Fiatalok helyzetének javítási lehetőségei a munka világába vezető úton

Fiatalok helyzetének javítási lehetőségei a munka világába vezető úton Az ifjúsági munkanélküliség csökkentésére, problémáira megoldást javasoló módszerek, a pályakezdők gyakorlati programjaira és számukra munkahelyteremtésre vonatkozó javaslatok

Szampiás Brigitta GT2G2 Miskolc 2010

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................... 2 1. A fiatalok helyzete napjainkban a munkaerőpiacon ........................................................... 4 1/1. A diploma piaci értéke .................................................................................................... 6 1/2. Társadalom és munkanélküliség ..................................................................................... 7 1/3. Piacra képzés .................................................................................................................. 9 1/4. Tanulságok ...................................................................................................................... 9 2. Az ifjúsági munkanélküliség csökkentésére megoldást nyújtó javaslatok ......................... 12 2./1. Oktatás ......................................................................................................................... 14 2./2 Állásbörzék .................................................................................................................... 15 2./3 Vállalkozási esélyek ...................................................................................................... 16 2./4 Központi programok...................................................................................................... 17 2./5 Következtetések ............................................................................................................. 18 3. A tudás alapú társadalom .................................................................................................... 19 3./1. A munkaadók munkakompetencia elvárásai ................................................................ 20 3./2. A munkavállalók és a munkavállalói kompetenciák – primer vizsgálat....................... 21 3./3 Bolognai rendszer ......................................................................................................... 22 3./4 Oktatás és munkaerő-piac ............................................................................................. 25 4. Gyakornoki program ............................................................................................................ 26 4./1 Elméletből, gyakorlatból is jeles – Primer vizsgálat .................................................... 27 4./2 A miskolci Robert Bosch Kft. és a gyakornoki program ............................................... 30 4./3 Szakképzés és toborzás .................................................................................................. 33 4./4 Gyakorlat teszi a mestert ............................................................................................... 34 4/5. Miért érdemes gyakornoknak lenni? ............................................................................. 35 5. Együtt a Jövő Mérnökeiért ................................................................................................... 37 6. Javaslatok, hogyan éljük túl a munka nélkül töltött időt? .................................................... 39 Összegzés .................................................................................................................................. 40

1

Bevezetés Fiatal közgazdászként tanultam és hiszem is, hogy életünk meghatározó viszonya a munkaviszony. A munka jelöli ki helyünket a társadalomban, ad keretet életünknek, biztosítja a fennmaradáshoz és fejlődéshez szükséges anyagi javakat. A munkaképes kor munkanélküliséggel kezdése személyes problémák kialakulásához vezet, s a fiatalok későbbi életük során is szenvednek ennek kedvezőtlen hatásától. Ezért nem fogadhatjuk el, hogy az ifjúságot kirekesszék a társadalomból és a szocializálódás folyamatából. A fiatalok munkanélkülisége Magyarország egyik legégetőbb problémája. Mivel ez komoly költségeket is ró a társadalomra, az ország gazdasági és szociális jövőjével is játszunk, ha nem tesszük meg a kezdő lépéseket a probléma megoldására. Dolgozatomban a fiatalok munkaerő-piaci helyzetével foglalkozom. Mint harmadéves egyetemi hallgató jól ismerem ezt a korcsoportot és a problémáikkal én is szembesülök. Mint szakmai gyakornok azonban látom az elszalasztott lehetőségeket és esélyeket is. Az új munkahelyek, oktatás és képzés, dinamikusabb munkaerőpiac és a tisztességes munkába való beruházás segítségével átformálhatnánk a munkaerőpiacot, és segíthetnénk a fiataloknak elindulni a munkába vezető úton.

Kutatás célja TDK dolgozatomban kutatást folytattam a fiatal munkanélküliekről. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének problémái és nehézségei, az ifjúsági munkanélküliek riasztóan magas száma ösztönzött a dolgozat megírására. Kutatásom célja volt megvizsgálni a hazai fiatalság munkaerő-piaci helyzetét, áttekinteni a pályakezdő ifjúság elhelyezkedését segítő módszereket, programokat, illetve javaslatokat tenni arra, milyen további változtatásokat kell tennünk a fiatalkori munkanélküliség csökkentéséért. Ennek érdekében megvizsgáltam a pályakezdők gyakorlati programjait, illetve célom volt részletes információ keresése az ifjúsági munkanélküliek csoportjairól. A dolgozat Borsod megyére fókuszálva készült, ahol kiemelkedően magas volt az utóbbi években a munkanélküliség aránya.

2

Kutatás módszerei Dolgozatom első három fejezetében alapvetően szekunder információkra támaszkodom. Bemutatom az elmúlt évek munkaerőpiacának alakulását különös tekintettel a pályakezdők helyzetére. Megvizsgálom az eddig alkalmazott foglalkoztatási programokat. Esettanulmányt készítek egy nemzetközi vállalat gyakornoki programjáról, melynek nem titkolt célja a fiatalok sikeres munkaerő-piaci integrálása. Primer vizsgálatot folytattam, a kutatásomhoz kérdőívet készítettem, melyet pályakezdő fiatalok töltöttek ki. A gyakornoki munka megítéléséről 10, 22 és 27 év közötti fiatalt kérdeztem meg, akik a Robert Bosch Kft. segítségével jutottak gyakornoki álláshoz. A válaszaikból kapott eredményeket felhasználva hasznos információkat szereztem a témával kapcsolatban. A Robert Bosch Kft. személyügyi munkatársainak segítségével sikerült a gyakornoki programokat megvizsgálnom, s következtetéseket levonnom azzal kapcsolatban. Egy, a Robert Bosch Kft.-nél gyakornoki programban résztvevő, majd a diploma megszerzése után elhelyezkedő fiatallal készítetem interjút. Mindezen ismeretek birtokában igyekeztem saját meglátásaimmal hozzájárulni a fiatalok, pályakezdők munkaerő-piaci helyzetének javításához.

3

1. A fiatalok helyzete napjainkban a munkaerőpiacon "Mit tart az ifjúság a legégetőbb problémának?" "A munkanélküliséget!"- derült ki egy 2004-ben végzett felmérésből, miszerint a fiatalok 47%-a első helyen ezt említette.1 Az első fejezetben a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét vizsgáltam meg a központi statisztikai hivatal adatai, a szakirodalom, a megkérdezett pályakezdő fiatalok válaszai és saját tapasztalatom alapján. Korosztályom legnagyobb problémája, hogy az iskola elvégzése után kikerülve a munkaerőpiacra, számos kihívással kell szembenéznie. Továbbtanulás? Munkavállalás? Előbbi esete nem okozhat túl nagy fejtörést, hiszen egy végzős hallgató már kellőképpen rutinos a tanulás világában. Utóbbi azonban ismeretlen terep a legtöbb fiatalnak. Ezért fontosnak tartottam első körben a munkaerő-piac és a fiatalság viszonyát megvizsgálni. Egyre több fiatal küzd azzal a problémával, hogy tanulmányait befejezve nem talál munkát, és szüleivel kell élnie továbbra is egy háztartásban – eltartottként. Az ifjúsági munkanélküliség csökkentésére, a helyzet kezelésére mind az államnak, mind a szociális partnereknek lépéseket kell tennie. A rendszerváltást követően, a kilencvenes években a magyar felsőoktatásban gyors, hirtelen bővülés ment végbe. Az egyetemi hallgatók létszáma folyamatosan növekedett, s ez jogosan veti fel a kérdést: nem jelenti e- a „túlképzés” a diplomából származó előny csökkenését, s nem okoz e növekvő munkanélküliséget. Ezen bővülés következményei már a munkaerőpiacon is megfigyelhetőek, s hazánkban egyre több a diplomás pályakezdő, így a diplomás álláskeresők száma is nagy. A diploma piaci értéke süllyedt, a diploma önmagában már nem garantálja a biztos megélhetést, ezért a legtöbb pályakezdő nem a saját végzettségének megfelelően tud csak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A felsőoktatásból kikerülők magas száma miatt az alacsonyabb tudást igénylő munkakörhöz is legtöbbször minimum érettségi szükséges. A fiatal munkát kereső pályakezdők dolga igen nehéz, hiszen a legtöbb álláshely számukra nem elérhető hirdetés útján, s az állások jelentős része informális kapcsolatok révén jut az álláskeresőkhöz (ismerősök, barátok, rokonok által). A legtöbb munkaadó a lehető

1

Gazsó Ferenc, Laki László: Fiatalok az újkapitalizmusban, Napvilág Kiadó, Bp, 2004

4

legrövidebb időt szánja a betanításra, így a szakmai gyakorlattal nem rendelkező pályakezdő helyett volt kollégát, vagy másik cégnél dolgozót vesz fel. A megkérdezett fiatalok közel 100%-a egyetlen szóval is tudott válaszolni a következő kérdésre: Mi az, ami segítene a munkába állás területén? Ez pedig a protekció. A legtöbb pályakezdő úgy gondolja tehát, hogy ha több ismerőse lenne, könnyebben menne az elhelyezkedés, mert véleményük szerint sok helyre ismeretség alapján lehet bekerülni. A megkérdezettek többsége pályakezdő mivoltában látja az elhelyezkedésének akadályát,

véleményük

szerint

pályakezdőként,

tapasztalat

hiányában

hátrányos

megkülönböztetésben részesülnek. Álláskereséshez a legfontosabb forrás a személyes kapcsolatrendszer. Előnyös lehet a rokonok, barátok, ismerősök, évfolyamtársak, tanárok kapcsolatrendszerének felhasználása. Segítségükkel könnyebben megtalálhatjuk a legmegfelelőbb állás- vagy gyakornoki helyet.

1. ábra Munkához jutás módja Forrás: KSH adatbázisának felhasználásával saját szerkesztés

A rejtett álláspiacot is az emberi kapcsolatok működtetik, melyeket tudatosan kell fejlesztenünk. Kapcsolatrendszerünk egyik része azon emberekből áll, akik képesek segíteni elhelyezkedésünket, másik része pedig annak a szakmai körnek a kiépítése, akik képesek lehetnek kívülről segíteni szakmai feladataink megoldását. A kapcsolatokon keresztül történő informálódás sokkal hatékonyabb, mint az álláshirdetések böngészése, hiszen ilyenkor van mód információt kérni a kiválasztás szempontjairól illetve a munkahelyi környezet milyenségéről.

5

Az elhelyezkedést tehát megnehezíti, hogy a friss diplomások nem szereznek gyakorlatot tanulmányaik alatt, és nem is rendelkeznek a munkahelyi beilleszkedés képességeivel. Sokszor hiányzik a pályakezdőknél a nyelvtudás.

2. ábra A legalább egy idegennyelvet ismerő 15–29 éves fiatalok nyelvvizsgával való rendelkezés szerint, 2006. IV. negyedév Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

A nyelvtudás azonban már az álláskeresés alapfeltétele, hiszen a cégek legtöbbször interjúra sem hívják be e nélkül a pályázót.

1/1. A diploma piaci értéke Harmadéves közgazdász hallgatóként azt tapasztalom, hogy a friss diplomások többsége hasonló jellemzőkkel bír, ezért valahogyan fel kell hívniuk magukra a figyelmet. Általában diplomával, bizonytalan nyelvtudással, számítógépes ismeretekkel és kevés szakmai tapasztalattal rendelkeznek, így több nyelv ismerete, kitűnő tanulmányi eredmény mellett az iskolaévek alatt elkezdett gyakorlat megszerzése is igen fontos, hiszen így beleláthatnak a munkahelyek működésébe, és az önéletrajzunkban is jól mutat a gyakorlat feltüntetése. Szintén előnyt jelent az álláskeresésben a kiváló nyelvtudás mellett a külföldi szakmai gyakorlat feltüntetése az önéletrajzban. Kutatásom során azt tapasztaltam, hogy az dönti el a több hasonló képesítésű jelentkező közül, hogy ki kapja az állást, hogy melyikőjük rendelkezik gyakorlattal. Ezt az ütőkártyát 6

még erősebbé tehetik a fiatalok egy külföldi cégnél megszerzett gyakorlattal: nyelvet is tanul és személyes kapcsolatot is épít az, aki szakmai gyakorlatát külföldön szerzi. Ehhez nyújt segítséget az Erasmus Program, a Leonardo-program, a Mobilitás Pályázat. Az önkéntes munka is komoly előnyhöz juttathat álláskeresésnél. Az Európai Önkéntes Szolgálat is a fiatalok külföldi tapasztalatszerzését segíti, de érdemes kapcsolatban lépnünk a Magyar Önkéntesküldő alapítvánnyal és az Artemisszió Alapítvánnyal is. Bár a magyar diákok jelentős része szeretne külföldön dolgozni egyetem után, illetve szakmai gyakorlatot szerezni az egyetem alatt, mégsem olyan népszerű egy-két félévet külföldön tölteni. Ennek oka, hogy a magyar diákok nem elég mobilisek, másfelől a hallgatók anyagi lehetőségei nem túl szélesek, s a különféle kiutazási programok keretében egy féléves külföldi tanulmányokra megítélt ösztöndíj összege a kint tartózkodás költségeinek csupán egy töredékét fedezi. Sajnos nem csak a diplomás pályakezdő munkanélküliek száma magas, az alacsonyabb szakképzettségűek is ezzel a problémával küzdenek. Minden képzettségi szinten jellemző az, hogy a képzést elvégző fiatalok nem ismerik, és nem sajátítják el azokat a kompetenciákat, melyeket a munkaerőpiac elvár tőlük. A tanulmányaikat félbehagyó és be nem fejező fiatalok nagy száma is komoly probléma. Ennek egyik oka, hogy a 15-18 éves, fiatalkorú munkavállalók fizetése elég magas ahhoz, hogy visszatartsa őket az iskolától és a továbbtanulástól.

