VADÁSZNAP augusztus 23

VII. évf./1. 2008. augusztus

VADÁSZNAP 2008. augusztus 23. Programok: 8.00 Térzene - Téti Fúvószenekar Résztvevők, meghívott vendégek fogadása – regisztráció- futballpálya, nagysátor 8.30 Utazás a Hubertus mise helyszínére - Szent Anna Kápolna Szanyi lovas fogatokkal 8.50 Vadászok és zászlók bevonulása 9.00 Vadászhimnusz Hubertus mise Celebrálja: dr Pápai Lajos Győri Püspök 10.00 Vadásznap megnyitása, programismertető A vadásznapot megnyitja: Prof. Dr. Náhlik András OMVK Győr-Moson-Sopron. megyei elnöke 10.10 Új vadászok ünnepélyes fogadalomtétele Avat: prof. dr. Faragó Sándor NyME rektora 10.25 Kitüntetések átadása 11.05 Vadászok bevonulása a rendezvény helyszínére

11.30 Természet fotó, képzőművészeti, trófea kiállítás megnyitása - Sportcsarnok A kiállítást megnyitja: Dr. Krisch Róbert - Dr. Tóth József 13.00 Főzőverseny értékelése Hegedűs László mesterszakács 13.15 Ebéd 14.00 Rendőrkutya bemutató – vadászkutya vetélkedő – solymász bemutató (Magyarbél) 16.00 Fűrészelő verseny - nagyszínpad 16.30 Szarvasbika - Bőgőverseny -színpad 18.00 Versenyszámok eredményhirdetése, tombola sorsolás 19.30 Programzáró – Bede Fazekas Csaba Szent László díjas, érdemes művész 20.00 Utcabál – Loyd Egylet - nagyszínpad 21.00 Irigy Hónaljmirigy koncert 22.00 Tűzijáték

Folyamatos rendezvények: Természetfotó-festészeti kiállítás, Trófea kiállítás, Légpisztolyos-légfegyveres lövészet, Róka Zoltán – makettek bemutatója, Termékbemutatók, Gyermek rajzpályázat kiállítása (sportcsarnok), Ipar és képzőművészeti kiállítások, Vadászati cikkek árusítása, légvárak, Vadásztársasági főzőcsapatok vetélkedője, Xantus János Állatkert – állatsimogató, Terepjáró-bemutató, Téglatörténeti kiállítás ( Szany, Damjanich u. 12.)

2

A vadászkutyák használhatósága Örömmel és némi büszkeséggel értesítünk minden mostani és leendő vadászkutyás kollégát, hogy a vadászkutyafajták Vadászati Alkalmassági Vizsgájának (továbbiakban VAV) követelményei az FVM Értesítő 2008. évi. 1. szám 287-306. oldalán olvashatóak, vagyis hosszú vajúdás után végre elfogadásra és kihirdetésre kerültek (külön OMVK kiadványként is elérhető). Had ragadjam meg az alkalmat, hogy a hosszú egyeztetésben aktív szerepet vállaló vadászkutyásoknak köszönetemet fejezzem ki a segítségükért, építőjellegű kritikáikért. Külön köszönöm elődeimnek, Pomázi Ágostonnak és Eppel Jánosnak, akik az alapoktól végig kisérték e munkát, rengeteg energiát fektetve annak szakmaiságára és használhatóságára. A Megyei Kamarai Hírlevél hasábjain úgy gondolom, vadászkutyáink használhatóságának fontosságát nem kell hangsúlyozni, hiszen a vadászat valamennyi területén kiemelt szerep jut megfelelően kiképzett és bevadászott kutyáinknak. Jelentőségüket sokan, sokféle szemszögből közelítették már meg, így legyen itt elég az a hármas gondolatsor, miszerint etikai szempontból a vad mielőbbi terítékre hozása, szenvedéseinek megváltása kiemelt jelentőséggel bír. Hagyományaink, múltunk kötelez, hiszen hosszú idő óta a rólunk alkotott kép szerves része a lábainknál várakozó vadászkutyánk. És végül, de a vadgazdálkodást sújtó terhek alatt egyáltalán nem utolsó szempontként gazdasági érdekünk is megkívánja, hogy bevételi tételek jelenjenek meg éves pénzügyi elszámolásainkban, ne pedig sebzések miatt keletkező hiányok, esetleg később megtalált tönkrement vadhústételek. Ezekkel a gondolatokkal remélem minden vadászkutyás azonosulni tud, a kérdés az, milyen utakon lehet jó és szép kutyákhoz jutni, hogyan kell a reményteli végeredményhez vezető, olykor rögös utat végigjárni és mi szavatolja azt a gazdának és a vadásztársaknak, hogy a vadászaton megjelenő kutya az, aminek szeretnénk látni, vagyis a vadászatot segítő, annak eredményességét növelő, munkájában gyönyörködtető vadásztárs. Az út a tudás megszerzésével, tanulással van kikövezve, mind a kutya, mind annak gazdája számára. A tanuláshoz sok minden segíthet minket hozzá, de a megszerzett tudást ellenőrizni kell, ki kell próbálni a végterméket, meg kell győződni annak használhatóságáról, az esetleges finomítások szükségességéről. Olyan mérce, ami a vadászati használhatóságát hivatott eldönteni egy vadászkutyának több is létezik, ezen rövid írásomban csak a most elfogadott VAV szabályzatot szeretném kiragadni, hiszen az Országos Magyar Vadászkamara vadászkutyák használhatóságát érintő szakmai véleménye talán ebben a vizsgatípusban tükröződik a legjobban. Többen érvelnek azzal, hogy ez teljesen fölösleges, minek a kutyákat vizsgáztatni hangzik a vélemény (megjegyzem azonban, hogy az érvényben lévő „A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról” szóló 1996. évi LV. törvény értelmében is kötelező), hiszen amelyik kutya nem oda való azt úgyis elküldik a vadászatról. A vadászatvezetőnek természetes érdeke, hogy a vadászat szép

