TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Szabóné Déri Ágota, Zsikla Mária
Természetismeret földrajz 5. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1 Javasolt óraterv Témák száma
I. II. III. IV.
Óraszámok felhasználása
neve Tájékozódás a térképen Az időjárás és az éghajlat A földfelszín változásai Év végi ismétlés
Tananyag új ismétlés ismeret ellenőrzés 6 2 5 2 12 3 1
Helyi felhasználás (kiegészítő anyag, gyakorlás) 2 2 2 1
Összes óraszám
37 10 9 17
A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai névjegyzék A minimum szint feletti dőlt betűvel van írva. Duna, Tisza, Elba, Balaton, Velencei-tó, Fertő, Tisza-tó, Szigetköz, Szentendrei-, Margit-, Csepel-, Mohácsi-sziget, Visegrádi-szoros, Északi-, Fekete-tenger, Alföld, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Alpokalja, Dunántúli-középhegység, Északiközéphegység, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Alpok, Kárpátok, Eurázsiai- és Pacifikus-hegységrendszer, Velencei-hegység, Bakony, Vezúv, Etna, Visegrádi-, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zempléni-hegység, Badacsony, Pompeji, Pó-síkság, Román-alföld, Bükk-fennsík,
Témakörök
Követelmények a minimum feletti dőlt betűvel van írva
Tartalom
2
I. Tájékozódás a térké- A térkép pen
kisebbítés, nagyítás, méretarány, vonalas mérték használata, mérések a térképen
Világtájak a valóságban és a térképen
fővilágtájak, mellékvilágtájak neve és helye a térképen, a térkép tájolása,
A domborzat és a vizek ábrázolása
domborzati formák, ezek ábrázolása a térképen, vizek csoportosítása és jelölése,
Tájékozódás hazánk domborzati térképén
a hazai tájaink jelölése és helye a térképen, legnagyobb folyóink és tavaink, energiahordozó- ásványkincsek és ércek jelölése
A megyetérkép (közigazgatási térkép)
az országhatár jelölése, hazánkkal szomszédos országok neve égtájak szerint, településformák, megyeszékhelyek jelölési módja a közigazgatási térképen, fő közlekedési útvonalak és az ipar jelölése,
autóstérképek, keresőhálózat, teleTérképpel: országúton, telepü- pülés és turistatérképek olvasása, lésen, turistaúton szintvonalak jelentése
II. Az időjárás és az Éghajlat
A levegő hőmérséklete és mérése
a levegő felmelegedése és a Nap járása közti összefüggés, évi napfénytartam, napi- és évi középhőmérséklet számítása, napi- évi hőingás kiszámításának módja, legmelegebb és leghidegebb hónapunk, ennek okai, a szél fogalma és keletkezésének módja, a szél erőssége, elnevezése a szél jelentősége, csapadék keletkezése, hulló- és talaj menti csapadékfajták,
A szél és a csapadék
Az időjárás és az éghajlat
3
közös elemeik: napsugárzás, szél, hőmérséklet, csapadék, a Nap szerepe az alakításukban, az éghajlat és az időjárás közti különbség, meteorológiai megfigyelési módok, zivatar, szélvihar, hóvihar, villámlás
és jégeső okozta károk és balesetek és ezek elkerülési módjai, Veszélyes időjárási jelenségek éghajlati diagramok elemzése, éghajlati térképek értelmezése, hazánk éghajlatának jellemzői: meleg nyár, hideg tél, kevés csapadék Hazánk éghajlata és egyenlőtlen eloszlása nagy évi közepes hőingás, az aszály fogalma lánchegységek kialakulása felszínének jellemzői, éghajlatuk, magassági növényövek, hóhatár, gleccser, moréna, lavina európai példák, térképjele, hegységrendszerek
A gyűrthegységek III. Változó földfelszín
vetődés, vetődéses formák, lánc- és röghegység felszínének, magasságának növényzetének öszszehasonlítása, hazai példák, térképjele, Röghegységek a vulkánkitörés mozzanatai, a vulkán részei, térképjele, működő és kialudt vulkánok, hazánk vulkáni hegyei, vulkáni eredetű kőzetek: andezit, bazalt, tufáik Vulkanikus hegységek alföldek, fennsíkok, mélyföldek összehasonlítása, alföldek keletkezése, hazai és európai példák, természetes növényzetük, gazdasági hasznuk, tökéletes síkság fogalma A síkságok
Kőzetek
kőzet és ásvány fogalma, kőzetek csoportosítása: magmás-gránit, vulkáni lávából: andezit, bazalt üledékes: mészkő, agyag, homok, lösz, kőszén összehasonlításuk szín, kialakulás, keménység, szerkezet alapján
Hogyan lesz a kőzetből talaj?
