EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES

EU & G O V E R N M E N T A D V I S O R Y S E R V I C E S

A 2009-10-es környezeti és energetikai fejlesztési akciótervek stratégiai környezeti vizsgálata Környezet és Energia Operatív Program 4. prioritás: A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

2008. december 15. ADVISORY

A 2009-10-es környezeti és energetikai fejlesztési akciótervek stratégiai környezeti vizsgálata KEOP 4. prioritás: A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

TARTALOMJEGYZÉK A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) JELENTÉS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA.................................................................................................................3 1. A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) HÁTTERE, FOLYAMATA..........5 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

Előzmények ...........................................................................................................................5 Az SKV jelentés felépítése és tematikája............................................................................5 A stratégiai környezeti vizsgálat folyamata .......................................................................9 Az értékelés során tapasztalt nehézségek .........................................................................11

2. AZ AKCIÓTERV BEMUTATÁSA .........................................................................................13 2.1. Az akcióterv bemutatása....................................................................................................13 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4.

A prioritás céljai..................................................................................................................14 Az akcióterv tartalma ..........................................................................................................14 Változások a korábbi akciótervhez képest ..........................................................................14 Alternatívák szerepe............................................................................................................16

2.2. Az akcióterv külső konzisztenciája ...................................................................................16 2.2.1. Felső szintű programok, stratégiák......................................................................................16 2.2.2. Fejlesztési programok .........................................................................................................17 2.2.3. Releváns irányelvek, stratégiák...........................................................................................18

3. A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTA .........................................................................19 3.1. Az érintett környezeti tényezők.........................................................................................19 3.2. A környezet jelenlegi állapota és a beavatkozás nélküli várható folyamatok...............21 4. AZ AKCIÓTERV MEGVALÓSULÁSÁVAL JÁRÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK ...........22 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

A konstrukciók értékelése..................................................................................................22 Az akcióterv hatásainak összefoglaló értékelése..............................................................36 Országhatáron átnyúló hatások ........................................................................................38 Cross-border impacts.........................................................................................................38

5. AZ AKCIÓTERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK...............39 5.1. Pozitív hatások erősítésére irányuló ajánlások................................................................40 5.2. Negatív hatások csökkentésére irányuló ajánlások .........................................................40 6. A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK HASONLÓ KONSTRUKCIÓINAK KÖRNYEZETI HATÁSAI ......................................................................................................42 6.1. Közép-magyarországi Operatív Program........................................................................42 6.1.1. Konstrukciók várható hatásai ..............................................................................................43 6.1.2. Ajánlások ............................................................................................................................43

7. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK MONITORINGJÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK .........................................................................................................................44 MELLÉKLETEK ..........................................................................................................................46

2


A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) JELENTÉS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA A KPMG Tanácsadó Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából elvégezte az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsolódó 2009-2010 időszakra szóló környezetfejlesztési akciótervek Stratégiai Környezeti Vizsgálatát (SKV). Jelen dokumentum a KEOP 4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritás, valamint a KMOP 3.3.3. Megújuló energia-hordozó felhasználás növelése konstrukció vizsgálati eredményeit mutatja be. A stratégiai környezeti vizsgálat során módszertani egyeztetéseket folytattunk egyrészt az ÚMFT operatív programok 2009-10-es akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatát készítő cégekkel, konzorciumokkal az értékelés lényeges elemeit, vezérfonalát, a környezeti tényezők terminológiáját, valamint a monitoring fejezet összehangolásának menetét illetően. Másrészt az akciótervek tervezőivel az egyes konstrukciók részleteinek illetve a környezetre gyakorolt hatásainak jobb megismerése érdekében. Az akciótervek kapcsán alternatívákat nem tudtunk elemezni, mivel a tervezés során nem készültek akcióterv-változatok. A KEOP 4. prioritási tengelyének célja, hogy az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolásával, nevezetesen a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése révén hozzájáruljon az ellátásbiztonság fokozásához, az importfüggőség csökkenéséhez, valamint a környezet- és klímavédelem céljainak eléréséhez. Céljai alapján a prioritás a 3. „Megelőzés, takarékosság, hatékonyság” fő célkitűzéshez kapcsolható. A prioritás 2009-2010-es akcióterve 5 konstrukciót tartalmaz: - 4.2.0. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból - 4.3.0. Megújuló energia alapú térség-fejlesztés - 4.4.0. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia, valamint biometán termelés - 4.5.0. Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció - 4.6.0. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása A KMOP Megújuló energia-hordozó felhasználás növelése konstrukció az azonos elnevezésű KEOP akcióterv 4.2.0., 4.4.0. és 4.5.0. konstrukciói által támogatható tevékenységeket foglalja magában, ezért az ezekre vonatkozó hatásvizsgálat és ajánlások a KMOP esetén is fenntarthatók. A konstrukciók céljaiból és a támogatható tevékenységekből kiindulva határozhatók meg az érintett környezeti tényezők. (A lehetséges környezeti tényezők: föld, vizek, levegő és éghajlat, élővilág, települési környezet, táj, ember és társadalom.) Jelen akcióterv esetében mindegyik környezeti tényező érintett, melyekre vonatkozóan a jelenlegi állapotot illetve a beavatkozások nélkül várható tendenciákat a jelentés részletesen tartalmazza. Az akcióterv keretében támogatott intézkedések alapvetően összhangban vannak a prioritás céljaival. A konstrukciók az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolásával, nevezetesen a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése révén hozzájárulnak az ellátásbiztonság fokozásához és az importfüggőség csökkenéséhez. A 4.2.0., a 4.3.0., a 4.4.0. és a 4.5.0. konstrukciók egyes támogatható beruházásai a környezet- és klímavédelem céljainak elérését is segítik. Az importfüggőség mérséklésének célja azonban a környezetvédelmi célokkal konfliktusba kerülhet. A magas szintű technológiák alkalmazása valamennyi vizsgált konstrukció esetében pozitív gazdasági és társadalmi folyamatokat generálhat. A 4.3.0. konstrukció által kiemelten kezelt helyi kezdeményezések támogatása növelheti a vidék társadalmi megtartó képességét, illetve környezeti és fenntarthatósági szempontból is előnyös lehet.

3


A megújuló energiaforrások használata energiaforrás típusonként eltérő mértékű környezetterheléssel jár. A fosszilis energiahordozó kiváltásával elért pozitív hatásokat leginkább a biomassza alapú energiatermelés esetében kompenzálhatják túl a felmerülő új, negatív környezeti hatások. Az energiatermelést célzó beruházások esetében tehát a környezetre, legfőképpen a levegő minőségére gyakorolt hatások nagymértékben függnek a megújuló energiaforrás típusától, ezért elemzésünket a 4.2.0., a 4.4.0., és 4.5.0. konstrukciók esetében az ennek típusonként részleteztük. A 4.3.0. konstrukció keretében támogatható gyártókapacitások működtetése viszont egyértelműen növeli a környezetterhelést, illetve a 4.6.0. konstrukció által támogatott nagy és közepes kapacitású bioetanol gyárak esetében pedig az alapanyag szállítási igény igen magas, ezért a konstrukció levegőminőségre gyakorolt hatása összességében nem lehet pozitív. A bioetanol üzemek létesítésével kapcsolatban ezen felül felmerül az élelmiszercélú felhasználással való konfliktus kérdése, ami társadalmi elégedetlenséget szülhet, illetve várhatóan a zöld energia társadalmi megítélését is rontja. Magas alapanyagárak esetén ezen túl az üzemek fenntarthatósága is megkérdőjeleződik. A vizsgált konstrukciók határokon átnyúló hatásokat is generálhatnak. Amennyiben a fejlesztések révén hosszú távon csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, a támogatások hozzájárulnak a légkör védelméhez és a klímaváltozást kiváltó hatások csökkentéséhez. Ezen felül az alapanyagként biomasszát hasznosító kapacitások fejlesztése az alapanyagárak növelése mellett várhatóan a biomassza import növekedését is maga után vonja. Ez egyrészt a biomassza termelés által generált negatív környezeti hatások egy részét az országhatárokon túlra tolja, másrészt a szállítási igény növekedésén keresztül a teljes légszennyező anyag kibocsátást növeli, ezáltal a fosszilis energiahordozók használatának mérséklésétől esetlegesen várható pozitív környezeti hatásokat csökkentve. A biomassza import növekedése egyben az importfüggőség csökkentésének céljával ellentétes irányba hat. A hatásvizsgálat eredményeit figyelembe véve, a konstrukciók pozitív hatásainak erősítése érdekében javasoljuk a pontozás során az alábbiakat előnyben részesíteni: - energiatermelés célú projektek esetében a kogenerációs energiatermelés, - energiahatékonyság BAT-hoz viszonyított értéke, - költséghatékonyság, - pénzügyi fenntarthatóság, - az üvegházhatású gáz kibocsátást összességében csökkentő projektek, - hulladék-, illetve melléktermék-hasznosításával járó fejlesztések. Javasoljuk továbbá aktív projektgenerálási tevékenység végzését, főként a 4.3.0. konstrukció esetében, valamint javasoljuk a támogathatóságot megfelelően előkészített projektekre korlátozni, ami a projekt terv kidolgozottsága mellett a szükséges engedélyek beszerzését jelenti. A negatív környezeti hatások egy része a támogatási feltételrendszer alkalmas kialakításával, a megfelelő megelőző és követő intézkedésekkel kiküszöbölhető. Ennek érdekében valamennyi pályázat esetében javasoljuk előírni hulladékkezelési terv készítését, valamint a terv végrehajtásának nyomon követése, ellenőrzését. Javasoljuk továbbá a projektek környezeti hatásvizsgálatának elvégeztetését, illetve a megvalósítás és a működtetés alatt felmerülő környezeti hatásoknak független szakértők általi monitorozását. A biomassza energetikai célú hasznosítása során felmerülő káros környezeti hatások jelentéségének csökkentése érdekében jelentésünk vonatkozó részében további javaslatokat teszünk az értékelési szempontrendszer kialakítására vonatkozóan.

4


1. A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) HÁTTERE, FOLYAMATA

1.1. Előzmények A jelentős környezeti hatású akciótervek stratégiai környezeti vizsgálatára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2008. június 17-én bocsátott ki ajánlattételi felhívást. A KPMG Tanácsadó Kft a felhívásban szereplő 4 témakör közül a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) akciótervek stratégiai környezeti vizsgálatára nyújtotta be ajánlatát 2008. június 30-án, melynek elfogadását az NFÜ 2008. július 10-én tette közzé. Az SKV jelentés elkészítésének jogszabályi háttere a következő: - az Európai Parlament és a Tanács bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelve - a Kormány egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) rendelete Az értékelés során alkalmazott módszertan meghatározó dokumentumai az alábbiak: - a Greening Regional Development Programmes project team által 2006 februárjában kiadott „Handbook on SEA for Cohesion Policy 2007-2013” című segédlet - „The Handbook on environmental assessment of regional development plans and EU Structural Funds programmes” című segédlet (1998, DG Environment) A KEOP 2009-10-re vonatkozó akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatai nagymértékben támaszkodnak a korábbi KEOP-hoz kapcsolódó környezeti értékelésekre is: - A Környezet és Energia Operatív Program stratégiai környezeti vizsgálata, 2007. június 12., (Projektvezető és témafelelős: Dr. Szilvácsku Zsolt) - KEOP 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése akciótervének stratégiai környezeti vizsgálata, 2007. május 24. (Készítette: az EX ANTE Tanácsadó Iroda, a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda és a Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központ konzorciuma)

1.2. Az SKV jelentés felépítése és tematikája Az ajánlattételi felhívás IV. témaköre a KEOP, valamint a regionális operatív programok egyes beavatkozásait foglalja magába, kilenc intézkedés-típus mentén. Mivel a KEOP akciótervek SKV jelentéseit célszerű a prioritások mentén tárgyalni, a következő táblázatban bemutatjuk a felhívásban szereplő kilenc intézkedés-típus és a KEOP hat prioritásának összefüggését.

5


Akciótervek

1. Egészséges és tiszta települések

Intézkedés típusok

2. Vizeink jó kezelése

3. Természeti értékek jó kezelése

1. Megújulóenergia-fejlesztések: (szél, napenergia, biomassza, víz-, geotermikus energia és egyéb); energiahatékonysággal, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó fejlesztések, energiagazdálkodás fejlesztése 2. Háztartási és ipari hulladékok kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések

KEOP 1.1.

3. Víz kezeléséhez és elosztásához kapcsolódó fejlesztések

KEOP 1.3.

4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése

5. Hatékony energiafelhasználás

KEOP 4. prioritás

KEOP 5. prioritás

6. Fenntartható életmód és fogyasztás

KEOP 2.1. KEOP 2.2. KEOP 2.5. 4. Szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések

KEOP 1.2. KEOP 6.1.

5. Integrált megelőzéshez és szennyezés-ellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések

KEOP 6.2. KEOP 6.3. KEOP 2.3.

6. Szennyezett talaj rehabilitációjához kapcsolódó fejlesztések

KEOP 2.4. KEOP 2.6. KEOP 3.1.

7. A biodiverzitás megőrzését és a természetvédelem erősödését elősegítő fejlesztések

KEOP 3.2. KEOP 3.3.

8. Kockázatmegelőzéshez kapcsolódó fejlesztések (beleértve a természeti technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek rendelkezések megtervezését és végrehajtását)

és és

9. Egyéb, a környezet megóvására és a kockázatok megelőzésére irányuló fejlesztések

Az összes konstrukció érinti. Az összes konstrukció érinti.

