Fedélzeti diagnosztika (OBD, EOBD)

Dr. Lakatos István

Fedélzeti diagnosztika (OBD, EOBD)

A követelménymodul megnevezése:

Környezetvédelmi felülvizsgálat feladatai A követelménymodul száma: 0619-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-003-50

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD)


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET A műhelybe érkező dízel üzemű autón hibakód kiolvasást kell végeznie. Ennek célja lehet a hatósági műszaki vizsgára előkészített autó környezetvédelmi ellenőrzése, illetve a motor keverékképző rendszerének vizsgálatához tartozó diagnosztika. Mindkét esetben tisztában kell lennünk a méréstechnikai alapismeretekkel és a mérési technológia lépéseivel. A vizsgálatokat minden esetben alaposan, műszakilag helyesen kell elvégeznünk, hiszen eredményüktől függően kell elvégezni a motor esetlegesen szükséges javítását/beállítását.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK ALAPJAI A periodikus emisszió-ellenőrzés magában hordozza a késői hibafelismerés kockázatát. A műszaki megoldást a gépjármű kipufogógáz és párolgási emisszióját korlátozó technikai rendszerek folyamatos fedélzeti állapotfelügyelete jelenti. A bekövetkező hiba felismerése után a gépjármű vezetőjének szóló figyelmeztető jelzés már kötelezi az üzemeltetőt a túlzott emissziójú jármű hibájának elhárítására. A CARB (California Air Ressources Board) az USA Kalifornia államának levegőtisztaságvédelmi hatósága, felismerve a folyamatos állapotfelügyelet jelentőségét, a gyártók részére előírásban rögzítette a gépjárműemisszió-korlátozó műszaki rendszereinek fedélzeti ellenőrzési kötelezettségét. Az OBD I (On Board Diagnosis) néven ismertté vált fedélzeti diagnosztikai rendszert az 1988-as modellévtől kezdve tették kötelezővé az USA Kalifornia államában. A szabályozás műszaki előírásait SAE (Society of Automobile Engineers) szabványok és ajánlások rögzítik. Az OBD I előírásokat az 1994-es modellévtől kezdődően felváltották az OBD II előírások. Az OBD II a személygépjárművekre és a könnyű haszongépjárművekre, az 1996-os modellévtől kezdődően a dízelmotorral meghajtott gépjárművekre is hatályos az USA-ban.

1

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) Az OBD II európai megfelelője az EOBD, amelynek bevezetését az Európai Unió tagországaiban a 98/69/EC irányelv írja elő. Az európai szabványosítás az ISO-n (International Organization for Standardization) keresztül történt. Az OBD I előírja, hogy minden olyan rendszert ellenőrizni kell, mely emissziókorlátozó feladatot lát el, és elektromosan az irányítórendszerrel kapcsolatban áll. Az OBD I csak hibafelismerési kötelezettséget ír elő, a felismert hibát azonosító kódot az irányítóegység memóriájában tárolni kell. A bekövetkezett és tárolt hiba tényére a gépjármű műszerfalán elhelyezett lámpa (MIL – Malfunction Indicator Light) kigyulladása figyelmezteti az üzemeltetőt, illetve az ellenőrzést végző személyt, így például a közúti ellenőrzés során a hatóság, illetve a rendőrség felhatalmazottját. A tényleges hiba azonosítása a MIL-lámpán keresztül villogókód üzenettel vagy soros kiolvasással történhet. Az OBD I rendszeréhez integráltan csatlakozik a gyártó egyéb fedélzeti diagnosztikája, az OBD I közvetlenül csak a kipufogógáz-releváns rendszerek felügyeletét írja elő. Az OBD-rendszerek európai bevezetését az 1. ábra szemlélteti. Az OBD II a fedélzeti állapotfelügyeletet az eddig nem ellenőrzött rendszerekre is kiterjeszti, és többfunkciójúvá teszi. A lényeges új elemek az alábbiak: 1. MIL-lámpa új figyelmeztetési alapfunkció: a lámpa nem ég, a lámpa ég üzemmód kiegészül a lámpa villog üzenettel, 2. a rendszerelemek és funkciók hibás állapotán túl a romlás mértékének (állapotosztály) azonosítása, 3. a hiba bekövetkezésekor a paraméterkörnyezet rögzítése (Freeze Frame), 4. hibatároló-kiolvasás villogókód helyett rendszerteszterrel (Generic Scan-Tool). Az OBD II-höz kapcsolódó fontosabb szabványok

SAE J 1850, ISO 9141-2 vagy ISO 15 031-3 Kommunikáció

SAE J 1962 Szabványosított diagnosztikai csatlakozó (DLC = Data Link Connector)

