ÉRTESÍTŐ. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság. Utasítások. 18. szám 128. évfolyam augusztus 23. TARTALOM

18. szám

128. évfolyam

2013. augusztus 23.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások

Oldal

Oldal

42/2013. (VIII. 23. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1087 Budapest VIII. kerület, Könyves Kálmán körút 54-60. szám alatti székházába történő be- kiléptetés és a benntartózkodás rendjéről. 1913

gatói utasítás a Beszerzés Támogató Egységes Informatikai Rendszer használatáról szóló utasítás 1. sz. módosításáról. 1940

43/2013. (VIII. 23. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a forgalmi szolgálattevők zárt csoportú e-mail rendszerének használatáról. 1925

2/2013. (VIII. 23. MÁV Ért. 18.) GVIGH számú gazdasági vezérigazgatói-helyettesi utasítás a 21/2004. (VII.16. MÁV Ért. 29.) PVH. sz. Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata c. utasítás 9. sz. módosításáról (egységes szerkezet). 1942

44/2013. (VIII. 23. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az F. 1. sz. Jelzési Utasítás 2. sz., az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 3. sz., és az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 2. sz. módosításának hatályba léptetéséről. 1939 45/2013. (VIII. 23. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az 1/2012. (MÁV. Ért. 1.) Társasági szol. - elnök-vezérigaz

Utasítások 42/2013. (VIII. 23. MÁV ÉRT. 18.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV MAGyAR ÁLLAMVAsUTAk zÁRTköRűEn Működő RÉszVÉnyTÁRsAsÁG 1087 BUdApEsT VIII. kERüLET, könyVEs kÁLMÁn köRúT 54-60. szÁM ALATTI szÉkhÁzÁBA TöRTÉnő BE- kILÉpTETÉs És A BEnnTARTózkOdÁs REndjÉRőL. 1.0 UTAsíTÁs CÉLjA A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székházába történő be- és kiléptetés, valamint az épületben tartózkodás rendjének szabályo-

46/2013. (VIII. 23. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az E. 1. sz Utasítás 6. sz. módosításának hatályba léptetéséről. 1941

Egyéb közlemények A MÁV Dokumentációs Központ és Könyvtárba újonnan érkezett 1954 UIC döntvények. Felügyeleti igazolvány érvénytelenítése

1957

zása, a fokozott biztonsági és vagyonvédelmi követelményeknek érvényesítése érdekében. 2.0 hATÁLy És FELELőssÉG MEGhATÁROzÁsA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás területi hatálya kiterjed a Székháznak, valamint a Székházhoz tartozó 3 szintes mélygarázsnak a MÁV Zrt. és a Székházban elhelyezett más MÁV társaságok által használt területére. 2.1.2. Az utasítás személyi hatálya kiterjed - a MÁV Zrt. és a MÁV leányvállalatok közötti albérleti szerződés alapján - a MÁV Zrt. és más MÁV társaságoknak a Székházban elhelyezett, vagy ott ideiglenesen tartózkodó munkavállalóira, továbbá e szervezetekhez érkező és ott tartózkodó ügyfelekre, látogatókra, vendégekre.

1914

A MÁV Zrt. Értesítője

2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. 3.0 Az UTAsíTÁsBAn hAsznÁLT FOGALMAk 3.1. székház: 1087 Budapest VIII. kerület, Könyves Kálmán körút 54-60. szám alatti irodaház MÁV Zrt. által bérelt területe. 3.2. székház tulajdonosa: Raiffeisen Ingatlan Alap, melynek nevében a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság jár el. 3.3. Bérbeadó: a Székház tulajdonosa. 3.4. Bérlő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság, (a továbbiakban: MÁV Zrt.). 3.5. kapcsolattartó: a bérbeadó és az üzemeltető, illetve a MÁV Zrt. között kapcsolattartásra kijelölt, a Székházban elhelyezett MÁV szervezetek helyett eljáró szervezet: a Székház üzemeltetésével kapcsolatos kérdésekben a MÁV Zrt. megbízásából a MÁV Vagyonkezelő Zrt., a Székház biztonságával kapcsolatos kérdésekben a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság. A Bérbeadóval és az Üzemeltetővel történő kapcsolattartás hivatalos formája a 3.11. pont szerinti Üzemeltetési naplóba történő bejegyzés. 3.6. kizárólagosan használt terület: a Székháznak a MÁV Zrt, valamint az általa felhatalmazott szervezetek, személyek (albérlők) által kizárólagosan használt területe. 3.7. Bérleményi kizárólagosan használt terület: a Székházon belül az egyes MÁV szervezetek - MÁV Zrt. és albérlői - által kizárólagosan használt területek. 3.8. Bérleményi közös terület: a Székházon belül a bérlő, illetve albérlők által nem kizárólagosan használt területek (folyosók, tárgyalók, teakonyhák stb.) 3.9. közösen használt terület: a Székház azon területe, amely a MÁV Zrt. és az általa felhatalmazott vasúti szervezetek, munkavállalók mellett más számára is hozzáférhető. 3-10. Védett helyiség: rendeltetésük miatt fokozott védelemmel ellátott helyiségek (titkos ügykezelés, pénztár, utaló szoba, szerverszoba). Amennyiben a pénztár, utaló szoba két helyiségből áll, a külső előtér nem minősül védett helyiségnek.

18. szám

3.11. üzemeltető: a Székház építészeti, épületgépészeti, biztonsági üzemeltetését, a székházhoz kapcsolódó épület-fenntartási szolgáltatást nyújtó, a bérbeadó által megbízott vállalkozás: jelenleg a Dome Facility Services Group Kft. (Dome FSG Kft.) 3.12. üzemeltetési napló: a Székház üzemeltetésével, műszaki állapotával kapcsolatos észrevételek rögzítésére szolgáló okmány, amely a központi („A”) recepción van elhelyezve. A naplóba csak a MÁV Zrt. által megbízott, és a Bérbeadónak előzetesen megadott, a 3.4. pontban szereplő kapcsolattartók jogosultak bejegyezni. 3.13. Recepció: a Székház Könyves Kálmán körúti „A” és „B” jelölésű bejáratánál elhelyezett ki- és beléptető, rendszámfelismerő-, épület-felügyeleti-, tűzjelző-, biztonságtechnikai-, videokamerás megfigyelő-, vészhívó-, kaputelefon rendszer kezelését végző, illetve jelzéseire reagáló, valamint más biztonsági feladatokat ellátó személyzet. A Székház Reguly Antal utca felőli bejárata az „A” bejárat, illetve recepció, a Székház Vajda Péter utca felőli bejárata a „B” bejárat, illetve recepció. A recepciós szolgálat recepciós és biztonsági személyzetből áll. 3.14. Rendkívüli esemény: minden olyan esemény, amely az épület rendeltetésszerű működését akadályozza, zavarja (pl. tűz vagy tűzveszély, közveszéllyel, robbantással történő fenyegetés). 3.15. Munkaidő-nyilvántartó rendszer: az elektronikus beléptető rendszer modulja, amely - az elektronikus beléptető rendszer által rögzített adatok alapján - tartalmazza a rugalmas munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók Székházban való tartózkodásának időtartamát, a munkavállalóknak a bejáratoknál elhelyezett munkaidő terminálokon történő adatszolgáltatása alapján a Székházból történő eltávozás, munkanapokon a távollét jogcímét. 3.16. A székház hivatali nyitva tartása: munkanapokon 06.00 órától 21.00 óráig tart. A nyitva tartási időn kívül csak az „A” jelölésű recepció üzemel, csökkentett személyzettel. A nyitva tartási idő a ki- és beléptetés, a benntartózkodás, munkaidő-nyilvántartás ezen utasításban szabályozott rendjét nem érinti. 4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA: 4.1. A munkavállalók székházba történő be- és kilépésének rendje 4.1.1. A Székház kizárólagosan használt területére gyalogosan, hivatali időben a Könyves Kálmán körúti „A” és „B”. jelölésű személybejáratokon, hivatali időn kívül az „A” jelölésű személybejáraton, a recepciós szolgálat

18. szám


ellenőrzése mellett, az elektronikus beléptető rendszeren keresztül, beléptető kártya használatával lehet belépni, és távozni. 4.1.2. Állandó beléptető kártyával kell ellátni: a) A Székházban elhelyezett MÁV társaságok első számú vezetőit, helyetteseiket, a társaságok Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának tagjait; b) a Központi Üzemi Tanács tagjait; c) a Központi Munkavédelmi Bizottság tagjait; d) Kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek vezetőit; e) a MÁV Zrt. többségi tulajdonában lévő, és nem a Székházban elhelyezett leányvállalatok vezetőit; f) a Székházban dolgozó valamennyi munkavállalót; g) külön kérésre és indokolt esetben, nem a Székházban dolgozó, de azt a munkavégzéssel összefüggő célból rendszeresen (heti több alkalommal) felkereső MÁV munkavállalókat. 4.1.3. Állandó beléptető kártyával rendelkezők a Székház közösen és kizárólagosan használt területén - a kizárólagosan használt területen lévő védett helyiségek kivételével - korlátozás nélkül tartózkodhatnak, a MÁV szervezetek által kizárólagosan használt területen lévő védett helyiségekbe (titkos ügykezelés, pénztár, szerverszoba) külön engedéllyel, a védett helyiségekbe történő belépésre érvényesített beléptető kártyával, vagy kísérettel léphetnek be. Az informatikai rendszerek, eszközök elhelyezésére, tárolására szolgáló, az Informatikai Biztonsági Szabályzat alapján fokozott és kiemelt biztonsági osztályba sorolt helyiségekbe történő belépésre az Informatikai Biztonsági Szabályzat előírásait is alkalmazni kell. A minősített adatokat nyilvántartó TÜK helyiségre vonatkozóan a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiadott telephely biztonsági tanúsítvány további, illetve jelen utasításban meghatározottaktól eltérő biztonsági előírásokat tartalmazhat. 4.1.4. Munkanapokon 06.00 óra előtt és 21.00 óra után, munkaszüneti napokon a Székházban az alábbi vezetők írásban kiadott engedélyével lehet a Székházban tartózkodni: - a Székházban elhelyezett MÁV társaságok első számú vezetői és helyettesei, - a MÁV Zrt. menedzsment-támogatás vezetője, - a Székházban elhelyezett MÁV társaságok Működési és Szervezeti Szabályzatában vagy Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott, a társaság irányítását (irányítási, funkcionális, társasági szintű támogató feladatokat) ellátó szervezetek vezetői. Az engedély, korlátozás nélküli belépésre és bent tartózkodásra, az „A” számú recepciós szolgálatra leadott,

1915

a vezető által aláírt csoportos engedéllyel is megadható. Az engedély tartalmazza: az engedélyes nevét, munkaszervezetének pontos megnevezését, irodaszámát, beléptető kártyájának számát, hivatali telefonszámát, az engedély érvényességének időpontját, vagy a „visszavonásig érvényes” megjelölést. 4.1.5. A 4.1.4. pontban megjelölt döntési szintekhez tartozó vezetők korlátozás és engedély nélkül tartózkodhatnak a Székházban. E vezetők 4.1.4. pont szerinti adatainak az „A” számú recepciós szolgálatra történő leadásáról, aktualizálásáról az illetékes Humánerőforrás Szervezetek gondoskodnak. 4.1.6. A Székházhoz tartozó mélygarázs gépkocsi lehajtóinál - a belépésre külön engedéllyel rendelkező kerékpárosok kivételével - gyalogosan belépni tilos. 4.1.7. A mélygarázs MÁV bérleményi területére a 4.2.10.- 4.2.14. pont kivételével a) a MÁV szervezetek rendszámfelismerő rendszerben regisztrált gépjárműveivel, a jármű részére kijelölt számú parkolóhelyre, és b) a garázs sorompóját működtető beléptető kártyával rendelkező személyek által vezetett, a személyes használatú szolgálati gépjárműhöz rendelt számú parkolóhelyre lehet behajtani. 4.1.8. A szolgálati gépjárművek regisztráltatásával, a beléptető kártyának külön igény alapján a sorompók működtetésére történő kiterjesztésévek kapcsolatos kérdésekben a MÁV Zrt. megbízásából a MÁV Vagyonkezelő Zrt. jár el. Állandó beléptető kártya használatával a mélygarázsba csak olyan gépjárművel lehet behajtani, melynek parkolóhelye biztosított. 4.1.9. Parkolni csak a gépjármű, illetve a kerékpárok, motorkerékpárok részére kijelölt parkolóhelyen lehet. Tilos a parkolás a mélygarázs közlekedő útjain, a lezárt vagy használaton kívüli parkolóhelyek előtt. A parkoló gépkocsikat zárva kell tartani. 4.1.10. Gépjárművel, kerékpárral történő érkezés esetén a garázson belül a liftelőterek bejáratánál elhelyezett terminál regisztrálja a belépés, és távozáskor a kilépés időpontját. Ezért kilépéskor a beléptető kártyát ismételten használni kell. A recepcióknál elhelyezett terminálokat kell használni (a forgóvilla működtetésével együtt), ha a munkavállaló a távollét jogcímét is rögzíteni kívánja. Ez esetben kilépéskor a garázsban elhelyezett terminált nem kell használni. 4.2. ügyfelek, vendégek, nem a székházban dolgozó vasutas munkavállalók (a továbbiakban vendég(ek) be- és kilépésének, idegen gépjárművek parkolásának rendje

1916


4.2.1. Állandó beléptető kártyával nem rendelkező vendégek a székház recepciós szolgálatánál történő bejelentkezés után, vendégkártyával léphetnek be a Székházba. Vendéget a Székház nyitvatartási idején kívül (munkanapokon 21.00 – 06.00 óra között és munkaszüneti napokon) csak kivételes esetben, a 4.1.4. pontban megjelölt vezetők engedélyével lehet fogadni. A vendégkártya a belépés napján 24.00 óráig érvényes. 4.2.2. A vendégkártyát a vendég személyazonosságának ellenőrzése, a személyazonosításra alkalmas okmánya típusának (személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély, MÁV felügyeleti igazolvány, MÁVSTART vasúti utazási – un. arcképes igazolvány), az okmány számának, a vendég és a fogadó személy nevének, parkoló igénybevétele esetén a gépjármű rendszámának számítógépes rögzítése után, a recepciós szolgálat adja ki. Értelemszerűen ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a Székházban elhelyezett munkavállaló beléptető kártyával átmenetileg nem rendelkezik. 4.2.3. Állandó beléptető kártyával nem rendelkező, a Székházba érkező vasutas munkavállalók részére - a 8. szint kivételével - az épület valamennyi szintjére érvényes (vendégkártya 1.), más vendégek részére csak a fogadó személy szintjére történő belépésre jogosító vendégkártyát kell kiadni (vendégkártya 2.) A 8. szintre érkező vendégnek erre a szintre is érvényes vendégkártya csak a fogadó személy előzetes hozzájárulásával adható ki. 4.2.4. A vendégkártya kiadása előtt meg kell győződni a vendég fogadásának készségéről. Amennyiben a vendég által keresett személy nem tartózkodik az épületben, és a vendéget a helyettesítésére kijelölt munkavállaló nem fogadja, a vendégkártya kiadását el kell utasítani. 4.2.5. A MÁV szervezetek orvosi rendelőjébe a Székház külső bejáratán – kaputelefonon történő bejelentkezés után – lehet belépni. A Székházba állandó beléptetési kártyával rendelkező munkavállalók és az üzemegészségügyi szolgálat dolgozói a beléptető kártya használatával a beléptető rendszeren keresztül is beléphetnek. Beléptetés nélkül, a Székház „B” jelölésű személybejáró előteréből lehet belépni a beléptető rendszer előtt lévő helyiségekbe (Pl. Igazgatás és Ügyvitel, Dokumentációs Központ és Könyvtár, Szabványtár.) Az utóbbi helyiségekbe érkező vendégek részére, kizárólag a földszinti mosdóba történő bejutáshoz – vendégkártyát kell kiadni. Egy beléptető (vendég-) kártyával a 4.4. pontban szabályozott csoportos beléptetés kivételével csak egy személy léphet be, illetve ki!