6


Akciótervek Intézkedés típusok

1. Egészséges és tiszta települések

2. Vizeink jó kezelése

3. Természeti értékek jó kezelése

1. Megújulóenergia-fejlesztések: (szél, napenergia, biomassza, víz-, geotermikus energia és egyéb); energiahatékonysággal, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó fejlesztések, energiagazdálkodás fejlesztése


5. Hatékony energiafelhasználás

6. Fenntartható életmód és fogyasztás

KMOP 3.3.3.

2. Háztartási és ipari hulladékok kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések DAOP 5.2.1A,B,C DDOP 5.1.5.A,B DDOP 5.1.5.C,D EAOP 5.1.2D1,2,3 EMOP 3.2.1C,D,E KDOP 4.1.1. C,E KMOP 3.3.1.B,C NyDOP 4.1.1.B NyDOP 4.2.1.

3. Víz kezeléséhez és elosztásához kapcsolódó fejlesztések

4. Szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések

DAOP 5.2.1.C DDOP 5.1.4.A,B EAOP 5.1.2.B EMOP 3.2.1.A KDOP 4.1.1.A KMOP 3.3.1.A NyDOP 4.1.1.A KMOP 3.3.4. NyDOP 4.1.1.D

5. Integrált megelőzéshez és szennyezés-ellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések

6. Szennyezett talaj rehabilitációjához kapcsolódó fejlesztések

7. A biodiverzitás megőrzését és a természetvédelem erősödését elősegítő fejlesztések

DAOP 5.2.1.E EAOP 5.1.2C1,C2 EMOP 3.2.1.B KDOP 4.1.1.B KMOP 3.3.2. NyDOP 4.1.1.C KMOP 3.2.1. KMOP 3.2.2. KMOP 3.2.3.

8. Kockázatmegelőzéshez kapcsolódó fejlesztések (beleértve a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek és rendelkezések megtervezését és végrehajtását)

Az összes konstrukció érinti.

9. Egyéb, a környezet megóvására és a kockázatok megelőzésére irányuló fejlesztések

Az összes konstrukció érinti.

7


Jelen dokumentum a 4. prioritás SKV jelentése, mely prioritás az 1. intézkedés típushoz kapcsolódik. A dokumentum felépítése a felhívás mellékletében meghatározott tematikának megfelelően a következő: Az SKV jelentés közérthető összefoglalása 1. fejezet: Az SKV jelentés elkészítésének folyamata, az elemzés során használt adatok forrásának, az esetleg fellépő nehézségeknek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya) és ezeknek az előrejelzések pontosságában játszott esetleges negatív szerepének ismertetése 2. fejezet: Az adott akcióterv tartalmának, főbb céljainak rövid ismertetése és kapcsolata más politikákkal, programokkal, tervekkel; valamint az értékelés során figyelembe vett nemzetközi, közösségi, illetve nemzeti természetvédelmi normák és szabályok, illetve azoknak az elemzés elkészítése során játszott szerepének ismertetése Az akciótervekben történt változások, és az alternatívák kérdésének elemzése 3. fejezet: Az adott terv által érintett területek jelenlegi állapotának, környezeti problémáinak rövid ismertetése, különös tekintettel a terv által esetleg jobban érintett területekre, illetve lehetséges fejlődésük a terv megvalósítása nélkül. 4. fejezet: Az adott tervnek az érintett környezeti tényezőkre – föld, vizek, levegő és éghajlat, élővilág, települési környezet, táj, ember és társadalom – gyakorolt valószínűsíthető hatásainak, illetve ezek összefüggéseinek ismertetése – különös tekintettel a határokon átnyúló hatásokra. 5. fejezet: A pozitív hatások erősítésére, és az esetlegesen fellépő negatív környezeti és egészségügyi hatások kiküszöbölésére, semlegesítésére, vagy tompítására kidolgozott javaslatok felvázolása, valamint a terv megvalósításánál a „szennyező fizet” elv alkalmazásának számbavétele az esetleges negatív környezeti és egészségi hatások kiküszöbölésére. 6. fejezet: Javaslatok a jelen akciótervben meghatározott konstrukciókhoz hasonló regionális operatív programokban szereplő beavatkozások környezeti szempontú módosítására. 7. fejezet: A várható környezeti hatások további mérésére és nyomon követésére, követő intézkedésekre kidolgozott javaslatok, rövid leírása, indikátorok értékelése. Mellékletek 1. sz. melléklet: A 2/2005 Kormányrendelet által támasztott követelményeknek való megfelelés 2. sz. melléklet: Az SKV ajánlásaira tett szakértői válaszok Az SKV jelentések tematikáját, elkészítésének vezérfonalát és az értékelés irányadó kérdéseit az alábbi táblázat tartalmazza.

8


Környezeti tényező

Cél

Az értékelés irányadó kérdései Milyen mértékben fogja az akcióterv teljes egészében, illetve az egyedi intézkedések következtében…

1. Föld

A környezeti tényezők terhelésének csökkentése A szennyezések és a hulladék keletkezésének megelőzése, A keletkező hulladék egy részének hasznosítása

…a célok elérését elősegíteni azáltal, hogy - a fosszilis energiahordozók felhasználási arányát csökkenti? - a megújuló energiahordozók felhasználási arányát növeli? - ösztönzi a mezőgazdasági hulladékok energetikai célú hasznosítását? - ösztönzi a szennyvíz energetikai célú hasznosítását?

3. Levegő és éghajlat

Az éghajlatváltozást befolyásoló tényezők minimalizálása és csökkentése Hatékony forrás-felhasználás és hulladékkezelés

…a célok elérését elősegíteni azáltal, hogy - csökkenti az energiatermelő tevékenységből adódó káros anyag kibocsátást? - népszerűsíti a megújuló energia használatát? - támogatja a szénmegkötő projekteket? - a helyi piacok és szolgáltatások fejlesztése által csökkenti a szállítás szükségességét? - népszerűsíteni a klímaváltozás várható környezeti hatásainak csökkentésére irányuló intézkedéseket?

5. Települési környezet

Települési fejlesztése

…a cél elérését elősegíteni azáltal, hogy - új, magas szintű technológiák alkalmazását ösztönzi?

7. Ember és társadalom

Ellátásbiztonság növelése Importfüggőség csökkentése

…a célok elérését elősegíteni azáltal, hogy - a fosszilis energiahordozók felhasználási arányát csökkenti? - a megújuló energiahordozók felhasználási arányát növeli?

Gazdasági fejlődés

…a cél elérését elősegíteni azáltal, hogy - új gazdasági lehetőségeket teremt? - új munkalehetőségeket teremt?

Területi kohézió

…a támogatott fejlesztések térben megfelelő kialakításával elősegíteni a régiók, különösen a hátrányos helyzetű térségek fokozottabb részvételét a gazdasági fejlődésben?

Fenntartható közösségek

…javítani a vidék megújulásának lehetőségeit? …a helyi piacokat és szolgáltatásokat komplex módon fejleszteni? …elősegíteni energetikai szempontból önellátó gazdaságok, közösségek létrejöttét?

Életminőség javulása

…a célok elérését elősegíteni azáltal, hogy - csökkenti a környezetterhelést, ezen belül kiemelten a levegőszennyezést?

2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág

infrastruktúra

1.3. A stratégiai környezeti vizsgálat folyamata Az SKV értékelés az akcióterv-tervezési folyamat és -dokumentáció szerves része. A kapcsolódó uniós 2001/42/EK direktíva szerint a környezeti vizsgálat egy olyan folyamat, mely az akcióterv konstrukciói pozitív és negatív környezeti hatásainak fejlesztési lehetőségeit vizsgálja, és ez alapján javaslatokat fogalmaz meg az akcióterv véglegesítéséhez. A stratégiai környezeti vizsgálat eredménye az SKV jelentés, mely az akcióterv környezeti hátterét, várható pozitív és negatív környezeti hatásait mutatja be. Az előzetes vizsgálati eredmények, a megfogalmazott vélemények és javaslatok alapján az SKV kidolgozója lefolytatja a szükséges

9


egyeztetéseket, interjúkat az akcióterv készítőivel, támogatja a környezeti jelentés társadalmi egyeztetésének lebonyolítását, valamint a döntésekhez kapcsolódó tájékoztatási tevékenységeket. A KEOP 2009-10-es akciótervek SKV értékelésére vonatkozó projekt főbb mérföldkövei az alábbiak voltak:

Projektindító megbeszélés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel – 2008. augusztus 5. A megbeszélést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Stratégiai Értékelési Főosztálya (NFÜ SÉF) kezdeményezte, az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsolódó akciótervek stratégiai környezeti vizsgálataihoz elengedhetetlen információk, ütemtervek egyeztetése érdekében, melyen részt vett mind a négy nyertes pályázó cég, illetve konzorcium. A megbeszélésen elhangoztak azok a technikai jellegű információk, módszertani elvárások, melyeket a vizsgálatok során szem előtt kell tartani.

Projektindító megbeszélés a KEOP Irányító Hatósággal – 2008. augusztus 7. A megbeszélés a környezeti vizsgálatok előkészítési szakaszát volt hivatott elindítani, melyen a KEOP IH részéről Heltai László és Kasza György vett részt. A megbeszélés keretében a tanácsadók ismertették a stratégiai környezeti vizsgálat tervezett feladatait, ütemtervét, illetve módszertanát. A megbeszélés megteremtette a munka folyamán szükséges együttműködés, a későbbi szakmai egyeztetések alapjait.

Az SKV-t készítő cégek, konzorciumok módszertani egyeztetése – 2008. augusztus 11. A 2008. augusztus 5-én tartott projektindító megbeszélésen felmerült annak a gondolata, hogy a különböző operatív programokhoz kapcsolódó értékelések módszertanát – különös tekintettel a környezeti tényezők meghatározására – össze lehetne hangolni. Ennek megvalósítása érdekében szervezte meg a KPMG Tanácsadó Kft. a négy cég, konzorcium egyeztetését, melyen Mozsgai Katalin (Öko Zrt.), Varga Viktor (EX ANTE Tanácsadó iroda), Dr. Medgyes Tamás és Vass István (INNOV Hungaricum Kft.), valamint a KPMG Tanácsadó Kft. munkatársai vettek részt. Az egyeztetés eredményeként meghatározásra kerültek az értékelés lényeges elemei, vezérfonala, a környezeti tényezők terminológiája, valamint a monitoring fejezet összehangolásának menete. Az egyeztetés eredménye később a megbízó által is elfogadásra került.

Szakmai egyeztetés az akcióterveket készítő munkacsoportokkal – 2008. augusztus 26-27. 2008. szeptember 2. A munkacsoportokkal történő egyeztetésekre az értékeléshez szükséges információk megszerzése és bővítése okán került sor. A 9 munkacsoporttal 8 különböző időpontban találkoztak a tanácsadók (a fenntartható életmód és fogyasztás valamint az e-környezetvédelem munkacsoportokkal a megbeszélés ugyanazon időpontban, egy megbeszélés keretében került sor) annak érdekében, hogy a tervezett akciótervek szűkös információit bővítsék, a tervezés körülményeit, az előző akciótervekhez képest történt változtatásokat és azok okait feltárják. Az energetikával foglalkozó munkacsoporttal 2008. augusztus 26-án egyeztettek az SKV készítői.

A módszertan és a jelentés-forma egyeztetése a megbízóval – 2008. szeptember 2. Az SKV jelentések elkészítését megelőzően a tanácsadók szükségesnek tartották, hogy a kialakított módszertant és a jelentésformát egyeztessék a megbízóval. Az egyeztetésre 2008. szeptember 2-án került sor Kenyeres Kinga és Fekete Gergely (NFÜ SÉF) részvételével. A megbízók az értékelési módszertant megfelelőnek tartották, és elfogadták.

10


Az étékelések szakmai tartalmáról történő egyeztetések a munkacsoportokkal – folyamatos Az előzetes akciótervek alapján a tanácsadók megkezdték az előkészítési munkákat, felvázolták a beavatkozások lehetséges hatásait a környezeti tényezőkre, melyeket a munkacsoportokkal egyeztettek és véglegesítettek.

Akciótervek átadása az SKV értékelőknek – 2008. szeptember 19. A végleges akcióterveket a megbízó 2008. szeptember 19-én adta át a tanácsadóknak. Az eredeti ütemterv szerint ennek 2008. szeptember 4-én kellett volna megtörténnie, a munkavégzés ütemezése ennek megfelelően változott.

Az SKV első verzióinak benyújtása társadalmi vitára Az SKV-k első változatát, vagyis a társadalmi vitára bocsátandó jelentést a tanácsadók a szerződés szerinti időpontban, 2008. október 15-én átadták a megbízónak.

Társadalmi vita A jogszabályban előírt konzultációk lefolytatása érdekében az akcióterv tervezetét és az elkészített környezeti jelentést a nyilvánosság és azon hatóságok rendelkezésére kell bocsátani, amelyeket konkrét környezeti felelősségük folytán az akciótervek megvalósításának környezeti hatásai valószínűleg érintenek. A konzultáció jelentősége abban rejlik, hogy a hatóságok és a nyilvánosság részére korai lehetőséget biztosítsanak arra, hogy megfelelő határidőn belül, még a terv elfogadását megelőzően kifejthessék véleményüket az akcióterv tervezetét és a környezeti jelentést illetően. Az akciótervek véglegesítése során figyelembe kell venni az ily módon beérkezett véleményeket és észrevételeket. A KEOP 2009-10 akciótervek társadalmi vitájára 2008. október 21. és 2008. november 20. között került sor.

Végleges SKV jelentés benyújtása A végleges SKV jelentéseket a tanácsadók a társadalmi vitát követően elkészítették, a felmerült és elfogadott észrevételeket és véleményeket beépítették az SKV jelentés első változatába. A tanácsadók a végleges SKV jelentéseket a szerződésben foglaltaktól eltérően, a megbízó határidő-módosításának megfelelően december 15-én adták át.