a talaj fogalma, fő alkotó részei, humusz keletkezése és szerepe, növényzet és talaj kapcsolata, talajtípusok: mezőségi, barna-és szürke erdő, öntés, szikes, talaj rétegei: humuszos-, átmeneti és talajváz, talajpusztulás okai és megelő-
4
zése felszín alatti vizek: talajvíz, talajnedvesség, rétegvíz, résvíz, belvíz, felszíni folyóvizek fajtái: ér, csermely, patak, folyó, folyam, fő-és mellékfolyó, szoros, zátony, sziget fogalma
Vizek
vízgyűjtő terület, vízválasztó, lefolyástalan terület, vízjárás, vízjárás és az éghajlat kapcsolata, tölcsér és deltatorkolat összehasonlítása, a folyók haszna, Mikor és mitől áradnak a folyók?
Szárazföldek állóvizei
tavak keletkezési módjai: szélfútta, süllyedéses, holtág (morotva) mesterséges (víztározók) krátertó, glecscsertó, példával, tavak pusztulása: tó, fertő, mocsár, láp és megelőzése hajtóereje a Nap, fő szakaszai: párolgás, csapadékképződés, lefolyás, legegyszerűbb víztisztítási módok: ülepítés, szűrés belső erők, külső erők fajtái és építő pusztító hatásaik, az emberi tevékenység hatása a felszínre
A víz körforgása
Felszínformáló erők
Összegezve a tovább haladás feltételei: -
a tanuló legyen képes a térkép jelrendszerének alapján elemi térkép használatra tudjon a térképen mérni, a vonalas mérték segítségével távolságot számítani ismerje fel a domborzati formákat a térkép jelzései alapján tudja értelmezni kialakulásukat, csoportosítsa azokat különböző szempontok szerint tudja használni a közigazgatási térképet ismerje az időjárás és az éghajlat elemeit tudjon egyszerű számításokat végezni: középhőmérséklet, hőingás, legyen képes tanári irányítással egyszerű éghajlati diagramok elemzésére ismerje hazánk éghajlatának jellemzőit tudja a hegységek képződésének módjait és példákat megnevezni ismerje fel az alapvető kőzeteket: mészkő, bazalt, andezit, gránit, homok, lösz,
5
-
tudjon egyszerű magyarázatokat adni ok - okozati összefüggésekre, pl. vízjáráséghajlat, talaj- növényzet, ismerje a felszín alatti és a felszíni vizeket, tudja csoportosítani őket tudja rajzolni is a delta-és tölcsértorkolatot ismerje a felszínformáló külső és belső erőket és hatásaikat
Készítette: Zsikla Mária földrajz szakos tanár TERMÉSZETISMERET - BIOLÓGIA Évi 37 óra, melynek javasolt óraterve:
Témák Év eleji ismétlés Élet a gyümölcsös és a zöldségeskertben / I, II. / Környezetünk élővilága: Állatok a házban és a ház körül Év végi ismétlés
Új tananyag feldolgozása -
Óraszámok felhasználása Gyakorlás, kíÖsszefoglalás, sérletezés, helyi ellenőrzés, hifelhasználás ánypótlás 2
Összes óraszám 2
14
2
4
19
9
2
2
14
-
-
2
2
Témakör, tartalom /Javasolt kiegészítő anyagok dőlt betűvel jelölve / Élet a gyümölcsös és zöldségeskertben
Követelmények / a minimum követelmények normál, az optimum követelmények dőlt betűvel jelölve /
