Újszájú állatok
Szerk.: Vizkievicz András
A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok törzsfejlődése. Az újszájú állatok egyedfejlődése során az ősszáj elzáródik, vagy végbélnyílássá alakul. Az új szájnyílás az eredeti ősszájjal ellentétes oldalon keletkezik.
Főbb jellemzőik • • • • •
A bélcsíra ősbélüreg nyílása az ősszáj, végbélnyílássá alakul. Az embrió ellenkező oldalán új szájnyílás alakul ki. Belső vázuk van. A légzőszerv előbél eredetű. Csőidegrendszerük van, amely a háti oldalon található. Főbb csoportok
•
Tüskésbőrűek törzse (tengeri sünök, tengeri uborkák, tengeri csillagok) • Gerinchúrosok törzse • Előgerinchúrosok (zsákállatok) altörzse • Fejgerinchúrosok altörzse • Gerincesek altörzse
A gerinceseket a legutóbbi időkig önálló törzsnek tekintették, de a legújabb genetikus alapú osztályozások már altörzsként írják le.
1
Gerinchúrosok törzse A gerinchúr A háti oldalon levő, rugalmas pálcaszerű képződmény, belső tengelyváz, a gerincoszlop evolúciós és embrionális elődje (minden gerinces embrióban megjelenik, majd elcsökevényesedik). Gerinchúrosok közös jellemzői, evolúciós újítások: 1. Belső tengelyváz: a gerinchúr, gerincoszlop. 2. Előbél eredetű légzőszerv. 3. Csőidegrendszer a háti oldalon. 4. Végbélnyílás mögötti farok.
A gerincesek általános jellemzése Gerincesek rendszere Gerincesek altörzse • Állkapocs nélküliek • Állkapcsosok • porcos vázúak • Porcos halak • csontos vázúak • Halak • Négylábúak • Kétéltűek osztálya • Hüllők osztálya • Madarak osztálya • Emlősök osztálya
• •
• • •
A gerincesek a ma élő legfejlettebb újszájúak. A legegyszerűbb, állkapocs nélküli, halszerű gerincesek mintegy 500 millió éve alakultak ki a felső kambriumban. A legprimitívebb állkapcsos gerincesek kb. 420 millió éve jelentek meg. Elődeik az ősi előgerinchúrosok voltak. Kétoldali szimmetriájúak. Embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutatnak (kifejlett állapotban egyes halak vázizomzatában, ill. a többi gerinces gerincoszlopában látható jól).
2
Vázrendszer • •
• •
•
• • • • • •
Testüket belső • porcos (porcos halak) vagy • csontos váz teszi szilárddá. Testük • fejvázra, • törzsvázra, • végtagok vázára tagolódik. A fejvázat a koponya alkotja, amely • agy- és • arckoponyából (porcos halaktól) áll. A törzsváz • a gerincoszlopból és • a mellkasból áll, amely • a bordákra és • a szegycsontra tagolódik. A végtagok váza • a végtagból – halaknál úszó, kétéltűektől 5 ujjú végtagtípus - és az azt a gerincoszlophoz kapcsoló • függesztőövből, a • vállövből, • medencéből áll. A gerincesek többségének 2 pár végtagja van, amely felépítése az életmódnak megfelelően rendkívül változatos. Fejlődésük embrionális szakaszában megjelenik a gerinchúr, de később elcsökevényesedik és a helyén kialakul a gerincoszlop. A váz tengelye a gerincoszlop. A gerincoszlop, ill. a koponya védi a csőidegrendszert. A gerincoszlop csigolyákra tagolódik. Belső vázelemekhez harántcsíkolt vázizmok kapcsolódnak. Kültakaró
• •
• • •
Kültakarójuk a bőr. 3 rétegű: • hám, • irha, • bőralja. A hám többrétegű, a halaknál nem, kétéltűeknél gyengén, hüllőktől erősen elszarusodik. Az irha erekben, idegekben gazdag kötőszövet, táplálja a hámot. A bőralja zsírszövet, amely tápanyagraktár és hőszigetelő.
3
Táplálkozás • •
• • • •
Ragadozók, növényevők, mindenevők, dögevők. Emésztőszervük a hasi oldalon van, • elő-, • közép-, és • utóbéli szakaszból áll. Előbél: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor. Feladata a táplálék felvétele, aprítása, puhítása, az emésztés megkezdése, táplálék továbbítása. A táplálék megragadását, aprítását a fogazat teszi lehetővé, • amely az emlősökig ún. gyökértelen ránőtt fogazat, • az emlősöknek (és a krokodiloknak) fogmederben ülő gyökeres fogazatuk van. A középbél az emésztés és a felszívás fő szakasza. • A középbélhez csatlakozik 2 nagy emésztőmirigy, a máj és a hasnyálmirigy. Az utóbél az emészthetetlen maradék a bélsár képzésének és tárolásának helye. • Az emlősök kivételével, az utóbél végső szakasza az ivarvezetékkel és a húgycsővel közös nyílással nyílik a külvilágba. Ez a kloáka. Légzés
Előbél eredetű a légzőszervük. Ami lehet • kopoltyú (halakig) vagy • tüdő (kétéltűektől). Keringés •
•
•
Keringésük zárt. • Egyvérkörös (halak) vagy • kétvérkörös (kisvérkör a tüdővérköre, nagyvérkör a test vérköre). Szívük • kétüregű (halak), • háromüregű (kétéltűek, hüllők), • négyüregű (madarak, emlősök). Vérükben a hemoglobin vörösvérsejtekbe zárva található. Az emlősökben a vörösvértestek és a vérlemezkék nem tartalmaznak sejtmagot. Szaporodás
• • •
Váltivarúak. Megtermékenyítésük lehet: • külső (kétéltűekig) vagy • belső. Fejlődésül lehet: • Közvetlen vagy • közvetett (kétéltűek).
