EV. REF. FŐGIMNÁZIUM

M I S K O L C Z I

EV. REF. F Ő G I M N Á Z I U M

IRTA

D

r

KOVÁCS

GÁBOR

igazgató-tanár.

II.

RÉSZ.

MISKOLCZ. KIADJA AZ EV. R E F . 1895.

FŐGIMNÁZIUM

Olvasótermi használatra 1962

JULIUS

E L Ő S Z Ó ,

vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszterium az 1 8 9 4 / 9 5 . év elején elrendelte, hogy a hazai középiskolák évi értesitőikben közöljék a tan­ intézet történetét, ha pedig már meg volna írva, a mostani időig egészitsék ki és a magyar haza ezer­ éves fennállásának emlékére rendezendő 1 8 9 6 . évi országos kiállitásra, valamint nagyobb tanintézeteink könyvtárai részére küldjék meg. A miskolczi ev. ref. főgimnázium történetét az igazgató-tanács megbizása folytán én már ezelőtt tíz évvel egészen az 1 8 8 3 / 8 4 . tanév végéig megirtam, ezen füzetben tehát azt az azóta lefolyt tiz év tör­ ténetével egészitettem ki ugyanazon szempontok és ugyanazon beosztás szerint. Ha nem tekintenénk is azon nagy czélt, melyért a nm. vallás és közoktatásügyi miniszterium az iskolák történetére vonatkozó rendeletét kibocsátotta, hogy t. i. összes középiskolai oktatásunk fejlődésének, így közmivelődésünk ügyének tiszta képe állhasson az új ezredév küszöbén rendelkezésünkre, ha egyéb czélt nem érnénk is el általa, mint azt, hogy tanintézetünk tíz évi fejlődését figyelemmel kisérhetjük, rendtartási, fegyelmezési, egyesületi szabályainkat, alapitványaink eredetét, föltételeit, iskolánk lelkes pártfogóinak, vezérférfiainak emlékét megörökitve találhatjuk benne ; to­ vábbá tájékozhatjuk magunkat általa a multra, és okulást merithetünk belőle a jövőre nézve: azt hiszszük, nem végeztünk fölösleges munkát. Miskolcz, 1 8 9 5 . november 1-en. K. G.

A m i s k o l c z i ev, ref. f ő g i m n á z i u m t ö r t é n e l e . Az

1885-ik é v b e n kiadott t ö r t é n e t kiegészitő része.

I.

A tanintézet fejlődése 1883. óta. Az 1 8 8 3 . évi X X X . törvényczikk életbelépése által megszünt azon külömbség, mely a tanrendszert illetőleg az állami és felekezeti gimnáziumok között eddig fennállott, az 1884. év márcz. 17—24-én Buda­ pesten ülésezett ev. ref. egyetemes konvent tehát egye­ temes szabályzatot és rendtartást adott ki tanintéze­ teink számára, hogy a törvény értelmében rendezkedjünk be. Tanintézetünk előljárósága is azonnal hozzáfogott a törvény kivánalmainak teljesitéséhez, de annak nagy­ szabású intézkedései lényeges újitásokat és nagy anyagi áldozatokat követeltek a mi szegény tanintézetünktől. Fölösleges volna itt elsorolnunk az iskolai élet minden jelenségére kiterjedő, de az egyenlősités czéljából szükséges intézkedéseket, a melyek a tanúlók felvételére, az osztály létszámára, a tandíjra, szünidőkre, magántanúlásra, az osztály-összevonásra, kizárásra és kivált az érettségi vizsgáknak a kormány küldöttjei által leendő ellenőrzésére vonatkoznak, a törvénynek csak azt az intézkedését érintem, mely létkérdését ké­ pezte tanintézetünknek, t. i. hogy minden főgimnázium­ ban az igazgatón kivül legalább annyi rendes tanárnak kell lennie, a mennyi az osztályok száma. Tanintéze­ tünkben ugyanis egészen az 1852. évtől fogva mindig csak nyolcz rendes tanár volt, a kik az alsó négy osztályban osztályrendszerben, a négy felsőben pedig szakrendszerben minden tantárgyat tanitottak. Igaz, hogy az 1883 X X X . t.-cz. 47. §a biztosította a sze-

6 gényebb intézetek számára bizonyos föltételek mellett az állami segélyezést, de egyházi főhatóságaink, a kiket a mult már többször keserűen megtanított, bár­ mily bizalommal viseltettek is ez idő szerint a köz­ oktatás ügyét szivén viselő kormány iránt, ezt csak utólsó esetben akarták igénybe venni. Előljáróságunk is sokáig töprenkedett, sokáig tanácskozott azon. hogy mimódon lehetne elkerülni a keserű poharat, melytől főleg azért idegenkedett, mert az önkormányzási jogok teljes feladását látta benne, de mivel meggyőződött, hogy az általános nyomasztó anyagi helyzetben hiába folyamodnék a protestáns áldozatkészségnek oly óriás­ mérvű megnyilatkozásához, a milyenre a törvény be­ töltése czéljából azonnal szükség lenne, és mivel azt tapasztalta, hogy az ágostai ev. iskolák minden na­ gyobb veszedelem nélkül, gyorsan és tömegesen ve­ szik igénybe az állami segélyt; elhatározta ő is, hogy gimnáziumunk állami segélyezéséért folyamodik ; mint­ hogy azonban még annak megadásáig sem óhajtotta bevárni a törvény szerint bekövetkezhető megintést, melynek háromszori ismétlése a tanintézet bezáratását vonta volna maga után, a tanári létszám emelésére 1883. julius hóban egy uj segédtanári állást szervezett; egyszersmind megujította a helybeli ágost. ev. algim­ náziummal a már több izben és most legutóljára pró­ bált egyesülés ügyében a tanácskozásokat, de a mely kisérlet az ágostai egyház fentartói részéről arányos anyagi támogatás nélkül kivánt jogok túlsága miatt még az államsegélyezés ügyének eldőlte előtt meg­ hiusult; különben is belátták tanintézetünk vezetői, hogy a főgimnázium még az egyesülés esetén sem birná magát feltartani államsegély nélkül és így az egyesülés az egyházi felügyeletnek évről-évre való vál­ tozása miatt csak bonyolultabbá tette volna a hely­ zetet. De az állami segélyezés ügye is nehezen haladt előre. Iskolai előljáróságunk addig-addig habozott, mig a Budapesten 1884. márcz. 17 — 23-án tartott egyete­ mes konvent az állammal való közvetlen szerződés-kö-

7 tést, mely több intézetet hirtelen segélyhez juttatott, megtiltotta, és mivel azt hitte, hogy önkormányzati jogait a segélyezés esetén is teljesen megtarthatja: százezer forint évi összeget kért a ref. iskolák segé­ lyezésére, de a mely kérést az állam természetesen nem volt hajlandó teljesiteni. Megkisérlettük tehát egyházi főhatóságaink útján felfelé szerződésünk elfo­ gadásának lassú munkáját; és mivel állami segélye­ zésünk ügye a püspök főrendiházi tagságával egy időben az 1 8 8 5 . szept. 22—-23-án Sajó-Szentpéteren tartott egyházkerületi gyűlésen kerűlt tárgyalás alá, alig egy pár szavazattal fogadtatott el az egyházkerület egyházi képviselőinek indokolatlan idegenkedése miatt, a kik inkább óhajtották a tanintézet megszünését, mint ál­ lami segélyezését, daczára annak, hogy azt sem az egyházmegye, sem az egyházkerület soha semmivel nem segitette, annak fenntartása reá nézve teher sohasem volt, a miskolczi egyház pedig szegényes anyagi viszo­ nyai miatt érette ujabb áldozatot hozni nem is tudott, nem is akart, közadakozásra gondolni pedig nem lehetett. Ilyen kétséges állapotban kezdődött meg az 1 8 8 4 — 8 5 . tanév, melyben a középiskolai törvénynek minden intézetre egyiránt kiterjedő rendelkezései már főgimnáziumunkban is végrehajtattak. Ugyanis a legré­ gibb időtől óta szokásos félévi vizsgálatok eltörültet­ vén, az iskolai év három harmadra osztatott; az első két harmad végén (decz. 24. és ápr. 1.) karácsonykor és húsvétkor minden tanuló szülői értesitő útján tu­ dósittattak fiaik szorgalmáról és előmeneteléről; az év végén pedig az eddigi szokástól eltérőleg minden tanúló kikapta évi bizonyitványát. A törvény ezen rendelkezése — bár eleinte azon aggodalmat keltette, hogy a tanúlók ezentúl sokkal könnyebben fogják a tanintézetet változtatni, — azóta igen bevált és sok visszás dolognak egy csapással véget vetett. A törvény életbelépte alkalmával az ország 12 tankerületre osztatván, tanintézetünk a debreczeni tan­ kerületbe soroztatott, melynek főigazgatójául Békéssy

8 Gyula volt debreczeni ev. ref. főgimn. igazgató nevez­ tetett ki, a ki megbizatván egyszersmind évről-évre a felekezeti gimnáziumok meglátogatásával is, első izben 1885. jun. 10—11-én látogatta meg tanintézetünket az államhatalom főfelügyeleti jogának gyakorlása vé­ gett. Ugyanezen évben Dr. Klamarik János miniszteri tanácsos, a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumban a középiskolai ügyek vezetője, több állami tanintézet meglátogatása czéljából tett körútjában városunkat is útjába ejtvén, régi épületünket megvizsgálta, és mivel látta, hogy az sem az egészség, sem a kor kivánal­ mainak ilyen nagyszámú tanúlóság mellett nem felel­ het meg, az új iskolaépítés ügyében felterjesztett ké­ relmünk szíves pártolását megigérte. Az államsegélyezés ügyében tett kérvényezésünk végre a Dr. Klamarik János miniszteri tanácsos hálá­ val elismert jóindulata s kegyessége folytán 1 8 8 7 — 8 8 . évre meghozta, legalább részben, a várva-várt eredményt, a mennyiben 1887. május 10-én 18,186. sz. a. Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter addig is, míg az állammal a szerződés megköttethetnék és a fölté­ telek irásba lennének foglalva. 3 5 0 0 frt évi segélyt utalványozott tanintézetünk részére, egyszersmind az építésre kért 50,000 frtból is engedélyezett 5 0 0 0 frtot. Ezen összeg — hálával ismerjük el, — hatalmas se­ gítségünk volt ezen időben, mert különösen a 8 5 0 frt fizetésből tengődő tanárok dijazását azonnal fel lehetett 2 0 0 — 2 0 0 írttal belőle emelni, a mi a lakosok szá­ mának rohamos emelkedése miatt mindinkább drágúló városban már halaszthatatlan szükség volt, ha az elől­ járóság őket a tanintézet szolgálatában továbbra meg­ tartani óhajtotta. Minthogy pedig ezen államsegély oly föltételhez köttetett, hogy az előljáróság a szerződés megkötéséig is töltse be a hiányzó tizedik tanári ál­ lást, az egyháztanács az 1887. július 10-én 33 éves korában elhalt G. Miháltz Ödön helyére Simon Gábort a szászvárosi ev. ref. főgimnázium okleveles classicaphilologus tanárát, továbbá a még hiányzó tizedik helyettes tanári állásra négyesi Szepessy Mátyást, a

9 magyar nyelv-irodalom és bölcselet okl. tanárát meg­ választván, utasította a tanári testületet, hogy az egyes tanárok képesítése, hajlama és vállalkozása szerint mél­ tányosan és az ezután következő évekre is irányadólag oszsza be a tantárgyakat. Ezen utasitás szerint tel­ jes szakrendszerben a következő tantárgy-beosztás lett ujabb tanárok jöveteléig elfogadva: 1. Kun Pál átvette a történelmet a 3 — 8 . osz­ tályokban. 2. Finkey József a latin nyelvet az 1. és 3. osz­ tályban, Szabó Barnával váltogatva a 2, és 4. osztály­ ban úgy, hogy az első osztályban vezetett tanúlók a négy alsó osztályban folyvást egy tanár vezetése alatt legyenek ezen tantárgyban, továbbá a geometriát az 1., 2. és 3. osztályban. 3. Halmy Gyula, megtartotta a természettant a 7. és 8., a mennyiségtant az 5, 6., 7., 8. osztályokban. 4. Veskóy Zs. Jenő. a németnyelvet az 5., 6, 7., 8,, a természetrajzot a 4., 5. és 6. osztályokban. 5. Porcs János a mennyiségtant az 1, 2., 3., 4., a földrajzot és németnyelvet a 3. osztályban, Szabó Barnával váltogatva a 4-ik osztályban. 6. Dr. Kovács Gábor a magyarnyelvet és iro­ dalmat a 3., 4., 5., 6., 7., 8. osztályokban. 7. Szabó Barna, latin nyelvet a 2. és 4. osztályok­ ban Finkey Józseffel váltogatva, németnyelvet és geo­ metriát a 4-ik, szépirást az 1. és 2. osztályban. 8. Kónya Ferencz, latinnyelvet a 6. és 8. osztály­ ban, görögnyelvet az 5. és 7, osztályokban, Simon Gáborral váltogatva. 9. Simon Gábor, a latinnyelvet az 5. és 7., görög­ nyelvet a 6. és 8. osztályokban, Kónya Ferenczczel váltogatva, hogy az 5 ik osztályban átvett tanúlókat mind a négy felső osztályon át egy tanár vezethesse ezen tantárgyakból. 10. Szepessy Mátyás, magyarnyelvet az 1. és 2., földrajzot az 1. és 2., logikát a 8-ik osztályban. Tanintézetünk tehát ez idő szerint teljesen az állami iskolák tantervét fogadván el, és igy az 1883.

10 évi X X X . t.-cz. minden kivánalmának megfelelően be­ rendezkedvén, egy olyan fordulóponthoz érkezett, mely a multhoz képest teljesebb és rendezettebb viszonyok közé jutását jelezte. Végrehajtatott valahára az 1888. június 23-án tartott évzáró iskolai tanácsban a konvent által kiadott középiskolai rendtartás azon intézkedése is, h o g y az i g a z g a t ó legalább három évre választassék. Az állam a helybeli ágost. ev. algimnáziumot az 1 8 8 7 — 8 8 . tanév végén feloszlatván, növendékeink száma ujolag emelkedett; de a kormány a tantermek szűk voltára való tekintetből megtiltotta, hogy az első osztályba, míg párhuzamos osztály nem állittatik, hat­ vannál több növendék vétethessék fel; ez az oka annak, hogy az első osztályban az utóbbi időben 68-ig engedélyezett rendes tanúlókon kivűl több szüle inkább magántanulónak jegyezteti be fiát, ha elkésett és ki­ maradt; várván az alkalmat, midőn az évközben eltá­ vozó rendes tanulók helyére fiát behelyezheti, mint hogy másfelé vigye tanintézetünkből. Az 1888. nov. 4-én 35,680. sz. miniszteri rende­ let szigorú intézkedéseket hozván a szemcsés hártya­ lob (trachoma) terjedésének meggátlására, iskolai taná­ csunk a tanulók egészségének ellenőrzése czéljából Dr. Sassy János orvostudort, iskolánk egykori jeles növen­ dékét, főgimnáziumi orvosúl választotta meg, és ez idő óta havonként lelkiismeretes buzgalommal foly a ta­ nulók egészségi állapotának megvizsgálása. A sajtó és szakemberek által hangoztatott köz­ szükség indította a közoktatásügyi kormányt ezen időben, hogy a túlságosan sok órára szabott két classicus nyelv tanitásának csekély sikerét látván, 1890. évben az országgyűlés által elfogadott X X X . t.-cz. ál­ tal a görög nyelv kötelező tanulása alól azokat, a kik sem nem theologiai, sem nem tanári pályára lépnek, felmentette és a görög nyelvet helyettesítő tantárgyakúl magyar és görög irodalmi olvasmányokat, továbbá rajzot rendelt. A mi főgimnáziumunk, minthogy úgy az egyetemes konvent, mint egyházkerületünk az állam

11 ezen rendelkezésével szemben tartózkodó állást foglalt el és új tanerőt beállítani ezen kétes értékű kisérle tezésért nem óhajtott, nem nyitotta meg a görögpótló tanfolyamot, hanem tovább is kötelezte a növendékeket a görögnyelv tanulására. Fontos intézkedése ez időből főgimnáziumunk előljáróságának az, hogy az 1 8 8 9 — 9 0 . évtől kezdve megszüntette a jótéteményes tanulók (7. és 8. osztály­ beli reform, vall. szegénysorsú, tandíjmentes tanulók) által a legrégibb idő óta teljesített egyházi temetési szolgálatot, egyrészről kétségkivül azért, mert igen kevesen vállalkoztak az ujabb időben ezen szolgála­ tokra, mert a tanárok az államsegély utalványozása után azonnal elhatározták, hogy ezután a növendékeknek az állami rendtartás értelmében többé magánórákat u. n. privátákat nem adnak, így a jobb tanuló szegény fiuk a tandijelengedésért való temetési szolgálat he­ lyett, mely kellemetlen időben a naponként előforduló 2 — 3 temetés miatt nagyon is terhes szolgálat volt, havonként 5 — 1 0 frtot, sőt többet is kereshettek óra­ adással; másrészről azért, mert az államilag segélyezett intézetet vizsgáló főigazgató többszörös sürgetésére belátta egyházi főhatóságunk, hogy ezen idejét-múlt intézkedés nem illik be többé egy rendezett tanintézet viszonyaiba, igy azt más úton-módon kell helyettesí­ tenie. A helyettesítés nem járt ugyan némi visszatetszés nélkül, mert a fiatalabb mesteremberek által ezután teljesített temetési éneklés eleinte nem nagyon tet­ szett a köznépnek, mely emberemlékezet óta a diákokat tartotta ezen szolgálatokra hivatottaknak; de az ez időben alakúit polgári dalosegylet jóhangú énekkará­ nak többszöri szereplése után a kedélyek az új intéz­ ménybe belenyugodtak. A temetési szolgálatok meg­ szüntetésével a seniori állás is fölöslegessé válván, azt az iskolai tanács 1893. év szeptemberétől fogva be­ szüntette. A mint ezen intézkedésből is látszik, a folyton jobbra, tökéletesebbre s a nevelés és oktatás terén minden hasznosnak bizonyúló intézkedés átvételére to-

12 rekvés jellemzi tanintézetünket ez időben is. A tanári kar az előljárósággal együtt mindent megtett, hogy iskolánk — anyagi szegénységéhez képest — virá­ gozhassák, kellő szigorúság mellett növendékeink lehe­ tőleg jellemesek, önállók legyenek, a tanítás lehetőleg szemléleti úton történjék, a hazaszeretet, a nagy példák felmutatása, közünnepléseken való részvétel által ifjaink szivébe korán beoltassék. Nem is mulasztott el vala­ mint a multban, úgy ez időben sem soha a tanári kar egyetlen alkalmat sem, mely a társadalmi élet kitűnőbb férfiainak ünnepeltetése, az igaz érdemek elismerése által maradandó benyomást igért tenni ifjúságunk fo­ gékony lelkére; hanem mindig részt vett azon részint tanár-testülete, részint tanulóifjúsága által is. Szép emlékünnepélyt rendezett 1886. június 20-án néhai b- e. Kun Józsefnek, iskolánk egyik nagyérdemű jóltevőjének emlékére, a midőn a tanintézetünk alapjára 10,000 frtot hagyott férfiú nemes vonásait híven visszatűkröző arczkép, melyet Váncza Emma, Váncza Mihály ügyvéd és iskolai tanácsos leánya művészileg olajba festett, nagyszámú közönség, a városi és megyei előkelőség és ifjúságunk jelenlétében lelepleztetett és a Veskóy Jenő tanár által mondott emlékbeszéddel ünnepeltetett meg. A tisztelet és hála érzelmeivel vett részt egész gimnáziumunk 1891. szept. 20-án Kun Bertalan püspök, kir. tanácsosnak 50 éves papi, 25 éves püspöki jubileumán; valamint 1892. jun. 17-én b. Vay Béla borsodmegyei főispán, főispánsága 20 éves jubileumán; 1892. jún. 8-án Ő felsége I. Ferencz József királyunk megkoronáztatása 25-ik évfordulója alkalmából tartott hálaadó ünnepélyen is. 1892. márcz. 28-án Coménius Ámos János hires iskolaszervezőnek születése 3 százados évfordulóján tartott iskolai elöl­ járóságunk ifjúságunk buzditására emlékünnepélyt (lásd bővebben 1891/2. évi értesitőt), úgyszintén minden évben résztvesz az aradi vértanúk emlékére okt. 6-án a honvédegylet által rendezni szokott gyászünnepé­ lyeken is, valamint minden olyan közfelolvasások, jótékonyczélú társadalmi ünnepélyekben, melyeknek