- Fogalmak, szakkifejezések: csonthéjas termés, almatermés Legismertebb gyümölcsfáink: a szilvafa, az almafa és a szőlő habitusa, jellegzetes szervei. Szőlőtőke, bogyótermés, kacs, csemegeszőlő, borszőlő, virágzat, évelő növény Szőlőfajták. Főgyökérzet, sok magvú bogyótermés, egyLegfontosabb zöldségfélék: a paradicsom, a nyári növény, kétnyári (kétéves) növény, mópaprika, a fejes káposzta, a sárgarépa és a dosul szárak: torzsa, gumó, petrezselyem, a vöröshagyma, a veteményborsó és rokonai illetve a burgonya jellegzetes fő eres levél, karógyökér, összetett levél, ernyős virágzat, mellékgyökérzet, hagyma, tokszervei, egyedfejlődése. termés, gyökérgümő, pillangós virág, hüvelytermés, dudvás szár, A gyümölcsös és zöldségeskert kártevői: a peronoszpóra, monília, alma-, szilvamoly és a káposztalepke kártétele és az ellene való véTeljes átalakulás: pete, lárva, (hernyó) báb, dekezés formái. kifejlett egyed), megelőző permetezés, 6
Témakör, tartalom
Követelmények
Élet a gyümölcsös és a zöldségeskertben Madárvédelmi és telepítési ismeretek A kert élőlényeinek és anyagainak vizsgálata Élet a tavaszi kertben. A tulipán felépítése, élete. A kert gyakori állatai: a földigiliszta, a burgonyabogár és a májusi cserebogár testfelépítése, életmódja, kártétele és az ellene való védekezés.
- Fogalmak, szakkifejezések: Virágtakaró levél, ivarlevél, lepellevél, leples virág, mellékeres levél, szárölelő levél, megporzás, megtermékenyítés, Bőrizomtömlő, féregmozgás, gyűrűsféreg, korhadékevő, átalakulás nélküli fejlődés ízeltlábúak, bogarak, rovarok, vedlés, biokert, biokultúra, biológiai és mechanikai védekezés
Gyűrűs férgek, ízeltlábúak, rovarok, bogarak közös jellemzői.
-
A megismert állatok rendszerezése a megfelelő állattani halmazokba. - Ábrák fő részeinek megnevezése: virág, termő, porzó, termés (csonthéjas, alma, bogyó, sok magvú bogyó, felfújt bogyó, hüvely), levél, hagyma, főgyökérzet, mellékgyökérzet - A témakörben tanult növények és állatok felismerése, megnevezése, jellemzése (algoritmus alapján tanári segítséggel, önállóan) - A zöldség és gyümölcsfélék táplálkozásban betöltött szerepének ismerete. - Tudja, hogy a kert élőlényei környezetükkel és egymással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek.
Állatok a házban és a ház körül - Fogalmak, szakkifejezések: háziállat
A háziasítás története Legkedvesebb és legjelentősebb háziállataink: kutya, házimacska, házi sertésszarvasmarha, Ló, házi tyúk, házi kacsa, házi méh testfelépítése, életmódja és hasznosítása.
Háziállatok tenyésztése.
gerinces, emlős, ujjon járó, húsevő, ragadozó fogazat, tépőfog, ragadozó életmód páros ujjú patás, mindenevő, agyar, növényevő, tülkös szarv (tülök, szarv), összetett gyomor, kérődzés, páratlanujjú patás, madár, fészekhagyó fiókák, kapirgáló láb, begy, lemezes csőr, úszóláb, nyaló-szívó szájszerv, Intenzív állattartás
A házban és a ház körül élő állatok: füsti fecske házi veréb, feketerigó és a házi galamb, házi egér, vándorpatkány, házi légy
rovarevő, fészeklakó fiókák, állandó madár, költöző madár, betegségterjesztés
A háziállatok testanyagainak, termékeinek, szerepe az emberi táplálkozásban.
