FENNTARTHATÓ ENERGIA STRATÉGIA A készülő energiapolitikai stratégia kapcsán
2007. május 1.
Energia Klub memorandum
2007. május 1.
FENNTARTHATÓ ENERGIA STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÓ Az Energia Klub a 2006-os év során azért készítette el az ELTE Tudományos, Pályázati és Innovációs Központja Fenntartható Fejlődés Programirodájának felkérésére „Magyarországi Fenntartható Energiastratégia” (FES) című tanulmányát, hogy ezzel is hozzájáruljon egy új magyar energiapolitikai koncepció kialakításához, illetve előmozdítsa a véleményünk szerint e területen is nélkülözhetetlen szemléletváltást. Örömmel érzékeljük, hogy mára nagyjából konszenzus alakult ki azt illetően, hogy elengedhetetlen egy komplex megközelítésű, a XXI. századi elvárásoknak és helyzetnek megfelelő, átlátható, adaptív, a fenntarthatóság kritériumainak megfelelő energiastratégia megfogalmazása. Az Energia Klub a stratégiaalkotás folyamatához egy alternatív szempontrendszer megjelenítésével kíván hozzájárulni. A tanulmány Magyarország fenntartható energiastratégiáját vázolja fel, időhorizontja 2050-ig ível, mivel ez már kellő távlatot ad ahhoz, hogy egy ilyen rugalmatlan iparág jelentős változásokon mehessen keresztül, és ez az intervallum a kormányzati politikának is nagyobb mozgásteret biztosít. A gazdaság, a társadalom és a környezet sok esetben egymással konfliktusban álló érdekei közötti egyensúlyt a fenntarthatósági stratégiák próbálják megteremteni. Látni kell azonban, hogy ez a három szempont nem egyforma súllyal esik latba: közülük a környezeti érdek a legrugalmatlanabb. Ez a 2050-ig szóló stratégia csak az első időszakot öleli fel, vagyis azt a közel félszáz évet, amely alatt fel kell készülnünk a fosszilis energiaforrások nélküli új korszakra. Ráadásul ez az ötven év abban a tekintetben is kulcsfontosságú, hogy az emberiség képes-e mérsékelni az éghajlatváltozás hatásait, valamint alkalmazkodni az elkerülhetetlenül bekövetkező változásokhoz.
Magyarország hagyományos erőforrásokban (köztük a jelen energetikájában legjelentősebb szerepet betöltő szénhidrogénekben) igen szegény ország, így ez a kiszolgáltatottság, és a keleti (elsősorban orosz) erőforrásokra utaltság rövid távon igen törékennyé, sebezhetővé teszi energiaellátási rendszerünket. Ugyanakkor a források szűkössége, a kitermelés-szállítás fokozódó nehézségei és a növekvő kereslet miatt a jövőben egyre komolyabb áremelkedésekkel kell számolni, nemcsak a kőolaj, hanem a helyettesítő erőforrások esetében is. Úgy véljük a mára közismertté vált tények és érvek, valamint a fentiek mellett nem szükséges továbbiakat felhozni a szénhidrogén alapú gazdaság közép- és hosszútávon nem fenntartható voltának alátámasztására. A FES markáns – elutasító – álláspontot foglal el a Paksi Atomerőművel kapcsolatban. A világon és Európában megfigyelhető az atomenergia egyre csökkentő elfogadottsága. A tendencia egyik oka a tőkehiány: az atomerőművek abszolút és fajlagos értelemben is a legdrágább erőműtípusok közé tartoznak. A beruházás hosszú távú befektetést igényel, annak elhúzódása, menet közben növekvő költségei elriasztják a befektetőket. A trend megfordulásához szükséges tőke megjelenésének nincs jele, így az atomenergia nem versenyképes a piaci versenyt torzító állami támogatások, garanciák nélkül. Az elutasítás másik oka a megoldatlan hulladékkérdés. A radioaktív és nukleáris hulladékok kezelésének költségeit illetően bizonytalan, hogy azokat fedezik-e az atomerőművek működése során félretett összegek (ld. Nagy-Britannia: 2005-ben 56, jelenleg 110 milliárd fontra becslik a szükséges öszszeget). Mivel a hulladékkezelés módja nem ismert (Magyarországon még nem született arra vonatkozó
Fenntartható Energia Stratégia Energia Klub memorandum, 2007. május 1.
2 oldal
kecsegtet. Nem elhanyagolható tényező továbbá, hogy e rendkívül magas hozzáadott-értéket generáló iparág nagy valószínűséggel a XXI. századi tudásalapú gazdaságok egyik húzóágazatává válhat, valamint hogy az összes már ipari méretekben alkalmazott energetikai technológia közül a legnagyobb foglalkoztatás-bővülést generálja. Miután Magyarország esetében elemzésünk szerint négy erőforrásnak van jövője, így a FES a biomassza, a szél- és a napenergia, valamint a geotermia lehetőségeit vizsgálja meg alaposabban. A manapság ezen erőforrásokkal kapcsolatban sokszor megfogalmazódó kritikák – a rendszerirányítással foglalkozó „szakemberek” megfogalmazásában: „nem lehet őket kiszabályozni”, stb. – a nyugat-európai rendszer-szervezési megoldások, valamint üzemeltetési tapasztalatok fényében nem tekinthetők megalapozottnak. Az egyes megújuló energiaforrások együttes alkalmazása fokozza az ellátásbiztonságot, hatékonyabbá teszi ezeket a rendszereket. A forrásdiverzifikáció követelménye miatt az sem volna azonban szerencsés, amennyiben valamely megújuló energiaforrás (például a biomassza) felhasználása aránytalanul nagy szerephez jutna.