13 czélja elhinteni főleg az ifjú nemzedék szivében a szépnek és jónak magvait. Hogy e tekintetben még sem tehetett annyit a tanári kar, mint a mennyit óhaj­ tott volna, annak oka és nagy akadályozója volt iskolai épületünk régisége, tantermeink czélszerűtlen volta, és az, hogy egyetlen olyan nagy termünk sin­ csen, mely nagyobb gyülekezet befogadására alkalmas volna, így még évzáró ünnepélyünket is az avasi nagy templomban vagyunk kénytelenek tartani. A korviszonyok pedig egész országszerte lényeges átalakúlásban vannak. A közoktatásügy élére egy nagyszellemű és széles látkörű férfiú, gr. Csáky Albin lépvén, a közoktatás terén is hatalmas alkotásokat létesített. Az állami középiskolák szinvonalának emelé­ sére azok számára új és a kornak megfelelő épületeket emelt, tanáraiknak anyagi helyzetét javította, a fizetési osztályokba sorozás által biztosította méltányos emelkedésöket, így a felekezetek által fentartott intézetek az államiak mögött egy-kettő kivételével igazán messze elmaradtak, úgy, hogy maga a középiskolai tanáregye­ sület is belátta, hogy azok érdekében is kell valamit tennie, ha a tanügynek igazi hasznára akar válni. Azért is az 1 8 9 1 . évben, a minden igazért lelkesülő minisz­ terhez intézett kérvényében a felekezeti tartároknak sok iskolában méltatlan helyzetét ecsetelve, kérte, hasson oda, hogy a felekezeti tanárok fizetése az államiakéval tétessék egyenlővé, hogy az államsegély a tanárok fizetésének emelésére fordíttassék, hogy a fizetési minimumot a törvény szabja meg, hogy órákkal túl ne terheltessenek, és hogy a felekezeti és községi tanárok részére már többször megigért és még mindig csak reménybeli állami nyugdijintézet minélelőbb alkot­ tassák meg, stb. Igen nemes jellemzéséül szolgál ez a tény azon megváltozott és józan felfogásnak, mely az állam jól dijazott tanárai között a sok szükséggel, küzdő, szegény felekezeti tanárok iránt már ez idő szerint általában felébredt, mely míg egyfelől a hazai közoktatás és művelődés terén szintén érdemeket szer­ zett felekezeti tanárok irányában tanúsitott elismerés-

14 nek bizonyítéka, másfelől azt is mutatja, hogy ezen elismerésre és pártfogásra a felekezeti tanárok igye­ keztek is magukat és tanintézeteiket érdemesekké tenni. Ezen megváltozott korviszonyok okozták leginkább, hogy az 1885. évben előljáróságunk által még sokalt 7000 frt évi államsegély már ez idő szerint 1892—93-ban kevésnek mutatkozott és azon veszedelem fenyegette a felekezeti intézeteket, hogy azon esetre, ha a taná­ rok fizetését a kor nehéz és drága megélhetési viszonyaihoz mérten, az állami tanárok fizetéséhez megkö­ zelitőleg nem emelik, a mutatkozó tanárhiány miatt a legjobb tanerőiket veszíthetik el, és ez esetben a testületet nem egészíthetik ki. Ez a meggyőződés, melynek tanári karunk és előljáróságunk a kormány képviselője, a kir. tankerületi főigazgató előtt, feleke­ zeti főhatóságunk pedig a magas kormánynál kifejezést adott, indította a közoktatásügyi miniszteriumot, hogy az állami segélyezés ügyében 1893. jan. 4-én Dr. Beöthy Zsolt egyetemi tanárt, mint a kormány képvi­ selőjét újabb szerződés-tervezet készitésére küldötte tanintézetünkhöz, és az ez alkalommal irásba foglalt szerződés által évi tizenegyezer forint biztosittatott fő­ gimnáziumunk számára. Valóban nagy szükség is volt tanintézetünk jövője érdekében az állam ezen — legalább ez idő-szerint reménybeli — hathatós pártfogására; mert az állami pénzügyek rendezése, a valuta szabályozása, a fellendűlt ipari és kereskedelmi élet miatt a pénz kamatja leszállván: tanintézetünk tőkéi mindig kevesebb jöve­ delmet hoztak, a tandijat feljebb emelni nem mutat­ kozott czélszerűnek, sőt ezek mellett az intézet fenn­ tartója, az ev. ref. egyház is megvonta a tanári fizetések pótlására eddig általa egyedül teljesített, mintegy 5 4 0 frt étékű 54 köböl gabona és 54 köböl búza fizetését, melyet az 1852. évi szervezés alkalmával magára vállalt és a mely fizetés egyrészében a gr. Vay Ábrahám 1852-ben jan. 17-én tett 200 arany alapítványa felének jogos évi jövedelme volt az iskola részére, a mennyiben

15

azon száz arany 1 4 6 2 frt 50 kr. értékben a "Pap­ malom"-ban egy, a tanári fizetések pótlására jövedel­ mező ötödik kő- és kerék állitására használtatott fel. Nem tartozik ugyan szorosan a főgimnázium tör­ ténetéhez, de a viszonyok megvilágitására nem lehet elkerűlnünk ezen fentartói segély megvonásának tör­ téneti vázolását A régi időben mintegy középpontot képező miskolczi ev. ref. egyház, mely az 1 7 3 5 . évig magának a városi magistratusnak kormányzata alatt állott s így azzal teljesen össze volt forrva, az 1 8 6 0 . utáni évek politikai erős küzdelmei alatt nagyon ha­ nyatlani kezdett, részint a politikai pártszinezetnek a presbyteriumba való bevivése, részint és főleg több vagyonos, de műveletlen és szájas demagógnak min­ den jó és művelt egyéntől eredő tanács iránti gyűlölete miatt. A évről-évre kivetett, és be nem fizetett egy­ házi adó-tartozásból eredt anyagi zavarok aztán azt eredményezték, hogy a lelkesedéssel minden jót ter­ vező főgondnokok, minthogy látták munkájok sikerte­ lenségét, rövid idő múlva egymásután hagyták el az azelőtt nagy tekintélyt adó tiszteleti állást, melynek tekintélyét egyes szájas bujtogatók, az egyháztagok műveletlenebb része és az adózni nem szerető nép előtt teljesen alászállították. Ezen bajokhoz járúlt még az országszerte terjedő philloxera vész, mely az egy­ háznak nagyterjedelmű szőlőjét elpusztitással fenyegette, mely miatt a főgimnáziumi igazgatónak eddig fizetett 6 hordó bor és egy tanárnak fizetett 4 hordó bor évi átalánya kárpótlás nélkül elenyészett, és a mi legér­ zékenyebb anyagi csapás volt, hogy a dús jövedelmet hajtó «Papmalom« a gőzmalmok elterjedésével az utóbbi időben majdnem semmi jövedelmet nem hozott. Ilyen válságos állapotban érte az egyházat az 1880-ban hozott zsinati törvény, melynek alapján az egyház presbyteriuma — a melynek rendkivül számos tagja volt, a mennyiben a városnak majdnem minden jobbmódú reform, vallású polgára tagja volt — újra szerveztetvén, főgondnokául Mikuleczky István ügyvédet választotta meg, a ki nemes erélylyel, igaz buzgóság-

16 gal kezdte meg a legjobb erőkből és korlátolt számú tagokból alkotott presbyteriummal, melyből a »nem­ adózunk« jeligés demagógok kimaradtak, az egyházépités nehéz és fárasztó munkáját, és valóban a főgondnokot s vele a presbyteriumot illeti az elisme­ rés, hogy az egyház ez időbeni veszedelmes állapotából kimenekülhetett. A gyorsan következett s nagy kiadás­ sal járó reformok, mint a lelkészi fizetések javitása, az egyházi épületek ujitása, a tanitói állomások szaporí­ tása, elemi iskolák emelése oly sok áldozatokat köve­ teltek, hogy az egyház az eddig nagy hasznot hajtott, de a gőzmalmok szaporodása folytán ujabban csaknem végképen elértéktelenedett Papmalmot kénytelen volt a városnak eladni és mivel az államsegély által a gimnázium jővőjét biztosítva látta, természetesen be­ szüntette a Papmalomból eddig a tanárok fizetésének pótlására rendelt 5 4 0 frt értékre vett életnemű ki­ szolgáltatását, jólehet annak fizetésére magát az állam­ mal kötött szerződéstervben kötelezte. Az iskolai igazgató-tanácsnak ezen határozat megváltoztatásáért beadott felebbezései eredménytelenek maradván, a főgimnázium fenntartója ez idő szerint annak fenntar­ tásához tulajdonképen anyagilag semmivel nem járúl. Teljességgel nem szemrehányásképen hozzuk ezt fel a gimnázium történetében, sőt örűlhetünk annak, hogy a gimnázium tőkéiből, tandijaiból és az államsegélyből fel tudja magát tartani és korszerűleg fejlődni tud; hanem szükséges ennek megemlítése azért, mert igen sok ideig azon téves nézet volt még az egyház elő­ kelőbb tagjai között is elterjedve, mintha az egyház anyagi romlásának az állitólag sok segedelmet igénylő s minden jövedelmet elnyelő gimnázium lett volna az oka, a mit pedig mind az iskola, mind az egyház szá­ madásai teljesen megczáfolnak. Főgimnáziumunk rozzant épülete a korszerű fejlődés legfőbb akadálya régidőtől óta. A középiskolai tanúlók száma városunkban annak rohamos fejlődésénél fogva évről-évre nő, tantermeink pedig ugyanazok, a melyekben ezelőtt 50 évvel 1 0 — 1 5 tanúló volt, most

17 pedig 5 0 — 6 0 - n a k kell bennök helyet csinálni, igy sem az egészség követelményeinek megfelelnünk, sem pár­ huzamos osztályokat állitanunk, sem összezsúfolt, pedig értékes gyüjteményeinket elhelyeznünk addig nem le­ het, míg megfelelő helyiségek hiányában vagyunk. A szükség ezen élénk érzete indította előljáróságunkat már 1885-ben, hogy új építkezésre a kormánytól az 1 8 8 3 . X X X . t.-cz. 47. §-a értelmében 50 ezer forintot kért és ez indította, hogy az épület terveit előre el is készittette. Ugyanis több kisérletezés után 1892-ben Siess Győző vasuti üzletvezetőségi főmérnök készített egy tervet, mely a jelenlegi épűlet teljes átépitését, kibővítését czélozta, és 8 7 , 0 0 0 frt költséget okozott volna. Minthogy azonban az egyház erre áldozatot hozni nem tudott, és az iskola épitési alappal nem rendelkezett, ezen tervek azon kéréssel küldettek fel 1 8 9 3 . jan. 5-én a közoktatásügyi miniszteriumhoz, hogy azokat megvizsgáltatni, esetleg jóváhagyni és ez eset­ ben az 5 0 , 0 0 0 frtot 8 0 , 0 0 0 frtra felemelni legyen ke­ gyes. Az 1 8 9 3 — 9 4 . év folyamán azonban a vallás­ politikai ügyek, mint a polgári házasság, gyermekek vallása, zsidók reczeptiója stb. minden más ügyet hát­ térbe szorítottak, végre pedig gróf Csáky Albin 1 8 9 4 . nyarán a közoktatásügyi miniszterségtől megvált, így szerződésünk és épitési terveink elintézetlenül ma­ radtak. A gróf Csáky Albin örökségét báró Eötvös L o ­ ránd egyetemi tanár, a nagy báró Eötvös József fia, szellemének örököse, a magyar tudományos akadémia elnöke vette át, Pulszky Ágost dr. egyetemi tanár, állam titkárral, ki e minőségben az első protestans volt. Régen húzódó ügyünk sürgetésére tehát 1894. jul. 28-án Kun Bertalan püspök, kir. tanácsos vezetése mellett Mikuleczky István egyházi főgondnok, Bizony Ákos az igazgató-tanács elnöke és Dr. Kovács Gábor igazgató-tanárból álló küldöttség tisztelgett a minisz­ ternél, kérvén őt oly régen vajudó iskolai ügyünk le­ hetőleg gyors és kedvező elintézésére. A nm. miniszter úr kijelentette, hogy tanintézetünket jelenlegi bizony-

18 talán helyzetéből minél előbb kivenni ő is minden­ esetre szükségesnek tartja, s annak tovább fejlesztésére már az 1894/5, tanévi államsegélyt 2 0 0 0 frttal fel is emelte és ezután is minden évben az egész összeg kiutalványozásáig 1 0 0 0 — 1 0 0 0 frttal emelni fogja; az iskola-épités ügyében tett kérésünkre azonban kényte­ len kijelenteni, hogy úgy van meggyőződve, hogy ha a kormány már 8 0 , 0 0 0 írt segélyt ad, meg fogja ki­ vánni, hogy teljesen megfelelő telken egészen új épü­ letet emeljen az előljáróság a gimnázium czéljaira; egyszersmind megigérte, hogy a Dr. Beöthy Zsolt kor­ mánybiztos által 1893. jan. 4-én kötött államsegély szerződés-tervezetet rövid időn át fogja tanulmányozni és elvi elhatározásáról a püspök urat tudosítani fogja. A jelzett elhatározás 1894. decz. 30-án, 2 1 4 0 . sz. a csakugyan le is érkezett, és úgy segélyezési, mint épi­ tési ügyünkben egészen új helyzetet teremtett- Hatá­ rozottan kijelentette ugyanis, hogy a Dr. Beöthy Zsolt által 1 8 9 3 ban kötött szerződés-tervezetet nem hagy­ hatja jóvá, mert 11,000 frt évi összeg által nem látja eléggé biztosítottnak az intézet jövőjét, hanem kész helyette 1 5 , 0 0 0 frt évi segélyt adni, ha az előljáróság az általa leküldött normális költségvetést elfogadja, mely a tanárok fizetéseit felemeli és négynek 1200, négynek 1300, egynek 1400, egynek 1600, kettőnek 1 8 0 0 frt rendes fizetést, lakbér-átalányul 2 4 0 frtot biztosít, korpótlékra 3 0 0 0 frtot irányoz elő. Az épités ügyében kijelenti, hogy hajlandó a 8 0 , 0 0 0 frt segélyt megadni, ha egy legalább 1 5 0 0 négyszögöl területű telken egész uj épületet emelünk. Az igazgató-tanács és presbyterium 1895. febr. 16-án hálával el is fogadta a kivánt költségelőirányzatot; a gimnáziumi uj épület czéljaira pedig a jelenlegi püspöki lakás telkét fel­ ajánlván, a kiigazitott segély-szerződéssel együtt fel­ küldött feliratban kérte a kormányt, hogy a telek czélszerű voltának megitélésére legyen szíves minélelőbb szakértőt küldeni, és azon esetben, ha az jónak találtatik, mivel ezen telek nagy értéket képvisel, az egyház pedig szegény vállalja magára

19 teljesen az új épület emelését. A vallás- és közokta­ tási miniszterium 1 8 9 5 . márcz. 25-én Alpár Ignácz műépitészt csakugyan le is küldötte, ki a telket teljesen alkalmasnak találván, megigérte, hogy ily nyilatkozatú jelentését rövid idő alatt a minisztirium elé terjeszti. Dr. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter 1 8 9 5 . jun. 13-án 3 0 , 8 2 3 . sz. a. leiratával válaszolt előljáró­ ságunk kérelmére. Ezen leiratban a kiigazitott szerző­ dést elfogadja, annak a szabályszerű öt példányban leendő felterjesztését elrendeli, azon kikötéssel azonban, hogy az előljáróság az általa kijelölendő telken és általa elfogadandó tervek szerint két év alatt okvetetlen új épületet emel a gimnázium czéljaira, mely épités költségeihez az állam is 80,000 frttal fog já­ rúlni, az eddig e czélra évenkinti részletekben már utalványozott 34,000 frt betudása mellett. Az igazgató­ tanács ajánló felterjesztése alapján az egyháztanács egy szűkebbkörű bizottságot küldött ki a miniszteri leiratban jelzett fontos kérdés és a vele kapcsolatban álló ügyek megoldására. Ezen bizottság azonban, mielőtt a dolgok érdemleges tárgyalásába bocsátkozott volna, jónak látta, a fentebb jelzett miniszteri leirat némileg aggo­ dalmat okozó határozatlanságának eloszlatása végett küldöttségileg és feliratilag kérni a nm. miniszteriumot, hogy mivel más telkünk nincsen, mint az Alpár mű­ épitész által is teljesen alkalmasnak talált püspöki te­ lek, méltóztassék azt elfogadni, és minthogy akár a városhoz, akár a megyéhez, akár hiveinkhez fordúlunk bizonyos segélyért, tudnunk kell, hogy valóban mennyibe fog kerülni az épités, kegyeskedjék egyszersmind a tervet is elkészíttetni és pedig minélelőbb, hogy egy­ házunk a főgimnázium segély-szerződését és az épít­ kezés ügyét az egyházkerületnek őszi közgyűlésére (szept. 17-ére Sárospatakra) beterjeszthesse és az egy­ házkerület helybenhagyása után a szükséges előmun­ kálatokat megkezdhesse. Ezen feliratot Mikuleczky István főgondnok és Dr. Kovács Gábor igazgató 1 8 9 5 . julius hó 17-én adták át a miniszter úrnak, a ki az

20 egyház küldötteit kegyesen fogadván, igéretet tett a kérelem gyors elintézésére. A várva várt miniszteri dön­ tés 1895. aug. 19-éről keltezve 38,622. sz. a. csak­ ugyan elég gyorsan kezünkbe is jutott és a gimnázium építésének ügyére nézve hálásan elismert jóindulatot fog­ lalt magában, mert kijelentette, hogy a fentartó testület által felajánlott és az Alpár Ignácz budapesti műépitész által alkalmasnak talált, úgynevezett püspöki telket az új gimnázium helyéül elfogadja s hasonlóképen elfogadja a kivitel alapjául az Alpár Ignácz által az új gimn. épület szá­ mára készitett tervvázlatot és midőn ezt leküldi, egy­ úttal felhívja a fentartó testületet arra, hogy a neve­ zett tervvázlatok alapján kidolgozandó végleges terveket és költségvetést, végleges megerősítés czéljából minélelőbb terjeszsze fel. Megjegyzi azonban, hogy a 8 0 , 0 0 0 frt állami segélynek eddig még kifizetetlen részét csakis oly részletekben utalványozhatja, a mint azokat a tör­ vényhozás az egyes költségvetések keretében egymásután megállapítja s ennélfogva a még hátralékos összeg tel­ jes kifizetésének határidejére nézve kötelező nyilatkozatot nem adhat. Az iskola állami segélyezésének, valamint épitésének ügye tehát teljesen fordúlópontra jutott. A szerződés, melyet az egyháztanács 1895. szept. 15-én tartott üléséből az egyházkerületi gyűlés elé terjesztett, mely azt 1895. szeptember hó 17-én Sárospatakon tartott közgyűlesében el is fogadta, hogy onnan a no­ vember hóban tartandó konventhez, ettől pedig a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez menjen végleges elfogadás és aláirás végett, a következő:

Szerződés. Mely

egyrészről

a

nisztérium,

másrészről

a

mes

konventje,

fenntartóját között

a

a

vallás

és

közoktatásügyi

magyarországi

ev.

ref.

m.

kir.

mi­

egyház egyete­

m i n t a m i s k o l e z i e v . ref. f ő g i m n á z i u m o t s a n n a k

miskolczi

nevezett

ev.

ref.

egyházat

főgimnáziumnak

képviselő

államsegélyezése

főhatóság iránt

az

1883-ik évi X X X . t.-cz. 47. § a é r t e l m é b e n k ö t t e t i k . 1. felső

A

reformatio

tanintézetként

első

fennálló

tizedeiben miskolczi

létesült ev.

s

ref.