élményekkel gazdagon átszőtt és eredményes legyen. Igen, ezzel egyet tudok magam is érteni, de mindannyian emberek vagyunk és senki ne vegye magára, de főnökünk össze vissza rohangáló neveletlen kutyáját, vadászbarátunk ideggyenge ebét vagy éppen öreg vadásztársunk telivér vadatkeltő kutyáját a jó hangulat, a barátság és a sokéves együttlét mellet hányan küldik haza? És ha ki is állítják a vadászatból annak összeveszés, megosztottság lesz a következménye az emberi rosszindulat túlkapásairól már nem is beszélve. Így nincs objektív mérce, egységes bírálati kritériumrendszer csak szubjektív emberi véleményalkotás. Ha léteznek kidolgozott feladatsorok, ahol igen is letesztelhető, megmérhető egy kutya vadászati alkalmassága akkor miért ne használjuk azt? Már szinte hallom is az ellenvéleményt mely szerint ez csak egy mesterséges tanpálya és a valósághoz, a tényleges vadászathoz nem sok köze van. A gyakorlatban nem kivitelezhető minden vadászkutya éles vadászatban végzett munkájának lemérése, de a vizsgák feladatsora, azok levezénylése valós vadászati mozzanatok imitációja, ráadásul szélesebb lehetőségekkel, mint sok esetben némely vadászat. Hiszen korántsem biztos, hogy minden apróvad vadászaton kell, mondjuk vízből apportírozni. A vizsgákon, ha az jól van megszervezve és lebonyolítva az adott fajtához mérten minden vadászati lehetőségben végzett munka elbírálható. Miért bíznánk kevésbé egy fajtánként specializált, vadászati módokhoz kialakított vizsgasorban és a hozzá tartozó nyilvános, ellenőrizhető és számon kérhető vizsgákban? Ha a kutya jól teljesít, gazdáját az eredményességhez hozzásegíti, más résztvevőket a vadászatban nem zavar és nem akadályoz, akkor használjuk, ha nem akkor pedig megtudhatjuk, hogy mely területen kell és érdemes még vele foglalkozni, hogy használható vadásztárssá válhasson. Így levehetjük a vadászat vezetőjéről a terhet, megkímélve őt sok kellemetlen incidenstől (hiszen saját kutyánk olyan, mint gyermekünk, nem esik jól ha háttérbe szorítják, még akkor sem ha lelkünk mélyén érezzük annak igazát) és egy arra érdemes szakértő csoport kezébe adhatjuk a döntést a vadászaton való részvétel kérdésében. Talán nem haszontalan, hogyha a megyei vadászok kamarai hírlevelében is néhány gondolatot kiragadva ismertetek az elfogadott VAV szabályzat általános rendelkezéseiből. Teszem ezt azért, hogy az ilyen vizsgákon résztvevő felvezetők tudhassák, milyen szabályoknak kell nekik és kutyáiknak megfelelni az indulás feltételeként. Mihez van joguk és mik a kötelességeik a vizsga résztvevőinek. A VAV szabályzata a Magyarországon vadászati gyakorlatban használt vadászkutyafajták számára tartalmazza a vizsga követelményeit. Az OMVK megyei területi szervezetei kötelesek gondoskodni arról, hogy a vizsgaszabályzatban felsorolt vizsgatípusokat évente – az igényeknek megfelelő vizsgaszámban – rendezzék meg. A vizsgák felelősei vagy az általuk megbízott rendező szervek kötelesek gondoskodni a vizsga kellő időben

Kamarai Hírlevél • 2008/01

3

– legalább 60 nappal a vizsga előtt – történő kihirdetéséről (kivétel ez alól a természetes körülmények között zajló vizsga, amelynek nyilvánosságát azonban szintén biztosítani kell). A kihirdetésnek tartalmaznia kell a rendező szerv nevét, a vizsga típusát, helyét, időpontját, a jelentkezési határidőt, valamint a nevezési díj összegét. A sikeres vizsgát tett kutyák minden esetben egyedi jelöléssel (tetoválás, chip) kell legyenek ellátva – ha ez nincs, akkor a helyszínen történik a jelölés (tetoválás). A származási lap nélküli kutyák esetében a rendező szerv gondoskodik a regisztrációról és a tetoválásról. A vadászkutyák jobb fülébe kell tetoválni a megye számát és az 1-től kezdődő, folyamatos nyilvántartási sorszámot. A tetoválás nélküli kutyák VAV-igazolványa érvénytelen. A vizsgán a szabályzatban meghatározott korú, egészséges, veszettség elleni oltással rendelkező vadászkutyát lehet felvezetni. Tüzelő szuka a vizsga előtt a vezető bírónak bejelentendő. A többi vadászkutyától elkülönítve lehet csak levizsgáztatni. A vizsgán egy vezető legfeljebb két kutyát vezethet fel, kéttagú bírói csoportok bírálnak. A vizsgára felvezetett vadászkutya munkájának elbírálása kizárólag a csoport bíróinak jogkörébe tartozik. A bírói csoport vezetője köteles azonnal a feladat elvégzése után a vezetővel és a nézőkkel hangosan közölni a bírói csoport értékelését, az osztályzatot, valamint annak indoklását. Az adott osztályzatot azonnal rá kell vezetni a bírálati lapra; a bejegyzett osztályzatot utólag megváltoztatni nem lehet. Az egységes bírálat érdekében, a vezető bíró köteles a bírókkal megbeszélni a beosztást, és felhívni a figyelmet a szabályzatban leírtakra. A vizsga ideje alatt a vezetőnek pórázon kell tartania a vadászkutyáját, amit csak a bíró utasítására szabad leoldani róla. A vezetőknek – ahol a szabályzat előírja a lövést – a vizsgáztatáshoz sörétes lőfegyvert és elegendő lőszert kell hozni. Amennyiben a vezető nem rendelkezik vadászati lőfegyvertartási engedéllyel, akkor a rendezők kötelesek biztosítani a feltételeket. A bíró a vizsga ideje alatt nem használhat fegyvert. A vezető kötelessége a csoport közelében tartózkodni, hogy bármikor szólítható legyen. A vizsgán a feladat teljesítésének minősítésére az alábbi osztályzatokat lehet adni: 4 = nagyon jó 3 = jó 2 = megfelelő 1 = kielégítő 0 = nem felelt meg Vizsgákon feles osztályzatot adni nem lehet. Ha a feladatok bármelyikét „0” osztályzatra értékelik a bírók, az eb NEM FELELT MEG minősítést kap. Ez nem egyenlő a kizárással. Vezetője kívánságára a vizsgát külön folytathatja, gyakorlási céllal, a vezető bíró engedélyével. A bírálati lap két példányban készül. Az egyik példányt a vadászkutya vezetője kapja. A másodpéldány az illetékes megyei területi kamaránál marad. A bírálati lap alapján kell elkészíteni a


VAV-igazolványt. A hitelesség érdekében azon rajta kell lennie a bírók aláírásának és névbélyegzőjének. A bírálati lap okmány, melybe csak a bíróknak van joga bejegyzéseket tenni. A vizsgákon csak az OMVK Kynológiai Szakbizottsága által elfogadott és egységesített bírálati lapok használhatók, minden egyéb érvénytelen. A vadászati alkalmassági vizsgával kapcsolatban óvási lehetőség nincs, de az érintett panasszal vagy észrevétellel élhet az OMVK megyei területi szervezeténél és az OMVK Kynológiai Szakbizottságánál. Kutyavezetői etika: • a kutyavezető a vizsgának megfelelő felszereléssel (nyakörv, póráz stb.) és öltözetben, fegyelmezetten vegyen részt a munkában; • a vizsgáztatók utasításának megfelelően vezesse és irányítsa kutyáját; • munkán kívül köteles pórázon tartani a kutyáját; • viselkedésével ne zavarja a többi vizsgázót; • kutyája azonosítását a helyszínen vállalni kell (pl. tetoválás). Most, hogy a vadászkutyák Vadászati Alkalmassági Vizsgájának szabályzata elfogadásra került és mindenki által hozzáférhető, hadd fejezzem ki reményemet, hogy ezeken a vizsgákon évről évre egyre több sikeresen vizsgázott kutyával fogunk találkozni. Így megyei vadászatainkat nem csak az eredményesség és a balesetmentesség, hanem hatékonyan és szépen dolgozó vadászkutyáink is jellemezni fogják. Dr. Sándor Gyula MVK Kynológiai Szakbizottság Elnöke

