás, izoterma légnyomás, szél, eltérítő erő, izobár, mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon keletkezése, mozgása, jellemzői, hideg- és melegfront, frontátvonulás, homokfodor, szélbarázda, homokbucka (dűne), kőgomba, szélrendszer, passzát, nyugatias szelek, sarki szelek, 67
Emelt szint kémiai és biológiai mállás, lejtős tömegmozgás (csuszamlás, suvadás, omlás), talajfolyás, löszforma
őslégkör, mai légkör, termoszféra, ionoszféra, exoszféra, tropo-, sztrato- és mezopauza, sarki fény
Ibolyán túli 0,2-0,4 m, látható fény 0,4-0,75 m, infravörös 0,75-3,2 m napsugarak fordított hőrétegződés (hőmérsékleti inverzió), napfénytartam, tenyészidőszak, hőösszeg, lejtőkitettség, napállandó okklúziós front, trópusi ciklon (hurrikán, tájfun, orkán), tornádó, helyi szelek (parti szél, hegy-völgyi szél), főn, defláció, szélmarás, barkán, deflációs tanúhegy,
általános légkörzés, hőmérsékleti (termikus) egyenlítő, szélrendszerek keletkezése, mozgása monszun szélrendszer, forró- és mérsékelt övezeti monszun futóáramlás VIZSGASZINT TÉMAKÖR Tartalom csapadékképződés
időjárás és éghajlat
A 3.2 témakörhöz tartozó egyedi
Középszint minimum- és maximum szint tényleges és viszonylagos vízgőztartalom, harmatpont, telítettség, túltelítettség, kicsapódás, halmazállapot-változás felhőképződés, csapadékképződés, felhő, fátyol-, gomoly-, rétegfelhő, köd, hulló csapadékfajták, talajmenti csapadékfajták: harmat, dér, zúzmara csapadéktérkép, aszály csapadék jelentősége idő, időjárás, éghajlat, légkörtan (meteorológia), éghajlattan (klimatológia); időjárási térkép, időjárási és éghajlati elemek: napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, vízgőztartalom, csapadék, éghajlatválasztó hegység, globális felmelegedés, fokozódó üvegházhatás, ózonréteg-elvékonyodás, éghajlatváltozás, légszennyező anyagok, savas eső „fagyosszentek”, 68
Emelt szint cirrus-, stratus cumulus, esőfelhő kondenzációs mag, áramlási és sugárzási köd izohiéta, felszíni leöblítés, vonalas erózió, mikroklíma relatív vízgőztartalom kiszámítása csapadékképződés felszálló és hegyen átkelő légtömegeknél számítási feladatokban
emisszió, transzmisszió, imisszió, szmog, savas ülepedés
„Medárd-nap”, „vénasszonyok nyara”
fogalmak
Coriolis-erő, Azori-, Szibériai-anticiklon VIZSGASZINT TÉMAKÖR Tartalom 3.3. A vízburok világtenger
tavak
folyóvizek
Középszint Emelt szint
minimum- és maximum szint Víztan (hidrológia), vízburok (hidroszféra), vízháztartás, vízkörforgás, halmazállapot-változások, párolgás, csapadék, lefolyás viszonyai, világtenger, óceán, átlagos sótartalom és ettől való eltérések, tenger, tengerszoros, öböl, szárazföldi talapzat (self), fajhő, hűtő-fűtő hatás, példák ezekre hullámzás, hideg és meleg tengeráramlás, példák ezekre, Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Ojashio-, Kuro-shio-áramlás tengerjárás, apály, dagály, átlag és ettől való eltérések, extrém példák: Szent Malói-öböl, Fundy-öböl deltatorkolat, tölcsértorkolat, épülő part, turzás, lagúna, pusztuló part, tagolt- és tagolatlan part állóvíz, tó, fertő, mocsár, láp, példák ezekre Mo-n, kimélyített és elgátolt tómedence, jégvájta-, gleccser-, morotva-, szélvájta-, moréna által elgátolt-, tektonikus eredetű-, mesterséges tó, példák ezekre a tókeletkezési típusokra feltöltődés vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás, árvíz, a folyó munkavégző képessége, feltöltődő (alsó)-, oldalazó (közép)-, bevágódó (felső) 69
beltenger, peremtenger, földközi tenger, kontinentális lejtő, pozitív és negatív hőmérsékleti anomália, tengeri vízkörzés, légkörzés és vízkörzés elemzése, kapcsolatai szökőár, vakár, vihardagály, abrázió, hullámmorajlás, hullámtörés ár- apály erőmű