1648.

év

óta

főgimnáziumot

21 fenntartó miskolczi ev. ref. egyház belátván azt, hogy ezen iskoláját, melyet oly hosszú időn keresztűl mindig a kor ki­ vánalmainak megfelelővé tenni igyekezett sokszor nehéz körül­ mények között, s nem egyszer erején felűl hozott áldozatok árán is, jelenleg saját erejéből, illetve alapitványaiból a kor és törvény követelménveinek minden tekintetben megfelelő mó­ don fenn nem tarthatja s annál kevésbbé láthatja el új beru­ házásokkal, s a mai viszonyoknak megfelelőleg dijazottt tan­ erőkkel, mely iskola mig egyrészről Borsodmegyének mintegy központi legnagyobb tanintézete, másrészről régidőtől óta a felsőbb vidéki külön nemzetiségeknek olvasztó tégelyét képezi, hogy a tudomány, a magyar nemzeti szellem szolgálatában kö­ zel három századon át működött ezen tanintézete kulturális missióját a jövőben is teljesithesse: maga kérelmezte a val­ lás- és közoktatásügyi miniszteriumtól az 1883-ik évi X X X . t.-cz. 47. §-a alapján a megfelelő államsegélyben részesitését s azt a maga illetékes egyházi főhatósága beleegyezése és helybenhagyása mellett a szükséges jogfentartásokkal s köte­ lezettségekkel elfogadja, 2. E végből az ide 7. csatolt normalis költségvetés szerint kimutatván egyfelől a főgimnázium tőkéinek és alapít­ ványainak biztositott jövedelmét, valamint az eddig is szedett tandijakból biztos számitással felvehető bevételt, úgyszintén az ösztöndij-alap jövedelmét, végre a tanépületek béregyenértékét s a felszerelések használati egyenértékét, melyek mindössze 20,810 frtot képviselnek, másrészről a törvényes és korszerű igényeknek megfelelő, bár a legszigorúbban számitott szük­ ségletet, mely 36,080 frtot tesz; az ezen összeszámitásból ki­ tünő 15,270 frt hiány pótlására 15,000 frt államsegélyt kel­ és vesz igénybe, illetőleg fogad el, melynek az állami költ­ ségvetésbe leendő felvételét és aljban állandó tételül való megtartását mindaddig, mig azt az iskola a felekezeti főható­ ság beleegyezésével igénybe veszi, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ezennel megajánlja és megigéri, hogy ha a törvény­ hozás a szerződésileg kikötött összeget megszavazza, előleges negyedévi részletekben folyóvá teendőleg a miskolczi m. kir. adóhivatalnál állandóan utalványozza, a hol azt a miskolczi ev. ref. főgymnasium pénztárnoka, az igazgató-tanács elnöke vagy helyettese által ellenjegyzendő hivatalos nyugtatványra felveendi. 3. E szerint az iskolának saját vagyonából, bevételeiből való jövedelme 20,810 írt, az állami hozzájárulás 15,000 frtot tevén, az idézett törvényczikk 47. §-a d) pontja szerint az intézetnek eddigi felekezeti jellege s önkormányzati jogköre épségben fenntartatik s a tanintézet felett való összes igazgatósági jog az idézett törvényszakasz a, b, c pontjainak s azok alapján az alább következő pontozatoknak meghatározásai

22 mellett továbbra is az intézet hatóságát illeti; a vallás- és közoktatásügyi miniszterium csakis a főfelügyeleti jogot gyakorolandja a segélyzett iskola irányában. 4. Az iskolát fenntartó ev. ref. egyház kötelezi magát, hogy mindaddig, mig az államsegély évi összegét az állam pénztárából kiveendi s míg ezen szerződés érvényben áll : az intézetben s egyenesen annak czéljaira az igazgatóval együtt 12 rendes tanárt tart; még pedig négyet 1200, négyet 1800, egyet 1400 frt, egyet 1600 és kettőt 1800 frt évi fizetéssel, 240 frt lakpénzzel, 50 frt ötödéves pótlékkal, mely azonban 400 frtnál feljebb nem emelkedhetik, tart továbbá egy philologiai helyettes tanárt 800 frt, három melléktanárt, nevezeteseu vallástanárt 1200 frt, tornatanítót 800 frt és énektanárt 400 frt évi fizetéssel, megjegyezvén, hogy midőn a Kun József­ féle tizezer frtos alapitvány jövedelme az iskola javára folyóvá tehető lesz, a 800 frtos philologiai h. tanári állás is rendszeresittetni fog, ezenkivül gondoskodni fog könyv és irattárnokról, két iskolaszolgáról, az iskola czéljaira szükségelt mindennemű alkalmas helyiségekről, az épületek, felszerelvények jókarban tartásáról, a tantermek fűtéséről, világitásáról, az épületek tűz­ kár elleni biztositásáról, valamint a természettani és természet­ rajzi szertárak, úgyszintén tanszerek és iskolai teremberendezé­ seknek a költségvetésben felvett összegek szerinti folytonos gyarapításáról. Kötelezi továbbá magát arra, hogy a vallás­ es közoktatásügyi miniszter által elfogadandó telken és jóvá­ hagyandó tervek mellett, a főgimnázium czéljaira két év alatt egészen új épületet emel, melynek költségeire az állam-kormány az e czélra már eddig folyóvá tett összeg betudásával 80,000 frttal fog járulni. 5. A fentebbi pontban megállapított 12 rendes tanár közül hetet az eddigi mód szerint autonom jogánál fogva a törvényes kellékekkel és képesitéssel biró egyének közűl az ev. ref. egyháztanács választ, ötöt pedig nyilvános pályázat útján, az egyház meghallgatása után, de kijelöléshez nem kötve, szintén törvényesen képesitett s mindenesetre ev. ref. vallásúak közül a vallás és közoktatásügyi miniszter nevez ki és pedig végleges alkalmazással. Midőn a philologiai h. tanári tanszék is rendszeresítetik, ennek betöltése is az előbb jelzett mód szerint a minisztert fogja illetni. A miniszter által betöltendő tanszékek a következők: egy ó-classica-philologiai, egy mathesis fizikai, egy németnyelvi, egy természetrajz-földrajzi, egy raj­ zoló geometriai s rajzi és a később rendszeresítendő philolo­ giai, összesen hat rendes tanári tanszék. A miniszter fenntartja magának a jogot, hogy az általa kinevezett oly tanárokat, kiknek tanitói s nevelői működése itt üdvösnek nem mutat­ koznék, visszahivhassa s valamely állami tanintézetben alkal­ mazhassa. Az előbbi pontban elősorolt helyettes és mellékta-

23 nárok választása s az iskolaszolgák alkalmazása a miskolczi ev. ref. egyházat illeti. 5. Az igazgatót a rendes tanári testűlet által ajánlott három rendes tanár közűl a tanintézet hatósági jogát gyakorló főgimnáziumi igazgató-tanács választja s a választást a val­ lás- és közoktatásügyi miniszternek minden alkalommal be jelenti. 7. A jelenlegi rendes tanárok, minthogy a törvény 29. §-ában előirt feltételeknek mindnyájan megfelelnek, mint ren­ des tanárok továbbra is megmaradnak. Miután így 11 rendes tanári állás van betöltve, a vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezési jogát a jelen szerződés életbeléptetésekor csak az újonnan rendszeresített, természetrajz-földrajzi tanszék betölté­ sére vonatkozólag gyakorolja. A többi öt, névszerint az ó-classika-philologiai, a mathesis-phisikai, a németnyelvi, rajzoló geometriai és a később rendszeresítendő philologiai tanszékekre vonatkozólag a miniszter kinevezési jogát ezen tanszékeknek esetenként beálló üresedése, illetve a philologiai tanszék rend­ szeresítése alkalmával fogja gyakorolni. 8. Mind az intézet felekezeti hatósága által választott tanárok, mind a miniszter által kinevezettek kötelezve vannak az 1894. évi X X V I L t.-cz. által alapított országos tanári nyugdij- és gyámintézetbe belépni és a fenntartó-testület úgy a jelenleg rendszeresített, mint az ezután rendszeresítendő ta­ nári állomások után a nevezett törvény 3. §-a a, b, c, pont­ jaiban kötelezett mindennemű fizetéseknek az orsz. nyug­ dijintézet pénztárába leendő beszolgáltatásáért kötelezettséget vállal. 9. A miskolczi ev. ref. egyház kijelenti, hogy az 1883. X X X . t -cz. 47. §. a) pontja értelmében a gimnáziumnak ez idő szerint meglevő minden alapítványa, tőkepénzei, épületei s mindennemű ingó vagy ingatlan vagyona továbbra is az intézetulajdona marad s azok jövedelmei azontúl is az intézet czélt jaira fognak fordíttatni, valamint ha ezen szerződés, az idők folyamán, akár azért, mert az intézet s annak főhatósága az államsegélyt továbbra igénybe nem veendi, akár bárme'y más okból megszűnnék, az intézetnek időközben az államsegély igénybevétele mellett leendő mindennemű ingó és ingatlan vagyonbeli gyarapodása és felszerelései, a főgymnasium osz­ tatlan tulajdonában maradnak s azok iránt az állam sem kár­ téritési, sem másnemű igényt nem tarthat, úgyszintén a neta­ lán teendő és a főgimnáziumot illető új alapítványok is, ha csak eziránt az alapítók másként nem rendelkeznek, osztatlan tulajdonát képezendik. 10. Az iskolát fenntartó egyház kötelezi magát az idé­ zett törvényszakasz b) pontja értelmében, hogy gymnasiumábau a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a rendelkezése

24 és közvetlen vezetése alatt álló gimnáziumok részére kiadott, vagy jövőben kiadandó tantervet alkalmazandja, föntartván magának az idézett törvényszakasz által biztositott azon jogot, hogy a használandó kézikönyveket a vallás- és közoktatásügyi miniszter által nem kifogásoltak közül maga választhassa meg, valamint hogy felekezeti főhatóságának, akár egyes rendes tan­ tárgyak bővebb előadása, akár a rendkivüli tárgyak felvétele iránti rendelkezéseit, melyek az elfogadott állami tantervvel ellenkezésben nem állanak s melyeket a miniszternek előlegesen bemutatni tartozik, követhesse. 11. A tandijak megállapítási s a körülményekhez képest feljebbb emelési, vagy lejebb szállithatási joga az ev. ref. egyházat illeti, a mely tandij azonban az állami középiskolák­ nál szedett legmagasabb tandijat meg nem haladhatja. A tan­ dijmentesség iránt a miniszter által megállapított módozatok és eljárás szintén elfogadtatnak és kötelezőknek tekintetnek, azonban a tandijmentesség elbírálása továbbra is az egyház, illetőleg a főgymnasiumi igazgató tanács joga marad. Az egyház e mellett még azon jogát is fenntartja ma­ gának, hogy az 1894. X X V I I . t.-ez. 8. §-a értelmében az orsz. tanári nyugdijintézet részére minden tanulótól fejenként 3 frtot szedhessen. 12 A tanárok, a tanulók fegyelmi ügyeiről a felekezeti jellegű iskolákra nézve a törvény 38. §-a rendelkezvén, ezen törvényszakasz rendelkezései a jelen szerződés által ezen isko­ lára nézve is fenntartatnak, úgy hogy a miniszter által kine­ vezett tanárok is a felekezeti fegyelmi hatóság által ez alá tartoznak. 13. A főgimnáziummal egybekötött, a reformált vallású szegény gimnáziumi tanulók segélyezésére már régebbi idö óta fennálló tápintézet ezután is a felekezeti előljáróság gondozása és rendelkezése alatt marad, ez gondoskodik annak fenntar­ tásáról, valamint lehető gyarapításáról is. 14. A gimnázium évi számadásai, a felekezet illető ha­ tóságai által megvizsgáltatván, a püspöki hivatal útján tudomás és netaláni észrevételének közlése végett a vallás- és közokta­ tásügyi miniszterhez is felterjesztetnek. 15. A gimnáziumnak mindennemű kötvényeken, vagy alapítványi leveleken alapuló követelései betáblázás által jelzálogilag biztosítvák és jövőben szerzendő ilynemű igényei hasonlóan biztositandók lesznek. 16. Jelen szerződés öt eredeti példányban és egyik a vallás- és közoktatásügyi miniszterium, másik a magyarországi ev. ref. egyház egyetemes konventje, harmadik a tiszán­ inneni ev. ref. egyházkerület, negyedik a miskolczi ev. ref.

25 egyház, ötödik a miskolczi ev. ref. főgimnázium, részére állít­ tatik ki. Kelt Miskolczon, 1895. szeptember 15. A miskolczi ev. ref. egyház nevében:

Mikuleczky István, Nagy Ignácz, főgondnok.

lelkész, egyh. elnök.

Az egyházkerület részéről megerősíttetik :

Br. Vay Béla, vil. e l n . v

b e l s ő t.

Kun

tanácsos.

A miskolczi ev. ref. főgimnázium vetése.

Bertalan,

püspök.

évi költség­

S z ü k s é g 1 e t. 1. 4 rendes tanár évi fizetése á 1200 frt ... ... 4800 frt 2. 4 á 1300 ... 5200 „ 3. 1 „ „ „ „ a 14 0 ,, ... 1400 „ 4. 1 „ „ „ „ a 1600 ,, ... 1600 ,. 5. 2 „ „ „ „ a 1800 ,, ... 3600 ., 6. 12 rendes tanár évi lakpénze á 240 ,, ... 2880 „ 7. 1 helyettes tanár évi fizetése a 800 „ 800 ., 8. 1 vallás tanár „ „ á 1200 ,, ... 1200 .. 9. 1 torna tanitó „ „ á 800 800 „ 10. 1 ének tanitó „ „ á 400 ,, 400 ., 11. 1 igazg.tanár évi tiszteletdija á 300 ,, 300 „ 12. 1 pénztárnok „ „ „ á 200 200 „ 13. 1 könyvtárnok évi tiszteletdija .... 100 „ 14. 1 orvos „ „ ... 100 ., 15. 2 iskolaszolga évi fizetése összesen . 500 ., 16. Könyvtár gyarapitására ... ... 400 „ 17. Természettani szertár gyarapitására _ 200 „ 18. Tápintézetre 66 „ 19 Házbéregyénérték ... 4000 „ 20. Felszerelések elhaszállása ... ... 500 „ 21. Ösztöndijakra 580 „ 22. Tanári korpótlékokra ... 3000 „ 23. Értesitő és nyomtatványokra ... 200 „ 24. Épületek rendbentartása ... 574 „ 25. Irodai és házi átalány .. 500 „ 26. Az országos nyugdijintézetben a rendes tanárok fizetése után 5% járulékban ... 980 „ 27. Az orsz. nyugdijintézetbe a tanulóktól 3 frtjával 1200 „ Összesen: 36080 frt.

26 Fedezet. Tandijakból bevétel Tanulók dijai az orsz. nyugdijintézet részére ... 1 82,000 írt tőke 4 /2 % jövedelme .. Értékpapírok évi jövedelme ... ... _._ ... A simai pusztai birtok jövedelme Épületek béregyenértéke Két tanári lakás évi bére ... ... ... Felszerelések- elhasználási értéke Jövedelem: Az állam által fedezendő hiány ... ... ... Összesen:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

9000 1200 3690 852 1088 4000 480 500 20810 15000 35810

frt. „ „ „ „ „ „ „ frt. „ frt.

Hogy ezen szerződésünk annál jobban megnyer­ hesse egyházi főhatóságaink helybenhagyását, az egy­ házkerület Miskolczon 1895. május 7—8-án tartott közgyűlésének 110. számú határozatában kifejezett azon óhajtásnak megfelelőleg, hogy a miskolczi főgimná­ ziumban a vallás tanitására is rendes tanár alkalmaz­ tassák, igazgatótanácsunk az 1894 —95-ík évet befe­ jező záróülésében a vallástanán állásnak rendszeresi­ tését elhatározta, és miután az egyházi tanács arra pályázatot hirdetett, az aug. 17-én tartott ülésében Csik Dániel püspöki titkárt s lelkészi oklevéllel bíró vallástanárt 800 frt fizetésre rendes vallástanárrá vá­ lasztotta, azzal az ígérettel, hogy ezen fizetése, mihelyt az állammal a fentebb vázolt szerződés életbe lép 1200 frtra fog emeltetni. Az iskola épitése ügyében, az Alpár-féle tervváz­ lat szerint kidolgozandó végleges tervek és költség­ vetés elkészittetésével egy albizottság bizatott meg, Bizony Ákos főgímn. igazgató-tanácselnök elnöksége alatt Mikuleczky István főgondnok, Dr. Csáthy Szabó István, Pataky Sándor igazgató-tanácsosokból és Dr. Ko­ vács Gábor igazgatóból, mely albizottság, az igazgató­ tanács felhatalmazása folytán, Adler Károly városi fő­ mérnökkel kötött szerződést, a ki kötelezte magát, hogy a részletes terveket és költségvetést 1895. decz. 15-ig el fogja készíteni oly módon, hogy azok alapján, ha a miniszterium véglegesen jóváhagyja, az épitke­ zésre az árlejtést ki lehessen hirdetni.

27 A gimnázium tervbe vett új épitkezésének ügye városunk lelkes polgárságát és előljáróit, sőt a me­ gyét sem hagyta hidegen. Hálával és igaz elismerés­ sel kell megemlékeznünk a városi képviselőtestület azon nemes tettéről, hogy Soltész N. Kálmán kir. taná­ csos polgármester indítványára a főgimnázium épitésére a város részéről 30,000 frtot szavazott meg, és azt a magyar haza ezredéves fennállásának emlékéül óhajtja tekintetni. Hasonló nemes indulatból származott vár­ megyénk 1895. okt. 28-án hozott azon határozata, mely szerint Dr. Miklós Gyula főispán és Lévay József alispán indítványára tanintézetünk építésére 15,000 frtot szavazott meg. Ime tehát, biztató jövő áll előttünk. Tanintéze­ tünk az állam hathatós segélyével, városunk, várme­ gyénk bölcs kormányzóinak örök hálára kötelező szí­ vességével, egyházi és iskolai előljáróink gondoskodó jóakaratával nem sokára a kor minden követelményé­ nek megfelelő épületben, a kor színvonalán álló be­ rendezés mellett, törekvő tanári karával, szorgalmas ifjúságával nemcsak a közoktatás általános szükségét fogja pótolni, hanem úgy egyházunknak, mint váro­ sunknak, vármegyénknek is méltó büszkeségét fogja képezhetni.

II

Az iskola kormányzása. Az 1885. évben kiadott főgimnáziumi történet 92 — 100 lapjain levő rész folytatása.

