SZEGEDI
ÍTÉLŐTÁBLA
POLGÁRI KOLLÉGIUM
TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK II.
VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL
2003. szeptember 1-től 2003. december 31-ig.
Belső használatra!
-2-
KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSOK 1/2003. (XI.6.) sz. Kollégiumi ajánlás: hatáskör a személyhez fűződő jogok megsértése miatt indult perekben 2/2003. (XI.6.) sz. Kollégiumi ajánlás: helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a megyei bíróság eljárásának jogkövetkezményei 3/2003. (XI.6.) sz. Kollégiumi ajánlás: az adóhatóságot a felszámolási eljárásban terhelő nyilvántartásba-vételi (regisztrációs) díjfizetési kötelezettség
ESETI DÖNTÉSEK TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS; SZERZŐI JOG; SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK SÉRELME (1-13. számú jogesetek) 1. Gf.I.30.351/2003.: A tisztességtelen piaci magatartásról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) csak a bíróság hatáskörébe tartozó eljárásokban teszi lehetővé kártérítés követelését. Ez nem jelenti azt, hogy a Tpvt. egyéb paragrafusaiba ütköző magatartások ki lennének zárva a károkozó magatartások köréből és az általuk okozott károkért ne lehetne kártérítési igényt érvényesíteni a polgári jog általános szabályai szerint. A kárigény érvényesítése ilyen esetben mégis annyiban speciális, hogy a károkozó magatartás jogellenességének a megítélése a Gazdasági Versenyhivatal eljárására tartozik: amennyiben a GVH az adott esetben megállapítja a jogsérelmet, az ugyanezen magatartással okozott kár az általános kártérítési szabályok szerint követelhető, ha azonban a versenyhivatali eljárásban ezt nem állapítják meg, akkor a magatartás jogszerű, és így jogellenességet kizáró ok áll fent. 2. Gf.II.30.427/2003.: Tisztességtelen piaci magatartást valósít meg, ha a fél által megjelentetett és terjesztett lap nevét a versenytárs – kihasználva, hogy a cég a hírlap nevét a kiadása után nem regisztráltatta, őt megelőzve – a saját nevére kéri hatósági nyilvántartásba venni, és ezáltal megakadályozza, hogy a fél a hírlapot ezen a néven a továbbiakban megjelentethesse. Az ún. jellegbitorlás azonban csak akkor valósulhat meg, ha a lapot a versenytárs a levédetett néven ténylegesen előállítja, forgalomba hozza, reklámozza, egyszóval a piacon megjelenteti. 3. Gf.II.30.271/2003.: Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül annak a nyilvánosságra még nem hozott adatnak a pályáztatás során történő közlése, hogy a pályázaton induló versenytárssal szemben felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, és ennek során – nem jogerősen, első fokon – a fizetésképtelenséget a bíróság megállapította. 4. Gf.II.30.262/2003.: Önmagában az a körülmény, hogy a piacon új versenytárs jelenik meg, a gazdasági élet szükségképpeni velejárója és tisztességtelen magatartást nem jelent. Ha azonban a piacon megjelenő új versenytárs olyan technológia alkalmazására tesz széles körben ajánlatot, amely tevékenységhez jogszabály által előírt belföldi vizsgálati eredmény, hatósági jóváhagyás szükséges, és ilyen engedéllyel az
-3ajánlattevő nem rendelkezik, az engedély nélkül piacra lépő vállalkozás tisztességtelen előnyhöz jut azokkal a versenytársakkal szemben, akik a jogszabályokat betartják, és engedéllyel már rendelkeznek. 5. Gf.II.30.266/2003.: A tervdokumentációban szereplő adatok és információk – így például a kábeltelevízió nyomvonal térképek és adatállomány – üzleti titok tárgyát képezhetik. A tisztességtelen piaci magatartás, az üzleti titok megsértése megállapításának azonban feltétele az ún. "termékazonosság" is, vagyis a versenytárs által felhasznált tervdokumentációs adatoknak, térképeknek az eredetivel megegyezőeknek kell lenniük. 6. Gf.II.30.261/2003.: Nem ütközik az üzleti tisztesség követelményébe a versenytárs részéről tett olyan szerződési ajánlat vagy felhívás, amely kedvezőbb üzleti feltételek kilátásba helyezésével kísérli meg elérni, hogy a dolgozó a munkaviszonyát mondja fel és az ajánlatot tevővel kössön munkaszerződést. A "munkaerőcsábítás" nem egyszerűen a munkahely megváltoztatására való rábírást jelenti, hanem esetleg egy komplett üzem átvételét, azt, hogy az érdekelt féltől távozó munkaerő a személyéhez kapcsolódó tevékenységi kört, üzletágat is a versenytárshoz juttatja. 7. Gf.II.30.270/2003.: A védjegy jogosultja nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja az áru vagy szolgáltatás eredetére vonatkozó jelzést. Amennyiben azonban a termék márkaneve, mint árujelző a védjegy jogosult árujelzőjével összetéveszthető, a földrajzi név – mint eredetmegjelölés – használatára az adott szóösszetételben a versenytárs nem jogosult, mivel az ellentétes az üzleti tisztesség követelményeivel. 8. Pf.II.20.023/2003.: Szerzői jogsértés esetén az a tudat, hogy a sérelmet szenvedett szerző igényesebb, néprajzkutatói munkásságának eredményeként megjelölt művét a sérelmet okozó másik fél részben szó szerint, részben elváltoztatva vette át művébe, ezáltal az ilyen jellegű művek piacát telítette, és ennek következtében a szerző reális haszonnal ismételten a művet kiadatni nem tudja, olyan traumát eredményezhet, amely miatt csökken a szerző életminősége. Ezek a körülmények megalapozhatják a szerző nem vagyoni kártérítés iránti igényét. 9. Pf.II.20.015/2003.: Kínai étteremben szolgáltatott kínai zene – külföldi művek magyarországi felhasználása – tekintetében a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha étteremben a nyilvánosság számára nyitva álló helyen zeneszolgáltatásra alkalmas technikai eszköz (pl. music center) kerül elhelyezésre, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek szerzői jogi védelemben részesülnek. A törvény megdönthető vélelmet állít fel, e vélelem megdöntése érdekében azonban a felhasználónak bizonyítania kell, hogy kizárólag a folklór körébe eső hagyományos kínai népzenét sugároz, ezért az a törvény értelmében nem részesül szerzői jogi védelemben. 10. Gf.II.30.418/2003.: Valamely termék angol nyelvű használati utasításának magyar nyelvű szövegfordítása nélkülözi az egyéni, eredeti jelleget, ezért a magyar nyelvű – egyébként kötelező – használati és kezelési útmutató szerzői műnek nem minősül és szerzői jogvédelemben nem részesül.
-411. Pf.II.20.107/2003.: Amennyiben a külföldi irodalmi mű magyar nyelvű fordítása a fordítói tevékenység színvonala folytán egyéni, eredeti jelleggel bír, a magyar nyelvű fordítás szerzői műnek minősül. A szerzői műnek minősülő magyar nyelvű fordítás szerzői jogvédelemben részesül a külföldi mű újabb, ismételt magyar nyelvű fordítása esetén is. 12. Pf.II.20.032/2003.: Önmagában az a tény, hogy a házastárs előzetes bejelentés nélkül, családtagjait megtévesztve elhagyja családját és mással élettársi kapcsolatot létesít, nem eredményezi a személyhez fűződő jogok megsértését. Amennyiben a házastárs eltűnése miatt a másik házastárssal szemben rendőri intézkedéseket foganatosítanak, annak van jelentősége, hogy a másik házastársat milyen kijelentései és magatartása keverték gyanúba. 13. Pf.II.20.134/2003.: A rendőrség közigazgatási jogkörben okoz kárt, ha tévesen olyan személyt vesz őrizetbe, akinek a körözött személytől való eltérése a névazonosság ellenére más adataiból – pl. a körözési bizonylaton szereplő lakcím eltérésből – kellő körültekintés mellett megállapítható. A személyhez fűződő jog megsértése miatt nem vagyoni kártérítés követelhető.
