FELÜLVIZSGÁLAT HOMOKHÁTI ÖNKORMÁNYZATOK KISTÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELÜLVIZSGÁLAT

HOMOKHÁTI ÖNKORMÁNYZATOK KISTÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

2007.

1

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .................................................................................................................................. 12 A) ÁLTALÁNOS ADATOK A HOMOKHÁTI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓAN ... 14 A/1. A tervkészítés általános adatai ........................................................................................... 15 B) TELEPÜLÉSEK FEJEZETEI .................................................................................................. 18 B/1. ÁSOTTHALOM ...................................................................................................................... 18 B/1-1. Általános adatok................................................................................................................. 18 I.Demográfiai adatok ............................................................................................................. 18 II.Gazdasági tevékenységek................................................................................................ 18 III.Út-, vasút- és víziút hálózat ............................................................................................. 20 IV.Környezeti jellemzık ........................................................................................................ 21 V.Infrastruktúra....................................................................................................................... 21 VI.Természetvédelem és tájvédelem ................................................................................. 22 VII.Területfelhasználás ......................................................................................................... 23 VIII. Ásotthalom Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 24 B/1-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete ................................................................................................................ 25 I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ..................................................... 25 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ......................................................... 26 III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége ............................................................................................................................ 26 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ....................................... 27 B/1-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények....................... 28 I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények ............................................................................ 28 B/1-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések................................. 28 B/1-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ........................................................................................................ 29 I.A hulladékok győjtése és szállítása.................................................................................. 29 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ................................. 32 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése ................... 32 B/1-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok és feladatok felülvizsgálata................................................................................................................................. 33 B/1-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása .......................................... 35 I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései ............................................................ 35 I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége................................................ 35 B/2. BALOTASZÁLLÁS ................................................................................................................ 37 B/2-1. Általános adatok................................................................................................................. 37 I.Demográfiai adatok ............................................................................................................. 37 II.Gazdasági tevékenységek................................................................................................ 37 III.Út-, vasút- és víziút hálózat ............................................................................................. 39 IV.Környezeti jellemzık ........................................................................................................ 40 V.Infrastruktúra....................................................................................................................... 41 VI.Természetvédelem és tájvédelem ................................................................................. 41 VII.Területfelhasználás ......................................................................................................... 41 VIII. Balotaszállás Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai................................................................................................................................... 42

2

KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

B/2-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete ................................................................................................................ 43 I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ..................................................... 43 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ......................................................... 44 III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége ............................................................................................................................ 44 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ....................................... 45 B/2-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények....................... 46 I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények ............................................................................ 46 B/2-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések................................. 47 B/2-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ........................................................................................................ 47 I.A hulladékok győjtése és szállítása.................................................................................. 47 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ................................. 49 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése ................... 49 B/2-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata................... 50 B/2-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása .......................................... 53 I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései ............................................................ 53 I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége................................................ 53 B/3. BORDÁNY.............................................................................................................................. 55 B/3-1. Általános adatok................................................................................................................. 55 I.Demográfiai adatok ............................................................................................................. 55 II.Gazdasági tevékenységek................................................................................................ 55 III.Út-, vasút- és víziút hálózat ............................................................................................. 57 IV.Környezeti jellemzık ........................................................................................................ 58 V.Infrastruktúra....................................................................................................................... 59 VI.Természetvédelem és tájvédelem ................................................................................. 60 VII.Területfelhasználás ......................................................................................................... 60 VIII. Bordány Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai.. 62 B/3-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete ................................................................................................................ 63 I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ..................................................... 63 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ......................................................... 64 III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége ............................................................................................................................ 64 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ....................................... 65 B/3-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények....................... 66 I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények ............................................................................ 66 B/3-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések................................. 66 B/3-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ........................................................................................................ 67 I.A hulladékok győjtése és szállítása.................................................................................. 67 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ................................. 69 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése ................... 69 B/3-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata................... 70 B/3-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása .......................................... 73 I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései ............................................................ 73 I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége................................................ 73

3


B/4. DOMASZÉK ........................................................................................................................... 75 B/4-1. Általános adatok................................................................................................................. 75 I.Demográfiai adatok ............................................................................................................. 75 II.Gazdasági tevékenységek................................................................................................ 75 III.Út-, vasút- és víziút hálózat ............................................................................................. 77 IV.Környezeti jellemzık ........................................................................................................ 78 V.Infrastruktúra....................................................................................................................... 79 VI.Természetvédelem és tájvédelem ................................................................................. 79 VII.Területfelhasználás ......................................................................................................... 79 VIII. Domaszék Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai. 80 B/4-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete ................................................................................................................ 81 I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ..................................................... 81 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ......................................................... 82 III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége ............................................................................................................................ 82 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ....................................... 83 B/4-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények....................... 84 I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények ............................................................................ 84 B/4-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések................................. 84 B/4-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ........................................................................................................ 85 I.A hulladékok győjtése és szállítása.................................................................................. 85 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ................................. 87 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése ................... 87 B/4-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata................... 88 B/4-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása .......................................... 91 I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései ............................................................ 91 I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége................................................ 91 B/5. FORRÁSKÚT ......................................................................................................................... 93 B/5-1. Általános adatok................................................................................................................. 93 I.Demográfiai adatok ............................................................................................................. 93 II.Gazdasági tevékenységek................................................................................................ 93 III.Út-, vasút- és víziút hálózat ............................................................................................. 95 IV.Környezeti jellemzık ........................................................................................................ 96 V.Infrastruktúra....................................................................................................................... 97 VI.Természetvédelem és tájvédelem ................................................................................. 97 VII.Területfelhasználás ......................................................................................................... 98 VIII. Forráskút Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai.. 99 B/5-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete .............................................................................................................. 100 I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ................................................... 100 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ....................................................... 100 III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége .......................................................................................................................... 101 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ..................................... 102 B/5-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények..................... 103 I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények .......................................................................... 103

4


B/5-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések............................... 104 B/5-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ...................................................................................................... 104 I.A hulladékok győjtése és szállítása................................................................................ 104 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ............................... 106 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése ................. 106 B/5-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata................. 107 B/5-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása ........................................ 109 I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései .......................................................... 109 I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége.............................................. 109 B/6. MÓRAHALOM ..................................................................................................................... 111 B/6-1. Általános adatok............................................................................................................... 111 I.Demográfiai adatok ........................................................................................................... 111 II.Gazdasági tevékenységek.............................................................................................. 111 III.Út-, vasút- és víziút hálózat ........................................................................................... 115 IV.Környezeti jellemzık ...................................................................................................... 115 V.Infrastruktúra..................................................................................................................... 117 VI.Természetvédelem és tájvédelem ............................................................................... 117 VII.Területfelhasználás ....................................................................................................... 117 VIII. Mórahalom Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai................................................................................................................................. 119 B/6-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete .............................................................................................................. 120 I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ................................................... 120 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ....................................................... 121 III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége .......................................................................................................................... 121 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ..................................... 122 B/6-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények..................... 123 I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények .......................................................................... 124 B/6-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések............................... 124 B/6-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ...................................................................................................... 125 I.A hulladékok győjtése és szállítása................................................................................ 125 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ............................... 127 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése ................. 127 B/6-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata................. 128 B/6-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása ........................................ 131 I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései .......................................................... 131 I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége.............................................. 131 B/7. ÖTTÖMÖS ........................................................................................................................... 133 B/7-1. Általános adatok............................................................................................................... 133 I.Demográfiai adatok ........................................................................................................... 133 II.Gazdasági tevékenységek.............................................................................................. 133 III.Út-, vasút- és víziút hálózat ........................................................................................... 135 IV.Környezeti jellemzık ...................................................................................................... 135 V.Infrastruktúra..................................................................................................................... 136 VI.Természetvédelem és tájvédelem ............................................................................... 137 VII.Területfelhasználás ....................................................................................................... 137

5


VIII. Öttömös Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai. 138 B/7-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete .............................................................................................................. 139 I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ................................................... 139 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ....................................................... 139 III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége .......................................................................................................................... 140 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ..................................... 141 B/7-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények..................... 142 I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények .......................................................................... 143 B/7-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések............................... 143 B/7-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ...................................................................................................... 144 I.A hulladékok győjtése és szállítása................................................................................ 144 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ............................... 146 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése ................. 146 B/7-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata................. 147 B/7-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása ........................................ 150 I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései .......................................................... 150 I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége.............................................. 150 B/8. PUSZTAMÉRGES............................................................................................................... 152 B/8-1. Általános adatok............................................................................................................... 152 I.Demográfiai adatok ........................................................................................................... 152 II.Gazdasági tevékenységek.............................................................................................. 152 III.Út-, vasút- és víziút hálózat ........................................................................................... 154 IV.Környezeti jellemzık ...................................................................................................... 154 V.Infrastruktúra..................................................................................................................... 155 VI.Természetvédelem és tájvédelem ............................................................................... 155 VII.Területfelhasználás ....................................................................................................... 155 VIII. Pusztamérges Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai................................................................................................................................. 156 B/8-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete .............................................................................................................. 157 I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ................................................... 157 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ....................................................... 158 III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége .......................................................................................................................... 159 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ..................................... 159 B/8-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények..................... 160 I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények .......................................................................... 160 B/8-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések............................... 160 B/8-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ...................................................................................................... 161 I.A hulladékok győjtése és szállítása................................................................................ 161 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ............................... 163 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése ................. 163 B/8-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata................. 164 B/8-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása ........................................ 167

6


I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései .......................................................... 167 I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége.............................................. 167 B/9. RÖSZKE ............................................................................................................................... 169 B/9-1. Általános adatok............................................................................................................... 169 I.Demográfiai adatok ........................................................................................................... 169 II.Gazdasági tevékenységek.............................................................................................. 170 III.Út-, vasút- és víziút hálózat ........................................................................................... 172 IV.Környezeti jellemzık ...................................................................................................... 173 V.Infrastruktúra..................................................................................................................... 173 VI.Természetvédelem és tájvédelem ............................................................................... 174 VII.Területfelhasználás ....................................................................................................... 174 VIII. Röszke Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 175 B/9-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete .............................................................................................................. 176 I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ................................................... 176 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ....................................................... 177 III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége .......................................................................................................................... 177 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ..................................... 178 B/9-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények..................... 179 I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények .......................................................................... 179 B/9-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések............................... 179 B/9-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ...................................................................................................... 180 I.A hulladékok győjtése és szállítása................................................................................ 180 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ............................... 182 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése ................. 182 B/9-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata................. 183 B/9-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása ........................................ 185 I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései .......................................................... 185 I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége.............................................. 185 B/10. RUZSA................................................................................................................................ 187 B/10-1. Általános adatok ............................................................................................................ 187 I.Demográfiai adatok ........................................................................................................... 187 II.Gazdasági tevékenységek.............................................................................................. 187 III.Út-, vasút- és víziút hálózat ........................................................................................... 189 IV.Környezeti jellemzık ...................................................................................................... 189 V.Infrastruktúra..................................................................................................................... 190 VI.Természetvédelem és tájvédelem ............................................................................... 191 VII.Területfelhasználás ....................................................................................................... 191 VIII. Ruzsa Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 192 B/10-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete .............................................................................................................. 193 I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ................................................... 193 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ....................................................... 194 III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége .......................................................................................................................... 194 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ..................................... 195 B/10-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények................... 197

7


I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények .......................................................................... 197 B/10-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések............................. 197 B/10-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ...................................................................................................... 198 I.A hulladékok győjtése és szállítása................................................................................ 198 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ............................... 200 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése ................. 200 B/10-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata .............. 201 B/10-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása ...................................... 203 I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései .......................................................... 203 I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége.............................................. 203 B/11. SZATYMAZ ........................................................................................................................ 205 B/11-1. Általános adatok ............................................................................................................ 205 I.Demográfiai adatok ........................................................................................................... 205 II.Gazdasági tevékenységek.............................................................................................. 205 III.Út-, vasút- és víziút hálózat ........................................................................................... 207 IV.Környezeti jellemzık ...................................................................................................... 207 V.Infrastruktúra..................................................................................................................... 208 VI.Természetvédelem és tájvédelem ............................................................................... 208 VII.Területfelhasználás ....................................................................................................... 209 VIII. Szatymaz Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 209 B/11-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete .............................................................................................................. 210 I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ................................................... 210 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ....................................................... 211 III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége .......................................................................................................................... 211 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ..................................... 212 B/11-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények................... 213 I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények .......................................................................... 213 B/11-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések............................. 213 B/11-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ...................................................................................................... 214 I.A hulladékok győjtése és szállítása................................................................................ 214 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ............................... 216 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése ................. 216 B/11-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata .............. 217 B/11-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása ...................................... 219 I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései .......................................................... 219 I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége.............................................. 219 B/12. ÜLLÉS................................................................................................................................. 221 B/12-1. Általános adatok ............................................................................................................ 221 I.Demográfiai adatok ........................................................................................................... 221 II.Gazdasági tevékenységek.............................................................................................. 221 III.Út-, vasút- és víziút hálózat ........................................................................................... 223 IV.Környezeti jellemzık ...................................................................................................... 224 V.Infrastruktúra..................................................................................................................... 225 VI.Természetvédelem és tájvédelem ............................................................................... 225

8


VII.Területfelhasználás ....................................................................................................... 225 VIII. Üllés Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai......... 226 B/12-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete .............................................................................................................. 227 I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ................................................... 227 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ....................................................... 228 III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége .......................................................................................................................... 228 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ..................................... 229 B/12-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények................... 231 I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények .......................................................................... 231 B/12-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések............................. 231 B/12-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ...................................................................................................... 232 I.A hulladékok győjtése és szállítása................................................................................ 232 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ............................... 234 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése ................. 234 B/12-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata .............. 235 B/12-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása ...................................... 238 I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései .......................................................... 238 I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége.............................................. 238 B/13. ZÁKÁNYSZÉK ................................................................................................................... 240 B/13-1. Általános adatok ............................................................................................................ 240 I.Demográfiai adatok ........................................................................................................... 240 II.Gazdasági tevékenységek.............................................................................................. 240 III.Út-, vasút- és víziút hálózat ........................................................................................... 243 IV.Környezeti jellemzık ...................................................................................................... 243 V.Infrastruktúra..................................................................................................................... 243 VI.Természetvédelem és tájvédelem ............................................................................... 244 VII.Területfelhasználás ....................................................................................................... 244 VIII. Zákányszék Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai................................................................................................................................. 245 B/13-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete .............................................................................................................. 246 I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ................................................... 246 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ....................................................... 247 III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége .......................................................................................................................... 247 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ..................................... 248 B/13-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények................... 249 I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények .......................................................................... 249 B/13-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések............................. 249 B/13-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ...................................................................................................... 250 I.A hulladékok győjtése és szállítása................................................................................ 250 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ............................... 252 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése ................. 252 B/13-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata .............. 253

9


B/13-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása ...................................... 256 I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései .......................................................... 256 I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége.............................................. 256 B/14. ZSOMBÓ ............................................................................................................................ 258 B/14-1. Általános adatok ............................................................................................................ 258 I.Demográfiai adatok ........................................................................................................... 258 II.Gazdasági tevékenységek.............................................................................................. 258 III.Út-, vasút- és víziút hálózat ........................................................................................... 260 IV.Környezeti jellemzık ...................................................................................................... 261 V.Infrastruktúra..................................................................................................................... 262 VI.Természetvédelem és tájvédelem ............................................................................... 262 VII.Területfelhasználás ....................................................................................................... 262 VIII. Zsombó Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai263 B/14-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete .............................................................................................................. 264 I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ................................................... 264 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ....................................................... 265 III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége .......................................................................................................................... 265 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ..................................... 265 B/14-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények................... 267 I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények .......................................................................... 267 B/14-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések............................. 267 B/14-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ...................................................................................................... 268 I.A hulladékok győjtése és szállítása................................................................................ 268 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ............................... 270 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése ................. 270 B/14-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata .............. 271 B/14-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása ...................................... 274 I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései .......................................................... 274 I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége.............................................. 274 C) A HOMOKHÁTI ÖNKORMÁNYZATOK KISTÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK KÖZÖS FEJEZETE..................................................................................................................... 276 C/1. Állapotleírás a kistérségi hulladékgazdálkodási tevékenységre.................................. 276 C/2. A kistérség településein keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok összes mennyisége és eredete................................................................................................. 276 C/2.II. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége............................................... 278 C/2.III. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége .......................................................................................................................... 279 C/2.IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása .............................. 280 C/3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények ........................ 281 C/3.I. A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények .......................................................................... 281 C/4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések .................................. 281 C/5. A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ................................................................................................................................ 281 C/5.I. A hulladékok győjtése és szállítása ....................................................................... 281

10


C/5.II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése ........................ 284 C/5.III. A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése......... 286 C/6. Állapotértékelés ................................................................................................................... 286 C/6.I. SWOT analízis........................................................................................................... 286 C/6.II. Érték-és problémakataszter ................................................................................... 288 C/7. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata .................... 289 C/8. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása............................................ 296 C/8.I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései................................................... 297 C/8.II. A felhalmozott hulladékok megszüntetésével kapcsolatos célok ................... 301 C/8.III. A települési folyékony hulladékok keletkezésére és kezelésére vonatkozó célok...................................................................................................................................... 301 C/9. Cselekvési program ............................................................................................................ 302 C/9.I. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztı, szemlélet-formáló, tájékoztató oktatási és kutatás-fejlesztési programok ................................................. 302 C/9.II. Hulladékgazdálkodási cselekvési program......................................................... 303 C/9.II.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása........................................................................................... 303 C/9.II.2. A környezetvédelmileg nem megfelelı és illegális kezelı, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai .................................................................. 307 C/9.II.3. Felhalmozott hulladékok kezelésére vonatkozó feladatok............................ 307 C/9.II. 4. Hatékony és racionális szállítási rendszerek kialakítása ............................. 308

11


BEVEZETÉS A Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása 2005-ben elkészítette 14 település közös helyi hulladékgazdálkodási tervét, melynek felülvizsgálata 2007-ben esedékes. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként került elfogadásra. A hulladékgazdálkodási terv készítése során tehát a környezetvédelmi programban leírtakból kell kiindulni. A tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai A környezet védelmérıl szóló 1995. évi LIII. törvény rögzíti az önkormányzatok környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait. Az ott megjelenı számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgáló, a hulladékgazdálkodásra jelentıs hatású feladat: • Csatornázás, • Köztisztaság és településtisztaság biztosítása. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. törvény) alapján a települési önkormányzatok meghatározzák, hogy a helyi közszolgáltatási feladatok közül mely feladatokat milyen mértékben és módon látnak el. Ugyanakkor a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény a települési önkormányzatok és a lakosság számára kötelezı elıírásokat tartalmaz a közszolgáltatás bevezetésére és igénybevételére. A hulladékgazdálkodási törvény elıírásai szerint a települési önkormányzat területére helyi hulladékgazdálkodási tervet köteles kidolgozni, ezt helyi kihirdetni. Az együttmőködést segíti elı, hogy a hulladékgazdálkodási társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok kötelezettségüket közös terv kidolgozásával és kihirdetésével is teljesíthetik.

illetékességi rendeletben feladataikat tervkészítési

A települési önkormányzatok - a környezetvédelmi programon túl - kötelesek települési hulladékgazdálkodási tervet készíteni, melynek tartalmi követelményeit a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 59.§ (1) bekezdés f) pontjában adott meghatalmazás alapján kidolgozott 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet szabályozza. Az elmúlt két év során a települési önkormányzatok többsége elkészítette hulladékgazdálkodási tervét, melyet a törvény alapján kétévente felül kell vizsgálni. Az önkormányzat szervezési feladatai: 1) Közterületei hulladék győjtése 2) Temetıi zöld hulladékok győjtése 3) Közterületek zöld felületeinek kezelésébıl származó zöld hulladékok győjtése 4) Óvodai, iskolai konyhai hulladékok (ételmaradékok) győjtése 5) Sütızsiradékok győjtése 6) Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak győjtése 7) Lakosságnál képzıdı állati tetemek győjtése 8) Lakosságnál képzıdı elemek és akkumulátorok győjtése 9) Lakosságnál képzıdı autógumik győjtése 10) Lakosságnál képzıdı e-hulladékok győjtése 11) Lakosságnál képzıdı inert hulladékok győjtése 12) Lakosságnál képzıdı, lomtalanításból származó hulladékok győjtése 13) Szelektív hulladékgyőjtés bevezetése 14) Közszolgáltatás megszervezése: szilárd- és folyékony kommunális hulladékra

12


A tervek felülvizsgálata lehetıvé teszi, hogy értékeljük a korábban megfogalmazott célok és prioritások alapján részletezett feladatok teljesítését, új feladatok kitőzésével hatékonyan jobbítsuk környezetünk állapotát. A tervkészítési folyamat felépülése A hulladékgazdálkodási tervezés elemei a következık: • Helyzetelemzés • A jövıkép és a célok, prioritások meghatározása • Tervezés (a célok megvalósításához szükséges feladatok és eszközök, azaz a program meghatározása) • A megvalósíthatóság vizsgálata • Megvalósítás, kivitelezés • Monitoring, ellenırzés és értékelés. A tervezés során szoros együttmőködés szükséges a szak-és közigazgatási intézmények, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a lakosság között.

13


A) ÁLTALÁNOS ADATOK A HOMOKHÁTI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓAN Homokháti Kistérség bemutatása A Homokháti Kistérség a Duna-Tisza-közi hátság, ezen belül a Dél-alföldi Régió déli részén, Csongrád és Bács-Kiskun megyében, Szeged vonzáskörzetében, a szerb-magyar határ mentén helyezkedik el. A Homokháti Kistérség homogén, összetartozó táj. Nevét a Duna-Tisza-közén mindenhol uralkodó, a tájat és a gazdálkodást is meghatározó talajtípusáról, a homokról kapta. A térség településeit összekapcsolják a táji adottságok, a történelmi múlt és jelenlegi helyzetük hasonlósága is. A felülvizsgálat nem tér ki az egyes települések domborzati viszonyainak, éghajlatának és hidrogeológiai adottságainak jellemzésére, mivel azok kétéves viszonylatban nem változnak. Egyetlen város van közöttük: Mórahalom, amely városi funkcióinál, fekvésénél fogva a térség központja. A korábbi települések közötti együttmőködést erısítette meg az 1995-ben 15 tagtelepüléssel létrehozott Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása.

A 15 településen ma közel 45000 ember él, közülük szinte minden második a tanyákon. Az utóbbi években újra vonzóvá vált a tanyasi életforma, egyre többen telepednek meg az erdıs, homokos pusztákon. A tanyák és a települések népének zöme a múlt századi benépesedéstıl napjainkig hagyományosan mezıgazdálkodásból élı paraszti társadalom. Kulturális hagyományai is ezt az életformát ırzik. A térség gazdasága egyoldalú, elsısorban a mezıgazdasági termelésre támaszkodik. A legnagyobb számban hagyományosan a kisgazdaságok vannak jelen, amelyek 1-5 ha földterületen gazdálkodnak. Ez a birtokstruktúra nem feltétlenül kedvezıtlen, mert a természeti táj mozaikossága, a szórt tanyavilág, a homoki területek speciális éghajlati és talajadottságai életképessé teszik. Az állattenyésztés a mezıgazdasági termelésen belül – a takarmánynövények gazdaságtalan termesztése miatt - háttérbe szorul. A Homokháti Kistérség leginkább jellemzı és jövedelmezı termelési ágazata a kertészet: zöldség-, gyümölcs-, szılıtermesztés. E gazdálkodási és tájhasznosítási hagyományok megırzése jelentheti a Homokháti Kistérség idegenforgalmának - a falusi-tanyai turizmusnak alapját is. A futóhomok megkötésének legeredményesebb módja a gyenge (átl. 10,58) AK értékő területek legelıként ill. erdısítéssel történı hasznosítása. A kistérségre ezért az országos átlagnál (16%) magasabb, Ásotthalom környékén az 50%-ot megközelítı erdısültség

14


jellemzı. A pusztai gyepek, a tájra jellemzı korábbi homoki és a telepített erdık együttesen jellegzetes, gazdag növény-és állatvilággal rendelkeznek. A kistérség országos és helyi jelentıségő védett területei is elsısorban az ısi pusztai állapotokat tükrözik. Az ipari termelés a térségben kis volument képvisel, fejlesztése elsısorban a térségben megtermelt mezıgazdasági termékekre épülhet. Az infrastrukturális ellátás színvonala a települések belterületein élık többsége számára a magyarországi átlagnak megfelelı. Ugyanez a nagy kiterjedéső, szórt tanyahálózat esetében csak nagy nehézségek árán, esetleg újszerő megoldásokkal biztosítható. A hazai környezetvédelmi ágazatok krónikus forráshiánya miatt az elmúlt idıszakban egyik legfontosabb feladat volt - külsı források bevonása érdekében - a pályázati lehetıségek feltérképezése és lehetıség szerinti kihasználása. A Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság Szeged Megyei Jogú Város megbízásából pályázatot nyújtott be környezetvédelmi beruházásokhoz forrás bevonása érdekében, melyet az ISPA pályázatok bíráló bizottsága jóváhagyott. Ez 3.327.462 eFt fejlesztési forrás közcélú felhasználását teszi lehetıvé. A támogatás 65 %-a 2.162.850 eFt vissza nem térítendı, 35 %-a 1.164.612 eFt hazai önerı. A támogatási feltételek szerint ennek egy részét a Kormány köteles biztosítani, a maradék a pályázó kötelezettsége. A hitelbıl biztosított részre kamattámogatás vehetı igénybe. Ebbıl várhatóan mintegy 50%-ot a környezetvédelmi tárca magára vállal. Az ISPA projekt keretében megvalósuló regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez csatlakoztak a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete tagönkormányzatai is. Az együttmőködés tette szükségessé és indokolttá 14 tagtelepülés részére a közös helyi hulladékgazdálkodási terv készítését. Kelebia tagja ugyan a Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulásának, hulladékgazdálkodási tervét (2005-ben) azonban más módon készíttette el. A/1. A tervkészítés általános adatai Tervezési szint:

közös helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata

Tervkészítı neve, címe:

Élıhely 2004 Kft., 3036 Gyöngyöstarján, Árpád u. 21.

Ügyvezetı igazgató: Jenei Károly agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök Felelıs:

Dr. Halmágyi Tiborné környezetgazdálkodási szakmérnök

Tervezésben érintett települések: Település 1. Ásotthalom

Állandó népesség [fı] 4159

Területe [ha]* 12 254,42

2. Balotaszállás

1644

10 494,11

3. Bordány

3165

3648,36

4. Domaszék

4559

5214,71

5. Forráskút

2182

3666,60

6. Mórahalom

5838

8314,50

7. Öttömös

795

3090,92

8. Pusztamérges

1232

2439,00

9. Röszke

3402

3663,06

10. Ruzsa

2712

8467,59

15


11. Szatymaz

4595

5371,59

12. Üllés

3240

4987,90

13. Zákányszék

2870

6606,53

14. Zsombó

3465

2689,89

Összesen:

43858

80 909,18

*Az 1. számú melléklet tartalmazza a települések megyéken belüli helyzetét ábrázoló

térképet.

•

Tervkészítés dátuma:

2007.10.31.

•

Tervkészítés báziséve:

2006.

•

Az adatok forrása, megbízhatósága:

Forrása:

Országos Hulladékgazdálkodási terv A Dél-Alföld statisztikai régió hulladékgazdálkodási terve Települési környezetvédelmi programok Településrendezési tervek Településfejlesztési koncepciók KSH adatok Az önkormányzatok településtisztasággal és környezetvédelemmel foglalkozó helyi rendeletei Önkormányzat által kitöltött adatlapok Szolgáltatók által biztosított adatok. Megbízhatósága:

A helyi hulladékgazdálkodási terv a települési hulladékok körében értelmezhetı, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából, közfeladatot ellátó szervezeteknél mőködésébıl származó (eü, tömegközlekedés, közterület fenntartás) hulladékokkal foglalkozik. A hulladékgazdálkodási tervben a közszolgáltatás keretében ellátott feladatoknál jelenleg nem megoldható a gazdasági szervezetek, vállalkozások kommunális hulladékainak, valamint a lakosságnál képzıdött hulladékok elkülönített adatszolgáltatása. A termelési hulladékok közül a veszélyes hulladékok kezelése elkülönítetten történik, ezért ezek adataival a helyi hulladékgazdálkodási terv nem foglalkozik. A helyi hulladékgazdálkodási tervben szereplı adatok a következı tevékenységekre, illetve ezek hulladékaira vonatkoznak: Az önkormányzat hatáskörében lévı intézmények, területek hulladékainak kezelése: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Polgármesteri hivatal Oktatási intézmények Óvodák Gondozási központ Az intézményeket ellátó konyhák Egészségügyi ellátás Piactér, vásárcsarnok Sportpálya Temetı

16


Önkormányzat által – a hulladékgazdálkodás területén - közszolgáltatásban ellátott feladatok: 1. 2. 3. 4.

szilárd kommunális hulladékkezelés folyékony kommunális hulladékkezelés lakosságnál képzıdı állati tetemek elszállításának szervezése Közterület fenntartás

A gazdálkodó szervezetek közszolgáltatás keretében kezelt hulladékai Illegális települési hulladéklerakók hulladékai A képzıdı hulladékokban megjelenı hulladék-összetevık és EWC kódszámok listáját [A 22/2004. (XII.11.) KvVM – rendelet alapján] a 2. számú melléklet tartalmazza. A szilárd kommunális hulladékra vonatkozó adatok általában megbízhatóak, azonban a folyékony hulladék mennyisége –a szennyvízcsatorna hálózattal nem rendelkezı településeken- a lakosság számára szolgáltatott ivóvíz mennyiségébıl becsült érték.

17

B) TELEPÜLÉSEK FEJEZETEI B/1. ÁSOTTHALOM

B/1-1. Általános adatok Ásotthalom a Duna-Tisza köze déli részén, Csongrád megyében, Szegedtıl mintegy 30 km-re nyugatra fekszik. A község területét szinte teljes egészében homoki puszta, terméketlennek hitt futóhomok borította, melyet sokáig jószágok legeltetésére használtak. 1805 körül indult meg a vidék erdısítése, amit több hullámban újabbak követtek. A jelenlegi erdısültség mértéke 49,4 %, ami magasan meghaladja az országos szintet. I.Demográfiai adatok Ásotthalom község a homokháti kistérség legnagyobb települése, területe 12254 ha, mely 17,8 km hosszan közvetlenül határos Szerbia területével. A település az 55-ös számú fıútvonal mellett fekszik. A helyi lakosság száma 4159 fı, melynek megközelítıen a fele a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 900, külterületi lakások száma 866). Kissoron, Halastelek, valamint Átokháza környékén és Gátsoron sőrőbben beépített tanyás területrész alakult ki. A település lakossága a község területén lévı meglehetısen kevés munkalehetıség miatt jellemzıen Szegedre vagy Mórahalomra ingázik, valamint sok diák jár szegedi oktatási intézményekbe. A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 327 fı, a munkanélküliségi ráta a községben 7,86 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen két TÜZÉP telep, egy benzinkút, egy gumiszerviz, illetve 3 élelmiszer-feldolgozó üzem mőködik. Mindegyik tevékenység a keletkezı hulladékairól bejelentési kötelezettséggel rendelkezik az illetékes Felügyelıség felé. Mezıgazdaság A település területén 1100 egyéni gazdaság található, melyek mintegy 9050 ha területet vonnak mővelés alá. A regisztrált ıstermelık száma a 2007. évben 1078 volt. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 3500 Szarvasmarha 130 Ló 40 Juh 600 Sertés 1300 Nyúl 500 Forrás: Ásotthalom Község Önkormányzata, 2007.

18


A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Mővelési ág megoszlása, 2006.

szántó gyep gyümölcsös kert kivett erdı nádas szılı fásított

Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb földrészletek önálló fekvés száma épületek száma belterület 1108 11 külterület 4568 3 ÖSSZESEN 5676 14

egyéb önálló összes lakások terület (m2) száma 0 1924652 0 1206101954 0 122544193

legkisebb átlagos legnagyobb földrészlet földrészlet földrészlet terület terület terület (m2) (m2) (m2) 70 83129 1737 37 3505512 26405

Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág erdı fásított terület gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szılı

földrészletek száma

alrészletek száma

674 2

758 2

összes alrészlet terület (m2) 60424008 10822

564

659

4228414

492 178 1 3133 79 2702 320

704 185 1 3165 95 4109 329

7815976 1176180 3914 9782955 1180676 36301096 1620152

19

legkisebb alrészlet terület (m2) 340 1511

legnagyobb alrészlet terület (m2)

átlagos alrészlet terület (m2)

1747343 9311

79715 5411

135

92104

6416

145 454 3914 37 400 124 360

289882 88968 3914 176278 194481 335597 117053

11102 6358 3914 3091 12428 8835 4924


Erdıgazdaság A térségben jellemzıen telepített erdık találhatók, melyek egy része - nem földosztásból származó tulajdonjogú - magántulajdonban lévı erdı. A magángazdák végeznek telepítési tevékenységet, melyhez szükséges az éves erdıterv készítése. A terveket a Kecskeméti Erdészeti Felügyelıség veszi nyilvántartásba, valamint ellenırzi is azokat. A telepített erdık nagy része feketefenyı, erdei fenyı, szürke nyár, nemes nyár valamint akác. A meglehetısen kevés telepítés hatására a tölgyesek által borított terület csökkenı tendenciát mutat. A területen a DALERD ZRt. folytat erdıgazdálkodási tevékenységet. A községben a DALERD ZRt.-n kívül további három vadásztársaság mőködik (Ásotthalmi Földtulajdonosok Vadásztársasága, Bogárzó Vadásztársaság, ill. Kırös-éri Vadásztársaság), vadászházaik megtalálhatók a Csemetekert mellett (DALERD Rt.), valamint az Erdészeti Szakiskola Kollégiumában. Az erdısültség aránya 49.3 %, ami igen magasnak mondható. Halászat A Kırös-éri fıcsatornát a kelebiai halastavak táplálják. A térségben található magántulajdonban lévı halastavak jellemzıen öntözıgödörként funkcionálnak. Idegenforgalom Sok látogatót vonz az Ásotthalmi Fürdı, ahol a medencék töltıvize a meglévı termálkútból szivattyús kiemeléssel történik. Jelenleg a világ egyik legkorszerőbb COM-PAC technológiai eljárással automatikusan mőködı vízforgató berendezéssel biztosítják a víz megfelelı minıségét. A strand területe alkalmas sátor – táborozásra, ahol büfé üzemel és fızésre kialakított hellyel is rendelkezik. Ezen kívül röplabda- és homokfoci pályát is igénybe lehet venni díjmentesen. A helyi vadászterületen, elsısorban a kiváló minıségő ızállomány kínál vadászati lehetıségeket, fıként a hagyományos vadászati módokat (les-vadászat, cserkelés) kedvelık számára. Az itt kialakított Vadászház nyújt pihenési lehetıséget az érkezıknek. A természetjárást kedvelık számára igazi kikapcsolódást nyújt az Ásotthalmi LáprétCsodarét, ahol 251 magasabb rendő növényfaj található, melyek közül 15 faj fokozottan védett ill. védett kategóriába tartozik. Az Emlékerdıt 1944-ben Csongrád megyében másodikként nyilvánították védett területté. A terület Kiss Ferencnek - "A szegedi erdık atyjának" - is emléket kíván állítani. Területe ma 17 hektár. Kiss Ferenc javaslatára 1886-tól természeti emlékként kívánták fenntartani az utókor számára. Az elmúlt 118 évben a területen nem végeztek erdészeti munkálatokat, ezáltal egy sajátos erdırezervátum alakult ki. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A község mellett halad el az 55. számú Szeged - Baja fıútvonal, mely a belterülettıl elég távol halad (~ 800 m), így forgalma a községben nem érezteti hatását. A térség területét átszelı két mellékút az 55. számú út folytatásaként a Halastelektıl Bács-megye irányába haladó, valamint a Mórahalomról Kissoron át Ásotthalom belterületén áthaladó út, melyek meglehetısen forgalmasak, zajosak. Az átmenı forgalom mellett a helyi közlekedés nagy része is ezeken az utakon bonyolódik. Belterületen mintegy 19 km burkolt út található. A településen áthaladó forgalom mértéke alacsony, azonban a helyi forgalom jelentısnek mondható. A térségben a menetrend szerinti buszközlekedést a Tisza Volán biztosítja, ezek többsége helyközi járat, kis százalékban Baja irányába közlekedı távolsági járat. A napi buszközlekedés az éjszakai órákban is biztosított.

20


A haszongépjármővek egy része meglehetısen rossz mőszaki állapotban van. A motorkerékpárok mennyisége a településen és az egész térségben elhanyagolhatóan kevés. A forgalom a nappali zajterhelés növelése mellett levegıszennyezést okoz, amely a jármővek káros anyag kibocsátása mellett az idıszakosan kialakuló komoly porterhelésbıl tevıdik össze. Vasúthálózat Ásotthalom nem rendelkezik vasúthálózattal. Vízi úthálózat A térségben természetes felszíni vízfolyás nincs. Mesterségesen kialakított vízfolyás a Kırös-éri Fıcsatorna (az ATIVIZIG tulajdonában áll), mely Kelebia-Halastó területének irányából Ásotthalom területén át Szerbia, majd a Tisza folyó felé folyik, ezen azonban vízi közlekedés nincs. IV.Környezeti jellemzık Levegı A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A légszennyezést okozó tényezık a főtésbıl, a közlekedésbıl, a mezıgazdasági tevékenységbıl adódnak. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: A lakosságnál képzıdı települési szilárd hulladékot a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja el. Mivel a hulladék elszállításra kerül, így annak lerakása nem következik be, így nem is keletkezik bőzhatás. Települési folyékony hulladék: Ásotthalom belterületének szennyvízcsatornával való ellátottsága 100%-os, ahonnan a lakosságnál képzıdı folyékony hulladék a települési szennyvíztisztító mőre kerül. Mivel a szennyvíz elvezetésre és tisztításra kerül, így az nem okoz bőzhatást. Talaj Ásotthalom a Duna pleisztocén kori nagy hordalékkúpjának maradványán, a Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik el. A talajképzıdést befolyásoló, felszínhez közelálló rétege laza törmelékes kızet: homok. A szél és a folyóvíz szállító hatása során a kızetbıl a lágyabb ásványok kikoptak, túlsúlyba jutott a kvarc. Az alapkızet – dunai eredetének megfelelıen kalcium-karbonát tartalmú. A szél által szállított és lerakott üledékek mellett meglehetısen gyakoriak a különbözı állóvízi üledékek is: megtalálható köztük a réti agyag, a lápi agyag, a tızeg, a karbonát-iszap, a réti mészkı valamint a korai dolomit is. V.Infrastruktúra Vízellátás Ásotthalom vízellátását a Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény biztosítja. A térségben az ivóvízellátást 2 db mélyfúrású kút segíti, melyeket hidroglobusz gravitációs rendszer mőködtet. Szivattyúzás esetén a kutakba az utánpótlást biztosítják. A lakosság az

21


öntözéshez szükséges vizet a sekélyfúrású kutakból biztosítja. A nyert ivóvíz minısége változó, a múltban kutak bezárására került sor a víz meglehetısen magas arzéntartalma miatt. Külterületen az ivóvízellátást házi vízellátó rendszerek biztosítják. Az itt megtalálható külterületi fúrt, valamint ásott kutakból nyert víz ugyan nem ivóvíz minıségő, azonban ennek ellenére egyaránt jellemzı annak ivóvízként való fogyasztása is. A településen összesen 842 lakossági bekötés létesült. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 67.203 m3/év. Áramszolgáltatás Ásotthalom villamos energia ellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás A település gázellátását az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. biztosítja. Hírközlés (TV, telefon, internet) Ásotthalom területén az internet szolgáltatást az INVITEL Távközlési Rt. nyújtja, míg a TV mősorok szórásáért a NOFILM a felelıs. VI.Természetvédelem és tájvédelem A község 12254,4 ha-os területébıl mintegy 6042,4 ha erdı, s 950 ha a védett ısgyepes, főzlápos, láprét vagy egyéb buckás terület. A településtıl Baja felé haladva találjuk a Kiss Ferenc Emlékerdıt, melynek névadója Kiss Ferenc erdész, a szegedi erdık atyja. Az itt kialakított természetvédelmi területen él a homoki nıszirom, mely Ásotthalom címerét ékesíti. A Kissori út, valamint a Bajai út felıl megközelíthetı természetvédelmi terület a Csodarét. Az itt található természetvédelmi területek közül a legismertebbet, a 95 hektáron elterülı Ásotthalmi Láprétet (Csodarét) 1988-ban fedezte fel Főzné Kószó Mária, majd 1992-ben országos jelentıségő természetvédelmi területté nyilvánították. A környék botanikai felmérése már a XIX. század végén elkezdıdött, s a múlt század eleji szakirodalmakból már ismertek voltak a környezet növénytani értékei. 251 magasabb rendő növényfaj található itt, melyek közül 15 faj a fokozottan védett illetve a védett kategóriába tartozik. A láprét egy alacsony buckasorral határolt semlyék, ahol a változatos talajfelszín miatt gazdag növényvilág maradhatott fenn, s emellett igen gazdag az állatvilága is. Ásotthalom határában napjainkig az alábbi természetvédelmi területek kerültek kialakításra: Terület neve Védetté nyilvánítás éve Védett terület /ha/ Ásotthalmi Fehér nyáras 1944 17,0 (Ma Kiss Ferenc Emlékerdı) Ásotthalmi erdı (Bedı liget) 1944 2,0 Bogárzó 1993 463,1 Rívó erdı 1995 9,5 Magyari erdı 1995 17,4 Forrás: Ásotthalom Község Polgármesteri Hivatala, 2007. Ásotthalomtól nyugatra található a 115 éve alapított országos hírő Bedı Albert Erdészeti Szakiskola épülete. Az iskolát tanulmányi erdı és park veszi körül, ahol egyaránt megtalálhatók a táj ıshonos és telepített fái. Az iskola parkja két elkülönülı részre osztható, az épületek közötti díszkertre és az angolparkra. A díszkert legnagyobb dendrológiai értékét hét, mintegy nyolcvan éves tiszafa, valamint a közel 100 esztendıs gesztes fenyı, duglaszfenyı és két virginiai boróka adja, míg az évszázados történelmi múltra visszatekintı angolpark folyamatosan pótolt növényállományát ötvennél is több fafaj gazdagítja.

22


A tanulmányi erdı az iskola mellett elhelyezkedı zárt erdıtömb, az alföldfásítás egyik fontos emlékhelye, ahol a 2001-es felmérés alapján 72 fás szárú növényfaj, valamint számos védett lágyszárú növény található meg ma is. VII.Területfelhasználás Ásotthalom közigazgatási területe 12254,4 ha, ebbıl belterület 192,4 ha. A belterület nagy része falusias jellegő lakóterület. A belterületi lakások száma 900, ez külterületen 866 db. A község belterületén zöldfelület a Központi Park, a Sportpálya, a Zalka Máté tér, valamint a Szakiskola parkosított területe. A zöldfelületek karbantartásának érdekében a község területén az önkormányzati tulajdonban lévı Ásott-Telszo Kht. jár el, melynek munkáját a lakosság segíti. A lakóingatlanok elıtti utcafronton az egész településre jellemzı a virágoskert, pázsit, évelı cserjék, örökzöldek, fák ültetése. A belterületi utcák mentén a házak elıkerttel rendelkeznek, e zöldfelület sávokon nagy általánosságban különbözı gyümölcsfa-, illetve díszvirágfajták találhatók. Az említett területek rendezettek, az ingatlantulajdonosok által jól karbantartottak. Az Ásott-Telszo Kht. által ellátott közhasznú feladatok közé sorolható a közterületek ápolása mellett a különbözı intézmények karbantartása, javítása, a helyi strandfürdı és a sportkomplexum üzemeltetése, valamint a piacok, vásárok rendezése. A zöldfelületek további telepítésénél, illetve fenntartásánál az emberi egészség érdekében lehetıség szerint törekedni kell az allergén hatású gyomok, fő-, fa pollenek, valamint termések elkerülésére.

23

VIII. Ásotthalom Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése

X

2. Temetıi zöld hulladékok győjtése és kezelése

X

3. Közterületek zöld felületeinek kezelésébıl származó zöld hulladékok

X

győjtése és kezelése 4. Óvodai, iskolai konyhai hulladékok (ételmaradékok) győjtése, kezelése

X

5. Sütızsiradékok győjtése és kezelése

X

6. Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak győjtése

€

és kezelése 7. Lakosságnál képzıdı állati tetemek győjtése, kezelése

X

8. Lakosságnál képzıdı elemek és akkumulátorok győjtése, kezelése

X

9. Lakosságnál képzıdı autógumik győjtése, kezelése

€

10. Lakosságnál képzıdı e-hulladékok győjtése, kezelése

€

11. Lakosságnál képzıdı inert hulladékok győjtése, kezelése

€

12. Lakosságnál képzıdı, lomtalanításból származó hulladékok győjtése,

X

kezelése 13. Szelektív hulladékgyőjtés bevezetése

X

14. Szelektíven győjtött hulladékok kezelése

€

15. Közszolgáltatás megszervezése: Szilárd kommunális hulladékra

X X

Folyékony kommunális hulladékra

Forrás: Ásotthalom Önkormányzat, a 2007. évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része

24


B/1-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete I.A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége 1. táblázat

A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 399,86 Települési folyékony hulladék 53762,4 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 2 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 54164,26 2. táblázat

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év)

Veszélyes hulladékok

Nem veszélyes hulladékok

Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék *

Mennyiség 0 0,2 0 0 1,5 1 0 0 0,2 78,46 0 59,98

*Az egyéb veszélyes hulladékok közé tartozik a használt sütıolaj és sütızsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló „zöld” hulladék, valamint a konyhai hulladékok tartoznak. 3. táblázat

A csomagolási hulladékok mennyisége Hulladék

Szelektíven győjtött mennyiség (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

0 0 0 0 78,46 (sárga zsákos győjtés) 0 0 0 78,46

25


II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna): A településen nem található ilyen hulladék. Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): Ásotthalmon nincs felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáram. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna): A településen nincs ilyen hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 4. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 0 399,86 Települési folyékony hulladék 0 53762,4 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 2 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 0 Összesen 0 54164,26 5. táblázat



Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Hulladékolajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0,2 Elektromos és elektronikai 0 0 hulladékok Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 1,5 Állati eredető hulladékok 0 1 Növényvédı-szerek és 0 0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0,2 Csomagolási hulladékok összesen 0 78,46 Gumi 0 0 Egyéb hulladék 0 59,98

26


6. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 0 Mőanyag csomagolási hulladék 0 0 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 78,46 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 0 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 0 0 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 7. táblázat

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 399,86 100 Települési folyékony hulladék 53762,4 100 0 0 0 0 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb 0 0 0 0 0 0 inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 0 2 100 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 0 0 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 53762,4 >99 0 0 399,86 <1 8. táblázat

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 2,9 100 Hulladékolajok 0 0 0 0 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0,2 100 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 0 0 0 0 Egészségügyi hulladékok* 0 0 0 0 1,5 100 Állati eredető hulladékok 0 0 0 0 1 100 Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 0 0 0 0 Azbeszt 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0,2 100 Nem veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 138,44 100 Csomagolási hulladékok összesen 0 0 0 0 78,46 100 Gumi 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0 59,98 100 *Az egészségügyi hulladékok elszállításáról a háziorvos gondoskodik.

27


B/1-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése Ásotthalom bel- és külterületén önkormányzati rendelettel bevezetésre került, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja belterületrıl a hulladékot. Külterületen traktorok igénybevételével heti gyakorisággal győjtik a szilárd kommunális hulladékot. A külterület nem rendelkezik szennyvíz csatorna hálózattal, így a települési folyékony hulladék győjtése helyi rendelet alapján a belterületre korlátozódik. A folyékony hulladék győjtését és kezelését a Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény végzi, azonban 2006-ban a begyőjtött hulladék mennyisége 0 t volt. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 9. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma érvényességi ideje Szegedi 6728 Szeged 6728 Szeged IPPC engedély 11.099-8-10/2007. 2019.11.05. Környezetgazdálkodási Kht. Városgazda sor 1. Városgazda sor 1. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. 6800 6800 Állati hulladék elszállítása 6126/001/CSONG./2003 n.a. Hódmezıvásárhely, Hódmezıvásárhely, és kezelése Tanya 1232/b. Tanya 1232/b. Biofilter Környezetvédelmi Budaörs, Farkasréti Budaörs, Farkasréti n.a. KF.48.449/97 n.a. Zrt. út 94. út 94. KF 63296/1998 Forego Magyarország Kft. 2092 Budakeszi 2092 Budakeszi Engedély veszélyes 14/2678-8/2005 2008.07.14. Szılıskert u. 11. Szılıskert u. 11. hulladékok begyőjtésére és szállítására B/1-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.

28


B/1-5. A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok győjtése és szállítása 10. táblázat Hulladék Szilárd kommunális hulladék Zöld hulladék

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékneve (település) mennyiség (t/év) Szegedi Szeged, 399,86 Környezetgazdálkodási Városgazda Kht. sor 1. Szegedi Szeged, 59,98 Környezetgazdálkodási Városgazda Kht. sor 1.

Begyőjtı kapacitása (t/év) 179000 n.a.

Begyőjtésre használt szállítóeszköz STEYR MUT szeméttömörítı és konténeres IFA tehergépkocsi n.a.

A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, szállító Székhely hulladékkapacitása használt Hulladék neve (település) mennyiség (t/év) szállítóeszköz (t/év) Szelektív Szegedi Szeged, 78,46 179000 STEYR MUT csomagolóanyag Környezetgazdálkodási Városgazda sor 1. szeméttömörítı Kht. és konténeres IFA tehergépkocsi Elemek és Forego Magyarország 2092 Budakeszi 0,2 2000 Alvállalkozók akkumulátorok Kft. Szılıskert u. 11. bevonása Állati hulladék ATEV Rt. 6800 1 n.a. n.a. Hódmezıvásárhelyi Hódmezıvásárhely, Gyára Tanya 1232/b. Sütızsiradék Biofilter Zrt. Budaörs Farkasréti 0,2 n.a. n.a. út 94.

Kezelı megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., központi telep Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.

11. táblázat

29

Átvevı kezelı megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., központi hulladéklerakó telep Cirkont Zrt. ATEV Rt. HMVH Biofilter Zrt.


Elkülönített győjtés jellemzıi: A településen biztosítottak a szelektív győjtés feltételei. A zöld zsákos hulladék a településrıl a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Sándorfalvi úti telepére kerül. A rendezett hulladéklerakón a kommunális hulladék elhelyezés megszőnt, itt kizárólag komposztálható anyag elhelyezésére van lehetıség. A hulladéklerakó területe kerítéssel elzárt, megelızendı az egyéb kategóriába sorolandó hulladékok illegális lerakását. 12. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) megnevezése, címe kód Szegedi Környezetgazdálkodási D5 Kht. Szeged, Városgazda sor 1. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. P0299 Térségi Vízmő Mórahalom P0199 Kölcsey u. 2.

Kezelt hulladék

Kapacitás (t/év)

Nem veszélyes lakossági hulladék

179.000

Kihasználtság (%) 100

70700 5000 m3/nap

80 -

Vegyes állati hulla Folyékony hulladék

*A 71/2003.(VI. 27.) FVM rendelet alapján a mőködı állati dögtemetıt 2003. dec. 31-ig felül kellett volna vizsgálni. A környezetvédelmi felülvizsgálat a jelenlegi idıpontig az ATIKÖFE-hez nem került benyújtásra. A rendelet szabályozza a lakosságnál, esetenként elhullott állatok elhelyezését is, mely szerint 50 kg összsúlyig az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 méterre azt elföldelheti. Nagyobb összmennyiség, illetve jogszabályi követelmények teljesülése esetén (gazdálkodó szervezeteknél képzıdı állati tetemek) az elásásra nincs lehetıség, az állati hullákat arra engedéllyel rendelkezı cégnek kell átadni. 13. táblázat Telephely Szeged, Sándorfalvi út

A tervezés idıpontjában mőködı válogató szervezetek bemutatása Üzemeltetı neve, címe Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1.

Hulladék

Győjtıkörzet

Szállítóeszköz

Papír, mőanyag, Szeged és Multilift, konténeres üveg, vas és térsége LIAZ fémhulladék válogatás

30

Válogatott hulladékmennyiség (t/év) 7000

Telep kapacitása (t/év) 15000


A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 14.táblázat

A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai

Telephely (hrsz, terület m2)

Lerakó típusa

Győjtési körzet

Ásotthalom külterület Rendezett Ásotthalom 0421/10. 22.000 m2 hulladéklerakó Ásotthalom külterület Dögkút Ásotthalom hrsz: 0376/13.

Lerakott hulladék megnevezése

Lerakott hulladék mennyisége tonna

Engedélyezett kapacitás m3

Kommunális szilárd hulladék Nem fertızı betegségben elhullott állatok

32000

n.a.

Tényleges szabad kapacitás m3 n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

31


II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 15. táblázat

A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség Leé (m3/év/fı) t/év Települési folyékony hulladék 12,92 53762,4 16. táblázat

Begyőjtı neve Térségi Vízmőüzemeltetési Intézmény

A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség mennyiség t/év t/év Mórahalom Kölcsey u 0 5000 m3/nap 2. Ásotthalom, hrsz.: 0150/18

Kezelési mód Biológiai (II.fokozat) Szennyvíz-tisztító

A település belterületén a szennyvízcsatornák kiépítettsége igen magas (100%). A kommunális szennyvíz tisztítását a Térségi Vízmő végzi. A településen azon háztartások számára, melyek nem rendelkeznek vezetékes ivóvízzel, a szennyvízcsatorna-hálózatra való csatlakozás nem kötelezı jellegő. A külterületi háztartások vezetékes ivóvíz ellátottságának hiánya miatt a külterületi szennyvízcsatorna hálózat nem kiépített. 17. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Biológiai tisztítás 53762,4 Vízmő, Térségi Üzemeltetési Intézmény, Vízjogi létesítési engedély száma:1.838/41/2000 Érv.: 2013. december 31. III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése 18. táblázat A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mő Összes mennyiség szárazanyag Összes mennyiség (t/év) telephelye (t/év) Ásotthalom, Külterület 16,79 3,1 0150/18 hrsz

32


B/1-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok és feladatok felülvizsgálata A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége 19. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 399,86 A települési szilárd hulladék szervezett begyőjtése és elszállítása során annak 105±2,5 mennyiségérıl pontos adat áll rendelkezésre. Az eltérést vélhetıen a régebbi adatok pontatlanságából ered. Települési folyékony 18.000± 53762,4 A települési folyékony hulladék mennyisége a lakosság számára szolgáltatott ivóvíz hulladék 100 mennyiségébıl becsült érték. Kommunális szennyvíziszap 0 A kommunális szennyvíziszap mennyiségérıl az önkormányzat nem rendelkezik becsült 6100±20 adatokkal. Építési-bontási hulladékok 0 A településen nem történik meg ezen hulladékok elkülönített győjtése. 1,5±0,5 és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és 2 Nincs eltérés. 1,5±0,5 élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói 0 Az ipari és gazdálkodói hulladékok szállításáról és kezelésérıl a tulajdonos köteles 1,4±0,5 nem veszélyes hulladékok gondoskodni, nem önkormányzati feladat. 20. táblázat


A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Hulladékolajok A hulladékolajok elkülönített győjtése nem került bevezetésre. 0,4±0,1 0 Akkumulátorok és Nincs eltérés. 0,2±0,1 0,2 szárazelemek Elektromos és Ezen hulladékok elkülönített győjtése még nem került bevezetésre. elektronikai 0 0 hulladékok

33



Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0

0

0

1,5

4

1

0

0

0 0

0 0,2

4,5±0,1

78,46

Ásotthalom területén nem történik azbeszt elkülönített győjtése. A közétkeztetés során keletkezı sütızsiradék elszállításra kerül. A településen bevezetésre került az ún. „sárga zsákos” szelektív győjtés, így annak mennyisége jelentısen megnıtt a tervezett mennyiséghez képest.