döntés, hogy Oroszországban fogják-e feldolgozni a kiégett fűtőelemeket, vagy azokat itthon helyezik el végleg), így nem beszélhetünk ismert költségekről. A leszerelés költségeire vonatkozó becslések – felhasználható példa nélkül – igen ingatag lábakon állnak, a költségek jelentkezésének ideje (mintegy 70 év) pedig akkora időtávot jelent, mely miatt gyakorlatilag kalkulálhatatlan a szükséges céltartalék mértéke. Legalább ekkora jelentőségű, hogy a villamosenergia-rendszerbe táplált atomerőművi villamos energia túlsúlya rugalmatlanná teszi a rendszert, és a jelenlegi szerződési kötelezettségek teljesítése csak az atomerőmű visszaterhelésével lehetséges. Az atomerőműben jelenleg zajló teljesítménynövelési folyamat megvalósulása csak növeli a rendszer rugalmatlanságát, az üzemidő-hosszabbítás pedig hoszszú távon ezt az állapotot konzerválná. Az atomerőművi energia részarányának hosszú távú fenntartása tehát veszélyezteti a fenntartható megoldások rendszerbe vezetését, azaz az üzemidő meghosszabbítása a fenntartható villamosenergia-rendszer kialakításának egyik legnagyobb akadálya. Az ország ezzel szemben kiváló potenciálokkal rendelkezik mind az energiahatékonyság, mind a környezetkímélő energiatermelés területén. Az energiahatékonyság és -megtakarítás (negawatt, negajoule) vonatkozásában a tanulmányok minimum 30%-osra taksálják a hazai potenciált, míg a hosszú távon elérhető megújuló potenciál a teljes mai magyar energiafogyasztás 10–250%-ra tehető. Az elmúlt évtized során a megújuló technológiák fejlődésében tapasztalható előrelépést tekintve ez az iparág igen sok eséllyel
Mindezek figyelembevételével a FES-ben felvázolt fenntartható energetikai jövőképet e rendelkezésre álló erőforrások felhasználására alapoztuk. Nem figyelmen kívül hagyva a gazdasági és egyéb társadalmi szempontokat, e tanulmányunkban fő fenntarthatósági indikátorként az energetika üvegházhatású gáz kibocsátását használtuk. Modellünkben óvatos becslésekkel éltünk, de folyamatos CO2-
Potenciálbecslések a megújulókra Magyarországon, illetve a teljes magyarországi primerenergia-ellátás 2005-ben
PJ/év 2 000
MTA
1 800
BME 1 600
Marosvölgyi 2003/GKM KvVM
1 400
KvVM körny és term pot 1 200 Napenergia Társaság 1 000
OMSZ Primerenergia-ellátás, 2005
800 600 400 200 0 napenergia
szél
biomassza
víz
geotermális
hulladék
Magyarországi primerenergiaellátás, 2005 Forrás: Energia Klub összeállítása, Energia Központ Kht.
kibocsátáscsökkenés mellett 2050-re 81%-os csökkenés érhető el. Ebben a jövőképben 8,5 millióra tettük a magyar lakosság létszámát, ez a 2050-re becsült népességadat a KSH Népesedéstudományi Kutató Intézet számításain alapul. Ezzel szemben a „szokásos üzletmenet”, a pesszimista forgatókönyv szerint Magyarország kibocsátása már 2018-ban átlépi a jelenlegi ismereteink szerint valószínűsíthető – az ENSZ által a közeli jövőben meghatározandó – limitet. Összességében a FES kísérletet tesz annak megvilágítására, hogy az energetika mai helyzete mind gaz-
dasági, mind társadalmi, de leginkább környezeti szempontból nem fenntartható. Sajnálatos módon az elmúlt évtizedekben számos olyan döntés született, amely középtávon determinálja az ország mozgásterét. Megérett az idő a (szemlélet)változásra! A kétségtelenül létező kihívások és előttünk álló nehézségek ellenére meglátásunk szerint Magyarország jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a FES-ben leírt útra lépjen: a jövő alakítható, ehhez azonban tudatos, előrelátó és pártatlan, részrehajlás nélküli tervezés, a hazai erőforrások felhasználására és társadalmi összefogásra van szükség.
A teljes tanulmány elérhető az interneten (http://www.energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/fes.pdf).
Fenntartható Energia Stratégia Energia Klub memorandum, 2007. május 1.
4 oldal
80,0
70,0 Népességfogyás 60,0 Energiahatékonyság 50,0
Megújuló energia Nukleáris
40,0
A megmaradó fosszilis
30,0
20,0
10,0
0,0 2000
2005
2010
2015
2020
2025
2030
2035
2040
A CO2-kibocsátás csökkentésének összetevői a fenntartható jövőkép esetén, megatonnában
2045
2050