FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Szilágyi Katalin Szakmai felelős: Szilágyi Katalin 2011. január
•
8. hét Segélyek és növekedés Szilágyi Katalin
Tanulságok a kincsek átkáról •
Paradox empirikus eredmény, nagy keresztmetszeti szórással •
•
•
Heterogenitás szembetűnő
Sokféle plauzibilis magyarázat •
Holland kór
•
Járadékvadászat
•
Elmaradó beruházások
Feltétel nélküli ingyenpénz (különösen a „rossz” intézményrendszerű országokba) gyakran átkos lehet
•
A veszélyek jól tudhatók és kiküszöbölhetők •
Lásd a norvég állami olajalap példáját (hosszú távú megtakarítás és diverzifikáció, magas humántőke-beruházással)
Most: segélyek szerepe •
Analógia a természeti erőforrásokkal
•
Erős normatív következmények 2
•
Sokféle sikerkritérium lehet
•
Itt: növekedésre gyakorolt hatás
Menetrend 1. A segélyek hatékonysága: fogalmak, történet, szereplők 2. Elvi megfontolások: elméleti érvek és ellenérvek 3. Empirikus eredmények •
Meta-elemzés: „elemzés az elemzésekről”
•
Híres (közelmúltbeli) eredmények
1. A segélyek hatékonysága: fogalmak, történet, elvi megfontolások Segélytörténet •
Segély (official development assistance, ODA): egyoldalú átutalás •
Általában viszonylag szabadon felhasználható
•
Ajándék jellegű
•
Donoroknak nem nagy teher, kedvezményezetteknek nagy kincs
•
„Modern jelenség”: zömmel a II. vh. után
•
Erősen politikai/hidegháborús motivációk
•
90-es évektől „semlegesebb” megfontolások 3
A segélyek hatékonysága •
•
Középpontban a 90-es évektől •
OECD: Monterrey-konszenzus
•
ENSZ: MDG
•
Alapelvek: hatékony segélyezés partnerségi alapon
Hatékony: növekedést ösztönző •
Milyen távon?
•
Hogyan mérjük?
•
Melyek az eddigi tanulságok?
Klasszikus iskolák •
Marxisták: segély a leigázás/kizsákmányolás eszköze → nem hatékony
•
Libertariánus iskola: segély a fejlődő országok (korrupt) kormányait gazdagítja → nem hatékony
•Bauer Péter Tamás: A nyugati bűntudat és a harmadik világbeli szegénység (www.szazadveg.hu/files/kiadoarchivum/Bauer1.doc)
4
Elvi megfontolások: miért kellene működnie? A) Mikroszintű (projektszintű) tapasztalatok: alapvetően kedvezők B) Makroökonómia: kormányzati kiadások (jövőbeli adóemelés és FFM-romlás nélkül) expanziós hatásúak C) Növekedéselmélet: beruházás → növekedés D) Donormotivációk: racionális aktorok állnak mögötte
A) Mikroszintű tapasztalatok •
Mosley (1986): Aid-effectiveness: The Micro-Macro Paradox •
Analógia: exchange rate disconnect puzzle (RER volatilitása mikro- és makroszinten)
•
Mikroszintű projektek megtérülése vs. makroszintű korrelációk
•
Ok lehet: segély (vagy az egyéb forrás) átcsoportosítható •
rosszabb projektek felé
•
fogyasztásra
B) Kormányzati kiadások hatása •
Fiskális impulzus jövőbeli adóemelés és külső egyensúlyromlás nélkül: mire is jó?
•
Fiskális expanzió hatásmechanizmusa szempontjából döntő a magánszektor viselkedése 5
•
Munkakínálat nő-e a pozitív jövedelmi sokkra?
•
Tőkekínálat nő-e, ha nincs kamatváltozás?
C) Kormányzati beruházás hatása •
Elvileg tiszta sor: beruházási ráta → növekedés
•
De: magánszektor reakciója kérdéses •
Kiszorítás?
D) Donormotivációk •
Racionális szereplők feltárt preferenciája (40 éve csinálják)
•
De: •
kis tétel (a donorokban átlagosan a GDP 0,3%-a), kifáradás (aid fatigue)
•
nem gazdasági motivációk: bűntudat vagy politikai befolyás •
Kuziemko-Wercker: (http://eltecon.blog.hu/2009/12/13/szavazatvasarlas_az_ensz_ben)
2. Empirikus vizsgálatok Kérdés •
Empirikus probléma: pozitív-e segélyek együtthatója különböző növekedési regressziókban? 6
•
•
Modell: g = g(h)
•
Hatékony a segély, ha μ = ∂g/∂h > 0
•
Feltételes vs. feltétel nélküli
Elemzés: metaszinten •
Az empirikus irodalom „kvantitatív” összefoglalója
•
Doucouliagos–Paldam (2007): The Aid Effectiveness Literature: The Sad Results
of
40
Years
of
Research
(http://www.econ.cam.ac.uk/dae/repec/cam/pdf/cwpe0773.pdf)
Vizuális introspekció (WDI)
7
Vizuális introspekció II.
