EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES

EU & G O V E R N M E N T A D V I S O R Y S E R V I C E S

A 2009-10-es környezeti és energetikai fejlesztési akciótervek stratégiai környezeti vizsgálata Környezet és Energia Operatív Program 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

2008. december 15.

ADVISORY

A 2009-10-es környezeti és energetikai fejlesztési akciótervek stratégiai környezeti vizsgálata KEOP 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

TARTALOMJEGYZÉK A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) JELENTÉS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA.................................................................................................................2 1. AZ SKV ELKÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA ........................................................................4 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

Előzmények ...........................................................................................................................4 Az SKV jelentés felépítése és tematikája............................................................................4 A stratégiai környezeti vizsgálat folyamata .......................................................................8 Az értékelés során tapasztalt nehézségek .........................................................................10

2. AZ AKCIÓTERV BEMUTATÁSA .........................................................................................12 2.1. Az akcióterv bemutatása....................................................................................................12 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4.

A prioritás célja ...................................................................................................................13 Az akcióterv tartalma ..........................................................................................................13 Változások a korábbi akciótervhez képest ..........................................................................14 Alternatívák szerepe............................................................................................................14

2.2. Az akcióterv külső konzisztenciája ...................................................................................15 2.2.1. Felső szintű programok, stratégiák......................................................................................15 2.2.2. Fejlesztési programok .........................................................................................................16 2.2.3. A prioritásra vonatkozó irányelvek, stratégiák....................................................................17

3. A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTA .........................................................................18 3.1. Az érintett környezeti tényezők.........................................................................................18 3.2. A környezet jelenlegi állapota és a beavatkozás nélkül várható tendenciák.................19 4. AZ AKCIÓTERV MEGVALÓSULÁSÁVAL JÁRÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK ...........23 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

A konstrukciók értékelése..................................................................................................23 Az akcióterv hatásainak átfogó értékelése .......................................................................34 Országhatáron átnyúló hatások ........................................................................................35 Cross-border impacts.........................................................................................................35

5. AZ AKCIÓTERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK...............36 5.1. Pozitív hatások erősítésére irányuló ajánlások................................................................37 5.2. Negatív hatások csökkentésére irányuló ajánlások .........................................................37 6. A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK HASONLÓ KONSTRUKCIÓINAK KÖRNYEZETI HATÁSAI ......................................................................................................39 6.1. Közép-magyarországi Operatív Program........................................................................39 6.1.1. Konstrukciók várható hatásai ..............................................................................................39 6.1.2. Ajánlások ............................................................................................................................39

7. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK MONITORINGJÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK .........................................................................................................................40 MELLÉKLETEK ..........................................................................................................................42

1


A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) JELENTÉS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA A KPMG Tanácsadó Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából elvégezte az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsolódó, a 2009-2010 időszakra szóló környezeti és energetikai fejlesztési akciótervek Stratégiai Környezeti Vizsgálatát (SKV). Jelen dokumentum a KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése prioritás, valamint a regionális operatív programok vonatkozó konstrukcióinak vizsgálati eredményeit mutatja be. A stratégiai környezeti vizsgálat során módszertani egyeztetéseket folytattunk egyrészt az ÚMFT operatív programok 2009-10-es akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatát készítő cégekkel, konzorciumokkal az értékelés lényeges elemeit, vezérfonalát, a környezeti tényezők terminológiáját, valamint a monitoring fejezet összehangolásának menetét illetően. Másrészt az akciótervek tervezőivel az egyes konstrukciók részleteinek illetve a környezetre gyakorolt hatásainak jobb megismerése érdekében. Az akciótervek kapcsán alternatívákat nem tudtunk elemezni, mivel a tervezés során nem készültek akcióterv-változatok. A KEOP prioritási tengelyei három fő célkitűzés köré csoportosíthatóak: 1. Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével 2. Értékvédelem és megőrzés 3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Jelen prioritás fő célja a védett és a Natura 2000 természeti területek és értékek védelme, helyreállítása, illetve az erdei iskola hálózat fejlesztésével a környezeti nevelés elősegítése, mely célok alapján a prioritás a 2. ’Értékvédelem és megőrzés’ fő célkitűzéshez kapcsolható. A prioritás 2009-10-es akciótervében 5 konstrukció szerepel, melyek 3 intézkedés típusba sorolhatók. A konstrukciók a következők: 3.1.1. Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése 3.1.2. Élőhely-védelem, -helyreállítás, élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése 3.1.3. Gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása 3.2.1. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális fejlesztése 3.3.1. Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése A konstrukciók céljaiból és a támogatható tevékenységekből kiindulva határozhatók meg az érintett környezeti tényezők. (A lehetséges környezeti tényezők: föld, vizek, levegő és éghajlat, élővilág, települési környezet, táj, ember és társadalom.) Jelen akcióterv esetében szinte mindegyik környezeti tényező érintett, melyekre vonatkozóan a jelenlegi állapotot illetve a beavatkozások nélkül várható tendenciákat a jelentés részletesen tartalmazza. Az akcióterv hatásai összességében pozitívak, hosszú távúak, az intézkedések, konstrukciók a célok elérését segítik. Országhatáron átnyúló hatásai a konstrukciók nagy részének csak abban az aspektusban vannak, miszerint az élőhelyek megőrzésére irányuló beavatkozások kihathatnak a határ menti területekre is valamint a környezeti nevelés minőségének javulásában érezhető ilyen jellegű hatás, hiszen hazánk környezettudatos magatartása kihat más országok környezetére is. Jelentős mértékű hatások

2


azonban ezeken a területeken csak a szomszédos országok hasonló intézkedéseivel együtt fejthetők ki. Az akcióterv egészét érintően várhatók építés jellegű, földmunkával járó beavatkozások, melyek átmeneti terhelést jelentenek a beavatkozások szűkebb környezetében. Ezek a terhelések elkerülhetetlenek, de csökkenthetők azáltal, hogy a pályázatok értékelésekor, kiválasztásakor nagyobb hangsúlyt kapnak a környezetet érintő zavarások minél inkábbi csökkentésére irányuló törekvések, az erre vonatkozó pályázói vállalások valamint a megvalósítást követő helyreállítás kötelezettsége (tereprendezés). A 3.1.1. és 3.1.2. konstrukciók jellemzően a védett, illetve a Natura 2000 területek védelmére irányulnak, amely mellett lehetőséget lehetne teremteni a nem védett területek védelmére, helyreállítására, kezelésére is, annak érdekében, hogy azokon ne indulhassanak meg olyan folyamatok, melyek éppen ellentétesek a kitűzött célokkal. Magyarországon több olyan terület létezik, melyek védettséget érdemelnének, de valamilyen oknál fogva nem lehet azokat védetté nyilvánítani. Ezen területek védelme érdekében a konstrukciók adott kis százaléknyi részében az ilyen irányú beavatkozásokat kellene támogatni. Továbbá a pozitív hatásokat erősíthetné projekt-összefoglalók készítése, melyek bemutatják az eddigi jó gyakorlatokat. Ezen kívül a megvalósult projektek esetében a fenntarthatóságot és a megőrzést segítené elő, ha figyelmeztető és figyelem felhívó táblákat helyeznének el az adott területeken. Utóbbi megvalósításának támogatása javasolt a 3.1.3. konstrukció esetében is kibővítve az internetes megjelenítés megvalósításának támogatásával együtt. A 3.2.1. konstrukció esetében a beruházásokat követő fenntartási, megőrzési feltételek javítása érdekében a pályázatok értékelése, kiválasztása során nagyobb hangsúlyt lehetne fordítani a pályázók szakmai hátterének meglétére. Ezt a célt szolgálná a pályázók azon vállalása is, mely szerint a megvalósítandó beruházás, projekt pénzügyileg életképes és fenntartható lesz. A táj természetességére negatívan ható beavatkozások ellensúlyozása érdekében a pályázatok elbírálása során különös figyelemmel kellene lenni a tájkép természetességét minél inkább megőrző projektekre. A 3.3.1. konstrukciót illetően a tanulók helytelen magatartásából eredő esetleges természetkárosítást csökkenteni lehetne azáltal, hogy az erdei iskolák és erdei óvodák szakszemélyzetének rendelkezésre állására és a megfelelő képzésükre kötelezettséget vállalnak a pályázók. Ezen túlmenően a nyertes pályázó erdei iskolákat és óvodákat proaktív megoldásokkal ösztönözni lehetne az iskolák feltöltöttségének növelésére. A vizsgálat tárgyát képezik továbbá a regionális operatív programok azon konstrukciói, melyek a jelentésben szereplő KEOP konstrukciókhoz tartalmilag hasonlítanak. Jelen prioritás konstrukcióihoz hasonló konstrukciókat csak a Közép-magyarországi Operatív Program tartalmaz, melyek a következők: 3.2.1/A Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások 3.2.1/B Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek fejlesztése, megőrzése 3.2.1/C Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások 3.2.2. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak fejlesztése 3.2.3. Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése A konstrukciók lényegében tükör-konstrukciók, így azok hatásai, illetve a vonatkozó ajánlások megegyeznek a KEOP konstrukciókéval.

3


1. AZ SKV ELKÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA 1.1. Előzmények A jelentős környezeti hatású akciótervek stratégiai környezeti vizsgálatára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2008. június 17-én bocsátott ki ajánlattételi felhívást. A KPMG Tanácsadó Kft a felhívásban szereplő 4 témakör közül a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) akciótervek stratégiai környezeti vizsgálatára nyújtotta be ajánlatát 2008. június 30-án, melynek elfogadását az NFÜ 2008. július 10-én tette közzé. Az SKV jelentés elkészítésének jogszabályi háttere a következő: - az Európai Parlament és a Tanács bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelve - a Kormány egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) rendelete Az értékelés során alkalmazott módszertan meghatározó dokumentumai az alábbiak: - a Greening Regional Development Programmes project team által 2006 februárjában kiadott „Handbook on SEA for Cohesion Policy 2007-2013” című segédlet - „The Handbook on environmental assessment of regional development plans and EU Structural Funds programmes” című segédlet (1998, DG Environment) A KEOP 2009-10-re vonatkozó akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatai nagymértékben támaszkodnak a korábbi KEOP-hoz kapcsolódó környezeti értékelésekre is: - A Környezet és Energia Operatív Program stratégiai környezeti vizsgálata, 2007. június 12., (Projektvezető és témafelelős: Dr. Szilvácsku Zsolt) - KEOP 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése akciótervének stratégiai környezeti vizsgálata, 2007. május 24. (Készítette: az EX ANTE Tanácsadó Iroda, a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda és a Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központ konzorciuma)

1.2. Az SKV jelentés felépítése és tematikája Az ajánlattételi felhívás IV. témaköre a KEOP, valamint a regionális operatív programok egyes beavatkozásait foglalja magába, kilenc intézkedés-típus mentén. Mivel a KEOP akciótervek SKV jelentéseit célszerű a prioritások mentén tárgyalni, a következő táblázatban bemutatjuk a felhívásban szereplő kilenc intézkedés-típus és a KEOP hat prioritásának összefüggését.

4


Akciótervek

1. Egészséges és tiszta települések

Intézkedés típusok

2. Vizeink jó kezelése

3. Természeti értékek jó kezelése

1. Megújulóenergia-fejlesztések: (szél, napenergia, biomassza, víz-, geotermikus energia és egyéb); energiahatékonysággal, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó fejlesztések, energiagazdálkodás fejlesztése 2. Háztartási és ipari hulladékok kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések

KEOP 1.1.

3. Víz kezeléséhez és elosztásához kapcsolódó fejlesztések

KEOP 1.3.

4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése

5. Hatékony energiafelhasználás

KEOP 4. prioritás

KEOP 5. prioritás

6. Fenntartható életmód és fogyasztás

KEOP 2.1. KEOP 2.2. KEOP 2.5. 4. Szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések

KEOP 1.2. KEOP 6.1.

5. Integrált megelőzéshez és szennyezés-ellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések

KEOP 6.2. KEOP 6.3. KEOP 2.3.

6. Szennyezett talaj rehabilitációjához kapcsolódó fejlesztések

KEOP 2.4. KEOP 2.6. KEOP 3.1.

7. A biodiverzitás megőrzését és a természetvédelem erősödését elősegítő fejlesztések

KEOP 3.2. KEOP 3.3.

8. Kockázatmegelőzéshez kapcsolódó fejlesztések (beleértve a természeti technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek rendelkezések megtervezését és végrehajtását)

és és

9. Egyéb, a környezet megóvására és a kockázatok megelőzésére irányuló fejlesztések

Az összes konstrukció érinti. Az összes konstrukció érinti.

5


Akciótervek Intézkedés típusok

1. Egészséges és tiszta települések

2. Vizeink jó kezelése

3. Természeti értékek jó kezelése

1. Megújulóenergia-fejlesztések: (szél, napenergia, biomassza, víz-, geotermikus energia és egyéb); energiahatékonysággal, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó fejlesztések, energiagazdálkodás fejlesztése

4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése

5. Hatékony energiafelhasználás

6. Fenntartható életmód és fogyasztás

KMOP 3.3.3.

