ÉSZAK-ALFÖLDI INFORMATIKAI KLASZTER
Stratégia és cselekvési terv
2009. AUGUSZTUS
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
Tartalomjegyzék ÉSZAK-ALFÖLDI INFORMATIKAI KLASZTER .............................................. 1 Stratégia és cselekvési terv .............................................................................. 1 1. Vezetıi összefoglaló ........................................................................................ 4 2. Bevezetés ......................................................................................................... 6 2.1. A stratégiai terv céljai ............................................................................... 6 2.2. A Klaszter bemutatása............................................................................... 7 2.2.1. Földrajzi kiterjedés ............................................................................ 7 2.2.2. Regionális integráció ......................................................................... 9 3. Vízió, misszió, célok ...................................................................................... 11 3.1. Vízió ........................................................................................................ 11 3.2. Misszió .................................................................................................... 11 3.3. Célok ....................................................................................................... 12 4. A Klaszter iparágon belüli és kívüli környezetének felmérése...................... 15 4.1. Történet ................................................................................................... 17 4.2. Az informatikai iparág ............................................................................ 19 4.2.1. Szoftverfejlesztés helyzete és kilátásai ............................................ 20 4.2.2. Informatikai szolgáltatások helyzete és kilátásai ............................. 21 4.3. Kutatás + Fejlesztés................................................................................. 22 4.3.1. Intézeti kutatás ................................................................................. 22 4.3.2. Vállalati kutatás és innováció .......................................................... 23 4.4. Kapcsolódó iparágak ............................................................................... 24 4.5. Emberi erıforrások.................................................................................. 25 4.5.1. Képzés .............................................................................................. 25 4.5.2. Meglévı humán erıforrás ................................................................ 27 4.6. Pénzügyi erıforrások .............................................................................. 29 4.7. Fizikai infrastruktúra ............................................................................... 30 4.8. Klasztereket támogató infrastruktúra ...................................................... 32 4.9. Regionális, országos és nemzetközi együttmőködések ........................... 35 5. A Klaszter értékelése ..................................................................................... 37 5.1. Értéklánc elemzés.................................................................................... 37 5.2. SWOT analízis ........................................................................................ 45 5.2.1. Erısségek ......................................................................................... 46 5.2.2. Gyengeségek .................................................................................... 47 5.2.3. Lehetıségek ..................................................................................... 49 5.2.4. Veszélyek ......................................................................................... 50 6. Stratégiai fókuszpontok és kezdeményezések ............................................... 51 6.1. Stratégiai fókuszpontok ........................................................................... 53 6.2. Stratégiai kezdeményezések.................................................................... 56 6.3. Megvalósítás ........................................................................................... 58 6.3.1. A megvalósítás elemei ..................................................................... 59 6.3.2. A megvalósítás ütemezése ............................................................... 66 7. A Klaszter teljesítményének mérése .............................................................. 67
2
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
7.1. A stratégiai kezdeményezések teljesítménymérése ................................ 68 7.2. Konkrét mutatók és elvárt értékek .......................................................... 70 8. Mellékletek .................................................................................................... 71 8.1. 1. melléklet – A Klaszterben részt vevı szervezetek .............................. 71
3
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
1. Vezetıi összefoglaló
Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter jelenleg is az ország egyik legaktívabb, több éves múltra visszatekintı informatikai klasztere. A régióban az elmúlt néhány évben ugrásszerően megnıtt az IKT iparág jelentısége, amely az új (hazai és nemzetközi) vállalkozások számában és a foglalkoztatottsági adatokban is megmutatkozott. Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter lehetıségei alapján a jövıben európai szinten is elfogadott klaszterré válhat. Ez a cél kizárólag a régiós szereplık – vállalkozások, oktatási- és kutatási intézmények, közigazgatási szervek – összehangolt és közös erıfeszítései révén valósulhat meg. Ez a stratégia nem egy folyamat végállomása, hanem sokkal inkább egy (a szereplık közötti) folyamatos párbeszéd kezdete kíván lenni. A „Stratégia és cselekvési terv” megfogalmazza a Klaszter vízióját: Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter folyamatosan növekedve országos, majd európai jelentıségő klaszterré válik – miközben folyamatosan szerves része marad a régió informatikai iparágának. Valamint meghatározza a Klaszter stratégiai fókuszpontjait:
− Fókuszban a koordináció és a propaganda •
A Klaszter képviselete, a tagok közös víziójának hirdetése, valamint a meghatározott stratégiák megvalósítása.
4
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
− Fókuszban a fejlesztés és az üzleti környezet •
Az erıforrások és a megfelelı propaganda biztosítása a nagyvállalatok bevonzása céljából.
•
Az erıforrások és szükséges támogatás biztosítása helyi központú, új informatikai cégek megalapításának és megerısítésének céljából.
− Fókuszban a humán erıforrás környezet •
Az informatikai iparághoz kapcsolódó humán erıforrás képzése a régió számára formális egyetemi oktatás, informális tréningek és tanfolyamok, valamint mentorprogramok alkalmazásával
•
Szakképzett informatikusok és szoftvermérnökök régióba vonzása
5
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
2. Bevezetés 2.1.
A stratégiai terv céljai
A klaszterek kialakulása véletlenszerően is történhet, de létrejöhetnek bizonyos régiós szereplık – amelyek felismerték, mint a közös eszközök/erıforrások fejlesztésének lehetıségét – összefogásaként is. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja,
hogy
a
helyi
közösségek
igenis
képesek
olyan
stratégiák
megfogalmazására, amelyek sikeres megvalósítása módosíthatja a gazdaság pályáját és megnövelheti a gyorsabb gazdasági fejlıdés esélyét. Ehhez azonban szükséges egy „gazdasági közösség” jelenléte – egy hely, ahol a gazdaság és a társadalom közötti erıs és kétoldalú kapcsolat hosszú távú, fenntartható versenyelınyt biztosít mind a két oldal számára. Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter egy ilyen gazdasági közösség magja kíván lenni. A Klaszter célja az érintettek közötti együttmőködések intenzitásának növelése a hatékony innovációs stratégiák kialakítása érdekében, valamint a közösség azon tagjainak mobilizálása, akiknek érdekében áll a gazdasági fejlıdés elısegítése. A stratégiai terv elkészítése az elsı lépése a Klaszterben rejlı potenciál minél hatékonyabb felmérésének és kiaknázásának. A terv megfogalmazza a Klaszter vízióját, amelyet a jövıben remélhetıleg minél több érintett magáénak érez. A tervben bemutatásra kerülnek mindazok a (tág értelemben vett) eszközök, amelyekre a Klaszter építhet; a Klaszter erısségeinek és gyengeségeinek az elemzése; az irányok és kezdeményezések, amelyek meghatározhatják a Klaszter jövıjét; valamint a Klaszter teljesítményét mérni hivatott eszközök. A stratégiai terv legfontosabb céljai a következık: •
A Klaszter identitásának megértése,
6
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
•
A Klaszter lehetıségeinek megértése,
•
A lehetıségek megvalósításához vezetı utak megértése
2.2.
A Klaszter bemutatása
2.2.1. Földrajzi kiterjedés
Az Észak-alföldi Régióban az egészség- és agráripari, illetve informatikai cégek aránya magas. Az innovációs potenciállal bíró cégek közül a termelő cégek mintegy fele ezekben az ágazatokban tevékenykedik. Regionális Innovációs Stratégia és Operatív program
A Klaszter tevékenységének névleges határai egybeesnek az Észak-alföldi régió határaival. A gyakorlatban azonban a tagok nagy többségének a régió központjában, Debrecenben van a székhelye. Az alábbi térképvázlatok a klasztertagok elhelyezkedését mutatják Debrecenben és Nyíregyházán.
IT szolgáltatások
Szoftver és média
7
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
IT szolgáltatások
Szoftver és média
Számítástechnikai üzletek
A térképekbıl jól látható, hogy míg Nyíregyházán még mindig inkább a városközpontban van az informatikai cégek telephelye, Debrecen már decentralizáltabb. Valójában a városok mérete nem indokolja a központi elhelyezkedést. Ugyanakkor az ingatlanok bérleti díjai nem számottevıen magasabbak a belvárosban, mint a kintebbi területeken (kivételt képeznek ez alól az ipari parkok), így a cégeknek nincs túl nagy motivációjuk a bevált belvárosi iroda elhagyására. Szólnunk kell néhány szót a Klaszter földrajzi környezetérıl is. A Régió fontos sajátossága a határ menti elhelyezkedés, amely számos, eddig nem vagy nem megfelelıen kiaknázott lehetıséget (vállalatok közötti együttmőködés, turizmus, természet- és környezetvédelem, infrastruktúrafejlesztés, K+F együttmőködések vállalkozások, felsıoktatási intézmények és kutatóközpontok között, oktatás,
8
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
kulturális együttmőködés, egészségügy stb.) rejt magában. Mivel az Észak-alföldi régió határainak jelentıs részét államhatárok képezik, s ezek mentén jelenleg több szempontból is periférikusnak minısülı területek találhatók, különösen fontos feladat a régió határ menti térségeinek és a határon átnyúló együttmőködések – regionális szinten jelenleg nem összehangolt – fejlesztése.
Az alábbi térképvázlat az Észak-alföldi régiót és a szomszédos régiókat (országokat) mutatja be.
Ukrajna
Szlovákia SzabolcsSzatmárBereg megye
Jász-NagykunSzolnok megye
Hajdú-Bihar megye
Románia
2.2.2. Regionális integráció Az informatikát a 2006-ban készült – és 2009-ben aktualizált – Regionális Innovációs Stratégia és a hozzá kapcsolódó Operatív Program is kiemelt területként kezeli. Az informatikának ugyanakkor nem csak önálló iparágként van jelentısége, talán ennél is sokkal fontosabb az a közvetett szerep, amelyet más iparágakhoz kapcsolódva lát el. Az IKT szektor szerepe túlmutat önmagán, „multiplikátor” jellege miatt a gazdasági, állam- és közigazgatási és a társadalmi
9
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
szinten is kiemelt jelentısége van az ország versenyképessége tekintetében. Az IKT szektor fejlesztése éppen ezért versenyképességi kérdéssé vált. Az információs és kommunikációs technológia megváltoztatja az emberek életét, az üzleti folyamatokat hatékonyabbá teszi. IT és telekommunikációs megoldások révén hatékonyabb termelés, versenyképesebb szolgáltatások kialakítására van lehetıség. Az új technológiák nyújtotta lehetıségek nagymértékben hozzájárulnak az innovációkhoz, az IKT eszközök ma már az alap infrastruktúra részét képezik. Az informatika különleges helyzetét bizonyítja, hogy a Klaszter tagjai a régió szinte összes vállalkozásával üzleti kapcsolatban állnak, ezt semmilyen más iparág szereplıi nem mondhatják el magukról.
10
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
3. Vízió, misszió, célok 3.1.
Vízió
Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter folyamatosan növekedve országos, majd európai jelentıségő klaszterré válik – miközben folyamatosan szerves része marad a régió informatikai iparágának.
3.2.
Misszió
A Klaszter missziója a vízióban megfogalmazottak valóra váltása az alábbiak segítségével: − Fókuszban a koordináció és a propaganda •
A Klaszter képviselete, a tagok közös víziójának hirdetése, valamint a meghatározott stratégiák megvalósítása.
− Fókuszban a fejlesztés és az üzleti környezet •
Az erıforrások és a megfelelı propaganda biztosítása a nagyvállalatok bevonzása céljából.
•
Az erıforrások és szükséges támogatás biztosítása helyi központú, új informatikai cégek megalapításának és megerısítésének céljából.
11
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
− Fókuszban a humán erıforrás környezet •
Az informatikai iparághoz kapcsolódó humán erıforrás képzése a régió számára formális egyetemi oktatás, informális tréningek és tanfolyamok, valamint mentorprogramok alkalmazásával
•
3.3.
Szakképzett informatikusok és szoftvermérnökök régióba vonzása
Célok
A Klaszter általános
célja a misszió
végrehajtása.
A stratégia által
megfogalmazott legfontosabb célok a következık: − Bizalomerısítés, közös tevékenységek számának növelése − Tagok verseny- és innovációs képességének növekedése − Munkaerıpiaci egyensúly megteremtése − Klaszter ismertségének növelése − Tagok bevonása Európai Uniós és hazai fejlesztésekbe és pályázatokba − Klaszter hosszú távú fenntarthatósága − Klasztermenedzsment kompetenciájának erısödése A célok azonban önmagukban nem sokat jelentenek, ha nem kapcsolódnak hozzájuk a megvalósítást garantáló tevékenységek. A célok és az azok elérését segítı tevékenységek, valamint a hozzájuk várhatóan kapcsolódó pozitív hatások bemutatására szolgál az alábbi táblázat. A tevékenységek részletesebb bemutatására a Stratégia egyik késıbbi részében, a 6. fejezetben kerül sor.
12
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
3.1. táblázat – Összefüggés a klaszter céljai és tevékenységei között Cél Bizalomerısítés közös tevékenységek számának növelése Tagok versenyés innovációs képességének növekedése
Munkaerıpiaci egyensúly megteremtése Klaszter ismertségének növelése
Tagok bevonása Európai Uniós és hazai fejlesztésekbe és pályázatokba Klaszter hosszú távú fenntarthatósága
Kapcsolódó tevékenység Benchmarking klub Közös projektek elıkészítése Kiállítások meglátogatása Pályázati adatbázis létrehozása Benchmarking klub Kompetencia adatbázis létrehozása Innovációs adatbázis létrehozása K+F projektgenerálás Állásbörzék Középiskolák meglátogatása Részvétel nemzetközi klaszterkonferencián Állásbörzék Több oldalas színes kiadvány a klaszterrıl Klaszter honlap továbbfejlesztés Pályázati adatbázis létrehozása K+F projektgenerálás Klaszter 10 éves stratégia elkészítése Jó megoldások feltárása és adaptálása
Pozitív hatás Tagok közötti kapcsolatok kialakulása, erısödése Tagok közötti kapcsolatok kialakulása, erısödése Piacbıvítés, új kapcsolatok kialakulása, ismeretszerzés Pályázati aktivitás növekedése Legjobb gyakorlatok terjedése Negatív gyakorlatok visszaszorítása Tagok közötti kapcsolatok kialakulása, erısödése Innovációs készség növekedése Kutatási intézmények és vállalatok piacorientált együttmőködése Informatikai szakemberek beáramlása a régióba Pályaválasztási tendenciák módosítása az informatika irányába Klaszterek közötti kapcsolatok kialakítása Régiómarketing erısítése, pozitív kép kialakulása Régiómarketing erısítése
Célcsoportok magasabb szintő kiszolgálása Pályázati aktivitás növekedése Intenzívebb részvétel (elsısorban nemzetközi) K+F pályázatokban és egyéb projektekben Tervezett fejlıdés folyamatos visszacsatolással Klaszter harmonikus mőködése
13
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
Klasztermenedzsment kompetenciájának erısödése
Tanulmányutak Klaszter-menedzser tanfolyam Részvétel nemzetközi klaszterkonferencián
Új ismeretek szerzése Klaszterek közötti kapcsolatok kialakítása Új ismeretek szerzése Új ismeretek szerzése Klaszterek közötti kapcsolatok kialakítása
14
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
4. A Klaszter iparágon belüli és kívüli környezetének felmérése Michael Porter szerint a klaszterek jelentıségét alapvetıen három tényezı biztosítja: •
A klaszterek hozzájárulnak a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. Ennek legfıbb okai a könnyebb hozzáférhetıség a szükséges erıforrásokhoz (szolgáltatások, emberi erıforrás, információ); a vállalatok közötti koordináció és tranzakciók könnyebbsége; a jó gyakorlatok gyors terjedése; és a folyamatos, jól látható összehasonlítás a helyi versenytársakkal.