KÁRTÉRÍTÉS (14-29. számú jogesetek) 14. Pf.II.20.022/2003.: A fokozottan védett növény- és állatfajok védelme érdekében a külön törvény a természetvédelmi hatóságnak ad felhatalmazást arra, hogy a gazdálkodó szervezet egyébként jogszerűen végzett gazdasági tevékenységét vagy a jogszerű használatát korlátozza. A használati és gazdálkodási korlátozás azonban csak a Környezetvédelmi Miniszter rendeletében meghatározottak szerint és mértékben rendelhető el; miniszteri rendeleti szabályozás hiányában a korlátozásra irányuló hatósági jogkör nem gyakorolható. Közigazgatási jogkörben okoz kárt a természetvédelmi hatóság, ha az ágazati miniszter mulasztásos jogsértése következtében jogszabályi rendelkezés nélkül közjogi eszközökkel korlátozza a tulajdonos jogosítványait, lehetetleníti el gazdasági tevékenységét. Az okozott kár mértéke, megosztása körében figyelemmel kell lenni arra, hogy a természet védelméről szóló külön törvény általános, külön határozat nélkül is fennálló tilalmat fogalmaz meg a védett növény- és állatfajok védelmében. 15. Pf.II.20.068/2003.: A bírósági végrehajtó részéről az ingatlan végrehajtás körében, a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésének a törvényi feltételek ellenére történő nagyfokú elmulasztása olyan kirívó jogsértés, amely a felróhatóság megállapítását indokolttá teszi. Amennyiben a bírósági végrehajtó államigazgatási jogkörben okoz kárt, nem értékelhető a károsult terhére, hogy a mulasztással szemben – amelyről nem volt tudomása – nem élt jogorvoslattal. A végrehajtási eljárás folyamatában bármikor sor kerülhet jogellenes és felróható végrehajtási cselekményre vagy mulasztásra, a végrehajtást kérőt ezért kár a végrehajtási eljárás során is érheti.
-516. Pf.III.20.156/2003.: A végrehajtás a bírósági eljárás része, közhatalmi tevékenység. Az önálló bírósági végrehajtó eljárásával összefüggő kártérítési felelősség elbírálása során ezért a Ptk. 349. §-ában írt szabályokat kell alkalmazni, és a jogvita eldöntése a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. 17. Pf.II.20.203/2003.: I. Amennyiben a tulajdonos földingatlanai hullámtéren találhatók, a gazdálkodás kockázatát a tulajdonos viselni köteles. Árvízi fenyegetettség esetén a közigazgatási szerv indokolt intézkedései kártérítési felelősséggel nem járnak. Ha a szükséghelyzet feltételei fennállnak, a dolog igénybevétele, felhasználása, a károkozás nem jogellenes magatartás, a tulajdonos azonban kártalanításra igényt tarthat, ha pedig a szükséghelyzet megszüntetéséhez a szükséges mértéket az intézkedő túllépi, a jogos magatartás jogellenesbe fordulhat át, és a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy vagyoni károkozás miatt kártérítés követelhető. II. A jogalkotásra, mint az általános absztrakt magatartási szabályok létrehozására irányuló tevékenységre és a kapcsolódó felelősségre kizárólag a közjog szabályai vonatkoznak, amelyek nem adnak lehetőséget a jogalkotóval szembeni kártérítési felelősség érvényesítésére. A jogszabály hatálybalépésével esetleg bekövetkezett károsodás nem keletkeztet a jogalkotó és a károsult között kötelmi jogviszonyt, és ilyen értelmű jogszabályi rendelkezés hiányában a sérelmek jóvátételére a polgári jogi kárfelelősség szabályai nem alkalmazhatók. 18. Pf.II.20.078/2003.: Önmagában az a körülmény, hogy az önkormányzat anyagi helyzete nem teszi lehetővé a tulajdonos ingatlanához vezető dülő út megfelelő burkolását és karbantartását, az önkormányzat terhére közigazgatási jogkörben okozott, nem vagyoni kártérítés megállapítására – felróhatóság hiányában – nem ad lehetőséget. 19. Pf.II.20.166/2003.: A közigazgatási jogkörben elkövetett jogszabálysértés csak akkor alapozza meg a közigazgatási szerv felróhatóságát és kártérítési felelősségét, ha a jogszabálysértés kirívóan súlyos, és okozati összefüggésbe hozható a sérelmet szenvedett kárával. 20. Pf.II.20.153/2003.: Amennyiben a büntetőeljárás során lefoglalt dolog, gépkocsi tulajdonjogi helyzete a gépkocsi feloldásáról és kiadásáról szóló határozat meghozatalakor vitás és nem eldönthető, a gépkocsit annak kell kiadni, akitől azt lefoglalták. A gépkocsi tulajdonjogi helyzetének a későbbiekben ettől eltérő tisztázása közigazgatási jogkörben okozott kártérítési felelősséget nem alapoz meg. 21. Pf.III.20.139/2003.: A belvízkár elhárítása érdekében a veszélyeztetett ingatlanok (lakóházak és mezőgazdasági ingatlanok) megóvása céljából tett közigazgatási intézkedések – amennyiben azok a veszélyeztetett helyzethez képest indokolatlanul nagy kárt nem okoznak – kártérítési felelősséggel nem járnak. A szükséghelyzet elhárításához indokolt, a fenyegető veszély mértékével arányos intézkedések a károkozás jogellenességét kizárják, a közigazgatási szerv helytállásra semmilyen jogcímen nem köteles, a tulajdonos pedig – a szükséghelyzetre vonatkozó rendelkezések szerint – a szükséghelyzetbe került személyektől (az érintett ingatlantulajdonosoktól) igényelhet kártalanítást. 22. Pf.III.20.075/2003.: A labdarúgó mérkőzés során az elkövetett szabálytalanság révén elszenvedett sérülés – akkor is, ha a játékszabályok megsértése szándékosan történt – a játékkal együttjáró kockázati körön belül marad, és a károsult beleegyezése folytán kizárja a
-6károkozás jogellenességét. A felvállalt kockázat határain kívül esik és kártérítési felelősséggel jár, ha a játékos a sérülés okozásának célzatával fejt ki szándékos, a játékszabályokat durván sértő károkozó magatartást. 23. Pf.III.20.085/2003.: Amennyiben az ügyvéd mulasztása folytán elmarad a kölcsönszerződést biztosító jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése, az adós fizetésének elmaradása esetén a közös károkozásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, a megbízási szerződést megszegő ügyvéd és a kölcsöntartozását nem fizető adós felelőssége nem egyetemleges. A jogosult hitelezőnek a kölcsönszerződés teljesítése, a követelés behajtása iránt kell intézkednie, az ügyvédi mulasztás miatt a kártérítési felelősséget megalapozó közrehatás pedig csak akkor állapítható meg, ha a kölcsöntartozás a rendelkezésre álló jogi eszközökkel nem volt behajtható. Ezt megelőzően az ügyvéddel szembeni kártérítési igény idő előtti. 24. Pf.III.20.108/2003.: Az orvosnak a születési rendellenesség miatti kártérítési felelősség alóli mentesülése érdekében bizonyítania kell azt is, hogy elvégzett minden olyan vizsgálatot, amelynek eredményei alapján alappal dönthetett a relatív indikációk tekintetében a császármetszés elrendelésének szükségességéről, illetőleg annak elvetéséről. Felelős azokért a mulasztásokért, amelyek a megalapozott döntéshozatal (választás) feltételeit nem teremtették meg. 25. Pf.III.20.063/2003.: Az orvosnak a szülési rendellenesség miatti kártérítési felelősség alóli kimentése körében azt kell vizsgálni, hogy – a legnagyobb gondosság és körültekintés követelményének tanúsítása esetén – volt-e esély a magzat egészségkárosodásának elkerülésére, vagy annak mértéke csökkentésére. Az orvosi tevékenység felróható, ha a mulasztások folytán bekövetkező ismerethiány miatt eleve nem kerül olyan helyzetbe, hogy dönthessen a szülés legcélravezetőbb módjáról. 26. Pf.III.20.026/2003.: Az orvos diagnosztikai tévedése miatt kialakuló súlyos idegrendszeri, mozgásszervi zavar – kerekesszékhez kötött életmód – miatt a nem vagyoni kártérítés szempontjai. 27. Pf.III.20.110/2003.: A beteget tájékoztatni kell a műtét szükségességéről és arról, hogy milyen műtét elvégzése szükséges, továbbá a műtéttel általában együttjáró, valamint a műtét elmaradása esetén várható következményekről. A kórház kártérítési felelősséggel tartozik, ha a tárgyilagos, részletes, körültekintő és a valóságnak megfelelő tájékoztatást nem adja meg a betegnek. A betegnek ismernie kell mindazokat a körülményeket, amelyekből megállapíthatja, hogy milyen kockázatot vállal a műtéti hozzájárulás megadásával, vagy megtagadásával. Annak bizonyítására, hogy a tájékoztatás a szükséges mértékben megtörtént-e, a műtéthez való hozzájárulás aláírása önmagában nem alkalmas. A rendellenes műtéti beavatkozás folytán beálló bénulás miatt a nem vagyoni kártérítés szempontjai. 28. Pf.III.20.012/2003.: A műtéti beavatkozást követően kialakuló szövődmények – hasüregi vérzés és bélátfúródás miatt hashártyagyulladás – esetén sem áll fent az orvos kártérítési felelőssége, ha a gyógykezelés során a legnagyobb körültekintéssel és gondossággal jártak el.