7
Témakör, tartalom
Követelmények
Állatok a házban és a ház körül
rágcsáló, rágcsáló fogazat, szapora állat, magevő, kapaszkodóláb,
Kedvtelésből tartott állatok: hullámos papagáj, tengerimalac
- Ábrák fő részeinek megnevezése: összetett gyomor, kapirgáló láb, úszóláb, csőr, lemezes csőr, meszes héjú tojás - Fogazatok: (szarvasmarha, házi sertés, kutya, macska, házi egér)
Állati eredetű anyagok vizsgálata
Gerincesek, emlősök, madarak közös jellemzői.
-
-
A megismert állatok felismerése, neve, rendszerezése, jellemzése (algoritmus alapján tanári segítséggel, önállóan), emberhez való kapcsolata. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival
Készítette: Szabóné Déri Ágota, (biológia tanár)
8
Természetismeret 6. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám : 55 óra Heti óraszám: Egyik félévben 2 óra, Másik félévben 1 óra Javasolt óraterv: Óraszámok felosztása Gyakorlás, kíTémák Új tananyag sérletezés, helyi Összefoglalás, feldolgozása felhasználás ellenőrzés, hiánypótlás Év eleji ismétlés 1 I. Élet az erdőben 12 1 2 II. Füves területek élővilága 7 2 III. Vizek, vízpartok élővilága 8 1 2 Hazánk nagy 7 2 tájai I. Hazánk nagy 5 2 tájai II. Év végi ismétlés 3 Témakör, tartalom / Javasolt kiegészítő anyagok dőlt betűvel jelölve/ Élet az erdőben Hazai erdőségeink földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusaink jellemzői. Az erdőszintek legjellemzőbb növényei: – Lombhullató fák : kocsánytalan tölgy, bükkfa – Lombhullató cserjék: Kökény, gyepűrózsa – Örökzöld fa: erdei fenyő – Az erdő aljnövényzete: a hóvirág, az orvosi tüdőfű és az erdei pajzsika – Mindenütt az erdőben: a mohák Témakör, tartalom Élet az erdőben
Összes óraszám
1 15 9 11 9 7 3
Követelmények / A minimum követelmények normál, az optimum követelmények dőlt betűvel jelölve/ Az erdő növényei és állatai közötti kapcsolatok összefüggésének ismerete. Az erdő életközösség. Jellemző erdőtípusaink: lombos erdő (tölgy, bükk), fenyőerdő. Erdőtípusaink előfordulása. Az erdő szintjei Az erdő környezeti tényezőinek jellemzői. - Fogalmak, szakkifejezések: erdő, lombhullató növény, táplálkozási lánc, egylaki, zárvatermő, kétszikű növény, barkavirágzat, makktermés, cserje, tüske, ágtövis, csonthéjas termés, csipkebogyó, összetett levél, örökzöld, nyitvatermő, szélporozta, szárnyas mag, tűlevél, egyszikű, lepellevél, leples virág, virágtalan növény, Követelmények
Ezen növények faji jellemzői, igényei, test- gyöktörzs, harasztok, mohák, felépítésük és hasznosításuk. gombák, gombatest, termőtest, tönk, kalap, gombafonal, spóratartó lemez, spóra, gallér, bocs9
Az erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca testfelépítése, életmódja. A gombafogyasztás szabályai Gombák, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők.
