ESETI DÖNTÉSEK FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 1. Gf.III.30.045/2015.: A vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége szempontjából a Gt. 30. § (2) bekezdés és a Cstv. 33/A. §-a különböző igények érvényesítésére szolgálnak. A Gt. 30. § (2) bekezdése a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének a saját magatartása miatt a társasággal szemben fennálló, kontraktuális jellegű felelősségét rendezi. Ettől eltérően a Gt. 30. § (3) bekezdése a korlátolt felelősség speciális áttörésével a vezető tisztségviselő jogszerűtlen gazdálkodásért való felelősségét szabályozza, annak érdekében, hogy a társaság ügyvezetését csődközeli helyzetben visszatartsa a hitelezői érdekeket sértő magatartásoktól. A vezető tisztségviselőnek a hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a Cstv. 33/A. §-a rendezi, ez a szabály tölti meg konkrét tartalommal a Gt. 30. § (3) bekezdését. A megállapítási pert követően a marasztalás iránti pert a vezető tisztségviselővel szemben a hitelezők a meg nem térült követelésük alapján indíthatják, amelyben az érvényesített követelésük arányában – és nem a kielégítési sorrendben – történik a marasztalás. 2. Gf.III.30.563/2014.: Ha a hitelező az adós gazdálkodó szervezet felszámolásának ideje alatt a volt vezető tisztségviselővel szemben a kártérítési felelősségének megállapítására keresetet indít, és időközben a felszámolás alatt a közbenső mérlegből megállapítható, hogy hitelezői igénye a felszámolási vagyonból kielégítésre nem kerülhet, marasztalási igényt is előterjeszthet. Ilyen esetben az ítélet rendelkező része az ügyvezetői felelősség megállapítását, és a hitelező javára történő marasztalást is tartalmazhatja. 3. Gf.III.30.401/2014.: A vezető tisztségviselővel szemben nem terjeszthető elő ugyanazon tényállás alapján – valóságos tárgyi keresethalmazatként – a kártérítési felelősségének megállapítása iránti per, valamint marasztalási kereset. Ha marasztalásra mód van, szükségtelen a kártérítési felelősség megállapítása is, ilyen esetben a megállapítási kereset tekintetében a per megszüntetése indokolt. 4. Gf.III.30.172/2015.: A tagi hitel esedékesség előtti, más külső hitelezőt megelőző visszafizetésével az erről önállóan döntést hozó vezető tisztségviselő az adós cég aktív vagyonát csökkenti, ezáltal a vagyoncsökkenést eredményező kárt okoz. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vagyoncsökkenés akkor is bekövetkezhet, ha egyébként az ügylet eredményeként egyes hitelezői követelések megszűnnek, de vagyoncsökkenést okoz a társaság tartozásának növekedése, a követelések behajtásának elmulasztása és a fiktív, illetőleg aránytalan kötelezettségvállalást eredményező szerződések is. 5. Gf.III.30.306/2015.: A gazdasági társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezte után a társaság tagja, illetőleg a vezető tisztségviselő részére az egyébként ténylegesen nyújtott szolgáltatás ellenértékének megfizetése ellentétes a hitelezői érdekekkel. Az adós szövetkezet hitelezőinek érdekét sérti, ha a kielégítési sorrend szerint hátrasorolt követelésekhez az ügyvezető tisztségviselők másokat megelőzve hozzájutnak, és ezzel a szövetkezet kielégítési vagyonát csökkentik.