-729. Pf.III.20.009/2003.: A közeli hozzátartozó halála miatti lelki fájdalom, gyászreakció – még akkor sem, ha az tartós és mély – nem eredményez olyan hátrányos helyzetet, személyt károsító tényt, amely nem vagyoni kártérítéssel kompenzálható. A nem vagyoni kártérítés egyik funkciója a kompenzáció, amely csak akkor töltheti be a célját, ha a jogellenes magatartás következtében keletkeznek olyan hátrányok, amelyek kiegyenlítése – elvileg egyenértékű lehetőség biztosítása révén – pénzbeli kártérítéssel megalapozható. Ezeknek a hátrányoknak nem kell szükségképpen elérni az élet, társadalmi életben való részvétel elnehezülésének mértékét; a hátránynak az a minimuma, amely a kompenzálható mértéket eléri, egyedi tényállás függvénye. A személyhez fűződő jog megsértése esetén a fél önmagában a jogsértésre alapítottan nem vagyoni kártérítésre nem tarthat igényt.
SZERZŐDÉSEK JOGA (30-52. számú jogesetek) 30. Pf.I.20.069/2003.: A keretbiztosítéki jelzálogjog törvényi feltétele, hogy a felek között előre meghatározott jogviszonyból származó követelésekre vonatkozzon, és a keretbiztosítéki jelzálogjog konstitutív hatályú bejegyzése a törvény által előírt tartalommal, követelmények szerint az ingatlan-nyilvántartásba megtörténjen. 31. Gf.I.30.165/2003.: Amennyiben a bank vezetője az adóssal összejátszik a kölcsönszerződés megkötése során, a kölcsönhöz az adós a területi igazgató tevőleges közreműködésével, annak – bűncselekményt is megvalósító – megvesztegetése révén jut hozzá, egyik fél sem a társadalmilag elvárható, az üzleti tisztesség szabályaival összeegyeztethető módon jár el, ezért a megkötött kölcsönszerződés nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik, semmis. A kölcsönszerződés semmissége kihat a biztosítékokra vonatkozó szerződésekre is, így azok is érvénytelenek. Az érvénytelenség érvényesül az üzleti tisztesség védelmében, a tisztességtelen piaci magatartásokkal szemben, amelyek ugyan jogszabályba ütköző szerződést nem jelentenek, de nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző jellegük miatt eredményezhetik a szerződés semmisségét. A jó erkölcs tartalmát a jogszabály nem határozhatja meg, ebben az esetben ugyanis a szerződés jogszabályba ütköző volta miatt minősülne érvénytelennek; a törvényi rendelkezés folytán azonban téves az a felfogás, amely szerint mindazt szabadon lehet megtenni, amit jogszabály kifejezetten nem tilt, vagyis "etikátlan, de jogszerű" lehet a magatartás. 32. Gf.I.30.409/2003.: I. Az önkormányzat által saját beruházásban létesített gázközmű vagyon értékesítése során az adásvételi szerződésre – a vételár tekintetében sem – nem vonatkoznak az állam és az önkormányzatok egymás közti elszámolását rendező jogszabályi rendelkezések (így a 2001. évi LVI. törvény). II. A szerződés uzsorás jellegének megállapításához objektív és szubjektív feltételek együttes megléte szükséges. Az uzsorás szerződés objektív feltétele, hogy a szerződés megkötésekor a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnő aránytalanság áll fenn, szubjektív feltétele, hogy egyfelől a sérelmet szenvedett fél gazdasági helyzete hátrányos legyen, másfelől pedig, hogy az ellenérdekű fél a másik fél helyzetének kellő
-8mélységű ismeretében, ennek kihasználásával tudatos, rosszhiszemű, csalárd magatartással jusson kirívóan aránytalan előnyhöz. III. Gázközmű vagyon értékesítése esetén nem a bekerülési költségnek, és nem a vevő szempontjából kalkulált üzleti értéknek van jelentősége a szolgáltatás arányos ellenértékének meghatározása során. Piaci (forgalmi) érték hiányában az ügyletkötés összes körülményét kell értékelni. Ebben a körben az eladott vagyontárgy speciális, különleges rendeltetésének is jelentősége lehet: a gázközmű rendszer akkor is a helyi lakossági igényeket szolgálja ki, és a lakosok életszínvonalát emeli, ha az adásvétel folytán a tulajdonos személye megváltozik. IV. A perben eljáró jogtanácsos részére az ügyvéddel azonos összegű munkadíj állapítható meg. A munkadíj összegének meghatározása során fogalmilag kizárt a külön rendelet szabályainak alkalmazása, mivel a jogtanácsos nem megbízási szerződés, hanem munkaviszony, vagy tagsági viszony alapján látja el a fél képviseletét. 33. Gf.I.30.279/2003.: A szerződést kötő gazdasági társaságban a társasági részesedés önmagában nem alapozza meg a társaság által megkötött szerződés semmisségére történő hivatkozáshoz szükséges jogi érdekeltséget. A perindítási jogot is megalapozó jogi érdekeltség megállapítható azonban, ha az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság köt adásvételi szerződést olyan gázvezeték-rendszerre nézve, amely az önkormányzat pénzügyi eszközeiből valósult meg azzal a rendeltetéssel, hogy üzemeltetése az önkormányzat közigazgatási területén élő polgárok közösségének érdekét szolgálja. 34. Pf.III.20.066/2003.: Az a törvényi rendelkezés, amelynek értelmében a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat, nem jelenti egyúttal azt is, hogy akárki a szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében, semmisségre történő hivatkozással pert indíthasson. A szerződést kötő gazdasági társaságban a tagsági jogviszony az adásvételi szerződéssel összefüggésben közvetlen jogi érdekeltséget, jogviszonyt nem jelent, a "közvetett" érdekeltség – a társaságbeli tulajdonosi jogviszony – a perindítást nem alapozza meg. 35. Gf.II.30.246/2003.: Amennyiben az önkormányzatok közgyűlése kölcsönösen olyan tartalmú határozatokat hoz meg, amelyekben ingatlanok – tűzoltó laktanya, illetve múzeum épület – egymás javára történő átengedéséről rendelkezik, a csereszerződés létrejön, és az így létrejött szerződés megfelel a Legfelsőbb Bíróság XXV. számú PED-ben foglalt alaki követelményeknek is. 36. Gf.I.30.364/2003.: A szerződés fedezet-elvonó jellege és a jogosulttal szembeni relatív hatálytalansága elbírálásának előkérdése, hogy a jogosultnak ténylegesen fennáll-e a kötelezettel szemben megítélhető követelése, erre nézve eredményes keresetet előterjesztett-e. A kötelezett vagyonát ténylegesen elvonó – érvénytelen vagy hatálytalan – szerződéseknek a jogosult szempontjából nincs jogi relevanciája, ha nem bizonyítja, hogy létezik a kötelezettel szemben olyan alapos követelése, amelynek a behajtási fedezetét az érvénytelen vagy hatálytalan ügyletekkel elvonhatták. 37. Gf.II.30.343/2003.: A helyi önkormányzatoknak az átalakuló állami vállalatok vagyonából jogszabály erejénél fogva járó részesedése ügyében a törvény létesít kötelmi jogi jogviszonyt, ezért a kötelmi jog szabályai irányadók. Amennyiben az ÁPV Rt. a részesedés mértékének számítása és kifizetése során túlfizetésbe kerül, a túlfizetett összeget a