•
A klaszterek lehetıvé teszik és stimulálják az innovációt. Ennek legfıbb okai az innovációs lehetıségek felismerésének könnyebbsége; a tudás létrehozásában részt vevı szolgáltató szervezetek és intézmények jelenléte; valamint a helyben elérhetı erıforrásokra alapuló kísérletezés lehetısége.
•
A klaszterek elısegítik a vállalkozások fejlıdését. Ennek legfıbb okai a kiaknázható lehetıségek jobb láthatósága, amelyet az új és a meglévı vállalkozások egyaránt kihasználhatnak. Új termékek vagy szolgáltatások, illetve új vállalkozások megjelenése a meglévı tudásra, beszállítókra stb. alapozva könnyebben megy.
Egy klaszter mindig egy innovációs rendszeren belül mőködik. Az innovációs rendszer fogalma a következıképpen definiálható: „olyan intézmények, amelyek együttesen és egyenként is hozzájárulnak az új technológiák kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez”. Egy adott földrajzi területen belül a gazdasági, politikai és intézményi viszonyok olyan együttesét tartalmazza, amely a tudás és jó gyakorlatok gyors elterjedéséhez vezetı kollektív tanulási folyamatot generál. Ebbe a klaszterfogalomba nem csak az innovációs folyamatok közvetlen szereplıi
15
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
– a vállalatok és a kutatási intézmények – tartoznak bele, hanem a különbözı társadalmi intézmények is: jogrendszer, nemzeti kultúra stb. Ennek megfelelıen megérthetı, hogy az intézményi és kulturális környezet mennyiben segíti (vagy hátráltatja) az innováció folyamatát. 4.1 ábra – A Klaszter innovációs rendszere
Emberi erıforrások
Észak-alföldi Informatikai Klaszter
Életminıség
Informatikai cégek Pénzügyi erıforrások
Fizikai infrastruktúra
Kutatási intézmények
Támogató iparágak Konvergens iparágak
Klaszter szervezetek támogatása
Észak-alföldi Innovációs Rendszer
16
Szabályozási környezet
Közlekedési infrastruktúra
Magyarországi Innovációs Rendszer
Európai Innovációs Rendszer
Globális Innovációs Hálózatok
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
A Klaszter innovációs rendszerének központjában a klasztert alkotó szervezetek állnak. Ezeknek a szervezeteknek a sikeressége nagymértékben azon az innovációs rendszeren múlik, amelyen belül mőködnek. Az innovációs rendszer legfıbb alakítói a rendelkezésre álló emberi erıforrás minısége; a régió „élhetısége”, amely közvetlenül befolyásolja a régió emberi erıforrás vonzó- és megtartó képességét; a klaszter céljainak megvalósításához szükséges pénzügyi erıforrások rendelkezésre állása; a fizikai és nem fizikai infrastruktúra megléte; és végül a klaszter mőködtetését megvalósító és támogató szervezetek, amelyek a helyes irányban tartják a klasztert és biztosítják a növekedéshez szükséges környezeti
feltételeket.
A
Klaszter
innovációs
rendszere
ugyanakkor
hierarchikusan beágyazódik más kapcsolódó innovációs rendszerekbe – nemzeti és nemzetközi szinten. Ennek a fejezetnek elsıdleges feladata azoknak az elemeknek a bemutatása, amelyek a Klaszter innovációs rendszerét alkotják.
4.1.
Történet
A klaszter története tulajdonképpen a 2006 elején indult Informatikai Kompetencia Központ (IKK) létrejöttével kezdıdött. A Dekut Kht. által szervezett IKK keretében 650 régiós informatikai vállalkozással vettük fel a kapcsolatot telefonon vagy személyesen. Ezek többsége kényszervállalkozónak tekinthetı egyéni vállalkozó vagy egyszemélyes mikrovállalkozás, a tevékenység eredményeként azonban sikeresen kapcsolatba léptünk gyakorlatilag az összes számottevınek
nevezhetı
régiós
informatikai
céggel.
A
vállalkozások
fogékonyságát jól jelzi, hogy a Kompetencia Központ adatbázisába több mint 80 cég jelentkezett be részletes adatainak és tevékenységeinek megadásával. Már ekkor elindultak az azóta is népszerő Klaszter Kávéház rendezvények (akkor még Innovációs Kávéház néven), ahol 20-30 cég képviseltette magát rendszeresen. Tulajdonképpen a Kompetencia Központ keretében egymásra talált cégek egy
17
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
része fogalmazta meg igényként a szervezıdés intézményesítését, amely végül az Észak-alföldi Informatikai Klaszter létrehozásában öltött testet. A klaszter hivatalos megalakulásának dátuma 2007 március 30. Ezen a napon írta alá a Klaszter alapító szerzıdését az elsıként csatlakozott tag, a Drén és Valner Szoftver Kft. Az elsı aláírást egy gyors bıvülési folyamat követte, 2007. május 11-én már 30 tagja volt a klaszternek, 2007. augusztus 22-én pedig ötvenedikként (és egyben második multinacionális tagként) a Ygomi csoport csatlakozott a klaszterhez. 2009 elején 67 tagja volt a klaszternek, ebbıl három multinacionális vállalat, egy felsıoktatási intézmény, két magánszemély, valamint 61 hazai tulajdonú KKV. 2009 elsı felében új szakaszához érkezett a Klaszter fejlıdése. Úgy is fogalmazhatnánk, lezárult az a 2-3 éves ismerkedési folyamat, amelynek során a klasztertagok és a menedzsment egyaránt fel tudta mérni a Klaszter által nyújtott lehetıségeket és azok korlátait. Körvonalazódott, hogy mely szereplı mit vár (vagy mit nem vár) a Klasztertıl, a menedzsmenttıl és egymástól. Tapasztalataink szerint eredetileg sokan úgy vártak eredményeket a Klasztertıl, hogy nem akarták vállalni az ehhez feltétlenül szükséges egyéni hozzájárulást, az ı számukra inkább csalódást jelentett az eltelt idı. Mára azonban a többség egyértelmően felismerte, hogy a klaszter – mint oly sok minden egyéb az üzleti (vagy akár a mindennapi) életben – csak egy eszköz céljaink eléréséhez, amely általában a befektetett energiával arányos mértékben járul hozzá az eredményesség növekedéséhez. A Klaszter életének második (ha az IKK projektjét is számítjuk, akkor harmadik) szakasza tehát 2009 közepén kezdıdött. Az új szakasz egyik leglátványosabb jellemzıje a tagok számának drasztikus csökkenése, a Klaszter Módosított Alapító Konzorciumi Szerzıdését csak 34 szervezet írta alá, míg az eredeti Alapító Konzorciumi Szerzıdésen már 68 aláírás szerepelt. Ez a 34 szervezet ugyanakkor eddig is elkötelezett és aktív tagja volt a Klaszternek és a csatlakozás megerısítésével
kifejezték
szándékukat
18
a
jövıbeli
együttmőködéssel
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
kapcsolatosan is. Úgy gondoljuk, hogy az eddigi munka eredményeképpen sikerült egy olyan magot kialakítani, amelyre építve az elkövetkezendı néhány évben valóban új, magasabb szintő szakaszba ér a Klaszter élete.
4.2.
Az informatikai iparág
Az IKT szektor alatt az Információs és Kommunikációs technológiával foglalkozó vállalkozásokat értjük. Ezen belül az IT hardver és szoftver cégek (computer hardver,
irodai
végfelhasználói
eszközök,
adatkommunikációs-
kommunikációs
eszközök
és
és
hálózati
szoftverek
eszközök,
gyártásával
és
forgalmazásával foglalkozó vállalkozások), Telekommunikációs szolgáltatók (vezetékes
hang-
és
adat-,
mobil
kommunikációs
szolgáltatást
nyújtó
vállalkozások és kábeltévé szolgáltatók) és a professzionális IT szolgáltatók (rendszerintegrátorok, support szolgáltató cégek, IT tanácsadók és egyéb IT szolgáltatást végzı vállalkozások) különböztethetıek meg. A gazdaság szerves részeként az IKT szektornak komoly hozzájárulása van a régiós GDP-hez, foglalkoztatási szempontból az egyik legdinamikusabban növekvı ágazat. 2007-ben a régióban 2190 db gazdasági szervezet jelölte meg fıtevékenységként az IT-t, ez az összes gazdasági szervezet 1,5%-a A régiós IKT szolgáltatói szektor fejlettsége kínálati szempontból megfelelı. Mind mennyiségi, mind minıségi tekintetben: bármely szolgáltatás esetében megfelelı számú, a regionális piacon versenyképes céget találunk. Ezek a cégek naprakészen követik a legmodernebb technológiákat az eszközök és az alkalmazások tekintetében. A magyar piac mérete és a felhasználói kultúra azonban akadályozza a legmodernebb IKT szolgáltatások gyors elterjedését. Ugyanezen okok miatt a piac fejlıdése minden vállalatméret esetében bizonytalan: a multinacionális cégek korlátlan tıkeháttere ellenében a magyar vállalkozások állami segítség nélkül, pusztán az IKT fogyasztásra alapozva
19
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
hosszú távon keveset tehetnek. Mindezek fényében – és más ágazatokkal összevetve is – a régiós IKT szektor az egyik legerısebb, legversenyképesebb ágazat, amely aktívan kíván és képes bekapcsolódni a régió versenyképességét javító fejlesztésekbe. A
Klaszter
tagjai
alapvetıen
szoftverfejlesztéssel
illetve
informatikai
szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak, ezért a továbbiakban ezt a két részterületet mutatjuk be részletesebben.
4.2.1. Szoftverfejlesztés helyzete és kilátásai Mint már korábban is említettük, a szoftverek iránti igény, súlyát tekintve lassan átveszi helyét az eszközbeszerzéseknek. Ennek legfıbb oka az, hogy magasabb elfogadottsági szint jellemzi a szoftverek üzleti folyamatokhoz való hozzáadott értékét. A korábbi IT beruházási tapasztalatok alapján ezek menedzselése fejlıdött, a vállalati szektor egyre kifinomultabb megoldásokat használ, hogy fel tudja venni a versenyt az európai társaikkal. A vállalati szoftverek piaca az alap ERP
rendszerekrıl
a
kiterjesztett
szoftverrendszerek
(CRM,
SCM,
Tudásmenedzsment rendszerek stb.) felé tolódik el az után, hogy a nagyobb vállalatok az alap szoftverrendszer beruházásaikat már megtették. Az ERP szállítók a közepes és kis vállalatokat felé fordulnak a jövıben. A szoftverfejlesztés egyre nagyobb szerepet játszik a régió gazdaságában. A KKV-k közül is egyre többen dolgoznak régión kívüli piacra, a romániai üzleti lehetıségek gyors növekedése révén pedig kialakultak illetve megerısödtek az országhatáron átnyúló kapcsolatok. Az elmúlt néhány évben néhány nagy (multinacionális) szoftverfejlesztı cég betelepülése a régióba alapvetıen változtatta meg a piaci helyzetet. Mivel ezek a cégek szinte 100%-ban exportpiacra dolgoznak, megjelenésük elsısorban a munkaerıpiacon jelentettek korábban nem tapasztalt konkurenciát a hazai KKV-knak. Elsısorban a korábban
20
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
megszokotthoz képest jóval nagyobb fizetésekkel csábították át a meglévı munkaerıt, megrendítve (illetve több esetben ellehetetlenítve) a kisebb cégek mőködését. Ugyanakkor ezek multik egy, a régióba irányuló munkaerı-áramlást is elindítottak, összességében növelve a korábban meglévı kínálatot. A régiónak komoly lehetısége van arra, hogy még több szoftverfejlesztı cég telepedjen meg illetve a már itt lévık tovább erısödjenek.
4.2.2. Informatikai szolgáltatások helyzete és kilátásai Professzionális IT szolgáltatások a gazdasági szereplık számára az infokommunikációs technológiák által nyújtott lehetıségek minél hatékonyabb felhasználását segítik elı. Ide soroljuk a rendszerintegrációs, IT support, IT outsourcing, hosting jellegő szolgáltatásokat, amelyek megoldásokon keresztül, az IT tanácsadói szolgáltatásokat, amelyek tudástranszferen keresztül, és; a digitális tartalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyek információk elérhetıségének on-line tranzakciós, interakciós lehetıségek biztosításán keresztül segítenek a gazdaság és társadalom szereplıinek a fenti cél elérésében. A professzionális IT szolgáltatások
iránti
igény
egyre
nı.
A
költések
az
infrastrukturális
beruházásokról az üzleti folyamatok technológiai támogatásnak a kiépítésére helyezıdnek át, és a gazdasági és közigazgatási élet szereplıi felismerték, hogy nem rendelkeznek az ehhez szükséges megfelelı tudásbázissal. A nagyvállalatok költség-optimalizációs lehetıségeket kihasználva, a házon belüli IT forrásait egyre inkább külsı szolgáltatók erıforrásaira cserélik le. IT outsourcing és menedzselt megoldások új piaci növekedési lehetıségeket rejtenek magukban. Már közhely, hogy az informatika egyre inkább jelen van minden iparágban és ugyanígy az emberek privát életében. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a magánemberek és vállalatok egyre nagyobb hányada veszi igénybe az ilyen irányú szolgáltatásokat az internet-szolgáltatástól kezdıdıen az adatvédelem biztosításán
21
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
keresztül az eszközök fizikai karbantartásáig. Ez egy rendkívül szerteágazó és folyamatosan növekvı piacot jelent a régió informatikai vállalkozásai számára. Ezen a területen is megjelentek a multinacionális cégek, elsısorban azok a "shared service center"-ek amelyek szolgáltatásaikat a világ minden táján értékesítik. Megjelenésük itt is átalakította a munkaerıpiacot, elsısorban a gyakorlattal rendelkezı és nyelveket beszélı szakemberek iránti kereslet nıtt exponenciálisan.
4.3.