1/2. Társadalom és munkanélküliség Ha jobban megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a munkaviszony valójában egy üzlet: a munkavállaló eladja szakmai tudását, képességeit, idejének nagy részét, munkaerejét és lelkesedését, hogy mindezért elismerést, még több tudást, tapasztalatot és fizetést kapjon. A munkaviszony lényege tehát nem csupán a pénzszerzésen alapul. Ez életünk meghatározó viszonya is, ezért a munkaképes kor munkanélküliséggel kezdése hosszan gyógyuló személyes sebeket ejt. Súlyos társadalompolitikai problémák forrása is az ifjúság munkaerőpiacról való kirekesztése. Ez negatívan érinti a munkához és társadalomhoz fűződő viszonyukat, súlyos pszichikai terhet viselnek emiatt. Ezek a fiatalok feleslegesnek érzik magukat, mindez bűnözéshez, drogfogyasztáshoz vezethet. Az „elveszett generáció” kezdeti lelkesedését a munkakeresés terén hamar elveszítik, ha sorozatos visszautasítás éri őket. Hamar letörheti a 7

munkával kapcsolatos motivációjukat, minden tanulmányukat feleslegesnek érzik, mint ahogy saját magukat is, önbecsülésüket elvesztik. A későbbiekben a szülőktől való elvállást és családalapítást nagyon megnehezíti, hogy így nem képesek az önálló egzisztenciához szükséges tartalékot felhalmozni. A szűkös munkahelykínálat és szakmai tapasztalat hiánya miatt sok fiatal számára a munkanélküli segély, álláskeresési támogatás marad az egyetlen anyagi forrás. Családjuknak is problémát okozhat munkanélküliségük, csalási és társadalmi függőségük, hiszen emiatt anyagi problémák adódhatnak, s az anyagi túlterhelés szintén társadalmi lecsúszást okozhat. Mindez tovább nehezíti a munka világába való visszatérést, karrierépítésüknek első lépéseként passzivitásra kényszerül, s nem tud továbblépni. A kétségbeesett fiatalok rugalmasabb munkavállalói magatartásra kényszerülnek, mivel sokan nem kapnak munkát sem a szakmájukon belül, sem azon kívül. Ezért sokan nyilatkoznak úgy, hogy hajlandóak lennének a szakmájuktól eltérő munkát elvállalni. A dolgozó fiatalok döntő többségének alkalmazotti munkaviszonya van, és az életkor előrehaladtával egyre stabilabb munkahellyel rendelkeznek. A nagyobb szervezetek általában kis számban alkalmaznak 15-19 éveseket, az ilyen korú foglalkoztatottak háromnegyed része szövetkezet, társas vállalkozás vagy egyéni vállalkozó alkalmazottja. Az életkor előrehaladtával megindul az átrendeződés a stabilabb, nagyobb szervezetek irányába, és ugyanez figyelhető meg az idő múlásával is, aminek a munkavállalói jogok érvényesülése és a munkahely biztonsága terén van nagy jelentősége.

3. ábra Munkanélküliségi ráta korcsoportok szerint Forrás: KSH adatbázisának felhasználásával saját szerkesztés

8

Ezt a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készült diagram is szemlélteti. Jól látható, hogy a 20 és 24 év közötti fiatalok munkanélküliségi rátája kétszer olyan magas, mint az idősebb, 30 és 34 év közötti korosztályé, és ez a szám folyamatosan emelkedik, 2009-ben kétszer akkora ez az érték, mint 2004-ben volt.

1/3. Piacra képzés A hazai munkaerő-piaci változások tendenciáját alakító tényezők közül a leginkább említésre méltó a pályakezdő fiatalok körében megjelenő munkanélküliség. A magyar munkaerő-piac egyik sajátossága, hogy a már bent lévők hatékonyan tudják védeni a megszerzett pozícióikat az oda belépni szándékozókkal szemben, így a munkanélküliség a pályakezdőket is jelentősen érintette. Életen át tartó tanulásra kényszerít a munkaerőpiac a tudásalapú gazdaságban. A képzett munkaerő iránt megnőtt kereslet miatt az oktatásnak és a munkaerő politikának is figyelembe kell vennie az innovációt és a munkaerőpiac változását. Minél magasabb alapképzettséggel rendelkezik valaki, az esélye annál nagyobb munkavállalásra. Manapság ezért a képzés minősége és tartalma is igen fontossá vált. A tanult szakma hasznosulása alacsony szintű, mert a gazdaság gyorsan változik. A fiatalok, akik elsőként próbálnak a munkaerőpiacra belépni, gyakorlat hiányában nem kapnak munkát, nincs rájuk munkáltatói kereslet. Ezen pszichológiai, társadalmi, gazdasági okok miatt lenne fontos kiutat találni az ifjúsági munkanélküliek számára a tartós munkanélküliségből, számukra megoldást találni egy élhető életért.

1/4. Tanulságok A fiatalok munkanélkülisége nem új jelenség. Magyarországon, a többi volt szocialista országhoz

hasonlóan,

a

rendszerváltás

a

munkaerő-piacon

drámai

változásokat

eredményezett. A munkanélküliség megjelenése és gyors növekedése a fiatalokat fokozottan érintette. A kilencvenes évek végén javult a helyzet az oktatási expanzió és az általános gazdasági fellendülés hatására, 2001-től azonban a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája

9

ismét emelkedni kezdett, és 2004-ben már 15,5% volt, vagyis 1,5 százalékponttal meghaladta az 1998. évi szintet. A fiatalok munkanélküliségi rátája 2,5-szerese a munkaképes korúakénak (a 15–64 éves népességének), míg az Európai Unió tagországaiban átlagosan 2–2,1-szeres a különbség. Az európai gyakorlatban fiatalnak tekintett 15–24 éves korosztály munkanélkülisége mellett azonban a 25–29 éves korosztály munkaerő-piaci helyzete sem megnyugtató. A munkanélküliségi ráta ebben a korcsoportban is tendenciaszerűen magasabb, mint a 15–64 éves népességé, holott iskolai végzettség terén jelentős fölénnyel léptek a munkaerő-piacra. A diplomás munkanélküliség, mely a foglalkoztatáspolitikával szemben az egyik legnagyobb kihívás napjainkban, leginkább ezt a korcsoportot érinti. A foglalkoztatottá váláshoz vezető első lépcsőfok az álláskeresés, amelynek elhúzódása, eredménytelensége számos negatív következménnyel jár. A tartós munkanélküliség állapota óhatatlanul passzívvá teszi a munkakeresőt, és ez által kizárja a munkaerőpiacról. A legalább egy éve munkát keresők, azaz a tartós munkanélküliek aránya hazánkban igen magas, a munkanélküliek közel 40%-a. Az érintett fiatalok száma és aránya 2004-ben mintegy 16 ezer fő, közel 30% volt, 1998-hoz képest alig mérséklődött. Nagymértékben akadályozza a munkához jutást a szakmai tapasztalat hiánya is. A munkanélküliek közel 40%-ának még soha nem volt állandó munkája, a nem tanuló és nem kisgyermeket nevelő inaktívak körében pedig 60%-nak. A munkatapasztalattal rendelkező fiatalok többségénél a munkához jutás barát, ismerős vagy rokon segítségével történt. A többi állásszerzési mód közül a munkahely közvetlen felkeresése és a hirdetés képviseli a legnagyobb arányt. Az álláskeresés során kevesen tudják érvényesíteni érdekeiket, hiszen munkatapasztalat híján a fiatal munkakeresők alkupozíciója igen gyenge. A foglalkoztatott fiatalok közel 60%-a azért választotta jelenlegi munkáját, mert ez volt a szakmájában, vagy általánosságban is az egyetlen munkalehetőség, és csupán 40% tudott érvényesíteni olyan saját szempontokat, mint például a munkáltató preferálása, a munka érdekessége, vonzó fizetés, a munkahely közelsége. Az összes munkatapasztalattal rendelkező fiatal körében a saját szempontok érvényesítése még korlátozottabb. Leginkább a 15–19 éves, szakképzetlen fiatalokra jellemző, hogy nem volt más választási lehetőségük. Adott munkahely melletti döntésnél egy konkrét munkáltató preferálása, a vonzó fizetés, a munka érdekessége, a lakóhelyhez való közelség

10

szempontjai inkább csak az idősebb, magasabb képzettséggel rendelkező fiatalok körében játszottak szerepet.2 A pályakezdő fiatalok helyzete tehát nagyon nehéz, és véleményem szerint a probléma megoldására tett erőfeszítés sem elég. Az ifjúsági munkanélküliség csökkentésére hamar megoldást kell találni nem csupán a fiatalok érdekében, hiszen a fiatal korosztályt sújtó munkanélküliség komoly szociális és gazdasági költségeket ró társadalmainkra. Így a megfelelő lépéseket minél hamarabb meg kell tenni.

2

A KSH 2004. IV. negyedévi „A fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről” című kiegészítő felvétel adatai alapján

11

2. Az ifjúsági munkanélküliség csökkentésére megoldást nyújtó javaslatok

Mivel nem csak a munkanélküliséggel sújtott generáció tagja, de harmadéves egyetemi közgazdász hallgató is vagyok, ezért megpróbáltam összegyűjteni pár olyan gondolatot, mely talán korosztályom segítségére lehet a munkanélküliséggel terhes időkben. Oktatás és képzés Az oktatás és a képzés kulcsfontosságú a fiatalok munkaerő-piaci integrációjához, és hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az egész életen át tartó tanulási programokat mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, és az embereket fel kell ruházni készségekkel és kompetenciákkal. Emlékeztet arra, hogy az alapvető ismeretek és az általános műveltség megszerzése kulcsfontosságú a szakmai mobilitás szempontjából. Szakképzés Az embereket a széles körben (pl. az iskolában, a felsőoktatásban, a munkahelyen vagy magántanfolyamokon) rendelkezésre álló szakképzési lehetőségek igénybevételére kell ösztönözni. A szakképzés fokozott támogatására és megbecsülésére fel kell hívni a figyelmet. Alapkészségek, Készségek A fiatalokat szilárd alapot képező alapkészségekkel kell felruházni, ami elengedhetetlen az egész életen át tartó mobilitás elősegítéséhez és ahhoz, hogy a fiatalok megfelelhessenek a munkaerő-piaci változásoknak, valamint a felmerülő új gazdasági és társadalmi igényeknek. Biztosítani kellene a fiatalok számára az ipar által igényelt készségek kialakításához szükséges eszközöket, annak érdekében, hogy az oktatás vagy képzés befejeztével több lehetőségük legyen az elhelyezkedésre. Nyelvtanulás A nyelvtanulás alapvető fontosságú a fiatalok munkaerő-piaci hozzáférésének megkönnyítéséhez, valamint mobilitásuk és az esélyegyenlőség előmozdításához, ezért a nyelvtanulást és nyelvtanítást segíteni kell.