Az erdő állatainak: Szarvasbogár, gyapjaslepke, koronás keresztes pók, közönséges kullancs, éti csiga, erdei egér, erdei vöröshangya, széncinege, fülemüle, nagy fakopáncs, keleti sün, közönséges denevér, erdei fülesbagoly, vörös róka, vaddisznó, gímszarvas (vagy őz) faji jellemzői, testfelépítése, életmódja, élettere és szerepe az erdő életében. Ízeltlábúak, rovarok, lepkék, bogarak, pókszabásúak, puhatestűek, csigák, gerincesek, emlősök, madarak
Az erdő haszna és védett értékei. Az erdő gazdasági, szociális és környezetvédelmi szerepe, veszélyeztetettsége. A Bükki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Az erdő élőlényeinek vizsgálata
kor, - A gombák csoportosítása: Korhadéklakók, együtt élők, lebontók, élősködők - Ismerjék a gombafogyasztás szabályait. - A megismert élőlények besorolása a megfelelő rendszertani kategóriába. - Ismerje fel és tudja megnevezni a tanult fajokat. - Ismerje testfelépítésüket, életmódjukat. - Fogalmak, szakkifejezések: kérődző, összetett gyomor, agancs, agyar, védett rovar, kúszóláb, véső alakú csőr, odulakás, rovarevő, rovarevő fogazat, téli álom, védett állat, pókszabásak, pókok, átalakulás nélküli fejlődés, ragadozó életmód, rejtett életmód, élősködés, betegségterjesztés, puhatestű, csigák, köpeny, zsigerzacskó, szapora állat, ujjon járó, tépőcsőr, markoló láb, ragadozó madár, vetélőujj, bagolyköpet, Nemzeti Park - A témakörben tanult élőlények besorolása a megfelelő rendszertani kategóriába. - Ábrák fő részeinek megnevezése: Makktermés, csonthéjas termés, kúszóláb, lombos moha, erdei csiperke, éti csiga, koronás keresztes pók, összetett gyomor, - Fogazatok: (őz, vaddisznó, róka, sün) - A tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzésük (algoritmus alapján tanári segítséggel, önállóan) - Az erdő élőlényeiből egy 3 tagú tápláléklánc összeállítása. - Az erdő pusztulásának okai. - Az erdei kirándulások során elvárandó környezetvédő magatartás ismerete. - Az életmód-táplálkozás testfelépítés összefüggései Gyakorlati vizsgálódásokhoz szükséges eszközök balesetmentes használata.
Füves területek élővilága A rétek élővilága, környezeti tényezői, életfeltételei.
A rét életközösség. A rétek két fő típusának megnevezése (csapadékmennyiség alapján) A környezeti tényezők jellemzői
Füves területek élővilága A füves puszták jellegzetes növényeinek: - Fogalmak, szakkifejezések: angolperje, nádperje, réti sás, réti boglárka Mező, rét, legelő, kaszáló, szántóföld, széna, 10
(vagy a mocsári gólyahír),mezei zsálya, pongyola pitypang, parlagfű előfordulása, igénye, faji jellemzői.
aljfű, szálfű, szalmaszár, kalászvirágzat, bugavirágzat, szemtermés, fészekvirágzat, kaszattermés, ajakos virág, allergiát okozó növény, A megismert növények rendszerezése a megfelelő rendszertani halmazokba. - A tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzése (algoritmus alapján tanári segítséggel, önállóan). - Fogalmak, szakkifejezések: egyenesszárnyúak, ugróláb, kifejlés, hüllő, vedlés, változó testhőmérséklet, szarupikkelyes bőr, lágy héjú tojás, ásóláb, állandó testhőmérséklet, kétéltű, -
Az egyszikűek, kétszikűek, zárvatermők közös jellemzői.