1.4. Az értékelés során tapasztalt nehézségek Az SKV kidolgozása során az alábbi főbb nehézségekkel szembesültünk:

Az SKV folyamat integrációja az akcióterv tervezési folyamatba Nehézségként jelentkezett, hogy nem teljesült maradéktalanul az a kívánatos munkaszervezés, mely szerint az SKV készítése és az akciótervek kidolgozása egymással összefüggő, időben párhuzamos, iteratív folyamatok legyenek.

Időhiány Tekintettel a KEOP 2009-10 akcióterv tervezési folyamat elhúzódására, az SKV jelentések kidolgozására viszonylag kevés idő állt rendelkezésre.

Definíciók, meghatározások Az akciótervek kapcsán felmerült a különböző fogalmak, terminológiák értelmezésének problémája, különösen a „Pályázatok, kiemelt projektek kerete” illetve az „IH döntés tervezett

11


összege” kifejezések definiálása. Ezen problémát a szakmai egyeztetések során egyes munkacsoportok is jelezték.

Akciótervek tömörsége, kidolgozatlansága Az előzetes akciótervek tömörsége kevés információt nyújtott az értékeléshez, ezért többször szükségszerű volt a munkacsoportokkal való egyeztetések, konzultációk lefolytatása.

A különböző fejlesztések eltérő környezeti hatása Bizonyos akciótervek egyes konstrukcióinak (főként 4. prioritás) keretében támogatható tevékenységek köre igen tág, ezért a megvalósuló fejlesztések típusa nagymértékben befolyásolja a várható környezeti hatást.

Stratégia hiánya Mivel az NKP II. időtávja 2008-ban lejár, a tervezők nem tudtak a 2009-2010 időszakra érvényes elfogadott környezetvédelmi stratégiára támaszkodni. A 2008. január 18-án a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által közzétett „A környezetügy középtávú stratégiája” című vitaanyag a stratégiák mentén történő tervezés fontosságát a következőképpen fogalmazza meg: „A Környezeti és Energia Operatív Program részletes támogatási stratégiáját meghatározó akcióterveket két éves gördülő tervezéssel kell aktualizálni és az akciótervek további kifejtésével a konkrét pályázati konstrukciókat kidolgozni, meghirdetni és a fejlesztések végrehajtását – nyomonkövetését biztosítani. A 2007-2008-as időszakot követően az akcióterveket a 3. NKP-ban foglalt stratégiai célkitűzésekkel összhangban kell kialakítani.”

Tapasztalathiány, az elérendő célok megvalósításának folyamata nem tisztázott Az SKV készítés során nem tapasztaltuk a tervezés számszerűsítését. A jelenlegi akciótervek és kapcsolódó környezeti vizsgálatok egy hosszabb távú program (KEOP 2007-13) rövidebb időszakára korlátozódnak (2009-10). Ennek a folyamatnak az elején járunk, így néhány kérdésben kevés gyakorlati és egyéb tapasztalat állt rendelkezésre, hogy a jelenlegi állapot és az elérendő célok számszerűsíthetőek legyenek (kérdéses a még várható pályázatok beérkezése, megfelelősége, ennek megfelelően a pénzügyi átcsoportosítások szükségessége, lehetősége az EU-s direktívák teljesítése érdekében; esetleges meghívásos pályázatok kiírása néhány prioritási tengely tekintetében stb.). Az idő előrehaladtával, a tapasztalatok gyarapodásával a későbbiekben egyre könnyebb lesz a folyamatra jellemző előremutató gazdasági, környezeti következtetéseket levonni és a szükséges beavatkozásokat előtérbe helyezni. Ehhez megfelelő koordinációra és gyors visszacsatolásra lesz szükség a folyamatok pozitív irányú befolyásolása érdekében.

Visszacsatolás hiánya Hiányos mind a pályázatok összességének folyamatos nyomon követése, mind a visszacsatolás a végső célok megvalósíthatóságának folyamatos vizsgálata érdekében. Jelentős eltérés tapasztalható a tervezett és a megvalósult projektek adataiban. Szakmai egyeztetésekre, rugalmasabb információáramlásra lesz szükség a későbbiekben a gazdasági, tervezői, környezetvédelmi stb. szakemberek között az egyes programok, pályázatok folyamatos ellenőrzésének, kézben tartásának céljából.

12


2. AZ AKCIÓTERV BEMUTATÁSA A KEOP az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési tervezési időszakára vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) átfogó céljának, horizontális politikáinak, valamint hat prioritásának végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. A KEOP alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése.

2.1. Az akcióterv bemutatása A KEOP prioritási tengelyeit három célkitűzés köré csoportosíthatjuk. A KEOP célrendszere a következők szerint épül fel: 1. Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével Az első célkitűzés a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzésére, javítására, illetve helyreállítására irányul, valamint elősegíti a lakosság egészségi állapotának javítását, az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentését, megszüntetését. 2. Értékvédelem és megőrzés A második célkitűzés az ökoszisztémák és vizeink védelmére, illetve a környezetileg biztonságos életfeltételek elérésére irányul. Továbbá elősegíti a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználatot, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevételt, a környezet károsodásának megelőzését, az értékvédő gazdálkodás megvalósítását, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvását, fennmaradásának biztosítását és a bioszféra sokszínűségének megtartását. 3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Ezen célkitűzés a gazdasági fejlődésben a környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesítésére irányul. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a szennyezések és a hulladék keletkezésének megelőzése, az alacsony anyag- és energia igényű technikákat alkalmazó termékek ismertségének növelése, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése. A célrendszerhez hat prioritási tengely köthető. Az alábbi táblázat mutatja a jelen prioritás és a KEOP célrendszerének konzisztenciáját. Kapcsolódás a KEOP céljaihoz Prioritás

Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével


Értékvédelem és megőrzés

Megelőzés, takarékosság, hatékonyság

9

1

ERFA – Európai Regionális Fejlesztési Alap

2

NUTS II régiók: Az ország egész területe a Közép – magyarországi régió kivételével

Támogatás forrása

Támogatásra jogosult területek

ERFA 1

NUTS II régiók 2

13


Minden egyes prioritási tengelyre vonatkozóan kétévente akciótervet kell készíteni. Az akciótervek tartalmazzák a prioritások célkitűzéseit, a kapcsolódó indikátorokhoz köthető célértékeket, illetve a tervezett pénzügyi kereteket.

2.1.1. A prioritás céljai A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely célja, hogy az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolásával, nevezetesen a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése révén hozzájáruljon az ellátásbiztonság fokozásához, az importfüggőség csökkenéséhez, valamint a környezet- és klímavédelem céljainak eléréséhez.

2.1.2. Az akcióterv tartalma A prioritás intézkedéseit, a konstrukciókat, valamint a tervezett pénzügyi kereteket és az egyes konstrukciókhoz köthető indikátorokat tartalmazza az alábbi táblázat.

Konstrukció

Pénzügyi keretek (Mrd Ft) 2009

2010

4.2.0. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból

6

0

4.3.0. Megújuló energia alapú térség-fejlesztés

6

0

4.4.0. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés

10

4.5.0. Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció 4.6.0. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása

0

6 5

0

Indikátor

- Megújuló energiaforrás felhasználás [PJ/év] - Részarány a hazai energiafelhasználásban [%] - Üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése [kt/év] - Megújuló energia bázisú villamosenergia termelés [GWh/év] - Részarány a hazai energiafelhasználásban [%] - Üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése [kt/év] - Megújuló energia felhasználás [PJ/év] - Részarány a hazai energiafelhasználásban [%] - Üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése [kt/év]

2.1.3. Változások a korábbi akciótervhez képest A 2007-2008-as „A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése” akcióterv három konstrukciót tartalmaz: 1. Hő- és / vagy villamosenergia-előállítás támogatása, 2. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása, 3. Fenntartható Energia Finanszírozási Program (FEFP). A „Hő- és / vagy villamosenergia-előállítás támogatása” konstrukció költségvetési szervek, nonprofit szervezetek és vállalkozások megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházásait támogatja, függetlenül attól, hogy azok célja a hőhasznosítás, villamosenergia előállítása vagy mindkettő . A konstrukció 4.1.0. számmal 2007 október 24-től áll nyitva, és az akcióterv alapján alábbi tevékenységeket támogatja: - Biomassza-felhasználás,

14


-

Biogáz termelés és felhasználás, Geotermikus energia hasznosítása, Hőszivattyús rendszerek telepítése, Napenergia hasznosítása, Vízenergia hasznosítása, Szélenergia hasznosítása, Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, korszerűsítése, - Megújuló bázisú szilárd tüzelőanyag előkészítése (pl. pellet, brikett, faapríték előállítása), - „Passzív ház” elveinek megfelelő épületgépészeti és épületenergetikai megoldások, - A fentiek kombinációi. A 2008.05.14-i módosítás során egyéb változtatások mellett a támogatható tevékenységek köre kibővült a geotermikus energia közvetlen hőtermelésre történő hasznosításával, illetve meghatározták, hogy a szélenergia hasznosítása esetén az 50 kW-ot meg nem haladó teljesítményű szélerőművek és az ennél nagyobb teljesítményű, de hálózatra nem csatlakozó szélerőművek támogathatók. Az akcióterv alapján a 2. „Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása” konstrukció a 80 kt/év kapacitás feletti, illetve a 30-50 kt/év kapacitású bioetanol gyártóművek létesítését támogatja. A konstrukciót eddig nem nyitották meg. Az akcióterv alapján a 3. „Fenntartható Energia Finanszírozási Program (FEFP)” konstrukció keretében nemzetközi pénzintézetek közvetítésével ugyanazok a tevékenységek támogathatók, mint a „Hő- és / vagy villamosenergia-előállítás támogatása” konstrukció keretében (kivéve a passzív ház elveinek megfelelő épületgépészeti és épületenergetikai megoldásokat). A konstrukciót eddig nem nyitották meg. A 2009-2010-es akcióterv a fentiekhez képest eltérő konstrukciókat is tartalmaz, melyek azonban lényegében ugyanezeket a támogatható tevékenységeket ölelik fel. Az egyes konstrukciók bemutatása előtt meg kell említeni, hogy a 2008.08.15-én rendelkezésre bocsátott akcióterv tervezetek a 2007-2008-as akciótervekhez képest kevésbé voltak kifejtettek – nem tartalmazták a kiválasztási kritériumokat, a támogatási intenzitásokat, valamint a konstrukciók céljainak részletes bemutatását. A 2008.10.02-án, illetve a 2008.12.11-én rendelkezésre bocsátott tervezetek már tartalmazzák az előbbi részleteket, illetve azon konstrukciók és komponensek esetében, ahol van helye pontozásos értékelésnek, a kiválasztási kritériumrendszer részletes kidolgozását a KEOP Monitoring Bizottság pályázati konstrukció megjelentetése előtti feladataként említik. A 2009-2010-es „A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése” akcióterve 5 konstrukciót tartalmaz. A 4.2.0., 4.4.0 és 4.5.0. konstrukciók keretében összességében ugyanazok a tevékenységek támogathatók, amelyek a korábbi 4.1.0. konstrukció keretében, illetve a 4.5.0. konstrukció egyben a korábbi 3. konstrukció módosított megfelelője. A 4.3.0. konstrukció szintén a korábbi 4.1.0. konstrukció keretében támogatható tevékenységek finanszírozását segíti elő, a térségfejlesztési hatással bíró projektekre koncentrálva. A 4.6.0. „közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása” konstrukció a 20072008-as megfelelőjével azonos tevékenységeket támogat. A 4.2.0. „Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból” konstrukció költségvetési szervek, nonprofit szervezetek, KKV-k és egyéb gazdasági szervezetek megújuló energiaforrások felhasználásával elsősorban hőenergia termelését célzó projektjeit támogatja, viszont a kogeneráció lehetőségét sem zárja ki. A 4.3.0. „Megújuló energia alapú térség-fejlesztés” konstrukció keretében költségvetési szervek, nonprofit szervezetek és KKV-k pályázhatnak az alábbi projektekkel:

15


- Megújuló bázisú szilárd tüzelőanyag előkészítése (pl: faforgács, erdészeti nyesedék feldolgozás), - Helyi gazdálkodási tevékenység fő-melléktermékével helyi energiaigény kielégítésének rendszerének kialakítása, - Hulladék feldolgozáson alapuló energiatermelés, - Hálózatba táplált biogáz termelés, - Alternatív üzemanyag alapú helyi közlekedés. A 4.4.0. „Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia, valamint biometán termelés” konstrukció költségvetési szervek, nonprofit szervezetek, vállalkozások és egyéb gazdasági szervezetek megújuló energiaforrás alapú, elsősorban villamosenergia termelését célzó projektjeit támogatja, viszont a kogeneráció lehetőségét sem zárja ki. A 4.5.0. „Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció” bankok és tanácsadók konzorciumainak közvetítésével támogatja a megújuló alapú, villamos- és / vagy hőenergia termelésére irányuló fejlesztéseket. A 4.5.0. konstrukció tehát, hasonlóan a korábbi 3. konstrukcióhoz, pénzintézeti közvetítéssel támogatja az energetikai korszerűsítést. A 4.6.0. „Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása” konstrukció azonos a korábbi, a 2007-2008-as akciótervben 2.-ként szereplő konstrukcióval.

2.1.4. Alternatívák szerepe A Környezet és Energia Operatív Program akciótervei kapcsán alternatívákat nem tudtunk elemezni, mivel a tervezés során nem készültek akcióterv-változatok. A do-nothing típusú alternatívákat külön pontban nem elemezzük, mert azok várható hatásait a 3. fejezetben részletezett beavatkozás nélküli várható folyamatok jellemzik.