SAE J 1978 rendszerteszter (OBD II Scantool)

SAE J 1979 protokolltartalmak (Mode 1 ... 9) 2


SAE J 1930 szabványosított komponensek/rendszerjelölések

SAE J 2012 a hibakód-üzenetek kijelzésének felépítése és formátuma

SAE J 2012 a hibakód-üzenetek kijelzésének felépítése és formátuma

DIN ISO 9141 egységesíti

a

diagnosztikai

csatlakozót,

a

rendszerteszterrel

szemben

támasztott

követelményeket, a protokolltartalmakat és az adatátviteli jellemzőket. A gyakorlatban ennek a szabványnak nem volt túlságosan nagy jelentősége.

DIN ISO 9141-2 Ez a szabvány 1991-ben jelent meg és az amerikai normákhoz igazítás volt a célja. A diagnosztikai

csatlakozót,

a

rendszerteszter

leírását,

a

protokolltartalmakat

és

a

hibakódokat átvette az amerikai előírásból. Ugyanakkor a kommunikáció egyik saját formáját megtartotta és beépítette az OBD II-be. Ez biztosítja a függetlenséget az USA-tól az irányítóegység és hardver vonatkozásában.

1. ábra. Az OBD európai bevezetése1

1

Dr. Lakatos István Ph.D.: OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika), Minerva-Sop Bt., Győr, 2005. (12. oldal)

3

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) Az alábbi táblázat az Otto- és dízelmotorok OBD II szerinti állapotfelügyeletét tekinti át, és hasonlítja össze.

2. ábra: Otto-motor2

3. ábra: Dízel motor3

OBD II szerinti állapotfelügyelet Otto-motor

Dízelmotor

Katalizátorműködés-felügyelet

Kipufogógáz-visszavezetés

Lambdaszondaöregedés-diagnosztika

Égéskimaradás

Lambdaszondafeszültség-ellenőrzés

Befecskendezéskezdet-szabályozás

Szekunderlevegő-rendszer

Töltőnyomás-szabályozás

Tüzelőanyaggőz-kipárolgásgáltó rendszer

Automatikus nyomatékváltó

Tömítettség-ellenőrzés

Befecskendező rendszer irányítóegysége

Tüzelőanyag-ellátó rendszer Égéskimaradás CAN-busz Motronic irányítóegység Az irányítóegységgel összekötött érzékelők, beavatkozók

2

Forrás: internet (Picasa web, általános illsuztráció)

3

Forrás: internet (Picasa web, általános illsuztráció)

4

Az irányítóegységgel összekötött érzékelők, beavatkozók


1. Hibajelző lámpa A műszerfalon található ellenőrző lámpa (MIL) megvilágított mezőjében vagy feliratnak, vagy motorszimbólumnak kell lennie (4. ábra). Az alábbi feliratszövegek vagy szimbólumok ajánlottak: -

Check Engine

-

Service Engine Soon

-

Check Powertrain

-

Check Powertrain Soon

-

motorszimbólum

A megvilágított felület színe borostyánsárga.

4. ábra. Hibajelző lámpa4

Az OBD II, illetve az EOBD szerint az ellenőrző lámpa háromféle módon ad információt a vezetőnek, illetve az ellenőrző személynek: nem világít, folyamatosan világít, villog. Lásd 5. ábra.

4

Selbststudienprogramm175, On-Board-Diagnose II im New Beetle (USA), Konstruktion und Funktion (12. oldal)

5


5. ábra. A MIL-lámpa üzemmódjai5

A MIL-lámpa kigyulladása, illetve villogása attól függ, hogy milyen hiba áll fenn: -

annál a hibánál, melynél az emisszió legalább másfélszer haladja meg a határértéket, a lámpa folyamatosan ég.

-

annál a hibánál, mely katalizátorkárosodást eredményezhet, a lámpa villog.

-

egyéb felismert és tárolt hibák esetében a lámpa nem világít.

Gyújtásbekapcsolást követően álló motornál a MIL-lámpa ég, hogy üzeme ellenőrizhető legyen.

5

Selbststudienprogramm175, On-Board-Diagnose II im New Beetle (USA), Konstruktion und Funktion (13. oldal)

6


2. OBD-csatlakozó A diagnosztikai csatlakozó geometriai méreteit, lábkiosztását a SAE J1962 JUN92 ajánlás (Recommended Practice) írja le. A csatlakozó a 6. ábrán látható, lábkiosztását a 2. táblázat segítségével azonosítjuk.