12

A tanárok, munkavállalók, diákok és fiatal vállalkozók mobilitásának és a rendelkezésükre álló nyelvtanulási lehetőségek az Erasmus program kiterjesztése általi javítása szintén nagy segítséget nyújtana. Vállalkozások Elő kell mozdítani a vállalkozást és segíteni kell a fiatalokat a saját vállalkozásuk elindításában, valamint népszerűsíteni és terjeszteni kell „az Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot. Az oktatási intézményekben uniós tájékoztatási kampányt kellene bevezetni, amely a vállalkozással, a kezdőtőkével, a vállalkozás indításával kapcsolatos adózással és a folyamatos képzési támogatással foglalkozik. Fontos a vállalkozói oktatás, az új foglalkoztatási típusokhoz szükséges készségek megszerzése szerves részeként. Környezetbarát munkahelyek Fontos lenne, hogy – például környezettechnológiai képzések biztosítása révén – környezetbarát munkahelyeket hozzunk létre. Partnerségek létrehozása Alapvető fontosságú az oktatás és a munka világa közötti partnerségek létrehozása. Új kezdeményezésekre vagy programokra van szükség a fiatalok a felsőoktatási rendszer és a vállalati szektor közötti mobilitásának fokozására Szükség van szorosabb partnerség kialakulására a hatóságok, a felsőoktatási intézmények, a diákok, a munkáltatók és a munkavállalók között.

Szakmai gyakorlatok Támogatni kellene az iskolai tananyag szerves részeként szakmai gyakorlatok biztosítását, lehetőséget adva a tanulók számára készségek elsajátítására és munkatapasztalat megszerzésére, ezzel elősegítve későbbi munkaerő-piaci beilleszkedésüket. Természetesen a gyakornoki állások oktatási funkciója a lényeg és ezek nem helyettesíthetnek munkahelyeket. Rendkívül fontos a tantervhez szorosan kapcsolódó kezdő gyakornoki programok kialakítása és biztosítása, mivel ezek lehetőséget nyújtanak arra, hogy valaki megszilárdítsa készségeit és csupán némi korábbi gyakorlattal és képzéssel munkába állhasson. A tisztességes anyagi juttatásokkal járó kezdő gyakornoki programok szükséges eszközt jelentenek az oktatás és a munka egyesítésére, mivel egyes programok a sikeres kezdő gyakornokságot követően magas elhelyezkedési arányt mutatnak. 13

Oktatási és képzési politikák Fontos lenne bevonni a fiatalokat az oktatási és képzési politikák kialakításába, annak érdekében, hogy fokozottan figyelembe vegyék szükségleteiket. Iskolából kimaradó tanulók integrálása Minden intézkedést meg kell tenni az iskolából kimaradó tanulók magas számának csökkentése érdekében, ekként lehetővé téve a tanulók számára, hogy olyan kiegészítő készségekre tegyenek szert, amelyek megkönnyítik munkaerő-piaci beilleszkedésüket. Kereslet - Kínálat Rendkívül fontos a képzések és oktatások rendszerének a dinamikusan változó munkaerőpiachoz, illetve az új szakmák iránti kereslethez való igazítása. Rugalmas munkaerőpiac Aggasztó a munkanélküliek növekvő száma a fiatalok körében, különösen a jelenlegi gazdasági válság idején. Ezért biztosítani kellene azt, hogy a munkaerőpiacok legyenek minél rugalmasabbak annak érdekében, hogy azok, akik tanulmányaik vagy képzésük utolsó szakaszába jutnak, könnyen találjanak munkát és válthassanak munkahelyet. Médiaműveltség A digitális és médiaműveltség beemelése fontos az oktatás minden szintjén és fontos e folyamat folytatása a gyakornoki programokban, annak érdekében, hogy minden polgárban kialakuljanak a digitális készségek.

2./1. Oktatás Véleményem szerint a munkanélküliség legfőbb kezelési módja a megelőzés. Az oktatásban ez speciális programok bevezetésével történhet, amely tartalmazza: a tankötelezettség meghosszabbítása, beavatkozás a szakképzés rendszerébe, a fiatalok foglalkoztatásának támogatása, állami foglalkoztatási programok, foglalkoztatási garancia, különleges programok a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok számára.

14

Fontos lenne végre a munkaerő-piaci igények és a felsőoktatás harmonizálásával foglalkozni, hiszen a rendszerváltozás óta várat magára ez a lépés, hiszen nem „tömegtermelésű

diplomagyárként”

kellene

működnie

a

felsőoktatásnak,

mely

munkanélküliségre ítélt végzősöket gyárt, hanem versenyképes fiatalokat, ezért meg kell szüntetni a felsőoktatás felvett hallgatók utáni támogatását. Az egyes szakterületek túltelítettségének megszűntetésére a hallgatói létszámot és a beiskolázandók számát képzési területenként kell meghatározni. Egy erre a célra létrehozott bizottság dolga a munkaerőpiac figyelése lenne, így könnyebb lenne a felsőoktatás piacra termelése. A felsőoktatási intézmények számára nem a munkaerőpiac kielégítése a cél, a lényeg minél több hallgató felvétele. A népszerű szakokon növelik a felvételi létszámot, ezzel biztos munkanélküliségre kárhoztatva a felvételizőket. Azonban most már szelektál a munkaerőpiac. A dimlomagyáros egyetemekről kikerülő diákokat automatikusan elutasítják, hiszen a legtöbb vállalatnál manapság már létezik „feketelista”. Aki értékes diplomát, szakmát akar szerezni, annak olyan képzést kell választania, mellyel könnyen el tud helyezkedni, külföldön is biztos karriert tud befutni, jó fizetést kap. Ilyen szakma jelenleg a gépészmérnök, villamosmérnök, programozó, SAP tanácsadó, pénzügyi tanácsadó, mérlegképes könyvelő, könyvvizsgáló, kontroller, logisztikus, értékesítő, piackutató, fejvadász, angoltanár, tolmács, fordító, agrár-közgazdász, orvos, gyógyszerész, „vállalkozó”, pilóta, energetikai mérnök, plasztikai sebész, dietetikus, villanyszerelő, asztalos, autószerelő, CNC esztergályos.

2./2 Állásbörzék Egyetemi hallgatóként minden évben találkozom állásbörzékkel. Tapasztalatom szerint ezek igen hasznos rendezvények, hiszen az állásbörze jó alkalom arra is, hogy a fiatalok felmérjék a munkaerő-piaci helyzetet, illetve a hallgatókkal szemben támasztott igényeket. Az általában kétnapos állásbörzéken cégek hirdetik állásajánlataikat, illetve ismertetik meg tevékenységükkel és a leendő munkahely által nyújtott lehetőségekkel a végzős hallgatókat. A pályakezdő fiatalok itt felelősség és következmény nélkül beszélgethetnek a munkáltatókkal,

későbbi

interjúztatóikkal.

Az

érdeklődők

nyíltan

és

névtelenül

kitudakolhatják az alkalmazás feltételeit.

15

Az állásbörzékre érdemes előre felkészülni, előre eltervezni, hogy mit is szeretnénk kérdezni, és melyik cégtől. Az első, az állásbörzén elért pozitív benyomás akár a későbbi interjúk során is hasznos lehet. Az állásbörze a munkáltató számára is előnyökkel jár. Rengeteg potenciális munkatársból válogathatnak költséghatékonyan, megismerhetik a pályakezdők igényeit, elképzelésüket, felkészültségüket, így alakítva belső követelményrendszerüket. A legtöbb felsőoktatási intézmény az állásbörze előtt felkészítő napokat rendez. Ezek során az álláskeresők vagy a hallgatók részt vehetnek próbainterjúkon, grafológiai elemzésen, teszteken, illetve segítséget kaphatnak az önéletrajz elkészítésében vagy az állásinterjúra való öltözék kiválasztásában. Így rutint szerezhetnek, és tudják, mire számíthatnak egy felvételi interjún. Az egyetemek és az állásbörzén résztvevő cégek, a szervezők az érdeklődő ifjúság segítségére lehetnének, ha karrier és protokoll tanácsadásokkal, jövőkép-tervezési technikákkal, bértárgyalási és önismereti foglalkozásokkal várnák az érdeklődőket. Összességében elmondható tehát, hogy az állásbörze, mint álláskeresési csatorna igen hasznos lehet a pályakezdő fiatalok számára, ezért mind a felsőoktatási intézményeknek, mid a cégeknek aktívan részt kellene venniük a negyedévente megrendezésre kerülő eseményben.

2./3 Vállalkozási esélyek Véleményem szerint vállalkozási tevékenység végzése több dolog miatt is előnyére válhat a fiatal korosztálynak. Akár életüket is megalapozhatják egy jó ötlettel, sikeres vállalkozással. Ha a vállalkozás azonban nem hozza az elvárt eredményeket, a fiatal vállalkozó akkor is nyerhet rajta, mivel az így szerzett szakmai gyakorlati tapasztalatok álláskeresésnél és munkavállalásnál is felhasználhatók. Mindezek mellett a munkaerő-piaci helyzet is indokolttá teszi a vállalkozóvá válást. Az első fejezetben leírtak alapján látható, hogy a fiatalok nagy része nem tud hol elhelyezkedni és kevesüknek van konkrét elképzelése, ajánlata. A dolgozatom megírásához pályakezdő fiataloktól érdeklődtem és gyűjtöttem információt elképzeléseikről, elhelyezkedésükről, terveikről, véleményükről. 10 fő 20 és 25 év közötti felső és középfokú végzettségű fiatalt kérdeztem meg, ebből 6 nő, 4 pedig férfi.

16

A megkérdezett fiatalok nagy része szívesen indítana önálló vállalkozást. Hogy mennyi realitása van a vállalkozási terveknek? A vállalkozni akarók nagy részének felsőfokú, másik felének középfokú végzettsége van. Többségük nem ismeri a magánszektort, sőt általában a munka világát sem, mert a legtöbbjük még nem dolgozott. Ezen tapasztalatlanságuk, és a vállalkozói szférában való járatlanságuk ellenére a hiányzó feltételek között csak kevesen említették a vállalkozói tudás és ötlet hiányát. Mint hiányzó feltételt, legtöbben a pénzt említették. Nem rendelkeznek megfelelő fedezettel és tőkével egy vállalkozás beindításához. A megkérdezettek közül páran a szülőktől, családtól kapott támogatás hiányát is említették. Az intézményes szféra jelentősége eltörpül az informális kapcsolatok mellett. A fiatal vállalkozók segítésére több támogató programot kellene létrehozni, melynek célja lenne, hogy olyan, megalapozott üzleti elképzeléssel rendelkező vállalkozó fiatalokat juttasson támogatáshoz, akik más forrásból (úgy mint család, bank, kockázati tőketársaság, stb.) nem jutnak pénzhez, hitelhez. Ebből az összegből elindíthatná és fejleszthetné vállalkozását. A kapott összeg visszatörlesztése havonta történne. A támogatást kapott vállalkozások mellé szaktanácsadót kaphatnának a fiatalok, akik feladata a fiatalok szellemi és szakmai támogatása, vállalkozási döntések segítése lenne. Természetesen segítséget nem csak az alapítványok, de a kormány is nyújthatna a vállalkozó kedvű ifjúság számára. Ilyen segítség lehetne a befektetett nyereség adómentessé tétele. A vállalkozni kívánó fiatalság megsegítésére szintén hasznos lenne képzési program indítása, hogy átlássák a vállalkozások indításával kapcsolatos feladatokat, megismerjék a legfontosabb jogi, adózási és pénzügyi szabályokat.

2./4 Központi programok A Szociális és Családügyi (korábban Munkaügyi) Minisztérium a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek - köztük a pályakezdők - foglalkoztatásának elősegítésére a decentralizált kereteken kívül több központi programot is finanszírozott. Ezek közül az elmúlt évtizedben az "Adj esélyt!" és a "Pályakezdők elhelyezkedését segítő program (PEP)" volt a legnagyobb.