0 0,4±0,1

0 59,98

A gumi hulladékok nem kerülnek begyőjtésre. A településen képzıdı zöld hulladék elszállításra, majd komposztálásra kerül.

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje 2015. december 31. napja. A külterületen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. Hulladéksziget és hulladékudvar létesítése a településen.

Az egészségügyi ellátás során képzıdı hulladékok elszállításáról a háziorvos gondoskodik. Az állati eredető hulladékok szállítását bejelentésre az ATEV Rt. végzi, azonban annak költségei igen magasak. Nincs eltérés.

21. táblázat

A cél elérése érdekében tett intézkedések Ásotthalom rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, ahol a belterületrıl begyőjtött hulladék biológiai kezelése történik.

A külterületi folyékony hulladék kezelése nem megoldott. A szennyvíztisztító mőben képzıdı szennyvíziszap kezelése megoldott. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

34


B/1-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2006.) meglévı adataira lehetett alapozni. I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége 22. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 399,86 408±5 410±5 Települési folyékony hulladék 53762,4 55000±500 55000±500 Kommunális szennyvíziszap 0 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 2 2±1 2±1 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 Alapadat hiányában nem hulladékok prognosztizálható. Összesen 54164,26 55410±506 55412±506 23. táblázat

A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék


2006.

Hulladékolajok

0

Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek


0,2 0 0

Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt

1,5 1 0 0

Egyéb hulladék

0,2

Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

78,46 0 59,98

2008.

2010.

Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 0,25± 0,3±0,05 0,05 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 1,5±0,2 1,5±0,2 1,3±0,2 1,5±0,4 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 0,2± 0,2± 0,05 0,05 80±5 83±5 60±2

60±2

Ásotthalom belterületén 100 %-os a csatornázottság. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit.

35


Az elérendı célok prioritása a következı: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 12)

Hulladéklerakó hely (hrsz.: 0421/10.) rekultiválása. Települési dögkút felülvizsgálata. A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. Hulladékszegény technológiák elterjesztése. A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. **

*A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A külterületen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A település külterületén kislétesítmények, egyedi tisztító berendezések telepítése a sőrőbben beépített tanyás területrészeken. A külterületi csatornahálózat kiépítése. Az elkülönített győjtés terve: Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). Hulladékszigetek elhelyezése külterületen is. Hulladékudvar létesítése.

36


B/2. BALOTASZÁLLÁS

B/2-1. Általános adatok Balotaszállás Dorozsma-Majsai homokhát kistáj része, a Kiskunság délkeleti részén, BácsKiskun megyében, Kiskunhalastól 11 km-re fekszik. A község területe 1945 elıtt Kiskunhalas egyik pusztája volt. Az 1950-52 közötti években tanyaközpont volt, majd 1952. január 1-jével vált önálló községgé Kiskunhalas pusztáiból: Alsószállás, Balota, Göbölyjárás és Füzes egyesülésével. I.Demográfiai adatok Balotaszállás területe 10 494,11 ha. A helyi lakosság száma 1644 fı. A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 38 fı, a munkanélküliségi ráta a községben 2,31 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. Jelenleg a település közigazgatási területén 8 részvénytársaság mőködik. Ezek közül jelentısebb a MOL Nyrt., a KEFAG Zrt. és a COOP-HALAS Zrt.. Balotaszálláson 25 kft és 7 betéti társaság mőködik, melyek közül jelentısebb a Ladó-Rec Kft., Balotamix Kft., GU-LAB Kft., Duckling Kft., és a ROLLÓ Kft.. A településen egy benzinkút található (Harnóczi és társa Kft.). Mezıgazdaság A település területén 120 egyéni gazdaság található, melyek mintegy 2900 ha területet vonnak mővelés alá. A településen 110 regisztrált ıstermelı él. A község lakossága zömében ma is a mezıgazdasági tevékenységbıl szerzi jövedelmét. A hagyományos növény-és állattenyésztés mellett szılı-gyümölcstermeléssel, kertészeti kultúrák termesztésével foglalkozik. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 5000 Szarvasmarha 170 Ló 40 Juh 1400 Sertés 600 Nyúl 300 Forrás: Balotaszállás Önkormányzata, 2007.

37



szántó gyep gyümölcsös kivett erdı nádas szılı fásított


egyéb önálló lakások száma 0 5 5

legkisebb átlagos legnagyobb földrészlet földrészlet földrészlet terület terület terület (m2) (m2) (m2) 998418 150 40615 1852 103942711 65 1999055 45791 104941129

összes terület (m2)

Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág erdı fásított terület gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös kivett nádas szántó szılı

656 1



455

592

10140099

206 53 1490 42 862 113

364 54 1541 51 1253 175

6856524 630283 6294960 745838 23117486 3357917


alrészletek száma

494 1

38



1733030 2996

82005 2996

414

429050

17129

400 1625 115 421 15 668

236190 293789 169541 92594 575781 87481

18837 11672 4085 14624 18450 19188


Erdıgazdaság Balotaszállás természeti-földrajzi adottságait meghatározza a 5379 ha alföldi-homoki erdıség, ennek határában van a 6,5 hektáros szürkenyár génrezervátum. A Rákóczi Vadásztársaság vadgazdálkodást is folytat, fácánkeltetı és nevelı teleppel rendelkezik. A laza homoktalajok jellemzı fafajai az erdei-és feketefenyı, az akác, a szürkenyár és a nemesnyár, kis területen emellett telepített tölgy és bükkerdık vannak. A Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. tulajdonában lévı 4000 ha és az 1000-1100 ha szövetkezeti tulajdonból magánkézbe került erdıterület teljes mértékben telepített. Emellett a területen tevékenykedik a Fejértói Vadásztársaság is. Halászat A térségben halászati tevékenység nem folyik. Idegenforgalom Balotaszállási Általános Mővelıdési Központban tekinthetı meg a Tájház bemutató. A faluban élt és dolgozott Gyuris Károly citerakészítı – fafaragó. Hagyatékából a kukorica csuhéból készített bútorok és dísztárgyak a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetık. Említésre méltó Vígh Lajos balotai lakos csengı- és kolompgyőjteménye, valamint Szabó Sándor amatır festı képei. Szabó Sándor a falunapokon állít ki, képei megtekinthetık a „Tanya Galériá”-ban. Balotaszállás rendszeres közösségi rendezvénye az augusztus 17-20. között megrendezésre kerülı falunapok. E rendezvénysorozat tradicionális része a Felsı-Bácskai Kettes Fogathajtó Verseny, valamint az augusztus 20-i Szent István napi búcsú. A falu a 2002. augusztus 19-én ünnepelte megalakulásának 50. évfordulóját Ez alkalommal 3 fı, majd 2006-ban újabb személy kapott „Balotaszállás Községért” kitüntetést. 30 km-es körzetben könnyen megközelíthetı gyógyfürdık, szabad strandok, tájvédelmi területek, gyalogos és kerékpáros túralehetıségek vannak. A településre látogatók a Rádóczi tanyán vagy a Balota-fogadóban találnak szállást, lovaglási, sportolási lehetıséget. Erdészházat tart fenn és vadásztatást vállal a Rákóczi Vadásztársaság. A község határában szabadon látogatható szürkenyár-génrezervátum található, mely védelmére arborétum került kialakításra. Érdekes látnivaló a magántulajdonban álló, Dietrichféle szárnyas, nádfedeles pince-présház. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A külterületen halad át az 53-as számú Kiskunhalas-Országhatár fıút, ez a község belterületét nem érinti. A burkolt utak mellett viszonylag jól járható földutak is vannak. A belterületi utak 100%-ban burkoltak. Közúti üzemi létesítmény az 53-as számú úton a községtıl mintegy 1,2 km-re lévı benzinkút. Az 5413-as számú Öttömösi út az 53-as úttal és Pusztamérgessel köti össze a községet. Ennek belterületi szakasza mintegy 1 km hosszú. A külterületi további utak nem burkolt utak, de mivel homokos-szikes talajúak, ezért a téli és csapadékos idıszakban is viszonylag jól járhatók. A napi ingázók létszáma kb. 100 fı, 50 fı utazik Kiskunhalasra, illetve Pusztamérgesre és szintén 50 fı érkezik a településre. Az ingázók igénybe veszik a tömegközlekedést, emellett saját gépjármővel, vagy szervezett szállítással közlekednek. A Kiskunhalas irányában az 53-as számú úton közlekedı távolsági autóbuszok biztosítják a település közúton való elérhetıségét, azonban az út 1,2 km-re található Balotaszállástól, mely távon a lakosokat a Volán gazdasági megfontolásokra hivatkozva -az önkormányzat többszöri kérése ellenére - esetenként utaztatja.

39


A haszongépjármővek egy része meglehetısen rossz mőszaki állapotban van. A motorkerékpárok mennyisége a településen és az egész térségben elhanyagolhatóan kevés. A forgalom a nappali zajterhelés növelése mellett levegıszennyezést okoz, amely a jármővek káros anyag kibocsátása mellett az idıszakosan kialakuló komoly porterhelésbıl tevıdik össze. Vasúthálózat Balotaszállás a Kiskunhalas-Kelebia vasútvonal mellett található, településképet jellemzıen meghatározó vasútállomása a belterületen helyezkedik el. A MÁV a vasútvonalat nagysebességő pályatestre kívánja átépíteni, megszüntetve a szintbeli közúti és vasúti keresztezıdéseket. Vízi úthálózat A település természetes felszíni vízfolyással és állóvízzel nem rendelkezik. IV.Környezeti jellemzık Levegı A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A légszennyezést okozó tényezık a főtésbıl, a közlekedésbıl, a mezıgazdasági tevékenységbıl adódnak. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: A külterület 0109/25 helyrajzi szám alatti települési szilárd hulladéklerakó telep a 11.036-25/2005. számú ATIKTVF határozat alapján 2006. július 31-ig mőködési engedéllyel rendelkezett. A hulladéklerakó rekultivációjának befejezési határideje 2006. július 31., ami azonban az elıírt határidıig nem történt meg. A településen képzıdı kommunális szilárd hulladékot a Felsı-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. szállítja el, így abból – lerakás hiányában – bőzhatás nem keletkezik. Települési folyékony hulladék: Balotaszállás a Prowatech Kft. (7831 Pellérd, József A. u. 14.) által készített, a nyárfás szennyvíztisztító telep megépítésére vonatkozó tervek alapján vízjogi létesítési engedélyt kapott (ATIKTVF 23.385-2-11/2006.). A tervezett szennyvíztisztító mő tervezett szervesanyag terhelése 1100 LE, mely a 0113/19. hrsz. területen helyezkedik majd el. A kommunális szennyvíz szikkasztással történı elhelyezése nem felel meg a jelenleg érvényes környezetvédelmi elıírásoknak. A települési folyékony hulladékot igény szerint Grósz István egyéni vállalkozó szállítja el a kiskunhalasi szennyvíztisztító telepre. Talaj Balotaszállás a Dorozsma-majsai-homokhát szélén helyezkedik el. A kistáj talajai mintegy 2/3 részben homokon képzıdtek. A futóhomok 20 %-ot, a humuszos homoktalajok 36 %-ot, a kedvezıbb víz-és tápanyag-gazdálkodású csernozjom jellegő homoktalajok 9 %-ot borítanak. Balotaszállás területére is a humuszos homoktalaj jellemzı.

40


A tengerszint feletti magasság 80-140 m közötti, s a viszonylag sík, lepelhomokos területekbıl kisebb buckás részek emelkednek ki. Felszínének nagy része enyhén hullámos. V.Infrastruktúra Vízellátás Balotaszállás vízellátását a Gazépszerker Kft. (6760 Kistelek, Ede u. 6.) biztosítja. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 46.000 m3/év. Áramszolgáltatás Balotaszállás villamos energia ellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás A település gázellátását az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. biztosítja. Hírközlés (TV, telefon, internet) Balotaszállás területén az internet szolgáltatás még nem épült ki, azonban a kábeltévé hálózatot a Bácskábel Kft. nyújtja. VI.Természetvédelem és tájvédelem Természetvédelmi határozattal védetté nyilvánított terület Balotaszálláson nincs, az Erdıfelügyelıség egyedi védelem alá helyezte a génrezervátumnak tekintendı ˝Ötven fa˝ fennmaradt egyedeit. A község határában szabadon látogatható szürkenyár-génrezervátum található, mely védelmére arborétum került kialakításra. A belterületi központi parkban a külterületrıl behozott és felújított elsı világháborús síremlék található. A fehér márványtáblába az elesett katonák és az emlékoszlopot állítók névsorát vésték bele. Külterületrıl került be a templomkertben felállított harangláb is. A külterületen a Pusztamérges-Öttömös-BalotaszállásRuzsa települések találkozásánál lévı Négyeshatáron 2000. augusztus 18-án kerültek felállításra a települések címereit tartalmazó faoszlopok. A honfoglalást követı korokból származó templomhelyei a Kıhalom-hegy és a Templom-hegy, mely helyeket a millennium tiszteletére emlékoszloppal jelöltek meg. Védetté nyilvánításra érdemes természeti értékek: Helyi jelentıségő védettségre vonatkozó határozatot építészeti emlékek védelme érdekében is érdemes lenne hozni: • 1864-ben épült a jelenleg magántulajdonban lévı Dietrich-féle szárnyas nádaspinceprésház. • A vasútállomás épülete tekintélyt sugárzó kialakításával méltó a helyi védelemre. VII.Területfelhasználás Balotaszállás a vasútállomás mellett alakult ki. A település területe 10494 ha, melybıl 100 ha belterület, 10394 ha külterület. A tervezett belterületen szabályos, hálós útkialakítású településszerkezet alakult ki. A rendezett lakótelkek szerepe átalakulóban van: korábban a saját igények ellátását meghaladó mértékben foglalkoztak zöldségtermesztéssel és állattenyésztéssel, napjainkra kezd elıtérbe kerülni a pihenıkert szerepe. Balotaszállás falusias jellegő, tervezett utcahálózattal kiépített, igényesen rendben tartott belterülető település. Belterületen 360 db, a külterületen 410 db nyilvántartott lakóház található.

41


Külterületen az ingatlanok szórvány tanyaként egymástól jelentıs távolságra helyezkednek el. A külterület jelentıs mérető összefüggı erdıterületekbıl, legeltetéssel, kaszálással hasznosított ısgyepbıl és egységes mezıgazdasági mővelésbe vont területekbıl áll. VIII. Balotaszállás Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése

€


X

3. Közterületek zöld felületeinek kezelésébıl származó zöld hulladékok győjtése és

€

kezelése 4. Óvodai, iskolai konyhai hulladékok (ételmaradékok) győjtése, kezelése

X


X

6. Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak

X

győjtése és kezelése 7. Lakosságnál képzıdı állati tetemek győjtése, kezelése

€


€


€


€


€


X


€


€

15. Közszolgáltatás megszervezése:

X X

Szilárd kommunális hulladékra Folyékony kommunális hulladékra

Forrás: Balotaszállás Önkormányzat, a 2007. évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része

42



A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 268 Települési folyékony hulladék 36800 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 848 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 37916 2. táblázat




Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék*

Mennyiség 0 0 0 0 0,06 n.a. 0 0 0 3,963 0 90





3,780 0,183 0 0 0 0 0 0 3,963

43


II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék. Balotaszállás lakossága ügyel települése tisztaságára, ezért illegálisan felhalmozott hulladék sincs a területen. III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 4. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 0 268 Települési folyékony hulladék 0 36800 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 848 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 0 Összesen 0 37916 5. táblázat



Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Hulladékolajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 Elektromos és elektronikai 0 0 hulladékok Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0,06 Állati eredető hulladékok 0 n.a. Növényvédı-szerek és 0 0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0 Csomagolási hulladékok összesen 0 3,963 Gumi 0 0 Egyéb hulladék 0 90

6. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 3,78 Mőanyag csomagolási hulladék 0 0,183 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0

44


Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

0 0 0 0 0

0 0 0 0 3,963

IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 7. táblázat

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 268 100 Települési folyékony hulladék* 0 0 0 0 36800 100 Kommunális szennyvíziszap Nem képzıdik a településen. Építési-bontási hulladékok és egyéb inert Nem képzıdik a településen. hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 0 848 100 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem Nem képzıdik a településen. veszélyes hulladékok Összesen 0 0 0 0 37916 100 *A települési folyékony hulladék nagy része elszikkad, csupán 848 m3 kerül begyőjtésre és elszállításra. 8. táblázat

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 0,06 100 Hulladékolajok 0 0 0 0 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 0 0 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 0 0 0,06 0 Állati eredető hulladékok 0 0 0 0 n.a. 0 Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 0 0 0 0 Azbeszt 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0 0 Nem veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 93,963 100 Csomagolási hulladékok összesen 0 0 0 0 3,963 0 Gumi 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék* 0 0 0 0 90 100 A csomagolási hulladékok kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történt.

45


B/2-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése Balotaszállás bel- és külterületén önkormányzati rendelettel bevezetésre került, így 2003-tól a zárt edényzetben győjtött hulladékot a Felsı-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. szállítja el. A települési folyékony hulladék győjtésének bevezetése a tengelyen történı szállító kiválasztásával történt meg, a szállítást a lakosság önállóan rendeli meg a szükségletek szerint. A szállítást Grósz István egyéni vállalkozó végzi. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 9. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy érvényességi száma ideje Felsı-Bácskai 6521 Vaskút, Kossuth 6521 Vaskút, Hulladék begyőjtése és 47551-25/2003 8 év, Hulladékgazdálkodási Kft. Lajos u. 90. Külterület 0551 hrsz. szállítása, kezelése és sz. EKHE felülvizsgálat ártalmatlanítása. TEÁOR: begyőjtési és 2008-ban 90.02. szállítási esedékes engedély száma: K5K3620/05 ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. 6320 Solt, Pf.:12. 6320 Solt, Pf.:12. Állati hulladék győjtése és n.a. n.a. szállítása. MARYLOR Kft. 6400 Kiskunhalas 6400 Kiskunhalas, Használt sütıolaj, zsír KÖJ:100694886 Visszavonásig Garbai Sándor 4/c. Garbai Sándor 4/c. szállítása. TEÁOR: 90.03. KSZ: érvényes 101071922 ÁNTSZ: 25482/BÁCSK 2003 Grósz István 6422, Tompa 6422, Tompa Folyékony hulladék 696-996 n.a. Szabadság tér 13/2. Szabadság tér 13/2. szállítása. SAPEX Egészségés 1223, Budapest XXII. 1223, Budapest XXII. Az egészségügyi ellátásból n.a. n.a. Környezetvédelmi Kft. Húr u. 5. Húr u. 5. származó gyógyászati eszközök hulladékainak szállítása, kezelése

46


B/2-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. B/2-5. A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok győjtése és szállítása 10. táblázat Hulladék Települési szilárd hulladék Temetıi zöld hulladék Papír hulladék 11. táblázat Hulladék

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító hulladékSzékhely (település) neve mennyiség (t/év) Felsı-Bácskai 6521 Vaskút, Kossuth 268 Hulladékgazdálkodási Lajos u. 90. Kft. Felsı-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. Ladó-Rec Kft.

Felsı-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. 6400 Kiskunhalas, Nemzetır u. 12.

90 3,78

Begyőjtı kapacitása (t/év)

Begyőjtésre használt szállítóeszköz

50 000 IVECO 130 E Bajai Települési jármőalvázra épített hulladéklerakó UNIPORM F 13 Hrsz.: 0107/284 felépítmény 0107/285 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a.

A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, Székhely hulladékkapacitása használt szállító neve (település) mennyiség (t/év) (t/év) szállítóeszköz ATEV Rt. Solt n.a. 6000 SAPEX Kft. Budapest 0,06 n.a. n.a.

Állati hulladék Egészségügyi hulladék Konyhai hulladék

MARYLOR Kft.

Kiskunhalas

848

47

Kezelı megnevezése

n.a.

n.a.

Átvevı kezelı megnevezése ATEV Rt. SAPEX Kft. MARYLOR Kft.


Elkülönített győjtés jellemzıi: A településen a papír hulladék begyőjtését a Ladó-Rec Kft. végzi. 12. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) Kezelt hulladék megnevezése, címe kód Bajai Kommunális és Szolgáltató D 5 Települési szilárd hulladék Kht. 6500 Baja, Rókus u. 14.

Kapacitás (t/év)

Kihasználtság (%)

80 000

90

A tervezés idıpontjában mőködı válogató szervezetek bemutatása: a településen válogató szervezet nem mőködik. A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 13.táblázat A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely Lerakó Győjtési Lerakott hulladék Lerakott hulladék Engedélyezett Tényleges szabad (hrsz, terület m2) típusa körzet megnevezése mennyisége tonna kapacitás m3 kapacitás m3 Balotaszállás, hrsz.:0109/25, Rendezett BalotaszálTelepülési szilárd 13 000m2 hulladékleralás hulladék kó, mőszaki A területre hulladék hordása tilos! védelem nélkül A hulladéklerakó telep teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálata és rekultivációs terve elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelıséghez. A telepre 2004. évtıl hulladék behordása tilos. A 2000/HU/16/P/PE/005. számú „Szeged Regionális Hulladékgazdálkodási Programja” elnevezéső Kohéziós Alap projektben Balotaszálláson a győjtısziget, hulladékudvar és a hulladéklerakó rekultiváció még nem valósult meg.

48



A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség Leé (m3/év/fı) t/év Települési folyékony hulladék 22,38 36800 15. táblázat

A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött Begyőjtı engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség neve mennyiség t/év t/év Grósz István 6422 Tompa 848 korlátlan e.v. Szabadság tér 13/2

Kezelési mód TEÁOR: 90.00.11.: szennyvíz leürítés a kiskunhalasi szennyvíztisztító telepre

A község nem rendelkezik szennyvízelvezetı hálózattal. A község lakóházainál, valamint a községi tulajdonban lévı épületeknél képzıdı szennyvíz kezelése egyaránt szikkasztással történik. Néhány ingatlan már zárt szennyvíztároló aknával rendelkezik, ahonnan a szennyvizet szippantó kocsival Kiskunhalasra szállítják. A szennyvíz szállítója rendelkezik a tevékenységére vonatkozó engedéllyel. A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége: A településen folyékony hulladékkezelés nem történik. 16. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Biológiai tisztítás 848 Kiskunhalas, Szennyvíztisztító telep III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége: Balotaszállás területén nincs szennyvízkezelı üzem, így nem képzıdik szennyvíziszap sem.

49


B/2-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége 17. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 260±5 268 A tervezett és tényleges hulladék mennyiségek gyakorlatilag megegyeznek. Települési folyékony A települési folyékony hulladék mennyisége csupán a lakosság számára szolgáltatott 40000±100 36800 hulladék vezetékes víz mennyiségébıl becsülhetı, így az eltérés is ebbıl adódik. 0 Balotaszállás területén nincs szennyvízkezelı üzem, így iszap sem képzıdik. Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

0 10±1 20±1

0 848 0

Balotaszállás Önkormányzata nem rendelkezik adatokkal az építési-bontási és egyéb inert hulladékok mennyiségérıl. Az óvodai és iskolai konyhai hulladékok elszállításra kerülnek, így pontos mennyiségük megadható. Balotaszállás Önkormányzata nem rendelkezik adatokkal az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mennyiségérıl.

18. táblázat


A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Hulladékolajok 0 0 Akkumulátorok és 0 0 A településen nem alakultak ki hulladékolajokat, akkumulátorokat és szárazelemeket, ill. szárazelemek elektromos és elektronikai hulladékokat begyőjtı rendszerek. Elektromos és elektronikai 0 0 hulladékok Kiselejtezett A település területén nem volt kiselejtezett gépjármő. 5 0 gépjármővek

50



Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0

0,06

1

n.a.

0

0

0 0

0 0

0

3,963

0 0

0 90

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhetı szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése. A képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása.

Az egészségügyi ellátás során képzıdı egészségügyi hulladékot a SAPEX Kft. győjti és szállítja el. Az állati eredető hulladékot az ATEV Rt. eseti gyakorisággal szállítja el.

Balotaszállás területén nem történik meg a növényvédı szerek, az azbeszt és az egyéb veszélyes hulladék elkülönített győjtése. Az eltérés oka a papír és mőanyag csomagolási hulladékok elkülönített győjtésének bevezetése. A településen nem történik meg a gumi hulladék elkülönített győjtése. A temetıi zöld hulladék teljes mennyisége kiszállításra kerül.

19. táblázat

A cél elérése érdekében tett intézkedések

Balotaszállás lakosságszáma 1644 fı, tehát nem tartozik a Program hatálya alá. Balotaszállás a szennyvízelvezetés-és kezelés megoldása érdekében nyárfás rendszerő szennyvíztisztító telep megvalósítását tervezi, azonban a KEOP 2007-2013. keretében nyújtható támogatások elnyeréséhez szükséges minimális önrészt az Önkormányzat képtelen biztosítani.

51


Hulladékszigetek, illetve hulladékudvar létesítése a település belterületén és külterületén. Hulladékszigetek létesítésén túl igénybevételüknek fejlesztése a tudatformáláson keresztül. A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten győjtött hulladék mennyisége növekedjen, ahol ilyen nincs, ott be kell vezetni.

A 2000/HU/16/P/PE/005. számú „Szeged Regionális Hulladékgazdálkodási Programja” elnevezéső Kohéziós Alap projektben Balotaszálláson a győjtısziget és hulladékudvar kiépítése még nem valósult meg. A lakossági zöld hulladék győjtése annak idıszakosan jelentkezı, csekély mennyisége miatt nem került bevezetésre.

A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

52



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 268 280±10 285±10 Települési folyékony hulladék 36800 37000±400 37500±400 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

0

0

0

850±5

855±8

0

0

0

37916

38130±415

38640±418

848

21. táblázat A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék Veszélyes hulladékok


2006.

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok

0 0 0 0 0,06

Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen

n.a. 0 0 0 3,963

Gumi Egyéb hulladék

0 90

2008.

Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 0,06± 0,06± 0,02 0,02 ± ± Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 4,2± 0,12

4,75± 0,22

90±2

90±2

22. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. Papír és karton csomagolási hulladék 3,78 4±0,1 Mőanyag csomagolási hulladék 0,183 0,2±0,02 Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék

53

0 0 0

2010.

2010. 4,5±0,2 0,25± 0,02 Alapadat hiányában nem prognosztizálható.


Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék 0 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 3,963 4,2±0,12 4,75±0,22 *A csomagolási hulladékok képzıdését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bıvülése, körének átalakulása jelentısen befolyásolja. Emiatt a képzıdı mennyiség nem prognosztizálható. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. Balotaszállás gyökérzónás rendszerő folyékony hulladékkezelı telep megépítését tőzte ki célul, azonban a pályázati önrészt a település képtelen önerıbıl biztosítani. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) Hulladéklerakó hely (hrsz.:0109/25) rekultiválása. 2) Gyökérzónás szennyvíztisztító telep megépítése. 3) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 4) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 5) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 6) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 7) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 8) Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. 9) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 10) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 11) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 12) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai: Gyökérzónás szennyvíztisztítás alkalmazása. Az elkülönített győjtés terve: Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). Hulladékszigetek elhelyezése külterületen is. Hulladékudvar létesítése. A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített győjtésének bevezetése.

54

B/3. BORDÁNY

B/3-1. Általános adatok Bordány Csongrád megye délnyugati részén fekszik, Szegedtıl 20 km-re. A községet Zsombó, Zákányszék, Domaszék, Forráskút, Szeged és Üllés határolja. A település az 5408-as országút mentén helyezkedik el. Kiskundorozsmától való különválásától - 1950. július elsejétıl- viseli a mai községnevet. I.Demográfiai adatok Bordány területe 3648,35 ha, melybıl 198,25 ha belterület, 3394,3 ha külterület. A település népessége 3165 fı. A területen a lakóházak száma 1489, melybıl 920 belterületen és 569 külterületen található. A településen a munkanélküliség aránya 3,5 % -os (111 fı). II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen 3 gazdálkodó folytat ipari tevékenységet, de tevékenységükkel kapcsolatosan lakossági bejelentés nem volt.

Gazdálkodó megnevezése Foliaplast Kft. Toma Fruct 98 Kft. Bordány Pékség

F+M OIL Kft. TORPEDO Bt.

Tevékenység Fóliagyártás Paradicsom feldolgozás Kenyérgyártás Benzinkút Tüzép Forrás: Önkormányzati adatok

A TomaFruct 98 Kft. felszámolás alatt áll, így ipari tevékenysége nem terheli környezetét. Az ipari szennyezés aránya nem jelentıs, a kıolaj és földgáz kitermelésére szolgáló 13 db szénhidrogén kút azonban környezetterhelést okozhat. Az 1970-es évek elejétıl mintegy 20 évig a belterületen nagyütemő lakóházépítés zajlott, évente 25-30 új ház épült fel. Ebben az idıszakban tanyaépítésre nem került sor, ugyanakkor a meglévık felújítása megvalósult. Az utóbbi évtizedben a belterületi lakásépítés üteme lassult, de megkezdıdött a külterületi tanyaépítés. Mezıgazdaság A talaj átlagos AK-értéke 10.2. A lakosság jelentıs részének fı megélhetési forrását jelenleg is a mezıgazdaság jelenti, mintegy 400-500 fı rendelkezik ıstermelıi igazolvánnyal. A területen egy –az agrárágazathoz tartozó- gazdasági társulás található. Bordány területén 500-600 mezıgazdasági termelı él, melyek által mővelt terület 3000 ha-ra tehetı. A településen a mezıgazdaságból élık fı bevételi forrását a szántóföldi növénytermesztés mellett a gyümölcstermesztés és a hajtatásos növénytermesztés jelenti. Fıként ıszibarack, szılı, alma, szilva, fejes káposzta, paprikafajták és paradicsom kerülnek értékesítésre.

55


A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 10 000 Szarvasmarha 180 Ló 35-40 Juh 300 Sertés 1600-1800 Nyúl 1000 Forrás: Bordány Község Önkormányzata, 2007. A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. Mővelési ág megoszlása, 2006.

szántó gyep gyümölcsös kivett erdı nádas szılı kert

A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb egyéb legkisebb összes legnagyobb földrészletek önálló önálló földrészlet fekvés terület földrészlet száma épületek lakások terület 2 (m ) terület (m2) száma száma (m2) belterület 1188 1 0 1982499 29 46986 külterület 3583 0 0 33943028 30 376631 ÖSSZESEN 5137 1 0 36483587

átlagos földrészlet terület (m2) 1669 9473

Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág erdı gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös

41 206



565 874

5002468 6438508

185 360


alrészletek száma

41 195 443 843

56



88814 116827

14169 4709

97474 121612

8854 7367


kert kivett nádas szántó szılı

249 2100 12 2180 153

249 2112 13 2535 153

307758 4313561 36669 18197063 636607

400 29 509 68 180

3600 90244 14510 123514 136337

Erdıgazdaság Az erdıterületek mennyiségének növelését gazdasági és ökológiai indokok egyaránt alátámasztják. A területen mőködik a Bordányi Kistemplomtanya Vadásztársaság, mely vadgazdálkodással és vadásztatással foglalkozik. A vadászturizmus keretében elsısorban olasz- és spanyol vadászok keresik fel a vegyszermentes vad élıhelyeket. A kedvezıtlen termıhelyi adottságú területeket - ahol versenyképes mezıgazdasági termelést nem lehet folytatni – erdıtelepítéssel, talajvédı gyepesítéssel lehet hasznosítani. Ezek megalapozásakor azonban az ökológiai adottságokat és körülményeket, predesztinációkat, a természeti környezet terhelhetıségét és eltartóképességét vizsgálni kell. Jelentıs erdısítések tovább csökkenthetik a rendelkezésre álló, amúgy is szőkös vízkészletek mennyiségét. Halászat Felszíni vízfolyás hiányában Bordányban nem alakult ki halászati tevékenység. Idegenforgalom Bordány mellett halad el az Alföldi kék túra útvonala, a falu környékén remek vadászati lehetıség adódik. Látnivalók: nemzetközileg híres veteránautó győjtemény, 1909-ben épült római katolikus templom, Bánvölgyi László által készített egészalakos Szt. István szobor, Zászlótartó, II. világháborús emlékmő. A helyi falusi turizmusban rejlı lehetıségek kiaknázásra várnak. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A község területén halad át a Csongrád Megyei Közútkezelı Kht. kezelésében az 5408-as jelő Kiskunhalas-Szeged-i, valamint a zákányszéki átkötıút. Az 5408-as jelő út aszfaltozása a község teljes közigazgatási területén már megvalósult. A nagy gépjármőforgalom indokolja a szomszédos településekkel közösen kerékpárút építési program indítását. Ennek keretében Szeged, Bordány, Zsombó és Üllés község önkormányzatai egyeztettek és jóváhagyták a jelenleg 2,2 km-es kerékpárút fejlesztésre vonatkozó terveket. Az önkormányzat tulajdonában és kezelésében a belterületen 13.3 km közút van, ebbıl a burkolt utak hossza 8.2 km. A burkolt utak nagy része 10-20 évvel ezelıtt épült, állapotuk megfelelınek mondható. A fıbb belterületi utcákban összesen 20 km- nyi, általában jó állapotú járda található. A földes mellékutcákban azonban indokolt lenne legalább az egyik oldali járdaszakasz megépítése. A külterületen az önkormányzati utak hossza meghaladja a 90 km-t, melyek burkolatlan, homokos utak. Szélességük 4-6 m között változik. Járhatóvá tételük –elsısorban nyáronkomoly nehézséget okoz. A lakosság körében 862 személygépkocsi található. A tömegközlekedést Szeged-Üllés között a Volán Rt. biztosítja a munkanaponkénti 66 járat segítségével. 1999-tıl Bordány- Mórahalom között három járatpár közlekedik munkanapokon. Vasúthálózat A település vasúthálózattal nem rendelkezik.

57

1236 2042 2821 7178 4161


Vízi úthálózat A község területe vízföldtanilag a Tisza folyó vízgyőjtı területéhez tartozik. A térségben természetes felszíni vízfolyás nincs. Mesterségesen kialakított vízfolyás a Halasi II. és a Majsai Fıcsatorna (az ATIVIZIG kezelésében). Az egymással párhuzamosan fekvı csatornák az idıszakos belvizeket ÉNy-DK-i irányban a Tiszához vezetik. IV.Környezeti jellemzık Levegı A térségben a légszennyezı anyagok kibocsátása az utóbbi két évtizedben folyamatosan és tartósan csökkent. A csökkenés oka elsısorban a lakosság energiafelhasználásának változása, a katalizátoros gépjármővek és az ólommentes benzin használatának elterjedése. A csökkenı légszennyezés ellenére a nagy és növekvı forgalmú utak környezetében többféle szennyezı anyag koncentrációja -pl. nitrogén-dioxid, ózon- megemelkedett. További problémát jelent a burkolatlan utak magas aránya, ami jelentıs porterhelést idéz elı. Mivel a térség iparosodása csekély, így annak légszennyezı hatásával nem kell számolni. Azonban a szikkasztásos szennyvízgyőjtés és a csökkenı intenzitású állattartás jelentıs bőzterhelést ró a település levegıminıségére. Az utóbbi években egyre nagyobb mértékben elszaporodott a parlagfő, melynek hatására a pollen szennyezettség kimutathatóan növekvı mértékben allergiás megbetegedéseket okoz. Ezt elkerülendı belterületen a jegyzı saját hatáskörben - a növényvédelmi törvény alapján rendszeresen ellenırzi a község területén a parlagfő fertızöttséget, megtéve a szükséges intézkedéseket. A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A légszennyezést okozó tényezık a főtésbıl, a közlekedésbıl, a mezıgazdasági tevékenységbıl adódnak. A vezetékes gázhálózatba csatolt lakások aránya 68 %. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: Bordány rendelkezik hulladéklerakóval (hrsz.:0106/62), mely teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálata elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Ternészetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséghez. Az ATIKTVF 13.851-1-5/20005. számú határozata szerint a hulladéklerakó 2006. nov. 30-ig rendelkezett mőködési engedéllyel. A kommunális szilárd hulladékot 2003 óta heti egyszer a MÓRAÉP Kht. szállítja el, melynek éves mennyisége 6413 tonna. 2007-tıl a kommunális szilárd hulladék szállítását a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. végzi. A hulladékgyőjtés belterületen teljesen megoldott (800 ingatlanra terjed ki), míg a külterületi hulladék győjtése 2007-tıl került bevezetésre. Közterületen számos szemétgyőjtı található, melyeket szintén heti rendszerességgel ürítenek. A szemétszállítási díj az önkormányzatot terheli, melyhez a lakosság –a jóval kisebb mértékőkommunális adóval járul hozzá. Lakossági hozzájárulással 120 literes győjtıedények vásárlására került sor. Ezzel egyidejőleg hat helyen nyílt lehetıség szelektív hulladék elhelyezésére, ahol 1100 l-es konténerekben papír, mőanyag és üveg hulladék elkülönült győjtésére van mód. A belterületen felhalmozott hulladékot a MÓRAÉP Kht. díjmentesen szállítja. Az Ifjúsági Önkormányzattal közösen győjtési akciók szervezésére került sor. A növényi eredető hulladékok elhelyezésére Mórahalom és Ásotthalom településekkel közösen komposztáló telep kialakítására nyújtottak be pályázatot. A

58


települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatások igénybevételét a 16/1998. (XII.21.) Önkormányzati rendelet szabályozza.

kötelezı

Települési folyékony hulladék: Bordány bel- és külterületén az éves vízfogyasztási adatokból számított szennyvíz mennyisége 70760 t/év, melyet igény szerint Krisztin Károly vállalkozó szállít el, azonban tevékenységére vonatkozóan nem rendelkezik engedéllyel. A szennyvíz leürítése 2004. évtıl a zákányszéki út melletti, 0120/124 hrsz-ú területre nem engedélyezett. A településen nem történik szennyvíztisztítás, szennyvíziszap nem képzıdik. A települési folyékony hulladék szállítása – a szennyvíztisztító telep megépüléséig - Ruzsa vagy Mórahalom településekre történik majd. Forráskút, Bordány, Üllés és Zsombó önkormányzatok közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekednek, melyhez szükséges szennyvízkezelési és csatornázási engedélyes tervek már 2005-ben elkészültek. Szennyvíztisztításra vonatkozóan az együttmőködı felek rendelkeznek megvalósíthatósági tanulmánnyal, melyet Bordány képviselıtestülete már jóváhagyott. A megvalósított közös telepre kezdetben még szippantó kocsi szállítja majd a folyékony hulladékot, a települések csatornával való ellátása késıbbi fázis feladata. A tanulmány engedélyeztetése ill. terveztetése a négy önkormányzat közös feladata. A település nem rendelkezik dögkúttal, a dögtemetı pedig 11 éve bezárásra került. A képzıdı 0,25 tonna/év állati hulladékot az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. győjti és szállítja Hódmezıvásárhelyi telepére. Talaj A felszín és felszín közeli rétegek homokból és löszbıl állnak, egyes mélyebb részeken homokos vályogtalaj jellemzı, néhol agyagos foltokkal keveredve. A rossz vízmegtartó képesség és az alacsony humusztartalom miatt a talaj termékenysége gyenge, a mőveletlen területek nagy részén a talajtípusra jellemzıen állandó növénytakaró nem tud kialakulni. A talajban lévı kevés szerves anyag helyenként gyorsan ásványosodik. A termıtalajok átlagos aranykorona értéke igen alacsony, csupán 10,2 AK. Jóval ritkábbak a réti talajok, valamint az egykori vízi élılények vázait is tartalmazó tızegtalajok. Az altalajt általában homogén finomhomok alkotja, a terepszint alatt 0,5-1,5 m mélységben humuszos iszap fordulhat elı. E talajban a humuszanyag fekete, mivel a humuszanyag képzıdése során vassal kapcsolódott. A talaj vizsgálatakor a homokréteg szemcséinek talpmélység felé való növekedése került megállapításra. A település talajaira ható kockázati tényezık: A gyengén kötött homok, illetve futóhomok talajok defláció által veszélyeztettek. Emberi tevékenységbıl eredı talajszennyezı forrásként szóba jöhet a csökkenı mértékő állattartás, valamint a helytelen kommunális szilárd- és folyékony hulladék tárolása. V.Infrastruktúra Vízellátás Bordány község vízellátását 13 település összefogásával társulásos formában a Térségi Vízmőüzemeltetési Intézmény látja el, az ehhez szükséges ivóvízbázist három mélyfúrású kút biztosítja. A kiegyensúlyozott ellátás és megfelelı víznyomás érdekében 1998-ban egy 100 m3-es hidroglóbusz felépítésére került sor. A kutak és a víztározó mőszaki állapota hosszú távra képes biztosítani a települési háztartások mintegy 77.745 m3-es éves fogyasztását. A gerincvezeték hossza 12,458 km, melyet 6,71 km- nyi bekötıvezeték egészít ki. Belterületi rákötések száma 829, míg külterületen nincs vezetékes vízellátás kiépítve. Belterületen 5 db közkút található.

59


Áramszolgáltatás Bordány község a kiskundorozsmai alállomástól 20 kV-os feszültségszinten kap villamosenergia ellátást a Démász Zrt.-tıl, mely a jelenlegi és középtávú igények kielégítését biztosítja. Belterületen 829, míg külterületen 1030 ingatlan részesül a szolgáltatásban, azonban további 30 külterületi ingatlan ellátásra szorul. Az éves fogyasztás összesen 6 GWh, melybıl az intézmények igénye 0,053, míg a közvilágításé 0,074 GWh. Az elmúlt tíz évben a külterületi szakaszokon részben önkormányzati támogatással jelentıs rekonstrukciót hajtott végre a Démász Rt. A közvilágítás korszerúsítésére 2000-ben került sor, mely a szolgáltatás színvonalának javulása mellett jelentıs anyagi megtakarítást eredményezett. Gázellátás Bordány az Üllési gázátadóhoz csatlakozó elosztóvezeték-rendszeren keresztül 1984 óta részese a földgázszolgáltatásnak. Az ÉGÁZ-DÉGÁZ FÖLDGÁZELOSZTÓ Zrt. 42,5 km-es elosztóvezetéket üzemeltet, 851 háztartási, illetve 63 általános célú ügyfél részére ad szolgáltatást. A rendelkezésre álló kapacitások és a jelenlegi kihasználtság lehetıvé teszi újabb, akár nagyobb fogyasztási igényő bekapcsolás lehetıségét. A belterület teljes mértékben ellátott, míg külterületen ez csak 2%-os. Az éves gázfelhasználás belterületen 536.562 m3, míg külterületen 10.937 m3-re tehetı. Egyedi, szén-és fatüzelés, illetve PB gáztartály használata a külterület 98%-ra jellemzı. Hírközlés (TV, telefon, internet) A település ingatlanainak 45 %-a van az Invitel telefonhálózatára csatlakoztatva, azonban feltételezhetıen a mobiltelefonnal rendelkezık aránya ennél sokkal nagyobb. A lakosság számára elérhetı az egyre fontosabb internet szolgáltatás, melyet az Axelero, a Napnet és az Invitel biztosít. Bordány 2006 márciusa óta rendelkezik kábeltévé hálózattal, melyet a Szélmalom Kábeltévé Zrt. biztosít. VI.Természetvédelem és tájvédelem A településen alapvetı cél, hogy a területen együtt élı emberek, állatok és növények élettere a jövıben minél teljesebb értékő maradjon. A védett területek egyedi flórája és madárvilága gazdagítja a tájat, és egyedi vonzerıt jelent az idegenforgalom és a falusi turizmus fejlıdésében. A község területén található, ex-lege természetvédelmi területek a Lapéta-tó és a Seregélyes mellett található kilenc darab természeti terület is. Mindkettınél tavasszal nagy területre kiterjedı vízállásos részek találhatók, melyeken sásos, nádasos és mocsári zsombékos társulások jelennek meg. A nyílt vízfelületeket nád és gyékény határolja, ettıl távolodva sás, káka és a pázsitfőfélék mellett foltokban megtalálható a védett sárga nıszirom és a mocsári kosbor néhány példánya. További természeti területek a következık: a Mezı dőlıben az Üllési úttól É-ra és a Dorozsma – Halasi Fıcsatorna mentén fekvı lapos részek, a Béke dőlıben a Zsombói és a Szegedi út közötti területen, szintén a fıcsatorna mellett található mélyebb részek, illetve a Bordány dőlıben Az Üllési úttól D-re esı semlyékek. A település központjában található templom helyi védettséget élvez, akárcsak a II. világháborús Emlékmő és a Szent István szobor. Bordány közigazgatási területén 94 jelentısebb régészeti lelıhelyet tartanak nyílván különbözı idıszakokból. VII.Területfelhasználás Bordány falusisas jellegő település. Jelenleg belterületen 765, míg külterületen 572 ingatlan van nyilvántartva, mely utóbbiból 81 épület elhagyott. A rossz infrastrukturális kiépítettség (ivóvíz

60


hálózat és gázellátás nagyarányú hiánya) miatt a külterületen élık életfeltételei jelentısen elmaradnak a belterületen élıkétıl. 2000-ben felújításra került a Szent István tér, illetve a község megteremtette a sportolás korszerő lehetıségeit is. A fejlesztések közé sorolható a Faluház 2002-ben magastetıvel való lefedése, majd a tetıtér beépítése, valamint 2002-ben átadásra került az új iskolaszárny. A Dózsa téren 2006-ban létesült a vendégváró pihenıpark korszerő játszótérrel. A település zöldfelületi rendszere a külterületi erdıkbıl, a nagy kiterjedéső természeti területekbıl, vízfolyásokat, utakat kísérı zöldsávokból, fasorokból, valamint a belterületi parkokból és nagy zöldfelületekkel rendelkezı intézményterületekbıl (sport, temetı, kegyeleti park, oktatási intézmények, stb.) tevıdik össze. A település belterületén található zöldterületek a Szent István tér (1519 m2), a Deák téri játszótér (5900 m2), a Dudás utcai játszótér (1500 m2), a Park tér (10.000 m2), az Alkotmány tér (2500 m2), és a Hunyadi tér (1500 m2). A község belterülete rendezett, a házak elıtti zöldfelület gondozott, egységes településképet mutat. A lakóingatlanok elıtti utcafronton az egész településre jellemzı a virágoskert, pázsit, évelı cserjék, örökzöldek, fák ültetése. Bordány belterületén belül általában fásítottak az utcák. A település legjelentısebb fasora a Kossuth utcai egységes berkenye fasor. Jelentıs, egységesen fásított utca még a Rákóczi utca díszalma (Malus purpurea), Őrhajós utca szivarfa (Catalpa), és a Felszabadulás utca. A Felszabadulás utca Kossuth utcától É-ra esı része azonban örökzöld növénnyel telepített, amely utcafásításra nem a legalkalmasabb. A külterületi dőlıutak gondozatlanok. Jelentıs fásítás a Szegedi út mentén volt, mely a Rákóczi iskola és a Kulipintyó csárda között található. Út menti zöldsávként kiemelten kezelt a Kossuth utca. A településen áthaladó közlekedési út mellett nagyon szép gondozott zöldsáv található egységes Sorbus (berkenye) fasorral és Ligustrum (fagyal) sövénnyel. Az Egészséges Településekért Alapítvány 2006. nyarán kétfordulós pályázatot hirdetett meg település csoportok részére. 2006 októberének végén. Bordány, mint gesztor település, Üllés községgel együtt nyújtott be közös (településközi) és egyéni pályázatokat. A két település közös pályázatában fásításra nyert anyagi támogatást. Bordány 5 utcában ültet hárs, gömbkıris, gömbjuhar és gömbszivar fákat az Erkel, Liszt, Bartók, Teréz utcákban és a Hunyadi téren. Bordányban és Üllésen is egy-egy emlékfa (kopjafa) kerül majd kihelyezésre, mely a két település közötti közös munkálatot és a kapcsolatot jelképezi. Bordány község egyéni pályázatában a Hunyadi tér játszó- és pihenıparkká alakítására is kapott anyagi támogatást. A téren kihelyezésre került egy hinta csúszdával, padok, focikapuk, hulladékgyőjtık. A gázfogadó körül pedig fagyal bokrokat ültettek.

61


VIII. Bordány Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése

X


X


X


€


€


€


X


€


€


€


€

12. Lakosságnál képzıdı, lomtalanításból származó hulladékok győjtése, kezelése

€

13. Szelektív hulladékgyőjtés bevezetése

X


€


X X


Forrás: Bordány Önkormányzat, a 2007. évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része

62








Mennyiség 0 0 0 0 0 0,25 0 0 0 26,62 0 6

*Az egyéb veszélyes hulladékok közé tartozik a használt sütıolaj és sütızsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló „zöld” hulladék, valamint a konyhai hulladékok tartoznak. A képzıdı zöld hulladék komposztálásra kerül. 3. táblázat




4,9 1,82 0 0 0 4,9 15 0 26,62

63


II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna): a településen nem található felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladék. Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): A településen semmilyen felhalmozott hulladék nem található. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna): A településen nincs ilyen hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 4. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 0 6413 Települési folyékony hulladék* 0 5400 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 0 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 0 Összesen 0 11813 *A képzıdı folyékony hulladék nagy része elszikkad, Krisztin Károly csupán 5400 t hulladékot szállított el 2006-ban. 5. táblázat



Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Hulladékolajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 Elektromos és elektronikai 0 0 hulladékok Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 Állati eredető hulladékok 0 0,25 Növényvédı-szerek és 0 0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0 Csomagolási hulladékok összesen 0 26,62 Gumi 0 0 Egyéb hulladék 0 6

64


6. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 4,9 Mőanyag csomagolási hulladék 0 1,82 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 4,9 Üveg csomagolási hulladék 0 15 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 0 26,62 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 7. táblázat

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 6413 100 Települési folyékony hulladék 0 0 0 0 62196 100 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 0 0 0 0 0 hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 0 0 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 0 0 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 0 0 0 0 68609 100 8. táblázat

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 0,25 100 Hulladékolajok 0 0 0 0 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 0 0 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 0 0 0 0 Állati eredető hulladékok 0 0 0 0 0,25 100 Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 0 0 0 0 Azbeszt 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0 0 Nem veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 26,62 100 Csomagolási hulladékok összesen 0 0 0 0 26,62 100 Gumi 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék* 0 0 0 0 6 100 *A képzıdı zöld hulladék komposztálásra kerül. A csomagolási hulladékok kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történt.

65


B/3-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A kommunális szilárd hulladékot 2003 óta heti egyszer a MÓRAÉP Kht. szállítja el. A hulladékgyőjtés belterületen teljesen kiépített, míg a külterületi lefedettség 2006-ban 0%-os volt. 2007-tıl a kommunális szilárd hulladékot mind bel-, mind külterületen a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja el. Közterületen számos szemétgyőjtı található, melyeket szintén heti rendszerességgel ürítenek. A szemétszállítási díj 2006-ban az önkormányzatot terhelte, melyhez a lakosság –a jóval kisebb mértékő- kommunális adóval járul hozzá. 2007-tıl azonban a szemétszállítást a lakosok fizetik meg, mellyel párhuzamosan azonban csökkent a kommunális adó mértéke. A települési folyékony hulladék jelentıs része a nem zárt szennyvízaknákban elszikkasztásra kerül. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 9. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma érvényességi ideje MÓRAÉP Kht. Mórahalom, Mórahalom, 081/17 Települési szilárd 29.471-2-4/2007. Röszkei út 34. hrsz. hulladék begyőjtése és 2009. 04. 14. elıkezelése Szegedi 6728 Szeged 6728 Szeged IPPC engedély 11.099-8-10/2007. 2019.11.05. Környezetgazdálkodási Kht. Városgazda sor 1. Városgazda sor 1. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. 6800 6800 Állati hulladék elszállítása 6126/001/CSONG./2003 n.a. Hódmezıvásárhely, Hódmezıvásárhely, és kezelése. Tanya 1232/b. Tanya 1232/b. Krisztin Károly e.v. 6795 Bordány, 6795 Bordány, Krisztin Károly nem rendelkezik folyékony hulladék szállítására Őrhajós utca 5. Őrhajós utca 5. vonatkozó engedéllyel. B/3-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.

66


B/3-5. A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok győjtése és szállítása 10. táblázat Hulladék Szilárd kommunális hulladék Szelektív hulladék

11. táblázat Hulladék Állati tetemek

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékneve (település) mennyiség (t/év) MÓRAÉP Kht. 6782, 6413 Mórahalom, Röszkei út 34. Szegedi Szeged, Környezetgazdálkodási Városgazda Kht. sor 1.

26,62

Begyőjtı kapacitása (t/év) -

179000



Steyr Mut Szegedi hulladéktömörítı Környezetgazdálkodási kommunális gép: 1 db Kht., központi hulladéklerakó telep STEYR MUT Szegedi szeméttömörítı és Környezetgazdálkodási konténeres IFA Kht., központi tehergépkocsi hulladéklerakó telep

A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, Székhely Átvevı kezelı hulladékkapacitása használt szállító neve (település) megnevezése mennyiség (t/év) (t/év) szállítóeszköz ATEV Rt Hódmezıvásárhely 0,25 60000 n.a. ATEV Rt.

Elkülönített győjtés jellemzıi: A település belterületén 6 db utcai szemétgyőjtı található, melyeket rendszeresen ürítésérıl és a hulladék elszállításáról a Móraép Kht. gondoskodik. 2002. év után a belterületen 5 helyen hulladékszigetet alakítottak ki, melyeken papír, üveg és mőanyag hulladék elkülönített győjtése folyik. 12. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) Kezelt hulladék megnevezése, címe kód Szegedi Környezetgazdálkodási D 5 Nem veszélyes lakossági Kht. hulladék és szelektív

67

Kapacitás (t/év) 179.000



Szeged, Városgazda sor 1. ATEV Rt.

Móraép Kht. Mórahalom, Hulladék átrakó állomás, 081/17 hrsz.

13. táblázat Telephely Szeged, Sándorfalvi út

hulladék R3, E102 Nem fertızı betegségben elhullott állatok tetemei papír és karton; üveg; textíliák; mőanyagok; fémek; egyéb települési R13, D14, D15 hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is; lom hulladék

60000

80

1095

50 %


Hulladék

Győjtıkörzet

Szállítóeszköz


Válogatott Telep hulladékkapacitása (t/év) mennyiség (t/év) 7000 15000

A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 14.táblázat A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely Lerakó Győjtési Lerakott hulladék Lerakott hulladék Engedélyezett Tényleges szabad 2 (hrsz, terület m ) típusa körzet megnevezése mennyisége tonna kapacitás m3 kapacitás m3 Bordány, hrsz: 0106/61-62. Rendezett Bordány Kommunális szilárd 35000 n.a. n.a. 12000m2 hulladéklerahulladék kó Bordány, 0120/124 Folyékony hulladékleüríA területre folyékony hulladék szállítása tilos, a leürítı hely felülvizsgálata folyamatban van. tı hely Bordány rendelkezik hulladéklerakóval, mely teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálata elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelıséghez. A határozat értelmében Bordány 2006. jan. 1-tıl nem szállíthat hulladékot a területre. A lerakó rekultiválásának megvalósítása érdekében több település konzorciumot hoz létre, így közös pályázat benyújtására van mód, mely sikere esetén a feladat gazdasági háttere biztosítható.

