Fejlesztések a komlói és a mexikóvölgyi kőbányában Dr. Bohus Géza, egyetemi docens (Miskolci Egyetem) Pozsár Sándor és Csordás Ottó üzemvezetők (Kő- és Kavicsbányászati Kft.)
Jelentős fejlesztések történtek a KŐKA (Kő- és Kavicsbányászati) Kft. komlói andezitbányájában és a Miskolc-mexikóvölgyi mészkőbányájában az elmúlt évtizedben. Mindkét bánya nyersanyaga iránt ma is komoly kereslet mutatkozik, ami elsősorban - a termékek kiváló minőségének - és a megrendelők pontos kiszolgálásának köszönhető. Ezek a bányák nagy kiterjedésűek, nagy ásványvagyonnal rendelkeznek, ahol pontosan betartják a természet- és környezetvédelmi előírásokat. Eredményeikhez nem csak az üzemek szakszerű irányítása, hanem a bányaművelés módszereinek rendszeres fejlesztése is hozzájárult. A bányaművelés távlati (koncepció) terveinek elkészítése mellett részletesen kimunkálták a robbantásos kőzetjövesztés optimális paramétereit, a bányaműveléssel járó környezeti hatások minimumra való csökkentése mellett. Az országosan elterjedt külső meddőhányókat fokozatosan felszámolva belső hányóképzésre tértek át, ezáltal jelentős mennyiségű, jó minőségű haszonanyagot szabadítottak fel. Élen járnak az Európában egyre terjedő „kulisszás” bányaművelés alkalmazásában, ami mérsékli a természeti környezet rombolását. Manapság nehéz egy külfejtést közmegelégedésre, a szomszédok és az érdekelt hatóságok elvárásait teljesítve művelni. A komlói andezitbányában és a mexikóvölgyi mészkőbányában ez is sikerült. Hogyan? – Erről kívánjuk előadásunkban tájékoztatni a tisztelt Hallgatóságot.
A Kő- és Kavicsbányászati Kft. több kőbányát és kavicsbányát működtet, melyek közül termelési kapacitásukkal kiemelkedik a komlói és a mexikóvölgyi bánya. E két bánya együttes szerepeltetése nem csak a társaság életében és jövedelmezőségében betöltött szerepe, hanem az itt végrehajtott fejlesztések okán is indokolt. Ugyan nem nevezhető hasonlónak egy bánya nyersanyagának kimerülése és egy másik bánya bérleményből való visszavétele, mégis hasonló gondok jelentkeztek a bányavállalkozónál. Ha a nyersanyag kutatását és a bányatelkek fektetését nem is kellett megismételni, mégis új alapokra kellett helyezni mind a komlói, mind a mexikóvölgyi bányák üzemeltetését. A komlói mély típusú „Öreg-bánya” kimerülése, pontosabban a bánya beszűkülése egy új, hegyi típusú bánya létrehozását igényelte a bányatelken belül. A mexikóvölgyi bányát pedig a bérlő fizetésképtelensége okán kellett visszavenni és részben új személyzettel gazdaságosan működtetni. Fontosnak tartjuk azt is megemlíteni, hogy mindkét bánya jelentős szerepet töltött és tölt ma is be hazánk gazdaságában. A komlói bánya egyedüliként képes olyan minőségű és mennyiségű eruptív kőzetet (andezitet)
termelni, ami a környéken másutt nem fordul elő és kielégíti a legmagasabb hazai igényeket is. A mexikóvölgyi bánya ugyan csak egy bánya a Bükk-hegységben létesített mészkőbányák közül, de erre a nyersanyagra építették a közelben (Alsózsolcán) a BAUMIT vakolatgyárát és az sem mellékes, hogy nagy mennyiségben és állandó minőségben innen tudják csak kiszolgálni a nagyobb alföldi megrendelők többségét. A bekövetkezett változások – Komlón a mély-típusról hegyi típusú bányászkodásra való áttérés, a Mexikóvölgyben pedig a bérbeadás adminisztrációját egy nagy kapacitású, komoly műszaki igényeket teljesíteni tudó kőbánya újraindítása – a feladatok alapos elemzését és számos műszaki fejlesztési feladat megoldását tették szükségessé. A komlói kőbánya a Mecsek-hegység központi részén, Komló város délkeleti előterében található. Az elsősorban út- és vasútépítéshez használt zúzottkövet a miocén kor helvét emeletében képződött amfibol-andezitből állítják elő, mely előfordulás kb. 5…6 km2-es kiterjedésű. Vastagsága a kürtőnél valószínűleg 270 m. A bánya művelésének kezdetei az 1920-as évekre nyúlnak