6. ábra. Szabványos EOBD-csatlakozó6 Az EOBD csatlakozó lábkiosztását az alábbi táblázat mutatja: PIN

FELHASZNÁLÁS

funkció

PIN

FELHASZNÁLÁS

funkció

1

nincs bekötve

–

9

nincs bekötve

–

10

SAE J1850

11

OBD II

adatátvitel SAE J 1850 2

SAE J1850

szerint (busz plusz vezeték) buszrendszernél Vcc

3

OBD II

4

SAE J1962

testelés (teljesítmény)

12

OBD II

5

SAE J1962

testelés (jel)

13

nincs bekötve

6

nincs bekötve

–

14

OBD II

7

ISO 9141 - 2

9141-2 szerint (K-

15

ISO 9141 - 2

csatlakozás

adatátvitel DIN ISO

adatátvitel SAE J 1850 szerint (busz mínusz) buszrendszernél testelés buszvezetékek árnyékolása – buszrendszernél kétirányú adatvezeték adatátvitel DIN ISO 9141-2 szerint (L -

vezeték) 8

nincs bekötve

–

vezeték) 16

SAE J1962

akkumulátor plusz

A 7 és 15, illetve a 2 és 10 kivezetések az emisszióállapot-felügyeletet az EOBD szerint teljesítő ECU adatkapcsolatát biztosítja. A gyártók – és ez a gyakorlat – más ECU diagnosztikai adatkapcsolat céljára is felhasználhatják ezeket a kivezetéseket.

6

Dr. Lakatos István Ph.D.: OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika), Minerva-Sop Bt., Győr, 2005., (51. oldal)

7

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) A gyártók a csatlakozó 1, 6, 8, 9, 13 kivezetéseit más fedélzeti irányítóegységekkel, pl. ABSASR, légzsák, hajtómű stb. való soros kapcsolatra felhasználhatják. A csatlakozó 3, 11, 12 és 14 kivezetései nem közvetlenül a CARB OBD II céljait szolgálják. A gépjárműben alkalmazott irányítóegységek kommunikációs kapcsolatát biztosító buszhálózat elérhetőségének csatlakozópontjai. Felhasználásukról a gyártó, illetve az alrendszer első beszállítója saját hatáskörében dönt. Az EOBD-csatlakozó kivezetéseinek elérhetőségét a széles felhasználási lehetőségű rendszerteszter számára is biztosítani lehet adapterboksz segítségével (7. ábra).

7. ábra. BOSCH adapterboksz7

A szabvány a diagnosztikai csatlakozó gépjárműben történő elhelyezését is megadja. A gépjármű utasterében, a vezetőülésből elérhetőnek kell lennie. Előnyös, ha a műszerfalon van a kormányoszlop és a jármű középsíkja között (6. ábra). Az ábra jobb oldali részén feltüntetett számértékek (1–8-ig) a helyek preferenciáját jelzik. A legkedveltebb az 1-es és a legkevésbé kedvelt a 8-as számérték. Az adatbázisok is erre hivatkozva adják meg az adott típusba épített csatlakozó helyét, amely gyakran van fedél mögött, rekeszben vagy fiókban. 1991-ben hatályba lépett az ISO 9141-2, amely az amerikai OBD II európai honosításának felel meg. Ez az előírás rögzíti a jármű irányítóegysége és a rendszerteszter közötti kommunikációt,

definiálja

a

járműbe

épített,

öndiagnosztikával

ellátott

rendszerek

ellenőrzését, vizsgálatát, diagnosztikáját és beállítását. Inicializálás: a kapcsolattartás első fázisa, az információcserében részt vevő egységek kijelölése, illetve felhívása kapcsolat létesítésére. Az irányítóegység-diagnosztikában a rendszerteszterek különböző inicializálási módokkal dolgoznak.

7

Dr. Lakatos István Ph.D.: OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika), Minerva-Sop Bt., Győr, 2005., (53. oldal)

8


8. ábra. Az EOBD-csatlakozó elhelyezése a járműben 8

3. Rendszerteszter Az ISO 15 031-4 által definiált rendszerteszternek automatikusan fel kell ismernie a vizsgált irányítóegységgel történő kommunikációhoz tartozó adatátvitel módját. A rendszerteszternek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: -

8

ki kell jeleznie 

a kipufogógáz-releváns hibakódokat,



a kipufogógáz-releváns mért értékeket,



a motorműködésre jellemző értékeket,



a -szonda felügyeletének eredményeit,

-

képesnek kell lennie a hibakódok törlésére,

-

online segítséget („súgó”) kell biztosítania az egyes mérési műveletekhez.