17

Az Adj esélyt! program változatos eszközökkel, a fiatalok számára vonzó tájékoztatási, munkaerő-piacra felkészítő formákkal, állásbörzékkel, a munkaadók és munkavállalók körében találkozók szervezésével próbálták segíteni a pályakezdők elhelyezkedését. A PEP feladata, hogy segítse megteremteni a fiatalok kötődését a munka világához és a munkaerő-piachoz, s ezen keresztül nyújtson - a pályakezdők munkanélküli segélyénél tartósabb és hatékonyabb - megoldást megélhetési gondjaikra. Ezen kívül motiválja a pályakezdőket az aktív álláskeresésre, valamint arra, hogy elhelyezkedési gondjaik esetén keressék fel a munkaügyi szervezetet szolgáltatásaik igénybevétele, illetve önmaguk helyzetének megoldása, életútjuk további megtervezése érdekében. A Pályakezdő munkanélküliek vállalkozóvá válását segítő képzési program abban segíti a fiatalokat, hogy átlássák a vállalkozások indításával kapcsolatos feladatokat, megismerjék a legfontosabb jogi, adózási és pénzügyi szabályokat. A tanfolyam befejezése után egy évig az inkubációs szolgáltatás keretében további szakmai segítséget kapnak a vállalkozások indításához, működtetéséhez. Ezek a programok – bár célkitűzéseikben, módszereikben hasznosak és korszerűek eszközrendszerük szűkössége miatt csak igen kis létszám számára tudnak tényleges kimenetet biztosítani. A programban résztvevők számának gyarapítására tehát több ilyen kezdeményezést kellene szorgalmazni.

2./5 Következtetések Tapasztalataim és kutatásom alapján úgy gondolom, több segítségre van szüksége a fiataloknak

az

ijesztő

méreteket

öltő

munkanélküliség

leküzdésére.

Az

oktatás

megreformálása, az állásbörzéken való részvétel szorgalmazása, a vállalkozói esélyek növelése vagy a központi programok indítása segítséget nyújthatna a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésben. A sikerhez azonban fontos az is, hogy a fiatalok komolyan vegyék a munkavállalásra való felkészülést, kihasználják az adott lehetőségeket, állásbörzéket, karrierirodákat és munkaügyi kirendeltségeket keressenek fel. A tudatos álláskeresésben és felkészülésben ezek mind a pályakezdők segítségére lehetnek, s erre a segítségre a legtöbb mai fiatalnak szüksége is van az álláskereséshez.

18

3. A tudás alapú társadalom Világunk nagy változásokon ment át az elmúlt években, s ezekhez a változásokat követnünk kell, hisz máskülönben lemaradunk és ki is maradunk a világ történéseiből. Emiatt az iskolapadon túl is folytatnunk kell tanulmányainkat és fejlesztenünk kell kompetenciáinkat, hogy lépést tudjunk tartani a világgal. Ezek a változások természetesen a munkaerő-piacra is hatnak, a munkaerő-piac is folyton változik, s ez még inkább megnehezíti, nem hogy egy pályakezdő fiatal, de a rutinos álláskeresők életét is. Ezért véleményem szerint a munkaadók új munkakompetencia elvárásait kellene az iskoláknak tanítaniuk, és olyan oktatásnak kellene folynia, mely keretein belül a munkavállalói kompetenciák maradéktalanul elsajátíthatóak. Napjainkban az állandóan növekvő információdömping azt eredményezi, hogy ötévente megkétszereződik a rendelkezésünkre álló tudás mennyisége (Celler, 2002). Az ipari társadalom fokozatosan és visszavonhatatlanul átadja helyét a tudás alapú társadalomnak. Ez azt jelenti, hogy a jövőben kirajzolódó társadalmi rend alapját a tudás alkotja majd. Most már a tudást nem csupán a modern gazdaság lényegi alkotó elemeként tartjuk számon, hanem az egész társadalom szervező elvévé lép elő: így ezt az életformát teljes joggal nevezhetjük tudás alapú társadalomnak. Ez pedig azt jelenti, hogy egész életünk és társadalmunk hajtóerejeként a tudást nevezhetjük meg. A tudás alapú társadalom természeténél fogva az oktatás, a kutatás, továbbképzés szükségességét és azok gyakorlati alkalmazását sorolja a legfontosabb feladatok közé. A lifelong learning, azaz az élethosszig tartó tanulás szükségessége abból a tapasztalásból indul ki, hogy a társadalmi-gazdasági változások rugalmas, folyamatosan képezhető és átképezhető munkaerőt követelnek. A tudományos és a technikai fejlődés hatására bekövetkezett mennyiségi robbanást (információ, a tudományos kutatás által felhalmozott tudás, tantervi tartalom) nem követte a tanulási képességek fejlődése. Ebben az új helyzetben kulcsfeladat, hogy a diákok megtanuljanak eligazodni az információk özönében. Segíteni kell őket, hogy megtalálják és a saját tudásukba beépítsék mindazt, amire életük során szükségük lesz. Az Európai Unió oktatásüggyel foglalkozó szakemberei felismerték a megváltozott helyzetet és az oktatási rendszerek átalakításának szükségességét. A 2000-ben elfogadott lisszaboni határozatban követelményként fogalmazták meg a tagállamok oktatási és képzési

19

rendszerének megreformálását, a foglalkoztatás növelése és a tudásalapú társadalom megteremtése céljából. A lisszaboni memorandum két legfontosabb ajánlása azt fogalmazza meg, hogy hatékony oktatási és tanulási módszereket kell kifejleszteni, és mindenki számára lehetővé kell tenni a megfelelő ismeretek és készségek elsajátítását, illetve felfrissítését bármely életszakaszban. Nem folytatható tehát az a régi gyakorlat, amikor a tanulási folyamat lezárul az iskolai tanulmányok befejezésével. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása. A személyiség integritásának megőrzése azonban összebékíthető az erőteljes alkalmazkodás követelményével, amennyiben a személyes és szociális kompetenciák megerősítése és fejlesztése célirányosan és módszertanilag megalapozottan zajlik a kisgyermekkortól az ifjúkorig tartó oktatási-nevelési folyamat egészében.

3./1. A munkaadók munkakompetencia elvárásai A vállalatok versenyképességét nagymértékben meghatározzák azok a munkavállalók, akik nemcsak képzettek, hanem kompetensek is. Azok az alkalmazottak, akik az életük során megszerzett személyes tulajdonságaiknak és képességeiknek köszönhetően képesek megbirkózni a munka világának egyre összetettebbé váló kihívásaival, nagyobb mértékben járulnak hozzá a cégük versenyképességéhez. Az álláskeresés folyamatában felértékelődött a kiegészítő kompetenciák szerepe a szakirányú ismeretekkel szemben. A szükséges kompetenciák előretörése több tényezőre vezethető vissza, melyek jelentős változáshoz vezettek a munkaadók munkavállalókkal szembeni elvárásaiban: ● A technológiai fejlődés eredményeként legyen szó akár gazdasági, vagy mérnöki területen végzett szakemberekről, és bármilyen munkakörről, az informatikaitechnikaieszközök használata nélkülözhetetlen a feladatok ellátása során, így a műszaki, de elsősorban az informatikai kompetenciák kiemelkedő szerephez jutottak a munkaerő kiválasztás során. ● A piacgazdasági átalakulása miatt az üzleti folyamatok jellemzően szélesebb piaci körben, és gyakran nemzetközi környezetben zajlanak le. Ennek eredményeként a megjelenés,

a

kommunikációs

készségek,

a

nyelvtudás

kiemelkedően

fontos

kompetenciává lépett elő. 20

● A felgyorsult döntéshozatali folyamatok miatt szintén az informatikai ismeretek, de a jó problémamegoldó-készség is fontos tényezővé lépett elő, mely nélkül a korábbinál magasabb felelősségű szintű beosztásokban nehéz teljesíteni. Az Európai Uniós szakértők egy 5 éven át tartó kutatás eredményeként 2002-ben 23 kompetenciát azonosítottak, melyeket három csoportba soroltak: kulcs-, munka- és vezetői kompetenciák közé. E kutatás során megnevezett munkakompetenciák a következők voltak: ●

Rugalmasság

●

Kreativitás

●

Kezdeti önálló döntéshozatal

●

Idegen nyelv ismerete

●

Magabiztosság

●

Kritikus szemlélet

●

Lehetőségek feltárása

●

Felelősségtudat

●

Cselekvőképesség

Munkahelyi kompetenciákat az alábbi felosztás szerint csoportosíthatjuk is: 1) Személyek közötti (inter-personal) készségek ●

A csapatmunka és a közös célokért való együttműködés készsége

●

Vezetői képességek

2) Belső személyes (intra-personal) készségek ●

Motivációs készség és pozitív attitűd kutatásra, elemzésre

●

A tanulás képessége

●

Probléma megoldási készség

● Hatékony kommunikációs készség szóban, írásban szűkkörben és nyilvánosan ●

Analitikus készség

3./2. A munkavállalók és a munkavállalói kompetenciák – primer vizsgálat A kérdőíves felmérés keretében, melyben a 10 pályakezdő vett részt, arra is kerestem a választ, hogy a leendő munkavállalók hogyan vélekednek a munkaerőpiacról, konkrétabban

21

szólva melyek azok a

kompetenciák, amiket fontosnak tartanak a munkavállalás

szempontjából. A fiatalok válaszai alapján kirajzolódó fontossági sorrend a következő: 1. Személyes kapcsolatrendszer 2. Szakmai gyakorlat 3. Jó fellépés, Külső megjelenés 4. Nyelvismeret 5. Iskolai végzettség Az elvárt kompetenciákat elnézve, a pályakezdők nagy részénél probléma jelentkezik a gyakorlati tudásnál, nyelvtudásnál, munka és viselkedés kultúránál. Az önálló munkavégzés képességének hiánya a gyakorlati tudás hiányával magyarázható. A munkahelyi szocializáció során folyamatosan alakulnak készségeink, képességeink, így tudásunk gyarapításával a kompetenciáink is erősödnek. A megkérdezett fiatalok többsége munkanélküliségének hátrányát meglepő módon nem a jövedelem kiesését tartották, hanem az emberi kapcsolatok beszűkülését és a feleslegesség érzését. A pályakezdők munka és gyakorlat nélkül elvesztik hát munkaképességüket, rosszul szocializálódnak, nem szerzik meg a szükséges tapasztalatokat és kompetenciákat, melyek a munkavégzéshez szükségesek. A megfelelő munka és viselkedési kultúra nélkül azonban még nehezebb munkához jutniuk. Ezért nagyon fontosnak tartanám a gyakornoki programok elterjedését, mely a munkahelyi szocializáció, önálló munkavégzés és tapasztalat megszerzésének egyetlen és kielégítő módja.

3./3 Bolognai rendszer Míg a minket körülvevő világban rohamos változások tapasztalhatók a gazdasági, a politikai és a műszaki élet területén, a felsőoktatás alapvető felépítése az elmúlt évtizedekben lényegében nem változott. Ez egyre komolyabb gondot jelentett a vállalatokkal való kapcsolattartásban, a szakmai képzések iránti igények kielégítésében. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az Európai Unió kibővülése és a politikai helyzet normalizálódása lehetővé teszi, hogy a hallgatók tanulmányaik során gyakrabban utazzanak más országokba, ott 22

tanuljanak néhány hónapot, ott töltsék a szakmai gyakorlatukat. Mivel az egyes országok között eltérő oktatási rendszerek voltak, egyre több gondot okozott az így szerzett tanulmányi eredmények beszámítása és a diplomák elismerése. Ezekre és más hasonló problémákra válaszul a 90-es évektől Európa több országában felsőoktatási reformfolyamatok indultak meg, melyeket közös keretbe fogalt az 1999. június 19.-án aláírt Bolognai Nyilatkozat. Magyarország 1999-ben, harminc országgal együtt írta alá a bolognai nyilatkozatot, amelyben a csatlakozó országok vállalták, 2010-ig összehangolják felsőoktatási rendszerüket, és bevezetik a kétciklusú képzést. Tavaly ősszel Berlinben ezek az országok úgy döntöttek, módosítják a határidőt, már 2005-ben elindítják az új típusú képzéseket. Hazánkban 2004-ben és 2005-ben még önkéntes alapon indíthatnak az egyetemek, főiskolák kétciklusú képzéseket, 2006-tól pedig mindenhol át kell térni az új rendszerre. A Bolognai Nyilatkozat és a Lisszabonban elfogadott „Oktatás és képzés 2010" című munkaprogram merőben új helyzetet hozott létre a magyarországi felsőoktatásban. A modernizáció egyik fontos eleme az egymásra épülő háromciklusú képzésre való átállás a korábbi 3-4 éves gyakorlatorientált főiskolai, illetve az 5-6 éves elméletorientált egyetemi képzésről. Az alapképzés (BA: bölcsészet- és társadalomtudományok, BSc: pl. műszaki és természettudományok) és a szakstruktúrájában attól akár jelentősen eltérő mesterképzés (Ma, MSc) alapjaiban változtatja meg az egyes szakok képzési felépítését. Az új képzési rendszer elsősorban azt jelenti, hogy az alapképzésben (BA, BSc) szélesebb alapozású tanmodulokat alakítanak ki, melyek sokkal könnyebben alkalmazkodnak a változó munkapiaci igényekhez. Fontos szerep jut továbbá az egész életen át tartó tanulást lehetővé tevő általános ismeretek, készségek és képességek közvetítésének. A BA (BSc) képzések tehát kellően széles és rugalmasan felhasználható ismereteket közvetítenek, alkalmassá téve a hallgatókat az adott vagy éppen egy más képzési területen folyó mesterképzésbe való belépésre; képessé teszik a hallgatókat a probléma felismerésre és a megoldás megközelítési módjának kiválasztására; az önálló tanulási folyamatok megszervezésére; és nem utolsósorban erősítik a minőség iránti elkötelezettséget és a sikerorientáltságot, a saját tevékenység értékelésére való képességgel együtt. A mesterképzés az alapképzést követő általában négy félévig tartó képzés, mely a végző hallgatóknak biztosítja a rendszerezett ismeretek elsajátítását, a problémák feldolgozására való felkészülést, bátorítja a rendszerszerű és kreatív gondolkodást, az önfejlesztést, a

