EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA Európai Térségtervezés
© Prof. Guy Turchany
1
Területfejlesztési alapfogalmak, dióhéjban. Földrajzi fogalmak a földrajz egyszerre természet- és társadalomtudomány. Tárgya egy új tértípus a társadalmi-gazdasági tér vizsgálata, és annak kölcsönhatása a természeti szférával. társadalomföldrajz: a földrajztudományt a társadalom oldaláról közelíti természetföldrajz: a természeti oldalról megközelítve foglalkozik regionális-földrajz: társadalmi-gazdasági tér fejlődése során elkülönült egységek oldaláról közelíti A földrajzi tér a területfejlesztésben A természeti tér, és az ebben megjelenő ember. társadalmi tér, gazdasági tér. kialakulása: 1
mezőgazdasági és iparosodási szakasz: a természeti tértől függött az ember. Kiegyensúlyozott. Az iparosodás előtti időszak.
2
ipari szakasz: kialakul az új tértípus. Az iparosodás kora
3
szolgáltatási szakasz: az új tértípus totálissá válik
szerkezeti ágazata: háromszög-modell. A társadalmi-, gazdasági-, földrajzi-, infrastrukturális szférák egymásra hatnak. területi felosztása: fejlett és fejletlen csoportokba tömörülnek. Kialakulnak a centrumok és perifériák. © Prof. Guy Turchany
2
Népesség népességszám alakulása népesedés képlete:
N=(SZ-H)+(Vb-Vk)
születési arányszám:
= SZ-H
természetes szaporodás és vándorlási különbözet
népesedéspolitika: direkt módszer: közvetlen beavatkozás, pl.: abortusz tiltása indirekt módszer: közvetett beavatkozás, pl.: szociális intézkedések Függ : vallástól, gazdasági helyzettől, iskolázottságtól, nemek arányától élve születési arány a népesség általános tápláltsági és egészségi állapotától termékenységi mutató : 15-49 éves nőkre jutó élve születések száma népesedési átmenet : egy stabil állapotból egy másik stabil állapotba megy át. Társadalmi átalakulás. első szakasz: mezőgazdasági és iparosodási társadalomban történik. Magas születés, magas halálozás. második szakasz: ipari társadalom korai szakasza. Magasan marad a születés, a halálozás jelentősen csökken. Eredménye: népességrobbanás. harmadik szakasz: ipari társadalom késői szakasza. Folytatódik a halálozási szint csökkenése, de elkezd csökkenni a születések száma is. negyedik szakasz: szolgáltatási társadalom. Mind a kettő alacsony szinten állandósul, és helyre áll a kezdeti népszaporodás szintje. © Prof. Guy Turchany
3
A Népesség megoszlása nemek közti megoszlás : általában a megoszlás összességében 50-50%-os. A fejlődő országokat férfitöbblet, míg a fejlett országokat nőtöbblet jellemzi. kor szerinti megoszlás : korfák alapján megállapíthatók. Csoportok: 0-15 gyermekkorúak 16-64 aktív korosztály à 39ig fiatal, 40től időseb 65 fölött öregkorúak Ezek alapján lehet növekvő-, állandó-, fogyó népesség és szintén maghatározható annak földrajzi eloszlása: A népesség és a migráció népesség térbeli eloszlása : a Föld népessége 7 milliárd fő, a népsűrűség a természeti tényezőktől függ pl.: víz, növény és állatvilág, levegő, éghajlat. A négy főbb régió ahol a népesség koncentrálódik Kelet-Ázsia Dél-Ázsia Európa Észak-Amerika Migráció: népvándorlás emigráció : bevándorlás, immigráció : bevándorlás
© Prof. Guy Turchany
4
időtartam szerint : Állandó, ideiglenes, /periodikus-ingázás, ha rendszeresen történik(napi, heti, havi, évi) /nem periodikus ok szerint : kényszer (elhurcolás, menekülés, üldözés), gazdasági, tanulási lehetőség távolság szerint : interkontinentális, nemzetközi A migráció gyakran egyirányú a fejletlen és fejlett térségek között. Az urbanizációs folyamat többeközött ennek köszönhető.
A kultúra Néhány fontos alaptétel A kultúra : emberen belüli rend, amely ellenáll a homo sapiens belső rendezetlenségének, entrópiájának. A kultúra tartalma ezért elsősorban információk, elvek, ismeretek, értékek, tradíciók, műveltség, vélemény és ezekhez hasonlók. A civilizáció – az ember által alkotott eszközök koherens rendszere. A civilizáció tartalma ezért elsősorban gépek, szervezetek, úthálózatok, gazdaság, média, politikai berendezkedések stb. és ezek összekapcsolódása. A növekedés – a kultúrák és civilizációk egyes összetevőinek, elemeinek mennyiségi szaporodása. A növekedés tartalmilag ezért elsősorban az egyes ismeretek, értékek, gépek, utak stb. számának emelkedése. A fejlődés – a kultúrák és a civilizációk átstrukturálása bizonyos értékek és érdekek nyomására. A fejlődés ezért tartalmilag elsősorban a felfogások, a tradíciók, a szervezetek, a politikai rendszerek stb. belső átalakulása.
© Prof. Guy Turchany
5
a földrajzi kultúra alapfogalmai kulturális földrajz : az emberi kultúra földrajzi, természeti környezetre gyakorolt hatásaival foglalkozik. kulturális jellemvonás : a kultúrát felépítő egységek. kultúraterjedés expanziós: egyik populációról a másikra terjed. hierarchikus: az eredeti kultúrát birtokló adja tovább a vele azonos szinten levő csoportoknak. járványszerű: határokat és hierarchia szintet nem ismerve terjed tovább. szelektív(stimulációs): csak a kultúra bizonyos elemei terjednek tovább. távolságidő gyengülés : a centrumtól távolodva a kultúra hatása gyengül, időt vesz igénybe, míg a távolabbi területekre elér. Kultúrtáj mesterséges közeg, melyet az ember alakít ki. kultúra alrendszerei civilizáció vagyis technológiai alrendszer társadalmi alrendszer ideológiai alrendszer kultúr-régió, olyan területi egység, amelynek társadalma valamely kulturális ismérv alapján összetartozik.
© Prof. Guy Turchany
6
funkcionális kultúrrégió, jellemzője a heterogenitás. Inkább társadalmi, gazdasági, politikai funkció mentén szerveződtek. felfogásbeli kultúrrégió, csak az emberek felfogásában élő régió. Nehezen definiálható. Kultúr-területek, kiindulópontjai: társadalmi magatartásforma, vallás, nyelv, urbanizációs szint.