4


5

Hivatásos Vadászok Megyei Versenye 2008. május 11. Magyarország vadászati nagyhatalom! Halljuk ezt gyakran különféle tanácskozásokon, találkozókon vagy külföldről érkező vendégvadászoktól. És ne szerénykedjünk: így is van. Sok mindennek köszönhető ez (mint például kiváló adottságainknak), de legfőképpen hivatásos vadászaink magas szakmai tudásának, profizmusának. Talán a többi szakmában sincs másként, de a miénkre ez különösen igaz: ismerni kell a vad biológiáját, anatómiáját, a vadászati jogot, másodpercek alatt el kell bírálni egy gím, muflon vagy dám trófeát és dönteni elejtéséről, tudni kell traktort vezetni, másnap már németül vagy olaszul kell társalogni a külföldi vendéggel, aki lehet, hogy éppen egy bankigazgató vagy egy államfő. Vagyis nem elég csak a megfelelő alapképzettség, hanem folyamatosan képeznünk kell magunkat. A hivatásos vadászok továbbképzése és szakmai versenye ezt a célt szolgálják, és ezért tartja mindkettőt fontosnak és kezeli kiemelten a Vadászkamara. Nagyon helyesen! Az idei verseny meghirdetése eltért az eddigiektől: közel 400.000 Ft-ot ajánlott fel díjakra a Megyei Kamara (ami az országos versenyeken kiosztott díjakat is megszégyeníti). Ennek ellenére elmaradt a tolongás Komáromban, az immár hagyományosan közösen megrendezett versenynapon. A feladatok úgy kerültek összeállításra, hogy kapcsolódtak mindennapi munkánkhoz: elméleti tesztkérdések, vadászkürtjelek felismerése, növényismeret, ízeltlábú rovarok és madarak meghatározása, és természetesen lövészet. Ez utóbbi két részből: kispuska- és koronglövészetből tevődött össze, és mint már annyiszor, most is ez döntötte el a végig szoros versenyt. Az eredmények ismertetése előtt itt köszönjük meg a verseny előkészítésében és lebonyolításában a segítséget Nagy Pál Zoltánnak és !!!!Józsefnek a Komárom Megyei Kamara titkárának és hivatásos vadászi alelnökének, valamint Orbán Henriknek.

Eredmények: I. helyezett: Takács Gábor (Lajta-Hanság Zrt.) 109,5 pont II. helyezett: Kuslits István (TAEG Zrt.) 100,0 pont III. helyezett: Pál László (TAEG Zrt.) 95,0 pont IV. helyezett: Varga Tibor (Lajta-Hanság Zrt.) 84,5 pont V. helyezett: ifj. Burkus István (Lajta-Hanság Zrt.) 82,0 pont VI. helyezett: Bognár Roland (Rábatamási-H.V.T.) 79,5 pont Különdíjban részesült (mint a legeredményesebb vadásztársasági hivatásos vadász): Bognár Roland Az országos versenyen Takács Gábor fogja megyénket képviselni. Gratulálunk a győzteseknek és minden résztvevőnek! Találkozunk 2 év múlva, Mosonmagyaróváron. Giczi Ferenc alelnök

VADÁSZKUTYA, kynológiai hírek Tisztelt kutyás, vadász sporttársak! Örömmel tudatom mindannyitokkal, hogy az 1996-os vad védelméről,a vadgazdálkodásról valamint a vadászatról szóló FM rendelet végrehajtása (mely a vadászkutyák kötelező vizsgáztatását is előírja) sok gondot okozott idáig 12 éven keresztül újra átgondolásra került és központi utasításra egy 1983-as szabályzat szerint újra tudtunk vizsgát rendezni. Hála az új OMVK Kynológiai Bizottság munkájának végre elkészült az új vizsgaszabályzat, mely magában foglalja a vizslák, a disznós kutyák, az utánkeresők, a kotorék és a ragadazó madár alatt dolgozó különböző fajtákra vonatkozó előírásokat és követelményeket. A vizslafélék vizsgafeladataiban van néhány eltérés az eddig megszokottaktól, így pl. a láb mellett haladás közben van lövés, előreküldés és visszahívás, keresés közben lövések és helyben maradás lövésre lőálláson. Viszont nincs lövés a vízi elhozáskor, itt a kacsát légszimatra kell megtalálni és kihozni úszva a vízből. Ami még változás az a vonszalék, lőtt fácánnal, a légszimatos elhozás nyúllal történik. Legközelebbi vadászati alkalmassági vizsga 2008.aug.30-án reggel 9 órakor kezdődik Bezenye-Papréten az új szabályzat szerint. Bejelentkezést előre a 06/20/385-7479-es telefonra kérem megtenni. Az új szabályzat 1.000.-Ft/db áron megrendelhető a kamaránál.


Javaslom, hogy minél több vadászkutyás könyvei között ott legyen. Ennek elolvasása után már felkészültebben lehet megjelenni a vadászkutya vizsgákon. Javaslom minden területes vadásztársaság vezetőségének gyarapítsák ismereteiket a kötelezettségeik terén is, hogy ne fordulhasson elő a tavaszihoz hasonló botrányos terület felajánlás a vizsgához. A Kynológiai Szakbizottság kérésére az FM illetékes osztálya ígéretet tett a fokozott ellenőrzésre, a vadászati szabályok betartására vonatkozóan. A nagy érdeklődésre tekintettel újból meghirdetjük a vadászkutyák lőtt vad elhozási vetélkedőjét, melyre Szanyban, augusztus.23-án a Vadásznapon kerül sor. Ez a vetélkedő abból áll, hogy takarásban egymástól 20-20 lépésre kihelyezünk (l róka, 1 nyúl, l kacsa és l fácán) lőtt vadat, melyet az 50 lépés távolságban lévő versenyző bármilyen fajtájú vadászkutyájával kerestesse meg, hozassa magához és vegye át a kutyájától gyors egymásutánban, mert a feladat elvégzése időre történik. A győztes a leggyorsabban, legtöbb vadat elhozó kutya és gazdája lesz. Az első három helyezettet értékes díjjal jutalmazzuk. Ezt a vetélkedőt elsősorban a közönség szórakoztatására szervezzük, jelentkezzenek bátran a részt venni szándékozók a fenti telefonszámon. Mikola Géza Területi Kynológiai Bizottság

6

Hivatásos vadászok szakmai továbbképzése 2008. április 10. Sopron és Győr után az idei évben a mosonmagyaróvári egyetem adott otthont megyénk hivatásos vadászainak szokásos szakmai továbbképzésre. Az Országos Kamara idén nem „ajánlott” témát, így magunk választhattuk meg, milyen szakmai kérdések izgatják fantáziánkat, mik a legaktuálisabb, legújabb eredmények a vadgazdálkodásban és a gyakorlatban. Mivel van ilyen bőven, ezért nem volt nehéz témákat választani, és a „kiszemelt” előadók is szívesen jöttek el oktatni bennünket. Az első előadásban Prof. Dr. Náhlik András a gímszarvas területhasználatáról illetve az ezzel kapcsolatos kutatásokról szólt. A befogott gímszarvas nyakára GPS-berendezést tesznek föl, amely óránként közöl jeleket az állat hollétéről. Az adatokat térképen megjelenítve készítik el az élőhely-térképet, ami alapján meghatározható az élőhely-használat. Érdekes eredményeket tudtunk meg az otthonterületről (téli-nyári), mozgásaktivitásról, pl. némely egyed nyári mozgáskörzete