Kutatás + Fejlesztés
Az Észak-alföldi régió jelentıs szellemi potenciállal rendelkezik: magas a tudományos fokozattal rendelkezık aránya, a kutatási területek változatosak, a kutatói korstruktúra kiegyenlített. A meglévı potenciál kihasználásával azonban már komoly gondok adódnak. A régióban megtermelt GDP országos átlag alatti aránya szolgálta csak a kutatást. A ráfordítások nem mutatkoznak meg a gazdaság teljesítményében, az innovációs eredmények gyakorlatba való átültetése, az innováció megvalósítása alacsony szintő. A kutatási források nagy részét állami finanszírozásból fedezik. A K+F ráfordítások nagy része a folyó kiadásokat, és nem a beruházásokat fedezi. Az Észak-alföldi régió innovációs tevékenysége – a többi vidéki régióhoz hasonlóan – jelenleg szerény, a kutatás-fejlesztés alapvetıen a felsıoktatási intézményrendszerhez kapcsolódik, melynek középpontjában Debrecen – mint fejlesztési pólus, az egyik legnagyobb vidéki felsıoktatási centrum –, valamint Szolnok és Nyíregyháza áll.
4.3.1. Intézeti kutatás Debrecen – a régió központja – az ország egyik kiemelt alapkutatási központja. A kutatás legfontosabb bázisa a régióban a Debreceni Egyetem, ahol négy kutatóközpont ernyıje alatt nyolc kutatóintézet mőködik. Informatikai kutatással elsısorban az Informatikai Kar kutatói/tanárai foglalkoznak, elsısorban a
22
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
következı területeken: konstruktív számelmélet, kriptográfia és komputeralgebra; információtechnológia; informatikai rendszerek és hálózatok modellezése; komputergrafika és ábrázoló geometria; digitális képfeldolgozás. Ezen kívül a Nyíregyházi Fıiskolán belül beszélhetünk még ilyen irányú kutatásokról a következı területeken: kódelmélet, formális nyelvek és automaták, matematikai logika, mesterséges intelligencia, biometria, produkciómodellezés, anyagtudomány, alkalmazott informatika. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a kutatások gyakorlatilag teljes mértékben alapkutatásnak tekinthetıek, az alkalmazott kutatások teljesen hiányoznak a palettáról. A kutatóintézetek munkatársainál is hiányzik a korábbi vállalkozói gyakorlat, a vállalkozási, értékesítési és marketing ismeret. Ezzel részben összefügg az a tény is, hogy kutatási téren szinte nincs kapcsolat a régióban mőködı informatikai vállalkozások és a kutatómőhelyek között. A magáncégek ritkán megrendelıi a kutatási szférának, jellemzı a belsı szervezetek, az állami szervezetek megrendelése. Hiányoznak a vállalati szférától jövı megrendelések, ez gátat szab a tudás alapú ágazatok szerepének növekedésének, így a tudás alapú iparágaknak. A vállalkozások többségében belsı (anyagi, emberi) erıforrások felhasználásával oldják meg a K+F tevékenységhez kapcsolódó innovációs munkáikat, ezáltal ennek mértéke mind szakmai, mind pedig anyagi szempontból alacsonyabb, mint ha együttmőködések útján jönnének létre. Az együttmőködés feltőnı hiánya komoly gátja a régiós innovációs potenciál rövid- és középtávú kibontakozásának.
4.3.2. Vállalati kutatás és innováció A régióban elsısorban a nagyvállalatok vállalkoznak informatikai jellegő kutatásra. Ezek az alkalmazott kutatások egy termékfejlesztési ciklus elsı szakaszát jelentik, ahol a ciklus teljes hossza jellemzıen 4-5 év. A vállalatok a
23
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
kutatási tevékenységet jelenleg önállóan, házon belül végzik, így az nem válik vállalatok közötti együttmőködés alapjává. A KKV-k jelentıs hányadának nincs megfogalmazott innovációs stratégiája. Alig foglalkoztatnak olyan munkatársat, akinek kimondottan innovációs feladata lenne. Mindemellett mérsékelt a külsı tanácsadók igénybevétele is, annak ellenére, hogy az utóbbi évek pályázati rendszerei ezt jelentısen támogatták. Az elmúlt néhány évben a különbözı régiós, nemzeti vagy Európai Uniós pályázati lehetıségek próbáltak a K+F és az innováció motorjává válni, elsısorban a KKV-kra koncentrálva. A vállalkozások pályázati aktivitása ugyanakkor meglehetısen alacsony. A pályázásnak többféle akadálya, gátja van. Az állami és uniós pályázati kiírások bonyolultak, lassú elbírálásúak, és nyerés esetén nagyon lassú a fizetési folyamat is. Különösen igaz ez a megállapítás az innovációs források esetében, ahol általában konzorciálisan pályázhatnak kutatóhelyekkel. Jelenleg 10 és 20 között van a nemrégen befejezett vagy éppen futó, informatikai kötıdéső projektek száma. A projektek eredményeinek felmérése jelenleg is folyik, mindenesetre komoly üzleti áttörést eddig egyik prototípus sem hozott a pályázók számára.
4.4.
Kapcsolódó iparágak
Az IKT szektor nem egy önmagáért létezı iparág, a szektor által nyújtott szolgáltatások, megoldások pozitív hatása a gazdaság, államigazgatás és társadalom szintjén érzékelhetı leginkább. Az IKT szektor eredményei folyamatosan beépülnek a társadalom és a gazdaság valamennyi területének mőködésébe. Az IKT felhasználás tekintetében jelentıs eltérések vannak a különbözı iparágak között. Egyes ágazatok kiemelkedı szinten alkalmazzák a technológia adta lehetıségeket, mint például a pénzügyi szektor, más szektorok azonban kevésbé
24
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
innovatívak ebbıl a szempontból (mezıgazdaság). Ez részben a szektorok adottságaiból, másrészt a szektorokon belül érvényesülı versenyintenzitástól függ. Nagyon erıs a termelı vállalatok és az informatikai vállalkozások kapcsolata. A termelı vállalatok számára az elmúlt évtizedben az informatika versenyelınybıl a mőködés alapfeltételévé vált. A Klaszter tagjai összességükben a régió szinte minden termelıvállalatával kapcsolatban vannak. Egy magas hozzáadott értéket jelentı és gyorsan fejlıdı kapcsolat áll fenn a Klaszter néhány tagja és különbözı élettudományi kutatócsoportok között. A régió erıs egészségipara és az informatika összefogása a régió egyik intenzív húzóágazatává válhat a jövıben. Sajnos van néhány olyan iparág, amely komoly informatikai hátteret igényel, de a régiós vállalkozások nem nagyon tudnak labdába rúgni. Nagyon jó példa erre a pénzügyi szektor, amelynek szereplıi a központosított beszerzések miatt szinte kizárólag budapesti beszállítókkal dolgoznak. Az informatikai vállalkozásoknak nem csak a vállalatok jelentik a piacot, egyre erısebb a nem termelı ágazatok IKT felhasználása. A legnagyobb piacot az állam- és közigazgatás intézményei jelentik. Itt is elmondható, hogy a központi irányítású intézmények a központi régió beszállítóit részesítik elınyben, a helyi irányítás alá tartozó intézmények azonban tudatosan foglalkoztatják a helyi vagy régiós beszállítókat. Ez a törekvés az észak-alföldi régióban is tetten érhetı, a Klaszter számos tagja dolgozik például önkormányzatoknak vagy az ernyıjük alá tartozó cégeknek.
4.5.
Emberi erıforrások
4.5.1. Képzés A régió felsıoktatási humán erıforrás bázisa rendkívül egyenlıtlen. A régióban domináns a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Fıiskola és a Szolnoki Fıiskola a
25
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
tudás elıállítás terén, a Nyíregyházi Fıiskolán megindultak a kutatási potenciál megerısítését célzó folyamatok, azonban Jász-Nagykun-Szolnok megye kutatási potenciálja igen alacsony szintő, a nagyvárosi innovációs centrumok hatásainak kiterjesztése indokolt. A három megye által nyújtott felsıoktatási kínálat -minıségi és mennyiségijelentıs differenciákat mutat. A felsıoktatásból kilépı diplomás munkaerı kettıs arculatot jelez a munkaerıpiacon. Részben találkozik a valós igényekkel, másrészrıl nem képes megfelelni annak. A mőszaki képzés hiánya miatt, az innovációt igénylı szektorok számára nem biztosít megfelelı szakembereket, ugyanakkor a régió erıteljes agrárszektorának a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Fıiskola és a Szolnoki Fıiskola mezıtúri kara kínál releváns tudást. Az innováció-érzékeny iparágakban tevékenykedı vállalkozások azonban leginkább az egyéb mőszaki tudást igénylik, melyre a régió felsıoktatási oktatási program-térképe kis mértékben nyújt megfelelı megoldást. Alapvetı probléma a régió túlzott, a piaci igényeknek nem megfelelı tanár, illetve tanító képzése, mely a bolognai folyamathoz történı csatlakozással tovább differenciálódhat. Ebbıl következıen szükséges a képzési bázis szélesítése. Problémát jelent, hogy a vállalkozásoknál elhelyezkedı diplomások is kevésbé a mőszaki-természettudományos területekrıl kerülnek ki, sokkal inkább a gazdasági illetve humán, tanári területekrıl. A regionális képzési kínálat nem elégíti ki a munkaerıpiaci igényeket, a szakképzés nem követi a gazdasági élet változásait, így az innovatív, korszerő és/vagy új ismereteket igénylı ágazatok számára nem képes
biztosítani
a
szakképzett
munkaerıt.
Ennek
megoldása
tudatos
pályaorientációs akciókkal, megfelelı munkaerıpiaci marketinggel javítható. A régió ipari potenciálja és a régió humán-erıforrás kínálata tehát nincs összhangban. A végzettek nagy aránya Budapestre, az értelmiségiek egy része külföldre vándorol. Ez alól képez példa értékő kivételt a Nyíregyházi Fıiskolán nemrégiben létrehozott kutatóintézet. A folyamat viszont fordítva is igaz.
26
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
Megindult a mőszaki végzettségőek Romániából való átcsábítása is. S a Debreceni Egyetem határon túli terjeszkedése (Nagyvárad) is valósággá vált.
4.5.2. Meglévı humán erıforrás Debrecenben krónikus munkaerıhiány van informatikus és szoftvermérnök szakemberekbıl.
A
probléma
igazából
az
elmúlt
egy-két
évben
vált
meghatározóvá, elsısorban néhány nagy, külföldi tulajdonban levı informatikai cég megjelenésével. Ezek a cégek az elmúlt években több száz szoftvermérnököt vettek fel. Ezzel egyrészt nehéz helyzetbe hoztak számos helyi kis- és középvállalkozást (KKV), másrészt így sem sikerült teljesíteniük saját létszámelvárásaikat. Az alábbi táblázat adatai a jelen és közeljövı munkaerıkeresletét szemléltetik. Cég neve
Jelenlegi létszám
2 éven belül felvenni kívánt informatikusok/szoftverfejlesztık száma* 900
Debrecenben mőködı 1 100 multinacionális IT cégek Helyi szoftverfejlesztı 100 250 KKV-k * A jelenleg 59 taggal rendelkezı Észak-alföldi Informatikai Klaszter felmérése alapján
A munkaerıpiaci kínálatnak jelenleg alapvetıen két forrása van: 1. A Debreceni Egyetemen és a Nyíregyházi Fıiskolán végzı informatikus hallgatók – 2008-ban és 2009-ben összesen mintegy 200-300 fı 2. Más régiókból/országokból érkezı szakemberek – maximum 100-200 fı
Összefoglalva elmondhatjuk tehát, hogy a következı két évben Debrecenben mintegy 1.000 képzett informatikusra illetve szoftvermérnökre lenne szükség, amely kereslet nagy része a most érzékelhetı forrásokból nem lesz kielégíthetı. Bár
ezek
az
adatok
elsısorban
a
szoftvermérnökökre/programozókra
vonatkoznak, a munkaerıhiány valójában az informatika egyéb területein – és
27
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
nem feltétlenül informatikai cégeknél – dolgozó rétegre is vonatkozik. Ezt támasztja alá például a Regionális Innovációs Ügynökség 2007-es felmérése is, amelyben a válaszadók 15%-a jelölte meg a szakképzett informatikusok hiányát az innováció korlátjaként. Diákszövetkezetek Manapság egyre több egyesület, úgynevezett diákszövetkezet szakosodott arra, hogy munkát találjon a tanulóknak. Ezzel természetesen a diákok is jól járnak, hiszen a szövetkezet már összegyőjtötte és típusuk szerint csoportosította is a lehetséges munkákat, nem pedig a diáknak magának kell utánajárnia, hogy milyen állások is várnak rá. A kínált állások legtöbbje természetesen nem kíván semmilyen szakképzettséget, hiszen a célcsoportnak, diák lévén, még nem is lehet semmilyen szakképzettsége. A diákszövetkezetekbe való belépéshez általában a legelsı alkalommal párezer forintos tagdíjat kell fizetni, de ez a viszonylag alacsony óradíjak ellenére is hamar megtérül, mert a diákszervezetek hatalmas elınye a hagyományos munkaközvetítıkkel szemben, hogy szinte azonnal és hatalmas tömegben képesek munkát kínálni. Azért is érdemes diákszövetkezeten keresztül munkát keresni, mert az egyesületek kizárólag ellenırzött munkákat közvetítenek, így nagyon kicsi a becsapás veszélye. Diákszövetkezeti tagként a diákok ráadásul biztosak lehetnek abban is, hogy hivatalosan foglalkoztatják ıket. Debrecenben az alábbi diákszövetkezetek találhatóak: o Joker-Diák Munkaerıszervezı Iskolaszövetkezet o Mind-Diák Szövetkezet o Shönherz Diákszövetkezet o Fürge Diák Iskolaszövetkezet o Meló-Diák Iskolaszövetkezet
28
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
4.6.