18. szám

4.2.6. A 4.3. pont és a közbeszerzési, pályázati ajánlatot benyújtó vagy közbeszerzési-, pályázati tárgyalásra, tervtárgyalásra érkező vendégek kivételével a fogadó személy köteles a vendég fel- és lekíséréséről gondoskodni. Közbeszerzési-, pályázati tárgyalásra, tervtárgyalásra érkező vendégek érkezéséről a tárgyalás tárgyá-nak, időpontjának és helyszínének megadásával, a recepciós szolgálatot előzetesen tájékoztatni kell. A recepciós szolgálat a beléptető kártyát a tárgyalás helye szerinti szintre adja ki. 4.2.7. A 4.2.6. pont rendelkezésétől eltérően az állandó beléptető kártyával nem rendelkező vasutas munkavállalók arcképes igazolványuk felmutatásával, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványuk felmutatásával, - vendégkártya kiadása után - a 8. szint kivételével - kíséret nélkül léphetnek be a Székház kizárólagos használatú területére, illetve ott kíséret nélkül tartózkodhatnak. 4.2.8. A vendégkártyát a kilépésnek a recepciós szolgálatnál történő regisztrálásakor a rendszer bevonja. A gépjárművel távozó vendégnek a kártyáját le kell adni a recepciós szolgálatnak, illetve a recepciós szolgálatnak azt át kell venni. A kártya leadásáért a fogadó személy is felelős. 4.2.9. Az állandó beléptető kártyával rendelkező munkavállalók 6 éven aluli gyermekei, vendégkártya kiadása és regisztrálás nélkül a munkavállaló jelenlétében, folyamatos felügyelete mellett léphetnek be, és tartózkodhatnak a Székházban. 4.2.10. A 4.1.2. a) pontban megjelölt vezetőkhöz, a MÁV szervezetek Központi Üzemi Tanácsainak elnökeihez és a MÁV Zrt. biztonsági igazgatójához érkező vendégeket szállító gépjárművek a jármű ideiglenes időtartamú - a belépés napján 24.00 óráig érvényes - regisztrálásával hajthatnak be a Székház garázsába. Külföldi tárgyalópartner (vendég) érkezése esetén a behajtást a 4.1.4. pontban felsorolt vezetők engedélyezik. Parkolni a MÁV szervezetek részére fenntartott vendégparkolóhelyen, vagy a fogadó személy (szervezet) szolgálati gépjárműve részére kijelölt üres parkolóhelyen lehet. A jármű ideiglenes regisztráltatását a vendéget fogadó vezetőnek vagy az általa kijelölt munkatársának kell igényelni. A regisztrálást a gépjármű érkezése előtt legalább egy órával, írásban (e-mail-ben) a recepciós szolgálattól kell kérni, amely a szabad vendégparkoló férőhelyek függvényében teljesíthető. („A” recepció: [email protected] (tel:44-77), „B” recepció: [email protected] (tel: 59-69). Tekintettel arra, hogy a garázsszintről a Székházba csak beléptető kártyával lehet feljutni, a vendég a garázsból a személyfelvonó előterébe nyíló ajtó mellett elhelyezett kaputelefonon kérheti beengedését. A fogadó vezető köteles gondoskodni a vendég megfelelő tájékoztatásáról

18. szám


(a garázsba történő bejutás módja, regisztráció, beléptető kártyaigénylés, valamint leadásának kötelezettsége a recepció szinten). A Székházban elhelyezett munkavállaló részére vendég parkolóhely használati engedély nem adható ki. 4.2.11. A 4.1.4. pontban meghatározott vezetők írásban engedélyezhetik, hogy a kezelésükbe utalt, és tartósan távol lévő szolgálati gépjármű kijelölt parkoló helyére a munkavállalók az üzemeltetésükben lévő gépjárművel ideiglenesen parkolhassanak. A recepciós szolgálatnak leadott engedély alapján a gépjárművel a 4.2.13. pont szerint lehet behajtani a mélygarázsba. 4.2.12. A beléptető kártya gépjárművel történő behajtásra is kiterjedő érvényesítése esetén, a kártya birtokosa a részére engedélyezett személyi használatú szolgálati gépkocsi kijelölt helyére más gépjárművel is behajthat. 4.2.13. Az engedélyezett, de bármilyen okból előzetesen nem regisztrált gépjárművek beléptetése (a sorompó kezelése) a Székház recepciós szolgálatának feladata. A szolgálatot az „A” recepción keresztül, vagy a garázs bejárata mellett elhelyezett telefonon lehet értesíteni. Ugyancsak a recepciós szolgálat feladata a gépjárművek beléptetése, a rendszámfelismerő rendszer vagy a sorompó meghibásodása esetén. A szolgálat a beléptetett gépjárműveket (első sorban számítógépen, akadályoztatás esetén, papír alapon) minden esetben regisztrálja. 4.2.14. A Székházban elhelyezett munkavállalók kerékpárral, motorkerékpárral a mélygarázsba történő behajtását a MÁV Vagyonkezelő Zrt-től kell igényelni a 4.1.4. pontban foglalt adatok megadásával. A garázs előtti sorompó, illetve a garázskapu kinyitását a garázs bejárata mellett elhelyezett telefonon kell kérni a recepciós szolgálattól. A recepciós szolgálat a belépést kérő személyt a MÁV Vagyonkezelő Zrt. által a recepciós szolgálathoz leadott kimutatásban azonosítja. 4.2.15. A vasutas munkavállalók kivételével a recepciós szolgálatok naponta, a hivatali nyitva tartás befejezését követően e-mail-ben tájékoztatják a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Gazdaságvédelem szervezetet (a továbbiakban: Gazdaságvédelem) az aznap érkezett vendégekre vonatkozó, a 4.2.2. pontban foglalt adatokról, a be- és kilépés időpontjáról, a fogadó személy nevéről, továbbá hetente átadják az eseménynapló másolatát. A Gazdaságvédelem szervezet a tájékoztatást az iratkezelésre vonatkozó előírások szerint kezeli. 4.3. VIp vendégek beléptetése A fogadó személy, illetve megbízottja tájékoztatása után, - vendégkártya kiállítása nélkül - a recepciós szolgálatnak kell felkísérni a Székházban elhelyezett társaságok első számú vezetőihez és helyetteseikhez, főigazgatóihoz, igazgatóihoz érkező vendégeket. A ven-

1917

dég lekíséréséről a fogadó, illetve külön igény esetén a Székház hivatali nyitva tartása alatt - a recepciós szolgálat gondoskodik. Gépjárművezetővel vezetett gépkocsival érkező vendég a Székház előtti VIP útra a ki- és beszállás idejére felhajthat. A kiszállás után a gépjármű a vendégparkolóban parkolhat. 4.4. Csoportos beléptetés 4.4.1 Kizárólag MÁV munkavállalók részvételével tartott rendezvényre a recepció-szolgálat részére előzetesen leadott lista (névsor) alapján, vagy névre szóló, a Székházban elhelyezett vasúti szervezetek vezetői (4.1.4. pont) által aláírt meghívó felmutatásával - vendégkártya kiállítása nélkül lehet belépni. Előre leadott lista, meghívó hiányában a vendégek beléptetésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. 4.4.2. A rendezvény szervezője, illetve a meghívó a rendezvényen résztvevő, illetve a meghívott vendégek névsorát köteles a rendezvény megkezdése előtt a recepciós szolgálatnak leadni. 4.5. Az állandó beléptető kártyák kiadása, visszavonása, pótlása, kezelése 4.5.1. Az állandó beléptető kártya kiadását, visszavonását, az elveszett kártya pótlását a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Gazdaságvédelem szervezettől kell igényelni. 4.5.2. Az állandó beléptető kártya kiadásához, visszavonásához, pótlásához szükséges adatokat a Székházban elhelyezett azon szervezeti egység köteles megadni, melyhez a munkavállaló tartozik, illetve amelyik érdekkörében a tisztségviselők (pl.: felügyelő bizottság tagjai) dolgoznak. 4.5.3. Az állandó beléptető kártya kiadásához szükséges adatok 4.5.3.1. A Székházban elhelyezett munkavállalók adatai: a) törzsszám, b) vezetéknév, c) keresztnév, d) a munkaszervezet teljes megnevezése (pl.: MÁV Zrt. Igazgatóság; MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság), e) irodahelyiség száma (szobaszám), f) a munkavállaló tisztsége, illetve munkaköre (pl.: igazgatóság elnöke; igazgatósági tag, adminisztrátor) g) szolgálati telefon száma(i), h) munkaidő beosztás megnevezése (kötetlen, rugalmas stb.),

1918


i) annak a szolgálati helyiségnek a megnevezése, melybe a munkavállaló speciális belépési jogosultsággal rendelkezik (pl.: titkos ügykezelés, szerverszoba) 4.5.3.2. Nem a Székházban elhelyezett munkavállalók, tisztségviselők adatai: a) vezetéknév, b) keresztnév, c) a munkaszervezet teljes megnevezése, d) irodahelyiség száma (szobaszám), amennyiben van, e) az irodahelyiségben lévő szolgálati telefon száma(i). 4.5.3.3. A belépési jogosultság megszűnésekor (a munkaviszony, tisztség megszűnése, a Székházból történő kiköltözés), a belépési jogosultsághoz kapcsolódó adatok megváltozásakor (szervezeti változás, speciális belépési jogosultság változása) a beléptető kártyának a Gazdaságvédelem szervezet részére, a kizárólag nyomtatásra alkalmas kártyának a MÁV Szolgáltató Zrt. részére történő leadásáról, illetve az adatok módosításáról az igénylést leadó szervezeti egység vezetője gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni nem a Székházban dolgozó, de azt a munkavégzéssel összefüggő célból rendszeresen felkereső MÁV munkavállalókra, továbbá a MÁV szervezetek érdekkörében dolgozó tisztségviselőkre is. A Székházban dolgozó munkavállalók munkaerőmozgásához kapcsolódó intézkedések DMS rendszerben történő kezelése esetén a beléptető kártyával kapcsolatos intézkedéseket e rendszerben kell kezelni. 4.5.3.4. Az elveszett állandó beléptető kártya pótlásához a 4.5.3.1. a)-d), nem a Székházban elhelyezett munkavállalók, tisztségviselők esetén a 4.5.3.2. a)-e) pontban megjelölt adatokat kell megadni. 4.5.4. A Gazdaságvédelem szervezet az állandó beléptető kártya elkészítését az üzemeltetőnél megrendeli, azt a munkavállaló/tisztségviselő részére a „B” jelű recepció adja ki. 4.5.5. A Gazdaságvédelem szervezet a belépési jogosultság megszűnésére vonatkozó értesítés kézhezvételét követően a kártyát bevonja, a kártya elvesztése, megsemmisülése esetén intézkedik annak érvénytelenítésére (a belépési jogosultság visszavonására), illetve az elveszett, megrongálódott, megsemmisült kártya pótlására. Az elveszett, nem rendeltetésszerű használat miatt megrongálódott beléptető kártya helyett az új kártya elkészítéséért az üzemeltető által megállapított előállítási költséget a kártya használójának meg kell fizetni. 4.5.6. Az állandó beléptető kártyák érvénytelenítéséről (a beléptető rendszerből való törléséről) a Gazdaságvédelem szervezet gondoskodik. A beléptető kártya érvénytelenítését követő 30 nap múlva az elektronikus

18. szám

beléptető rendszer munkaidő-nyilvántartó modulja törli a munkaidő-nyilvántartásban szereplő adatokat is. 4.6. Elektronikus beléptető rendszer 4.6.1. A Székházba – ezen utasításban szabályozott kivételekkel – csak a be-, illetve kilépés időpontját rögzítő elektronikus beléptető rendszer használatával lehet belépni és távozni. A Székház mélygarázsában a liftelőterek bejáratánál elhelyezett terminál csak a be- és kilépést rögzíti. Kilépéskor a recepciók mellett elhelyezett terminált kell használni abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaidő-nyilvántartási rendszerben is regisztrálást kíván végezni (pl. külső munka, kiküldetés, betegség stb.) a munkaidő-nyilvántartó rendszer kezelési leírása szerint. A mélygarázs sorompóinál elhelyezett terminálon kizárólag a sorompót lehet működtetni. A terminálok kezelésének leírását az utasítás 1. számú melléklete tartalmazza. 4.6.2. A liftelőtérből az irodai folyosók és ezeken keresztül az irodahelyiségek csak a liftelőtéri folyosók végén lévő mágneskártyás zárral ellátott bejárati ajtókon közelíthetők meg, melyek beléptető-, illetve vendégkártyával működtethetők. A kártyát minden belépésnél használni kell! Ezeket az ajtókat nem szabad nyitva hagyni, kitámasztani. 4.6.3. Az elektronikus beléptető rendszer csak a belépési jogosultságot (munkavállaló, vendég 1, illetve 2.), a belépés és Székházból távozás időpontját rögzíti. A Székházban elhelyezett munkavállalók be-, illetve kilépésének időpontját a beléptető rendszer automatikusan rögzíti a munkaidő nyilvántartásban is. A munkakezdés- és befejezés időpontját rögzítő kártyaolvasók a recepciókon, és a mélygarázsban a liftelőterek bejáratánál vannak elhelyezve. 4.6.4. Az elektronikus beléptető rendszer munkaidőnyilvántartási modulja a Székházból történő eltávozás és távollét jogcímét csak akkor rögzíti, ha a munkavállaló távozáskor a recepcióknál elhelyezett munkaidő terminálon azt megadja. 4.6.5. A munkaidő-nyilvántartási rendszert - a MÁV szervezetek Humánerőforrás szervezeteinek közreműködésével - a Gazdaságvédelem szervezet kezeli. A rendszer által rögzített adatokról a Gazdaságvédelmi szervezet – minden hét keddjén – adatszolgáltatást teljesít a szervezetek részére. 4.6.6. A munkaidő-nyilvántartási rendszerben történő javítás, pótlás kizárólag a javítással, pótlással érintett munkanaptól számított 40 napon belül lehetséges, az érintett munkavállaló munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjének írásban (e-mail) történő kezdeményezésére.