-9jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti vissza azzal, hogy a pénzösszegnek a "saját érdekkörben" való felhasználása során az önkormányzat törvényi kötelezettségből fakadó gazdálkodására is figyelemmel kell lenni. 38. Gf.I.30.282/2003.: Amennyiben a szállítási szerződés kötelezettje női csizmák külföldi értékesítésére vállal kötelezettséget, a női csizmák legyártásához szükséges bőrök leszállítója a kötelezett közreműködőjének minősül. A bőrök hibás teljesítése miatt a kötelezett a jogosulttal szembeni helytállásból adódó kárigényét csak akkor háríthatja át közreműködőjére, ha a leszállított bőrök minőség-megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének megfelelően eleget tett; amennyiben a minőség-megvizsgálási kötelezettségét nyilvánvalóan és súlyosan elmulasztja, az áthárítási igény törvényi feltételei hiányoznak. Az áthárítási igény elvesztése nem érinti a bőrök megrendelőjének a saját kára miatti kártérítési igényét. A hibás teljesítéssel okozott piacvesztés – az ún. goodwill csökkenése – anyagi hátrány, vagyis vagyoni kár, amely – ha összegszerűsége pontosan nem munkálható ki – általános kártérítés címén ítélhető meg. 39. Gf.III.30.290/2003.: Használt mezőgazdasági haszongépjármű – cukorrépa betakarítógép – esetében a vevőnek számítania kell arra, hogy a gépen a természetes elhasználódásból származó hibák lehetnek. Mindazon – köznapi értelemben vett – "hibák" tehát, amelyek a használtság következményei, a vevő terhére esnek. A hibás teljesítés jogi értelemben csak akkor állapítható meg, ha a hiba független a használtságtól, illetőleg az elhasználódás számítható mértékét jelentősen túllépi. Kellékszavatosság esetén a hibás teljesítésre vonatkozó jogosultat terheli a szakértői bizonyítás arra nézve, hogy a szolgáltatott használt gép hibajelenségei nem a természetes használtságból eredtek, illetőleg, hogy az elhasználódás számítható mértékét jelentősen túllépték, és ezek már a teljesítéskor is megvoltak a dologban. 40. Gf.I.30.350/2003.: A felek jogviszonyában irányadó Bécsi Vételi Egyezmény is feljogosítja a megrendelőt a szerződéstől való elállásra, vagy annak felmondására, a megrendelő azonban ebben az esetben köteles a szállító kárát megtéríteni (Egyezmény 76. Cikk (1), (2) bekezdések, 74. és 75. Cikk). Amennyiben a szállító a megrendelő elállása esetén a követelésének jogcímét tévesen vételárban, és nem kártalanításban jelöli meg, a jogcím téves megjelölése nem eredményezheti a jogszerű követelés eljárásjogi okokból történő elutasítását. A bírói gyakorlat szerint a kereseti kérelemhez kötöttség nem jelenti egyúttal a jogcímhez kötöttséget is. 41. Gf.I.30.367/2003.: I. Az a tény, hogy a megrendelő az általa vállalt határidőn belül az építési engedélyes terveket és a munkaterületet nem adja át, objektív szerződésszegést jelent, mert elmulasztotta azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon. A munkaterület átadásának késedelme, az engedélyes tervek szolgáltatásának elmulasztása az építtetővel szemben a közbenső intézkedés elmulasztásának jogkövetkezményeit vonja maga után. Az objektív szerződésszegés – az építési engedély kiadásának késedelme – felróhatósága alól a megrendelő magát kimentheti, és ez esetben kártérítési felelősséggel nem tartozik. II. Amennyiben azonban a vállalkozási szerződés a közbenső intézkedés elmulasztása miatt, fel nem róható okból meghiúsul, úgy kell tekinteni, hogy az objektív okból lehetetlenné vált szerződés meghiúsulásának oka a megrendelő
- 10 érdekkörében merült fel. Ilyenkor a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett, vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna. 42. Gf.I.30.253/2003.: Építési vállalkozási szerződés esetén a jelentéktelen, kisebb hibák együttes előfordulása vagy azok javítása miatt a megrendelő az átvételt akkor tagadhatja meg, ha azok megakadályozzák (ellehetetlenítik) a rendeltetésszerű használatot. Az építkezés befejezése után végzett javítások természetes velejárója, hogy kényelmetlenséget, a használatban fennakadást okoznak, a teljesítés időpontját illetően azonban csak az olyan hibáknak, hiányoknak van jelentősége, melyek a létesítmény rendeltetésszerű használatát olymértékben akadályozzák, hogy ezzel az intézmény működését lehetetlenné teszik. Nincs akadálya, hogy a felek – a Ptk. diszpozitív rendelkezésétől eltérve – az építési vállalkozási szerződésben mindenféle hibától és hiánytól mentes átadásban állapodjanak meg. Az ilyen, a vállalkozóra jelentős többlet kockázattal járó kikötést – pl. a magas kötbérteher miatt – azonban kifejezetten és félreérthetetlenül kell megszövegezni a szerződésben. 43. Gf.III.30.250/2003.: Az átalányáron kötött vállalkozási szerződés jellegzetessége, hogy a vállalkozó az esetleg felmerülő többletmunkák kockázatát magára vállalja, így a többletmunkák ellenértékére utóbb sem tarthat igényt. Az átalányáron felül csak a pótmunkák ellenértéke követelhető; pótmunkák az olyan utóbb megrendelt munkák, amelyek szerződésmódosítást eredményeznek a vállalkozói díj tekintetében. A szerződésben kikötött átalányártól eltérésnek egyebekben csak a szerződés eredményes megtámadása vagy semmissége esetén nyílik lehetőség. Nem eredményezi a szerződés érvénytelenségét, ha a kivitelező cég rossz pénzügyi helyzete, csődhelyzete miatt köti meg adott tartalommal a szerződést. 44. Gf.:I.30.251/2003.: Amennyiben a kivitelezés során az eltérő, illetve helyettesítő munkák – legalábbis részben – az eredeti szerződéses munkákhoz képest nem egészükben minősülnek pótmunkának, és emiatt a kivitelező által végzett pótmunkák mennyisége, ellenértéke – a lefolytatott szakértői bizonyítás ellenére is – részben bizonytalan, nem lehet figyelmen kívül hagyni a feleknek a szerződés teljesítését követően röviddel, a pótmunka mennyisége és ellenértéke körében tett jognyilatkozatait, az ekkor általuk készített elszámolásokat, kimutatásokat. A gazdasági kényszer önmagában nem jogi kategória, nem érvénytelenségi ok, és ezért nem eredményezi a szerződés érvénytelenségét. 45. Gf.I.30.268/2003.: I. A közreműködőért való felelősség (Ptk. 315. §) lényegi vonása, hogy a kötelezett nem csak annak a magatartásáért felelős, akit az adott szerződés keretei között, a szerződés teljesítése érdekében vesz igénybe, hanem a vele külön szerződéses jogviszonyban álló kötelezett magatartásáért, de ezen túl a vele közvetlen szerződéses jogviszonyban nem álló, a szerződési láncolat további, távolabbi pozícióiban levő kötelezettek magatartásáért is a szerződéses jogosult irányában. A szerződés megszegése, így a szerződés meghiúsulása esetén a kötelezett a jogosult irányában nem mentesül önmagában a saját felróhatósága hiányának bizonyításával, hanem csak akkor, ha valamennyi közreműködőjét a szerződésszegés felróhatósága alól kimenti.