500-800 ha, de előfordult olyan példány is, amely mindössze 5 ha-on belül tartózkodott. Láthattuk miként befolyásolja a mozgáskörzetet a terület adottsága, fedettsége, zavartsága, az évszakok vagy a szaporodási ciklus. Hajas Péter következett: ragadozógazdálkodás, csapdázás témakörrel, amelynek aktualitását és fontosságát nem is kell hangsúlyozni. Hajas úr nemcsak elméleti szinten mélyült el a csapdázásban, hanem a gyakorlatban, a hétköznapokban végzi is. Hasznos tanácsokkal látott el bennünket. (Azóta több területen „indultak” el a Larssen-csapdák , és tízesével, húszasával fogjuk a szarkákat.) Kőrösi Csaba mester élvefogó csapdáit pedig nemcsak láthattuk, hanem kézbe is vehettük. Dr. habil. Egri Borisz egyetemi tanár már többször tartott nekünk előadást. Ezúttal a sertéspestisről és a mezei nyulak vérzéses betegségéről, az EBHS-ről hallhattunk és láthattunk újakat. A sort Pintér Csaba zárta (immár hagyományosan), aki aktuális vadgazdálkodási,

jogi, állományszabályozási és még számos kérdésben tájékoztatott bennünket, mint pl. rókaimmunizáció, szalonka kvóta, trichinella a megyében, sertéspestis a megyében, vad zárttéri tartásának hatósági vonatkozásai, stb. Számot adott az elmúlt vadgazdálkodási év teríték és állománybecslési adatairól. Örvendetes, hogy növekszik a mezei nyúl terítéke megyénkben: 10.700 db. Aggasztó viszont a gímszarvas és a vaddisznó, ahol mind a teríték, mind a becslési adatok növekedést mutatnak. Különösen a vaddisznó létszáma ijesztő: terítéke tavaly már 6.350 db-ra emelkedett! (Nem kis feladat lesz a jelenlegi gabonaárak mellett a vadkárok kifizetése!) Végezetül köszönet az előadóknak a nagyszerű előadásokért, köszönet az Egyetemnek a teremért és köszönet a Kamarának, hogy minden évben (nem kis anyagi áldozatokat vállalva) biztosítja szakmai továbbképzésünket. Giczi Ferenc alelnök


7

SÓLYOM-KUPA 2008. A verseny történetében még soha nem látott számú versenyző indult Mosonmagyaróváron, a Lajta-Hanság Zrt. Lőterén megrendezett „Sólyom-Kupa” Vadász-Lövész Bajnokságon 2008. július 7-én: 19 csapat, 6 egyéni induló, és egy szlovák vendég hármas, összesen 66 vadász mérte össze tudását. A Bajnokság megkezdése előtt a résztvevők Láng Rudolfra (Sólyomra) emlékeztek a tavaly létesített emléktáblánál, amely azóta Magyaróvár rangos vadászati emlékhelye. A Verseny fővédnöke, Dr. Simon János emlékezett a tanárra, vadász-szakíróra, a vadászetika legnagyobb magyar képviselőjére, Sólyomra. A Vadász-Lövész Bajnokság versenykiírása 2003 óta alapvetően nem változott: korong- és golyólövészetben kell lőállásba állniuk az indulóknak. Az értékelés pedig egyéni versenyszámonként és összetett-

Az eredmények:

ben, illetve csapat összetettben történik meg. A csapat összetettben győztes trió elnyeri a „SÓLYOM-KUPÁT”, amely vándorkupa. Őrzője egy évig a Magyar-Vagon és Gépgyár Vadásztársaság csapata volt. Az eredmények ismertetése előtt szólni kell a Hölgyekről, akik nagy

örömünkre tavaly szép számmal indultak a versenyen, idén azonban senki nem jelentkezett közülük!? Hiányoztak! Remekül szerepeltek viszont a hivatalos versenyen kívül induló, Szlovákiából, egészen pontosan Magyarbélből érkezett sportvadász barátaink (Magyarbél Szany nagyközség testvérfaluja). A versenyt ugyan nem nyerték volna meg, de az látszott, hogy náluk sem ritka a tehetséggel megáldott vadász. Természetesen az immár hagyományosan fenséges vadászpörkölt (gombával!) sem maradhatott ki a szép szombati napból. Gősi Imre munkatársam hál’Istennek, most is megörvendeztetett bennünket, és a mellé kapott lipóti házikenyeret sem kellett senkinek kétszer kínálni.

EGYÉNI SÖRÉT I.

Takács Gábor

19 találat

Lajta Hanság Zrt.

II.

Molnár Zsolt

17 találat

Hunor Vadásztársaság

III.

Geier Zsolt

16 találat


EGYÉNI GOLYÓS I.

Lang Attila

193 pont

Lajta-Hanság Zrt.

II.

Takács Gábor

187 pont

Lajta-Hanság Zrt.

III.

Fekete Zsolt

186 pont

Barbacsi Diana Vadásztársaság

EGYÉNI ÖSSZETETT I.

Takács Gábor

377 pont

Lajta-Hanság Zrt.

II.

Molnár Zsolt

351 pont


III.

Wiszticz Ottó

335 pont

KAEG Zrt.

I. Lajta-Hanság Zrt.

1016 pont

Ifj. Burkus István, Lang Attila, Takács Gábor

II. Hunor V.T.

912 pont

Geier Zsolt, Grózer Ferenc, Molnár Zsolt

III: Dózsa V.T.

862 pont

Karakai Róbert, Karakai Szabolcs, Varga Szilárd

CSAPAT ÖSSZETETT

Gratulálunk a győzteseknek és a helyezetteknek! A verseny lebonyolításában végzett munkájukat köszönöm Szabó Ildikónak, Orbán Henriknek, Takács Gábornak és Fördös Jánosnak. Giczi Ferenc alelnök


In Memoriam Fájdalommal tudatjuk, hogy

BORSOS BÉLA vadásztársunk a TÜNDÉRTÓ Vadásztársaság tagja életének 72 évében elhunyt. 1969-től 1997-ig a győri Rábaközi Vadásztársaság tagja volt. 1997-től alapító tagja volt a kónyi Tündértó Vadásztársaságnak, Intézőbizottsági tag, valamint a Fegyelmi bizottság elnöke. 2006-ban példamutató vadászati tevékenységéért a Hubertus kereszt bronz fokozatát kapta. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

8

Tisztelt Gazdák és Vadászok! www.mahindragyor.hu

www.isuzugyor.hu

Kérem engedjék meg, hogy az Isuzu és Mahindra márkák megyei forgalmazójaként figyelmükbe ajánljuk az alábbi két sokoldalú terepjáró kishaszonjárművünket.