68




A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött Begyőjtı engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség Kezelési mód neve mennyiség t/év t/év Krisztin Károly 6795 Bordány, Őrhajós 5400 n.a. Leürítés. utca 5. Bordány bel- és külterületén az éves vízfogyasztási adatokból számított szennyvíz mennyisége 70760 t/év, melyet igény szerint Krisztin Károly vállalkozó szállít el. A szennyvíz leürítése 2004. évtıl a zákányszéki út melletti, 0120/124 hrsz-ú területre nem engedélyezett. A településen nem történik szennyvíztisztítás, szennyvíziszap nem képzıdik. 17. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Leürítés 5400 n.a. III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége: Bordány nem rendelkezik szennyvíztisztító mővel, így szennyvíziszap sem képzıdik.

69



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladék győjtése közszolgáltatás keretében bevezetésre került, így a megadott mennyiség tekinthetı mérvadónak. A közszolgáltatás bevezetése elıtt a hulladék 196±4 6413 a települési szilárd hulladéklerakó telepre került, így annak mennyisége nem volt nyomon követhetı. Települési folyékony A települési folyékony hulladék mennyisége a lakosság számára szolgáltatott ivóvíz 62196 65000±1500 hulladék mennyiségébıl becsült érték. Kommunális 0 0 szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok 19,6±0,4 0 és egyéb inert hulladékok Az Önkormányzat nem rendelkezik adatokkal ezen hulladékok mennyiségére. Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 127,4±2,5 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói 49±1 0 nem veszélyes hulladékok 19. táblázat


A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Hulladékolajok Bordányban nem került bevezetésre ezen hulladékáramok elkülönített győjtése. 0,1 0 Akkumulátorok és 0,05 0 szárazelemek Elektromos és 0,05 0 elektronikai hulladékok

70




0,2

0

0,05

0

0,1

0,25

0,2

0

0 0

0 0

24,675

26,62

0,2 0

0 6

A lakossági állattartás nem csökkent, így a képzıdı állati hulladék mennyisége is meghaladja a tervezett értéket.

Ezen hulladékok elkülönített győjtése nem került bevezetésre.

Minimális az eltérés; a csomagolási hulladékok mennyiségét a fogyasztási szokások nagyban befolyásolják. A gumi hulladék elkülönített győjtése nem került bevezetésre. A közterületek fenntartásából eredı zöld hulladék a településen kerül komposztálásra.

20. táblázat

A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Papír és karton 8,2 4,9 csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási 6,15 1,82 2006. évben Bordányból 11.620 kg -ot szállítottak el (házhoz menı sárga zsákos győjtésbıl hulladék származó hulladék). Fa csomagolási hulladék 1,5 0 Fém csomagolási hulladék 3,075 0 Vegyes összetételő Az 5 db hulladékgyőjtı sziget 1100 l-es konténerébıl származó üveg hulladék kompozit csomagolási 2 0 alkalmanként kerül elszállításra. A konténerek mindegyikébe átlag 250 kg üveg hulladék fér hulladék el. Egyéb, kevert csomagolási 0,5 4,9 hulladék Üveg csomagolási hulladék 15

71


21. táblázat

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje 2015. december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának kialakítása. A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása. A kül- és belterületen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. Hulladékszigetek illetve hulladékudvarok számának igény szerinti növelése. Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül. A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten győjtött hulladék mennyisége növekedjen.

A cél elérése érdekében tett intézkedések Forráskút, Bordány, Üllés és Zsombó önkormányzatok közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekednek, melyhez szükséges szennyvízkezelési és csatornázási engedélyes tervek már 2005-ben elkészültek. Szennyvíztisztításra vonatkozóan az együttmőködı felek rendelkeznek megvalósíthatósági tanulmánnyal, melyet Bordány képviselıtestülete már jóváhagyott. A megvalósított közös telepre kezdetben még szippantó kocsi szállítja majd a folyékony hulladékot, a települések csatornával való ellátása késıbbi fázis feladata. A tanulmány engedélyeztetése ill. terveztetése a négy önkormányzat közös feladata.

A jelenleg a településen található 5 db szelektív hulladékgyőjtı sziget kielégíti a lakosság igényeit. A lakosság körében egyre népszerőbb a hulladékok szelektív győjtése. A lakosság tudatformálásának részeként Bordány 2006. január 1-tıl Egészségbarát Település, mely keretében a község Egészségtervvel rendelkezik. 2007-tıl a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja a kommunális szilárd és szelektív hulladékot is, valamint bevezetésre került az ún. „sárga zsákos” győjtés is.


72



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 6413 6500±100 6700±200 Települési folyékony hulladék 62196 61000±400 60000±400 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen 23. táblázat

0 0 0 68609


66500±500

66700±600



Alapadat hiányában nem prognosztizálható.

2006.

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok

0 0 0 0 0 0,25

Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0 0 0 26,62 0 6

2008.

2010.

Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 0,2± 0,2± 0,05 0,05 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 28±2,5 30±3,5 Nem tervezhetı. 6±1 6±1

24. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. 2010. Papír és karton csomagolási hulladék 4,9 5,1±0,5 5,8±1 Mőanyag csomagolási hulladék 1,82 2±0,5 2,2±0,5 Fa csomagolási hulladék 0 Alapadat hiányában Fém csomagolási hulladék 0 nem prognosztizálható. Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 4,9 5,1±0,5 5,8±1 Üveg csomagolási hulladék 15 15,8±1 16,2±1

73


Textil csomagolási hulladék 0 Nem tervezhetı. Összesen 26,62 28±2,5 30±3,5 *A csomagolási hulladékok képzıdését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bıvülése, körének átalakulása jelentısen befolyásolja. Emiatt a képzıdı mennyiség nem prognosztizálható. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) Hulladéklerakó hely (hrsz: 0106/61-62.) rekultiválása. 2) Folyékony hulladékleürítı hely (hrsz.:120/124) felülvizsgálata. 3) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 4) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 5) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 6) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 7) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 8) Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. 9) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 10) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 11) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 12) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A település külterületén kislétesítmények, egyedi tisztító berendezések telepítése a sőrőbben beépített tanyás területrészeken. A csatornahálózat kiépítése Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása Az elkülönített győjtés terve: Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db külterületen). Hulladékudvar létesítése.

74


B/4. DOMASZÉK

B/4-1. Általános adatok Domaszék Szegedtıl mindössze 12 km-re nyugatra fekszik. A község délnyugaton Mórahalommal, észak-nyugati irányban Zákányszékkel és Bordánnyal, keleten Szegeddel, délen Röszkével határos. I.Demográfiai adatok Területe 5214,7 ha, melybıl belterület mindössze 175,6 ha. A helyi lakosság száma 4559 fı, melynek megközelítıen a fele a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 780, külterületi lakások száma 1000). A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 148 fı, a munkanélküliségi ráta a községben 3,24 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen jelentıs ipari mőködnek: • • • • • •

tevékenység nem alakult ki. A településen az alábbi vállalkozások DOMA-MED Egészségügyi Szolgáltató Kft. MÓRAHALOM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KREABETON BT. DOMAPLAST KFT. Horgászparadicsom ARANYESİ VENDÉGHÁZ

Domaszék belterületén található 1 db Tüzép telep, ill. egy kovácsmőhely is. A településen két benzinkút található, melyek közül egy belterületen, míg egy külterületen helyezkedik el. Mezıgazdaság Domaszék területén mintegy 500 egyéni vállalkozó foglalkozik mezıgazdasággal, melyek által mővelt földterület nagysága 5215 ha. A településen 575 fı a regisztrált ıstermelık száma. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 6500 Szarvasmarha 450 Ló 85 Juh 320 Sertés 1300 Nyúl 300 Forrás: Domaszék Község Önkormányzata, 2007.

75


A talaj átlagos AK-értéke 6 AK. Kevés szántóföldi kultúra terjedt el, többnyire saját állattenyésztési célra termesztenek búzát, kukoricát, rozst, tritikálét és árpát. Jellemzı a szántóföldi ill. hajtatásos zöldségtermesztés. A település fı termékei a paradicsom, paprika, burgonya és sárgarépa, mely utóbbiból az országos mennyiség jelentıs hányadát termesztik. Gyümölcsfélék közül fıleg ıszibarack és almatermesztés folyik. A mezıgazdasági termékeket a budapesti és dorozsmai nagybani piacon értékesítik. A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Mővelési ág megoszlása, 2006.

szántó gyep gyümölcsös kivett erdı nádas szılı kert


egyéb összes önálló terület lakások (m2) száma 15 1756328 0 49090599 15 52147108


Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág erdı gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szılı

110 447



583 595 271 2876 54 6056 260

3562141 2549998 341147 6870481 213540 32522155 1576050

19 3 131 10 124 2 35


alrészletek száma

108 409 448 584 271 2851 52 4577 250

76



226791 184168

11215 7333

110996 67732 8000 153973 26547 110022 119372

6110 4286 1259 2389 3954 5370 6062


Erdıgazdaság A kedvezıtlen termıhelyi adottságú területeket- ahol versenyképes mezıgazdasági termelést nem lehet folytatni – erdıtelepítéssel, talajvédı gyepesítéssel lehet hasznosítani. A területen a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság, és a Kiskundorozsma-Domaszék Vadásztársaság mőködnek. Halászat A település természetes felszíni vizekkel nem rendelkezik, területe vízföldtanilag a Tisza folyó jobb parti vízgyőjtı területéhez tartozik. A község a Tisza mélyárterén kívül helyezkedik el, így árvizek szempontjából nem tekinthetı veszélyeztetettnek. A horgászás szerelmeseinek kitőnı kikapcsolódási lehetıséget biztosít a Sziksós fürdı alatt lévı magán horgásztó. Idegenforgalom A településen két, építészetileg jelentıs templom áll. Az egyik az 1938-ban épült Zöldfás templom, a másik a modern vonalú, belterületi Szent Kereszt plébániatemplom, amely Perczel Dénes tervei alapján 1985-1988 között épült. A Köztársaság teret díszíti a világháború hıseinek emlékmőve. 2001. évi Falunapon szentelték fel a Köztársaság téri parkban az 1848-as és 1956-os események emlékére Erdélyben faragott kopjafákat. A településen az elmúlt években jelentısen megerısödött a civil élet, s nagy közösségi rendezvényekre kerül sor évrıl-évre, önkormányzati támogatással és széles lakossági összefogással. A rendezvények sorát a répafesztivál nyitja, mely évente június elsı hétvégén kerül megrendezésre. A rendezvény elsıdleges célja a település mezıgazdasági termelıinek ünneplése. A termelık a kiállítás során saját ízlésük és fantáziájuk szerint rendezik be standjaikat. A rendezvényt természetesen mulatság zárja. Domaszék büszkélkedhetett több évig a Guiness rekordok könyvébe is bekerült legnagyobb bográccsal, őrtartalma 2400 l. A községben borospincék várják a tájjellegő borokat megkóstolni kívánókat. Sétakocsikázást is szerveznek a vendégeknek, az igényeknek megfelelıen 4-5 hintó is rendelkezésre áll. A horgászás szerelmeseinek kitőnı kikapcsolódási lehetıséget biztosít a Sziksós fürdı alatt lévı magán horgásztó. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A község belterületén két út halad át, ahol jelentıs a személy és tehergépjármő forgalom: ezek az 55-ös fıút, és a Ruzsa, ill. Üllés irányába vezetı az 5431-es számú összekötı út. Az átmenı forgalom mellett a helyi közlekedés nagy része is ezeken az utakon bonyolódik. Az 55-ös út leterheltebb az átlagosnál, itt igen nagy az átmenı forgalom. Ennek oka, hogy a kiskundorozsmai nagybani piacra túlsúlyos jármővel szállítók elkerülik azokat az utakat, ahol súlykorlátozást vezettek be, így a nehéz tehergépkocsik a település útjait terhelik, jelentısen rontva azok mőszaki állapotát. A belterületi burkolt utak aránya 80%, melyek 96%-a pormentes burkolattal van ellátva. A külterületi utak burkolattal nincsenek ellátva. Az önkormányzat rendszeresen karbantartja azokat, de árkok, fasorok nincsenek kiépítve. Így az utak mentén parlagterület helyezkedik el, mely 2 m széles. Itt parlagfő és selyemkóró található. A területet az önkormányzat tartja karban. A nagy területen elhelyezkedı tanyavilág egyben jelentıs nagyságrendő, több mint 200 km hosszúságú úthálózatot is jelent. A tanyán élı lakosság szempontjából alapvetı kérdés ezen utak állapota, járhatósága.

77


A meglévı intézmények parkolási igénye közterületen biztosított. A tervezett építmények jármőveinek elhelyezését saját telken kell biztosítani. Vasúthálózat A település nem rendelkezik vasúthálózattal. Vízi úthálózat A település nem rendelkezik víziút hálózattal. IV.Környezeti jellemzık Levegı A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A légszennyezést okozó tényezık a főtésbıl, a közlekedésbıl, a mezıgazdasági tevékenységbıl adódnak. A forgalom a nappali zajterhelés növelése mellett levegıszennyezést okoz, amely a jármővek káros anyag kibocsátása mellett az idıszakosan kialakuló komoly porterhelésbıl tevıdik össze. A személygépjármővek többsége 1995-2004 évjáratú. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: Az Önkormányzat Mezıgazdasági és Környezetvédelmi Bizottságot üzemeltet. A régi hulladéklerakó bezárásra került, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. kezelésébe lett átadva. A rekultivációja folyamatban van. Mivel a települési szilárd hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. elszállítja, így –lerakás hiányában- bőzhatás nem keletkezik. Domaszék szelektív győjtést vezetett be a belterületen, a lakosság részére 120 l-es győjtıedényzet biztosításával. Külterületen hulladékgyőjtık kerültek kihelyezése. A lakosságnál képzıdı állati hulladék elszállításáról az állat tulajdonosa gondoskodik. A dögtér megszüntetése és rekultivációja megtörtént, mely pozitív hatással van a település levegıminıségére. Települési folyékony hulladék: A településen képzıdı folyékony hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. győjti és szállítja el a Szegedi Vízmő Zrt. szennyvíztisztító telepére. A település belterületének szennyvízcsatorna hálózattal való ellátottsága 100 %-os. A csatornán begyőjtött hulladék a Domaszék-Röszke közös szennyvíztisztító telepre kerül. Talaj A község területe a Duna-Tisza közi homokhátság DK-i oldalán helyezkedik el. Magán hordozza a homokhátság jellemzıit szelídebb formában. Tengerszintfeletti magassága 85-90 m Bf. A homokhátak közötti völgyekben idıszakosan vízzel borított területek-„semjékek”helyezkednek el. A kilúgozódások miatt ezek helyén szikes legelık alakultak ki. A Duna mai É-D-i irányú helyének kialakulása után a területalakítás munkáját a szél vette át. Az eolit eredető üledék felhalmozás vastagsága 80-100 m. Az üledékek felszínét holocén eredető futóhomok fedi, amelynek ÉNY-DK irányú szélfújta mélyületeit mésziszap és réti mészkı tölti ki.

78


V.Infrastruktúra Vízellátás Domaszék község belterületi lakosainak vízellátása felszín alatti vízkészletbıl 100 %-ban megoldott. A település kiépített vízmővel rendelkezik, melyet a Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény üzemeltet. A településen 943 víz bekötés történt, melyek által a lakosság számára szolgáltatott víz mennyisége 2006-ban 98.396 m3 volt. A külterületen található 30-40 m mélységő fúrt kutak házi vízellátást szolgálnak. Mezıgazdasági vállalatok öntözıvizét 100 m-nél mélyebb mélyfúrású kutak biztosítják, melyek vízjogi engedéllyel rendelkeznek. Az ivóvíz minısége a magyar szabványoknak megfelelı. Áramszolgáltatás Domaszék áramellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás A település számára a földgázt az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. szolgáltatja. Hírközlés (TV, telefon, internet) Domaszék lakosai számára az internet és kábeltévé szolgáltatást is a NOFILM Kft. nyújtja. VI.Természetvédelem és tájvédelem A település külterületén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága két nagyobb un. védett természeti területet nyilvánított védetté, ezek a Kisivánsziki és Furusi vízállásos, nádas, gyepes területek. Ezeken kívül számos un. természeti terület - általában gyep, nád, vízállás található még a külterületen, ahol az értékes növénytársulások és élıhelyek megmaradása érdekében a mővelési ág megváltoztatásához az Igazgatóság engedélye szükséges. Domaszék tájképi értékeit döntıen a vízállásos, nádas, gyepes területek látványa képviseli. Ezek a részek potenciális természeti területek. Említést érdemelnek még a jórészt monokultúrás mezıgazdasági táj sivárságát enyhítı erdısávok, facsoportok, valamint a fásított tanyák. Különösen szépek az egykori tanyasi iskolák körüli fásítások. Ezekhez hasonlóan szép természeti környezetben - facsoportok között, erdısáv mellett - található a Zöldfás Katolikus Ifjúsági Központ épületcsoportja is. A településen két épületet indokolt helyi védelemben részesíteni: • A Sárkányhegy utca elején a hajdani kisvasút épülete, mint helytörténeti emlék, • A Zöldfás templom, mint az alföldi téglatemplomok egyik képviselıje. Mindkét létesítmény esetében figyelmet kell fordítani a közvetlen környezet megfelelı színvonalú kialakítására, az oda nem illı létesítmények eltávolítására, illetve cseréjére. A település közigazgatási területén tíz jelentısebb régészeti lelıhelyet tartanak nyílván különbözı idıszakokból. Közülük öt szarmata kori, kettı honfoglalás kori, kettı bronzkori és egy neolit kori lelıhely, melyek régészeti feltárása és a leletek feldolgozása eddig csak részlegesen történt meg. VII.Területfelhasználás Domaszék település területe 5214,7 ha, melybıl 175,6 ha belterület, 5039,1 ha külterület. A község szétszórt, tanyás jellegő, ahol a lakótelkek nem alkotnak egységes településképet. A területen a lakóházak száma 1780, melybıl 780 belterületen és 1000 külterületen található. A belterület nagy része falusias jellegő lakóterület. Belterületen az elmúlt két év során új zöldterület nem létesült.

79


Külterületen az ingatlanok szórvány tanyaként egymástól jelentıs távolságra helyezkednek el. A külterület jelentıs mérető összefüggı erdıterületekbıl és egységes mezıgazdasági mővelésbe vont területekbıl áll. A szakszövetkezet jogutód nélkül szőnt meg, a tagok egy része új szövetkezetbe tömörült, de tevékenységet nem folytat. A szövetkezet elosztásakor ez a terület gazdátlan maradt, így ma a Nemzeti Földalapkezelı tulajdonában van. VIII. Domaszék Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése

X


X


X


⁭


⁭


⁭


⁭


⁭


⁭


⁭


⁭


X


X


⁭


X X


Forrás: Domaszék Önkormányzat, a 2007. évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része

80



A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 1212,24 Települési folyékony hulladék 78716,8 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 79929,04 2. táblázat




Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék *(zöld hulladék)

Mennyiség 0 0 0 0 0 n.a. 0 0 0 18,705 0 0,45

*Az egyéb veszélyes hulladékok közé tartozik a használt sütıolaj és sütızsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló „zöld” hulladék, valamint a konyhai hulladékok tartoznak. A zöld hulladékot az önkormányzat külterületen, saját tulajdonában lévı ingatlanán komposztál. 3. táblázat




13,525 3,63 0 0 0 0 1,55 0 18,705

81


II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna): a településen nem található felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladék. Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): Domaszéken nincs ilyen hulladék felhalmozva. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna): A településen nem található felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 4. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 0 1212,24 Települési folyékony hulladék 0 78716,8 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 0 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 0 Összesen 0 79929,04 5. táblázat



Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Hulladékolajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 Elektromos és elektronikai 0 0 hulladékok Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 Állati eredető hulladékok 0 n.a. Növényvédı-szerek és 0 0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0 Csomagolási hulladékok összesen 0 18,705 Gumi 0 0 Egyéb hulladék* (zöld hulladék) 0 0

82


6. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 13,525 Mőanyag csomagolási hulladék 0 3,63 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 1,55 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 18,705 0 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 7. táblázat

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 1212,24 100 Települési folyékony hulladék 0 0 0 0 78716,8 100 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb 0 0 0 0 0 0 inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 0 0 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 0 0 0 100 veszélyes hulladékok Összesen 0 0 0 0 79929,04 100 8. táblázat

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 0 0 Hulladékolajok 0 0 0 0 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 0 0 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 0 0 0 0 Állati eredető hulladékok 0 0 0 0 n.a. 0 Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 0 0 0 0 Azbeszt 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0 0 Nem veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 18,155 100 Csomagolási hulladékok összesen 0 0 0 0 18,705 100 Gumi 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék (zöld hulladék) 0 0 0 0 0,45 100 A csomagolási hulladékok kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történt. A zöld hulladék komposztálásra kerül.

83


B/4-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése a település bel- és külterületén önkormányzati rendelettel bevezetésre került. A szilárd hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. győjti és szállítja el a Szegedi Környezetgazdálkodási KHT. Sándorfalvi úti lerakójára. A külterület nem rendelkezik szennyvíz csatorna-hálózattal, így a települési folyékony hulladék győjtése helyi rendelet alapján a belterületre korlátozódik. A folyékony hulladék begyőjtését a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. végzi. A hulladék a Szegedi Vízmő Zrt. szennyvíztisztító telepére kerül kezelés céljából. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 9. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma érvényességi ideje 6728 Szeged, 6728 Szeged, Sándorfalvi úti regionális 11.099-1-27/2004 15 év Szegedi Városgazda sor 1. kommunális hulladéklerakó Környezetgazdálkodási KHT. Városgazda sor 1. egységes környezethasználati engedélye Csongrád Megyei 6724 Szeged, 6724 Szeged, szilárd és folyékony H-2315/2001. n.a. Településtisztasági Kft. Cserzy Mihály u. 32. Cserzy Mihály u. 32. települési kommunális hulladékok begyőjtési és szállítási engedély B/4-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.

84


B/4-5. A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok győjtése és szállítása 10. táblázat Hulladék Települési szilárd hulladék Szelektív hulladék

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékneve (település) mennyiség (t/év) Csongrád Megyei 6724 Szeged, 12033 Településtisztasági Cserzy Mihály Kft. u. 32. Csongrád Megyei 6724 Szeged, 18,705 Településtisztasági Cserzy M. u. Kft. 30/B.



15000

Öntömörítıs gépjármő

15000

Öntömörítıs gépjármő

Kezelı megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.

A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában: nincs ilyen szervezet. Elkülönített győjtés jellemzıi: A szelektív hulladékgyőjtés a településen bevezetésre került, így papír, mőanyag és üveg frakciók elkülönített győjtésére van mód. 11. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) Kezelt hulladék megnevezése, címe kód Szegedi Környezetgazdálkodási D 5 Nem veszélyes lakossági Kht., Szeged, Városgazda sor 1. hulladék

85

Kapacitás (t/év) 179000





Hulladék

Győjtıkörzet

Szállítóeszköz



A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 13.táblázat A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely Lerakó Győjtési Lerakott hulladék Lerakott hulladék 2 (hrsz, terület m ) típusa körzet megnevezése mennyisége tonna Domaszék külterület, Rendezett Domaszék Települési szilárd 50000 Hrsz.: 0201/31. szilárd hulladék és veszélyes hulladéklerahulladék kó

Engedélyezett kapacitás m3 0

Tényleges szabad kapacitás m3 0

A hulladéklerakó teljeskörő környezetvédelmi felülvizsgálata elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelıséghez. A hulladéklerakó bezárásra került, rekultiválására és a hulladékudvar létesítésére ez engedélyezési tervek elkészültek. Jelenleg a hulladéklerakó rekultivációja folyamatban van.

86




A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött Székhelye, engedélyezett Begyőjtı neve Kezelési mód mennyiség telephelye mennyiség t/év t/év 181 Csongrád Megyei 6724 Szeged, Cserzy n.a. Szegedi Vízmő Településtisztasági M. u. 30/B. Zrt. Kft. szennyvíztisztító telepére történı beszállítás A település belterületén a csatornázottság 100%-os. A többi helyen zárt, vagy szikkasztó jellegő (30%) egyedi megoldás található, ahonnan szükség szerinti gyakorisággal szippantással szállítja el a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. a szennyvizet és a szennyvíziszapot. A településen az éves vízfogyasztásból számított szennyvíz mennyisége 78716,8 t/év. 16. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Biológiai tisztítás 181 Szegedi Vízmő Zrt. Biológiai tisztítás 78535,8 Domaszék-Röszke közös szennyvíztisztító telep. III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése A Röszkével közösen épített szennyvíztisztító telepen van szennyvízfogadásra kialakított hely, illetve a mórahalmi szennyvíztelepen is van mód a szippantott szennyvíz fogadására és tisztítására. A telep 500+40m3/d kapacitású BIO-CLEAR-505 típusú biológiai tisztító, mely 2x250 m3/d kapacitással került kiépítésre. Eleveniszapos rendszer aerob iszapstabilizációval, szimultán nitrifikációval-denitrifikációval és biológiai foszforeltávolítással mőködik. Jelenlegi terhelése 200250 m3/d. A közös szennyvíztisztító által kibocsátott tisztított szennyvíz befogadója a Simonközi csatorna 0+600 km szelvénye. A keletkezı iszap Szegedre, a Sándorfalvi úti szeméttelepre kerül.

87



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 580+3 1212,24 Az eltérés oka lehet a kiszállításból eredı pontos mennyiségi nyilvántartás megléte. Települési folyékony A településen képzıdı folyékony hulladék mennyisége csupán a lakosság számára 12600+50 78716,8 hulladék szolgáltatott víz mennyiségébıl becsült érték. Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok 0 0 és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és Nincs eltérés. élelmiszeripari nem 0 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói 0 0 nem veszélyes hulladékok 18. táblázat


A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Hulladékolajok Az adatok közt nincs eltérés, nem történik meg ezen hulladékok elkülönített győjtése. 0 0 Akkumulátorok és 0 0 szárazelemek Elektromos és elektronikai 0 0 hulladékok Kiselejtezett 0 0 gépjármővek

88



Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok össz. Gumi Egyéb hulladék

0

0

0

n.a.

0

0

0 0

0 0

7,36+0,3

18,705

0

0

0

0,45

A szelektív hulladékgyőjtés bevezetésre került, így az elkülönítetten győjtött hulladékok mennyisége megnıtt. A gumi hulladékok elkülönített győjtési rendszere még nem alakult ki a településen. A közterületek fenntartásából eredı zöld hulladék mennyisége az Önkormányzat külterületi ingatlanán kerül komposztálásra.

19. táblázat

A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Papír és karton 3,35+0,3 13,525 A szelektív hulladékgyőjtés bevezetésével az elkülönítetten győjtött papír-és mőanyag csomagolási hulladék hulladékok mennyisége megnıtt. Mőanyag csomagolási 1,34+0,3 3,63 hulladék Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételő 0 0 kompozit csomagolási Ezen hulladéktípusok elkülönített győjtésére a településen jelenleg nincs mód. hulladék Egyéb, kevert csomagolási 0 0 hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

0 0

1,55 0

Az üveg hulladékok szelektív győjtése a településen bevezetésre került. Nincs eltérés.

89


20. táblázat

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje 2015. december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése. A területen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. Hulladéksziget, illetve hulladékudvar létesítése a településen. A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten győjtött hulladék mennyisége jelentısen növekedjen.


A település belterületének szennyvízcsatorna hálózattal való ellátottsága 100%-os, ahonnan a lakosságnál képzıdı szennyvíz a Domaszék-Röszke közös szennyvíztisztító telepre kerül.

Domaszék rendelkezik szelektív hulladékgyőjtı szigettel, ahol papír, mőanyag és üveg hulladék elkülönített győjtésére van mód. A település területén az ISPA projekt keretében hulladékudvar kerül kialakításra.


90



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 1212,24 1230±10 1250±10 Települési folyékony hulladék 78716,8 80000±500 81000±500 Kommunális szennyvíziszap 0 Alapadat hiányában nem Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 prognosztizálható. hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 Alapadat hiányában nem hulladékok prognosztizálható. Összesen 79929,04 81230±510 82250±510 22. táblázat




2006.

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi

0 0 0 0 0 n.a. 0 0 0 18,705 0

Egyéb hulladék

0,4

2008.

2010.


21±2,5

24,3± 2,3 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 0,4±0,1 0,4±0,1

23. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. 2010. Papír és karton csomagolási hulladék 13,525 15±1 17±1 Mőanyag csomagolási hulladék 3,63 4±1 5±1 Alapadat hiányában Fa csomagolási hulladék 0 nem prognosztizálható. Fém csomagolási hulladék 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0

91


Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

0 1,55 0

Összesen

18,705

2±0,5 2,3±0,3 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 21±2,5 24,3±2,3

A település belterületén 100%-os a csatornázottság. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) Hulladéklerakó hely (hrsz. 0201/31) rekultiválása. 2) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 4) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 5) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 6) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 7) Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. 8) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 9) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009ig. 10) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 11) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A külterületen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A külterületi csatornahálózat kiépítése A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása Az elkülönített győjtés terve: Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). Hulladékszigetek elhelyezése külterületen is. Hulladékudvar létesítése. A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített győjtésének bevezetése.

92


B/5. FORRÁSKÚT

B/5-1. Általános adatok Forráskút Szegedtıl 23 km-re Magyarország délkeleti részén, a Duna-Tisza közi homokhátság területén található tipikus alföldi homokhátsági tanyás település, mely a Szegedet és Kiskunmajsát összekötı út mentén terül el. I.Demográfiai adatok Forráskút közigazgatási területe 3666,6 ha, ahol a helyi lakosság száma 2182 fı, melynek megközelítıen a fele a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 595, külterületi lakások száma 450). A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 90 fı, a munkanélküliségi ráta a községben így 4,12 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek Forráskút területén jelentıs ipari tevékenység nem alakult ki, a településen csupán egy mezıgazdasági gépgyártással és alkatrészgyártással foglalkozó vállalkozás (FORRÁS GÉPEK KFT., 6793 Forráskút, Szegedi út 47.), illetve egy benzinkút található. Mezıgazdaság Forráskút területének 60%-a szántó mővelés alatt áll, ebbıl adódóan a község külterületi gazdálkodására a szántóföldi növénytermesztés jellemzı. A területen 706 egyéni gazdálkodás található, melyek által mővelt földterület nagysága mintegy 3188 ha-ra tehetı. A település területén a regisztrált ıstermelık száma 510 fı. Jelentıs nagyságrendben található gyümölcsös (6,74%), illetve szılıültetvény (1,89%). A külterületen a térség termáladottságait kihasználva számos helyen találhatóak hajtatott növénytermesztéssel foglalkozó kertészetek. A mezıgazdasági kertes területeken jellemzıen fóliasátras növénytermesztés folyik, leginkább zöldséggel, paradicsommal, illetve paprikával foglalkozik a lakosság. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 113 662 Szarvasmarha 230 Ló 70 Juh 235 Sertés 1518 Nyúl 260 Forrás: Forráskút Község Önkormányzata, 2007.

93



szántó gyep gyümölcsös kivett erdı nádas szılı fásított



legkisebb átlagos legnagyobb földrészlet földrészlet földrészlet terület terület 2 terület (m ) (m2) (m2) 1268794 32 24954 1669 35397230 51 204364 14436 36666024 összes terület (m2)

Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág erdı fásított terület gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös kivett nádas szántó szılı

101 1



239

258

1149282

512 242 1474 18 1566 90

683 253 1479 19 1937 92

4261702 2471223 3811009 67225 21991826 694582


alrészletek száma

100 1

94



204364 4172

21931 4172

400

49540

4455

147 83 32 422 124 863

74195 93730 76624 14962 173428 59931

6240 9768 2577 3538 11354 7550


Erdıgazdaság Forráskút területén 221,5 ha erdı található, melyek a Potyondi Vadásztársaság, a Móra Ferenc Vadásztársaság, és az Öszeszék és Környéke Földtulajdonosok Vadász Egyesülete alá tartoznak. A felsorolt vadásztársaságok tevékenységi körébe tartozik a vadvédelem és a vadászat. A területen tervezett vadgazdálkodás nem folyik. Halászat Forráskút vízföldtanilag a Tisza folyó jobb parti homokhátsági vízgyőjtı területéhez tartozik, területén felszíni vízfolyás jelenleg nem található. Az idıszakos belvizeket a Tiszához ÉNY-DK-i irányban egymással párhuzamosan fekvı csatornák vezetik le. A kistájnak mintegy 14 többé-kevésbé állandó viző tava van, melyek közül a legnagyobb területőek a mórahalmi Nagysziksós-tó 99 ha, a Madarász-tó 37 ha, a forráskúti İszeszék 50 ha. Többfunkciós tározó a Matty-ér (70 ha). A község területén egy horgásztó található. A település rendelkezik belvízelvezetı csatornahálózattal. Idegenforgalom A község központjában, a parkban a II. világháború hısi halottjainak állított emlékmő látható. Forráskúton egyetlen mőemlék épület található, az 1906-ban épült római katolikus templom. A templom búcsúja „Jézus mennybemenetelének ünnepén”, a pünkösd elıtti vasárnapon van. Élt egy néphagyomány, mely szerint (a tatárjárás elıtt) már állt itt egy templom, amely elsüllyedt, de jelesnapok éjszakáján (Szt. György, Szt. István, Szt. Mihály), éjfélkor a beavatottak még hallhatják a harang kongását. Az évente megrendezésre kerülı helyi hagyományırzı mulatságok közül külön említést érdemel a Tuskóhúzás, az Aratóbál, a Szüreti Mulatság, a Szántóverseny, és az augusztus harmadik szombatján megrendezésre kerülı Forráskúti Falunap. A község nyugati határán elterülı mesterséges tó egész éves horgász lehetıséget biztosít. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A község közelében húzódik az 50. sz. fıút, melyrıl az 5422. j. úton keresztül érhetı el a település. A község úthálózata az 5405. j. összekötı úttal párhuzamos és merıleges vonalvezetéső, az utcák szélessége változó. Az 5405-ös jelő út 45+014-48+777 számú szakaszának burkolatszélesítése és megerısítése ROP fejlesztésbıl megvalósult, mely csökkenti a belterületi szálló por terhelést. A belterületi burkolt, pormentes utak aránya 100%. A térség közúti hálózatsőrősége megfelelı, a község legfontosabb útjai az országos közúthálózat részét is képezik. A forgalmi utakon felül kialakult lakóutcák a forgalmat elbírják. A községben kerékpárút létesült, a gyalogútvonalak mennyisége megfelelı. Az országos közúti forgalom szempontjából a legfontosabb utak a következık: • 5405. j. Kiskunmajsa-Szeged összekötı út, • 5422. j. Balástya-Forráskút összekötı út, • 5426. j. Forráskút-Üllés összekötı út. A község déli részén található üzemanyagtöltı állomás kútjainak kapacitása a jelenlegi igényeket maradéktalanul képes kielégíteni. A községben a parkolási lehetıségek megfelelık, így újabb kijelölt parkolók létesítésére szükséglet nincs. Forráskút község saját, helyi autóbuszvonallal nem rendelkezik, az ellátottságot az átmenı forgalmú buszok biztosítják. Az országos közutakat használó tömegközlekedést a VOLÁN helyközi és távolsági járatai bonyolítják.

95


Vasúthálózat A település nem rendelkezik vasúthálózattal. Vízi úthálózat Forráskút nem rendelkezik vízi úthálózattal. A jelentısebb csatornák a Fehértó-Majsai fıcsatorna, a Dorozsma-Halasi fıcsatorna, a Dorozsma-Majsai fıcsatorna, a Domaszéki fıcsatorna, a Széksóstói-Paphalmi fıcsatorna, az Algyıi fıcsatorna és a Kisteleki fıcsatorna. IV.Környezeti jellemzık Levegı Forráskút község területén, illetve annak közvetlen környezetében nincs olyan létesítmény, mely jelentısen befolyásolná a környezet állapotát. Míg a térségben csupán kis mértékben észlelhetı a közlekedésbıl és főtésbıl származó szennyezés, jelentısebb légszennyezést okoz a szálló, illetve az ülepedı por. A község környezetében található mőveletlen tanyaudvarok, valamint elhagyott tanyák pollenszennyezés szempontjából kockázatot jelentenek, míg a jól karbantartott dőlıutak, a külterületen található védett semlyékek, megmővelt szántó és gyümölcsös területek pollenszennyezése nem jellemzı. A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. A belterületi burkolt utak aránya 100 %-os. A regisztrált ıstermelık száma a 2007. évben 510 volt. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: A kommunális hulladék szállítás közszolgáltatás bevezetése megtörtént, a szolgáltató a Laczi és fiai Kft. A településen képzıdı kommunális szilárd hulladék mennyisége 90,4 tonna/év. A települési szilárd hulladéklerakó teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálata megtörtént, engedélyezésre benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelıséghez. A dokumentáció a tevékenység megszüntetését és a terület rekultivációját javasolja. Szegeden és térségében megvalósításra kerül a 2000/HU/16/P/PE/005. számú „Szeged Regionális Hulladékgazdálkodási Programja” elnevezéső Kohéziós Alap projekt. Ez összesen 33 települést érint, köztük Forráskút községét. Ez tartalmazza a települési hulladéklerakó helyben történı rekultiválását, hulladékudvar építését, ill.1 db győjtısziget kialakítását a Petıfi Sándor utcában. A 2004-ben aláírt építési szerzıdés keretében a meglévı hulladéklerakó korszerősítése valósul meg, melynek során a meglévı depóniatér lezárását és annak tetején az új lerakótér aljzatszigetelését oldják meg. Kiépítésre kerül a csurgalékvízgyőjtı drén-hálózat, szivárgó résfal, biogázkutak és biogázgyőjtı hálózat is. A projekt tartalmazza egy szennyvíztisztító telep és egy gázhasznosító mő megépítését, valamint egy komposztáló telep létesítését a szükséges csarnoképületekkel együtt. A felügyelıség határozata szerint a lerakóra a hulladék behordása 2006. február 28-ig engedélyezett, mely engedély 2006. március 31-ig érvényes. Ezt követıen a Laczi és Fiai Település-szolgáltató Kft. a hulladékot a szegedi központi lerakóra szállítja (Sándorfalvi úti lerakó). A község területén képzıdı állati eredető hulladékot az ATEV Rt. 2006. aug. 10-tıl szerzıdés keretében győjtıjáratban szállítja el.

96


Évente kétszer (tavasszal és ısszel) kerül sor lomtalanításra, melyet szintén a Laczi és Fiai Település-szolgáltató Kft. végez. Települési folyékony hulladék: A községben jelenleg közüzemi szennyvízcsatorna, illetve szennyvíztisztítás nincs. A keletkezı folyékony hulladékot a Laczi és Fiai Kft. győjti és szállítja el. Forráskút, Bordány, Üllés és Zsombó önkormányzatok közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekednek, melyhez szükséges szennyvízkezelési és csatornázási engedélyes tervek már 2005-ben elkészültek. Szennyvíztisztításra vonatkozóan az együttmőködı felek rendelkeznek megvalósíthatósági tanulmánnyal. A megvalósított közös telepre kezdetben még szippantó kocsi szállítja majd a folyékony hulladékot, a települések csatornával való ellátása késıbbi fázis feladata. A tanulmány engedélyeztetése ill. terveztetése a négy önkormányzat közös feladata. Talaj A térség talajképzıdést befolyásoló, felszínhez közelálló rétege a terület 70-75%-án laza törmelékes kızet: homok. Itt a homoktalaj két fajtáját találhatjuk meg: a homokos terület nagy hányadán humuszban szegény, de gazdag mésztartalmú futóhomok van, míg kisebb részben fellelhetı a csernozjom jellegő homok is. V.Infrastruktúra Vízellátás Forráskút vízellátását a Térségi Vízmő Üzemeltetési Intézmény biztosítja. A település vízellátási rendszere teljes körően kiépített, a teljes vízhálózat hossza 11,5 km. Az összes ellátott ingatlan száma 606, melybıl 577 lakossági és 29 közületi bekötés. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 2006-ban 52 875 m3 volt. A községben ivóvíz ellátás céljára a vízmő (Petıfi utca) területén található 2 db mélyfúrású kút. A II. számú kút vezérkútként rendszeresen üzemel, míg a III. számú kút tartalékként áll rendelkezésre, illetve a nyári csúcsidıszakban segít be a termelésbe. Áramszolgáltatás A település áramellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás Forráskút területén az Égáz-Dégáz Gázszolgáltató Zrt. gázellátásért felelıs vállalat. A fogyasztókhoz Üllésrıl jut el a gáz a hálózat segítségével. A helyi gázfogadó állomás megfelelıen mőködik, a település lefedettsége 100%-os. Hírközlés (TV, telefon, internet) A településen élık számára az Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt. biztosítja az internet hozzáférést, míg a kábeltévét a Szélmalom Kábeltévé Rt. szolgáltatja. VI.Természetvédelem és tájvédelem Forráskút község teljes külterülete a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén lévı Érzékeny Természeti Területek rendszeréhez tartozik. A község területén igen nagy kiterjedéső, természetközeli állapotban megmaradt semlyékes területek találhatók. A természeti területek közül a Gyapjas dőlıben, a csólyospálosi határnál horgásztó üzemel.

97


Forráskút külterületét a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság aktuális nyilvántartása szerint egyetlen országos jelentıségő védett természeti terület, ún. ex lege védett szikes tó terület érinti. Ezen kívül csak az országos ökológiai hálózat részeként jelölt élıhelyeket tart nyilván az Igazgatóság, egyéb védett természeti terület, illetve Natura 2000 terület nem szerepel a természetvédelmi adatbázisokban. Az országos ökológiai hálózatnak ugyancsak részét képezi parti sávjával egyetemben - a település külterületét átszelı Dorozsma-Halasi-fıcsatorna és Dorozsma-Majsai-fıcsatorna. Csongrád megyében 2 térség került a kiemelten fontos érzékeny területi besorolás alá, melyek egyike a Tisza homokhátsági vízgyőjtıje, mely magába foglalja Forráskút területét is. VII.Területfelhasználás Forráskút teljes területe 3666,6 ha, melybıl 126,8 ha belterület. A település az Átokháza és Forráskút dőlıkben sőrőn lakott tanyák környezetében alakult ki tervezett hálós út kialakítású térszerkezettel. Az igazgatási terület zöldfelületi rendszerének alapját a külterületen lévı védett természeti területek, az erdıfoltok és az azokat kiegészítı mezıvédı erdısávok, valamint a szılı- és gyümölcsültetvények alkotják. A természeti területekben gazdag külterület szinte fátlan belterülethez kapcsolódik. A község belterületén megtalálható zöldfelületek: ▪ A Polgármesteri Hivatal elıtti tér: Forráskút központjában található közpark, mely fiatal növényekkel fásított. A téren található II. Világháborús Emlékmővet fasor köti össze a Polgármesteri Hivatallal. ▪ Jókai utcai közpark: az épületek elıtti zöldfelület fiatal növényekkel fásított. Az utcában széles zöldsáv található. ▪ Víztorony tér: a terület jelenleg fásítatlan. A központban meglévı közparkot 2005-ben AVOP pályázat keretében az önkormányzat felújította.

98


VIII. Forráskút Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése

X


X

3. Közterületek zöld felületeinek kezelésébıl származó zöld hulladékok győjtése és kezelése

X

4. Óvodai, iskolai konyhai hulladékok (ételmaradékok) győjtése, kezelése

X


X

6. Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak győjtése és kezelése

X

7. Lakosságnál képzıdı állati tetemek győjtése, kezelése

X


€


€


€


€


X


€


€

15. Közszolgáltatás megszervezése: Szilárd kommunális hulladékra X Folyékony kommunális hulladékra

X

Forrás: Forráskút Önkormányzat, a 2007. évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része

99



A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 90,4 Települési folyékony hulladék 42300 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok n.a. Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 1,2 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 23,2 Összesen 42414,8

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáram nincs a településen. Az egészségügyi ellátás során keletkezı hulladékok (0,19 t/év) a vállalkozó háziorvos tulajdonát képezik, ezek átmeneti tárolásáról és kezelınek történı átadásáról ı köteles gondoskodni. Az egészségügyi hulladékot a SZOTE Szolgáltató Kht. szállítja el. A településen képzıdı állati hulladékot bejelentésre az ATEV Rt. szállítja el. 2006-ban ez a mennyiség 0 t/év volt. A RE-BAT Kht. által begyőjtött használt elemek mennyiségérıl az Önkormányzat nem rendelkezik adatokkal. 2. táblázat


Szelektíven győjtött mennyiség (t/év)*

Papír és karton csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen * Az iskolai papír –és fémgyőjtés során begyőjtött hulladékok.

12,8 0 0 0 0 10,1 0 0 22,9

II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna): A felügyelıség határozata szerint a lerakóra a hulladék behordása 2006. február 28-ig engedélyezett, mely engedély 2006. március 31-ig érvényes. A forráskúti szilárd hulladéklerakó bezárásra került, így a településen nem található felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladék. Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): Forráskúton nincs felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladék. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna): a településen nincs felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladék.

100


III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 3. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 0 90,4 Települési folyékony hulladék 0 42300 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 n.a. Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 1,2 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 23,2 Összesen 0 42414,8 4. táblázat



Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Hulladékolajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 Elektromos és elektronikai 0 0 hulladékok Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0,19 Állati eredető hulladékok 0 0 Növényvédı-szerek és 0 0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0 Csomagolási hulladékok összesen 0 22,9 Gumi 0 0 Egyéb hulladék 0 0

5. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 12,8 Mőanyag csomagolási hulladék 0 0 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 10,1 Üveg csomagolási hulladék 0 0 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 22,9 0

101



A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 90,4 100 Települési folyékony hulladék* 0 0 0 0 42300 100 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 0 0 0 n.a. 0 hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 0 1,2 100 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 0 0 23,2 100 veszélyes hulladékok Összesen 0 0 0 0 42414,8 100 *A települési folyékony hulladék nagy része elszikkad, csupán 74 t kerül begyőjtésre és elszállításra. 7. táblázat

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 0,19 100 Hulladékolajok 0 0 0 0 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 0 0 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 0 0 0,19 100 Állati eredető hulladékok 0 0 0 0 0 0 Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 0 0 0 0 Azbeszt 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0 0 Nem veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 22,9 100 Csomagolási hulladékok összesen 0 0 0 0 22,9 100 Gumi 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0 0 0 A csomagolási hulladékok kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történt.

102


B/5-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése és szállítása közszolgáltatás keretében bevezetésre került, a szolgáltató a Laczi és fiai Kft. A kommunális hulladékok elszállítása a Sándorfalvi úti lerakóra történik. A települési folyékony hulladék győjtése: a települési folyékony hulladék nagy része elszikkad, 2006-ban a Laczi és Fiai Kft. 74 t folyékony hulladékot szállított el a Szegedi Vízmő Rt. déli átemelı telepére. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 8. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma érvényesség i ideje Laczi és Fiai Település- 6758 Röszke, 6758 Röszke Engedély hulladékok 14/1348/3/2006. 2009. 04. 22 szolgáltató Kft. József Attila u. Külterület,hrsz begyőjtésére 60. 033/29. MARYLOR Kft. Kiskunhalas, Kiskunhalas, Közétkeztetésbıl származó 12.1/4756-1/2007. határozatlan Bálvány u. 4. Bálvány u. 4. ételhulladék, használt sütıolaj és zsír ártalmatlanításra történı átvétel és szállítása 6800 ATEV Fehérjefeldolgozó 1097 Budapest Állati hulladék győjtése és 6125/001/CSONG./2003 2008.12.09. Hódmezıvásárhely, Zrt. Illatos u. 23. szállítása Tanya 1232/B.

RE-BAT Kht. (elemgyőjtés) Design Termelı, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. SZOTE Szolgáltató Kht.

6728 Szeged, 6728 Szeged, A veszélyes hulladék begyőjtést, elıkezelést, szállítást, ideiglenes vagy Budapesti út 4. Budapesti út 4. végleges lerakást, tárolást, ártalmatlanítást alvállalkozóval végeztetik (Design Kft.) 6000 Kecskemét, 6000 Kecskemét, Veszélyes és nem veszélyes 14-4663/2/2005. 2008.07. 30. Ipar u. 6. Ipar u. 6. hulladékok szállítása és begyőjtése Hulladékok begyőjtése 14-6696/6/2006 2010.01.15. Hulladékok kezelése 18625-5 8/2006 2010.09. Szeged, Tisza L. Szeged, Tisza L. Veszélyes hulladék győjtése és 53.335-18/2000. n.a. krt. 107. krt. 107. szállítása H-3112/3/2002.

103


B/5-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. B/5-5. A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok győjtése és szállítása 9. táblázat Hulladék Szilárd kommunális hulladék 10. táblázat Hulladék Állati tetemek Ételhulladék, sütızsiradék Elemek Egészségügyi hulladékok

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékneve (település) mennyiség (t/év) Laczi és Fiai 6758 Röszke, 90,4 TelepülésJózsef Attila u. szolgáltató Kft. 60.

Begyőjtı kapacitása (t/év) n.a.



n.a.

Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Sándorfalvi úti lerakó

A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, Székhely hulladékkapacitása használt szállító neve (település) mennyiség (t/év) (t/év) szállítóeszköz ATEV Rt. Hódmezıvásárhely 0 60000 n.a. MARYLOR Kft. Kiskunhalas 1,2 n.a. n.a. RE-BAT Kht. SZOTE Szolgáltató Kht.

Szeged Szeged

n.a. 0,19

n.a. n.a.

n.a. n.a.

Átvevı kezelı megnevezése ATEV Rt. n.a. Design Kft. n.a.

Elkülönített győjtés jellemzıi: A RE’LEM Kht. elemgyőjtıt helyezett el az általános iskolában, a 17. sz. ABC területén, a 29. sz. vegyesboltban, ill. az iparcikk üzletben.

104


11. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) megnevezése, címe kód ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. P0299 Design Kft. n.a. Szegedi Környezetgazdálkodási D5 Kht. 12. táblázat Telephely Szeged, Sándorfalvi út

Kezelt hulladék

Kihasználtság (%)

Kapacitás (t/év)

Vegyes állati hulla Veszélyes hulladék Nem veszélyes lakossági hulladék

70700 n.a. 179.000

80 n.a. 100


Hulladék

Győjtıkörzet

Szállítóeszköz



A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 13.táblázat A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely Lerakó Győjtési Lerakott hulladék Lerakott hulladék 2 (hrsz, terület m ) típusa körzet megnevezése mennyisége tonna Forráskút, hrsz. 057/17. Települési Forráskút Lakossági kommunális szilárd hulladék hulladéklerakó

105


Tényleges szabad kapacitás m3 -



A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség Leé (m3/év/fı) t/év Települési folyékony hulladék 19,38 42300 A község nem rendelkezik szennyvízelvezetı hálózattal. Az önkormányzat az intézményeinél képzıdött szennyvizet a Laczi és fiai Kft-vel szállíttatja, illetve a folyékony hulladék szállítás közszolgáltatásának megszervezésekor a lakosságnak is ezt a szállítást javasolta. 15. táblázat

A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött Begyőjtı engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség neve mennyiség t/év t/év 74 Laczi és Fiai 6758 Röszke, n.a. Kft. József Attila u. 60.

Kezelési mód Szállítás a Szegedi Vízmő Rt. déli átemelı telepére

A település belterületén a szennyvízcsatornák kiépítettsége 0%-os. 16. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Biológiai tisztítás 74 Szegedi Vízmő Rt. III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége: a településen nincs szennyvíztisztító mő, így szennyvíziszap sem képzıdik.

106



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 325±5 90,4 A szelektív hulladékgyőjtés bevezetése, a szolgáltató pontos nyilvántartása, ill. a fogyasztási szokások változása idézte elı az adatok eltérését. Települési folyékony 40000±50 42300 A településen képzıdı folyékony hulladék nagy része elszikkad, így annak mennyiségét hulladék csak a lakosságnak szolgáltatott víz mennyiségébıl lehet becsülni. Kommunális szennyvíziszap n.a. 0 Nincs eltérés. Építési-bontási hulladékok n.a. n.a. és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és 31±1 1,2 Mivel az ételmaradékok elszállításra kerülnek, ezért a jelen dokumentumban pontos adat élelmiszeripari nem megadására volt lehetıség. veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói 10±1 23,2 A gazdasági szektor változása miatt nem lehet pontos tervezést végrehajtani ezen nem veszélyes hulladékok hulladékok tekintetében. A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége: adathiány miatt nem történt tervezés. A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége: a csomagolási hulladékok képzıdését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bıvülése, körének átalakulása jelentısen befolyásolja. Emiatt a képzıdı mennyiség – alapadatok hiányában – nem volt prognosztizálható. 18. táblázat

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A

A cél elérése érdekében tett intézkedések Forráskút, Bordány, Üllés és Zsombó önkormányzatok közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekednek, melyhez szükséges szennyvízkezelési és csatornázási engedélyes tervek már 2005-ben elkészültek. Szennyvíztisztításra vonatkozóan az együttmőködı felek rendelkeznek megvalósíthatósági tanulmánnyal. A megvalósított közös telepre kezdetben

107


megvalósulás határideje 2015. december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése fejlesztése. A település közigazgatási területén képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. Hulladéksziget, illetve hulladékudvar létesítése a településen.

A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten győjtött hulladék mennyiségének jelentıs növelése.

még szippantó kocsi szállítja majd a folyékony hulladékot, a települések csatornával való ellátása késıbbi fázis feladata.

A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését. A cél elérése érdekében nem történt intézkedés.

108



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 90,4 100±5 105±5 Települési folyékony hulladék 42300 45000±1000 46000±1000 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert n.a. n.a. n.a. hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 1,2 1,5±0,2 1,7±0,2 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 23,2 25±2 27±2 hulladékok Összesen 42414,8 45126,5±1007,2 46132,7±1007,2 20. táblázat




2006.


0 0 0 0 0,19

Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0 0 0 0 22,9 0 0

2008.

2010.

Alapadat hiányában nem tervezhetı. 0,22±0, 02

0,22±0,0 2

Alapadat hiányában nem tervezhetı. 25±3

28±3

21. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. 2010. Papír és karton csomagolási hulladék 12,8 14±2 16±2 Mőanyag csomagolási hulladék 0 Alapadat hiányában nem tervezhetı. Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 10,1 11±1 12±1 Alapadat hiányában Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 nem tervezhetı. Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék 0

109


Textil csomagolási hulladék Összesen

0 22,9

25±3

28±3

A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) Hulladéklerakó hely (hrsz.:057/17) rekultiválása. 2) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 4) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 5) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 6) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 7) Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. 8) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 9) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 10) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 11) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A területi csatornahálózat kiépítése Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása Az elkülönített győjtés terve: Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). Hulladékudvar létesítése. A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített győjtésének bevezetése.