Az 1885. évben Debreczenben tartott egyetemes zsinat a nevelés és oktatás szervezésének rendezését sok teendői miatt a konventre bízván, ezen testület az egyes egyházak és kerületek sajátos intézkedései szerint alakúit tanintézeteket még ez időszerint nem látta czélszerűnek teljesen egyenlő szervezetűekké tenni, hanem meghagyta az azok igazgatására és kormány­ zására nézve kifejlett eljárásokat. Az 1891—92-ben Budapesten tartott egyetemes zsinat azonban a köznevelés és közoktatás szerveze­ tét már az egyházi törvényekbe beillesztvén, a 4 6 3 — 4 8 5 . szakaszokban a gimnáziumok szervezetét is rendezi és a 4 8 1 . szakaszban azok élére igazgató-tanácsot állít, melynek legalább 9, legfölebb 19 tagja van. Ezen egyházi törvények az 1894. ápril 17—18-án Miskolczon tartott egyházkerületi gyűlésben kihirdet­ tetvén, iskolai tanácsunk is igazgató-tanácscsá alakúit át, és miután az egyházi tanács 1893. márcz. 26 án annak elnökéűl Bizony Ákos ügyvédet, a tiszáninneni egyházkerület ügyészét, az 1893. jan. 19 én 81 éves korában — mindnyájunk igaz fájdalmára — elhunyt bölcs kormányzónknak Bizony Tamásnak, érdemekben atyjához hasonló fiát választotta meg: azonnal meg­ kezdte tevékenységét. Az 1894. ápr. 17—18-án tar­ tott egyházkerületi közgyűlés utasítván, hogy a gim­ názium rendtartási és fegyelmi szabályzatát, az egy­ házhoz és a kerülethez való viszonyának, valamint az

29 államsegély igénybevétele következtében módosult helyzetnek figyelemmel tartása mellett készitse el és helybenhagyás végett mutassa be, ezen nagyfontos­ ságú rendszabályokat a tanárikar munkálata alapján el is készítette, és az egyház presbyteriumának, vala­ mint az egyházkerület 1 8 9 5 . május 8-án tartott köz­ gyűlésének megerősítése után életbe is léptette. Ezen szabályzat iskolai életünk minden ágára kiterjedvén, teljes rendet és szabályosságot van hívatva főgimná ziumunk minden ügyében előidézni. A szabályzat egész terjedelmében a következő :

Rendtartás

és fegyelmi szabályok a miskolczi ev ref. főgimnáziumban,

A főgimnázium igazgatása és hatóságai. 1. §. A miskolczi ev. ref. főgimnáziumot az 1891—93. évi zsinati törvények 478. § a értelmében igazgatják és abban az oktatás ügyét intézik: 1. az igazgató és annak vezetése alatt a tanárok s a tanári testület. 2. Az igazgató-tanács és egyháztanács. 3. A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület és az egyetemes konvent. Az igazgató-tanár. 2. §. Az igazgató-tanár a rendes tanárok által ajánlott három jelölt közül az igazgató-tanács által az e czélból külön kihirdetett gyűlésen, melyen a tanács tagjai legalább két-harmadrészének jelenléte szükséges, a zsinati törvény 479. §-a ér­ telmében hat évre választatik. 3. §. Az igazgató-tanár a tanári testületnek vezetője, a tanári széknek elnöke, az igazgató tanácsnak tagja. 4. §. Az oktatást és nevelést az egész intézetben a tan­ terv és rendszabályok értelmében összhangzatosan vezeti, fel­ ügyel arra, hogy úgy a tanárok, mint a tanulók pontosan tel­ jesítsék kötelességeiket; ezért közvetlen felügyeletet gyakorol az egész intézet felett tanulmány és fegyelem tekintetében és ezért első sorban felelős. 5. §. Kötelessége mindarra felügyelni, ami a növendékek­ nek úgy a jó erkölcsben, mint a tudományokban való előhaladására befolyással van, szemmel tartja tehát, hogy mindenik tanár pontosan teljesítse kötelességét s hogy tantárgyát a meg­ állapított tanterv értelmében és keretében tanítsa, e czélból

30 minden egyes tanár tanóráit koronként meglátogatja, figyelem­ mel kiséri tanítása módját és eredményét, tudomást szerez a házi feladatokról és azok javítási módjáról. Ott, hol mulasz­ tást, hiányt vesz észre, utólagosan, semmiesetre sem a tanuló ifjuság előtt, megteszi jóakaró észrevételeit és az esetleg szük­ séges intézkedéseket. 6. §. Az órarendet, a tanári testület közös tanácskozása után, idejében elkészíti, és annak megtartása felett őrködik. 7. §. A hatáskörébe eső fegyelmi ügyekben bíráskodik. 8. §. A tanári széket a szükséghez képest összehívja s abban a tanácskozást vezeti. 9. §. Gondoskodik a felsőbb hatóságok által kiadott tör­ vények, szabályok, rendeletek, utasítások, valamint a tanári szék által hozott határozatok pontos végrehajtásáról. 10. § A tanulók felvételét eszközli, a beírási könyvet vezeti, a más vallásu növendékek névsorát az illető vallásta­ nárokhoz a beírás után átteszi, kiktől egyszersmind az évhar madi értesítők, valamint a bizonyítványok tanjegyeinek meg­ állapítása idejéig a taunlók előmeneteleiről szóló jelentéseket pontosan bekívánja, s őket a vallástanításban ellenőrzi, 11. § Az évharmadi értesítőket aláírja, a bizonyítvá­ nyokat aláirja. megpecsételi, kiadja, s azokról nyilvántartási könyvet vezet; a tanév végén tanártársai segítségével a sta­ tisztikai adatokat elkészíti és a tanintézet állapotát híven elő­ tűntető "Értesítő"-t szerkeszt és ad ki. 12. §, A tanulóknak istenitiszteleteken és ünnepélyeken tanári felügyelet alatt történő megjelenéséről gondoskodik. 13. §. Tanártársainak betegség vagy más ok miatt be­ következett és lehetőleg jókor jelentendő akadályoztatása ese­ tén a tanórák betöltéséről és az akadályozott tanár helyettesí­ téséről, esetleg az osztály foglalkoztatásáról intézkedik. 14. §. Az intézet helyiségeire, könyv- és levéltárára, mu zeumaira, taneszközeire, bútoraira s ezek őreire felügyel; az igazgatói irodai dolgokat, levelezéseket végzi, s az iskola hi­ vatalos pecsétjét, őrzi. 15. §. A beírási, bizonyítvány és egyéb dijakat, jótékonyczélú gyűjtések összegeit beszedi s azokról a tanári szék­ nek beszámol, s a beszedett összegeket illetőségi helyökre juttatja. 16. §. Egyáltalában tiszte külön megbízás és felszólítás nélkül is, egyedűl az intézet javát és érdekét tartva szem előtt, a körébe eső minden fontosabb esetről az igazgató-tanács elnökét értesíteni, illetőleg a teendők iránt indítványt tenni. 17. §. Tanóráinak száma a zsinati törvény 469. §-a ér­ telmében 12-nél több nem lehet.

31 Osztályfőnök. 18. §. A tanáriszék minden egyes osztály számára, lehe­ tőleg már az iskolai év utolján a következő iskolai évre osz­ tályfőnököt választ. 19. §. Az osztályfőnök a vezetésére bízott osztályban a tanításnak és nevelésnek egységes szellemben való kezelését, s a fegyelem szigorú fentartását minden módon ápolja és elő­ segíti. E czélból az osztályában tanító tanárokkal időről-időre értekezik ; az osztály névkönyvét rendesen és pontosan vezeti ; ezt és a róla vett másolatot a tantárgyakból adott érdemje­ gyek bejegyzésével s az osztályról szóló hivatalos statistikai adatok összeállításával együtt az évzáró vizsga után az igaz­ gatónak a lehető legrövidebb idő alatt átszolgáltatja ; az évharmadi értesítőket és évvégi bizonyítványokat a megállapí­ tott minta szerint kiállítja s az igazgató aláírása, megpecsételése után a tanulóknak kiosztja. 20. §. A tanulókat szállásaikon időnként meglátogatja, igazolatlan óramulasztásaikat az igazgatónak bejelenti s a fe­ gyelmi büntetésekről szülőiket vagy gyámjukat értesíti, kellő­ leg igazolt esetekben a tanulóknak egy napi távollétre enge­ délyt ad, ezt azonban az igazgatónak minden esetben bejelenti. Az egyes tanárok. 21. §. A tanárok a zsinati törvények 467—468. §-ai szerint vagy a fentartó testület, a miskolczi ev. ref. egyház presbyteriuma által választatnak az igazgató-tanács ajánlata alapján, vagy a kormánynyal kötött szerződés értelmében az igazgató­ tanács meghallgatása mellett a magyar kir. vallás és közokta­ tásügyi kormány által neveztetnek ki. 22. §. Rendes tanári hivatalukat székfoglaló értekezéssel foglalják el s az igazgató-tanács előtt feleskettetnek. 23. §. Az országos nyugdíjintézetnek az 1894. X X V I I . t. cz. értelmében kötelezett tagjai. 24. §. Kijelölt vagy elvállalt tantárgyaikat a tanterv és a tanáriszék megállapodása szerint tanítják, igyekezvén a tananyagot pontosan elvégezni és jól megtanítani, s tanításaikban nem csupán a tantárgyaik körébe eső ismeretek közlésére szo­ rítkoznak, hanem az egész tanfolyam eredményéűl kitűzött műveltséget, mint czélt, folytonosan szemök előtt tartják s a többi tanszakok tanáraival igyekeznek oly összevágólag mű­ ködni, hogy a tanulóknak az oktatás által úgy értelmök, mint jellemök képeztessék. 25. §. A szakmájukban szükséges és az intézetben eset­ leg hiányzó taneszközök beszerzésére jókor figyelmeztetik az igazgató útján a tanári széket, hogy azok kellő időben megszereztethessenek.

32

26. §. Az órarendben kijelölt tanóráikra rendesen és pontosan megjelenni s azokat jó rendben végig kitartani, óra végén az elvégzett tananyagot röviden és érthetően az osztálykönyv e czélra szolgáló rovatába bejegyezni, az óraközökben pihenésűl és a tanterem szellőztetésére szolgáló 10 percz alatt az épület helyiségeiben és udvarán a fegyelmet fentartani kötelesek; akadályoztatásuk esetén pedig az igazgatót idejében értesíteni tartoznak, hogy kellő helyettesitésükről gondoskod­ hassék, a helyettesitésre felszólított tanár pedig távollevő tanártársa óráját betölteni tartozik 27. §. A zsinati törvény 469. §-a értelmében heti 20, a rajztanár heti 24 óránál többre nem kötelezhető. 28. §. A tanárok hivatásuk betöltésében akadályúl szol­ gálható tisztséget vagy megbízást el nem fogadhatnak ; és az igazgató-tanács engedélye nélkűl sem más intézetben nem ta­ níthatnak, sem a főgimnázium növendékeinek magánórákat nem adhatnak. A tanári szék. 29. §. A tanári testület tagjai képezik a tanári széket, mely az igazgató-tanár elnöklete alatt a rendes és helyettes tanárokból áll, ez utóbbiak azonban szavazati joggal nem bír­ nak Jegyzőjét saját tagjai közűl egy évre választja és a meg­ választott, a ki egyszersmind az igazgató-tanácsnak is jegyzője, ezen hivatalát egy évig viselni tartozik. 30. §. A tanári szék gyülésén minden tanár pontosan megjelenni, s azon végig jelenlenni tartozik, legyőzhetetlen akadályoztatását az igazgatónál előre jelenteni, esetleg utólag igazolni köteles. Érvényes határozatok hozatalára szükséges, hogy a rendes tanárok közűl a felénél egygyel több jelen le­ gyen. A megjelent rendes tanárok általános szótöbbséggel és személyi ügyekben mindig titkos szavazattal döntenek. Egyenlő szavazat esetén az igazgató szavazata dönt. 31. §. A tanári szék a tanításnak és nevelésnek egysé­ ges szellemben és összhangzásban folyásáról ; s e czélból a középiskolákról szóló törvény és a felsőbb hatóságoktól érke­ zett leiratok, rendeletek és utasitások helyes végrehajtásáról, — ha azok az igazgató által el nem intézhetők, — gon­ doskodik. 32. §. A tantárgyakat az oktatás érdekeire, valamint az egyes tanárok képességeire való tekintettel kiosztja, a bevett tanterv alapján a szükséges tankönyvek jegyzékét elkésziti s megállapodását az iskolai évet befejező igazgató tanácsi ülés elé a következő évre való jóváhagyás végett beterjeszti. 33. §. Az új tanúlók felvétele felett, ha azok az iskolai rendtartás értelmében az igazgató által már bevehetők nem volnának, határoz.

33 34. §. A vizsgálatok idejéről, rendjéről s az iskolai ün­ nepélyek rendezéséről, a tápintézeti helyek, ösztöndíjak, tandíj­ mentességek s bárminő iskolai jótétemények adományozásáról az igazgató-tanács elé javaslatot terjeszt. 35. §. A tanulók felett a fegyelmi szabályzat által meg­ határozott esetekben ítél. 36. §. A tanintézet részére szükséges taneszközök beszer­ zéséről, valamint a tanári könyvtár számára a jelesebb szak­ munkák kijelöléséről gondoskodik. 37. §. Az osztályukat sikeresen végzett tanulókat fölebbviszi, s a nem megfelelő osztályzatúakat az iskolai rendtartás és törvény értelmében javítóvizsgálatra vagy osztályismétlésre útasítja. 38. §. A tanári állásoknak mind ideiglenes, mind rendes betöltése alkalmával az igazgató-tanács elé a pályázók közül alkalmas jelölteket terjeszt. 39. §. Az osztályfőnököket választja. 40. §. A megállapított tanterv keretében a tananyag módszeres felosztása és a tanítás egybevágó menetének meg­ beszélése s az órarend megállapítása czéljából minden évharmad elején a tanítás tényleges megkezdése előtt m ó d s z e r ­ t a n i tanácskozást tart, melyen elejétől végig minden tanár jelen lenni tartozik. Ezen tanácskozásoknak feladata megálla­ pítani az iskolai és házi feladatok számát és idejét, kijelölni az olvasmányokat, s a könyv nélkül megtanulandó irodalmi darabokat. Különös figyelem fordíttatik arra, hogy azon tan­ tárgyakra nézve, melyek két vagy több tanár között oszlanak meg, a szükséges egyöntetűség, a kellő összefüggés és egybevágás eléressék, hogy minden egyes tanár az összes végzen­ dőkről necsak általában, hanem azok részleteire, sőt a köve­ tendő eljárásra nézve is kellő tájékozást nyerjen. 41. §. A tanítás menetének és eredményének megállapíthatása, így annak ellenőrzése végett, hogy az egyes tantár­ gyakban milyen a haladás : október utolsó hetében, február és május hó közepén e l l e n ő r z ő tanácskozmányokat tart. Az osztályfőnökök végig menve osztályuk névsorán : minden egyes tanár elsorolja minden egyes tanulóról saját észrevéte­ leit, azután közös megállapodás útján kijelölik, hogy mely ta­ nulók méltók a dicsérésre, intésre, esetleg megrovásra. Az egyes osztályok után az egész intézet tanulmányi és fegyelmi állapo­ tának meghatározása következik és az egyes osztályok irányá­ ban követendő eljárás (dicsérés, megrovás) állapíttatik meg. A tanulókra vonatkozó megintés és dorgálás a szülőknek vagy gyámoknak az ellenőrző tanácskozás után az igazgató által azonnal tudtokra adatik, hogy alkalom nyíljék a bajt a szülők segítségével idejében orvosolni. Az évharmadi értesítők kiadása előtt szintén tartatnak ilyen ellenőrző tanácskozások, de ekkor 3

34 minden növendék minden tárgyból tanjegyet kap és szüleik az évharmadi értesítők útján értesíttetnek. Az igazgató-tanács. 42. §. A tanáritestület felett áll az igazgató-tanács, mely­ nek (a zsinati törvények 481. §-a értelmében) 19 tagja van. Ezek: 1. az egyháztanács által választott elnök ; 2. az egy­ ház gondnoka ; 3. a 3 rendes lelkész ; 4. az egyháztanács által választott 10 tag ; 5. a főgimnázium pénztárnoka ; 6. a főgimnáziumi igazgató ; 7. a tanáriszék által 3 évre választott két tanár. A tanács jegyzői teendőit a tanáriszék jegyzője végzi, kinek azonban szavazati joga nincsen. Az igazgató-tanács elnöke és a 10 választott tag 6 évre választatnak, a tagok fele része azonban 3 évenként kilép s helyeik új választás útján töltetnek be ; a kilépettek újból meg­ választhatók. Az első 3 év leteltével 5 tag kisorsoltatik, ez­ után pedig mindig azok lépnek ki, a kik a 6 évet már kitöl tötték. Az időközben megürült helyek azonnal betöltetnek, az így megválasztottak megbízatása addig tart, a meddig előző­ jének megbízatása tartott volna. 43. §. Az igazgató-tanácsot az elnök hívja össze ; aka­ dályoztatása esetén őt az egyháznak hivatalkorra nézve leg­ idősebb lelkésze helyettesíti. Érvényes határozatok hozatalára az elnökön kivül legalább hét tagnak a jelenléte szükséges, kik általános szótöbbséggel döntenek ; egyenlő szavazat esetén az elnök szavazata dönt. 44. §. Az igazgató-tanács hatáskörébe tartozik a zsinati törvény 418. §-a értelmében az intézet mindennemű ügyeinek ellenőrzése, az iskolai törvények és rendtartások végrehajtá­ sára s általában az intézet vallás-erkölcsi életére való felügye­ let s a tapasztalt hiányok orvoslása iránti intézkedés, a taná­ rok netaláni fegyelmi vétségeinek a főhatósághoz való jelen­ tése ; ez okból részt vesz az igazgató tanács az iskolai év megnyitásában, befejezésében, az intézet ünnepélyeiben, felül­ vizsgálja a tanári szék által hozzá beterjesztett tantárgy-beosz­ tást, beveendő könyvek jegyzékét, beküldheti tagjait a tan­ órákra a tanterv gyakorlati alkalmazásának megvizsgálására, határoz a vizsgák ideje és rendje felett s azok ellenőrzésére saját kebeléből bizottságot küld ki. 45. §. Választja az igazgatót, pénztárnokot, könyvtárno­ kot, a természettani és természetrajzi muzeumok őreit, a tápin­ tézet, tornászat, énekkar felügyelőit, fogadja az iskolaszolgákat 46. §. Őrködik a főgimnázium ingó és ingatlan vagyona fölött, hogy azok az alapítványok, végrendeletek s határoza­ tok szerint rendeltetési czéljokra fordíttassanak ; az iskola mindennemű jótéteményeire, mint ösztöndíjakra, tandíjelenge-

35 désre, tápintézetbe való felvétel felett, a tanári szék vélemé­ nyének meghallgatása mellett végérvényesen határoz. 47. §. A tanintézet évi költségvetését a pénztárnok által idejében elkészítteti, megállapitja és jóváhagyás végett az egyháztanácshoz beterjeszti s gondoskodik, hogy úgy a költ­ ségvetésben foglalt, mint esetleg a rendkivül felmerűlhető ki­ adások az igazgató-tanács elnöke által s 20 frtnyi összegig az igazgató által annak idejében utalványoztassanak, az iskola bevételeiről és kiadásairól a pénztárnok által, valamint a táp­ intézet, könyvtár, szertárak felügyelői által a reájok bizott in­ tézményekről vezetett számadásokat évről-évre idejében meg­ vizsgálja, s azokról, valamint a főgimnázium anyagi állásáról az egyháztanácshoz jelentést tesz. 48. §. A tanárikar tagjainak tartósabb betegeskedése esetén, a tanári szék felterjesztésére, azok helyettesitéséről, s kellő dijazásukról gondoskodik ; a tanári állások változásaikor pályázathirdetésről és képesített egyének ajánlásáról a tanári­ szék véleményének meghallgatása után intézkedik. 49. §. A hivatalból felterjesztett vagy az illetők által felebbezett fegyelmi esetekben (mint a tanácslólag való eluta­ sítás és kizárás esetei) mint másodfolyamodású hatóság végér­ vényesen itél. 50. §. Törvényes ügyekben a főgimnáziumot egyénekkel, valamint testületekkel szemben, elnöke által képviselteti. 51. § Az igazgató-tanács üléseiről pontosan és tisztán vezetett jegyzőkönyvek elnöki hitelesítés után okmányaikkal együtt megőrzés végett a főgimnázium levéltárába helyeztetnek. Az egyház-tanács. 52. §. Az egyház-tanács mint az iskolafenntartó miskolczi ref. egyházat képviselő-testület. 1. Választja az igazgató tanács elnökét és 10 tagját, to­ vábbá a rendes és helyettes tanárokat azok kivételével, kik az állammal kötött szerződés értelmében a vallás és közokta­ tásügyi miniszter által neveztetnek ki. 2. Megvizsgálja és jóváhagyja az igazgató-tanács által hozzá felterjesztett iskolai költségelőirányzatot és számadásokat, s az utóbbiakra nézve megadja a felmentvényt a számadó pénztárnoknak. 3. Határoz a fontosabb vagyoni kérdésekben, mint az iskolai vagyonok elidegenítése, átváltoztatása, vagy megterhe­ lése, új építkezések, nagyobb átalakítások, vagy javítások stb. 4. Megállapítja a tanári állások számát s azok javadalma­ zását, nemkülönben az iskolai hivatalnokok és szolgák fizetését. 5. Felügyel a főgimnáziumra úgy vagyoni, mint szellemi tekintetben s a tapasztalt hiányok orvoslása iránt intézkedik.