tengerszem, tengermaradvány-, dolina-, polje-, kráter-, kaldérató, eutrofizáció Vízállás szerinti osztályozás Vízjárás szerinti osztályozás sodorvonal,
szakaszjelleg, hordalék, hordalékkúp, zátony, sziget, V-keresztmetszetű völgy A Duna szakaszjellegei a magyarországi szakaszon. Legfolyók: Nílus, Jangce, Amazonas, Mississippi, Kongó, Volga, Duna, Rajna
TÉMAKÖR Tartalom felszín alatti vizek
vízgazdálkodás
jég és munkája
3.4. A talaj
folyóterasz, jövevényfolyó, időszakos folyó, szoros, szurdok, kanyon
VIZSGASZINT Középszint minimum- és maximum szint felszín alatti víz, talajnedvesség, talajvíz, rétegvíz, résvíz, belvíz, artézi víz, ásványvíz, hévíz, gyógyvíz, karsztvíz, forrás, karsztformák: víznyelő, dolina (töbör), uvala, polje, karrmező, cseppkő, barlang, barlangi patak, karsztforrás folyószabályozás, mederkotrás, árvízvédelmi gát, ártér, ármentesített terület, víztározó, a legnagyobbak a Földön, vízlépcső, belvízvédelem, ivóvíz, ipari víz, vízforgatás, csápos kút, artézi kút, vízenergia, vízierőművek, a legnagyobbak a Földön öntözés, szennyvíztisztítás, vízszennyező források, vízvédelem, belvízi- és tengerhajózás, legforgalmasabb útvonalak, halászat, tengeri erőforrások hóhatár, belföldi jégtakaró, magashegységi jég, glecscser, lavina, gleccserpatak, U-alakú völgy, jégcsiszolta felszín, morénasánc, morénasíkság, tóhátság, fjord példák mindezekre talaj, humusz, talajképződés, kilúgozódás, talajpusztulás, talajlevegő, talajszintek: A-, B-, C-szint trópusi vörösföldek, mezőségi-, barna erdő-, szürke 70
Emelt szint cseppkő fajták és keletkezésük
közműolló, nitrátosodás, mechanikai-, biológiai- és kémiai szennyvíztisztítás, vízkészlet
jégképződés, firn (csonthó), kárfülke, vásott szikla, ősfolyamvölgy, vándorkő anyakőzet, zonális és azonális talaj, tundratalaj, laterit, terra rossa, sivatagi talajok, láptalaj, rétitalaj, rendzina, váztalajok,
erdő (podzol)-talaj, szikes talajok, talajerózió, talajvédelem
szikesedés
Dokucsajev
A 3.4. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak
71
VIZSGASZINT TÉMAKÖR Tartalom 4. A földrajzi övezetesség
Középszint minimum- és maximum szint éghajlat, övezetesség, szoláris és valós éghajlati övezet, természetföldrajzi övezetesség, vízszintes és függőleges természetföldrajzi övezetesség, övezet, öv, vidék, terület; forró övezet, mérsékelt övezet, hideg övezet; egyenlítői öv, átmeneti öv, térítői öv, egyenlítői éghajlat, szavanna éghajlat, trópusi sivatagi éghajlat, monszun vidék, forró övezeti monszun éghajlat; meleg-mérsékelt öv, monszun terület, mérsékelt övezeti monszun éghajlat, mediterrán terület, mediterrán éghajlat, valódi mérsékelt öv, óceáni terület, óceáni éghajlat, mérsékelten szárazföldi terület, nedves-kontinentális éghajlat, szárazföldi terület, száraz-kontinentális éghajlat, szélsőségesen szárazföldi terület, mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat, hideg-mérsékelt öv, tajga éghajlat; sarkköri öv, sarkvidéki öv, tundra éghajlat, állandóan fagyos éghajlat; Jellemzőik: évi középhőmérséklet évi közepes hőingás évi csapadékmennyiség évszakok száma, jellege uralkodó szélrendszer természetes növényzet talaj állatvilág vízháztartás, vízjárás felszínformálás mezőgazdasági hasznosítás esőerdő (trópusi esőerdő), szavanna, monszunerdő (dzsungel), keménylombú erdő, babérlombú erdő, lomboserdő, tajga, tundra, erdős és füves puszta, erdőhatár, havasi legelő, sziklahavas, hóhatár, „örök fagy” 72
Emelt szint
Klímadiagramok értelmezése, felismerése
Galériaerdő, erdős-, cserjés-, füves szavanna, nedves és száraz szavanna, macchia, tőzegmohaláp, pampa, préri, sztyepp, laterit, terra rossa, csernozjom, podzol, fahatár
Megjegyzés: Az övezetek, övek környezeti problémáival kapcsolatos fogalmak a globális válságproblémáknál jelennek meg.