2. Háztartási és ipari hulladékok kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések DAOP 5.2.1A,B,C DDOP 5.1.5.A,B DDOP 5.1.5.C,D EAOP 5.1.2D1,2,3 EMOP 3.2.1C,D,E KDOP 4.1.1. C,E KMOP 3.3.1.B,C NyDOP 4.1.1.B NyDOP 4.2.1.

3. Víz kezeléséhez és elosztásához kapcsolódó fejlesztések

4. Szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések

DAOP 5.2.1.C DDOP 5.1.4.A,B EAOP 5.1.2.B EMOP 3.2.1.A KDOP 4.1.1.A KMOP 3.3.1.A NyDOP 4.1.1.A KMOP 3.3.4. NyDOP 4.1.1.D

5. Integrált megelőzéshez és szennyezés-ellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések

6. Szennyezett talaj rehabilitációjához kapcsolódó fejlesztések

7. A biodiverzitás megőrzését és a természetvédelem erősödését elősegítő fejlesztések

DAOP 5.2.1.E EAOP 5.1.2C1,C2 EMOP 3.2.1.B KDOP 4.1.1.B KMOP 3.3.2. NyDOP 4.1.1.C KMOP 3.2.1. KMOP 3.2.2. KMOP 3.2.3.

8. Kockázatmegelőzéshez kapcsolódó fejlesztések (beleértve a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek és rendelkezések megtervezését és végrehajtását)

Az összes konstrukció érinti.

9. Egyéb, a környezet megóvására és a kockázatok megelőzésére irányuló fejlesztések

Az összes konstrukció érinti.

6


Jelen dokumentum a 3. prioritás SKV jelentése, mely prioritás a 7. intézkedés típushoz kapcsolódik. A dokumentum felépítése a felhívás mellékletében meghatározott tematikának megfelelően a következő: Az SKV jelentés közérthető összefoglalása 1. fejezet: Az SKV jelentés elkészítésének folyamata, az elemzés során használt adatok forrásának, az esetleg fellépő nehézségeknek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya) és ezeknek az előrejelzések pontosságában játszott esetleges negatív szerepének ismertetése 2. fejezet: Az adott akcióterv tartalmának, főbb céljainak rövid ismertetése és kapcsolata más politikákkal, programokkal, tervekkel; valamint az értékelés során figyelembe vett nemzetközi, közösségi, illetve nemzeti természetvédelmi normák és szabályok, illetve azoknak az elemzés elkészítése során játszott szerepének ismertetése Az akciótervekben történt változások, és az alternatívák kérdésének elemzése 3. fejezet: Az adott terv által érintett területek jelenlegi állapotának, környezeti problémáinak rövid ismertetése, különös tekintettel a terv által esetleg jobban érintett területekre, illetve lehetséges fejlődésük a terv megvalósítása nélkül. 4. fejezet: Az adott tervnek az érintett környezeti tényezőkre – föld, vizek, levegő és éghajlat, élővilág, települési környezet, táj, ember és társadalom – gyakorolt valószínűsíthető hatásainak, illetve ezek összefüggéseinek ismertetése – különös tekintettel a határokon átnyúló hatásokra. 5. fejezet: A pozitív hatások erősítésére, és az esetlegesen fellépő negatív környezeti és egészségügyi hatások kiküszöbölésére, semlegesítésére, vagy tompítására kidolgozott javaslatok felvázolása, valamint a terv megvalósításánál a „szennyező fizet” elv alkalmazásának számbavétele az esetleges negatív környezeti és egészségi hatások kiküszöbölésére. 6. fejezet: Javaslatok a jelen akciótervben meghatározott konstrukciókhoz hasonló regionális operatív programokban szereplő beavatkozások környezeti szempontú módosítására. 7. fejezet: A várható környezeti hatások további mérésére és nyomon követésére, követő intézkedésekre kidolgozott javaslatok, rövid leírása, indikátorok értékelése. Mellékletek 1. sz. melléklet: A 2/2005 Kormányrendelet által támasztott követelményeknek való megfelelés 2. sz. melléklet: Az SKV ajánlásaira tett szakértői válaszok Az SKV jelentések tematikáját, elkészítésének vezérfonalát és az értékelés irányadó kérdéseit az alábbi táblázat tartalmazza.

7


Környezeti tényező

Cél

Az értékelés irányadó kérdései Milyen mértékben fogja az akcióterv elősegíteni a KEOP céljainak elérését…

1. Föld

A természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása.

…a földtani értékek rehabilitációja által? …a földtani alapszelvények rekonstrukciója által?

2. Vizek

A vizeink védelme, környezetileg biztonságos életfeltételek elérése.

…a természeti emlékek (források) helyreállítása, megőrzése által?

3. Levegő és éghajlat

A fenntartható természeti erőforrás- és területhasználat, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet károsodásának megelőzése.

…az erdőállományok megőrzésére irányuló beavatkozások által?

4. Élővilág

Az ökoszisztémák védelme, a környezet károsodásának megelőzése, értékvédő gazdálkodás megvalósítása, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása.

…a természeti értékeink, természeti emlékeink helyreállítása, megőrzése által? …az élőhelyek helyreállítása, megőrzése által? …a védett és fokozottan védett állatok védelme által? …védett növényfajok ex-situ megőrzési programja által? …a természetközeli gazdálkodás fejlesztéséhez kapcsolódó infrastruktúrák létesítése, korszerűsítése által?

6. Táj

Az ökoszisztémák és vizeink védelme, a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználat, a környezet károsodásának megelőzése.

…a természeti értékeink, természeti emlékeink helyreállítása, megőrzése által? …az élőhelyek helyreállítása, megőrzése által?

7. Ember és társadalom

Környezetileg biztonságos életfeltételek elérése.

…az erdei iskolák és erdei óvodák infrastrukturális fejlesztése által? …az erdei iskolák és erdei óvodák tananyagainak fejlesztése és az oktatók képzése által?

1.3. A stratégiai környezeti vizsgálat folyamata Az SKV értékelés az akcióterv-tervezési folyamat és -dokumentáció szerves része. A kapcsolódó uniós 2001/42/EK direktíva szerint a környezeti vizsgálat egy olyan folyamat, mely az akcióterv konstrukciói pozitív és negatív környezeti hatásainak fejlesztési lehetőségeit vizsgálja, és ez alapján javaslatokat fogalmaz meg az akcióterv véglegesítéséhez. A stratégiai környezeti vizsgálat eredménye az SKV jelentés, mely az akcióterv környezeti hátterét, várható pozitív és negatív környezeti hatásait mutatja be. Az előzetes vizsgálati eredmények, a megfogalmazott vélemények és javaslatok alapján az SKV kidolgozója lefolytatja a szükséges egyeztetéseket, interjúkat az akcióterv készítőivel, támogatja a környezeti jelentés társadalmi egyeztetésének lebonyolítását, valamint a döntésekhez kapcsolódó tájékoztatási tevékenységeket. A KEOP 2009-10-es akciótervek SKV értékelésére vonatkozó projekt főbb mérföldkövei az alábbiak voltak:

Projektindító megbeszélés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel – 2008. augusztus 5. A megbeszélést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Stratégiai Értékelési Főosztálya (NFÜ SÉF) kezdeményezte, az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsolódó akciótervek stratégiai környezeti vizsgálataihoz elengedhetetlen információk, ütemtervek

8


egyeztetése érdekében, melyen részt vett mind a négy nyertes pályázó cég, illetve konzorcium. A megbeszélésen elhangoztak azok a technikai jellegű információk, módszertani elvárások, melyeket a vizsgálatok során szem előtt kell tartani.

Projektindító megbeszélés a KEOP Irányító Hatósággal – 2008. augusztus 7. A megbeszélés a környezeti vizsgálatok előkészítési szakaszát volt hivatott elindítani, melyen a KEOP IH részéről Heltai László és Kasza György vett részt. A megbeszélés keretében a tanácsadók ismertették a stratégiai környezeti vizsgálat tervezett feladatait, ütemtervét, illetve módszertanát. A megbeszélés megteremtette a munka folyamán szükséges együttműködés, a későbbi szakmai egyeztetések alapjait.

Az SKV-t készítő cégek, konzorciumok módszertani egyeztetése – 2008. augusztus 11. A 2008. augusztus 5-én tartott projektindító megbeszélésen felmerült annak a gondolata, hogy a különböző operatív programokhoz kapcsolódó értékelések módszertanát – különös tekintettel a környezeti tényezők meghatározására – össze lehetne hangolni. Ennek megvalósítása érdekében szervezte meg a KPMG Tanácsadó Kft. a négy cég, konzorcium egyeztetését, melyen Mozsgai Katalin (Öko Zrt.), Varga Viktor (EX ANTE Tanácsadó iroda), Dr. Medgyes Tamás és Vass István (INNOV Hungaricum Kft.), valamint a KPMG Tanácsadó Kft. munkatársai vettek részt. Az egyeztetés eredményeként meghatározásra kerültek az értékelés lényeges elemei, vezérfonala, a környezeti tényezők terminológiája, valamint a monitoring fejezet összehangolásának menete. Az egyeztetés eredménye később a megbízó által is elfogadásra került.

Szakmai egyeztetés az akcióterveket készítő munkacsoportokkal – 2008. augusztus 26-27. 2008. szeptember 2. A munkacsoportokkal történő egyeztetésekre az értékeléshez szükséges információk megszerzése és bővítése okán került sor. A 9 munkacsoporttal 8 különböző időpontban találkoztak a tanácsadók (a fenntartható életmód és fogyasztás valamint az e-környezetvédelem munkacsoportokkal a megbeszélés ugyanazon időpontban, egy megbeszélés keretében került sor) annak érdekében, hogy a tervezett akciótervek szűkös információit bővítsék, a tervezés körülményeit, az előző akciótervekhez képest történt változtatásokat és azok okait feltárják. A természetvédelemmel foglalkozó munkacsoporttal 2008. augusztus 27-én egyeztettek az SKV készítői.

A módszertan és a jelentés-forma egyeztetése a megbízóval – 2008. szeptember 2. Az SKV jelentések elkészítését megelőzően a tanácsadók szükségesnek tartották, hogy a kialakított módszertant és a jelentésformát egyeztessék a megbízóval. Az egyeztetésre 2008. szeptember 2-án került sor Kenyeres Kinga és Fekete Gergely (NFÜ SÉF) részvételével. A megbízók az értékelési módszertant megfelelőnek tartották, és elfogadták.

Az étékelések szakmai tartalmáról történő egyeztetések a munkacsoportokkal – folyamatos Az előzetes akciótervek alapján a tanácsadók megkezdték az előkészítési munkákat, felvázolták a beavatkozások lehetséges hatásait a környezeti tényezőkre, melyeket a munkacsoportokkal egyeztettek és véglegesítettek.

Akciótervek átadása az SKV értékelőknek – 2008. szeptember 19. A végleges akcióterveket a megbízó 2008. szeptember 19-én adta át a tanácsadóknak. Az eredeti ütemterv szerint ennek 2008. szeptember 4-én kellett volna megtörténnie, a munkavégzés ütemezése ennek megfelelően változott.

9


Az SKV első verzióinak benyújtása társadalmi vitára Az SKV-k első változatát, vagyis a társadalmi vitára bocsátandó jelentést a tanácsadók a szerződés szerinti időpontban, 2008. október 15-én átadták a megbízónak.

Társadalmi vita A jogszabályban előírt konzultációk lefolytatása érdekében az akcióterv tervezetét és az elkészített környezeti jelentést a nyilvánosság és azon hatóságok rendelkezésére kell bocsátani, amelyeket konkrét környezeti felelősségük folytán az akciótervek megvalósításának környezeti hatásai valószínűleg érintenek. A konzultáció jelentősége abban rejlik, hogy a hatóságok és a nyilvánosság részére korai lehetőséget biztosítsanak arra, hogy megfelelő határidőn belül, még a terv elfogadását megelőzően kifejthessék véleményüket az akcióterv tervezetét és a környezeti jelentést illetően. Az akciótervek véglegesítése során figyelembe kell venni az ily módon beérkezett véleményeket és észrevételeket. A KEOP 2009-10 akciótervek társadalmi vitájára 2008. október 21. és 2008. november 20. között került sor.

Végleges SKV jelentés benyújtása A végleges SKV jelentéseket a tanácsadók a társadalmi vitát követően elkészítették, a felmerült és elfogadott észrevételeket és véleményeket beépítették az SKV jelentés első változatába. A tanácsadók a végleges SKV jelentéseket a szerződésben foglaltaktól eltérően, a megbízó határidő-módosításának megfelelően december 15-én adták át.

1.4. Az értékelés során tapasztalt nehézségek Az SKV kidolgozása során az alábbi főbb nehézségekkel szembesültünk:

Az SKV folyamat integrációja az akcióterv tervezési folyamatba Nehézségként jelentkezett, hogy nem teljesült maradéktalanul az a kívánatos munkaszervezés, mely szerint az SKV készítése és az akciótervek kidolgozása egymással összefüggő, időben párhuzamos, iteratív folyamatok legyenek.