36 6. A vagyonkezelés tekintetében évenként jelentést tesz az egyházker. közgyűlésnek. Tanulmányi rendtartás. 53. §. Az iskolai év szeptember hó 1-én kezdődik és a következő év junius hó végéig tart. 54. §. Az iskolai év mindenkor istenitisztelettel nyittatik meg, melyen a tanárok és az igazgató-tanács tagjai testületi­ leg megjelennek. Istenitisztelet végeztével a fegyelmi szabá­ lyok a tanulók előtt felolvastatnak s ezen megható és ünnepé­ lyes időpontban az igazgató-tanács elnöke, esetleg az igazgató az ifjúsághoz alkalmi beszédet intéz. 55. §. A tanulók szabályszerű felvétele az összes ifju­ ságra nézve az igazgató ; azután az egyes osztályokra nézve az osztályfőnökök által történik szeptember 1—8. napjáig ; az ezen időn túl jelentkezőket szeptember 15 ig a késedelem okának igazolása mellett a tanári szék, a még később jelentkező­ ket pedig csak a főhatóság veheti fel, mely esetben a tanári kar kivánatára az addig végzett tananyagból vizsgálatot tenni kötelesek. 56. §. Minden tanuló, minden évben felvétetése alkalmá­ val felvételi díjat és az igazgató-tanács által meghatározott és a felsőbb hatóságok által helybenhagyott tandíjat tartozik fél­ évenként előre fizetni. A tandíj fizetésének pontosan kell tör­ ténnie szeptember elején az osztályfőnök által történt beírás előtt és február hó első nyolcz napján. A tandíjelengedésért folyamodók szegénységöket és tanúlásbeli előmenetelöket hite­ les okmányokkal igazolni tartoznak. 57. §. Az első osztályba az 1883. X X X . t.-cz. 10. § a értelmében olyan növendékek vétetnek fel, kik életök kilenczedik évét már betöltötték, de 12-ik évőket meg nem ha­ ladták és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyitványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy ha­ sonló mértékű képzettséggel bírnak. E felvételi vizsga díja 10 frt. Tizenkét évesnél idősebb tanuló felvétele felett a tanári szék határoz. 58. §. Más középiskolából jővő növendékek az elhagyott tanintézet bizonyítványával tartoznak igazolni, hogy a közvet­ len előbbi osztályban kielégitő sikerrel tanúlták főgimná­ ziumunk tantárgyait. Ezen átlépés is rendesen csak a tanév elején történhetik ; évközben más tanintézetből jövő tanuló, a tanári szék által és a változtatás okának kellő igazolása mel­ lett vétetik fel. 59. §. A reál- vagy polgári iskolából tanintézetünkbe átlépni óhajtó tanúlók azon tantárgyakból, melyeket az illető iskolákban vagy épen nem, vagy nem tantervünk terjedelmé-

37 ben tanultak, felvétetésök előtt osztályonként és tantárgyanként pótló vizsgát tenni kötelesek ; ezen vizsgálat díja tantárgyan­ ként és osztályonként 4—4 frt. 60. §. Más tanintézetből tanácslólag elutasított vagy ki­ zárt tanuló fölvétele felett a tanári szék véleményének meg­ hallgatásával az igazgató-tanács határoz. 61. §. A felvett tanulók rendes és magán tanulók le­ hetuek, de nyilvános oktatásban csak a rendes tanulók része­ sűlnek és az év elején rendesnek felvett tanuló fontos okok nélkül magántanuló azon év folyamán nem lehet. Egy egy osz­ tályban 60 növendéknél több rendszerint nem lehet. 62. §. A felvételre és beírásra minden tanuló személye­ sen és atyja, anyja vagy gyámja, illetőleg azok külön meg­ bizottja kíséretében tartozik az igazgatónál a kijelölt idő alatt jelentkezni. Azok a szülők vagy gyámok, a kik nem helyben laknak, gyermekök vagy gyámfiuk beiratásakor alkalmas he­ lyettest tartoznak bejelenteni, kire a házi felügyelet és nevelés tekintetében kötelességüket és jogukat átruházzák, hogy a gondviselésére bizott tanuló felől az igazgató és osztályfőnök értesítését elfogadhassa. 63. §. A tanintézetbe beírott tanulók a tanulásra az is­ kolai hatóságok által elfogadott tankönyvet tartoznak hasz­ nálni, ezért szüleik vagy gyámjaik őket a szükséges tanköny­ vekkel és taneszközökkel a leczkeórák megkezdése előtt ellátni kötelesek. 64. § Az évi tanfolyam három szakra oszlik, úgy, hogy az első harmad karácsonyig, a második ápril l-ig, illetőleg a husvéti szünidőig ; a harmadik az iskolai év végeig tart. A tananyag az első és második harmadban elvégzendő, s a har­ madik szak ismétlésre szolgál. 65. §. A tanév közben adandó szűnidők a következők : A vasárnapokon és ünnepnapokon kivül 1) október második felében, az I. harmad közepe táján a tantermek gyökeres tisz­ togatása czéljából 8 nap, szombat déltől más vasárnap estig. 2) karácsonyra deczember 22-ike estvéjétől kezdve január hó 3-ának estvéjéig. 3) a második évharmad közepetáján a tan­ termek tisztogatása czéljából 4 nap. 4) husvétra virágvasár­ naptól husvét utáni szerdán estig. 5) Pünköstre az ünnepeket megelőző és követő 1—1 nap. 66. §. Minden tanév végén minden osztályban nyilvános vizsgálat tartatik, az igazgató-tanács küldötteinek jelenlétében, az osztályt tanító tanárok közreműködésével. Ezen vizsgáló­ bizottság a vizsga eredménye és az évi tapasztalat alapján állapítja meg minden egyes tanulónak az egész éven át tanu­ sított magaviseletére és előmenetelére vonatkozó bizonyítványa tanjegyeit. A magaviselet jelzésére négy fokozat használtatik : jó, szabályszerű, kevésbbé szabályszerű, rossz. A rossz fokozat

38 mellett a megrovás oka is kitétetik. A tanúlmányi előmenetel jelzésére szintén négy fokozat alkalmaztatik : jeles, jó, elég, elégtelen. 67. A gimnáziumunkba szabályszerűen beirott magánta­ núlók az e czélra meghatározott s velök előre tudatott időben, az igazgató-tanács és tanárikar tagjai előtt teszik le vizsgála­ taikat A vizsga irásbeli és szóbeli s egy év alatt rendesen csak egy osztályból tehető le. Osztályok összevonását, azaz a vizsgának egy év alatt két vagy több osztályból való letehetését az 1883. X X X . t.-cz. 14. §-a alapján a felekezeti fő­ hatóság ajánlatára a vallás- és közoktatási miniszterium en­ gedi meg. 68. §. Az egy osztályra terjedő magán-vizsga díja a beiratási és tandíjon kivül 40 frt, mely az igazgatónál a vizsga megkezdése előtt lefizetendő.

Fegyelmi

szabályok.

Erkölcsi magaviseletre vonatkozó szabályok. 69. §. A tanúló úgy beszédében, mint tetteiben s egész magaviseletében a műveltség, illedelem, tiszta erkölcs követe­ léseihez tartozik alkalmazkodni, ennélfogva minden oly beszéd­ től és cselekedettől tartózkodnia kell, mely által azokat meg­ sértené, vagy bárminő botránykozásra adna okot. 70. §. A tanúló tanárai, mint legközvetlenebb előljárói iránt tisztelettel és engedelmességgel tartozik. Hasonlóképen kötelessége úgy az egyházi, mint az iskolai előljáróság tagjai iránt tisztelettel viseltetni és tiszteletének művelt egyénhez illő módon kifejezést adni. 71. §. A tanulók vasárnapokon és ünnepeken a fennálló iskolai szabályzat szerint a téli időben csak áldozatok alkal­ mával tanári felügyelet mellett templomba járnak ; más vallá­ suak szertartásai iránt tiszteletlenséget nyilvánítaniok szigoruan tiltatik. 72. §. Az intézet növendékei mint testvérek tartoznak egymást szeretni és becsülni. Egymást szándékosan megsérteni, gúnyolni, kisebbíteni nem szabad ; a vett sérelemért önmaguk­ nak elégtételt venni tilalmas. 73. §. A tanulónak ügyelnie kell úgy magaviseletében, mint ruházatában is a tisztaságra és illendőségre, főleg ha ün­ nepélyeken, közhelyeken jelen meg ; de otthon lakásán is, a hol a háziak iránt szintén illedelmes magaviseletet tartozik tanúsitani.

39 Tanulást és iskolai magaviseletet illető szabályok. 74. §. A. kötelezett tantárgyak a megszabott órákon min­ den növendékre nézve kivétel nélkűl kötelezők. 75. §. Ezeken kivűl a tanulók önként rendkivüli tantár­ gyakat is tanulhatnak, de az igazgatónak joga van a tanári­ szék határozata alapján a tanulót minden olyan esetben a rend­ kivüli tantárgyak tanulásától eltiltani, midőn az a rendes tan­ tárgyak rovására történik. 76. §. Az önként választott - rendkívüli tantárgy tanulása különben az év végeig kötelező a tanulóra nézve. 77. §. Az ifjúsági könyvtár használatával kapcsolatban a két felső osztály növendékei önképzőkört is alkothatnak a tanáriszék által megállapított szabályzat alapján egy tanár ve­ zetése, felügyelete és az igazgató ellenőrzése mellett. 78. §. Hasonlóképen alkothatnak egymás között zene-, gyorsíró-, torna-, olvasó-, ifjusági segélyegyleteket is, mindig tanáriszék által jóváhagyott alapszabályok alapján és szigorú megtartásával és csupán a tanintézet körében. 79. §. Azonban ha azt tapasztalná a tanárikar, hogy az egyleti tagság valamelyik tanulónál a rendes tantárgyak elha­ nyagolására vezetne, akkor neki az illető egylet tagságát azon nal eltilthatja, sőt szükség esetében az egész egyletet is fel­ oszlathatja. 80. §. A tanórák indokolatlan mulasztása lehető legszi­ gorubb beszámítás alá esik ; azért a mulasztás okát még a mulasztás tartama alatt tartoznak a szülők vagy helyetteseik az igazgatónál vagy az osztályfőnöknél késedelem nélkül be­ jelenteni s utólag hiteles bizonyítványnyal igazolni. 81. §. A ki igazolatlanul órát mulaszt, szülői az osztályfőnök által minden egyes esetben értesíttetnek ; e mellett ha az igazolatlan órák száma az ötöt eléri, a tanuló az igazgató által dorgáltatik meg és szülei vagy gyámja értesíttetnek ; ha tízre emelkedik, a tanáriszék által dorgáltatik meg és szülei vagy gyámja értesíttetnek ; ha pedig az elmulasztott igazolat­ lan órák száma az egy heti rendes órák számát eléri : a tanuló főgimnáziumunkból föltétlenűl elútasíttatik. 82. Ha fontos és elfogadható ok miatt valaki a tan­ órára meg nem jelenhet, elmaradására engedélyt tartozik kérni, egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőnöktől, több időre az igazgatótól. 83. §. A tanórára való későn jövés szintén mulasztás, és két elkésés egy igazolatlan órát számít. 84. §. A tanóra mulasztások a bizonyítványba és évharmadi értesítőbe bevezetendők. 85. §. A tanulónak kötelessége mindennemű iskolai fel­ adatát pontosan és jól elvégezni. A tanuló hanyagságáról szü-

40 lői, vagy azok helyettesei szabályszerűleg értesíttetnek, osz­ tályzata pedig hanyagságához mérten állapíttatik meg ; e mel­ lett fokozatosan és végre azzal büntettetik, hogy mint a ki kötelezettségének vagy nem képes, vagy nem akar megfelelni, mint a többire is rossz példa, az intézetből elutasíttatik. 86. §. A tanuló köteles minden tanszerét, könyveit, iro­ mányait rendben és tisztán tartani s az iskolában szükséges eszközöket magával felvinni. 87. §. A tanterembe minden tanuló fövegét levéve, ille­ delmesen tartozik belépni, s ott helyére ülve, rendben várni a tanárt, akit és az esetleg látogató iskolai igazgató-tanács és főhatóság tagjait tiszteletteljes felállással üdvözölni köteles. 88. §. A tanítás alatt a legkisebb csend- és rendzavarás is tilalmas ; az ezen szabály ellen vétő tanuló az osztályból azonnal kiutasíttatik, azután megbüntettetik. 89. §. A tanuló tartozik a reá kiszabott büntetést kiál­ lani ; ellenesetben büntetését sulyosbítja, sőt konok makacsság esetén a tanintézetből elutasíttatik. 90. §. Az iskola épületének, tantermeknek, bútoroknak, tanszereknek rongálása, bepiszkolása szigorúan tiltatik. A szán­ dékosan vagy könnyelműen kárttevő a kár megtérítésén kivül meg is büntettetik ; s ha a kár a tanórák alatt történt és a kártevőt kitudni nem lehet, a kárért az egész osztály felelős és azt megtéríteni s az ezért kiszabott büntetést kiállani tar­ tozik. 91. §. Az évharmadi értesítőt minden tanuló tartozik szüleinek vagy gyámjának aláirás végett átadni, s a következő évharmad első óráján az osztályfőnöknek visszaszolgáltatni. Az esetleg elvesztett értesítő helyett egy forint díjért új értesitő állíttatik ki s küldetik hivatalosan a szülőknek, illetőleg gyá­ moknak ; az értesítőt meghamisító tanuló pedig az intézetből azonnal kizáratik. 92. §. Az iskolai év végén minden tanuló minden tan­ tárgyából nyilvános vizsgát tenni köteles. A ki alapos ok nél­ kül a vizsga letételét csak egy tantárgyból is elmulasztaná, az a rendes díj mellett minden tárgyból magánvizsgát tenni tartozik. 93. §. A ki a vizsgán egy tárgyból elégtelen osztályza­ tot kapott, a következő iskolai év elején az e czélra kitűzött időben javító vizsgát tehet az ide vonatkozó szabályzat meg­ tartása mellett. A ki két rendes tárgyból kapott elégtelen osz­ tályzatot, az csak rendkivüli esetben a főhatóság engedélyével bocsáttatik javító vizsgára, mely esetben folyamodványát ju­ lius 15-ig az igazgató utján a főhatósághoz okvetlen be kell nyujtania. Kettőnél több tárgyból elégtelen tanjegyet kapott tanuló javító vizsgára semmiesetben sem bocsáttatik. 94. §. A javító vizsgának más intézetben való letehetését csak a főhatóság engedheti meg kellő igazolás mellett.

41 95. §. A ki a kitűzött időben javító vizsgára nem jelen meg, vagy elégtelen tanjegyeit kijavítani nem tudja, ügyének felebbezhetése nélkül osztályismétlésre utasíttatik. Második ja­ vító vizsga semmi esetben sem engedélyezhető. 96 §. Ugyanazon osztálynak kétszeri ismétlése meg nem engedtetik. 97. §. Az évzáró vizsgán elégtelen tanjegyet kapott ta­ nulók semminemü iskolai jótéteményben nem részesülhetnek. Az iskolán kivüli magaviseletet s egyéb viszonyokat illető szabályok. 98. §. A tanulónak a jó erkölcs és iskolai törvények kö­ vetelményeit az iskolán kivül is folyvást szeme előtt kell tar­ tania, így beszédéért, tetteiért az iskola falain kivül is felelős. 99. §. Köteles azért szállásának változtatását az igazga­ tónál mindenkor bejelenteni s ha azt tanárai nem helyeselnék, más szállást tartozik keresni. 100. §. A tanulónak szülői vagy gyámja nélkül nyilvános helyeken, pl. vendéglőben, sör- és kávémérésekben, tánczmulatságokban és hasonló helyeken megjelenni nem szabad. Minden szerencsejáték szigorúan tiltatik. 101. §. A dohányzás az I — V I . osztályú tanulóknak egy­ általában sehol, a két felső osztályúaknak is csak szállásaikon engedtetik meg. 102. §. A tanulónak bárhol lakjék is, télen 8, nyáron pedig 9 órán túl kimaradni csak szüleivel, esetleg gyám­ jával vagy osztályfőnöke engedélyével lehet. 103. §. A szülők által adott pénzt haszontalan dolgokra elvesztegetni, adósságot csinálni, bármi értékes és hasznos tár­ gyat eladni, zálogba tenni a legszigorúbban tiltatik és bün­ tettetik. 104. §. A tanulók egymás között bármely egyletet csak a tanáriszék engedélyével alakíthatnak, bármily jótékony czélra is csak a t a n á r i szék engedélye mellett gyüjthetnek ; az intézet körén és hatóságán kivül eső társulatnak tagjai pedig semmi szín alatt nem lehetnek. 105. §. Az iskolaszolgát hivatalos eljárásában gátolni vagy kijátszani sulyos büntetés terhe alatt tiltatik. 106. §. A ki pedig a polgári törvények szerint is bün­ tetendő vétséget vagy bűntényt követ el, az intézetből azon­ nal kizáratik. 107. §. Az iskolai bizonyítvány csak azon esetben ada­ tik ki, ha a tanuló az iskolai törvényekben előirt tartozásait kiegyenlítette.

42 108. §. A fegyelmi büntetések nemei. 1. A tanár által való magános figyelmeztetés és intés. 2. Osztályfőnök által való szigorú megfeddés az osztály előtt. 3. Az igazgató által való megdorgálás. 4. A tanáriszék elé idézés, mely ez alkalommal, ha szük ségét látja, tanácsolja a szülőknek a tanuló csendes eltávolítását a tanintézetből. 5. Bezárás a vétség fokozatához képest 6—12 óráig, munkával összekötve, s esetleg az iskolai jótéteményektől rész­ ben vagy egészben megfosztás. 6. Tanácsolólag elutasítás (consilium abeundi), mely ab­ ban áll, hogy az erre büntetett tanuló, ha magát megbecsüli, a tanév végéig megtűretik ugyan az intézetben, de a következő tanévre semmi esetre sem vétetik fel. 7. Kizárás az intézetből ; mely oly esetben, midőn az erkölcsi romlottság olyanfokú, hogy általa bármely intézet er­ kölcsisége veszélyeztetve volna : az ország összes tanintézetei­ ből való kizárásig fokozódhatik. A kizárásokat mind a névkönyvben, mind a bizonyít­ ványban ki kell tenni és a kizárt tanuló tanintézetünkben sem magánvizsgát nem tehet, sem ide még évek múlva sem térhet tanulónak vissza. 109. §. A fegyelmi büntetések a fegyelmi naplóba je­ gyeztetnek be, s a büntetések alkalmazásáról a szülőket vagy gyámokat az igazgató azonnal értesíti, midőn a tanulónak házi fenyíték alá vételét is megkívánhatja s a szülők beleegyezésé­ vel el is rendelheti. 110. §. Az intézetből a tanáriszék véleménye alapján az igazgató-tanács zárhatja ki a vétkes tanulót a következő esetekben: 1. Ha valamely tanuló irányában az iskolai törvények által megszabott javítási eszközök és módok minden siker nél­ kül kiséreltettek meg. 2. Ha valamely tanuló erkölcsileg botrányos magaviselete által az intézet növendékeinek erkölcsisége veszélyeztetve van. A kizárási határozat a főhatósághoz mindenkor felterjesz­ tetik, a szülőknek vagy gyámoknak is hivatalból megküldetik. 111. §. Minden kizárási esetben a tanáriszéknek az el­ járás egész folyamatáról részletes jegyzőkönyvet kell szerkesz­ tenie, fel kell venni bele a tanuló születési helyét, idejét, val­ lását ; a kizárás okaira vonatkozó tanúvallomások s egyébb bizonyítékok alapján hozott határozatot, annak kitüntetésével, hogy a kizárási határozat egyhangúlag vagy szótöbbséggel ho­ zatott-e? Az ügy így előkészítve terjesztetik fel az igazgató­ tanács elé határozathozatal végett. Hogy a kizárt tanuló az igazgató-tanács határozatáig lá­ togathatja-e az előadásokat, ez iránt a tanári szék intézkedik.