Első benyomás •
Feltétel nélküli hatékonyságban nem hiszünk
•
Regressziók is megerősítik
•
•
Naiv egyidejű regresszió együtthatója: -0,010 (0,935), R2: 0,000
•
Késleltetett hatás regressziós együtthatója: -0,003 (0,364), R2: 0,000
Segély paradoxon: nincs mérhető pozitív hatás
8
Segély és növekedés
Eredmény-trendek az empirikus irodalomban
9
Értékelés •
Hatékonyság: pesszimizmus nő
•
Eredmények szórása csökken
•
Kérdések: •
Konszenzus?
•
Módszertan számít-e? •
•
EU transzferek: szimulációk vs. regressziók
Torzítás? •
Ideológiai
•
Korábbi publikációk
•
Intézményi
•
„Publication Polishing”
Modellek
10
Regressziók •
A:
ait = α + μ hit + γj xjit + uit
•
B: git = α + μ hit + γj xjit + uit
•
C: git = α + μ hit + δ zit + ω hit zit + γj xjit + uit
Modelldivat-trendek
11
„A” modellcsalád •
Alapötlet: segély növeli a beruházást •
Háttér: HD
•
I – Sp – Sg = nettó külső finanszírozás (benne: külföldi segély)
•
De: Sp is csökkenhet (feléljük) – Griffin–Enos (1970)
•
De: Sg is csökkenhet (felélik) – Boone (1996)
„A” eredmények
12
„A” értékelés •
Enyhe (átlagosan inszignifikáns) hatás
•
Kiszorítás biztosan van •
•
Magán- vagy kormányzati fogyasztás nő-e?
Nettó növekedési hatás bizonytalan, de nem túl biztató
„B” modellcsalád •
Alapötlet: ha a növekedési hatás érdekes, mérjük minél közvetlenebbül! •
•
Lásd még: Barro-féle regressziók
Endogenitási probléma: miért? •
•
Instrumentumok: •
késleltetett segélyek
•
segélyek „politikai” meghatározói
•
méret
Kétlépcsős becslések
13
„B” eredmények
„B” értékelés •
Átlagosan pozitív, nem szignifikáns
•
Meta-dimenzió: •
Szélső értékek a korai elemzésekből
•
Pozitív értékek jellemzően bizonyos intézményekhez kötődnek
•
Szerzői „tehetetlenség” sokat számít
14
„C” modellcsalád •
Alapötlet: heterogenitás fontos
•
Két alaptípus:
•
•
Jó gazdaságpolitika modellje (good policy)
•
Orvosság-modell (medicine)
Jó gazdaságpolitika: Világbank (Burnside – Dollar, Dollar–Collier) •
•
Feltételes hatékonyság: jó intézmények mellett
Orvosság: Danida-csoport (Hansen–Tarp) •
Kis adagban hasznos, egy ponton túl káros
A jó gazdaságpolitika modellje •
Alapegyenlet (BD): git = α + μ hit + δ zit + ω hit zit + γj xjit + uit,
•
•
ahol z: a gazdaságpolitika/intézmények minőségét fejezi ki •
Nyitottság
•
Költségvetési deficit
•
Infláció
Burnside–Dollar (1997): Aid, policies, and Growth. AER
(http://ideas.repec.org/a/aea/aecrev/v90y2000i4p847-868.html)
15
•
Burnside–Dollar (2004): Aid and Growth: Revisiting the Evidence. World Bank Policy Research Working Paper 3251
•
Világbanki tevékenységet (is) nagyban alakító eredmény •
•
2004-es BD-cikk elemzi is a segélyek „szelektivitását”
Törékeny eredmény, sok-sok kritika •
Easterly–Levine–Roodman:
New
Data,
New
Doubts
(http://www.nyu.edu/fas/institute/dri/Easterly/File/aid_nber.pdf) 16
•
Erős intézményi torzítás
Orvosságmodell •
Alapegyenlet (Hansen–Tarp): git = α + μ hit + ω h2it + γj xjit + uit,
•
ahol z = h (feltétel maga a segély mérete)
•
Milyen együtthatókat várunk?
•
Szokásos (és propagált) eredmény szerint a segélynek van „optimális” mérete
•
Kevéssé reprodukálható, nem nagyon robusztus
Kapcsolódások •
Kincsek átka / holland kór irodalom •
RER? Infláció?
•
Kiszorítás?
•
Magyarázat a mikro-makro paradoxonra?
Tanulságok •
A segélyek növekedési hozzájárulása csekély •
Kb. 20%-kal nagyobb GDP/fő 40 év alatt az átlagos rugalmasság alapján •
•
Értelmes?
Kína/India 10 év alatt megduplázódik 17
•
Jó lenne jól csinálni → nagy igény az erős normatív üzenetekre
•
Mi a helyes sikerkritérium?
18