2 6. Gf.III.30.082/2015.: A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének megállapítása iránti perben az ügyvezető által okozott vagyoncsökkenés kompenzálásaként értékelhető az a pénzösszeg, amelyet a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a társaság rendelkezésére bocsátott tagi kölcsönként, ha azt a felszámolási eljárásban követelésként nem érvényesítette vagy nem érvényesíthette. 7. Gf.III.30.439/2015.: A vezető tisztségviselővel szembeni kártérítési igény – eltérő rendelkezés hiányában – az általános öt éves elévülési időn belül érvényesíthető. A hitelező menthető okból nem érvényesíti a követelését, amíg reális esély mutatkozik arra, hogy a követelése a felszámolási eljárásban – legalábbis számottevő részében – még megtérülhet. 8. Gf.III.30.392/2015.: A társasági törvény a névleges ügyvezető fogalmát nem ismeri. Az ügyvezetőnek, mint cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselőnek ismernie kell a gazdasági társaság vagyoni, gazdasági, pénzügyi helyzetét, tudnia kell a vezetése alatt történő gazdasági eseményekről, elszámolni a rábízott vagyonnal, és mindezért felelősséggel tartozik. 9. Gf.III.30.287/2015.: Ha az ingatlan adásvételi szerződés érvénytelen, mert a szerződő felek célja a gazdasági társaság vagyonának a hitelezők elöli elvonása volt, az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítása érdekében felszámolási ügyekben törlési kereset megindítására a felszámoló és a hitelező is jogosult. A felszámoló által képviselt adós szerződő félként, mint eredeti jogosult indítja a pert az ingatlan adásvételi szerződések érvénytelensége iránt, ezért a további jogszerzőkkel szemben is jogosult a törlési kereset előterjesztésére. 10. Gf.III.30.226/2014.: I. A felszámolási eljárásban egy hitelező előnyben részesítése miatt a szolgáltatás visszakövetelésére irányuló, a tudomásszerzéstől számított 90 napos keresetindítási határidő elévülési jellegű. Elévülési kifogás az eljárás bármely szakaszában – így a fellebbezési eljárásban is – előterjeszthető. II. A hitelező előnyben részesítése nem azt jelenti, hogy a kifizetett tartozás nem létezett vagy nem volt esedékes, hanem azt, hogy a törvény szerinti sorrendben más hitelezőkhöz képest egy hitelező a követeléséhez előnyösebben, vagy teljes összegben hozzájutott. III. Az adós rendes gazdálkodásához a tevékenység napi végzéséhez elengedhetetlenül szükséges kifizetések, valamint a gazdasági tevékenységi kör gyakorlása során az üzletszerű gazdasági kapcsolatok körében teljesített szolgáltatások tartoznak. Nem tekinthető rendes gazdálkodás körébe tartozó ügyletnek az adós gazdálkodó szervezet tagja által nyújtott tagi kölcsön visszafizetése. 11. Gf.III.30.060/2015.: I. Ha az egyenes adós cég vezető tisztségviselői vállalnak készfizető kezességet, úgy nem hivatkozhatnak helytállási kötelezettségük alóli szabadulásuk érdekében arra, hogy az egyenes adós cég ingatlanára vezetett jelzálogjog nem nyújt megfelelő biztosítéki fedezetet a kölcsön visszafizetésére. A hitelező együttműködési, tájékoztatási kötelezettsége nem terjed odáig, hogy a hitelező a kezes érdekében és helyette is vizsgálja az adós vagyoni helyzetét. II. A jogosult szabályszerű hitelezői igénybejelentése után a behajthatatlansági nyilatkozat kiadása nem tekinthető a kezes megtérítési igényét biztosító jogról való lemondásnak, a készfizető kezes ezért erre hivatkozással nem szabadulhat helytállási kötelezettsége alól.
3 12. Gf.III.30.415/2014.: I. A tartozék nem veszti el önálló dologi létét, így a fődolog és a tartozék tulajdonjoga elválhat egymástól, de kétség esetén a fődolog tulajdonjoga kiterjed a tartozékra is, amelynél fogva a fődolgon alapított zálogjog is kiterjed annak mindenkori tartozékaira. II. A felszámolási eljárásba hitelezőként bejelentkezett zálogjogosult a zálogjog terjedelmének megállapítása iránt külön peres eljárás megindítására nem jogosult, hanem e körben a felszámolási eljárásban a kifogás előterjesztésének joga illeti meg. 13. Gf.III.30.340/2014.: Ha a felszámoló által képviselt adós a Cstv. 40. § (1) bekezdése alapján több szerződés érvénytelensége iránt indít pert, de az egy szerződésből az adóshoz visszakerülő vagyon a hitelezői igények kielégítésére fedezetet nyújt, adott esetben indokolatlan valamennyi szerződés érvénytelenségi jogkövetkezményeit levonni. 14. Gf.III.30.377/2014.: A gazdálkodó szervezet vagyontárgyainak közvetlenül a felszámolás alá kerülés előtti bérbeadása nem feltétlenül csökkenti a cég vagyonát. A szerződésben kikötött bérleti díj és a reális piaci viszonyokhoz igazodó használati díj feltűnő aránytalansága esetén a Cstv. 40. § (1) bekezdés b) pontja szerinti érvénytelenségi okra alapítható kereset. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként a feltűnő aránytalanság esetén is alkalmazható az eredeti állapot helyreállítása, ha pedig ez a bérleti szerződés használati szolgáltatása miatt természetben nem lehetséges, a szerződés a határozathozatalig hatályossá nyilvánítható. 15. Gf.III.30.117/2015.: Ha a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközés miatti semmisséget megalapozó tényállás a Cstv. 40. §-ában szabályozott megtámadási okok törvényi tényállását kimeríti, többlet tényállási elemek hiányában a szerződés jóerkölcsbe ütközés miatti semmissége nem állapítható meg. 16. Gf.II.30.168/2015.: Ha a fedezetelvonó jogügylet létrejöttének időpontja vagy más ok miatt a Cstv. 40. § szerinti törvényi feltételek nem állnak fenn, az arra jogosult hitelező a kötelezett adós ellen a felszámolás megindulása után is indíthat a Ptk. fedezetelvonásra vonatkozó általános szabályai alapján pert. Ilyen helyzet állhat elő, ha a hitelező rajta kívülálló, menthető okból nem volt abban a helyzetben, hogy a Cstv. 40. §-ára alapítottan lépjen fel a fedezetelvonó ügylet jogkövetkezményeinek érvényesítése iránt. 17. Gf.III.30.407/2014.: A biztosítéki célú engedményezés esetén az engedményes arra szerez jogot, hogy az engedményezővel szembeni követelését – nemfizetés esetén – az átruházott követelésből kielégítse azzal, hogy ha az engedményező teljesít, az engedményezett követelés már nem illeti meg, azt vissza kell szolgáltatnia. A felszámolási eljárásban a biztosítéki engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsával, így ha a hitelező az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdő időpontjáig nem szedte be a kötelezettől, azzal már nem rendelkezhet. 18. Fpkhf.III.30.553/2015.: A felszámolás során felmerülő költségeket az adós vagyonából abban az esetben kell kielégíteni, ha azok az adós felszámolása érdekében keletkeztek. Ha a felmerült költség nem szükséges az adós felszámolásának lefolytatásához, illetve a felszámoló nem a hitelezői érdekek elsődlegességét szem előtt tartva kötött szerződést, és ezzel a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyon csökken, a felszámoló bíróság az így kifizetett összeg felszámolási költségként való elismerését megtagadja, azzal, hogy a költséget egyáltalán nem, vagy csak meghatározott összegben engedi számításba venni az adós vagyonával szemben.