Az életközösség állatainak: olasz sáska, zöld lombszöcske, mezei tücsök, fürge gyík vakondok zöld varangy, mezei nyúl, mezei pocok, fácán, vetési varjú, egerészölyv külleme, szervezete, életmódja, egyedfejlődése
- Ábrák fő részeinek megnevezése: Szemtermés, fogazatok (mezei nyúl, vakondok) - A tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzésük (algoritmus alapján tanári segítséggel, önállóan) - Az életmód-táplálkozás, testfelépítés összeÍzeltlábúak, rovarok, kétéltűek, hüllők, függései madarak, emlősök közös tulajdonságai - A mezei állatok rendszertani besorolása - A füves területek élőlényeiből egy háromtagú tápláléklánc összeállítása. A füves területek jelentősége. A füves terü- - Fogalmak, szakkifejezések: letek veszélyeztetettsége, gondozása, végyepfeltörés, vízgazdálkodás, vegyszerhasználat, delme. A Körös-Maros Nemzeti Park. talajművelés, növényápolás Vizek, vízpartok élővilága A vizek, vízpartok életfeltételei
A víz, vízpart életfeltételeinek hasonlóságai, különbségei. Tudja, hogy víz, vízpart egy életköA vizek parányi élőlényei: az óriás amőba, zösség. a zöld szemes ostoros, a papucsállatka és a baktériumok (felépítésük, életmódjuk, je- Fogalmak, szakkifejezések: lentőségűk) Egysejtű, kettéosztódás, lebontó szervezetek, önálló táplálkozás, Vízben élő növények, állatok: fonalas zöldmoszat, hínáros békaszőlő, apró békalencse, folyami, ill. a kecskerák, tavi kagy- hínárnövények, többsejtű telepes testfelépítés, ló, orvosi pióca, ponty, leső harcsa, külle- édesvízi plankton, rákok, kopoltyú, kagylók, me, testfelépítése, életmódja, táplálkozási bőrizomtömlő, halak, oldalvonal, úszóhólyag kapcsolatai. Vizek, vízpartok élővilága - Fogalmak, szakkifejezések: Vízparti fák: a fehér fűz és vízparti lágyToktermés, kétlaki növény, egyivarú virág, barszárúak: a nád és a gyékény külleme, test- kavirágzat, torzsavirágzat, termős virágzat, porfelépítése, hasznosítása zós virágzat, kétivarú virág, bugavirágzat, A vízpartok legjelentősebb állatai: Szitakötők, szúnyogok, kecskebéka, vízi átváltozás, szúró-szívó szájszer, kétéltű, átalaku11
sikló, fehér gólya, tőkés réce, barna réti héja, vidra külleme, testfelépítése, életmódja. Ízeltlábúak, rovarok, rákok, puhatestűek, kagylók, gyűrűsférgek, gerincesek, halak, kétéltűek, madarak, zárvatermők, egyszikűek, kétszikűek
lásos fejlődés, tüdő, gázlóláb, csűd, ék alakú csőr, - A tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzése (algoritmus alapján tanári segítséggel, önállóan) - A témakörben tanult élőlények besorolása a megfelelő rendszertani csoportba. - Az életmód-táplálkozás, testfelépítés összefüggései
A vizek öntisztulása, védelme. Víz körforgás, a vizek öntisztulása Tavak, folyók területén kialakított nemzeti parkok: a Fertő- Hansági és a Duna-Dráva Ábrák fő részeinek megnevezése: nemzeti park természeti értékei. Papucsállatka, zöld szemes ostoros, óriás amőba, folyami rák, ponty, gázlóláb A tanult élőlények segítségével egy 3 tagú tápláHíres természettudósaink: Kitaibel Pál és léklánc összeállítása. Hermann Ottó A vízszennyezés forrásai, következményei. - A 2 természettudós nevének ismerete. - Értse a természetvédelem jelentőségét. A vízi világ élőlényeinek vizsgálata Készítette: Szabóné Déri Ágota biológia szakos tanár Készítette: Zsikla Mária földrajz szakos tanár Magyarország I. Az Alföld
Tökéletes síkságai
Homokbuckák vidékén