Pénzügyi erıforrások
A régiós (és országos) IKT szektor tıkeellátottsága jelentısen elmarad az EU-ban tapasztalt szinttıl. Ez komoly gátja a cégek növekedésének, különösen tekintettel az exportpiacokon történı megjelenésre. A jövıben tehát az egyik legfontosabb feladat lesz a Klaszter cégei számára a meglévı finanszírozási források kereteinek bıvítése, illetve új típusú források feltárása. Az informatikai vállalkozások pénzigénye nem nagyobb az átlagosnál. A szektor alapvetıen három különbözı forrásból táplálkozik: 1. Bankhitel 2. Saját (tulajdonosi) tıke 3. Kockázati tıke 4. Pályázatok Bankhitelt általában csak a stabil mőködési háttérrel és bevétellel rendelkezı cégek kapnak. A bankok alapvetıen a finanszírozási igénnyel jelentkezı cég piacát és az ezen a piacon elfoglalt pozícióját vizsgálják. Problémát jelent, hogy a hazai hitelintézetek a szellemi tulajdont nem ismerik el kellı fedezetként, a kis és közepes IKT vállalkozások növekedése finanszírozási problémákba ütközik. Mindez azt is jelenti egyben, hogy a fejlesztések forrásai között ritkán szerepel a bankhitel, erre a tulajdonosnak vagy saját forrást kell áldoznia, vagy kockázati tıkét bevonnia. A kockázati tıke és az üzleti angyalok régiónkban egyelıre nem túl elterjedtek. Vannak ugyan próbálkozások a szektor felfuttatására, de egyrészt jelenleg viszonylag kicsi az ilyen formában rendelkezésre álló tıke, másrészt azok sokkal inkább ismeretségi alapon történnek allokálásra mintsem az üzleti tervek minısége alapján. A Klaszter menedzsment célja ugyanakkor az ilyen lehetıségek feltérképezése és a tagok kockázati forráshoz jutásának elısegítése. Ennek
29
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
érdekében folyamatos piacfigyelés mellett tájékoztatás és tanácsadás nyújtására is berendezkedünk. A különbözı regionális, nemzeti vagy európai szintő pályázatok is kitörési pontot jelenthetnek a KKV-k számára, számos klasztertag is élt már ezzel a lehetıséggel az elmúlt néhány évben. A pályázatok különösen alkalmasak lehetnek a fejlesztések
finanszírozására,
növelve
ezzel
a
vállalkozások
jövıbeli
versenyképességét. Az Európai Unióból érkezı pályázható összeg a hazai GDP mintegy
4%-át
teszi
ki
évente,
tehát
nagyon
komoly
nagyságrendő
gazdaságélénkítési eszközrıl van szó. A K+F és innovációs pályázatok magas támogatási intenzitása azt jelenti, hogy már nagyon alacsony önerıvel is magas hozzáadott érték termelésére nyílik lehetıség. Ez különösen fontos lehet a jelenbeli biztos piacot nélkülözı termékek fejlesztésének elindítása esetén. A Klaszter menedzsmentje kiemelten kezeli a pályázati lehetıségekhez kapcsolódó szolgáltatásokat. Már ebben az évben létrehozunk és a tagok számára elérhetıvé teszünk egy pályázati adatbázist, amely a jövıben folyamatosan frissítésre kerül. A Klaszter ezt a tevékenységet nem elszigetelten, hanem a jelentıs innovációs szolgáltatókkal kooperációban végzi.
4.7.
Fizikai infrastruktúra
Az infrastruktúra a gazdaság mőködésének feltételeit biztosítja, így egy terület fejlettségi fokának mércéje is lehet. Az alábbiakban a régióban meglévı fontosabb közlekedés infrastruktúrákról adunk némi információt. Légi közlekedés: A régióban egyedül Debrecennek van nemzetközi repülıtere. Jelenleg csak idényjellegő charter járatok közlekednek népszerő nyaralási célállomásokra (fıként
Dél-Európába).
Folyamatosan
30
vannak
tárgyalások
különbözı
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
légitársaságokkal menetrendszerő járatok indításáról, de az erre irányuló kereslet egyenlıre alacsony. Nyíregyházán is van egy repülıtér, ami kisebb magángépek nappali és éjszakai fogadására alkalmas.
Közút:
Debrecen Kelet-Magyarország fı közlekedési csomópontja, ahonnan a legtöbb város könnyen megközelíthetı. Budapestet Debrecennel az M3-as és a M35-ös, Nyíregyházával az M3-as autópálya köti össze. A távolság mindkét esetben mintegy 240 km, az utazási idı megközelítıleg 2 óra. Szolnokot Budapesttel a 4-es fıút köti össze, a távolság 100 km az utazási idı megközelítıleg 1 óra 30perc.
Vasút:
Mindhárom város a Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza tengelyen fekszik. Az InterCity (IC) vonatok óránként járnak Budapest és Nyíregyháza között, az utazási idı Szolnokra 1 óra 15 perc, Debrecenbe 2 óra 30 perc, Nyíregyházára 3 óra. Nyíregyházára Miskolc érintésével is el lehet jutni, az utazási idı ebben az esetben is 3 óra.
Telekommunikáció: •
A telekommunikáció minısége és megbízhatósága: a magyar távközlési piac liberalizált, az árakat a szabad verseny határozza meg, amely jelen van Debrecenben. Átlagárak: €0.1-0.3 / perc Európában (PanTel, T-Com)
•
DIX (Debrecen Internet Exchange): egy gyors, stabil és olcsó internetkapcsolat Debrecen, Kelet-Magyarország sıt Nyugat-Románia és Ukrajna részére is.
31
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
Irodák:
A debreceni irodapiac a leggyorsabban fejlıdı magyar piac Budapesten kívül. 2008 végén mintegy 70 ezer m2-nyi „A” besorolású irodaterület volt a városban, ebbıl mintegy 15 ezer m2 szabadon. 2009 és 2010 folyamán várhatóan további 10 ezer m2 illetve 15 ezer m2 kerül kialakításra. Az alábbi táblázat a fontosabb debreceni közvetlen ingatlanbérbeadással foglalkozó vállalkozásokat mutatja be:
Név
Irodák elhelyezkedése
Bérleti díj*
Eladási ár**
Weblap
Cívis Ház Zrt.
Többnyire a városközpontban
1.500 – 4.000
100.000
DBH Innovációs és Üzleti Központ Fınix Inkubátorház
Berendezett irodák a város–központban
60.000***
csak bérlés
www.civishaz.hu/ helyiseg/index.ht m www.dbhbusinesscenter.co m/debrecen.html
városközpontban
1.067 – 4.666
csak bérlés
www.fonixinku.c om
Megalit városszerte Hajdúép Kft. városszerte Dohánygyár külvárosban Iroda Park Halköz vároközpontban Üzletház * Ft / m2 / hónap (nettó ár) ** Ft / m2 (nettó ár) *** Ft / kiépített munkaállomás
2.900 – 3.500 kialakítás alatt 3.000 – 3.500
csak bérlés kialakítás alatt csak bérlés
www.megalit.hu www.hajduep.hu
4.8.
380.000
Klasztereket támogató infrastruktúra
Az innovációt és fejlesztést támogató szervezetek fontos szerepet játszanak a technológiai ismeretek és know-how-k terjesztésében. A régió K+F-hez és innovációhoz kapcsolódó vállalkozásfejlesztési, területfejlesztési szervezeteit a vállalkozások kis része ismeri, még kevesebben veszik igénybe. A szolgáltatók innovációs menedzsment ismeretei és tapasztalatai hiányosak. A szolgáltatók
32
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
egymást nem ismerik, párhuzamos szolgáltatásaikat nem szőrik, közös szolgáltatás-csomagot nem dolgoznak ki. Van azonban néhány szervezet, amelynek mőködése pozitívan hat a régió informatikai cégeinek lehetıségeire és a klaszter életére. A Klaszter jelenleg is állandó
kapcsolatban
áll
mindhárom
szervezettel
és
a
velük
történı
együttmőködés a jövıben is fontos eleme lesz mőködésének. A következıkben ezek kerülnek röviden bemutatásra. ITD Hungary Zrt. – Magyar Befektetési És Kereskedelemfejlesztési Ügynökség A gazdasági tárca felügyeletével mőködı ITD Hungary magyarországi ügyfeleinek számos területen nyújt magas színvonalú szolgáltatásokat. Az ITD Hungary
küldetése,
hogy
a
kis-
és
középvállalatok
külkereskedelmi
tevékenységének támogatásával erısítse a magyar pozíciókat a külpiacokon, ezen keresztül is bátorítva a vállalkozói szellemet, elımozdítva a regionális fejlıdést és a nemzetközi kapcsolatok bıvülését. A régiós ITDH iroda már csaknem egy évtizede fontos szerepet lát el a régióban letelepedni szándékozó informatikai vállalatok támogatásában. Részben az általuk végzett munka eredményeképpen az elmúlt években több multinacionális informatikai vállalat is megjelent a régióban, jelentısen erısítve ezzel a Klaszter bázisát. Innova – Észak-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2008-ban jött létre (pályázat útján) 6 regionális kulcsszereplı összefogásával, ezáltal is hangsúlyozva az INNOVA regionális szintő integrációs céljait. Küldetésük a régió innovációs stratégiája alapján hálózatosan mőködı innovációs központtá válni, amely szolgáltatásain keresztül hazai és nemzetközi
33
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
elismertséget vív ki. A fenti célkitőzés érdekében az alábbi szolgáltatásokat kínálják: − Hazai és külföldi partnerkeresés, projektgenerálás és projektfejlesztés − Finanszírozási, pályázati, projekt menedzsment, szabadalmi tanácsadás, spin-off cégek alapításában tanácsadás, K+F+I jogi tanácsadás − A régió innovációs eredményeinek és szereplıinek rendszeres bemutatási lehetıség biztosítása külföldön − Regionális Innovációs Klub létrehozása és mőködtetése − Klasztermenedzsment képzés és tanácsadás, Klaszterfejlesztı mőhely mőködtetése − Innováció menedzsment képzés szervezése − Tematikus és pályázati rendezvények szervezése − Forráskeresés − Pályázatok írása
IVSZ – Informatikai Vállalkozások Szövetsége Az IVSZ egy olyan nemzetközileg integrált, innovatív hazai infokommunikációs szektor megteremtéséért dolgozik, amely megállja a helyét a globális versenyben, és a versenyképes magyar gazdaság húzóágazatává válik az információs korba lépett Magyarországon. Céljaik
között
szerepel:
a piacnövelés,
versenyteremtés
és
az
iparág
fejlesztése.Mivel a szervezet budapesti központú és a régióban csak mintegy tucatnyi tagja van, a Klaszter tagjaira nincs nagy hatással. Ennek ellenére nagy jelentısége van, mint az informatikai iparágat hatékonyan képviselı országos szintő szervezetnek. A regionális hatások növelése érdekében a jövıben
34
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
szeretnének klaszterekkel szorosabb kapcsolatba kerülni, így várható az IVSZ és a Klaszter között egyébként már meglévı kapcsolat szorosabbá válása.
4.9.
Regionális, országos és nemzetközi együttmőködések
A Klaszter magját a régióban található informatikai KKV-k adják. Emellett van a tagok között multinacionális nagyvállalat, felsıoktatási intézmény és innovációs szervezet is. A KKV-k túlnyomó többsége nem rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal, míg a multinacionális vállalatok számára ez a természetes környezet. A KKV-k esetében a kapcsolatok gátját nem a cégek szakmai felkészültségi szintje, hanem elsısorban a cégek mérete, sıt még inkább a nyelvtudás hiánya jelenti. A Klaszter középtávú terveiben fontos elem a KKV-k kapcsolatainak bıvítése és ezzel exportképességük növelése. A Klaszter eredményességének egyik legfontosabb hosszú távú mérıszáma a tagok export-árbevételének alakulása. Nagy szerepe lehet a közös fellépésnek, amely a méretbeli problémák legyızésének is hatékony eszköze. A Klaszter menedzsmentje tisztában van ugyanakkor azzal, hogy az egységes nemzetközi fellépés szükséges alapfeltétele a tagok között gördülékenyen mőködı belsı együttmőködés. Az elsı számú prioritás ezért – ahogy a stratégia más részeiben is kifejtésre kerül – a belsı kooperáció erısítése. Ezzel együtt a menedzsment az elmúlt években már megkezdte a külföldi (elsısorban nyugat-európai) kapcsolatok kiépítését. Az alábbi táblázat azokat az informatikai klasztereket tartalmazza, amelyekkel már valamilyen szinten kapcsolatba kerültünk, sok esetben már együttmőködési kezdeményezésekrıl is beszélhetünk. Ezeket a kapcsolatokat a jövıben nemcsak ápolni, de sokkal inkább kiterjeszteni szeretnénk, valós együttmőködéseket kialakítva a klasztertagság szintjén is.
35
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
Klaszter neve ICT Cluster Bern MfG Innovációs Ügynökség INFOPOLE Cluster TIC Kista Science City Oresund IT
Ország / Régió Svájc Németország / BadenWürttemberg Belgium / Vallónia Svédország / Stockholm Dánia- Svédország / Oresund
Tevékenységi terület(ek) IKT IKT és média IKT IKT IKT
Az egyes klaszterekkel történı együttmőködésen túl egyre nagyobb jelentıséget nyernek a különbözı klaszterszövetségek és klaszter munkacsoportok. Szervezet neve Intercluster
Achieve More Partnership
Competitiveness
Tevékenysége Az Intercluster a legnagyobb klasztereket tömörítı szervezet Európában. Célja a klaszterek együttmőködésének aktív támogatása. Jelenleg 52 tagja van 21 európai országból. Platformjai és rendezvényei elsısorban a klaszterek közötti közvetlen kapcsolatok kialakítását és erısítését célozzák. A szervezet több mint 15 éve foglalkozik specifikusan klaszterekhez kapcsolódó tanácsadással.
36
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
5. A Klaszter értékelése A debreceni telephely nagyon fontos a Neuron Szoftver Kft. számára. A Debreceni Egyetem közelsége ugyanis folyamatos szakember utánpótlást jelent, amely elengedhetetlen feltétele a cég folyamatos növekedésének.
5.1.
Értéklánc elemzés
Neuron Szoftver Kft
Az értéklánc elemzést eredetileg a vállalatok versenyhelyzetének pontos meghatározása céljából került kifejlesztésre. Az eszköz ugyanakkor jól alkalmazható
egy
klaszter
innovációs
rendszerén
belül
megtalálható
kapcsolódások vizsgálatára is. Az értéklánc elemzés során egy üzleti rendszert értékteremtı tevékenységek sorozatára bontunk fel. Ezeket a tevékenységeket különálló
szervezetek
is
végezhetik,
vagy egyetlen
vertikális
integrált
szervezetben is megvalósulhatnak. Az értéklánc hasznos eszköz a klaszterek mőködésének megértéséhez és a versenyelıny
forrásának
meghatározásához.
Michael
Porter
szerint
a
versenyelıny forrása a vagy a költségcsökkentésben (az egyedi tevékenységekhez kapcsolódó költségek csökkentésén, illetve az értéklánc átalakításán), vagy pedig a megkülönböztetésen alapul. Terveink szerint a Klaszternek a jövıben mindkét forrásból származik majd versenyelınye. A 5.1. ábrán az informatikai iparág értéklánca látható. Az ábrán található fontosabb
fogalmak
(iparághoz
kapcsolódó)
definíciója
megtalálható
a
glosszáriumban. Az informatikai (és telekommunikációs) iparág értéklánca több alapvetı fontosságú termék- és szolgáltatás-kategóriát magában foglal: félvezetık, számítógépek és kommunikációs eszközök, szoftver, informatikai szolgáltatások, és telekommunikációs szolgáltatók.
37
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
•
Félvezetık: magában foglalja a különféle félvezetı lapkák fejlesztését és gyártását, amelyek a hardver elemek alapjait képezik – az IKT iparágon belül, de azon kívül is.
•
Szoftver: Általános operációs
rendszerek és alkalmazásszoftverek
fejlesztése •
Számítógépek és egyéb elektronikus kommunikációs eszközök: magában foglalja a hardver elemeket, perifériákat, tárolóeszközöket és egyéb komponenseket.