III.

A tanárikar, (Az 1885-ben kiadott »Főgimnázium története« 101 —130. lapján levő rész folytatása.)

A tanárikarban 1 8 8 3 . óta kevés változás történt. Gelenczei Miháltz Ödön 1887. jul. 10-én meghalván, helye Simon Gáborral töltetett be, és ugyanezen al­ kalommal egy új tizedik tanári tanszék is alapíttatott, és arra helyettes tanári minőségben négyesi Szepessy Mátyás választatott meg. Az 1 8 9 4 - 9 5 . évre a 7 0 0 0 frt államsegély 2 0 0 0 frttal felemeltetvén, minthogy főleg a természetrajz, földrajzi szak, továbbá a rajzoló geometriai és szabad­ kézi rajzi tanszék betöltése volt ez idő szerint a leg­ szükségesebb, előljáróságunk 1894. jul. 1-én Kiss La­ jos okleveles rajztanárt választotta meg a geometriára, Rumpf Frigyes tanárjelöltet pedig ideiglenes minőség­ ben a természetrajz és földrajz tanítására. Az 1895. május 7—8-án tartott egyházkerületi közgyűlés 110. sz. határozatával kifejezvén azon óhaj­ tását, hogy főgimnáziumunkban rendes vallástanári állás szerveztessék ; egyházi előljáróságunk 1895. aug. 17-én ezen állásra Csík Dániel eddigi egyik vallásta­ nárunkat, püspöki titkárt és segédlelkészt egyelőre ideiglenes minőségben választotta meg, oly föltétellel, hogy 8 0 0 frt fizetése az állami szerződés életbelépté­ től 1200 frtra fog emeltetni és rendes vallástanár leend. Iskolánk teljes berendezéséhez tehát még csak egy rendes tornatanári állás szervezése kell, de a melyet, míg állandó torna-csarnokunk nincsen, nem is

44 állíthatunk fel, így a tornát jelenleg is Pásztor Miklós okleveles tornatanár s elemi iskolai tanító tanítja. A múltakra vonatkozó változásokat illetőleg, a tanrendszer változásához képest az ezen iskolai törté­ net első részében a jelenleg is működő tanárok élet­ rajzában említett tantárgybeosztás sok részben meg­ változott, — e mellett a vallást 1885 -89-ig Illés Já­ nos, 1889—90-ben Dr. Tüdős István, 1 8 9 0 — 9 1 — 1894 -95-ig Csík Dániel és Tóth Béla segédlelké­ szek; a szabadkézi rajzot, melyet 1861-től 1889-ig Finkey József rendes tanár tanított, 1889. szeptember­ től 1893. júniusig Dr. Halász Sándor egyházker. főleánynöveldei tanár, 1 8 9 3 — 9 4 ben pedig Kemenczky Árpád okleveles rajztanár tanította, míg 1894. szept. elején a megválasztott Kiss Lajos okleveles rajztanár át nem vette. Az 1885. év óta választott új tanárok életrajza a következő : 74. Simon Gábor, született Bikfalván Háromszék megyében 1858. okt. 1-én. Gimnáziumi tanfolyamát a szászvárosi főgimnáziumban bevégezvén, a kolozsvári egyetemre ment, s ott az 1886. év június 10-én a classica-philologiai szaktárgyakból a középiskolai ta­ nári vizsgálatokat letette. Az 1884/5, 85/6. és 86/7. tanévekben a szászvárosi főgimnáziumban helyettes tanár volt, 1887. szept 1-étől a miskolczi ev. ref. fő­ gimnáziumban rendes tanár. 75. négyesi Szepessy Mátyás, született Sóstón Zemplénmegyében 1858. október hó 4-én, hol atyja földbirtokos, iskolánk egykori nagy pátrónusainak ivadéka volt. Középiskolai tanfolyamát a miskolczi ev. ref. főgimnáziumban, a kassai és budapesti ál­ lami főreáliskolában bevégezvén, a bölcseleti tudo­ mányokat a budapesti m. kir. egyetemen hallgatta, és 1883. decz. 3-án a magyar nyelv és irodalom, to­ vábbá a bölcseletből középiskolai tanári vizsgát tett, ezután egy évig az Ország-Világ lap munkatársa volt, 1885—86-ban, valamint 1886—87-ben a Dr. Szabó Alajos rákospalotai magánintézetében tanárkodott,

45 1887. szept. 1. óta a miskolczi ev. ref. főgimnázium­ ban helyettes tanár, 1895. jan. 4-étől óta pedig mint rendes tanár működik. 7 6 . Kiss Lajos született F.-Dobszán Abaujmegyében 1864. julius 26-án, középiskoláit Sárospatakon be­ végezvén, a budapesti tanárképző intézetbe lépett, melynek tanfolyamát elvégezvén, 1 8 9 1 . jun. 21-én kö­ zépiskolai és tanítóképezdei rajztanári oklevelet nyert. Ezen idő óta a budapesti képes lapok illustrátora, raj­ zolója volt, 1 8 9 4 . szept. 1-től fogva pedig a miskolczi ev. ref. főgimnázium helyettes, 1895. szept. 1. óta ren­ des tanára. 77. Rumpf Frigyes, született Új-Verbászon Bácsmegyében, 1866. okt. 4-én, középiskoláit Új-Verbászon, Szarvason és Halason elvégezvén, a budapesti egyetemre ment, a hol a bölcsészeti tanszakot végezte, közben egy fél évet a zürichi egyetemen töltött, ugyan­ csak Budapesten a földrajz és történelemből a tanári alapvizsgát letette, szakvizsgálata folyamatban van. A miskolczi főgimnáziumban 1894. szept.-től mint segéd­ tanár a földrajzot és természetrajzot tanítja. 78. Csík Dániel, született F.-Nyárádon, Borsod­ megyében 1864. okt. 19-én, középiskoláit, valamint a theologiai tanszakot is Sárospatakon végezte és 1888. szept. 10 — 11-én az első lelkészképesítési vizsgát le­ tette, a mely után az 1 8 8 8 — 8 9 . évben főiskolai szé­ nior és segédtanár lett. Az 1889/90. tanévben a jénai, majd a tübingai egyetemeken hallgatta a theologiai és bölcseleti tantárgyakat, 1890. szept. 5-től 1892. máj. l-ig a szalonnai egyházban segédlelkész, 1892. máj. 1-től pedig miskolczi segédlelkész s püspöki tit­ kár lett, s ezen állása mellett a miskolczi ref. főgim­ náziumban a vallást tanította, 1895. aug. 17-én ren­ des vallástanárrá választatott.

IV.

A tanúló ifjúság. Az 1883. évtől óta tanúló ifjúságunk általános jellemvonásai nem sokat változtak. Megnyugvással lát­ juk, hogy a régidőtől óta fennállott barátságos viszony a tanintézet növendékei között ma is megvan, vallási gyülölködés, nemzetiségi titkos törekvések ismeretlenek, a tanári-kar és igazgató-tanács iránti tisztelet ellen vétségek csak elvétve fordúlnak elő. A város nagy­ sága miatt az ifjúság benső erkölcsi életének kellő ellenőrzését ugyan a tanári-kar legjobb akarata mel­ lett sem teljesítheti, de mivel a legkisebb kihágás, vagy engedetlenség esetén tudatjuk a szülőkkel a nö­ vendékek magaviseletét, legtöbb esetben nem marad el a javúlás, és ritkán kell a csendes eltávolitás erős orvosságát alkalmaznunk. Nemcsak mi érezzük és tapasztaljuk, de az or­ szág egész tanári testülete ismeri, hogy a túlterhelés­ nek sulypontja főleg a túlhajtott óraszámban van, melynél fogva a növendékek még vasárnap is egészen el vannak foglalva a rendkivüli tárgyak óráival (ének, zene, könyvosztás, önképző-kör, rajz), és mindamellett örömmel jegyezhetjük fel, hogy kivált év elején töme­ gesen szoktak mégis vállalkozni a rendkivüli tárgyak­ kal való foglalkozásokra és az önképző-kör a négy felső osztály növendékeiből rendesen 1 2 0 — 1 3 0 tag­ gal alakúl meg, zene-egylet, olvasó-egylet, összhangzatos énekkar szerveztetik, a szabadkézi rajzot elegen tanúlják, sőt — a mit ugyan nem helyeselhetünk — sok szüle még ezek mellett magánúton is taníttatja gyermekét zongorára, más zenére, franczia-, angol-, németnyelvre, úgy hogy ha hozzászámítjuk még azon

47 időt, melyet naponként egy-két óráig nagyobb növen­ dékeinknek legalább fele a kisebb tanúlók magán­ tanítgatásával eltölt, valóban kevés ideje marad általábana tanúlóknak arra, hogy az iskolán kivül keressenek szórakozást, ha pedig a szigorú iskolai rendtartásnak megakarnak felelni és jó tanúlók akarnak lenni, bizo­ nyára meg kell pótolniok a nappal óráit még a késő estve óráival is, hogy a rendes tanítási órákra jól elkészüljenek és a kiszabott sok irásbeli dolgozatot elvégezzék. Egyáltalában nem azért, mintha talán a tanári­ kar terhét könnyíteni akarnám, de mert meggyőződé­ sem, hogy a közoktatásügyi kormánynak előbb utóbb az óraszámot kell leszállítania, ha az ismeretes túlter­ helésen segíteni akar, egy kis számítással belehet bi­ zonyítani, hogy milyen terhelő a növésben levő ifjú testére a poros, zárt helyiségekben eltölteni kényszerített órák nagy száma. A t a n ú l ó ugyanis hetenkint 2 9 — 3 0 rendes órára van kötelezve, melyekre vagy irásbeli dolgozattal, vagy könyvnélkül betanulandó szószedéssel, felmondandó leczkével, előadandó ver­ sekkel stb. előre el kell készülnie. Minthogy a 30 órából egy napra 5 óra esik : az előkészület a leg­ jobb tanúlónál is igénybe vesz 2 órát, de a közép­ tehetségűnél bizonyára többet. Ha ezen előkészűletet naponként 2l/2 órára tesszük, hetenként 17 1 / 2 óra lesz. Az önképző-kör, ifjúsági könyvtárból olvasókönyv kivétel 1—1 órát, szabadkézi-rajz hetenként 2 órát, az ének hetenként szintén 2 órát, a templomba menés 2 órát vesz igénybe ; ha még ezeken kivül esetleg valamely nyelvet, zenét, 2 — 3 heti órán tanúl, vagy nevelősködik naponként 1 — 2 órán, akkor a zárt le­ vegőben, sokszor füstös, poros helyiségben eltöltendő órák száma naponkint 9 — 1 0 órára emelkedik, mi jut akkor a lélek felfrissítésére szükséges játék és test­ mozgásra a nap óráiból, mert hiszen az iskolába való járás, az evés is elvesz naponként 1 órát legalább is a tanúlótól ? Hát még ha az iskola termei szűkek, az osztály népessége nagy, a tél erős hideg, a szellőzte-

48 tés veszélylyel jár, . . . ki ne látná be, hogy a napi rendes 5 óra is feszűlt figyelemben, s gyakran erős gondolkozásban eltöltve az élenyétől kizsarolt levegő­ ben... milyen túlfeszítő, ideg- és test-gyengítő az ifjúság gyengébb szervezetű tagjaira. Szerencse azonban, hogy még sem egészen olyan sötét a kép, mint a milyennek a kétszerkettő mutatja. Erre vall legalább az ifjúság általános kedélyállapota, mely a pálya nehézségeit vidám lélekkel állja ki, mindig tud magának időt nyerni arra, a mi neki igaz örömöket okoz. Ifjúságunk évi mulatsága rendesen a majális, ez az aranyos mulatság, mely ragyogó, mint az ifjú ke­ dély világa ; derűlt, mint a felette elterűlő tavaszi ég­ bolt, örömteljes, mint a gyermeki szív ; ez a mulatság az, mely városunk intelligentiáját rendesen együvé gyüjti a jótékony czél érdekében, az ifjúság örömére ma a városi népkert szép zöld fasorai közt, 1890. előtt pedig a görömbölyi Tapolcza fürdőben, még ré­ gebben a Tatárárkán, hova az egész gimnázium tanúló ifjúsága a tanári-kar vezetése mellett gyalog, zeneszó­ val, zászlókkal és dobokkal szokott kivonúlni. A régi jó patriarchalis mulatságot, mely a sok rögtönzött konyha, élelmiszerekkel, itallal megrakott számtalan kocsi közelében elfelejthetetlen emlékeket hagyott maga után sok miskolczi polgár, szüle és tanúló lel­ kében, felváltotta ugyan a modern élet kissé szabot­ tabb és finomabb mulatsága, de mindig bearanyozza azt az ifjú kedély vidámsága, s a növendékekkel együtt örvendő szülők jelenléte. Szép jellemvonását képezi ifjuságunknak, hogy évről-évre mindig nagy lelkesedéssel ünnepli meg márcz. 15-ét, részint önképző-körében, részint az iskola udvarán tartani szokott szavalatokkal, hazafias ének­ léssel, s a városban tett fáklyás körmenettel, melyen a tűzoltóság, az 1848 iki honvédegylet, a város aprajanagyja is lelkesen részt szokott venni. Ifjúságunk a tanári-kar iránti tisztelet-nyilvánitás­ ban a kiválóbb alkalmakat sohasem mulasztja el.

49 Igy 1886-ban nov. 1-én Finkey Józsefnek, 1 8 9 1 . okt. 10-én Halmy Gyulának, 1 8 9 3 okt. 7-én pedig Porcs Jánosnak tanári pályájuk 25-ik évfordulója al­ kalmával szép ünnepélyeket rendezett, hálája jeléül ezüst serleget adott, fáklyás menetet tartott, és álta­ lában elmondhatjuk, hogy ifjúságunk nem szokott meg­ feledkezni azon kötelességekről, melyekkel ezen iskola iránt úgy annak falain belől, mint kivül tartozik. A mi a tanúlók számát illeti, abban lényeges vál­ tozás e tiz év alatt nem történt. Ha tanintézetünk anyagi viszonyai megengedték volna, hogy a kormány által többször sürgetett párhuzamos osztályt csak az alsó két osztályban berendezhettük volna, bizonyára legalább 100-al több növendéke lett volna tanintézetünknek, mint jelenleg van. A tanúlók száma a következő volt: VIII. VII

VI.

V.

IV.

m.

II.

I.

Összes

1884—85.

62

51

48

49

37

51

55

70

423

1885—86.

54

61

42

48

37

47

51

72

412

1886—87.

63

38

42

40

30

48

52

81

394

1887—88.

45

37

31

28

35

51

57

73

357

1888—89.

41

36

27

45

48

61

69

73

400

1889—90.

38

30

38

41

41

52

57

78

375

1890—91.

33

30

41

44

45

53

58

67

371

1 8 9 1 - 92.

29

26

43

47

45

52

41

78

361

1892—93.

25

38

48

49

54

39

57

82

392

1893—94.

42

4o

48

48

37

52

57

76

400

1894—95.

35

43

44

42

37

45

71

83

400

Vallás szerint volt : 1 8 8 4 - 8 5 - b e n reformált vallású » » 1885 - 86-ban 1886 - 87-ben 1887—88-ban 1888—89-ben 1889—90-ben 1890-91-ben 1891—92-ben

145, más vallású 2 7 8 147, » » 265. 241. 153, 201. 156. 235. 165, 217. 158, 221. 150, 221. 140. 4

50 1892—93-ban reformált vallású 145, más vallású 247. 260. 1 8 9 3 — 9 4 ben 140, » » 245. 1894 95-ben 155, » Lakóhelyre nézve volt: 1 8 8 4 — 8 5 ben borsodmegyei 1885—86-ban » 1886 -87-ben » 1887—88-ban » 1888 -89-ben » 1889 90-ben 1 8 9 0 — 9 1 ben » » 1 8 9 1 - 9 2 ben » 1 8 9 2 — 9 3 ban » 1 8 9 3 - 9 4 ben

295, 317, 281, 268, 293, 283, 257, 263, 280, 269,

más vármegyei 128. » 95. » 113. » 89. » » 107. » 92. » 114. 98 » 112. » » 104.

Mindezen számadatok a hetvenes év ektől kezdve mintegy állandó jelleget nyomnak tanintézetünkre, mu­ tatják, hogy főgimnáziumunk tanulói leginkább Borsod­ megyéből, különösen Miskolczról valók, hogy a vallási arány leginkább a város felekezetek szerinti megosz­ lásának felel meg, és hogy növendékeink száma oly nagy és évről-évről annyi jelentkező tanulót el kell utasítanunk főleg az alsó osztályokban, hogy a párhuza­ mos osztályok felállítását szinte alig lehet már halaszt­ gatnunk, csakis az az oka, hogy a jelenlegi épületben több tantermet berendeznünk nem lehet ; de ha új épületünk lesz, bizonyára az alsó három osztályban párhuzamos osztályokat kell állítanunk.

V.

Az iskola tudományos gyüjteményei. a) A könyvtár. Az 1 8 8 3 — 8 4 . tanévben 10,831 kötetből állott nagy könyvtár a lefolyt tíz év alatt, az 1 8 9 4 — 9 5 . tanév végére, a hivatalos leltár szerint 7 3 1 4 önálló munkára 13,409 kötetben, 116 füzetre, 2 3 7 b e k ö t ö t t vegyes újságra, 1 6 8 4 kettős példányra és az iskolai értesítők évről-évre csoportosított csomagjaira szapo­ rodott fel, melyek a b. e. Jóni Tivadar által ajándé­ kozott szép szekrényekben vannak czímjegyzék szerint elhelyezve. Ezen letelt tíz év alatt legtöbbel járult gyarapí­ tásához a m. tud. akadémia a maga kiadványaival, Kun Bertalan püspök 44 kötettel, Solymossy Sámuel tanár hagyatéka 2 8 3 kötet, Rácz Ádám hagyatéka 31 kötet és 2 8 4 füzet, Matkovics Albertné urnő 127 kötettel, Dr. Szendrey János 6 kötettel, Szabó Ferencz német-eleméri r. kath. lelkész 43 kötettel és számosan mások kisebb adományokkal. A könyvtár gyarapítására és a folyóiratok jára­ tására évenként 3 0 0 frt fordíttatik. A tanárikar hasz­ nálatára évenként megrendeltetnek a Budapesti Szemle, Philologiai Közlöny, Magyar Nyelvőr, Századok, a tör­ ténelmi társulat közlönye, a Természettudományi köz­ löny, Hadtörténeti közlemények, Atheneum, Erdélyi Muzeum, Országos tanáregyleti közlöny, Földrajzi köz­ lemények, Magyar irodalomtörténeti közlöny, Annalen für Physik und Chemie, Protestans egyházi és iskolai lap, Protestáns szemle, Sárospataki lapok, Tornaügy, Herkules és Turul. 4*

52 b)

A

természettani

eszközök

és

szerek

tára.