110


B/6. MÓRAHALOM

B/6-1. Általános adatok Mórahalom Szegedtıl 22 km-re délnyugatra, az 55-ös fıközlekedési út mentén fekvı mintegy 5838 fıs település. A Zákányszék, Domaszék, Röszke, Ásotthalom, Ruzsa településekkel és Szerbiával határos város a Homokháti kistérség központja. A települést 1970-ben nagyközséggé, 1984-ben városi jogú nagyközséggé nyilvánították, majd 1989-ben városi rangot kapott. I.Demográfiai adatok Mórahalom területe 8314,5 ha, melynek mintegy 95 %-a (7913 ha) külterületi besorolás alatt áll. A helyi lakosság száma 5838 fı, melynek megközelítıen a fele a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 1570, külterületi lakások száma 872). A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 318 fı, a munkanélküliségi ráta a városban 5,44 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek Az Ipari Park Mórahalom belterületén, annak déli részén található az 5512. sz. Röszkei út és az 5511. sz. Kissori út mentén. Az iparterület Röszkétıl 8 km, Domaszéktıl 6,5 km, Ásotthalomtól 8 km, Szegedtıl 22 km távolságra van. Közúton való megközelítése az 5512. sz. útról lehetséges Mórahalom központjából és Röszke irányából is. A területet É-Ny-i irányból a településtıl az 5511. sz. Kissori út választja el. Az Ipari park további területeit mezıgazdasági terület határolja. Az Ipari Park bıvítése során a terület 91,5 ha-ra nıtt, melyre vonatkozó elızetes vizsgálatot az illetékes felügyelıség a … számú határozatában elfogadott. A terület ilyen arányú bıvülése számos új kis-és nagyvállalat betelepülését segíti, melyek Mórahalom kedvezı adottságaiból (három határ és az autópálya közelsége, helyi munkaerı, helyi termelés, stb.) adódóan választják az Ipari Parkot. Mórahalom területén található még: • • • • • • • • • • • • •

Tüzép-telep, benzinkút, faipari feldolgozó üzem, autómosó, gépjármőjavító-centírózó mőhely, mőanyaggyártó üzem (mőanyag táskák, tasak, stb), Mórahalom Áruház: Ruházat, méteráru, játék, papír - írószer, üveg, mőszaki cikkek, Kertészek Kis/Nagy Áruháza Kft.: Mőtrágya, növényvédıszer nagykereskedelem, Börcsök Farm Kft.: Tárolók, mőtrágyák, növényvédık, mezıgazdasági eszközök, Növénypatika: Növényvédı szerek, Autós Bolt: Autóalkatrészek, autóápolási cikkek, Kerékpár üzlet: Kerékpárok, alkatrészek, Nagy Motor-Kerékpárüzlet.

111


A MÓRAÉP KHT. alapítója Mórahalom Város Önkormányzata, tulajdoni aránya 100%. A Társaság tevékenységi köre: 1.Közhasznú tevékenység keretében település üzemeltetési feladatok; 2.Üzletszerő gazdasági tevékenység keretében amelyet csak céljainak megvalósulása érdekében és azokat nem veszélyeztetve végez: • • • •

a

közhasznú

mezıgazdasági szolgáltatás, építıipari szolgáltatás, kereskedelmi tevékenység, gépkölcsönzés.

A Móraprizma Termeltetı és Szolgáltató Szövetkezet 1998-ban kezdte meg a tevékenységét és 2000 ıszén a mórahalmi Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park-ban kezdte meg elsı jelentıs beruházását. Mórahalom városában 2001. november 15.-tıl a járóbeteg szakellátást a Móra-Vitál Térségi Egészségmegırzı és Szociális Közhasznú Társaság mőködteti. Feladata a térségi szakellátások szervezése, irányítása. A "kis szakrendelı" ellátási területe a Homokháti Kistérség, melynek fıbb települései: Mórahalom, Ásotthalom, Zákányszék, Domaszék kb. 20 000 fı. Mórahalom Város Önkormányzata a szakellátások helyben történı igénybevételi lehetıségének kiterjesztését, a meglévık fejlesztését, a szakmai felszereltség javítását tőzte ki célul. Ennek érdekében az önkormányzat jelentıs saját erı, pályázati forrás, valamint lakossági támogatással új szakrendelıket alakított ki. A beruházás eredményeként 2001 ıszére három új szakrendelı, egy labor, valamint ezek kiszolgáló helyiségei létesültek. A Móra-Vitál Térségi Egészségmegırzı és Szociális Közhasznú Társaság 2001. október 01.-én kezdte meg mőködését. Feladata, profilja a korábban már finanszírozott és a tervezett új szakellátások mőködési feltételeinek kialakítása, a szakellátások mőködtetése, szakmai irányítása. Móranet Kht 1999-ben hozta létre Mórahalom város Képviselı-testülete a Móranet Mórahalmi Informatikai Szolgáltató Közhasznú társaságot. Létrehozásának fı célja a belterületi kábeltelevíziós alapú informatikai hálózat kiépítése volt. Azóta a társaság tevékenységi köre jelentısen bıvült, közmővelıdési és kulturális feladatokat is ellát, valamint eredményesen üzemelteti az Aranyszöm Rendezvényházat. 2004-ben alapította Mórahalom város Képviselı-testülete a Móra-partner Kht-t. A Kht. fıbb tevékenységei az alábbiakban foglalhatóak össze: -

-

-

a térségben élı hátrányos helyzető egyének és közösségek élet-esélyének életfeltételeinek elısegítése érdekében humán, mentálhigiénés, szociális és rehabilitációs jellegő szolgáltatások mőködtetése, az egzisztenciálisan veszélyeztetett munkanélküli egyének részére képzések szervezése a szociális hátrányok csökkentése érdekében, továbbképzési lehetıségek biztosítása, közvetítése, e hátrányos helyzető társadalmi csoportok társadalmi esélyegyenlıségének csökkentése munkahelyteremtés a hátrányos helyzető munkanélküliek számára, non-profit jellegő gazdálkodási formák mőködtetése, továbbiak létrehozása, bıvítése, fıleg a helyi szociális és kommunális célok valamint közérdekő tevékenységek folytatása, szolgáltatások területén.

112


-

gyermek-és ifjúságvédelem, komplex családgondozás ellátása, az önfenntartó törekvések elısegítése szociális szakemberek bevonásával a prevenció érdekében. Mezıgazdaság

Mórhalom területén mintegy 600 egyéni gazdálkodás mőködik, melyek által 3000 ha földterület kerül megmővelésre. A regisztrált ıstermelık száma 700 fı. A térségben az elsık között, dán mintára, 52 alapító taggal 1995-ben megalakult Mórakert Szövetkezet alapvetı célja, hogy segítse az egyéni gazdálkodást, miközben az értékteremtı folyamat minden fázisában tanácsadást nyújt, erıforrásokat koncentrál, továbbá a rendszerben képzıdött termékeket értékesíti. A Szövetkezet2002. december 10-tıl Termelıi Értékesítı Szervezetként mőködik. A szövetkezeti tagok 75 %-a a Dél-alföldi Régión belül a Homokháti Kistérség területérıl, míg a fennmaradó 25 % Mórahalom 100 km-es körzetébıl szállítja be áruját. A Mórakert Szövetkezet 2005. március 10-én megtartott közgyőlésén döntés született arról, hogy a DAL-BA Dél-alföldi İszibaracktermesztık Értékesítı, Beszerzı és Szolgáltató Szövetkezete és a BÁCSKA-KERT Zöldség- és Gyümölcstermelı Gazdák Értékesítı Szövetkezete beolvad a Mórakert Szövetkezet szervezetébe. A cégbírósági bejegyzést követıen a Szövetkezet ezen szövetkezetek jogutódjaként tevékenykedik tovább. A város területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 13 200 Szarvasmarha 400 Ló 80 Juh 220 Sertés 7200 Nyúl 600 Forrás: Mórahalom Város Önkormányzata, 2007. A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.):

Mővelési ág megoszlása, 2006.

erdı fásított gyep gyümölcsös halastó kert kivett nádas szántó szılı

113



egyéb összes önálló terület lakások (m2) száma 104 3760160 0 79130299 104 83145046


Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág

100

összes alrészlet terület (m2) 2587291

legkisebb alrészlet terület (m2) 299

2

2

5312

343

367

1186 153 1 144 3638 32 3755 369

1682 160 1 144 3655 35 5656 396


alrészletek száma

93

erdı fásított terület gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös halastó kert kivett nádas szántó szılı



128841

25873

2435

2877

2656

1698652

407

133831

4628

14500703 1222450 809823 199301 9098928 1191819 48159641 3671126

36 415 809823 838 6 861 144 485

219808 271819 809823 2374 69295 556646 247541 237719

8621 7640 809823 1384 2489 34052 8515 9271

Erdıgazdaság Erdıterületek foltokban találhatók, fıleg akác és nyár. Jellemzı, hogy a felhagyott szántóterületeket beerdısítik. Mórahalom területén a Mórahalmi Földtulajdonosok Árpád Vezér Vadásztársasága fejti ki tevékenységét. Halászat Mórahalom területén található, halgazdálkodás szempontjából jelentıs vízfelület a 80 hektáros Madarász-tó, ahol bérhorgászat is folyik. A tó egy magánvállalkozó tulajdonában van, aki a vízi turizmus fejlesztését tervezi. A tavon található nádat nádaratók segítségével szintén hasznosítják. Idegenforgalom Az 1996-ban 29 fıvel megalakult, ma már 57 fıt számláló Turisztikai Egyesület célja, hogy Mórahalmon az idegenforgalom mőködjön, hogy Mórahalom kapcsolódjon a turizmus piacához, ajánlataival megjelenjen a turisztikai palettán. Tagjai mind a civil, mind a vállalkozó szféra területérıl megtalálhatók az egyesületben. Mórahalom idegenforgalmának jelentıs részét az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdı adja. A Fürdı épülete 1964-ben került átadásra, majd 35 év után 1999-ben és 2000-ben kezdıdtek a tervszerő, ütemezett felújítások. 2004. május 29-én következett be a fürdı eddigi legnagyobb medence bıvítése, amikor átadásra került a családi csúszdás élménymedence, a csúszdás gyermek- és bébipancsoló, valamint a gyógyélmény- és tanmedence.

114


Mórahalomtól 6 km-re található Nagyszéksós, ahol a nemrégen felújított egykori Nagyszéksósi Iskola és a mellette újonnan felépített Nagyszéksósi Ökoház kiváló turistaszállásként funkcionál. A Nagyszéksósi iskola és Ökoház a kiindulópontja a Móra-túra útvonalnak, amely a környezı települések jellegzetességeit, érdekességeit mutatja be gyalogos-, lovas- és kerékpártúrák alkalmával. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A város közlekedését alapvetıen a Szeged, Röszke, Ásotthalom, Zákányszék, illetve Baja irányába haladó utak gépjármőforgalma adja. Az átmenı gépjármőforgalom a települést keletnyugat irányban átszelı 55-ös számú fıútvonalon a legjelentısebb. A település átmenı forgalma jelentıs, közlekedését elsısorban a Szeged, Baja, Zákányszék, Röszke és Ásotthalom irányába haladó utak gépkocsiforgalma adja. Mórahalom belterületén az utak 75 %ban szilárd burkolatúak, a külterületen hatalmas úthálózattal rendelkezik az önkormányzat. A legfontosabb utak belterületi szakaszukon kerékpárúttal ellátottak. Vasúthálózat Mórahalom nem rendelkezik vasúthálózattal. Vízi úthálózat A település területén számottevı felszíni vízfolyás nincs, a „vízhálózatot” a belvizek és a csapadék vizek elvezetésére szolgáló csatornák alkotják. A csatornák vize általában II. osztályú. Nevezetes csatornák: • Dong - ér • Fehértó - Majsai- fıcsatorna • Dorozsma - Majsai- fıcsatorna • Domaszéki - fıcsatorna • Sziksóstói - Paphalmi- fıcsatorna • Köröséri - fıcsatorna. IV.Környezeti jellemzık Levegı A városban komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A légszennyezést okozó tényezık a főtésbıl, a közlekedésbıl, a mezıgazdasági tevékenységbıl adódnak. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. Mórahalmon az uralkodó szélirány is a várost „védi”, a leggyakoribb szélirány É-ÉNy-i mely az Ipari Parkban keletkezı port és légszennyezı anyagokat a településtıl elsodorja.

115


A szélirányok relatív gyakorisága Szeged térségében Forrás: Magyarország éghajlati atlasza

Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: A településen képzıdı kommunális hulladékot a Móraép Kht. győjti és kezeli. Mivel a hulladék nem kerül lerakásra, így nem keletkezik bőzhatás. Települési folyékony hulladék: A települési folyékony hulladékot a Móraép Kht. győjti, majd azt a Térségi Vízmőüzemeltetési Intézmény ártalmatlanítja. Talaj Mórahalom és környezetének talaja többnyire meszes homoktalaj, melyet ÉNY-DK irányba húzódó erısen szódás szikterületek tarkítanak. A kettı között találhatók a semlyékek, valamint az idıszakos és állandó vízállások, tavak.

Mórahalom térségének talajviszonyai

116


V.Infrastruktúra Vízellátás A város vízellátásának biztosítására az Önkormányzat tulajdonát képezı és a Térségi Vízmőüzemeltetési Intézmény kezelésében lévı három kút szolgál. Ezek az İs-Duna által lerakott durvább szemcsenagyságú üledékbıl termelik a vizet. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 2006-ban 146000 m3 volt. A vízhálózatra csatolt épületek száma 1644 db. Áramszolgáltatás Mórahalom áramellátását a DÉMÁSZ Rt. adja. Gázellátás Mórahalom területén a ÉGÁZ DÉGÁZ Zrt. szolgáltatja a vezetékes gázt. Hírközlés (TV, telefon, internet) Mórahalom területén a kábeltévé szolgáltatást Móranet Mórahalmi Informatikai Szolgáltató Közhasznú Társaság biztosítja a lakosság számára. Internet szolgáltatást - egyelıre – a megyében elérhetı egyéb szolgáltatóktól vehetnek igénybe az igénylık. VI.Természetvédelem és tájvédelem A kontinentális flóraelemek mellett mediterrán növényfajok és több száz madárfaj található a homoki pusztagyepek, mocsár- és láprétek, zsombékosok és semlyékek területén. A környék legismertebb látványossága a város külterületén fekvı Madarász-tó és a Csipak-semlyék. A fıként botanikai szempontból különleges területek (Madarász-tó, Csipak-semlyék, Tanaszisemlyék) már korábban helyi védettség alá kerültek, további területek a Természetvédelmi Törvény alapján ex lege védettséget kaptak. Mórahalmon 135 hektárnyi ex lege védettségő láp és mintegy 458 hektárnyi összterülető szikes tó található. Ezek a területek is részei lennének a határ közelében kialakítani tervezett Körös-ér tájvédelmi körzetnek, de Mórahalom területérıl ide tartozna még a Nagy-széksós-tó is. További helyi védettségő, illetve védelemre javasolt területek a 11/1999. (VII.1.) Ör. rendelet szerint: a Széksóstói-fıcsatorna és a Nagyistványi erdı közötti szakasz, a Külsı-Csornai, a Vágói, a Halácska, a Jámborka csatornákhoz és a Vereskereszt fıcsatornához kapcsolódó mély fekvéső rétek és legelık, a Bajai út két oldalán levı valamint a Tüsök sortól délre levı semlyék, illetve a Tanaszi semlyéktıl ÉNy-ra levı mély fekvéső terület. Védett a Röszkei út melletti tölgyfa, míg védelemre javasoltak további értékesebb fák. Védetté nyilvánításra érdemes természeti értékek: Helyi jelentıségő védettségre vonatkozó határozatot építészeti emlékek védelme érdekében is érdemes lenne hozni: a táj építészeti emlékeit leginkább a jellegzetes tanyasi épületek és a hozzájuk kapcsolódó emlékek (haranglábak), az egykori településmag néhány épülete, a kúria, illetve a tájra jellemzı közösségi épületek (iskola, kisvasút megállója) jelentik. A Felszabadulás utcán található jellegzetes egykori középületek, a volt Gerle birtok, illetve a jelenlegi Idısek Otthona épületegyüttese emelhetı ki. VII.Területfelhasználás A belterület egyedi és esztétikai arculatához jelentıs mértékben hozzájáruló utca- és térfásítások, a gondozott közcélú zöldfelületek (központi park, templomkert, játszótér, temetı,

117


vásártér), az intézmények és lakóházak zöldfelületei jelentıs mértékben javítják a település levegıminıségét, klimatikus adottságait. Legújabb, 2006-ban felújított zöldfelületek a Szent László templom és a Szent Margit Humán Szolgáltató Központ mögött kialakított Kálvária sétány, valamint a Polgármesteri Hivatal és a Tóth Menyhért Városi Könyvtár udvarai. Gyermekligetek Mórahalom Város Önkormányzata hagyományteremtı céllal útjára indította a Gyermekligeti faültetés akcióját, melynek keretében minden, a XXI. században született mórahalmi baba kap a várostól egy – nevét és születési dátumát tartalmazó táblával ellátott – facsemetét, amelyet a család ápolhat. Az elıször 2002-ben, a Május 1. utca és a Bartók Béla utca sarkán kialakított, játszótérrel ellátott Gyermekliget nagy sikert aratott a családok körében. Ez a pozitív lendület azóta is tart, hiszen 2003-ban az Aranyszöm Rendezvényház udvarán, majd 2006-ban a Kálvária sétányon avattak gyermekligetet az érintett családok nagy örömére. Virágos Porta Verseny Mórahalom Város Önkormányzata ösztönözni próbálja a lakosságot lakóhelyük és az azt határoló közterületek szebbé tételében. Ezen munka kiemelkedı szintő megvalósulásának elismerésére indították be a Virágos Porta Versenyt, melynek díjazottjai a „Homokháti Sokadalom” programjai keretében vehették át díjaikat. Mórahalom dinamikusan fejlıdı, mezıvárosi jellegő település, kistérségi együttmőködés központja. A településen található Ipari Park bıvítésével párhuzamosan a város új lakóterület kialakítását tőzte ki célul, mely az érintett területek mővelési ágának megváltoztatását jelenti. A tervezett lakópark a Kissori út, a Vállalkozók útja és az Erzsébet királyné út által bezárt háromszögben helyezkedik el. A beruházás során 144.076 m2 terület kerül belterületi besorolás alá. A Mórahalom lakóterületének bıvítésére vonatkozó elızetes vizsgálatot az illetékes felügyelıség elfogadta.

118


VIII. Mórahalom Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése

X


⁭


X


X


X


X

győjtése és kezelése 7. Lakosságnál képzıdı állati tetemek győjtése, átadása kezelınek

X


⁭


⁭


⁭


X


X


X


X


X X


Forrás: Mórahalom Önkormányzat, a 2007. évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része

119



A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 120 Települési folyékony hulladék* 309390 Kommunális szennyvíziszap 39,24 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 100 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 309649,24 * Ez nem települési folyékony hulladék, hanem szennyvízcsatornán elvezetett szennyvíz, ami Hgt. szerint nem minısül települési folyékony hulladéknak.

2. táblázat





Mennyiség 0 0,1 1,3 0 0,782 10,27 0 0 0,72 58,95 0 211,05





27,05 15,1 0 0 0 0 14,47 2,33 58,95

120


II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége 4. táblázat

A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 350 Települési folyékony hulladék 0 Kommunális szennyvíziszap 19,6 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 369,6 Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): a városban nincs felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáram. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna): Mórahalmon nem található felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük: a városban képzıdı települési szilárd-, folyékony-, mezıgazdasági hulladék és szennyvíziszap nem kerül kiszállításra. 5. táblázat



Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év)* Hulladékolajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0,1 Elektromos és elektronikai 0 1,3 hulladékok Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0,782 Állati eredető hulladékok 0 10,27 Növényvédı-szerek és 0 0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0,72 Csomagolási hulladékok összesen 0 58,95 Gumi 0 0 Egyéb hulladék 0 211,05

*A hulladékok kiszállításra kerülnek. A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük: a településen történik meg ezen hulladékok kezelése, azok ki-és beszállítása nem valósul meg.

121



A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt* Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 120 100 Települési folyékony hulladék 0 0 0 0 309390 100 Kommunális szennyvíziszap 0 0 39,24 100 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 0 0 0 0 0 hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 0 100 100 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 0 0 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 0 0 39,24 <1 309610 99 *A települési szilárd hulladék a Móraép Kht. átrakó állomására, a mezıgazdasági hulladék pedig komposztálásra kerül. A keletkezı szennyvíz csatornán át jut el a Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény szennyvíztisztító telepére.

7. táblázat

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt* Hulladék t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 13,172 100 Hulladékolajok 0 0 0 0 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0,1 100 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 1,3 100 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 0 0 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 0 0 0,782 100 Állati eredető hulladékok 0 0 0 0 10,27 100 Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 0 0 0 0 Azbeszt 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0,72 100 Nem veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 270 100 Csomagolási hulladékok összesen 0 0 0 0 58,95 100 Gumi 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0 211,05 100 *A hulladékok kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történik.

122


B/6-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése: Belterületen a lakosságnál és az intézményeknél keletkezı települési szilárd hulladékot zsákokba, a tömblakásos városrészen pedig kukákba győjtik. A háztartásokban képzıdı mőanyag, papír és fém hulladékok elkülönített győjtése zsákokban történik. A szolgáltató Móraép KHT a hét meghatározott napján összegyőjti a kommunális hulladékot, majd a hét másik napján külön járat győjti a zsákos szelektíven győjtött hulladékot, amely utóválogatásra a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. válogatómővébe kerül. A településen jelenleg 55 db utcai szemétgyőjtı van kihelyezve, melyek ürítését a Móraép Kht. szükség szerint, heti egy vagy több alkalommal végzi. A kiürített szemetet a települési lerakóra szállítják. A jövıben a település területén további 15-20 szemétgyőjtı kihelyezését tervezik. Keletkezett hulladék 2006. évben 120 t volt, mely Mórahalom bel- és külterületén keletkezett lakossági és vállalkozók által győjtött hulladék. Más településrıl nem történt hulladék beszállítása a településre. A 081/17 hrsz.-on mőködı hulladékudvar átrakó állomássá történı átminısítése 2007-ben megtörtént (hulladékkezelési engedély száma: 29.4712-4/2007). A települési folyékony hulladék győjtése: A kommunális szennyvíz tisztítását a Térségi Vízmő Üzemeltetési Intézmény végzi, mely jelentısen túlterhelt, ezért a szennyvíztelep mihamarabbi fejlesztése szükséges. A települési folyékony hulladék begyőjtését a Móraép KHT végzi. A közcsatornán érkezı éves szennyvíz mennyisége, ami nem minısül települési folyékony hulladéknak: 309 390 m3. A szennyvíztelepen mőködı, 2006-ban még próbaüzem alatt álló települési folyékony hulladék fogadó és elıkezelı mőtárgy a próbaüzemelés során 203 m3 szippantott szennyvizet fogadott, melyet Mórahalom város területén győjtöttek be. A Mórahalom városi szennyvíztisztító telep más településrıl sem szennyvizet, sem települési folyékony hulladékot nem fogad.

123


I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 8. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy érvényességi száma ideje Települési folyékony 24695-2Mórahalom, Mórahalom, hulladék fogadó és Térségi Vízmő-üzemeltetési 2012.09.30. 3/2007. Kölcsey u. 2. 0242/28 hrsz. elıkezelı vízjogi Intézmény üzemeltetési engedélye. Mórahalom, Röszkei út Mórahalom, 081/17 Települési folyékony 11.349-1Móraép Kht. 34. hrsz. hulladék (lakossági) 16/2005. 2008. 11. 16. begyőjtése és szállítása Móraép Kht. Mórahalom, Röszkei út Mórahalom, 081/17 Települési szilárd hulladék 29.471-22009. 04. 14. 34. hrsz. begyőjtése és elıkezelése 4/2007. Móraép Kht. Mórahalom, Röszkei út Mórahalom, 081/17 Települési szilárd hulladék 11.349-32009. 08. 10. 34. hrsz. begyőjtése, szállítása 4/2007. B/6-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.

124


B/6-5. A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok győjtése és szállítása 9. táblázat Hulladék

Települési szilárd hulladék

Települési folyékony hulladék 10. táblázat Hulladék Állati eredető hulladékok Elektromos és elektronikai hulladék Egészségügyi hulladékok

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékneve (település) mennyiség (t/év)




Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Térségi Vízmőüzemeltetési Intézmény

Móraép Kht.

Mórahalom

120

1095

Steyr 19S27 magajáró alvázra szerelt MUT 20515.0 ROTOPRESS hulladékgyőjtı felépítmény; IFA W50 L/K UNITECH-5000 konténerszállító

Móraép Kht.

Mórahalom

203 (A próbaüzem alatt)

500

Detk-138

A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, Székhely hulladékkapacitása használt szállító neve (település) mennyiség (t/év) (t/év) szállítóeszköz ATEV 10,27 60000 n.a. Fehérjefeldolgozó Budapest Zrt. EnviroinvestWaste Kft.

Vecsés

SAPEXPRO Kft.

Budapest

Átvevı kezelı megnevezése ATEV Rt.

1,3

n.a.

n.a.

n.a.

0,782

n.a.

n.a.

n.a.

125


Elkülönített győjtés jellemzıi 2006-ban: •

05-AH-001 számon regisztrált állati hulladékgyőjtı / gyepmesteri telep mőködésének kezdete a 081/17 hrsz.-on.

•

EU-konform hulladékgyőjtı zsákok beszerzése lakossági szelektív hulladékgyőjtés kiszélesítése céljából DARFT-TEHU támogatás felhasználásával.

•

Szelektív hulladékgyőjtı szigetek létesítése 4 helyszínen, helyszínenként 20 m2-es burkolt felületen, 5 db 1100 l-es győjtıedénnyel, KÖVICE támogatás felhasználásával.

11. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) megnevezése, címe kód

Kezelt hulladék

Kapacitás (t/év)

Kihasználtság (%)

500

A próbaüzemelés ideje alatt csekély a kihasználtság.

1095

50 %

Települési folyékony Mórahalom Szennyvíztisztító Telep Mórahalom 0242/28 hrsz.

Mórahalom, Hulladék átrakó állomás, 081/17 hrsz.


hulladék elıkezelés

D5

R13, D14, D15

Szennyvíztisztítás papír és karton; üveg; textíliák; mőanyagok; fémek; egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is; lom hulladék

A tervezés idıpontjában mőködı válogató szervezetek bemutatása Üzemeltetı neve, címe Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

Hulladék hasznosítható csomagolóanyagok

Győjtıkörzet Mórahalom

Szállítóeszköz Multiliftes konténer

Válogatott hulladékmennyiség (t/év)

Telep kapacitása (t/év)

58,95

n.a.

A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik.

126



A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség Leé (m3/év/fı) t/év Települési folyékony hulladék 53 309390 14. táblázat

Begyőjtı neve

Móraép Kht.

A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség mennyiség t/év t/év Mórahalom

203

n.a.

Kezelési mód Szállítás a szennyvíztisztító telep folyékony hulladék fogadó és elıkezelı mőre.

Mórahalom belterületén a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége 99,6%-os. A rákötések aránya belterületen 86 %, emellett a szennyvíztisztító környékén 7 tanya is rákötött a rendszerre. A településen –elsısorban a régi építéső házaknál- még használják a szikkasztásos szennyvízaknát. A kommunális szennyvíz képzıdött mennyisége: 309390 t/év A kommunális szennyvíz tisztítását a Térségi Vízmő Üzemeltetési Intézmény végzi, mely jelentısen túlterhelt, ezért a szennyvíztelep mihamarabbi fejlesztése szükséges. A települési folyékony hulladék begyőjtését a Móraép KHT. végzi. 15. táblázat

A települési szennyvíz jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Biológiai tisztítás 309390 Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése 16. táblázat A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mő Összes mennyiség szárazanyag Összes mennyiség (t/év) telephelye (t/év) Mórahalom, 0242/28 39,24 n.a. hrsz.

127



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 225±5 A települési szilárd hulladék szállítása közszolgáltatás keretében történik, mely során egyre 370 bıvül a szállításba bevont lakások száma. Települési folyékony 26000±20 A 2006-os hulladék és szennyvíziszap mennyisége a települési szennyvíztisztító telepen 309390 hulladék pontos nyilvántartásba kerül. A csatornahálózat kiépítésével párhuzamosan csökkent a folyékony hulladék mennyisége, illetve a szikkasztásos szennyvízkezelés háttérbe szorult. Kommunális szennyvíziszap 60±2 A szennyvízcsatornán elvezett szennyvíz a Hgt. szerint nem minısül települési folyékony 39,24 hulladéknak. Építési-bontási hulladékok 1470±10 Az építkezések során keletkezı hulladékok elszállításáról az építtetı köteles gondoskodni. 0 és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és 110±3 100 élelmiszeripari nem Nincs jelentıs eltérés. veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói n.a. 0 nem veszélyes hulladékok 18. táblázat


A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Hulladékolajok 0 0 Nincs eltérés. Akkumulátorok és 0 0,1 szárazelemek A hulladékáramok pontosabb nyilvántartása során kerültek a mennyiségek Elektromos és 0 1,3 meghatározásra. elektronikai hulladékok

128




0

0

0,55±0,1

0,782

11±1

10,27

0

0

0 0 n.a.

0 0,72 58,95

0 0

0 211,05

Nincs eltérés.

Nincs eltérés.

A sütızsiradékok ellenırzött győjtése és kezelése során pontos adat áll rendelkezésre. A városba bevezetésre került a szelektív hulladékgyőjtés, így lehetıség nyílt a csomagolási hulladékok elkülönített győjtésére és nyilvántartásra. Nincs eltérés. A keletkezı zöld hulladék teljes mennyisége komposztálásra kerül.

A Mórahalmon képzıdı csomagolási hulladékok mennyiségérıl a jelen felülvizsgálat tárgyát képezı dokumentumban nem állt rendelkezésre adat, ezért az erre vonatkozó számszerősített célkitőzések sem kerültek meghatározásra. 19. táblázat

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje 2015. december 31. napja.

A cél elérése érdekében tett intézkedések Belterületen a 2004. évi Csend utcai szennyvízcsatorna építése révén 99,6 %-os lett a csatornázottság mértéke. 2007. április (próbaüzem lezárása) Mórahalom város szennyvíztisztító telepen létesülı települési folyékony hulladék fogadó és elıkezelı mőtárgy, mely vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Fıbb mőszaki adatai: - Kapacitása: 20 m3/d - Mőtárgyak: o szippantott szennyvíz fogadó rács mőtárgy hasznos térfogata: 4,3 m3 rács pálcaköze: 10 mm

129


o A település kül- és belterületén képzıdı hulladékok (kommunális és elkülönítetten győjtött) győjtésének és szállításának saját eszközökkel történı megoldása. Az értékesíthetı, ill. újrafelhasználható hulladékok értékesítése, ill. újrafelhasználása az erre feljogosított társvállalatokon keresztül (Környezetgazd. Kht., Szeged, MÉH Rt., Szeged). A meglévı infrastruktúra: hulladékudvar, majd átrakóállomás birtokában kistérségi szerepvállalás. A kistérségi együttmőködés újragondolása az ISPAprogram ismeretében, ill. annak alternatívájaként. A térségi igény esetén az átrakóállomás továbbfejlesztése a szállítási költségcsökkentések érdekében.

szippantott szennyvíz elıkezelı mőtárgy hasznos térfogata: 30 m3

2006. május 05-AH-001 számon regisztrált állati hulladékgyőjtı / gyepmesteri telep mőködésének kezdete a 081/17 hrsz.-on. 2006. augusztus EU-konform hulladékgyőjtı zsákok beszerzése lakossági szelektív kiszélesítése céljából DARFT-TEHU támogatás felhasználásával.

hulladékgyőjtés

2006. december Szelektív hulladékgyőjtı szigetek létesítése 4 helyszínen, helyszínenként 20 m2-es burkolt felületen, 5 db 1100 l-es győjtıedénnyel, KÖVICE támogatás felhasználásával. 2007. június A 081/17 hrsz.-on mőködı hulladékudvar átrakó állomássá történı átminısítése (hulladékkezelési engedély száma: 29.471-2-4/2007.)

130



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 120 120±10 140±20 Települési folyékony hulladék 309390 310000±500 313000±1000 Kommunális szennyvíziszap* 100±15 100±15 39,24 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert Alapadat hiányában nem 0 hulladékok prognosztizálható. Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 120±10 130±10 100 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Alapadat hiányában nem 0 hulladékok prognosztizálható. Összesen 309649,24 310340±535 313370±1045 *2007. évi adatokat figyelembe véve a tervezési érték 100 t/év.

21. táblázat




2006.

Hulladékolajok

0

Akkumulátorok és szárazelemek

0,1

Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek

1,3 0

Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt

0,782 10,27 0 0

Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen

0,72 58,95

Gumi

0

Egyéb hulladék

211,05

2008.

Nem prognosztizálható. 0,15±0, 0,2±0,5 5 1,4±0,2 1,5±0,2 Nem prognosztizálható. 0,8±0,1 1±0,1 12±1,5 13±1 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 0,8±0,2 0,8±0,2 63,6± 69,7±4,3 4,3 Nem prognosztizálható. 215±3 220±3

22. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. Papír és karton csomagolási hulladék 27,05 29±2 Mőanyag csomagolási hulladék 15,1 16±1

131

2010.

2010. 31±2 18±1


Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

0 0 0 0 14,47 2,33 58,95

Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 16±1 2,6±0,3 63,6±4,3

18±1 2,7±0,3 69,7±4,3

A település belterületén közel 100 %-os a csatornázottság. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) A lezárt hulladéklerakó (081/1 hrsz.) rekultiválása. 2) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 4) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 5) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 6) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 7) Települési szennyvízcsatorna hálózat szükséges bıvítése, szennyvíztisztító mő fejlesztése 8) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 9) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 10) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 11) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A külterületen képzıdı települési szennyvíz vagy folyékony hulladék győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A település külterületén kislétesítmények, egyedi tisztító berendezések telepítése a sőrőbben beépített tanyás területrészeken. A külterületi csatornahálózat kiépítése. Külterületi szippantás gyakoriságának növelése. Az elkülönített győjtés terve: Hulladékszigetek elhelyezése külterületen is.

132


B/7. ÖTTÖMÖS

B/7-1. Általános adatok Öttömös a Homokhátság egyik települése, mely közúton a megyeszékhely, Szeged felıl érhetı el az 55-ös fıút mentén nyugat felé haladva. A községet Ruzsa, Ásotthalom, Balotaszállás és Pusztamérges határolja. I.Demográfiai adatok Öttömös területe 3091 ha, melynek 97,5 %-a külterület. A helyi lakosság száma csupán 795 fı, melynek megközelítıen a fele a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 180 külterületi lakások száma 230). A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 74 fı, így a munkanélküliségi ráta a községben 9,3 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen nem alakult ki ipari tevékenység. Mezıgazdaság Öttömös területén a 60 db egyén gazdaság található, melyek által mővelt földterület nagysága 800 ha. A település növénytermesztési struktúrája a tulajdonviszonyok megváltozása óta részben kiszélesedett, a nagyobb magángazdaságok a hajtatásos növénytermesztéssel, a dinnyetermesztéssel és a munkaigényes burgonya, hagyma és paradicsom termesztésével is foglalkoznak. A településen 107 regisztrált ıstermelı él. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 70 000 Szarvasmarha 250 Ló 40 Juh 350 Sertés 600 Nyúl 7000 Forrás: Öttömös Község Önkormányzata, 2007. A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a

133


megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Mővelési ág megoszlása, 2006.

erdı gyep gyümölcsös kivett nádas szántó szılı





174



104

117

1766134

201 64 756 15 666 29

272 66 763 18 899 29

1889591 802113 2457346 113888 12017879 78810


alrészletek száma

158

erdı gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös kivett nádas szántó szılı



959567

67721

1500

217074

15095

520 962 22 470 116 401

86016 107147 82173 20126 333828 16070

6947 12153 3221 6327 13368 2718

Erdıgazdaság Öttömös területének jelentıs hányada (38 %) erdı, mely területen Földtulajdonosok Egyesülete Vadásztársasága folytat erdıgazdálkodást. Halászat Öttömös területén nem alakult ki halászati tevékenység. Idegenforgalom

134

az

Öttömösi


Az Öttömösi Erdıspuszta Tájház és Erdei Iskola vendégháza a Kiskunság déli részén található meg, az alföldi tanyák és puszták közepén egy felújított, közel százéves tanyaépületegyüttesben. Az épületegyütteshez 40 ha földterület tartozik, amely részben láprét, részben vegyes erdıs terület, ami a vendégek számára szabadon használható. Lehetıség van bográcsozásra, ill. idén készül el a kemence is. Emellett tanyasi állatok bemutatása/gondozása is lehetséges, kecske, bárány és baromfifajták vannak helyben. További látnivalók a településen: • Római Katolikus Templom • Millenniumi emlékoszlop - "Négyeshatár" • Magyar László Emlékpark • 1848-as kopjafa Öttömösön az egyik legfıbb mezıgazdasági termék a spárga, amelynek termesztése egy ideje komoly szerepet játszik az itt élı családok megélhetésében. Ennek köszönhetı az immár hagyománnyá váló, évenkénti Spárgafesztivál megrendezése is, ahol a szakmai megbeszélések mellett a helyiek bemutatják a spárga elkészítési módjait, és lehetıséget biztosítanak arra is, hogy ki-ki megkóstolhassa az elkészült ételkülönlegességeket. Szegedtıl 34 km-re az 55. sz. mőúttól 2 km-re csodálatos fenyıerdıben található a Gyarmati Vendégház. A panzióhoz tartozó 20 ha-os erdıben sétautak, sportpályák, feszített víztükrő úszómedence, tőzrakóhely, kerti grillezı, kemence várja a pihenni vágyó családokat. Öttömösön található Csongrád megye legmagasabb pontja. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A település 15 km úthálózattal rendelkezik, ebbıl az átmenı fıútvonal 6 km (az 55-ös fıút). Öttömös községtıl 2,5 km-re halad el az 55. számú Szeged-Baja fıútvonal, mely a belterülettıl elég távol halad, forgalma a községben nem érezteti hatását. A településen áthaladó út forgalma igen jelentıs, vasúti közlekedés hiányában az átmenı forgalom és a helyi közlekedés nagy része is ezen az úton bonyolódik. A belterületi burkolt utak aránya 66%, melyek teljes mértékben pormentes burkolatúak. A térség külterületén áthaladó átmenı forgalom, valamint a településrıl történı ingázás szempontjából lényeges út az 5431. számú Ruzsai és az 5413. számú BalotaszállásPusztamérges út. A külterületen található utakat - melyek közül 46 km burkolatlan útszakaszokból áll - az önkormányzat tartja karban. A nem pormentes burkolt utakat elsısorban a mezıgazdasági erı-és munkagépek veszik igénybe, ezek jelentısen rontják azok állapotát, hiszen az útalap nem tehergépjármővekhez van kialakítva. Vasúthálózat Öttömös nem rendelkezik vasút hálózattal. Vízi úthálózat A település területén vízi úthálózat nem található. IV.Környezeti jellemzık Levegı A légszennyezést okozó tevékenységbıl adódnak.

tényezık

a

főtésbıl,

135

a

közlekedésbıl,

a

mezıgazdasági


Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. Az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség légszennyezési bírságot szabott ki a MOL Nyrt. Öttömös K-1 győjtıállomás telephelyén (hrsz: 016/22) üzemelı légszennyezı forrás káros légszennyezése miatt. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: A települési szilárd hulladékot a Felsı-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. győjti és szállítja el vaskúti regionális hulladéklerakó telepre. Mivel a hulladék elszállításra kerül, így annak lerakásából nem képzıdik bőzhatás. Települési folyékony hulladék: Kistelepülésként (lakosságszám 800 fı) a tartályos győjtési mód valósítható meg, de ennek a fogadása csak a 40 km-re lévı Szegeden volt megoldható. Ennek költségét sem az Önkormányzat, sem a lakosság nem tudta felvállalni. A szomszédos településen, Pusztamérgesen elkészült a szennyvíztisztító telep, amely jelenleg próbaüzem alatt áll, és alkalmas a településen képzıdött folyékony hulladék befogadására. Az egyeztetések alapján a továbbiakban a folyékony hulladék begyőjtését a Mórahalmi Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény Irányító Társulás által üzemeltett szippantó kocsi végzi. Az elszállított folyékony hulladék majd a pusztamérgesi telepen kerül elhelyezésre. A közszolgáltatás igénybevételét szabályozó helyi rendelet elkészítése folyamatban van. A település rendelkezik dögkúttal, azonban az használaton kívül van. Talaj A település a bácskai löszháton, ÉNY-DK-i lejtéső, löszös-homokos területen fekszik, domborzatát homokbuckák és sík területek váltakozása jellemzi. A település két lezárt hulladéklerakóval rendelkezik, melyek rekultivációja még nem készült el. V.Infrastruktúra Vízellátás A település vízellátási rendszere megfelelıen kiépített, a belterület minden utcájában van közmőves vízellátás (bekötések száma: 219 db). Az öttömösi háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 22 811 m3/év, melyet a Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény biztosít. Áramszolgáltatás Öttömös áramellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás A település vezetékes gázellátását az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. biztosítja. Hírközlés (TV, telefon, internet) Öttömös területén az internet szolgáltatásért az Invitel Zrt. és az Inectel Kft. (1062 Budapest, Andrássy út 83-85. 4. lh fszt .2.a.) felel. A település rendelkezik kábeltévé hálózattal, azt a Nofilm Kft. mőködteti.

136


A Homokháti Kistérség a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program „Szélessávú hálózatok önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein” címő pályázatával elnyert forrásból a kistérség településeit összekötı optikai kommunikációs hálózat kiépítésébe kezdett. A kivitelezési munkálatok megindultak, így lehetıvé válik, hogy 2008-tól az önkormányzatok és intézményeik kistérségi hálózaton keresztül jussanak internet hozzáféréshez, belsı telefonhálózathoz, illetve a rendszer lehetıséget kínál számos egyéb szolgáltatás bevezetésére is, mint például a turista információ, riasztási hálózat, digitális tévézés. VI.Természetvédelem és tájvédelem Az öttömösi Baromjárás a típusos ısi homoki legelık tekintélyes maradványa. A buckás területen mélyebb fekvéső nádasok, szikesedı pusztai foltok és homokpuszta-gyepek egyaránt elıfordulnak. A Baromjárás helyi védelem alatt áll, s legeltetéses használata reményt nyújt értékeinek fennmaradására. Kár, hogy a pusztát idegen fafajokból álló telepített erdısávok tagolják, illetve keretezik. VII.Területfelhasználás Öttömös közigazgatási területe 3091 ha, ebbıl külterület 3015 ha. A külterületi területhasznosítás erıteljesen eltolódott a mezıgazdasági hasznosítás irányába, emellett itt természetvédelmi, mezıgazdasági ipari-, közlekedési-, erdı- és különleges hasznosítású (temetı, tartalék lakóterület) területek találhatók. A belterület nagy része falusias jellegő lakóterület. A község szórt, tanyás jellegő, ahol –a belterület kivételével- a lakótelkek nem alkotnak egységes településképet. A településen két zöldterület található: a Magyar László Emlékpark (3395 m2) és a Templomtér (3528 m²). Ezek tehát együttesen 6923 m2-t tesznek ki.

137

VIII. Öttömös Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése

X


X

3. Közterületek zöld felületeinek kezelésébıl származó zöld hulladékok győjtése és

€


X


X


X


X


€


€


€


€


X


€


€


X €


Forrás: Öttömös Önkormányzat, a 2007. évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része

138



A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 100,515 Települési folyékony hulladék 23571 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 2 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 0,84 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 23672,355 2. táblázat




Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék (sütızsiradék) Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék *zöld hulladék

Mennyiség 0 0 0 0 0,015 1,5 0 0 0,05 5 0 0

*Az egyéb veszélyes hulladékok közé tartozik a használt sütıolaj és sütızsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló „zöld” hulladék, valamint a konyhai hulladékok tartoznak. A temetıi zöld hulladék komposztálásra kerül (összesen 2 tonna). A csomagolási hulladékok mennyisége: A településen nem került bevezetésre a szelektív hulladékgyőjtés, a megadott 5 tonna mennyiség az iskolai papírgyőjtés során begyőjtött mennyiséget tartalmazza. II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A település két lezárt hulladéklerakóval rendelkezik. 3. táblázat

A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 3 Települési folyékony hulladék 23571 Kommunális szennyvíziszap 0

139


Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

0 0 0 23574

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): a településen nem található ilyen hulladék. 4. táblázat

A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna)

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék

Szelektíven győjtött mennyiség (t) 1

Mőanyag csomagolási hulladék

0

Fa csomagolási hulladék

0

Fém csomagolási hulladék

0

Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék

0

Egyéb, kevert csomagolási hulladék

2

Üveg csomagolási hulladék

0

Textil csomagolási hulladék

0

Összesen

3

III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 5. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 0 100,515 Települési folyékony hulladék 0 0 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 2 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 0,84 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 0 Összesen 0 103,355 6. táblázat


Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Hulladékolajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 Elektromos és elektronikai 0 0 hulladékok Kiselejtezett gépjármővek 0 0

140



Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0 0 0

0,015 1,5 0

0 0 0 0 0

0 0,05 5 0 0

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük: A településrıl összesen 5 tonna csomagolási hulladék kerül kiszállításra. IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 7. táblázat

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 100,515 100 Települési folyékony hulladék 0 0 0 0 23571 100 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb 0 0 0 0 2 100 inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 0 0,84 100 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 0 0 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 0 0 0 0 23672,355 100 8. táblázat

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 1,565 100 Hulladékolajok 0 0 0 0 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 0 0 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 0 0 0,015 100 Állati eredető hulladékok 0 0 0 0 1,5 100 Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 0 0 0 0 Azbeszt 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0,05 100 Nem veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 5 100 Csomagolási hulladékok összesen 0 0 0 0 5 100 Gumi 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0 0 0 A csomagolási hulladékok kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történt.

141


B/7-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése: Öttömös Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás (győjtés, elszállítás és ártalmatlanítás) ellátására a Felsı Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft-t (6521 Vaskút, Kossuth u. 90., képviselıje: Agatics Roland ügyvezetı igazgató) bízta meg. A közszolgáltatást a Képviselı-testület helyi rendeletben szabályozta. A települési szilárd hulladék győjtése - heti rendszerességgel - 80 l-es, illetve 120 l-es győjtıedényzetben történik. A településrıl elszállított hulladék kezelésérıl és ártalmatlanításáról a Szolgáltató az engedéllyel rendelkezı vaskúti regionális hulladéklerakó telepén gondoskodik. A szolgáltató évente 2 alkalommal – elıre meghirdetett idıpontban – lomtalanítást végez a településen. Öttömös 2002-ben csatlakozott az ISPA projekt keretében megvalósuló Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez. A Program keretében 2007.06.27-én megtörtént a Szeged, Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó Telep átadása. Szabó Ferenc a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezetı igazgatója legutóbbi tájékoztatója értelmében várhatóan 2008. tavaszán az öttömösi lakosság is használatba veheti az elkészülı hulladékudvart és hulladékgyőjtı szigetet. A Program tartalmazta települési hulladéklerakók rekultivációját is. A hulladéklerakók rekultivációjához szükséges mőködési engedélyeket az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Hatósági Osztálya kiadta. A Sándorfalvi úti beruházás elhúzódása folytán a települési hulladéklerakók rekultivációja nem valósult meg. A Kormány és az Európai Unió megállapodása szerint a hazai hulladékgazdálkodási projektekbıl kikerült a szennyezett területek, többek között a környezetszennyezı települési hulladéklerakó helyek rekultivációja. Erre még ebben az évben új pályázatot írnak ki, melyben a korábban már jóváhagyott projektek rekultivációs tenderei elsı helyen szerepelnek. A rekultivációs tender meghirdetésére 2008 elsı negyedévében kerülne sor, és a tényleges munkálatok legkésıbb 2009. június 30-ig befejezıdnének. Az elmaradt rekultiváció megvalósítása érdekében pályázat benyújtása indokolt. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. egy társulás, a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás létrehozását kezdeményezte. A Társulás megalakításához az érintett önkormányzatok képviselıtestületeinek támogató határozata szükséges. A döntések folyamatban vannak. A települési folyékony hulladék győjtése: A települési folyékony hulladék győjtésének és kezelésének jogszabályok szerinti megoldása nagy gondot okoz az Önkormányzatnak. Kistelepülésként (lakosságszám ~800 fı) a tartályos győjtési mód valósítható meg, de ennek a fogadására - az elıírásoknak megfelelı és alkalmas szennyvíz leürítı hely - csak a 40 km-re lévı Szegeden volt megoldható. Ennek költségét sem az Önkormányzat, sem a lakosság nem tudta felvállalni. A szomszédos településen, Pusztamérgesen elkészült a szennyvíztisztító telep, amely jelenleg próbaüzem alatt áll, és alkalmas a településen képzıdött folyékony hulladék befogadására. Az egyeztetések alapján a továbbiakban a folyékony hulladék begyőjtését a Mórahalmi Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény Irányító Társulás által üzemeltett szippantó kocsi végzi. Az elszállított folyékony hulladék a pusztamérgesi telepen kerül majd elhelyezésre. A közszolgáltatás igénybevételét szabályozó helyi rendelet elkészítése folyamatban van.

142


I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 9. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma érvényességi ideje Hulladék begyőjtése és szállítása, kezelése (elıkezelés, hasznosítás, 47551-25/2003. sz. komposztálás) és EKHE engedély 8 év, ártalmatlanítása. A felülvizsgálata Felsı-Bácskai 6521 Vaskút, 6521 Vaskút, (többször módosítva); lakosságtól Hulladékgazdálkodási Kft. Kossuth u. 90. külterület 0551 hrsz. begyőjtési és szállítási 2008-ban győjtıpontokon, esedékes engedély száma: szelektíven begyőjtött K5K3620/05 hulladék szállítása, telephelyen győjtése, hasznosítása. ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. 1097 Budapest, 6800 Állati hulladék elszállítása 6126/001/CSONG./2003 n.a. Illatos út 23. Hódmezıvásárhely, és kezelése Tanya 1232/b. 6792 Zsombó, Deák 6792 Zsombó, Deák Ételhulladék és n.a. RAY-MC BT. 00681/003/2005. F. u. 3. F. u. 3. sütızsiradék elszállítása 3800 Szikszó, Pf.: 3800 Szikszó, Pf.: Ételhulladék és n.a. SZATEV ZRT. 05/0001/2. 44. 44. sütızsiradék kezelése SZOTE Szolgáltató Kht. 6701 Szeged, Tisza 6701 Szeged, Tisza Egészségügyi veszélyes 53.335-18/2000. n.a. L. krt. 107. L. krt. 107. hulladékok szállítása, Szállítási engedély ártalmatlanítása száma: H-3112/3/2002.

B/7-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.

143


B/7-5. A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok győjtése és szállítása 10. táblázat Hulladék Kevert települési hulladék Építési hulladék Ételmaradék 11. táblázat Hulladék Állati hulladék Sütızsiradék Egészségügyi hulladék

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékneve (település) mennyiség (t/év) Felsı-Bácskai 6521 Vaskút, 100,515 Hulladékgazdálkodási Kossuth u. 90. Kft. Felsı-Bácskai 6521 Vaskút, 2 Hulladékgazdálkodási Kossuth u. 90. Kft. RAY-MC BT. 6792 Zsombó, 0,84 Deák F. u. 3.



46743

Tömörítıs gépjármő

8318

Konténeres gépjármő

n.a.

n.a.

A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, szállító Székhely hulladékkapacitása használt neve (település) mennyiség (t/év) (t/év) szállítóeszköz ATEV Rt. 6800 1,5 n.a. n.a. Hódmezıvásárhelyi Hódmezıvásárhely, Gyára Tanya 1232/b. RAY-MC BT. 6792 Zsombó, 0,05 n.a. n.a. Deák F. u. 3. SZOTE Szolgáltató 6701 Szeged, Tisza 0,015 n.a. n.a. Kht. L. krt. 107.

Elkülönített győjtés jellemzıi: A településen a szelektív hulladékgyőjtés nem került bevezetésre.

144

Kezelı megnevezése Felsı-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. Felsı-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. SZATEV ZRT.

Átvevı kezelı megnevezése ATEV Rt. Debreceni Gyára SZATEV ZRT. n.a.


12. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) megnevezése, címe kód Felsı-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. D8; D5 6521 Vaskút, Kossuth u. 90. ATEV Rt. Debreceni Gyára P0299 SZATEV ZRT. n.a.

Kezelt hulladék

Kapacitás (t/év)

Kihasználtság (%)

Kevert települési hulladék

46743

15

n.a. n.a.

n.a. n.a.

Állati hulladék Ételmaradék sütızsiradék

és

A tervezés idıpontjában mőködı válogató szervezetek bemutatása: Öttömösön nem mőködik válogató szervezet. A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 13.táblázat


Telephely (hrsz, terület m2) Öttömös új, külterület (048/62, 10000) Öttömös 017/13)*

régi,

Lerakó típusa

Szilárd hulladéklerakó (hrsz: Szilárd hulladéklerakó

Győjtési körzet

Lerakott hulladék megnevezése



Tényleges szabad kapacitás m3

Öttömös Öttömös

Települési szilárd hulladék.

145

Mindkét hulladéklerakót rekultiválni kell.




A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött Begyőjtı engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség Kezelési mód neve mennyiség t/év t/év Öttömös területérıl nem történt engedéllyel rendelkezı vállalkozó általi folyékony hulladék begyőjtés. A település belterületén a szennyvízcsatornák kiépítettsége igen alacsony (0%). A késıbbiekben – a pusztamérgesi szennyvíztisztító telep próbaüzemét követıen - a szippantott szennyvíz Pusztamérgesre kerül. 16. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Szikkasztás 23571 III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése Öttömös nem rendelkezik szennyvíztisztító mővel, így szennyvíziszap sem képzıdik.

146

-



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladék győjtése közszolgáltatás keretében bevezetésre került ,így az 360±5 100,515 elszállított mennyiségrıl pontos adat áll az Önkormányzat rendelkezésére. Települési folyékony Öttömös népessége igen alacsony, ezért annak kismértékő változása is jelentısen kihat a 25000±5 23571 hulladék települési szennyvíz mennyiségére. Kommunális szennyvíziszap Nincs eltérés. 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

18±2

2

3,75±1

0,84

2±1

0

A településen történı építkezések számától függ az építési-bontási hulladékok mennyisége, melyet 2006-ban a Felsı-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. szállított el, ezért erre vonatkozóan pontos adatokkal rendelkezik. A közétkeztetésbıl származó ételhulladék kiszállításra kerül, így annak mennyisége pontosan megadható. Az óvoda és a közétkeztetést igénybe venni kívántak számától függ a hulladék mennyisége. Az egyes ipari gazdálkodók hulladékai nem tartoznak az Önkormányzat felelısségi körébe.

18. táblázat


A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Hulladékolajok 0 Nincs eltérés. Akkumulátorok és 0 szárazelemek Elektromos és 0 elektronikai hulladékok

147




2±0,5 -

0 0,015 1,5

A települési egészségügyi ellátás során képzıdı egészségügyi hulladék nyilvántartása a háziorvos/védını feladata. Nincs eltérés.

0 Nincs eltérés.

-

0 0,05

50±3

5

A képzıdı sütızsiradék kiszállításra kerül. Öttömösön nem került bevezetésre a szelektív hulladékgyőjtés, ezért a csomagolási hulladékok elkülönítetten győjtött mennyisége nem éri el a tervezett értéket.

5±1,5 -

0 0

A településen nem valósult meg a gumi hulladékok elkülönített győjtése. Nincs eltérés.

19. táblázat

A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Papír és karton 2±1 csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási 9±2 hulladék Fa csomagolási hulladék 1±1 A településen nem került bevezetésre a szelektív hulladékgyőjtés, ezért 2006-ra vonatkozóan az Fém csomagolási hulladék 18±2 Önkormányzat nem rendelkezik adatokkal ezen hulladéktípusok arányait illetıen. Vegyes összetételő kompozit csomagolási 9±2 hulladék Egyéb, kevert csomagolási 3±1 hulladék

148


20. táblázat

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése. A területen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása.