4 19. Fpkf.III.30.374/2015.: Nincs jogszabályi akadálya, hogy a hitelező a felszámolás alatt az adós gazdálkodó szervezettel szemben fennálló tartozása miatt beszámítással éljen. Beszámításnak azonban csak olyan követelés tekintetében van helye, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett és a felszámolás kezdő időpontját követően nem került sor engedményezésre. A felszámolási eljárás során engedményezett követelések tekintetében beszámításnak nincs helye akkor sem, ha a felek az engedményezési megállapodást közös megegyezéssel utólag felbontják. 20. Fkpf.III.30.556/2015.: A felszámolási eljárást megelőzően küldött fizetési felszólítás nem része a bírósági eljárásnak, ezért a bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó törvényi vélelem sem vonatkozik rá. A fizetési felszólítás jognyilatkozat, amellyel a jogosult anyagi jogi igényét érvényesíti a kötelezettel szemben. Az anyagi jognyilatkozatok tekintetében a szerződési jog általános szabályai irányadóak, azaz az írásban közölt nyilatkozat hatályosságához az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék. Anyagi jogi szempontból ezért joghatályos kézbesítés valósul meg, ha a tértivevényes külön szolgáltatással feladott ajánlott küldemény „nem kereste” jelzéssel a feladóhoz visszaérkezik. 21. Fpkf.III.30.303/2015.: A felszámolási eljárás elrendeléséhez a hitelezőnek bizonyítania kell, hogy az adóssal szemben követelése áll fenn. Az engedményezett követelések esetében a kötelezett – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően – az új teljesítési utasítás szerint köteles eljárni, ha az az engedményezőtől származik. A teljesítési utasítás visszavonása esetén ezért a kötelezett adós – az engedményezési szerződés ellenére – a továbbiakban nem az engedményes hitelezőnek köteles teljesíteni, így a felszámolási eljárás elrendelésének feltétele is hiányzik. 22. Fpkf.III.30.279/2015.: A hitelezőnek az adós elleni felszámolás iránti kérelmében meg kell jelölnie az adós tartozásának jogcímét, esedékességének időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. Az adós ezzel szemben igazolhatja, hogy a követelés nem esedékes, mert a felszólító levél kézhezvételét követően tudomására jutott hibás teljesítés miatt jogszerűen gyakorolja visszatartási jogát, a felszámolási eljárás elrendelésének feltételei nem állnak fenn. 23. Fpkf.III.30.554/2015.: Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, a felszámoló választhat, hogy az eljárás egyszerűsített módon történő befejezését, vagy pedig az általános szabályok szerinti eljárás befejezését kezdeményezi. A választási joga azonban nem gyakorolható visszaélésszerűen. 24. Fpkhf.III.30.236/2015.: A felszámolás elrendelését követően a vagyont terhelő zálogjog nem terjed ki az adós vagyonába kerülő vagyontárgyakra. 25. Gf.III.30.427/2014.: Ha a jogosult bizonyítottan és szándékosan azért nem vesz részt a pert megelőző csődeljárásban, hogy a létrejövő csődegyezség ne terjedjen ki rá, és utóbb a peres eljárásban a teljes követelését érvényesíthesse, a követelése a joggal való visszaélés miatt utasítható el. A hitelező ugyanis ilyenkor nincs tekintettel az adós és a csődeljárás hatálya alá került hitelezők törvényes érdekeire, eljárásával a csődegyezség jogpolitikai célját hiúsítja meg.