73
TÉMAKÖR Tartalom
VIZSGASZINT Középszint minimum- és maximum szint
5. Népesség- és településföldrajz népességföldrajz, demográfia, népességrobbanás, világnépesség növekedésének fordulópontjai, Népességföldrajz Ázsiába születik népesség számbeli alakulása, 1000 újszülöttből: 600 200 Afrikába születik összetétele 150 Amerikába (>3/4 Latin-Amerikába) területi megoszlása 45 Európába 5 Ausztrália és Óceánia szülötte. természetes szaporulat, népességfogyás, elöregedő és fiatalodó társadalom, népesedés történelmi szakaszai, jellemzői, korfa, kor- és foglalkozási szerkezet, születéskor várható átlagos élettartam, analfabétizmus, emberfajta, europid-, negrid-, mongolid-, ausztralid emberfajta, akklimatizáció, nyelvcsalád, világnyelv, világvallás, népsűrűség, népességkoncentráció, belső vándorlás Településföldrajz település, infrastruktúra, szórványtelepülés, csoportos település, tanya, farm, falu, apró és óriásfalu, települések csoportosítása, szabálytalan alaprajzú (halmaz)-, úti-, szabályos alaprajzú funkcióik falu, településhalmaz (agglomeráció), város, városodás (urbanizáció), városiasodás, központi szerepkör, belső munkahelyöv (city), belső lakóhelyöv, külső munkahelyöv, külső lakóöv, alvóváros, bolygóváros, urbanizációs ártalmak, nyomornegyed
74
Emelt szint
nagyrassz, alrassz, keveréknépek, őslakos (bennszülött), természeti vallás, indoeurópai-, uráli nyelvcsalád, nemzet, nemzetiség, etnikum, egy- és többnemzetiségű állam, nemzeti azonosságtudat (identitás), keresztény, mohamedán, hindu, buddhista vallás, nemzetközi- és interkontinentális vándorlás, ingázás, vendégmunkás, menekült, bevándorló, illegális munkavállalás
Falvak népesség szerinti csoportosítása példákkal Magyarországon bokor-, sor-, szórt tanya, ellenvárosodás, elővárosodás, kertváros, sokközpontú agglomeráció, körgyűrűs-övezetes városszerkezet, slum, gettó, óriásváros (megalopolisz), mezőváros, vásárváros, városklíma
Földrajz TÉMAKÖR Tartalom
10. ÉVFOLYAM VIZSGASZINT
Középszint minimum- és maximum szint
állam, természetes- és mesterséges határvonalak, 6. A világ változó köztársaság, monarchia, (abszolút és alkotmányos) társadalmi-gazdasági képe közösségi-, állami és magántulajdon, világgazdaság privatizáció, piac, ár, árrendszer, kínálat, kereslet, nyereség (proállam és piacgazdaság fit), piaci verseny, versenyképesség, társadalmi egyenlőtlenség, szociális háló, világgazdaság, nemzetgazdaság, önellátó gazdaság, piacgazdaság, globalizáció – globális vigazdasági rendszerváltás, lággazdaság nemzetközi munkamegosztás, szakosodás (specializáció), globalizáció, világpiac, globális világgazdaság, világgazdasági korszakváltás, fogyasztói társadalom, jóléti állam, kőolajár-robbanás, ipari (indusztriális) társadalom, ipar utáni (posztindusztriális) társadalom, információs társadalom (gazdaság), gazdasági fejlettség, termelékenység, gazdasági növekedés, gazdasági növekedés bruttó hazai termék (GDP), bruttó nemzeti termék (GNP), alacsony, közepes és magas jövedelmű ország, átlagok, határ intervallumok példákkal, szélsőséges egyenlőtlenség, életszínvonal, árucsere, nemzetközi kereskedelem, szabadkereskedelem, vám, nemzetközi kereskedevámunió, támogatás (szubvenció), kvóta, lem bel- és külkereskedelem, export, import, pozitív és negatív külkereskedelmi mérleg, kereskedelmi áruszerkezet, kereskedelmi társulás, , felvevőpiac, 75
Emelt szint tervutasításos gazdaság direkt és indirekt gazdasági irányítás, gazdasági liberalizmus, egyéni és társas vállalkozás, konjunktúra, dekonjunktúra, recesszió, globalizálódás,