A vallásföldrajz fogalma: fogalma a Föld népességének vallás szerinti megoszlásával, vallási hovatartozásával, továbbá a természeti-társadalmi jelenségek és a vallások kölcsönös kapcsolataival, térségi problémáival foglalkozik. vallások fejlettségi fokozatai primitív vallási hiedelmek, törzsi vallások, kultuszok, új vallások, fejlett vallások(történelmi vallások): államalkotó népek kultúrvallásai, erkölcsi felfogások jellemzik, magasabb műveltség. Pl.: egyiptomi, görög-római, germán, világvallások: követőik a világ vallásának jelentős részét teszik ki. szemita eredetű: lineáris időrendű, kinyilatkoztatás elvű, pl.: zsidóság, kereszténység, iszlám indiai eredetű: ciklikus világszemlélet, misztikus egységre törekszik, hinduizmus, buddhizmus, dzsainizmus, szikh, Zoroasztrizmus távol keleti eredetű: filozófiai rendszer inkább, bölcsesség elvű, konfucianizmus, taoizmus, univerzalizmus, sinto.
© Prof. Guy Turchany
7
Etnikai megosztottság alapfogalmai: alapfogalmai etnikai földrajz, a földrajzon belül a népesség-, politikai-, történeti földrajzzal szorosan együtt működő rész diszciplína etnikai hovatartozás : az a mód, ahogy az egyének személyes identitásukat kifejezik. Az a társadalmi rétegződés, amely során leszármazás vagy kulturális jellemzőkön alapul a csoportképződés rassz: Az egységes emberi fajon belül kialakult, jellegzetes, öröklődő, genetikai tulajdonságokkal jellemezhető embercsoport etnikum(nép): emberek történelmileg kialakult együttese. Közös kulturális vonásokkal rendelkeznek, tudatában vannak egységüknek. etnikai kisebbség: nem rendelkezik anyaországgal, néprajzi csoport: rendelkeznek azonos kulturális jegyekkel, de nincs etnikai, nemzeti összetartozás. Pl.: székelyek, szászok etnikai terület: az a terület, ahol az adott etnikum a többséget képviseli etnikai határ: különböző etnikai területek találkozása
A település fogalmak: fogalmak Település : társadalmi-gazdasági tér sűrűsödési góca. Egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége. Hajlék : lakófunkciót testesít meg. A természet jelenségeitől itt tudunk elhatárolódni, a családi élet színtere. © Prof. Guy Turchany
8
alapvető településtípusok: magányos település: egyetlen hajlék önálló gazdasági egységként működik (tanya). csoportos település: két fajtája lehet attól függően, hogy milyen sokoldalú és magas szintű funkciókkal rendelkezik. falu: a funkciók viszonylag kisszámúak és alacsony hierarchia szintűek. város: a funkciók bonyolultabbak, nagyobb számúak, és hierarchia szintjük is magasabb. A települések funkcionális tagozódása Agrárvárosok, viszonylag kis települések, fő funkciója az agrártermelés. Piaci jelleggel is rendelkezik. Iparvárosok : Az iparosodási fázisban kialakuló városok. Ágazati beosztásától függően több alfaja is van. Kereskedelmi városok, a kereskedelmi funkció, vagy annak valamely ágazata dominál a többi felett. Kikötővárosok : tengeri és folyami kikötök szerint csoportosíthatók. Átkelőhelyek, folyókkal összefüggésben alakultak ki. Közigazgatási központok, az államszervezet kialakulásával és belső tagozódásával jönnek létre. Zarándokhelyek, vallási központok, vonzza a zarándoktömeget de szezonális. Turisztikai és fürdővárosok : általában a szezonálisság jellemzi őket.
© Prof. Guy Turchany
9
Egyetemvárosok, Jellemzője, hogy korösszetételük juvenilis, így a funkciók is ennek a korosztálynak a kiszolgálására jönnek létre. A mai társadalmakban politikai, mind gazdasági jelentőségük egyre nagyobb. Konferenciavárosok, hazai és nemzetközi konferenciák megszervezésére van megfelelő infrastruktúrájuk. Nemzetközi szervezetek központjai, nemzetközi jelentőséggel bírnak, de nem világvárosok. Ezeket a típusok nem mindig elválaszthatóak, mi több legtöbbször több kombinációjukkal találkozunk.
Urbanizációs ciklus I. Szakasz : Az ipari forradalomhoz kapcsolható, jellemzője a városrobbanás. A Időben a XVIII. század végétől századunk 30-as éveiig tartott. II. Szakasz : Az urbanizáció szakasza. A népesség térbeli elhelyezkedésének dekoncentrációja jellemzi. A nagyvárosok helyett a betelepülés a városok melletti kistelepülésekbe irányul. Ez a szakasz a 60-as évekig tartott. III. Szakasz : területfejlesztés szakasza. A hetvenes évektől figyelhető meg a jelenség. A foglalkoztatottak nagy része már nem a termelő ágazatokban van, hanem a szolgáltatásokban talál munkát. A falusi térségek szerepe megnő az oda kitelepülő lakosság hatására, az ingázás egyre nagyobb távú. A városi térségek leértékelődnek. A városok körüli elővárosi gyűrű azonban tovább bővül. IV. Szakasz : Posztmodern urbanizációnak szakasza. Ez egy jövőbe menő következtetés, még nem észlelhető sehol. A csúcstechnológiák széleskörű, általános elterjedésére alapul. Feltételezik, hogy egységes civilizációs szintű településrendszer alakulhat ki, így számolhatunk újabb központok megjelenésével. © Prof. Guy Turchany
10
Települési morfológia Alapfogalmak : A településmorfológia a települések alaktanával foglalkozik, és három megközelítésben vizsgálja azt. hajlékok morfológiai leírása, annak funkcionális átalakulása, elterjedése a településen település-alaprajz kérdéseit vizsgálja, a funkcionális változásokra és azoknak hatására mutat rá az alaprajz változásának segítségével azt vizsgálja, hogy milyen hajlékok épülnek a város mely területén, ezekben milyen a lakók anyagi helyzete a beépítés típusai:
Sakktábla alapú © Prof. Guy Turchany
11