5
GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÉS CIVIL SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSÁVAL, TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÜKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK 26. Gf.III.30.187/2014.: A víziközmű szolgáltatásról szóló törvény alapján az a víziközmű vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházás, amely olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában állt, mely fölött a tulajdoni részesedés a nemzeti vagyonhoz tartozik, 2013. január 1-jén az ellátásért felelős tulajdonába került. A víziközmű, víziközmű beruházás tulajdonjogának átszállása nem általános, egyetemes (generális) jogutódlás, de nem is az egyes dolgok – ingó, ingatlan – feletti tulajdonjog átszállását jelenti, hanem a polgári jogi értelemben vett víziközmű vagyon, az ehhez kapcsolódó vagyoni jogok és kötelezettségek (aktívák és passzívák) átszállását is. 27. Gf.III.30.063/2015.: I. A víziközmű vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházás tulajdonának 2013. január 1. napjától az ellátásért felelős tulajdonába történő átszállása nem generális jogutódlás, de nem is az egyes dolgok – ingó, ingatlan – feletti tulajdonjog átszállását jelenti, hanem a polgári jogi értelemben vett víziközmű vagyon, ezen belül a vagyoni értékű jogok és kötelezettségek (aktívák és passzívák) átszállását is. A vagyonátszállás során nem állhat elő olyan helyzet, hogy az átvevő ingyenesen megszerzi a víziközmű társulat vagyonának aktív elemeit (műszaki létesítmények), ugyanakkor a tartozások, passzívák a felszámolás alá kerülő víziközmű társulat terhén maradnak. Az Alaptörvény szerint a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A jogalkotó célja ezért a víziközmű vagyonának átszállása kapcsán nem lehetett a víziközmű társulattal szembeni hitelezői követelések fedezetének ingyenes kivonása – a törvényben meghatározott ingyenes vagyonátszállás nem eredményezhet intézményesített fedezetelvonást –, mert az a közjónak megfelelő erkölcsös célnak nem felelne meg. II. A víziközmű társulat által a vagyonátszállást megelőzően közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásból származó vízdíj követelés a víziközmű, víziközmű beruházás tulajdonjogához kötődő jognak nem minősül és nem száll át a jogutódra. 28. Gf.I.30.220/2015.: A víziközmű társulat részére a tagok által a korábbi jogi szabályozás szerint érdekeltségi hozzájárulás címén fennállott fizetési kötelezettség adók módjára behajtható köztartozásnak minősült, ezért az érdekeltségi hozzájárulás polgári perben nem követelhető. A jogszabályi változások folytán 2011. január 1. napjától kezdődően az érdekeltségi hozzájárulás helyébe lépő társulási hozzájárulást a jogszabály nem minősíti adók módjára behajtható követelésnek, ezért a társulási hozzájárulás iránti követelés elbírálására a bíróság rendelkezik hatáskörrel. 29. Pf.I.20.033/2015.: A vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulás olyan szolgáltatás, amelynek fizetése – szerződés nélkül is – a vízgazdálkodásról szóló jogszabályi rendelkezésekből keletkező kötelmi kötelezettség. A víziközmű társulat érdekeltségi területén ingatlan tulajdonnal rendelkező személyek szándékuktól függetlenül a társulat tagjaivá válnak, és kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez hozzájárulni. Az érdekeltségi hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. 30. Gf.I.30.304/2015.: A joggyakorlat nem adhat teret olyan társasági szerződési rendelkezéseknek, amelyek a
6 kógens társasági jogi szabályozás betűjével ugyan nem ellentétesek, de mégis e szabályozás alapvető céljait ássák alá, a társasági jog alapértékeit kérdőjelezik meg. Ez az elv irányadó a határozatképesség sajátos számítási módjának törvényi előírása kapcsán is. Jogszabályt sért ezért a társasági szerződés kikötése, amely szerint: „a taggyűlési határozatok meghozatala során a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés a)-f) pontjában foglalt esetekben az érintett tag is szavazhat”. 