Időhiány Tekintettel a KEOP 2009-10 akcióterv tervezési folyamat elhúzódására, az SKV jelentések kidolgozására viszonylag kevés idő állt rendelkezésre.

Definíciók, meghatározások Az akciótervek kapcsán felmerült a különböző fogalmak, terminológiák értelmezésének problémája, különösen a „Pályázatok, kiemelt projektek kerete” illetve az „IH döntés tervezett összege” kifejezések definiálása. Ezen problémát a szakmai egyeztetések során egyes munkacsoportok is jelezték.

Akciótervek tömörsége, kidolgozatlansága Az előzetes akciótervek tömörsége kevés információt nyújtott az értékeléshez, ezért többször szükségszerű volt a munkacsoportokkal való egyeztetések, konzultációk lefolytatása.

A különböző fejlesztések eltérő környezeti hatása Bizonyos akciótervek egyes konstrukcióinak (főként 4. prioritás) keretében támogatható tevékenységek köre igen tág, ezért a megvalósuló fejlesztések típusa nagymértékben befolyásolja a várható környezeti hatást.

10


Stratégia hiánya Mivel az NKP II. időtávja 2008-ban lejár, a tervezők nem tudtak a 2009-2010 időszakra érvényes elfogadott környezetvédelmi stratégiára támaszkodni. A 2008. január 18-án a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által közzétett „A környezetügy középtávú stratégiája” című vitaanyag a stratégiák mentén történő tervezés fontosságát a következőképpen fogalmazza meg: „A Környezeti és Energia Operatív Program részletes támogatási stratégiáját meghatározó akcióterveket két éves gördülő tervezéssel kell aktualizálni és az akciótervek további kifejtésével a konkrét pályázati konstrukciókat kidolgozni, meghirdetni és a fejlesztések végrehajtását – nyomonkövetését biztosítani. A 2007-2008-as időszakot követően az akcióterveket a 3. NKP-ban foglalt stratégiai célkitűzésekkel összhangban kell kialakítani.”

Tapasztalathiány, az elérendő célok megvalósításának folyamata nem tisztázott Az SKV készítés során nem tapasztaltuk a tervezés számszerűsítését. A jelenlegi akciótervek és kapcsolódó környezeti vizsgálatok egy hosszabb távú program (KEOP 2007-13) rövidebb időszakára korlátozódnak (2009-10). Ennek a folyamatnak az elején járunk, így néhány kérdésben kevés gyakorlati és egyéb tapasztalat állt rendelkezésre, hogy a jelenlegi állapot és az elérendő célok számszerűsíthetőek legyenek (kérdéses a még várható pályázatok beérkezése, megfelelősége, ennek megfelelően a pénzügyi átcsoportosítások szükségessége, lehetősége az EU-s direktívák teljesítése érdekében; esetleges meghívásos pályázatok kiírása néhány prioritási tengely tekintetében stb.). Az idő előrehaladtával, a tapasztalatok gyarapodásával a későbbiekben egyre könnyebb lesz a folyamatra jellemző előremutató gazdasági, környezeti következtetéseket levonni és a szükséges beavatkozásokat előtérbe helyezni. Ehhez megfelelő koordinációra és gyors visszacsatolásra lesz szükség a folyamatok pozitív irányú befolyásolása érdekében.

Visszacsatolás hiánya Hiányos mind a pályázatok összességének folyamatos nyomon követése, mind a visszacsatolás a végső célok megvalósíthatóságának folyamatos vizsgálata érdekében. Jelentős eltérés tapasztalható a tervezett és a megvalósult projektek adataiban. Szakmai egyeztetésekre, rugalmasabb információáramlásra lesz szükség a későbbiekben a gazdasági, tervezői, környezetvédelmi stb. szakemberek között az egyes programok, pályázatok folyamatos ellenőrzésének, kézben tartásának céljából.

11


2. AZ AKCIÓTERV BEMUTATÁSA A KEOP az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési tervezési időszakára vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) átfogó céljának, horizontális politikáinak, valamint hat prioritásának végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. A KEOP alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése.

2.1. Az akcióterv bemutatása A KEOP prioritási tengelyeit három célkitűzés köré csoportosíthatjuk. A KEOP célrendszere a következők szerint épül fel: 1. Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével Az első célkitűzés a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzésére, javítására, illetve helyreállítására irányul, valamint elősegíti a lakosság egészségi állapotának javítását, az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentését, megszüntetését. 2. Értékvédelem és megőrzés A második célkitűzés az ökoszisztémák és vizeink védelmére, illetve a környezetileg biztonságos életfeltételek elérésére irányul. Továbbá elősegíti a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználatot, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevételt, a környezet károsodásának megelőzését, az értékvédő gazdálkodás megvalósítását, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvását, fennmaradásának biztosítását és a bioszféra sokszínűségének megtartását. 3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Ezen célkitűzés a gazdasági fejlődésben a környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesítésére irányul. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a szennyezések és a hulladék keletkezésének megelőzése, az alacsony anyag- és energia igényű technikákat alkalmazó termékek ismertségének növelése, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése. A célrendszerhez hat prioritási tengely köthető. Az alábbi táblázat mutatja a jelen prioritás és a KEOP célrendszerének konzisztenciáját. Kapcsolódás a KEOP céljaihoz Prioritás

3. Természeti értékeink jó kezelése

1 2

Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével

Értékvédelem és megőrzés

Megelőzés, takarékosság, hatékonyság

9

Támogatás forrása

Támogatásra jogosult területek

ERFA 1

NUTS II régiók 2

ERFA – Európai Regionális Fejlesztési Alap NUTS II régiók: Az ország egész területe a Közép – magyarországi régió kivételével

12


Minden egyes prioritási tengelyre vonatkozóan kétévente akciótervet kell készíteni. Az akciótervek tartalmazzák a prioritások célkitűzéseit, a kapcsolódó indikátorokhoz köthető célértékeket, illetve a tervezett pénzügyi kereteket.

2.1.1. A prioritás célja A Természeti értékeink jó kezelése prioritás fő célkitűzése a védett és a Natura 2000 természeti területek és értékek védelme, helyreállítása, illetve az erdei iskola hálózat fejlesztésével a környezeti nevelés elősegítése.

2.1.2. Az akcióterv tartalma A prioritás intézkedéseit, a konstrukciókat, valamint a tervezett pénzügyi kereteket és az egyes konstrukciókhoz köthető indikátorokat tartalmazza az alábbi táblázat.

Intézkedés

3.1. Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése

Konstrukció

Pénzügyi keretek (Mrd Ft)

Indikátor

2009

2010

3.1.1. Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése (nemzeti parkok, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok)

3,56

0,0

3.1.2. Élőhely-védelem, -helyreállítás, élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése (további megnevezett szervezetek)

2,97

0,0

3.1.3. Gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása

1,19

0,39

- Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha)

- Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha) - Természetvédelmi szempontból átalakított vonalas létesítmények hossza (km)

3.2. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése

3.2.1. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális fejlesztése

1,78

0,0

- A természet-közeli erdő- és mezőgazdálkodás feltételeit kielégítő területek nagysága (ha)

3.3. Az erdei iskola hálózat fejlesztése

3.3.1. Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése

0,99

0,0

- Átalakított iskolák száma

erdei

13


2.1.3. Változások a korábbi akciótervhez képest A 3.1. intézkedéshez tartozó három konstrukció esetében a pályázati kiírások óta jelentős változtatás nem történt. Mindhárom konstrukció 2007. október 24-én indult. A gyűjteményes növénykerteket, történeti kerteket érintő konstrukció meghirdetett kerete a nagy érdeklődés miatt kimerült már a 2008-as év során, ezért azt fel kellett függeszteni. A konstrukció újra meghirdetésre kerül 2009-ben. A 3.2.0. konstrukció az előző akcióterv időszakában nem került meghirdetésre, ezáltal új konstrukciónak tekinthető a 2009-10-es akciótervben, mely részletesebb kidolgozottsággal jelenik meg abban. Az erdei iskolák és óvodák infrastrukturális fejlesztésére irányuló 3.3.0. konstrukciót 2007. december 12-én hirdették meg, de azóta többször változtattak a kiíráson. Pár nappal a megnyitás után, 2007. december 18-án bővítésre kerültek a kiválasztási kritériumok, majd ezt követően 2008. augusztus 19-én több jelentősebb változtatásra került sor, melyek a következőket érintették: - a kedvezményezettek köre bővült - a támogatható tevékenységek, elszámolható költségek módosításra kerültek - a támogatásból kizáró okok bővültek - az önrész definíciójának pontosítása megtörtént - a kiválasztási kritériumok teljes mértékben átdolgozásra kerültek A pályázatokat folyamatosan be lehet nyújtani, az értékelést értékelési határnapokhoz kötik, melyek konstrukciónként eltérőek.

2.1.4. Alternatívák szerepe A Környezet és Energia Operatív Program akciótervei kapcsán alternatívákat nem tudtunk elemezni, mivel a tervezés során nem készültek. A do-nothing típusú alternatívákat nem elemezzük, mert azok várható hatásait a 3. fejezetben részletezett beavatkozás nélküli várható folyamatok jellemzik.

14


2.2. Az akcióterv külső konzisztenciája 2.2.1. Felső szintű programok, stratégiák A KEOP jelen prioritásának és felső szintű programok és stratégiák konzisztenciáját az alábbi táblázat mutatja. 3

Felső szintű programok, stratégiák Az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája A klímaváltozás korlátozása és a tiszta energiák használatának növelése A közösségi egészséget veszélyeztető tényezők kezelése A természetes erőforrások felelősségteljesebb kezelése A közlekedési rendszer és a területhasználat javítása Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A népesedési problémák kezelése Egészségmegőrzés és egészséges életmód kialakítása Társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása Természeti értékek védelme Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlatváltozásra Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása A versenyképesség fenntartható erősítése Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások Az energiagazdálkodás átalakítása Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása Gazdasági szabályozás Tudásbázis növelése és a tudás megosztása Az állampolgári aktivitás és elkötelezettség növelése A közpolitikák fejlesztése, átalakítása Nemzeti Környezetvédelmi Program Ökoszisztémák védelme A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése A környezeti folyamatokkal, hatásokkal valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése

3

Jelölések:

+++ ++ + (üres)

KEOP konstrukciók 3.1.1.

3.1.2.

+

+

3.1.3.

3.2.1.

3.3.1.

+++

+

++ +++

+++

+++

+++

+

+

+

+

+

+

++

+

+++ +

+++ +

+++

+

+++ +++

+++

+++ +++ +++

+++ +++

+

+

+++

erős kapcsolat kapcsolat gyenge kapcsolat nincs kapcsolat

15


2.2.2. Fejlesztési programok A KEOP 3. prioritás releváns magyarországi fejlesztési programokkal (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és az egyes regionális operatív programok) való kapcsolatát mutatja az alábbi táblázat.

Fejlesztési programok célkitűzései Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció támogatásával A környezet és a tájképi jelleg javítása Az életminőség javítása a vidéki térségeken és a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának elősegítése Közép – magyarországi Operatív Program 3.2.1./A. Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások 3.2.1./B. Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek fejlesztése, megőrzése 3.2.1./C. Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások 3.2.2. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése 3.2.3. Az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése 3.3.4. Fenntartható életmód és fogyasztás Norvég alap Az NGO-k környezetvédelembe való bevonásának népszerűsítése Környezettudatosságra való nevelés A megújuló / alternatív energiák használatának népszerűsítése Zajcsökkentés /-védelem Szennyezésmentes gyártási folyamatok bevezetésének népszerűsítése Az őshonos földművelés, az ősi magyar háziállatok és növények tenyésztésének és termesztésének ösztönzése Innovációs központok megalapítása és továbbfejlesztése Fenntartható gazdasági fejlesztés népszerűsítése A történelmi területek és épületek felújítása A világörökség részét képező területek megőrzése Magyarországon Az Európai örökség bizonyos területeit bemutató gyűjtemények létrehozása és múzeumok felújítása

KEOP konstrukciók 3.1.1.

3.1.2.

+

+

+++

+++

+++

3.1.3.

3.2.1.

3.3.1.

+++

+

+

++

+

+++

++

++

++

++

++

+++

++

++

+++

+++

+

+

++

++

++

+++

++

++

++

++

++

+++ +

+++

+++

+++

++

+++

+

+

+

16


2.2.3. A prioritásra vonatkozó irányelvek, stratégiák Az alábbi táblázat összefoglalja a jelen prioritáshoz kapcsolódó uniós, nemzetközi és hazai irányelvekkel, stratégiákkal és jogszabályokkal való koherenciáját. KEOP intézkedések

A prioritásra vonatkozó irányelvek, stratégiák Európai Unió Madárvédelmi Irányelv – Birds Directive (79/409/EGK) Élőhely-védelmi Irányelv – Habitat Directive (92/43/EK) 60/2000/EC Víz Keretirányelv Európai Táj Egyezmény EU Erdészeti Stratégia (1999/C 56/01) Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciák (MCPFE határozatok) 6. Környezetvédelmi Akcióprogram Nemzetközi Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Kereskedelméről szóló Egyezmény (CITES) Biológiai Sokféleség Egyezmény Ramsari Egyezmény Berni Egyezmény Bonni Egyezmény ENSZ-EGB Fenntarthatóságra Oktatás

Növényfajok

Nemzetközi

Hazai Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 275/2004. (X.8.) Korm. Rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet „A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről 2001. évi CX. törvény a villamos energiáról 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról 1993. évi XXXIII. Közoktatási törvény

3.1.