- 11 II. Fedezeti jellegű a beszerzés, ha a megrendelő a megkötött, de meghiúsult szerződés alapján a részére nem teljesített, hiányzó, kiesett – árumennyiséget pótolja a beszerzéssel, továbbá fedezeti jellegű ügylet az is, amikor a már meglévő árukészlet egy részét kényszerül felhasználni arra, hogy a szerződéses partnerei, illetve saját termelési, gazdasági szükségletei ebből kielégítést nyerjenek. A megrendelő a józan gazdasági megfontolás szerinti, ésszerű időn belül megkötött fedezeti ügylet ára és az eredeti szerződéses ár közötti különbözet, mint kár megtérítésére tarthat igényt. Ha pedig az árunak piaci ára van, kártérítésként a szerződésben meghatározott ár és az elállás (felmondás) időpontjában fennállott piaci ár közötti különbözetet akkor is igényelheti, amennyiben ilyen fedezeti vásárlásra nem került sor. 46. Gf.I.30.289/2003.: A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés esetén a bizományos – megbízójával szemben – felelős a vele szerződő fél fizetési kötelezettségének teljesítéséért is (del credere felelősség). Olyan értelmezés nem adható e rendelkezésnek, hogy a bizományos csak a hozzá befolyt vételárat köteles a megbízójának átutalni, mert a bizományosi viszony és felelősség az egyszerű megbízásnál szigorúbb. A hatályos tárgyi jog nem tesz különbséget a "külkereskedelmi bizomány" és a Ptk-ban szabályozott bizományi szerződés között. 47. Gf.III.30.276/2003.: Az áramszolgáltatásra irányuló közüzemi szerződésre vonatkozó rendelet az árak alkalmazási feltételeit illetően klaudikáló kogens rendelkezést tartalmaz, azaz a legmagasabb ártól lefelé helye van eltérésnek. Az egyedi közüzemi szerződésben nem érintett áralkalmazási feltételek és árak tekintetében azonban a rendelet előírásait alkalmazni kell, vagyis a rendeletben foglalt árszabás az egyedi közüzemi szerződés részévé válik. Ezért amennyiben a fogyasztó vízügyi igazgatóság az egyedi közüzemi szerződés megkötése során – saját felróható mulasztása következtében – nem él az őt megillető kedvezménnyel, a jogszabályi rendelkezés folytán az ún. alapdíjat is fizetnie kell. 48. Gf.II.30.348/2003.: Amennyiben a gázszolgáltató bérleti szerződés alapján üzemelteti a gázelosztó rendszert, a bérleti jogviszonynak felmondás folytán történt megszűnése után a bérlő a gázelosztó rendszert – a Ptk. rendelkezéseitől eltérően – a bérbeadónak nem adhatja vissza, hanem a gázszolgáltatásról szóló külön törvény rendelkezései szerint ellátási kötelezettségének körében mindaddig köteles a gázszolgáltatásra, míg az engedélyét vissza nem vonják. A bérleti jogviszony megszűnését követően ezért a törvény létesít a felek között kötelmi jogviszonyt, amelynél fogva kizárt a megbízás nélküli ügyvitel, vagy a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatósága. A törvény alapján keletkező, "kvázi bérleti jogviszony" időtartama alatt a gázelosztó vezeték használata miatt a használónak díjfizetési kötelezettsége keletkezik. 49. Gf.I.30.293/2003.: Amennyiben a fuvarozási szerződés során a petrezselyemgyökér rakomány károsodásának az az oka, hogy a fuvareszköz felborul és a szállítmány súlyosan megsérül, a fuvarozás során keletkezett kár nem a küldemény belső természeti tulajdonságának következménye, hanem olyan nyilvánvaló fuvar rendellenesség, amelyért a fuvarozó kártérítési felelősséggel tartozik. A fuvarozó a fokozott felelőssége alapján a teljes kár megtérítésére csak annyiban nem köteles, amilyen mértékben a károsult a kárenyhítési kötelezettségének felróhatóan nem tett eleget.
- 12 A nemzetközi fuvarozási szerződések körében a kártérítés után fizetendő kamat mértéke a CMR rendelkezése folytán évi 5 %. 50. Gf.III.30.274/2003.: A felek a fuvarozási tevékenység hosszútávú ellátása céljából olyan keretszerződést köthetnek, amely több, különös részi nevesített szerződéstipusból (pl. fuvarozás, bérlet, megbízás, stb.) tevődik össze. A felek között a díj és költségelszámolásra ilyenkor a szerződés kikötései az irányadóak. A jogalap nélküli gazdagodás tényállása szubszidiárius; miután a felek között vegyes szerződés áll fenn, a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazása nem kerülhet szóba. 51. Gf.I.30.256/2003.: A nemzetközi fuvarozási szerződésről szóló egyezmény (CMR) rendelkezései szerint a fuvarozáson alapuló igények egy év alatt évülnek el, az elévülési idő "szüneteltetésére" (nyugvására), illetve megszakítására az ügyben eljáró bíróság joga érvényes. Az írásbeli felhíváshoz fűződő jogkövetkezményeknek a beállta szempontjából a kézbesítést – az ellenkező bizonyításáig – az írásbeli nyilatkozat postára adásától számított 2. munkanapon megtörténtnek kell tekinteni. 52. Gf.III.30.649/2003.: I. A közraktári szerződés alapján a letétbe vett áruról kiállított értékpapír – a közraktári jegy – átruházására (forgatására) a váltójogi szabályok az irányadóak. A közraktári jegy átruházása után az alapügyletből eredő kifogások – amelyek az alapügylet résztvevőinek személyes viszonyán alapulnak – nem érvényesíthetőek. Az első forgatás előtt az alapügylet résztvevői azokat a kifogásokat érvényesíthetik, amelyek hosszabb bizonyítás felvétele nélkül eldönthetőek, és amelyek az alapügylet alapvető jogi létével kapcsolatosak (pl. az alapügylet nem jött létre, érvénytelen, megdőlt, vagy megszűnt). II. Amennyiben az eladó az adásvételi szerződés létrejötte, a tulajdonjog átruházás feltételéül szabja, hogy a vevő az adásvétel tárgyát képező bormennyiséget közraktárban helyezze el, perindítási jogosultsággal rendelkezik arra nézve, hogy a közraktári szerződés nem jött létre, illetve érvénytelen. Ilyenkor – a közraktári jegy átruházása hiányában – az alapügylet résztvevői között a közraktári szerződés létrejötte, illetve érvényessége vizsgálható. III. Amennyiben a felek a közraktári szerződésről szóló törvény kogens rendelkezése ellenére nem határozzák meg a letett áru kezelésének, továbbá az áru biztosításának a módját, akkor a lényeges tartalmi elemekben való megállapodás hiányában a közraktári szerződés nem jön létre.
FELSZÁMOLÁSI JOG (53-67. számú jogesetek) 53. Gf.I.30.169/2003.: I. A csőd- és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. § (1) bekezdésében biztosított szerződés megtámadási jog anyagi jogi jogintézmény, a 90 napos keresetindítási határidő ezért anyagi jogi határidő, számítása tekintetében a Ptké. 3. és 4. §-ai az irányadóak. Az anyagi jogi határidő vagy elévülési, vagy jogvesztő határidő; jogvesztő akkor, ha ezt a jogszabály kifejezetten kimondja, vagy egyéb rendelkezéseiből egyértelműen következik. A Cstv. 40. § (1) bekezdése szerinti megtámadási határidő elévülési természetű, elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs, azonban alkalmazni kell az elévülés nyugvására (félbeszakadására) vonatkozó szabályokat.