Mahindra Goa Pick Up

Isuzu D-Max

A Mahindra név eddig nem volt túl ismert hazánkban, annál inkább a tengerentúlon, Angliában, Afrikában, és főleg Ázsiában. A cég 63 éve gyárt traktorokat, terepjárókat. Jellemző a cég méretére, hogy csak Indiában nyolc gyáruk van, de ös�szeszerelő üzemeik megtalálhatóak az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Kínában is. A világ 4. legnagyobb traktorgyártója és a világ összes cégét tekintve a 189. vállalat a nagysága alapján. Az autók fő vonzereje a strapabíróságon kívül a kedvező vételár. Első ránézésre látszik rajta, hogy kemény igénybevételre tervezték, erről árulkodik a 21 cm-es szabadmagasság, a 39 fokos első terepszög, a masszív kartervédő és az alvázas felépítés. Terhelhetősége 1 tonna és több mint 2 tonnát vontathat. Nem valószínű, hogy félni kell az ismeretlen márkától, hiszen a fejlesztésben nagynevű gyártók vettek részt segítve az indiaiak tapasztalatait. A létraalvázat, a független első és laprugós, merevtengelyes hátsó futóművet a Lotus mérnökei tervezték. A hajtáslánc a Borg Warnertől érkezik, mely elektromosan kapcsolható első hajtással, felezővel és difizárral rendelkezik. Meglepően takarékos az osztrák AVL diagnosztikai cég által tervezett és Bosch rendszerrrel ellátott 2,5 literes közös nyomócsöves dízel motor. A 108 lóerős és 250 Nm nyomatékú motor 7-8 literes fogyasztást produkál. A belső tér kialakításánál az egyszerűség és a praktikum volt a fő szempont, lévén, hogy egy munkaautóról beszélünk. A Mahindra alacsony fenntartási költségeivel, terepjáró képességével, és ár/érték arányával garantáltan meggyőzi a vásárlót. Próbálja ki Ön is!

Az ISUZU márkát nem kell bemutatni a műszaki érdeklődésű embereknek, dízel motorjai már számos autóban bizonyítottak. Az Isuzu D-max pick up 2007-ben „Az év Pick Up-ja” lett, és világviszonylatban piacvezető pozícióba került. Hazánkban a tavalyi évtől kapható. A mai kor igényeinek megfelelően 2 féle Euro 4-es Common Rail dízel motorokkal gyártják az autót. A 2,5 literes 136, a 3,0 literes 163 lóerős. Az erőátvitelt mindkét motor esetében 5 fokozatú kézi vagy 4 fokozatú automata váltómű és a műszerfalról elektromosan kapcsolható öszkerékhajtás illetve felező hajtja végre Háromféle karosszéria változatban kapható az autó. Két ajtós két személyes,/ Single Cab/, kétajtós 2+2 személyes /Space Cab/ és 4 ajtós 5 személyes /Crew Cab/ kivitelből lehet választani az igényeknek megfelelően. Természetesen különböző funkciójú felépítmények rendelhetőek az autóhoz. A belső teret szolid, de esztétikus megjelenés és kimagaslóan magas minőségi kidolgozás jellemzi. Rendelhető extrák között szinte mindent megtalálunk, ami egy mai korszerű autótól elvárható: központi zár, elektromos ablakok, ülés fűtés, navigáció, bőr, dupla légzsák, ABS+EBD, ködlámpa, fedélzeti számítógép. A rendkívül tartós, megbízható és sokoldalú D-max jól érzi magát közúton és terepen egyaránt. Platója 1000 kg-mal terhelhető és közel 3 tonnát vontathat. Ez az az ok, ami miatt az Isuzu D-max-ot nemcsak a kertészek, gazdák, építési vállalkozók választják, hanem a vadászok, lovasok és hajósok is.

Alapár: 4.020.000,- Ft + Áfa 3 év vagy 100.000 km garancia

Alapár: 3.420.000,- FT + Áfa 2 év vagy 100.000 km garancia

Amennyiben járműveink egy kicsit is megmozgatták fantáziájukat,strapabíró és gazdaságos társat keresnek mindennapi munkájukhoz és hobbijukhoz, kérem keressenek fel bennünket. Szeretettel várjuk bemutatótermünkben, ahol lehetőség van tesztvezetésre. Igény esetén munkatársaink felkeresik Önöket és helyszíni bemutatót tartanak. Forduljanak hozzánk bizalommal. Bemutatóterem:

WRC 2007 Kft.

9028 Győr, Fehérvári út 81. Tel: 96/518-915, Fax: 96/518-914 Email: [email protected] www.mahindragyor.hu www.isuzugyor.hu

Tisztelettel: Faltusz Péter ügyvezető

Kincses Zoltán értékesítő 06-20/584-0959


hiány!

9

„Vaddisznó-riport” Pintér Csabát a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal osztályvezetőjét kérdeztük a megyei vaddisznó állomány rendkívüli növekedéséről: – Mennyivel emelkedett az állomány? – A Győr-Moson-Sopron megyei vaddisznó állománya az utóbbi években sajnos ugrásszerűen, szinte már aggasztónak mondható mértékben emelkedett. Mint az köztudomású, hogy a vadállománybecslések hibákkal terheltek, de a megyei 66 terület becslés összesítése tendenciákra enged következtetni. A tavalyi 4763 becsült vaddisznóhoz képest tavasszal 5453-at becsültek a vadgazdálkodási egységek ebbe némileg a megye vadászterületeinek növekedése is közrejátszik. A terítékadatok már pontosabbak, a 2006/07-es vadászévben 4324 példány került összesen vaddisznóból terítékre, míg az elmúlt vadászévben 6351 példány, ezt már nem lehet a területnövekedéssel magyarázni. Ez 2037 példányos növekedést jelent. Ez majdnem másfélszerese a korábbi vadászévnek. 1997/98-ban még csak 2343 vaddisznó esett a megyében, és a vadgazdálkodók 3654-et becsültek. Érdekes, hogy 1997-től 2002-ig fölébecslés volt a jellemző, míg azóta a becsült mennyiség fölött hasznosít a megye. Országosan 7. helyen állunk annak ellenére, hogy nálunk minimális a vadaskerti teríték.

– Mennyi lenne a kívánatos, fenntartható állomány? – A hivatalos válasz szerint a hatóság számára kívánatos a vadgazdálkodási körzetekre leosztott minimálisan fenntartandó és maximálisan fenntartható értékek között lenne a vaddisznó állománya, de ezt a vadgazdálkodók mindig a saját érdekük szerint értelmezik. Ez a mennyiség a minimum 1615 példány és a maximum 3250 példány között lenne. E helyett a maximálisan fenntartható létszám (állomány) kétszeresét lövik! – A vadkár csak az adott jogosult gazdálkodását érinti, de a betegségek az egész régióra hatással lehetnek. Mennyi beteg egyedet észleltek és ez mennyi lehet a valóságban? – A vaddisznó állományának tartósan magas szinten tartása meggyőződésem szerint előbb-utóbb biztosan járványszerű - pl. sertéspestis - megbetegedésekhez vezethet. Ennek előszele, hogy az állategészségügyi hatóság tájékoztatása szerint megyénkben már négy egymástól független vadászterületen, a megye különböző négy pontján regisztráltak sertéspestis szeropozitív egyedeket !!! Azon felül, hogy ezek kobzással járnak együtt, intő jel lehet a jövőre való tekintettel. Egy alkalommal - egy „falunapi” vaddisznó bevizsgálása során - trichinellás egyedet is kiszűrtek az állatorvos kollégák. Az állategészségügyi, vadhúsvizsgálati előírásokat nem szabad