Dr. Lakatos István Ph.D.: OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika), Minerva-Sop Bt., Győr, 2005. ,(54. oldal)

9

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) Az ISO 15 031-5 szabvány definiálja az üzemmódokat és az azokban használatos adatformátumokat és funkciókat. A szabvány 9 üzemmódot (Mode 1–9) ad meg (lásd az alábbi táblázat). Módusz Módusz 1

Diagnosztikai funkció Rendszer-diagnosztikai adatok, Readiness-kódok, kipufogógáz-releváns mért értékek: motorolaj-hőmérséklet, motor-fordulatszám

Módusz 2

Freeze-Frame-adatok: Környezeti paraméterek kiolvasása

Módusz 3

Hibakód-lekérdezés (P0xxx, P1xxx, P2xxx, P3xxx)

Módusz 4

Hibatároló törlése Lambdaszonda tesztértékek kijelzése, melyek a legutolsó teszt eredményei.

Módusz 5

Minden OBD-rendszerű járműbe épített Lambdaszondához 23 különböző tesztparaméter tartozhat Járműspecifikus értékek kezelésére fenntartott és ennek megfelelően nem előírt módusz.

Módusz 6

Nem folyamatosan felügyelt rendszerek vizsgálati és küszöbértékeinek kijelzése (pl. szekunderlevegő-rendszer, AGR, tankszellőztető-rendszer stb.).

Módusz 7 Módusz 8

Szporadikus hibák kiolvasása, mely hibák a MIL-lámpát még nem aktiválták. Beavatkozó teszt (célirányosan pl. a tankszellőztető rendszernél tömítettségvizsgálat). Elvétve van példa az aktivizálásra. Járműspecifikus adatok és információk: pl.

Módusz 9

VIN: Vehicle Identification Number (alvázszám, motorkód, ECU-típus) CIN: Calibration Identification Number (szoftverazonosítás stb.) CVN: Calibration Verification Number (pl. Update Checksumme)

4. Hibakódok A hibakódok angol megnevezésének rövidítése DTC (Diagnostic Trouble Code). A kódok 4 információegységből, 5 karakterből állnak (4. táblázat): Példa: P 0 2 8 3 Magyarázat: -

1. karakter: járműalrendszer

-

2. karakter: kódilletékesség

-

3. karakter: alrendszer, alkatrészcsoport

-

4. és 5. karakter: rendszerelem-azonosító

A hibakódrendszer nyitott a jövőbeni kiegészítés érdekében. A B0, C0 és a P0 hibakódokat szabvány definiálja, és ezek minden gyártóra nézve kötelezőek. A B1, B2, C1, C2, P1, P2 azonosítása a gyártók számára csak ajánlás.

10

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) A P0 hibakódokat az ISO 15 031-6 szabvány rögzíti. Az EOBD szerinti hibakódok felépítése az alábbi táblázatban látható: Hely

1.

2.

3.

Karakter

Jelentés

B

karosszéria (Body)

C

futómű (Chassis)

P

motor, hajtáslánc (Powertrain)

U

tartalék hely (Undefinied)

0

hibakód SAE szerint (OBD II)

1

a gyártó hibakódja

2

a gyártó hibakódja

3

tartalék hely

1

tüzelőanyag és légnyelés

2

tüzelőanyag és légnyelés

3

gyújtórendszer

4

járulékos emissziószabályozás

5

járműsebesség- és alapjárati fordulatszám-szabályozás ECU és kimenőjelek

6

hajtómű

7 4., 5.

01...99

rendszerelem-azonosító

5. Hibatárolás A hiba lehet időszakosan fellépő, illetve állandósultan tárolt. A hatósági vizsgálatokhoz szükséges, állandósult hibákat a 3. üzemmódban (Mode 3), míg az időszakosan fellépő hibákat a 7. üzemmódban (Mode 7) lehet kiolvasni. Az időszakosan fellépő hiba akkor válik állandósult hibává, ha teljesíti annak feltételeit, azaz ha pl. a hiba ismétlődően fellép (pl. minden melegítőjáratási fázisban), illetve meghatározott ideig fennáll. Hatósági vizsgálatok alkalmával csak az állandósult hibákat, azaz a 3. üzemmódot alkalmazzák. Diagnosztikai célból azonban az időszakos hibák ismerete is fontos lehet, ezért a hibafeltárás során a 3. és a 7. üzemmód egyaránt hasznos segítséget nyújthat.