- 13 A keresetindításra nyitva álló elévülési határidő elmulasztása esetében a bíróság az elévülést hivatalból nem észlelheti, és az ügy érdemében ítélettel kell határozni. II. A Cstv. 40. § (1) bekezdés b) pontban írt megtámadási ok objektív, megdönthetetlen törvényi vélelmet állít fel: a felek jó- vagy rosszhiszeműségétől függetlenül a feltűnően aránytalan juttatás a felszámolás alá kerülő adós esetében vagyonkimentést (fedezetelvonást) vélelmez, emiatt az ilyen ügylet érvénytelen. A c) pont szerinti megtámadási ok ettől abban különbözik, hogy kifejezetten a hitelezők kijátszását célozza, tehát szubjektív-felelősségi, csalárdságot feltételező (turpis) jogi helyzetről van szó. III. A Cstv. 40. § (1) bekezdés szerinti eredményes megtámadás nem relatív hatálytalanságot, hanem érvénytelenséget eredményez. A relatív hatálytalan szerződés az arra hivatkozó jogosulttal szemben hatálytalan, és az a jogkövetkezménye, hogy a jogosult az egyébként érvényesen szerző külső harmadik fél tulajdonába került vagyontárgyakból hajthatja be követelését, aki ezt tűrni köteles. A relatív hatálytalanságnak nem jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása, az elvont fedezet visszaszolgáltatását nem teszi lehetővé, a relatív hatálytalanság ilyen jogkövetkezményeit sem a tárgyi jog (a Ptk., a külön szabályozást adó Cstv. vagy más jogszabály), sem pedig az elmélet nem ismeri. A szerződés eredményes megtámadásának szándékolt kihatása az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával érhető el. IV. A "perbizomány" a magyar eljárási jogban általában nem ismert, a külön törvény – a Cstv. 40. § - kivételes rendelkezésként mégis arra jogosítja fel a felszámolót, hogy felperesként a saját nevében, de mást (az adóst, illetve végső soron a hitelezőket) megillető követelést érvényesíthessen. A különös anyagi jogi igényérvényesítéshez igazodnak a speciális eljárási alanyi pozíciók, és teszik lehetővé az alperesek között az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását. 54. Gf.I.30.105/2003.: Amennyiben az adós az őt megillető vételár követelésről általa is tudottan nem létező részvények átruházása fejében lemond, a részvényvásárlás színlelt, ezért semmis ügylet, a követelést elengedő jognyilatkozat pedig alkalmas arra, hogy az adós vagyonát – a követelés elengedése miatt – a hitelezők kijátszása folytán csökkentse (Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pont). Az érvénytelen elengedő jognyilatkozat jogkövetkezménye az, hogy az eredeti vételártartozás feléled, és a hiányzó összeget a kötelezettnek az adós részére meg kell fizetnie. 55. Gf.I.30.128/2003.: Amennyiben az adós valótlan tartalmú okiratokkal, ténylegesen létre nem jött adásvételi szerződésekkel kívánja a hitelezői követelések fedezetét elvonni, a színlelt szerződések a Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja alapján jogszerűen támadhatók meg. Az eredményes megtámadás nem relatív hatálytalanságot, hanem érvénytelenséget eredményez. 56. Gf.I.30.277/2003.: Önmagában az a körülmény, hogy az adós a felszámolást megelőző egy éven belül a tartozása biztosítékául vételi jogot engedett, nem eredményezi a megállapodás érvénytelenségét. A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pont szerinti megtámadás nem azt jelenti, hogy az adós minden felszámolás előtt egy évvel megkötött és teljesített szerződése – megtámadása esetén – érvénytelen, és az eredeti állapot helyreállítása valamennyi ügylet esetében indokolt lenne. A szerződéskötéskori helyzetet alapul véve kell megállapítani, hogy az adós az üzleti gazdasági életben megszokott, ésszerűen vállalt biztosítéki célú vételi jogot engedett, vagy pedig
- 14 nyilvánvaló módon a hitelezői követelések kötelező sorrendi szabályainak a kijátszására irányuló ügyletet kötött. 57. Gf.I.30.365/2003.: A bírósági végrehajtás során nem az adós köt szerződést az árverési vevővel, hanem a jogszerzés egy olyan önálló, nem szerződésen alapuló jogcímen – az árverésen – alapszik, amelyet a végrehajtó lebonyolít, eljárási szabályait pedig a törvény rendezi. Amennyiben az ingó vagy ingatlan értékesítésére a Vht. felhatalmazása alapján nem árverésen, hanem azon kívül kerül sor, a vagyontárgyat maga a végrehajtó adja el, de árverési vétel hatályával. Mindebből következik, hogy a Vht. árverésre, az adós vagyonának értékesítésére vonatkozó szabályai sérelme esetén – mivel a jogszerzés nem szerződésen, hanem más, önálló jogcímen, az árverésen alapul – a szerződésre vonatkozó szabályok, így a jogszabályba ütköző szerződés semmisségére, vagy a szerződés feltűnő értékaránytalanságára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, hanem a Vht. jogorvoslatra vonatkozó szabályai az irányadóak. Az adósnak a végrehajtási eljárásban az árverésen kívül, de árverési vétel hatályával történő értékesítéshez tett nyilatkozata nem minősül olyan "egyéb jognyilatkozatnak", amely a Cstv. 40. § alapján megtámadható lenne. 58. Gf.III.30.102/2003.: Amennyiben a felszámoló az adós vagyonának az értékesítése során a Cstv. rendelkezéseinek megsértésével jár el, a hitelező az ilyen jogszabályba ütköző szerződés érvénytelensége iránt – a Ptk. általános szabályaitól eltérően – csak a Cstv. 49. § (5) bekezdése szerinti, az értékesítéstől számított 30 nap jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő megtámadási keresetet. A keresetindítási, megtámadási határidő letelte akkor is jogvesztést eredményez, ha a sérelemről a hitelező csak később szerzett tudomást. 59. Pf.I.20.035/2003.: Ha a felszámoló az adós vagyontárgyainak értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult az értékesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidő alatt terjeszthet elő keresetet. A keresetindításra nyitva álló, anyagi jogi jogvesztő határidő elmulasztása esetén a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül kell elutasítani, az eljárás későbbi szakaszában pedig a pert megszüntetni. 60. Fpkf.I.30.002/2003.: A vagyont terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog a közjegyzői kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzéssel érvényesen létrejön, és az ezt követően megindult felszámolási eljárásban a zálogjoggal biztosított követelést a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába kell sorolni akkor is, ha a jogosult a felszámolás kezdő időpontjáig átalakító (rögzítő) nyilatkozatot nem tett. Az ún. "lebegő" zálogjog egyenértékű a többi zálogjogfajtával, ezért a lebegő zálogjoggal biztosított követelés is éppúgy privilegizált, mint a többi zálogjogfajtával biztosított követelés. A lebegő zálogjog érvényesítése érdekében – a Ptk. újabb zálogjogi szabályai értelmében – nem szükséges ún. rögzítő nyilatkozat, a végrehajtás ennek hiányában az adós egész vagyonára vezethető, a felszámolás pedig – mint totális végrehajtás – ugyancsak az adós teljes vagyonát érinti. A lebegő zálogjog tárgyi körébe tartozó bármely, nem nevesített vagyontárgy értékesítése során annak értéke erejéig a hitelező követelése privilegizált, biztosított. 61. Pf.I.20.124/2003.: I. Betéti társaság felszámolása esetén a mögöttesen felelős személy a vele szembeni perben a társaság által ki nem egyenlített tartozás jogalapját és
- 15 összegszerűségét vitathatja akkor is, ha a hitelezői követelést a felszámoló a felszámolási eljárás során kifejezetten elismerte. II. Az adóhatóság – külön jogszabály rendelkezése folytán – jogosult a felszámolási eljárásban az adó és TB követelések tekintetében a Magyar Követeléskezelő Rt-t engedményesként megjelölni. Az engedményezés azonban nem terjed ki az adós behajthatatlan adótartozásaiért mögöttesen helytállni tartozó más személlyel szembeni – a közigazgatási jogviszony alanyainak különbözősége folytán önálló – követelésre is. III. Ha a gazdasági társaság az esedékes adót nem fizette meg és ezt tőle nem lehet behajtani, az adó befizetésére határozattal kötelezhető a gazdasági társaság adótartozásáért – a rá vonatkozó szabályok szerint – helytállni köteles tag. A gazdasági társaság tagjának mögöttes felelősségét illetően adótartozás esetén közigazgatási jogviszony jön létre az adóhatóság és a bt. beltagja között, a beltaggal szemben marasztaló ítéletet ezért a perbíróság nem hozhat, hanem a beltagot az adóhatóságnak az adó megfizetésére határozattal kell kötelezni. 62. Pf.II.20.001/2003.: A betéti társasággal szemben megállapított, a felszámolási eljárásban visszaigazolt és az adóhatóság által a Magyar Követeléskezelő Rt-re engedményezett adótartozás nem szolgál alapul a betéti társaság beltagjának mögöttes felelősségére alapított kereset jogalapjának és összegszerűségének eredményességéhez. A betéti társaság beltagjának mögöttes felelősségére alapítva a helytállni köteles tagot az adó megfizetésére az adóhatóságnak határozattal kell kötelezni, vele szemben marasztaló ítélet nem hozható. 