•
IT
szolgáltatások:
rendszerintegrációs
szolgáltatásokhoz,
szoftverfejlesztéshez, telepítéshez és támogatáshoz kapcsolódó vállalatok. •
Telekommunikációs szolgáltatók: a kommunikációs hálózatokhoz való hozzáférést biztosítják.
38
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
5.1. ábra – Az informatikai iparág értéklánca
--------------------------------------------------------------------------------------------
LOGISZTIKA
GYÁRTÁS
ÉRTÉKNÖVELİ TEVÉKENYSÉGEK
TERVEZÉS
K+F
MARKETING
-------------------------------------------------------------------------------------------Szoftver
Szoftver architektúra
Kódolás
Összeállítás
Dokumentum Minıség ellenırzés
Tesztelés
Szoftver és média
Szolgáltatások
Rendszer integrátorok IT tanácsadás
Üzleti megoldás Testreszabás
Outsourcing
Alkalmazás IT
Platform
szolgáltatások
Csomagok
Szoftver megoldások
Számítógép gyártók
Kommunikációs elektronika gyártók
Számítógép & szoftver nagykereskedés Elektronikai nagykereskedés
Hardver
ELLÁTÁSI LÁNC
Félvezetık
Alaplapok
Elıösszeállítás
Szoftver telepítés
Nyersanyag Alkatrészek Végtermékek Disztribúció Értékesítés
-----------------------------------------------------------------------------------------------
ELEKTRONIKUS ALKATRÉSZEK
BERENDEZÉSEK JAVÍTÁSA
INTERNET SZOLGÁLTATÓK
39
TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÓK
ESZKÖZÖK GYÁRTÁSA
Számítástechnikai üzletek
Elektronikai üzletek
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
Az ábra az értéklánc alapvetı részeit és a köztük fennálló kapcsolatokat mutatja be. Bizonyos szintek közvetlenül integrálódnak más szektorok kínálati láncába, mint a félvezetık és a szoftverek a számítógép-gyártásba. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a félvezetık és szoftverek felhasználásának ez a kizárólagos módja. A félvezetık számtalan más termékbe beépítésre kerülnek, míg a szoftverek jelentıs része külön termékként kerül értékesítésre. Egy másik forgatókönyv lehet például az IT szolgáltató vállalatok szoftverfejlesztı tevékenysége vásárlóik jobb kiszolgálása érdekében. Ezen kívül a telekommunikációs szolgáltatók által közvetített információk a számítógépek és kommunikációs eszközök segítségével jut el a felhasználókhoz. A Klaszter tagjai természetesen nem ugyanazt a helyet foglalják el a bemutatott értéklánc mentén. Az ideális az lenne, ha a Klaszter minél jobban lefedné a fenti értékláncot, de ettıl messze állunk. A Klaszter legtöbb vállalata a kizárólag szoftverfejlesztéssel foglalkozik. Majdnem ilyen fontos szerepe van az informatikai szolgáltatások nyújtásának. Hardvergyártással a Klaszter tagjai közül egyetlen cég sem foglalkozik. Az alábbi ábra a fenti értéklánc modellhez kapcsolódva mutatja be, hogy az egyes funkcionális területeken a Klaszter hány tagja
helyezkedik
el,
bemutatva
ezzel
a
Klaszter
relatív
erısségét.
Hangsúlyoznunk kell, hogy az alábbi és az azt követı ábrák az egyes vállalatok fıtevékenységére épülnek, amely bizonyos esetekben torzíthat. Ugyanaz a vállalat ugyanis foglalkozhat például szoftverfejlesztéssel és szolgáltatások nyújtásával is. Ennek ellenére meggyızıdésünk, hogy az ábrák és mutatószámok jól reprezentálják a Klaszter tagjainak tevékenységeit.
40
Észak-alföldi alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
5.2. ábra – A klasztertagok fıtevékenységeinek f megoszlása
Szektorális megoszlás
Szolgáltatások 46% Szoftver 54%
értéklánc belül egy réteggel mélyebbre hatolva A következı ábra – az értéklánc-elemzésen – a 5.1 .1 ábra adaptálásával azt mutatja be, hogy a Klaszter tagjai mely pontokon helyezkednek el az értékláncon belül. Az ábrán a nyílhegy alakú szövegdobozok mutatják azokat a kategóriákat, ategóriákat, ahova be lehet illeszteni a vállalkozásokat.
41
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
5.3. ábra – A klasztertagok elhelyezkedése az értékláncon belül
Szoftver
Szoftver és média 14 db
Szolgáltatások
IT tanácsadás
Számítógép gyártók
Outsourcing
IT szolgáltatások
Kommunikációs elektronika gyártók
9 db
Számítógép & szoftver nagykereskedés
Számítástechnikai üzletek 3 db
Elektronikai nagykeresrkedés
Elektronikai üzletek
Szoftver megoldások
ELLÁTÁSI LÁNC Nyersanyag Alkatrészek Végtermékek Disztribúció Értékesítés
Hardver
Félvezetık
Alaplapok
Elıösszeállítás
Szoftver telepítés
42
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
A könnyebb áttekinthetıség kedvéért mindezt egy kördiagramban is ábrázoltuk. 5.4. ábra – A klasztertagok elhelyezkedése az értéklánc-modellben
Megoszlás az értékláncban elfoglalt hely szerint IT szolgáltatások; 10
Szoftver és média; 20
Számítástechnikai üzletek; 4
A következı két ábra a két fı kategóriát bontja alkategóriákra, ezzel téve teljessé az elemzés folyamatát. Ez a felosztás azért különösen fontos, mert mindkét területen egymástól jól elhatárolható szegmensek különböztethetıek meg. 5.5 ábra – A klasztertagok megoszlása tevékenység szerint a szoftverfejlesztés kategórián belül
Szoftverfejlesztés Bioinformatika; 2
Webfejlesztés; 2
Könyvtárinformatikai; 1
Nagyvállalati alkalmazások ;2
Vállalatirányítás; 13
43
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
Ez az ábra jól mutatja, hogy a vállalatirányítási szoftverek területén tevékenykedik a Klaszter tagjainak egy igen tekintélyes hányada. Ez a terület ezért kiemelt figyelmet igényel a stratégia megalkotása szempontjából is, valamint itt van a legnagyobb igény (és egyben lehetıség) az összefogásra is. Az arányok ezt nem feltétlenül mutatják, de ígéretes területet képviselnek a webes fejlesztések is. A webes fejlesztések sok olyan Klasztertagnál számítanak
fontos
tevékenységnek, ahol nem ez a fıtevékenység. A közeljövıben létrehozásra kerülı – és erre a stratégiára nagymértékben támaszkodó – marketing tervekben kiemelt szerepet kapnak emellett a testre szabott online megoldások, amelyek egyre inkább terjednek a piacon, kiszorítva számos hagyományosan belsı illetve offline rendszert. 5.6. ábra – A klasztertagok megoszlása tevékenység szerint a szolgáltatások kategórián belül
Szolgáltatások Rendszerépítés és üzemeltetés; Munkaerő1 közvetítés; 1 Oktatás; 2
Szerviz; 1
Domain és tárhely szolgáltatás; 1 E-Learning; 1 Hálózatépítés; 2
Kiskereskedelem; 4
Internetszolgáltatás; 1
Mint az ábrából is kitőnik, az informatikai szolgáltatások területén már jóval heterogénebb a kép, mint ahogy azt a szoftverfejlesztésnél láttuk. Itt nem tudunk egyértelmően megnevezni olyan domináns kategóriát, amely egy húzóágazat alapja lehetne. Valószínőleg csak az elkövetkezendı néhány évben derül ki, hogy
44
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
számíthatunk e egyáltalán ilyesmire. Azt azonban mindenképpen kijelenthetjük, hogy kívánatos volna egy-két terület kiemelkedése, a klaszter menedzsmentjének ezt be kell illesztenie a középtávú célok közé. A felfelé tartó ágban lévı szolgáltatások mellett szót kell ejtenünk a KKV-k számára egy erısen visszaszorulóban lévı területrıl, a kiskereskedelemrıl. Már több mint egy évtizede tart az a trend, hogy a végfelhasználók (cégek, intézmények és magánszemélyek egyaránt) nagy elektronikai áruházakban, esetleg budapesti nagykereskedıktıl szerzik be az informatikai eszközöket. Ez a kiskereskedık
forgalmának
jelentıs
csökkenéséhez
és
sok
cég
teljes
felszámolásához vezetett az elmúlt években. A felmérések és elemzések alapján úgy tőnik, ezt a folyamatot nem lehet megállítani és a továbbiakban is a piac konszolidálódására számíthatunk.
5.2.
SWOT analízis
A Klaszter erısségeinek, gyengeségeinek, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetıségek és veszélyek elemzése (SWOT analízis) segítséget nyújt abban, hogy a meglévı erıforrásokat és potenciált ahhoz a környezethez tudjuk igazítani, amelyben a klaszter mőködik. Ehhez kapcsolódóan (és egyben éppen ezért) a stratégiaalkotás és szelektálás egyik legfontosabb eszköze. Egy régió erısségét elsısorban azok az erıforrások és képességek jelentik, amelyek alapjául szolgálhatnak más régiók feletti relatív erısségek kiépítésének. Bizonyos erısségek hiánya gyengeségnek is felfogható. Az elemzés feltárja a növekedés és siker új lehetıségeit, valamint a klasztert fenyegetı veszélyeket. A klaszter számára az igazi kihívás az erısségek felhasználása a lehetıségek megragadása érdekében, miközben kordában tartjuk a gyengeségeket és veszélyeket.
45
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
Az 5.2. ábra és a következı részek összefoglalják a Klaszterhez kapcsolódó erısségeket, gyengeségeket, lehetıségeket és veszélyeket. Ezek többsége egyébként már korábban részletesebben elemzésre került a korábbi fejezetekben. Külsı tényezık
Budapest
Régiós kohézió
Régió elhelyezkedése
Régió gazdasági ereje
Együttmőködés más régiós klaszterekkel
Régiós kutatási eredmények piacosítása
Tıkehozzáférés
Alkalmazott kutatások gyengesége
Hozzáférés a régiós kutatási adottságokhoz
Közös vízió, cél
Régiós közlekedési infrastruktúra
Üzleti infrastruktúra
Üzleti Környezet HR fejlesztés
Nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezı felsıvezetık
Tehetségbázis
Emberi Erıforrás Környezet
Új vállalatok régióba vonzása
Nagyvállalatok régióba vonzása
Munkaerıelvándorlás
Humán erıforrás fejlesztése
Lehetıségek & Fenyegetések
Belsı tényezık Erısségek & Gyengeségek
5.2.1. Erısségek Üzleti környezet 1. Üzleti infrastruktúra – A vállalkozások számára vonzó környezetet jelent a régió, elsısorban annak központja. Telephelyek és irodák állnak a vállalkozni szándékozók rendelkezésére, az önkormányzatok is kiemelten támogatják az üzleti környezet fejlıdését.
46
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
2. Régiós közlekedési infrastruktúra – A régió központjai elérhetıek autópályák segítségével, ezen kívül a vasúti összeköttetés is megfelelınek nevezhetı. A rendszeres légi közlekedés az alacsony kereslet miatt még nem indult be, de a feltételek ezen a téren is adottak. 3. Hozzáférés a régiós kutatási adottságokhoz – A régió központja országos (bizonyos területeken nemzetközi) összehasonlításban is kiemelkedı kutatási potenciállal rendelkezik. Humán erıforrás környezet 4. Tehetségbázis – Informatikai területen jelentısnek nevezhetı a régió tehetségbázisa. Ez nem csak azt jelenti, hogy az informatikusok száma és képzettsége megfelelınek nevezhetı, de az alapvetı tevékenységeket kiszolgáló tapasztalt munkaerı is rendelkezésre áll. 5. Humán erıforrás fejlesztés – Mind a Debreceni Egyetem, mind a Nyíregyházi Fıiskola komoly informatikai képzést nyújt. Együttesen évente több száz diplomás szakembert biztosítanak a piac számára.
5.2.2. Gyengeségek Üzleti környezet 1. Közös vízió és cél – Nagyrészt a Klaszter eddigi tevékenységeinek köszönhetıen már kialakultak együttmőködések a tagok között, ezen a területen még van hova fejlıdni. Ráadásul a jelenlegi hálózati kapcsolatok elszigetelten mőködnek, nem integrálódtak a Klaszter szervezetébe. Különösen szembetőnı a közös vízió és cél hiánya, amelyet a tagok többsége magáénak érezne és ezzel együtt aktívan támogatna.
47
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
2. Alkalmazott kutatások gyengesége – Bár a kutatási potenciál nagyon erıs a régióban (ahogyan ez az erısségek között említésre is került), ez informatikai területen elsısorban alapkutatást jelent, az alkalmazott kutatások hiánya szembeötlı. 3. Tıkehozzáférés – A vállalkozásoknak komoly problémát okoz a szükséges tıkéhez való hozzájutás. Ez különösen azokat sújtja, akik az indulási fázis után szeretnének nagyobb piacra is kilépni. A másik végletet az a veszély jelenti,
hogy
a
sikeres
KKV-k
országos
vagy
multinacionális
nagyvállalatok célpontjaivá válnak. 4. A régió elhelyezkedése – Kelet-Magyarország nagyon sok szempontból továbbra is a periférián helyezkedik el. Ez sajnos gyakran komoly gátja a fejlesztések idevonzásának és megvalósításának. 5. A régió gazdasági ereje – Részben az elızı ponthoz kapcsolódik az a tény, hogy az Észak-alföldi régió országos szinten is az elmaradottabbak közé tartozik, az egy fıre jutó GDP alig éri el az EU átlag 35 %-át. Humán erıforrás környezet 6. Nemzetközi tapasztalattal rendelkezı felsıvezetık – Bár az erısségek között említett megfelelı tehetségbázis valóban rendelkezésre áll, ez sajnos
nem
igaz
azokra
a
felsıvezetıkre,
akik
nemzetközi
összehasonlításban is képesek megállni a helyüket. Megítélésünk szerint ez komoly gátja a nemzetközi szinten versenyképes cégek kialakulásának.
48
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
5.2.3. Lehetıségek Üzleti környezet 1. Nagyvállalatok régióba vonzása – Az elmúlt években több informatikai multinacionális cég jelent meg a régió központjában, jelentıs munkaerı kínálatot támasztva. Erre alapozva lehetıségünk van a további erısítésre ezen a területen, jelentısen megnövelve ezzel a klaszter jelentıségét is. 2. Új vállalkozások régióba vonzása – Nagyon fontosnak érezzük a fiatal, innovatív,
nagy
növekedési
potenciállal
rendelkezı
informatikai
vállalkozások régióba vonzását. A lehetıséget fıleg az adja, hogy ezek a vállalkozások különösen jól ki tudják használni a felsorolt erısségeket. 3. Régiós kutatási eredmények piacosítása – Ez a folyamat már elindult az informatikán kívüli területeken (fıleg élettudományok). Ennek a lehetıségnek a realizálása várhatóan egy hosszabb folyamat eredménye lesz, de potenciálisan komoly hatással lesz az innovációs- és az exportképességekre. 4. Együttmőködés más régiós klaszterekkel – A közelmúltban számos klaszter alakult a régióban, amelyek közvetve kötıdnek az informatikához. Az elkövetkezendı években kiderül, hogy ezek a szinergiák mennyire kihasználhatóak. Humán erıforrás környezet 5. Humán erıforrás fejlesztése – A humán erıforrás fejlesztésében elsısorban az egyetemi/fıiskolai képzéshez kapcsolódó gyakorlati oktatás terén lehet elırelépni. A Klaszter (ahogy eddig is tette) a jövıben is hozzá kíván járulni a hallgatók képzésének gyakorlatiasabbá tételéhez.