extenzív és intenzív gazdasági növekedés, életminőség,
cserearányromlás, deficit (mérleghiány), protekcionizmus,
húzóágazat, szerkezetváltás, válságágazat, kooperáció TÉMAKÖR Tartalom gazdasági integrációk
transznacionális vállalatok a pénz világa
gazdasági termelés általános jellemzői
VIZSGASZINT Középszint minimum- és maximum szint
Emelt szint
árudömping, embargó, barter, kedvezményes (preferenciális) övezet, Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA), Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Konferencia (APEC) multi- (transz-) nacionális vállalat, példák, vertikális vállalati és területi integráció, anya- és leányvállalat, túltermelési válság, tudományos-technikai forradalom, tömegárutermelés, monopolkapitalizmus, innováció, pénz, készpénz, bankszámlapénz, valuta, deviza, konvertibilitás, va- árupénz, papírpénz, bankjegy, érme, tőzsdeindex, lutaárfolyam, állampapír, értékpapír, részvény, kötvény, folyószámla, rekonstrukciós- és zöldmezős beruházás, hitel, kamat, infláció, adósságválság, tőzsde, érték- és árutőzsde, tőke, pénztőke, nemzetközi tőkeáramlás, rövid- és hosszú lejáratú adósság (hitel), rögzített értékpapír-befektetés, működőtőke-befektetés, fizetőképes kereslet, és változó kamatozású hitel, költségvetési hiány, hitelképesség, adósság, eladósodás, átütemezés, külső és belső adósságállomány, árfolyamváltozás, cserearány, adóparadicsom rögzített árfolyam, monetáris világgazdaság, feketepiac, „láthatatlan jövedelem”, off-shore cég termelés, fogyasztás, termelőerő, természeti erőforrás, humán erőfor- K+F tevékenység, rás, természeti környezet, társadalmi környezet, földrajzi környezet, gazdasági ágazat (szektor), primer-, szekunder-, tercier és kvaterner integráció, nemzetközi integráció okai, előnyei, lépcsőfokai: szabad kereskedelmi övezet, közös piac, gazdasági unió, politikai unió, ezek jellemzői, regionális gazdasági integráció, eurorégió, egységes belső piac, áru- és szolgáltatáskereskedelem, regionális politika
76
szektor, aktív kereső, eltartott, munkanélküli, foglalkozási átrétegződés TÉMAKÖR Tartalom mezőgazdaság
energiagazdaság
ipar
VIZSGASZINT Középszint minimum- és maximum szint mezőgazdaság, növénytermesztés, állattenyésztés, erdő-, hal- és vadgazdálkodás, élelmiszergazdaság, agrárgazdaság, agrárország, agrotechnika, külterjes (extenzív) és belterjes (intenzív) gazdálkodás, teraszos művelés, hagyományos mezőgazdaság, égető-talajváltó gazdálkodás, kapás földművelés, ugarolás, ültetvényes gazdálkodás, monokultúra, öntözéses gazdálkodás, árasztás, oázisgazdálkodás, száraz művelés, nomád pásztorkodás, vándorló állattenyésztés, istállózó állattenyésztés, vegyes mezőgazdaság, szakosodott mezőgazdaság, övezetes növénytermesztés, kisparaszti gazdaság, szövetkezeti gazdálkodás, farmgazdaság, városellátó övezet, szántó, kert, gyümölcsös, rét és legelő, nádas, erdő, termőkörzet, történelmi borvidék, közös agrárpolitika, mennyiségi korlátozás, élelmiszer túltermelés energiagazdaság, energiahordozó, elsődleges és másodlagos energiaforrás, megújuló (nap, víz, szél, ár-apály, geotermikus) és fogyó (fa, kőszén 30%, kőolaj 35%, földgáz 25%, uránérc 7%) energiahordozó, alternatív energiaforrás (biomassza), legnagyobb lelőhelyek, energiaszerkezet, energia-újrahasznosítás gyáripar, ipari forradalom, iparosodás, kitermelő-, alapanyaggyártó- és feldolgozó ipar; házi- és kézműipar, nehézipar, könnyűipar, élelmiszeripar, 77
Emelt szint tenyészidőszak, hőösszeg, birtokkoncentráció, részesbérleti rendszer, idénymunkás,