23

szakmai attitűd kialakításában pedig hangsúlyt helyez az együttműködési készségre, a kezdeményezésre és a felelősségre. A középiskolát elvégzők jelentkezhetnek tehát egy alapképzésre (BA, BSc), melynek időtartama hat-nyolc félév. A képzés elvégzése után szereznek egy alapdiplomát. (Ez a többciklusú képzés első ciklusa.) Már a BA fokozat birtokában is el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon, de aki szeretné tanulmányait tovább folytatni, és egy magasabb fokozatot szerezni, az jelentkezhet mesterképzésre is. (Ez a második ciklus.) Fontos azonban, hogy nem csak olyan mesterképzésre jelentkezhet, amiből az alapdiplomáját szerezte. Végül, a képzés harmadik ciklusában doktori iskolában folytathatjuk tanulmányainkat. PhD – Doktori Iskola MA / MSc – Mesterképzés BA / BSc – Alapképzés Középiskola

Bologna rendszer pro A magyar felsőoktatást 2006-tól foglalták új rendszerbe. Az új rendszerről azóta is sokan vitáznak, és eltérnek a vélemények. Az új képzési szerkezet által biztosítható a tanulmányi pályák, a képzési ciklusok egymáshoz és a munka világához való kapcsolódása, növelhető a hallgatói mobilitás. A képzési rendszer átalakítása hozzájárul a társadalmi-gazdasági környezet elvárásaira, változásaira reagálni képes, a tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő rugalmas képzés megvalósításához, az Európai Unióban és más országokban megszerezhető ismeretekkel és végzettségekkel összevethető tudás és végzettség megszerzéséhez. Ez a képzési szerkezet alkalmas nagyszámú hallgatóság színvonalas képzésére, ugyanakkor változatos tanulmányi lehetőségeket biztosít a legmagasabb végzettséget megszerezni kívánó, kiváló teljesítményt nyújtó diákok számára. A fokozatok megszerzése többféle módon lehetséges, szintenként akár más-más intézményben, esetleg országban.

24

A bolognai oktatási rendszer és a szakmai gyakorlat Pozitívum az új típusú, bolognai oktatási rendszerben, hogy a diploma feltételeként írják elő a kötelező szakmai gyakorlatot. A szakmai gyakorlat legfőbb célja az egyetemen megszerzett tudás és készségek valós gazdasági környezetben való elmélyítése és továbbfejlesztése. A kötelező szakmai gyakorlat szerves részét képezi az alapképzési programnak, így annak teljesítése elengedhetetlen feltétele a diploma megszerzésének. A munkáltatók szerint egy hallgatónak a tanulmányok alatt legalább hat hónapot egy cégnél kell eltöltenie, hogy tapasztalatot szerezzen a munka világából. Más európai országokban, például Németországban hagyománya van az egyetem mellett végzett munkának. Ott ugyan sokszor 6-7 évig is járnak egyetemre, de ez alatt az idő alatt nagyon sok időt töltenek szakmai gyakorlaton vagy a tanulmányok melletti részmunkával.

3./4 Oktatás és munkaerő-piac A főiskolai és a középiskolai képzéseknek tehát igazodnia kellene a folyamatosan változó munkaerő-piachoz. Fontosnak tartanám egy olyan képzési rendszer kialakítását, ahol a

munkavállalói

kompetenciákat

maradéktalanul

elsajátíthatnák

a

fiatalok,

hogy

pályakezdőként ne érje őket nagy meglepetés a munkaerőpiacon. A tudás alapú társadalom növekvő információáramlása természetesen az iskolapadon túl is tanulásra késztet, de ha a fiatalok nem teljesen felkészületlenül indulnak el a munkakeresés rögös útján, nagyobb az esélyük a munkaerő-piacon. A Bolognai rendszer bevezetésével talán sikerül egy olyan tanítási rendszert bevezetni, mely segíti a fiatalokat ezen az úton, és megtanítja nekik az álláskereséshez szükséges kompetenciákat, és a társadalom állandó változásaira is felkészítené őket.

25

4. Gyakornoki program Mivel a szakmai tapasztalat manapság már alapvető elvárás a munkaerőpiacon, nehéz a dolga azoknak a frissen végzett diplomásoknak, akiknek diplomáján szinte még a tinta sem száradt meg. Megoldás: "Aki diploma után állást akar, annak diploma előtt is dolgoznia kell". Az oktatási minisztérium előírta a kötelező szakmai gyakorlatot, de a munkáltatókat nyilván nem kötelezhette arra, hogy foglalkoztassa is a hallgatókat. Most, a gazdasági válság után egyáltalán nem törvényszerű, hogy a több ezres hallgatói tömeg munkát tud szerezni, ha csak 15 hétre is. Magyarországon még nincs igazán kialakult kultúrája a gyakornokságnak, sokan inkább úgy kezelik, hogy a munkaadók ingyen munkaerőt látnak a gyakornokokban. Holott nagyon hasznos idő lehet néhány hét vagy néhány hónap egy olyan területen, ahol tapasztalatot szeretnénk szerezni, mert gyakornokként élesben, de mégis „biztonságban” tanulhatunk új dolgokat. Nem ritkán az is előfordul, hogy azoknak a gyakornokokat, akik jó munkát végeztek felajánlanak egy teljes állást is a gyakornokság végeztével.

4. ábra 15-34 évesek megoszlása munkatapasztalat szerint Forrás: Statisztikai Tükör IV. évfolyam 41. szám

Ha egy hallgató elmegy gyakornoknak egy vállalathoz, akkor a legjobb és legbiztosabb módját választotta a későbbi elhelyezkedésnek. A cégek általában ugyanis tapasztalt és már ismert, bevált embereket keresnek a megüresedő állásokra.

26

Bár sok oktatási intézmény hirdeti magát azzal, hogy gyakorlatorientált képzést folytat, és nem közömbös számára hallgatói, diákjai szakmai előmenetele, a valóság ennél árnyaltabb képet mutat. Még a karrierépítéssel kampányoló iskolák is arra biztatják a hallgatókat, hogy próbáljanak meg saját maguk gyakornoki állást találni. Igazán jó gyakornoki munkát azonban nem is annyira könnyű szerezni. Nagy segítséget nyújthatnak ezeknek a tapasztalatkereső fiataloknak azok a vállalatok, melyek biztosítják a lehetőséget a szakmai gyakorlat megszerzésére, még a diploma megszerzése előtt. Ilyen a Miskolci Robert Bosch Kft. is: a Miskolci Egyetemmel karöltve egyre több szakterületen biztosít két gyárában szakmai gyakorlati lehetőséget a még nem végzett fiatalság számára, legyen szó szakközépiskoláról, vagy egyetemről. Itt fontos egy világnyelv középfokú ismerete, és a felvételi is komoly, viszont biztos lehet a jelentkező abban, hogy nem kávét fognak főzetni vele: Az ide jelentkezők szakmájukat tudják gyakorolni rugalmasan kezelt a munkaidőben, és a vállalat alkalmazkodik a jelentkezők tanulmányihoz is. Gyakornokként egy-egy ilyen program során a hallgató kipróbálhatja magát élesben, olyan szakmai információkra és tapasztalatra tehet szert, melyeket az intézményi oktatás keretein belül nem szerezhetett volna meg. Ennél még fontosabb, hogy gyakornokként betekintést nyerhet a munka világába, minden oldalról megismerheti a vállalati folyamatokat, kipróbálhatja magát egy csapat tagjaként, megtanulhatja az együttműködés szabályait, a munkafegyelem és a határidők betartásának fontosságát. Így nagy előnnyel indul pályatársaihoz képest, hiszen az önéletrajzban fontos elem lesz a gyakorlati ismeret, mely nem csak azt mutatja meg, hogy van már munkatapasztalata a jelentkezőnek, hanem bizonyítja, hogy képes önállóan elvégezni feladatait és ismeri a munkavégzéssel járó kötelezettségeket. Aki már lediplomázott, és bánja, hogy hallgatóként nem szerzett tapasztalatot, az sem marad lehetőségek nélkül, ugyanis a Robert Bosch Kft. indít gyakornoki programokat friss diplomásoknak - elsősorban műszaki és közgazdász végzettségűeknek.

4./1 Elméletből, gyakorlatból is jeles – Primer vizsgálat Az alapképzésben öt év helyett három, három és fél évet töltenek a hallgatók, és az utolsó félévben kötelező szakmai gyakorlatot kell szerezniük. Az, hogy milyen vállalatnál, milyen feladatokat végezve, milyen mentor mellett szerzik meg e tapasztalatokat, korántsem 27

mindegy. A verseny már az egyetemi, főiskolai évek alatt elkezdődik: egyre több hallgató van, aki vállalja, hogy tanulmányai mellett gyakornokként, különböző vállalatoknál a gyakorlatban kipróbálja elméleti tudását. Megkérdeztem 10, a Miskolci Egyetemen tanuló fiatalt, mi a véleményük a Bosch által nyújtott gyakornoki lehetőségekről.

Kor

Nem

Képzés

22

nő

közgazdász Bsc

24

férfi

informatikus Bsc

22

férfi

közgazdász Bsc

24

férfi

gépészmérnök Msc

22

nő

gépészmérnök Bsc

25

férfi

gépészmérnök Msc

27

férfi

gépészmérnök Msc

22

nő

közgazdász Bsc

27

férfi

gépészmérnök Msc

23

nő

közgazdász Bsc

5. ábra Miskolci Egyetemista gyakornokok a Robert Bosch Kft.-nél Forrás: saját készítés

A kapott válaszokból egyértelművé vált számomra, hogy a Bosch az összes lehetséges fórumon hirdeti magát az érdeklődő ifjúságnak. A legtöbb gyakornoknak jelentkezett fiatal az egyetemtől, a Neptunon keresztül értesült a lehetőségről, de szintén sokan említették azt, hogy ott dolgozó barátjuk révén hallottak róla. Emellett az állásbörzéket és internetes álláskereső oldalakat is említettek, de volt, aki szakmai gyakorlatát töltötte itt, és Msc képzése alatt is jelentkezett gyakornoknak, bízva abban, hogy az egyetem elvégzése után állást kaphat a cégnél. A

megkérdezettek

többsége

szakmai

tapasztalatszerzés

céljából

jelentkezett

gyakornoknak. Ők mind megemlítették emellett, hogy az egyetem után, fiatal diplomás pályakezdőként is követelmény már a gyakorlottság, ezért bíznak benne, hogy ez előnyt fog jelenteni számukra a jövőben álláskeresésnél. A fiatalok azt is remélik, hogy az egyetem elvégzése után őket is visszavárja a Bosch. Az egyetemen szerzett elméleti tudás gyakorlatban 28