4
• •
A magzatburok nélküliekhez tartozó állatoknál nem alakult ki még az utód védelmét, légzését biztosító magzatburok (kétéltűekig). A magzatburkosoknál az embriót a kiszáradástól ún. magzatburkok védik meg. • Az embrionális fejlődés a hüllők, valamint a madarak és a kloakás emlősök esetében a szárazföldön lerakott, többé-kevésbé vastag héjjal védett (magzatburkok), igen sok szikanyagot tartalmazó tojások belsejében történik. • Az emlősök esetében az embrionális fejlődés az anya szervezetében zajlik, ahol a magzatburkok, a magzat rögzítését, védelmét és táplálását látják el. Az emlősök az egyetlen valódi elevenszülő állatcsoport. Idegrendszer, érzékszervek
• • • • •
A háti oldalon fejlett csőidegrendszerük van, melynek központi része az agy és a gerincvelő. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A halló-, egyensúlyozó szervük a belsőfülben található (csiga, félkörös ívjáratok). Szaglásuk az orrüreghez köthető. Ízérzékelésük a szájüregben – nyelv, garat, az egész szájüreg – történik. Állkapocsnélküliek (körszájúak)
• •
Élőhelyük édes- és sós vizekben van. Megnyúlt testük (40-80 cm) angolnaszerű,
• • • • • • • •
tölcsérszerű szájnyílásukat kör alakú porcok merevítik, falában szarufogak vannak, többnyire külső parazita életmódot élnek, bőrük nyálkamirigyekben dús, pikkelyeik nincsenek, belső vázuk porcos, gerinchúrjuk megmarad, a gerincoszlopuk még kezdetleges, páros úszóik nincsenek, keringési rendszerük olyan, mint a halaké, külső megtermékenyítésűek, váltivarúak, közvetlen fejlődésűek (nincs lárvaállapot), pl. Pataki orsóhal, Magyar ingola. Állkapcsosak Porcos vázúak ágazata • Porcos halak osztálya
Csontos vázúak ágazata • Sugarasúszójú halak osztálya • és a négylábúak
5
Az állkapcsos gerincesek kb. 420 millió éve jelentek meg. A legősibb csoportjukat a későbbiekben teljesen kihalt páncélos őshalak alkották, melyeknek kezdetleges formáiból indulhatott ki az egyik ágon a porcos vázú, a másik ágon a csontos vázú halak fejlődése. Porcos halak osztálya Főbb jellemzőik • Porcos, meszes belső váz. • Már van arckoponya, mozgatható állkapocs, ránőtt pikkelyeredetű fogazat. • Jellemző a gerincoszlop és a bordák jelenléte. • Páros és páratlan úszók. • Fogas pikkelyek megjelenése az irhában. • Aszimmetrikus farokúszó (felső része nagyobb). • Nincs kopoltyúfedél, nincs úszóhólyag (folyamatosan úszniuk kell). • Fejlett oldalvonalszerv és szaglás segíti a táplálékszerzést. • Belső megtermékenyítés, gyakori az áleleven szülés. • Ide tartoznak a cápák és ráják.
Csontos vázúak ágazata, sugarasúszójú halak osztálya • • • • • • • • •
Elsődlegesen vízi életmódú, változó testhőmérsékletű állatok. A test fejre, törzsre, farokra, végtagokra (páros úszók) tagolható. Alakjuk leggyakrabban orsóhoz hasonló. Vázrendszerük kevés porcot tartalmazó csontváz, ahol a gerincoszlop mereven kapcsolódik – összecsontosodik - a koponyához. Végtagjaik páros úszók. Úszóik: • páros (mell- és hasúszók) és • páratlan (hát- farok- farok alatti) úszók. Az úszók lágy bőrredők, melyeket izomba ágyazott pálcikaszerű úszósugarak merevítenek. A farokúszóval kígyószerűen hajtják előre magukat, a páros úszókkal irányítanak, egyensúlyban tartják magukat. Bordáik vannak, nincsen zárt mellkas, nincs szegycsont. Vázizomrendszerük szelvényes felépítésű, gyakoriak az izomszelvényeket elválasztó kötőszövetes lemezekben az Y alakú csontos pálcikák, a szálkák.