latifundium, duális szerkezetű mezőgazdaság, kollektivizálás, állami gazdaság, termelő szövetkezet, értékesítési szövetkezet, háztáji gazdaság, iparszerű mezőgazdaság, „zöld forradalom”, lefölözés 1 kg urán = 1200 t kőolaj = 3000 t szén energiahatékonyság Ipartengely nagy ipari régiók, technológiai és ipari park,
kulcsiparág, csúcstechnológia, elektronika, elektrotechnika, mikroelektronika, biotechnológia, környezetvédelmi ipar, ezek jellemzése ipari telepítő tényezők, iparvidék, hagyományos iparvidék
technopolisz, beszállító, összeszerelő szerepkör, agyelszívás („brain drain”), exportösztönző iparpolitika
VIZSGASZINT TÉMAKÖR Tartalom
Középszint minimum- és maximum szint
Gazdasági (közlekedés, távközlés, szállítás, kereskedelem, pénzügy, vendéglátás) és társadalmi szolgáltatások (oktatás, egészségügy, közigazgatás, kultúra, igazságszolgáltatás, közművek), példákkal Szárazföldi-, vízi-, légi közlekedés, személyszállítás, áruszállítás, hagyományos és kombinált szállítási-közlekedési mód, közlekedési hálózat, egyközpontú (sugaras) szerkezetű hálózat, tömegközlekedés, tranzithelyzet, transzkontinentális útvonal, belvízi hajóút, anyagi-, humán- és intézményi infrastruktúra, példákkal, tömegkommunikáció, áruforgalmi (logisztikai) központ, idegenforgalom, belföldi és nemzetközi turizmus, idegenforgalmi körzet, kulturális-, gyógy-, öko-, konferencia-, falusi turizmus Az 6. témakörhöz tartozó egyedi fogalEurópai Unió, mak Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), Alpok-Adria Közösség, Kárpátok Eurorégió, Nemzetközi Valutaalap (IMF),
Emelt szint
szolgáltatás és infrastruktúra
Világbank, Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet 78
távmunka,
kereskedelmi szálláshely, szolgáltatás-turizmus Világkereskedelmi Szervezet (WTO), Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szervezete, Európa Tanács, Dow Jones-index, BUX-index
(UNESCO), Egészségügyi Világszervezet (WHO), Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) TÉMAKÖR Tartalom 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok
országok
Amerikai Egyesült Államok
VIZSGASZINT Középszint minimum- és maximum szint globális – és lokális világgazdaság gazdasági polarizáció, világgazdasági pólus (erőtér), centrum és periféria, egy- és többpólusú világgazdaság, duális gazdasági szerkezet, fejlett és fejlődő térség gazdasági szerkezete „banánköztársaság”, „olaj-ország”, tranzitország, egyedi gazdasági szerepkör USA, Latin-Amerika, Adóparadicsomok, Japán, újonnan iparosodó fejlődő országok több hulláma, Kína és India, Európai Unió, közép és kelet-európai országok, Kuvait és Egyiptom, Törökország és Izrael Hazánk gazdasági helyzete Fogalmak: a világvezető nemzetgazdasága, gyors gazdasági növekedés, „új gazdaság”, információs társadalom és gazdaság, „globális műhely”, a világ legnagyobb külföldi működőtőke-exportáló és importáló országa, vezető pénzügyi hatalom, átalakuló térbeli szerveződés. Topográfiai ismeretek: Új-Anglia, Közép-atlanti térség, Közép-Nyugat, Boston, New York, Washington, Nagy-tavak iparvidéke, Austin, Houston, Orlando, Atlanta, Charlotte, Branson. Miami, Minneapolis, Chicago, Seattle, Provo, Denver, San Jósé, Portland, 79
Emelt szint a gazdasági fejlettség társadalmi, politikai jellemzői; az integrált és a dezintegrált gazdasági szerkezet következményei
egy kis történelem. természet földrajzi adottságok, gazdaság földrajzi jellemzők
az USD világpiaci „mindenhatóságának” hatása a világpiacra– területi koncentráció és dekoncentráció az USA-ban; – a NAFTA és az APEC hatása az USA gazdasági-politikai életére.