6. Hibakódok törlése A hibakódok törlése a 4. üzemmódban (Mode 4) történik. Ilyenkor mind az állandósult, mind az időszakos hibák és a hozzájuk tartozó járulékos információk törlődnek. Szelektív törlésre nincsen lehetőség, de ezt a szabvány sem engedi meg. A törlés előtt ajánlatos valamennyi még ki nem értékelt információt kiolvasni és dokumentálni. Ezek még hasznosak lehetnek a későbbi diagnosztizálás szempontjából.

11


7. Readiness-kódok (vizsgálati készenlét) Az EOBD valamennyi elektronikus alkatrész megfelelő működését folyamatosan felügyeli. Ezen túlmenően teljes rendszereket is felügyel, amelyek nem állandóan aktívak. Annak érdekében, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálat előtt biztonsággal fel lehessen ismerni, hogy az OBD-rendszer felügyelete teljes körű volt-e, ún. Readiness-kódokat alkalmaznak, amelyek az egyes rendszerek üzemkészségét jelzik vissza. A Readiness-kódok 12-jegyű bináris karaktersorozatok, ahol minden helyiértéken 0 (diagnosztika végrehajtva) vagy 1 (diagnosztika nincs végrehajtva) állhat (5. táblázat). A motorirányító egység Readiness-kódot képez, ha -

valamennyi diagnosztika hiba nélkül lefutott, és a MIL-lámpa nem világít,

-

valamennyi diagnosztika lefutott, felismert hiba került a hibatárolóba, és ezt a MILlámpa jelzi,

-

a Readiness-kódot törölték,

-

a motorirányító egységet első ízben helyezték üzembe.

Readiness-kódok felépítése és jelentése az alábbi táblázatban elemezhető:

Katalizátor

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

rendszer

1

rendszer Tankszellőztető

1

Szekunderlevegő-

1

visszavezetés

1

(kimaradás) Kipufogógáz-

1

rendszer Gyújtáshiba

1

Átfogó

1

komponensjelzés Üzemanyagellátó

Katalizátorfűtés

rendszerek Klímaberendezés

rendszerek Lambdaszondák

Nem vizsgált

Sporadikusan felügyelt

0

Foglalt, mindig „0” Readiness-kód

Folyamatosan felügyelt Lambdaszonda-fűtés

Rendszerek

Readiness-kód Vizsgált vagy nem beépített A Readiness-kód nem jelent kontrollt a fellépő hiba felett, csupán azt jelzi, hogy a diagnosztika végre lett-e hajtva. Amennyiben a végrehajtott diagnosztikai eljárás nem eredményez hibabejegyzést a tárolóba, a rendszerek hibamentesek. Ügyeljen arra, hogy ok nélkül ne törölje a hibatárolót, mert ezzel a Readiness-kódokat is visszaállítja, illetve törli. Ha adott járművön minden rendszer nincs beépítve, akkor a Readiness-kód nem használt helyein automatikusan 0 áll. 12

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) A Readiness-kódok kiolvasása: A kódok kiolvasására két lehetőség létezik: -

rendszerteszterrel vagy OBD-teszterrel,

-

az adott márka saját diagnosztikai eszközével (pl. VAS 5051,a VW esetén).

Readiness-kódok generálása: Readiness-kódokat kizárólag a diagnosztika végrehajtása generál. Erre három lehetőség létezik: -

Új Európai Menetciklus (típusvizsgálati) végrehajtása (általában erre a görgőspadi vizsgálatra szervizkörülmények között nincs lehetőség),

-

elegendő hosszabb ideig normál üzemben autózni (ehhez több menetre van szükség),

-

diagnosztikai rendszerteszterrel egy rögzített „rövidített menetciklust” (Kurztrip) kell végrehajtani (9. ábra).

9. ábra. Rövidített menetciklus9 A 7. ábrán látható általános ciklus szakaszai: 1. Hidegindítás (kb. 3 perc): szekunderlevegő-rendszer vizsgálata 2. Állandó sebességű, kis terhelésű üzem (kb. 15 perc): lambdaszabályozás-ellenőrzés 3. Állandó sebességű, közepes terhelésű üzem (kb. 15 perc): lambdaszabályozásellenőrzés

9

Dr. Lakatos István Ph.D.: OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika), Minerva-Sop Bt., Győr, 2005

13

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) A gyártók részletes ciklusleírással segítik a szervizek tevékenységét: a Ford például 14 lépcsős ciklust ír elő. A ciklus végrehajtását (megtörtént) pedig a fedélzeti diagnosztikai rendszer Readiness információja jelzi. A Readiness-kódok esetében nagyon fontos, hogy a végrehajtottságról adnak információt: azaz azt mutatják, hogy az adott ellenőrzést a rendszer elvégezte. Eredménye közvetve a hibakódoknál található, ugyanis, ha egyetlen végrehajtott esetben sincs hiba, akkor az értékelés megfelelt.