18. szám


4.6.7. A Gazdaságvédelem szervezet elektronikus úton - minden hónap 5-éig - adatszolgáltatást teljesít a Székházban, a beléptető rendszeren belül elhelyezett MÁV társaságok és szervezetek részére munkavállalóik napi, illetve göngyölt munkaidő többletéről, illetve hiányáról, a kötetlen munkaidőben dolgozók kivételével. A 4.6.6. pontban foglalt javítással, pótlással érintett munkavállaló munkáltatóját ismételt adatszolgáltatással kell tájékoztatni a változásról. 4.7. Videokamerás ellenőrzési rendszer 4.7.1. Videokamerás ellenőrzési rendszer üzemel: a) a Székház külső területének folyamatos ellenőrzése, a jogosulatlan behatolás, rongálás megelőzése, az elkövetők felderítése érdekében, b) a mélygarázsban, vagyonvédelmi célból, továbbá a Székházba történő jogosulatlan behatolás megelőzése, felderítése érdekében, c) a Székház minden szintjén a liftek előterében, a munkafolyosókra történő jogosulatlan behatolás megelőzése érdekében, d) a védett helyiségek ellenőrzésére, a jogosulatlan behatolás megelőzése érdekében. 4.7.2. A Videokamerás ellenőrzési rendszert a Székház recepciós szolgálatának biztonsági személyzete kezeli. 4.7.3. A rögzített képeket megjelenítő monitoron a) munkanapokon 06.00-18.00 óra között a Székház mélygarázsában a MÁV szervezetek gépjárműveinek védelmét, a Székházba történő jogosulatlan behatolás megelőzését szolgáló kamerák képeit kell megjeleníteni, b) hivatali időn kívül a képfigyelő monitort automatikus, a mozgást érzékelő, illetve mozgásra működő képmegjelenítési üzemmódra kell állítani, a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósággal egyeztetve. A beállítás a biztonsági helyzet függvényében módosulhat. 4.7.4. A Székház elleni támadás vagy a Székházban szabálysértés, bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén a rögzített képek visszakeresésére, kimentésére, utólagos ellenőrzésére a MÁV Zrt. biztonsági igazgatójának rendelkezése alapján a Gazdaságvédelem jogosult. 4.7.5. A videokamerás ellenőrzési rendszer működésére a MÁV Zrt. Adatvédelmi Szabályzatának az elektronikus megfigyelőrendszerre vonatkozó rendelkezéseit irányadóként kell alkalmazni. 4.8. A székház napi takarítására vonatkozó előírások 4.8.1. A napi takarítási feladatokat a Székház üzemidején kívül úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a lehető legkisebb mértékben zavarja a munkavégzést.

1919

4.8.2. A Székház kizárólagos használatú területén takarító, és a takarítók munkavégzését ellenőrző, felügyelő személy akkor foglalkoztatható, ha munkáltatóik évente, írásban nyilatkoznak büntetlen előéletükről. 4.8.3. A MÁV Társaságok első számú vezetőinek, helyetteseiknek, a Pályavasúti Üzemeltetés vezetőjének és a MÁV Zrt. biztonsági igazgató irodáit csak a biztonsági személyzet jelenlétében lehet takarítani. Ezeket az irodákat és a 8. szintet csak a takarítás idejére lehet kinyitni, és a takarítás befejezését követően azonnal be kell zárni. 4.8.4. A védett helyiségeket kizárólag munkanapokon, a Székház üzemideje alatt, előre egyeztetett időpontokban, a helyiségben dolgozó munkavállalók jelenlétében lehet takarítani. 4.8.5. Védett helyiségek: pénztárak, titkos ügykezelések, pénzügyi utaló helyiségek, MÁV Zrt. Pénzgazdálkodási Osztály, biztonsági szerverterem (262/C, 562, 661, 682, 714, 719, 805-806-807, P308, P320 számú irodák, helyiségek). 4.9. kulcskezelés rendje 4.9.1. Minden munkavállalót el kell látni annak az irodának, szolgálati helyiségnek a kulcsával, melyben el van helyezve. Megőrzéséért a munkavállaló felelős. A kulcs elvesztése, otthon felejtése esetén az iroda kinyitását és zárását a biztonsági szolgálattól kell kérni. A kulcs elvesztése esetén pótlásáról – saját költségére – a munkavállaló köteles gondoskodni. 4.9.2. Az irodák tűzkulcsait zárt helyen, a biztonsági szolgálatnál kell elhelyezni, azokat kizárólag tűz esetén, és a 4.9.1 pont szerinti esetben a biztonsági személyzet használhatja, a felhasználás dokumentálásával. A tűzkazettákban kell tárolni a védett helyiségek takarítási célú kulcsait. 4.9.3. A takarító személyzet által a takarítandó irodákba, szolgálati helyiségekbe történő bejutáshoz szükséges kulcsokat a recepciós szolgálatnál, az illetéktelen hozzáférést megakadályozó módon kell tárolni. A takarításhoz az irodahelyiségeket a biztonsági személyzet nyitja ki, illetve - a takarítás befejezése után - zárja be. Egy időben legfeljebb 3 szint takarítható, figyelemmel a 4.8.3. pont rendelkezéseire. A további szinteken lévő helyiségek nyitása előtt a már kitakarított szinteken lévő irodákat be kell zárni. 4.9.4. A védett helyiségek bejárai ajtóinak kulcsai munkaidőn kívül csak az „A” számú recepciós szolgálatnál, zárható kulcstároló szekrényben vagy szárazpecséttel lezárt kulcsdobozba helyezve, a recepciós szolgálat folyamatos felügyelete alatt tárolhatók.

1920


A kulcs, kulcsdoboz felvételére jogosultak névjegyzékét és a szükséges személyazonosító adatait az érintett szervezeti egység vezetője köteles a megőrzésre kijelölt szervezet vezetőjének átadni és gondoskodni a névjegyzék naprakészen tartásáról. A kulcs megőrzésére kijelölt szervezet nyilvántartásba vett kulcsátadó könyvet köteles vezetni. Kulcs megőrzésre történő átvétele és visszaadása csak a kulcsátadó könyvben aláírás ellenében, a kulcs, kulcsdoboz száma, az átadás, átvétel időpontja (év, hónap, nap, óra, perc), az átadó és az átvevő nevének feltüntetésével történhet. A kulcsátadó könyvet annak betelte után egy évig meg kell őrizni. 4.9.5. Elemi kár vagy kárveszély esetén a Székház biztonsági személyzete a veszélyeztetett irodát, más lezárt helyiséget a takarítási célú vagy a tűzkulccsal kinyithatja. A védett helyiségek kinyitásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A védett helyiség kinyitását megalapozó eseményről távbeszélőn azonnal értesíteni kell a Gazdaságvédelem elérhető munkatársát. 4.10. Eszközök, anyagok kivitele-behozatala, küldemények átadása, átvétele 4.10.1. A Székházba a munkavállalók csak a munkavégzéshez szükséges személyi használatú eszközöket, anyagokat vihetik be. 4.10.2. A Székházba nem vihető be a) élő állat, az őrzés-védelmi feladatokat ellátó-, vakvezető kutya, valamint a mentési, hatósági feladatok ellátása során alkalmazott állatok kivételével, b) pirotechnikai eszköz, tűz- és robbanásveszélyes, mérgező vagy radioaktív anyag, veszélyes áru, maró, undort keltő vagy fertőzés előidézésére alkalmas anyag (az üzemeltetéshez, szolgáltatáshoz technológiailag előírt anyagok kivételével), c) fegyver (lőfegyver, gáz-, risztó-, légfegyver), d) közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, e) a munkavállalók saját tulajdonú elektromos eszközei (fűtő, melegítő, főző, forraló stb. készülékek). A saját tulajdonú informatikai eszközök munkavégzési célú használatára a MÁV Zrt. hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. 4.10.3. A recepciós szolgálatnak az aktatáskánál nagyobb terjedelmű csomagokat a recepciós szolgálat felszólítására átvizsgálásra be kell mutatni. Ha a csomag birtokosa az ilyen csomagot nem mutatja be, illetve az átvizsgáláshoz nem járul hozzá, a csomag be- illetve kivitelét meg kell akadályozni. Ez a kötelezettség kiterjed a garázson keresztül érkező, a MÁV bérleményi területeire belépni szándékozó személyekre is.

18. szám

4.10.4. A MÁV szervezetek tulajdonát képező tárgyakat, eszközöket, anyagokat küldlevéllel (a továbbiakban: kiviteli engedély) lehet az épületből kivinni. Az engedélyt – az adott szervezeti egységre terhelt eszközökre – a 4.1.4. pontban megjelölt vezető adja ki három példányban (recepciós szolgálat, engedélyező szervezeti egység, munkavállaló részére). Indokolt esetben állandó, hosszabb időre szóló engedély is kiadható. Az engedély eredeti példányát a recepciós szolgálatnál akkor is le kell adni, ha a tárgy, eszköz, anyag kiszállítása gépkocsival, a garázsból történik. A csomagot lehetőség szerint ebben az esetben is be kell mutatni a recepción, azonban ha a csomag mérete, mennyisége, egyéb jellemzője miatt erre nincs mód, továbbá a MÁV szervezetek Székházban lévő raktáraiból történő ki- és beszállítás esetén igényelni kell, hogy a biztonsági személyzet helyszíni ellenőrzést végezzen. 4.10.5. A kiviteli engedélyen a recepciós szolgálat tüntesse fel a kivitel pontos időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), és az engedély munkavállalói, illetve a recepciós szolgálatnál maradó példányát írja alá. Kiviteli engedély hiányában meg kell tagadni a csomagot szállító személy kiléptetését. Amennyiben ennek a biztonsági személyzet valamilyen ok miatt nem tud érvényt szerezni, értesíti saját, valamint a kilépni szándékozó személy munkahelyi vezetőjét és a Gazdaságvédelem szervezetet. 4.10.6. A visszahozott eszközöket az engedély munkavállalói példányának felmutatásával lehet a Székházba bevinni, azt az engedélyt kiadó vezető részére be kell mutatni, és a kiviteli engedély szervezeti egységnél lévő példányán a visszahozatal tényét dokumentálni kell. 4.10.7. A Székházban elhelyezett MÁV szervezetek, illetőleg munkavállalók részére érkezett postai küldeményeket a postázóba kell irányítani, a címzettek onnan vehetik át. 4.10.8. A személyesen hozott küldeményeket a küldemény címzettje, megbízottja, vezető esetében annak titkársága köteles átvenni. Amennyiben a címzett személy, vagy szervezet képviselője nem tartózkodik a Székházban, a küldeményt a postázóba kell irányítani. A postázó által nem kezelhető küldeményeket (étel, ital, virág stb.) vissza kell utasítani. 4.11. Egyéb biztonsági előírások 4.11.1. A helyiségek ajtóit – ha a helyiségben senki nem tartózkodik – zárva kell tartani, munkaidőn kívül az iratokat, a nagyobb értékű, könnyen mozgatható munkaeszközöket (pl. hordozható telefon, hálózatba nem kötött notebook) el kell zárni. A munkafolyosók bejárati ajtóit csak a be-és kilépés időtartamára lehet kinyitni. A riasztó berendezéssel ellátott helyiségekbe történő első

18. szám


belépéskor (munkakezdéskor) a riasztó berendezést ki kell kapcsolni, illetve távozáskor (munkaidő befejezésekor) aktiválni kell. Ez az elsőként érkező, illetőleg utolsóként távozó munkavállaló feladata. A titkos ügykezelő, pénzkezelő személyének megváltozása esetén a riasztó berendezés kódját meg kell változtatni, amit a Gazdaságvédelem szervezettől kell kérni. A Székház földszinti ablakai riasztó berendezései folyamatosan aktiválva vannak, ezért az ablakokat csak az üzemeltetővel egyeztetett időpontban, a nyílászárók takarításakor lehet kinyitni. Az irodákban elhelyezett szeméttárolók más dolgok (cipő, papucs, iratok stb.) tárolására nem használhatók, azokban kizárólag a takarítók által eltávolítható szemetet lehet tárolni. 4.11.2. A helyiségekben üzemelő villamos berendezést, gépet és egyéb berendezést (kávéfőző, iratmegsemmisítők, díszítő világítás stb.) a munka befejezésekor ki kell kapcsolni, és azokat áramtalanítani kell. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a rendeltetésük folytán folyamatos üzemű berendezésekre (hűtőszekrény, telefax, számítástechnikai eszközök). A meghibásodott elektromos berendezésekre – a meghibásodás észlelését követően azonnal – a meghibásodást jelző feliratot (jelzést) kell elhelyezni, és azt a berendezés helyben történő megjavításáig, illetve javításra történő elszállításáig nem lehet eltávolítani. Munkaszobákban (a vezetői titkárságokon kialakított konyhák kivételével) nem helyezhető üzembe elektromos fűtő, melegítő, főző, forraló stb. készülék. 4.11.3. A Székház kizárólagos használatú területén történő lopás, rongálás és más bűncselekmény esetén a bűncselekményt észlelő személy, illetve a bűncselekmény sértettjének vezetője köteles azonnal – személyesen, telefonon, faxon, vagy e-mail-ben – értesíteni a Gazdaságvédelem szervezetét. 4.11.4. A Gazdaságvédelem szervezet saját hatáskörben intézkedik az ügy kivizsgálásáról, a szükséges intézkedések megtételéről, illetve kezdeményezéséről, a vizsgálat befejezése után az érintett szervezet vezetőjének tájékoztatásáról. 4.11.5. A Székházban elhelyezett munkavállalók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, mellyel egymást, illetve a Székház egyéb bérlőit nem zavarják.