Kulturális örökség Az Európai Közösségi Szerződés 151. cikke értelmében a Közösségnek úgy kell segítenie a tagállamok kultúráinak virágzását, hogy közben tiszteletben tartja a nemzeti és regionális különbségeket, és előtérbe helyezi a közös kulturális örökséget. Mit nevezünk örökségnek ? Örökség mindaz, amit a múlt örökül hagyott a jelenkornak, beleértve a kultúra részterületeit is: nyelvet és szokásokat, népművészetet, zenei és művészeti tradíciókat, néptáncokat, helyi termékeket, helyi ételspecialitásokat, helyi kézművesipart és kereskedelmet, építési és tájrendezési tradíciókat, valamint az idők folyamán felhalmozódott szaktudást. Az épített örökség a folyamatosság, az állandóság maga a biztonság, hatósági állásfoglalástól függetlenül. Szép vagy védelemre méltó történeti települési környezet. Az olvasható rend, amiben el tudunk igazodni, a múlt hangulatát, levegőjét sugárzó, nyugodt harmónia megtestesülése. Települési örökség : Az épített környezet történeti települési értékeinek összessége - elsősorban nem az egyes objektumok, hanem azok térbeli összefüggései, térbeli rendje és az ezekben megnyilvánuló településkép, valamint a település kialakulásában szerepet játszó történeti, emberi és gazdasági (humánökológiai) összefüggések tárgyiasult értékei -, a településközi tér és település hagyományos kapcsolata, településszerkezet, telkek, telekrendszerek, utcavonalak és településkép történeti értékrendszere. Az érték- és érdekvédelmi terv következő lépése egy megvalósíthatósági tanulmány és konkrét intézkedési terv készítése lesz. Műemlék : amit hivatalosan műemlékké nyilvánítottak. © Prof. Guy Turchany
12
Világgazdaság történelmi háttér. I. szakasz: 1450-1640-földrajzi felfedezések és gyarmatosítás merkantil kapitalizmus a tőkés viszonyok elsőként a kereskedelemben jelennek meg, melynek előképei az antikvitásban és a középkorban találhatóak meg. cél a profit maximalizálása a felfedezések hatására a mediterrán területekről a hangsúly áthelyeződött az atlanti partvidékre, elkezdődik az Európán kívüli és belüli kereskedelem összekapcsolódása tőkés alapokon és a világpiacok kialakulása II. szakasz: A merkantilista kereskedelem lehetővé tette a feudális agrár viszonyok felbomlását : Európa népessége ugrásszerűen megnő. Megindult a földesúri birtokok modernizálása cél a termelés maximalizálása eredeti tőkefelhalmozás Polgári társadalmak kialakulása Kelet- és Nyugat-Európa közötti munkamegosztás. A centrum-periféria viszonyt főként a hatalmi és politikai érdek határozta meg, és nem a gazdaság Európából iparcikkek áramlanak Afrikába a rabszolgákért, és Amerikába aranyért és ezüstért. © Prof. Guy Turchany 13
III. szakasz Ipari kapitalizmus (1780-1880) céh - manufaktúra - gyáripar Az ipari forradalom tényezői : a textilipar - energiatermelés - közlekedés - nehézipar - kereskedelem - demográfia és a városok forradalma Egypólusú világrendszer, ahol a végén Nyuga-Európa tölti be a vezető szerepet IV. szakasz: A világgazdaság a XXI. századig 1880-1914 monopolkapitalizmus, imperializmus, tőkekivitel tőkekoncentráció, monopolkapitalizmus à létrejönnek azok a monopolok, amelyek egy-egy területet befolyásolnak gyarmatosítás új modellje nincs klasszikus gyarmatosítás, csak koncessziók. Olyan országokat akarnak, ahol sokan élnek és fejletlenebb a gazdaság, így nagy felvevőpiachoz jutnak. már nem tökéletes verseny van jelen a gazdaságban centrumtérségek kiterjedése, pl.: Franciaország, Hollandia, Belgium, OsztrákMagyar Monarchia, USA, Japán többpólusú világgazdaság tőkekivitel A monopolkapitalizmus elkezd befektetni a volt gyarmatokon, így néhány terület részt vesz a világgazdasági hálózatban, de nem a legmagasabb színvonalon és erős belső piac és tőke hiányában függő marad a monopolisztikus központoktól. Más régiók teljesen leszakadnak és örök nyomorba kényszerül sokszor kolosszális természeti forrásai ellenére, vagy talán éppen azért ? © Prof. Guy Turchany
14
A világgazdaság a XXI. században a volt gyarmatok önállóvá, politikailag szuverén államokká váltak de a függőség még mindig meg van a nemzetközi gazdasági kapcsolatok által a centrumot Észak-Amerika, Európai Unió, Kína, Japán adja a centrum országokban egy információs társadalom épült ki a centrum országok a profit maximalizálása érdekében a perifériákra helyeznek ki egyes részfolyamatokat a centrum-periféria viszony újratermelődik, a függőség kölcsönössé válik fejlődő országok egy része a beáramló tőkével és új piaci és technikai ismeretekkel felgyorsíthatják gazdaságukat A természeti erőforrások igénybevétele, lassan a kimerülésig fokozódik
Mezőgazdaság. A mezőgazdaság területi szerkezetét meghatározó természeti tényezők : Domborzat: Domborzat a művelhető terület nagyságát és a földhasznosítás lehetőségeit szabja meg. A nagyobb leejtőket a szőlők is elviselik, és a napsugárzás beesési szöge. A földművelés magassági határa a hideg határ. Éghajlat : az éghajlat meghatározza a termesztés ciklikusságát, a termeszthető növények fajtáját. Az éghajlatban a csapadék és a hőmérséklet a legnagyobb befolyásoló tényező. Talaj : a legfontosabb természeti tényező, amely semmi mással nem pótolható. A természetes növényzet kihat a termőföld minőségére is. A emberi beavatkozással fokozni lehet a talaj termelőképességét, de a veszélyeket nem mindig ismerjük fel. © Prof. Guy Turchany
15