Pintér Csaba

–

–

– –


félvállról venni! A vadkár helyzetről (magas takarmány, illetve termény árak, alacsony vadhús felvásárlási árak) már ne is beszéljek. Milyen következményekkel járhat egy járvány kirobbanása, a vadászat vonatkozásában milyen intézkedéseket vonhat maga után? Ne fessük az ördögöt a falra, mert megjelenik! Remélem, hogy nem kerülünk olyan helyzetbe, mint az egyik Északiközéphegységbeli megye, ahol zárlat, és vadászati tilalom volt elrendelve. Emellett még a térségből származó házi sertés exportját is korlátozták egészen Japánig. A helyi vadászati tilalom mellett a vadhús sem lesz értékesíthető, gondot és rengeteg költséget fog jelenteni a vadkárelhárítás bevétel nélkül! A saját érdekünkben most kell beavatkoznunk csak igazán az állomány összetételébe! Mely vadászati módszerekkel lehet az állományt tartósan csökkenteni? Minden jogszabály által megengedett módon. A vaddisznó vadászata lehetséges egyéni és társas vadászati módokkal. Ezen kívül az éjszakai lámpás vadászatát is engedélyezte a vadászati hatóság, a koca tilalmának hatósági, központi általános feloldásáról nem is beszélve. Attól tartok, hogy a hatósági vadászat elrendelésének eszköze itt nem sok sikerrel járna, de egyes esetekben, (pl. koca kilövések) lehet, hogy ehhez kell folyamodnunk. Összefogásra van szükség, és megértésre.

10

– Melyik ivarú és korosztályú egyedeket melyik időszakban lőjük? – A fenti számok azt mutatják, hogyha a tendencia így folytatódik, akkor a hagyományos vadászati intenzitás mellett a hagyományos vadászati eszközök kevésnek bizonyulhatnak az állomány kordában tartására, de más módszer meg nincs. Szóba kerülhet esetlegesen az élve történő befogás gyakorlatának elterjesztése, de ez sem egyszerű kérdés. Mi lesz a nagy mennyiségű befogott élő vaddisznó sorsa, ára, tárolása (eszközök), szállítása stb. A betegséget senki sem kívánja, így hát a vadgazdálkodók józan meggondolásán múlik, hogy hogyan szervezik meg a kilövési tervek végrehajtását. Tulajdonképpen a kilövési cselekményeknek, a vaddisznó vadászatának - gondolok elsősorban a koca vadászatára - csak az etika szabhat határt. Minden belső vadásztársasági korlátozás az országos és a megyei irányelvek, a tapasztalat és a józan ész ellen szól. Érthetetlen, miért kell egy decemberi koca kilövéséért fegyelmi eljárásokat lefolytatni, vagy egy júliusi „kocácska” kilövéséért rossz szemmel nézni a vadászó tagokra. Ezek a belső hatalmaskodások viszik el rossz irányba a tervek végrehajtását. Higgyék el, az állomány csökkentését a kocák kilövésével kell kezdeni! Ha a szép szó, és a hatóság figyelem felhívása, figyelmeztetése a tervek végrehajtásában, az állománycsökkentésében nem vezet eredményre,

keményebb eszközökhöz kell folyamodnunk! – Hol a határ az etikus vadászat és a jogszabály által támogatott állományszabályozó vadászat között, te hol húznád meg a határt? – A kialakult helyzetet együttesen kell kezelnünk a vadgazdálkodókkal, de ez nem mehet a tradicionális vadászetika kárára. Elvileg jogi értelemben - közigazgatási határozatok által - a vaddisznó bármely fejlődési alakja már egész évben, és éjszaka is lámpával bármikor vadászható. Visszatértünk a korlátozások bevezetése előtti időszakhoz, csak

magasabb állomány számokkal. Innentől csak a nagybetűs VADÁSZETIKA, a jóízlés, és mindenki belső vezérlő elve szabhat határt a vadászati cselekmények folytatása során. Javaslatom szerint, ha az őszi-téli időszakban megváltoztatjuk a sablonos vadászatunkat és a süldő korosztály helyett tudatosan a már tavaszra szaporodóképes kisebb kocákat lőjük az állomány kezelhető mértékűre csökkenthető. Ezt az időszakot augusztus közepétől karácsonyig terjedő időszakra tenném. Megyei szinten az eddiginél mintegy 3-400 többlet koca elejtését tartom kívánatosnak. Ha az elejtési számok nem emelkednek ennek eredményeként átmenetileg egy évre megemelkedne a bent maradó süldő korosztály, azonban ezt a következő időszakokban tudjuk eredményesen kezelni, hiszen vadászatuk folyamatos. Két év tudatos állománykezeléssel a 3000 példány körüli állományszint beállítható, kevesebb lesz a vadkár és az állategészségügyi kockázat is csökken. Köszönöm a válaszokat, néha bizony a kevesebb több lehet, azok a vadgazdálkodók tudják döntően befolyásolni az állomány alakulását, ahol az éves teríték 150 db vagy több, csökkenne a vadkár, emelkedhet a kilövési díj és a vadhús felvásárlási ára, és ami a legfontosabb csökkenne az állomány kezelésével járó egészségügyi kockázat! Gondoljuk meg! Orbán Henrik

Iváni teríték 2007. dec. 27.


11


12

„Sólyom”-posta Elmúlt egy év az új vadászati ciklusból. A vadásztársaságok személyi állománya nem kevés helyen jelentősen megváltozott. Ez a körülmény fokozottan aktualizálja a közösségépítést. Mindez alaposan befolyásolja a vadászati légkört, másrészt kihatással van a közösségi munkákra is. Gondolnunk kell a tagság között kialakuló emberi kapcsolatokra. Törődnünk kell ezzel is, mert eresztékei lesznek a közösségi szellemnek. Figyelmesnek kell lennünk egymás iránt, de különösen körültekintőnek, amikor valamiről vagy valakiről ítéletet mondunk. Mindig gondolnunk kell arra, hogy a történések nem állnak magukban. Mindnek előzménye, körülménye van. Ezek nélkül, csupán a felszíni (látszat-) igazságra hivatkozással megnyilatkozni nem ritkán felelőtlenség, mely az egyesületi közösség jó irányú alakulását gáncsolja, rosszabb esetben maradandóan. Az állandósulni képes sértettségeket igyekezzünk feloldani. Tudjunk elnézést, bocsánatot kérni. Egyik vadászbarátom nemrég mondott el egy náluk megtörtént, tréfásan megjelenített esetet, amikor az alaptalanul vádaskodó vadásztársnak – aki alacsony termetű ember - a sértett azt találta mondani, hogy „Akkor nőnél sokat a szemünkben egy pillanat alatt, ha megtanulnál elnézést kérni.” Mint tudjuk, ez bizony erkölcsi energiát követel. „A szent is hétszer botlik napjában,” írja „Sólyom” is egy helyen. Adjunk időt annak, aki hibázik. Ne legyünk türelmetlenek. Hátha belátja. Ha pedig végképpen elmarad a felminősüléssel, akkor „soroljuk oda, ahova való.” A fentiek után ajánlom elolvasásra egy öreg vadász („Sólyom”) öccséhez írt levelét, mely a Nimród Vadászlap 1948. áprilisi számában jelent meg. Dr. Simon János