A cél elérése érdekében tett intézkedések A szomszédos településen, Pusztamérgesen elkészült a szennyvíztisztító telep, amely jelenleg próba üzem alatt áll, és alkalmas a településünkön képzıdött folyékony hulladék befogadására. Az egyeztetések alapján a továbbiakban a folyékony hulladék begyőjtését a Mórahalomi Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézményirányító Társulás által üzemeltett szippantó kocsi végzi. Az elszállított folyékony hulladék a pusztamérgesi telepen kerül elhelyezésre. A közszolgáltatás igénybevételét szabályozó helyi rendelet elkészítése folyamatban van. Hulladéksziget, illetve hulladékudvar létesítése a Öttömös 2002-ben csatlakozott az ISPA projekt keretében megvalósuló Szegedi Regionális településen. Hulladékgazdálkodási Rendszerhez. A Program keretében 2007.06.27-én megtörtént a A lakosságtól, háztól elszállított hulladék elkülönített Szeged, Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó Telep átadása. Szabó Ferenc a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezetı igazgatója legutóbbi tájékoztatója értelmében győjtése kerüljön bevezetésre. várhatóan 2008. tavaszán az öttömösi lakosság is használatba veheti az elkészülı hulladékudvart és hulladékgyőjtı szigetet. A települési szennyvizek közmőves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhetı szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. Öttömös község állandó települési népességszáma nem éri el a fenti határértékeket, így számukra az alábbi célok elérése az említett pont alapján nem kötelezı jellegő.

149


A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 100,515 110±5 115±5 Települési folyékony hulladék 23571 24000±500 24300±500 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 2 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0,84 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 hulladékok Összesen 23673,515 22. táblázat


5±1 0,84±0,3

Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 24115,84± 24420,84± 506,3 506,3



5±1 0,84±0,3

2006.


0 0 0 0 0,015

Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt

1,5 0 0

Egyéb hulladék

0,05

Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

5 0 0

2008.

2010.

Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 0,015± 0,02± 0,002 0,002 1,5±0,3 1,8±0,3 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 0,05± 0,05± 0,01 0,01 7±1 9±1 Nem prognosztizálható.

A csomagolási hulladékok képzıdését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bıvülése, körének átalakulása jelentısen befolyásolja. Emiatt a képzıdı mennyiség nem prognosztizálható. A település belterületén 0 %-os a csatornázottság. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit.

150


Az elérendı célok prioritása a következı: 1) Hulladéklerakó helyek (hrsz.: 048/62, és 017/13) rekultiválása. 2) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 4) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 5) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 6) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 7) Települési szennyvíz összegyőjtése és tengelyen történı elszállítása már meglévı, szomszédos település megfelelı szabad kapacitással rendelkezı szennyvíztisztító telepére. 8) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 9) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 10) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 11) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A településen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása A fenti célok elérésének lehetséges módjai: Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élıgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása. Az elkülönített győjtés terve: Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). Hulladékszigetek elhelyezése külterületen is. Hulladékudvar létesítése. A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített győjtésének bevezetése.

151

B/8. PUSZTAMÉRGES

B/8-1. Általános adatok Pusztamérges Szegedtıl 40 km-re nyugati irányban található Csongrád és Bács-Kiskun megye határán. A település kialakulását, létét a szılıtermesztésnek köszönheti. A térség talaja, a napsütéses órák magas száma eleve meghatározza az itt termeszthetı növénykultúrák körét. I.Demográfiai adatok Pusztamérges területe 2438,5 ha, melynek 95,6 %-a külterület. A helyi lakosság száma 1232 fı, melynek megközelítıen a negyede a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 417, külterületi lakások száma 252). A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 75 fı, így a munkanélküliségi ráta a községben igen magas (18 %). II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen található egy szárnyas vágóhíd (FOBU Kft.), mely – képzıdı hulladékait illetıen - bejelentési kötelezettséggel rendelkezik az illetékes Felügyelıség felé. Mezıgazdaság Pusztamérges területén 400 egyéni gazdálkodás foglalkozik mezıgazdasággal, míg a regisztrált ıstermelık száma eléri a 90 fıt. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi (vágóhídi és lakossági együtt) 507 000 Szarvasmarha 97 Ló 15 Juh 300 Sertés 725 Nyúl 570 Forrás: Pusztamérges Község Önkormányzata, 2007. A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak.

152


A településen az alábbi vállalkozások foglalkoznak borászattal: • • •

Berla Kft. Farkas Testvérek Pincészete Kószó Pince

A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Mővelési ág megoszlása, 2006.

erdı gyep gyümölcsös kivett nádas szántó szılı



legkisebb átlagos legnagyobb földrészlet földrészlet földrészlet terület terület terület (m2) (m2) (m2) 1058639 25 32457 2088 23326417 68 621249 17382 24385056 összes terület (m2)

Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág erdı gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös kivett nádas szántó szılı

166



118

145

1350562

139 110 1081 27 552 182

199 113 1168 30 963 240

1343326 934000 3055426 78407 8891756 3637358


alrészletek száma

152



308056

30688

312

142857

9314

295 308 25 435 112 507

107767 114975 80471 8030 221636 220000

6750 8265 2616 2614 9233 15156

Erdıgazdaság Pusztamérges területén 509,4 ha erdıterület található, mely a Ruzsa és Környéke Földtulajdonosok Vadásztársasága kezelésében van.

153


Halászat A község területén halászati tevékenységet nem folytatnak. Idegenforgalom A Mérgesi puszta 40 hektáros, jellegzetes Duna-Tisza közi homokbuckás területe, illetve a községtıl 2 km távolságra fekvı, jól megközelíthetı Pusztamérgesi láperdı 60 hektáros életközössége kínál látnivalókat a túrázni vágyóknak. A településen idıszakos kiállítások tekinthetık meg a Móra Ferenc Mővelıdési Házban, emellett a Gera tanya nyújt lovaglási lehetıséget. A településen évente megrendezésre kerülı gasztronómiai rendezvények kül- és belföldi turisták százait csalogatják Pusztamérgesre. Az említetteken túl évente egy gasztronómiai fesztivál kerül még megrendezésre: a Szüreti Fesztivál és Kakaspörkölt-fızı Verseny. A rendezvény a falu értékeinek bemutatására, a falusi turizmus programlehetıségeinek kibıvítésére szolgál. A vendégek elszállásolására falusi vendégfogadó házaknál van lehetıség, ahol a turisták bekapcsolódhatnak a házigazdák mindennapi életébe és a gazdaság munkálataiba. Nagyobb csoportok fogadására az iskola kollégiumában nyílik lehetıség. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat Pusztamérges Szegedtıl 42 km-re, Kiskunhalastól 30 km távolságra, Csongrád megye nyugati határánál az 55-ös úttól 10 km-re fekszik. A települést az 5413-as számú öttömösi út az 53-as úttal, ill. Balotaszállással köti össze. A település kiépített kerékpárúttal nem rendelkezik, a gyalogos közlekedés biztonságosnak mondható. A belterületi utak 100%-ban pormentes burkolattal lettek ellátva. Vasúthálózat Pusztamérges nem rendelkezik vasút hálózattal. Vízi úthálózat A település nem rendelkezik vízi úthálózattal. IV.Környezeti jellemzık Levegı A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A légszennyezést okozó tényezık a főtésbıl, a közlekedésbıl, a mezıgazdasági tevékenységbıl adódnak. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. A belterületi burkolt utak aránya 100%-os. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: 2006-ban a lakosságnál képzıdött települési szilárd hulladékot a Községi Önkormányzat szállította el a települési hulladéklerakó telepre, amely azonban bezárásra került. 2007. október

154


1-tıl a települési hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. szállítja el. A lakosság számára a közszolgáltatást kötelezı igénybe venni. A szelektív hulladékgyőjtı sziget kiépítése folyamatban van, annak tervezett átadása 2008. év elsı felére tehetı. Települési folyékony hulladék: Pusztamérges területén 2006-ban még nem volt szennyvíztisztító mő kiépítve, így a lakossági folyékony hulladék teljes mennyisége elszikkadt. Jelenleg egy környezetbarát szennyvíztisztító mő épül, mely próbaüzem alatt áll. A tényleges üzemelés várhatóan 2008. március 1-tıl indul be, mely során Pusztamérges közigazgatási területérıl, illetve a késıbbiekben Öttömös területérıl hordanak majd ide folyékony hulladékot. Talaj Pusztamérges a Duna pleisztocén kori nagy hordalékkúpjának maradványán, a Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik el. A talajképzıdést befolyásoló, felszínhez közelálló rétege laza törmelékes kızet: homok. A homoktalajok csekély hıtároló képessége miatt a hımérséklet napi és éves ingadozása fokozottan jelentkezik. V.Infrastruktúra Vízellátás Pusztamérges vízellátását a Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény biztosítja. A vízvezetékre való rákötések száma 480 db (lakóingatlanok 71,7 %-a), melyek által a lakosság számára szolgáltatott víz mennyisége 2006-ban 60.000 m3 volt. Áramszolgáltatás A település áramellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás A települési földgázellátást az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. biztosítja. Hírközlés (TV, telefon, internet) A lakosság számára az internet hozzáférést az Invitel Rt. biztosítja, míg a kábeltévés mősorszórásért 2008. január 1-tıl T-Kábel Magyarország Kft. a felelıs. VI.Természetvédelem és tájvédelem Pusztamérges határában található két védett terület a gyepes jellegő Mérgesi puszta (40,2 ha), ill a vizes, lápos Pusztamérgesi láperdı (59,9 ha). Mindkét terület része az eredeti kiskunsági tájnak. A belterületen 1938-ban épült mőemlék a római katolikus templom, melynek freskói speciális technikával készültek. 2004 óta új zöldterület nem került kialakításra, a meglévık nem bıvültek. VII.Területfelhasználás Pusztamérges területe 2438,5 ha, melybıl csupán 105,8 ha belterület. A település belterülete egymásra merıleges, illetve párhuzamos utcákból áll, így az rendezett, falusias jellegő képet mutat. Ezt segíti elı a minden évben megrendezésre kerülı „Legvirágosabb ház” verseny is.

155


A településen 7 zöldfelület található, melyek együttes területe 8,1 ha: park, játszótér, sportpálya, temetıkert, út menti fasorok, vásártér, lıtér,temetı.

VIII. Pusztamérges Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése

X


X


X


X























X








X X


Forrás: Pusztamérges Önkormányzat, a 2007. évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része

156








Mennyiség 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 0 n.a.

*Az egyéb veszélyes hulladékok közé tartozik a használt sütıolaj és sütızsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló „zöld” hulladék, valamint a konyhai hulladékok tartoznak. A településen képzıdı állati hulladék elszállításáért az állattartó a felelıs. A településen képzıdı zöld hulladékok teljes mennyisége komposztálásra kerül, annak mennyiségérıl az Önkormányzat nem rendelkezik pontos számadattal. 3. táblázat




5 0 0 0 0 0 0 0 5

157


II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A települési szilárd-, a mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes-, az ipari és egyéb nem veszélyes hulladékok, illetve a papír csomagolási hulladék 2006-ban a települési szilárd hulladéklerakón kerültek felhalmozásra. 4. táblázat

A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 220 Települési folyékony hulladék 48000 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 60 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 25 Összesen 48305 5. táblázat

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Hulladék



6. táblázat

Mennyiség (t)

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 0 n.a.

A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék

Szelektíven győjtött mennyiség (t)


158

5 0 0 0 0 0 0 0 5


III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége Pusztamérges területérıl 2006-ban nem történt semmilyen hulladékfrakció kiszállítása, illetve a településre való beszállítás sem valósult meg. IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 7. táblázat

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 220 100 0 0 Települési folyékony hulladék 0 0 48000 100 0 0 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 0 0 0 0 0 hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 60 100 0 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 25 100 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 0 0 48305 100 0 0 8. táblázat

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 0 0 Hulladékolajok 0 0 0 0 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 0 0 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 0 0 0 0 Állati eredető hulladékok 0 0 0 0 0 0 Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 0 0 0 0 Azbeszt 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0 0 Nem veszélyes hulladékok összesen 0 0 5 100 0 0 Csomagolási hulladékok összesen 0 0 5 0 0 0 Gumi 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 n.a. n.a. 0 0

159


B/8-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtését 2007. október 1-tıl a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. szállítja el, ezt megelızıen a hulladék a települési szilárd hulladéklerakó telepre került elszállításra. A települési folyékony hulladék győjtése: 2006-ban nem történt meg a települési folyékony hulladék győjtése. A településen egy új szennyvíztisztító mő épült, mely jelenleg próbaüzem alatt áll. A tényleges mőködést terv szerint az üzem 2008-ban kezdi meg. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 9. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy érvényességi száma ideje Községi Önkormányzat 6785 Pusztamérges, 6785 Pusztamérges, Szilárd hulladék szállítása. Nincs. Nincs. Móra tér 4. Móra tér 4. Csongrád Megyei 6724 Szeged, Cserzy 6724 Szeged, Cserzy Szilárd és folyékony Hn.a. Településtisztasági Kft. Mihály u. 32. Mihály u. 32. települési kommunális 2315/2001. hulladékok begyőjtési és szállítási engedély B/8-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.

160


B/8-5. A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok győjtése és szállítása 10. táblázat Hulladék Települési szilárd hulladék Települési szilárd hulladék

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékneve (település) mennyiség (t/év) Önkormányzat Pusztamérges 220 Pusztamérges Móra tér 2. Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

6724 Szeged, Cserzy Mihály u. 32.

Begyőjtı kapacitása (t/év) 350

n.a. (2007-tıl szállítja a hulladékot.)

50000

Begyőjtésre használt szállítóeszköz Lovaskocsi Tömörítıs gépjármő.

Kezelı megnevezése Települési szilárd hulladéklerakóra került 2006-ban a hulladék. Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.

A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában: a településen nem történik meg az egyéb kiemelt hulladékot begyőjtése. Elkülönített győjtés jellemzıi: A településen a szelektív hulladékgyőjtés nem került bevezetésre. 11. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) Kezelt hulladék megnevezése, címe kód Szegedi Környezetgazdálkodási D 5 Nem veszélyes lakossági Kht. hulladék



A tervezés idıpontjában mőködı válogató szervezetek bemutatása: a tervezés idıpontjában válogató szervezet nem mőködött a településen. A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik.

161


12.táblázat


Telephely (hrsz, terület m2) Pusztamérges, 07/60 Pusztamérges, 0138/2

Lerakó típusa

Győjtési körzet

Települési szilárd Pusztamérges hulladéklerakó Települési Pusztamérges folyékony hulladékleürítı

Lerakott hulladék megnevezése szilárd hulladék Folyékony hulladék

162



Tényleges szabad kapacitás m3

A lerakó bezárásra került. Az ATIKÖFE a 10275-1-5/2004. számú határozatában felfüggesztette a 0138/2 hrsz-on lévı folyékony hulladék lerakón történı leürítést.



A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség Leé (m3/év/fı) t/év Települési folyékony hulladék 38,96 48000 A keletkezı folyékony hulladék mennyisége a lakosság számára szolgáltatott ivóvíz mennyiségébıl becsült érték. A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége: Pusztamérges területén 2006-ban nem történt engedéllyel rendelkezı vállalkozó általi folyékony hulladék begyőjtés, így az esetlegesen begyőjtött hulladék mennyiségérıl az Önkormányzat nem rendelkezik adatokkal. 14. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Biológiai tisztítás. Próbaüzem alatt áll. Pusztamérges Községi Önkormányzat

Az ATIKÖFE a 10275-1-5/2004. számú határozatában felfüggesztette a 0138/2 hrsz-on lévı folyékony hulladék lerakón történı leürítést. III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése 15. táblázat A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mő Összes mennyiség szárazanyag Összes mennyiség (t/év) telephelye (t/év) Pusztamérges, 0384/46. A telep jelenleg próbaüzem alatt áll.

163



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék A településen nem került bevezetésre a szelektív hulladékgyőjtés, így a képzıdı szilárd 185±10 220 hulladék mennyisége meghaladja a tervezett értéket. Az eltérés oka lehet az is, hogy az Önkormányzat nem rendelkezett naprakész adatokkal a hulladékszállítására vonatkozóan. Települési folyékony A települési folyékony hulladék mennyisége a lakosság számára szolgáltatott ivóvíz hulladék 24000±1000 48000 mennyiségébıl becsült érték. A települési szennyvíztisztító mő üzemelése során a késıbbiekben pontos adat áll majd rendelkezésre. Kommunális 2006-ban a település nem rendelkezett szennyvíztisztító mővel, így szennyvíziszap sem 0 0 szennyvíziszap képzıdött. Építési-bontási hulladékok Nincs eltérés. 0 0 és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és Az eltérés nem jelentıs. 52±5 60 élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói Az eltérés nem jelentıs. 22±2 25 nem veszélyes hulladékok 17. táblázat


A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Hulladékolajok Ezen hulladék típusok elkülönített győjtése a településen nem került bevezetésre, így 0 azok mennyiségérıl az Önkormányzat nem rendelkezik adatokkal. Akkumulátorok és 0 szárazelemek Elektromos és 0,14 elektronikai 0

164



hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

-

0 0 0 0

7

0 0

-

0 n.a.

5

2006-ban csak a papír csomagolási hulladék került begyőjtésre. Nincs eltérés. Nincs eltérés.

18. táblázat

A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Papír és karton 3,5±0,07 A településen csak a papír hulladék kerül elkülönített begyőjtésre. 5 csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási 3,5±0,07 0 hulladék Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 A településen a szelektív hulladékgyőjtés nem került bevezetésre. Vegyes összetételő kompozit csomagolási 0 hulladék Egyéb, kevert csomagolási 0 hulladék

165


19. táblázat

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése. A területen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. Hulladékszigetek kialakítása. Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül. Hulladékudvar létesítése.

A lakosságtól, háztól elszállított hulladékok elkülönített győjtésének megteremtése.

A cél elérése érdekében tett intézkedések A településen egy új szennyvíztisztító mő került kialakításra, melynek tényleges üzembe helyezése 2008-ban esedékes.

Folyamatban van a szelektív hulladékgyőjtést biztosító sziget kiépítése, annak tervezett átadása 2008. év elsı felében esedékes. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését. 2007. október 1-tıl a Csongrád Megyei Település Tisztasági Kft. szállítja el a kommunális hulladékot.

166

B/8-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2006.) meglévı adataira lehetett alapozni. I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége 20. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 220 250±20 230±20 Települési folyékony hulladék 48000 45000±1000 43000±1000 Kommunális szennyvíziszap 0 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 60 60±10 60±10 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 25 25±5 25±5 hulladékok Összesen 48305 45335±1035 43315±1035 21. táblázat




2006.

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 0 n.a.

2008.

2010.


7±1

9±1 Nem prognosztizálható.

22. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. 2010. Papír és karton csomagolási hulladék 5 7±1 9±1 Mőanyag csomagolási hulladék 0 Fa csomagolási hulladék 0 A szelektív Fém csomagolási hulladék 0 hulladékgyőjtés Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 bevezetése után Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 tervezhetı értékek. Üveg csomagolási hulladék 0 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 5 7±1 9±1 A település belterületén közel 0 %-os a csatornázottság.

167


A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) Hulladéklerakó hely (hrsz.: 07/60) rekultiválása. 2) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 4) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 5) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 6) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 7) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 8) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 9) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 10) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A csatornahálózat kiépítése A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása Az elkülönített győjtés terve: Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). Hulladékudvar létesítése. A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített győjtésének bevezetése.

168


B/9. RÖSZKE

B/9-1. Általános adatok Röszke a Dél-magyarországi régióban, Szegedtıl délre, 15 km távolságban helyezkedik el, a Holt Tisza , az 5-ös út, M5-ös autópálya és az országhatár között. A település közúton kétfelıl Szeged irányából az E-75, valamint az M5 autópályán érhetı el. Mórahalom irányából a 43011es úton közelíthetı meg. Vasúton Szeged Nagyállomásról, Szerbiából közúton az M5-ös autópályáról a határátkelın át, vasúton Horgos vasútállomásról érhetı el. Röszkének nincs vonzáskörzete, viszont két önkormányzati szervezıdésnek is tagja. Mórahalom és Szeged Kistérséghez is kapcsolódik. Határos települések: Szeged, Mórahalom, Domaszék. I.Demográfiai adatok Röszke területe 3663 ha, melynek mintegy 94,13 %-a külterület. A helyi lakosság száma 3402 fı. A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 94 fı, a munkanélküliségi ráta a községben 2,76 %.

A lakónépesség alakulása 2006 2001

Népesség

1990 1980 1970 0

1000

2000

3000

4000

Az 1970-es és 80-as évtizedeket jelentıs elvándorlás, valamint az elöregedés miatti természetes fogyás jellemezte. Az 1990-es években ez a tendencia folytatódott, azonban egy azt meghaladó pozitív vándorlási egyenleg volt tapasztalható, ami 1990 és 2001 között már közel 200 fıs népesség szám növekedést eredményezett. 2001 és 2006 között szerény 12 fıs népesség fogyás volt tapasztalható. A település területének jelentıs része külterület, ahol több mint 400 tanya található. Az itt élı népesség 695 fı, azaz összességében a település lakosságának 22%-a él a tanyai vidéken.

169


Vándorlási egyenleg Röszkén

2001-2006

Vándorlási egyenleg Röszkén

1990-2001 1980-1990 1970-1980 -400

-200

0

200

400

600

II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek Számottevı ipari üzem kevés van, de viszonylag nagy számban van jelen a településen az ipari- kereskedelmi-szolgáltató tevékenység: o

Unilever Magyarország Kft. – élelmiszer feldolgozás

o

HSV-Modul Kft. – fémmegmunkálás, gumi tömítıanyagok gyártása

o

Decora Color Kft.- festékgyártás

o

Art-Lux Kft. – kereskedelem

o

Idea Chem Kft. – mosópor és vegyi anyagok gyártása

o

Moltech- AH Kft. – anyagmozgatás és hajtástechnika

o

PaprikaMolnár Kft. – főszerpaprika feldolgozás

o

Kakas Bt. – kereskedelem, Tüzép üzemeltetés, mezıgazdasági bérmunka

o

Laczi és Fiai Kft. – településtisztasági tevékenység

o

Ferrum Plast Kft. – vasipairi anyagok gyártása

o

Euro Chicken Kft. – élelmiszer feldolgozás

o

IBUSZ Irodák Kft. – benzinkút üzemeltetés, autó,- kamion mosás, tevékenység

o

Tsereteli Bt. – gumiszervíz, gumiáruk forgalmazása

logisztikai

A község belterületén az Unilever Magyarország Kft. és az Euro Chicken Kft. mőködik. A többi ipari kisvállalkozás a település külterületén mőködik.

170


Mezıgazdaság A terület természeti sajátosságaiból adódóan az aktív keresık nagy része a mezıgazdaságból él. Röszke lakosai elsısorban sárgarépát, retket, főszerpaprikát termelnek. Az egyéni gazdaságok száma 217, melyek által mővelt földterület nagysága 1809 ha. A regisztrált ıstermelık száma 236 fı. Az állattartás nem jellemzı a területre, ennek ellenére nem elhanyagolható a szarvasmarha-, sertés-, és baromfitartás: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 1000 Szarvasmarha 25-30 Ló 31 Juh 420 Sertés 1200 Nyúl 250 Forrás: Röszke Község Önkormányzata, 2007. A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Mővelési ág megoszlása, 2006.

erdı gyep gyümölcsös halastó kivett nádas szántó szılı




Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág erdı


alrészletek száma

86

88


171




340076

21192


gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös halastó kivett nádas szántó szılı

309

337

2219083

28

105536

6585

156 219 1 2320 21 2111 87

193 221 1 2335 21 2879 88

1828560 991636 3364 6258525 136277 23163594 164692

8 32 3364 5 559 8 22

122399 110209 3364 213540 42266 600389 12515

9474 4487 3364 2680 6489 8046 1872

Erdıgazdaság Röszke területének csupán 5%-át borítja erdı, mely a Röszkei Földtulajdonosok Vadásztársasága (6758 Röszke, Felszabadulás u. 139., elnök: Csonka Imre) kezelésében van. Halászat A község szempontjából nagy jelentıségő a gyálaréti Holt-Tisza nevő holtág. Trianoni békeszerzıdés értelmében a Lúdvári zsiliptıl a röszkei mederlezáróig az államhatár a HoltTisza medrében halad. Ez a tény azért is jelentıs, mert a holtág szakasz nemzetközi víznek számít, ezért állami tulajdonban kell hogy maradjon, tehát nem idegeníthetı el. A holtág medre áttöltésekkel és zsilipekkel három bögére osztott, Röszke az alsó bögével az ún. Halászvízzel van közvetlen kapcsolatban. Itt a Szegedi Tisza Halászati Szövetkezet folytat halászati tevékenységet. A község területén 0,3 ha halastó is található. Idegenforgalom Röszke legjelentısebb turisztikai vonzereje a Holt-Tisza és környéke, a Madarász-tó és környéke a láprét-foltokkal, a Börcsök-szék, a Kancsal-tó, a Molnár-rét és néhány napsugaras oromzatú ház. A hagyományok ırzése napjainkban erısödik. Röszkén a Dobó tanya és a Forró Fogadó várja az ide látogató turistákat. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat Röszke az út – vasút elérhetısége szempontjából kedvezı helyzetben van. Az M5-ös autópálya a megközelítést tovább segíti, potenciális beruházóknak új lehetıséget biztosít, beleértve a határforgalmat is. A település szempontjából kedvezı a megye útfejlesztési terve, a megépült E75 és 55. számú utak összekötı szakasza a szomszédos Domaszéket hozza közelebb. A 2006 tavaszán elkészült M5-ös autópálya pedig lerövidíti a Budapest felé irányuló közlekedést és a határ menti kapcsolatok bıvítését is szolgálja. A térség aktív lakosságának nagyjából 60%-a ingázik Szegedre. A tömegközlekedés a Tisza Volán járataival biztosított mind Szeged, mind Mórahalom, mind a határállomás felé. A helyközi tömegközlekedés szempontjából nehézségeket jelent az M5-ös autópálya megépülése után a külterületen élık szükségleteinek megfelelı buszjáratok biztosítása. A település célja, hogy a közösségi közlekedési buszjáratokat a lakossági elvárásoknak megfelelıen tudjuk biztosítani a szolgáltatóval történı egyeztetések eredményeképpen. Turisztikai szempontból van jelentısége az Euro Veló 11 számú kerékpárútvonalnak, amely a tervek szerint a Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút része. Ezen az útvonal Csongrád megyei szakaszának kiépítése a következı évek tervei között szerepel, amely kiegészül

172


Ópusztaszertıl a határig, Mórahalom és Makó felé menı szakaszokkal is. A belterületi utak 95%-a pormentes burkolattal van ellátva. Vasúthálózat A helyi közlekedés szemszögébıl kisebb szerepet tölt be a vasút. Az egykor nagy fontosságú vasútvonalon –mely részét képezte a Nagyvárad-Fiume vonalnak- napi két vonalpár biztosít kapcsolatot Szeged, illetve a Vajdaság irányában. Vízi úthálózat Röszke nem rendelkezik vízi úthálózattal. IV.Környezeti jellemzık Levegı A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. Levegıtisztaság védelmi szempontból meghatározó a mezı-, erdı-, illetve zöldfelület gazdálkodás. A mezıgazdasági területek nagyarányú kiterjedése és az alacsony erdısültség kedvezıtlen hatással van a levegı minıségére. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: A vállalkozók a szolgáltatóval (Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.) külön szerzıdésben rögzítik a hulladékszállítás feltételeit és rendjét. Mivel a hulladék a sándorfalvi hulladéklerakóra elszállításra kerül, így annak lerakása nem következik be, így nem is keletkezik bőzhatás. Települési folyékony hulladék: A Röszkén képzıdı folyékony hulladékot a TMV Tisza Maros Kft. győjti és szállítja el a Röszke-Domaszék közös szennyvíztisztító telepre, így abból bőzhatás nem keletkezik. Talaj A magasabban fekvı nyugati részeken a tiszántúli flórajáráshoz kapcsolható kisebb-nagyobb löszös foltok napjainkban szántóként funkcionálnak. A jellemzıen csernozjom jellegő talajokat a község nyugati harmadában felváltják a Duna-Tisza közére jellemzı homokos talajok, s ugyancsak ezen a területen jelennek meg az északnyugat-délkeleti irányú enyhe felszíni domborzati formák is. V.Infrastruktúra Vízellátás A település ivóvíz ellátását a TMV Tisza-Maros Víziközmő Üzemeltetı Kft. (6720 Szeged, Széchenyi tér 5.) biztosítja. A mintegy 1170 bekötésen a háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 2006-ban 90.925 m3 volt. Áramszolgáltatás Röszke villamos energia ellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja.

173


Gázellátás A település vezetékes földgáz ellátását az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. szolgáltatja. Hírközlés (TV, telefon, internet) A település internet és kábeltévé ellátását a Röszkei Kábeltévé Kft. (6758 Röszke, Felszabadulás u. 84.) biztosítja. VI.Természetvédelem és tájvédelem Az egykori tájat az emberi tevékenység gazdálkodásával és a nagy vízrendezési munkákkal gyökeresen átalakította, így a természetes élıvilág csak nyomokban maradt meg. Röszke területén három fı természetes tájelem (ártér, homokpuszta és löszpuszta) is elıfordul, ami sajátos értéket biztosít a vidéknek. A település közigazgatási területén három országos jelentıségő védett természeti terület található. Röszkén a fıként botanikai szempontból különleges területek (Madarász-tó, Kisszéksós-tó, Kancsal-tó) kaptak védettséget, mint szikes tavak. Eszerint mintegy 29 ha összterülető szikes tó található. A magasabb területek eredeti növényvilágára leginkább az apró, alig néhány m2 –es ısgyep foltokról következtethetünk. Botanikai értékei alapján helyi védettségre érdemes a Börcsök-szék. Védetté nyilvánított területek: HRSZ Tulajdonviszony/mővelési ág • 0103/71 – magántulajdon (gyep) • 0103/73 – magántulajdon(gyep) • 0103/79a – magántulajdon(gyep) • 0161/36 – magántulajdon(gyep) • 0161/37 – magántulajdon(erdı) • 0161/38 – magántulajdon(gyep) • 0221/27 – magántulajdon(gyep) Az Európai Unió NATURA 2000 élıhely védelmi direktívájának megfelelıen a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a Dél-alföldi Régióból a Madarász-tavat illesztette programjába. A község területén 15 terület felel meg a természeti terület definíciójának. Ezek közül a Börcsök-gyep fajgazdagsága és viszonylagos érintetlensége miatt helyi védelemre érdemes. VII.Területfelhasználás A község épített környezetének helyzetét nagyban befolyásolja, hogy aránylag fiatal múlttal rendelkezı község. A településkép szempontjából meghatározó, hogy az épületek zöme egyszintes, csupán néhány többszintes lakóegység épült. Viszonylag kicsi a zöldterületek aránya a településen. Nagyobb összefüggı zöldterületeként kezelhetı a templomkert, a Szt. Antal téri zöldfelület, a mővelıdési ház elıtti központi park és játszótér, a Sportpálya területe, a temetı területe és a Rózsa u. – Hunyadi u. által határolt játszótér-park területe. E területek kb. 16-20 ha zöldfelületet jelentenek. A településkép szempontjából fontos lenne a települési zöldterületek növelése, virágosítása. Röszke a településrendezési tervében szerepeltetett jövıbeni zöldterületek: • •

Külterületen: 0225-0227 hrsz. területen védelmi rendeltetéső erdıterület; Belterületen: Rácz temetı területe, a Rákóczi utca folytatásában lévı új településrészen a Rákóczi-Hunyadi u. által bezárt területen kettı nagyobb területő közpark létesítése.

174


VIII. Röszke Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése

X


X


X


€


€


€


X


€


€


€


€


€


X


X


X X

Szilárd kommunális hulladékra Folyékony kommunális hulladékra

Forrás: Röszke Önkormányzat, a 2007. évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része

175



A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 456,66 Települési folyékony hulladék 94000 Kommunális szennyvíziszap 3 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 94459,66 2. táblázat

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Mennyiség Hulladék (t/év) Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 Egészségügyi hulladékok 0 Állati eredető hulladékok 4,8 Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik 0 Azbeszt 0 Egyéb hulladék 0 Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 61,72 Gumi 0 Egyéb hulladék * 5,96 *Az egyéb veszélyes hulladékok közé tartozik a használt sütıolaj és sütızsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló „zöld” hulladék, valamint a konyhai hulladékok tartoznak. 3. táblázat




7,22 0,86 0 2,22 0 45 6,42 0 61,72

176



A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 0 Települési folyékony hulladék 94000 Kommunális szennyvíziszap 3 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 94003 Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük: Röszkén a fenti hulladéktípusok nem kerültek felhalmozásra. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladékok és mennyiségük: A településen nincs felhalmozott csomagolási hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 5. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 0 456,66 Települési folyékony hulladék 78535,8* 94000 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 0 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 0 Összesen 0 94459,66 *Domaszék csatornán begyőjtött folyékony hulladéka kerül beszállításra a Röszke-Domaszék közös szennyvíztisztító telepre. 6. táblázat


Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Hulladékolajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 Elektromos és elektronikai 0 0 hulladékok Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 Állati eredető hulladékok 0 4,8

177



Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0

0

0 0 0 0 0

0 0 61,72 0 0

7. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 7,22 Mőanyag csomagolási hulladék 0 0,86 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 2,22 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 6,42 Üveg csomagolási hulladék 0 0 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 61,72 0 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 8. táblázat

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 0 0 Települési folyékony hulladék 0 0 0 0 94000 100 Kommunális szennyvíziszap 0 0 3 100 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 0 0 0 0 0 hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 0 0 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 0 0 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 0 0 3 <1 94000 99 Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg): kiemelt hulladékáram elkülönített győjtését követıen ezen hulladékok kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen valósult meg. A településen képzıdı 5,96 t zöld hulladék komposztálásra kerül. A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg): a csomagolási hulladékok elkülönített győjtését követıen ezen hulladékok kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen valósult meg.

178


B/9-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése: A települési szilárd hulladékot a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti, majd a Sándorfalvi úti lerakóra szállítja. A települési folyékony hulladék győjtése: a képzıdı folyékony hulladékot a TMV Tisza-Maros Víziközmő Üzemeltetı Kft. győjti, majd a Domaszékkel közös szennyvíztisztító telepre szállítja. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 9. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy érvényességi száma ideje Szegedi Környezetgazdálkodási 6728 Szeged, 6728 Szeged, IPPC engedély 11.099-82019.11.05 Kht. Városgazda sor 1. Városgazda sor 1. 10/2007 TMV Tisza Maros Kft.

Szeged Széchenyi tér 5.

Röszke, Külterület 043 hrsz.

Röszke-Domaszék Közös 19;710-5Szenyvíztisztító Vízjogi 1/2007 engedély


179

2012. 12. 31


B/9-5. A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok győjtése és szállítása 10. táblázat

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékHulladék neve (település) mennyiség (t/év) Szilárd Szegedi Szeged 456,66 kommunális Környezetgazdálkodási és szelektív Kht. hulladék 11. táblázat Hulladék Állati tetemek



n.a. STEYR szeméttömörítı konténeres tehergépkocsi


MUT Szegedi és Környezetgazdálkodási IFA Kht.

A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, Székhely hulladékkapacitása használt szállító neve (település) mennyiség (t/év) (t/év) szállítóeszköz ATEV Rt. Hódmezıvásárhely 4,8 60000 n.a.


Elkülönített győjtés jellemzıi: A szelektíven győjtött hulladékot a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja el. 12. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) megnevezése, címe kód Szegedi Környezetgazdálkodási D 5 Kht. Szeged, Városgazda sor 1. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. P0299 TMV Tisza Maros Kft. Szeged n.a. Széchenyi tér 5.

Kezelt hulladék

Kapacitás (t/év)

Kihasználtság (%)

Nem veszélyes lakossági hulladék

179000

100

Vegyes állati hulla Települési folyékony hulladék

70700 197100

80 n.a.

180


13. táblázat

A tervezés idıpontjában mőködı válogató szervezetek bemutatása

Telephely

Üzemeltetı neve, címe

Szeged, Sándorfalvi út

Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1.

Hulladék

Győjtıkörzet

Szállítóeszköz



A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 14.táblázat A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely Győjtési Lerakott hulladék Lerakott hulladék Lerakó típusa 2 (hrsz, terület m ) körzet megnevezése mennyisége tonna Települési Röszke Szilárd települési 1.500.000* 0279/1 Hrsz. Röszke külterület, Bodom Területe: 29326 m Röszke 0225/3


hulladék

szilárd 2


hulladéklerakó Dögtér**

Röszke

Állati hulla

0

n.a.

*A hulladékudvar 2006-ban bezárásra került, a hulladék lerakása megszőnt. A hulladéklerakó teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálata és rekultivációs javaslata elkészült. **A dögtéren betonozott felületen konténerekbe győjtik az állati tetemeket, amit az ATEV Rt Hódmezıvásárhelyi üzemébe szállítják.

181

n.a.




A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött Begyőjtı engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség neve mennyiség t/év t/év 94000 TMV Tisza- Szeged Széchenyi tér 182500 Maros Kft. 5.

Kezelési mód Biológiai tisztítás

Röszke belterületén közel 100%-os a szennyvízcsatorna kiépítettség, valamint a rákötések aránya belterületen. A településen - elsısorban a régi építéső házaknál - még használják a szikkasztásos szennyvízaknát. A szennyvízszállító vállalkozó az általa szállított szennyvizet a szegedi befogadó telepre szállítja. A Röszke-Domaszék közös szennyvíztisztító telepre érkezik Domaszék csatornán begyőjtött folyékony hulladéka is. 17. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Biológiai tisztítás 172535,8 TMV Tisza-Maros Kft. III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése 18. táblázat A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mő Összes mennyiség szárazanyag Összes mennyiség (t/év) telephelye (t/év) Röszke külterület, 3 n.a. Bodom, 22/19.

A képzıdı szennyvíziszap elsısorban a technológiából adódó rácsszemét, másodsorban a mechanikai tisztítóból származó hulladék.

182



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 18000±500 A települési szilárd hulladéklerakó telep bezárásra került, így a keletkezett szilárd hulladék 456,66 mennyisége csupán az elszállított hulladék mennyiségével határozható meg. Települési folyékony 62000±1000 A település belterületén csaknem 100%-os a csatornahálózat kiépítettsége, így a 2006-os 94000 hulladék mért adatok – szemben a vízfogyasztásból becsült adatokkal - felelnek meg a valóságnak. Kommunális 2000±100 A település Domaszékkel közös szennyvíztisztító telepén ténylegesen képzıdött n.a. szennyvíziszap szennyvíziszap 3 tonna volt 2006-ban. Építési-bontási hulladékok 6±1 0 és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és 0 A felülvizsgálat során érintett idıszakban e hulladékok mennyiségérıl az Önkormányzat 0 élelmiszeripari nem nem rendelkezik adatokkal. veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói 0 0 nem veszélyes hulladékok 20. táblázat

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program szerint 2015. december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása.

A cél elérése érdekében tett intézkedések Röszke Domaszékkel közös szennyvíztisztító telepet hozott létre. Az elkövetkezı idıszakban várható a telep jelenlegi kapacitásának bıvítése a jelenlegi 500 m3/nap-ról 1000 m3/nap-ra. A tervek a bıvítésre elkészültek a kivitelezés kezdete jelenleg bizonytalan.

183


A település szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése. A területen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. Hulladéksziget, illetve hulladékudvar igény szerinti létesítése a településen. Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül. A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten győjtött hulladék mennyisége növekedjen.

Röszkén a szilárd hulladékgyőjtésre - a megszőnt régi hulladék udvar mellett- egy új hulladékudvar építését tervezik, ahol szelektív hulladékgyőjtés folyik majd. Ide a lakosság 1 m3-ig térintésmentesen teheti le válogatott hulladékát. Szelektív győjtısziget is kialakításra kerül, szintén a szelektív hulladékgyőjtésre megfelelıen kialakítva a település belterületén, központi helyen. A beruházás 2008-ra valósul meg.


184


A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 456,66 500±100 500±100 Települési folyékony hulladék 94000 93000±1000 92000±1000 Kommunális szennyvíziszap 3 3±1 4±1 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen 22. táblázat

0 0

0 0

0 0

0

0

0

94459,6

93503±1101

92502±1101




2006.

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi

0 0 0 0 0 4,8 0 0 0 61,72 0 5,96

Egyéb hulladék

2008.

Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 5±1 6±1 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 67,1± 73,7±3,9 3,8 Nem becsülhetı érték. 6±0,5 6,5±0,5

23. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. Papír és karton csomagolási hulladék 7,22 8±0,3 Mőanyag csomagolási hulladék 0,86 1±0,1 Fém csomagolási hulladék 2,22 2,5±0,2 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 45 49±3 Üveg csomagolási hulladék 6,42 6,6±0,2 Összesen 61,72 67,1±3,8

185

2010.

2010. 10±0,3 1,1±0,2 2,8±0,2 53±3 6,8±0,2 73,7±3,9


A települési szennyvizek közmőves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését megvalósította a település. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) Hulladéklerakó hely (hrsz.: Bodom, 22/19.) rekultiválása. 2) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 4) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 5) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 6) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008ra*. 7) Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. 8) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 9) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 10) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 11) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása A település szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése A területen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. Mivel a lakosság jelentıs hányada a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkezı összes szennyvíz elvezetése és kezelése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A csatornahálózat fejlesztése A szikkasztásos elhelyezési mód visszaszorítása. Az elkülönített győjtés terve: Hulladéksziget, illetve hulladékudvar létesítése a településen 2008. évben Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten győjtött szelektív hulladék mennyisége növekedjen

186


B/10. RUZSA

B/10-1. Általános adatok Ruzsa község Szegedtıl 30 km-re nyugatra fekszik −Üllés, Mórahalom, Zákányszék, Ásotthalom, Öttömös és Pusztamérges települések határolják. A község területe és neve többször módosult, ott 1947. július 1-tıl közigazgatási kirendeltség mőködött. Ekkor a település neve Ruzsa - járás volt. Önállóságát 1950. január 1-én nyerte el. I.Demográfiai adatok Ruzsa területe 8467,5 ha, melynek mintegy 97%-a külterület. A helyi lakosság száma 2712 fı, melynek több mint a fele a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 580, külterületi lakások száma 800). A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 170 fı, a munkanélküliségi ráta a községben 6,28 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen nem alakult ki számottevı ipari tevékenység, csupán egy benzinkút, egy TÜZÉP-telep, illetve egy varroda található Ruzsán. Mezıgazdaság A község életében jelentıs szerepet játszik a mezıgazdaság, melyet a mintegy 800 egyéni gazdaság (mővelt terület nagysága 5545 ha) jelenléte, illetve a 340 fı ıstermelı is alátámaszt. Legjellemzıbb szántóföldi növények a kalászos gabonák (tritikálé, ıszi árpa, rozs, búza), a kukorica, a lucerna, valamint a különbözı zöldégfélék (káposzta, zöldpaprika, főszerpaprika, sárgarépa, karalábé, jégcsapretek, spárga, paradicsom és a burgonya). Jelentıs hagyományokra tekint vissza a gyümölcstermesztés is, amely sokat köszönhet a kedvezı klimatikus adottságoknak, elsısorban a napsütéses órák magas számának. Leginkább elterjedt az ıszibarack, az alma, a meggy, a cseresznye, a szilva, a körte és a sárgabarack termesztés. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 25 000 Szarvasmarha 300 Ló 80 Juh 500 Sertés 1200 Nyúl 10 000 Forrás: Ruzsa Község Önkormányzata, 2007.

187



erdı gyep gyümölcsös kert kivett nádas szántó szılı

Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb földrészletek önálló fekvés száma épületek száma belterület 960 13 külterület 3662 0 Zártkert 118 0 ÖSSZESEN 4740 13

egyéb önálló lakások száma 20 0 0 20

legkisebb átlagos legnagyobb földrészlet földrészlet földrészlet terület terület 2 terület (m ) (m2) (m2) 2389082 19 92061 2489 82099138 49 2538506 22419 187578 465 6436 1590 84675898 összes terület (m2)


455



641

685

4060805

618 391 111 2366 31 2090 143

875 405 111 2389 33 3036 148

6721990 4767940 169252 7207706 137564 34003320 743911


alrészletek száma

418



2538506

59040

50

467287

5928

372 317 1291 19 593 117 480

145748 488494 2956 92061 16956 379996 186460

7682 11773 1525 3017 4169 11200 5026

Erdıgazdaság Ruzsa területének jelentıs hányadát, 31,72%-át erdı borítja. A Ruzsa és Környéke Földtulajdonosok Vadásztársaságának területe több mint 13 ezer ha-on nyújt lehetıséget

188


szarvas, dám, vaddisznó, ız, fácán, nyúl vadászatra. Különlegesség, hogy a község határában elıfordul néhány fogolypár, láttak már parlagi tyúkot, és a település daru leszálló- és pihenıhely. Nem elhanyagolható a tudatosan védelmi célra telepített mezıvédı fasorok és erdısávok hatása sem. A védelmi rendeltetéső erdısávok elsıdleges funkciója a homokos talajú területeket leginkább sújtó porterhelés mérséklése, amely – amellett hogy erısen rontja a lakosság komfortérzetét – a mezıgazdaságban is komoly károkat okoz. Halászat Az élıvilág kapcsán érdemes megemlíteni a falu határában lévı négy hektáros horgásztavat, ahol intenzív halgazdálkodást folytat a helyi Napsugár Horgász Egyesület. Idegenforgalom Ruzsa területén több mint 3.000 hektár erdıterület található. A belterületet északi oldalról összefüggı erdıterület határolja, melyben a múlt századi telepítéső tölgyfák mellett az Alföldön honos fajokból sok megtalálható. E területen megy át a KÉK TÚRA útvonal, s itt található az a kialakított erdei pihenıhely, mely évek óta a gyerekek sátor-táborozási helyéül szolgál. A ruzsai erdıkben és mocsaras mezıkön különleges védett növények is megtalálhatók. Az ide látogatókat számos étterem, tanya és vendégház várja: Póni Lovastanya, Napfény Vendégház, Napraforgó Vendégház, Hubertus Vendégház, Hans Tanya, Karola Tanya, Kék tanya, Manuella Panzió, Virág Tanya, illetve a Páva Panzió és Falatozó. Ruzsán minden évben megrendezésre kerül a Halászléfızı verseny és falunap, mely szintén sok turistát vonz a településre. Minden év augusztus 20-án délután és az esti órákban nótaest kerül megrendezésre a parkban a szökıkútnál. Megfordult itt már finn fúvószenekar, cigányzenekar, de a helyi amatır csoportok is be szoktak itt mutatkozni. Ruzsa méltán nyerte el 2004. évben a „Magyarország Legvirágosabb Faluja” címet, majd 2005. évben az Entente Florale európai uniós versenyben a bronz besorolást. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A község közlekedését alapvetıen Szeged, Üllés, Öttömös és Pusztamérges irányába haladó utak gépjármőforgalma adja. Ruzsa megközelíthetı Budapest felıl az M5-ös autópályáról a szatymazi leágazástól 30km, Szeged felıl az 55-ös úti leágazástól 25 km, valamint Szegedrıl és Kiskunhalasról indulnak autóbusz járatok a településre. A településen a belterületi burkolt utak aránya 90%-os, az utak 98 %-a pedig pormentes burkolattal van ellátva. Vasúthálózat Ruzsa nem rendelkezik vasúthálózattal. Vízi úthálózat A település nem rendelkezik vízi úthálózattal. IV.Környezeti jellemzık Levegı A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. Az átmenı gépjármőforgalom nem jelentıs, a gépjármővek által kibocsátott anyagok (CO, NOx, SO2, CH-ek, Pb és korom) immissziós értékei meg sem közelítik a levegıminıségi

189


határértékeket. A települést övezı erdık jelentısen csökkentik a deflációból eredı légszennyezı hatást. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: A településen képzıdı kommunális és szelektív hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. győjti és szállítja el. Mivel a hulladék elszállításra kerül, így annak lerakása nem következik be, így nem is keletkezik bőzhatás. Települési folyékony hulladék: 2004. évben céltámogatás, Vízügyi Célelıirányzat és településfejlesztési támogatás igénybevételével, valamint lakossági hozzájárulással a település nagy részén kiépítették a csatorna-hálózatot. A lakások 90%-ánál már a rákötés is megvalósult. A még beépítetlen telkek több mint 60%-ánál a szennyvízcsatorna közmővesítés biztosított. 2005. évben a PHARE CBC 2003. Magyarország-Románia környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok fejlesztési program 90%-os támogatása, valamint az európai uniós fejlesztési pályázatok saját forrás kiegészítésének támogatása lehetıvé tette új, korszerő szennyvíztisztító rendszer kialakítását. A betervezett SBR szennyvíztisztítási technológia aktív eleveniszapos eljáráson alapszik és a szennyvizek adagonkénti (több porcióban történı) kezelésére szolgál. Az adagonkénti ciklikus kezelés eredményeképpen a tisztítás minısége nem függ a szennyvíz beérkezés intenzitásától, idıbeli változásaitól, a tisztítást szennyvíz hozzáfolyás nem zavarja. Terhelése tág határok között változtatható, nem érzékeny az alulterhelésre és rugalmasan elviseli a túlterheléseket is. A szennyvíz mindig olyan idejő kezelésben részesül, amilyenre a kívánt kimeneti minıség érdekében szükség van. Ez a tisztítási idı a szennyvíz minıségétıl függıen változtatható. A tisztítórendszer teljesen zárt rendszerő, hıszigetelt, esztétikus épületegyüttest alkot, ezért az egész tisztítási folyamat higiénikus és teljesen szagtalan. Üzemeltetése számtalan variációs lehetıséget biztosít, igen alacsony energiafelhasználás mellett, ezért más tisztítórendszerekhez képest alacsonyabb üzemköltséggel mőködtethetı. A bıvített, korszerősített szennyvíztisztító telep 300 m3/d kapacitású. A szennyvíztisztító üzemletetését 1997. évtıl az önkormányzat által létrehozott Vízmő-Üzemeltetési Intézmény végzi. Talaj Ruzsa község a Duna−Tisza közi homokhátság déli részén elhelyezkedı, egyenletes fekvéső, homokos talajú, nem belvízveszélyes terület. A települést gyenge, humuszban szegény (1-1,5% alatti) talajok − elsısorban homoktalajok − uralják. A tápanyag utánpótlást elsısorban az állattartás során keletkezı szerves trágya termıföldre való kihelyezése jelenti. V.Infrastruktúra Vízellátás Ruzsa vízellátását a Vízmő-üzemeltetési Intézmény biztosítja. A hálózathoz 580 db bekötés tartozik, melyeken a lakosság számára szolgáltatott víz mennyisége 55.000 m3 volt 2006-ban.

190


Áramszolgáltatás A település áramellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás Ruzsa vezetékes földgázzal történı ellátását az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. nyújtja. Hírközlés (TV, telefon, internet) A települési kábeltévé hálózat mősorszórását a NO-FILM KFT. biztosítja. VI.Természetvédelem és tájvédelem Az erdıben található a közel 100 éves tölgyfacsoport, a falu belterületén pedig a 16 fából álló hársfasétány. Ruzsa határában egyetlen helyen, a Domaszéki-fıcsatorna mellett lévı Baromjáráson maradtak meg többé-kevésbé érintetlenül az eredeti térszíni formák. Természetvédelmi szempontból a „magas buckás” vidék az értékesebb. A homokbuckás ÉK-i sarkában egy vizenyıs, szikesedı mélyedés található (már az I. Katonai Felmérés térképlapján is szerepel), s itt két olyan védett növényre bukkantak, amelyeket a területen máshol nem sikerült kimutatni. VII.Területfelhasználás A község szinte teljes külterülete sőrőn beépített, évszázados hagyományokra visszatekintı tanyás térség. A homokvidékekre jellemzı a kizárólag védelmi rendeltetéső erdısávok telepítése. A véderdıket, mezıvédı erdısávokat – az uralkodó szélirányok figyelembe vételével – a külterületi utak mentén, illetve a nagyobb mezıgazdasági táblákat átszelve telepítik. A település közigazgatási területének alig több mint 2%-a alkotja a belterületet, ami arra utal, hogy a község jelentıs külterülettel és tanyai lakossággal rendelkezik. Ruzsa településképe rendezett, virágos képet mutat. A zöldfelületek kiemelkedı szerepet játszanak a településkép kialakításában. Esztétikai szerepük mellett jelentıs szerepük van a lakosság életminıségének jobbításában, rekreációs igények kielégítésében, azonban az elmúlt két év során új zöldterület nem létesült. Területi kiterjedésüket tekintve legjelentısebb zöldfelületek az ún. zöldfelületi intézmények (pl.: sportpálya, temetı, vásártér, piactér). Valamennyi zöldterületi intézmény az önkormányzat gondozása mellett mőködik. A közterületi, intézményi parkok rendben tartását az önkormányzat végzi kiépült parkgondozás keretében. A parkok füvesítettek, díszfákkal, cserjékkel, örökzöldekkel, virágágyásokkal és virágládákkal díszítettek. Az utóbbi években nagyarányú közterületi fásítások (millenniumi faültetés), cserjésítések történtek. A Tömörkény teret díszíti a Marton László Felszabadulási emlékmőve (1982.) és Ócsai Károly alkotása, Móra Ferenc mellszobra (1980.). Az Alkotmány téren 2000. augusztus 20-án avatták fel Tóth Sándor szobrászmővész alkotását, Szent István király bronz mellszobrát. A község modern temploma 1987. augusztus 9-én került felavatásra. A terveket Takács István építész rajzolta meg, a kivitelezést a helyi lakosság valósította meg. A templom 12 méter belmagasságú és 38 méter hosszú. A templom fiatalságára való tekintettel ma talán a térség egyik legmodernebb temploma. Az 1991-ben a templomhoz épített harangtoronyban jelenleg három harang lakik, az 50 kg-os lélekharang és ennek 1998-ban öntetett két nagyobb, 160 és 320 kg-os társai. Az égre mutató, toronycsúcsban levı 1,5 m magas, rézbevonatú kereszt alatt a Magyar Millenniumi Esztendıben helyezték el a toronyórát, melyen Ruzsa Község címere is látható. A templomban a keresztutat egy 15 elemes dombormőalkotás sorozat adja, a fıoltár feletti képen pedig Urunk színeváltozásának jelenetét ábrázolja a 12 m2-es freskó. A templomban nagyobb ünnepeken kihelyezésre kerül az a mővészi Szent Korona másolat, melyet 2003. augusztus 10-én kapott ajándékba a templom.

191


VIII. Ruzsa Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése

X


X


X


X


X


X


X


€


€


€


€


X


X


X


X X


Forrás: Ruzsa Önkormányzat, adatgyőjtésének része

a

2007.