2.2. Az akcióterv külső konzisztenciája 2.2.1. Felső szintű programok, stratégiák A KEOP jelen prioritásának és felső szintű programok és stratégiák konzisztenciáját az alábbi táblázat mutatja. 3

Felső szintű programok, stratégiák Az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája A klímaváltozás korlátozása és a tiszta energiák használatának növelése A közösségi egészséget veszélyeztető tényezők kezelése A természetes erőforrások felelősségteljesebb kezelése A közlekedési rendszer és a területhasználat javítása

KEOP konstrukciók 4.2.0.

4.3.0.

4.4.0.

4.5.0.

4.6.0.

+++

+++

+++

+++

++

+++

+++

+++

+++

++

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A népesedési problémák kezelése 3

Jelölések:

+++ ++ + (üres)

erős kapcsolat kapcsolat gyenge kapcsolat nincs kapcsolat

16


Felső szintű programok, stratégiák Egészségmegőrzés és egészséges életmód kialakítása Társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása Természeti értékek védelme Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlatváltozásra Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása A versenyképesség fenntartható erősítése Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások Az energiagazdálkodás átalakítása Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása Gazdasági szabályozás Tudásbázis növelése és a tudás megosztása Az állampolgári aktivitás és elkötelezettség növelése A közpolitikák fejlesztése, átalakítása Nemzeti Környezetvédelmi Program Ökoszisztémák védelme A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése A környezeti folyamatokkal, hatásokkal valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése


4.3.0.

4.4.0.

4.5.0.

4.6.0.

+

++

+

+

+

++

++

++

++

++

++ +++ +++

++ +++ +++

++ +++ +++

++ +++ +++

++ ++ +++

++

++

++

++

++

++ ++

++ ++

++ ++

++ ++

+ +

2.2.2. Fejlesztési programok A KEOP 4. prioritás releváns magyarországi fejlesztési programokkal (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és az egyes regionális operatív programok) való kapcsolatát mutatja az alábbi táblázat.

Fejlesztési programok Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció támogatásával A környezet és a tájképi jelleg javítása Az életminőség javítása a vidéki térségeken és a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának elősegítése Közép – magyarországi Operatív Program 3.2.1. Természeti értékek védelme 3.2.2. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése 3.2.3. Erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése 3.3.1. Vízgazdálkodási tevékenységek 3.3.2. Települési hulladéklerakók rekultivációja 3.3.3. Megújuló energia-hordozó felhasználás növelése 3.3.4. Fenntartható életmód és fogyasztás Norvég alap Az NGO-k környezetvédelembe való bevonásának népszerűsítése Környezettudatosságra való nevelés A megújuló / alternatív energiák használatának népszerűsítése Zajcsökkentés /-védelem Szennyezésmentes gyártási folyamatok bevezetésének népszerűsítése Az őshonos földművelés, az ősi magyar háziállatok és növények


4.3.0.

4.4.0.

4.5.0.

4.6.0.

+

+

+

+

+

+++

+++

+++

+++

+++

++

++

++

++

++

+

+

+

+

17


Fejlesztési programok tenyésztésének és termesztésének ösztönzése Innovációs központok megalapítása és továbbfejlesztése Fenntartható gazdasági fejlesztés népszerűsítése A történelmi területek és épületek felújítása A világörökség részét képező területek megőrzése Magyarországon Az Európai örökség bizonyos területeit bemutató gyűjtemények létrehozása és múzeumok felújítása


4.3.0.

4.4.0.

4.5.0.

4.6.0.

+

+

+

+

+

Svájci alap Természeti katasztrófák megelőzése és kezelése, az árvízkezelés megerősítése a magyarországi Felső-Tisza vidéken A települési infrastruktúra szolgáltatások fejlesztése az életminőség javítása és a gazdasági fejlődés elősegítése érdekében A közszférába tartozó környezeti monitoring kapacitások erősítése a környezetszennyezés csökkentése, az életszínvonal javítása, valamint a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése érdekében

+

2.2.3. Releváns irányelvek, stratégiák Az alábbi táblázat összefoglalja a jelen prioritás kapcsolódó uniós, nemzetközi és hazai irányelvekkel, stratégiákkal és jogszabályokkal való koherenciáját.

A prioritásra vonatkozó irányelvek, stratégiák Európai Unió 2001/77/EK irányelve a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elterjedésének elősegítésére a belső villamos energia piacon 2002/91/EK irányelv az épületek energiateljesítményéről 2003/30/EK irányelv a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról Fehér könyv a megújuló energiaforrásokról – COM (1997) 599 Zöld könyv az energiahatékonyságról – COM(2005) 265 Bizottsági közlemény a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról – COM(2005) 627 A biomasszával kapcsolatos cselekvési terv – COM(2005) 628 Bioüzemanyag stratégia – COM(2006) 34 bizottsági közlemény Energiahatékonysági cselekvési terv – COM(2006) 545 Nemzetközi Riói Éghajlatváltozási Keretegyezmény (1992) Energia Charta Egyezmény (1994) Kiotói Egyezmény (1997) Johannesburgi Egyezmény (2002) Hazai Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 1107/1999. Korm. határozat a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiáról 2058/2006. Korm. határozat a bioüzemanyagok gyártásának fejlesztéséről és közlekedési célú alkalmazásuk ösztönzéséről 7/2007.TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. 42/2005. Kr. A bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2007-2020


4.3.0.

4.4.0.

4.5.0.

++

++

+++

++

+

++

++

4.6.0.

+++ +++ ++

+++ ++

+++ ++

+++ ++

+++ ++

+

+

++

+

+++

+++

+++

+++

+++ +++

+ + + +++

+ + + +++

+ + + +++

+ + + +++

+ + + +++

++

++

++

++

++

+++

+++

+++

+++

+++ +++

++

+

++ ++

+++

+++

+++

+++

+++

18


3. A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTA Jelen fejezet az akcióterv által érintett környezeti tényezők hazánkra jellemző jelenlegi állapotát mutatja be, illetve azok lehetséges fejlődési irányát az akcióterv megvalósítása nélkül. Az alábbi táblázat mutatja be a prioritás konstrukciói által érintett környezeti tényezőket, majd ezt követően egy általános képet mutatunk be a környezeti tényezők jelenlegi állapotáról, illetve azok várható folyamatairól, amennyiben az akcióterv nem valósul meg. A 2008. augusztus 11-én, az ÚMFT operatív programok 2009-10-es akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatát készítő cégek, konzorciumok által tartott módszertani egyeztetésen került meghatározásra a környezeti tényezők terminológiája, melynek részleteit a következő táblázat tartalmazza. Sorszám

Környezeti tényező

Megjegyzés

1.

Föld

Talaj, Alapkőzet, Ásványok, Földtani értékek

2.

Vizek

Felszíni vizek, Felszín alatti vizek, Vízkészletek, Meder és partfal állapota

3.

Levegő és éghajlat

Levegőminőség, Zajterhelés, Éghajlati tényezők

4.

Élővilág

Állatvilág, Növényvilág, Biodiverzitás, Ökoszisztémák

5.

Települési környezet

Épített környezet, Infrastruktúra, Zöldfelületek, Kulturális örökség, Építészeti és régészeti örökség

6.

Táj

Tájkép, Tájhasználat

7.

Ember és társadalom

Emberi egészség, Életminőség, Vagyon

A vizsgálat során a fenti környezeti tényezőkre gyakorolt hatásokat elemeztük.

3.1. Az érintett környezeti tényezők A megújuló energiaforrások energiacélú hasznosítását támogató 4.2.0., 4.4.0. és 4.5.0. konstrukciók esetében az érintett környezeti tényezők és az azokra ható tényezők energiaforrás típusonként azonosíthatók. A három konstrukció és az energiaforrás típusok közötti kapcsolatot az alábbi táblázat mutatja be.

Konstrukció 4.2.0. 4.4.0. 4.5.0.

Biomassza

Biogáz

Geotermikus energia

9 9 9

9 9 9

9 9 9

Vízenergia

9 9

Szélenergia 4

Napenergia

9 9

9 9 9

4

A 2008.12.11-én átadott akcióterv-változat alapján a szélenergia hasznosítása önmagában nem, csak más megújuló energiaforrások együttműködése, hálózati kapcsolata esetén támogatható.

19


Konstrukciók

A konstrukciók fő céljai

Érintett környezeti tényezők Energiaforrástól függetlenül környezeti tényezők

érintett

1. Föld 5. Települési környezet 6. Táj 7. Ember és társadalom Biomasszával történő energia-termelés

4.2.0. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból

Költségvetési szervek, non-profit szervezetek és KKV-k helyi energiaigényének kielégítése megújuló energiával

1. Föld 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 6. Táj 7. Ember és társadalom Biogáz termelés és felhasználás, hulladék feldolgozáson alapuló energiatermelés

4.4.0. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia, valamint biometán termelés

4.5.0. Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció

Megújuló energiával villamosenergia-termelés alapon

történő üzleti

1. Föld 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 7. Ember és társadalom Geotermikus energia hasznosítása

A megújuló energiaforrások használatának ösztönzése közvetítőkön keresztül

2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 7. Ember és társadalom Vízenergia hasznosítása 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 6. Táj 7. Ember és társadalom Szélenergia hasznosítása 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 6. Táj 7. Ember és társadalom Napenergia hasznosítása 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 7. Ember és társadalom

20


Konstrukciók

4.3.0. Megújuló energia alapú térség-fejlesztés

4.6.0. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása

A konstrukciók fő céljai

Érintett környezeti tényezők

Kistérségi és területi önkormányzati együttműködésben megvalósuló környezet - és gazdaságfejlesztés megújuló energiák alkalmazásával

1. Föld 2. Vizek 3. Levegő, éghajlat 5. Települési környezet 6. Táj 7. Ember, társadalom

A megújuló közlekedési fokozása

1. Föld 2. Vizek 3. Levegő, éghajlat 5. Települési környezet 6. Táj 7. Ember, társadalom

energiaforrások felhasználásának

3.2. A környezet jelenlegi állapota és a beavatkozás nélküli várható folyamatok

4.6.0.

4.5.0.

4.4.0.

4.3.0.

4.2.0.

Konstrukció A környezet jelenlegi helyzete és fejlődési trendjei

Várható folyamatok amennyiben az akcióterv nem valósul meg

Magyarország energiatermelésében meghatározó a fosszilis energiahordozók felhasználása, ami jelentős nagyságrendű légszennyezéssel jár. A levegő terhelése szempontjából legtöbb esetben kedvezőbb megoldást jelentő megújuló energiaforrások használata alacsony mértékű.

Az energiahordozók felhasználási arányának jelentős változása nem várható, ezáltal az energiaipar általi környezetterhelés nem változik jelentősen.

3. Levegő és éghajlat

X

X

X

X

X

7. Ember és társadalom

X

X

X

X

X

X

Magyarország energiatermelésében meghatározó a fosszilis energiahordozók felhasználása, ami erős energiaimport függőséget eredményez. A megújuló energiaforrások használata alacsony mértékű.

Az energiaimport függőség továbbra is jelentős marad, a megújuló energiahordozók felhasználásának arányára vállalt hosszú távú kötelezettségek nem teljesülnek.

A vidék népesség-eltartó, társadalmi megtartó képessége alacsony.

További elvándorlás várható a vidéki térségekből.

21


4. AZ AKCIÓTERV MEGVALÓSULÁSÁVAL JÁRÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK

4.1. A konstrukciók értékelése Jelen fejezet tartalmazza az akcióterv megvalósulásával járó közvetlen vagy közvetett környezeti hatásokat. A hatások lehetséges jellemzőit és az azokhoz kapcsolódó jelöléseket tartalmazza az alábbi táblázat. Hatás jellemzői Szándékoltság Valószínűség Mérték

Gyakoriság / tartósság Megfordíthatóság Országhatáron átnyúló szempontok Bizonytalanság

Szimbólum

Magyarázat

DI

Szándékolt / Közvetlen

IND

Nem szándékolt / Közvetett

!!

Nagyon valószínű

!

Valószínű

--

Nagy mértékben negatív

_

Negatív

++

Nagy mértékben pozitív

+

Pozitív

>>

Gyakori - Állandó / Hosszútávú - Állandó

>

Alkalmi / Rövidtávú

IR

Megfordíthatatlan

R

Megfordítható

TR

Lehetséges országhatáron átnyúló hatás

?

A lehetséges hatások teljes mértékben a megvalósítási intézkedésektől függnek

A következőkben a konstrukciók céljaihoz kapcsolódó hatásokat külön táblázatokban értékeljük. A természeti hatásokon kívül egyéb hatásokat is – gazdasági, társadalmi, területi – részletezünk.

22


4.2.0. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból 4.4.0. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia, valamint biometán termelés 4.5.0. Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció Konstrukciók részletes céljai

Várható hatások

Hatótényezők

Szimbólum

Hatás

4.2.0. Költségvetési szervek, non-profit szervezetek és KKV-k helyi energiaigényének kielégítése megújuló energiával

Megújuló energiaforrások hasznosítása - energiaforrástól független hatások

4.4.0. Megújuló energiával történő villamosenergiatermelés üzleti alapon 4.5.0. A megújuló energiaforrások használatának ösztönzése közvetítőkön keresztül

1. Föld Nagygépek mozgása az építés során

DI

!!

-

>>

A talaj tömörebbé válik, szerkezetében kedvezőtlen változások indulnak el.

Új épületek, üzemegységek megjelenése a település határán belül

DI

!

-

>>

A helyszíntől és az építmény jellegétől függően megváltozik a lakó- és ipari környezet

Új, magas szintű technológiák alkalmazása

DI

!!