Az európai regionális és kohéziós politikának alakulása, jelene és jövője Az Európai térségre vonatkozó tervezés alakulása 1968 és 2003 között A területfejlesztés feladata az, hogy a területi adottságok, a lehetőségek és a térelemek közötti kölcsönkapcsolatok törvényszerűségeinek feltárása és hasznosítása révén kedvező feltételeket teremtsen a társadalmi alapfunkció gyakorlásához. A területfejlesztés hosszú távú céljai a következők: munkalehetőségek teremtése, a munkanélküliség csökkentése, a túlnépesedett városközpontokra nehezedő demográfiai nyomás csökkentése, a nemzeti erőforrások hatékony hasznosítása, a régiók közti fejlettségi különbségek mérséklése, a regionális kultúrák és identitás megőrzése, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek lakta területekre. a népesség és a környezet egyensúlyának a megőrzése, illetve helyreállítása. Ezek megvalósításához eszközökre van szükség. A területfejlesztés eszköztára sokfajta elemet tartalmaz, alkalmazásuk a gazdaságpolitikai irányzatoknak megfelelően országonként és a területi fejlődési problémák milyensége szerint régiónként változatos lehet. A regionális fejlesztési célok megvalósítása általában az alábbi eszközökkel történhet: pénzügyi ösztönzők (tőkejuttatások, költségvetési támogatás, kedvezményes hitelkonstrukciók, kamatkedvezmények, adókedvezmények, gyorsított értékcsökkenési leírás, munkaerő-mobilitási és átképzési támogatások), 16
központi szabályozás (területileg körülhatárolt fejlesztési korlátozás, tevékenységek visszafejlesztése, áttelepítése, területi tervezés és programozás, állami tulajdonú vállalatok alapítása, állami megrendelések preferálása, az állami intézményrendszer decentralizálása, növekedési pólusok, fejlesztési területek kijelölése), infrastrukturális beruházások (a gazdaságfejlesztés kedvező környezetének komplex alakítása: energetikai rendszer, vízellátás, közlekedési hálózat, ipari parkok, kutatási-fejlesztési kapacitás, szakemberképzés, pénzügyi- gazdaságipiaci szolgáltatások fejlesztése). A területfejlesztési feladatok végrehajtását, az általános célkitűzések regionális adottságoknak megfelelő részletes kifejtését, a fejlesztési eszközök kiválasztását és alkalmazását vertikálisan és horizontálisan tagolt intézményrendszer végzi. Az állami szerepvállalás fokozódásával, a területfejlesztési feladatok számának gyarapodásával, a fejlesztésbe bevont térségek méretének és körének változásával és az eszközök választékának bővülésével párhuzamosan differenciálódott a területfejlesztés szervezeti rendszere. Kezdetben a néhány kisebb térségre kiterjedő feladatokat valamely központi szervezet kiegészítő tevékenységként képes volt megszervezni. Az 50-es évtizedtől azonban már központi kormányzati szervek alapfeladatul kaptak regionális fejlesztési funkciókat, kiépültek a központi hatóságok dekoncentrált területi intézményei, egyre több feladatot vállaltak magukra a regionális és a helyi önkormányzatok, és pozíciókhoz jutottak a döntés-előkészítésben a területfejlesztés más szereplői (érdekképviseletek, a társadalmi mozgalmak, nemzetközi szervezetek) is. A 70-es évtized végén szinte valamennyi nyugat-európai országban új területfejlesztési politika bontakozott ki. Úgy is lehet mondani, hogy új regionális politikák körvonalai formálódtak.
© Prof. Guy Turchany
17
DATAR 1963
Direction de l'aménagement du Territoire et á l'action Régionale Területfejlesztési és regionális akcióprogram igazgatósága.
Helyzet felmérési alapadatok : Népesség Népességi változások Gazdasági erősség Kulturális jelentőég Kutatás - fejlesztés Városok nagysága és hatásköre Gazdasági kisugárzás J.-P- Vouga
© Prof. Guy Turchany
18
Meghatározó térszerkezeti modellek Az 1960-as években Nyugat-Európában egy új, de egyenlőtlen gazdasági fejlődésnek köszönhetően jelentős térszerkezeti átalakulás ment végbe, amely megváltoztatta Nyugat-Európa hagyományos akciócentrumait, növekedési pólusait. Az 1980-as évek végén Franciaországban létrejött egy modellszerű térszerkezeti elmélet, amely az Európában zajló folyamatokat ábrázolta. A francia kormány tervezési intézete, a DATAR készített egy tanulmányt, amelyben Nyugat-Európa 165 db 200 ezer főnél népesebb városát vizsgálták. A DATAR munkáját igen nagy érdeklődés és kritika fogadta és rövid időn belül két alternatív modell is született. 1991-ben az Ile de France régió regionális tanácsa megalkotta a kék csillag (2. ábra) modelljét, amely szerint Európa fő gravitációs központja a London- Párizs- Brüsszel vonaltól Berlin-Hamburg sávig, míg délen Zürichig húzódik. Erről a területről csápok indulnak ki DélNyugat, illetve Dél-Kelet irányban. 1992-ben a DATAR-nak volt egy újabb munkája, amely a kék banán belső ívén egy új növekedési zónát jelölt ki, amelyet francia banánnak nevezett el. Németország is változtatni kívánt azon a helyzeten, hogy az északi területei döntő mértékben kimaradtak az Európai zónából. Ennek érdekében az 1990-es évek elején Hamburg központtal egy új potenciális növekedési térség kijelölésére került sor, amelyet egyes szerzők német púpnak neveznek A volt szocialista országok rendszerváltoztatása után Kelet-Közép-Európában is születtek térszerkezeti modellek. Az első jelentősebb 1992-ben alakult, amely tulajdonképpen geopolitikai és geo-ökonómiai tengelyeknek tekinthető. A térséggel foglalkozó modellek közül a legfontosabb a Közép-Európai bumeráng modell, amely magába foglalja a Közép-Európai országok teljes körét. Az 1990es évtized második felében a Közép-Európai bumeráng eredeti modelljében kisebb változtatást végrehajtottak, amelyek közül legjelentősebbnek egy újabb növekedési zóna kialakítása tekinthető, amely Szlovénia és Észak-Horvátország területét jelöli meg, így tulajdonképpen kapcsolatot teremt az egyik olasz 19 © Prof. Guy Turchany régióval.
1992 DATAR a kék banán modell
1991 az Ile de France régió regionális tanácsa kék csillag modellje.
© Prof. Guy Turchany
20
Közép-Európai bumeráng modell
1992-ben alakult, geopolitikai és geo-ökonómiai tengelyeknek
© Prof. Guy Turchany
21
A 1990-es évek közepén már arra is történtek kísérletek, hogy az egységes Európát is kifejező térszerkezeti modelleket, elméleteket dolgozzanak ki. Ennek jegyében született meg az úgynevezett vörös polip modell 1998-ban, amely azt próbálta felvázolni, hogy melyek lesznek Európában 2046-ban a leggyorsabban fejlődő térségek.