3.2.

+++ +++ + ++ + + +++

+ + ++ +++ ++ +

3.3.

+

++ +++ +++ +++ +++

+ + + + ++

++ +++

++ +++

++ +

+++ +++ +++

+++ + +

+++

+

+++

+

+++

++

+ +

17


3. A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTA Jelen fejezet az akcióterv által érintett környezeti tényezők hazánkra jellemző jelenlegi állapotát mutatja be, illetve azok lehetséges fejlődését az akcióterv megvalósítása nélkül. Az alábbi táblázat mutatja be a prioritás konstrukciói által érintett környezeti tényezőket, majd ezt követően egy általános képet mutatunk be a környezeti tényezők jelenlegi állapotáról, illetve azok várható folyamatairól, amennyiben az akcióterv nem valósul meg. A 2008. augusztus 11-én, az ÚMFT operatív programok 2009-10-es akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatát készítő cégek, konzorciumok által tartott módszertani egyeztetésen került meghatározásra a környezeti tényezők terminológiája, melynek részleteit a következő táblázat tartalmazza. Sorszám

Környezeti tényező

Megjegyzés

1.

Föld

Talaj, Alapkőzet, Ásványok, Földtani értékek

2.

Vizek

Felszíni vizek, Felszín alatti vizek, Vízkészletek, Meder és partfal állapota

3.

Levegő és éghajlat

Levegőminőség, Zajterhelés, Éghajlati tényezők

4.

Élővilág

Állatvilág, Növényvilág, Biodiverzitás, Ökoszisztémák

5.

Települési környezet

Épített környezet, Infrastruktúra, Zöldfelületek, Kulturális örökség, Építészeti és régészeti örökség

6.

Táj

Tájkép, Tájhasználat

7.

Ember és társadalom

Emberi egészség, Életminőség, Vagyon

A vizsgálat során a fenti környezeti tényezőkre gyakorolt hatásokat elemeztük.

3.1. Az érintett környezeti tényezők Konstrukció

A konstrukció céljai

Érintett környezeti tényezők

3.1.1. Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése

A Natura 2000 és/vagy védett természeti területek és élőhelyek, valamint a védett élettelen természeti értékek kedvező természeti állapotának megóvása, javítása.

1. Föld 2. Vizek 4. Élővilág 6. Táj 7. Ember és társadalom

A hazai védett és közösségi jelentőségű fajok védelme, élőhelyük biztosítása.

4. Élővilág 6. Táj

A védett és fokozottan védett, illetve a madárvédelmi irányelv I. mellékletén szereplő madárfajok pusztulásának csökkentése, ill. a tájkép védelme és javítása (elektromos szabadvezetékeket érin-tő beavatkozások esetén).

4. Élővilág 6. Táj 7. Ember és társadalom

A természetszerű élőhelyek degradációjának megakadályozása a meglévő nyomvonalas létesítmények által okozott élőhelyfeldarabolódás csökkentése révén.

4. Élővilág 7. Ember és társadalom

3.1.2. Élőhely-védelem, -helyreállítás, élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése

18


Konstrukció

A konstrukció céljai

Érintett környezeti tényezők


A védett gyűjteményes növény- és a történeti kertek természeti értékeinek megőrzése, kedvező (természeti) állapotának fenntartása.


Veszélyeztető tevékenységek, illetve ezek káros hatásainak mérséklése, megszüntetése.


A kritikusan lecsökkent egyedszámú, veszélyeztetett fajok ex situ populációinak kialakítása.

4. Élővilág

A gyűjteményes növénykertek és történeti kertek értékes tematikus gyűjteményeinek rekonstrukcióját és a fejlesztésüket szolgáló infrastruktúra korszerűsítése.

4. Élővilág

A természetvédelmi vagyonkezelésben és saját hasznosításban lé-vő mezőgazdasági területek különösen a gyepek - természeti értékeinek megőrzése, biológiai sokféleségének növelése a legeltetéses gyepgazdálkodáshoz kötődő beruházások támogatásával, valamint a rajtuk legelő őshonos magyar háziállatok állományának növelésével.


Egyéb, speciális, természetvédelmi szempontból fontos mezőgazda-sági beruházások támogatása (pl. nádarató esz-közök beszerzése).

4. Élővilág 7. Ember és társadalom

A természetszerű erdő-állományok megőrzése, visszaállítása, valamint az erdőkben lejátszódó természetes folyamatok védelme, támogatása, beindítása.

3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 6. Táj 7. Ember és társadalom

A környezeti nevelés intézményi hátterének fejlesztése, erősítése a minősített erdei iskola és erdei óvodai szolgáltatók infrastrukturális hátterének javítása, valamint a kapcsolódó képzés és tananyag -fejlesztés támogatása révén.




3.2. A környezet jelenlegi állapota és a beavatkozás nélkül várható tendenciák

3.3.1.

3.2.1.

3.1.3.

3.1.2.

3.1.1.

Konstrukció A környezet jelenlegi helyzete és fejlődési trendjei

Várható folyamatok amennyiben az akcióterv nem valósul meg

1. Föld X

X

A kiemelkedő földtani és felszínalaktani értékeink természetvédelmi terület, vagy nemzeti park, tájvédelmi körzetek részét képezik.

A földtani örökség, a természet egyedi élettelen értékeinek a megóvása nem biztosított, ezért azok pusztulása várható.

X

X

A földtani természetvédelmi értéket képviselő bányák Magyarországon változó állapotban vannak.

A bányák állapota tovább romolhat a rehabilitációjuk nélkül.

A vizeink jelenlegi állapota nem felel meg sem a tényleges igényeknek, sem a VKI által támasztott követelményeknek.

Vizeink állapota tovább beavatkozások nélkül.

2. Vizek X

X

romlik

a

19


3.3.1.

3.2.1.

3.1.3.

3.1.2.

3.1.1.

Konstrukció A környezet jelenlegi helyzete és fejlődési trendjei


Az erdőállományok nagymértékben hozzájárulnak a levegő minőségének javításához illetve a CO2 elvonásához, ezáltal a klímaváltozást előidéző folyamatok lassításához.

Az erdőállományok csökkenése a levegő minőségét rontja, illetve felgyorsíthatja a klímaváltozást.

Degradálódott élőhelyek további romlása várható.

A Natura 2000, illetve a védett területek fenntartása kiemelten fontos, mivel azok degradációja várható a beavatkozások nélkül.

3. Levegő és éghajlat X 4. Élővilág X

X

Magyarország jelentős területének természetes élővilága átalakult, degradálódott, így a vadon élő állat- és növényfajok igényeinek megfelelő élőhelyek kiterjedése csökkent.

X

X

Magyarország területének 21 százaléka Natura 2000 terület.

X

Magyarországon jelenleg 10 nemzeti park (mintegy 500 ezer ha), 36 tájvédelmi körzet (330 ezer ha), 152 természetvédelmi terület (29 ezer ha) van.

X

X

A védett ás fokozottan védett, valamint a közösségi jelentőségű állat- és növényfajok, illetve élőhelyeik hosszú távú fennmaradása jelenleg nem minden esetben, illetve korlátozottan biztosított.

A védett és fokozottan védett, valamint közösségi jelentőségű állatés növényfajok, élőhelyek fennmaradása nem biztosított hosszú távon.

X

X

A természetes csökkent.

A természetes élővilág életterének folyamatos csökkenése visszafordíthatatlan folyamattá válik.

X

X

Invazív (agresszív terjeszkedésű, a termőhelyre nem jellemző) fajok térhódítása.

Az elszaporodott invazív termőhelyidegen fajok előretörése.

X

Az állatfajok egyedeinek szabad vándorlását akadályozó, azt veszélyeztető, sok esetben pedig lehetetlenné tevő mesterséges hálózatok (közutak, vasút, elektromos vezetékek) súlyos természetvédelmi problémát jelentenek.

A vonalas létesítmények által okozott természeti károk, madárpusztulások a kitűzött természetvédelmi célok ellenében hatnak.

X

Az elektromos szabadvezetékek, ill. a közlekedési infrastruktúra (nyomvonalas létesítmények) természetkárosító hatása következtében számos madárfaj pusztulása figyelhető meg.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

élővilág

élettere

jelentősen

és

Megnövekedett az élőhely-fragmentáció, a természetszerű élőhelyeket pedig csökkenés, degradáció, elszigetelődés jellemzi.

Az élőhelyek helyreállítása nem történik meg. Nem biztosított a kedvező természeti állapot megóvása, javítása, a védett és közösségi jelentőségű fajok védelme, élőhelyük biztosítása

X

A természeti értékek jelentős hányada mező-, illetve erdőgazdálkodással érintett területeken található

X

A védett természeti területek hatékony védelme nem valósulhat meg a megfelelő gazdálkodási tevékenység – a védett természeti területek esetében természetvédelmi kezelés – nélkül, a rajtuk lévő természeti értékek csak emberi beavatkozással tarthatók fenn.

Az állami tulajdonú védett természeti területeken, illetve a Natura 2000 területeken a mező- ill. erdőgazdálkodás nem tud megfelelni a kitűzött élőhelymegőrzési céloknak. A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv szempontrendszere a mezőés erdőgazdálkodási ágazatokba fejlesztések hiányában nem integrálódik.

20



X

A természetközeli mező- és erdőgazdálkodás speciális, élőhelykímélő technológiák alkalmazását igényli.

X

A hazai erdők és mezőgazdasági művelésű területek ökológiai potenciáljának megőrzése kiemelt jelentőségű feladat.

A hazai erdők és mezőgazdasági művelésű területek ökológiai potenciáljának megőrzése nem minden esetben biztosítható.

3.3.1.

A környezet jelenlegi helyzete és fejlődési trendjei

3.2.1.

3.1.3.

3.1.2.

3.1.1.

Konstrukció

A természeti örökség megőrzését veszélyeztető tényezők egyre több területen jelentkeznek.

A bolygatott és roncsolt élőhelyek arányának növekedése. Kedvezőtlen szukcessziós folyamatok előretörése. Az élettelen természeti értékek természetes állapotának megőrzése nem biztosított.

X

X

X

X

Élettelen természeti értékben való gazdagság.

X

X

Hazai barlangok száma 4100, 145 fokozottan védett természeti érték, 303 barlang megkülönböztetett védelmet igényel

X

X

A természeti emléknek minősülő források száma kb. 1600 és a felszíni vizeket a karsztba vezető víznyelők száma kb. 400

X

X

Hazánkban az összes kunhalom és földvár a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény által biztosított kiemelt természetvédelmi oltalmat élvez, természeti emléknek minősül

X

X

Az élettelen természeti értékek fennmaradását természetes és emberi folyamatok egyaránt veszélyeztetik.

A természeti értékek fennmaradását egyre nagyobb mértékben veszélyeztetik a természetes és antropogén folyamatok.

X

A gyűjteményes növénykertek és a történeti kertek kiemelkedő értékek.

X

A nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek területén kívül – az ország 22 kiemelt jelentőségű gyűjteményes növénykertje élvez országos, 67 kert helyi jelentőségű védelmet, összesen mintegy 1500 hektár kiterjedésben.

X

Ezzel részben átfedésben mintegy 200 történeti kert áll országos műemléki védelem alatt

X

Kastélyparkok, ~ 31 kiemelkedő jelentőségű kert áll országos vagy helyi természeti védelem alatt.

X

A kastélyparkok között néhány arborétumként is nyilván van tartva.

A gyűjteményes növény- és a történetkertek értékeinek, speciális gyűjteményeinek megőrzése, a természetközelinek tekinthető társulások, növényegyüttesek kedvez (természeti) állapotának fenntartása nem biztosított. A sérült, degradált élőhelyek állapota tovább romlik. A kapcsolódó természeti értékek regenerációja nem történik meg. Az esetleges veszélyeztető tevékenységek, illetve ezek káros hatásai szintén további romlást eredményezhetnek.

X

A gyűjteményes növénykertek és történeti kertek – a bennük található természeti értékek miatt – a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részét képezik.

X

Anyagi források híján a kertek többségében elmaradtak a tervszerű rekonstrukciót és fejlesztést szolgáló beruházások.

6. Táj X

X

A felszínalaktani értékek, a mesterséges üregek, a kunhalmok, földvárak, és az ex lege védett források jelentősen meghatározzák a tájkép jellegét.

A beavatkozás nélkül ezek degradációjával, további romlásával lehet számolni, ezáltal a tájkép is jelentős mértékben romlik.

21



Az élőhelyek állapota meghatározza a tájképet.

nagymértékben

Az élőhelyek rekonstrukciója, védelme nélkül a tájkép romlik.