31. Gf.I.30.535/2014.: A nonprofit és közhasznú gazdasági társaság változásbejegyzési eljárása során a közhasznú jogállás továbbfolytatására való jogosultsághoz a közhasznúsági melléklet előterjesztése nélkülözhetetlen követelmény. A létesítő okiratban az Ectv. 37. § (2) bekezdés b)-d) pontjainak tételes, az adott szervezet működésére irányadó szabályok rögzítése szükséges, enélkül nem biztosítható a megfelelő szervezeti rend kialakítása, a szervezetek jellegéből adódó döntéshozatal nyomon követése, a működés átláthatósága. 32.Gf.III.30.223/2014.: A betéti társaságnál a tőkeleszállítás egyhangú döntést igénylő szerződésmódosítással történhet. A tőkeleszállítás során a társaság egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása, ezáltal a társaság jegyzett tőkéje 0,-Ft-ra nem csökkenthető, a társaság vagyona (saját tőkéje) 0,-Ft-ra vagy ezen összeg alá nem csökkenhet. Veszteséges betéti társaságnál csak a veszteséget meghaladó vagyoni betétek kivonására nyílik lehetőség. 33. Gf.III.30.254/2014.: A kft. törzstőkéjének a felemelésére vonatkozó taggyűlési határozatban csak akkor lehet egyidejűleg a törzstőke felemeléséről és annak végrehajtásáról rendelkezni, ha az erről szóló döntés egyhangú. Ennek hiányában – mivel a kisebbségben levő tag jogai nem sérülhetnek az elsőbbségi jog gyakorlását illetően – a törzstőke felemeléséről szóló többségi döntést követően először határidőt kell biztosítani az elsőbbségi jog gyakorlására, és csak ennek elteltét követően lehet újabb taggyűlési határozatban rendelkezni a végrehajtás kérdéséről. 34. Cgtf.I.30.018/2015.: Az ügyész a cégek működésével kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése során is általános jogalanyként lép fel közérdekvédelmi feladatainak ellátása érdekében. Ebből következően nem meghatározott ügyészi szerv, hanem az ügyész, mint speciális jogalany jogosult fellépni, ezért a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására vonatkozó 30 napos határidőt nem a konkrét főügyészség, hanem általában az ügyész tudomásszerzésétől kell számítani. 35. Pf.I.20.640/2015.: A tagi kölcsön pénzkövetelést testesít meg, következésképp annak társaságba való apportálása nem ütközik jogszabályba. A tagi kölcsön fennállásának a ténye a társasági határozat felülvizsgálata iránti perben nem vizsgálható. 36. Gf.I.30.116/2015.: A gazdasági társaság tagja nem zárható ki a társaságból, ha nincs olyan valós és súlyos veszélyhelyzet, amely összefüggésben állna a tag kifogásolt mulasztásával. A hosszú időn át elmulasztott igényérvényesítés folytán a megjelölt kizárási okok elenyésznek, az időmúlás önmagában, a konkrét kizárási okok vizsgálata nélkül is alaptalanná teszi a tag kizárására irányuló keresetet. 37. Gf.I.30.467/2014.: A társaság vezető tisztségviselője saját ügyvezetői jogviszonyát érintő kérdésben nem szavazhat a taggyűlésen, őt a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ha
7 az érintett tag vezető tisztségviselő, e társasági jogi jogviszonyának létesítésére, tartalmára, módosítására vagy megszűnésére vonatkozó taggyűlési határozat tekintetében őt a szavazásból kizárt tagnak kell tekinteni. 38. Cgtf.I.30.129/2015.: A vezető tisztségviselő hatáskörébe tartozó kötelezettség annak megszervezése és biztosítása, hogy a társaság a székhelyén folyamatosan elérhető legyen. Az üzletvezetők kötelessége a cég számára érkező hivatalos iratok székhelyen történő átvételének biztosítása akadályoztatásuk esetén is, illetőleg székhelyváltozás esetén a változásbejegyzési kérelem benyújtása. Ennek hiányában a társaság képviselőivel szemben pénzbírság szabható ki. 39. Cgf.I.47.006/2015.: Az állam a jogi személyek alapításába az alapítás szabályainak normatív meghatározásával és a jogi személyek nyilvántartásba vételével vesz részt, a közérdekvédelmi mozzanatot sem használhatja fel azonban egyedi beavatkozásra. A bíróság a jogi személyek nyilvántartásba vételét csak jogszabályban, normatív módon meghatározott okok alapján tagadhatja meg. 40. Cgtf.I.30.399/2015.: A beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének elmulasztása miatt a cég ellen indított törvényességi felügyeleti eljárásban az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság is csak azt vizsgálhatja, hogy kötelezettségének a cég eleget tett-e, de nem vonhatja mérlegelési jogkörébe a mulasztás cég által felhozott indokait, és a mulasztás miatt alkalmazható intézkedést sem választhatja meg. 41. Ktf.I.30.544/2015.: Ha a kényszertörlés alatt álló cég vagyona előreláthatólag nem fedezi a felszámoló – felszámolási költségnek tekintendő – díját sem, a cég elleni felszámolási eljárás kezdeményezésére nincs lehetőség. 