6
Kültakaró • • • •
A bőrük felületén többrétegű, el nem szarusodó hám található, sok nyálkamiriggyel, ez alatt a kötőszövetes réteg sejtjeiből fejlődő kis csontlemezkék, a pikkelyek találhatók. A bőraljában jelentős mennyiségű zsír halmozódhat fel. Áramlást érzékelő oldalvonalszerv a testfal bőrében található.
Táplálkozás • • • • •
Táplálkozásmódjuk szerint békés és ragadozó halakra osztjuk őket. A békés halaknak nincs foguk, a ragadozóknak rágásra alkalmatlan ránőtt foguk van. Nyálmirigyek nincsenek (vízi életmód). A békés halaknak gyomruk általában nincs. Kloakájuk van.
Légzőszerv A garatból nyíló, előbél eredetű, páros lemezes kopoltyúk a fej két oldalán helyezkednek el a kopoltyúfedők mögött.
7
Belégzés során a hal a száját kinyitja, szájfenekét lesüllyeszti, a kopoltyúfedőt felemeli. A víz bejut a kopoltyúüregbe, közben átöblíti a kopoltyúkat, megtörténik a gázcsere. Kilégzéskor a száját becsukja, szájfenekét megemeli, a kopoltyúfedőt lesüllyeszti, ezért a víz a kopoltyúüregből a környezetbe áramlik.
Jellegzetes hidrosztatikai szervük az úszóhólyag. • Gáztartalmának változtatásával az állat szabályozni képes a fajsúlyát. • Merülésben, emelkedésben játszik szerepet. • Porcos halaknak nincs, így állandóan úszniuk kell.
Keringési rendszer • •
Kétüregű szívük és egy vérkörük van, a szíven vénás vér folyik át. A vér útja: pitvar – kamra – kopoltyúk – fej – test – pitvar.
Szaporodás • • • • • • •
Váltivarúak, ivari kétalakúsággal. Egyes fajok neme változhat. Megtermékenyítés legtöbbször külső, de ismertek álelevenszülő fajok is (pl. guppi). Petéiket ikrának nevezzük, szaporodásuk az ívás. Óriási mennyiségű ikrát raknak, utódaikat nem gondozzák, kevés marad életben. Fejlődésük közvetlen (néhány kivétel). Ismertek anadrom (tengerből édesvízbe, pl. viza, lazac) és katadrom (fordítva, pl. angolna) fajok. 8
Érzékszervek • • • • • •
Szemhéjuk, könnymirigyük nincs. Szemük nem mozgatható, közellátó szem. Egyensúlyérzékelésre szolgálnak a belsőfülben folyadékkal töltött félkörös ívjáratok. A hanghullámokat úszóhólyagjával veszi fel, külső- és középfülük nincs. Az orrürege a szaglógödör, nem közlekedik a szájüreggel. Sajátos érzékszerve az oldalvonal, mellyel a víz áramlását érzékeli.
9
Magyarország halai
10
11
Rendszerük osztály: Sugarasúszójú halak alosztály: Porcos-vérteshalak • • • • • •
Viza Vágótok Simatok Sőregtok Lénai tok Kecsege
Forrás: tankönyvtár • • •
Törpecsík Kövicsík Kisszájú buffaló
rend: Harcsaalakúak • • • • •
Harcsa Törpeharcsa Fekete törpeharcsa Pettyes harcsa Afrikai harcsa
alosztály: Újúszósok rend: Csukaalakúak osztag: Csontoshalak rend: angolna alakúak •
Angolna
rend: Pontyalakúak • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Bodorka Leánykoncér Gyöngyös koncér Amur Fekete amur Vörösszárnyú keszeg Nyúldomolykó Domolykó Vaskos csabak Jászkeszeg Fürge cselle Balin Kurta baing Küsz Sujtásos küsz Állasküsz Karikakeszeg Dévérkeszeg Laposkeszeg Bagolykeszeg Szilvaorrú keszeg Garda Paduc Compó Márna Petényi-márna Fenékjáró küllő Halványfoltú küllő Felpillantó küllő Homoki küllő Razbóra Szivárványos ökle Széles kárász Ezüstkárász Ponty Fehér busa Pettyes busa Réticsík Vágócsík
• •
Csuka Lápi póc
rend: Lazacalakúak • • • • • • •
Nagy maréna Törpe maréna Pénzes pér Pataki szajbling Galóca Sebes pisztráng Szivárványos pisztráng
rend: Fogasponty-alakúak rend: Pikóalakúak •
Tüskés pikó
rend: Sárkányfejűhal-alakúak • •
Botos kölönte Cifra kölönte
rend: Sügéralakúak • • • • • • • • • • • • • • • • •
Naphal (Pisztrángsügér Sügér Vágódurbincs Széles durbincs Selymes durbincs Süllő Kősüllő Magyar bucó Német bucó Szivárványsügér Amurgéb Folyami géb Csupasztorkú géb Kessler-géb Feketeszájú géb Szirman-géb Tarka géb
Magyarországi fajok: http://www.horgasz.hu/page/201/akt/201/html/hazai-halak.html
12