63. Gpkf.II.30.302/2003.: Amennyiben a jogosult a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkezett be, és a felszámolás nem az adós megszüntetésével (törlésével) zárul, hanem a felszámolási eljárás egyezség létrejöttével fejeződik be, a követelés az adóssal szemben az eljárás befejezését követően nem érvényesíthető. Amennyiben a jogosult követelését a mögöttesen felelős tagokkal szemben érvényesíti – akár úgy, hogy végrehajtási eljárást ezt követően kezdeményez –, a mögöttesen felelős tagok helytállása az adós helytállásához igazodik. Mivel az adóssal szemben a be nem jelentkezett hitelező az egyezségkötés után a követelését bírói úton nem érvényesítheti, az naturális kötelemmé válik, ezért a mögöttesen felelős tagok helytállási kötelezettsége alapján sem lehet fellépni bírói úton. A követelés sem az adóssal, sem pedig a mögöttesen felelős tagokkal szemben nem érvényesíthető, végrehajtás sem kezdeményezhető. 64. Fpkf.I.30.584/2003.: A jogerős és végrehajtható hatósági határozaton alapuló vagyoni követelés esetén az adóhatóságnak – az adózás rendjéről szóló külön törvényre figyelemmel – nem elegendő megkísérelnie az azonnali beszedési megbízást, hanem adóigazgatási eljárás keretében a saját követelése behajtása iránt végrehajtási eljárást kell indítania. Amennyiben az adóhatóság igazolja, hogy a végrehajtás eredményessége érdekében minden szükséges intézkedést megtett, a végrehajtás rendkívüli nehézségekkel, aránytalan időráfordítással lenne csak folytatható, és a további végrehajtási eljárás lefolytatásától megfelelő vagyoni fedezet hiányában eredmény nem várható, az adós fizetésképtelensége a végrehajtás eredménytelenségére hivatkozással megállapítható. 65. Fpkf.I.30.621/2003.: Amennyiben az adóhatóság hitelezői követelését a felszámoló az Alkotmánybíróság 33/2003. (VI.19.) AB számú határozatának meghozataláig már nyilvántartásba vette,
- 16 a követelést visszaigazolta, ez a hitelező számára olyan "szerzett jog", amely a jogviszonyt véglegesen lezárja, az folyamatban levő ügynek nem tekinthető, és arra a regisztrációs díj befizetési kötelezettség nem terjed ki. Amennyiben azonban az adóhatóság bejelentett hitelezői követelését a felszámoló bármilyen okból vitatottá minősítette, a jogviszony lezártnak akkor tekinthető, ha a vitatott követelés tárgyában 2003. június 19. napjáig jogerős bírói döntés született. Ellenkező esetben az folyamatban levő ügynek minősül, és a megsemmisített törvényszöveg miatt az adóhatóság hitelezői követelése regisztrációs díj befizetési kötelezettség alá esik. 66. Fpkf.I.30.005/2003.: A felszámolási eljárás elrendelését követően a felszámoló is csak a Munka Törvénykönyvében előírt minősített – súlyosan vétkes, egyúttal lényeges és jelentős mértékű – kötelezettségszegés esetén gyakorolhatja a munkaviszony rendkívüli felmondásának jogát. A fegyverviselési engedéllyel rendelkező, vagyonőri munkakörben foglalkoztatott dolgozó vonatkozásában, aki a teljes munkaidejében korábban korlátozás nélkül viselhette az adós tulajdonában álló lőfegyvert, legfeljebb enyhe gondatlanságként lehet értékelni, hogy egy kevésbé jelentős, lényegében veszélytelen, de a munkáltató érdekében kifejtett tevékenysége során viseli – egyébként indokolatlanul – a fegyverét. 67. Fpkf.I.30.174/2003.: A felszámoláshoz kapcsolódóan a büntető feljelentések megtétele a felszámoló felelősségi körébe tartozik. Amennyiben a felszámoló megalapozatlanul indít büntetőeljárást, és ezáltal harmadik személynek felesleges költséget okoz, úgy a költség megtérítését az a fél, akinél ez felmerült, a hivatkozott eljárásban kérheti. Önmagában a törvényben biztosított feljelentési jog gyakorlása nem jogellenes. Ha a felszámoló feljelentése kapcsán indult nyomozás, mint közhatalmi tevékenység során a nyomozó hatóság az eljárási cselekményeivel kárt okozott, úgy a sérelmet szenvedett fél a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél panasszal élhet, vagy adott esetben államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indíthat pert.
TÁRSASÁGI JOG (68-79. számú jogesetek) 68. Pf.I.20.079/2003.: I. Azt, hogy a vezető tisztségviselő a társaság – és ezen keresztül a társaság tagjai, adott esetben a "kisrészvényesek" – érdekében járt el vagy sem, az ésszerű gazdasági kockázat szempontjai szerint lehet megítélni. Önmagában a téves gazdasági döntés vagy veszteség nem alapozza meg felelősségét, az ésszerű, vagy legalábbis elfogadható gazdasági kockázat felvállalása akkor sem eredményez kárfelelősséget, ha az üzlet veszteségessé válik, miután az a piaci gazdálkodással együttjáró természetes kockázatviselés körébe esik. A kárfelelősséget még bűncselekményt megvalósító magatartás sem alapozza meg feltétlenül, vagyis a vezető tisztségviselővel szembeni büntetőjogi felelősségrevonás nem alapoz meg szükségszerűen – kár bekövetkeztének hiányában – polgári jogi, kártérítési felelősséget is. A vezető tisztségviselővel szemben a Gt. szerinti kártérítési felelősséget az alapozza meg, ha olyan irracionális, ésszerűtlen üzleti kockázatot vállal, amely a társaság (és így a befektetők) érdekének nyilvánvalóan nem felel meg, és vagyoni hátrányt okoz.
- 17 II. Azt, hogy a vezető tisztségviselő által felvállalt üzleti kockázat mennyiben volt ésszerű vagy sem, akkor lehet értékelni, ha a vezető tisztségviselő az ügyletekről hitelt érdemlően beszámol. A vezető tisztségviselővel szembeni alapvető követelmény, hogy az ügyvezetés, üzletpolitika során hozott döntések és ennek eredményeként a vagyonmozgások világosan követhetők legyenek; számot tudjon adni hitelt érdemlően arról, hogy kifizetései mire történtek, milyen célból, milyen ellenszolgáltatáshoz jutott a társaság ennek fejében. A bizonyítási kötelezettség a felhasználás felsorolt kérdéseit illetően a vezető tisztségviselőt terheli; amennyiben elszámolási kötelezettségének bizonyított, hitelt érdemlő módon nem tesz eleget, akkor vezetői tisztségviselői felelősségét önmagában ez a körülmény megalapozza. III. Az ún. "piramisjátékból" származó, több mint 20.000 "kisbefektető" pénzeszközeinek a társasági jogi szabályok súlyos megsértésével a részvénytársasághoz való juttatását követően, az rt. ügyvezető szervének határozata hiányában, a pénzeszközöknek egy földrajzilag távoli, polgárháborúval sújtott afrikai országban jogilag ellenőrizhetetlen formában gyémántfelvásárlási, illetve kitermelési tevékenységbe történő befektetése a társaság érdekeivel nyilvánvalóan ellentétes, súlyosan ésszerűtlen pénzeszköz felhasználásnak minősül. A nyilvánvalóan ésszerűtlen kockázatvállalás miatt a társaságnak okozott kárért a vezető tisztségviselő felelősséggel tartozik. 69. Gf.III.30.101/2003.: Az ún. konszernjogi perben a bíróság a befolyásával visszaélő uralkodó tag teljes és korlátlan felelősségét állapítja meg a társaságnak minden, a felszámolási eljárásban kielégítetlenül maradó kötelezettségéért. Az ítéleti megállapítás alapján a helytállási kötelezettség akkor és annyiban következik be, amennyiben a társaság vagyonából a követelés nem elégíthető ki; nincs helye azonban a peres eljárás felszámolás miatt történő felfüggesztésének. 70. Gf.III.30.345/2003.: Amennyiben a tag az ellenőrzött társaságban már az alapításkor (illetve az új Gt. hatályba lépését megelőzően) szerzett közvetlen irányítást biztosító befolyást, az új Gt. hatályba lépését követően a befolyásszerzésre nézve bejelentési kötelezettsége nem keletkezik. A befolyásszerzés bejelentésére előírt 30 napi törvényi határidő elmulasztása miatt ilyen esetben az uralkodó tag konszernjogi felelőssége nem állapítható meg. A bejelentési kötelezettségtől különbözik az ellenőrzött társaság ügyvezetőjének változásbejegyzési kérelem előterjesztésére vonatkozó kötelezettsége, amelynek az elmulasztása azonban nem eredményezheti a befolyásszerző korlátlan felelősségének megállapítását. A Gt. 292. § (3) bekezdése szerinti korlátlan felelősség ugyanis kizárólag az új Gt. hatálya alá eső konszernjogi tényállásban bejelentési kötelezettségét elmulasztó vagy késedelmesen teljesítő befolyásszerzőt terheli. 71. Pf.III.20.065/2003.: Amennyiben a társaság (MRP) tagja a társasággal szemben annak törvényes működése érdekében lép fel, és kezdeményez a társasággal szemben különböző, megalapozott hatósági eljárásokat, úgy ez a tagi magatartás a társaság működését nem veszélyezteti, és kizárási okként figyelembe nem vehető. A tag kizárásának alapjául az szolgálhat, ha a tag alaptalan eljárások kezdeményezésével, a cég rossz hírének keltésével veszélyezteti nagymértékben a társaság céljainak elérését.