© Prof. Guy Turchany
22
DATAR 2003-as felmérés főbb elemei A felmérés főbb elemei : 180, egyenként legalább 200 ezres nagyvárost az Európai Unió, illetve Svájc és Norvégia területén. A kutatók 15 különböző szempont alapján pontozták a településeket így számításba vették : lakosságszámukat, ennek alakulását, dinamikáját megközelíthetőségüket, a felmérés készítői megvizsgálták, hogy egy napon belül milyen könnyű egy oda-vissza utat megtenni az adott település és más európai nagyvárosok között, ezzel mérve a város megközelíthetőségét. Ezt a „versenyt” nagy előnnyel Párizs nyerte, Brüsszel, Európa "fővárosa" messze lemaradt tőle. kulturális kisugárzásukat, Gazdasági jelentőség, például azt, hogy hány nagy cég székhelye található területükön. A nagy cégek központjait illetően a kép egyértelmű: 40 százalékuk vagy Londonban, vagy Párizsban telepedett le (a brit főváros azért előnyben van), s messze lemaradva jön a harmadik helyen Amszterdam. A környezet állapota Európa-szerte több szempontból javult az elmúlt évtized folyamán, de a javulás nagy részét - úgy tűnik - kioltja a gazdasági növekedés, így a kormányoknak még jelentős lépéseket kell tenniük azért, hogy a gazdasági tevékenységek nyomán jelentkező környezetterhelést e tevékenységektől szétválasszák. A nem fenntartható gazdasági tevékenységek miatt Európa környezeti állapotának javulása veszélybe került. © Prof. Guy Turchany
23
Népesség
© Prof. Guy Turchany
24
Népességi változások
1950 és 1990 között
© Prof. Guy Turchany
25
Gazdasági jelentőség
© Prof. Guy Turchany
26
Kulturális jelentőség
© Prof. Guy Turchany
27
Kutatás - Fejlesztés
© Prof. Guy Turchany
28
Városok nagysága és hatásköre
© Prof. Guy Turchany
29
Gazdasági kisugárzás
© Prof. Guy Turchany
30
ESPON
European Spatial Planning Observation Network 2005 Az Európai régiók gazdasági összefüggései folytonosságai és szakadásai GDP/fő
© Prof. Guy Turchany
31
Népesség és GDP áramlatok
© Prof. Guy Turchany
32
Európai régiók gazdasági teljesítménye Általános besorolás : Alul teljesítenek Átlag alatti általános tendenciák Átlag Átlagon felüli általános tendenciák Kiváló teljesítmény
© Prof. Guy Turchany
33
Európai régiók Gazdasági tendenciái
Általános besorolás : Átlag feletti Átlag feletti általános tendenciák Átlag Átlag alatti általános tendenciák Átlag alatti
© Prof. Guy Turchany
34
Európai régiók Elérhetősége Teljesítmény és hozzáférhetőségi mutatók : Alul teljesítők Átlag alatti Átlag Átlag feletti Kiválóan teljesítők
© Prof. Guy Turchany
35
Európai régiók Híradástechnikai teljesítménye Elérhetőségi mutatók : Kiválóan teljesítők Átlag feletti Átlag Átlag alatti Alul teljesítők
© Prof. Guy Turchany
36
Európai régiók Város - vidék tipológia Város-vidék besorolás népesség és területhasználat alapján : Magas szintű városi befolyás és humán erőforrás Magas szintű városi befolyás és közepes humán erőforrás Magas szintű városi befolyás és alacsony humán erőforrás Alacsony szintű városi befolyás és magas szintű humán erőforrás Alacsony szintű városi befolyás és közepes humán erőforrás Alacsony szintű városi befolyás és humán erőforrás
© Prof. Guy Turchany
37
Népvándorlás és környezet Népesség növekedés Pozitív népvándorlási és születési mutatók Pozitív népvándorlási és negatív születési mutatók Negatív népvándorlási és pozitív születési mutatók Népesség csökkenés Negatív népvándorlási és pozitív születési mutatók Pozitív népvándorlási és negatív születési mutatók Negatív népvándorlási és negatív születési mutató
© Prof. Guy Turchany
38
Potenciális több pólusú Európa kép.
Lakosok száma a potenciális több központú integrációk területeken :
© Prof. Guy Turchany
39
Fenntartható területfejlesztés alapkérdései.
© Prof. Guy Turchany
40
Módszertani megközelítés
© Prof. Guy Turchany
41
Az európai területfejlesztési politika főbb eszközei. A régiók bizottsága Az Európai Unió helyi és regionális önkormányzatokat képviselő politikai testülete. A régiók bizottsága mint tanács adó testület képviseli az európai régiók érdekeit és így az Európai Uniót közelebb kerülhet az állampolgáraihoz. A régiók bizottsága jelenleg 344 helyi, illetve regionális képviselőből áll. A 27 nemzeti delegáció mellett 4 politikai csoport alakult és 6 szakbizottság jött létre. A régiók bizottságának megalakulásának fontosabb lépései: 1992
Maastrichti szerződés: A régiók bizottságának létrejötte
1997
Amsterdami- szerződés: a régiók bizottságának helyzete megerősödik, bővül a kötelező konzultációs illetékességi köre és már az Európai Parlamentnek is kikérhetik a véleményét.
2003
Nizzai- szerződés: Csak megválasztott vagy politikai felelősséggel tartozó képviselő lehet a régiók bizottságának a tagja.
2007
A régiók bizottságának tagsága a 27-ek Európájában 317-ről 344 főre bővül.
2004
A Lisszaboni szerződéssel : erősödik a régiók bizottságának intézményi pozíciója és politikai szerepe.
A régiók bizottságában a régiók és városok képviselői megoszthatják egymással a sikeres és sikertelen tapasztalataikat, ezzel is elősegítve egymás regionális munkáját és javítva a döntéshozási folyamat minőségét.
© Prof. Guy Turchany
42
döntéshozatali folyamatba, hiszen háromnegyede a döntéseknek ezen a szinten lesz végrehajtva. 2. az Európai Unió állampolgárait is bevonják, képviseleti alapon, ebbe a nagyon gyorsan előrehaladó folyamatba, és így az egész rendszer emberközpontúvá váljék, a különböző szinteken fennálló távolságok csökkenjenek. Ezen törekvéseket a szerződésekben is megalapozták miszerint az Európai Komissiónak ki kell kérni a véleményét az adott térség képviselőitől , ha a későbbi döntés közvetlen kihatással lehet az adott területre. A régiók bizottságának munkájának megszervezése a következő : évente 7 ülés plenáris ülések napirendjének előkészítése - a régiók bizottságának politikai programjának kialakítása - a szakbizottságok megbízása - a vélemények megírásával határozathozatal saját kezdeményezésű vélemény készítéséről A régiók bizottságának a szervezeti felépítése :
© Prof. Guy Turchany
43
A régiók nemzeti szinten. Magyarország régiói Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az 1999. évi XCII. Törvény értelmében, ami az 1996. évi XXI. törvény módosítása. A régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon (NUTS) nyugvó támogatási rendszer miatt jött létre. Bár a kormány kidolgozott egy törvényjavaslatot a megyerendszer régiókkal való felváltására 2006-ban, ennek hiányzott a szükséges országgyűlési támogatottsága.