kialakulása: süllyedés, tengerelöntés, feltöltődés fő részei: Mezőföld, Duna-Tisza köze, Tiszántúl folyói: Duna, Tisza és mellékfolyói: Bodrog, Sajó, Körös, Maros, szigetei: Csepel, Mohácsi, éghajlata: szélsőséges, gyakori az aszály, okai természeti kincsei: kőolaj, földgáz, meleg (termál) víz, gyógyvíz, feldolgozó iparágai: vegyipar, hőerőmű kialakulás módja: folyók egykori ártere volt tájai: Nagykunság, Hortobágy Hortobágyi N. Park: első volt, világörökség része szikes puszta, szikes tavak, ősi magyar állatok pásztormúzeum, Kilenclyukú-híd Kiskunság kialakulása: Ős-Duna hordalékkúpja a szél buckákat, futóhomokot hozott létre Kiskunsági N. P. : nem összefüggő, bugaci ősborókás, Pásztormúzeum, Tőserdő (Holt-Tisza ága), homoki növények, állatok, Árvíz-belvíz és aszály elleni védelem 12
Élet az Alföldön
Kisalföld
Alpokalja
Dunántúli-dombság Élet a dombvidékeken
Magyarország II. Dunántúli-középhegység Élet a hegységekben
Keleti-nyugati főcsatorna, legfontosabb termesztett növényei: búza, kukorica, cukorrépa, paprika, hagyma, szőlő, kajszi-és őszibarack, rizs, tenyésztett állatai: sertés, baromfi élelmiszeripar: malom, cukor, hús, konzerv városok: Debrecen: második legnépesebb városunk, Szeged: Pick, Kecskemét: Kodály Z. felszínének, éghajlatának termesztett növényeinek, tenyésztett állatainak összehasonlítása az Alföldével, a különbségek okai, legnagyobb városa Győr a vizek városa, miért? Audi, Rába-gyár, keksz, M1-es, Részei: Soproni- Kőszegi-hegység, Zalaidombság, Éghajlata: sok csapadék, kevesebb napsütés, okai, Termesztett növényei: cukorrépa, takarmánynövények—szarvasmarha—tej-cipőipar, sok erdő—faipar, Jelentős idegenforgalom, Sopron- Tűztorony, Kőszeg- Jurisics vár, fertőrákosi kőfejtő, gyógyfürdők, határai: Sió, Balaton, Zala, Dráva részei: Zalai-, Somogyi-, Tolnai-dombság Mecsek, ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén éghajlata: a Zalai-dombság a legcsapadékosabb tájunk, kelet felé nő a napsütéses órák száma Őrségi N. P., Termesztett növényei: búza, kukorica, cukorrépa, állatai: sertés, szarvasmarha, városai: Pécs Zsolnay- porcelán, Kaposvár, részei: Bakony, Vértes, Dunazug: Gerecse, Pilis, Budai, Velencei-hegység, Dunakanyar, Visegrádi-szoros, kőzetei: mészkő, dolomit, tavai: Balaton, Velencei ásványkincsei: barnakőszén, bauxit, mangánérc ipara: hőerőművek, alumíniumgyártás, papír, porcelán (Herend), üveg, tégla, cserép, cement, városai: Esztergom Bazilika, Visegrád Mátyás palotája, Szentendre skanzen, Veszprém vár, viadukt, határai, méretei, félsziget fogalma, Tihanyi- fsz., 13
A Balaton
Északi-középhegység
Élet a hegységben
Aggtelek
öböl fogalma, Kis-Balaton, Balaton- Felvidéki N. P., idegenforgalmi nevezetességek: Tihanyi Apátság, I. András, Balatonfüred—Jókai-villa, Anna bál, Szent György-hegy „bazaltorgonái” Keszthely—Festetics-kastély, Georgikon, Tüskevár határai: Dunától a Bodrogig részei: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-karszt, Cserehát, Zempléni- hg kőzetei: mészkő, andezit, éghajlata: leghűvösebb és leghidegebb tájunk, okai, folyói: Ipoly, Zagyva, Sajó, Bodrog, nemzeti parkjai: Bükki, Aggteleki, történelmi borvidékei: Tokaj, Eger, ásványkincsei: lignit, barnakőszén, rézérc, fő iparvidéke: Borsodi- medence (Sajó-völgye) ipara: vegyipar, gépipar, építőanyag ipar, városai: Miskolc, Eger, idegenforgalmi látnivalók: egri vár, Lillafüred, Miskolctapolcai barlangfürdő, Szalajka-völgy, világörökség, nemzeti park, Baradla-, Domica, Béke-barlang, cseppkőképződés módja, felszín alatti karsztformák: függő-, álló- cseppkőoszlop, barlangi patak, barlang, Csillagvizsgáló, Óriások terme, felszíni karsztformák: víznyelők, dolinák, karmező, kopár fennsíkok, forrás
14