1921

Székházba történő belépéséhez a MÁV Zrt. biztonsági igazgató hozzájárulása szükséges. 4.11.8. A Székház bérleményi közös területén és közösen használta területén talált dolgot a recepciós szolgálatnak kell leadni. A recepciós szolgálat a találásról haladéktalanul tájékoztatja a Gazdaságvédelem szervezetet, amely intézkedik a találás MÁV Hírlevélben történő közzétételéről. Amennyiben a talált dologért nem jelentkeznek, a recepciós szolgálat a Ptk.-nak a találásra vonatkozó szabályai szerint jár el. 4.12. Intézkedések rendkívüli események esetén 4.12.1. Tűz vagy tűzveszély esetén a Székház tűzvédelmi szabályzata szerint kell eljárni. 4.12.2. Közveszéllyel, robbantással történő fenyegetés bejelentése esetén az épület (szükség szerint részleges) kiürítését a helyszínre érkező tűzszerész szolgálat igényeivel egyidejűleg az üzemeltető – a MÁV Zrt. biztonsági igazgatóval (távollétében meghatalmazottjával) történt egyeztetetést követően – rendelheti el. 4.12.3. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén feladatuk halaszthatatlan ellátása céljából a mentők, tűzoltók, rendvédelmi szervek beosztottjai belépő kártya nélkül közlekedhetnek az épületekben. A megfelelő útbaigazítást, kíséretet, biztosítani kell számukra. 5.0. hIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, hATÁLyOn kíVüL hELyEzÉsEk: 5.1. Az utasításban nem szabályozott, a Székházba, valamint a Székház garázsába történő be- és kilépésre, bent tartózkodásra vonatkozó kérdésekben a Székház házirendjét kell alkalmazni. A kapcsolattartó biztosítsa a MÁV szervezetek házirenddel történő ellátását. A házirendet a munkavállalókkal ismertetni kell, azt a munkavállalók által hozzáférhető helyen kell tartani. 5.2. A tűzvédelmi előírásokat a Székház Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza. A kapcsolattartó biztosítsa a MÁV szervezetek Tűzvédelmi Szabályzattal történő ellátását. A Szabályzatot a munkavállalókkal ismertetni kell, azt a munkavállalók által hozzáférhető helyen kell tartani.

4.11.6. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság a Székház biztonságával összefüggésben teljes biztonsági felügyeletet gyakorol a feladatokat ellátó recepciós, biztonsági és takarító személyzet felett.

5.3. Az elektronikus videó megfigyelőrendszerre vonatkozó előírásokat a MÁV Zrt. mindenkor hatályos Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata tartalmazza.

4.11.7. A Székház kizárólagosan használt, bérleményi kizárólagosan használt és bérleményi közös területen alkalmi árusítás engedélyezéséhez, az alkalmi árusítók

5.4. A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos, az utasításban nem szabályozott kérdésekben a rugalmas munkaidő-beosztás szabályairól szóló hatályos rendelkezést kell alkalmazni.

1922


5.5. A MÁV Zrt. biztonsági igazgató az utasításban nem szabályozott és a Székház biztonságával összefüggő kérdésekben, a MÁV Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója - a MÁV Zrt. biztonsági igazgató egyetértésével az üzemeltetéssel, a parkolással, tárgyaló helyiségek igénybe vételével stb. összefüggő kérdésekben állásfoglalást adhat ki. 6.0 hATÁLyBA LÉpTETÉs 6.1. Az utasítás közzétételének napján lép hatályba. 6.2. Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 28/2009. (IV. 10. MÁV Ért. 13.) VIG számú vezérigazgatói utasítás 7.0 MELLÉkLETEk 1. Munkaidő-terminál kezelési útmutató Dávid Ilona s.k elnök-vezérigazgató

18. szám

18. szám


1923

1. számú melléklet MUnkAIdő-TERMInÁL kEzELÉsI úTMUTATó A rugalmas munkaidő távolléteinek rögzítése a terminál segítségével: 1. kártyaolvasás: A készülék jobb oldala előtt kell a kártyát elhúzni. Helyes kártyaolvasás esetén a kijelző felső sorában a 7 számjegyű kártyaszám jelenik meg. Olvasás után 3 másodperccel a tranzakció automatikusan lezáródik. 2. Távolléti kód megadása: Helyes kártyaolvasás után 3 másodpercen belül lehet távolléti kódokat megadni a terminálon. Hibás kód megadása esetén a Törlés (a terminál jobb oldalán lévő piros nyíl) gombbal javítható a tranzakció. KÓDTÁBLÁZAT

A terminál egymást követően két jogcímet nem kezel (pl. külső munka és kiküldetés vagy szabadság). Ilyen esetben a munkavállaló a 4.6.6. pont rendelkezésétől eltérően a jóváhagyott dokumentum bemutatásával közvetlenül kezdeményezheti a munkaidő nyilvántartási adatok javítását. 3. A távolléti kód megadása után, meg kell jelölni:  Eltávozáskor a „kI” irányt (piros nyíl)  Visszaérkezéskor a „BE” irányt (zöld nyíl) Az irány megadása egyben a tranzakció lezárását is jelenti! Szabadság ideje alatt a magáncélból, vagy betegállomány ideje alatt orvosi felülvizsgálat céljából történő belépés a szabadságot, betegállományt megszakítja, ezért vendégkártyát kell használni!

1924


18. szám

A munkaközi ebédidő igénybevételére 11:00 óra és 14:30 óra között van lehetőség, időtartama 20 perc. Ezen felül az épületen kívül töltött időtartam magánügyben történő eltávozásnak számít! A terminált nem kell kezelni! 4. Regisztrálás gépjárművel, kerékpárral érkezés esetén Gépjárművel, kerékpárral történő érkezés esetén a garázson belül a liftelőterek bejáratánál elhelyezett terminál rögzíti a belépés, és távozáskor a kilépés időpontját. Ezért kilépéskor a beléptető kártyát is használni kell! A Székház mélygarázsában elhelyezett terminál csak a be- és kilépést rögzíti. Kilépéskor a recepciók mellett elhelyezett terminált kell használni abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaidő-nyilvántartási rendszerben is regisztrálást kíván végezni (pl. külső munka, kiküldetés, betegség stb.) Ilyen esetekben a garázsban elhelyezett terminált már nem kell használni.

18. szám


43/2013. (VIII. 23. MÁV Ért. 18.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a forGalMI szolGÁlattEVők zÁrt csoportú E-MaIl rEndszErÉnEk hasznÁlatÁról. 1.0 az utasítÁs cÉlJa A forgalmi szolgálat ellátását támogató zárt csoportú email rendszer bevezetésével kapcsolatos szabályozás kiadása, és a forgalmi szolgálatnál alkalmazott távírda rendszer kiváltásával kapcsolatos előírások meghatározása. A forgalmi szolgálattevők zárt csoportú e-mailcím és levelezési rendszerének használata biztosítja a forgalmi szolgálat ellátásához szükséges információk gyors, biztonságos és egységes kezelését. Jelen utasításban szabályozott elektronikus levelezés a forgalmi szolgálat számára kiváltja az eddig alkalmazott távírda rendszert. Jelen utasítás hatálya alá nem eső valamennyi egyéb üzenet általános, nem nyilvántartandó e-mailként kezelendő. Továbbításukra, az általános célra is használt levelező rendszert, annak elérhetetlensége esetén egyéb kommunikációs csatornát kell alkalmazni, az érvényben lévő utasítások előírásai szerint. 2.0 hatÁlY- És fElElőssÉG MEGhatÁrozÁsa 2.1 az utasítás hatálya Az utasítás területi hatálya kiterjed a hálózat valamennyi olyan szolgálati helyére, ahol a forgalmi szolgálatot az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei szerint látják el. Az utasítás személyi hatálya kiterjed, valamennyi olyan MÁV Zrt. munkavállalóra, aki jelen szabályozás 4.2 pontjában felsorolt munkaköröket betölti, függetlenül attól, hogy mely szakmai szervezet létszámába tartozik. 2.2 az utasítás kidolgozásáért felelős A MÁV Zrt. Üzemeltetési Főigazgatóság vezetője. 3.0 foGalMak MEGhatÁrozÁsa 3.1 E-mail Az e-mail elektronikus úton továbbított üzenet, levél. Az e-mail része a csatolt dokumentum, fájl tartalma is.

1925

3.2 nyilvántartandó üzenet Közlekedés biztonsággal kapcsolatos sürgős továbbítást igénylő e-mail üzenet, amelyet csak az Üzemirányító Központ és diszpécser szolgálatok adhatnak ki (pl.: rendkívüli küldemények engedélyei, próbavonatok bevezetése, mérő vonatok bevezetése, gyomirtó vonat bevezetése, katonai szállítmány irányítási távirat, tájékoztatás/elrendelés az előre nem látott műszaki zavarokról és azok helyreállításáról, stb.), nyilvántartásuk az adott szervezet iktató rendszerében rögzített azonosító szám („b” szám) alapján történik (2. sz. melléklet). 3.3 tranzitáló egység A szervezeti egység azon részlege, amely a feladó és a címzett szervezeti egység között érkező üzenetek, rendelkezések továbbítását végzi. 3.4 kapcsolódási pont A pályavasúton kívüli szervezeteknél a tranzitáló egység pontos elérhetősége. 3.5 Eszközzel nem rendelkező szolgálati helyek Azon szolgálati helyek, amelyek a távbeszélőn kívül semmilyen adat továbbítási eszközzel (e-mail, faxkészülék stb.) nem rendelkeznek (3. sz. melléklet). 3.6 Eszközzel rendelkező szolgálati helyek Azon szolgálati helyek, amelyek távbeszélőn kívül legalább egy adat továbbításra alkalmas eszközzel (e-mail, faxkészülék. stb.) rendelkeznek. 3.7 Érvénytelen visszaigazolás A visszaigazolás érvénytelen, ha az nem a jelen utasításban foglalt formai és tartalmi elemekkel kerül megküldésre. 4.0 az utasítÁs lEírÁsa 4.1. a zárt csoportú e-mail rendszer kialakítása A FOR terminállal rendelkező szolgálati helyeken, a vonatközlekedés lebonyolításához szükséges információk gyors, pontos, továbbítása érdekében, egységes, zárt csoportú e-mail rendszer került kialakításra a MÁV Zrt. elektronikus levelezési rendszerében.

1926


4.2 a felhasználók köre A zárt csoportú e-mail postafiók elérésére kijelölt felhasználók listáját és elérhetőségeit jelen utasítás mellékletei tartalmazzák. 4.2.1 forgalmi szolgálattevők A forgalom lebonyolításában közvetlenül részt vevő forgalmi személyzet kommunikációja a részükre létrehozott zárt csoportú e-mail rendszerre van korlátozva. 4.2.2 Üzemirányító szolgálat munkavállalói A MÁV Zrt. Üzemeltetési Főigazgatóságon belül, a vonatforgalom tervezésével, szervezésével, lebonyolításával, szabályozásával és a szükséges utasítások elkészítésével foglalkozó munkavállalók, akik a korábbi beállításoknak megfelelő e-mail küldési és fogadási jogosultsággal rendelkeznek, továbbá jogosultak a forgalmi szolgálattevők zárt csoportjához tartozó postafiókokkal történő levelezésre is. 4.2.3 Műszaki diszpécserszolgálatok • Pályavasúti (távközlési, erősáramú, biztosítóberendezési és pályalétesítményi) diszpécserek 4.2.4 forgalmi csomópontok • Forgalmi csomópontvezető, vagy az általa kijelölt munkavállaló • Szolgálati hely ellenőrzésre kötelezett munkavállalója (állomásfőnök, forgalmi koordinátor) 4.3 az e-mail címek, felhasználónevek és címjegyzék kialakítása Az e-mail címekhez hasonlóan a címjegyzékben alkalmazott felhasználónevek is meghatározott, egységes szabály alapján kerültek kialakításra. A MÁV Zrt. levelező rendszerében a globális címjegyzék a MÁV Csoport valamennyi e-mail címét tartalmazza. A kezelhetőség és áttekinthetőség érdekében a zárt csoporthoz tartozó forgalmi szolgálattevői e-mail címek önálló címjegyzékben, levelezési listaként szerepelnek melynek neve: „MÁV Zrt. forgalmi szolgálattevők” 4.4 felhasználói jogosultságok 4.4.1 alap jogosultsággal rendelkező postafiókok A zárt csoportú levelezési rendszer úgy került kialakításra, hogy a forgalmi szolgálattevői postafiókok üze-

18. szám

neteket küldeni/fogadni, csak a zárt csoportú felhasználói jogosultsággal rendelkező címekre/től tudnak. 4.4.2 korlátlan jogosultsággal rendelkező postafiókok • Az üzemirányító szolgálat munkavállalói. • Pályavasúti (távközlési, erősáramú, biztosítóberendezési, pályalétesítményi) diszpécserek. • A Tranzitáló pontok munkavállalói. • Forgalmi csomópontok kijelölt postafiókja. • Ellenőrzésre kötelezett (állomásfőnök, vagy forgalmi koordinátor) postafiókja. A felsorolt postafiókok a korábbi beállításoknak megfelelő e-mail küldési és fogadási jogosultsággal rendelkeznek, továbbá jogosultak a forgalmi szolgálattevők zárt csoportjához tartozó postafiókokkal történő levelezésre is. 4.5 az e-mail postafiókok általános beállításai A zárt levelezési rendszer az adott állomás, adott munkaköréhez tartozik. Minden oda beosztott munkavállaló, saját szolgálatában, ugyanazt a postafiókot, ugyanazt az e-mail címet használja. Azokon az állomásokon, ahol több számítógépen is használják a zárt csoportú e-mail rendszert (főrendelkező-, rendelkező-, külső forgalmi szolgálattevő), az állomásra rendszeresített e-mail postafiók valamennyi az arra kijelölt FOR terminál számítógépén elérhető. Alkalmazandó beállítások a zárt levelezési rendszerhez tartozó postafiókokra történő levélküldés esetén: • A címzettként kiválasztott állomás rendelkező forgalmi szolgálattevője részére küldött levél, az állomásnévhez rendelt postafiókokba kerül továbbításra. Ezek - az állomás forgalomszabályozásáért felelős (főrendelkező, rendelkező) forgalmi szolgálattevőjének postafiókja, - külső forgalmi szolgálattevő postafiókja (ahol van), • A postafiókból a rendszer az érkezett levelek egyenként történő megnyitásakor, automatikus olvasási viszszaigazolást küld a feladó részére. Ez a visszaigazolás csak azt jelenti, hogy az üzenet kézbesítése megtörtént, a levél a címzett számítógépén megnyitásra került. Az „olvasottság visszajelzése” azonban nem jelenti azt, hogy a küldött üzenet tartalmának megfelelő intézkedés végrehajtásra került. A visszaigazolás jelzésének küldését kikapcsolni tilos! • A forgalmi szolgálattevői zárt csoportú postafiókok Outlook Web Access (OWA) felületen történő megnyitása tiltásra került.