© Prof. Guy Turchany
44
Régió neve
Észak-Magyarország
Terület
Népsűrűség
(km²) Népesség
(fő/km²)
13 428
96
1 289 000 Észak-Alföld
17 749
88
1 554 000
Megyék
Megyei jogú városok
Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád
Miskolc, Eger,
Hajdú-Bihar,
Debrecen, Szolnok,
Jász-Nagykun-Szolnok,
Nyíregyháza
Salgótarján
Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld
18 339
75
Bács-Kiskun, Békés, Csongrád
1 367 000
Közép-Magyarország
6 919
Kecskemét, Békéscsaba, Szeged, Hódmezővásárhely
408
Pest, Budapest főváros
Érd
99
Komárom-Esztergom, Fejér,
Tatabánya, Székesfehérvár,
Veszprém
Dunaújváros, Veszprém
90
Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala
Győr, Sopron,Szombathely, Zalaegerszeg,Nagykanizsa
70
Baranya, Somogy, Tolna
Pécs, Kaposvár,
2 825 000 Közép-Dunántúl
11 237 1 114 000
Nyugat-Dunántúl
11 209 1 004 000
Dél-Dunántúl
14 169 989 000
Szekszárd
Magyarország a következő eurorégiókhoz tartozik: Kárpátok eurorégió Nyugat-Pannónia eurorégió – Duna-Dráva-Száva - Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) - Ister-Granum Eurorégió.
© Prof. Guy Turchany
45
Az Európai Unió térségfejlesztési politikája. Főbb célok : A hátrányban lévő térségek fejlődésének támogatása A hátrányos helyzetűvé vált ipari térségek re konverziójának támogatása Az oktatás, nevelés elősegítése egy fenntartható területfejlesztés érdekében. FEPED Forum Consultatif Européen pour l’Environnement et le Développement Durable. Európai Környezeti és Fenntarthatófejlődés Konzultációs Fóruma Főbb céljai és feladatai : Irányelvek a célok az összes politikában való integrálásáról, vízügyi keret irányelv, 6. környezetvédelmi keretprogram, integrált termékpolitika, társadalmi, környezeti és gazdasági indikátorok kidolgozása. Nyilvántartási lapok az elért eredményekről (uniós, nemzeti, regionális és helyi) Fenntartható Fejlődési Tanácsa (federációs struktúra), útmutatás a különböző szektoroknak : európai parlament, tagállamok tanáccsal való ellátása, felvilágosítás nemzeti közvetítők, (szakértelem, függetlenség, hírnév, nyitottság stb…) © Prof. Guy Turchany
46
SDEC Schéma de Développement de l’Espace Communautaire Európai Térségtervezési Perspektíva Európai Bizottság 1997-es (97/150/CE) határozata az 5.- környezetvédelmi program keretében (a fenntartható fejlődés felé). Alapelvek : 1. a fenntarthatóság alapelveinek figyelembevétele az olyan gazdasági fejlesztésekben melyeknek területfejlesztési vetületük van, 2. területfejlesztési programok stratégiai hatásvizsgálata 3. egyensúly megőrzés a szociális kohézió, a fenntartható fejlôdés és a gazdasági versenyképesség között 4. az európai tájak változatosságának és pompájának megőrzése 5. egyensúly megőrzés a gazdaság a természet és az élővilág között 6. harc a klíma változás ellen (üvegház hatás) SDEC/ESDP utópia : utópia Egy merészebb és világosabb területfejlesztési politika Nagyobb hatás a döntéshozókra Hatékonyabb üzenetek megfogalmazása az európai társadalom számára Még hatékonyabb és közérthetőbb indikátorok kidolgozása Regionális megfigyelőközpontok létrahozása © Prof. Guy Turchany
47
A megvalósítás eszközei : A KAP finanszírozása az Európai regionális fejlesztési alapon ( FEDER), az Európai Szociális Alapon (FSE), az Európai Orientációs és Mezőgazdasági Garancia Alapokon (FEOGA) és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközön keresztül valósul meg. Ezeknek a küldetése az, hogy hozzájáruljanak az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohéziójához. Ez a négy alap együttesen a következő célokra koncentrált akciókat finanszírozza : 1. a hátrányos helyzetű régiók fejlesztés 2. a hanyatlóban lévő ipari zónák, a szolgáltatási szektor területén strukturális átalakulásban lévő régiók, a nehézségekkel küzdő vidéki térségek, a hátrányos helyzetű városi térségek vagy a halászattól függő térségek gazdasági és társadalmi re konverziója; 3. az emberi erőforrások fejlesztése, harc a munkanélküliség és kirekesztés ellen. Négy alap a területfejlesztési politika megvalósítására : Leader +
a vidék helyi fenntartható fejlesztéseinek támogatása.