A természettani szertárban az 1 8 8 3 — 8 4 . tanév végén kimutatott 643 db. 4 1 0 0 frt 49 kr. értékű esz­ közök a lefolyt tíz év alatt 6 7 9 darabra és 6 8 0 3 frt 49 kr. értékre szaporodtak fel. Az 1 8 9 4 — 9 5 . tanév végén ezen eszközök közűl a villamossághoz tartozik 237 db, a delejességhez 12, a légnyugtan és moztanhoz 35, a hangtanhoz 18, a fénytanhoz 169, az erőműtanhoz 80, a hignyugtan és moztanhoz 38, a hőtanhoz 25, a vegytanhoz 125 drb. A természettani szertár gyarapítására az iskolai pénztár évenként szintén 3 0 0 frtot ad ; de a beszer­ zett finom és drága eszközöknek még ez időszerint is nagy hátrányukra van, hogy az előadásokra le és fel kell őket hurczolni, így veszedelemnek, törésnek vannak kitéve. Remélhetjük azonban, hogy nem messze van tőlünk azon idő, midőn a kornak minden tekin­ tetben megfelelő előadó-terem fog a mellette levő szertárakkal az előadó tanár rendelkezésére s a tanú­ lók gyors okúlására állani. c)

A

természetrajzi gyüjtemény.

Valamint tiz év előtt, úgy még ma is szűk helyi­ ségben felhalmozott állapotban van természetrajzi gyüj­ teményünk és mindig csak vár arra, hogy alkalmas teremben korszerűleg rendezve legyen. Vannak pedig meglehetős számú és szép példányaink, az állatvilágból a város által iskolánk részére megszerzett Dr. Hermann-féle bogárgyüjteménynyel együtt mintegy 10,735 db, a növényvilágból mintegy 5 7 9 db. és meghatáro­ zott ásványokban 8 8 9 db. Az összesnek az értékét 1 0 0 0 frtra lehet becsülni. d)

A

történelmi

és

philologiai

szertár.

A történelem tanításához segédeszközökül szol­ gáló Langl-féle történelmi képek 61 dbban, valamint érem és pénzgyüjteményünk képezik mintegy magvát a később berendezendő ilynemű gyüjteményünknek

53 Ide számíthatjuk a Muhi-pusztán ásott őskori urnákat, tálakat, az Aquincumból hozott téglákat, régi földvá­ rakban lelt vaspánczélt, sisakot, sarkantyúkat, vas­ lándzsákat, továbbá olajba festett képeinket, gipsz mellszobrainkat, régi okleveleinket, pecsét-lenyomatain­ kat, Palóczy Lászlónak, Borsodmegye egykori híres követének arany billikumát, aranytollát, az egykori hí­ res betyárnak, Angyal Bandinak (családi nevén Ónody András gazdag földbirtokosnak) furulyáját, Borsodvár­ megyének középpallosát stb., melyek ezen gyüjtemény­ ben vannak elhelyezve, s melyeknek értékét meghatá­ rozni igen nehéz.

VI.

Az iskola jótékony egyletei. a) A

tanári nyugdíjintézet.

Az 1 8 6 8 évi népoktatási törvény folyományáúl 1872-ben az országos tanítói nyugdíjintézet felállíttat­ ván, főgimnáziumunk nyugdijintézetébe az ez ideig vele egy igazgatás alá és egy épületben elhelyezett elemi osztályok tanítói, a kik 1868. előtt mintegy előlépte­ tésűl gimnáziumi tanárok is lehettek, nem léptek többé be, és így ennek tagja a nyolcz gimnáziumi tanár maradt. Minthogy az alapszabalyok a húsz évig már szolgált, de folyton tanító tagoknak nyugdíjosztalékot biztosítottak a már esetleges özvegyekkel szemben i s : a nyugdíjra jogosult tagok száma a nyolczvanas évek­ ben igen felszaporodott úgy, hogy az évi osztalék egy-egy tag részére 84 frtra ment. Ezen körülmény sok panaszra szolgáltatott okot azon özvegyek részé­ ről, a kiknek férjeik hosszabb ideig szolgáltak és az igaz­ gató-tanács 1889. szept. 1-én uj alapszabályt léptetett életbe, mely mig egyfelől a szerzett jogokat épségben tartja, másfelől a szolgálati időt is beszámítja és így arányosabb és méltányosabb nyugdíjilletéket biztosít az özvegyek és árvák részére. Ugyanis főpontja az, mely szerint a tanári hivatalban teljesen eltöltött öt év után 30 százalék adatik az 1 0 0 0 frt összegben fel­ vett fizetés után, és ez az öt év után betöltött min­ den évi szolgálattal 2 — 2 százalékkal emelkedik mind addig, míg a nyugdíj az 1 0 0 0 frtot el nem éri. Az özvegy a férj illetőségének felét kapja nyugdíjul, az árvák pedig a férjet megillető nyugdij 1 0 — 1 0 száza­ lékát. (Alapszabályok 19 - 2 3 . §-ai.)

55 Az alapszabályok megengedvén a kültagoknak a kilépést és biztosítván számukra befizetett tőkéiknek 5% kamatjaikkal való visszaadását: a nyugdíjintézet kebeléből Lévay József alapító-tag, Molnár Lajos, Szí­ V Ó S Mihály, Kérészy Barna kiléptek, Lévay József az az alapszabályok 2 4 . §-a értelmében 3 6 0 frt 15 krt kapott, melyből nemsokára alapítványt tett tanintéze­ tünknél ; Molnár Lajos és Szivós Mihály s.-pataki ta­ nárok, Kérészy Barna tiszanánai lelkész azonban nem elégedvén meg az alapszabály szerinti összeggel, egy­ házkerületi birósági itélet folytán visszakapták úgy a befizetett összeget, mint annak időről-időre hozott kamatjait, u. m. Molnár Lajos 5 3 3 frt 78 krt, Szivós Mihály 7 2 3 frt 68 krt, Kérészy Barna 6 2 6 frt 43 krt. Ezen áldásos intézetet alapítása óta a nagyközön ség és maga az ifjuság is folyvást gyarapították ke­ gyes adományaikkal, gyüjtésekkel. Egyetlen év sem mult el 1884. óta sem, mely ezen intézet tőkéjét ezer­ ezer forinttal ne emelte volna, s hálával említhetjük fel, hogy ezen kegyes adományozások folytán az 1894. decz. 31-én lezárt számadás szerint az intézet alaptő kéje 3 3 , 3 0 4 frt és 5 krra emelkedett. (Az évi adako­ zásokat s gyüjtéseket az intézet évi értesítőiben fel lehet találni.) Az 1 8 9 4 . évi X X V I I . törvényczikk által végre, legyen hála a jó istennek! megalapíttatott a feleke­ zeti és községi főgimnáziumok és jogakadémiák stb. tanárai részére régóta sürgetett nyugdíjintézet. Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződik ezen sok keserű könnyet letörölni hívatott intézet fel­ állításának örök hálára kötelező emléke, mely intézet előljáróságunk szíves gondoskodása folytán bennünket is befogadott kebelébe. Miután ugyanis 1895. január 15 én okmányainkat felterjesztettük, ugyanazon év október 1-én 3 6 0 2 sz. a. kelt miniszteri leírattal tu­ dósíttattunk, hogy az 1894. évi X X V I I . t-cz. végre­ hajtására kirendelt bizottság által az országos tanári nyugdíjintézetbe felvétettünk. Nevezetesen ;

56 1. Kun Pál 1854. ápr. 23-ától 1360 frt nyugdíjjo­ gosultsággal. 2. Finkey József 1861. nov. 2-ától 1360 frt nyug­ díjjogosultsággal. 3. Halmy Gyula 1866. szept. 1.-től 1400 frt nyug­ díjjogosultsággal. 4. Veskóy Zs. Jenő 1866. szept. 1-től 1 3 6 0 frt nyugdíjjogosultsággal. 5. Porcs János 1868. szept. 1-től 1 3 6 0 frt nyug­ díjjogosultsággal. 6. Dr. Kovács Gábor 1878. ápr. 9-től 1260 frt nyugdíjjogosultsággal. 7. Szabó Barna 1882. szept. 1 től 1210 frt nyug­ díjjogosultsággal. 8. Kónya Ferencz 1883. szept. 1 től 1 2 5 0 frt nyugdíjjogosultsággal. 9. Simon Gábor 1884. szept. 1-től 1 1 6 0 frt nyug­ díjjogosultsággal. 10. Szepessy Mátyás 1887. szept. 1 től 1 1 6 0 fr nyugdíjjogosultsággal 11. Kis Lajos felvétele ez év folyamán fog meg­ történni. Ezen tudósítás alapján a főgimnáziumi igazgató­ tanács 1895. okt. 19-én elhatározta, hogy az intéze­ tünk nyugdíjintézetében levő tanárokért az országos tanári nyugdíjintézetnek fizetendő összegeket ezen hely­ beli nyugdíjintézetünk tőkéjéből azonnal kifizeti, az ezen intézet pénztárából jelenleg évi nyugdíjat huzó tagok eddigi járulékait pedig félévi utólagos részle­ tekben az alapszabályokban foglalt és kijelölt módo­ zatok mellett ezutánra is évről évre biztosítván: a miskolczi ev. ref. főgimnázium nyugdíjintézetének, mint ilyennek feloszlását ezennel határozatilag kimondja. Ezen határozatot az egyház-tanács 1895. okt. 27-én tartott űlésében megerősítvén, okt. 28-án a helybeli kir. adóhivatalban a főgimn. pénztárból kifizettettek: 1. Az iskola fentartói díj 1895. végeig 9 1 2 frt. 2. Az 1894/5. évre kivetett beírásdíj 3 8 9 tanuló­ ért 1167 frt.

57 3. A nyugdíj-könyvek árában 62 kr. A nyugdíjintézet pénztárából kifizettetett a be­ lépési díjban és annak 1 8 9 5 . nov. l-ig eső kamatjában: 1. Kun Pálért _ _ _ _ _ _ 5 4 3 frt 4 6 kr. 2. Finkey Józsefért _ _ _ 5 3 0 » 82 » 3. Halmy Gyuláért ._ _ _ 5 8 2 » 29 » 4. Veskóy Zs. Jenőért 5 1 4 » 3 5 » 5. Porcs Jánosért _ _ _ 519 » 48 » 6. Dr. Kovács Gáborért 4 5 9 » 4 4 » 412 » 7. Szabó Barnáért _ _ _ 36 » 4 2 1 » 97 » 8. Kónya Ferenczért 9. Simon Gáborért _ _ _ 3 7 6 » 47» Összesen: 4 3 6 0 frt 61 kr. Ezen kivül a jelen évre beszedett beírásdíjban 1 1 7 0 frt az igazgató által; szóval összesen 7 6 1 0 frt 23 kr. Az 1 8 9 6 . jan. 1-től kezdve félévi utólagos rész­ letekben kiszolgáltatandó következő nyugdíjak terhelik az alapszabály szerint meghatározott időig a feloszlott főgimn. nyugdíjintézet tőke-összegét, melyet az egyház­ tanács határozata értelmében az iskolai pénztár külön könyvön kezelni köteles: u. m. 1. Kun Ábrahámnak évenként 84 frt 26 kr., 2. Tréki Török Józsefnének 84 frt 26 kr., Molnár Pálnénak 84 frt 26 kr., Takaró Gáspárnénak 84 frt 26 kr., Gubás Gizellának nagy­ korúságáig 84 frt 26 kr., özv. Kovács Gábornénak 2 0 0 frt, Orbán Józsefnek 3 0 0 frt, Szűcs Sándornénak 2 4 0 frt, Szűcs Máriának nagykorúságáig 48 frt, Szűcs Juliannának nagykorúságáig 48 frt, Tóbiás Józsefnének 2 9 0 frt, Tóbiás Erzsébetnek 58 frt, Tóbiás Juliannának nagykorúságáig 58 frt, évenként összesen mintegy 1663 frt 30 kr., de a mely összeg a jelenlegi nyug­ díjasok elhalálozása, illetőleg nagykorúsága után foly­ ton kisebbedni fog és habár a fenmaradt 29,651 frt 65 kr. tőkének, (melybe egy miskolczi takarékpénztári részvény csak 3 8 0 frt vételárba van számítva, de a mely jelenleg 1 9 0 0 — 2 0 0 0 frton kel) évi kamat jö­ vedelmét néhány évig a tanintézetnek egyelőre éven­ ként 261 frt 8 krral pótolni kell is: elfog jönni az idő, midőn ezen tőke teljesen a főgimnázium czéljaira és fejlesztésére fog szolgálni.

58 b)

A tápintézet

Az 1871. szeptemberében közadakozás útján gyűlt tőkéből megnyitott kiskörű tápintézet, — sajnos! — még máig sem fejlődhetett olyanná, mely a szegény, de jeles tanulókat olcsó élelmezése által főgimná­ ziumunk körébe vonhatná. Épen ez az oka leginkább annak, hogy a lelkészek és tanítók s más kisebb fizetésü falusi hivatalnokok tanuló fiai nagyon kevesen tanulhatnak tanintézetünkben, mert az iskola tápinté­ zetében csak 8 — 9 tagot láthat el olcsó élelmezéssel, a városban pedig a legszerényebb ellátás is belekerül havi 12 — 1 4 frtba ; és így a messze vidékek olcsóbb tápintézettel biró főgimnáziumaiban látunk sokszor olyan közeli vidékekről való tanulókat felnevelkedni, a kiket — fájdalom, — a város drágasága tőlünk elűzött. Mindenesetre kivánatos lenne, ha előljárósá­ gunk ezen az intézet jövőjére igen kiható ügyet ala­ posan megvizsgálva, a tápintézetnek szélesebb körü fejlesztésére hathatós eszközöket találna. A lefolyt tiz év alatt tápintézetünk alaptőkéje 5 5 0 0 frtról, főleg a Rácz Ádám 1 0 0 0 frtos és a Kun Bertalan püspök által 50 éves jubileuma alkalmából tett 1 0 0 0 frtos alapítványai, báró Vay Béla főispán 90 frtos adománya, egyházkerületi hirdetések és a városban évről-évre való gyüjtések által az 1894 - 9 5 . év végére 9 0 9 6 frt 94 krra emelkedett, a mely lehe­ tővé tette, hogy az 1894/5. évben kilencz tanuló él­ vezhette ezen intézet áldásait, még pedig három egé­ szen dij nélkül, egy pótdij fizetése, kettő 2 5 — 2 5 frt, három pedig 4 0 — 4 0 frt évi díj fizetése mellett. c) A

segélyegylet.

Iskolánkban a segélyegyletet ez ideig a tápinté­ zet pótolta, azonban mivel a nm. vallás és közoktatási miniszterium 1 8 9 5 . máj. 21-én, 12,670. sz. a. rende­ letével különösen is felhivta azon főgimnáziumokat, melyekben ez ideig segélyegyletek nem voltak, hogy ilyeneket lehetőleg már Magyarország ezredéves fenn-

59 állásának megünneplése idejére 1 8 9 6 . május 1-ére állítsanak fel, tanári karunk is azonnal elkészítette annak szabályait. Ezen alapszabályok a következők:

A miskolczi ev. ref. főgimnáziumi segélyegylet alapszabályai I. Az egyesület czíme és czélja. 1. Az egyesület czíme : Miskolczi ev. ref. főgimnáziumi segélyegylet. 2. Czélja a miskolczi ev. ref. főgimnázium jó erkölcsü s legalább elégséges előmenetelü szegény tanulóit tanszerekkel tandijjal, ruházattal s betegség esetén gyógykezeléssel és gyógy­ szerekkel segélyezni. 3. Hogy az egyesület ezen czélt elérhesse, minden iskolai év elején adománygyüjtés rendeztetik részint hitelesített gyüjtőíveken, részint 10—20 filléres fizetési füzetek árúltatásával, egyes megkeresések és folyamodások útján is. Ezen gyüjtést a főgimnáziumi igazgató által megbízott nagyobb tanulók eszközlik, a kik a beszedett összegeket a segélyegyleti pénztár­ noknak azonnal beszolgáltatni kötelesek, ellenesetben fegyelmi vétséget követnek el és az iskolai rendszabályok szerint bün­ tettetnek. 4. Azon jóltevők, a kik 400 korona alapítványt tesznek az egyesület czéljaira, ezen összeg kamatjának élvezetére iskolai évenként egy jó erkölcsü, szegény és legalább elégséges elő­ menetelü tanulót kijelölhetnek, de ezen kijelölést szept. l-ig az igazgatóval tudatni tartoznak, mert különben, vagy ha a kijelölt tanuló erkölcsi és előmeneteli tekintetben nem felelne meg a kellékeknek : a kijelölés azon évre az egylet választ­ mányára száll. 5. Azon jóltevők, a kik az egyesület czéljára legalább 50 korona alapítványt tesznek : az egyesület alapító nak tekin­ tetnek, nevök és alapítványuk az egylet aranykönyvébe jegyez­ tetik és az iskolai évi értesítőben közöltetik. II. Az egyesület vagyona. 6. Minden alapítvány, adomány, hagyomány, gyüjtés és a jótékonyczél érdekében tartandó mulatságok jövedelmei, azon­ nal tőkésíttetnek és egy helyi pénzintézetben helyeztetnek el, segélyezésre a tőkésített összegek kamatai oly módon használ­ tatnak fel, hogy október 1-én az ugyanazon év julius hó l-ig eső és február 1-én a január l-ig eső kamatok

60 III. Az egyesűlet igazgatása. 7. Az egyesület ügyeit vezetik a) a segélyegyleti vá­ lasztmány, b) a tanári szék, c) a főgimnáziumi igazgató-tanács. a) A

választmány.

8. A választmány áll az igazgatóból, mint annak elnö­ kéből, a pénztárnokból, a jegyzőből és három választmányi tagból. A választmány tagjai az elnökön kivül a jegyzővel és pénztárnokkal együtt, a rendes tanárok által a rendes tanárok közül az iskolai évet bezáró tanári székben egy évre válasz­ tatnak, s megerősítés végett az igazgató-tanácsnak bejelentetnek. Az igazgatót, akadályoztatása esetén a legidősebb választmányi tag helyettesíti. 9. Választmányi űlés minden évben legalább kétszer tartatik október és február hónapok elején ; rendkivüli esetben, ha az igazgató azt szükségesnek látja. Hogy a választmány határozatképes legyen, az elnökön, vagy helyettesén kivül legalább 3 tagjának jelenléte szükséges, kik általános szótöbb­ séggel határoznak, egyenlő szavazat esetén az elnök dönt. 10. A választmány hatásköre : a) Vezeti az egyesület ügyeit az alapszabályok és a fő­ gimnáziumi igazgató tanács által adott utasítások értelmében. b) A segélyezendők folyamodványait megbirálja, rólok a tanári széknek jelentést tesz. c) Az évi számadásokat megvizsgálja és tanári szék útján az igazgató tanácshoz felterjeszti. d) Az egyesület virágzását első sorban előmozdítja. b) A

tanári szék.

11. A segélyegylet három választmányi tagját, jegyzőjét, pénztárnokát a rendes tanárok közül választja és megerősítés végett az igazgató tanácsnak bejelenti. b) A választmány határozata ellen beadott panaszokat megvizsgálja s lehetőleg elintézi. c) A segélyezésre érdemes tanulókat végérvényesen ki­ jelöli. d) A számadásokat helybenhagyás czéljából az igazgató­ tanács elé felterjeszti. c) Az igazgató-tanács. 12. Mint a főgimnázium ügyeinek főintézője felügyeletet gyakorol a segélyegylet vezetése felett, ezért : a) Az egyesület ügyeiről szóló választmányi jelentést tudomásul veszi.