való hasznosítása, egy cég működésének megismerése és a diplomamunka készítés melletti szabadidő hasznos eltöltése mellett szüleiket is szeretnék segíteni a fiatalok, mert azzal, hogy egyetemen tanulnak, nem szeretnék túlterhelni a családi kasszát. A gyakornokok azért választották tapasztalatszerzésük színteréül a miskolci Boscht, mert a térségben szinte ez az egyetlen cég, mely tárt karokkal várja az új, tapasztalatlan munkaerőt. A fiatalok azt is fontosnak tartották, hogy egy olyan dinamikusan működő vállalathoz kerüljenek, mely innovatív technológiát alkalmaz, s jó légkörben történik a gyártás és fejlesztés. A válaszadók úgy gondolják, hogy a Bosch nevének megemlítése már egy fajta garancia lesz későbbi álláskeresésüknél, mert a „Boschnak neve van a piacon”. A jövő szempontjából fontos kapcsolatok építésére van itt lehetőségük. Volt, aki azt is fontosnak tartotta, hogy ebben a gyárban szakmai gyakorlata idején olyan technológiát tudott elsajátítani, melyet az egész országban csak egy pár helyen alkalmaznak, s véleménye szerint ez egy állásinterjún nagyon jól fog hangzani. A megkérdezettek 100%-a gondolja úgy, hogy pályakezdőként előnyt jelent majd számára, hogy volt gyakornok. Dolgozatom megírásához segítséget nyújtott egy fiatal pályakezdő, aki a Boschnál töltötte gyakorlatát, majd a diplomája megszerzése után a Boschnál tudott elhelyezkedni. Kérdéseimre válaszolva elmondta, úgy gondolja, nagy szerencséje, hogy az egyetem alatt jelentkezett a gyakornoki programba. Jelenlegi munkahelyét a gyakornoksága alatt ismert meg, és már akkor tudta, hogy szeretne egyetemi tanulmányai után is ebben a munkakörben tevékenykedni, ha lehetősége nyílik rá. Úgy gondolja, azon társaival ellentétben, akik nem voltak gyakornokok, szerencsés helyzetben van, mert már az államvizsgája előtt tudta, hogy lehetősége lesz egy megüresedett pozíció betöltésére a Boschnál. Mivel a pályakezdők számára a legtöbb álláshely nem érhető el hirdetés útján, ezért egy olyan fiatalnak, aki gyakornokként kiépítette kapcsolatait, sokkal könnyebb dolga van az álláskeresésnél. A legtöbb munkaadó a lehető legrövidebb időt szánja a betanításra, így a szakmai gyakorlattal rendelkező pályakezdő ismét előnyben van gyakorlatlan társaival szemben. Ezért a megkérdezett pályakezdő mindenképpen ajánlaná másoknak is, hogy vegyenek részt gyakornoki programban, hiszen nagyobb esélyük van azoknak, akik voltak gyakornokok. Tapasztalata szerint évfolyamtársai közül gyorsabban kaptak álláslehetőséget azok, akik egyetemi éveik alatt is dolgoztak. Véleménye szerint tehát mindenképp előny 29

számára, hogy volt gyakornok, hiszen sok tapasztalatot és ismeretet vihet magával a későbbiekben, mellyel előnyt szerezhet másokkal szemben, még akkor is, ha nem a saját szakirányában helyezkedik el. Jelenlegi munkahelyével elégedett, és mindaddig szeretne ebben a pozícióban sikereket elérni, amíg lehetősége van rá.

4./2 A miskolci Robert Bosch Kft. és a gyakornoki program A Robert Bosch Power Tool Kft. jelenleg 127 gyakornokot foglalkoztat, 3810 óra/hét felbontásban. A legtöbb gyakornok heti 20 órában vesz részt a gyár életében, ami mellett tanulmányait is nehézségek nélkül végezheti. A 127 fő 25%-a 3-6 hónapig marad a vállalatnál, 43%-uk 6-12 hónapig, 31% pedig több mint 12 hónapot tölt el gyakornokként.

6. ábra Gyakornokként eltöltött idő Forrás: Robert Bosch Kft. statisztikái

120 főből 104 fővel, azaz a gyakornokok 94%-ával a későbbiekben is szívesen dolgozna együtt a vállalat, 93 főt, azaz 84%-ot pedig szívesen foglalkoztatna a diploma megszerzése után. A hallgatók 96%-a gondolja úgy, hogy segített fejlődésében és előmeneteleiben a gyakornoki munka, 94%-uk pedig másoknak is ajánlaná a program kipróbálását. A gyakornokok közel 100%-a tehát hasznosnak ítélte munkáját.

30

A Robert Bosch Energy And Body Systems Kft. 51 gyakornokkal dolgozik együtt eddig a 2010-es évben. A legtöbb fiatal ebben a gyárban is heti 20 órában dolgozik. Az 51 fő 35%-a 3-6 hónapig marad a vállalatnál, 45%-uk 6-12 hónapig, 20% pedig több mint 12 hónapot tölt el gyakornokként.

7. ábra Gyakornokként eltöltött idő Forrás: Robert Bosch Kft. statisztikái

39 főből 32 fővel, azaz a gyakornokok 89%-ával a későbbiekben is szívesen dolgozna együtt a vállalat, 29 főt, azaz 81%-ot pedig szívesen foglalkoztatna a diploma megszerzése után. A hallgatók 100%-a gondolja úgy, hogy segített fejlődésében és előmeneteleiben a gyakornoki munka, és mind a 100%-uk másoknak is ajánlaná a program kipróbálását. Itt tehát mindenki hasznosnak ítélte a gyakornokként eltöltött időt.

A Power Tool Kft. 2007-ben 21, 2008-ban 75, 2009-ben 81, 2010-ben az eddigi adatok alapján 127 gyakornokot foglalkoztat. Ez a növekvő tendencia azt jelenti, hogy ma már minden harmadik dolgozóra jut egy gyakornok. Az Energy and Body Systems Kft. 2006-tól foglalkoztat gyakornokokat. Ekkor még csak 2 fővel dolgoztak együtt, ma ez a szám már 51-nél tart. 2007-ben már 19, 2008-ban 28. Érdekes adat, hogy 2009-ben a gyakornokok száma lecsökkent 25 főre, majd a következő évre újra kibővült.

31

Láthatjuk, hogy a Power Tool több gyakornokot foglalkoztat, mint az Energy and Body Systems. Mára azonban az EB is felismerte a gyakornoki programok jelentőségét, így egyre több diákkal dolgozik együtt. Ennek eredményeként a Robert Bosch Kft. kiszélesítette a gyakornoki program kereteit. Ma már különböző végzettségű fiatalok számára is lehetőséget nyújt a gyakornoki programban való részvételre, illetve annak elvégzése után teljes munkaidős dolgozóvá történő átvételre. A miskolci Robert Bosch Kft. tehát nem csak az egyetemistákat segíti a gyakornoki programmal. A Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola, az Andrássy Gyula Szakközépiskola és a Kandó Kálmán Szakközépiskola 2006 óta együttműködik a Bosch-sal: az ezekben a középiskolákban tanuló fiatalok legjobbjai itt is eltölthetik kötelező szakmai gyakorlatukat. A legkiemelkedőbb diákokat nem csak gyakornokként foglalkoztatja a vállalat: idén a Power Tool Kft. 4, az Energy And Body Systems Kft. 10 főt vett fel ezek közül a fiatalok közül a Junior Technikusi Program keretein belül. A Bosch Junior Technikus Program résztvevőjeként a program sikeres teljesítése után technikusi

munkakört

tölthet be a

pályakezdő fiatal a

vállalatcsoport miskolci

gyáregységeinél. Tapasztalt szakemberek szakmai támogatásával egyéni fejlesztési terv alapján folyamatosan bővítheti ismereteit. A mentorok segítségével tehát megismerkedhet a termelési folyamat minden elemével, a termékfejlesztéstől kezdve a gyártáson, karbantartáson és minőségirányításon keresztül a logisztikáig. A Program személyre szabott képzési lehetőségeket (nyelvtanfolyamok, szakmai tanfolyamok) is kínál a fiataloknak. A gyár most gyakorló gyártósor építését tervezi, mely további segítséget nyújthat a technikumot, szakirányú középiskolát végzett fiatalok számára. A Bosch friss diplomásoknak és pályakezdőknek is segít. A Karrierprogram (Junior Manager Program - nemzetközi vezető-utánpótlás-program) már sok fiatalnak segített karrierje elindításában. A program célja, hogy tehetségeket toborozzon a jövő vezetői feladataira, tehát vezetőképzés felsőfokon. A kétéves program során lehetőség nyílik megismerni a munka világát Magyarországon és külföldön egyaránt. Cél a munkára való felkészítő tréning keretében a szakmai tudás bővítése, a szakmai ismeretek gyakorlatba való átültetésén túl a személyes kapcsolatrendszer 32

kialakítása. Egyéni, személyre szabott karrierterv elkészítése mellett különféle szakmai osztályok munkájába nyerhet betekintést, aki a program keretén belül fejleszti képességeit, hogy készen álljon a jövőbeli kihívásokra és vezetői feladatokra. A program mind a gazdasági (beszerzés, logisztika, kontrollig, humán erőforrás), mind műszaki (termék és szoftverfejlesztés, gyártás és műszaki értékesítés) területek iránt érdeklődőknek nyújt lehetőséget. Ha egy gyakornok például gyártás területén dolgozik, akkor a program számára így épül fel: Gyártás 1. Magyarországon (6. hónap) Gyártás Külföldön (12. hónap) Minőségbiztosítás Magyarországon (18. hónap) Gyártás 2. Magyarországon (24. hónap)

A Bosch tehát nagy segítséget nyújt a térségben élő és tanuló fiatalok számára. A gyakornoki programuk sikerességét az bizonyítja legjobban, hogy a statisztikák szerint a Power Tool 14, míg az Energy and Body Systems a gyakornokok 24 %-át veszi át teljes munkaidős állandó dolgozónak. Ez a szám így is nagyon szép, azonban még magasabbra tehető ezeknek a gyakornokoknak a száma, hiszen a statisztikák vezetése csak nem régiben kezdődött meg. Tehát megéri gyakornoki programban részt venni, mert a tehetséges és szorgalmas fiatalok elnyerik jutalmukat, nagy részükből gyakornokságuk után teljes értékű dolgozó válhat a cégnél.

4./3 Szakképzés és toborzás A Miskolci Egyetemen már évek óta működik a Bosch-tanszék. A II. világháború óta ez az első vállalatok által finanszírozott tanszék Magyarországon. Az ipar és az egyetem együttműködése olyannyira sikeres volt, hogy egyre több intézményben hoznak létre hasonló, cégek által támogatott tanszéket. A

Bosch

például

laboratóriumok

kialakítását

finanszírozta,

amelyekkel

a

gyakorlatorientált képzést támogatta. A cég segítségével vendégprofesszorokat hívhatnak meg, tananyagot vásárolhatnak. A mechatronikai mérnökök képzése a Bosch számára az utánpótlás megteremtése miatt is fontos. 33

A Bosch Életre Tervezve Díj, a Kihívás Program, a Bosch Díj, a Bosch ösztöndíj a cégcsoport által életre hívott és támogatott szakmaorientált motivációs hallgatói projektek. A szakmai konzultációk, vendégelőadók szakmai előadásai, ingyenes labortanfolyamok, gyárlátogatások szervezése, gyakornoki programok, szakdolgozati konzultációs lehetőségek, adományok, vendégprofesszori előadások mellett újszerű, kreatív és interaktív projektek is fűződnek a Bosch névhez. Számos rendezvénnyel biztosítják a diákok számára az életre való tanulást, a folyamatos képességfejlesztést. A teljesség igénye nélkül: a Pneumobil, Elektromobil, Inpulse műszaki témakörben kiírt versenyek, de a Bosch Szarvasűző futóversenyen a sportos kihívást keresőknek is lehetőséget nyújtanak a megmérettetésre.