Interreg III. Határokon és régiókon átnyúló együttműködések támogatása. Equal harc a munkahelyi kirekesztés és megkülönböztetés ellen Uban II válságban lévő városok és városnegyedek szociális és gazdasági rehabilitációjának támogatása a fenntartható fejlődés érdekében. © Prof. Guy Turchany
48
A Európai Unió regionális politikája A regionális politika erősíti a gazdasági egységet, segíti a harmonikus fejlődést, valamint az egyes területek közötti különbségek mérséklését, illetőleg a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságának csökkentését. Más megközelítésben a regionális politika a hátrányos helyzetű régiók versenyképességének növelésére törekszik, azaz megteremti a fejlődéshez szükséges kedvező körülményeket. 1. A regionális politika kialakulása A hetvenes évekig az Európai Közösségben nem létezett összehangolt, egységes regionális politika. A tagországok a Római Szerződés aláírásakor, illetve azt követően a gazdasági növekedéstől várták a területi ki egyenlítődést, ezért a kereskedelmi akadályok lebontását és az egységes belső piac meg teremtését tartották a legfontosabbnak. Később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az egységes belső piac kialakítása nem segíti a fejlettségbeli különbségek kiegyenlítődését , sőt a Közösség fejlett és kevésbé fejlett régiói közti szakadék még mélyebbé vált. Akkor úgy tűnt, hogy megoldásul szolgálhat, ha a tagországok önálló regionális politikát alakítanak ki. E gyakorlat azonban mind eszközeiben, mind mechanizmusában különbözött az egyes országokban, sőt sok esetben a közös versenypolitikát is sértette. Ezért a nemzeti politikák koordinációjára 1968-ban létrehozták a regionális politikáért felelős főigazgatóságot . A hetvenes évek elején több okból is indokolttá vált a regionális politika közösségi szintre emelése. Egyrészt 1969-re létrejött a vámunió, amely fokozta a tagországok közötti versenyt, és ezáltal tovább mélyítette a regionális különbségeket. Az 1970-ben nyilvánosságra hozott Werner-terv – amely a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításáról szólt – felvetette, hogy szükséges lenne koordinálni az egyes tagállamok belső gazdaságpolitikáját . Az 1973-as bővülés idején egyre zavaróbban hatottak a fejlettségbeli különbségek. Ekkor Írország volt a Közösség legelmaradottabb része. © Prof. Guy Turchany
49
Több reformkísérletet követően az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmány a legfontosabb célok közé sorolta a harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődés elő segítését. Számos olyan elvet rögzített, amely a regionális politikát is közösségi szintre emelte. Kitűnt ugyanis, hogy az integrációból származó előnyök az unió központi régióiban koncentrálódnak. Az 1988-ban elfogadott Delors I. Csomag – a költségvetés mellett – a regionális politikát is alapvetően átalakította. A reform során összehangolták a regionális politika különböző alapjainak tevékenységét , egységes elveket fektettek le, és meghatározták a Strukturális Alapok segítségével megvalósítandó öt célt. Az 1993-ban életbe lépett Maastrichti Szerződés módosította az 1988-ban meg határozott célkitűzéseket, és felállította a Kohéziós Alapot, amelynek feladata a legfejletlenebb tagállamok felzárkóztatása. Az utolsó reformra 1999 márciusában került sor az Európai Tanács berlini ülése során. 2. A regionális politika alapelvei Az 1988-as Delors I. csomag által javasolt reform egyik célja a Strukturális Alapok működésének átláthatóvá tétele volt. Ennek érdekében új szabályozást vezettek be, és meghatározták a regionális politika eszközeinek működésére vonatkozó alapelveket, amelyek ma is érvényesek. 2.1. Szubszidiaritás Az Európai Unió egyik legfontosabb elve, a szubszidiaritás alapján minden döntést a legoptimálisabb szinten kell meghozni. Ennek értelmében törekedni kell a döntések de centralizálására, a regionális, a tagállami, a közösségi kompetenciák és feladatok elkülönítésére, vala mint a területi döntéshozók eszköz rendszerének megerősítésére. © Prof. Guy Turchany
50
2.2. Addicionálitás Az Európai Unió az általa nyújtott támogatásokkal nem felváltani, hanem kiegészíteni kívánja a tagállami támogatásokat. A kiegészítő jelleg megtartása érdekében minden támogatott program keretében szükség van bizonyos meghatározott önrészre. Ezzel párhuzamosan a szabályozás azt is előírja, hogy a tagállam nem csökkentheti a támogatások ráfordított összegek mértékét az előző költségvetési időszakhoz képest addig, amíg igényt tart a Közösség által nyújtott támogatásra. Ez azt jelenti, hogy a Közösség nem támogat olyan programokat és célokat, amelyeket a tagország nem finanszíroz. Az alap elv értelmében a helyi és a regionális ön kormányzatoknak, a politika központi szereplőinek megfelelő összeget kell felmutatniuk minden olyan projekthez, amelyet közösségi forrásból kívánnak finanszírozni. 2.3. Koncentráció A koncentráció elvén egyrészt a regionális politika rendelkezésére álló eszközök koncentrációját értjük, másrészt a támogatásoknak a leginkább rászorult régiókba történő összpontosítását. A pénzügyi eszközök koordináció ja a különböző forrásokból Strukturális Alapok, Kohéziós Alap, Európai Beruházási Bank, tagállami támogatások – származó összegek együttes felhasználását jelenti. A cél az intézmények közötti partnerség, valamint a különféle források típus szerinti (hitel, garancia,kamattámogatás) koordinációjának és konzisztenciájának megteremtése. Ezzel párhuzamosan az unió arra törekszik, hogy ezeket a támogatásokat minél kevesebb régióban ossza szét. Ez a kettős koncentráció növeli a támogatási keretek valódi gazdasági hatékonyságát. Az elmúlt években – az alapelvnek köszönhetően – az érintett régiókban nőtt az egy főre jutó támogatás mértéke. Ez a források bővítésével és a támogatott területeken élő lakosság számának csökkenésével magyarázható. Így a támogatások mértéke közelebb kerül a problémák megoldásához szükséges „kritikus” nagysághoz. © Prof. Guy Turchany
51
2.4. Partnerség Ez az elv a regionális programok előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében szereplők együttműködésére utal. Emellett jelzi, hogy a Közösség által nyújtott támogatások kiegészítik – és nem helyettesítik – a nemzeti támogatásokat, valamint azt, hogy a különböző szintek mindegyike részt vesz a programozás szakaszaiban. A partnerségnek egyaránt van horizontális és vertikális vetülete, hiszen a különböző döntéshozatali szintek együttműködését éppúgy magában foglalja, mint a helyi önkormányzatokét. Ez utóbbi célja, hogy a kistelepülések ne versenytársakat, hanem lehetséges partnereket lássanak egymásban a támogatásért folyó harcban. Több kistelepülés közösen nagyobb projekteket is képes lehet meg valósítani, mivel az összefogással a rendelkezésükre álló ön rész is megnövekszik, ezáltal az elnyerhető támogatás összege is magasabb lehet. A nyilvánosságnak köszönhetően több helyi erőforrást lehet bevonni, és nő a fejlesztések társadalmi legitimitása. 2.5. Programozás Ez az alapelv az uniós finanszírozás egyik legnagyobb problémáját oldotta meg azáltal, hogy az egyes projektek finanszírozása helyett a hosszabb távú, komplex, a fejlődést jobban segítő célkitűzéseket és prioritásokat állította a középpontba. A Delors csomag óta ez annyit jelent, hogy a programkészítésnek három lépcsője van: először elkészül a 1. fejlesztési stratégiát, a célokat és a prioritásokat tartalmazó nemzeti, vagy regionális fejlesztési terv, 2. ezt követően az EU által jóváhagyott dokumentumot, a Közösségi Támogatási Kerettervet fogadja el közösen az unió és az adott tagállam. 3. végül kidolgozzák az intézkedéseket részletesen leíró működési vagy megvalósítási programokat. © Prof. Guy Turchany