A természeti értékek jelentősen befolyásolják egy térség, település vonzerejét.

A természeti értékek degradációja esetén a település jelentősen veszít vonzerejéből.

A közúti balesetek néhány százalékát az okozza, hogy az utak felaprózzák az élőhelyeket, és az állatok arra kényszerülnek, hogy a közutakon vágjanak keresztül.

A beavatkozások nélkül az állat-elütések száma nem csökkenhet, ezáltal az emberi egészségben illetve a vagyonukban továbbra is jelentős károk következhetnek be.

X

A természet védelméhez szükséges infrastrukturális keretek jelenleg nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre.

X

A folyamatos természetvédelmi kezeléshez, a megfelelő gazdálkodáshoz, állattartáshoz sem állnak rendelkezésre a szükséges eszközök, igásállatok.

A hagyományos, jelenleg alkalmazott technológiai és műszaki megoldások nem biztosítják a biológiai sokféleség védelmét, a sokféleség védelmét, a sokféleség csökkenésének megállítását.

3.3.1.

X

A környezet jelenlegi helyzete és fejlődési trendjei

3.2.1.

3.1.2.

X

3.1.3.

3.1.1.

Konstrukció

X

7. Ember és társadalom X

X

X

X

X

X

X

X

A természetvédelmi szemlélet, a társadalmi tudatosság fejlesztésének egyik színtere az erdei iskola.

X

A környezettudatos magatartás kora gyermekkorban történő kialakítása, a természet és a természeti folyamatok közvetlen, tapasztalati megismerése pótolhatatlan eszközei a hatékony környezeti nevelésnek, a fenntartható fejlődés szemléletének elsajátításához.

X

A környezettudatos magatartás kialakításának elősegítése, a tapasztalatokon alapuló, közvetlen természet megismerés feltételeinek megteremtése csak az erdei iskola hálózat további fejlesztésével valósulhat meg.

X

A társadalmi környezettudatosság hazánkban is érzékelhető javulás.

X

Az erdei iskola népszerűségének növekedésével a szolgáltatók száma is folyamatosan nő. Jelenleg 263 a regisztrált erdei iskola szolgáltató helyek száma (közel 30.000 férőhellyel, ebből minősített közel 150. A szolgáltatók köre igen széles, a nemzeti park igazgatóságok, erdőgazdasági ZRt-k mellett önkormányzatok és természetvédelmi társadalmi szervezetek is működtetnek erdei iskolát.

X

A működő erdei iskolák, erdei iskolai hálózatok fenntartásához, további erdei iskolák létrehozásához, a hálózatok bővítéséhez azonban elengedhetetlen a külső források bevonása.

X

Az erdei iskolák felszereltsége az oktatási, képzési, ismeretterjesztési, bemutatási tevékenységük műveléséhez szükséges optimális technikai szintet még nem minden esetben éri el.

A Nemzeti Környezetvédelmi Programban megfogalmazott célkitűzés elérése, miszerint minden gyermek évente legalább egyszer az iskola falain kívül, a szabad természetben ismerkedhessen meg hazánk természeti értékeivel, lehetetlenné válik.

terén

A jelenleg rendelkezésre álló és működő erdei iskola hálózat felújítások, eszközbeszerzések nélkül korlátozott ideig, korlátozott kapacitással működhet.

22


4. AZ AKCIÓTERV MEGVALÓSULÁSÁVAL JÁRÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK

4.1. A konstrukciók értékelése Jelen fejezet tartalmazza az akcióterv megvalósulásával járó közvetlen vagy közvetett környezeti hatásokat. A hatások lehetséges jellemzőit és az azokhoz kapcsolódó jelöléseket tartalmazza az alábbi táblázat. Hatás jellemzői Szándékoltság Valószínűség Mérték

Gyakoriság / tartósság Megfordíthatóság Országhatáron átnyúló szempontok Bizonytalanság

Szimbólum

Magyarázat

DI

Szándékolt / Közvetlen

IND

Nem szándékolt / Közvetett

!!

Nagyon valószínű

!

Valószínű

--

Nagy mértékben negatív

_

Negatív

++

Nagy mértékben pozitív

+

Pozitív

>>

Gyakori - Állandó / Hosszútávú - Állandó

>

Alkalmi / Rövidtávú

IR

Megfordíthatatlan

R

Megfordítható

TR ?

Lehetséges országhatáron átnyúló hatás A lehetséges hatások teljes mértékben a megvalósítási intézkedésektől függnek

A következőkben a konstrukciók céljaihoz kapcsolódó hatásokat külön táblázatokban értékeljük. A természeti hatásokon kívül egyéb hatásokat is – gazdasági, társadalmi, területi – részletezünk.

23


3.1.1. Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természet-károsító hatásának mérséklése 3.1.2. Élőhely-védelem, - helyreállítás, élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése Konstrukció céljai

Hatótényezők

A Natura természeti valamint természeti természeti javítása.

1. Föld

2000 és/ vagy védett területek és élőhelyek, a védett élettelen értékek kedvező állapotának megóvása,

Várható hatások Szimbólum

Hatás

Földtani alapszelvények rekonstrukciója

DI

!

++

>>

A földtani közeg tartós tanulmányozhatósága fennmarad.

Földtani természetvédelmi értéket képviselő bányák rehabilitációja

DI

!!

++

>>

Javulnak a védett és védelemre tervezett földtani értékek fennmaradási feltételei.

DI

!!

++

>>

Javulnak a védett felszíni vizek (források) fennmaradási feltételei, valamint azok minősége és állapota.

DI

!!

++

>>

Az élettelen természeti értékeink fennmaradásának feltételeik javulnak.

DI

!!

++

>>

Az élettelen természeti értékek által nyújtott élőhelyek tartós fenntartása megoldható, mely tevékenység által az üregeket és más élettelen természeti értékeket szálláshelyül használó védett fajok állományának stabil fennmaradása biztosítható.

DI

!!

++

>>

A vizes élőlények fennmaradási feltételei javulnak, az esetleges veszélyforrások megszűnnek.

IND !!

++

>>

Az élettelen természeti értékeink nagyban meghatározzák a tájkép jellegét, ezáltal azok helyreállítása jelentősen javítja azt.

2. Vizek Ex lege védett források helyreállítása, megőrzése 4. Élővilág Barlangbejáratok biztosítása, műszaki létesítményeinek korszerűsítése (csak 3.1.1. konstrukció esetében) Védett mesterséges rekonstrukciója

üregek

műszaki

állapota,

és

azok

tartós

biztosítása,

Kunhalmok, földvárak természetközeli állapotba való visszaállítása Ex lege védett források helyreállítása, megőrzése

6. Táj Felszínalaktani értékek helyreállítása Barlangbejáratok biztosítása, műszaki létesítményeinek korszerűsítése (csak 3.1.1. konstrukció esetében) Védett mesterséges rekonstrukciója

üregek

műszaki

biztosítása,

Kunhalmok, földvárak természetközeli állapotba való visszaállítása

24



Várható hatások

Hatótényezők

Szimbólum

Hatás

Ex lege védett források helyreállítása, megőrzése 7. Ember és társadalom Felszínalaktani értékek helyreállítása

IND !

++

>>

A természeti értékek közelében fekvő település előnyei növekednek azáltal, hogy a térség turisztikai vonzereje fokozódik

DI DI

!! !!

++ ++

>> >>

Növekszik a biodiverzitás. A beavatkozások elősegítik a stabil populációk kialakulását.

IND !!

++

>>

Az élőhelyek rekonstrukciója a táj természetességének és diverzitásának megőrzését is elősegíti valamint javítja a tájképet.

IND !!

-

DI

!!

++

>>

A légkábelek föld alá helyezésével jelentősen csökken a madarak áramütés és ütközések által okozott mortalitása.

DI

!!

++

>>

A madarak fokozottabb védelmével elősegíthető állományuk növekedése.

Barlangbejáratok biztosítása, műszaki létesítményeinek korszerűsítése csak 3.1.1. konstrukció esetében) Védett mesterséges rekonstrukciója

üregek

műszaki

biztosítása,

Kunhalmok, földvárak természetközeli állapotba való visszaállítása Ex lege védett források helyreállítása, megőrzése A hazai védett és közösségi jelentőségű fajok védelme, élőhelyük biztosítása.

4. Élővilág Természetközeli élőhelyek megőrzése (élőhely-védelem) Élőhely-helyreállítás 6. Táj Természetközeli élőhelyek megőrzése (élőhely-védelem) Élőhely-helyreállítás

A védett és fokozottan védett, illetve a madárvédelmi irányelv I. mellékletén szereplő madárfajok pusztulásának csökkentése, ill. a tájkép védelme és javítása (elektromos szabadvezetékeket érintő beavatkozások esetén).

4. Élővilág Elektromos szabadvezetékek kiváltása földkábellel (csak 3.1.1. konstrukció esetében)

>R

Az építkezések átmeneti károkat okoznak az élővilágban, az élőhelyekben.

Elektromos szabadvezetékek biztonságosabbá tétele Elektromos szabadvezetékek kiváltása létező vezetékszakasz átépítésével (csak 3.1.1. konstrukció) Biztonságos fészkelő-helyek létrehozása Madárvédő létesítmények létrehozása

25



Hatótényezők


Hatás

6. Táj Elektromos szabadvezetékek kiváltása földkábellel (csak 3.1.1. konstrukció esetében)

IND !!

-

>R

Az építkezések, földmunkák átmenetileg rontják a tájképet.

Elektromos szabadvezetékek kiváltása létező vezetékszakasz átépítésével (csak 3.1.1. konstrukciü)

IND !!

++

>>

A mesterséges tájelem eltűnésével a tájképi hatás előnyösen változik.

IND !!

++

>>

Üzembiztonság javulása.

DI

!

++

>>

DI DI DI

! ! !

++ ++ ++

>> >> >>

A meglévő közlekedési infrastruktúra természetes életközösségekre gyakorolt hatása mérséklődik. Kevesebb állat-elütés várható a védőkerítések és átjárók révén. A feldarabolt élőhelyek között újra összeköttetés létesül. Az ökológiai hálózatok hatékonyabban működhetnek.

DI

!

++

>>

7. Ember és társadalom Elektromos szabadvezetékek kiváltása földkábellel (csak 3.1.1. konstrukció esetében) Elektromos szabadvezetékek biztonságosabbá tétele Elektromos szabadvezetékek kiváltása létező vezetékszakasz átépítésével (csak 3.1.1. konstrukció) A természetes és természetközeli élőhelyek degradációjának megakadályo-zása a meglévő nyomvonalas létesítmények által okozott élőhely-feldarabolódás csökkentése révén.

4. Élővilág Út menti védőkerítés létesítése Békaterelő fal építése Ökológiai átjáró létrehozása Ökológiai átjáró létrehozása 7. Ember és társadalom Út menti védőkerítés létesítése Ökológiai átjáró létrehozása

Az állatok védelme mellett az emberi, illetve a vagyontárgyak sérüléseit is el lehet kerülni, kevesebb lesz az állatok okozta baleset.

Következtetések: A konstrukcióknak túlnyomó többségében pozitív hatásaik vannak, a természetes élőhelyek, az élővilág, valamint a védett területek védelmét szolgálják. Negatív hatások csak átmenetileg jelentkeznek az építkezéssel, földmunkával járó beavatkozások esetén. A konstrukciók a védett területekre fókuszálnak, a nem védett területek védelméről és helyreállításáról nem gondoskodnak.

26


3.1.3. Gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása Konstrukció céljai

Hatótényezők

A védett gyűjteményes növényés a történeti kertek természeti értékeinek megőrzése, kedvező (természeti) állapotának fenntartása.

4. Élővilág Vizes élőhelyek rekonstrukciója Szárazföldi élőhelyek rekonstrukciója Speciális élőhelyek rekonstrukciója


DI DI DI

Hatás

!! !! !!

++ ++ ++

>> >> >>

Az élőhely-rekonstrukció segít a populációk fenntartásában. Lehetőség nyílik a biodiverzitás megőrzésére. Elősegíti a természeti értékek regenerációját.

DI !! IND !!

++ ++

>> >>

A kert egysége javítja a tájképet. A táj sokszínűsége megőrizhető, visszaállítható.

DI

!!

++

>>

Az élőhelyek természetessége visszaállítható.

IND !! DI !!

++

> >>

Az építkezések további, átmeneti környezeti terhelést jelentenek. A megvalósítást követően a tájkép jelentősen javul.

DI DI

!! !!

++ ++

>> >>

A növények ex-situ megőrzése a biodiverzitás megőrzését segítik. Egyes veszélyeztetett populációk fenntarthatóvá válnak.

DI DI

!! !!

++ ++

>> >>

A rekonstrukciók, fejlesztések a biodiverzitás megőrzését segítik. Egyes veszélyeztetett populációk fenntarthatóvá válnak.

6. Táj A kert egységét helyreállító területszerzés Veszélyeztető tevékenységek, illetve ezek káros hatásainak mérséklése, megszüntetése.