- 18 72. Gf.III.30.480/2003.: A tagkizárás iránti perben csak a perindítást kimondó taggyűlési határozat indokolásában megjelölt magatartások vizsgálata képezheti a per tárgyát. Ez akkor is így van, ha a határozatban megjelölt okok a per tárgyalásának eredményéhez képest nem bizonyulnak helytállónak, illetőleg a tag a határozat meghozatalát követően tanúsított további olyan magatartást, amely alapul szolgálhatna a társaságból való eltávolítására. 73. Pf.III.20.073/2003.: I. Az átalakuló, jogutód társaságban részt venni nem kívánó tag és az átalakuló társaság közötti elszámolás polgári jogi jogügylet; az ilyen megállapodást nem a társasági jog, hanem a polgári jog általános szabályai szerint kell megítélni, és ezért e körben a taggyűlés a megváló tagra nézve kötelező erejű határozatot nem hozhat. II. A megváló taggal az elszámolás alapja a cégbejegyzés napjára, mint fordulónapra elkészített végleges vagyonmérleg – és nem a vagyonmérleg tervezet –, a végleges mérleg ugyanis a valós számszaki helyzeten alapul, és a tagsági jogviszony is csak az átalakulás bejegyzésének időpontjával (a jogelőd törlésével) szűnik meg. A társaságtól megváló taggal a társaság vagyonának forgalmi értékén, és nem a könyv szerinti értéken kell elszámolni. 74. Gf.I.30.284/2003.: Az üzletrész átruházása útján történő tagváltozás esetén a szerződések érvényességének vizsgálata a cégeljárás kereteit meghaladja. A tagváltozást bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perben a perbíróság is csak olyan körben vizsgálhatja a jogszabálysértést, amelyre a cégbíróság bejegyzési eljárásban gyakorolt törvényességi felügyeleti jogköre kiterjed. 75. Gf.I.30.701/2003.: A társasági szerződésben a tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthetik, illetve az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházást kizárhatják vagy korlátozhatják. Amennyiben a tagok a társasági szerződésben erről nem rendelkeztek, úgy csere vagy ajándékozás esetén az elővásárlási joggal a többi tag nem élhet, és az átruházás ilyen módon nem akadályozható meg. A szerződések érvényességének vizsgálata a cégeljárás kereteit meghaladja, erre a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása sem terjed ki. 76. Cgf.III.30.640/2003.: Ha az aláírási címpéldány bármely adatában változás áll be, új aláírási címpéldányt kell csatolni. Ha az aláírási címpéldány a cég nevét pontatlanul tartalmazza, ezt az elírást – bármennyire nyilvánvaló – a cégbíróság nem javíthatja ki – ezt a törvény kizárja –, ezért hiánypótlási eljárást kell lefolytatni. 77. Cgf.III.30.693/2003.: A betéti társaság az utolsó kültag kiválásától számított 3 hónap leteltével a törvény erejénél fogva megszűnik. A 3 hónapos anyagi jogi határidő jogvesztő jellegű, így utóbb betegségre hivatkozással igazolási kérelemmel sem lehet élni. Igazolással legfeljebb az elévülési jellegű határidők orvosolhatók. 78. Cgf.III.30.698/2003.: A cégbejegyzési vagy változásbejegyzési ügyben a hiánypótló végzésben pontosan fel kell sorolni az összes észlelt hiányosságot és azt a jogszabályi rendelkezést is meg kell jelölni, amire a cégbíróság a hiányosság fennállását alapítja. Emellett a hiányosság kiküszöbölésének módozatait is meg kell határozni.
- 19 A bejegyzési kérelem elutasítására akkor kerülhet sor, ha a társaság a hiánypótló végzésben pontosan körülírt hiánypótlási kötelezettségeit határidőn belül nem teljesíti. A cégbíróságnak csak kivételesen van lehetősége arra, hogy a hiánypótlási határidő letelte előtt a bejegyzési kérelem elutasításáról szóló döntést hozzon, nevezetesen abban az esetben, ha a bejegyzést kérő kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a felhívásban foglaltaknak nem kíván eleget tenni. Az elutasító végzés elleni fellebbezés esetén főszabályként a hiányosságokat a fellebbezési eljárásban nem lehet joghatályosan pótolni, azonban ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az elutasításra akkor került sor, amikor még a hiánypótlásra nyitva álló határidő nem telt le. 79. Cgf.III.30.607/2003.: Változásbejegyzési eljárás tartama alatt a cégbíróság részéről törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására csak kivételesen van lehetőség abban az esetben, amennyiben valamely bejegyezni kért adat törvénysértő. A változásbejegyzési eljárásban a hiánypótlási felhívás nem teljesítése kettős szankciót nem vonhat maga után, nevezetesen a változásbejegyzési kérelem elutasítását, ugyanakkor törvényességi felügyeleti intézkedésként a céggel szemben pénzbírság kiszabását. Amennyiben a hiánypótlási kötelezettségének a cég nem tesz eleget, a jogkövetkezmény a változásbejegyzési kérelem elutasítása, ugyanezen kötelezettség elmulasztása miatt a céggel szemben pénzbírság kiszabásának nincs helye.
ELJÁRÁSJOG (80-86. számú jogesetek) 80. Pf.III.20.244/2003.: Amennyiben a tárgyi illetékfeljegyzési jog alá eső perben a felperes személyes költségmentesség kedvezményét kéri, a tárgyalás kitűzésére csak a kérelem jogerős elbírálását követően kerülhet sor. Amennyiben ugyanis a bíróság a költségmentesség iránti kérelmet elutasítja, a fél pedig bejelenti, hogy a perlés kockázatát ilyen körülmények mellett nem kívánja felvállalni, a le nem rótt illeték megfizetésére részben sem kötelezhető. A tárgyi illetékfeljegyzési jog kedvezménye ugyanis nem hozhatja a felperest hátrányosabb helyzetbe, mintha a per ilyen kedvezmény alá nem esne. 81. Pf.III.20.191/2003.: A Pp. 87. § (1) bekezdése értelmében a pártfogó ügyvéd kirendelésére a költségmentességben részesített félnek nincs alanyi joga. A Pp. 73/A § a) pontja azonban az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél számára kötelező jogi képviseletet ír elő, amely lényegét tekintve az ügyfél teherbíró képességének függvénye. E körülményt a költségmentességben részesült, jogorvoslattal élő fél pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmének elbírálása során különös súllyal mérlegelni kell. 82. Gf.III.30.106/2003.: A külföldi jogi személy felperest a perköltség biztosíték letétele alóli mentesség nem illeti meg, mivel a Hágai Nemzetközi Egyezmény csak állampolgárokról és lakóhelyükről, tehát természetes személyekről szól. 83. Gf.I.30.564/2003.: A konszernjogi tényállás alapján a hitelező részéről az uralkodó taggal szembeni mögöttes felelősségének megállapítása iránt indult perben a biztosítási intézkedés elrendeléséhez nem az uralkodó tag, hanem az ellenőrzött társaság, mint kötelezett
- 20 által aláírt okirat szolgálhat alapul. Az ellenőrzött társaság ellen folyó felszámolási eljárásban a felszámolóbiztos által cégszerűen aláírt okirat, amellyel visszaigazolta a hitelezők által bejelentett és elismert igényeket, mindenben megfelel a Pp. 196. § (1) bekezdés d) pontjában írt teljes bizonyító erejű magánokiratnak, bizonyítja a követelések létrejöttét, mennyiségét és lejártát. A korlátozott felelősség áttörése miatt az ilyen tárgyú perekben fel sem merül, hogy az érvényesített követelés közvetlenül a peres felek közötti jogviszonyból származzon, hanem az értelemszerűen az ellenőrzött társaság tartozása. 84. Gf.I.30.668/2003.: Perfeljegyzés tárgyában a bíróság csupán azt vizsgálhatja, hogy a keresetlevél alkalmas-e tárgyalás kitűzésére, továbbá az adott per azok közé tartozik-e, amelyeknek feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 64. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi. A felek érdekeinek összevetésére a bíróságnak nincs lehetősége, és a perfeljegyzést a törvényi feltételek fennállta esetén akkor is el kell rendelnie, ha a kereset megalapozatlannak látszik. 85. Gpkf.I.30.537/2003.: Amennyiben a fizetési meghagyást azért nem lehet kibocsátani, mert a kötelezettnek nincs belföldön ismert lakóhelye (tartózkodási helye vagy székhelye), nem az eljárás megszüntetésének van helye, hanem a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet keresetlevélként kell elintézni. A Pp. 314. §-a nem az eljárás megszüntetésére ad lehetőséget, hanem az igényérvényesítés módját a keresetlevél benyújtására korlátozza. 86. Gkk.I.30.614/2003.: Amennyiben a hatásköri összeütközés a megyei bíróság és a helyi bíróság között merül fel, a Pp. 45. § (2) bekezdése értelmében az eljáró bíróság kijelölése nem az ítélőtábla, hanem a Legfelsőbb Bíróság jogkörébe tartozik.