52
3. A Strukturális Alapok A Strukturális Alapok általános szabályozásáról az 1260/1999 EK tanácsi rendelet szól. Ez meghatározza a működés alapelveit, ismerteti a négy alap feladatait, s megadja a források felhasználásának intézményi keretrendszerét, miközben – éppen a koncentráció jegyében – csökkenti a célkitűzések számát. A regionális politikát ma négy pénzügyi alapból finanszírozzák. A cél az alapokból származó pénzösszegek leghatékonyabb felhasználása. A 2000–2006 közötti programozási időszakban 195 milliárd euró állt a Strukturális Alapok rendelkezésére. 3.1. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, hozzávetőleg 45 százaléka ezen keresztül jut a tagállamokba. Támogatásait a következő területekre koncentrálja: 1. új technológiák és innovációk bevezetését támogató kutatás-fejlesztés; 2. az információs társadalom fejlesztése; 3. a környezet védelme és rehabilitációja a 4. gazdasági fejlesztések során; 5. a nemek közti esélyegyenlőség; 6. nemzetközi, határokon átnyúló és interregionális együttműködések. 7. versenyképességet növelő termelő infrastruktúra-fejlesztés, főleg a kis- és középválla la tok körében. © Prof. Guy Turchany
53
3.2. Európai Szociális Alap (ESZA) Ez a legkorábban felállított alap. Már az 1957-es Római Szerződésben is szó volt a létre hozásáról, ám ténylegesen 1960-ban kezdte meg működését. Célja a munkaerő piac alkalmazkodó képességének növelése volt: ennek érdekében az alap a munkavállalók mobilitását támogatta. Először 1971-től kezdve a támogatott projekteket nem nemzeti, hanem közösségi szempontok alapján választották ki, országonkénti kvótákat alkalmazva. 1983-től nagyobb súlyt kapott a fiatal munka vállalók esélyeinek javítása. Legfőbb funkciója a humánerőforrás-fejlesztés támogatása. Céljai közt szerepel az oktatá si rendszer hatékonyságának növelése, valamint a jobb költség hatékonyság elérése. Emellett egyre nagyobb hang súlyt kap az információs gazdaság és társadalom igényeit kielégítő szaktudással rendelkező munkaerő képzése. 3.3. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részlege (EMOGA) Ezt az alapot 1962-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítse a mezőgazdaság termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének emelkedését, valamint növelje a mezőgazdasági termékek piacának stabilitását. 1968-tól a mezőgazdaságból élők számának csökkentése érdekében az alap az átképezéseket és a nyugdíjba vonulást is támogatta. 3.4. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) A HOPE létrehozását különleges gazdasági probléma indokolta: a Közösség vizeinek„túlhalászta”. A Római Szerződés a tagállamok parti vizeit közös víznek nyilvánította, így amikor a nyolcvanas évek közepén a tagállamok szembesültek a halállomány vészes csökkenésével, gondot okozott, hogy nem létezett a halászatot korlátozó rendelet. A csökkenő halászat miatt az alap fő feladata az érintett települések gazdaságának szerkezet átalakítása és diverzifikálása lett. Célja pedig a hal állomány újratelepítése, és verseny képes vállalatok létrehozásának segítése. © Prof. Guy Turchany
54
4. A Kohéziós Alap A Kohéziós Alap létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. Célja: a Közösség legszegényebb tagállamaiban a reálszféra felzárkóztatásának támogatása a monetáris unióra való felkészülés időszakában. Az alap erősíteni igyekszik a gazdasági és társadalmi kohéziót, egyben csökkentve a különböző régiók közötti fejlettségbeli különbségeket. A projektek átlagos megtérülési ideje a közlekedés és a környezetvédelem területén a leghosszabb, ezért az alap a környezetvédelemmel és a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos, nagy ki terjedésű közlekedési beruházásokat támogatja. A Kohéziós Alap forrásaiból azok az uniós tagállamok részesedhetnek, amelyekben az egy főre eső vásárlóerő-paritáson számított GDP nem éri el a közösségi átlag 90 százalékát.
© Prof. Guy Turchany
55
« Territoires 2030 » Európai Térség 2030 A várható főbb megoldandó problémák : 1. Népesség és vidék - életkori és földrajzi megoszlás. 2. Öregedés, népesség és vidék - „közelségi gazdaság” (helyben lévők igényeinek kielégítése), a gazdasági háló érzékenysége és utánpótlása, a kollektív cselekvés felértékelődése az individualizmus rovására, kézműves ipar elsorvadása, a helyi kezdeményezések felértékelődése „helyi termelési rendszerek. 3. Fenntartható területfejlesztés - új stratégiai elvek, a fenntartható fejlődést elváró szereplők, dinamikus versenyképes és vonzó vidék, fenntartható energia gazdaság, a klíma változás problémáinak kezelése. A problémák megoldására : 1. Európai szinten egy kompetencia hálózat létrehozása 2. Elvek és módszerek kidolgozása egy új fenntartható terület- és vidékfejlesztés kidolgozása. 3. A kompetencia hálózat aktív részvétele a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő tudatosítására és képzésére. 4. Módszerek kidolgozása az európai területfejlesztési politika és gyakorlat ellenőrzésére a fenntartható fejlődés szempontjából.
© Prof. Guy Turchany
56
RÖVIDÍTÉSEK CAP Common Agricultural Policy Közös Mezőgazdasági Politika ECSC European Coal and Steel Community Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) ESPON European Spatial Planning Observatory Network Európai Térségtervezési Megfigyelő Hálózat EU European Union Európai Unió GDP Gross Domestic Product bruttó hazai termék GEF Global Environment Facility Globális Környezeti Alap GMES Global Monitoring of Environment and Security Globális Környezeti és Biztonsági Monitoring (Rendszer) GMO genetically modified organism genetikailag módosított (élő szervezetek) OECD Organisation for Economic Cooperation and Development Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet TEN Transeuropean Transport Network Transz-európai Közlekedési Hálózat UNCED United Nations Conference on Environment and Development ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia UNDP United Nations Development Programme ENSZ Fejlesztési Programja UNEP United Nations Environment Programme ENSZ Környezeti Programja UNGASS UN General Assembly Special Session ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka WBCSD World Business Council on Sustainable Development Fenntartható Fejlődés Üzleti Világtanács WRI World Resources Institute Világ Erőforrások Intézet WSSD World Summit on Sustainable Development Fenntartható Fejlődési Világtalálkozó WTO World Trade Organisation Kereskedelmi Világszervezet WWF World Wide Fund for Nature Világ Természetvédelmi Alap
© Prof. Guy Turchany
57