4. Élővilág Degradált felületek revitalizációja 6. Táj Történeti kertek speciális beruházásai

A kritikusan lecsökkent egyedszámú, veszélyeztetett fajok ex situ populációinak kialakítása. A nemzetközi egyezmények által meghatározott ex situ növénymegőrzési irányvonalak követése, és az azokban meghatározott célok elérése.

4. Élővilág

A gyűjteményes növénykertek és történeti kertek értékes tematikus gyűjteményeinek rekonstrukcióját és a fejlesztésüket szolgáló infrastruktúra korszerűsítése.

4. Élővilág

Védett növényfajok ex-situ megőrzési programja

Történeti kertek speciális beruházásai

27


3.1.3. Gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása Konstrukció céljai

Hatótényezők


Hatás

Következtetések: A konstrukciónak a célok elérését elősegítő hatásai vannak, a védett és különleges növényfajták populációinak megőrzését szolgálják. A beavatkozások a történeti kertek, kastélyparkok, gyűjteményes növénykertek állapotának javítására irányulnak. Negatív hatások ennél a konstrukciónál átmeneti jellegűek, az építkezésekből, földmunkákból adódnak, melyek visszafordíthatóak.

28


3.2.1. Élőhely-megőrző mező- és erdő-gazdálkodás infrastrukturális fejlesztése Konstrukció céljai

Hatótényezők

A természetvédelmi vagyonkezelésben és saját hasznosításban lévő mezőgazdasági területek különösen a gyepek - természeti értékeinek megőrzése, biológiai sokféleségének növelése a legeltetéses gyepgazdálkodáshoz kötődő beruházások támogatásával

4. Élővilág


Stabil vagy mobil karámok létesítése

Hatás

DI

!!

++

>

A legeltetés dinamikus rotációjával a gyepek természetessége megőrizhető.

Területkezelési céllal tartott állatok tartására szolgáló épületek és ezek kiegészítő létesítményeinek felújítása, építése, vásárlása

DI

!!

++

>>

Az állatok tartási helyei, létfeltételei javulnak, modernebbé válnak.

Állatok számára kutak, itatóhelyek létesítése

DI

!!

++

>>

Az állatok tartási körülményei és létfeltételei az állatjóléti feltételeket figyelembe véve előnyösen változnak.

IND !

+

>>

A beavatkozások által az eredeti tájkép megváltozik, de a célként kitűzött, az adott régióra jellemző, természetközeli tájstruktúra felé mozdul el.

IND !

-

>>

Az újonnan kialakított mesterséges tájelemek és létesítmények enyhe negatív tájképi változást okoznak.

DI

!!

+

>>

A célterületek az emberek számára könnyebben megközelíthetővé válnak.

DI

!!

++

>>

A mezőgazdasági területek természeti értékeinek megőrzése lehetővé válik.

Kerítés kialakítása Villanypásztor kialakítása

6. Táj A területek elérhetőségét szolgáló földutak kiépítése Stabil vagy mobil karámok létesítése Villanypásztor kialakítása Kerítés kialakítása Területkezelési céllal tartott állatok tartására szolgáló épületek és ezek kiegészítő létesítményeinek felújítása, építése, vásárlása

vonalas

Állatok számára kutak, itatóhelyek létesítése 7. Ember és társadalom A területek elérhetőségét szolgáló földutak kiépítése Egyéb, speciális, természetvédelmi szempontból fontos mezőgazdasági

4. Élővilág Erő és munkagépek gazdálkodáshoz

beszerzése

természetkímélő

29


3.2.1. Élőhely-megőrző mező- és erdő-gazdálkodás infrastrukturális fejlesztése Várható hatások

Konstrukció céljai

Hatótényezők

beruházások támogatása (pl. nádarató eszközök beszerzése).

A természetközeli gazdálkodás bevezetéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódó infrastruktúrák létesítése

Szimbólum

Hatás

DI

!!

++

>>

A kedvező természeti állapot fenntarthatóvá válik.

DI

!

++

>>

A megfelelő, modern gépek, infrastruktúra megkönnyíti az ember számára a természeti értékek megőrzését és a kedvező természeti állapot fenntartását.

IND !

++

>>

Az erdőállományok megőrzésére irányuló beavatkozások elősegítik a levegő minőségének javítását és lelassulnak a klímaváltozást előidéző folyamatok.

Igásállatok tartásához szükséges infrastruktúra (karám, istálló) építése, felújítása, átalakítása

DI

!!

++

>>

Az állatok tartási helyei, létkörülményei fejlődnek, modernebbé válnak.

Erdészeti eszközök, gépek, berendezések, erőmunkagépek, adapterek beszerzése, korszerűsítése

DI

!!

++

>>

A megfelelő eszközökkel lehetőség nyílik az erdőkben lejátszódó természetes folyamatok védelmére, a természetszerű erdőállományok

Természetkímélő nádgazdálkodás speciális eszköz- és munkagépbeszerzése (nádarató, nádkasza) 7. Ember és társadalom Erő és munkagépek gazdálkodáshoz

beszerzése

természetkímélő

Természetkímélő nádgazdálkodás speciális eszköz- és munkagépbeszerzése (nádarató, nádkasza) A természetközeli gazdálkodás bevezetéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódó infrastruktúrák létesítése A természetszerű erdőállományok megőrzése, visszaállítása, valamint az erdőkben lejátszódó természetes folyamatok védelme, támogatása, beindítása.

3. Levegő és éghajlat Speciális erdei és kialakítása, felújítása

csatlakozó

utak

természetközeli

Meglévő erdei feltáró utak káros hatását csökkentő berendezések, infrastruktúrák létesítése (erdei átereszek, átjárók, árkok…) Igásállat és a tartáshoz, munkavégzéshez szükséges szerszám beszerzése Erdészeti eszközök, gépek, berendezések, erőmunkagépek, adapterek beszerzése, korszerűsítése

és

4. Élővilág

és

30


3.2.1. Élőhely-megőrző mező- és erdő-gazdálkodás infrastrukturális fejlesztése Konstrukció céljai

Várható hatások

Hatótényezők

Szimbólum

Meglévő erdei feltáró utak káros hatását csökkentő berendezések, infrastruktúrák létesítése (erdei átereszek, átjárók, árkok…)

DI

!!

++

>>

Hatás megőrzésére. Lehetőség nyílik az élőhelyek védelmére.

6. Táj Igásállatok tartásához szükséges infrastruktúra (karám, istálló) építése, felújítása, átalakítása

IND !

-

>>

A kialakítandó állattartó területek tájképi hatása enyhén negatív.

Speciális erdei és kialakítása, felújítása

DI

!

+

>>

A vonalas létesítmények tájba illesztésével azok negatív tájképi hatása csökkenthető.

DI

!

++

>>

A megfelelő, modern gépek, infrastruktúra megkönnyíti az ember számára a természeti értékek megőrzését és a kedvező természeti állapot fenntartását.

csatlakozó

utak

természetközeli

Meglévő erdei feltáró utak káros hatását csökkentő berendezések, infrastruktúrák létesítése (erdei átereszek, átjárók, árkok…) 7. Ember és társadalom Igásállat és a tartáshoz, munkavégzéshez szükséges szerszám beszerzése Erdészeti eszközök, gépek, berendezések, erőmunkagépek, adapterek beszerzése, korszerűsítése

és

Következtetések: A konstrukció nagymértékben elősegíti az élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás megvalósítását. Többségében infrastrukturális fejlesztések támogathatók a konstrukció keretén belül, ezáltal nemcsak az élőhelyekre van pozitív hatással, hanem az emberek munkavégzésére is. Negatív hatások a tájképben tapasztalhatók.

31


3.3.1. Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése Konstrukció céljai

Hatótényezők

A környezeti nevelés intézményi hátterének fejlesztése, erősítése a minősített erdei iskola és erdei óvodai szolgáltatók infrastrukturális hátterének javítása, valamint a kapcsolódó képzés és tananyag-fejlesztés támogatása révén.

4. Élővilág


Hatás

DI

++ >>

A nem motoros meghajtású közlekedési eszközök kímélik a környezetet.

IND ?

-

Amennyiben a diákok letérnek a tanösvényről, előfordulhat, hogy károkat okoznak az élővilágban.

Meglévő létesítmények környezettudatos átalakítása

DI

++ >>

A környezet kímélése, védelme.

Kötelezően megvalósítandó, akadály-mentesítés

IND !!

-

> R

Az építkezések átmeneti környezeti terhelést jelentenek az élővilág számára.

A terepi megfigyelést könnyítő, nem motoros meghajtású közlekedési eszközök beszerzése

IND ?

-

> R

Amennyiben a diákok letérnek a tanösvényről, előfordulhat, hogy rongálják a tájat.


IND !!

-

> R

Az építkezések átmenetileg rontják a tájképet.

Az erdei iskola és erdei óvoda épületébe szükséges bútorok beszerzése

DI

!!

++

>>

A megfelelő minőségű oktatás biztosításához szükséges környezet megteremtése lehetővé válik.


DI

!!

++

>>

A mozgássérült gyermekeknek is elérhetővé válnak ezek az intézmények.

A terepi megfigyelést könnyítő, nem motoros meghajtású közlekedési eszközök beszerzése

"tevékenységarányos"

!!

!!

> R

Épületrekonstrukció, felújítás Funkcióbővítést szolgáló építési munka Az erdei iskola és erdei óvoda környezetének akadálymentesítése 6. Táj


Az erdei iskola és erdei óvoda környezetének akadálymentesítése 7. Ember és társadalom


32


3.3.1. Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése Konstrukció céljai

Hatótényezők


Hatás

Az erdei iskola és erdei óvoda környezetének akadálymentesítése Speciális, tematikus terepi bemutatóeszközök rendszerének kiépítése

DI

!!

++

>>

Az oktatás minőségének javulása várható.

Terepi laborfelszerelések beszerzése

DI

!

++

>>

A beavatkozások elősegítik a környezeti nevelést.

DI

!

++

>>

A diákok környezettudatos gondolkodását elősegítheti a nem motoros meghajtású eszközök használata.

DI

!!

++

>>

Az erdei iskolák, erdei óvodák oktatási színvonalának emelkedése várható.

Terepi megfigyelő- és mérő eszközök beszerzése A terepi megfigyelést könnyítő, nem motoros meghajtású közlekedési eszközök beszerzése Beltéri foglalkozások eszköztárának fejlesztése Tananyagok fejlesztése Oktatók képzése

Következtetések: A konstrukció a meglévő erdei iskolák által nyújtott környezeti nevelés infrastrukturális hátterének javítására irányul, elősegíti azt. Negatív hatásai az építési jellegű beruházásoknak vannak, de ezek átmeneti jellegűek és megfordíthatóak. Negatív hatások tapasztalhatóak abban az esetben is, ha a diákok a beszerzett járművekkel letérnek a kijelölt útvonalakról, a tanösvényekről, de ezek a hatások bizonytalanok, feltételesek.

33


4.2. Az akcióterv hatásainak átfogó értékelése Az akcióterv hatásai összességében pozitív irányúak, hosszú távúak, az intézkedések, konstrukciók a célok elérését segítik elő. 3.1.1. és 3.1.2. konstrukciók: A 3.1.1. és 3.1.2. konstrukcióknak jellemzően pozitív hatásaik vannak, a beavatkozások, vagyis a támogatható tevékenységek a természetes élőhelyek, az élővilág, valamint a védett területek védelmét szolgálják. A konstrukciók segítenek a biodiverzitás megőrzésében illetve a veszélyeztetett populációk fenntartásában, stabilizálásában. Az élőhelyeken tapasztalható infrastruktúra veszélyes hatásainak kiküszöbölésére irányuló beavatkozások nagymértékben elősegítik az állatok, a madarak védelmét. Az akcióterv környezetvédelmi célja, vagyis a védett és a Natura 2000 természeti területek és értékek védelme, helyreállítása az akcióterv megvalósításával megvalósulni látszik, ám annak ténye, hogy a célkitűzések csak közvetetten érintik a nem védett természeti területek és értékek védelmét – melyek fontossága ugyancsak nem elhanyagolható – aggodalmakat okozhat. Jelenleg Magyarország területének mintegy 21 százalékát teszik ki a Natura 2000 területek, melyek védelme különösen jelentős, de hosszú távú, jelentős mértékű hatások az egyéb területekre való odafigyeléssel érhetők el, annak érdekében, hogy azokon ne indulhassanak el olyan folyamatok, melyek éppen ellentétesek a kitűzött célokkal. Átmeneti negatív hatást indukálnak az építési jellegű, földmunkával járó beavatkozások, melyek visszafordítható terhelést jelentenek a szűkebb környezetben. 3.1.3. konstrukció: Magyarország gyűjteményes növénykertjei és történeti kertjei kiemelkedő értéknek minősülnek, többségük kiemelt országos illetve helyi jelentőségű védelmet élveznek. Az arborétumokban olyan növényfajok is megtalálhatók, melyek veszélyeztetettnek minősülnek. A konstrukció ezen természeti értékek megőrzésére irányul, a beavatkozások a célok elérését szolgálják. A kertek természetessége visszaállítható, a táj sokszínűsége valamint a biodiverzitás megőrizhető. Negatív hatások átmeneti jelleggel tapasztalhatók, melyek többletráfordításokkal visszafordíthatóak. 3.2.1. konstrukció: A konstrukció beavatkozásai annak alapvető célkitűzéseit szolgálja, vagyis az élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodást segíti elő. Jellemzően az infrastrukturális beruházások támogathatók, melyek a kedvező természeti állapot fenntarthatóságát segítik, valamint a mezők és az erdők természetes jellegének megőrzésére, az élőhelyek megőrzésére irányulnak. A konstrukció lehetőséget nyújt a természetes állapot fenntartásához elengedhetetlenül szükséges állatok, igásállatok védelmét, létkörülményeit lehetővé tevő beruházások megvalósítására. Mivel a konstrukció céljainak megvalósítása folyamatos emberi beavatkozást igényel, a legeltetés illetve az erdőgazdálkodás során elengedhetetlen a szakszerűség megléte (pl.: a túllegeltetés elkerülése, mivel az ellentétes folyamatokat válthat ki.) Negatív hatásként itt is megemlíthetőek az átmeneti jellegű építési környezeti terhelések. 3.3.1. konstrukció: A meglévő erdei iskolák és erdei óvodák infrastrukturális fejlesztéseire irányuló konstrukció jelentős fejlődést nyújthat az intézményeknek, ezáltal a környezeti nevelés feltételei nagymértékben javulhatnak.