8. OBD LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE A KÖRNYZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT SORÁN A környezetvédelmi felülvizsgálat végzése során az alábbiakkal kell tisztában lennünk: -

az adott gépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolásával (fel kell ismerni az adott gépkocsi OBD-s környezetvédelmi kivitelét),

-

ismerni kell az OBD-s gépkocsik felülvizsgálatára alkalmas mérési programra (A4) képes mérőrendszer működését és kezelését,

-

ismernie kell az OBD-csatlakozó helyét (ezt az adatbázisok tartalmazzák),

-

ismerni kell a Readiness-kód jelentését,

-

ismerni kell a hibakódokkal jelölt hibát, az adott szabályozás működését, a szabályozás meghibásodásának lehetséges okait, javítási módját,

-

a hibakód, és „freeze frame” adatok törlésének módját,

-

a sikeres javítás ellenőrzési módszerét (pl. vizsgálati ciklus).

A mindennapi életben napi feladat a gépkocsi azonosítása. Ez általában az alvázszám alapján történhet, amely a gépkocsiról is leolvasható, de az OBD rendszer is „ismeri”, a megfelelő kiolvasóval innen is előhívható. A MIL-lámpa az OBD-rendszer működőképességét jelzi rövid úton. Ha az emissziót befolyásoló elemek megvannak, hiánytalanok, sérülésmentesek stb., az álló motornál bekapcsolt gyújtás mellett a MIL-lámpa világít, viszont járó motornál ki kell aludnia. A MILlámpa hibajelzése esetén a felülvizsgálat nem folytatható, a hiba létét és okát meg kell keresni, a hibát ki kell javítani. A közúti ellenőrzés során elegendő a MIL-lámpa működőképességének ellenőrzése, és nem kell a tényleges emissziós ellenőrzést végrehajtani.

14

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) Az alábbiakban táblázatos formában mutatjuk be az OBD-s járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának lépéseit: Lépés

Leírás

Megjegyzés

rendszám, gyártmány, Járműazonosító adatok

típus, kivitel, járműazonosító, km-óra állás kondicionálási feltételek: motorhőmérséklet, alapjárati fordulatszám, alapjárati CO-kibocsátás, emelt üresjárati

Jármű előírt adatai

fordulatszám,

Gyári előírás szerint

emelt üresjárati COkibocsátás, OBD által előírt adatok (pl. 1. lamdaszonda fesz. csúcs, Vss) Gázelemző/OBD-teszter Motorirányító-

Rendszerteszter összekötése aktiválása, az inicializálás

egység/rendszerteszter

a járművel,

automatikus indítása, a

inicializálás

gyújtásbekapcsolás

protokoll automatikus felismerése

Szemrevételezéses vizsgálat meglét, teljesség,

Szemrevételezéses vizsgálat

tömítettség, a) Kipufogógáz-

sérülésmentesség (mindkét

releváns elemek

lamdaszonda, AGR,

szétszerelés nélkül

szekunderlevegő-rendszer stb.) gyújtás BE, a MIL-nek legalább időlegesen világítania kell, az aktuális MIL-státusz (ON/OFF) kijelzésre kerül a b) MIL

rendszerteszteren,

Mode 1

Readiness-kódok (RC) kiolvasása, motort beindít (interaktív) MIL-státusz megjelenik a kijelzőn

15

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) a tárolt kipufogógázreleváns hibák számának és kódjának kiolvasása, ha a hibaszám = 0, akkor Hibakódok

Mode 1

dokumentálás és tovább a kondicionálásra, ha a hibaszám > 0, akkor

Mode 3

hibakódok kiolvasása és dokumentálása motorindítás, motorfordulatszám kiolvasása és Kondicionálás

kijelzése a gázelemzőn, a motor és a katalizátor

Mode 1

üzemmeleg állapotra hozása (gyári előírás szerint) a környezetvédelmi vizsgálat Mért értékek

folytatása az előírt értékek elérése után az alábbi értékek kiolvasása a rendszerteszterrel és kijelzése a gázelemzővel motorhőmérséklet

OBD és emissziós vizsgálat

mérés emelt üresjáraton:

Mode 1

lambda,

tényleges/előírt érték

CO (tf%)

összehasonlítása és

mérés alapjáraton:

kiértékelése a gázelemzővel

CO (tf%), pl. 1. lambdaszonda fesz. csúcs, Vss Tanúsítvány kiállítása

9. DIAGNOSZTIKA OBD SEGÍTSÉGGEL Az OBD-vel ellátott járművek diagnosztikájának logikája és stratégiája alapjaiban nem különbözik az egyéb járművekétől. A hibakeresés hatékonyságának növelése érdekében mindig következetesen és logikusan kell eljárni, azaz minden esetben az alábbi hat lépést kell végrehajtanunk:

16

-

kommunikáció,

-

ellenőrzés,

-

szemrevételezés,

-

elemzés, kiértékelés,

-

következtetések levonása,

-

megerősítés, hitelesítés.