18. szám


• A levélforgalmazás során küldött e-mail üzenetekről egy másolat, a központi szerveren 5 évig megőrzésre kerül, így biztosítva, az utólagos visszakereshetőséget. A szerver adataihoz a felhasználók nem férnek hozzá, így az ott tárolt adatokat törölni, módosítani sem tudják. • A küldött levelek esetén az „Üdvözlettel” kifejezés, valamint a felhasználó munkaköre automatikus aláírás keretében kerül a levél végére. A szolgálatban lévő felhasználó az „Üdvözlettel” kifejezés után a saját nevét, minden levélnél köteles beírni. • Szükség esetén a levelező rendszerben helyi kezeléssel (szabály létrehozásával), az ellenőrzésre kötelezett részére az érkező e-mailek átirányíthatóak. 4.6 A zárt csoportú e-mail rendszer kommunikációjának felhasználási területei • Pályalétesítményi diszpécserek által kiadott tájékoztatás/elrendelés, az állomási személyzet részére az előre nem látott műszaki zavarokról és azok helyreállításáról. A lassúmenetek nyilvántartására vonatkozóan továbbra is az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 18. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

1927

• Az építési- és fenntartási munkák, továbbá vágányzárakkal kapcsolatos Végrehajtási Utasítások eljuttatása, nyugtázása (az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 18. sz. fejezete szerint). • Balesetek, rendkívüli események, munkabalesetek bejelentése. • Vasútvállalati vonatterhelési kimutatások kezelése. • Vasútvállalati tolatási kiírások kezelése. • Menetrendi adatok kezelése. Az elektronikus levelezés nem alkalmazható azokban az esetekben, amikor meghatározott távközlő berendezés használata van előírva (pl.: engedélykérés). 4.7 A zárt csoportú e-mail rendszer használatának általános előírásai 4.7.1 Bejelentkezés, megnyitás, felelősség

• Felkérés Írásbeli rendelkezés kiállítására és kézbesítésére az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 15. fejezet vonatkozó pontjai alapján.

A zárt levelezési rendszer használatára kijelölt munkakörökbe beosztott munkavállalók, a szolgálat átvételétől, a szolgálat átadásáig kötelesek folyamatosan bejelentkezve tartani az e-mail postafiókot. A postafiók közös, tehát minden egymást váltó munkavállaló a kijelölt munkakörben, ugyanazt az e-mail postafiókot használja.

• A vonat részére kézbesítendő Írásbeli rendelkezés anyagok a vonat útvonalában fekvő más rendelkező állomástól (rendelkező állomásoktól) – ahol az adott vonat menetrend szerint áthalad – való megkérése.

A postafiókokat használó forgalmi szolgálattevők felelősséggel tartoznak, az érkezett és küldött üzenetek tartalmáért, valamint a forgalomszabályozásra vonatkozó rendelkezések tudomásulvételéért és végrehajtásáért.

• A vonatok részére kézbesítendő menetrendek eljuttatása FOR terminállal rendelkező szolgálati helyekről FOR terminállal nem rendelkező (csak fax készülékkel rendelkező) szolgálati helyekre.

A felelősség a szolgálat átvételétől a szolgálat átadásáig tart.

• Üzemirányító szolgálat értesítése olyan a vonatközlekedést zavaró forgalmi nehézményekről, amelyek nem igényelnek azonnali forgalomszabályozási beavatkozást.

Az e-mail postafiókot a kijelölt számítógépeken folyamatosan bejelentkezett állapotban kell tartani és legalább 15, de legalább 30 percenként ellenőrizni kell, az új üzenetek beérkezését (kivéve a munkaközi szünet, valamint az osztott munkaidő időtartamát). Az új üzenet érkezésének ellenőrzését a monitoron, a „Tálca” jobboldali menüsor megtekintésével kell végrehajtani. Új bejövő üzenetet a „Tálca” jobb oldalán, az Outlook ikon melletti kis sárga boríték jelzi. Szükség szerint a gyakoriság növelendő (pl.: visszajelzés várása az Írásbeli rendelkezés kiállítására vonatkozó felkérésre).

• Üzemirányító szolgálat által, az állomásoknak továbbított azon információk és tájékoztatások, amelyek a forgalmi szolgálat zavartalan ellátásához szükségesek (pl.: Rendkívüli küldeményekkel kapcsolatos információk, stb.). • Forgalmi szolgálattevők által, más állomásoknak továbbított azon információk és tájékoztatások, amelyek a forgalmi szolgálat zavartalan ellátásához szükségesek.

4.7.2 Időszakos betekintési kötelezettség

4.7.3 Küldemények tranzitálása A külső címekre való eljutást igénylő küldemények továbbítása a tranzitálási pontokon keresztül valósul meg.

1928


A budapesti Területi Igazgatóság területén valamennyi feladó (forgalmi szolgálattevő) a Ferencváros Adatrögzítő központ (Call-Center) folyamatosan üzemelő szolgálat részére (e-mail címére) küldi meg a külső továbbítást igénylő anyagokat, amely gondoskodik a külső címzettekhez történő közvetlen továbbításról. A Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely Területi Igazgatóság területén valamennyi feladó (forgalmi szolgálattevő) a területileg illetékes SZIR és FOR Funkcionális Felügyelet folyamatosan üzemelő szolgálat részére (e-mail címére) küldi meg a külső továbbítást igénylő anyagokat, amely gondoskodik a külső címzettekhez történő közvetlen továbbításról. A GYSEV Zrt. felől érkező küldemények tranzitálását a Szombathely SZIR és FOR Funkcionális Felügyelet folyamatosan üzemelő szolgálat végzi. A nyugtázást igénylő küldemények esetében, a nyugtázást az érintett állomásfőnökök (vagy megbízottjuk) a feladó részére kötelesek megküldeni. A GYSEV részére küldendő nyugtázásokat mindenkor a [email protected] e-mail címre kell küldeni. A zárt csoporton belül történő továbbításról az egyes szolgálati helyek gondoskodnak. 4.7.4 A rendszer használata e-mail küldés-fogadás eseteiben Az elküldendő üzenet címzettjeit minden esetben – függetlenül attól, hogy a címzésben szereplő valamely szolgálati helyen e-mail, vagy csak fax készülék áll rendelkezésre, a címzést jelen utasítás mellékleteiben szereplő e-mail címek segítségével kell megadni. A címzésben szereplő azon szolgálati helyeket, ahol csak fax készülék áll rendelkezésre a rendszer automatikusan észleli és az adott üzenetet valamennyi csatolmányával együtt faxként továbbítja. Azon szolgálati helyek, amelyek postafiókkal rendelkeznek, az érkezett levelek megnyitásakor a rendszer automatikus olvasási visszaigazolást küld a feladó részére. A csak fax készülékkel rendelkező szolgálati helyek részéről, faxkézbesítési visszaigazolást kap a küldő. 4.7.5 A rendszer használata fax küldés-fogadás eseteiben

18. szám

4.7.5.1 A rendszer használata FOR terminállal rendelkező szolgálati helyek esetében A rendszer használata ebben az esetben megegyezik a 4.7.4. pontban foglaltakkal. 4.7.5.2 A rendszer használata FOR terminállal nem rendelkező szolgálati helyek esetében Amennyiben az adott állomás csak fax készülékkel rendelkezik, akkor az érkező üzenetek a fax készüléken keresztül kerülnek kinyomtatásra. Ezen szolgálati helyek esetében az elküldendő üzeneteket a fax készüléken keresztül kell elküldeni. Amennyiben az elküldendő üzenetnek egy címzettje van - és azt másolatban sem kell más cím(ek)re továbbítani -, akkor az adott üzenetet a rendelkezésre álló faxkészülékkel a címzett e-mail címét helyettesítő, a 4. sz. mellékletben szereplő „Virtuális fax” számára kell küldeni. Amennyiben az elküldendő üzenetnek több címzettje van, akkor az üzenetet az adott csomóponti főnökségen belül az ÁVU-ban meghatározott állomás 4. sz. mellékletben szereplő e-mail címet helyettesítő „Virtuális fax” számára kell küldeni továbbítás céljából. Az elküldött fax üzenetnek tartalmaznia kell a címzettek névszerinti felsorolását - ahová az adott üzenetet továbbítani kell , amely alapján az ÁVU-ban meghatározott állomás a szükséges továbbítást elvégzi. 4.7.6 A rendszer használata eszközzel nem rendelkező szolgálati helyek esetében Az eszközzel nem rendelkező szolgálati hely az adandó közleményeket az ÁVU-ban meghatározott állomás részére távbeszélőn keresztül bemondással, a fejrovatos előjegyzési naplóban történő rögzítés mellett adja le. A közleményt felvevő ÁVU-ban meghatározott állomás gondoskodik a továbbításról. Az eszközzel nem rendelkező szolgálati helyek részére adandó közleményeket távbeszélőn keresztül történő bemondással, a fejrovatos előjegyzési naplóban történő rögzítés mellett kell adni. 4.7.7 A rendszer használata menetrend küldés-fogadás eseteiben Az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás módosításának bevezetésétől (2013. augusztus 26. 0:00) - az utasításban meghatározott kivételekkel - minden vonat részére menetrend készül. A menetrendeket a Pályavasút szolgáltatás keretében kinyomtatja és eljuttatja a szolgáltatást megrendelő vállalkozó vasúti társaságok, valamint

18. szám


- megrendelés nélkül is - a pályavasúti szolgálati vonatok személyzete részére. 4.7.8 Érkező levelek kezelése Az érkező leveleket mindaddig a „Beérkezett üzenetek” mappában kell tartani, amíg azok tartalma a forgalomszabályozáshoz szükséges érvényes információt tartalmaz. A vonatforgalom lebonyolításához szükséges érvényes információt nem tartalmazó leveleket a „Beérkezett üzenetek” közül, haladéktalanul az „Archív mappákba” kell áthelyezni. Beérkezett levelet törölni TILOS, a későbbi visszakereshetőség érdekében, minden érkező üzenetet archiválni kell. 4.7.9 Elküldött levelek kezelése Az elküldött leveleket, az „Elküldött üzenetek” közül, a későbbi visszakereshetőség érdekében, a küldést követően, haladéktalanul át kell helyezni az „Archív mappákba”. Induló leveleket törölni TILOS, a későbbi visszakereshetőség érdekében, minden elküldött üzenetet archiválni kell. 4.7.10 Archív mappák kezelése Az elektronikus levelezés visszakereshetősége érdekében automatikusan létrehozásra kerül egy ”Bejövő levelek” és egy „Kimenő levelek” nevű archív mappa, amelyekbe a vonatforgalom lebonyolításához szükséges érvényes információt nem tartalmazó leveleket át kell helyezni. Szükség esetén, a fenti két mappán belül, a szolgálati hely ellenőrzésre kötelezett vezetője, további mappákat hozhat létre, a tetszőleges bontásban történő archiválás érdekében. A szerveren mentett másolatok miatt, az Írásbeli rendelkezések kiállítására és kézbesítésére történő felkérés módja megfelel az F. 2. sz. Utasítás 1.2.35. pontjában meghatározott „Hangrögzítő berendezés” feltételeinek, ezért a vonatszemélyzet értesítésére való felkérés szövegét a felkérő Fejrovatos előjegyzési naplójában az F. 2. sz. Utasítás Függelékei 7.1. pontjában foglaltak alapján, nem kell szóról szóra előjegyezni. 4.7.11 Nemzetközi dokumentumok kezelése A más pályahálózat-működtetők felől érkező dokumentumokat, a feladó pályahálózat-működtetők a MÁV Zrt.

1929

[email protected] e-mail címére küldik. Az érkezett dokumentumokat a rendszer automatikusan továbbítja a kijelölt e-mail címekre. 4.7.12 Levelezéssel, válaszküldéssel kapcsolatos általános szabályok • Az üzenetek és visszaigazolások alkalmával, a telefonon közölt utasításszerű szabványszövegeket kell alkalmazni. • A küldött üzenetet, annak végén minden esetben el kell látni a saját név, és beosztás megjelöléssel a pontos azonosíthatóság érdekében. • Forgalomszabályozással kapcsolatos visszaigazolást, nyugtázást mindig az érkező levelezésre küldött „válaszlevélként” kell továbbítani, ezzel biztosítva azt, hogy az előzménylevelezés is olvasható legyen a válaszlevél küldése esetén. Ebben az esetben a „Válasz” opciót kell használni és nem a „válasz mindenkinek” kapcsolót. • Forgalomszabályozással kapcsolatos felkérést, rendelkezést, tájékoztatást, visszaigazolást, nyugtázást forgalmi szolgálattevőtől elfogadni csak abban az esetben szabad, ha az elektronikus levelet, az adott szolgálati hely vonatforgalom szabályozásáért felelős forgalmi szolgálattevője „saját név, beosztás” megjelöléssel ellátta. • A visszaigazolást érvénytelennek kell tekinteni, amennyiben nem felel meg a fenti formai és tartalmi követelményeknek. Abban az esetben, ha valamely felhasználótól érvénytelen visszaigazolás érkezik, azt nem szabad figyelembe venni. Az érvénytelen visszaigazolást küldő felhasználót folytatólagos levelezésben („válaszlevél”) fel kell szólítani - a hiányosság megjelölésével - a visszaigazolás megismétlésére, ha szükséges telefonon keresztül is érdeklődni kell. • Abban az esetben, ha rendkívüli sürgősségű forgalomszabályozási ténykedésre vonatkozó rendelkezést kell valamely szolgálati helyre eljuttatni valamint ott azt végrehajtani (pl. baleset megelőzése érdekében történő azonnali vonatmegállítás, stb.), kizárólag a zárt e-mail rendszert e célra használni szigorúan tilos! Ilyen esetekben a rendkívüli sürgősségű forgalomszabályozási ténykedést elrendelő munkavállaló egyéb (telefon, mobiltelefon, stb.) kommunikációs lehetőséget köteles használni! 4.7.13 Magáncélú felhasználás A zárt csoportú levelezési rendszert csak vasútüzemi célú közlemények továbbítására szabad használni, magáncélú levelezést ezen a rendszeren folytatni TILOS.