++ >>

A helyi infrastruktúra fejlődik

Új épületek, üzemegységek megjelenése a település határán kívül

DI

!

-

>>

A helyszíntől és az építmény jellegétől függően romlik a tájkép


DI

!!

-

>>

Az épített környezet kiterjedése nő

DI

!!

++ >

Munkahelyteremtés

IND !!

+

>>

Az energiaimport-függőség csökkenés

IND ?

--

>>

A villamos- és hőenergia-ellátás minősége és biztonsága csökkenhet

DI

++ >>

Növekszik az ellátásbiztonság

IND !

++ >>

Munkahely-teremtés és -fenntartás

IND !

++ >>

A vidék népességmegtartó képessége nő

IND !

++ >>

Javul az életminőség

IND !

++ >>

A környezettudatos gondolkodás beépül a köztudatba

5. Települési környezet

6. Táj

7. Ember, társadalom Új üzemegységek létesítése A megújuló energiahordozók arányának növekedése

felhasználási

Több energiaforrás intelligens együttműködésével a hálózatba leadott teljesítmény szinten tartása


!!

23



Várható hatások

Hatótényezők Új energiarendszerek határán belül

Szimbólum működtetése

a

település

DI

!!

Hatás

-

>>

Zajterhelés

Biomasszával történő energia-termelés – energianövények 1. Föld A megnövekedett biomassza iránti kereslet, a magas árak által ösztönzött monokultúrás energianövénytermesztés

IND !

--

>>

A termelésszerkezet konzerválásával a talaj minőségét javító vetésforgó terjedése további akadályokba ütközik

Energianövények termesztése intenzív technológiával, magas vegyszerhasználat mellett

IND !

--

>>

A talaj környezetterhelése nőhet

IND !

--

>>

A felszín alatti vizek környezetterhelése nőhet

Fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának mérséklése révén a CO2 kibocsátás csökkenése

IND !!

++ >>

A levegő minősége javul

IND !!

++ >>

A klímaváltozás irányába ható folyamatok lassulnak

Nagy szállítási igény esetén az energiatermelés teljes életciklusán vett CO2 kibocsátás növekedése

DI

!

--

>>

A levegő minősége romlik

DI

!

--

>>

A klímaváltozást kiváltó folyamatok felgyorsulnak

IND ?

--

>>

A tartamos erdőgazdálkodás és az erdők biodiverzitása veszélybe kerülhet

DI

>>

2. Vizek Energianövények termesztése intenzív technológiával, magas vegyszerhasználat mellett 3. Levegő és éghajlat

4. Élővilág Fatüzelésű energiarendszerek által megnövelt faigény 6. Táj Energianövények termesztése termelésszerkezet változása

révén

a

!

A tájhasznosítás, a mezőgazdasági területek képe módosul

7. Ember és társadalom Fatüzelésű energiarendszerek által megnövelt faigény

IND !

--

>>

Az erdők rekreációs és levegőminőség javító hatása csökken

24



Hatótényezők

Várható hatások Szimbólum

Hatás

Biomassza alkalmazására alkalmas kapacitások által megnövelt energianövény-kereslet

IND !

--

Energianövények termesztése

DI

++ >>

!!

>>

Az élelmiszerárak növekednek Munkahelyteremtés és -megtartás

Biogáz termelés és felhasználás, hulladék feldolgozáson alapuló energiatermelés 1. Föld A megnövekedett biomassza iránti kereslet, a magas árak által ösztönzött monokultúrás energianövénytermesztés

IND !

--

A fermentorok visszamaradó iszapjának hasznosítása biokomposztként

IND !!

++ >>

A tápanyag-visszapótlás révén a talaj minősége javul

A szerves hulladék mennyiségének csökkentése

DI

!!

++ >>

Csökken a talaj által elszenvedett környezetterhelés

A szerves hulladék mennyiségének csökkentése

DI

!!

++ >>

Csökken a felszín alatti vizek által elszenvedett környezetterhelés

Technológiai vízigény biztosítása felszín alatti vizekből

DI

?

-

>>

A felszín alatti vízbázis kismértékben csökken

Szennyvíz keletkezése

DI

?

--

>>

Felszíni vizek terhelése nőhet

DI

!!

++ >>

Javul a levegő minősége

DI

!!

++ >>


DI

!!

--

Romlik a levegő minősége, felgyorsulnak a klímaváltozás irányába ható folyamatok

>>


2. Vizek

3. Levegő és éghajlat A hulladék és mezőgazdasági melléktermékek feldolgozása révén a légkörbe jutó metán mennyiségének csökkenése A kapacitásoknak megfelelően megnövekedett alapanyag-beszállítási igényből adódó CO2 kibocsátás

>>

CO2 kibocsátás a biogáz égetése során

25



Várható hatások

Hatótényezők

Szimbólum

Hatás

A fermentorok visszamaradó iszapjának termikus úton történő hasznosítása során kibocsátott CO2 7. Ember, társadalom Biomassza alkalmazására alkalmas kapacitások által megnövelt energianövény-kereslet

IND !

--

Energianövények termesztése

DI

!!

++ >>

Munkahelyteremtés és -megtartás

Zárt anyagáramlási rendszerek létrehozása

DI

!!

+

>>

Javul az üzemi energiamérleg

DI

!

-

>>

Visszasajtolás mellett is csökkenhet a felszín alatti vizek mennyisége

DI

!

-

>>

A visszasajtolás során romolhat a felszín alatti vizek minősége

>>

Az élelmiszerárak növekednek

Geotermikus energia hasznosítása 2. Vizek Vízkivétel a geotermikus energia felhasználása során 3. Levegő és éghajlat Fosszilis energiahordozó alapú energiatermelés egy részének kiváltása révén csökkenő CO2 kibocsátás

IND !!

++ >>


IND !!

++ >>


IND !!

++ >>

A környezetet terhelő antropogén hatások mérséklődnek, a biodiverzitás hosszabb távon megőrizhető

DI

++ >>

Gazdaságosabb energiarendszerek alakíthatók ki

4. Élővilág Az üvegházhatású gázok csökkenése, a klímaváltozás folyamatok lassulása

kibocsátásának irányába ható

7. Ember, társadalom Magas szintű technológiai rendszerek kialakítása

!!

Vízenergia hasznosítása 1. Föld

26



Várható hatások

Hatótényezők

Folyószabályozási munkák, mederelterelés Vízerőmű építése során területek elárasztása, illetve beépítése

Szimbólum

Hatás

DI

!!

>>

Vízerózió

DI

!!

>>

Hordalék-lerakódás

DI

!!

>>

Az elárasztott területeken a talaj felső részének összetétele, tulajdonságai megváltoznak (kioldódás, kilúgozódás, megkötődés)

DI

!!

>>

Vízsebesség csökken

DI

!!

>>

Feltöltődés, feliszapolódás (jelentős hosszúságú szakaszok kialakítása)

DI

!!

>>

Magas vízszint

DI

!!

>>

Kis vízszintingadozás

DI

!!

>>

A természetes vízelvezetési irányok megváltoznak

DI

!!

>>

Talajvízszint változás

IND !!

++ >>


IND !!

++ >>


IND !!

++ >>


DI

!!

--

>>

Veszélybe kerül a lokális felszíni vizek, illetve a fejlesztéssel érintett vízgyűjtő területek biodiverzitása

IND !!

--

>>

A lefűződött holtágakban az eredeti ártéri ökoszisztéma átalakul

2. Vizek

Duzzasztás

Vízerőmű és kapcsolódó létesítmények kialakítása, működtetése (gátak, víztározók, csatornák, zsilipek) 3. Levegő és éghajlat Fosszilis energiahordozó alapú energiatermelés egy részének kiváltása révén csökkenő CO2 kibocsátás 4. Élővilág Az üvegházhatású gázok csökkenése, a klímaváltozás folyamatok lassulása


Vízerőmű és kapcsolódó létesítmények építése (gátak, víztározók, csatornák, zsilipek)

27



Várható hatások

Hatótényezők

Szimbólum

Hatás

Folyószabályozási munkák, víztározók létesítése

DI

!!

--

>>

Veszélybe kerül a lokális felszíni vizek, illetve a fejlesztéssel érintett vízgyűjtő területek biodiverzitása

Mederszabályozás

IND !!

--

>>

Hullámtér megszűnik, makrofita zonáció átalakul

Állóvíz testek kialakítása

IND !!

--

>>

Nagy szervesanyag tartalom melletti eutrofizáció

DI

!!

-

>>

Átalakul a tájkép

DI

!

--

>>

Megváltoznak az áramlási, folyási viszonyok

DI

!

--

>>

Jelentős területeket hódítanak el a természettől

DI

?

--

>>

A vízgyűjtő szakaszok mentén a földhasználat módosul

Vízerőmű és kapcsolódó létesítmények építése során végzett folyószabályozási munkák

DI

?

++ >>

Egyes érintett területeken csökken az árvízveszély

DI

?

++ >>

Biztosítottá válik a környező területek öntöző- és ivóvízellátása

Természeti erőt hasznosító technológia alkalmazása

DI

!!

++ >>


IND !!

++ >>


IND !!

++ >>


IND !!

++ >>


6. Táj

Vízerőmű és kapcsolódó létesítmények megjelenése

Vízerőmű építése során területek elárasztása, illetve beépítése 7. Ember és társadalom

Szélenergia hasznosítása 3. Levegő és éghajlat Fosszilis energiahordozó alapú energiatermelés egy részének kiváltása révén csökkenő CO2 kibocsátás 4. Élővilág Az üvegházhatású gázok csökkenése, a klímaváltozás folyamatok lassulása


28



Várható hatások

Hatótényezők

Szimbólum

Hatás

Szélturbinák működtetése

DI

?

--

>>

Szélturbinák működtetésével járó zajterhelés

DI

?

--

>>

DI

!!

-

>>

Torzul a tájkép

Szélturbinák működtetése

DI

!!

-

>>

Zajterhelés

Magas szintű technológiai rendszerek kialakítása

DI

!!

++ >>


DI

?

--

>>

A hulladékkezelés módjától függően nőhet a talaj által elszenvedett környezetterhelés

DI

?

--

>>

A hulladékkezelés módjától függően nőhet a felszín alatti vizek által elszenvedett környezetterhelés

A biodiverzitás lokális veszélyeztetése (veszélybe kerülhetnek a védett és fokozottan védett élőlények szaporodó-, vonuló-, költő- és pihenőhelyei)

6. Táj Szélerőmű megjelenése 7. Ember, társadalom

Napenergia hasznosítása 1. Föld Napkollektoros és fotovoltaikus rendszerek előállítása és karbantartása, valamint az életciklus végén esedékes cseréje során keletkező veszélyes hulladék 2. Vizek Napkollektoros és fotovoltaikus rendszerek előállítása és karbantartása, valamint az életciklus végén esedékes cseréje során keletkező veszélyes hulladék 3. Levegő és éghajlat Fosszilis energiahordozó alapú energiatermelés egy részének kiváltása révén csökkenő CO2 kibocsátás

IND !

++ >>


IND !

++ >>


IND !!

++ >>


4. Élővilág Az üvegházhatású gázok csökkenése, a klímaváltozás folyamatok lassulása


7. Ember, társadalom

29



Hatótényezők


Hatás

Magas szintű technológiai rendszerek kialakítása

DI

++ >>


A képződő veszélyes hulladékok kezelése

IND !!

--

Energiaigény merül fel

!!

>

Következtetések: A konstrukciók elősegítik a kitűzött célok elérését, az importfüggőség mérséklésének célja azonban a környezetvédelmi célokkal konfliktusba kerülhet. A magas szintű technológiák alkalmazása pozitív gazdasági és társadalmi folyamatokat generálhat. A megújuló energiaforrások használata energiaforrás típusonként eltérő mértékű környezetterheléssel jár. A fosszilis energiahordozó kiváltásával elért pozitív hatásokat leginkább a biomassza alapú energiatermelés esetében kompenzálhatják túl a felmerülő új, negatív környezeti hatások. A negatív környezeti hatások nagy része a támogatási feltételrendszer alkalmas kialakításával, a megfelelő megelőző és követő intézkedésekkel kiküszöbölhető.

30


4.3.0. Megújuló energia alapú térség-fejlesztés A konstrukció részletes céljai Környezet és gazdaságfejlesztés megújuló energiák alkalmazásával önkormányzatok és társulásaik részvételével

Hatótényezők


Hatás

Energiarendszer kialakítása a helyi gazdálkodási tevékenység fő-melléktermékével, ami csökkenti a hulladék mennyiségét

DI

!!

++ >>

Csökken a talaj által elszenvedett környezetterhelés

Hulladék és szennyvíz feldolgozáson alapuló energiatermelés, illetve hálózatba táplált biogáz termelés

DI

!!

++ >>

A hulladék mennyiségének csökkentésével csökken a talaj által elszenvedett környezetterhelés

A fermentorok visszamaradó iszapjának hasznosítása biokomposztként

IND !!

++ >>

A tápanyag-visszapótlás révén a talaj minősége javul

Nagygépek mozgása az építés során

DI

!!

-


Hulladék és szennyvíz feldolgozáson alapuló energiatermelés, illetve hálózatba táplált biogáz termelés

DI

!!

++ >>

A hulladék és szennyvíz mennyiségének csökkentésével csökken a felszín alatti, illetve a felszíni vizek által elszenvedett környezetterhelés

Pelletgyártás technológiai vízigényének biztosítása felszín alatti vizekből

DI

?

-

>>


Szennyvíz keletkezése a pelletgyártás során

DI

?

--

>>


DI

!!

++ >>

A hulladék feldolgozásával csökken a légkörbe jutó metán mennyisége, ezáltal javulhat a levegő minősége

DI

!!