49
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
5.2.4. Veszélyek Üzleti környezet 1. Budapest – Az ország fıvárosa és leggazdagabb települése az informatikai iparágban is a legjobb lehetıségekkel és legnagyobb potenciállal rendelkezik. Ezt a fölényét kihasználja a vállalatok saját régiójába vonzására. 2. Régiós kohézió – Amennyiben továbbra is fennmarad az informatikai vállalkozások széttagoltsága, ez komoly versenyhátrányt jelenthet a többi régióval szemben. Humán erıforrás környezet 3. Munkaerı-elvándorlás – Ha nem vagyunk képesek elegendı vállalkozást a régióba vonzani, illetve nem teremtünk átlagon felüli növekedési feltételeket a vállalkozások számára, ez jelentısen csökkentheti a szakképzett munkaerı iránti keresletet. A munkaerı-elvándorlás a magyarországi mobilitási adatokat ismerve különösen nagy veszélyt jelent, ha egy nehezen visszafordítható folyamat elindításához járul hozzá.
50
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
6. Stratégiai fókuszpontok és kezdeményezések Az innováció regionális és közösségi szinten is a fejlıdés kulcsa, a sikeres innováció azonban jóval többet jelent új technológiák kifejlesztésénél. A sikeres innováció
magában
foglalja
a
vállalati
folyamatokkal
kapcsolatos
új
megközelítések kifejlesztését; az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó hatékony megközelítést, amely biztosítja a legújabb technológiák használatához szükséges hozzáértést; az ezekhez a technológiákhoz szükséges infrastruktúra megszerzését, beleértve ebbe a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az innováción alapuló fejlıdés egyik legfontosabb tanulsága, hogy az eredeti adottságok minıségénél sokkal fontosabb az a mód, ahogy a régió kihasználja ezeket az adottságokat. A regionális gazdaságfejlesztésnek ezt az új megközelítését egyrészt az jellemzi, hogy „hogyan” kerül megvalósításra, másrészt pedig az, hogy „mire” fókuszál. A tapasztalatok szerint a sikeres stratégiai fejlesztési módszerekrıl elmondható, hogy: •
Legfıbb mozgatórugói a kereslet és a lehetıségek
•
A régiós gazdasági aktivitás minden tényezıje az innovatív ötletek megvalósulását támogatja
•
Elısegítik az együttmőködések erısödését
•
Folyamatosak, építenek a visszacsatolásokra és nem lineárisak
A sikeres stratégiai tervezés további fontos inputját jelentik az adott területnek azon egyedi helyi jellemzıi, amelyek hozzájárulnak a régiós ipari klaszterek fejlıdéséhez. Ezek a következıket foglalják magukban: a tudásgazdaság eszközei (munkavállalók képzettsége, kreativitás, fejlett telekommunikációs infrastruktúra, élettér minısége, pénzügyi tıke stb.), együttmőködı intézmények és szervezetek
51
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
(pl. regionális fejlesztési szervezetek, szakmai hálózatok, kutatási konzorciumok, és vállalkozást támogató hálózatok), valamint a régióban élık (és dolgozók) szellemi beállítottsága (az innovációt támogató értékek és attitődök, vállalkozói szellem, kooperációs hajlam). A Klaszter SWOT analíziséhez kapcsolódóan több megállapítást tehetünk: •
Elıször: a Klaszter vállalatai az informatikai iparágon belül elsısorban a szoftverfejlesztésben érdekeltek
•
Másodszor: a Klaszter erısségeinek elsıdleges forrása az informatikai ipar jelenlegi helyzete és a régió tudásbázis-jellege
•
Harmadszor: a vállalkozások régióba vonzásával és megtartásával csak a csata elsı részét nyertük meg. Ugyanilyen fontos a megfelelı feltételek és eszközök biztosítása, amelyek segítségével a kicsi és nagy, új vagy régi vállalkozások egyaránt fejlıdhetnek. A Klaszter számára a lehetı legjobb reklám a siker.
•
Negyedszer: A Klaszter – azzal, hogy folyamatosan lehetıséget biztosít a gyakorlati oktatás megvalósítására – nagy segítséget nyújthat a régiónak a humán erıforrás fejlesztésében.
•
Ötödször: A Klaszter közvetve és közvetlenül is hozzájárulhat a régió polgárainak életminıségének emeléséhez. Ennek elsıdleges terepe a munkaalkalmak teremtése, az oktatás fejlesztése és az innovációs kultúra minél szélesebb körő elterjesztése
52
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
6.1. ábra – az Észak-alföldi Informatikai Klaszter
Európai Innovációs Rendszer
1. Szoftverfejlesztés 2. Régiós tudásbázis
5. Életminıség javulás
4. Humán erıforrás fejlesztés
3. Megfelelı feltételek és eszközök
Észak- alföldi Innovációs Rendszer
6.1.
Globális Innovációs Hálózat
Magyarországi Innovációs Rendszer
Stratégiai fókuszpontok
A megfigyelések alapján a Klaszter számára egy négy pillérre támaszkodó stratégia javasolt, amely segít a versenyelınyök kihasználásában miközben minimalizálja a gyengeségeket a nagy lehetıségeket rejtı területeken.
53
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
− Fókuszban a koordináció és a propaganda •
A Klaszter képviselete, a tagok közös víziójának hirdetése, valamint a meghatározott stratégiák megvalósítása.
− Fókuszban a fejlesztés és az üzleti környezet •
Az erıforrások és a megfelelı propaganda biztosítása a nagyvállalatok bevonzása céljából.
•
Az erıforrások és szükséges támogatás biztosítása helyi központú, új informatikai cégek megalapításának és megerısítésének céljából.
− Fókuszban a humán erıforrás környezet •
Az informatikai iparághoz kapcsolódó humán erıforrás képzése a régió számára formális egyetemi oktatás, informális tréningek és tanfolyamok, valamint mentorprogramok alkalmazásával
•
Szakképzett informatikusok és szoftvermérnökök régióba vonzása
A 6.1. táblázat bemutatja, hogyan kapcsolódnak a stratégiai fókuszpontok a Klaszter erısségeihez, gyengeségeihez, lehetıségeihez és veszélyeihez.
54
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
6.1. táblázat – A stratégiai fókuszpontok és a SWOT analízis korrelációja Stratégiai fókuszpontok Koordináció Üzleti Humán és környezet erıforrás propaganda környezet Erısségek Üzleti infrastruktúra Régiós közlekedési infrastruktúra Hozzáférés a régiós kutatási adottságokhoz Tehetségbázis Humán erıforrás fejlesztés Gyengeségek Közös vízió és cél Alkalmazott kutatások gyengesége Tıkehozzáférés A régió elhelyezkedése A régió gazdasági ereje Nemzetközi tapasztalattal rendelkezı felsıvezetık Lehetıségek Nagyvállalatok régióba vonzása Új vállalkozások régióba vonzása Régiós kutatási eredmények piacosítása Együttmőködés más régiós klaszterekkel Humán erıforrás fejlesztése Veszélyek Budapest Régiós kohézió Munkaerı-elvándorlás
☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺
☺
☺ ☺ ☺
☺ ☺
☺
☺ ☺ ☺
55
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
6.1. ábra – A Klaszter stratégiai fókuszpontjai
Európai Innovációs Rendszer
Globális Innovációs Hálózat
Üzleti környezet
HR fejlesztés
Koordináció és propaganda
Észak- alföldi Innovációs Rendszer
6.2.
Magyarországi Innovációs Rendszer
Stratégiai kezdeményezések
A stratégiai fókuszpontokból kiindulva az alább intézkedéseket javasoljuk: Fókuszban a koordináció és a propaganda A Klaszter képviselete, a tagok közös víziójának hirdetése, valamint a meghatározott stratégiák megvalósítása. •
Csapatmentalitás kialakítása a Klaszteren belül a tagok bevonásával minél több közös tevékenységbe és a közös vízió és stratégia kialakításával.
56
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
•
Egy hálózatosodási mechanizmus kiépítése, amely javítja a régiós cégek között létrejövı két- és többirányú kommunikációt; segít nekik a régiós finanszírozási források és üzleti lehetıségek feltérképezésében; valamint egy kapcsolódási felületként funkcionál a Klaszter és a világ többi része között.
•
A Klaszter hírének terjesztése a régió lakossága és a régión kívüli informatikai ipar fontosabb szereplıi irányában.
•
Klaszter menedzserek folyamatos és célirányos képzése a klaszter további erısítésének érdekében.
Fókuszban az üzleti környezet Az erıforrások és a megfelelı propaganda biztosítása a nagyvállalatok bevonzása céljából. •
A régió hirdetése vonzó célpontként más régiókban illetve országokban tevékenykedı vállalatok számára.
Az erıforrások és szükséges támogatás biztosítása helyi központú KKV-k megerısítésének céljából. •
Új, technológia-intenzív vállalkozások által igényelt (nem fizikai) infrastruktúra kialakításának közvetett és közvetlen támogatása.
•
Alkalmazott
kutatási
projektek
indításának
és
megvalósításának
támogatása. •
KKV-k versenyképességének növelése. Ez egy viszonylag összetett cél, amely magában foglalja mindazt, amely elısegítheti a KKV-k üzleti sikerességét, elsısorban a piacbıvítést célozva. Fontos része az új, innovatív vállalkozások sikerének elısegítése, a kutatók bátorítása az
57
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
üzleti világban történı megjelenésre, cégalapításra. Ehhez kapcsolódóan start-up és spin-off jellegő tanácsadás nyújtása. •
Közös projektek támogatása. Meggyızıdésünk, hogy a közös projektek elengedhetetlenek az összefogás erısítésének elısegítésére.
Fókuszban a humán erıforrás környezet Az informatikai iparághoz kapcsolódó humán erıforrás képzése a régió számára formális egyetemi oktatás, informális tréningek és tanfolyamok, valamint mentorprogramok alkalmazásával. •
A Klaszter aktívan támogatja az egyetemi és fıiskolai szintő képzés gyakorlati orientációjának növelését.
•
Pályaválasztási tanácsadás középiskolások számára.
Szakképzett informatikusok és szoftvermérnökök régióba vonzása •
A Klaszternek és tagjainak aktív hirdetése a szomszédos régiókban (és országokban) a megfelelı fórumokon történı közvetlen megjelenéssel.
6.3.
Megvalósítás
A megvalósításnak – miként a kezdeményezéseknek – számos eleme van. Egy kezdeményezéshez esetenként egynél több konkrét tevékenység kapcsolódhat, de ez visszafelé is igaz: egy adott tevékenység kettı vagy még több kezdeményezéshez kapcsolódik, akár még a fıbb fókuszpontokon is átívelve.
58
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
6.3.1. A megvalósítás elemei Az alábbiakban elıször egy táblázatban összefoglaljuk a megvalósítás konkrét elemeit, azaz a tevékenységeket. Ezek után – a könnyebb átláthatóság kedvéért fókuszcsoportonként
lebontva
bemutatjuk
a
fennálló
kapcsolatokat
a
kezdeményezések és a tevékenységek között. 6.2. táblázat – A stratégiai tervben megfogalmazott konkrét tevékenységek megnevezése és rövid bemutatása. Tevékenység megnevezése Céges alkalmazottak tartanak gyakorlatot az egyetemen
Egyetemi hallgatók gyakorlati képzése a klasztertagoknál
Klaszter Café rendezvények
Jó megoldások feltárása és adaptálása
Közszolgáltatási piackutatás
Tevékenység rövid ismertetése Kezdeményezésünkre a tagvállalatok 2007-tıl kezdve aktívan és közvetlenül is bekapcsolódnak az egyetemi képzésbe. Gyakorlati szakemberek oktatják a legismertebb programozási nyelveket a Debreceni Egyetem Informatikai Kar hallgatói számára. A Klaszter közvetítésével 2007-tıl kezdıdıen minden félév elsı tanévében mintegy 30 programtervezı matematikus hallgató szerezhet gyakorlati tapasztalatokat a tagvállalatoknál. A Rendszerfejlesztés technológiája címő tárgy keretében a hallgatók - kapcsolódva a tantárgy tematikájához - gyakorlati feladatokat teljesítenek a cégek telephelyein. A vállalkozások összefogása szempontjából a projekt legfontosabb tevékenysége a rendszeres találkozók szervezése a klasztertagok között, amelyek során szervezett formában nyílik lehetıség a kapcsolatok kialakítására/erısítésére és a tapasztalatok átadására. A „legjobb gyakorlatok” azonosítása és értékelése része egy folyamatnak, amelynek végcélja az ideális mőködés megvalósítása. A valós életbıl vett gyakorlati példák, eredmények és értékelési módszerek a tagokat és a menedzsmentet is segítik a konkrét projektek megvalósítása során. A kutatás tárgya azon igények pontos felmérése, amelyek alapján a célcsoportokba tartozó vállalatok számára a jövı kihívásainak megfelelı, komplett vállalatirányítási információs rendszerek készíthetıek. A projektben részt vevı vállalatok nagy tapasztalattal rendelkeznek ezeken a területeken. A kutatás eredményeire alapozva közös, országos szinten piacvezetı terméke(ke)t kívánnak kifejleszteni.