4./4 Gyakorlat teszi a mestert „2005-ben gyakornokként kezdtem el dolgozni a vállalatnál, szakdolgozatomat is a Boschnál írtam, majd a diploma megszerzése után a vállalat főállású dolgozója lettem. A környezetemben azt tapasztalom, hogy a Bosch számos ehetőséget kínál a diákoknak, pályakezdőknek és a tapasztalt szakembereknek egyaránt.” Ari Nikolett (minőségbiztosítás) A statisztikai adatok, és a saját, illetve a korosztályomból megkérdezett fiatalok véleménye alapján is azt mondhatom, több olyan kezdeményezésre lenne szüksége a mai fiatalságnak, mint amilyen a Robert Bosch Kft. gyakornoki programja. Itt nem csak diplomával rendelkezőket várnak, de friss diplomás pályakezdőknek, diplomával

még

nem

rendelkező,

felsőoktatásban

részt

vevő

hallgatóknak,

és

szakközépiskolát végzett, jól érettségizett fiataloknak is nyújtanak munkalehetőséget, gyakornoki lehetőséget. Kutatásom eredményei alapján azt is elmondhatom, hogy a Boschnál eltöltött gyakornoki idő a karrier sikeres kezdete lehet. Itt minden résztvevő önálló felelősségi kört kap, akár projektekben, akár a cég napi tevékenységében vesz részt. Kijelenthetem tehát, hogy a gyakornoki programok óriási előnyt és segítséget jelentenek az ifjúságnak. A gyakornoki program nem csak a fiatalok számára, de magának a vállalatnak is hasznára válik, ezért a vállalatoknak is fel kellene ismerniük ennek fontosságát és eredményességét, hiszen a legjobbakból megszervezhetné a dolgozói utánpótlását. A vállalatoknak tehát a gyakornoki program azért lenne előnyös, mert jó képességű, ambiciózus, friss elméleti tudással rendelkező fiatalok lépnek be a szervezetbe, akik folyamatosan új 34

kihívásokra vágynak, rugalmasak és mobilak. A leendő gyakornok pedig megismerheti a szervezet céljait és működését, így előre tud tervezni: pár hónapos együttműködést, vagy hosszú karrierlehetőséget vár a vállalattól. Így már a gyakornoki időt is elvárásainak és jövőbeni elképzelésének megfelelően tervezheti meg, és a későbbiekben könnyebben eldöntheti, hogy hosszabb távon mivel szeretne foglalkozni. Ezért nagyon fontosnak tartanám, hogy a Robert Bosch Kft. példájából kiindulva még több vállalat indítson hasonló kezdeményezést. Viszont azt is kihangsúlyoznám, hogy a vállalkozások ne a fiatalság kihasználása és ingyen dolgoztatására, hanem segítésükre indítson gyakornoki programot.

4/5. Miért érdemes gyakornoknak lenni? Az előző fejezetekben már láthattuk, hogy a gyakornoki programok indítása nagy segítségére lehet a pályakezdő fiatalságnak. A gyakornoki programban való részvétel azonban többet nyújthat a fiatalság számára, mint az önmaguk, képességeik és vágyaik megismerése. Természetesen a legtöbb fiatal annak reményében jelentkezik gyakornoknak, hogy a vállalat képességeit felfedezve átvegye teljes munkaidős dolgozóvá az iskola elvégzése után. Azonban akkor sem kell elkeseredniük, ha ez nem történik meg, hiszen a jövőben nagy előnnyel indulhat az, aki gyakornokként tevékenykedett az iskola elvégzése alatt. Miért érdemes tehát gyakornoknak lenni? KAPCSOLATÉPÍTÉS A LifeLong Learning Magyarország Alapítvány felmérése szerint a munkanélküliek több mint 70 százaléka NEM hirdetések útján vagy a Munkaügyi Központ közbenjárásával jut álláshoz, hanem kapcsolatai révén. A többségnek nem adatik meg, hogy a családjában és a környezetében élők között akad olyan, aki szakmában dolgozik vezetői pozícióban, ezzel segítve az elhelyezkedést, így a legtöbb fiatalnak szüksége van a gyakornokságra, hogy megmutathassa a piacon, hogy mit tud. A fiatal a gyakornoki időszak alatt megtanul csapatban dolgozni, s ha egy csoport részeként dolgozik, látni fogják, hogy alázatos, szorgalmas, kreatív és jó csapatmunkás. Ez a kapcsolatrendszer rendkívül hasznos: ha a szakmai gyakorlat helyszínén látták, hogy a pályakezdő „tud valamit”, és jó munkát végez, 35

felajánlhatnak egy teljes állást is a gyakornokság végeztével. Az addig vezető út természetesen rögös, de a gyakornokság tökéletes első lépés.

TAPASZTALAT A pályakezdő fiataloktól a legtöbb helyen elvárják azt, hogy önállóan végezze a főállású munkaerő mindennapi feladatait. Ez igazságtalanság, de a gyakornokság rendkívül hasznos is: komoly felelősség nélkül szerezhet gyakorlatot szakmán belül. Rengeteg tapasztalatra tehet szert egy ügyes gyakornok. Piacképessé válik az iskolai tudása, szemben az átlaggal: Magyarországon csak minden tízedik diáknak van munkatapasztalata. A munkáltatók ezzel szemben önálló munkavégzésre alkalmas, tapasztalt pályakezdőket várnak. Éppen ezért a gyakornokság segíthet átlendíteni a két előző mondat közötti ellentmondáson.

RUTIN Amikor az ember kezdő, tele van ötletekkel, de komoly dologba belevágni mégsem mer. Ha mégis megpróbálkozik valami nagyobb falattal, rettenetesen sok időt vesz az igénybe, mivel mindent alaposan átrág a megvalósítás előtt. Ha azonban napi szinten végez feladatot, akkor rutinra tesz szert, így nem fél belevágni semmibe, minden kis és nagyobb feladatot is meg tud oldani. Ráadásul rutinmunkából bontakoznak ki a nagy ötletek is, amiket gyakorlat segítségével szintén könnyebben megvalósít az ember. LELKI ÉRTÉKEK Egy jó csapat tagjának lenni nem csak anyagi, de lelki értékeket is magával hoz. A csapatmunka rengeteg új barátot eredményezhet, akikkel a munkától függetlenül is jól lehet szórakozni. A csapat megismerése fontos, mert így az együtt töltött munkaidő is kellemesebb, sok új, értékes embert megismerhetsz, a kapcsolatépítés anyagi vonzata mellett tehát a lelkével is jót tehet egy gyakornok.

REFERENCIA Nem utolsó sorban természetesen a gyakornoki programban résztvevő fiatal az önéletrajzában is megjeleníti gyakornokságát, mely a munkaerő kiválasztásnál mindenképpen előnyt jelent majd számára.

36

5. Együtt a Jövő Mérnökeiért Példaértékű összefogással szövetséget alapított 12 hazai nagyvállalat, az ország több felsőoktatási intézménye, valamint számos szakmai szervezet. A cél: végezzenek naprakész tudással rendelkező és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képességű mérnökök, legyen magasabb

a

mérnöki

pálya

társadalmi

presztízse,

váljanak

népszerűbbé

a

természettudományok. A 2008-ban szervezett Együtt a jövő mérnökeiért konferencia volt az ugródeszkája annak a példaértékű összefogásnak, mely eredményeként 20 millió forintos alaptőkével megalakult az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség. A mérnökhallgatók létszáma évről évre csökken, s a legtöbb mérnök végzettségű szakember nem rendelkezik szakmai tapasztalattal és hiányos nyelvtudással kerül ki a munkaerőpiacra. Ezeket a hiányosságokat rendszerint a vállalatnak kell bepótolnia. A legtöbb vállalat ma már felismerte, hogy a magyar munkaerő-piac versenyképesebbé tételéhez szükség van a munkaerő kínálat és kereslet szorosabb összehangolására, az együttműködésre, ezért közös programot sürgettek, mely koordinálja az oktatási intézetek mérnökképzési programjait és a piaci igényeket. Az ipari vállalatok számára is értékes ismeretekkel rendelkező szakemberek nagyobb eséllyel találják meg a számításukat itthon, hozzájárulva a magyarországi vállalatok versenyképességének növeléséhez. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség alapítói: ABB Kft., Audi Hungaria Motor Kft., Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Bosch csoport Magyarország, Continental

Teves

Magyarország

Kft.,

Ericcson

Magyarország

Kft.,

Informatikai

Vállalkozások Szövetsége, Jabil Circuit Magyarország Kft., Lego Manifacturing Kft., Magyar Autóműszaki Felsőoktatásért Alapítvány, Magyar Innovációs Szövetség, MOL csoport, NI Hungary Kft., Nokia Komárom Kft., Pro Progressio Alapítvány, Siemens Zrt., Thyssen Krupp Presta Hungary Kft. Tiszteletbeli tagok: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Szent István Egyetem. Csatlakozási szándékát az alapítás óta az IAESTE Hungary és a Kutató Diákokért Alapítvány jelezte. Véleményem szerint az ilyen összefogások, együttműködések sokat tehetnek azért, hogy bizonyos képzések iránt növeljék a fiatalok érdeklődését, és vonzóbbá tegyenek 37

bizonyos pályákat, melyekre a munkaerő-piacnak szüksége van.

Így lehetőséget

nyújthatnának a felsőoktatás szereplőinek, hogy jobban értsék a munkaerő-piac igényeit és elvárásait.

38

6. Javaslatok, hogyan éljük túl a munka nélkül töltött időt? Az első fejezetben, mely a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét taglalta, látható, milyen magas a fiatalkori munkanélküliek száma. Azonban azoknak a fiataloknak sem szabad kétségbe esniük és bezárkózniuk, akik nem találtak munkát maguknak. Fontosnak tartom felhívni a fiatalok figyelmét arra, hogy ha nem találnak munkát, próbálják hasznosan eltölteni szabadidejüket, és ne engedjék, hogy a kétségbeesés és félelem uralja életüket. Próbálják úgy felfogni ezt az időszakot, mint lehetőséget az új és hasznos dolgok tanulására. Ha nyelvtanulásra fordítják idejüket, azzal az önéletrajzukat is vonzóbbá tehetik, s esélyeik is nőhetnek a jövőben. Ehhez nem feltétlenül szükséges a drága nyelviskolák segítsége, nyelvkönyvek és online internetes nyelvleckék állnak rendelkezésükre. Ma már fórumokon is gyakorolhatják tudásukat anyanyelvi beszélőkkel. Nagyszerű tapasztalatokat szerezhetnek, ha önkéntesként szervezeteknél végeznek munkát. Néhány helyen nem csak segíthetnek, de szakmai tapasztalatokat is szerezhetnek és kapcsolataikat

építhetik.

önéletrajzunkba,

mivel

Ilyen ezzel

jellegű

tapasztalataikat

elkötelezettségükről

mindenképpen

tesznek

írják

tanúbizonyságot

bele leendő

munkáltatóik számára. Kihasználhatják a szabadon maradt időt úgy is, hogy megtanulják a HTML-t vagy egyéb hasznos számítógépes programokat. Tanulmányozhatják a manapság fontosabb programokat, hogy lássák, mikre lehet majd szükségünk a munkában. Beiratkozhatnak egy számítógépes tanfolyamra, de akár maguk is elsajátíthatnak otthon néhány trükköt úgy, hogy autodidakta módon beleássák magukat például a Photoshop rejtelmeibe. De nem is kell feltétlenül újba kezdeniük, vannak olyan programok, mint például az Excel, amire lassan minden munkahelyen szükség van, és mindig lehet valami újat tanulni. Egy másik egyszerű és mégis nagyon hasznos módszer, ha csatlakoznak olyan online közösségekhez, mint a LinkedIn, ahol üzleti kapcsolataikat is építhetik. Ezekhez nem kell tagsági díjat fizetniük, de mégis bekerülhetnek egy olyan virtuális közösségbe, ahol hasznos információkhoz juthatnak, megismerkedhetnek új emberekkel, illetve újra kapcsolatba léphetnek régi barátokkal, kollégákkal. Itt feltölthető önéletrajz, és a szakmai előmenetelek is. Miközben ezekkel a módszerekkel hasznosan töltik el szabad idejüket, nem szabad megfeledkezni a tényleges álláskeresésről sem. Az újonnan szerzett tudásukat és képességeiket

pedig

beleírhatják

önéletrajzukba,

ezzel

is

növelve

esélyeiket

a

munkaerőpiacon.