42. Ktf.I.30.481/2015.: A kényszertörlési eljárás megindítását megelőző egy éven belül vezető tisztségviselőként működő személy csak akkor mentesülhet az eltiltás szankciója alól, ha bizonyítja, hogy tevékenysége nem hozható összefüggésbe a társaság elleni kényszertörlési eljárás megindításával. Az eltiltás elrendelése a magatartás kényszertörléssel való összefüggésének megállapítását feltételezi. 43. Cgtf.I.30.350/2015.: Az egyszerűsített végelszámolási eljárás sajátosságaiból eredően a végelszámolás megindításával kapcsolatos adatváltozások bejegyzésére a törlési eljárás keretében, a cég törlésére irányuló kérelem alapján kerül sor. 44. Cgf.I.47.000/2015.: A társaság legfőbb szerve a végelszámolás folyamata alatt a cég törlésére irányuló kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a cég működésének a továbbfolytatását. A továbbműködés elhatározása azonban nem elegendő, a kényszertörlési eljárás elkerüléséhez a kérelmet a törvényes három év határidőn belül be kell nyújtani. 45. Pkf.I.21.033/2014.: A jogi személyek létesítése és működtetése a magánjogi jogalanyok magánautonómiája körébe tartozó kérdés, az azokat létrehozó személyek az igényeiknek leginkább megfelelő módon alakíthatják ki a jogi személy működési szabályait. A törvényszövegben az egyszerű kijelentő mód használata nem takar feltétlenül kógenciát a jogalkotó diszpozivitást preferáló rendszerében, hanem azt kell vizsgálni, hogy a törvényi szabályozástól eltérő rendelkezés sért vagy veszélyeztet-e valamely védendő érdeket. Az egyszerű kijelentő módban írott törvényi rendelkezésből nem következik, hogy alapítvány
8 esetében a kuratórium összes tagjának szükségképpen és kötelező módon képviseleti joggal kellene rendelkeznie, ez csak akkor irányadó, ha a civil szervezet létesítő okirata eltérő szabályt nem rögzít. 46. Pkf.I.21.055/2014.: A törvényszövegből nem következik, hogy egyesület esetében az elnökség összes tagjának szükségképpen és kötelező módon képviseleti joggal kellene rendelkeznie, ez csak akkor érvényesül, ha a civil szervezet létesítő okirata ettől eltérően nem rendelkezik. 47. Pkf.I.20.675/2015.: Az egyesület belső működésének kialakítását a Ptk. a magánjogi jogalany rendelkezési körébe utalta. Nem törvénysértő az sem, ha alapszabály a taggal szemben jogsértés esetére meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását írja elő, mivel a tag az alapszabály ismeretében dönthet tagsági jogviszonyának létesítésekor az egyesülethez való csatlakozásról vagy annak elutasításáról, így maga járul hozzá tagsági jogai esetleges korlátozásához, a létesítő okiratban meghatározott magatartás tanúsítása esetére. 48. Pkf.I.20.679/2015.: A törvényi rendelkezésekből nem következik, hogy a civil szervezet a működését érintő, a jogszabályban felsorolt valamennyi tételt beépítse a létesítő okiratába. Önmagában az a tény, hogy a létesítő okirat a gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésének korlátozásáról, vagy a döntést hozó ügyvezető szerv ülései nyilvánosságáról nem rendelkezik, nem utal arra, hogy a szervezet működése törvénysértő lenne, a hiány nem ütközik jogszabályba. 49. Pkf.I.20.463/2015.: A bíróság a civil szervezet változás nyilvántartásba vétele során vizsgálja, hogy a létesítő okirat módosítása megfelel-e a jogszabályoknak. Érdemi döntésében azonban nem elegendő a jogszabály megjelölése, hanem az indokolásban ki kell fejtenie, a jogszabályt miért alkalmazta, az alapszabály attól mennyiben tér el, ennek során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Ptk. rendelkezései általában diszpozitív szabályok, az egyesület létesítő okiratában attól eltérhet. Az indokolási kötelezettség elmulasztása lényeges eljárási szabálysértést eredményez. 50. Pkf.I.20.761/2015.: A civil szervezetek nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásában a kérelem részleges elutasítása, illetve részleges nyilvántartásba vétele nem lehetséges, fogalmilag kizárt ugyanis egy adott időpontban elfogadott (módosított) létesítő okirat tartalmának részleges nyilvántartásba vétele. Mindezekből következően a bíróság csak az alapító által módosított és a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratban szereplő adatok nyilvántartásba vételéről rendelkezhet, a változások bejegyzéséről, illetve elutasításáról csak a kérelem egészére nézve dönthet. 