1930


A 4.10 pontban szabályozottak szerint, az ellenőrzésre kötelezettek vizsgálják a magáncélú felhasználást. 4.7.14 Szolgálat átadás Szolgálat átadáskor írásban és szóban utalni kell azokra az elektronikus levelekre, (feladó, dátum, óra:perc) amelyek a szolgálat zavartalan és biztonságos folytatásához szükséges információkat tartalmaznak. Szolgálat átadás esetén nem maradhat olvasatlan üzenet! 4.7.15 Balesetek, rendkívüli események, munkabalesetek bejelentése A hatályos Baleset Vizsgálati Utasításban a szolgálati helyek jelentési és intézkedési kötelezettségeik vonatkozásában előírt írásos jelentési kötelezettséget jelen utasítás 10. sz. mellékletében szereplő Vasútbiztonsági szervezet címére kell megküldeni. A hatályos MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatában a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó írásos jelentéseket jelen utasítás 11. sz. mellékletében szereplő MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem szervezet címére kell megküldeni. A hatóságok írásban történő étesítését jelen utasítás 4.7.3. pontja alapján kell végezni. A levelező rendszeren keresztül történő értesítés nem mentesít az egyéb előírt (pl.: azonnal távbeszélőn, mobiltelefonon történő) értesítési kötelezettség alól. 4.8 Végrehajtási Utasítások készítése Az Állomási Végrehajtási Utasítások (2. Forgalmi szolgálat végzésére vonatkozó előírások, 2.5. Forgalmi szolgálattevő(k) részletes munkabeosztása. A szolgálati helyen szolgálatot teljesítő valamennyi forgalmi szolgálattevő részletes munkabeosztása, teendőik és hatáskörük elhatárolásával (F. 2. 1.2.32., 1.2.56.p.) pontját), a Vonali Végrehajtási Utasítások és a vállalkozó vasúti társaságokkal kötött Megállapodások, illetve a Hálózathozzáférési Szerződések módosítását el kell végezni. 4.9 A felhasználók oktatása, vizsgáztatása A Területi Igazgatóságok érintett munkavállalóit (forgalmi szolgálattevők) oktatni és vizsgáztatni kell a jelen utasítás alapján módosított Állomási Végrehajtási Utasításban foglaltakból. A forgalmi csomópont vezetője köteles a BGOK területileg illetékes vasútszakmai oktatóját az ÁVU tervezett változásairól kellő időben értesíteni. A BGOK vasútszakmai oktatója az ÁVU előírásainak változásaiból (eltérésekből) tudomásszerzést követően 14 napon

18. szám

belül írásos összeállítást készít a munkavállalók felkészülésének elősegítése érdekében. Az így elkészített írásos összeállítást megküldi a forgalmi csomóponti vezető részére jóváhagyás céljából. A jóváhagyott ÁVU változásairól készített írásos összeállítást a szolgálati főnök vagy az állomásfőnök Parancskönyvi rendelkezéssel hozza a munkavállalók tudomására, akik önképzés útján sajátítják el a megváltozott ismereteket. Az ÁVU megváltozása (módosítás, új ÁVU kiadása) esetén külön e célból vezényelt oktatásra nem kerül sor. A változásokról (eltérésekről) készített írásos összeállítást az egy műszakban egyszerre szolgálatban lévő munkavállalók létszámához igazodó példányszámban rendelkezésükre kell bocsátani annak tanulmányozása érdekében. Az önálló felkészülés munkaidő alatt, vonat- és tolatásmentes időben megvalósítható. 5 éven belül az adott szolgálati helyre visszatérő munkavállaló esetén a szolgálati főnök, állomásfőnök kötelessége gondoskodni az időközben a szolgálati hely ÁVU-jában bekövetkezett változások ismertetéséről, oktatásáról, mely az ÁVU változásait (eltéréseit) tartalmazó dokumentum kimutatható átadásával is megvalósítható. A megváltozott ÁVU ismeretekből a forgalmi csomópont vezetője által kijelölt ellenőrzésre kötelezett munkavállaló egyedül végzi a munkavállalók vizsgáztatását, szükség esetén a vizsgát megelőzően konzultációs lehetőség biztosításával. Az átképzés és vizsga bizonylatolása céljából Oktatási Naplót kell vezetni. 4.10 Ellenőrzési kötelezettség A zárt csoportú levelezési tevékenység ellenőrzése, a felügyeletet ellátó Állomásfőnökség vezetőinek a feladata. Az ellenőrzésre jogosultak kötelesek a rendelkezésre álló informatikai eszközök felhasználásával vizsgálni a rendszer előírásszerű használatát. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie, a „Beérkezett üzenetek” és az „Elküldött üzenetek” tartalmi vizsgálatára, a jelen utasításban foglaltak (archiválás, stb.) betartására, valamint az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás és az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei vonatkozó előírásainak betartására. Az ellenőrzés gyakorisága tekintetében az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás ellenőrzésre vonatkozó pontjai az érvényesek. Az ellenőrzési tevékenység könnyítése érdekében, a forgalom szabályozásáért felelős forgalmi szolgálattevők beérkező levelei a megadott ellenőrzésre jogosult vezető (állomásfőnök, forgalmi koordinátor) postafiókjába, helyi beállítást követően beérkezhetnek.

18. szám


1931

4.11 Működési környezet, karbantartás

7.0 MELLÉKLETEK

Meghibásodás esetén követendő eljárások:

Az utasításhoz 11 db melléklet tartozik. A 4-11. számú mellékletekben rögzített adatok változását, azok aktuális verzióját, a Pályavasúti intranet portál „Linkek” menüpont alatt a „Zárt csoportú címjegyzék” menüben kell elektronikus formában megjelentetni.

• A számítógép meghibásodását a számítógéphez tartozó Hiba-előjegyzési könyvbe elő kell jegyezni, valamint be kell jelenteni a vonatkozó utasítások szabályai szerint. • A postafiók használhatatlansága esetén a bejelentést a MÁV Szolgáltató Központ részére kell megtenni. A hibát a Hiba-előjegyzési könyvbe elő kell jegyezni. A MÁV Szolgáltató Központ elérhetőségét a Hiba-előjegyzési könyv első oldalán, az elérhetőségek között szerepeltetni kell. A szükséges értesítéseket a rendelkezésre álló infokommunikációs eszközökön keresztül kell lebonyolítani. 5.0 HIVATKOZÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen Utasítás kiadásával egyidejűleg hatályát veszti a 11/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG szám alatt kiadott „a távírda szolgálat kiváltásáról és új távirat továbbítási rendszer bevezetéséről” Utasítás. Ezen Utasítás hatálybalépésével egyidejűleg továbbra is be kell tartani az alábbi Utasítások vonatkozó rendelkezéseit: • F. 2. sz. Forgalmi Utasítás • F. 2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei • F. 3. sz. Utasítás az üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálat ellátására • H. 6. sz. Utasítás Rendkívüli küldemények • Balesetvizsgálati Utasítás • A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) • Vasútüzemi Munkák Biztonsági Szabályzata • PASS2 Utasítás • 23/2013. (IV.05. MÁV Ért. 11.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás a közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív előírásairól és azok alkalmazásáról normál üzemi körülmények között, valamint rendkívüli események bekövetkezésekor. • Állomási Végrehajtási Utasítások, Megállapodások, vonatkozó Kezelési szabályzatok, műszaki leírások. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás közzététele napján lép hatályba, rendelkezéseit 2013. október 01-én 0 óra 00 perctől kell alkalmazni.

1. sz. melléklet: A rendszer használata vonatközlekedéssel kapcsolatos üzenetek kezelésekor 2. sz. melléklet: Nyilvántartandó üzenet jegyzék 3. sz. melléklet: Nyilvántartandó üzenet napló 4. sz. melléklet: A zárt csoportú e-mail postafiókkal rendelkező forgalmi szolgálattevők elérhetőségeinek listája 5. sz. melléklet: A zárt csoportú FAX készülékkel rendelkező forgalmi szolgálattevők elérhetőségeinek listája 6. sz. melléklet: A zárt csoportú e-mail postafiókkal rendelkező üzemirányító szolgálatban résztvevő felhasználók elérhetőségeinek listája 7. sz. melléklet: A zárt csoportú e-mail postafiókkal rendelkező diszpécser szolgálatban résztvevő felhasználók elérhetőségeinek listája 8. sz. melléklet: A zárt csoportú e-mail postafiókkal rendelkező Tranzitáló pontok elérhetőségeinek listája 9. sz. melléklet: A zárt csoportú e-mail postafiókkal rendelkező MÁV Zrt. Vezérigazgatóság és Területi Forgalmi Osztályok elérhetőségeinek listája 10. sz. melléklet: A zárt csoportú e-mail postafiókkal rendelkező Biztonsági Igazgatóság Területi Vasútbiztonsági Osztályok elérhetőségeinek listája 11. sz. melléklet: A zárt csoportú e-mail postafiókkal rendelkező MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Területi Szolgáltató Központok elérhetőségeinek listája Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

1932


18. szám

1. sz. melléklet A rendszer használata vonatközlekedéssel kapcsolatos üzenetek kezelésekor 1.0 a rendszer használata írásbeli rendelkezések kezelésekor 1.1 írásbeli rendelkezések kezelése Hivatkozással az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 15.16.2. pontjára, ha a vonat az útvonalában fekvő más rendelkező állomáson (állomásokon) menetrend szerint áthalad, akkor a vonatot indító állomás a zárt csoportú e-mail rendszeren (pályavasúti informatikai rendszeren) keresztül köteles az érintett rendelkező állomásoktól e-mail üzenetben megkérni az adott vonathoz szükséges aktuális Írásbeli rendelkezés anyagokat (F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 22. sz. Függelék szerinti szövegminták). alapszabály:  

 



Valamennyi vonatot a következő rendelkező állomásig kell Írásbeli rendelkezéssel ellátni. Ha az adott vonat az érintett rendelkező állomáson menetrend szerint áthalad, akkor addig a rendelkező állomásig, ahol menetrend szerint megáll, vagy a célállomásig kell Írásbeli rendelkezéssel ellátni. (A rendelkezési szakaszok és rendelkező állomások felsorolása a Közlekedési Határozmányok 2. táblázatában található.) A Ferencváros állomáson át közlekedő - több rendelkező szakaszon át közlekedő - vonatokat, csak Ferencváros állomásig kell értesíteni, ahol az útvonal további részére vonatkozó Írásbeli rendelkezés kézbesítése céljából valamennyi vonatot meg kell állítani. A Budapesten át, de Ferencváros állomás érintése nélkül (kivéve a Kelenföld állomáson irányváltó vonatokat) közlekedő - több rendelkező szakaszon át közlekedő - vonatokat az adott viszonylat szempontjából Rákos, illetve Kőbánya-Kispest állomásig kell értesíteni, ahol az útvonal további részére vonatkozó Írásbeli rendelkezés kézbesítése céljából valamennyi vonatot meg kell állítani. Ezen szabályozás alól kivételt képeznek a személyszállító vonatok, amelyek értesítésére továbbra is a jelenleg érvényben lévő szabályok vonatkoznak.

1.2 írásbeli rendelkezés anyag kérése a vonat útvonalába eső rendelkező állomástól (állomásoktól) 

   

A vonatot indító állomás, a vonat útvonalában fekvő attól a rendelkező állomástól (rendelkező állomásoktól) köteles Írásbeli rendelkezés anyagot kérni, ahol az indítandó vonat menetrend szerint áthalad és emiatt a kézbesítendő Írásbeli rendelkezést az adott rendelkezési szakaszra (rendelkezési szakaszokra) is el kell készíteni. A kérés üzenet tárgy rovatába, a későbbi visszakereshetőség érdekében minden esetben az ÍR/vonatszám/közlekedési dátum szerkezetet kell alkalmazni. Pl.: ÍR/45222/2013.04.25. Valamennyi vonat részére külön-külön kell Írásbeli rendelkezés anyagot kérni, kivételt képeznek ez alól a személyszállító vonatok, amelyek értesítésére továbbra is a jelenleg érvényben lévő szabályok vonatkoznak. A vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője a kérést, az indítandó vonat indulási ideje előtt legalább 1 órával köteles elküldeni. Amennyiben a vonatot indító állomás csak fax-al rendelkezik, akkor a vonatot az indító állomáson csak a következő rendelkező állomásig kell értesíteni, akkor is, ha az adott vonat ott menetrend szerint áthaladna.

18. szám


1933

o Ebben az esetben a vonatot indító állomás köteles az érintett rendelkező állomást élőszóban értesíteni az Írásbeli rendelkezés kézbesítés szükségességéről, a vonat számáról és az indulás várható idejéről. o Az értesítést az indító állomás az érintett rendelkező állomásnak a várható indulási idő előtt legalább 1 órával köteles megtenni. o Az értesítést az Írásbeli rendelkezés kézbesítésének szükségességéről, mindkét állomás forgalmi szolgálattevője köteles az időpont megjelölésével, a Fejrovatos előjegyzési napló következő sorába előjegyezni. o A vonatot indító állomás az Írásbeli rendelkezés utolsó pontjában „Írásbeli rendelkezés kézbesítése miatt xy állomáson a menetrendtől eltérően megáll.” szöveget kell előjegyezni. o Az adott rendelkező állomás köteles a vonatot megállítani, és a következő rendelkező állomásig – ahol a vonat menetrend szerint megáll –, Írásbeli rendelkezéssel ellátni. 1.3 írásbeli rendelkezés anyag adása menetrend szerint áthaladó vonatok részére 

A beérkezett kérés üzenetre válaszul küldött Írásbeli rendelkezés anyagot minden esetben a lehető legrövidebb időn belül, az e-mail törzs szövegében, az érkező levélre „válaszlevélként” a „Válasz” opciót használva kell elküldeni.  Az elküldött Írásbeli rendelkezés anyagokat az „Elküldött üzenetek” közül tilos az adott vonat leközlekedéséig törölni, illetve áthelyezni az „Archív mappákba”.  Az egyes vonatok leközlekedése után az elküldött Írásbeli rendelkezés anyagokat az „Elküldött üzenetek” közül azonnal át kell helyezni az „Archív mappákba”. Tehát, az Utasítás jelen pontjában leírtakat helyesen alkalmazva az „Elküldött üzenetek” mappában mindenkor csak azok az üzenetek lesznek megtalálhatóak, amelyek olyan vonatok részére tartalmaznak elküldött Írásbeli rendelkezés anyagokat, amelyek még nem közlekedtek le.  Előre nem látott lassúmenet bevezetése, elrendelése esetén, azon vonatokat, amelyek részére - az érintett rendelkező állomásról - Írásbeli rendelkezés anyag került elküldésre és még nem közlekedtek le, az Írásbeli rendelkezés kézbesítése céljából az érintett rendelkező állomáson meg kell állítani. Ennek teljesítése, illetve koordinálása az érintett rendelkező állomás, rendelkező forgalmi szolgálattevőjének a feladata. Ha a vonat az érintett rendelkező állomáson már áthaladt, akkor az útban lévő vonatok értesítésének koordinálása, az adott vonal forgalmi vonalirányítójának feladata.  Azon vonatok, amelyek részére Írásbeli rendelkezés anyag került megküldésre és még nem közlekedtek le, szolgálat átadáskor kötelezően a szolgálat átadás tárgyát képezik és a Fejrovatos előjegyzési naplóba az átadás szövegében tételesen is fel kell azokat sorolni.  Az Írásbeli rendelkezés anyagot szolgáltató rendelkező állomás, rendelkező forgalmi szolgálattevőjének külön utasítására az Írásbeli rendelkezés anyag kérést teljesítheti a külső forgalmi szolgálattevő. Az Írásbeli rendelkezés anyagot szolgáltató rendelkező állomás, a beérkezett kéréseket köteles a tőle telhető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 30 percen belül teljesíteni. 2.0 a rendszer használata. rendkívüli küldemények továbbításához kapcsolódó üzenetek kezelésekor A rendkívüli küldemények engedélyezésére valamint továbbítására vonatkozó előírásokat a H. 6. sz. Utasítás valamint az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás szabályozza.