34


Az oktatók képzése és a tananyagok fejlesztése az iskolák oktatási színvonalának emelkedését segítik elő. Mivel a támogatható tevékenységek között építési jellegű beruházások is támogathatók (pl. akadály-mentesítés), a környezet jelentős környezeti igénybevételnek lehet kitéve. Az előzőekben említettekhez hasonlóan ez a hatás is átmeneti jellegű és megfordítható.

4.3. Országhatáron átnyúló hatások A 3.1.1. és 3.1.2. konstrukcióknak a határokon átnyúló hatásai csak abban az aspektusban vannak, hogy az élőhelyek megőrzésére irányuló beavatkozások kihathatnak a határ menti területekre is, mivel a természetben nem léteznek határok, így azok közvetlenül érinthetik a szomszédos országok élőhelyeit is. Ugyanez vonatkozik a 3.2.1. konstrukció keretén belül megvalósítható beavatkozások esetében is, hiszen a természeti állapot fenntartására irányuló mező- és erdőgazdálkodás az élőhelyek védelmét célozza. Ezen túlmenően az erdőállományok növelésével a levegő minősége javítható, a klímaváltozást előidéző folyamatok lelassíthatóak. A 3.1.3. konstrukció esetében országhatárokon átnyúló hatásokat nem várhatóak. A 3.3.1. konstrukció országhatáron átnyúló hatásai a környezeti nevelés minőségének javulásában érezhetőek, hiszen hazánk környezettudatos magatartása kihat más országok környezetére is, minden tekintetben. A fent említettek jelentős mértékű hatásokat ezeken a területeken azonban csak a szomszédos országok hasonló intézkedéseivel együtt képesek kifejteni.

4.4. Cross-border impacts The scheme 3.1.1. and 3.1.2. have cross-border impacts in the aspect, that interventions – aimed at the preservation of habitats – have effects on the frontier land, because natural areas are not divided by borders, so these interventions refer directly to the neighbouring countries. The same relates to interventions realized within the frame of scheme 3.2.1., because the agri- and sylviculture – tended to the preservation of the natural condition – are aimed at the protection of habitats. Beyond this, the air-quality can be improved and the processes that are raising the climate change can be slowed down by the increase of the forests. In the case of scheme 3.1.3., cross-border impacts are not expectable. The cross-border impacts of the scheme 3.3.1. are predictable in the improvement of the environmental education, because the environmental-conscious attitude has an effect on the environment of other countries. The above mentioned can make significant impacts on these areas only together with the similar interventions of the neighbouring countries.

35


5. AZ

AKCIÓTERV AJÁNLÁSOK

TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE

VONATKOZÓ

Az akcióterv megvalósulásának várható hatásai összességében pozitív irányúak, azok jelentős módosítására nincs szükség. A következőkben néhány olyan ajánlást teszünk, melyek a társadalmilag hatásos és természetvédelmi szempontból a kedvező megvalósulást segítik elő.

Konstrukció

Pozitív hatások erősítésére irányuló ajánlások

Negatív hatások csökkentésére irányuló ajánlások

3.1.1. Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természet-károsító hatásának mérséklése 3.1.2. Élőhely-védelem, -helyreállítás, élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természet-károsító hatásának mérséklése

- projekt-összefoglalók elkészítése, azok széleskörű megismertetése - a támogatható tevékenységek bővítése: - figyelmeztető és figyelem felhívó táblák - a védett területek mellett a nem védett területek védelmére irányuló tevékenységek támogatása

- az építési jellegű tevékenységek esetében a pályázatok értékelésében nagy hangsúlyt kellene fordítani a környezetet érintő zavarások minél inkábbi csökkentésére (időtartam, időjárás és évszakok) illetve a környezet minél előbbi helyreállításának kötelezettségére (tereprendezés)


- a támogatható tevékenységek bővítése a következőkkel: - helyszíni tájékoztatás, - internetes megjelenítés


- a pályázatok értékelése során nagy hangsúlyt kellene fordítani a pályázó szakmai hátterére valamint a pályázó vállalására arra vonatkozóan, hogy a megvalósuló beruházás pénzügyileg is életképes és fenntartható lesz


- ösztönözni kellene az erdei iskolák feltöltöttségének növelését proaktív megoldásokkal

- az értékelés során a tájkép természetességének minél nagyobb mértékű megőrzésére irányuló beavatkozások támogatása - a tanulók helytelen magatartásából adódó természetkárosító hatás csökkentése azáltal, hogy a szakszemélyzet rendelkezésre állását és megfelelő képzését vállalják a pályázók - az építési jellegű tevékenységek esetében a pályázatok értékelésében nagy hangsúlyt kellene fordítani a környezetet érintő zavarások minél inkábbi csökkentésére (időtartam, időjárás és évszakok) illetve a környezet minél előbbi helyreállításának kötelezettségére (tereprendezés)

36


5.1. Pozitív hatások erősítésére irányuló ajánlások A 3.1.1. és 3.1.2. konstrukciók alapvetően pozitív hatásúak, mely hatásokat célszerű lenne tovább erősíteni olyan projekt-összefoglalók révén, melyek bemutatják az eddigi jó gyakorlatokat. Ezen összefoglalókat a széles nagyközönség elé lehetne tárni, mintegy pozitív példaként. A megvalósult projektek esetében a fenntarthatóságot és a megőrzést segítené elő, ha erre vonatkozóan figyelmeztető és figyelem felhívó táblákat helyeznének el az adott területen. Ennek megfelelően lehetne bővíteni a konstrukciók támogatható tevékenységeit. A fentieken kívül, a védett, illetve a Natura 2000 területek mellett lehetőséget lehetne teremteni a nem védett területek védelmére, helyreállítására, kezelésére is, annak érdekében, hogy azokon ne indulhassanak meg olyan folyamatok, melyek éppen ellentétesek a kitűzött célokkal. Magyarországon több olyan terület létezik, melyek védettséget érdemelnének, de valamilyen oknál fogva nem lehet azokat védetté nyilvánítani. Ezen területek védelme érdekében a konstrukciók adott kis százaléknyi részében az ilyen irányú beavatkozásokat kellene támogatni. A 3.1.3. konstrukció esetében a pozitív hatások erősítése érdekében bővíteni lehetne a támogatható tevékenységeket a következőkkel: - a helyszínen történő tájékoztatás, a tájékoztató táblák elhelyezése, helyreállítása - az internetes megjelenítés megvalósítása. Minden tevékenység a megismertetést szolgálná, azok számára is akik számára nehézséget okoz ezen növénykertek, történeti kertek elérése (internetes megjelenítés). A 3.2.1. konstrukció esetében a beruházásokat követő fenntartási, megőrzési feltételek javítása érdekében a pályázatok értékelése, kiválasztása során nagyobb hangsúlyt lehetne fordítani a pályázók szakmai hátterének meglétére. Ezáltal a megvalósuló beruházások, eszközparkfejlesztések megfelelően hasznosíthatók, kezelhetők lesznek, hosszú távon megőrizhetővé, fenntarthatóvá válnak. Ezt a célt szolgálná a pályázók azon vállalása is, mely szerint a megvalósítandó beruházás, projekt pénzügyileg életképes és fenntartható lesz. A 3.3.1. konstrukció esetében a nyertes pályázó erdei iskolákat és óvodákat proaktív megoldásokkal ösztönözni lehetne az iskolák feltöltöttségének növelésére (pl.: az Oktatási és Kulturális Minisztériummal történő tárgyalások lefolytatása annak érdekében, hogy az erdei iskola és erdei óvoda intézményét a tantervekbe kötelező jelleggel beépítsék, illetve a szociálisan rászoruló családok részére egyéb forrásokból támogatást nyújtsanak annak érdekében, hogy számukra is elérhetővé váljanak ezen intézmények).

5.2. Negatív hatások csökkentésére irányuló ajánlások Az akcióterv egészét érintően tapasztalhatók olyan negatív hatások, melyek átmeneti jellegűek, és kisebb-nagyobb ráfordításokkal visszafordíthatóak. Ezek a hatások elkerülhetetlenek, de csökkenthetők a környezetre irányuló terhelések azáltal, hogy a pályázatok értékelésekor, kiválasztásakor nagyobb hangsúlyt kapnának a környezetet érintő zavarások minél inkábbi csökkentésére irányuló törekvések, vállalások illetve a megvalósítást követő helyreállítás kötelezettsége (tereprendezés). A 3.2.1. konstrukció esetében várhatók nagyobb mértékben a tájkép természetességére negatívan ható beavatkozások, így a pályázatok elbírálása során különös figyelemmel kellene lenni a tájkép természetességét minél inkább megőrző projektekre.

37


A 3.3.1. konstrukciót illetően a tanulók helytelen magatartásából eredő esetleges természetkárosítást csökkenteni lehetne azáltal, hogy az erdei iskolák és erdei óvodák szakszemélyzetének rendelkezésre állására és a megfelelő képzésükre kötelezettséget vállalnak a pályázók. „Szennyező fizet elv”: Annak a ténye, hogy állami vagy uniós támogatási összegeket olyan célokra használunk fel, melyeket elérhetünk egyéb piaci eszközökkel is, negatív hatásként jelentkezik. A „szennyező fizet elv” érvényesítésére olyan esetekben van lehetőség, amikor a szennyezőt fel lehet kutatni, ám jelen prioritásra vonatkozóan ez nem valósítható meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintett területeken a felmerült károkért, szennyezésekért nehéz és költségigényes a szennyező felkutatása.

38


6. A

REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK KONSTRUKCIÓINAK KÖRNYEZETI HATÁSAI

HASONLÓ

Jelen fejezet tartalmazza azon konstrukciók vonatkozásában tett ajánlásainkat, melyek a fentiekben értékelt KEOP konstrukciókhoz hasonló regionális operatív programokban szerepelnek. A jelen prioritáshoz kapcsolódó konstrukciókat a Közép-magyarországi Operatív Program tartalmaz.

6.1. Közép-magyarországi Operatív Program A Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) 3., ’A régió vonzerejének fejlesztése’ című prioritása tartalmazza azon konstrukciókat, melyek célja illetve tartalma megegyezik a KEOP 3. prioritásának konstrukcióival. A KMOP vonatkozó konstrukciói, pénzügyi keretei és a kapcsolódó idikátorok a következők: Pénzügyi keretek (Mrd Ft) Konstrukció

Indikátor 2007-2008

2009

2010

3.2.1./A Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások

2,103

2,277

0,00

- Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások száma

3.2.1./B. Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek fejlesztése, megőrzése

0,771

1,046

0,00

- Élőhely-rekonstrukcióval terület nagysága

3.2.1./C Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások

0,00

0,739

0,00

- Természetbaráttá átalakított vonalas létesítmények hossza

3.2.2. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak fejlesztése

0,00

1,476

0,00

- Természetközeli erdőgazdálkodást beruházások száma


0,86

0,682

0,00

- A fejlesztéssel érintett iskolák száma

érintett

mezőszolgáló

6.1.1. Konstrukciók várható hatásai A KMOP konstrukciók KEOP konstrukciókkal való tartalmi megfeleltethetőségére való tekintettel a kapcsolódó KEOP akcióterv konstrukcióira vonatkozó értékelésünket – ld. jelen dokumentum 4. fejezete – ezen konstrukciókra is fenntartjuk.

6.1.2. Ajánlások A KMOP és KEOP vonatkozó konstrukcióinak erős kapcsolataira való tekintettel – mely kapcsolatokat értékelésünk 2.2.2. fejezetében részletezünk – újabb ajánlásokat nem teszünk, a KEOP konstrukcióira vonatkozó ajánlásainkat ezen konstrukciókra is fenntartjuk.