„Kedves Öcsém! Úgy veszem észre, kezdesz már lassacskán ráeszmélni arra, hogy a vadászat alapjában véve egészen más dolog, mint amilyennek elképzelted. Persze, amikor az ember egy jó könyvből olvassa, vagy egy kedélyes társaságban hallgatja a vidámabbnál vidámabb, az érdekesnél érdekesebb vadászkalandokat, maga ellenben ilyeneket még sohasem élt át, azt hiszi, hogy ez a vadászat. Arra ellenben nem gondol, hogy a leírt vagy elbeszélt kaland nem áll magában, hanem sok-sok előzménye van, sok olyan körülmény kíséri, amely bizony nem egyszer megkeseríti a vadász életét. Érdekes, úgy-e, hogy éppen én írom ezt, aki annyiszor hangoztattam már: olyan sok örömöt, olyan sok szépséget köszönhetek a vadászatnak, hogy akkor sem tudnám meghálálni, ha száz évig élnék is. Ez bizony ellentmondás! Mire azonban olyan öreg vadász leszel, mint én, magad is így fogsz beszélni, mert Te is csak arra fogsz gondolni, ami szép volt. A csúnyáján átsiklasz, mint ahogy átsiklik az ember tekintete olyasmin, ami szépérzékét sérti. A vadászat valójában munka. Nagyon komoly, nemzetgazdasági jelentőségű munka. Sőt azt is hozzátehetem, nagyon nehéz munka, amelyet a legtöbb ember szemében csak az tesz kívánatossá, hogy sportszerűen lehet űzni. Az egyik túltengő erejét akarja általa levezetni, a másik egészséget, üdülést remél tőle, a harmadikat inkább a könnyen elérhető pecsenye izgatja, csak éppen magára a munkára nem gondol senki, amikor elkezd vadászni. Ennek az ízére csak később eszmél rá. Tudod, kedves Öcsém, a kezdő vadász csak olyan inas, mint akármilyen másik, aki valami mesterséghez érez magában kedvet, hivatást. Ez is csak azt látja, ami választott mesterségében szép, s nem számol azzal, hogy

sok víznek le kell folynia a Dunán, mire belőle is mester válik. Kezdetben csupa tűz és lelkesedés, de csak addig, amíg rá nem eszmél arra, hogy a műhely nem arravaló, hogy kedvére barkácsoljon benne, mindig csak azzal foglalkozzék, ami az ő képzeletét foglalkoztatja, hanem el kell bizony végeznie olyan munkákat is, amelyekhez nincs kedve. Meg aztán az a sok évődés, bosszantás, szándékos ugratás, aminek idősebb pályatársai és a segédek részéről ki van téve. Micsoda öröm, ha azt látják, hogy „ugrik”, hogy néha szinte könnyeivel küzd elkeseredésében! Hát még az milyen nagy diadal, ha sikerül vele elhitetni valami „mesterségi fogást”, amelyről aztán kiderül, hogy csak rossz tréfa! És nézd meg ugyanezt az inast mester korában, amikor valami remeket akar alkotni, amikor meg tudja már valósítani azt, ami inaskorában is lelkében zsongott! Milyen szeretettel, milyen gonddal csinálja ugyanazt a munkát, amelyet inaskorában unalmasnak talált, mert érzi magában az alkotás lázát! Hát ez történik Veled is. Fiatal vagy, kezdő vagy, céltáblája vagy a többieknek, akik azt hiszik magukról, hogy többet tudnak. Ezzel azonban ne gondolj. Tanulj, iparkodjál jobb vadász lenni. Hidd el, nem kerül nagy megerőltetésedbe, mert társaid között vajmi kevesen vannak akik igazán megérdemlik a vérbeli vadász nevet. Sőt fogadni merek, hogy éppen a leghangosabbak azok, akik legkevésbé érdemlik meg, mert nagyképűsködésük legtöbbnyire csak takaró, amely alá tudatlanságukat akarják elrejteni. Néha aztán nagyon humoros felsülések is adódnak. Éppen a napokban történt, hogy egy nagyon kedves vadásztársam fiókjában meglátta valaki egy kanocska agyarait. Ez a valaki amolyan „botcsinálta doktor” a vadászat terén. Fölényes tudását akarva fitogtatni, odavetette:


13 -Ugy-e, ezek levetett agyarak? – A nagy vadásztudós tehát azt képzelte, hogy a vadkan éppen úgy leveti agyarait, mint a szarvas az agancsát! Hát ezek a levetett agyarak jussanak mindannyiszor eszedbe, valahányszor valaki igen nagyhangon kezd oktatni, s fogadd minden szavát kellő kétséggel. Igazad van abban, hogy nekem kön�nyebb dolgon volt kezdő koromban, mert volt, aki vezessen és –amit legjobban irigyelsz- nem társaságban kellett elsajátítanom a vadászat nehéz tudományát, de az okos mindig azzal számol, amije van. A területek mai beosztása elkerülhetetlenné teszi a vadásztársaságok alakulását, s egy ilyen társaságba, bizony sokféle ember verődik össze. Idő kell, mire egymáshoz idomulnak, s ezt az időt bizony át kell szenvedni. Hidd el, amiket elpanaszolsz, sorban átéltem, jobban mondva: átszenvedtem én is. És átszenvedte minden vadász, ha sorsa úgy hozta magával, hogy kénytelen volt nagyobb társaságban is vadászni. Nem kellett ehhez okvetlenül kezdőnek lennie, mint ahogy azok sem mindig kezdők, akik a legtapintatlanabb módon viselkednek. Mindig akadnak olyanok, akikből sohasem hal ki az a vágy, hogy másnak kellemetlenkedjenek, másnak a rovására nevethessenek és nem riadnak vissza semmitől, csak hogy ezt a vágyukat kielégíthessék. Ne érts félre, kedves Öcsém, nem a jókedvet, nem a tréfálkozást helytelenítem. Isten őrizz! Ezek nélkül semmit sem


érne a társas vadászat. De mindennek van határa. A trágárságot a szellemességtől egy világ választja el, a tréfa pedig csak addig tréfa, ameddig legfeljebb csíp egy kicsit. Mihelyt sért, már durvaság a neve. Sajnos, nem mindenkinek van érzéke hozzá, hogy megállapítsa a kettő között a határvonalat, s ezért bizony, kedves Öcsém, el lehetsz rá készülve, hogy sokat kell még nyelned, de hidd el, a vadászat ezt is megéri. Hogy mi mindent érhet meg az ember társas vadászaton, arra elmondok néhány jellemző példát. Öreg vadász voltam ugyan már, de még új ember ezen a vidéken, sem a területeket, sem a vadásztársaságokat nem ismertem. Ezért szívesen fogadtam minden meghívást, annál is inkább, mert magamnak területem még nem volt, és szerettem volna egy kicsit tájékozódni, mielőtt valamire rászánom magam. Az egyik körvadászaton, mindjárt az első körben, hamarosan hét nyulat lőttem már, baloldali szomszédom ellenben még a puskáját sem sütötte el. Ki is fakadt: -Ez mégis csak hallatlan dolog, hogy reám semmi sem jön, szomszédom pedig már hét nyulat lőtt! -Láttam, mennyire fáj neki a dolog, s ezért, mikor megint jött egy nyúl, bár hozzám volt közelebb, felajánlottam, hogy lője meg ő. Először csodálkozva rám nézett, s amikor látta, hogy csakugyan nem akarok lőni, meglőtte a nyulat. Amikor a kör befejezte után csoportokba verődtünk, véletlenül éppen mögötte mentem el, s akaratom ellenére hallanom kellett, amint nagy nevetve, hangosan beszélte néhány társának, hogy még ilyen bolondot sem látott, aki nem lövi meg a nyulat, amikor neki megy,hanem a szomszédját biztatja, hogy lője meg az. Igen jót nevettek rajtam. Mosolyogtam én is, de egészen más okból. Egy más alkalommal „stráf”-vadászaton voltam