A legfontosabb összefüggések: az USA, mint a világ legnagyobb nemzetgazdasága; – az USA, mint a globális világgazdaság vezető állama; – az „új gazdaság” hatása a gazdaság átalakulására és területi következményei; TÉMAKÖR Tartalom Latin-Amerika
Japán
VIZSGASZINT Középszint minimum- és maximum szint
Emelt szint
Fogalmak: spanyol és portugál gyarmatosítás, a sorozatos gazdasági és belpolitikai válságok gyarmatosítás következményei, exportösztönző iparpolitika, adósságválság, feltételes hitelek, gazdasági és pénzügyi krízis, társadalmi-politikai problémák, nagy fokú területi egyenlőtlenségek. A legfontosabb összefüggések: – Latin-Amerika, mint az USA perifériaterülete; – az eladósodás és a gazdasági recesszió összefüggése Latin-Amerikában; – a gazdasági szerkezet átalakulásának kérdőjelei Latin-Amerikában; Fogalmak: sajátos japán társadalmi, kulturális adott- gazdasági recesszió, túlértékelt pénzpiac ságok, szűkös természeti nyersanyagok, stratégiai szempontú gazdaságfejlesztés, államilag irányított piacgazdaság, világgazdasági sikeresség, térbeli koncentráció, technopolisz,. Topográfiai ismeretek: Tokió, Kawasaki, Yokohama, Nagoya, Osaka, Köbe, Kyoto. A legfontosabb összefüggések: – a sajátos hagyományok és a japán gazdaságitársadalmi-politikai szerkezet; – az államilag irányított japán gazdasági növekedési pálya; 80
– Japán, mint a világ vezető hitelezője és működőtőke-exportálója; – a gazdasági élet térbeli koncentrációjának csökkentése; – a jelenlegi japán gazdasági recesszió hátterében álló pénzpiaci tényezők. TÉMAKÖR Tartalom Az újonnan iparosodó fejlődő országok
Kína és India
VIZSGASZINT Középszint minimum- és maximum szint az exportösztönző iparpolitika és ennek tényezői, az újonnan iparosodó fejlődő országok, működőtőkebefektetések, munkaerő-bevonás, az újonnan iparosodó országok első és második hulláma, a világ legjobb üzleti központja,. Topográfiai ismeretek: Hongkong, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szigetek. A legfontosabb összefüggések: – az exportösztönző gazdaságpolitika, mint a gazdasági sikeresség titka; – az újonnan iparosodó országok első és második hullámának különbségei; – a külföldi működőtőke-befektetők meghatározó szerepe; – a pénzügyi válság lehetőségei; Fogalmak: Kína, mint a világ leggyorsabban növekvő gazdasága, nyitási politika, működőtőkebefektetések, APEC, különleges gazdasági övezetek, kikötővárosok, az átalakuló indiai gazdaság, exporthúzta gazdaságpolitika, társadalmi egyenlőtlenségek, területi különbségek, szegénységi színvonal, politikai kérdőjelek. Topográfiai ismeretek: Peking, Sanghaj, Tiencsin, 81
Emelt szint nagymértékű területi különbségek, társadalmi egyenlőtlenségek a hatalmas területi és társadalmi különbségek összefüggései
India gazdasági átalakulásának legfőbb jellemzői és kérdőjelei; India szerepvállalása a világ információs gazdaságában.