++ >>

A hulladék feldolgozásával csökken a légkörbe jutó üvegházhatású metán mennyisége, ezáltal a klímaváltozás irányába ható folyamatok lassulnak

DI

!!

--


1. Föld

>>

2. Vizek

3. Levegő, éghajlat Hulladék és szennyvíz feldolgozáson alapuló energiatermelés, illetve hálózatba táplált biogáz termelés A kapacitásoknak megfelelően megnövekedett alapanyag-beszállítási igényből adódó CO2 kibocsátás

>>

31


4.3.0. Megújuló energia alapú térség-fejlesztés A konstrukció részletes céljai

Várható hatások

Hatótényezők

Szimbólum

Hatás

DI

CO2 kibocsátás a biogáz égetése során A fermentorok visszamaradó iszapjának termikus úton történő hasznosítása során kibocsátott CO2 !!

++ >>


IND !!

++ >>


IND !!

++ >>


Új épületek, üzemegységek megjelenése a település határán belül

DI

!

-

A helyszíntől és az építmény jellegétől függően megváltozik a lakó- és ipari környezet


DI

!!

++ >>


Új erőművek és gyártókapacitások megjelenése a település határán kívül

DI

!

-

>>

A helyszíntől és az építmény jellegétől függően romlik a tájkép


DI

!!

-

>>


IND !!

+

>>

Importfüggőség csökken

DI

++ >

Munkahelyteremtés

IND !

++ >>


IND !

++ >>


IND !

++ >>

Javul az életminőség

IND !

++ >>

A környezettudatos gondolkodás beépül a köztudatba

CO2 kibocsátás a pelletgyártás során

Alternatív üzemanyag alapú helyi közlekedéssel a CO2 kibocsátás csökkentése 5. Települési környezet

>>

6. Táj

7. Ember, társadalom A megújuló energiahordozók arányának növekedése

felhasználási

Új erőművek létesítése


!!

32


4.3.0. Megújuló energia alapú térség-fejlesztés A konstrukció részletes céljai

Várható hatások

Hatótényezők Új gyártókapacitások határán belül

Szimbólum működtetése

a

település

DI

!!

-

Hatás >>

Zajterhelés

Következtetések: A konstrukció elősegíti a kitűzött célok elérését, hozzájárul a helyi környezet és gazdaság fejlesztéséhez. Az importfüggőség mérséklésének célja azonban a környezetvédelmi célokkal konfliktusba kerülhet. Energiatermelést célzó beruházások esetében a környezetre gyakorolt hatások nagymértékben függnek a megújuló energiaforrás típusától (ld. 4.2.0, 4.4.0., 4.5.0.), a gyártókapacitások működtetése viszont egyértelműen növeli a környezetterhelést. A magas szintű technológiák alkalmazása pozitív gazdasági és társadalmi folyamatokat generálhat. A helyi kezdeményezések támogatása növelheti a vidék társadalmi megtartó képességét, illetve környezeti és fenntarthatósági szempontból is előnyös lehet.

33


4.6.0. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása A konstrukció részletes céljai A megújuló energiaforrások közlekedési felhasználásának fokozása

Hatótényezők


Hatás

1. Föld A megnövekedett biomassza iránti kereslet, a magas árak által ösztönzött monokultúrás energianövénytermesztés

IND !

--

>>


Energianövények termesztése intenzív technológiával, magas vegyszerhasználat mellett

IND !

--

>>

A talaj minősége romlik

Nagygépek mozgása a bioetanol üzem építése során

DI

-

>>


!!

2. Vizek Energianövények termesztése intenzív technológiával, magas vegyszerhasználat mellett

IND !

--

>>

A felszín alatti vizek környezetterhelése nem változik vagy nő

Technológiai vízigény biztosítása felszín alatti vizekből

DI

?

-

>>


Szennyvíz keletkezése

DI

?

--

>>


3. Levegő, éghajlat Fosszilis hajtóanyagok kiváltása révén a CO2 kibocsátás csökkenése

IND !!

++ >>


IND !!

++ >>


Nagy szállítási igény esetén az üzemanyag teljes életcikulusán vett CO2 kibocsátás növekedése

DI

!!

--

>>

A levegő minősége romlik

DI

!!

--

>>

A klímaváltozást kiváltó folyamatok felgyorsulnak

DI

!!

++ >>


DI

!!

>>

Új épületek, üzemegységek jelennek meg

Bioetanol gyártóművek megjelenése

DI

!!

-

>>

A helyszíntől és gyár méretétől függően romlik a tájkép


DI

!!

-

>>


5. Települési környezet Új, magas szintű technológiák alkalmazása 6. Táj

34


4.6.0. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása A konstrukció részletes céljai

Várható hatások

Hatótényezők

Szimbólum

Hatás

7. Ember, társadalom A megújuló energiahordozók arányának növekedése

felhasználási

IND !!

+

>>

Importfüggőség csökken

IND !!

--

>>

Az élelmiszerárak növekedése várható

A megnövekedett energianövény-kereslet következtében növekvő élelmiszerárak

IND !!

--

>>

Társadalmi elégedetlenség alakul ki

IND !!

--

>>

A zöld energia társadalmi megítélése romlik

Új gyártóművek létesítése

DI

++ >

Munkahelyteremtés

IND !

++ >>


IND !

++ >>


Biomassza alkalmazására alkalmas kapacitások által megnövelt energianövény-kereslet


!!

Következtetések: A konstrukció elősegíti a kitűzött célok elérését, növeli a megújuló energiaforrások közlekedési célú alkalmazását. Az importfüggőség mérséklésének célja azonban a környezetvédelmi célokkal konfliktusba kerülhet. A környezet- és klímavédelem céljainak eléréséhez ez a konstrukció nem járul hozzá. A magas szintű technológiák alkalmazása pozitív gazdasági és társadalmi folyamatokat generálhat. A nagy és közepes kapacitású bioetanol gyárak esetében az alapanyag szállítási igény igen magas, ezért a konstrukció levegőminőségre gyakorolt hatása nem lehet pozitív. Felmerül az élelmiszercélú felhasználással való konfliktus kérdése, ami társadalmi elégedetlenséget szülhet, illetve várhatóan a zöld energia társadalmi megítélését is rontja. Ezen felül magas alapanyagárak esetén az üzemek fenntarthatósága is megkérdőjeleződik.

35


4.2. Az akcióterv hatásainak összefoglaló értékelése Az akcióterv keretében támogatott intézkedések alapvetően összhangban vannak a prioritás céljaival. A konstrukciók az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolásával, nevezetesen a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése révén hozzájárulnak az ellátásbiztonság fokozásához és az importfüggőség csökkenéséhez. A 4.2.0., a 4.3.0., a 4.4.0. és a 4.5.0. konstrukciók egyes támogatható beruházásai a környezet- és klímavédelem céljainak elérését is segítik. A 4.2.0., 4.4.0. és 4.5.0. konstrukciók fejlesztési céljai és a támogatható tevékenységek köre nagyon hasonló. Ezek a konstrukciók a lebonyolítás módjában, illetve leginkább abban különböznek, hogy elsődlegesen hő- vagy villamosenergia, esetleg mindkettő termelését támogatják. Ennek megfelelően e konstrukciókat a hatások összegzése során is együtt kezeljük. 4.2.0., 4.4.0. és 4.5.0. konstrukciók: A konstrukciók elősegítik a kitűzött célok elérését, növelik a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát, ezáltal hozzájárulva az ellátásbiztonság fokozásához, az energiaimport függőség mérsékléséhez, illetve a környezet- és klímavédelem céljainak eléréséhez. A megújuló energiaforrások használata jellemzően újszerű, magas szintű technológiák alkalmazását követeli meg, ami pozitív hatással van a települési környezetre, illetve a gazdaságfejlesztési, munkahely-teremtő és –fenntartó hatásoknak köszönhetően a társadalomra és a vidék megtartó képességére is. A megújuló alapú energiatermelés terjedése a fosszilis energiahordozók felhasználási arányának csökkenését vonja maga után, ami önmagában véve jelentősen csökkenti a környezetterhelést. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások használata is környezetterheléssel jár, ami azonban a jelen konstrukció keretében egységesen kezelt különböző típusú megújuló energiaforrások esetében más és más nagyságrendet jelent. A fosszilis energiahordozó kiváltásával elért pozitív hatásokat leginkább a biomassza alapú energiatermelés esetében kompenzálhatják túl a felmerülő új, negatív környezeti hatások, ami azonban a támogatási feltételrendszer megfelelő kialakítása segítségével elkerülhető. A többi megújuló energiaforrás esetében a leginkább kritikus környezetterhelések különböző okokból kifolyólag eleve nem merülhetnek fel. Ilyen okok lehetnek az ország földrajzi adottságai (újabb nagy kapacitású vízerőmű építése nem várható) vagy az akcióterv által szabott korlátok (a szélerőművek építése nem veszélyeztetheti az ellátásbiztonságot, mivel villamosenergia-hálózatra termelő kapacitás nem építhető). A továbbra is fennálló potenciális negatív hatások a megfelelő megelőző és követő intézkedésekkel kiküszöbölhetők. 4.3.0. konstrukció: A konstrukció elősegíti a kitűzött célok elérését, megújuló energia alkalmazásával járul hozzá a helyi környezet és gazdaság fejlesztéséhez. A konstrukció ezen felül hozzájárul a prioritás céljának eléréséhez, növeli a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát, ezáltal hozzájárulva az ellátásbiztonság fokozásához, az energiaimport függőség mérsékléséhez, illetve a környezet- és klímavédelem céljainak eléréséhez. A konstrukció támogatható tevékenységeinek köre ebben az esetben is igen tág, és a környezetre gyakorolt hatások nagymértékben függnek a támogatott tevékenységtől, illetve a felhasznált megújuló energiaforrás típusától. Energiatermelési célú beruházások esetén az energiahordozó típusától függő hatásokat a 4.2.0, 4.4.0. és 4.5.0. konstrukciók közös értékelésénél szerepeltetjük, és jelen konstrukció esetében nem ismételjük meg. Az erőforrás típusától független azonban, hogy a fejlesztések magas szintű technológia alkalmazását jelentik, ami pozitív hatással van a települési környezetre, a helyi gazdaságra és

36


társadalomra. A helyi gazdaság fejlesztése növeli a vidék társadalmi megtartó képességét, csökkenti az elvándorlást az érintett településekről. A konstrukció keretében támogatható továbbá gyártókapacitások építése (pelletgyártás) is. E kapacitások működtetése egyértelműen növeli a környezetterhelést. Mivel a fejlesztések kistérségi és önkormányzati együttműködéssel jönnek létre, a támogatott beruházások várhatóan a helyi ismeretek felhasználásával és a lokális sajátosságok figyelembe vételével, a helyi lehetőségek kihasználásával valósulnak majd meg, ami a természeti és az épített környezet, valamint a fenntarthatóság szempontjából egyaránt előnyös lehet. 4.6.0. konstrukció: A konstrukció elősegíti a kitűzött célok elérését, növeli a megújuló energiaforrások közlekedési célú alkalmazását. A konstrukció ezen felül hozzájárul a prioritás céljának eléréséhez, növeli a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát, ezáltal hozzájárulva az ellátásbiztonság fokozásához, az energiaimport függőség mérsékléséhez. A környezet- és klímavédelem céljainak eléréséhez ez a konstrukció nem járul hozzá. A támogatott fejlesztések magas szintű technológiák alkalmazását követelik meg, ami pozitív hatással van a települési környezetre, illetve a gazdaságfejlesztési, munkahely-teremtő és – fenntartó hatásoknak köszönhetően a társadalomra és a vidék megtartó képességére is. A fosszilis hajtóanyagok megújulókkal történő kiváltása révén a hajtóanyag teljes életciklusát figyelembe véve csökkenhet a levegőszennyezés mértéke, de csak abban az esetben, ha a szállítási igény által generált CO2 kibocsátás nem kompenzálja túl az alapanyagok termesztése során megkötött mennyiséget. Ezen felül azt is figyelembe kell venni, hogy a termesztés jellemzően amúgy is mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területeken történik, tehát a CO2 megkötő képesség mértéke nem feltétlenül nő a fejlesztések által generált keresletnövekedésből adódóan. Mivel nagy és közepes kapacitású bioetanol gyárak esetében a szállítási igény igen magas, a konstrukció levegőminőségre gyakorolt hatása nem lehet pozitív. A gabonafélék (kukorica, búza, rozs) bioetanol alapanyagként történő felhasználása az élelmiszercélú felhasználás versenytársaként jelentősen megemelheti az árakat, ezáltal a munkahelyteremtéssel és –megtartással párhuzamosan negatív irányban is hat az életminőségre. Az élelmiszerárak növekedése társadalmi elégedetlenséget szülhet, illetve a bioetanol gyártókapacitások építésének negatív hatásai a zöld energia társadalmi megítélését is rontják. A környezeti hatások hosszú távú megítéléséhez a technológia alkalmazásának rövid története következtében világszerte nem áll rendelkezésre megfelelő információ és tapasztalat, ezért a nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása rendkívül sok bizonytalanságot rejt magában, és a környezet szempontjából kifejezetten veszélyes. Emellett a bizonytalan alapanyagárak megkérdőjelezik a támogatás segítségével megépülő bioetanol üzemek fenntarthatóságát, sőt előfordulhat, hogy a finanszírozó intézmények bizalmatlansága miatt a szükséges saját forrás nem áll majd a pályázók rendelkezésére, ami a konstrukció céljára forráskeretének lehívását lehetetlenítheti el.