51. Pkf.I.20.770/2015.: Nem ütközik jogszabályba, ha az alapszabály a megismételt közgyűlésre részletszabályokat nem tartalmaz, mert ilyen esetben a közgyűlés szabályai az irányadók. 52. Pkf.I.20.900/2015.: Az alapítvány magánautonómiájához tartozik, hogy jótékony céllal juttatott támogatása pénzbeli vagy egyéb juttatás formájában történik-e. 53. Pkf.I.20.738/2015.: Ha az alapítói jogokat – alapító hiányában – a bíróság gyakorolja, nem törvénysértő az az eljárási rend, hogy az alapítvány adataiban bekövetkezett változásról a kuratórium rendelkezik, és azt nyilvántartásba vétel végett az alapítói jogok gyakorlására jogosult bíróság elé terjeszti. 54. Pkf.I.20.684/2015.:
9 A helyi önkormányzat által létrehozott költségvetési terv alapítványt nem hozhat létre. 55. Pkf.I.21.124/2015.: A pártoló és a tiszteletbeli tagok az egyesület szerveinek ülésén csak tanácskozási joggal vehetnek részt, érdemi döntést nem hozhatnak, vezető tisztségviselővé nem választhatók. A pártoló és tiszteletbeli tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések ezért nem kötelező részei az alapszabálynak, a törvény kizárólag az egyesület rendes tagjai jogainak és kötelezettségeinek a létesítő okirati rendezését írja elő kötelezően. ELJÁRÁSI JOG 56. Gf.III.30.276/2014.: Jogkérdésben perújításnak nincs helye akkor sem, ha a felülvizsgálattal elbírált jogerős ítélet meghozatalát követően a büntetőbíróság későbbi határozata – a jogkérdést érintően – eltérő megállapításokat tartalmaz (BDT 2015/9/128.). 57. Gpkf.III.30.310/2015.: Annak eldöntése, hogy a szerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik-e, nem valamely a Btk-ban írt törvényi tényállás fennálltától függ. A polgári per eldöntésének ezért nem előzetes kérdése, ha büntetőeljárás is folyamatban van, az eljárás felfüggesztésének ezen az alapon nincs helye. Önmagában célszerűségi okok – például okirati bizonyítékok beszerzése, tanúk meghallgatása a polgári perrel párhuzamosan folyó büntetőeljárásban – akkor sem adhatnak alapot a tárgyalás felfüggesztésére, ha a polgári perbeli tényálláshoz ezek adalékként szolgálhatnak. 58. Gpkf.III.30.051/2015.: Számadási (elszámolási) kötelezettség megállapítása iránt akkor terjeszthető elő kereset, ha az egyik fél kötelezettsége – jogszabály vagy szerződés alapján – a másik fél vagyonának a kezelése. Ezzel szemben valamely szerződésből eredő követelés iránti per – így a szerződés jogkövetkezményeiből eredő elszámolás iránt – nem számadás megállapítása, hanem az általános eljárási szabályok alá esik, ezért megállapításnak a Pp. 123. §-a alapján akkor van helye, ha teljesítés (marasztalás) nem kérhető. A számadási, elszámolási kötelezettség megállapítására vonatkozó kereseti kérelem nem eredményezheti a tulajdonjog változását, ezért a kereset az ingatlan tulajdonjoga iránti keresetnek nem minősül, így perfeljegyzés elrendelésének a jogszabályi feltételei nem állnak fenn. 59. Gpkf.III.30.213/2015.: A kényszerű pertársasághoz képest tágabb az egységes pertársaság: ilyen esetben az azonos perjogi oldalon álló felek anyagi jogi tartalmú hivatkozása kiterjed – a perben való részvétel nélkül is – a jogosult vagy kötelezett társra, illetve a perbenállásától függetlenül a perbenálló fél hivatkozása érinti az anyagi jogait, kötelezettségeit. Az egyetemleges kötelezettek között nem mindig jön létre egységes pertársaság, pertársi viszonyuk az adott tényállástól és anyagi jogi hivatkozásaiktól függ. 60. Gpkf.III.30.412/2015.: A felszámolási eljárásokhoz kapcsolódóan a jogalkotó tárgyi – és nem személyi – illetékfeljegyzési jogot biztosított, ebből következően az illetékfeljegyzési jog kedvezményt nem kizárólag a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet személyéhez kötötte. Ebből következik, ha a peres eljárás során kerül felszámolás alá az eljárást kezdeményező gazdálkodó szervezet, a tárgyi illetékfeljegyzési jog nem csak a felszámoló által képviselt felperest illeti meg a fellebbezés előterjesztésekor, hanem a fellebbezést előterjesztő alperest is.