vissza. A kiváló kőzetanyag kitermelése a II. világháborút követően 1 millió t/év értékre is felfutott, ami előre vetítette a készlet korai kimerülését. A réteges, pados, tömbös, helyenként sűrűn töredezett nyersanyag fejtését nem akadályozta az andezit fölötti 8…10 m vastag agyagos lejtőtörmelék és lösz. Ennél nagyobb hatással volt a II. világháború idején a külfejtés alatt megindított föld alatti széntermelés (Béta bányaüzem). Ennek egyik jól látható jele volt, amikor 1972-ben 20…30 m mély, 30…40 m hosszú, 1,0…1,5 m széles felszakadás jelent meg a külfejtésen. Az igazi gondot viszont a mély-típusú külfejtések előrehaladásának természetes velejárója, a növekvő mélység melletti mind kisebb művelt terület jelentette. A föld alatti bányászatot ugyan már vagy 15 éve megszüntették, de ez a tény nem kompenzálta a nyersanyag kimerülését. Új területet kellett keresni. Az új bányaterület – a föld alatti bányászat fogalomhasználatát alkalmazva – „mezőcsatolással” történt. A bánya meglévő úthálózatát, infrastruktúráját felhasználva bővítették a bányát a város felé, ÉNy-i irányba. Ez lett az „Új-bánya”. Szerencsére, ennek a bányarésznek a nyersanyaga kifogástalan és jöveszthetősége is kedvezőbb az Öreg-bányában megszokotthoz képest. A Miskolc-Mexikóvölgyi mészkőbányát 2000. évben vásárolta meg a KŐKA Kft. Előbb bérbe adták, majd 2009. év tavaszától önállóan működtetik. A bérlők nem mindig jó gazdái a rájuk bízott nyersanyag kitermelő helyeknek. Itt is rendre elmaradt a letakarítási munka, rendetlenek voltak az utak
és a meddőhányók. Gazdasági megfontolásból csak a legjobbnak ítélt nyersanyag-készletek kiaknázására fordítottak figyelmet. A bánya Miskolc külterületén, a Bükkszentlászló felé vezető közút felett helyezkedik el. A bányatelek alaplapja a +314 mBf szint. A változó korú, jelentős geológiai hatásoknak kitett kőzetanyag meglehetősen repedezett és helyenként szennyezett. A haszonanyag a „répáshutai” mészkő formációhoz tartozik. Ez a jobban ismert „fennsíki” mészkőnél kissé szürkésebb, zömében réteges-pados mészkő-féleség, amely – főleg a nagyobb mélységekben – vörös kovapala betelepülést, kevés tűzkőgumót, valamint vörös vagy sárga márgafoltokat is tartalmaz. Kevés oldási maradékát kvarc, montmorillonit és illit alkotja. A bánya területe a Miskolc város vízellátásába bekapcsolt források hidrogeológiai védőidomára esik, ezért kiemelt vízminőség-védelmi területen helyezkedik el. Mivel a bánya és a víztermelési pontok közötti legkisebb távolság 4,2 km, a bánya alapsíkja pedig lényegesen magasabban van a karsztvíz nyugalmi szintjénél, így rendkívül kicsi az esélye a karsztvíz szennyezésének. A bányák vezetői a számos hazai kőbánya tervezésében és fejlesztésében figyelemre méltó eredményeket felmutató INICIÁTOR-M Bt-t bízták meg a fejlesztési feladatokkal, melyeket címszavakban a következőképp foglalhatjuk össze: Komlón - meghatároztuk a robbantásos kőzetjövesztés optimális paramétereit, - szeizmikus mérésekkel pontosítottuk a szeizmikus biztonsági zónát és bizonyítottuk a bánya környezetében élők lakóingatlanjainak biztonságát, - csökkentettük a robbantások repeszhatását és számításokkal bizonyítottuk a várható repeszhatások mértékét, - összehasonlító vizsgálatok során választottuk ki, majd vásárolta meg a KŐKA Kft. a helyi kőzetviszonyok között legkisebb önköltséggel működő, legjobb teljesítményt nyújtó fúrógépet, - csökkentettük a kőfeldolgozás során kialakuló zajszintet, zajvédő eszközöket szereltünk fel a zajforrások közelében és megszüntettük a közeli lakótelep (Gesztenyés) káros zajterhelését, - megvizsgáltuk a meddőhányók stabilitását; elkészítettük az üzem bányászati hulladékgazdálkodási tervét - és az új szabályzat követelményeinek megfelelően felülvizsgáltuk az üzemi robbantóanyag-raktárat, aminek eredményeként a raktár további működtetését is engedélyezték.