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) A továbbiakban ezeket a lépéseket ismertetjük. Kommunikáció A kommunikáció akkor kezdődik, amikor az ügyfél behozza járművét a szervizbe. Ilyenkor a munkafelvétel során a lehető legtöbb információt be kell gyűjteni: a hiba tünetei, a jármű „zöldkártya-vizsgálatának" eredménye stb. Minél több információt sikerül az elején összegyűjteni, annál könnyebb lesz később a diagnózis felállítása. Példa: az ügyfél folyamatosan világító MIL-lámpa miatt kereste fel a javítóműhelyt. Ez a jármű menettulajdonságait nem befolyásolta az ügyfél szerint. Ellenőrzés A munkafelvétel után kíséreljük meg a hibát országúti teszttel is azonosítani. Ha erre van lehetőség, ilyenkor az ügyfél vezesse a járművet, különösen akkor, ha a hiba különleges körülmények között lép fel. Ilyenkor meg kell állapítani, hogy a jármű valóban az ügyfél által leírt módon viselkedik-e. Ellenőrizni kell a MIL-lámpa státuszát. Ha a lámpa világít, akkor ez olyan jelenségre hívja fel a figyelmet, ami a kipufogógáz-emisszió növekedésével jár. Ha a lámpa villog, akkor ez a katalizátor küszöbön álló meghibásodását jelzi elő. A lámpa 3 hiba nélkül lefutott trip után szűnik meg világítani. Ha a lámpa nem világít, az még nem zárja ki, hogy időszakosan előforduló hibákat tárolt a hibamemória. Ezek kódja automatikusan törlődik, ha 40–80 egymást követő trip esetén nem jelentkeznek újra. Példa: A MIL-lámpa világít, de semmiféle rendellenes viselkedés nem tapasztalható az országúti teszt során. Szemrevételezés A bonyolultnak tűnő hibák oka nagyon sok esetben rendkívül egyszerű. Ezért érdemes végrehajtani egy szemrevételezéses vizsgálatot, hiszen a laza testelések, a rossz helyre csatlakoztatott vagy tömítetlen vákuumcsövek, zárlatos vezetékek gyakran okoznak bosszantó hibákat. Hibakód-kiolvasót vagy rendszeresztert csak akkor csatlakoztassunk a járműre, ha a szemrevételezés során nem találtuk meg a hiba okát. Példa: A szemrevételezéses vizsgálat során nem volt tapasztalható hibaok.

17

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) Elemzés, kiértékelés A rendszerteszter csatlakozatása után olvassuk ki a hibakódokat, ellenőrizzük a Readinesskódokat és a PID-eket! Ha hibakódokat találunk a hibamemóriában, akkor elemezzük a vonatkozó "freeze frame" adatokat! Ilyenkor semmiképpen se töröljünk hibakódot, mivel ezzel együtt a "freeze frame" adatok is törlődnek. Tárolt hibák esetén elemezzük a vonatkozó PID-eket is! A Readiness-státusz ellenőrzése is fontos: ennek meg kell előznie valamennyi vizsgálatot. Példa: Esetünkben a tárolt hibakód P0141, amely a hátsó lambdaszonda fűtőkörének hibájára utal. A Readiness-státusz szerint a fűtőkör ellenőrzése nem volt teljes. A "freeze frame" adatok alapján megállapítható, hogy a hiba fellépésekor a motor fordulatszám 2500 min-1,

a

hűtőfolyadék-hőmérséklet

60 °C,

a

jármű

sebessége

55 km/h,

a

lambdaszabályozás nem működött. Következtetések levonása Tárolt hibakódok esetén követni kell az adott típus diagnosztikai ajánlásait a hiba azonosítása érdekében, majd el kell végezni a szükséges javításokat. Ha

nem

találtunk

tárolt

hibakódot,

akkor

a

tünetek

és

a

rendelkezésre

álló

szervizinformációk alapján kell megtalálnunk a hiba okát. Hasznos segítséget nyújthatnak a használt rendszerteszterek helpjei. Megerősítés, hitelesítés A javítás után mindig végezzünk ellenőrzést, hogy valóban elhárult-e a probléma! Ha általános jellegű hibáról volt szó, akkor egyszerűen a javítást megelőző, és az azt követő állapot rendszerteszter adatainak összehasonlítását kell elvégeznünk. Ha kipufogógázreleváns hibáról volt szó, akkor a rendszer teszteli önmagát.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1 Az alábbiakban a fenti kérdésekre adandó válaszadásban segítünk: Miről is tanultunk? Készítsen vázlatot a szakmai információtartalomban olvasottak alapján!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