59
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
Bér- és munkaügyi rendszer fejlesztésének elıkészítése
Kutatásfejlesztési projekt
Nemzetközi klaszter konferencia szervezése
Részvétel nemzetközi klaszter-konferencián (2009 és 2010)
Klasztermenedzser tanfolyam elvégzése (2009 és 2010)
Mőegyetemi állásbörze (2010 és 2011)
A klaszterben több olyan KKV (ezen belül elsısorban mikrovállalkozás) található, amelynek fı profilja a bér- és munkaügyi rendszerek fejlesztése. Ezek a vállalkozások jelenleg csak DOS alapú rendszerekkel rendelkeznek, amelyek folyamatosan szorulnak ki a piacról. Önállóan egyikük sem képes a jövı kihívásainak megfelelı rendszert kifejleszteni. A projekt-elıkészítés eredményeire alapozva lehetıség nyílik egy közös termék (munkaügyi szoftver) kifejlesztésére, amely biztosíthatná a részt vevı vállalatok számára meglévı ügyfélkörük megtartását és új partnerek szerzését. Jelenleg nagyon kevés és alacsony szintő együttmőködés van az informatikai cégek és a régió kutatási centrumai (elsısorban a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Fıiskola) között. Ugyanígy problémát jelent a KKV-k elenyészı részvételi intenzitása a hazai és Európai Uniós K+F projektekben. Eddig is tettünk erıfeszítéseket az elırelépésre mindkét területen: csatlakoztunk az európai szintő InnoSME projekthez, illetve a tagok érdekében gyakran használjuk a Regionális Innovációs Ügynökséggel és az Informatikai Vállalkozások Szövetségével kialakult szoros kapcsolatunkat. A klaszterprojekt keretében folytatnánk az ilyen irányú tevékenységeket tematikus találkozók szervezésével, tájékoztató elıadások tartásával, partnerkeresési tevékenységgel, technológia transzfer elısegítésével. A projektekhez csatlakozás lehetısége minden klasztertag elıtt nyitva áll. 2008-tól kezdıdıen minden évben rendezünk egy nagyszabású nemzetközi informatikai klaszter konferenciát. A neves hazai és külföldi szakemberek elıadásait eddig minden évben több mint 100 résztvevı kísérte figyelemmel. A klaszterek fejlesztése mellett egyre inkább elıtérbe kerülnek a klaszterek közötti kapcsolatok fejlesztésének szükségessége is. A lehetıségek felderítéséhez és megragadásához elengedhetetlen a személyes jelenlét a megfelelı fórumokon. A klaszterekkel (és a kapcsolódó szervezetekkel) történı munka, a közös stratégia megalkotása és a közös tevékenységek menedzselése ma már egyre kevésbé mőködik kizárólag személyes tapasztalatok alapján, a már bevált módszertanok és keretrendszerek ismerete és az ismeretek felhasználása nagyban befolyásolja az egész klaszter eredményességét. Ilyen tanfolyamokat jelenleg a régióban (illetve Magyarországon) nem tartanak. A részvétel célja magasan képzett munkaerı vonzása az Észak-alföldi régióba, növelve ezzel a régiós vállalkozások versenyképességét.
60
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
Nyílt nap a Nagyváradi Egyetemen (2010 és 2011) Nyíregyházi Fıiskola állásbörzéjén támogatott megjelenés (2010 és 2011) Középiskolák meglátogatása
CeBit kiállítás (4 nap 15 fı)
Pályázati adatbázis
Kompetencia adatbázis
Innovációs adatbázis
A részvétel célja magasan képzett munkaerı vonzása az Észak-alföldi régióba, növelve ezzel a régiós vállalkozások versenyképességét. Fontosnak tartjuk az informatikai vállalkozások és az oktatási intézmények kapcsolatának erısítését. Erre különösen nagy szükség van Nyíregyházán, ahol a végzett informatikusok számának folyamatos növekedése és a cégek erısödése együttesen várható. Új kezdeményezés a középiskolások orientációjának támogatása ipari oldalról. Egy rendhagyó osztályfınöki óra keretében tényeket és adatokat felsorolva kívánjuk az informatika és a mőszaki tudományok irányába terelni az érdeklıdı diákokat. Hét klasztertag 14 alkalmazottja és egy klasztermenedzser látogat el 2009-ben a hannoveri CeBit kiállításra, amely évtizedek óta a legnagyobb iparági seregszemle. A tevékenység külön hozadékaként a közös utazás és részvétel az egymás közötti kapcsolatok erısödését is elısegíti. A pályázatok egyre nagyobb szerepet játszanak a vállalkozások versenyképességének növeléséhez. Adatbázisunkban folyamatosan követhetıek az aktuális kiírások és lehetıség van a személyre szabott pályázatfigyelésre és pályázati tanácsadásra, akár emberi beavatkozás nélkül. Az adatbázisoknak kulcsszerepük van a klaszter hatékony mőködésének biztosításában. Ezen kívül információ-átadó szerepük van a klasztertagok és külsı érintettek számára. Talán a legfontosabb közös jellemzıik az interaktivitás és a naprakészség. A kompetencia adatbázis nemcsak a klasztertagoknak nyújt információt egymás tevékenységérıl, igazi szerepe a külsı érintettek kiszolgálásában van. Erre az adatbázisra épül majd a partnerkeresı illetve a végfelhasználók is ennek segítségével találhatják meg az igényeik kielégítésére leginkább alkalmas klasztertago(ka)t. Az adatbázisoknak kulcsszerepük van a klaszter hatékony mőködésének biztosításában. Ezen kívül információ-átadó szerepük van a klasztertagok és külsı érintettek számára. Talán a legfontosabb közös jellemzıik az interaktivitás és a naprakészség. Az innovációs adatbázis a vállalkozások és a kutatóhelyek kapcsolatát segíti elı, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a klaszter exportképességének növelésében. Az adatbázisoknak kulcsszerepük van a klaszter hatékony mőködésének biztosításában. Ezen kívül információ-átadó szerepük van a klasztertagok és külsı érintettek számára. Talán a legfontosabb közös jellemzıik az interaktivitás és a naprakészség.
61
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
Logisztikai adatbázis
Esettanulmányok elkészítése
Közös arculat tervezése és kialakítása
Több oldalas színes kiadvány a klaszterrıl
A Klaszter mint jó gyakorlat bemutatása
Klaszter honlapjának továbbfejlesztése
A logisztikai adatbázis célja a ma még nem kihasznált közös beszerzések elısegítése. Az adatbázis kiváló keretet teremt a közös beszerzések megvalósításának, függetlenül az adott projektben részt vevık számától illetve a beszerzések tárgyától. Az adatbázisoknak kulcsszerepük van a klaszter hatékony mőködésének biztosításában. Ezen kívül információ-átadó szerepük van a klasztertagok és külsı érintettek számára. Talán a legfontosabb közös jellemzıik az interaktivitás és a naprakészség. A gyakorlati képzéshez illetve oktatáshoz nagy segítséget nyújtanak az informatikai vállalkozások által elkészített valós projekteken alapuló - esettanulmányok. Az oktatási intézmények jelenleg általában 5-10 éves, elavult esettanulmányokkal dolgoznak. Az esettanulmányok szabadon felhasználhatóak lesznek a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Fıiskola által. A tevékenység közvetlen hozadékán túl alkalmas az oktatási intézmények és a vállalkozások közötti kooperáció erısítésére. A klaszternek szüksége van egységes vizuális megjelenésre, mely egyértelmően azonosítja partnerei és környezete felé, minıségével és kialakításával kiegészíti és teljessé teszi élı megjelenését. Az egységes, átgondolt arculat kiegészíti a személyes megjelenést és önmagában képviseli a szervezetet. Egy igényes kiadvány a klaszter marketingjének fontos eleme. Sokoldalúan felhasználható: kiállításokon, találkozókon, konferenciákon és egyéb rendezvényeken ahol a klaszter vagy képviselıi megjelennek. 2007-tıl kezdve rendszeresen felkérnek minket elıadások tartására Magyarországon és külföldön is. Ezek az elıadások kiváló alkalmat jelentenek számunkra a Klaszter hírnevének terjesztése és öregbítése céljából. A klaszter megalakulása óta rendelkezik honlappal, amely a klasztermarketing legfontosabb eszköze. A honlap a tagokon kívül további célcsoportok (pl. befektetık, végfelhasználók) igényeinek kielégítését is célozza. A honlap folyamatos fejlesztése és a funkcionalitásának növelése a projekt fontos feladata.
62
6.3. táblázat – Kapcsolódási pontok a tevékenységek és a koordináció és propagandával kapcsolatos kezdeményezések között
Klaszter Café rendezvények Nemzetközi klaszter konferencia szervezése Részvétel nemzetközi klaszterkonferencián Klasztermenedzser tanfolyam elvégzése Mőegyetemi állásbörze Nyílt nap a Nagyváradi Egyetemen Középiskolák meglátogatása CeBit kiállítás Közös arculat tervezése és kialakítása Több oldalas színes kiadvány a klaszterrıl A Klaszter mint jó gyakorlat bemutatása Klaszter honlapjának továbbfejlesztése
Klaszter képviselete / tagok közös víziójának hirdetése Csapatmentalitás Hálózatosodási Klaszter Klaszter kialakítása mechanizmus hírének menedzsment terjesztése erısítése ☺ ☺ ☺ ☺ ☺
☺ ☺
☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv 6.4. táblázat – Kapcsolódási pontok a tevékenységek és az üzleti környezettel kapcsolatos kezdeményezések között Régió hirdetése célpontként Jó megoldások feltárása és adaptálása Közszolgáltatási piackutatás Bér- és munkaügyi rendszer fejlesztésének előkészítése Kutatásfejlesztési projekt Nemzetközi klaszter konferencia szervezése Műegyetemi állásbörze NyF állásbörzéjén támogatott megjelenés CeBit kiállítás Pályázati adatbázis Kompetencia adatbázis Innovációs adatbázis Logisztikai adatbázis Klaszter honlapjának továbbfejlesztése
Infrastruktúra kialakítása
Kutatási projektek támogatása
KKV-k versenyképességének növelése
Közös projektek támogatása
☺
☺
☺
☺ ☺ ☺
☺ ☺
☺ ☺ ☺ ☺ ☺
☺
64
☺ ☺ ☺ ☺ ☺
☺
6.5. táblázat – Kapcsolódási pontok a tevékenységek és a humán erıforrás környezettel kapcsolatos kezdeményezések között Képzés támogatása Gyakorlat orientált képzés Céges alkalmazottak tartanak gyakorlatot az egyetemen Egyetemi hallgatók gyakorlati képzése a klasztertagoknál Műegyetemi állásbörze
Pályaválasztási tanácsadás
Klaszter hirdetése
☺ ☺ ☺
Nyílt nap a Nagyváradi Egyetemen
☺
NyF állásbörzéjén támogatott megjelenés Középiskolák meglátogatása Esettanulmányok elkészítése
Szakemberek bevonzása
☺ ☺ ☺
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
6.3.2. A megvalósítás ütemezése Az alábbi táblázatban nem csak konkrét idıpontokat rendelünk a fent részletezett megvalósítási elemekhez, hanem bemutatjuk a hozzájuk kapcsolódó erıforrásokat is. Tevékenység megnevezése Céges alkalmazottak tartanak gyakorlatot az egyetemen Egyetemi hallgatók gyakorlati képzése a klasztertagoknál Klaszter Café rendezvények Jó megoldások feltárása és adaptálása Közszolgáltatási piackutatás Bér- és munkaügyi rendszer fejlesztésének elıkészítése Tematikus találkozók Partnerkeresı rendezvények Tájékoztató elıadások Nemzetközi klaszter konferencia szervezése Részvétel nemzetközi klaszterkonferencián Klasztermenedzser tanfolyam elvégzése Mőegyetemi állásbörze Nyílt nap a Nagyváradi Egyetemen Nyíregyházi Fıiskola állásbörzéjén támogatott megjelenés Középiskolák meglátogatása CeBit kiállítás Pályázati adatbázis Kompetencia adatbázis Innovációs adatbázis Logisztikai adatbázis Esettanulmányok elkészítése Közös arculat tervezése és kialakítása Több oldalas színes kiadvány a klaszterrıl A Klaszter mint jó gyakorlat bemutatása Klaszter honlapjának továbbfejlesztése
Idıtáv Minden évben
Nincs
Minden évben
Nincs
Évente 8 alkalom Egy tanulmány + havonta egy tanácsadás 2010 február 2010 március
300 ezer Ft / alkalom 1,2 millió Ft + 100 ezer Ft / tanácsadás 2,5 millió Ft 3,5 millió Ft
Minden félévben Minden félévben Minden negyedévben Minden évben
300 ezer Ft 450 ezer Ft 250 ezer Ft 3,6 millió Ft
Minden évben
650 ezer Ft
Minden évben Minden évben Minden évben Minden évben
550 ezer Ft 1 millió Ft 300 ezer Ft 300 ezer Ft
Minden évben Minden évben 2009 október 2009 október 2009 október 2009 október 2 év alatt 40 db 2009 szeptember 2009 szeptember Meghívások alapján 2009 október
200 ezer Ft 2,36 millió Ft 1,3 millió Ft 1,1 millió Ft 1,6 millió Ft 1,7 millió Ft 2 millió Ft 1,2 millió Ft 1 millió Ft eseti 1,12 millió Ft
66
Költség
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
7. A Klaszter teljesítményének mérése A teljesítménymérés az alábbi kérdésre keresi a válaszokat: „Elértük e azokat az eredményeket, amiket vártunk, miközben a kapcsolódó költségek is elfogadható szinten maradtak?” A teljesítménymérés célja a problémák azonosítása, a szükséges korrekciók elvégzése és a siker (vagy sikertelenség) bizonyítása. Végsı soron a teljesítménymérés egy olyan eszköz, amely hozzájárul az értékelés, kommunikáció, tanulás és megértés javulásához. A teljesítmény mérésének fontossága legalább annyira tetten érhetı az eredmények, tevékenységek és szereplık közötti viszonyok elemzésének komolyságában, mint magukban a mért értékekben. A mérıszámok közötti kapcsolatok megértése teszi lehetıvé számunkra, hogy erıfeszítéseinket a kitőzött célok elérésére koncentrálhassuk. A teljesítménymérés összes keretrendszerére igaz, hogy megteremtik a kapcsolatot a stratégiai tervek és a munkatervek, valamint a hosszú távú vízió és a rövid távú tevékenységek között. A teljesítmény mérésének folyamata felfogható egy egyes elemeiben ciklikusan ismétlıdı körfolyamatnak. •
Tervezés: Magában foglalja a klaszter céljainak és prioritásainak meghatározását,
és
a
célok
elérését
segítı
stratégia
pontos
megfogalmazását. •
Teljesítmény-menedzsment: Magában foglalja a tervezési fázisban felállított célok felé történı elırehaladás értékelését. Az adatok összegyőjtése folyamatosan történik egyszerre több forrásból. Az adatok elemzésének célja a problémák felderítése és a teljesítmény értékelése.
•
Jelentés: Magában foglalja az elırehaladás és az elért eredmények megosztását az érintett szereplıkkel, amely a lehetı legtágabb értelemben
67
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
magában foglalja a tagokat, az iparág egyéb szereplıit, intézményeket, önkormányzatokat és a régió népességét. •
Visszacsatolás: Magában foglalja a beérkezett információkból leszőrt következtetések
felhasználását
a
stratégiai
és
operatív
tervezés
elvégzéséhez annak érdekében, hogy a célok és prioritások elérésre kerüljenek a következı ciklus során.
7.1.
A stratégiai kezdeményezések teljesítménymérése
Az alábbiakban bemutatjuk a Klaszter számára releváns mutatókat a stratégiai fókuszpontok alapján csoportosítva: Fókuszban a koordináció és a propaganda A Klaszter képviselete, a tagok közös víziójának hirdetése, valamint a meghatározott stratégiák megvalósítása. •
Tagok száma (abszolút értelemben, illetve a klaszter méretének arányában is).
•
Tagok aktivitásának és támogatásának mértéke.
•
Tagok elégedettsége.