Bombay, Calcutta, Delhi. A legfontosabb összefüggések: – a kínai nagy mértékű gazdasági növekedés hátterében álló tényezők; – a kínai nyitási politika és a gazdasági növekedés összefüggése; – a területi különbségek és a társadalmi egyenlőtlenségek összefüggései; TÉMAKÖR Tartalom Az Európai Unió
Svájc és a Benelux államok
VIZSGASZINT Középszint minimum- és maximum szint Fogalmak: pénzügyi unió, vezető centrumtérség, egységes európai piac, agrárpolitika, közös mezőgazdasági árak, euró, euróövezet. Európai Központi Bank, az EU átalakítása. Kormányközi Konferenciák, regionális politika, „kék banán”, növekedési tengelyek. Topográfiai ismeretek: Brüsszel, Helsinki, Frankfurt, London, Milánó, Torino, Genova, Hamburg, Berlin, Lipcse, Bécs, Budapest, Prága. A legfontosabb összefüggések: – az EU átalakuló világgazdasági szerepköre; – az EU létrehozatalának történelmi, gazdasági, politikai háttere; – az euró és az USD világpiaci helyzete; – a közös mezőgazdasági agrárpolitika kérdőjelei; – az EU átalakításának szükségessége; Fogalmak: semleges ország, Svájc, mint a nemzetközi pénzvilág központja, a külföldi munkavállalók magas aránya, pénzügyi szolgáltatások, biztosítási szektor, fejlett élelmiszeripar, 82
Emelt szint az egységes európai piac létrehozatalának kérdőjelei a regionális politika célkitűzései
Luxemburg, mint Európa egyik vezető off-shore területe.
közlekedési központ, magasan fejlett elektronika, off-shore terület. A legfontosabb összefüggések: – Svájc és a nemzetközi pénzvilág kapcsolata; – Svájc bankjainak és vállalatainak szerepe a világgazdaságban; – Brüsszel, mint az EU és a NATO központja; – a holland elektronikai cégek szerepe a világban; TÉMAKÖR Tartalom A közép- és a kelet-európai országok
Kuvait
VIZSGASZINT Középszint minimum- és maximum szint
Emelt szint
Fogalmak: gazdasági rendszerváltozás, külföldi Volt balti Köztársaságok helyzete működőtőke-befektetések, külgazdasági kapcsolatok fokozódó szerepe, a piacgazdaságra történő áttérés, privatizáció, társadalmi egyenlőtlenségek, munkanélküliség, feketegazdaság, az EU keleti bővítése. A legfontosabb összefüggések: – a gazdasági rendszerváltozás útjai a közép- és ke- Ukrajna helyzete az EU és Oroszország között let-európai országokban; – a transznacionális vállalatok meghatározó szerepe; – a gazdasági növekedés és a különböző társadalmi rétegek összefüggése; – az állam szabályozó szerepének átalakulása: – az EU keleti bővítésének lehetséges forgatókönyvei; – az EU-hoz történő csatlakozás kérdőjelei. Fogalmak: a kőolajra épülő gazdaság, a gazdasági Katar, Bahrein, Arab emírségek szerkezet átalakítása, világgazdasági jelentőségű pénzügyi szolgáltatások, világszinten kimagasló szociális helyzet, a külföldi munkavállalók magas 83
aránya. A legfontosabb összefüggések: – a kőolajra épülő gazdaság legfontosabb jellemzői; – a világ immár jelentős külföldi működőtőkeexportálója; – pénzügyi hitelezés, kiemelten az arab országoknak; – kimagasló szociális jólét és ennek fenntartásának jövőbeli lehetőségei; – a külföldi munkavállalók magas aránya és ennek kérdőjelei. TÉMAKÖR Tartalom Egyiptom
Törökország
VIZSGASZINT Középszint minimum- és maximum szint Fogalmak: közepes jövedelmű ország, a feldolgozóipar és a szolgáltatás nagy mértékű fejlődése, a külkereskedelem sajátos tendenciái, eladósodott ország, nagyon magas munkanélküliségi ráta, a Nagy Gát ökológiai hatásai. A legfontosabb összefüggések: – az átalakuló gazdasági szerkezet és ennek következményei; – a kiemelkedően magas szolgáltatásexport; – a társadalmi egyenlőtlenségek magas szintje és ennek következményei; – a hagyományos és modern mezőgazdaság ellentmondásai. Fogalmak: stratégiai földrajzi helyzet, exportösztönző gazdaságpolitika, a szolgáltatási szféra meghatározó jellege, feldolgozóipar, turizmus, eladósodás, gazdasági recesszió, politikai válság. A legfontosabb összefüggések: 84
Emelt szint a politikai demokrácia kérdőjelei
az eladósodás háttere és következményei; – a gazdasági recesszió és a politikai válság összefüggése
– a stratégiai földrajzi helyzet konzekvenciái; – az exportösztönző gazdaságpolitika kérdőjelei; – a török vendégmunkások szerepe Európában; Fogalmak: cionista mozgalom, önálló zsidó nemzeti a békés rendezés sorozatos kudarcai és a világpolitikai haza, arab-izraeli háború, Palesztin Felszabadítási felelőssége; Szövetség, K+F intenzív feldolgozóipar, magasan végletekig növekvő társadalmi-gazdasági különbségek; fejlett bankrendszer, kibuc, mosav, izraeli-palesztin ellentét, veszélyes jövőkép. A legfontosabb összefüggések: – az izraeli-palesztin ellentét elmélyülése és ennek következményei – Izrael szolgáltatási ágazatainak világpiaci jelentősége.