1934


18. szám

2.1 a rendkívüli küldemények engedélyeinek kiadása: A rendkívüli küldemények engedélyeinek kiadását az Üzemirányító Központ végzi az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 27. sz. Függelék előírásai alapján. Az általános érvényű valamint az egyedi átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ a Szállítás Irányítási Rendszer (továbbiakban SZIR) valamint a MÁV Intranet Pályavasúti Portál rendszerben jeleníti meg (nem tekintendő üzenetnek). Az átvételi engedélyt a pályavasúti informatikai rendszert elérő felhasználók szükség szerint tekinthetik meg. Az átvételi engedély megtekintését a SZIR R231, R 233 jelentések valamint a MÁV Intranet Pályavasúti Portál Forgalom\Üzemirányítás\Különleges szabályozást igénylő küldemények elérési úton biztosítja. Az átvételi engedélyhez kapcsolódóan a zárt csoportú e-mail rendszerben felhasználói feladat nem jelentkezik. Az egyedi érvényű továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ a SZIR R231, R233 jelentések valamint a zárt csoportú e-mail rendszer útján üzenetként juttatja el a továbbítási útvonal szerint érintett szolgálati helyek és az érintett szakszolgálatok részére (üzenetnek szükséges tekinteni). Azokra a szolgálati helyekre, amelyek nem rendelkeznek eszközzel az Üzemirányító Központ a 4.7.6. sz. pont előírásai alapján juttatja el a továbbítási engedélyt. A továbbítási engedély a SZIR R231, R233 jelentések valamint MÁV Intranet Pályavasúti Portál Forgalom\Üzemirányítás\Különleges szabályozást igénylő küldemények elérési úton hozzáférhető. 2.2 rendkívüli küldemények továbbításához kapcsolódó üzenetek Értesítés általános érvényű rendkívüli küldemény továbbításáról: Általános érvényű rendkívüli küldemény továbbítási útvonalában érintett rendelkező állomások értesítése a SZIR R232 automatikus jelentés útján történik. Az értesítéshez kapcsolódóan a zárt csoportú email rendszerben felhasználói feladat nem jelentkezik. Értesítés egyedi érvényű rendkívüli küldemény továbbításáról: Egyedi érvényű rendkívüli küldemény továbbítási útvonalában érintett valamennyi SZIR terminállal rendelkező szolgálati hely értesítése a SZIR R232 automatikus jelentés útján történik. Az értesített forgalmi szolgálattevő köteles a SZIR kommunikációs körzetéhez tartozó állomások forgalmi szolgálattevőit értesíteni a zárt csoportú e-mail rendszer útján. Az üzenetben a következő adatok megjelenítése szükséges: „…. sz. 2013…-i vonat egyedi érvényű rendkívüli küldeményt továbbít, a MÁV Rk-…/13 sz. továbbítási engedély alapján.” Az üzenet sablon aláírás formaként történő rögzítésével, valamint az értesítendő szolgálati helyek külön címzési listába (SZIR kommunikációs körzetéhez tartozó állomások) történő megjelenítésével az üzenetküldési feladat támogatható. Amennyiben a SZIR kommunikációs körzet állomás nem rendelkezik zárt csoportú e-mail rendszerrel, abban az esetben a 4.7.6. sz. pont előírásai alapján köteles eljuttatni az egyedi érvényű rendkívüli küldemény továbbításáról szóló értesítést. 2.3 a rendkívüli küldemények továbbításához kapcsolódó üzenetek dokumentálása Amennyiben az üzenet továbbítása a SZIR vagy a zárt csoportú e-mail rendszer által kerül továbbításra azok naplózása nem szükséges. Azokon a szolgálati helyeken, amelyeken elérhetőek a rendkívüli küldemény továbbításához kapcsolódó dokumentumok (továbbítási engedély, értesítés az egyedi rendkívüli küldemény továbbításáról) pályavasúti informatikai rendszer által (SZIR, MÁV Intranet, zárt csoportú e-mail rendszer) azok nyilvántartása elektronikus formában történik. Azokon a szolgálati helyeken, ahol

18. szám


1935

az értesítések fax készülékre érkeznek, az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 27.2.3. pont szerinti nyilvántartást kell vezetni. Azokon a szolgálati helyeken, amelyek nem rendelkeznek eszközzel az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás valamint jelen szabályozás 4.7.6. sz. pont előírásai alapján szükséges eljárni (Fejrovatos előjegyzési napló valamint a külön erre a célra felfektetett nyilvántartás kezelése).

1936


18. szám

2. sz. melléklet Üzenet jegyzék

A jegyzék vezetése: Általános rendelkezések 1. A jegyzékbe tett minden bejegyzésért és azok helyességéért a bejegyző munkavállaló felelős. 2. A jegyzéket nyomtatott betűkkel, nem törölhető tollal kell vezetni. 3. Selejtezésig a jegyzékből lapokat kitépni, a bejegyzéseket felismerhetetlenné tenni, vagy törlést végezni szigorúan tilos. 4. A jegyzéket a címlapon el kell látni a szolgálati hely bélyegzőjével; továbbá fel kell tüntetni, a megkezdés és befejezés idejét, valamint a bejegyzett első és utolsó üzenet számát. A szolgálati helyeken az elküldött üzenetek nyilvántartására szolgálati helyenként egy jegyzéket kell használni. Az üzeneteket időrendi sorrendben és sorszám szerint folyamatosan kell a jegyzékben nyilvántartani. A közvetítés céljából vett üzenetek vételi és adási adatait a jegyzékben kell nyilvántartani. A jegyzék rovatait az alábbiak figyelembe vételével kell kitölteni: a) A „nap” rovatba a tárgynapot kétjegyű számmal kell bejegyezni. Ezt elegendő oldalanként csak egyszer feltüntetni. b) A „szám” rovatot az elküldött üzenetek jegyzékében minden év 1. napján 0 órakor 1-től kezdődően folyamatosan kell kitölteni. A távbeszélőn indított üzenet esetében, az üzenet számát és a vételi oldalon a jegyzékben szereplő vételi sorszámot törve (pl:255/35) kell bejegyezni.

18. szám


1937

c) A „továbbítás” rovatok kitöltése: az „óra-perc” rovatba azt az időpontot kell beírni, amikor az üzenetet a munkahelyről továbbították. A „vette” rovatba a vevő munkahely, illetve az átvevő szolgálati hely rövidítését kell beírni. A „módon” rovatba a vétel módjára utaló rövidítést kell beírni (e-mail (E), fax (F), távbeszélőn (T)). d) A „cím adatai” rovatba az üzenet címét kell beírni. e) A „hónap” rovatba a tárgyhót betűkkel írva kell bejegyezni. Ha a hónap befejezésével az oldal nem telik be, úgy az üresen maradt részt áthúzással kell érvényteleníteni. f) Az „áthozat” rovatba a jegyzékben szereplő sorszámot az év első napjától kezdődően az utolsó napig feltüntetve kell bejegyezni.

1938


18. szám

3. sz. melléklet Nyilvántartandó üzenet napló Az eszközzel nem rendelkező szolgálati helyeken a távbeszélőn történő üzenet vétele esetén az üzenet tartalmát az alábbi naplóba kötelesek rögzíteni.

18. szám


44/2013. (VIII. 23. MÁV Ért. 18.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs az F. 1. sz. JElzÉsI utasítÁs 2. sz., az F. 2. sz. ForGalMI utasítÁs 3. sz., És az F. 2. sz. ForGalMI utasítÁs FüGGElÉkEI 2. sz. MódosítÁsÁnak hatÁlyba lÉptEtÉsÉről. Az új, illetve módosított előírásokat tartalmazó F.1. sz. Jelzési Utasítás 2. sz., F.2. sz. Forgalmi Utasítás 3. sz., F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 2. sz. módosítását 2013. augusztus 26-án 0 óra 00 perctől hatályba léptetem. A hivatkozott utasítások módosításait a hatályba léptetéssel egyidejűleg a nyomdailag előállított cserélhető lapokkal kell végrehajtani. A módosításokat a hivatkozott utasítások „Pótlékok és módosítások előjegyzése” című oldalán a módosítások közzétételét tartalmazó MÁV Értesítő számával az alábbiak szerint kell előjegyezni: – Az F.1. sz. Jelzési Utasításban 3. tételszámmal 2. sz. módosításként. – Az F.2. sz. Forgalmi Utasításban 4. tételszámmal 3. sz. módosításként. – Az F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékeiben 3. tételszámmal 2. sz. módosításként. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

1939

1940


45/2013. (VIII. 23. MÁV Ért. 18.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs az 1/2012. (MÁV. Ért. 1.) tÁrsasÁGI szol. Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a bEszErzÉs tÁMoGató EGysÉGEs InForMatIkaI rEndszEr hasznÁlatÁról szóló utasítÁs 1. sz. MódosítÁsÁról. Ezen utasítás közzététele napjával az 1/2012. (MÁV. Ért. 1.) Társasági szol - elnök-vezérigazgatói utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el: 1. Az utasítás „4.2.5 Teljesítés igazolás (Továbbiakban TIG)” pont törlésre kerül, és helyette az alábbiakat kell felvenni: 4.2.5 teljesítés igazolás (továbbiakban tIG) • a teljesítés igazolás rendszerben történő folyamatát a Basware PM rendszer Felhasználói kézikönyve (igénylés) tartalmazza. • A teljesítési igazolást az igénylő végzi a teljesítést bizonyító/igazoló dokumentumok birtokában és alapján, amelyeknek hitelt érdemlően biztosítaniuk kell, hogy a szállítói számlák kiállítása a ténylegesen elvégzett teljesítmények alapján, azok részleteivel is összhangban történt. • A Basware PM rendszeréből kiállított teljesítés igazolásához – ha az maga nem nyújt elegendő információt a tényleges teljesítés, az elvégzett munkák beazonosíthatóságára - további információk megadására is szükség lehet: pl. szerződés szám feltüntetése, a munka részletes leírása, egyéb dokumentumok becsatolása (átadás-átvételi jegyzőkönyv, szállító levél), stb. Amennyiben ezek digitális változatban nem állnak rendelkezésre, azt szkenneléssel kell biztosítani. • A teljesítést alátámasztó dokumentumok digitális változatának csatolását a teljesítés rögzítésével egy műveletben lehet és kell megtenni. • Ha a teljesítésigazolás rögzítője eltér a teljesítés átvevőjétől, akkor a Basware rendszerben rögzítésre kerülő teljesítésigazolás leíró mezőjében a teljesítés átvevőjének nevét is kötelezően meg kell adni. • Amennyiben az igazoló dokumentum digitális formában történő csatolására nincs lehetőség, akkor a rendelést egyértelműen azonosító adatokat is tartalmazó teljesítést igazoló dokumentum materiális példányának

18. szám

megőrzéséről kell gondoskodnia a teljesítés igazolójának. • Azt, hogy az adott teljesítmény megértéséhez, beazonosíthatóságához pontosan mi szükséges, a konkrét ügylet határozza meg, de minden esetben az a fő cél, hogy az ügylet utólagos megértése, megítélése, visszakövethetősége biztosított legyen. • Az igénylő a Basware PM rendszerből kinyerhető teljesítés igazolást továbbítja a számlát kiállító partner, beszállító felé. • A teljesítési igazolás a GIR-ben történik (nem a fenti igénylő közreműködésével) az alábbi esetekben: • Készletezett és bizományos anyagok végfelhasználói igénylése esetén a raktári kiadás a TIG. • Készletfeltöltési igények esetén (készletezett és bizományos anyagok) a GIR készletre vételezés a TIG. • A teljesítés igazolást nem kell jóváhagyni a Basware PM-ben. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

18. szám


46/2013. (VIII. 23. MÁV Ért. 18.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs az E. 1. sz utasítÁs 6. sz. MódosítÁsÁnak hatÁlyba lÉptEtÉsÉről. Az E.1. sz. Utasítás 6. sz. módosítását 2013. augusztus 26-án 0 óra 00 perctől hatályba léptetem. A hivatkozott utasítás módosítását a hatályba léptetéssel egyidejűleg a nyomdailag előállított cserélhető lapokkal és kéziratilag kell végrehajtani az alábbiak szerint: — Az E.1. sz. Utasításban ki kell cserélni a 33/34., 45/46., oldalakat, az utasítás 2. sz. mellékletben a 103/104. és a 105/106 oldalakat, az utasítás 2.a. sz. mellékletében a 13/14 oldalt. — Az E.1. sz. Utasítás 2a. sz. mellékletében a 4.5.2. pontot a hozzá tartozó szöveggel együtt kéziratilag pótlás nélkül törölni kell. A módosítást az E.1. sz. Utasítás „Pótlékok és módosítások előjegyzése” című oldalán, a soron következő tételszámmal és a módosítás közzétételét tartalmazó MÁV Zrt. Értesítő számával 6. sz. módosításként elő kell jegyezni. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

1941

1942


18. szám

2/2013. (VIII. 23. MÁV Ért. 18.) GVIGh szÁMú GazdasÁGI VEzÉrIGazGatóIhElyEttEsI utasítÁs a 21/2004. (VII.16. MÁV Ért. 29.) pVh. sz. bElső tElJEsítMÉnyI szolGÁltatÁsok szabÁlyzata c. utasítÁs 9. sz. MódosítÁsÁról (EGysÉGEs szErkEzEt).