évi

192

hulladékgazdálkodási

terv

felülvizsgálat



A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 425 Települési folyékony hulladék 50.000 Kommunális szennyvíziszap 160 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 2 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok n.a. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok n.a. Összesen 50587 2. táblázat




Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék (sütıolaj) Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék (zöld hulladék)*

Mennyiség 0,02 0,02 0,1 0 0,05 n.a. 0,02 0 0,2 40 0,04 1,5





30 7 0 0 0 0 3 0 40

193



A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 0 Települési folyékony hulladék 0 Kommunális szennyvíziszap 160 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 160 Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): Ruzsán nem található ilyen jellegő felhalmozott hulladék. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna): a településen nem található felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 5. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 0 425 Települési folyékony hulladék 0 0 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 2 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 n.a. hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 n.a. Összesen 0 427 6. táblázat


Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Hulladékolajok 0 0,02 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0,02 Elektromos és elektronikai 0 0,1 hulladékok Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0,05 Állati eredető hulladékok 0 n.a. Növényvédı-szerek és 0 0,02 csomagolóeszközeik

194



Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0 0 0 0 0

0 0,2 40 0,04 1,5

7. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 30 Mőanyag csomagolási hulladék 0 7 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 3 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 40 0 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 8. táblázat

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 425 100 Települési folyékony hulladék* 0 0 0 0 50.000 100 Kommunális szennyvíziszap 0 0 160 100 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 0 0 0 2 0 hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 0 n.a. 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 0 0 n.a. 0 veszélyes hulladékok Összesen 0 0 160 <1 50.587 99 *a települési folyékony hulladék kezelése a településen történik. 9. táblázat

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 0,41 1 Hulladékolajok 0 0 0 0 0,02 100 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0,02 100 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 0,1 100 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 0 0 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 0 0 0,05 100 Állati eredető hulladékok 0 0 0 0 n.a. 0 Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 0 0 0,02 100

195


Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok összesen Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0 0 0 0 0 0

196

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0,2 41,54 40 0,04 1,5

0 100 99 100 100 100


B/10-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése: A települési szilárd hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. végzi. A települési folyékony hulladék győjtése: A település csatornával való ellátottsága 90%-os. Ruzsa szennyvíztisztító telepet hozott létre, mely 300 m3/d kapacitással rendelkezik. A szennyvíztisztító üzemeltetését a Vízmő-Üzemeltetési Intézmény végzi. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 10. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy érvényességi száma ideje Csm-i Településtisztasági Kft. 6724 Szeged, Cserzy 6786 Ruzsa külterület Települési szilárd és Hn.a. M.u.32. 0137/12 hrsz. folyékony kommunális 2315/2001. hulladék átvétele, begyőjtése, szállítása. Csm-i Településtisztasági Kft. 6724 Szeged, Cserzy 6786 Ruzsa külterület Üveg-papír-mőanyag Hn.a. M.u.32. 0137/12 hrsz. szelektív hull.győjtés2315/2001. szállítás-kezelés Ruzsa Vízmő-üzemeltetési 6786 Ruzsa,Fı u.8. Ruzsa külterület 04/18 Települési szennyvízgyőjtı ATI-H2010.12.31. Intézmény rendszer üzemeltetés 00682Szennyvíztisztítás 013/2004. B/10-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.

197


B/10-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok győjtése és szállítása 11. táblázat Hulladék Települési szilárd kommunális hulladék 12. táblázat Hulladék Állati tetemek

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékneve (település) mennyiség (t/év) Csongrád Megyei 6724 Szeged, 425 Településtisztasági Cserzy M.u.32. Kft.

Begyőjtı kapacitása (t/év) 50000

Begyőjtésre használt szállítóeszköz Tömörítıs gépjármő.

A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, Székhely hulladékkapacitása használt szállító neve (település) mennyiség (t/év) (t/év) szállítóeszköz ATEV Rt. Hódmezıvásárhely n.a. 60000 n.a.

Kezelı megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.


Elkülönített győjtés jellemzıi: A településen a szelektív hulladékgyőjtés bevezetésre került, mely során papír, mőanyag és üveg hulladékok elkülönített győjtésére van mód. 13. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) megnevezése, címe kód Ruzsa Vízmő-üzemeltetési P0199 Intézmény Ruzsa,Fı u.8. Szegedi Környezetgazdálkodási D5 Kht.

Kezelt hulladék

Kapacitás (t/év)

Települési folyékony hulladék Nem veszélyes lakossági hulladék

100.000


179000

100

198




Hulladék

Győjtıkörzet

Szállítóeszköz



A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 15.táblázat A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely Lerakó Győjtési Lerakott hulladék Lerakott hulladék (hrsz, terület m2) típusa körzet megnevezése mennyisége tonna Ruzsa, hrsz.174/5, 11.088 m2 Kommunális Ruzsa Települési szilárd 30000 szilárd hull. hulladék

Engedélyezett kapacitás m3 0.


A ruzsai települési szilárd hulladéklerakó mőködését a 11480-1-3/2004. számú határozat alapján 2004. október 31-tıl az ATIKÖFE betiltotta, majd az 11480-2-2/2005. ikt. számú határozatban a hulladéklerakó mőködését 2006. 03. 10. napjáig ismét engedélyezte.

199




Begyőjtı neve Vízmőüzemeltetési Intézmény

A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség mennyiség t/év t/év 50000 Ruzsa,Fı u.8. 50% - 100.000 04/18

Kezelési mód Biológiai szennyvíztisztító

A település belterületén a szennyvízcsatornák kiépítettsége igen magas (90%). A kommunális szennyvíz tisztítását a Térségi Vízmő végzi. A településen azon háztartások számára, melyek nem rendelkeznek vezetékes ivóvízzel, a szennyvízcsatorna-hálózatra való csatlakozás nem kötelezı jellegő. A külterületi háztartások vezetékes ivóvíz ellátottságának hiánya miatt a külterületi szennyvízcsatorna hálózat nem kiépített. 18. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Biológiai tisztítás 50000 Vízmő-üzemeltetési Intézmény III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése 19. táblázat A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mő Összes mennyiség szárazanyag Összes mennyiség (t/év) telephelye (t/év) Ruzsa,Fı u.8. 160 0,01 04/18.

200



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 300±6 425 A települési szilárd hulladék szállítása közszolgáltatás keretében megoldott, annak mennyiségérıl a szállító pontos nyilvántartással rendelkezik. Települési folyékony 48000±9000 50.000 Az adatok közt nincs eltérés, a településen mőködı, korszerő szennyvíztisztító telep hulladék pontos nyilvántartással rendelkezik a kezelt folyékony hulladék mennyiségét illetıen. Kommunális 20±0,5 160 A szennyvíztisztító telep bıvítése és korszerősítése következtében a telep nagyobb szennyvíziszap hatásfokkal üzemel, ezért keletkezik több szennyvíziszap. Építési-bontási hulladékok 0 2 Az építési-bontási hulladékok mennyisége az építkezések számától függıen változik, ezért és egyéb inert hulladékok pontos becslésre nincs mód. Mezıgazdasági és 25±0,5 n.a. élelmiszeripari nem Ezen hulladékok mennyiségérıl 2006. évre vonatkozóan az Önkormányzat nem veszélyes hulladékok rendelkezik adatokkal. Ipari és egyéb gazdálkodói 0 n.a. nem veszélyes hulladékok 21. táblázat

A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Papír és karton 7±0,5 30 A településen bevezetésre került a szelektív hulladékgyőjtés, így a tervezett mennyiség csomagolási hulladék többszöröse kerül elkülönített győjtésre. Mőanyag csomagolási 2±0,5 7 hulladék Fa csomagolási hulladék 0 0 Nincs eltérés. Fém csomagolási hulladék 0 0

201


Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék

0

0

0

0

22. táblázat

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje 2015. december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése. A külterületen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. Hulladékudvar létesítése a településen. Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése. Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül A hulladékok elkülönített győjtésének fejlesztése.

A cél elérése érdekében tett intézkedések Elkészült a szennyvíztisztítótelep felújítása. Megépült egy 300 m3/nap kapacitású zárt eleveniszapos totáloxidációs rendszerő szennyvíztisztító blokk az iszaptároló medencével. A felújított szennyvíztisztító telep 2006. szeptember 1-tıl mőködik. A vízjogi üzemeltetési engedély kiadása folyamatban.

A szennyvíztisztító telep kapacitásának növelése megtörtént, mely a külterületen képzıdı folyékony hulladék győjtésének elıfeltétele. A települési szennyvíztisztító telepen képzıdı szennyvíziszap jelenleg felhalmozásra kerül. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

202


A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 425 450±20 480±20 Települési folyékony hulladék 50.000 60000±5000 65000±5000 Kommunális szennyvíziszap 160 170±10 185±10 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen 24. táblázat

2 n.a.

2±1

Alapadat hiányában nem prognosztizálhaó.

n.a. 50587

3±1

60622±5031

65668±5031



2006.

2008.

2010.

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek

0,02 0,02 0,1

0,02±0,01 0,02±0,0,1 0,1±0,05

0,03±0,01 0,03±0,01 0,15±0,05

Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok

0,05 n.a.

Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt

0,02

Egyéb hulladék Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék

0

0 0,2 40 0,04 1,5

Nem prognosztizálható. 0,05±0,03 0,07±0,03 Nem prognosztizálható. 0,02±0,01 0,03±0,01 Nem prognosztizálható. 0,2±0,05 0,25±0,05 48±4,5 54±4,5 0,04±0,02 0,06±0,02 2±0,5 2,5±0,5

25. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. 2010. Papír és karton csomagolási hulladék 30 35±3 38±3 Mőanyag csomagolási hulladék 7 9±1 11±1 Fa csomagolási hulladék 0 Alapadat hiányában Fém csomagolási hulladék 0 nem prognosztizálható. Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék 3 4±0,5 5±0,5

203


Textil csomagolási hulladék Összesen

0 40

48±4,5

54±4,5

A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. A település belterületén 90 %-os a csatornázottság. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) Hulladéklerakó hely (hrsz.:174/5) rekultiválása. 2) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 4) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 5) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 6) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 7) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 8) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 9) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 10) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A külterületen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A település külterületén kislétesítmények, egyedi tisztító berendezések telepítése a sőrőbben beépített tanyás területrészeken. A külterületi csatornahálózat kiépítése Az elkülönített győjtés terve: Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). Hulladékszigetek elhelyezése külterületen is. Hulladékudvar létesítése. A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített győjtésének bevezetése.

204


B/11. SZATYMAZ

B/11-1. Általános adatok Szatymaz tanyaközséget Szeged város több tanyai kapitányságából 1950-ben létesítették, Szeged, Zsombó, Balástya és Sándorfalva településekkel határos. I.Demográfiai adatok Szatymaz területe 5371,6 ha, melynek 92,5 %-a külterületi, míg 7,5%-a belterületi besorolás alá esik. A helyi lakosság száma 4595 fı, melynek megközelítıen a fele a külterületi tanyákon él (belterületi lakások száma 752, külterületi lakások száma 687). A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 102 fı, a munkanélküliségi ráta a községben igen alacsony, csupán 2,22 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen található egy Tüzép telep, egy benzinkút, egy vashulladék győjtı szervezet, egy irodabútor gyártó üzem, ill. egy fémfeldolgozó üzem is. Az említett vállalkozások hulladékaikkal és tevékenységükkel kapcsolatban bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek az illetékes felügyelıség felé. Mezıgazdaság Szatymaz területén 248 egyéni gazdaság mőködik, melyek által mővelt földterület nagysága 4300 ha. A településen regisztrált ıstermelık száma 302 fı. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint kecske tenyésztése egyaránt elıfordul, mértéke azonban nem jelentıs: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 1 gazda –n.a. Szarvasmarha 127 Ló 102 Juh 480 Sertés 2304 Egyéb 2 gazda - kecske 20 egyed, nincs további adat Forrás: Szatymaz Község Önkormányzata, 2007. A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak.

205




Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb földrészletek önálló fekvés száma épületek száma belterület 1015 5 külterület 4518 7 zártkert 1494 1 ÖSSZESEN 7027 13





alrészletek száma

178

188


351

452

5128568

536 703 913 2855 56 2411 353

702 719 915 2869 61 3145 359

5442639 3148512 1019235 7741491 404337 27967911 693467

erdı gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szılı




174990

11542

67

323781

11346

65 5 108 3 770 2 32

93454 96715 4331 152190 39683 203571 14721

7753 4379 1114 2698 6628 8893 1932

Erdıgazdaság A település területének igen kis hányadát, csupán 4%-át borítja erdı, melyek az İszeszék és Környéke Ve., a Dorozsma-Domaszék Ve., a Sándorfalva vadásztársaság, és a SzegedFish Vadásztársaság mővelésében állnak. Halászat Az algyıi fıcsatorna megépülése után a Tisza vizével ellátott tavakon igen eredményes és nagyhírő halgazdálkodás folyik 14 négyzetkilométeren. A településhez igen közel található a Kiskunsági Nemzeti Park részét képezı Fehér-tó is.

206


Idegenforgalom A község területe látnivalók, illetve rendezvények tekintetében egyaránt gazdagnak mondható. Szatymazon található a Dél-alföld egyetlen lipicai ménese, valamint itt halad a kék túra útvonala. Szatymaz- Forráskúti összekötı út mellett található az újjáépített "Enyingi-féle" szélmalom. A községben ifjúsági sátortábor üzemel a nyári idıszakban erdıs környezet mellett. A község saját rendezvénynaptárral rendelkezik. Az évente hagyományosan megrendezésre kerülı események a következık: • Barackvirág Napok, • Majális, • Nemzetközi Mezıgazdasági Kiállítás és Vásár és Falunap, • Néptánc Fesztivál és Búcsú, • Szüreti Bál. A településen számos tanya és vendégház várja az idelátogatókat: Familia Tanya, Panna vendégház, Tenisz Klub Panzió, 100 éves Vendégfogadó, „Napfény” EU Kft. Camping, illetıleg magánházaknál nyílik lehetıség a látogatók elszállásolására. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A település Szeged felıl az 5-ös fıút felıl közelíthetı meg, a két település közti távolság 14 km. Szatymazt a szomszédos Sándorfalva városával a 5062. számú út köti össze. Szatymazon megy keresztül az M5-ös autópálya, így a település Budapestrıl is gyorsan elérhetı. A belterületi utak 75%-a burkolt, ebbıl pormentes burkolattal az utak 90%-a van ellátva. Vasúthálózat A település vasúton a Budapest-Cegléd-Szeged vonalon közelíthetı meg, a vasútállomás a település keleti szélén helyezkedik el. Vízi úthálózat A település nem rendelkezik vízi úthálózattal. IV.Környezeti jellemzık Levegı A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A légszennyezést okozó tényezık a főtésbıl, a közlekedésbıl, a mezıgazdasági tevékenységbıl adódnak. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. A település erdısültségének aránya igen alacsony, ezért a deflációból származó porterhelés egyes idıszakokban jelentısen befolyásolja a település levegıminıségét. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: Az Alsó-Tisza –vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 10.871-118/2005. számú határozatával 2006. november 30.-ig mőködési engedélyt adott a

207


hulladéklerakó mőködésére. Ezt követıen az bezárásra került, így oda további hulladék szállításából adódóan nem keletkezik bőzhatás. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.-vel kötött együttmőködési megállapodás szerint a Kht. a hulladéklerakó rekultivációját 2013-ig elvégzi. A települési szilárd hulladékot a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja el. Mivel a hulladék elszállításra kerül, így annak lerakása nem következik be, így nem is keletkezik bőzhatás. Települési folyékony hulladék: Szatymaz településen képzıdı folyékony hulladék egy részének győjtését és szállítását Arany János egyéni vállalkozó végzi, a 2006-ban begyőjtött mennyiség 2400 t volt. A fennmaradó, azonban elszállításra nem kerülı folyékony hulladék teljes mennyisége elszikkad. Szatymaz község Sándorfalvával közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekszik, melyhez szükséges csatlakozási és szennyvíztisztítási tervek elkészültek. Talaj A település közigazgatási területét a humuszos homoktalaj jellemzi. A homoktalajok csekély hıtároló képessége miatt a hımérséklet napi és éves ingadozása fokozottan jelentkezik. Gyakoriak a viharos erejő szelek, amelyek a homoktalajokon jelentıs deflációs károkat okoznak. A homokverés kora tavasszal és ısszel a leggyakoribb, a levegı ilyenkor nagy mennyiségben tartalmazza az apró szemő homokot. V.Infrastruktúra Vízellátás A település vízellátását a Szatymazi Víziközmő Üzemeltetı Kft. biztosítja. Az 1302 vízbekötésen keresztül a háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 2006-ban 129 800 m3 volt. Áramszolgáltatás A település áramellátását a DÉMÁSZ Zrt. végzi. Gázellátás A település számára a vezetékes földgázt az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. biztosítja. Hírközlés (TV, telefon, internet) Szatymaz kábeltévé hálózattal ellátott, azt a Szélmalom Kábeltévé Rt. biztosítja a község lakói számára. VI.Természetvédelem és tájvédelem Szatymaz a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik, az országos Kék Túra alföldi szakasza halad át rajta. Az E 75-ös út mentén haladva láthatjuk a Szatymazi temetıdombot, mely több ezer éves magaslata a tájnak; a mellette elhaladó úton közelíthetı meg a Fehér-tó melletti nagy kilátó, ahol tavasztól július közepéig figyelhetı meg a közeli "Korom szigeten" élı danka sirály költése. Közép-Európa egyik legnépesebb madárszigete ez. E szigeten megtalálhatók szerecsen sirály, halász csérek, cankók, sárszalonkák, bíbicek, vadkacsák, tıkés récék, kárókatonák, réti héják és rétisasok, kócsagok, gémek és szárcsák.

208


A Kiskunsági Nemzeti Park látogatóközpontjának állandó kiállítása az Alsó-Tiszavidék védett természeti értékeit, a Pusztaszeri és a Mártélyi tájvédelmi körzetet mutatja be. VII.Területfelhasználás A községben közel azonos számban laknak bel- illetve külterületen. A település területén az elmúlt két év során új zöldterület nem alakult. Szatymaz erdısültségi aránya igen alacsony, ennek eredményeként a deflációból eredı szálló por kihat a településen élıkre is. A falu középpontjától ÉNY-ra Balástyát Forráskutat összekötı út felé, mintegy másfél km-re, az Enyingi Szélmalom található, szinte eredeti állapotban. Tovább haladva a nyárfás akácos porták közötti mélyfekvéső rétek élıvilága is igen jelentıs, ahol a Dél-alföld egyik legsőrőbb szalakóta népességét és a fokozottan védett kuvikot, kisırgébicset találhatjuk. Az 1902-ben épült Római Katolikus templomot Szatymaz keleti kapujánál a Kossuth u. 2. sz. alatt ısfákkal keretezett csendes ligetben láthatjuk. Itt megcsodálhatjuk az I. és II. Világháborús emlékmőveket, és a "Fájdalmas Anya"-t, Gémes Katalin szobrászmővész, a község szülöttének alkotását. VIII. Szatymaz Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése

€


X


X


€


€

6. Egészségügyi

ellátásból

származó

gyógyászati

eszközök

hulladékainak

€


€


€


€


€


€


€


X


€

15. Közszolgáltatás megszervezése: Szilárd kommunális hulladékra Folyékony kommunális hulladékra

X X

Forrás: Szatymaz Önkormányzat, a 2007. évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része

209








Mennyiség 0 0,4 0,5 0 0,2 0 0,3 0 0,4 27 1 4





15 8 0 2 2 0 0 0 27

210


II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és mennyiségük: a településen nincs felhalmozott hulladék. Az Alsó-Tisza –vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 10.871-118/2005. számú határozatával 2006. november 30.-ig mőködési engedélyt adott a hulladéklerakó mőködésére. Ezt követıen azt a Szegedi Hulladékgazdálkodási Kht. közszolgáltatás keretében győjti és szállítja. Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): A településen nem található felhalmozott, további kezelést igénylı hulladék. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna): a településen az elkülönítetten győjtött csomagolási hulladék elszállításra kerül, így nem található felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 4. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 0 88,3 Települési folyékony hulladék 0 2400 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 0 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 0 Összesen 0 2488,3 5. táblázat



Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Hulladékolajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0,4 Elektromos és elektronikai 0 0,5 hulladékok Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0,2 Állati eredető hulladékok 0 0 Növényvédı-szerek és 0 0,3 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0,4 Csomagolási hulladékok összesen 0 27 Gumi 0 1 Egyéb hulladék 0 4

211


6. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 15 Mőanyag csomagolási hulladék 0 8 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 2 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 2 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 0 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 27 0 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 7. táblázat

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék* 0 0 971,7 91,6 0 0 Települési folyékony hulladék** 0 0 0 0 103840 100 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb 52 100 0 0 0 0 inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 33 100 0 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 25 100 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 52 <1 1029,7 <1 103840 99 *A települési szilárd hulladéklerakó 2006. november 30.-i határidıvel bezárásra került, a hulladékot a továbbiakban a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. kiszállítja a településrıl. ** Szatymaz településen képzıdı folyékony hulladék egy részének győjtését és szállítását Arany János egyéni vállalkozó végzi, a 2006-ban begyőjtött mennyiség 2400 t volt. Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg): a település területén képzıdı kiemelt hulladékok kiszállításra kerülnek, kezelésük nem a településen történik.

212


B/11-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése: A települési szilárd hulladéklerakó telep 2006. 11.30.-i határidıvel bezárásra került, ezt követıen közszolgáltatás keretében a hulladékot a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja el. A települési folyékony hulladék győjtése: A települési folyékony hulladékot igény szerint Arany János e.v. szállítja el. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 8. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma érvényességi ideje Szatymaz Község 6763 Szatymaz, Szatymaz, Kossuth szilárd hulladéklerakó 10871-1-18/2005 2006. 11.30. Önkormányzata Kossuth utca 30. u. 30. mőködési engedélye Szegedi Szeged, Szeged, IPPC engedély 11.099-8-10/2007 2019.11.05. Környezetgazdálkodási Kht. Városgazda sor 1. Sándorfalvi út Arany János 6762 Sándorfalva, 6762 Sándorfalva, Emésztıgödörbıl 11.610-3-6/2007. 2010. április Kassai utca 12. Kassai u. 12. származó iszap, egyéb települési hulladék, belsı csatornahálózat tisztítása során keletkezı folyékony hulladék ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Hódmezıvásárhely, Hódmezıvásárhely, Hulladékgyőjtés, 6126/001/CSONGR/2003 2008.12.09. Pf. 259 Kutasi u. 1232. hulladékkezelés B/11-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.

213


B/11-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok győjtése és szállítása 9. táblázat

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékHulladék neve (település) mennyiség (t/év) Kommunális Szegedi Szeged, A 2007. év I. szilárd Környezetgazdálkodási Városgazda hulladék Kht. sor 1. félévében 388 t 10. táblázat Hulladék Szelektív hulladék Állati tetemek



179000 STEYR MUT szeméttömörítı és konténeres IFA tehergépkocsi

A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, szállító Székhely hulladékkapacitása használt neve (település) mennyiség (t/év) (t/év) szállítóeszköz Szegedi Szeged, 179000 STEYR MUT Környezetgazdálkodási Városgazda sor 1. szeméttömörítı és 27 Kht. konténeres IFA tehergépkocsi ATEV Rt. Hódmezıvásárhely n.a. 60000 n.a.

Kezelı megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., központi hulladéklerakó telep

Átvevı kezelı megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., központi hulladéklerakó telep ATEV Rt.

Elkülönített győjtés jellemzıi: A településen a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. szolgáltatása keretében papír, mőanyag és fém hulladékok elkülönített győjtésére van mód.

214


11. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) megnevezése, címe kód Hulladéklerakó Szatymaz 063/3 D5 hrsz. Szegedi Környezetgazdálkodási D5 Kht., Szeged, Városgazda sor 1. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. P0299 12. táblázat Telephely Szeged, Sándorfalvi út

Kezelt hulladék

Kihasználtság (%)

Kapacitás (t/év)

Nem veszélyes lakossági hulladék Nem veszélyes lakossági hulladék Vegyes állati hulla

1700

100

179000

100

70700

80


Győjtıkörzet

Hulladék

Szállítóeszköz



A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 13.táblázat


Telephely (hrsz, terület m2)

Lerakó típusa

Győjtési körzet

Szatymaz, Kossuth u. 30. Települési szatymaz 063/3 hrsz. szilárd hulladéklerakó

Lerakott hulladék megnevezése Települési hulladék

szilárd

A lerakott hulladék összetétele: Lakossági, intézményi, háztartási vegyes hulladék: 80 % Egyéb, nem veszélyes hulladék: 20 %

215



91,6

-

Tényleges szabad kapacitás m3 -




Begyőjtı neve Arany János

A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség mennyiség t/év t/év 6762 Sándorfalva, 2400 n.a. Kassai utca 12.

Kezelési mód Leürítés a Szegedi Vízmő Rt. tisztítótelepére

A település belterületén a szennyvízcsatornák kiépítettsége 0%-os. Szatymaz község Sándorfalvával közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekszik, melyhez szükséges csatlakozási és szennyvíztisztítási tervek elkészültek. 16. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Leürítés 2400 Szegedi Vízmő Zrt. III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége: a településen nem található szennyvíztisztító telep, így szennyvíziszap sem képzıdik.

216



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 1440±300 1060 A településen bevezetésre került a szelektív hulladékgyőjtés, így az adott hulladékáram mennyisége kikerült a települési szilárd hulladékáramból. Települési folyékony 140000±10000 103840 A települési szennyvíz nagy része elszikkad, így annak mennyisége csupán becsült érték. hulladék Kommunális n.a. 0 Nincs eltérés. szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok 1000±200 52 A településen az építkezések száma, és így az azok során képzıdı építési-bontási és egyéb inert hulladékok hulladékok mennyisége csökkent. Mezıgazdasági és 27±5 33 Az adatok nem térnek el egymástól. élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói 14,5±2 25 Az adott hulladékáram nyilvántartása az elmúlt évek során pontosabbá vált, a tervezés nem veszélyes hulladékok alulbecsülte a tényleges mennyiséget. A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év): Ezen hulladéktípusokra - az állati hulladék kivételével (1±0,1) – nem történt tervezés. 18. táblázat

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás 2015. december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélı

A cél elérése érdekében tett intézkedések Szatymaz népessége 4595 fı, tehát az adott határidı vonatkozik a településre. Az elmúlt két év során nem történt intézkedés a cél elérése érdekében. Szatymaz község Sándorfalvával közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekszik, melyhez szükséges csatlakozási és szennyvíztisztítási tervek elkészültek.

217


elhelyezésének megoldása A település szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése A területen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése Igény szerint hulladékszigetek, illetve hulladékudvar létesítése a településen. Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül A háztól elszállított hulladékok elkülönített győjtésének megteremtése.

A településen ún. „sárga zsákos” elkülönített hulladék győjtésére nyílik mód, amely során papír, fém és mőanyag hulladék kerül elszállításra.

A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.-vel kötött együttmőködési megállapodás szerint a Kht. a hulladéklerakó rekultivációját 2013-ig elvégzi.

218


A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 1060 1160±50 1300±100 Települési folyékony hulladék 103840 105000±1000 107000±1000 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen 20. táblázat

52 33

70±20 40±10

90±30 47±12

25

40±10

45±10

105010


2006.

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt


106310±1090 108482±1152

Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

2008.

0 0 0 0,4 0,5±0,1 0,5±0,1 0,5 0,6±0,2 0,6±0,2 0 0 0 0,2 0,3±0,1 0,3±0,1 0,5±0,3 0 0,5±0,3 0,3 0,3±0,1 0,4±0,1 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 0,4 0,5±0,1 0,7±0,1 27 33±3,8 39,2±4,8 1 1±0,1 1±0,1 4 5±0,4 6±0,4

21. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. Papír és karton csomagolási hulladék 15 18±2 Mőanyag csomagolási hulladék 8 10±1 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 2 3±0,5 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 2 2±0,3 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 0 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 27 33±3,8

219

2010.

2010. 21±3 12±1 0 4±0,5 2,2±0,3 0 0 0 39,2±4,8


*A csomagolási hulladékok képzıdését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bıvülése, körének átalakulása jelentısen befolyásolja. Emiatt a képzıdı mennyiség nem prognosztizálható. A települési szennyvizek közmőves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhetı szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A településen jelenleg 0%-os a csatornázottság. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) Hulladéklerakó hely (hrsz.: 063/3) rekultiválása. 2) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 4) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 5) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 6) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008ra*. 7) Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. 8) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 9) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 10) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 11) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A településen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése, A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A csatornahálózat kiépítése. Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával. A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése. A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása. Az elkülönített győjtés terve: Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). Hulladékudvar létesítése.

220


B/12. ÜLLÉS

B/12-1. Általános adatok Üllés Magyarország délkeleti részén, Csongrád megyében, a megyeszékhelytıl 26 km-re helyezkedik el. Üllést 1736-ban nyilvánították önálló községgé. Üllést Bordány, Zákányszék, Ruzsa, Kiskunmajsa, Csólyospálos és Forráskút határolják. I.Demográfiai adatok Területe 4988 ha, melynek 95,7 %-a esik külterületi, és 4,3 %-a belterületi besorolás alá. A helyi lakosság száma 3240 fı, melynek megközelítıen a harmada a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 963, külterületi lakások száma 514, ez utóbbiból 328 lakott). A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 132 fı, a munkanélküliségi ráta a községben 4 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen található 2 db Tüzép telep, egy szárítóüzem, egy szikvízüzem, 3 db építıipari tevékenységet folytató vállalkozás, egy benzinkút, és egy Mol gázüzem. Mezıgazdaság A helyi gazdaság szinte egyoldalúan mezıgazdasági jellegő. Üllésen a termıföld döntı hányada ıstermelık (440 fı), valamint egyéni vállalkozók (900 db, általuk mővelt terület: 4500 ha) tulajdonában van. A szolgáltatások és a kereskedelem is elsısorban a mezıgazdaságot és az abból élıket szolgálja ki. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúl- és strucc tenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 3000 Szarvasmarha 120 Ló 30 Juh 250 Sertés 400 Nyúl 100 Strucc 3 Forrás: Üllés Község Önkormányzata, 2007. A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a

221


megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Mővelési ág megoszlása, 2006.

erdı fásított terület gyep gyümölcsös kert kivett nádas szántó szılı



legkisebb átlagos legnagyobb földrészlet földrészlet földrészlet terület terület terület (m2) (m2) (m2) 2041861 50 24670 1524 47767663 50 760384 16046 69530 522 1824 1363 49879054 összes terület (m2)

Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág erdı fásított terület gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szılı

219



2

2

3751

176

184

510 416 15 2166 22 1694 173

686 428 15 2170 24 2105 177


alrészletek száma

216



755992

38543

1773

1978

1876

595242

107

35340

3235

6143921 3139894 21173 4889144 86362 24726331 1832239

35 340 931 50 688 50 359

144701 86401 2356 72104 9205 220522 213917

8956 7336 1412 2253 3598 11746 10352

Erdıgazdaság Üllés területén 844,1 ha (17%) erdıterület található, amely a Potyondi Vadásztársaság kezelésében van. A települést körülölelve a belterülettıl DK-i, ÉNY-i és DNY-i irányban több telepített erdı terül el: Bohn-erdı, Potyondi erdı, Üllési erdı. Megtalálhatóak itt akác, nyár, fenyı, tölgy.

222


Halászat A község egyetlen felszíni vize a település NY-i részén terül el sok növény és állat életterét biztosítva. A horgásztó a település központjától ÉNY-i irányban, a Kiskunhalas felé vezetı út mellett található. Területe 7 ha, víztartalma 150.000 m3. Halállományának bıvítését célozva az évente telepített halmennyiség 20-25 q. Idegenforgalom A község elsı templomát 1900. június 16-án szentelték fel Páduai Szent Antal tiszteletére. A Szent Antal templom miseidıben, egész évben látogatható. Üllés község közel fél évszázados múltra visszatekintı népmővészeti hagyományırzését, a kézmőves mesterségek gyakorlását a 2001. áprilisában megnyitott Alkotóház mára már szervezett keretek között biztosítja. Itt heti rendszerességgel szakemberek és helyi alkotók tartanak foglalkozásokat. Üllés a Homokháti Kistérségben jelentıs szerepet tölt be a hagyományırzés, hagyománytisztelet megvalósításában. Évente alkotótábort szerveznek, melyet nemcsak a régióból, de az ország más tájairól is érkezı látogatók nagy érdeklıdéssel fogadnak. Az alkotóházban folyó tevékenység sikerei közé sorolható, hogy alkotói 2001-ben az Agrárkamara által rendezett Nemzetközi kiállításon megyei elismerést kaptak. Az elmúlt években többször is részt vettek a "Tisza-Maros Nemzetközi Kézmőves Szakkiállítás és Vásáron", továbbá rendszeres résztvevıi a Csongrád Megyei Mővelıdési Központ által szervezett területi, megyei minısítéseknek, zsőrizéseknek. 2005. évben a megalkotott tárgyakból, termékekbıl a régiót átfogó tájoltatást szerveztek. 2007. évben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több alkotó munkáját "Magyar Kézmőves Remek" címmel ismerte el. A Helytörténeti Ház épületében folyamatos kiállítás várja az ide látogatókat. Itt a hagyományos népi elemek felelevenítésére "Alföldi tisztaszoba" és "Korabeli tanterem" került kialakításra. Vitrinekben apró használati tárgyak, ékszerek, érmék ırzik a múlt emlékeit. A Milleniumi Emlékoszlop az Ezredforuló tiszteletére készült. A faragott, díszes faoszlop a település központjában elhelyezkedı parkban található. A községet Kiskunhalas irányában elhagyva található az egykor tanyasi iskolaként mőködı Baromjárási iskola épülete, mely az elmúlt években felújításra került, így mára 30 fı befogadására, szállásolására alkalmas, Erdei iskolaként várja az itt megpihenni vágyókat. A horgásztó körül hagyományosan minden év május 1-jén Horgászverseny kerül megrendezésre. A Tanösvény Kiskunhalas irányában a Battancs-tanyánál leágazó dőlıútra letérve kezdıdıen, a Horgásztó környezetében került kialakításra. Hossza ~3 km, mely kényelmes, természetjáró sétával 1-1,5 óra kellemes kikapcsolódást nyújt. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A község közlekedési hálózata a megyei átlagot tekintve jónak mondható. Országos mellékutak: • az 5408. sz. – Kiskunhalas-Szeged – összekötıút, • az 5426. sz. – Üllés- Forráskút – összekötıút, továbbá • az 5433. sz. –Üllés- Ruzsa – összekötıút. A belterületi közlekedési vázat képezı úthálózat elemei: • • • • •

az 5408. és 5433. sz. utak belterületi átkelési szakaszai az Arany János u. Erdélyi u. Dózsa Gy. u. Határ út.

223


Üllés útjainak 95%-a pormentes burkolattal van ellátva. A megyeközpont Szeged és Üllés helyközi közvetlen autóbusz összeköttetését a szegedi Tisza Volán Rt. biztosítja. A két helység között legfeljebb óránként (általában minden óra félkor) autóbuszok közlekednek, amelyek kiszolgálni kívánják a helyközi tömegközlekedési igényeket. Ezen kívül közvetlen járat van Mórahalom - Üllés, illetve Dóc - Üllés között. A község megállóhelyként is szolgál távolsági járatoknál, mint pl. Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Székesfehérvár, Veszprém, Pápa, Szombathely. Vasúthálózat Üllés nem rendelkezik vasúthálózattal. Vízi úthálózat Üllésen nincs vízi úthálózat. IV.Környezeti jellemzık Levegı A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A légszennyezést okozó tényezık a főtésbıl, a közlekedésbıl, a mezıgazdasági tevékenységbıl adódnak. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. A belterületi burkolt utak aránya 95%-os. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: 2006. november 30. napján a község területén mőködı hulladéklerakó mőködési engedélye lejárt, a hulladéklerakó lezárásra került. A hulladékudvar várhatóan 2008. I. negyedévében készül el. 2007. január 1-jétıl külterületen is megszervezésre került a hulladékszállítás, azt – a belterületi hulladékkal együtt - a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. végzi. Mivel a hulladék elszállításra kerül, így annak lerakása nem következik be, így nem is keletkezik bőzhatás. A keletkezı állati hullát szerzıdés szerint, bejelentésre az ATEV Rt. szállítja el. Települési folyékony hulladék: A településen képzıdı folyékony hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. győjti és szállítja el. A szennyvízcsatornázás pályázati feltételeinek elıkészítése megtörtént (Forrás IV. Víziközmő Társulat megalakulása, Fundamenta elıtakarékossági szerzıdések megkötése). A pályázat megvalósítása során Üllés község másik 3 településsel közösen (Bordány, Forráskút, Zsombó) építene egy szennyvíztisztító telepet. Talaj A község a Duna-Tisza közi hátság peremén fekszik. A jellemzıen homokos talaj a tavaszi esızések felszíni vízállásait viszonylag rövid idı alatt elvezetik. A község talaja 80-90 %-ban dunai eredető, meszes, humuszszegény homoktalaj. A talaj természetes úton is pusztul, a területen megfigyelhetı a másodlagos szikesedés jelei ill. a defláció.

224


V.Infrastruktúra Vízellátás A település ivóvízzel történı ellátását a Mórahalmi Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény biztosítja. A belterületi lakások mindegyike hálózatra kötött (963 rákötés), melyeken keresztül a háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 2006-ban 83 019 m3 volt. Áramszolgáltatás Üllés elektromos energia-ellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás A település vezetékes földgáz- ellátását az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. biztosítja. Hírközlés (TV, telefon, internet) Üllés kábeltévé hálózattal történı ellátását az N-TELEKOM Kft. (6400 Kiskunhalas, Szász Károly u. 8., ill. 6794 Üllés, Felszabadulás u. 48.) végzi. VI.Természetvédelem és tájvédelem Üllés igazgatási területén cca. 100 lelıhelyet és régészeti érdekeltségő területet tartanak nyilván különbözı idıszakokból. A kulturális örökség védelmérıl szóló – 2001. évi LXIV. – törvény értelmében a régészeti lelıhelyek általános védelem alatt állnak. VII.Területfelhasználás Üllés falusias szerkezető, egyközpontú település. Belterületen 5, 17 ha zöldfelület található. A fıutca (Felszabadulás u.) fásítása SAPARD segítségével. 2006-ban az Egészséges Településekért Alapítvány pályázatot írt ki Településközi Egészségtervek megvalósítására. Üllés Önkormányzata Bordány községgel közösen pályázott munKALÁKA címmel, mely pályázaton 1.924.200 Ft-ot nyert fák és bokrok ültetésére egymás településein. Így a program során 2007. márciusától novemberig a bordányi lakosok részvételével zajlik Üllésen a fásítás. • 2007. április 4.: az Erdei Iskolánál 10-féle gyümölcsfa, 8 bokor, 1 kıris, 1 hárs, 1 berkenye, 1 nyír és 1 juharfa kerül elültetésre. • 2007. tavaszán az üllési Árpád Horgászegyesület és a bordányi horgászok közösen 15 mocsári ciprust és 30 főzfát ültetnek el a tóparton és környékén. • az óvodások segítségével a Dózsa György utcai és az Arany János utcai játszótereken is növelik a zöldfelületet összesen 10 juhar, 10 nyír, 5 kıris, 5 berkenye és 5 hársfa elültetésével, valamint 10 orgonabokor is díszíteni fogja ezeket a játszótereket. • A temetınél 5 hársfát ültetnek el, a Szeged felıl érkezıket a kerékpárút oldalán pedig 18 gyönyörő gömbvirágos kıris fogja várni. A külterületen jellemzı a tanyás beépítés. A különbözı méretekre osztott, gyakran elaprózott családi gazdaságként mőködı földrészleteken a szántóföldi növénytermesztés a legelterjedtebb. A tanyás övezetet ezek a területek képezik. A kertes övezetbe a homokos területek, az egykori zártkertek és szılıtáblák, valamint a hozzájuk kapcsolódó területsávok tartoznak.

225


VIII. Üllés Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése

X


X


X


X


X


X

győjtése és kezelése (2007. évben nem kellett egyáltalán elszállítani ilyen jellegő hulladékot, ugyanis a háziorvosok kötöttek szerzıdést a kezelıvel, nekik is számláznak, az önkormányzatnak ehhez így nincs köze) 7. Lakosságnál képzıdı állati tetemek győjtése, kezelése

X


€


€


€


€


X


X


X


X X

Szilárd kommunális hulladékra Folyékony kommunális hulladékra Forrás: Üllés Önkormányzat, adatgyőjtésének része

a

2007.

évi

226


terv

felülvizsgálat



A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 305,36 Települési folyékony hulladék 79 380 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 1,665 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 79687,025 2. táblázat





Mennyiség 0 0 0 0 0,026 0,12 0 0 0,67 29,71 0 1,665





21,49 5,76 0 0 0 0 2,46 0 29,71

227



A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 0,5 Települési folyékony hulladék 0 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0,2 hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 0,7 Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): Üllésen nem található ilyen jellegő felhalmozott hulladék. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna): a településen nincs felhalmozott csomagolási hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 5. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 0 305,36 Települési folyékony hulladék 0 192 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 1,665 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 0 Összesen 0 499,025 6. táblázat


Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Hulladékolajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 Elektromos és elektronikai 0 0 hulladékok Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0,026 Állati eredető hulladékok 0 0,12 Növényvédı-szerek és 0 0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0

228



Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0 0 0 0

0,67 29,71 0 1,665

7. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 21,49 Mőanyag csomagolási hulladék 0 5,76 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 2,46 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 29,71 0 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik.79687,025 8. táblázat

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 305,36 100 0 0 Települési folyékony hulladék 192 1 0 0 79 188 99* Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb 0 0 0 0 0 0 inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 0 1,665 100** veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 0 0 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 192 <1 305,36 <1 79189,665 99 *Elszikkad **A konyhai hulladék teljes mennyisége kiszállításra kerül. 9. táblázat

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt* Hulladék t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 0,12 82 0,026 18 Hulladékolajok 0 0 0 0 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 0 0 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 0 0 0,026 100 Állati eredető hulladékok 0 0 0,12 100 0 0 Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 0 0 0 0

229


Azbeszt 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0 0,67 100 Nem veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 31,375 100 Csomagolási hulladékok összesen 0 0 0 0 29,71 100 Gumi 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0 1,665 100 *A csomagolási, egészségügyi, állati és az egyéb hulladékok kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történt.

230


B/12-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése külterületen is bevezetésre került, azt a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. végzi. A települési folyékony hulladék győjtését eseti gyakorisággal a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. végzi. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 10. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma érvényességi ideje Szegedi 6728 Szeged, 6728 Szeged, Kommunális és szelektív 11.099-1-27/2004 15 év Környezetgazdálkodási Kht. Városgazda sor 1. Városgazda sor 1. hulladékgyőjtés ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.

1097 Budapest, ATEV Rt. Illatos út 23. Hódmezıvásárhelyi Gyára 6801 Hódmezıvásárhely, Tanya 1232/B Csongrád Megyei 6724 Szeged, 6724 Szeged, Településtisztasági Kft. Cserzy Mihály u. Cserzy Mihály u. 32. 32.

Állati eredető hulladékok 6126/001/CSONG./2003. 2008.12.09. elszállítása és kezelése

folyékony települési H-2315/2001. kommunális hulladék begyőjtési és szállítási engedély


231

n.a.


B/12-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok győjtése és szállítása 11. táblázat

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékHulladék neve (település) mennyiség (t/év) Kommunális Csongrád Megyei Szeged 29,71 és szelektív Településtisztasági hulladék Kft.

Begyőjtı kapacitása (t/év) 15 000

Begyőjtésre használt szállítóeszköz Öntömörítıs gépjármő

A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, Székhely Hulladék hulladékkapacitása használt szállító neve (település) mennyiség (t/év) (t/év) szállítóeszköz Nem fertızı ATEV 1097 Budapest, 0,12 120.000 MAN tip. betegségben Fehérjefeldolgozó Illatos út 23. tehergépkocsi elhullott állati Zrt. tetemek

Kezelı megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.

12. táblázat

Átvevı kezelı megnevezése ATEV Rt. Hódmezıvásárhelyi Gyára 6801 Hódmezıvásárhely, Tanya 1232/B Pf.: 259

Elkülönített győjtés jellemzıi: Üllés területén szelektív hulladékgyőjtı szigetek kerültek kihelyezésre, ahol papír, mőanyag és üveg hulladékok elkülönített győjtésére van mód.

232


13. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) megnevezése, címe kód Szegedi Környezetgazdálkodási D5 Kht., 6728 Szeged, Városgazda sor 1. ATEV Rt. Hódmezıvásárhelyi D14 Gyára 6801 Hódmezıvásárhely, Tanya 1232/B Pf.: 259. 14. táblázat Telephely Szeged, Sándorfalvi út

Kezelt hulladék

Kapacitás (t/év)

Települési szilárd hulladék

51 000

Kihasználtság (%) Nincs adat

Nem fertızı betegségben elhullott állatok tetemei

90.000

78


Hulladék

Győjtıkörzet

Szállítóeszköz



A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 15.táblázat A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely Lerakó Győjtési Lerakott hulladék Lerakott hulladék Engedélyezett Tényleges szabad (hrsz, terület m2) típusa körzet megnevezése mennyisége tonna kapacitás m3 kapacitás m3 Üllés külterület 041/65 Rendezett Üllés Kommunális szilárd 18000 m2 lerakás mőszaki A hulladéklerakó 2006. november 30-án bezárásra került. védelem nélkül

233



A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség Leé (m3/év/fı) t/év Települési folyékony hulladék 24,5 79 380 17. táblázat

A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött Székhelye, engedélyezett Begyőjtı neve Kezelési mód mennyiség telephelye mennyiség t/év t/év Eseti Csongrád Megyei 6724 Szeged, Cserzy Nincs adat Szegedi Vízmő (192) Településtisztasági Mihály u. 30/B Zrt. Kft. Szennyvíztisztító telepére szállítja A település belterületén a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége 0 %-os. A szennyvízcsatornázás pályázati feltételeinek elıkészítése megtörtént (Forrás IV. Víziközmő Társulat megalakulása, Fundamenta elıtakarékossági szerzıdések megkötése). A pályázat megvalósítása során Üllés Község másik 3 településsel közösen (Bordány, Forráskút, Zsombó) építene egy szennyvíztisztító telepet. 18. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Biológiai tisztítás 192 Szegedi Vízmő Zrt. III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége: Üllés területén nincs szennyvíztisztító üzem.

234



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 120±2 305,36 A felülvizsgált dokumentum bázisévében 300 t/év volt a települési szilárd hulladék mennyisége, amely az elmúlt két év során csak minimális mértékben nıtt. Települési folyékony 65000±1000 79 380 Üllés területén nem történt meg a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, így az elszikkadó hulladék folyékony hulladék mennyisége is csupán becsült érték. Kommunális 0 0 Nincs eltérés. szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok 0 0 Nincs eltérés. és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és 0 1,665 A felülvizsgált dokumentum bázisévében nem rendelkezett az önkormányzat e élelmiszeripari nem hulladéktípus mennyiségére vonatkozóan számadattal, így nem történt tervezés sem. veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói 0 0 Nincs eltérés. nem veszélyes hulladékok 20. táblázat


A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Hulladékolajok n.a. 0 Üllés településen nem alakult ki ezen hulladékok elkülönített győjtésének rendszere. Akkumulátorok és n.a. 0 szárazelemek Elektromos és 1,1±0,1 0 Üllés Önkormányzata 2006-ra vonatkozóan nem rendelkezik adattal. elektronikai hulladékok

235




n.a.

0

n.a.

0,026

A településen képzıdı egészségügyi hulladék elszállításra kerül.

1,2±0,1

0,12

A háztáji állattartásból eredı állati hulladékot az ATEV Rt. szállítja el.

n.a.

0 Nincs eltérés.

n.a. n.a. 100±5

0 0,67 29,71

n.a. n.a.

0 1,665

A sütızsiradék kiszállításra kerül a településrıl. Üllés területén szelektív hulladékgyőjtı szigetek kerültek kialakításra, így a lakosság körében képzıdı csomagolási hulladékok mennyisége pontosabban megadható. Nincs eltérés. A konyhai hulladék teljes mennyisége kiszállításra kerül.

21. táblázat

A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Papír és karton 2,9 21,49 csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási 3,5 5,76 hulladék Fa csomagolási hulladék 1,2 0 Üllés területén szelektív hulladékgyőjtı szigetek kerültek kialakításra, ahol papír, mőanyag és üveg hulladékok elkülönített győjtésére van mód. Az ily módon győjtött hulladékokat a Fém csomagolási hulladék 0,7 0 Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. szállítja el. Vegyes összetételő 0 0 kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási 92,0 0 hulladék

236


22. táblázat

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje 2015. december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése A területen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül Hulladékszigetek elhelyezése külterületen is Hulladékudvar létesítése A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített győjtésének bevezetése.


A szennyvízcsatornázás pályázati feltételeinek elıkészítése megtörtént (Forrás IV. Víziközmő Társulat megalakulása, Fundamenta elıtakarékossági szerzıdések megkötése). A pályázat megvalósítása során Üllés Község másik 3 településsel közösen (Bordány, Forráskút, Zsombó) építene egy szennyvíztisztító telepet.

A településen szelektív hulladékgyőjtı szigetek kerültek kialakításra.


237


A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 305,36 310±3 314±3 Települési folyékony hulladék 79 380 80000±1000 82000±1000 Kommunális szennyvíziszap 0 A szennyvíztisztító telep megépülése után tervezhetı. Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 0±0,5 0,3±0,5 hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 1,665 2±0,5 2,2±0,2 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 0±0,5 0±0,5 hulladékok Összesen 79687,025 80312±1004,5 82316,5±1004,2 24. táblázat




2006.


0 0 0 0 0,026 0,12 0 0 0,67 29,71 0 1,665

2008.

2010.

Alapadat hiányában nem tervezhetı. 0,03±0,1 0,3±0,1 0,15±0,02 0,16±0,02 Alapadat hiányában nem tervezhetı. 0,7±0,1 35±3,2 0 1,8±0,1

0,8±0,1 40,2±7,02 0 1,9±0,1

25. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. 2010. Papír és karton csomagolási hulladék 21,49 25±2 28±2 Mőanyag csomagolási hulladék 5,76 7±1 9±1,5 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 Alapadat hiányában nem tervezhetı. Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék 2,46 3±0,2 3,2±0,2 Textil csomagolási hulladék 0 0 0 Összesen 29,71 35±3,2 40,2±7,02

238


*A csomagolási hulladékok képzıdését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bıvülése, körének átalakulása jelentısen befolyásolja. Emiatt a képzıdı mennyiség nem prognosztizálható. A települési szennyvizek közmőves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhetı szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A szennyvízcsatornázás pályázati feltételeinek elıkészítése megtörtént (Forrás IV. Víziközmő Társulat megalakulása, Fundamenta elıtakarékossági szerzıdések megkötése). A pályázat megvalósítása során Üllés Község másik 3 településsel közösen (Bordány, Forráskút, Zsombó) építene egy szennyvíztisztító telepet. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) Hulladéklerakó hely (hrsz. 041/65) rekultiválása. 2) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 4) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 5) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 6) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008ra*. 7) Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, 8) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 9) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 10) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 11) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése, A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A fenti célok elérésének lehetséges módjai: Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával Az elkülönített győjtés terve: Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül. Hulladékszigetek elhelyezése külterületen is. Hulladékudvar létesítése. A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített győjtésének bevezetése.

239


B/13. ZÁKÁNYSZÉK

B/13-1. Általános adatok Zákányszék a Homokhát központjában elhelyezkedı település, melyet Bordány, Domaszék, Mórahalom és Ruzsa határol. I.Demográfiai adatok Területe 6606 ha, ebbıl csupán 139 ha belterület. A helyi lakosság száma 2870 fı, melynek megközelítıen a fele a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 606, külterületi lakások száma 351). A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 29 fı, a munkanélküliségi ráta a községben 1,01 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek Zákányszék területén számos társaság és vállalkozás található: Név Agroferr2002 Kft. Agrosarok Kft. Agrosarok Ház Kft. Beston Trade Kft. Blue-Net 412 Bt. Csiszér Electrosystem Kft. Királyhalmi Kft. Mester Cure Bt. Kıfaragó Bt. Red Fruct Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Zámix Kft. Fıdi József - vállalkozás Papp Szikvíz Papp-tanya Lovaspanzió Papp Tibor Sebık József

Tevékenység Vas-, acél-, építıanyag-kereskedelem Gazdabolt, iparcikk Gazdabolt Szállítás Számítástechnikai és nyomdai szolgáltatás Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok ABC, presszó, pizzéria Foglalkozás-egészségügyi ellátás síremlékek, ablakpárkányok, lépcsık, asztalok, konyhapultok készítése Zöldség-, gyümölcs felvásárlás, értékesítés Takarmánykeverı üzem ABC, vegyiáruk, Húsfüstölı Szikvízkészítés, szikvízgépgyártás és felújítás Idegenforgalom Divatáru és alkatrész kereskedı Táp-takarmány forgalmazó

Mezıgazdaság Zákányszék területének 54%-a szántó, ahol intenzív mezıgazdasági termelés folyik. A szántóterület átlagos aranykorona-értéke 9,24 AK, ami igen kedvezıtlen termıhelyi adottságokat jelent. Kiemelkedı jelentıségő a zöldség- és gyümölcstermesztés, kisebb részben

240


az állattenyésztés. Az ıszibarack termesztése a szatymazi „ıszibarack tájegység" részeként országos viszonylatban is kiemelkedı, de jelentıs az alma-, a szılı- és a fóliás zöldségtermesztés is. A regisztrált ıstermelık száma a 2007. évben 560 fı volt. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 15000 Szarvasmarha 200 Ló 35 Juh 150 Sertés 1800 Nyúl 650 Forrás: Zákányszék Község Önkormányzata, 2007. A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Mővelési ág megoszlása, 2006.

erdı fásított terület gyep gyümölcsös kert kivett nádas szántó szılı

Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb földrészletek önálló fekvés épületek száma száma belterület 839 4 külterület 5064 2 zártkert 63 0 ÖSSZESEN 5966 6


legkisebb átlagos legnagyobb földrészlet földrészlet földrészlet terület terület terület (m2) (m2) (m2) 1390139 232 54913 1657 64591341 43 813409 12755 83847 259 3750 1331 66065327 összes terület (m2)

Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág erdı fásított


alrészletek száma

127 1

134 2


241




157540 938

11077 686


terület gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szılı

543

608

2779673

165

238389

4572

1107 871 54 2364 49 3253 313

1637 940 54 2452 52 4858 323

11751745 7097518 72465 5913558 284170 35641924 1038553

133 144 722 43 451 95 237

146355 118194 3750 92718 31865 289876 49506

7179 7551 1342 2412 5465 7337 3215

Erdıgazdaság A településen csupán 148,4 ha erdı található, mely igen alacsony erdısültséget jelent. A településen a Zákányszéki Földtulajdonosok Vadásztársasága felelıs a vadállomány alakulásáért. Halászat A településen halászati tevékenység nem alakult ki. Idegenforgalom Zákányszék idegenforgalmi jelentısége fıként természeti adottságaiban rejlik: található itt löszpuszta, szikes rét, ill. semlyékes területek is, melyek mind egyedi növény-és állatvilággal rendelkeznek. A Zákányi-medence talán a legnagyobb viszonylag érintetlen homokvonulat Csongrád megyében. A szikes medence legmélyebb részén, a Lódri-tó környezetében számos növényritkaság található. Az Alföldi KÉK-Túra Csongrád megyei útvonala Zákányszék érintésével halad tovább a Fehértói madár les, az ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark felé. A településen évente megrendezésre kerülı rendezvények: • Pünkösd utáni 1. vasárnap: Búcsú • Július 1. vasárnapja: Aratóünnep • Szeptember utolsó szombatja: Falunap • December: Iskolai téli szünet elıtti péntek: Falukarácsony • Iskolai téli szünet elsı szombatja: Karácsonyi hangverseny. A Móra Ferenc utcában található a Házimúzeum, mely a régi paraszti élet sajátosságait mutatja be. A falusi turizmus keretében több családi ház és panzió (Lódri Gyöngye Vendégház, Papp Lovastanya) várja a turistákat. Két emlékmő található a község szívében, a Lengyel téren. Az egyik a felszabadulás emlékét ırzi, Tóth Valéria szobrászmővész alkotása 1986-ban került átadásra. Ugyanitt áll a II. világháborúban elesett zákányszékiek emlékére felállított emlékmő, Bánvölgyi László alkotása 1992-ben került átadásra. Több évtizedes múltra tekint vissza az országos hírő Zákányszéki Parasztkórus. A falu határában irodalmi emlékhely a Sebık-hegyi 397. számú, volt Kiss Pál-féle tanya, ahol gyakran vakációzott és a két világháború között élt Tömörkény István író. Több novelláját itt írta. A Zákányszéki Madárkert fıleg a díszmadarak iránt érdeklıdıknek nyújt kikapcsolódást. Megtalálható itt közel 30 papagájfaj, azok kitenyésztett színváltozatai, tucatnyi különleges fácánfaj, pávák, díszbaromfik, fürjfélék.