37


4.3. Országhatáron átnyúló hatások A vizsgált konstrukciók keretében megvalósuló fejlesztések potenciális környezeti hatásait az előző két fejezetben vázoltuk. Tekintettel arra, hogy a támogatható tevékenységek és a támogatással érintett energiaforrás típusok köre igen tág, és mivel a ténylegesen támogatott projektportfolió szerkezete előre nem látható, a várható környezeti hatások eredőjének meghatározása nem lehetséges. Ebből adódóan a határokon átnyúló hatások is csak bizonyos feltételezések mellett elemezhetők. Amennyiben megújuló energiaforrások használatának növelése olyan fejlesztésekkel történik, melyek révén hosszú távon csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor a támogatások hozzájárulnak a légkör védelméhez és a klímaváltozást kiváltó hatások csökkentéséhez. Az alapanyagként biomasszát hasznosító kapacitások fejlesztése az alapanyagárak növelése mellett várhatóan a biomassza import növekedését is maga után vonja. Ez egyrészt a biomassza termelés által generált negatív környezeti hatások egy részét az országhatárokon túlra tolja, másrészt a szállítási igény növekedésén keresztül a teljes légszennyező anyag kibocsátást növeli, ezáltal a fosszilis energiahordozók használatának mérséklésétől esetlegesen várható pozitív környezeti hatásokat csökkentve. A biomassza import növekedése egyben az importfüggőség csökkentésének céljával ellentétes irányba hat.

4.4. Cross-border impacts Potential environmental impacts of the developments supported under Priority 4 were outlined in the foregoing chapters. Due to the fact that supportable activities and the possible supported types of renewable energy sources are very diverse, the complex of expected impacts is not to be determined. That is why cross-border impacts can also be analyzed only by making some presumptions. If an assumption is made that the improvement of the use of renewable energy sources reduces the emission of greenhouse gases in the long run, than these support schemes contribute to the protection of the atmosphere and diminish triggers of the climate change. Development of capacities using biomass will probably increase raw material prices and biomass import as well. On one hand, this will place one part of the negative environmental impacts caused by biomass production beyond Hungarian borders. On the other hand it results in the growth of transportation, which augments air pollution, therefore decreases expected positive environmental impacts coming from the mitigation of fossil energy sources’ use. Increase in biomass import also restrains the diminution of energy import dependence.

38


5. AZ

AKCIÓTERV AJÁNLÁSOK

Konstrukció

TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE

Pozitív hatások erősítésére irányuló ajánlások

4.2.0. Helyi hő- és - A kiválasztási kritériumok között pozitív hűtési energiaigény előjellel figyelembe veendő tényezők: kielégítése megújuló - kogenerációs energiatermelés energiaforrásokból - energiahatékonyság BAT-hoz viszonyított értéke, 4.3.0. Megújuló energia alapú térség-fejlesztés - költséghatékonyság - pénzügyi fenntarthatóság 4.4.0. Megújuló energia alapú villamosenergia-, - A kiválasztási kritériumrendszer kapcsolt hőés kialakítása során továbbá: villamosenergia, - az üvegházhatású gáz kibocsátás valamint biometán anyagmérlegének figyelembe termelés vételével az alacsonyabb környezetterheléssel járó projektek 4.5.0. Kapcsolt támogaelőnyben részesítése (pl. tás és hitel konstrukció szélenergia előnyben a biomasszával szemben) - a hulladékok és a keletkező mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználásának előnyben részesítése az energianövények termesztése helyett - Projektgenerálási tevékenység

VONATKOZÓ

Negatív hatások csökkentésére irányuló ajánlások - Hulladékkezelési terv előírása - Hulladékkezelés ellenőrzése - Környezeti hatásvizsgálat előírása - Biomassza alapú energiatermelés esetén a kiválasztási kritériumok között pozitív előjellel figyelembe veendő tényező: - az alacsonyabb szállítási igényt generáló fejlesztések előnyben részesítése - Biomassza alapú energiatermelés esetén a pályázat részeként az alábbi elemzések előírása: - fás szárú energianövények hasznosítása esetén a tartamos erdőgazdálkodás elveinek megfelelő alapanyag-beszerzés biztosítása - lágy szárú energianövények hasznosítása esetén a tervezett alapanyag-beszerzésre vonatkozó elemzés, a beszállítók, a korábbi termelésszerkezet és gazdálkodási mód és ezek várható változásának ismertetése - Az építés alatt a környezet minél kisebb terhelésének biztosítása, illetve az építési során keletkező károk gyors helyreállításának megkövetelése - A projektek megvalósításának és a működtetés alatt felmerülő környezeti hatásoknak független szakértők általi monitorozása

4.6.0. Nagy és közepes - A kiválasztási kritériumok között pozitív - Hulladékkezelési terv előírása kapacitású bioetanol előjellel figyelembe veendő tényezők: - Hulladékkezelés ellenőrzése üzemek létesítésének - költséghatékonyság - Különösen alapos környezeti támogatása hatásvizsgálat előírása - pénzügyi fenntarthatóság - A pályázat részeként további elemzés megkövetelése az alapanyag-beszerzésre, a beszállítókra, a korábbi termelésszerkezet, gazdálkodási mód és ezek várható változásának ismertetésével - Az építés alatt a környezet minél kisebb terhelésének biztosítása, illetve az építési során keletkező károk gyors helyreállításának megkövetelése - A projektek megvalósításának és a működtetés alatt felmerülő környezeti hatásoknak független szakértők általi monitorozása

39


5.1. Pozitív hatások erősítésére irányuló ajánlások A konstrukciók pozitív hatásai leginkább akkor érvényesülnek, ha a leghatékonyabb, legmagasabb technológiai színvonalú, és egyben pénzügyileg fenntartható fejlesztéseket támogatják. Ennek érdekében javasoljuk, hogy a kiválasztási kritériumrendszer részesítse előnyben az ilyen projekteket. Ennek megfelelően a pontozás során az alábbi tényezőket javasoljuk pozitív előjellel figyelembe venni: - energiatermelés célú projektek esetében a kogenerációs energiatermelés, - energiahatékonyság BAT-hoz viszonyított értéke, amennyiben az adott technológia esetében létezik megfelelő BAT mutatószám (energiatermelés esetén a hatásfok), - költséghatékonyság, - pénzügyi fenntarthatóság. Az energiatermelést célzó projektek esetében a hasznosított megújuló energiaforrás típusa, illetve más fejlesztések esetében az alapanyag típusa nagymértékben meghatározza a fejlesztések várható környezeti hatásait. Annak érdekében, hogy az alacsonyabb környezetterheléssel járó fejlesztések nagyobb arányban valósulhassanak meg, javasoljuk a kiválasztási kritériumrendszer kialakítása során figyelmet fordítani arra, hogy az üvegházhatású gáz kibocsátást összességében csökkentő projektek, valamint a hulladék-, illetve melléktermék-hasznosításával járó fejlesztések relatíve magasabb pontszámot kapjanak. A teljes pénzügyi keret lehívása és fenntartható fejlesztések megvalósítása érdekében javasoljuk aktív projektgenerálási tevékenység végzését. A projektgenerálás főként a 4.3.0. „Megújuló energia alapú térségfejlesztés” konstrukció esetében lehet nagy jelentőségű. Valamennyi támogatási konstrukció esetében nagy jelentősége van annak, hogy támogatási szerződést csak valóban megvalósítható projektekre lehessen kötni. Ennek érdekében javasoljuk a támogathatóságot megfelelően előkészített projektekre korlátozni, ami a projekt terv kidolgozottsága mellett a szükséges engedélyek beszerzését jelenti.

5.2. Negatív hatások csökkentésére irányuló ajánlások A kiválasztási kritériumrendszer megfelelő alakításával a lehetséges negatív hatások jelentősége is csökkenthető. A biomassza energetikai célú hasznosítása kapcsán számos negatív környezeti hatást azonosítottunk. Ezek csökkentése érdekében javasoljuk. - az alacsonyabb szállítási igényt generáló fejlesztések előnyben részesítését a pontozás során (amelyek a helyi gazdasági tevékenységekhez kapcsoltan, közeli alapanyagok segítségével valósítják meg a projekt tárgyát képező tevékenységet), - fás szárú energianövények hasznosítása esetén a tartamos erdőgazdálkodás elveinek megfelelő alapanyag-beszerzés biztosítását bizonyító elemzések előírását, - lágy szárú energianövények hasznosítása esetén a tervezett alapanyag-beszerzésre vonatkozó elemzés megkövetelését, a beszállítók, a korábbi termelésszerkezet és gazdálkodási mód és ezek várható változásának ismertetésével. - A bioetanol üzemek létesítésének támogatását célzó 4.6.0. konstrukció esetében a várhatóan fellépő negatív hatások csökkentése érdekében javasoljuk rendkívül alapos környezeti hatásvizsgálat előírását, illetve további elemzés megkövetelését az alapanyagbeszerzésre és a beszállítókra vonatkozóan, a korábbi termelésszerkezet, gazdálkodási mód és ezek várható változásának ismertetésével. Potenciálisan negatív hatású hatótényező az építés és karbantartás során, illetve a technológia életciklusának végén képződő veszélyes és egyéb hulladék. A negatív hatások, a környezetterhelés kiküszöbölése érdekében minden vizsgált konstrukció (4.2.0., 4.3.0., 4.4.0. és 4.5.0. és 4.6.0.) esetében javasoljuk a pályázók számára előírni a projekthez kapcsolódó hulladékkezelési terv készítését. Javasoljuk, hogy ennek hiányában vagy nem megfelelő terv pályázati anyaghoz

40


csatolása esetén a pályázat kerüljön elutasításra. A projekt megvalósításának időszakában szükséges továbbá a hulladékkezelési terv végrehajtásának nyomon követése, ellenőrzése. Valamennyi támogatási konstrukció esetében javasoljuk továbbá az építés alatt a környezet minél kisebb terhelésének, illetve az építési munkálatok során keletkező károk gyors helyreállításának megkövetelését. Mivel a prioritás keretében komplex környezeti hatásokat generáló fejlesztések támogathatók, szintén minden vizsgált konstrukció esetében javasoljuk a projekt környezeti hatásvizsgálatának elvégeztetését, illetve a projektek megvalósításának és a működtetés alatt felmerülő környezeti hatásoknak független szakértők általi monitorozását.

41


6. A

REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK KONSTRUKCIÓINAK KÖRNYEZETI HATÁSAI

HASONLÓ

6.1. Közép-magyarországi Operatív Program A regionális operatív programok közül a Közép-magyarországi Operatív Program tartalmaz a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére irányuló konstrukciót. A KMOP 20092010-es akciótervében szereplő 3.3.3. „Megújuló energiahordozó felhasználás növelése” konstrukció a KEOP 2007-2008-as „A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése” akcióterv 4.1.0. konstrukciójának pontos megfelelője, ebből adódóan a 2009-2010-es azonos elnevezésű KEOP akcióterv 4.2.0., 4.4.0. és 4.5.0. konstrukciói által támogatható tevékenységeket foglalja magában. A konstrukció célja a hazai energiahordozó forrásszerkezet kedvező befolyásolása a hagyományos energiaforrások felől a megújuló energiaforrások irányába való elmozdulás elősegítésével a villamosenergia- és hőtermelés tekintetében. A konstrukció pénzügyi kereteit az alábbi táblázat mutatja: Prioritás 3. A régió vonzerejének fejlesztése

Konstrukció 3.3.3. Megújuló energiahordozó felhasználás növelése

Pénzügyi keretek (Mrd Ft) 2007-08

2009

2010

0,82

0,05

0

Támogatható tevékenységek: - Biomassza-felhasználás, - Biológiai hulladék alapú biogáz termelés és felhasználás, - Geotermikus energia hasznosítása, - Hőszivattyús rendszerek telepítése, - Napenergia hasznosítása, - Vízenergia-hasznosítása, - Hálózatra nem termelő szélenergia-kapacitások építése, - Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, korszerűsítése, - Megújuló bázisú szilárd tüzelőanyag előkészítése (pl. pellet, brikett, faapríték előállítás vagy szennyvíziszapból nyert (szárított, brikettált, illetve formázott) tüzelőanyag előállítására szolgáló termelő kapacitások létrehozása), - Szélenergia-hasznosítás, - A fentiek kombinációja.

42


Pályázók köre: - Vállalkozások, - Költségvetési szervek, - Non-profit szervezetek, - Egyházak - Egyéb gazdasági szervezetek, - Gesztor-önkormányzatok és társulások, - Konzorciumok. A támogatási konstrukció elsősorban a gazdasági társaságok, a központi költségvetési, valamint a helyi önkormányzati szervek pályázati lehetőségeit segíti elő.

6.1.1. Konstrukciók várható hatásai A konstrukció KEOP konstrukciókkal való megfeleltethetőségére való tekintettel a 2009-2010-es KEOP akcióterv 4.2.0., 4.4.0. és 4.5.0. konstrukcióira vonatkozó értékelésünket ezen konstrukcióra is fenntartjuk.

6.1.2. Ajánlások A konstrukció KEOP konstrukciókkal való megfeleltethetőségére való tekintettel a 2009-2010-es KEOP akcióterv 4.2.0., 4.4.0. és 4.5.0. konstrukcióira vonatkozó ajánlásainkat ezen konstrukcióra is fenntartjuk.