10
61. Pf.I.20.370/2015.: Az illetékmentes társadalmi szervezet félnek a bírósági eljárás során nyilatkozattételi kötelezettsége van: ha az illetékmentességére vonatkozóan nyilatkozatot nem tett, az eljárási illeték megfizetésére kötelezni kell. 62. Pkf.III.20.184/2015.: Az általános szerződési feltételek között szereplő egyedileg meg nem tárgyalt alávetéses illetékességi kikötésre a Pp. 41. § (5) bekezdésében szereplő szabály visszaható hatállyal – 2009. június 30. napját megelőzően – nem alkalmazható, azt a módosítás hatályba lépése után indult eljárásokban kell alkalmazni. Ha viszont az általános szerződési feltételben szereplő egyedileg meg nem tárgyalt alávetéses illetékesség az anyagi jogi szabályok szerint tisztességtelen kikötés, a keresetlevelet – a magánszemély fogyasztók kérelme alapján – az általános illetékességgel rendelkező bírósághoz indokolt áttenni. 63. Pf.II.20.488/2015.: A kizárólagos illetékességi szabályok mellőzése olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését teszi indokolttá. A per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára azonban az első fokon eljárt, de illetékességgel nem rendelkező bíróságot a másodfokú bíróság nem utasíthatja, hanem – mivel erre az eljárás bármely szakaszában törvényi lehetőség nyílik – a keresetlevél (az ügy) áttételéről rendelkezik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. 64. Pkf.I.21.014/2015.: A kezesi szerződés járulékos jellege nem vonja maga után azt, hogy a hitelező és az egyenes adós között létrejött kölcsönszerződésben kikötött alávetéses illetékesség automatikusan és szükségképp kiterjedne a kezesre is. Ha azonban a készfizető kezességre vonatkozó megállapodás magában a kölcsönszerződésben szerepel, és az egyenes adós gazdasági társaság képviseletében eljáró magánszemélyek a kezesek, az alávetés hatálya a kezesekre is kiterjed. 65. Pkf.III.21.032/2015.: Ha az alapügy jogosultja és kötelezettje kerül szembe egymással a váltóperben, a felek között a váltóra vonatkozó – külön megállapodásban szereplő – választottbírósági kikötés alkalmazható. Ha azonban a váltóból származó igényt a váltó átruházása folytán az új váltóbirtokos érvényesíti a váltóadóssal vagy a váltókezessel szemben, a választottbírósági kikötés hatálya a váltó átforgatását követő váltóbirtokosra nem terjed ki, így a permegszüntetésnek helye nincs. 66. Gpkf.III.30.486/2015.: A felszámolást elrendelő magyar bíróság joghatósága nem állapítható meg, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet egy külföldi (romániai) székhelyű céggel szemben nem a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján érvényesít igényt. 67. Gf.II.30.358/2015.: I. Ha a felperes egy perben több jogát kívánja érvényesíteni, és ezért több kereseti kérelmet terjeszt elő, a keresetek tárgyi keresethalmazatot alkotnak, de – a látszólagos keresethalmazat kivételével – megőrzik egymáshoz viszonyított elkülönültségüket. A bíróságnak ezért a valódi halmazatban álló minden egyes kereseti kérelemről döntenie kell. A felperest ugyanakkor megilleti a rendelkezési jog a keresethalmazat egészét és egyes kereseti kérelmeket illetően külön-külön is, tetszése szerint dönthet arról, hogy valamennyi keresetétől eláll vagy csak egyesektől, illetve egyes kereseti kérelmeit leszállítsa. II. A kereset leszállítása azt jelenti, hogy a felperes az eredetileg megjelölt követelését mennyiségileg megváltoztatja, továbbra is érvényesíteni kívánja a kereseti kérelmében
11 meghatározott anyagi jogot, de erre a jogra alapítottan már kevesebbet kér, mint eredetileg. Ha viszont lemond arról, hogy a keresetében megjelölt anyagi jogi igényét az adott perben érvényesítse, a lemondást tartalmazó nyilatkozata a keresetétől való elállást jelenti. 68. Gpkf.II.30.146/2015.: A végrehajtás megszüntetésének és vissz-végrehajtás elrendelésének nincs helye, ha a Kúria a végrehajtás alapjául szolgáló jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, de a végrehajtandó követelésről érdemben nem dönt, hanem a korábban eljáró bíróságot – a hatályon kívül helyezés mellett – új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Ilyen esetben a végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtás felfüggesztésére van lehetőség. 69. Gpkf.III.30.524/2015.: A jogosulatlan áramvételezésből adódó kártérítési ügy – a speciális jogszabályi háttér miatt – olyan áramszolgáltatási, szakmai ismereteket igényelhet, amelyek kifejezetten közüzemi áramszolgáltató cégnél jogtanácsosi feladatot ellátó személy jogi képviselőkénti eljárását teszi indokolttá. A speciális jogi ismereteket igénylő ügyben más szervvel munkaviszonyban álló jogtanácsos eseti megbízás alapján eljárhat. 70. Gkif.III.30.005/2015.: Az eljárás elhúzódása miatti kifogásnak nem a mulasztás megállapítása a célja, hanem az, hogy a bíróságot a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére ösztönözze, alapos kifogás esetén a felső bíróság hívja fel az ügy érdemében eljáró bíróságot a szükséges intézkedések megtételére. Ha a mulasztásos helyzet megszűnt, a mulasztás megállapításának nincs helye, az egyéb kifogásokat, illetve a kifogásnak a korábbi késedelmet sérelmező részét el kell utasítani. 71. Pkf.I.20.812/2015.: A fellebbezési határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni akkor sem, ha a bírósághoz intézett, fellebbezést tartalmazó beadványt bizonyítottan legkésőbb a határidő utolsó napján nem ajánlott küldeményként, hanem egyszerű küldeményként adták postára.