242


III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A település megközelíthetı Kecskemét felıl az 5-ös úton Szegedig, onnan az 55-ös úton Zákányszékig. A belterületi burkolt utak aránya 80%. Vasúthálózat A település nem rendelkezik vasúthálózattal. Vízi úthálózat A településen víziút hálózat nincs. IV.Környezeti jellemzık Levegı A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A légszennyezést okozó tényezık a főtésbıl, a közlekedésbıl, a mezıgazdasági tevékenységbıl adódnak. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: A településen képzıdı kommunális szilárd hulladékot a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja el. A szelektív hulladékot az ún. „sárga zsákos” győjtés keretében szintén a Kht. szállítja el. Mivel a hulladék elszállításra kerül, így annak lerakása nem következik be, így nem is keletkezik bőzhatás. Települési folyékony hulladék: A település szennyvízcsatorna hálózatának kiépítettsége 0%-os, a keletkezı folyékony hulladékot eseti gyakorisággal a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. szállítja el a Sándorfalvi telephelyére. Zákányszék község a Mórahalom városi új szennyvíztelepre kívánja vezetni a szennyvizet, melyre létesítési vízjogi engedéllyel és megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkezik, a két Önkormányzat között erre vonatkozó megállapodás van. Talaj A Duna és Tisza, valamint az Alföld uralkodó széljárása miatt löszbıl és homokból alakultak ki a domborzati viszonyok. A futóhomok mellett a humuszos homok, a réties erdı homok és a szikes, terméketlen homok is gyakori. Mivel a település erdısültségi aránya alacsony, a deflációból eredı szálló por mennyisége idıszakonként megnövekedik. V.Infrastruktúra Vízellátás A település vízellátását a Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény biztosítja. A csatlakozások száma 652 db, melyen az Intézmény a lakosság számára 75500 m3 vizet szolgáltat.

243


Áramszolgáltatás A település áramellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás Zákányszék vezetékes földgázzal való ellátását az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. biztosítja. Hírközlés (TV, telefon, internet) Zákányszék telefonhálózatát az Invitel Rt. biztosítja, míg az internet hálózatot a NAPNET mőködteti. VI.Természetvédelem és tájvédelem Található három, nagy kiterjedéső semlyék, tavaszi vadvizes terület. Áprilisban gólyahírmezık borítják a környezı nedves réteket, melyek ilyen tömegesen ritkán fordulnak már elı. Nyár közepén a fehér zámpa virágzik itt csoportosan. A zákányszéki semlyék a Kiskunság déli részén, Szegedtıl nyugatra, Zákányszék község határában található. Növénytani szempontból a dorozsma-majsai földrajzi kistáj egyik legértékesebb gyepmaradvány a, különösen pókbangó lelıhelyként értékes. A zákányszéki semlyék növényzete természetközeli, több ritka, védelemre érdemes növénytársulást ıriz. Tíz védett és egy fokozottan védett növényfajnak ad otthont. A homokhátakon homoki sztyepprétek találhatók, melyek valószínőleg kékperjés láprétekbıl jöttek létre kiszáradással. Domináns főfajai az alsó szintjében a pusztai csenkesz, felsı szintjében az élesmosófő, a csomós ebír, és a réti csenkesz. Ornitológusok egy csoportja 2000. május 26-án a Zákányszéktıl keletre fekvı Lódri-széken sziki madarak állományfelmérését végezték. Munkájuk közben egy szokatlan hantmadárra lettek figyelmesek, melyet alaposabban megszemlélve pusztai hantmadárnak azonosítottak. VII.Területfelhasználás Zákányszék sajátossága a környezı alföldi tájjal harmonikus egységet alkotó nagy kiterjedéső tanyavilág, mely építészeti szempontból is különös figyelmet érdemel. A régi tanyaépületekre jellemzıek és néhol még ma is fellelhetık a napsugárdíszes házhomlokzatok, amelyek e táj népi építészetének jellegzetességei, hirdetve az akkori építık ügyességét. Ezek homlokzata nyugatra és délre néz, az udvar felé esı része nyújtott tornácot fed, teteje nád és cserép. A településen új zöldfelületek az elmúlt két év során nem alakultak ki. Hosszú évek óta húzódó probléma kerülhet megoldásra, hiszen az „Öreg temetı” kegyeleti parkká alakításához szükséges tervek elkészítéséhez közel 1 millió forintot nyert az önkormányzat és a tervek még 2007-ben elkészülnek.

244


VIII. Zákányszék Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése

X


X

3. Közterületek zöld felületeinek kezelésébıl származó zöld hulladékok győjtése és kezelése

X

4. Óvodai, iskolai konyhai hulladékok (ételmaradékok) győjtése, kezelése

X


X

6. Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak győjtése ⁭


⁭


⁭


⁭


⁭


⁭


⁭


X


X


X X


Forrás: Zákányszék Önkormányzat, a 2007. évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része

245




Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Mennyiség [t/év] Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 Egészségügyi hulladékok 0,5 Állati eredető hulladékok 2,6 Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik 0 Azbeszt 0 Egyéb hulladék (sütıolaj) 0,6 Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 35 Gumi 0 Egyéb hulladék *zöld hulladék 45 *Az egyéb veszélyes hulladékok közé tartozik a használt sütıolaj és sütızsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló „zöld” hulladék, valamint a konyhai hulladékok tartoznak. 3. táblázat




15 18 0 0 0 0 2 0 35

246


II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A településen felhalmozott szilárd hulladék a lezárt hulladéklerakó területén található. 4. táblázat

A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 41000 Települési folyékony hulladék 0 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 41000 Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): nem található a településen. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna): a településen nem található felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 5. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 0 1560 Települési folyékony hulladék 0 34000 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 0 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 0 Összesen 0 35560 Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük: az elkülönítetten győjtött hulladékok kiszállításra kerülnek. 6. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 15 Mőanyag csomagolási hulladék 0 18 Fa csomagolási hulladék 0 0

247


Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

0 0 0 0 0 0

0 0 0 2 0 35


A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt* Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 1560 100 Települési folyékony hulladék** 0 0 0 0 60400 100 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 0 0 0 0 0 hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 0 0 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 0 0 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 0 0 0 0 61960 100 * A települési szilárd hulladék elszállításra kerül. **A települési folyékony hulladék egy része elszikkadt, 34000 t pedig kiszállításra kerül. 8. táblázat

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt* Hulladék t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 3,7 100 Hulladékolajok 0 0 0 0 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 0 0 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 0 0 0,5 100 Állati eredető hulladékok 0 0 0 0 2,6 100 Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 0 0 0 0 Azbeszt 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék (sütızsiradék) 0 0 0 0 0,6 100 Nem veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 80 100 Csomagolási hulladékok összesen 0 0 0 0 35 100 Gumi 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék (zöld hulladék) 0 0 0 0 45 100 *A csomagolási, állati, sütızsiradékok és egészségügyi hulladékok kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történt. A temetı és a közterületek karbantartásából eredı zöld hulladék komposztálásra kerül.

248


B/13-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése: a települési szilárd hulladékot a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja. A települési folyékony hulladék győjtése: A Zákányszéken képzıdı folyékony hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. győjti és szállítja el. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 9. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma érvényességi ideje Szegedi 6728 Szeged, 6728 Szeged, Kommunális 11.099-1-27/2004 15 év Környezetgazdálkodási Kht. Városgazda sor 1. Városgazda sor 1. hulladékgyőjtés Csongrád Megyei 6724 Szeged, 6724 Szeged, Folyékony hulladék H-2315/2001. n.a. Településtisztasági Kft. Cserzy Mihály u. Cserzy Mihály u. győjtése és szállítása 32. 32. ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. 1097 Budapest, ATEV Rt. Állati eredető hulladékok 6126/001/CSONG./2003. 2008.12.09. Illatos út 23. Hódmezıvásárhelyi elszállítása és kezelése Gyára 6801 Hódmezıvásárhely, Tanya 1232/B B/13-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.

249


B/13-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok győjtése és szállítása 10. táblázat Hulladék Kommunális szilárd hulladék 11. táblázat Hulladék Szelektív hulladék Sütızsiradék begyőjtése Állati tetemek

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékneve (település) mennyiség (t/év) Szegedi Szeged, Környezetgazdálkodási Városgazda 1560 Kht. sor 1.




A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, szállító Székhely hulladékkapacitása használt neve (település) mennyiség (t/év) szállítóeszköz (t/év) Szegedi Szeged, 179000 STEYR MUT Környezetgazdálkodási Városgazda sor 1. szeméttömörítı és 35 Kht. konténeres IFA tehergépkocsi RAY-MC Kereskedelmi 6792 Zsombó, n.a. n.a. 0,6 és Szolgáltató Bt. Deák f. u. 3. ATEV Rt. Hódmezıvásárhely 2,6 60000 n.a.

Elkülönített győjtés jellemzıi: A településen papír, mőanyag és üveg hulladékok elkülönített győjtése került bevezetésre.

250


Átvevı kezelı megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., központi hulladéklerakó telep n.a. ATEV Rt.


12. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) megnevezése, címe kód Szegedi Környezetgazdálkodási D5 Kht., Szeged, Városgazda sor 1. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. P0299 Önkormányzati szilárd kommunális D5 lerakó 13. táblázat Telephely Szeged, Sándorfalvi út

Kezelt hulladék

Kihasználtság (%)

Kapacitás (t/év)

Nem veszélyes lakossági hulladék Vegyes állati hulla Települési szilárd kommunális hulladék

179000

100

70700 600

80 34


Hulladék

Győjtıkörzet

Szállítóeszköz



A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 14.táblázat A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely Lerakó Győjtési Lerakott hulladék Lerakott hulladék (hrsz, terület m2) típusa körzet megnevezése mennyisége tonna Zákányszék, 0106/103 Hrsz. Szilárd Zákányszék Kommunális szilárd 41.000 hulladéklerahulladék kó A hulladéklerakó rekultiválási határideje lejárt, az azonban még nem történt meg.

251






A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött Székhelye, engedélyezett Begyőjtı neve Kezelési mód mennyiség telephelye mennyiség t/év t/év Csongrád Megyei 6724 Szeged, Cserzy 34000 n.a. Sándorfalvi úti Településtisztasági Mihály u. 32. telepre szállítja Kft. A település belterületén a szennyvízcsatornák kiépítettsége 0 %-os. Zákányszék község a Mórahalom városi új szennyvíztelepre kívánja vezetni a szennyvizet, melyre létesítési vízjogi engedéllyel és megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkezik, a két Önkormányzat között erre vonatkozó megállapodás van. 17. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Bilógiai tisztítás 34000 Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése A település nem rendelkezik szennyvíztisztító mővel, így szennyvíziszap sem képzıdik.

252



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 1500±10 1560 Az adatok közt nincs jelentıs eltérés. Települési folyékony 48000 A képzıdı folyékony hulladék egy része (34000 t) elszállításra kerül, a fennmaradó 60400 hulladék mennyiség azonban elszikkad, ezért a teljes mennyiség a vízfogyasztásból számolt érték. Kommunális szennyvíziszap n.a. 0 Építési-bontási hulladékok 48±1 0 és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és 10±1 Zákányszéken nem képzıdnek eme hulladéktípusok. 0 élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói n.a. 0 nem veszélyes hulladékok 19. táblázat


A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Hulladékolajok 0,15±0,01 0 Akkumulátorok és 4,9±0,1 0 szárazelemek A településen nem történik meg ezen hulladékok elkülönített győjtése, így azok Elektromos és n.a. mennyiségérıl sincsenek információk. elektronikai 0 hulladékok Kiselejtezett n.a. 0 gépjármővek

253



Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék (sütızsiradék) Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék (zöld hulladék)

0,55±0,01 20±1 0,1±0,01 0 0 n.a. 5,7±0,1 0

0,5

Az adatok közt nincs eltérés. Az egészségügyi ellátás során képzıdı hulladékok teljes mennyisége kiszállításra kerül.

2,6 0 0

A településen képzıdı állati hulladékot az ATEV Rt., míg a képzıdı sütızsiradékot a RAY-HC Bt. szállítja el.

0,6 35 0 45

A gumi hulladék elkülönített győjtése a településen nem került bevezetésre. A temetı és a közterületek fenntartásából képzıdı zöld hulladék komposztálásra kerül.

20. táblázat

A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Papír és karton 15 csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási 18 hulladék Fa csomagolási hulladék Nem történt 0 A papír, mőanyag és üveg hulladékok elkülönített győjtése a településen megoldott, így tervezés. azok mennyiségérıl pontos információval rendelkezik az Önkormányzat. Fém csomagolási hulladék 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási 0 hulladék Üveg csomagolási hulladék 2

254


21. táblázat

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhetı szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése. A területen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. Hulladékudvar létesítése a településen. Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése. Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül. A lakosságtól elszállított hulladék elkülönített győjtésének bevezetése.

A cél elérése érdekében tett intézkedések Zákányszék község a Mórahalom városi új szennyvíztelepre kívánja vezetni a szennyvizet, melyre létesítési vízjogi engedéllyel és megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkezik, a két Önkormányzat között erre vonatkozó megállapodás van. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

A településen nem épült hulladékudvar, azonban a települési szilárd- és szelektív hulladék győjtése és szállítása megoldott.

255


A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 1560 1560±40 1570±30 Települési folyékony hulladék 60400 60400±1000 61000±500 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen 23. táblázat

0 0

0 0

0 0

0

0

0

61960

61960±1040

62570±530




2006.

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék (sütızsiradék) Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék (zöld hulladék)

0 0 0 0 0,5 2,6 0 0 0,6 35 0 45

2008.

Alapadatok hiányában nem tervezhetı mennyiségek. 0,5±0,1 2,6±0,3 0 0 0,6±0,1 36±5 0 45±3

24. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. Papír és karton csomagolási hulladék 15 15±2 Mőanyag csomagolási hulladék 18 19±2 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Üveg csomagolási hulladék 2 2±1 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 35 36±5

256

2010.

0,6±0,2 2,8±0,3 0 0 0,6±0,1 41±4,5 0 47±3

2010. 17±2 21±2 0 0 0 0 3±0,5 0 41±4,5


A települési szennyvizek közmőves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és – tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhetı szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A település területén 0 %-os a csatornázottság. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) Hulladéklerakó hely (hrsz.: 0106/103) rekultiválása. 2) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 4) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 5) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 6) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 7) Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. 8) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 9) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 10) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 11) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A csatornahálózat kiépítése Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élıgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása. Az elkülönített győjtés terve: Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). Hulladékszigetek elhelyezése külterületen is. Hulladékudvar létesítése.

257


B/14. ZSOMBÓ

B/14-1. Általános adatok Zsombó Csongrád megyében, a Duna-Tisza közi homokhátságon terül el, Szeged központjától 16 km-re, a kiskunmajsai út mellett. Szomszédos települések: Szeged, Bordány, Forráskút, Balástya és Szatymaz községek. Zsombó központot Kiskundorozsma képviselı testülete 1949ben belterületté nyilvánította, és 1950. január 23-án közigazgatásilag önálló településsé vált. I.Demográfiai adatok Területe 2690 ha, melynek mintegy 92,24 %-a külterület. A helyi lakosság száma 3465 fı, melynek megközelítıen a fele a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 679, külterületi lakások száma 650). A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 82 fı, a munkanélküliségi ráta a községben 2,36 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen található egy Tüzép telep, egy benzinkút, egy mőanyag feldolgozással foglalkozó vállalat, egy díszcsomagoló vállalkozás, ill. egy konzerv csomagolással foglalkozó vállalkozás is. Mezıgazdaság Zsombó területén 650 egyéni gazdaság található, melyek által mővelt terület nagysága 2297 ha. A regisztrált ıstermelık száma 250 fı. Jellemzı a gyümölcstermesztés, fıleg ıszibarack ültetvények találhatók. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, ill. sertés tenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 15 000 Szarvasmarha 140 Ló 7 Juh 25 Sertés 900 Forrás: Zsombó Község Önkormányzata, 2007. A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak.

258









alrészletek száma

23

25


104

105

310196

312 724 385 1818 11 1864 241

400 750 385 1825 11 2138 245

3124435 4111034 404670 3989672 35135 13597921 621552




137151

28171

551

13204

2954

429 17 663 35 418 39 407

90000 65755 3636 116199 10375 97293 20000

7811 5481 1051 2186 3194 6360 2537

Erdıgazdaság Zsombó területén igen kevés erdıterület található, az erdısültségi arány csupán 2,62 %. A területen az Öszeszék és Környéke Vadásztársaság folytat vadgazdálkodást. A deflációból eredı szálló por mennyisége a védı fasorok hiánya miatt jelentısen hat a település levegı minıségére.

259


Halászat Zsombó területén nem alakult ki halászati tevékenység. Idegenforgalom Többéves hagyomány az általában február második szombatján megrendezett zsombói farsang és szomszédoló, mely délután maszkos felvonulással kezdıdik. A jelmezesek a falu utcáin végigviszik a telet jelképezı bábut, majd a mővelıdési ház elé érkezve elégetik azt. Közben a helybéliek által sütött fánkokat lehet kóstolgatni, forralt bort vagy teát kortyolgatva melegedni. A napot Táncház zárja, ahol együtt tanulhatjuk valamelyik tájegység tánclépéseit a szomszédoló küldöttséggel. Amatır zsombói mővészek bemutatkozási lehetısége a zsombói Ki-Mit-Tud?. A különbözı kategóriákban induló versenyzık hasznos tanácsokat kaphatnak a zsőri tagjaitól további fejlıdésük érdekében, a legjobbak pedig bemutathatják mősorukat a Szomszédolón. Egy régi hagyományos zsombói rendezvényt indítottak újra 2002-ben, az Aratóünnepet. Júniusban a Péter-Pál naphoz legközelebb esı szombaton délután kezdıdnek a programok, általában egy, erre az alkalomra rendezett kiállítás megnyitójával. Ez községünk legnagyobb és legtöbb embert megmozgató rendezvénye. 1997 óta kerül megrendezésre novemberben Katalin naphoz legközelebb esı szombaton ez, a környezı települések és helyi együttesek, énekesek részvételével zajló Katalin Táncház. 2000 óta szokás a községben a mővelıdési ház elıtt egy közös karácsonyfa állítása és feldíszítése. A közös díszítés után a mővelıdési ház csoportjai és a község különbözı egyesületei adnak egy kis ünnepi mősort a nagyteremben. Betlehemes játék, karácsonyi dalok, kis jelenetek, versek alkotják a mősor gerincét. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat Zsombó megközelíthetı közúton az M5-ös autópálya felıl a Szeged-Északi kijárat, valamint a Balástya – Forráskúti kijárat felıl. A városközponton halad át az 5405. sz. Soltvadkert-Szeged közút. A települést Bordánnyal köti össze az 5427. számú Zsombó - Bordány összekötı út, Sándorfalva és Zsombó között pedig a 4525. sz. Sándorfalva – Zsombó összekötı út fut végig. A belterületi utak 76,2 %-a pormentes burkolattal van ellátva. 2007. szeptember 11-én indult a Felszabadulás utcai járdarekonstrukció. Elkészülnek a korábban ki nem épített járdaszakaszok és újjáépülnek a korábban megépült, de megrongálódott járdák. A rekonstrukció része a járda forgalmát zavaró növényzet eltávolítása is.A tervezett végeredmény egy mindkét oldalon a Felszabadulás utca teljes hosszábban kiépített, kényelmesen járható járda lesz. A beruházás forrása a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács támogatása, az önkormányzat saját forrása és az érintett ingatlantulajdonosok anyagi hozzájárulása. Zsombó Község Önkormányzata 2007. augusztus végén pályázatot nyújtott be a 4505. számú országos közút déli oldalán tervezett kerékpárút építésére. Nyertes pályázat esetén a Felszabadulás utca teljes hosszán és a Szegedi úton a Szatymazi út és a Felszabadulás utca közötti szakaszon épülhet kerékpárút. Pályázat elbírálása várhatóan 2007. év végén, a közbeszerzési eljárás 2008. tavasszal, tervezett kivitelezés 2008. nyarán történik. Vasúthálózat Zsombó nem rendelkezik vasúthálózattal.

260


Vízi úthálózat A település területén nincs vízi úthálózat. IV.Környezeti jellemzık Levegı A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A légszennyezést okozó tényezık a főtésbıl, a közlekedésbıl, a mezıgazdasági tevékenységbıl adódnak. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. Zsombó alacsony erdısültségi arányából adódóan a szálló por mennyisége idıszakosan megnövekedhet a település belterületén is. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: A települési szilárd hulladéklerakó telep 2006. aug. 1-vel bezárásra került, oda további hulladék szállítása tilos, így ezen tevékenységbıl nem származik bőzhatás. A rekultivált hulladéklerakó tervezett átadása 2008 tavaszára tehetı. A településen képzıdı hulladékot a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja el. Ezzel összhangban bevezetésre került a szelektív hulladék győjtése is, melyet szintén a Kht. szállít el. Települési folyékony hulladék: A település nem rendelkezik szennyvízcsatorna hálózattal. A kommunális szennyvíz szikkasztással történı elhelyezése nem felel meg a jelenleg érvényes környezetvédelmi elıírásoknak, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével párhuzamosan meg kell oldani a szennyvíz korszerő tisztítását és elhelyezését is. Jelenleg a képzıdı települési folyékony hulladékot Kálmán Miklós egyéni vállalkozó szállítja el. A település folyékony hulladékleürítı telepe 2004-ben szintén bezárásra került. Forráskút, Bordány, Üllés és Zsombó önkormányzatok közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekednek, melyhez szükséges szennyvízkezelési és csatornázási engedélyes tervek már 2005-ben elkészültek. Szennyvíztisztításra vonatkozóan az együttmőködı felek rendelkeznek megvalósíthatósági tanulmánnyal. A megvalósított közös telepre kezdetben még szippantó kocsi szállítja majd a folyékony hulladékot, a települések csatornával való ellátása késıbbi fázis feladata. A tanulmány engedélyeztetése ill. terveztetése a négy önkormányzat közös feladata. Talaj Zsombó a Duna pleisztocén kori nagy hordalékkúpjának maradványán, a Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik el. A talajképzıdést befolyásoló, felszínhez közelálló rétege laza törmelékes kızet: homok. Az északi, nyugati és déli területen a felszínen és a felszín közelében nagyrészt futóhomok, ill. homoklisztes üledékek találhatók. Az uralkodó széliránynak megfelelıen ÉNY- DK- i irányú buckákba, vonulatokba, általában 2-3 méter vastag rétegekbe rendezıdött a futóhomok, ill. a homokliszt, valamint ezek különbözı keverékei. A futóhomok összetételére jellemzı a 0,1-0,2 mm-es apró szemcsék jóval 50%-on felüli mennyisége.

261


V.Infrastruktúra Vízellátás A település ivóvízzel történı ellátását a TMV Tisza Maros Víziközmő Üzemeltetı Kft. biztosítja. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 2006-ban 113 700 m3 volt. Áramszolgáltatás A település elektromos energia ellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás A vezetékes földgáz ellátást az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. biztosítja. Hírközlés (TV, telefon, internet) Zsombó lakói számára az internet hozzáférést a NAPNET, a Szélmalom Kábeltévé Zrt. és az Invitel biztosítja. A kábeltévé hálózat üzemeltetését a Szélmalom Kábeltévé Zrt. végzi. VI.Természetvédelem és tájvédelem A zsombói ısláp egykori méteres zsombékjai már a múlté, az aljban lévı semlyékek élıvilága is már haloványabb, de vannak viruló láprétjei, buglyos szekfőkkel, tızeges füzesekkel, lápi páfránnyal. A magasabban fekvı részek régi gyöngyvirágos tölgyesek emlékerdeit ırzik, gyömbérgyökérrel, salamonpecséttel. Növénytani értékeire már az 1930-as években fölhívta a figyelmet Zólyomi Bálint, a hivatalos védetté nyilvánítás mégis sokáig késlekedett még, így további értékek pusztultak el. Érdekességképpen említésre méltó a vízisikló kétcsíkos változata. A község területén belül a mély fekvéső réteken, vízállásos területeken és szikes tavakon találhatók meg a természetes állapotban megmaradt élıhelyek. E területek ex lege védelem alatt állnak. Ezek növényvilágát nagyon kis területekre korlátozott láperdı, gyep, nádas, mocsár és szikes tó alkotja. A település belterületétıl délre terül el a védett Zsombói-erdı 22 hektárja. VII.Területfelhasználás Zsombó belterülete központosított jellegő és nyitott, nagyrészt derékszögő hálós rendszerrel alakították ki a meglévı tanyaközponti mag köré. A besorolás szerint a község agrár-vegyes foglalkozási szerkezető, növekvı népességő tanyás jellegő falutípus. Külterületen az ingatlanok szórvány tanyaként egymástól jelentıs távolságra helyezkednek el. A közhasználatú zöldfelületek állapota, kialakítása meghatározza a településképet, ennek ellenére Zsombó nem rendelkezik közparkkal, köztere 3 db van. Ezek a következık: Mária tér, Béke tér, Alkotmány utcai tér. Zsombó 2 zöldfelületi intézménnyel rendelkezik, ez a sportpálya és a temetı. Az elmúlt évek során új zöldterület ne malakult ki, illetve a meglévı területek nem bıvültek.

262


VIII. Zsombó Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése

€


€

3. Közterületek zöld felületeinek kezelésébıl származó zöld hulladékok győjtése és €


€


€

6. Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak győjtése €


€


€


€


€


€


€


X


€


X X


Forrás: Zsombó Önkormányzat, a 2007. évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része

263



A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 800 Települési folyékony hulladék 89778,15 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 40 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 25 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 20 Összesen 90663,15 2. táblázat





Mennyiség 0 0 0 0 0 n.a. 0 0 0 23,5 0 0





15 6 0 1 1,5 0 0 0 23,5

264


II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna): A települési szilárd hulladéklerakó telep bezárásra került, annak rekultiválása folyamatban van. Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): A településen nem található ilyen hulladék. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna): Zsombón nincs felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A települési szilárd hulladéklerakó 2006. dec. 31-ig mőködési engedéllyel rendelkezett, a képzıdı szilárd hulladékot ezt követıen a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja el. 2006-ban az építési-bontási, a mezıgazdasági és az ipari hulladékok is ide kerültek. A települési folyékony hulladékot Kálmán Miklós egyéni vállalkozó győjti és szállítja el. Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg): a településen nem történik meg a kiemelt hulladékáramok elkülönített győjtése. 4. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 15 Mőanyag csomagolási hulladék 0 6 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 1 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 1,5 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 0 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 0 23,5 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 5. táblázat

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt* Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 800 100 0 0 Települési folyékony hulladék 0 0 0 0 89778,15 100 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb 0 0 40 100 0 0 inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 25 100 0 0

265


veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 20 100 0 veszélyes hulladékok Összesen 0 0 885 1 89778,15 * A települési folyékony hulladék nagy része elszikkad, csupán 4200 t kerül begyőjtésre.

0 99

Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg): a településen nem történik meg a kiemelt hulladékáramok elkülönített győjtése.

266


B/14-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése: A települési szilárd hulladékot az Önkormányzat 2006. dec. 31-ig szállíthatta Zsombó hulladéklerakó telepére. Ezt követıen a hulladékot a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja el. A településen keletkezı építési-bontási és egyéb inert hulladékokat, a mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékokat, ill. az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékokat 2006-ban a lakosság szintén a hulladéklerakó helyre szállította. A települési folyékony hulladék győjtése: a folyékony hulladékot Kálmán Miklós egyéni vállalkozó győjti és szállítja el a szegedi szennyvízleürítı helyre. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 6. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma érvényességi ideje Zsombó Község 6792 Zsombó, Zsombó 0144/61 Zsombó települési szilárd 10853-1-27/2005 2006. 12.31. Önkormányzata Alkotmány utca 3. hrsz hulladéklerakó mőködési engedélye Szegedi Szeged, Szeged, Kommunális 11.099-1-27/2004 15 év Környezetgazdálkodási Kht. Városgazda sor 1. Városgazda sor 1. hulladékgyőjtés B/14-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.

267


B/14-5.A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok győjtése és szállítása 7. táblázat Hulladék Kommunális szilárd hulladék 8. táblázat Hulladék Szelektív hulladék

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékneve (település) mennyiség (t/év) Szegedi Szeged, 293 Környezetgazdálkodási Városgazda (2007. I. félév) Kht. sor 1.




A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, szállító Székhely hulladékkapacitása használt neve (település) mennyiség (t/év) (t/év) szállítóeszköz Szegedi Szeged, 179000 STEYR MUT Környezetgazdálkodási Városgazda sor 1. szeméttömörítı és n.a. Kht. konténeres IFA tehergépkocsi


Átvevı kezelı megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., központi hulladéklerakó telep

Elkülönített győjtés jellemzıi: A településen 2007-ben bevezetésre került a szelektív hulladékgyőjtés, mely során papír, mőanyag és fém hulladék elkülönített győjtésére nyílik mód. 9. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) Kezelt hulladék megnevezése, címe kód Szegedi Környezetgazdálkodási D 5 Nem veszélyes lakossági Kht., Szeged, Városgazda sor 1. hulladék

268






Hulladék

Győjtıkörzet

Szállítóeszköz



A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 11.táblázat A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely Lerakó Győjtési Lerakott hulladék Lerakott hulladék Engedélyezett Tényleges szabad (hrsz, terület m2) típusa körzet megnevezése mennyisége tonna kapacitás m3 kapacitás m3 Zsombó, Külterület, 0144/12 Rendezett Zsombó Települési szilárd 30000 0 0 hrsz. lerakó hulladék Területe: 17000m2 mőszaki védelem nélkül Zsombó 0114/11 hrsz. Folyékony Zsombó Folyékony hulladék A folyékony hulladékleürítı hely 2004-ben bezárásra került. hulladék leürítı telep

269




A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött Begyőjtı engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség neve mennyiség t/év t/év 4200 Kálmán Miklós 6792 Zsombó, Deák F. n.a. egyéni utca 97. vállalkozó

Kezelési mód Elszállítás a szegedi szennyvízleürítı helyre.

Kálmán Miklós vállalkozói igazolványának száma: EV-530651 TEÁOR: 900001, 930506 A település belterületén a szennyvízcsatornák kiépítettsége 0%-os. 14. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Biológiai tisztítás 4200 Szegedi Vízmő Zrt. III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése Zsombón nem található szennyvíztisztító mő, így szennyvíziszap sem képzıdik.

270



A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 800 800 Nincs eltérés. Települési folyékony A településen képzıdı, a lakosság számára szolgáltatott ivóvíz mennyiségébıl számolt 4000 89778,15 folyékony hulladék mennyisége 89778,15 t, melybıl 4200 t került begyőjtésre. hulladék Nincs eltérés. Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

36

40

35

25

15

20

Ezen hulladékok mennyisége évenként – a változó számú építkezések miatt - igen eltérı lehet. A mezıgazdasági hulladék nyilvántartása nem jellemzı, így a számszerő adatok csupán becsült értékek. Az ipari és egyéb gazdálkodó szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek képzıdı hulladékaikat illetıen, ezért 2006-ban már lehetıség volt pontos mennyiség megadása.

16. táblázat


A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Hulladékolajok A településen nem került bevezetésre ezen hulladékok elkülönített győjtése, így azok 0 0 mennyiségérıl az Önkormányzat nem rendelkezik adatokkal. Akkumulátorok és 0,4±0,1 0 szárazelemek Elektromos és 0,3±0,1 0 elektronikai hulladékok Kiselejtezett 0 0

271



gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0

0

0

n.a.

0,2±0,1

0

0 0,2±0,1

0 0

3,5±0,1

23,5

1,0±0,1 0,5±0,1

0 0

A településen képzıdı állati hulladék mennyiségérıl az Önkormányzat nem rendelkezik adatokkal; a többi hulladéktípus pedig nem kerül elkülönített begyőjtésre.

A településen bevezetésre került a szelektív hulladékgyőjtés, ezért az elkülönítetten győjtött csomagolási hulladék mennyisége jelentısen megnıtt. Ezen hulladékok nem kerülnek elkülönített győjtésre a településen.

17. táblázat

A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Papír és karton 5,6±0,2 15 csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási 4,0±0,1 6 hulladék Fa csomagolási hulladék Zsombón a szelektív hulladékgyőjtés bevezetésre került, így az elkülönítetten győjtött 0 0 papír-, mőanyag-, fém- és vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladékok Fém csomagolási hulladék 0,2±0,1 1 mennyisége meghaladja a tervezett mennyiséget. Vegyes összetételő kompozit csomagolási 0,9±0,1 1,5 hulladék Egyéb, kevert csomagolási 0,8±0,1 0 hulladék

272


18. táblázat

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhetı szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A település szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése. A külterületen képzıdı települési összes szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése. Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül. A lakosságtól, háztól elszállított hulladék elkülönített győjtésének bevezetése.

A cél elérése érdekében tett intézkedések Forráskút, Bordány, Üllés és Zsombó önkormányzatok közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekednek, melyhez szükséges szennyvízkezelési és csatornázási engedélyes tervek már 2005-ben elkészültek. Szennyvíztisztításra vonatkozóan az együttmőködı felek rendelkeznek megvalósíthatósági tanulmánnyal. A megvalósított közös telepre kezdetben még szippantó kocsi szállítja majd a folyékony hulladékot, a települések csatornával való ellátása késıbbi fázis feladata. A tanulmány engedélyeztetése ill. terveztetése a négy önkormányzat közös feladata. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését. A hulladéklerakó rekultiválása folyamatban van, tervezett átadása 2008 tavaszára tehetı.

273


A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 800 850±30 880±30 Települési folyékony hulladék 89778,15 90000±500 92000±1000 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 40 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 25 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 20 hulladékok Összesen 90663,15

40±10 25±5

40±10 25±5

20±6

20±6

90935±551

92965±1051

A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) 20. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. 2010. Papír és karton csomagolási hulladék 15 18±2 20±2 Mőanyag csomagolási hulladék 6 8±1 10±1 Fa csomagolási hulladék 0 0 0 Fém csomagolási hulladék 1 1±0,3 1,3±0,3 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 1,5 1,7±0,3 2±0,3 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Alapadat hiányában Üveg csomagolási hulladék 0 nem prognosztizálható. Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 23,5 28,7±3,6 33,3±3,6 *A csomagolási hulladékok képzıdését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bıvülése, körének átalakulása jelentısen befolyásolja. Emiatt a képzıdı mennyiség nem prognosztizálható. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) A négy önkormányzat által tervezett közös szennyvíztisztító telep megvalósítása. 2) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 4) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 5) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008ra*.

274


6) Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. 7) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 8) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 9) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 10) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A csatornahálózat kiépítése. Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával. A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása. Az elkülönített győjtés terve: Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül. Hulladékudvar létesítése.

275


C) A HOMOKHÁTI ÖNKORMÁNYZATOK KISTÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK KÖZÖS FEJEZETE C/1. Állapotleírás a kistérségi hulladékgazdálkodási tevékenységre A közös helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának készítésekor egyik elsıdleges szempont volt a terv és a magyarországi tematikus tervezési rendszerek közötti összhang megteremtése, a jogszabályi elıírásoknak való megfelelés, illetve a tervkészítés óta a hulladékgazdálkodásban bekövetkezett változások feltárása. Munkánk során igyekeztünk igazodni –többek között- a területfejlesztés, területrendezés, valamint a vidékfejlesztés hazai rendszereihez. Jelen felülvizsgálati dokumentáció a területen lévı helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti szervek, környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával készült el. A Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulásának közös helyi hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálata 14 település, 43.858 fı (2006. évi adat) lakosát érintı dokumentum. A Homokháti kistérség és az önkormányzatok helyi általános adottságainak, környezetének és hulladékgazdálkodásának állapotát tartalmazó és felülvizsgáló részek után a hulladékgazdálkodás meglévı adatainak egymással összefüggésbe hozható állapotba rendezése, állapotának értékelése következik. Az állapotértékelést felhasználva a célok, prioritások, feladatok, eszközök, megoldások kerülnek meghatározásra és felülvizsgálatra. C/2. A kistérség településein keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok összes mennyisége és eredete 3. számú melléklet: A hulladékgazdálkodásra vonatkozó összesített táblázat C/2.I. A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége . 1. táblázat A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 13431,035 Települési folyékony hulladék* 1132134,35 Kommunális szennyvíziszap 202,24 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 96 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 1071,705 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 93,2 Összesen 1147028,53 *Ennek egy része nem települési folyékony hulladék, hanem szennyvízcsatornán elvezetett szennyvíz, ami a Hgt. szerint nem minısül települési folyékony hulladéknak.

A kommunális szennyvíziszap képzıdött éves mennyisége 4 település (Ásotthalom, Mórahalom, Röszke és Ruzsa) adatait tartalmazza. A Domaszék és Röszke közös szennyvíztisztító telepére Domaszékrıl is érkezik folyékony hulladék, a szennyvíztisztító telep azonban Röszke külterületén helyezkedik el. A pusztamérgesi települési folyékony hulladékkezelı telep jelenleg próbaüzem alatt áll.

276


Balotaszállás a nyárfás szennyvíztisztító telep megépítésére vonatkozó tervek alapján vízjogi létesítési engedélyt kapott (ATIKTVF 23.385-2-11/2006.). A 0113/19. hrsz.-ú területre tervezett szennyvíztisztító mő várható szervesanyag terhelése 1100 LE. Bordány, Forráskút, Üllés és Zsombó önkormányzatok közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekednek, melyhez a szükséges szennyvízkezelési és csatornázási engedélyes tervek már 2005-ben elkészültek. Szennyvíztisztításra vonatkozóan az együttmőködı felek rendelkeznek megvalósíthatósági tanulmánnyal. Öttömös nem rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, illetve arra vonatkozó tervet sem dolgozott ki.

Szatymaz község Sándorfalvával közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekszik, melyhez a szükséges csatlakozási és szennyvíztisztítási tervek elkészültek. Zákányszék község a Mórahalom városi új szennyvíztelepre kívánja vezetni a szennyvizet, melyre létesítési vízjogi engedéllyel és megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkezik, a két Önkormányzat között erre vonatkozó megállapodás van. 2. táblázat

Az önkormányzatok felelısségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék Mennyiség Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 0,02 Akkumulátorok és szárazelemek 0,72 Elektromos és elektronikai hulladékok 1,9 Kiselejtezett gépjármővek 0 Egészségügyi hulladékok 3,323 Állati eredető hulladékok 20,54 Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik 0,32 Azbeszt 0 Egyéb hulladék 2,84 Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 436,528 Gumi 1,04 Egyéb hulladék * 425,605 *Az egyéb veszélyes hulladékok közé tartozik a használt sütıolaj és sütızsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló „zöld” hulladék, valamint a konyhai hulladékok tartoznak. 3. táblázat




175,765 66,353 0 5,22 81,96 60 44,9 2,33 436,528

277


A csomagolási hulladékok elkülönített győjtése Ásotthalom, Forráskút, Öttömös és Pusztamérges településeken nem került bevezetésre. C/2.II. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége 4. számú melléklet: a felhalmozott hulladékokra vonatkozó adatok A 2006-os évre vonatkozóan az alábbi településeken nem volt felhalmozott hulladék: Ásotthalom, Balotaszállás, Bordány, Domaszék, Forráskút, Szatymaz és Zsombó. 4. táblázat

A településeken felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 41573,5 Települési folyékony hulladék 165571 Kommunális szennyvíziszap 182,6 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0,2 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 60 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 25 Összesen 207412,3 5. táblázat

Az önkormányzatok felelısségi körébe tartozó, a településeken felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna)* Hulladék

Mennyiség (t)


Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék veszélyes Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0 0 0 0 0 0

0 0 0 Nem 8 hulladékok 0 0 Összesen: 8 * Az adatok Öttömös és Pusztamérges településrıl származnak, hiszen a többi településen a bezárt hulladéklerakókon nem halmoznak fel csomagolási hulladékokat sem.

278


6. táblázat

A településeken felhalmozott, további hulladékok és mennyiségük (tonna)* Hulladék

kezelést

igénylı

csomagolási

Szelektíven győjtött mennyiség (t)

Papír és karton csomagolási hulladék 6 Mőanyag csomagolási hulladék 0 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 2 Üveg csomagolási hulladék 0 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 8 * Felhalmozott csomagolási hulladék csak Öttömös és Pusztamérges településeken található. C/2.III. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége Települési szilárd hulladékot nem szállítanak be egyik település területére sem, települési folyékony hulladék pedig Röszke területére érkezik Domaszékrıl. A kistérségen kívülrıl hulladék beszállítás nem történik. 7. táblázat

A településekre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 0 11319,335 Települési folyékony hulladék* 78535,8 351771,2 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 4 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 hulladékok 853,705 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 23,2 Összesen 78535,8 363971,44 * Ennek egy része nem települési folyékony hulladék, hanem szennyvízcsatornán elvezetett szennyvíz, ami a Hgt. szerint nem minısül települési folyékony hulladéknak.

8. táblázat


Az önkormányzatok felelısségi körébe tartozó, a településekre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Hulladékolajok 0 0,02 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0,72 Elektromos és elektronikai 0 hulladékok 1,9 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 3,323 Állati eredető hulladékok 0 20,54 Növényvédı-szerek és 0 csomagolóeszközeik 0,32

279



Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0 0 0 0 0

0 2,84 428,528 1,04 419,195

9. táblázat

A településekre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre Településrıl Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 169,765 Mőanyag csomagolási hulladék 0 66,353 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 5,22 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 81,96 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 58 Üveg csomagolási hulladék 0 44,9 Textil csomagolási hulladék 0 2,33 Összesen 0 428,528 Az összes hulladék esetében – kivéve a települési folyékony hulladékot – a kistérségbıl kiszállított hulladék mennyisége megegyezik a települések által kiszállított hulladékok mennyiségével, hiszen a TFH jelentıs hányada helyben elszikkad, illetve a szennyvíztisztítóval rendelkezı településeken egy része tisztításra kerül. C/2.IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 5. számú melléklet: hulladékmérlegek 10. táblázat A (hulladékmérleg)

nem

veszélyes

hulladékok

Hasznosítás t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 Települési folyékony hulladék 53954,4 <1 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb 52 54 inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari 0 0 nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 54006,4 <1 Hulladék

280

kezelési

arányainak

bemutatása

Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % 2297,06 18 10589,015 82 48000 <1 1030179,95 >99 0 0 202,24 100 40 41 4 5 118

11

953,705

89

70

75

23,2

25

50727,3

<1

1041749,87

99


11. táblázat

Az önkormányzatok felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 0,12 <1 29,543 >99 Hulladékolajok 0 0 0 0 0,02 100 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0,72 100 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 1,9 100 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 0 0 0 100 Egészségügyi hulladékok 0 0 0 0 3,323 100 Állati eredető hulladékok 0 0 0,12 1 20,42 99 Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 0 100 0 0,32 Azbeszt 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 2,84 100 Nem veszélyes hulladékok összesen 0 0 5 <1 848,763 >99 Csomagolási hulladékok összesen 0 0 8 2 428,528 98 Gumi 0 0 0 0 1,04 100 Egyéb hulladék 0 0 0 0 419,195 100 A csomagolási hulladékok Öttömös és Pusztamérges kivételével kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történt. C/3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények a kistérségben nincsenek. C/3.I. A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma a települések fejezeteinél kerültek felsorolásra. C/4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. C/5. A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások A kezelésre feljogosított vállalkozások részletes adatait a települések fejezeteiben korábban ismertettük. A kistérségben jelen lévı vállalkozások adatait a 6. számú melléklet tartalmazza. C/5.I. A hulladékok győjtése és szállítása A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek A kistérség területén a települési szilárd hulladék győjtése Mórahalom városában és minden községben megoldott. A szolgáltatók között a legjelentısebb a 7 településen jelen lévı Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., mely mintegy 5794,12 tonna/év hulladékot győjt be.

281


A kistérség begyőjtı szolgáltatóinak megoszlását az ellátott lakosságszám függvényében a 7. számú melléklet tartalmazza. 12. táblázat

A településen begyőjtött szilárd hulladék mennyisége és a szolgáltató megnevezése Szolgáltató neve Település Begyőjtött mennyiség t/év 1. Ásotthalom 399,86 2. Domaszék 1212,24 3. Röszke 456,66 Szegedi 4. Szatymaz 1060 Környezetgazdálkodási Kht. 5. Üllés 305,36 6. Zákányszék 1560 7. Zsombó 800 Felsı- Bácskai 8. Balotaszállás 268 Hulladékgazdálkodási Kht. 9. Öttömös 100,515 10. Mórahalom 120 MÓRAÉP Kht. 11. Bordány 6413 Csongrád Megyei 12. Ruzsa 425 Településtisztasági Kft. Laczi és Fiai Kft. 13. Forráskút 90,4 Pusztamérges Községi 14. Pusztamérges 220 Önkormányzat Összesen: 13431,035 A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában A kistérség településeirıl az állati eredető veszélyes hulladékokat az ATEV Rt. győjti be és szállítja a hódmezıvásárhelyi, ill. a solti telepére. Az egyéb, kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek felsorolása a települések fejezeteinél került bemutatásra. A hulladékkezelı telepek bemutatása A homokháti térség területén begyőjtött települési szilárd hulladékok kezelését az alábbi táblázat foglalja össze: 13. táblázat Kezelı neve Település Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Pusztamérges*, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Üllés, Zákányszék, Zsombó Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht. Balotaszállás Felsı-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. Öttömös Móraép Kht. Mórahalom *2006-ban a hulladék a települési szilárd hulladéklerakóra került, 2007-tıl kezeli a Kht.. A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló létesítmények adatai A települések mindegyike rendelkezik mőszaki védelem nélküli, gödörfeltöltéssel vagy földfelszínre halmozott, 30-40 éve létesített kommunális szilárd hulladéklerakóval. A települési szilárd hulladéklerakók teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálata megtörtént.

282


14. táblázat A települési szilárd hulladéklerakók jellemzıi Település, hrsz. Határozat Száma Tartalma 1. Ásotthalom, 0421/10 756-8/2006. Építési engedély a lerakó rekultivációjára és szikkasztó övárok építésére vonatkozóan. 2. Balotaszállás, 0109/25 11.036-2-5/2005. A hulladéklerakó környezetvédelmi mőködési engedélyének határideje: 2006.július 31., mely egyben a rekultiváció határideje is. 3. Bordány, 0106/62 13.851-1-5/2005. A szilárd hulladéklerakó 2006. november 30-ig rendelkezett mőködési engedéllyel, azt követıen lezárásra került. 4. Domaszék, 0201/31. Nincs mőködési engedély, rekultiváció folyamatbanvan. 5. Forráskút, 057/17 Mőködési engedély határideje: 2006. március 31., ezt követıen lezárásra került. 6. Mórahalom, 081/17. 29.471-2-4/2007. Móraép Kht., hulladékudvar, hulladékkezelési engedély. 7. Öttömös, 048/66 13.850-2-4/2005. Környezetvédelmi engedély határideje: 2006. november 30., mely egyben a rekultiválás határideje is 8. Pusztamérges Lezárásra került. 9. Röszke, 0279/1 Lezárásra került. 10. Ruzsa, 174/5 11480-2-2/2005. Mőködési engedély határideje: 2006. március 10., ezt követıen lezárásra került. 11. Szatymaz, 063/3 10.871-1Mőködési engedély határideje: 2006. 18/2005. november 30., ezt követıen lezárásra került. 12. Üllés, 041/65 Mőködési engedély határideje: 2006. november 30., ezt követıen lezárásra került. 13. Zákányszék, 0106/103 Nincs mőködési engedély. 14. Zsombó, 0144/61 10853-1-27/2005. Mőködési engedély határideje: 2006. augusztus 1., ezt követıen lezárásra került. A tervezés idıpontjában mőködı válogató szervezetek bemutatása A térség 11 településének hulladékát kezeli válogató szervezet, melyek közül 10 település hulladékát a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., 1 város hulladékát pedig a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. válogatja. Balotaszállás, Öttömös és Pusztamérges települések szilárd hulladéka 2006-ban nem került válogatásra. 15. táblázat A válogató szervezetekre vonatkozó mennyiségi adatok az alábbiak: Szolgáltató neve Települések Szegedi Környezetgazdálkodási Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Röszke, Kht. Ruzsa, Szatymaz, Üllés, Zákányszék, Zsombó Szegedi Környezetgazdálkodási Mórahalom Nonprofit Kft.

283


A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településeken hasznosító szervezet nincs. C/5.II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése A Hgt. rendelkezése értelmében azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, melyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezetı hálózaton, illetve a szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni. A kistérségben összesen 5 település rendelkezik szennyvízcsatorna-hálózattal: Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Röszke és Ruzsa. A további településeken az önkormányzat által megadott szennyvíz mennyiséggel számoltunk, ennek hiányában a lakossági és intézményi vízfogyasztásból következtettünk a képzıdı szennyvíz mennyiségére (a fogyasztott ivóvíz mintegy 80 %-ából lesz szennyvíz). A térségben keletkezı folyékony hulladék mennyisége nagymértékben függ a csatornázottság mértékétıl. 8. számú melléklet: a képzıdı települési folyékony hulladék mennyisége 9. számú melléklet: a LEÉ megoszlása településenként 16. táblázat

Települési hulladék

A kistérségben keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség Leé (m3/év/fı) t/év folyékony 25,255 1132134,35

17. táblázat

A képzıdı és begyőjtött TFH összehasonlító táblázata Folyékony hulladék Begyőjtött hulladék Település mennyisége mennyisége Ásotthalom 53762,4 0 Balotaszállás 36800 848 Bordány 62196 5400 Domaszék 78716,8 78716,8 Forráskút 42300 74 Mórahalom* 309390 203 Öttömös 23571 0 Pusztamérges 48000 0 Röszke 94000 94000 Ruzsa 50000 50000 Szatymaz 103840 2400 Üllés 79380 192 Zákányszék 60400 34000 Zsombó 89778,15 4200 Összesen: 1132134,35 270033,8 *Ez nem települési folyékony hulladék, hanem szennyvízcsatornán elvezetett szennyvíz, ami a Hgt. szerint nem minısül települési folyékony hulladéknak.

A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége A folyékony hulladékok mennyiségére és elhelyezésére vonatkozó adatok rendkívül hiányosak. Ez részben a tevékenység szervezetlenségét, részben a nyilvántartások hiányát tükrözi. A kistérségben begyőjtött folyékony hulladék mennyisége 325 503, 2 t volt 2006-ban.

284


18. táblázat

A települési folyékony hulladékkezelésre vonatkozó adatok Szállító Szállító engedély Település, hrsz. Kezelés módja megnevezése Száma Tartalma 1. Ásotthalom Térségi Vízmő- Szállítás és kezelés a 24.853-1Hulladékkezelési üzemeltetési települési 6/2005. engedély Intézmény szennyvíztisztító telepen. 2. Balotaszállás Grósz István e.v. Szállítás. 696-996 Szállítás engedélyezése. 3. Bordány Krisztin Károly Szállítás. n.a. n.a. 4. Domaszék Csongrád Megyei Szállítás a Szegedi H-2315/2001. Folyékony Településtisztasági Vízmő Zrt .telepére. települési Kft. hulladék begyőjtési és szállítási engedély TMV Tisza-Maros Szennyvízkezelés a 19;710-5RöszkeVíziközmő Röszke külterület, 1/2007. Domaszék közös Üzemeltetı Kft. Bodom, hrsz. 22/19. szenyvíztisztító alatti szennyvíztisztító vízjogi engedély telepen. 5. Forráskút Laczi és fiai Kft. Szállítás a Szegedi 14/1348/3/2006. Engedély Vízmő Rt. déli hulladékok telepére. begyőjtésére 6. Mórahalom Móraép Kht. Szállítás a Mórahalom, 11.349-1Települési 0242/28 hrsz. alatti 16/2005. folyékony szennyvíztisztító hulladék telepre. begyőjtése és szállítása 7. Öttömös Felsı-Bácskai Szállítás a Szegedi K5K3620/05 Hulladék Hulladékgazdálkodási Vízmő Rt. telepére. begyőjtése és Kft. szállítása, kezelése és ártalmatlanítása. 8. Pusztamérges Nem volt engedéllyel Leürítés. 18905-3A települési rendelkezı szállítóval 7/2007. folyékony történı szállítás. hulladék kezelı próbaüzemi terv jóváhagyása. 9. Röszke TMV Tisza-Maros Szállítás a Röszke 19;710-5RöszkeVíziközmő külterület, Bodom, 1/2007. Domaszék közös Üzemeltetı Kft. hrsz. 22/19. alatti szenyvíztisztító szennyvíztisztító vízjogi engedély telepre. 10. Ruzsa Vízmő-üzemeltetési Szállítás és kezelés a ATI-H-00682Települési Intézmény települési 013/2004. szennyvízgyőjtı szennyvíztisztító rendszer telepen. üzemeltetése, és szennyvíztisztítás. 11. Szatymaz Arany János e.v. Szállítás a Szegedi 11.610-3Emésztıgödörbıl Vízmő Rt. telepére. 6/2007. származó iszap, egyéb települési hulladék, belsı csatornahálózat

285


12. Üllés

Csongrád Megyei Szállítás a Szegedi Településtisztasági Környezetgazdálkodási Kft. Kht. telepére.

13. Zákányszék

Csongrád Megyei Szállítás a Szegedi Településtisztasági Környezetgazdálkodási Kft. Kht. telepére.

14. Zsombó

Kálmán Miklós e.v.

Szállítás a Szegedi Vízmő Rt. telepére.

tisztítása során keletkezı folyékony hulladék H-2315/2001. Folyékony települési hulladék begyőjtési és szállítási engedély. H-2315/2001. Folyékony települési hulladék begyőjtési és szállítási engedély. Vállalkozói igazolvány száma: EV530651 TEÁOR: 900001, 930506.