39


7. VÁRHATÓ

KÖRNYEZETI VONATKOZÓ JAVASLATOK

HATÁSOK

MONITORINGJÁRA

A program megvalósításához kapcsolódó környezeti hatások mérésére, nyomon követésére általában három típusú mutatót alkalmazhatunk: a) a környezet állapotának alakulását jellemző mutatószámokat b) az egyes hatótényezők alakulását jellemző mutatószámokat c) az intézkedés működését, teljesítményét, eredményeit jellemző mutatószámokat. A környezeti vizsgálat szempontjából elsődleges fontosságú a környezeti állapot alakulása, azonban az akciótervek szintjén és a gyakorlatban inkább a b) és c) pont mutatóit alkalmazzák, mivel ezek általában egyszerűbben, könnyebben meghatározhatók. Az akciótervekben szereplő indikátorok jellegüket tekintve „intézkedés (teljesítmény) indikátorok”, amelyek az intézkedés megvalósulását, illetve a tervezett beavatkozások várható eredményeit mérik. Az indikátorok alakulásának becslése adott esetben a támogatási szerződés kötelező része, azokról a projekt előrehaladási jelentésekben, valamint a zárójelentésekben be kell számolni. Mivel az intézkedésekhez általában csak output és eredmény indikátorok kerülnek meghatározásra, ezért átfogó várható hatásokat (mint a környezetterhelés, területi kiegyenlítődés, fenntarthatóság) az akciótervek jelenleg nem mérnek. Az ilyen átfogó, elsősorban programszinten értelmezhető hatások figyelembe vétele céljából EU-s előírás a horizontális elvek érvényesítése a támogatási rendszerben, amelyet projekt szinten is alkalmazni kell. Erre vonatkozóan készült el a „Fenntarthatósági Útmutató” (valamint az „Esélyegyenlőségi Útmutató”). Az ebben meghatározott indikátorkészlet alkalmazása azonban opcionális (illetve egyes akciótervek esetében van egy minimum „vállalási” kötelezettség), és csak azon környezeti szempontok nyomon követése előírás, amely esetében a kedvezményezett előrehaladást vállalt. Előrehaladás vállalása nélkül kötelezően megadandó indikátorok az alábbiak (amennyiben az releváns az adott pályázat szempontjából): Termelő tevékenységet végző szervezetek esetén

Szolgáltató tevékenységet végző szervezetek esetén

a1) Fajlagos vízfelhasználás mértéke (teljes vízfelhasználás [m3] / termelés egysége [változó])

a1) Fajlagos vízfelhasználás mértéke (teljes vízfelhasználás [m3] / szolgáltatás egysége [változó])

b1) Fajlagos energiafelhasználás mértéke (teljes energiafelhasználás [kWh] / termelés egysége [változó])

b1) Fajlagos energiafelhasználás mértéke (teljes energiafelhasználás [kWh] / szolgáltatás egysége [változó])

c1) Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) [t/év]

c2)

d1) Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának mértéke (ártalmatlanításra kerülő hulladék [t] / összes hulladék mennyisége [t])

d2) Újrahasznosított papír használat aránya (újrahasznosított papírcsomag (500 lapos) [db] / összes felhasznált papírcsomag (500 lapos) [db]

e1) A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke (kistérségben élő foglalkoztatottak száma [fő] / a foglalkoztatottak száma [fő])

e1)

A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke (kistérségben élő foglalkoztatottak száma [fő] / a foglalkoztatottak száma [fő])

f1) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma [fő]

f1)

A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma [fő]

Kombinált valamint anyag- és energiatakarékos irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása [db]

40


Ezen indikátorok alkalmazásának alapvető célja a pályázók figyelmének felkeltése a víz-, energiaés anyagtakarékos, valamint a hulladékszegény, továbbá a helyi foglalkoztatást elősegítő, tudásalapú fejlesztési lehetőségek figyelembe vételére, kiterjedtebb alkalmazására. A 2007-2013 időszakra vonatkozó egységesített formanyomtatványokban (projekt előrehaladási jelentések és zárójelentések) a vállalt és kötelezően megadandó fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok alakulásáról be kell számolni, hasonlóan az akciótervekben megadott prioritás- és intézkedésszintű indikátorokhoz. Az indikátorok, amennyiben minden projekt esetében következetesen és megfelelően megadásra kerülnek, alkalmasak arra, hogy egy adott projekt, sőt, egy-egy területet (intézkedést) érintő pályázatok összességének tekintetében értékeljük a környezeti eredményeket és hatásokat. Az intézkedés-szintű vizsgálat azért is lényeges, mert sok önmagában kisebb hatással rendelkező beavatkozás együtt komoly problémák forrása lehet. (A 2004-2006 közötti támogatási időszak tapasztalata az volt, hogy azon OP-k esetében, ahol alkalmaztak környezeti fenntarthatósági indikátorokat a támogatási szerződésben, intézkedésen belül megfigyelhető volt az azonos szemléletű horizontális indikátorképzés, azonban nem létezett olyan horizontális indikátor, amelyet valamennyi projekt esetén mértek volna, így azokból összesített eredmények és hatások nem voltak számszerűsíthetők). Az indikátorok használata az értékelések (és ezen belül is az utólagos értékelések) szempontjából lényeges, hiszen a programszinten aggregált környezeti eredmény- és hatásindikátorok lehetővé teszik a program megvalósulásához kapcsolódó valós környezeti hatások felmérését. Az előző időszak tapasztalatainak ilyen típusú felmérése hozzájárul a környezeti szempontok érvényesülését még inkább elősegítő beavatkozások tervezéséhez. A fentieken túlmenően, az akciótervek megvalósítása során feltárásra kerülhetnek olyan kritikus környezeti kockázatok az egyes intézkedések esetében, amelyek további, kötelezően mérendő környezeti indikátorok alkalmazását és nyomon követését igényelhetik. A fentiek figyelembevételével tehát szükségesnek látjuk a monitoring tevékenységek nagyobb mértékű hangsúlyozását, valamint a rendszeres, értékelhető, egységes módszertan szerinti monitoring rendszer kialakítását.

41


MELLÉKLETEK 1. SZ. MELLÉKLET A 2/2005 Kormányrendelet által támasztott követelményeknek való megfelelés 2/2005 Kormányrendelet 4. számú melléklete

SKV jelentés vonatkozó fejezetei

1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése.

1. Az SKV elkészítésének folyamata

2. A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok rövid ismertetése.

2.1. Az akcióterv bemutatása

3.1. A terv, illetve program céljainak összevetése a terv, illetve program szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal.

2.2. Az akcióterv külső konzisztenciája

3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben, illetve programban.


3.3. A terv, illetve program céljainak egymás közti, illetve releváns tervek, illetve programok céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból.


3.4. A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel, illetve programmal összefüggésben lévő elemeinek ismertetése és mindezek várható alakulása, ha a terv, illetve program nem valósulna meg.

3.2. A környezet jelenlegi állapota és a beavatkozás nélkül várható tendenciák

3.5. A terv, illetve program megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása.

4. Az akcióterv megvalósulásával járó környezeti hatások

3.6. A terv, illetve program megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése.


3.7. A környezeti következmények alapján a terv, illetve program és a változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása.


4. A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a tervben, illetve programban szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre.

5. Az akcióterv vonatkozó ajánlások

5. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a terv, illetve program által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni.

6. A regionális operatív programok hasonló konstrukcióinak környezeti hatásai

6. A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre.

7. Várható környezeti hatások monitoringjára vonatkozó javaslatok

7. Közérthető összefoglaló.

A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) jelentés közérthető összefoglalója

továbbfejlesztésére

42


2. SZ. MELLÉKLET Az SKV ajánlásaira tett szakértői válaszok a KEOP konstrukciók vonatkozásában Konstrukció

Ajánlás

Szakértői válaszok

3.1.1. 3.1.2.

A pozitív hatások erősítése projekt-összefoglalók készítése és azok széleskörű megismertetése révén.

Az Útmutató szerint a megvalósítási szakaszban tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos ktsg-ek az elszámolható ktsg-k 1%-ig támogathatók. Ebbe beleférne a projekt lezárása előtt egy összefoglaló kiadvány elkészítése.

A támogatható tevékenységek bővítése az adott területeken elhelyezhető, megőrzésre figyelmeztető és figyelem felhívó táblák létesítésével.

Védett, NP Igazgatóságok alá tartozó területeken ez a NPI-k feladata hivatalból. KEOP érintett területek esetén a projektek lezárását követően az Arculati Kézikönyv alapján e tevékenység Kedvezményezett feladata kellene, hogy legyen.

A védett területek mellett a nem védett területek védelmére irányuló tevékenységek támogatása.

Élettelen természeti értékek esetében erre a két konstrukció keretében van mód, élő értékek tekintetében azok megőrzése abban az esetben valósítható meg a konstrukciók aktuális keretei között, ha azokon védett fajok előfordulása bizonyított.

3.1.3.

A támogatható tevékenységek következőkkel: - helyszíni tájékoztatás, - internetes megjelenítés

a

Ezeket a tevékenységeket beépítheti a pályázó a tájékoztatás-nyilvánosság körébe.

3.2.1.

A pályázatok értékelése során nagy hangsúlyt kellene fordítani a pályázó szakmai hátterére valamint a pályázó vállalására arra vonatkozóan, hogy a megvalósuló beruházás pénzügyileg is életképes és fenntartható lesz.

A pályázati kiírás részeként a részletes megvalósíthatósági tanulmány fogja tartalmazni a pályázó szakmai hátterének bemutatását és a pénzügyi fenntarthatóság részletezését.

bővítése

Az értékelés során célszerű lenne a tájkép természetességének minél nagyobb mértékű megőrzésére irányuló beavatkozások támogatása 3.3.1.

Ösztönözni kellene proaktív megoldásokkal a nyerteseket a minősített erdei iskola státusz megszerzésére, és az erdei iskolák feltöltöttségének növelésére.

A minősítés megszerzése a projekt lezárásának feltétele, az erdei iskolák feltöltöttségének növelése pedig a pályázók érdeke.

A tanulók által okozott esetleges természetkárosítást csökkenteni lehetne azáltal, hogy az erdei iskolák és erdei óvodák szakszemélyzetének rendelkezésre állására és a megfelelő képzésükre kötelezettséget vállalnak a pályázók. Minden konstrukció

Az építési jellegű tevékenységek esetében a pályázatok értékelésében nagy hangsúlyt kellene fordítani a környezetet érintő zavarások minél inkábbi csökkentésére (időtartam, időjárás és évszakok) illetve a környezet minél előbbi helyreállításának kötelezettségére (tereprendezés).

Ezekre szempontokra az értékelés során különös tekintettel vagyunk és amennyiben szükséges feltételt fogalmazunk meg a természetvédelmi érdekek érvényesítése érdekében

43


3. SZ. MELLÉKLET Az SKV ajánlásaira tett szakértői válaszok a ROP konstrukciók vonatkozásában

ROP KMOP

KMOP

Komponens 3.2.1. A

Ajánlások

Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások

3.2.1. B

Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek fejlesztése, megőrzése

3.2.1. C

Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások

3.2.2.

Élőhely-megőrző és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése

3.2.3.

Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése

3.2.1. A

Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások

Tervezői válaszok

Nem érkeztek válaszok

Az építési jellegű tevékenységek esetében a pályázatok értékelésében nagy hangsúlyt kellene fordítani a környezetet érintő zavarások minél inkábbi csökkentésére (időtartam, időjárás és évszakok) illetve a környezet minél előbbi helyreállításának kötelezettségére (tereprendezés).

1. A pozitív hatások erősítése projekt-összefoglalók készítése és azok széleskörű megismertetése révén. 2. A támogatható tevékenységek bővítése az adott területeken elhelyezhető, megőrzésre figyelmeztető és figyelem felhívó táblák létesítésével. 3. A védett területek mellett a nem védett területek védelmére irányuló tevékenységek támogatása.

3.2.1. B

Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek fejlesztése, megőrzése

A támogatható tevékenységek bővítése a következőkkel: -helyszíni tájékoztatás, -internetes megjelenítés

3.2.1. C

Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások

A pozitív hatások erősítése projektösszefoglalók készítése és azok széleskörű megismertetése révén.

3.2.2.

Élőhely-megőrző és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése

1. A pályázatok értékelése során nagy hangsúlyt kellene fordítani a pályázó szakmai hátterére valamint a pályázó vállalására arra vonatkozóan, hogy a megvalósuló beruházás pénzügyileg is életképes és fenntartható lesz. 2. Az értékelés során célszerű lenne a tájkép természetességének

44


ROP

Komponens

Ajánlások

Tervezői válaszok

minél nagyobb mértékű megőrzésére irányuló beavatkozások támogatása. 3.2.3.

Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése

1. Ösztönözni kellene proaktív megoldásokkal a nyerteseket a minősített erdei iskola státusz megszerzésére, és az erdei iskolák feltöltöttségének növelésére. 2. A tanulók által okozott esetleges természetkárosítást csökkenteni lehetne azáltal, hogy az erdei iskolák és erdei óvodák szakszemélyzetének rendelkezésre állására és a megfelelő képzésükre kötelezettséget vállalnak a pályázók.

45

EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES

Recommend Documents