18


_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

a) Keresse meg a műhelyben rendelkezésre álló járműveken a diagnosztikai csatlakozót! b) Csatlakoztassa a rendelkezésre álló rendszertesztert a járműhöz! c) Végezze el az OBD hibakód-kiolvasását! Értelmezze a kiolvasott információkat! 2. A gyakorlati tanórákon végezze el az alábbi gyakorlati feladatokat, méréseket! a) A műhelyben levő járműveken keresse meg a diagnosztikai csatlakozót, és csatlakoztassa a rendszertesztert a járműhöz! b) Végezze el a hibakódok kiolvasását, és adott hiba elhárítása után annak kitörlését! c) Végezze el a Readiness-kódok kiolvasását! d) Végezzen maximális figyelem-összpontosítással vizsgálatokat/méréseket, és értékelje ki a kapott eredményeket!

19


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Milyen csatlakozó látható az alábbi ábrán? Adja meg az OBD-vizsgálatoknál szerepet játszó csatlakozókivezetéseket! Válaszát írja le a kijelölt helyre!

10. ábra

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat A rendszerteszter melyik móduszában történik az állandósult hibakódok lekérdezése, és melyikben a hibatároló törlése? Mit jelent az időszakosan fellépő hiba? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

20

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) 3. feladat Írja le, milyen hibára utal a P0110 hibakód!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

4. feladat Hogyan tudunk Readiness-kódokat generálni? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

21


MEGOLDÁSOK 1. feladat

11. ábra

Az ábrán EOBD-csatlakozó látható. Az OBD-vizsgálatoknál a 7 és 15, illetve a 2 és 10 kivezetések játszanak szerepet. 2. feladat Az állandósult hibakódok törlése a rendszerteszter 3. móduszában történik. A hibatárolót a 4. móduszban törölhetjük. Az időszakosan fellépő hiba rövid időre lép fel, akkor válik állandósult hibává, ha teljesíti annak feltételeit, azaz ha pl. a hiba ismétlődően fellép (pl. minden melegítőjáratási fázisban), illetve meghatározott ideig fennáll. 3. feladat A P0110 hibakód:

22

-

1. karakter: OBD hibakód: P - Powertrain

-

2. karakter: szabvány szerinti hibakód: 0

-

3. karakter: tüzelőanyag- és légnyelésmérés: 1

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) 4. feladat Readiness-kódokat az alábbi három módon tudunk generálni: -

Új Európai Menetciklus (típusvizsgálati) végrehajtása (általában erre a görgőspadi vizsgálatra szervizkörülmények között nincs lehetőség),

-

elegendő hosszabb ideig normál üzemben autózni (ehhez több menetre van szükség),

-

diagnosztikai rendszerteszterrel egy rögzített „rövidített menetciklust” (Kurztrip) kell végrehajtani.

23


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Dr. Lakatos István Ph.D.: OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika), Minerva-Sop Bt., Győr, 2005. On-Board-Diagnose

II

im

New

Beetle

(USA)

Konstruktion

und

Funktion,

Selbststudienprogramm 175

AJÁNLOTT IRODALOM Dr. Lakatos István – Dr. Nagyszokolyai Iván: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika II., Minerva-Sop Bt.– NOVADAT, Győr, 1998, 131 p. Dr. Lakatos István – Dr. Nagyszokolyai Iván: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika I., Minerva-Sop Bt. – NOVADAT, Győr, 1997, 132 p. Dr. Lakatos István – dr. Nagyszokolyai Iván (szerk.: Dr. Lakatos István): Gépjárműdiagnosztika (2. átdolgozott kiadás), Tankönyv, Képzőművészeti Könyvkiadó, Budapest, 2006. Dr. Lakatos István – Dr. Nagyszokolyai Iván: Elektronikus dízelszabályozás, NOVADAT, Győr, 1996, 132 p.

24

A(z) 0619-06 modul 003 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: 51-525-01-1000-00-00 33-525-01-0010-33-02

A szakképesítés megnevezése Autószerelő Motorkerékpár-szerelő

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 25 óra

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató

Fedélzeti diagnosztika (OBD, EOBD)

Recommend Documents