61

b) A tanári szék által felterjesztett számadások alapján a pénztárnokot az évi felelősség alól felmenti. c) A választmány tagjait megerősíti. d) Az alapszabályokat esetleg módosítja vagy ujra ké­ szítteti. e) A választmány határozata ellen beadott panaszokat végérvényesen elintézi. IV. A segélyezés módja. 13. A segélykérvények szegénységi s más bizonyítvá­ nyokkal felszerelve az igazgató által közzétett hirdetés után október l-ig és február l-ig az igazgatóhoz adatnak be, ki azok elintézését a választmány és tanári szék által minél előbb eszközölteti, s a végérvényesen megszavazott segélyt utalvá­ nyozza s kifizetteti. Rendkivüli esetekben adandó segély a következő félév elején esedékes kamatösszeg terhére irandó. V. A segélyegylet hivatalnokai. 14. Az i g a z g a t ó mint az egyesület választmányának elnöke, az egyletet a tanhatóságokkal szemben képviseli, a választmányt összehivja, annak űlésein elnököl, a segélyt kérő folyamodványokat elfogadja, előterjeszti, a segélyt utalvá­ nyozza, a pénztárost ellenőrzi, a jegyzőkönyvek rendes veze­ téséről, a számadások idejében való elkészítéséről, felterjesz­ téséről, az évi jelentésekről gondoskodik, az adomány-gyüjtést eszközölteti, ellenőrzi. 15. A p é n z t á r o s minden hozzá befolyó jövedelmet naplóba jegyez, ha azok összege 20 koronára rug, az igazgató utasítása szerint egy helybeli pénzintézetbe helyez tőkésítés végett. A betéti könyvet az iskolai év végén a lezárt és meg­ vizsgált számadásokkal együtt junius l-ig az igazgatónak át­ adja, az utalványozott segélyt kifizeti, azokról kiadási könyvet vezet, az egyesület aranykönyvét vezeti. A segélyegylet va­ gyonát tevő értékek minden év végén a főgimnázium pénztarában helyeztetnek el. 16. A j e g y z ő , a választmány határozatairól rendes jegyzőkönyvet vezet, s azt hitelesítés czéljából az űlés után három nap alatt az igazgatónak átszolgáltatja. Az egyesület évi működéséről jelentést ir és azt a tanári szék útján az igazgató-tanács elé leendő felterjesztés végett az igazgatónak junius l-ig átadja. Ezen alapszabályok a főgimnáziumi igazgató-ta­ nács 1895. szept. 13-án tartott ülésében erősíttettek meg. Teljes reményünk van a felől, hogy az egye­ sület az ifjuság lelkes közreműködése és a közönség,

62 vagyonosabb szülők, pénzintézetek áldozatkészsége által nemsokára fel fog virágozni. A tanárikar — már eddig is érezte ennek hiányát és maga az ifjúság az olvasó egylet vagyonából az iskolai év végén felmaradt öszszegeket, u. m. 1893. jun. 23-án 25 frtot, 1894. ápr. 24-én 40 frtot, 1895. máj. 7-én 15 frt 60 krt, továbbá az 1 8 9 5 . május 16-án tartott ifjúsági majális jövedel­ mének felét 151 frt 76 krt ezen nemes czélra tőké­ sítette, és így mielőtt ezen egyesület a nagyközönség pártfogásához fordult volna, már 2 3 2 frt 36 kr. alap­ tőkével is rendelkezik.

VII.

Az ifjúsági egyletek. a)

A

Kazinczy

önképző-társulat.

Az ifjúság ezen mai nap is legkedveltebb társu­ latának a lefolyt tíz év folyamán a négy felső osz­ tályból minden évben százon felűl volt tagja, a kik közül sok ügyes szavaló, jó előadó került. Alapszabá­ lyai csak annyiban szenvedtek némi változást, hogy az iskolai előljáróság beszűntetvén a közönséges temeté­ seknek a tanulóifjuság által való végezését, az ifjúsági sénior hivatala is fölöslegessé vált és meg is szűntettetett; így a könyvtárnokság ez időtől kezdve nem a seniorra ruháztatott, minthogy ilyen többé nincsen, hanem az elnök által minden év elején egy teljesen megbízható tagra bízatik. A társulat, mint a múltban, úgy jelenleg is évrőlévre mindig erős tevékenységet fejt ki a szavallás, munkaírás és bírálat terén ; évi örömünnepélyei, az irodalom és közélet nagy alakjainak emlékére tartatni szokott díszülései általában városunk közönségének folytonos rokonszenvétől kisérve, igen nagy hallgató­ ság jelenlétében szoktak megtartatni, az évzáró ünne­ pélyek ősi szokás szerint, de másrészről az érdeklődők rendkivül nagy száma miatt is az avasi ős templomban. (Lásd az évi értesítőket!) Az 1884. tanévtől óta tett kegyes alapítványok a következők: 1. Rácz Ádám a Borsod cz. lap tulajdonosa 1887ben pályadíjalapul 3 0 0 frtot hagyott.

64

2. Berzy József kereskedő, édesanyja emlékére pályadíjalapul 120 frt alapítványt tett. 3. Solymossy Sámuel 1882-ben elhalt tanártár­ sunk özvegye Korponai Borbála 1891. szept. 18-án elhalván, végrendeletében 100 frtot hagyott pályadíj­ alapúl. 4. Dr. Ráczkevy József kövesdi járásorvos 1892ben 100 frt alapítványt tett szavallati díjalapúl. 5. Özv. Magyar Károlyné 1895. május 11-én ki­ hirdetett végrendelete szerint egy miskolczi hitelinté­ zeti részvényt (körülbelől 190 frt értékben) hagyott magyar irod. dolgozat jutalmazására. Megfelelő becsű munka hiányában az alapítvány kamatja az érettségi magyar dolgozatok közt legjobb mű írójának adatik ki. Ezen állandó alapítványok mellett évről-évre vol­ tak mindig egyes jólelkű adakozók, a kik törekvő ifjaink megjutalmazását kegyes adományaik által elő­ segítették. Igy 1885 ben Rácz Ádám 5 frtot, Halmy Gyula 5 frtot, a budapesti egyetemi „Borsodi-kör" 10 frankot, Tóth Pál igazgató 5 frtot; 1886-ban Rácz Ádám 10 frtot, a budapesti egyetemi Borsodi-kör 10 frankot, Veskóy Zs. Jenő igazgató 5 frtot; 1887-ben az egyetemi Borsodi-kör 20 frankot, Porcs János igaz­ gató egy csász. aranyat ; 1888-ban az egyetemi Bor­ sodi-kör 20 frankot; 1890-ben Kun Pál igazgató 5 frtot; 1889-ben az egyetemi Borsodi-kör 40 frcot, Kun Pál igazgató 5 frtot; 1891-ben Truskovszky Jenő 20 frcot, 1893-ban Vargha Ferencz kath. gimn. tanár 5 frtot adományoztak. A kör pályadíjainak évi összege 70 frtot megha­ lad, mely a kör évzáró ünnepélyén osztatik ki b)

Az

ifjúsági

énekkar.

A régi deákvilágban nagy szerepet játszott ifjú­ sági énekkarok, az újabb időben, valamint más isko­ láknál, úgy nálunk is elvesztették jelentőségüket. Kö­ rülbelől 1880-ig terjed azon idő, midőn főgimnáziumunk énekkara nélkűl sem a városban, sem a vidéken elő-

65 kelőbb ref. vallású egyén temetése nem igen eshetett meg, sőt volt oly idő, melyben naponként két teme­ tésen is részt kellett vennie, a midőn a tagok — t e r ­ mészetesen, — a tanítások nagy részét kénytelenek voltak elmulasztani, a mely körülmény előmenetelük­ nek semmiesetre sem vált előnyére. Ha még ehhez „collátiók" következtek az Avas, vagy a Tetemvár pinczéiben, bizonyára a mai szemmértékkel mérve az ifjuság ilynemű szereplése sehogy sem illenék bele a gimnáziumi rendtartás keretébe. De hát ezek az idők le is tűntek örökre a vá­ ros, egyház és iskola patriarchalis viszonyainak átala­ kulása, a középiskolai törvény szigorú rendelkezései és a dalárdák alapítása után azonnal ; az egyházi elől­ járóság a tanárikar kérelmére a jótéteményes (t. i. tandijalól felmentett) tanulókat is felmentette a kö­ zönséges temetésre járás terheitől: a polgári dalos­ egylet jeles hangu temető tagjaival pedig semmiféle ifjusági énekkar nem állja ki többé a versenyt, így ifjusági énekkarunk is, — ritkán szólíttatván fel az újabb időben temetésre — úgy van szervezve, hogy inkább a dalművészet elméleti és gyakorlati tanulmá­ nyozására fordítsa főfigyelmét, hogy így egyrészről iskolai ünnepélyeinket díszesebbekké tehesse, másrész­ ről az önképzésnek egyik hathatós és szép tényezője lehessen. Jelenleg kötelezett tagja minden arra alkal­ mas hanggal bíró, 5 — 8 osztályos tanuló, valláskü­ lönbség nélkül.

VIII.

Az iskola jóltevői. A protestáns áldozatkészség soha ki nem alvó lángja a lefolyt 10 év alatt is szép áldozatokat jutta­ tott a nevelésügy ó l t á r á r a , s mély hálával jegyezzük fel azok neveit, kik alapítványaikkal tanintézetünket elősegítették. Ilyenek 1 8 8 3 . óta: 1. K u n J ó z s e f , a miskolczi takarékpénztár el­ nöke, a ki 1885-ben júl. 5-én meghalván, végrendele­ tében 1092 frtot alaptőkénk gyarapítására hagyott; 10 ezer forintot pedig oly kikötéssel, hogy mindaddig kamatoztassék, míg húszezer forintot el nem ér és attól kezdve kamatai vagy egy új tanáriszék felállí­ tására, vagy a tanárikar fizetésének pótlására hasz­ náltassanak fel. 2 . B i k k s z e g h i K á r o l y n é később Hege­ dűs Gyuláné miskolczi polgárnő 1884-ben főgimnáziu­ munk alapjára 5 0 0 frtot hagyományozott. 3. L é k a S z i l á r d , görög nem egyesült vallású nyugalmazott tiszttartó, 1885-ben nyugdíjintézetünkre végrendeletileg 2 0 0 frtot hagyott. 4 . L o s s o n c z y j e n ő , hangácsi nagybirtokos, József fia emlékére, ki gimnáziumi 7 oszt. növendék korában halt meg, 1885-ben 100 frt alapítványt tett nyugdíjintézetünkre. 5. R á c z Á d á m . a Borsod czímű lap szerkesz­ tője, tulajdonosa, 1887. máj. 17-én meghalván, tápin­ tézetünkben egy alapítványi hely alapjára 1 0 0 0 frtot oly föltétellel hagyott, hogy ezen alapítvány kamat­ jára első sorban az ő folyamodó rokonai vétessenek fel. Hagyott továbbá egy szegénysorsú, jó tanuló har-

67 madik osztályú növendék részére ösztöndijalapúl 4 0 0 frtot, Kazinczy-köri pályadijalapúl 3 0 0 frtot, a tanári nyugdijintézetre 2 0 0 frtot, és végűl az évenként május 16-án sírjára teendő koszorú alapjára 1 0 0 frtot. 6 . S z ű c s M i k l ó s ügyvéd, 1885-ben nyugdíj­ intézetünkre 2 0 0 frtot és egy szegénysorsú, jó tanuló ref. vallású gimnáziumi tanuló részére ösztöndijalapúl 2 0 0 frtot hagyományozott. 7 . A J ó n y T i v a d a r által 1 8 8 2 . évben tett, de sokáig peres alapítvány 1 8 8 8 . febr. 8-án, pénzin­ tézetek, iparvállalatok és bányák részvényeiben 1 2 , 8 6 9 frt értékben adatott át tanintézetünknek. 8 . S o l t é s z N a g y K á l m á n kir. tanácsos, városunk polgármestere az 1 8 3 2 — 3 6 . évi országgyű­ lés tagjai által Palóczy Lászlónak ajándékozott ara­ nyozott ezüst serleget és tányért, továbbá a Borsod­ vármegye rendei által ugyanezen alkalommal adott aranytollat 1 8 8 8 ban közadakozásból 4 4 0 frtért meg­ szerezvén; ezen a végenyészettől ily nemesen meg­ mentett becses ereklyéket örök tulajdonúl főgimná­ ziumunknak adományozta. 9 . A m a g y a r k o r m á n y 1 8 8 8 . márcz. 29-én a X I I I . jótékonysági sorsjáték jövedelméből 5 7 8 1 frt 35 l / 2 krt juttatott tanintézetünk alapjának. 10. P r o p p e r I g n á c z , miskolczi izr. vallású polgár, kereskedő, 1889-ben végrendeletileg 3 0 0 frtot hagyott tanintézetünknek. 11. L é v a y J ó z s e f Borsodvármegye alispánja, főgimnáziumunk egykori jeles tanára, 1890. október 10-én, a megye közönsége részéről az ő hivataloskodása 25 éves fordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepély emlékére, a megye rendei által felajánlott 2 0 0 frtot 5 0 0 frtra egészítvén ki, »B o r s o d v á rm e g y e L é v a y J ó z s e f a l a p í t v á n y a » czímen oly kikötéssel hagyta főgimnáziumunk ösztöndíjalap­ jára, hogy »annak évi kamatja két egyenlő részre osztva a miskolczi ref. gimnázium négy felső osztályá­ ban tanuló, szegénysorsú, szorgalmas, tehetséges, jó magaviseletű két növendéknek adassék, lehetőleg

68 olyanoknak, a kik a fogalmazásban kitűnnek s ev. ref. vallásúak.» 12. B e r z y J ó z s e f kereskedő, iskolánk egykori növendéke elhunyt édes anyja »Berzy Józsefné emlé­ kére» a Kazinczy-önképzőkörnek 1889-ben pályadij alapúl 120 frtot adományozott. 13. K u n B e r t a l a n püspök, kir. tanácsos, 1 8 9 1 . szept. 20-án tartott 50 éves papi, 25 éves püspöki jubileuma alkalmából tápintézetünknek egy alapítványi hely tőkéjéül 1 0 0 0 frtot adományozott oly föltétellel, hogy ezen ingyenes helyre a felveendő tanulót évrőlévre a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület püspöke ne­ vezi ki. 14. Ö z v . S o l y m o s s y S á m u e l n é sz. Korponay Borbála, iskolánk egykori jeles tanárának öz­ vegye 1 8 9 1 . szept. 18-án elhalván, a Kazinczy-önképzőkör részére »Solymossy Sámuel« pályadijalapjául 1 0 0 frtot; továbbá az itt és M.-Csáthon levő családi sir­ jainak gondozása föltétele alatt iskolánknak 5 0 0 frtot hagyott. 15. Dr. R á c z k e v y J ó z s e f , kövesdi járásor­ vos, 1892-ben 1 0 0 frtot adományozott Kazinczy-önképzőkörünk részére szavallatidíj alapjára. 16. I m r e S á m u e l , ki 1892. ápril 20-án halt el, iskolánknak ösztöndijalapul 2 0 0 frtot hagyott azon kikötéssel, hogy annak kamatai ref. vallású, szegény­ sorsú jó tanulónak lesznek évenként, — majdan neje Butykay Zsuzsánna halála után — kiadandók. 17. B a k o s A n t a l egyházkerületi pénztárnok 1 8 9 2 . május 6-án elhalván, végrendeletében főgimná­ ziumunk alaptőkéjére 2 0 0 frtot, nyugdíjintézetünkre szintén 2 0 0 frtot hagyományozott. 18. S t e i n f e l d S á m u e l miskolczi izr. val­ lású polgár, 1892. decz. 25-én elhalván, végrendeleté­ ben 2 0 0 frtot hagyott ösztöndíjalapunkra, oly föltétel­ lel, hogy annak kamatjai évről-évre egy-egy szegény­ sorsú, jó előmenetelű gimn. tanulónak adassanak. 19. S o l t é s z J á n o s 100 frtos régebbi hagyo-

69 mányát iskolai alapunkra Soltész Nagy Albert ügyvéd, igazgató-tanácsos 1 8 8 9 ben kifizette. 20. K u n I s t v á n , egykor Miskolcz város bí­ rája, ügyvéd, az igazgató-tanács tagja 1893. decz. 21-én elhalván, 1 0 0 0 frtot hagyott gimnáziumunkra oly ki­ kötéssel, »hogy ezen tőkeösszegnek kamatai válto­ zatlanul mindig az igazgató tanárok rendes fizetésének pótlására fordittassanak.« 2 1 . Ö z v . M a g y a r K á r o l y n é , Miskolcz vá­ ros, valamint főgimnáziumunk egykori érdemes pénz­ tárnokának özvegye: Sáray Zsuzsánna 1 8 9 5 . máj. 11-én kihirdetett végrendelete szerint egy miskolczi hitelin­ tézeti 100 frt névértékű részvényt (jelenleg értéke 1 9 0 frt) hagyott a Kazinczy-önképzőkörnek azon ki­ kötéssel, hogy az Magyar Károly és családja alapítvá­ nyaként kezeltessék s kamatai évenként az önképző­ kör elnöke által kitűzendő magyar irodalmi pályakérdés jutalmazására fordíttassék, ha pedig ilyen munka nem lenne, a kamat azon évi legjobb érettségi magyar munka szerzőjének adassék. 22. S z a k a l L á s z l ó volt borsodi lelkész, egyházmegyei tanácsbíró az 1894. évben a miskolczi ref főgimnáziumban tanuló felső-borsodi ref. lelkészek fiai részére 4 0 0 frtos alapítványt tett a f.-borsodi egyház­ megye pénztárába, melynek évi 20 frt kamatja az egy­ házmegye esperesének kinevezése szerint fog minden iskolai év végén kiadatni és egyenlő jó magaviselet és szorgalmas tanulás mellett a végrendelkező családjához tartozó tanulónak elsőbbség adatik. Ezen alapítványokon kivül adott még az egyház­ kerület 1884-ben 2 0 0 frtot nyugdíjintézetünkre, ugyan­ csak annak a miskolczi takarékegylet 1884. óta tiz éven keresztűl évenként 100 frtot; a hitelintézet 5 éven át 50 frttal 2 5 0 , a hitelbank 1892. óta évenként 50 frtot, Dr. Rácz György 50 frtot, Márcsekényi Miklós négy éven át 5 0 — 5 0 frtot; a miskolczi takarékpénz­ tár pedig 1864. év óta minden évben 2 0 0 frtot ado­ mányoz a tanári díjnevelési alapra.

IX.

A tanintézet vagyona. Az 1872-ik év szeptember havától óta a főgim­ názium vagyona és alapítványai külön választattak az egyház vagyonától és azoknak kezelésére külön pénz­ tárnok is választatott. A főgimnázium vagyona az 1895. év aug. 31-én lezárt számadások szerint a következő : 1. Készpénztőke a helybeli pénz­ intézetekben kamatozólag elhelyezve (47 1 / 2 % . . . = 69,322 frt 64 kr. 2 Ösztöndij és pályadij alapítvá­ nyok . . . .__ .__ .__ .__ = 11,576 3 Kun József 10,000 frt alapít­ ványa, 1895. julius l-ig tőké­ sitett kamatjaival ... = 15,831 » 04 » 4. Értékpapírok és részvények (névértékben) 13,020 » — » 5. Egyeseknél kint levő tartozások= 1,152 » — » 6. Horváth Mária hagyatéka, a si­ mai pusztai birtoknak iskolán­ kat illető része, az évi jöve­ delem szerint tőkében ._. = 25.000 » — » 7. A m. kormányáltal a főgim­ názium uj építkezésére utalvá­ nyozott segély kamatjaival = 39,646 » 34 » 8. A tanári volt nyugdíjintézet tő­ kéje, melyben egy miskolczi takarékpénztári részvény csak 3 8 0 frtban van számítva = 29,651 » 65 »

71 9 A tápintézet tőkéje . . . .... = 10. Könyvtárak, természettani, természetrajzi gyüjtemények, tan termek felszerelésének való­ szinű becsértéke... .__ . . . — 11. Az intézeti ház esteiek értéke =

9,368 frt 45 kr.

20,000 « — » 30,000 » — «

264,568 frt 12 kr. amely tőke azonban nem állandó, hanem folyvást évrőlévre növekszik.