3.0 FoGalMak MEGhatÁrozÁsa

1.0 az utasítÁs cÉlJa

teljesítménykapcsolat: a teljesítményszámítási objektumok között adott teljesítménytípus által definiált megrendelő-szolgáltató viszony. transzferár: a belső teljesítmény képzett elszámolóára. A transzferár minden teljesítményfajta esetében az adott évre meghatározott. A transzferárnak két típusa lehet: költség alapú ár, rendelet által előírt ár. Az önköltségi árat előkalkulációval kell képezni, és az éves zárás után az utókalkuláció adatai alapján megállapított árkülönbözetet le kell könyvelni.

Az utasítás célja, hogy a MÁV Zrt szervezetei egymás részére végzett belső szolgáltatások körét, pontos tartalmát, az elszámolás módját és folyamatát részleteiben meghatározza. 2.0 hatÁly És FElElőssÉG MEGhatÁrozÁsa 2.1. az utasítás személyi hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. önálló költséggazdálkodással rendelkező szervezeti egységeinek munkavállalóira. 2.2. az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. önálló költséggazdálkodással rendelkező szervezeti egységeire és azok tevékenységére. 2.3. az utasítás kidolgozása és karbantartása Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a gazdasági vezérigazgató-helyettes felelős.

belső teljesítmény: Belső teljesítményeknek nevezzük a MÁV Zrt. szervezeti egységei között áramló teljesítményeket. önálló költséggazdálkodással rendelkező szervezeti egység: olyan főkönyvi szervezet, hierarchia, melyre az üzleti terv megbontásra kerül.

teljesítménytípus: teljesítményszámítási objektumok között áramló belső szolgáltatások homogén csoportja. teljes önköltség A termék, szolgáltatás minden közvetlen, és kalkuláció alapján ráosztással meghatározott, teljes bekerülési költsége, mely tartalmazza mind a szervezeti teljes felmerült költségeket, mind a társaság felosztott általános költségét. Az önköltséget a MÁV Zrt. Önköltségszámítási Szabályzatában rögzített elvek szerint kell meghatározni.

18. szám


Vetítési alap az adott költségelem felosztásához meghatározott mutató, mely alapján a közvetett költség felosztása történik. Javasolt mutató: közvetlen költségek aránya, bizonyos költségelemek aránya. naturália az adott szolgáltatásra leginkább jellemző mérési és elszámolási egység. Javasolt egységek: munkaóra, létszám, m2, óra stb. 4.0 az utasítÁs lEírÁsa 4.1. A MÁV Zrt-n belüli teljesítmény átadás alapelvei A MÁV Zrt. szervezeti keretei közötti megrendelő az elnök-vezérigazgató által jóváhagyott, belső elszámolási áron veszi igénybe a belső szolgáltatást, szolgáltató – a társasági szabályok keretei között – nem tagadhatja meg a szolgáltatás nyújtását. A megrendelt tevékenységek költségei a külső piacról megvásárolható megfelelő minőségű szolgáltatások árát tartósan nem haladhatják meg, ellenkező esetben a szolgáltatás kapacitását le kell építeni. Ezt a lehetőséget évente felül kell vizsgálni, és értékelni. Amennyiben a BTSZ ár a piaci ártól 20 %-kal magasabb, úgy a szolgáltatás végzésének racionalizálására, esetleges megszüntetésére javaslatot kell tenni. A felülvizsgálathoz a szolgáltató biztosítja a piaci adatokat. A felülvizsgálatot a szolgáltató és a kontrollere közösen köteles elvégezni évente az utókalkuláció után előállt árak birtokában legkésőbb az üzleti év lezárásáig. A Társasági szinten jóváhagyott teljesítménytípusok, azok belső árai és elszámolási módjuk nem lehetnek a megrendelő és a szolgáltató közötti alku tárgyai. Az alku csak az igénybe vett mennyiség lehet. A szolgáltatást nyújtó olyan nyilvántartást köteles vezetni, mely alapján a megrendelő számára átlátható az elszámolások megalapozottsága. 4.2 Az árképzés menete Az árképzés előkalkuláció alapján történik. Feladata, hogy egy meghatározott periódus költségeit az abban a periódusban előállított szolgáltatásokra/tevékenységekre, (költségviselőkre) szétossza, s ez által biztosítsa a költségviselő szerinti teljes önköltségszámítást. Az árképzés során a költségek hozzárendelése az egyes tevékenységekhez különböző kalkulációs eljárásokkal történik. Az előkalkulációk alapja az adott szervezet üzleti terve. A kalkulációhoz szükséges alapadatokat előzetes tervkalkulációval, az adott tevékenység elvégzéséhez múltban felmerült tényköltségek felhasználásával, és a külső, harmadik féllel szerződésben megállapodott költségek alapján képezzük.

1943

4.3. A belső teljesítmények tervezése Az üzleti tervezési folyamatban biztosítani kell, hogy a tevékenységet végző szervezetek az üzleti területtel párhuzamosan tudjanak tervezni. Ennek érdekében a szolgáltató szervezetek igényelt kapacitását az adott terv időhorizontjára előzetesen kell meghatározni. A kapacitások kötelezettségvállalással járó lekötésére az éves tervezés során kerül sor, melynek során a megrendelő és a szolgáltató – a társasági szinten jóváhagyott rendszer keretein belül – írásos megállapodás formájában meghatározzák a szolgáltatás mennyiségét és minőségét. Az igénybevevők azonos áron veszik igénybe az azonos típusú szolgáltatásokat és megtervezik az általuk igénybe veendő szolgáltatások mennyiségét. A tervezésnek az üzleti felelősségen alapuló előzetes megrendeléseken kell alapulnia. Már a tervezés során kimutathatóvá kell tenni a tartósan felesleges – előzetes megrendelésekkel le nem fedett -–kapacitásokat, illetve a piachoz viszonyított hatékonysági pozíciót. A tartósan felesleges kapacitások leépítéséről, és a piaci hatékonysági szint eléréséről a szolgáltatónak gondoskodnia kell. Ez a mechanizmus biztosítja az igények és a rendelkezésre álló kapacitások középtávú összehangolását. 4.4. Megrendelés és átvétel A társaságon belüli teljesítmény-igénybevételre (kivéve a költségek közvetlen átterhelését) írásos megállapodásokat kell kötni. A megállapodások tartalmát és formáját a tevékenység jellegének megfelelően kell kialakítani. A megállapodásoknak az igénybe vett tevékenység önköltségén kell alapulnia. Egyedi feladatok esetében a megállapodásoknak részletesen tartalmazniuk kell a követelményeket, teljesítménykritériumokat. Az azonos típusú, nagy tömegű, összetett folyamatokat tartalmazó, valamint a nem anyagi jellegű szolgáltatásokra keretmegállapodásokat kell kötni. Keretmegállapodásokon belüli szolgáltatások egyszerűbb formában is igényelhetők, amennyiben a keretmegállapodásban a fentiek mindkét fél számára egyértelműen rögzítettek. A belső teljesítmény átadás-átvételben megállapodó feleket felelősség terheli azért, hogy az együttműködés során a tőlük elvárható gondossággal járjanak el a megállapodás teljesítése érdekében. A megállapodások megkötésére az MSZSZ vagy a vonatkozó utasítás szerint illetékes vezető jogosult. (3. sz. melléklet: Belső teljesítményi Szolgáltatási Megállapodás minta) 4.5. Belső teljesítmények igazolása és elszámolása A belső teljesítmények elszámolási rendjét a 2. melléklet mutatja be. Az elszámolás alapja a ténymennyiség x tervár kalkuláció, ami azt jelenti, hogy a fogadó szervezeti egység

1944


az általa visszaigazolt és átvett mennyiségű belső teljesítmény árát köteles elfogadni terváron. Általános szabály: 1. Szolgáltató (vagy képviselője) havonta a 2. mellékletben meghatározott módon a teljesítésigazoláshoz feldolgozott adatokat szolgáltatja a Megrendelőnek az elszámolás rendjében leírt határidőre. A szolgáltatónak törekednie kell a megrendelő legáttekinthetőbb, leggyorsabb és legpontosabb tájékoztatására. Az adatelérés konkrét útvonalát, illetve a nyilvántartás módját a Szolgáltatási Megállapodásban rögzíteni kell. 2. Megrendelő három munkanapon belül visszaigazolja a teljesítményeket. Amennyiben a megrendelő nem igazolja vissza a teljesítményeket határidőre, akkor a szolgáltató adatai kerülnek feladásra. 3. Amennyiben a megrendelő eltérő adatokat igazol vissza, szolgáltató köteles ezeket a naturáliákat feladni elszámolásra, és mindkét fél köteles tovább folytatni az egyeztetéseket. Ha kiderül, hogy mégis a szolgáltató adatai voltak helyesek, akkor a következő havi feladás alkalmával korrekcióként kerül elszámolásra a különbözet. Az egységek eredménykimutatásában elkülönül a MÁV Zrt-n kívülre nyújtott szolgáltatás árbevétele (külső árbevétel) és a MÁV Zrt-n belül eladott szolgáltatások bevétele (belső bevétel). A teljes bevételhez kapcsolódó összes működési költség két részből áll: a MÁV Zrt-n kívülről igénybe vett külső költségekből (anyag, bér, szolgáltatások stb.) és a MÁV Zrt. valamelyik belső egységétől megrendelt és átvett szolgáltatások költségéből (másodlagos költség). Értelemszerűen a másodlagos bevételek és a másodlagos költségek MÁV Zrt. szinten konszolidálódnak, összegük nulla. A belső szolgáltató szervezetek az általuk átadott teljesítmény minőségéért és annak fajlagos költségéért, míg az átvevők a felhasznált szolgáltatás mennyiségéért felelősek. Az elkülönítendő vasúti tevékenységek eredmény-kimutatásában az igénybevett és nyújtott belső szolgáltatásokat a MÁV Zrt számviteli elkülönítési szabályzatában leírt módon kell figyelembe venni (továbbiakban: végleges érték). Az így elszámolt belső teljesítmények terv-végleges érték eltérése mutatja az adott szervezeti egység hatékonysági pozícióját. A terv-végleges érték elemzés során ár- és volumenhatások kerülnek kimutatásra. Az árhatásért a teljesítményt leadó szervezet, míg a volumenhatásért a szolgáltatást igénybe vevő szervezet felelős. A belső teljesítmények a megállapított elszámoló (transzfer) árak és a tényleges szolgáltatás mennyisége alapján meghatározott értékben havonta kerülnek a szervezetek között elszámolásra.

18. szám

A belső elszámolás keretében év végén a belső költségek és belső bevételek: • a Hálózati Üzletszabályzat szerinti vasúti pályahálózat hozzáférési szolgáltatások esetén nem változnak, • a többi szolgáltatás esetében az éves utókalkuláció szerinti teljes önköltsége alapján kerülnek elszámolásra. zet A szolgáltatás elszámolt összege a megrendelő szerve üzletágának eredménykimutatásában költségként, a szolgáltatást végző szervezet üzletágának kimutatásában bevételként kerül kimutatásra. Mindkét főkönyvi számla a belső szolgáltatások szerint kerül alábontásra. 4.6. Vitás kérdések rendezése A tervszámok betartása mellett a belső tartalmat a felek módosíthatják. Egyoldalú felmondás esetén a kapacitás igénybe nem vételéből eredő fedezetlen költségek a megrendelőt terhelik. Az üzleti tervtől való eltérés esetében a belső teljesítményt megrendelő: a saját rendelésállományán belül a témákat átsorolhatja, külső kapacitások igénybevétele esetén a többletköltségeket elismeri. Teljesítménytípusonként, a meghozható intézkedésekkel összhangban (pl.: kapacitások leköthetősége, szükség esetén felszámolhatósága alapján) kell meghatározni a megállapodások kötelezettségvállalási határidejét. Ha a szolgáltató nem a megállapodásban foglaltak szerint teljesít, úgy a megrendelő jogosult az átvétel megtagadására, vagy a teljesítménydíj csökkentésére. A következményekért a felelősség a szolgáltatót terheli. Amennyiben a felek nem tudnak a vitás kérdésekben megegyezni, az illetékes főtevékenységi kör vezetők egyeztetést követően döntenek. 4.7. Elvárt szinttől való eltérés kezelése Amennyiben az kerül megállapításra, hogy a szolgáltató nem az elvárt szinten teljesítette a szolgáltatását (konkrét tevékenység, hely, idő megnevezése), a tárgyhónapra vonatkozó szolgáltatás naturális értéke csökkentésre kerül a két fél alapján megállapodott mértékben (kivétel ezalól az építés-felügyeleti szolgáltatás, melynél a hatósági szabályoknak való kötelező megfelelés miatt a minősítés nem a megrendelő kompetenciája). Megállapodás híján az előző pontban leírtak alkalmazandók. 5.0 hIVatkozÁsok, MódosítÁsok, hatÁlyon kíVül hElyEzÉsEk Hivatkozott és hatályon kívül helyezett utasítás nincs. Módosítás: Jelen utasítás a 21/2004. (VII.16.MÁV Ért. 29.) PVH. sz. utasítást módosítja.

18. szám


6.0 hatÁlyba lÉptEtÉs Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2013. június 1. napjától nyújtott belső teljesítmények elszámolására kell alkalmazni. 7.0 MEllÉklEtEk 1. sz.: Teljesítménytípusok teljesítményfajták szerinti bontása 2. sz.: Az elszámolás rendje 3. sz.: Belső teljesítményi Szolgáltatási Megállapodásminta Bádonfainé Szikszay Erzsébet s.k. gazdasági vezérigazgató-helyettes

1945

1946


18. szám

1. sz. melléklet

18. szám


1947

2. sz. melléklet

1948


18. szám

3. sz. melléklet

18. szám


1949

1950


18. szám

18. szám


1951

1952


18. szám

18. szám


1953

1954


18. szám

18. szám


1955

1956


18. szám

18. szám


1957

FElüGyElEtI IGazolVÁny ÉrVÉnytElEnítÉsE A MÁV Zrt. PÜ Pályalétesítményi Központ munkavállalója, Glatz István Sándor központvezető részére kiállított 006568 sz. felügyeleti igazolványt ismeretlen tettes eltulajdonította. Fenti sorszámú felügyeleti igazolvány érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyvvel a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt.54-60) részére meg kell küldeni.

1958


18. szám

18. szám


1959

1960


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

hu Issn 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

18. szám

ÉRTESÍTŐ. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság. Utasítások. 18. szám 128. évfolyam augusztus 23. TARTALOM

Recommend Documents