C/5.III. A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése A szennyvíztisztítók mőveiben (Ásotthalom-16,79 t, Mórahalom-39,24 t, Röszke-3 t, és Ruzsa-160 t) keletkezett szennyvíziszap mennyisége 202,24 tonna/év, melyet nem hasznosítanak. C/6. Állapotértékelés A települések általános adottságainak, környezetének és hulladékgazdálkodásának állapotát ismertetı részek után a hulladékgazdálkodás állapotának értékelése következik. Az állapotértékelést felhasználva a célok, prioritások, feladatok, eszközök, megoldások kerülnek meghatározása. (Az állapotértékelésnél a jelenlegi helyzetet – 2006 és 2007. évvettük figyelembe.) C/6.I. SWOT analízis 19. táblázat o

o

o o o o

SWOT-analízis Erısségek A települések önkormányzatainak fejlesztésében elsıbbséget élveznek a hulladékgazdálkodással kapcsolatos döntések. A homoktalajok kevésbé érzékenyek a hulladékok lerakásából származó szennyezésekre. A hulladékszállítás közúti feltételei biztosítottak. Az állati tetemek elszállítása a legtöbb településen megoldott. Az ISPA Projekt* által megvalósuló hulladékgazdálkodásban való részvétel. A hulladékszigetek kialakításával az elkülönített hulladékgyőjtés bevezetése a

o o o o o o

o

286

Gyengeségek A hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatok hiányosak és nem pontosak. Öt település kivételével a szennyvízelvezetı csatorna teljes hiánya. Tengelyen elszállított szennyvíz nyilvántartása hiányos. A szikkasztásos szennyvízkezelés gyakorlata még mindig jelentıs. Külterületen nem megoldott a szervezett szemétszállítás. A települési szilárd hulladékok jelentıs mértékben tartalmaznak biológiailag lebomló hulladékokat és használt mezıgazdasági fóliát. A hulladéklerakó telepek rekultiválása


o

o o

o o

o o

o

o

o o o

legtöbb településen megtörtént. A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladéktól elkülönített hulladékgyőjtés gyakorlata 10 település belterületén már megvalósult. A térség 11 településének hulladékát kezeli válogató szervezet. Öttömös kivételével minden település vagy már rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, vagy tervet dolgozott ki annak megvalósítására. A települési szilárd hulladéklerakók lezárásra kerültek. A települési szennyvízleürítık és dögkutak is lezárásra kerültek. Lehetıségek Kertvárosi életforma mellett egyedi komposztáló berendezések elterjedése. A biológiailag lebomló hulladékok komposztálás utáni felhasználása a talajjavításban. Kistérségen belüli és települések közötti társulásokkal nagyobb beruházások megvalósítása (pl. közös szennyvízkezelési rendszer). Pályázatok, támogatások elnyerésével a szennyvíz elvezetı hálózat kialakítható, ill. tovább fejleszthetı. A kistérségi társulással több pályázati forrás nyílik meg. Szennyvízcsatorna hálózatok kiépítése/bıvítése. Pályázati forrás felhasználásával a kistérségen belül a Mórahalmon lévı átrakó területének és tevékenységének bıvítése (a komposztálást megelızı mechanikai elıkezelés és a lakosságnál képzıdı veszélyes hulladékok közül az akkumulátor, elem, gumiabroncs, valamint a nem veszélyes hulladékok közül a papír és biohulladék elkülönített begyőjtése)

o

o o

o o o

o o

o

nem történt meg, illetve hulladékudvar sem került kialakításra. Nem került bevezetésre a gumi hulladékok, az elemek-és akkumulátorok, a hulladékolajok és a biológiailag lebomló hulladékok elkülönített győjtése, illetve azok mennyiségérıl is kevés adat áll rendelkezésre. A térségben nem mőködik hasznosító szervezet. A komposztálás gyakorlata nem terjedt el a lakosság körében.

Veszélyek A pályázati kiírások késve jelennek meg, esetenként nem egyértelmőek. A pályázati önrész biztosításának esetenként hiányzik a fedezete. A pályázatok utófinanszírozásúak, így az önkormányzatoknak meg kell elılegezni a beruházások részbeni vagy teljes összegét. A támogatási összeg kifizetése hosszadalmas. Az ISPA Projekt által megvalósuló hulladékgazdálkodással kialakuló egyoldalú piaci helyzetbıl adódó igazságos teherviselés hiánya. A 2000 LE alatti települések 2015-ig legfeljebb a Regionális Operatív Program kiírásában számíthatnak szennyvízkezelésre vonatkozó pályázati lehetıségre.

*ISPA Projekt: Csongrád Megye hulladékgazdálkodásának fejlesztéséhez a korábbi tervezési idıszakban Európai Uniós támogatást nyert el, melyet az ISPA keretein belül vett igénybe. Az ISPA Projektet az EU 2007-2013 évekre vonatkozó költségvetési idıszakában a KEOP kiemelt nagyprojektek, illetve kétfordulós pályázatokkal elnyerhetı támogatása váltja fel. A megkezdett beruházásoknál és fejlesztéseknél továbbra is az ISPA Projekt név szerepel (ez van a köztudatban), szem elıtt tartva, hogy 2007-tıl mások a források.

287


C/6.II. Érték-és problémakataszter A célok, feladatok megfogalmazásához és a prioritások felállításához szükséges az állapotfelmérés során ismertetett hulladékgazdálkodás problémáinak a megfogalmazása és rendszerezése. 20. táblázat

Érték-és problémakataszter Értékek

Országos és helyi jelentıségő védett területek megléte. Ex lege védett területek elıfordulása. İsi pusztai gyepek megléte. Alternatív erıforrások (napenergia, geotermális energia) használatának lehetısége. A lakossági tudatformálás eredményei kezdenek mutatkozni. Civil szervezetek bevonása a hulladékgazdálkodási feladatok elfogadtatásába. Jelentıs szennyezést okozó ipari tevékenység nincs a térségben. Rendezett, kultúrált településképek jellemzıek. Idegenforgalmi tevékenységek megerısödése a térség minden településén. Falusi turizmus elterjedése. PROBLÉMÁK Sajátos problémák ° A fıbb útvonalakon idıszakosan közlekedés okozta levegıszennyezés jelentkezik. ° A szennyezı anyagok felszínrıl történı bejutása a talajvízbe. ° A belvíz hatására talajtömörödés, leromlás. ° A deflációból eredı porterhelés jelentısen befolyásolja a települések levegıminıségét. ° A homoktalajok alacsony AK értékkel rendelkeznek. ° A felszíni vízfolyások szinte teljes mértékő hiánya. ° A helyi munkalehetıségek a legtöbb településen nem bıvültek. Hulladékgazdálkodás, szennyvízelhelyezés ° A lezárt, rekultiválás elıtt lévı hulladéklerakók környezeti veszélye folyamatosan fennáll. ° A települési hulladéklerakóknál megjelenı problémák: ° a felsı takarás idıszakos hiányában szél általi hulladék elhordás ° rágcsálók, legyek felszaporodása ° gyomok, allergén növények elterjedése ° A kommunális hulladéknak magas a szerves anyag tartalma. ° Egyedi komposztáló berendezések nem terjedtek el. ° Hulladékhasznosítás nincs a térségben. ° A települési hulladéklerakók tájsebet jelentenek, tájba illesztésük a rekultiváció során elengedhetetlen. ° A lakossági veszélyes hulladékok elkülönített győjtése nem megoldott. ° A lakosságnál képzıdı állati tetemek elszállítása nem minden településen megoldott. ° A lakosságtól elszállított, szelektív hulladék elkülönített győjtése gyakorlatilag a belterületre korlátozódik. ° A települési folyékony hulladék tengelyen való szállítása jelentıs költséget ró a lakosságra és az önkormányzatokra. ° Nagyarányú szennyvízszikkasztásnak jelentıs a felszín alatti vizet veszélyeztetı hatása. ° A szennyvízcsatorna hálózatok teljes hiánya a 9 településen. ° A szennyvízleürítı helyek környezetkárosítása. ° ° ° ° ° ° ° ° ° °

288


C/7. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata 21. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladék szervezett győjtése minden településen bevezetésre került, 24000±600 13431,035 így annak mennyisége nagy pontossággal volt megadható. Települési folyékony A települési folyékony hulladék mennyiségét 8 település esetén csupán a lakosság hulladék számára szolgáltatott ivóvíz mennyiségébıl lehetett megbecsülni, így az értékek jelentıs 750000±18000 1132134,35 eltérést mutathatnak. A szennyvízcsatornán elvezetett szennyvíz a Hgt. szerint nem minısül települési folyékony hulladéknak. Kommunális A kistérségben 5 település rendelkezik szennyvíztisztító mővel, melyek kiépítése/bıvítése 130±3 202,24 szennyvíziszap során több folyékony hulladék befogadására váltak alkalmassá, ezzel arányosan a szennyvíziszap mennyisége is megnıtt. Építési-bontási hulladékok Ezen hulladékok nyilvántartása a legtöbb településen nem történt meg, így a számadatok 2300±50 96 és egyéb inert hulladékok közti eltérés nem reprezentatív. Mezıgazdasági és A közétkeztetésbıl származó hulladékok elszállításra kerülnek, így a szállító élelmiszeripari nem 520±10 1071,705 nyilvántartása alapján pontos adat áll rendelkezésre. veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói A legtöbb település nem rendelkezik ezen hulladékáramra vonatkozó adatokkal, azok n.a. 93,2 nem veszélyes hulladékok kezelése és szállítása nem esik önkormányzati hatáskör alá. 22. táblázat


A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett Tényleges Hulladék Az eltérés oka mennyiség mennyiség 2005 [t/év] 2006 [t/év] Hulladékolajok A legtöbb településen nem történik meg ezen hulladékok elkülönített begyőjtése, azok 0,85±0,1 0,02 mennyiségérıl az Önkormányzatok nem rendelkeznek adatokkal. Akkumulátorok és 5,9±0,2 0,72 szárazelemek Elektromos és n.a. 1,9 elektronikai hulladékok

289


Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék (sütızsiradék) Nem veszélyes hulladékok

Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék (zöld hulladék)

5,5±0,2

0

1,6±0,1

3,323

43±1

20,54

0,5±0,1

0,32

n.a.

0

0,75±0,1

2,84

n.a.

436,528

14±0,4

1,04

16±0,4

425,605

A településeken az egészségügyi ellátás során képzıdı hulladékok elszállítását vállalkozó végzi, így a 2006-os adat pontosnak mondható. Az állati eredető hulladékot bejelentésre az ATEV Rt. győjti és szállítja el. A kezelésre kerülı állati tetemek mennyiségére vonatkozó adat pontosnak mondható. Ezen hulladékok elkülönített győjtése nem valósult meg, a növényvédıszer forgalmazók a csomagolóanyagokat díjmentesen átveszik. A képzıdı sütızsiradékot vállalkozó szállítja el, így annak mennyisége pontosan került meghatározásra. A legtöbb településen a sütızsiradék elszállítása nem tartozik önkormányzati felelısségi kör alá. A települések nagy részén bevezetésre került a szelektív hulladékgyőjtés, így az elkülönítetten győjtött csomagolási hulladékok mennyisége évrıl évre nı. A gumi hulladékok elkülönített győjtése egyik településen sem került bevezetésre. A településeken általában a közterületek fenntartásából ered önkormányzati hatáskör alá tartozó zöld hulladék, mely leggyakrabban komposztálásra kerül.

A képzıdı csomagolási hulladékok tervezett mennyisége: Ezen hulladéktípusokra –alapadat hiányában– nem történt tervezés. 23. táblázat

Kistérségi hulladékgazdálkodási célok Feladat Komplex regionális begyőjtı-kezelı rendszer kialakítása az ISPA projekt keretein belül. Hulladékgyőjtı udvarok létesítése a településeken az ISPA projekt keretein belül. A meglévı hulladékudvarból korszerő átrakóállomás kialakítása Mórahalmon. Az elkülönítetten győjtött hasznosítható hulladékok esetében a helyben megvalósítható elıkezelés lehetıségét ki kell alakítani.

A cél elérése érdekében tett intézkedések Az ISPA projekt megvalósulása folyamatos, annak késedelmes teljesülése nem az Önkormányzatok felelıssége. Az átrakó állomás kialakítása megtörtént. Ilyen lehetıség egyik településen sem került kialakításra, az elkülönítetten győjtött hulladékokat szolgáltató szállítja el.

290


A másodnyersanyagként hasznosítható hulladékok értékesítésekor fel kell tárni a válogatómővel rendelkezı átvevı szervezetek körét. Hulladékszigetek szükséges számú kialakítása mind a 14 érintett településen. Szelektív győjtés bevezetése és teljessé tétele. A jogszabályi elıírásoknak nem megfelelı települési hulladéklerakók rekultiválása az ISPA projekt keretein belül. Illegális lerakók felszámolása. A külterületi kommunális és szelektív hulladékgyőjtés bevezetése és kiterjesztése. Biológiailag lebomló szerves hulladékkezelı rendszerek kialakítása: • Komposztáló telepek létesítése Ruzsa, Bordány vagy Forráskút területén; • Mórahalmon a hulladékudvaron meglévı komposztáló telep üzembe helyezése. Mezıgazdasági és élelmiszeripari hulladékkezelés. „zöld” hulladék, biomassza kezelés. A kiemelten kezelendı hulladékáramok kezelési rendszerének bevezetése a regionális hulladékkezelı mőben az ISPA projekt keretein belül. A kiemelten kezelendı hulladékáramok elkülönített győjtése a településeken. Korszerő települési folyékony hulladékkezelı rendszerek kialakítása.*

A településeken elkülönítetten győjtött hulladékok 11 település esetén válogatásra kerülnek. A szelektív hulladékgyőjtés bevezetése -4 település kivételével- a térségben megtörtént. A hulladéklerakók rekultiválása nem történt meg, a 2007-2013. évi támogatási idıszak alatt ezen tevékenység kiemelt nagyprojektként szerepel. A településeken a kommunális szilárd hulladék szállítási rendszerének kialakítása következtében nem találhatók illegális hulladéklerakók. A külterületi kommunális és szelektív hulladékgyőjtés nem került bevezetésre. Nem létesült komposztáló telep Ruzsa, Bordány, ill. Forráskút területén. Mórahalom, Ásotthalom és Bordány közös komposztáló berendezésre adott be pályázatot, azonban annak alacsony mértékő támogatottsága (50%) miatt a beruházás nem valósult meg. Ezen hulladékok kezelése nem tartozik az önkormányzatok felelısségi körébe. A települések közterületeinek fenntartásából eredı zöld hulladék a legtöbb településen komposztálásra kerül. Az ISPA projekt megvalósulása folyamatos, annak késedelmes teljesülése nem az Önkormányzatok felelıssége. A településeken nem valósult meg a kiemelten kezelendı hulladékáramok elkülönített győjtése. A kistérségben 5 település (Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Röszke és Ruzsa) rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, illetve a pusztamérgesi települési folyékony hulladék kezelı telep jelenleg próbaüzem alatt áll. Balotaszállás a nyárfás szennyvíztisztító telep megépítésére vonatkozó tervek alapján vízjogi létesítési engedélyt kapott (ATIKTVF 23.385-2-11/2006.). Bordány, Forráskút, Üllés és Zsombó önkormányzatok közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekednek, melyhez szükséges szennyvízkezelési és csatornázási engedélyes tervek már 2005-ben elkészültek. Szennyvíztisztításra vonatkozóan az

291


együttmőködı felek rendelkeznek megvalósíthatósági tanulmánnyal. Öttömös nem rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, illetve arra vonatkozó tervet sem dolgozott ki. Szatymaz község Sándorfalvával közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekszik, melyhez szükséges csatlakozási és szennyvíztisztítási tervek elkészültek. Zákányszék község a Mórahalom városi új szennyvíztelepre kívánja vezetni a szennyvizet, melyre létesítési vízjogi engedéllyel és megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkezik, a két Önkormányzat között erre vonatkozó megállapodás van. A települési szennyvíziszap elıkezelése és hasznosítása.* A településeken képzıdı szennyvíziszap nem kerül elıkezelésre és hasznosításra. *a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program (B programja) szerint 24. táblázat

Csökkentési célok Célok és feladatok

Tervezett mennyiség

Tényleges mennyiség (2006), eltérés oka

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Települési hulladék

Települési hulladék

szilárd A korszerő begyőjtı hálózat kialakítása, csatlakozás az ISPA program keretében megvalósuló regionális hulladékkezelı mőködéséhez és a települési szelektív hulladékgyőjtés teljes körővé tétele azt eredményezi, hogy a hulladéklerakóban lerakott hulladék –szabványnak megfelelıen mértösszetételét csökkenteni kell a biológiailag lebomló szerves anyag tartalomra: 2004. július 1-ig: 2007. július 1-ig: 2014. július 1-ig: folyékony A szikkasztott szennyvizek mennyiségének csökkentése, a tisztított szennyvizek mezıgazdasági hasznosításának növelése a cél.

2740 1827 1280 n.a.

292

A települési szilárd hulladéklerakók bezárásra kerültek – kivétel a mórahalmi lerakó-, hulladék szállítása ezen területekre tilos. Ezzel egyidejőleg a településeken közszolgáltatás keretében bevezetésre került a szilárd hulladék szállítása, illetve szelektív hulladékgyőjtı szigetek kerültek kialakításra. A komposztálással hasznosítható anyagok a kommunális szektorból: o Konyhai hulladékok; o Bio hulladékok; o Zöld hulladék; o Kartonpapír. A konyhai, mezıgazdasági és zöld hulladékok elszállításra, ill. komposztálásra kerülnek, míg a kartonpapír elkülönített győjtésére a szelektív győjtıszigeteken van mód. A térség 5 települése rendelkezik szennyvízcsatorna hálózattal, a többi községben továbbra is kizárólag a szikkasztásos szennyvízkezelési mód van gyakorlatban.


Kommunális szennyvíziszap

A szennyvíziszapok mezıgazdasági hasznosítását növelni kell, a cél 2005-ig: Építési-bontási Meg kell oldani a minél nagyobb hulladékok és egyéb arányú hasznosítást, valamint a inert hulladékok bontás során keletkezı veszélyes hulladékok szétválogatását, elkülönített győjtését. Hasznosítási cél 2008-ra: Mezıgazdasági és A zöld-biológiailag lebomló élelmiszeripari, nem hulladékok mennyiségi és minıségi veszélyes hulladékok felmérését 2006-ig el kell végezni, majd komposztáló, illetve fermentáló –egyedi és nagyobb volumenőberendezéseket kell a lakossághoz eljuttatni, ill. létesíteni. A mezıgazdasági eredető mőanyag hulladékok begyőjtését és anyagában történı újrahasznosítását növelni kell. A térségben meglévı mőanyag feldolgozó üzemeket a technológiaváltásra és a kapacitás növelésére gazdaságilag ösztönözni kell. 2005-re hasznosítás: 2008-ra további hasznosítás: Ipari és egyéb gazdálkodói nem 2005-re hasznosítás: veszélyes hulladékok 2008-ra további hasznosítás:

32

A települési szennyvíziszapok nem kerülnek mezıgazdasági hasznosításra.

1310

A települési Önkormányzatok nagy része nem rendelkezik adatokkal a képzıdı építési-bontási hulladék mennyiségére nézve.

Mórahalom, Ásotthalom és Bordány közös önjáró komposztáló berendezésre adta be pályázatát, azonban az az alacsony támogatási arány miatt nem került beszerzésre. A mezıgazdasági eredető hulladékok bejelentése és kezelése a gazdálkodó feladata.

Erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat. 245 295

53 65

293

Az ipari és egyéb gazdálkodó szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a tevékenységük során keletkezı hulladékok mennyiségérıl, illetve szállítónak történı átadásáról, az nem tartozik önkormányzati hatáskör alá.


A felhalmozott hulladékok megszüntetésével kapcsolatos célok Az elsısorban külterületen lévı illegális lerakók megszüntetésekor biztosítani A térség településein bevezetésre került a kommunális szilárd kell a képzıdı hulladékok környezetvédelmi szempontból elfogadható hulladék győjtése, így illegális hulladéklerakók kialakulása a győjtését és kezelését. térségben nem jellemzı. A települési folyékony hulladékok keletkezésére és kezelésére vonatkozó célok Ezen feladat teljesítésére tett erıfeszítések a települések fejezeteinél került kifejtésre. Ezek összefoglalva: o

o

A települési szennyvizek közmőves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megvalósításánál a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhetı szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a határidı 2015. december 31. napja.

o

o

o

294

A térség 5 települése (Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Röszke és Ruzsa) rendelkezik szennyvíztisztító teleppel. A pusztamérgesi települési folyékony kezelı telep jelenleg próbaüzem alatt áll. Balotaszállás a nyárfás szennyvíztisztító telep megépítésére vonatkozó tervek alapján vízjogi létesítési engedélyt kapott. Bordány, Forráskút, Üllés és Zsombó önkormányzatok közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekednek, melyhez szükséges szennyvízkezelési és csatornázási engedélyes tervek már 2005-ben elkészültek. Szatymaz község Sándorfalvával közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekszik, melyhez szükséges csatlakozási és szennyvíztisztítási tervek elkészültek.


o

o

295

Zákányszék község a Mórahalom városi új szennyvíztelepre kívánja vezetni a szennyvizet, melyre létesítési vízjogi engedéllyel és megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkezik, a két Önkormányzat között erre vonatkozó megállapodás van. Öttömös nem rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, illetve arra vonatkozó tervet sem dolgozott ki.

C/8. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása A célok meghatározásánál elsıdleges szempont a jogszabályokban elıírtak teljesítése. A nagy célok száma magasabb, mint amennyinek a megoldására reális lehetıség nyílik a tervezés idıszakában, ezért a célok között sorrendet kell felállítani. Prioritásként kell kezelni azokat a célokat, amelyek valamely egészségkárosító hatás megszüntetését, csökkentését, vízbázisok veszélyeztetésének csökkentését, alapvetı természeti értékek védelmét, illetve a jogszabályok elıírásának a teljesítését szolgálják. Az azonos fontosságú célok között a rangsorolás szempontja, hogy melyikre található a legeredményesebb, leghatékonyabb megoldás. A célok rangsorolásának elengedhetetlen szempontja a források elérhetısége, a külsı források és támogatások megléte. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2006.) meglévı adataira, valamint a hulladékkezelésben bekövetkezett változásokra lehetett alapozni. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) Hulladéklerakó helyek rekultiválása az ISPA projekt keretén belül. 2) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 4) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 5) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 6) Települési szennyvízcsatorna hálózatok kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. 7) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 8) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a térség lakosságának 60%-a részére 2009-ig. 9) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 10) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján A települési szennyvizek közmőves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. Az erre tett intézkedések ismertetésére a települések fejezeteinél került sor. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. Célok: A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása; A települések szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése; A térségben képzıdı szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése; A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. Mivel a lakosság egy része a települések külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkezı összes szennyvíz elvezetése és kezelése.

296


A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A csatornahálózat kiépítése; Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával (ld. Bordány, Forráskút, Üllés és Zsombó, ill. Domaszék és Röszke együttmőködése); A települések által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése (ld. Ásotthalom, Mórahalom, Pusztamérges és Ruzsa); A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása; Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élıgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása (ld. Balotaszállás). Az elkülönített győjtés terve: Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése; Hulladékszigetek elhelyezése külterületen is; Hulladékudvar létesítése; A hulladékátrakó területének és tevékenységének bıvítése A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített győjtésének bevezetése. C/8.I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései A keletkezett mennyiségek tervezésénél a célok megfogalmazásánál megjelenı % - ok felhasználásával számoltunk a tervidıszak végéig. 25. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. 2010. 13565±500 13700±500 Települési szilárd hulladék 13431,035 Települési folyékony hulladék 1132134,35 1132150±1000 1018900±1000 237±10 Kommunális szennyvíziszap* 237±10 202,24 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 96±1 91±1 hulladékok 96 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 1125±10 1180±10 veszélyes hulladékok 1071,705 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 93±1 93±1 hulladékok 93,2 Összesen 1147266±1522 1034201±1522 1147028,53 * Mórahalom szennyvíztelep terhelés növekedés 2007 évi adatok alapján 26. táblázat





297

2006.

2008.

2010.

0,02 0,72 1,9 n.a. 3,323 20,54 0,32 n.a. 2,84 436,528 1,04 425,605

0,02 0,68 2 n.a. 3,48 18,5 0,3 n.a. 2,84 523,8 1,1 427

0,02 0,6 2,1 n.a. 3,55 18,5 0,3 n.a. 2,85 530 1,15 427


27. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésére vonatkozó csökkentési célok

Hulladék Települési szilárd hulladék

%

Csökkentési cél 2009-ig évi 1%-os, illetve azt követıen 2009-2016 között évi 2 %-os növekedés várható1

A csatornahálózatok kiépítésével és a csatornadíj bevezetésével mennyisége csökkenni fog. Amíg a szennyvíz elvezetı- és kezelı rendszerek nem kerülnek megvalósításra, mennyiségében stagnálás várható. Kommunális A szennyvíztisztítás volumenének növekedésével szennyvíziszap mennyisége is nıni fog. Építési-bontási hulladékok A bontott építıanyagok nagyobb mértékő ismételt és egyéb inert hulladékok felhasználásával kis mértékő csökkenés vagy stagnálás várható. Mezıgazdasági és Az elkülönített győjtés következtében kis mértékő élelmiszeripari, növekedés, majd a komposztálás elterjedésével komposztálható hulladékok stagnálás várható.

+1 +2 - 30-50

Települési folyékony hulladék

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

0 +100-150

A tervidıszak végére ne haladja meg a 2000. évben keletkezett mennyiséget

A kiemelten kezelendı hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok Csökkentési cél Hulladék

0 -(-5)

+5 0 -(-5)

28. táblázat

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Gumi Csomagolási hulladékok Egyéb nem veszélyes hulladékok

%

A gépjármővek számának növekedése miatt növekedés várható, jelenleg nem áll rendelkezésre erre vonatkozó számadat. Az újratölthetı elemek elterjedésével csökkenés várható. Adathiány miatt nem adható meg.

n.a.

Az Önkormányzatok nem rendelkeznek információval a kiselejtezett gépjármővek számára vonatkozóan. Az egészségügyi ellátás színvonalának növekedésével növekedés várható. Csökkenés várható. A magasabb hatóanyag tartalmú növényvédıszerek kisebb kiszerelésben kerülhetnek forgalomba, ezért a csomagolóanyag mennyiségében csökkenés várható. Nem fordul elı a településeken. Jelenleg nem történik meg a térség gumi hulladékának elkülönített győjtése. Az elkülönített győjtés elterjedésével növekedés várható. A közterületek fenntartásából eredı zöld hulladékok mennyisége várhatóan nem fog változni.

n.a.

-5 n.a.

+5 -10 -5 0 n.a. + 20 0

A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési cél: a csomagolási hulladékok mennyiségét a termék kínálat átalakulása és a fogyasztói magatartás változása jelentısen befolyásolja. 1

A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája, 2007-2016

298


Az Európai Unióban meglévı szabad árumozgásnak köszönhetıen az új, kedvezıbb áru termékek vásárlásával ezek csomagolási hulladéka is nı. Az elkülönítetten begyőjtött hulladékfrakciók hasznosítása – a bio-hulladék kivételével – nem a települési hulladékkezelés fejlesztési projektek tárgya, csupán az azokhoz szükséges begyőjtıkapacitás megteremtése lehet hulladékgazdálkodási cél.2 A gumi hulladék begyőjtését igény szerint az Öko-Gum Kht. (1024 Budapest, Rómer F. u. 4.) végezheti el, mely szerzıdéses partneri kapcsolatban áll hulladék gumiabroncs hasznosítókkal is, ezáltal a település a győjtés megszervezésével teljesítheti az erre vonatkozó elıírásokat. A Kht. partnerei az anyagában való hasznosítás során a használt gumiból környezetbarát eljárással gumiırleményeket készítenek, amelyet építıipari alkalmazásoknál vagy gumikeverékekben lehet hasznosítani, például rugalmas burkolatok vagy gumitégla elıállítására. A nem anyagában történı hasznosítás a hulladék gumiabroncsok cementmővekben égetéssel történı energetikai hasznosítását jelenti. A települési hulladéklerakók bezárásra kerülnek, az elszállított települési szilárd hulladék becslések szerint 25%-ban tartalmaz biológiailag lebomló hulladékot. Ez kistérségi szinten 3357,75 t biológiailag lebomló hulladékot jelent. 29. táblázat

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Várható % Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél mennyiség t/év* Települési szilárd A korszerő begyőjtı hálózat teljessé tétele, hulladék csatlakozás a regionális hulladékkezelı mőködéséhez és a települési szelektív hulladékgyőjtés teljes körővé tétele azt eredményezi, hogy a hulladéklerakóban lerakott hulladék –szabványnak megfelelıen mért- összetétele csökken a biológiailag lebomló szerves anyag tartalomra: 2014. július 1-ig: 65 2182 Települési folyékony A szennyvízaknák vízzáróvá tételével a hulladék szikkasztott szennyvizek mennyiségének csökkentése, az egyedi tisztító rendszerben tisztított szennyvizek mezıgazdasági hasznosításának növelése a cél, a fejlesztés volumene azonban nehezen n. a. n.a. prognosztizálható. A szennyvízcsatorna hálózat és tisztítótelep kiépítésével és az arra csatlakozással a TFH mennyisége jelentısen csökkenthetı, mivel a szennyvízcsatornán elvezetett szennyvíz a Hgt. szerint nem minısül TFH-nak. Kommunális A települési Önkormányzatok nem szennyvíziszap rendelkeznek adattal a kommunális n. a. n.a. szennyvíziszap mennyiségére vonatkozóan. Építési-bontási Meg kell oldani a minél nagyobb arányú hulladékok és egyéb hasznosítást, valamint a bontás során inert hulladékok keletkezı veszélyes hulladékok szétválogatását, elkülönített győjtését. 2

Forrás: A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája, 2007-2016; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

299


Hasznosítási cél 2008-ra: A szennyvíziszapok komposztálása, mezıgazdasági hasznosítása lehet hosszútávon a cél, különös tekintettel arra, hogy jelentıs szennyvíztisztítási kapacitás megépítése várható, ami a szennyvíziszap mennyiségének jelentıs növekedését is eredményezi. Mezıgazdasági és A mezıgazdasági eredető mőanyag élelmiszeripari, nem hulladékok begyőjtését és anyagában veszélyes hulladékok történı újrahasznosítását növelni kell. A térségben meglévı mőanyag feldolgozó üzemeket a technológiaváltásra és a kapacitás növelésére gazdaságilag ösztönözni kell. (Alapadat hiányzik.) Az élelmiszeripari eredető nem veszélyes hulladékok - közétkeztetési ételmaradékokmennyisége a közétkeztetésbe bevont lakosságszám arányában növekedhet, 2008-ra a további hasznosítás aránya: Ipari és egyéb gazdálkodói nem 2008-ra további hasznosítás: veszélyes hulladékok

30

28,8

n. a.

n.a.

5

1125

10

83,8

* Az alapadat az elkülönített győjtés hiányában 0 érték, ehhez nem prognosztizálhatók mennyiségek.

30. táblázat A kiemelten ártalmatlanítási célok Hulladék Hulladékolajok**

kezelendı

hulladékáramokra

hasznosítási,

5

Várható mennyiség t/év* 0,02

0

0,68

2008-ig:

20

2

2008-ig:

n.a.

n.a.

2008-ig:

10

3,48

Változatlan

0

18,5

2008-ig:

80

0,3

Nincs adat 2008-ig: A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ig

n.a. 70 53

n.a. 2,84 523,8

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Hasznosítását növelni kell, ehhez fel kell tárni a hasznosító szervezeteket. és Változatlan

Akkumulátorok szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Gumi Csomagolási hulladék

vonatkozó %

* Az alapadat az elkülönített győjtés hiányában 0 érték, ehhez nem prognosztizálhatók mennyiségek. **Az étkezési hulladékká vált olajok és zsiradékok, valamint az ipari és közlekedési eredető hulladékolajok mennyiségét kell figyelembe venni. Ezekhez konkrét, reprezentatív adatok nem állnak rendelkezésre.

300


C/8.II. A felhalmozott hulladékok megszüntetésével kapcsolatos célok A tájsebekként megjelenı elhagyott, illegális hulladéklerakók felszámolása, ismételt kialakulásuk megelızésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A képzıdött hulladékok győjtésének és kezelésének bevezetését követıen az önkormányzat feladata az illegálisan lerakott hulladékok felelıseinek megkeresése. Az ISPA projekt keretén belül a települési hulladéklerakók felülvizsgálata megtörtént, illetve azok zömében lezárásra kerültek. Szintén a projekt feladatai közé tartozik ezen lerakók tájba illesztése, ill. rekultiválása is, melyhez szükséges gazdasági háttér elıteremtéséhez (közös pályázat benyújtása útján) több település összefogásával konzorcium jön létre. C/8.III. A települési folyékony hulladékok keletkezésére és kezelésére vonatkozó célok A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitőzéseit a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és- Tisztítási Megvalósítási Program foglalja magában. A települési szennyvizek közmőves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megvalósításánál a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhetı szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a határidı 2015. december 31. napja. A kistérség települései közül Balotaszállás, Öttömös és Pusztamérges 2000 lakosegyenérték alatti terheléssel jellemezhetı, a további 11 település a „B” program részese, így rájuk a fentebb említett határidı vonatkozik. Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Röszke és Ruzsa már rendelkezik csatornahálózattal és szennyvíztisztítóval, habár Domaszék és Röszke esetében a csatornázottságot fejleszteni kell. A pusztamérgesi települési folyékony hulladék kezelı telep jelenleg próbaüzem alatt áll, itt csatornahálózat nem épült. Balotaszállás a nyárfás szennyvíztisztító telep megépítésére vonatkozó tervek alapján vízjogi létesítési engedélyt kapott (ATIKTVF 23.385-2-11/2006.). A tervezett szennyvíztisztító mő tervezett szervesanyag terhelése 1100 LE, mely a 0113/19. hrsz. területen helyezkedik majd el. Bordány, Forráskút, Üllés és Zsombó önkormányzatok közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekednek, melyhez szükséges szennyvízkezelési és csatornázási engedélyes tervek már 2005-ben elkészültek. Szennyvíztisztításra vonatkozóan az együttmőködı felek rendelkeznek megvalósíthatósági tanulmánnyal. Öttömös nem rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, illetve arra vonatkozó tervet sem dolgozott ki. Szatymaz község Sándorfalvával közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekszik, melyhez szükséges csatlakozási és szennyvíztisztítási tervek elkészültek. Zákányszék község a Mórahalom városi új szennyvíztelepre kívánja vezetni a szennyvizet, melyre létesítési vízjogi engedéllyel és megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkezik, a két Önkormányzat között erre vonatkozó megállapodás van. Amennyiben szennyvíztisztító berendezések létesítése 2008 után történik meg, az érintett önkormányzatoknak biztosítani kell a tengelyen történı elszállítás feltételeit, és az elszállított folyékony hulladék kezelését. A tengelyen történı szállítás tervezésekor figyelembe kell venni, hogy azt a fellépı költségek miatt legfeljebb 30 km-es távolságra érdemes szállítani. A települési folyékony hulladék csökkentési céljainak a meghatározásához a fejlesztések bizonytalansága miatt nincsenek korrekt tervezhetı értékek. A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázások, szennyvíztisztító berendezések létesítésével folyamatosan nıni fog, ennek mennyisége azonban a szennyvízelvezetésre és kezelésre vonatkozó tervek pontatlansága miatt nem prognosztizálható.

301


C/9. Cselekvési program

C/9.I. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztı, szemlélet-formáló, tájékoztató oktatási és kutatás-fejlesztési programok 31. táblázat Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemléletformálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglakozó programok Költség Program célja Határidı Felelıs (eFt) Hulladékgazdálkodási feladatokkal foglalkozó Folyamatos 2800/év Önkormányzat önkormányzati szakemberek képzése A hulladékgazdálkodással Önkormányzatok kapcsolatos nyilvántartások Folyamatos 1000/év A település területén pontos vezetése mőködı vállalkozások Adatszolgáltatás az OSAP Folyamatos Önkormányzat keretein belül Szemléletformálás: Önkormányzat - az elkülönített hulladékgyőjtés Oktatási intézmények - a komposztálás Folyamatos 7500/év Civil szervezetek - a települési folyékony hulladék Szakmai szervezetek kezelésének szerepe Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos rendeletei Folyamatos Önkormányzat biztosítsák a jogszabályban meghatározott célokat A települési önkormányzatoktól további, ugyancsak az OSAP keretében a KSH győjt.

hulladékgazdálkodással kapcsolatos

adatokat

Javasolt indikátor: ° ° ° °

Hulladékgazdálkodással és adatnyilvántartással kapcsolatos képzésben részt vett önkormányzati dolgozók száma Az elkülönítetten győjtött hulladékok mennyisége A biológiailag lebomló hulladékok elkülönítetten győjtött mennyisége Hulladékszigetek kihasználtsága

Forrástérkép 32. táblázat Forrás Külsı forrás

Összeg eFt 11300

302

Megjegyzés Pályázati kiírás szerint.


C/9.II. Hulladékgazdálkodási cselekvési program C/9.II.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása 33. táblázat A nem veszélyes hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása Meglévı Tervezett Becsült költség Létesítmény mennyiség mennyiség (millió Ft) Zöldhulladék komposztáló 0 3 60 telep Települési folyékony hulladék Szikkasztás és elszállítás 10 kezelés* Települési szilárd Elszállításra kerül 21 hulladékkezelés* *Az önkormányzat hozzájárulása a települési szilárd- és folyékony hulladékok szállítási és elhelyezési költségeihez 34. táblázat A nem veszélyes kapcsolatos cselekvési program

hulladékok

hasznosításával,

ártalmatlanításával

A hulladékok hasznosításának tervezésekor figyelembe kell venni, hogy természeti terület (gyep, nádas, mocsár, vízállás, stb.) – ha mélyfekvéső is – inert vagy nem veszélyes hulladékkal való feltöltése nem megengedett. Cselekvési program Részvétel az ISPA projekt által megvalósuló regionális hulladékgazdálkodásban A szelektív hulladékgyőjtés bıvítése az OHT-ben megfogalmazott célok elérése érdekében: 4 győjtıedényes hulladékgyőjtı sziget Hulladékudvar 1000 fı alatt 1000-4500 4501-10000 Csatlakozás a regionális hulladékgazdálkodási rendszer tevékenységéhez, a Mórahalmon lévı átrakó területének és tevékenységének bıvítése: - Komposztálással összefüggésben mechanikai elıkezelés - Veszélyes hulladék begyőjtése (akkumulátor, elem,gumiabroncs) - Papír és biológiailag lebomló hulladékok elkülönített begyőjtése Az egyedi komposztáló

Felelıs

Érintettek köre

Határidı

ISPA konzorcium

A projektben résztvevı önkormányzatok Lakosság Intézmények Gazdálkodók

Folyamatos

Önkormányzat

Költség (eFt)* n.a.

2009. december 31.

540/db 6,5/fı 5,9/fı 3,8/fı Projektgazda, projektmenedzser, KEOP KSZ (Közremőködı Szervezet)

Önkormányzat

303

Homokháti Kistérség Többcélú Társulása

Intézmények,

2015.

2010.

150000


berendezések elterjesztése a lakosságnál képzıdı mezıgazdasági és élelmiszeripari hulladékok biológiailag lebontható részének kezelésére

Civil szervezetek Szakmai szervezetek Oktatási intézmények Nyitott rendszerő forgatásos Önkormányzat prizmás komposztáló kialakítása a kistérségben Mórahalom, Ruzsa és Bordány vagy Forráskút területén >1000 tonna/év kapacitás Komposztálható, zöld hulladékok Önkormányzat aprítására alkalmas berendezések üzembe helyezése minden településen Az ipari és gazdálkodói nem Önkormányzat veszélyes hulladékok Jogszabályban keletkezésérıl adatok győjtése az meghatározott egyedi hulladékgazdálkodási vállalkozók tervek felhasználásával köre Lakossági szemléletformálás Önkormányzat Civil szervezetek Szakmai szervezetek Oktatási intézmények

lakosság

december 31-ig folyamatos

Bel- és külterületi lakosság Mg-i vállalkozások

Hosszú távú feladat

Bel- és külterületi lakosság Mg-i vállalkozások Vállalkozók

2008. dec. 31-ig Folyamatos

-

Oktatási intézmények Lakosság Gazdálkodók

Folyamatos

1500/év

24000 Ft/ tonna/ Év 1500 / település

Javasolt indikátor: ° ° ° ° ° °

A hulladékszigetek száma a településen Elkülönítetten győjtött hulladékok mennyisége tonna/év Átrakóra bekerülı és onnan kiszállított, elkülönítetten győjtött hulladékok mennyisége tonna/év Az egyedi komposztáló berendezések száma Komposztált hulladék mennyisége tonna/év Hulladékudvarok megléte a településen

Forrástérkép 35. táblázat Forrás Saját forrás Külsı forrás

Összeg eFt Elszámolható költség 30-15 %- a (pályázati kiírások szerint) Elszámolható költség 70-85 %- a (pályázati kiírások szerint)

304

Megjegyzés A pályázattal elnyerhetı támogatásokhoz biztosítandó saját erı. KEOP, DAOP


36. táblázat A kiemelten kezelendı hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása Létesítmény Meglévı Tervezett Becsült költség mennyiség mennyiség (millió Ft) Nem veszélyes hulladék 0 14 143 lerakók rekultivációja / Rekultivációs tervek alapján lehet pontosan meghatározni. / Hulladékudvar 0 14 78,1 Hőtött tárolók állati eredető 0 1 118 hulladékok tárolására 37. táblázat A kiemelten kezelendı hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program Cselekvési program Felelıs Érintettek köre Határidı Költség (eFt) Hulladékolajok: a Önkormányzatok Lakosság, 2008. n.a. hulladékudvarokon fogadási gyártók intézmények december lehetıség megteremtése 31. Elemek, akkumulátorok: Önkormányzatok Lakosság, Folyaman.a. Begyőjtési rendszer Gyártók és intézmények tos kiépítése, a forgalmazók hulladékudvarokon fogadási lehetıség megteremtése Elemek, akkumulátorok: Önkormányzatok Lakosság n.a. A hordozható elemek és forgalmazók Önkormányzati akkumulátorok hulladékainak intézmények 2008.12. legalább 15%-os begyőjtése; 31. Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása Elektromos hulladékok 20%-nak begyőjtése Kiselejtezett gépjármővek 20%-nak begyőjtése Állati eredető hulladékok: n.a. Azokon a településeken, ahol Önkormányzatok a szolgáltatás ATEV Rt. Lakosság 2008. megszervezése hiányos, ezt Állatorvosok 12.31. pótolni kell Növényvédıszerek és n.a. csomagolóeszközeik: Adatok pontosítása, az Önkormányzatok Lakosság Falugazdászok Mg-i igények felmérése vállalkozások 2008. 12. Széles körő lakossági MGSzH NTA 31. tájékoztatás, tudatformálás Igazgatóságok A lakosságnál képzıdı ilyen Visszavételi jellegő hulladékok elkülönített kötelezettséggel győjtésére a rendelkezı KHT-k hulladékudvarokon fogadási (Cseber, Ökopannon) lehetıség megteremtése A gyártók által finanszírozott visszavételi lehetıség kihasználása

305


Szelektív hulladék: A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére Csomagolási hulladékok: Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése A csomagolási hulladékok 53%-os hasznosításához elkülönített győjtés biztosítása Biomassza: A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell Gumi hulladékok: A keletkezı gumi hulladék mennyiségének pontosítása A meglévı hasznosítással és ártalmatlanítással foglalkozó vállalkozások megkeresése (pl. Öko-Gum Kht.) A településen szelektív győjtés lehetıségének és a gumi kezelıhöz történı elszállításának biztosítása

Önkormányzat, közszolgáltató

Lakosság, intézmények

2009. december 31.

n.a. n.a.

Önkormányzat Civil szervezetek Szakmai szervezetek Gyártók forgalmazók

Lakosság Önkormányzati intézmények

Önkormányzat Civil szervezetek Szakmai szervezetek


2014. július 1. napjáig 35%-ra

Önkormányzat Feldolgozók


Folyamatos

2008. 12. 31. n.a.

n.a.

A PCB és PCT tartalmú hulladékok kezelése nem tartozik az önkormányzatok hatáskörébe. A KVVM által kiadott, A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája (20072016.) címet viselı kiadvány szerint az elkülönítetten begyőjtött hulladékfrakciók hasznosítása – a bio-hulladék kivételével – nem a települési hulladékkezelés fejlesztési projektek tárgya. Ennek értelmében csupán az egyes frakciók elkülönített győjtése és átadása szerepelhet a hulladékgazdálkodási célok között. A képzıdı hulladékok mennyiségének, a kapacitásigény felmérését követıen, a meglévı hulladékátrakó területének és tevékenységi körének bıvítésével elérhetıvé válik a regionális hulladékkezelıhöz történı csatlakozás. Javasolt indikátor: ° A hulladékszigetek száma a településenként ° Hulladékudvarok megléte a településeken ° Átrakóra bekerülı és onnan kiszállított, elkülönítetten győjtött hulladékok mennyisége tonna/év ° Elkülönítetten győjtött hulladékok mennyisége tonna/év ° Az egyedi komposztáló berendezések száma ° Komposztált hulladék mennyisége tonna/év 38. táblázat Forrástérkép Forrás Saját forrás Külsı forrás

Összeg eFt n.a. n.a.

306

Megjegyzés A pályázattal elnyerhetı támogatásokhoz biztosítandó saját erı KEOP,DAOP


C/9.II.2. A környezetvédelmileg nem megfelelı és illegális kezelı, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai A hulladéklerakó- és kezelı létesítményekkel kapcsolatos követelmények, melyeket a hulladékgazdálkodás tervezésekor is figyelembe kell venni, az alábbiak: ° ° °

° ° °

A mővi létesítményeket a tájjellegnek megfelelıen tájba kell illeszteni Hulladéklerakó nem telepíthetı természeti oltalom alatt álló területen (természeti területen, egyedi tájérték elıfordulási helyén, NATURA 2000 területen) A rekultiválandó lerakókat ıshonos fa- és cserjefajokkal teljes mértékben takarni kell. A hulladékdombokra fás szárú fajok nem ültethetık a szigetelıréteg és a növények védelme érdekében. Gyepesítés minden esetben szükséges. A régészeti lelıhelyek, mőemlékek megóvása érdekében a kijelölésre kerülı hulladékudvarok helyét egyeztetni szükséges a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. A hulladéklerakók területének kivonása a mezıgazdasági mővelési ág alól. Erdıterületek minden jellegő igénybevétele erdészeti szakhatósági hozzájárulást igényel.

39. táblázat A telepek megnevezése, helyrajzi száma Ásotthalom: 0421/10 Mórahalom: 081/1 Balotaszállás: 0109/25 Bordány: 0106/61-62

Öttömös Új: 048/62 Régi: 017/13

Ruzsa: 174/5 Szatymaz: 063/3 Üllés: 041/65

Domaszék: 0201/31

Pusztamérges: 07/60

Zákányszék: 0106/103

Forráskút: 057/17

Röszke: 0279/1

Zsombó: 0144/12

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a közös helyi hulladékgazdálkodási terv készítésében részt vevı önkormányzatok együttmőködési megállapodást kötöttek az ISPA regionális hulladékgazdálkodási projektben való részvételre. Ennek keretein belül a települések hulladéklerakóinak teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálatát és a hulladéklerakókra vonatkozó rekultivációs terveket Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Környezetgazdálkodási Kht. megbízásából a KEVITERV AKVA kft. elkészítette, és engedélyezésre benyújtotta az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelıséghez. A rekultivációra vonatkozó intézkedés határideje és módja az engedélyezési eljárást követıen került meghatározásra. Az intézkedésért az ISPA projekt gesztor önkormányzata a felelıs. A vonatkozó költségekre adatok nem állnak rendelkezésre. C/9.II.3. Felhalmozott hulladékok kezelésére vonatkozó feladatok Az illegálisan lerakott és felhalmozott hulladékok megszüntetése környezetvédelmi és a táji értékek védelme szempontjából is kiemelt feladat. A lakossági szemléletformálás mellett az illegális lerakók megszőnésének alapfeltétele a hulladékszállításra vonatkozó közszolgáltatás teljes körővé tétele és igénybevétele. A közszolgáltatásban elszállításra nem kerülı szilárd hulladékok elhelyezésére a településeken hulladékudvarok létrehozása szükséges. A hulladékudvarok megfelelı üzemeltetésének elengedhetetlen része minden településen a teljes körő elkülöníttet hulladékgyőjtés bevezetése. A meglévı illegális lerakatok megszüntetésére településenként olyan ütemterv készítése szükséges, amelynek végrehajtását széles körő lakossági összefogással lehet biztosítani. Az önkormányzatok számára ezen a területen is segítséget nyújthat a már említett ISPA megállapodás, melynek része az illegális lerakók felszámolása a projektben részt vevı településeken.

307


C/9.II. 4. Hatékony és racionális szállítási rendszerek kialakítása A lakossági vegyes hulladékgyőjtést a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény az „elérhetı legjobb eljárás”, a „közelség” és a „regionalitás” elvei alapján szabályozza. A győjtési és szállítási költségek racionalizálása az alábbi körülményeket tételezi fel: 1. A hulladékok begyőjtése és szállítása szóródásmentesen, tömörített állapotban történik. 2. A győjtıjármő típusa és mérete alkalmazkodik a település(ek) méretéhez 3. A begyőjtés és szállítás általában egyfázisú, azaz a végsı ártalmatlanító helyre átrakás nélkül kerül a hulladék, kivéve, ha az átrakó igénybevételével a szállítandó mennyiség, illetve térfogat csökkenhet. 4. A hulladék átrakó területén a komposztálható hulladékok mechanikai elıkezelésével a szállítandó hulladék térfogata csökkenthetı, az egyéb, elkülönítetten győjtött hulladékok elıválogatásával pedig csak az adott hulladékfajta kerül a regionális hulladékkezelıhöz kiszállításra, 5. A hulladékártalmatlanításra a legközelebbi, megfelelı állapotú, környezetvédelmi engedéllyel rendelkezı ártalmatlanító helyen történik 6. az ártalmatlanító hely megfelel a 22/2001 (X. 10.) KöM rendeletnek. A fenti körülmények mellett az alábbi, valós helyzeten alapuló körülményeket célszerő figyelembe venni: • A hulladékok begyőjtésére és szállítására a települések jelentıs részén zsákos megoldást alkalmaznak. • A legközelebbi hulladékártalmatlanító Szegeden a Sándorfalvi úton van. Az útvonal meghatározásánál figyelembe kell venni a szegedi városi közlekedés terhelhetıségének korlátait. Célszerő - az adottságok figyelembe vételével - az M43-as elkerülı út megépülése elıtt a települési hulladékok szállításakor a Sándorfalvi úti hulladéklerakót É-i irányból megközelíteni. Ez a települések részére nem az optimális távolság választását jelenti, de Szeged város egyébként is zsúfolt lakóterületeinek tehermentesítése ezt indokolttá teszi. A Sándorfalvi úti lerakót a racionális távolságok figyelembe vételével közvetlenül, átrakás nélkül Röszke, Domaszék, Zsombó és Szatymaz települések vehetik igénybe. A többi település esetében a települési szilárd hulladékot célszerő a Mórahalmon létesült átrakó állomásra szállítani (kisebb szállítójármővekkel, általában tömörítés nélkül). A hulladékokat tömörítés után nagyobb teljesítményő, korszerő szállítójármővekkel lehet a Sándorfalvi úti lerakóba szállítani. Megfontolandó, hogy az átrakó állomáson a késıbbiekben milyen elıkezelı-hasznosító berendezések telepíthetık a lerakóra beszállítandó hulladékok mennyiségének csökkentése céljából. • Az elkülönítetten győjtött hulladékok képzıdött mennyisége egy- ill. két hetes szállítási ciklust feltételezve településenként kicsi tömegő, laza szerkezető. Az átrakó állomásra történı szállítás megoldható kisebb mérető gépjármővekkel. A nagyobb gépjármő igénybevétele költségnövelı, emellett jelentısen rontja a meglévı burkolt utak minıségét. A regionális hulladékkezelés kialakítása, a hulladékok győjtése, átmeneti tárolása és a szállítási költségek optimalizálása a kistérségben az alábbi megoldásokat teszi szükségessé: ° ° °

Hulladékudvar létesítése minden településen Komposztáló telep létesítése Ruzsa, Bordány vagy Forráskút településen A meglévı komposztáló üzembe helyezése Mórahalmon.

308


40. táblázat Évek 2008.

A tervezett intézkedések prioritása Tevékenységek °

A

Mórahalmon

lévı

hulladék

Prioritás

átrakó

bıvítési

projektjének

*

megkezdése. (Projekt ideje: 2008-2015.) °

Hulladékolajok:

a

*

hulladékudvarokon

fogadási

lehetıség

megteremtése °

Elemek, akkumulátorok: A hordozható elemek és akkumulátorok

*

hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése; °

Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása

*

°

Elektromos hulladékok 20%-nak begyőjtése

*

°

Kiselejtezett gépjármővek 20%-nak begyőjtése

°

Állati

eredető

hulladékok:

Azokon

a

településeken,

ahol

a

*

szolgáltatás megszervezése hiányos, ezt pótolni kell °

Növényvédıszerek és csomagolóeszközeik: Adatok pontosítása, az igények

felmérése;

széles

körő

lakossági

tájékoztatás,

tudatformálás; a lakosságnál képzıdı ilyen jellegő hulladékok elkülönített győjtésére a hulladékudvarokon fogadási lehetıség megteremtése; a gyártók által finanszírozott visszavételi lehetıség kihasználása °

Csomagolási hulladékok: Hulladékszigetek számának igény szerinti

*

növelése; a csomagolási hulladékok 53%-os hasznosításához elkülönített győjtés biztosítása 2009.

°

A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-

*

a részére 2010.

°

A közös helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata

*

°

Egyedi komposztáló berendezések elterjesztése a lakosságnál

*

képzıdı hulladékok kezelésére Folyamatos

°

Hulladékgazdálkodási

feladatokkal

foglalkozó

önkormányzati

szakemberek képzése °

A

hulladékgazdálkodással

kapcsolatos

nyilvántartások

vezetése °

Adatszolgáltatás az OSAP keretein belül

°

Szemléletformálás: - az elkülönített hulladékgyőjtés - a komposztálás - a települési folyékony hulladék kezelésének szerepe

309

pontos

*


°

Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos rendeletei

*

biztosítsák a jogszabályban meghatározott célokat °

Az ipari és gazdálkodói nem veszélyes hulladékok keletkezésérıl adatok

győjtése

az

egyedi


tervek

felhasználásával °

Elemek,

akkumulátorok:

Begyőjtési

rendszer

kiépítése,

a

*

hulladékudvarokon fogadási lehetıség megteremtése °

*

Gumi hulladékok:

A keletkezı gumi hulladék mennyiségének pontosítása A meglévı hasznosítással és ártalmatlanítással foglalkozó vállalkozások megkeresése (pl. Öko-Gum Kht.) A településen szelektív győjtés lehetıségének és a gumi kezelıhöz történı elszállításának biztosítása Regionális

°

hulladék-

kistérségben Mórahalom, Ruzsa és Bordány vagy Forráskút

gazdálkodási rendszerhez kapcsolódó

Nyitott rendszerő forgatásos prizmás komposztáló kialakítása a területén, >1000 tonna/év kapacitás

°

Komposztálható, zöld hulladékok aprítására alkalmas berendezések üzembe helyezése minden településen

ISPA

°

Hulladéklerakó telepek rekultiválása

*

Projekthez

°

Hulladékudvarok településenkénti létesítése

*

Tervezési

°

A szennyvízelvetı csatornahálózat kiépítése

*

idın

°

Egyedi

kapcsolódó

túl

szennyvízkezelı

rendszerek

megvalósulása,

vagy

csatlakozás más település szennyvíztisztító rendszeréhez °

A

lerakással

ártalmatlanított

biológiailag

lebomló

hulladék *

szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell °

Csatlakozás

a

regionális


rendszer

tevékenységéhez, a Mórahalmon lévı átrakó területének és tevékenységének bıvítése - Komposztálással összefüggésben mechanikai elıkezelés - Veszélyes hulladék begyőjtése (akkumulátor, elem,gumiabroncs) - Papír és biológiailag lebomló hulladékok elkülönített begyőjtése

310

*

FELÜLVIZSGÁLAT HOMOKHÁTI ÖNKORMÁNYZATOK KISTÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

Recommend Documents