43


7. VÁRHATÓ

KÖRNYEZETI VONATKOZÓ JAVASLATOK

HATÁSOK

MONITORINGJÁRA

A program megvalósításához kapcsolódó környezeti hatások mérésére, nyomon követésére általában három típusú mutatót alkalmazhatunk: a) a környezet állapotának alakulását jellemző mutatószámokat b) az egyes hatótényezők alakulását jellemző mutatószámokat c) az intézkedés működését, teljesítményét, eredményeit jellemző mutatószámokat. A környezeti vizsgálat szempontjából elsődleges fontosságú a környezeti állapot alakulása, azonban az akciótervek szintjén és a gyakorlatban inkább a b) és c) pont mutatóit alkalmazzák, mivel ezek általában egyszerűbben, könnyebben meghatározhatók. Az akciótervekben szereplő indikátorok jellegüket tekintve „intézkedés (teljesítmény) indikátorok”, amelyek az intézkedés megvalósulását, illetve a tervezett beavatkozások várható eredményeit mérik. Az indikátorok alakulásának becslése adott esetben a támogatási szerződés kötelező része, azokról a projekt előrehaladási jelentésekben, valamint a zárójelentésekben be kell számolni. Mivel az intézkedésekhez általában csak output és eredmény indikátorok kerülnek meghatározásra, ezért átfogó várható hatásokat (mint a környezetterhelés, területi kiegyenlítődés, fenntarthatóság) az akciótervek jelenleg nem mérnek. Az ilyen átfogó, elsősorban programszinten értelmezhető hatások figyelembe vétele céljából EU-s előírás a horizontális elvek érvényesítése a támogatási rendszerben, amelyet projekt szinten is alkalmazni kell. Erre vonatkozóan készült el a „Fenntarthatósági Útmutató” (valamint az „Esélyegyenlőségi Útmutató”). Az ebben meghatározott indikátorkészlet alkalmazása azonban opcionális (illetve egyes akciótervek esetében van egy minimum „vállalási” kötelezettség), és csak azon környezeti szempontok nyomon követése előírás, amely esetében a kedvezményezett előrehaladást vállalt. Előrehaladás vállalása nélkül kötelezően megadandó indikátorok az alábbiak (amennyiben az releváns az adott pályázat szempontjából): Termelő tevékenységet végző szervezetek esetén

Szolgáltató tevékenységet végző szervezetek esetén

a1) Fajlagos vízfelhasználás mértéke (teljes vízfelhasználás [m3] / termelés egysége [változó])

a1) Fajlagos vízfelhasználás mértéke (teljes vízfelhasználás [m3] / szolgáltatás egysége [változó])

b1) Fajlagos energiafelhasználás mértéke (teljes energiafelhasználás [kWh] / termelés egysége [változó])

b1) Fajlagos energiafelhasználás mértéke (teljes energiafelhasználás [kWh] / szolgáltatás egysége [változó])

c1) Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) [t/év]

c2)

d1) Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának mértéke (ártalmatlanításra kerülő hulladék [t] / összes hulladék mennyisége [t])

d2) Újrahasznosított papír használat aránya (újrahasznosított papírcsomag (500 lapos) [db] / összes felhasznált papírcsomag (500 lapos) [db]

e1) A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke (kistérségben élő foglalkoztatottak száma [fő] / a foglalkoztatottak száma [fő])

e1)

A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke (kistérségben élő foglalkoztatottak száma [fő] / a foglalkoztatottak száma [fő])

f1) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma [fő]

f1)

A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma [fő]

Kombinált valamint anyag- és energiatakarékos irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása [db]

44


Ezen indikátorok alkalmazásának alapvető célja a pályázók figyelmének felkeltése a víz-, energiaés anyagtakarékos, valamint a hulladékszegény, továbbá a helyi foglalkoztatást elősegítő, tudásalapú fejlesztési lehetőségek figyelembe vételére, kiterjedtebb alkalmazására. A 2007-2013 időszakra vonatkozó egységesített formanyomtatványokban (projekt előrehaladási jelentések és zárójelentések) a vállalt és kötelezően megadandó fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok alakulásáról be kell számolni, hasonlóan az akciótervekben megadott prioritás- és intézkedésszintű indikátorokhoz. Az indikátorok, amennyiben minden projekt esetében következetesen és megfelelően megadásra kerülnek, alkalmasak arra, hogy egy adott projekt, sőt, egy-egy területet (intézkedést) érintő pályázatok összességének tekintetében értékeljük a környezeti eredményeket és hatásokat. Az intézkedés-szintű vizsgálat azért is lényeges, mert sok önmagában kisebb hatással rendelkező beavatkozás együtt komoly problémák forrása lehet. (A 2004-2006 közötti támogatási időszak tapasztalata az volt, hogy azon OP-k esetében, ahol alkalmaztak környezeti fenntarthatósági indikátorokat a támogatási szerződésben, intézkedésen belül megfigyelhető volt az azonos szemléletű horizontális indikátorképzés, azonban nem létezett olyan horizontális indikátor, amelyet valamennyi projekt esetén mértek volna, így azokból összesített eredmények és hatások nem voltak számszerűsíthetők). Az indikátorok használata az értékelések (és ezen belül is az utólagos értékelések) szempontjából lényeges, hiszen a programszinten aggregált környezeti eredmény- és hatásindikátorok lehetővé teszik a program megvalósulásához kapcsolódó valós környezeti hatások felmérését. Az előző időszak tapasztalatainak ilyen típusú felmérése hozzájárul a környezeti szempontok érvényesülését még inkább elősegítő beavatkozások tervezéséhez. A fentieken túlmenően, az akciótervek megvalósítása során feltárásra kerülhetnek olyan kritikus környezeti kockázatok az egyes intézkedések esetében, amelyek további, kötelezően mérendő környezeti indikátorok alkalmazását és nyomon követését igényelhetik. A fentiek figyelembevételével tehát szükségesnek látjuk a monitoring tevékenységek nagyobb mértékű hangsúlyozását, valamint a rendszeres, értékelhető, egységes módszertan szerinti monitoring rendszer kialakítását. .

45


MELLÉKLETEK 1. SZ. MELLÉKLET A 2/2005 Kormányrendelet által támasztott követelményeknek való megfelelés 2/2005 Kormányrendelet 4. számú melléklete

SKV jelentés vonatkozó fejezetei

1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése.

1. Az SKV elkészítésének folyamata

2. A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok rövid ismertetése.

2.1. Az akcióterv bemutatása

3.1. A terv, illetve program céljainak összevetése a terv, illetve program szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal.

2.2. Az akcióterv külső konzisztenciája

3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben, illetve programban.


3.3. A terv, illetve program céljainak egymás közti, illetve releváns tervek, illetve programok céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból.


3.4. A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel, illetve programmal összefüggésben lévő elemeinek ismertetése és mindezek várható alakulása, ha a terv, illetve program nem valósulna meg.

3.2. A környezet jelenlegi állapota és a beavatkozás nélkül várható tendenciák

3.5. A terv, illetve program megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása.

4. Az akcióterv megvalósulásával járó környezeti hatások

3.6. A terv, illetve program megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése.


3.7. A környezeti következmények alapján a terv, illetve program és a változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása.


4. A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a tervben, illetve programban szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre.

5. Az akcióterv vonatkozó ajánlások

5. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a terv, illetve program által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni.

6. A regionális operatív programok hasonló konstrukcióinak környezeti hatásai

6. A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre.

7. Várható környezeti hatások monitoringjára vonatkozó javaslatok

7. Közérthető összefoglaló.

A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) jelentés közérthető összefoglalója

továbbfejlesztésére

46


2. SZ. MELLÉKLET Az SKV ajánlásaira tett tervezői válaszok a KEOP konstrukciókra vonatkozóan

Konstrukció

Ajánlás

Tervezői válaszok

4.2.0. 4.3.0. 4.4.0. 4.5.0.

A kiválasztási kritériumok között pozitív előjellel figyelembe veendő tényezők: - kogenerációs energiatermelés - energiahatékonyság BAT-hoz viszonyított értéke, - költséghatékonyság - pénzügyi fenntarthatóság

Összességben elfogadható javaslatok,azzal a feltétellel, hogy az egyes konstrukciókban az egyes támogatható tevékenységek esetén differenciálva lesznek figyelembe véve ezen szempontok. (Pl: Kogeneráció a technológiai jellemzők miatt a 4.2. 4.3 4.4. konstrukciókban nem vehető differenciálás nélkül figyelembe (pl: vízenergiát értelmetlen büntetni, mivel nem lehet hőtermelésre használni; kisméretű biomassza kazánok esetén a kogenerációs előírás nem értelmezhető, stb., 4.3. konstrukciónál a térségfejlesztés jelentős cél, így a költséghatékonyság egyéb mutatók rovására némileg háttérbe fog szorulni.)

A kiválasztási kritériumrendszer kialakítása során az üvegházhatású gáz kibocsátás anyagmérlegének figyelembe vételével az alacsonyabb környezetterheléssel járó projektek előnyben részesítése (pl. szélenergia előnyben a biomasszával szemben)

Egyetértünk.

A kiválasztási kritériumrendszer kialakítása során a hulladékok és a keletkező mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználásának előnyben részesítése az energianövények termesztése helyett

Előnyben részesítés az energianövényhez KÉPEST. A javasolt preferenciális sor: 1.Hulladék, melléktermék, 2. energianövény, 3. élelmiszernövény alapú energiatermelés.

Projektgenerálási tevékenység

A sor nem értelmezhető. De amennyiben a projektgenerálási tevékenységre, mint központilag kiemelt, a pályázást segítő tevékenység szükségszerűségére utalnak a szerzők: egyet értünk.

Biomassza alapú energiatermelés esetén a kiválasztási kritériumok között pozitív előjellel figyelembe veendő tényező: - az alacsonyabb szállítási igényt generáló fejlesztések előnyben részesítése

Egyetértünk.

Biomassza alapú energiatermelés esetén a pályázat részeként az alábbi elemzések előírása: - fás szárú energianövények hasznosítása esetén a tartamos erdőgazdálkodás elveinek megfelelő alapanyag-beszerzés biztosítása - lágy szárú energianövények hasznosítása esetén a tervezett alapanyag-beszerzésre vonatkozó elemzés, a beszállítók, a korábbi termelésszerkezet és gazdálkodási mód és ezek várható változásának ismertetése

Nem értelmezhető. Elemzést nem lehet előírni, legfeljebb nyilatkozatot, illetve szerződést. Ezzel egyet értünk.

47


Konstrukció 4.2.0. 4.3.0. 4.4.0. 4.5.0. 4.6.0.

4.6.0.

Ajánlás

Tervezői válaszok

Hulladékkezelési terv előírása

Nem minden esetben értünk egyet. Számos projektméret, és technológia esetén felesleges adminisztráció, illetve nem értelmezhető. (Pl: Geotermikus energia, hőszivattyú).

Hulladékkezelés ellenőrzése

Lásd feljebb

Környezeti hatásvizsgálat előírása

Nem minden esetben értünk egyet. Számos projektméret, és technológia esetén felesleges adminisztráció. 4.6. esetén fenntartás nélkül egyet értünk.

Az építés alatt a környezet minél kisebb terhelésének biztosítása, illetve az építési során keletkező károk gyors helyreállításának megkövetelése

Egyet értünk. Ugyanakkor a „minél kisebb” és „minél gyorsabb” meghatározását problémásnak találjuk.

A projektek megvalósításának és a működtetés alatt felmerülő környezeti hatásoknak független szakértők általi monitorozása

Gyakorlati kivitelezést problémásnak találjuk. Főleg kisméretű projektek esetén, valamint bizonyos technológiáknál (pl: hőszivattyús rendszer). Differenciálás szükséges. Nem tisztázott, hogy ennek a költségét ki állja? 4.6 esetén fenntartás nélkül egyet értünk.

A kiválasztási kritériumok között előjellel figyelembe veendő tényezők: - költséghatékonyság - pénzügyi fenntarthatóság

Nincsen vélemény.

pozitív

A pályázat részeként további elemzés megkövetelése az alapanyag-beszerzésre, a beszállítókra, a korábbi termelésszerkezet, gazdálkodási mód és ezek várható változásának ismertetésével

Egyetértünk.

48


3. SZ. MELLÉKLET Az SKV ajánlásaira tett tervezői válaszok a ROP konstrukciókra vonatkozóan

ROP KMOP

Komponens 3.3.3.

Megújuló energiahordoz ó felhasználás növelése

Ajánlások

Tervezői válaszok

A kiválasztási kritériumok között pozitív előjellel figyelembe veendő tényezők: - kogenerációs energiatermelés - energiahatékonyság BAT-hoz viszonyított értéke, - költséghatékonyság - pénzügyi fenntarthatóság A kiválasztási kritériumrendszer kialakítása során az üvegházhatású gáz kibocsátás anyagmérlegének figyelembe vételével az alacsonyabb környezetterheléssel járó projektek előnyben részesítése (pl. szélenergia előnyben a biomasszával szemben) A kiválasztási kritériumrendszer kialakítása során a hulladékok és a keletkező mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználásának előnyben részesítése az energianövények termesztése helyett Projektgenerálási tevékenység Biomassza alapú energiatermelés esetén a kiválasztási kritériumok között pozitív előjellel figyelembe veendő tényező: - az alacsonyabb szállítási igényt generáló fejlesztések előnyben részesítése

Nem érkeztek válaszok.

Biomassza alapú energiatermelés esetén a pályázat részeként az alábbi elemzések előírása: - fás szárú energianövények hasznosítása esetén a tartamos erdőgazdálkodás elveinek megfelelő alapanyag-beszerzés biztosítása - lágy szárú energianövények hasznosítása esetén a tervezett alapanyag-beszerzésre vonatkozó elemzés, a beszállítók, a korábbi termelésszerkezet és gazdálkodási mód és ezek várható változásának ismertetése Hulladékkezelési terv előírása Hulladékkezelés ellenőrzése Környezeti hatásvizsgálat előírása Az építés alatt a környezet minél kisebb terhelésének biztosítása, illetve az építési során keletkező károk gyors helyreállításának megkövetelése A projektek megvalósításának és a működtetés alatt felmerülő környezeti hatásoknak független szakértők általi monitorozása

49

EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES

Recommend Documents