Izrael
TÉMAKÖR Tartalom
VIZSGASZINT Középszint minimum- és maximum szint
Emelt szint
Magyarország a 21. század küszöbén Magyarország szerepe a globális világgazdaságban Fogalmak: közepes jövedelmű ország, kimagasló a gazdasági rendszerváltozás társadalmi kérdőjelei gazdasági növekedési ütem, exporthúzta gazdasági fejlődési pálya, információs gazdaság, külföldi működőtőke-befektetések, transznacionális vállalatok, üzleti és pénzügyi központ, regionális üzleti Magyarország legnagyobb vállalatai központ. Budapesti Értéktőzsde, BUX-index. A legfontosabb összefüggések: – az exportorientált növekedési pálya legfontosabb tényezői; – a gazdasági növekedés világgazdasági feltételrendszere; – kedvező működőtőke-befektetési lehetőségek; – a regionális pénzügyi központ adottságai és jövőa Budapesti Értéktőzsde szerepe hazánk gazdaságában beli fejlődési lehetőségei; Az Európai Uniós tagságunk 85
Fogalmak: csatlakozási tárgyalások, csatlakozási időpont, a magyar mezőgazdasági termelők esetleges közvetlen támogatása, termelési kvóta, munkaerő szabad áramlása, külföldiek termőföld vásárlási lehetőségei. A legfontosabb összefüggések: – az EU és Magyarország érdekegyeztetése; – a csatlakozási tárgyalások menetrendje és a csatlakozás várható időpontja; – Magyarország várható részesedése az EU agrártámogatásából és regionális fejlesztési alapjából; – a magyar munkavállalók jövőbeli lehetőségei az EU munkaerő piacán; – a külföldiek lehetséges termőföld vásárlása és a hazánk érdekei. TÉMAKÖR Tartalom 8. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
VIZSGASZINT Középszint minimum- és maximum szint természetes és mesterséges ökoszisztéma, helyi, regionális és globális probléma, túlnépesedés, a népesség elöregedése, népességfogyás, születésszabályozás, éhezés, éhségövezet, alultápláltság, társadalmi egyenlőtlenség, világélelmezési válság, túlfogyasztás, eltartóképesség, fizetőképes kereslet, energiaválság, nyersanyaghiány, környezeti problémák globális felmelegedés, elsavanyodás, háborús és katasztrófaveszély, népességvándorlás, környezeti válság, veszélyeztetett élőhely, biológiai sokféleség csökkenése, erdőirtás, felégetés, füves területek feltörése, túllegeltetés, elsivatagosodás, 86
Emelt szint
túlhalászás, mennyiségi és minőségi éhezés fenntartható fejlődés jellemzői
Az 8. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak
környezetgazdálkodás, nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, bioszféra rezervátum, természetvédelem, környezetvédelem, környezetvédelmi törvény, világörökség, fenntartható fejlesztés, hulladékgazdálkodás az ENSZ Környezetvédelmi Programja, Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), Ember és Bioszféra (MAB-program), Természetvédelmi Világnap (WWF)
87