•
Sikeres és sikertelen lobbi tevékenységek.
•
Más klaszterekkel történı együttmőködés szintje.
Fókuszban az üzleti környezet Az erıforrások és a megfelelı propaganda biztosítása a nagyvállalatok bevonzása céljából.
68
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
•
Informatikai nagyvállalatok betelepülése a régióba és csatlakozásuk a Klaszterhez.
•
Informatikai nagyvállalatok (régiós egységéhez tartozó) fıbb mutatóinak változása (alkalmazottak száma, árbevétel, K+F kiadások, befektetés mértéke stb.).
Az erıforrások és szükséges támogatás biztosítása helyi központú KKV-k megerısítésének céljából. •
Új,
technológia-intenzív
informatikai
vállalkozások
száma
és
csatlakozásuk a Klaszterhez. •
Kutatási projektek és a projektekbıl született sikeres termékek száma.
•
KKV-k fıbb mutatóinak változása (alkalmazottak száma, árbevétel, K+F kiadások, befektetés mértéke stb.).
•
Közös projektek, valamint a közös projektekben részt vevı vállalkozások száma.
Fókuszban a humán erıforrás környezet Az informatikai iparághoz kapcsolódó humán erıforrás képzése a régió számára formális egyetemi oktatás, informális tréningek és tanfolyamok, valamint mentorprogramok alkalmazásával. •
Informatikai felsıoktatásra jelentkezık száma/aránya.
•
Végzett informatikusok száma a régióban.
•
Betanítás idejének változása.
•
Végzett informatikusok elhelyezkedése területi alapon (régióban marad, országban marad, külföldi munkavállalás).
69
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
Szakképzett informatikusok és szoftvermérnökök régióba vonzása •
A régió vállalkozásaihoz kívülrıl érkezı informatikus szakemberek száma.
•
A klasztertagoktól kilépı munkavállalók következı munkahelye területi alapon (régióban marad, országban marad, külföldi munkavállalás).
7.2.
Konkrét mutatók és elvárt értékek
Az elızı fejezetpontban felsorolt mérési eszközök egy része nagyon könnyen átalakítható azonnal használható mutatóvá, más részüknél ez külön feladat. Alapvetıen egy stratégiának nem része a pontos mutatószámok (és a hozzájuk tartozó értékek) kijelölése. Mi azonban a Klaszter fejlıdésének jelenlegi fázisában fontosnak tartjuk, hogy a felsoroltakból kiindulva képezzünk néhány olyan mutatót, amelyhez rövidebb távon értékeket is tudunk rendelni. Ezeket a számszerősített mutatókat tartalmazza az alábbi táblázat. Még egyszer hangsúlyozzuk azonban, hogy ezek rövidebb távra szólnak, mint a teljes stratégia, így a mutatószámok és a hozzájuk tartozó célértékek módosítása is várható a rövidebb távú operatív tervekben. Mutatószám megnevezése
Mutatószám értéke Jelenlegi Cél (2009 július) (2011 december)
Klasztertagok száma Nagyvállalati tagok száma KKV-k száma Tagok árbevétele (millió Ft) Tagok export árbevétele (millió Ft) Alkalmazottak száma Felsıfokú informatikai végzettséggel rendelkezık száma K+F költségvetés átlagos aránya Innovációs jellegő beruházás (millió Ft) Új termékek száma évente
70
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
8. Mellékletek 8.1.
1. melléklet – A Klaszterben részt vevı szervezetek
A klaszter hivatalos megalakulásának dátuma 2007 március 30. Ezen a napon írta alá a Klaszter alapító szerzıdését az elsıként csatlakozott tag, a Drén és Valner Szoftver Kft. Az elsı aláírást egy gyors bıvülési folyamat követte, 2007. május 11-én már 30 tagja volt a klaszternek, 2007. augusztus 22-én pedig ötvenedikként (és egyben második multinacionális tagként) a Ygomi csoport csatlakozott a klaszterhez. Jelenleg 67 tagja van a klaszternek, ebbıl három multinacionális vállalat, egy felsıoktatási intézmény, két magánszemély, valamint 61 hazai tulajdonú KKV. A klaszterben részt vevı szervezetek listája (a Ssz. oszlop a klaszterba történı belépés sorrendjének felel meg): Cégbemutatás
Ssz Vállalkozás neve Besorolás 1 2
3
4
2B Kft. Adatmentés Kft.
Astrid Research Kft.
Beks Kft.
KKV
KKV
KKV
KKV
5
Consedu Bt.
KKV
6
Drén és Valner Kft.
KKV
7
EcoNET System Kft.
KKV
8
Elektrix 90 Bt
KKV
Fı tevékenységi körünk: számítás-, és irodatechnikai berendezések, kellékek forgalmazása, javítása, lízingelése, hálózat építés, szaktanácsadás, kis- és nagykereskedelem. Cégcsoportunk elsıdleges kompetenciája az elveszett adatok helyreállítása. Mivel ügyfeleinknek gyakran a rendszerük helyreállításához is szükségük van segítségre, így bıvítettük tevékenységünket a komplex helyreállítással. Az Astrid Research Kutatásfejlesztési Kft. egy termékorientált kutatócég, mely orvosi, informatikai és biotechnológiai szakemberek és menedzserek összefogásával jött létre. Projektjeinket egy-egy konkrét klinikai probléma megoldására indítjuk, ezzel innovatív termékeket és szolgáltatásokat elıállítva. A Kft. olyan magas szintő informatikai rendszerek tervezését, kivitelezését, üzemeltetését, valamint olyan korszerő számítástechnikai eszközök forgalmazását tőzte ki feladatául, melyek megvalósításához magas szakértelem, nagy felkészültségő szakember gárda szükséges. A CONSEDU Bt. 2005-ben alakult azzal a céllal, hogy a korábbi években szerzett tapasztalatainkat megosszuk másokkal. Elsıdleges tevékenységi körünket az e-Learning alkotja, s gyakorlatiklag minden, ami az e-Learninggel kapcsolatba hozható. Cégünk 1992-tıl foglalkozik integrált logisztikai, kereskedelmi és ügyviteli rendszerek fejlesztésével, intelligens bolti és boltirányítási rendszerek kiépítésével. Az elkészült rendszereket folyamatosan aktualizáljuk, hiszen a gyakori törvénymódosítások illetve a partnerek változó igényei ezt követelik tılünk. Az EcoNET System Kft. 2002-ben kezdte meg mőködését az informatikai cégek telített piacán. Elképzelésünk az, hogy új értéket és értékrendet vigyünk a piacra. Munkatársaink sok éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek és jelentıs sikereket értek el az informatika, a közgazdaságtan és az üzleti élet területén. Az Elextrix 90 Bt. számítástechnikai szaküzletként és szervizként mőködik. Tevékenységünkben egyre nagyobb szerepet kap a pénztárgép-kereskedelem az ahhoz kapcsolódó garanciás és garancián túli szolgáltatásokkal.
71
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
9
10
11
Expert Training Kft. Fınixcomp Computer Kft.
Giganet Kft.
KKV
KKV
KKV
12
HAVE Kft.
KKV
13
IFSZ
KKV
14
Infostyle Kft.
KKV
15
Kripto Kft.
KKV
Cégünk pályakezdıknek és már gyakorlott fejlesztıknek indít magas szintő képzéseket. A FİNIXCOMP Kft., egy debreceni székhelyő, számítástechnikai hardver szervizelésére és javítására létrejött vállalkozás. 1987-ben alakult meg kisszövetkezetként, 1993-ban alakult át Kft-vé. Vállalkozásunk a hardver szervizen és javításon belül a monitorok és nyomtatók javítására specializálódott. 2002-ben alakult kifejezetten szélessávú Internet hozzáférés nyújtására, és Internet alapú technológiák fejlesztésére. A cégvezetés elkötelezett, hogy Nyíregyházán és vonzáskörzetében a legmagasabb színvonalon szolgáltassanak a lakosság és az üzleti szféra részére. A HAVE Kft. 1990-ben alakult. Tevékenységi körünk informatikai és irodatechnikai rendszerek komplex kiszolgálására épül. Szoftverfejlesztıink elsısorban a humán erıforrások területére és a közlekedés specifikus szoftverekre szakosodtak. Az IFSZ egyike a legdinamikusabban fejlıdı közepes mérető informatikai vállalatoknak. Tevékenységi körünkbe éppúgy beletartozik az egyedi alkalmazásfejlesztés, üzleti rendszerek fejlesztése és implementálása, mint a rendszer- és alkalmazásintegráció, vagy a személyre szabott informatikai támogatás. Tevékenységi profilunk az egyszerőbb vállalati site-ok készítésétıl a professzionális, minden igényt kielégítı nagyvállalati, illetve kormányzati alkalmazások fejlesztéséig terjed. Foglalkozunk arculattervezéssel, meglévı website-ok korszerősítésével, WAP fejlesztéssel, illetve web tárhely biztosítással. A KRIPTO Kutatásfejlesztési Kft. egy debreceni székhelyő, technológia-intenzív, spin-off vállalkozás, mely elsısorban a titkosítás (kriptográfia) és az IT biztonság témakörében végez kutatásokat és szoftverfejlesztést.
KKV
Cégünk egy közel tíz éve sikeresen együttmőködı szakmai csoport által megalakított társaság. A cég fı profilja a logisztika és a szoftverfejlesztés, melyek sikeres ötvözésével kiváló logisztikai és raktárirányítási szoftverek megalkotója.
17 MABE-Szoft Kft.
KKV
Vállalkozásunk ügyviteli programok készítése és forgalmazása céljából alakult. Alapító tagjai alapos elméleti tudással és több évtizedes programozási gyakorlattal rendelkezı számítástechnikai, számviteli és pénzügyi szakemberek.
18
KKV
16
LogControl Szoftverfejlesztı Kft.
Micro-net Kft.
A cég 1997-ben alakult. Tevékenységeink között hangsúlyt kaptak a számítástechnikai szolgáltatások valamint az oktatás. Cégünk fı tevékenysége számítástechnikai eszközök szervizelése, hálózatépítés, karbantartás, -felügyelet, valamint számítástechnikai eszközök értékesítése. Számítástechnikai hardver eszközök területén egyre bıvülı árukészlettel igyekszünk vásárlóink rendelkezésére állni. Cégünk vállalja gazdasági társaságok ügyviteli feladatainak, valamint speciális igényeinek pontos, gyors, szakszerő szoftveres megvalósítását. Ezen kívül komoly tapasztalattal rendelkezünk független ORACLE szakértıi vélemények kidolgozásában, valamint J2EE projektek tervezésében, kivitelezésében. Az OpenDevel Kft. azzal a céllal jött létre, hogy korrekt áron és ügyfélbarát kiszolgálással profi Internetes megoldásokat nyújtson. A cég - partnereivel együtt -, a honlapokkal és az Internetes ügyfélszerzéssel kapcsolatos témakörök egész sorát lefedi. A Pannon Szoftver Stúdió standard és egyedi szoftver megoldások fejlesz-tésével szoftvertanácsadással és alkalmazásintegrációval foglalkozó cég. Alaptevékenységünk üzleti informatikai rendszerek tervezése, fejlesztése, értékesítése és üzemeltetése.
19
Netcom Bt.
KKV
20
Neuron Szoftver Kft.
KKV
21
Opendevel Kft.
KKV
22 Pannon Szoftver Stúdió
KKV
23
Referencia '91 Kft.
KKV
A Referencia Kft. több mint egy évtizede foglalkozik integrált ügyviteli rendszerek fejlesztésével és kiépítésével.
24
RESET 67 Bt.
KKV
A ReSeT 67 Bt. egy debreceni informatikai vállalkozás, amely több mint egy évtizede végzi integrált vállalatirányítási rendszerek fejlesztését kis és közepes vállalatok számára.
72
Észak-alföldi Informatikai Klaszter Stratégia és cselekvési terv
25
Reventis Kft.
KKV
26
Schönherz Diákszövetkezet
KKV
27
Sólyomsoft
KKV
28
STIGINFO Informatikai Bt.
KKV
29
Studio21
KKV
30
Szolex Kft.
KKV
31 TISZA-INFO 95 Kft. 32
UniWeb Plusz Kft.
KKV
KKV
V.IP.TEL.COM. 33 Kft.
KKV
34 Web-Server Kft.
KKV
Csapatunk tapasztalt, fiatalos és magasan kvalifikált szakmai tudással rendelkezı szakemberekbıl áll, akiknek folyamatos tréningeken és oktatásokon kell részt venniük, ezzel is szavatolva azt, hogy mindig a legmodernebb megoldásokat alkalmazva tudjuk szolgálni a megbízóink érdekeit. A Stúdió két céget foglal magában, a Schönherz Diákszövetkezetet és a Schönherz Informatikai Stúdió Kft .-t melyek egymást erısítve, szükség esetén szorosan együttmőködve gyorsabb és költséghatékonyabb megoldásokat kínálnak ügyfeleinknek. Üzemanyagtöltı állomások kaszzarendszerének fejlesztésével és üzemelteteésevel foglalkozik vállalkozásunk. A STIGINFO Informatikai Betéti Társaság 1993-ban alakult. Elsıdleges feladatának tekinti, hogy a különbözı könyvtárak számára olyan programrendszert készítsen, amely leginkább igazodik az adott könyvtár igényeihez. Vállalatunk a nemzetközi Discreet Training Center és az Autodesk Training Center hálózat tagjaként, továbbá hivatalos Toon Boom és RealVIZ oktatóközpontként, olyan animációs, filmes és grafikai szoftverképzést kínál, amely megegyezik a New York-i, Londoni vagy Párizsi hasonló intézmények rendszerével és tananyagával. A Szolex Kft. megalakulása óta komplett ügyviteli programcsomagok fejlesztésével és terjesztésével foglalkozik, melynek legfontosabb eleme a SZOLGI vállalatirányítási rendszer. A vállalatirányítási rendszerek teljes területén hatékony és komplett szolgáltatást nyújt közép és nagyvállalatok szintjén is. A cég több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az egyedi számítógépes információs rendszerek elkészítésének területén. Rendszereink elsısorban a következı területekre készülnek: bérelszámfejtés, munkaügy, személyügy, teljesítmény elszámolás. Az UniWeb Team 1998. végén kezdte meg tevékenységét. Legfontosabb referenciáink honlapok, portálok, kiadványok tervezéséhez és kivitelezéséhez kapcsolódnak. A V.IP.TELCOM Kft. 2000-ben alakult. Megalakulása óta a telekommunikációs oldalról fonódott össze a számítástechnikával, felhasználva az így megszerzett tapasztalatot, meghagyva a technikai átjárást a két szakterület közt, ezáltal teljesebb szolgáltatást tud nyújtani. A WEB-SERVER Kft 2000. óta folytat sikeres munkát a webtárhely szolgáltatói piacon. Ez idı alatt több, mint 4500 domain név regisztrációját végeztük el, és a felhalmozott tapasztalatainkat igyekszünk ügyfeleink számára gyümölcsözı módon kamatoztatni.
73