Mexikóvölgyön - felülvizsgáltuk a bánya nyersanyagának minősítése érdekében korábban készített kutatási jelentéseket és meghatároztuk a további földtani kutatási teendőket, - elkészítettük a bánya művelési koncepció-tervét, melynek értelmében újabb süllyesztőszint mélyült, ezzel is alátámasztva a kulisszás művelés tájvédelmi előnyeit, - meghatároztuk a robbantások káros környezeti hatásainak biztonsági zónáit, - megállapítottuk, hogy a robbantásoknál alkalmazandó „mértékadó” töltet nagyságát nem a bánya alatt húzódó középnyomású gázvezetékre kell méretezni, mert az igen jól tűri a rezgéseket, - felülvizsgáltuk a korábban alkalmazott robbantási paramétereket és kidolgoztuk az optimális üzemi robbantástechnológiát, - hozzákezdtünk az egyik meddőhányó anyagának újrahasznosításához és kezdeményeztük a külső hányók anyagának belső hányóra való átszállítását, ezzel jelentős mennyiségű hasznos ásványvagyont szabadítottunk fel - és bizonyítottuk, hogy a robbantásos kőzetjövesztés nem szennyezi a bánya alatti karsztvíz-bázist. A fentiek alátámasztására közlünk néhány adatot: Komlón - megnöveltük a robbantások munkaterületét 16 m2-re, a közelségi tényezőt pedig 1 fölé, - a fojtás hosszát úgy szabályoztuk, hogy az csak az első sorban legyen 3 m, a hátsó sorban elegendő 2,5 m is, - a második sor előtéte 10%-kal nagyobb legyen az első sorénál, - a robbantások mérsékelt szeizmikus hatása miatt az ún. k tényező 40-ről 16-ra mérsékelhető, - a repeszhatás biztonsági távolsága a kivetés irányában általában 300 m, de ez az érték Komlón csak 240 m, az azzal ellentétes irányban csak 120 m, - a robbantások fajlagos robbanóanyag-szükségletét 15%-kal, fajlagos fúrásigényét 20%-kal csökkentettük.
Mexikóvölgyön - a fajlagos robbanóanyag-szükséglet és fúrásigény kb. az 1/3-ával csökkent, - a repeszhatás mértéke 300 m-ről 200 m-re csökkent, - a robbantások zaját 70 és 88 dB(A) közötti sávra korlátoztuk, mely értéktartomány jól egyezik egy kétütemű jármű zajhatásával, - a szeizmikus szempontból alkalmazandó „mértékadó” töltet nagyságát a korábbinak a többszörösére lehetett növelni, - a termelés racionalizálásának eredményeként lecsökkent a termelvények bányabeli szállítási útvonala - és részlegesen megkezdődtek a terület tájrendezési munkái. A két bánya és a fejlesztések tárgyának ill. eredményeinek dokumentálására itt csak néhány képet mutatunk be. Az előadás elhangzásakor viszont lényegesen több illusztrációval szeretnénk a tisztelt hallgatóság figyelmét bányáinkra irányítani.
Légifelvétel a Miskolc-Mexikóvölgyi Mészkőbányáról