39

Összegzés Kutatásom során kiderült, hogy a fiatal, munkát kereső pályakezdők dolga igen nehéz. Az iskolából a munka világába történő átmenet a társadalmi beilleszkedés egyik fontos alappillére, esetenként hosszú távon is meghatározza az egyén életútját, társadalmi pozícióját, munkaerő-piaci helyzetét. Gazdasági és szociális szempontból egyaránt fontos, hogy a fiatalok megfelelő tudás birtokában, szakmailag felkészülten lépjenek ki a munkaerőpiacra. Az oktatási rendszer fogyatékosságai, annak szerkezeti és minőségi problémái a fiatalok munkaerő-piaci integrálását nehezíti, vagy ellehetetleníti. Az állástalanul töltött idő, az ennek kapcsán szerzett negatív tapasztalatok elbátortalanító hatása nemcsak az egyén későbbi munkaerő-piaci helyzete szempontjából hátrányos. A munkával nem rendelkező fiatalok eltartása komoly terheket ró az egész társadalomra, ugyanakkor kihasználatlan munkaerejüket jelentős elmaradt társadalmi haszonként könyvelhetjük el. Az iskola és a munka közötti zökkenőmentes átmenetet pozitívan befolyásoló eszközök megtalálása tehát nagyon fontos nem csak a fiatalok, de az egész társadalom számára. Véleményem szerint a munkanélküliség legfőbb kezelési módja a megelőzés. Fontos lenne végre a munkaerő-piaci igények és a felsőoktatás harmonizálásával foglalkozni, hiszen a rendszerváltozás óta várat magára ez a lépés. Mert nem „tömegtermelésű diplomagyárként” kellene működnie a felsőoktatásnak, mely munkanélküliségre ítélt végzősöket gyárt, hanem versenyképes és munkával rendelkező fiatalokat kellene elbocsátania a diplomaosztó után. A nyelvtanulást és tanítást is segíteni kellene, mert a nyelvtanulás alapvető fontosságú a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésben. Emellett

fontosnak

tartom

azt,

hogy

az

ifjúság

megtanulja

a

személyes

kapcsolatrendszerük kiépítését, hiszen ez a legfontosabb forrása az álláskeresésnek. Meg kell tanulniuk az álláskeresés legfontosabb elemeit: próbainterjúkon, teszteken kellene részt venniük, segítséget kellene kapniuk az önéletrajz elkészítésében, az állásinterjúra való öltözék kiválasztásában, hogy rutint szerezhessenek, és tudják, mire számíthatnak egy felvételi interjún. Az iskolák az érdeklődő ifjúság segítségére lehetnének karrier és protokoll tanácsadásokkal,

jövőkép-tervezési

technikákkal,

bértárgyalási

és

önismereti

foglalkozásokkal. A fiatal vállalkozók segítésére több támogató programot kellene létrehozni, melynek célja lenne, hogy olyan, megalapozott üzleti elképzeléssel rendelkező vállalkozó fiatalokat 40

juttasson támogatáshoz, akik más forrásból nem jutnak pénzhez, hitelhez. Ebből az összegből elindíthatná és fejleszthetné vállalkozását. A vállalkozni kívánó fiatalság megsegítésére szintén hasznos lenne képzési program indítása, hogy átlássák a vállalkozások indításával kapcsolatos feladatokat, megismerjék a legfontosabb jogi, adózási és pénzügyi szabályokat. Az álláskeresés folyamatában felértékelődött a kiegészítő kompetenciák szerepe a szakirányú ismeretekkel szemben. Ezért nagyon fontosnak tartanám a gyakornoki programok elterjedését, mely a munkahelyi szocializáció, önálló munkavégzés és tapasztalat megszerzésének egyetlen és kielégítő módja. Szükség van szorosabb partnerség kialakulására a hatóságok, a felsőoktatási intézmények, a diákok, a munkáltatók és a munkavállalók között, a tananyag részeként kellene biztosítani a szakmai gyakorlatokat, mely elősegíti a jövőbeli beilleszkedést a munkaerő-piacon. Véleményem szerint ezen javaslatok alkalmazásával átformálhatnánk a jelenlegi munkaerő-piaci tendenciákat, hogy azok az ifjúság szebb jövője irányába mutassanak és az „elveszett generációt” a „remény generációjává” tehessük.

Forrásjegyzék

41

Kertesi Gábor – Köllő János: Felsőoktatási expanzió, „diplomás munkanélküliség” és a diplomák piaci értéke Közgazdasági Szemle, LIII. évfolyam, 2006. március (201-225. o.) Központi Statisztikai Hivatal: A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A munkaerő felmérés 2006. és 2004. IV. negyedévi kiegészítő felvétele alapján Felnőttképzés 2008, 2. szám http://site.nive.hu/folyoiratok/images/stories/Felnottkepzes/2008/2szam/1080264_Leheteerde mbentenniazifjusagimunkanelklisegellen.pdf Lannert Judit: Az ifjúsági munkanélküliség és az iskolaszerkezet Új Pedagógiai Szemle http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1997-02-ko-Lannert-Ifjusagi

A 33 legkeresettebb szakma Haszon Magazin (2008.02.06) http://www.haszon.hu/karrier/707-a_33_legkeresettebb_szakma.html

Világgazdaság Online Friss diplomások állásesélyei http://www.vg.hu/penzugy/friss-diplomasok-allaseselyei-233819

www.bosch.hu BoschMOST: 20 millió forint a jövő mérnökeiért Robert Bosch Power Tool Kft. / Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. – 2. szám 2010. (10.o) Sajtóanyag a Legvonzóbb Vállalat 2009 felmérés eredményeiről www.hrplace.hu/develor/develor.../lv_sajtóanyag_2010.03.05_végleges.doc

42

Dr. Gere Ilona: Ifjúsági munkanélküliség: a probléma jellemzése, eddigi intézkedések hatása, további teendők

www.ksh.hu http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf010a.html http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf017a.html http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf019.html http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/atmenet09.pdf

http://www.felvi.hu/diploman_tul/karrier/allas_es_gyakorlat/hat_honap_az_idealis_gyakorlat A kompetencia kérdéskör jelentősége a munka és az oktatás világában www.leonardodavinci-projects.org/prj/4110/.../NationalSurvey-.doc

http://angolweb.unipannon.hu/index.php?Itemid=57&id=35&option=com_content&task=view Ember! Tervezz! HÖOK (2007) CV Online: 6 tanács: hogyan éljük túl a munka nélkül töltött időt http://www.cvonline.hu/karrier-cikk/allas-es-karrier-864/6-tanacs-hogyan-eljuk-tul-a-munkanelkul-toltott-idot-1340 JELENTÉS: A fiatalság munkaerőpiacra való bejutásának, valamint a gyakornoki, szakmai gyakorlati és gyakorlati képzési lehetőségek előmozdításáról (2010. június 14.) Foglalkoztatási és Szociális Bizottság http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A7-20100197+0+DOC+XML+V0//HU

Csehné Papp Imola A munkaerőpiac és az oktatás problémáinak elemzése napjaink szakemberképzésének tükrében Új Pedagógiai Szemle 2007/3

Kérdőívek 43

Kérlek tegyél x-et a megfelelő válasz(ok) mellé. Több választ is megjelölhetsz. 1. Nem: Nő  Férfi  2. Életkor: 18-20 év  21-25 év 

26-35 év 

36-50 év 

51-60 év 

61- 

3. Milyen iskolai végzettséggel rendelkezel?  felsőfokú szakirányú  középfokú szakirányú  szakmunkás  betanított munkás  segédmunkás 4. Legjellemzőbb munkakeresési módszere(i)m:  Apróhirdetések  Internetes álláskereső oldalak  Állásbörze  Rokoni, baráti ismeretség, kapcsolat  Szakmai gyakorlati helyemen maradtam  Iskolától kaptam segítséget  Kapcsolatfelvétel munkaügyi hivatallal  Munkaerő közvetítő irodával vettem fel a kapcsolatot  Egyéb: ………………………………………………………….. 5. Mennyi ideig kerestél munkát? 0-3 hónap  3-6 hónap  6-9 hónap 

9-12 hónap 

több 

6. Hányszor voltál állásinterjún? 1-5  5-10  10-15  több  7. Milyen elvárásaid vannak egy munkahellyel kapcsolatban?  Jó kereseti lehetőség  Szakmai kihívás  Jó légkör a munkahelyen  továbbtanulásra  Egyéb: ………………………………………

Lehetőség

8. Szerinted mi a legfontosabb a munkáltató számára kiválasztásnál?  Iskolai végzettség  Tapasztalat  Nyelvtudás  Jó fellépés  Egyéb: ………………… 9. Ismered a kistérségben az aktuális munkalehetőségeket? Igen  nem 10. Ismered a kistérségben a szakképesítésedhez kapcsolódó munkaadókat? Igen  nem 11. Szoktál tájékozódni az aktuális álláslehetőségekről?  Igen  Nem, mert…………………… 44

12. Hajlandó lennél utazni a munkalehetőség kedvéért?  Igen maximum km……….  Nem 13. Vállalnál munkát külföldön?  igen  nem 14. Rendelkezel nyelvtudással?  igen  nem Ha igen, milyennel és milyen szinten? ……………………………………………………… 15. Munkavégzési hajlandóságom:  részmunkaidőben  8 órás munkarendben 

3 műszakban 

távmunka 

egyéb…………

16. Látsz lehetőséget a közeljövőben, szakmádban történő elhelyezkedésre? Igen  nem 17. Miben látod az elhelyezkedésed korlátait, akadályát? - nincs a térségben a szakképesítésemnek megfelelő munkahely  - van a térségben szakképesítésemnek megfelelő munkahely, de betöltetlen állás nincs  - a szakképesítésem, tudásom nem piacképes  - az életkorom miatt kedvezőtlen piaci megítélésben részesülök  - pályakezdőként, tapasztelet hiányában hátrányos megkülönböztetésben részesülök  - nincs korlát  - egyéb…………………………………………………………………………………. 18. Miben látod a munkanélküliséged legnagyobb hátrányát?  elfoglaltság hiánya  munkatársi kapcsolatok hiánya  emberi kapcsolatok beszűkülése  feleslegesség érzése  jövedelem kiesése  családi konfliktusok  nem látja hátrányát  egyéb…………………………… 19. Indítanál önálló vállalkozást? nem, mert nincs tőkém  vállalkozói tudásom  ötletem  támogatás  a központi jogszabályok kiszámíthatatlanok  egyéb…………………………… igen, mert van tőkém  vállalkozói tudásom  ötletem  támogatásom  45

hitelem  egyéb…………………………… 20. Szerinted kikből kellene többet képezni? szakmunkásokból  szakmával rendelkező érettségizettekből  érettségizettekből  felsőfokú végzettségűekből  egyéb……………………………………………….. Amennyiben sikerült munkát találnod: 21. Végzettségednek megfelelően sikerült elhelyezkedned?  Igen  Nem 22. Hányadik munkahelyeden dolgozol jelenleg?  1  2  3  több 23. Elégedett vagy a jelenlegi munkahelyeddel?  Elégedett vagyok, és maradni szeretnék  Elégedett vagyok, de váltani szeretnék  Nem vagyok elégedett, de maradok  Nem vagyok elégedett, váltani szeretnék 24. Mi az, ami segítene a munkába állás területén, milyen segítségre lenne szükséged? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

Köszönöm, hogy válaszoltál!

Kor: 46

Nem: Lakóhely:

□Miskolc

□Miskolctól …… km

1. Miért jelentkeztél gyakornoknak a Boschba? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2. Honnan értesültél a gyakornokság lehetőségéről? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. Mi alapján választottad a Bosch-t gyakornoki munkahelyednek? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 4. Mit vársz a gyakornokságtól? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 5. Mit gondolsz, pályakezdőként előnyt jelent majd számodra, hogy voltál gyakornok? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

Interjú 47

Miért jelentkeztél gyakornoknak a Boschba? Szerettem volna szakmai tapasztalattal bővíteni az egyetemen megszerzett tudásom és a gyakorlatban kipróbálni magam, hogy valós probléma megoldása esetén hogyan teljesítek. Honnan értesültél a gyakornokság lehetőségéről? Nyári szakmai gyakorlatom során értesültem, hogy az egyetemi képzésben résztvevő diákok jelentkezhetnek a gyakornoki programra. Mi alapján választottad a jelenlegi munkahelyedet (korábbi gyakornoki munkahelyedet)? Jelenlegi munkahelyemet a gyakornokságom alatt ismertem meg és már akkor tudtam, hogy ha lehetőségem nyílik, akkor szeretnék az egyetemi tanulmányaim után is ebben a munkakörben tevékenykedni. Könnyű volt elhelyezkedned a diploma megszerzése után? Szerencsés helyzetben vagyok, mivel már az államvizsgám előtt tudtam, hogy lehetőségem van ennek a megüresedet pozíciónak a betöltésére. Elégedett vagy a jelenlegi munkahelyeddel? Tervezel ott maradni? Igen, elégedett vagyok, és ameddig lehetőségem van, addig szeretnék ebben a pozícióban sikereket elérni. Mit gondolsz, pályakezdőként előnyt jelentett számodra, hogy voltál gyakornok? Igen, mivel ha nem is saját szakirányban helyezkedik el az ember, akkor is sok tapasztalatot és ismeretet vihet magával a későbbiekben, amellyel előnyt szerezhet másokkal szemben. Mit tapasztalsz, az évfolyamtársaidnak hogyan sikerült elhelyezkedniük gyakorlat (nem a kötelező szakmai gyakorlat) nélkül? Nagyobb esélye van azoknak, akik egy világcégnél töltöttek el kisebb időt, gyorsabban kapnak álláslehetőséget azok, akik voltak gyakornokok.

48