mint vendég, az „U” baloldali szárába voltam beosztva, mindjárt a fenék előtt. Nem akadt semmi dolgom, a fenékben lévő két szomszédom ellenben igen jól mulatott. Jó néhány kilométert mentünk már, amikor az egyik megszólalt: -Ez mégsem járja, hogy mi házigazdák jól mulatunk, a vendég meg ki sem lőtte még a puskáját. –Gyere csak, - szólt oda szomszédjának – cseréljünk meg velük, hadd mulassanak most már ők is! És megcseréltek velem és egy előtte ballagó vendégtársammal. Nem tagadom, jól esett a figyelem. De nem sokáig. Mentünk ugyanis száz lépést, belekerültünk egy vízzel borított rétbe, ahol éppen elég dolgunk volt azzal, hogy zsombékról-zsombékra lépegessünk, a nyúl ellenben most már mind arra ment, ahol előbb voltunk. És a két házigazda ravasz fejcsóválások és sajnálkozások közepette megint csak jól mulatott, de még ennél is jobban mulatott akkor, amikor a többieknek elbeszélte, hogyan csaptak be bennünket. Mit tehettem okosabbat, nevettem a nevetőkkel, mert tudtam, hogy ezzel veszem el kedvüket leghamarabb a nevetéstől. Nem szabad az embernek az ilyesmit nagyon a szívére vennie. Egyszerűen odasorolja őket az ember, ahová valók. Ne téveszd soha szem elől, hogy vadász akarsz lenni. Ha most rögös is az út, ne ejtsen kétségbe! Majd eljön megint az az idő, amikor benépesednek a területek, amikor már majd kiváltak a társulatokból azok, akik nem vadászni, hanem csak vadat ölni akartak. És eljön majd az az idő is, amikor annyira megérsz, hogy vadászataidnál nem a puskának szánod a főszerepet, amikor már majd szívesebben jársz magános ösvényeken, hallgatod az erdő, mező muzsikáját, meglesed a természet titkait, amikor egy-egy szép vad láttára nem puskához, hanem mes�szelátóhoz nyúlsz, amikor…vadász leszel! Bizonyára sok keserű órád lesz még addig, de hidd el, megéri. Most pedig fel a fejjel! A csüggedés nem vadászerény.” Sólyom

14


15

Íjász sport, vadászíjászat (Lővérek, a királyi íjászok - Lővér Íjász Sport Club - Sopron) Gyermekként szinte mindenki kipróbálja az íjat a nyíllal, sokak első lépése a saját maga fabrikálta mogyoróbot íj és nád vessző, ez a klasszikus kezdet, de ma már könnyű hozzájutni egy kezdőnek való íjhoz is. A sportolási lehetőségek megkeresése azonban a széles kínálata közepette sem könnyű feladat. Ennek elősegítésére 2001-ben megalakult a soproni LŐVÉR ÍJÁSZ SPORT CLUB, ami 2003-tól, mint közhasznú egyesület működik, a Magyar Íjász Szövetség, ezen keresztül pedig a nemzetközi szervezetek tagjaként. Az egyesület a TAEG Zrt. és a Soproni Erdőkért Környezetkultúra Alapítvány jóvoltából, Sopron egyik legszebb részén tarthatja edzéseit, versenyeit és egyéb rendezvényeit. Igazolt versenyzői a hazai és nemzetközi bajnokságokon kiemelkedő eredményekkel vesznek részt, továbbá szabadidő sportolói is hasonlóan jól szerepelnek a regionális versenyeken. Az egyesület minden évben tavasszal és ősszel nyílt versenyt rendez, Lővér 3-D Vadásztúra néven, amelyen életszerű szituációban kihelyezett 28-db állatfigurát kell pontosan eltalálni. 1277-ben IV. (Kun) Lászlónak megnyitja Sopron a városkapuit. Hűségük elismeré-

séül - Sopron védelmére és a megfogyatkozott polgárok számának emelésére - a király hozzájuk csatolja a lővéreknek - a határvédő királyi íjászoknak (sagittarii) - másik felét is, utódaik ma is itt vannak közöttünk. Így nem csak a jelenünk, de a múltunk is kötelez az íjászat nemes hagyományának életben tartására, művelésére. „A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról” szóló 1996. évi LV. törvény lehetőséget teremtett, hogy ne csak sporteszközként, hanem vadászeszközként is használhassuk íja-

„Egyszarvú” bak Különleges bak esett Mecséren a vagongyári Vt. területén. Az elejtő neve Jáger László. Különleges, mert minden vadász álmával áldotta meg a teremtő egy rendellenes trófea képében és különleges azért is, mert, korábban senki sem látta. Súlya nagy koponyával 410g.


inkat. Ehhez azonban nem elég szeretni az íjászatot, nem elég beszerezni a szükséges eszközöket, de megfelelő gyakorlatra is szert kell tenni, uralni és kellő tapasztalattal pontosan kell kezelni vadászíjainkat. Ha mindez megvan szükséges még a vadászíjász kiegészítő vizsga (a hagyományos vadászvizsga teljesítése után) sikeres letétele is, hogy lehetőségünk nyílhasson vadászíjjal történő tényleges vadászatra. Ez nem egyszerű feladat, komoly elméleti felkészülés, sok gyakorlás és tapasztalat, valamint mások tapasztalatainak a megismerése, elsajátítása is kell hozzá. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani azon íjászoknak, akik a vadászatot is fontolgatják, vagy azon vadászoknak, akik az íjat, mint vadászfegyvert is szívesen kipróbálnák. A város címerének megfelelően tárt kapukkal vár az egyesület minden érdeklődőt folyamatosan induló íjászkurzusaira, és vadászíjász kiegészítő vizsgára felkészítő tanfolyamaira, amelyhez szakmai segítséget nyújt és igény szerint felszerelést is ad. Dr. Sándor Gyula Érdeklődni: Király Gábor (06-20-9538584)

16

Török Ferenc - Otthonunkba hozza meleget Feri személyes jó barátom, a férjem gimnáziumi osztálytársa, és csupaszív ember. Az elmúlt napokban egy gyönyörű szép vadászmotívumokkal ékesített cserépkályhát épített az új otthonunkba. Szeretném önöknek bemutatni Őt. Feri tizennégy éves kora óta járja az erdőt, mezőt. Hajtóként kezdte, szépen lassan beletanulva a vadászmesterségbe, majd már bő húsz éve vadászjeggyel rendelkező vadászként éli az életét, teszi a dolgát. Nem is akár hogyan. Aktív tagja a hódmezővásárhelyi Előre Vt-nek és a Hód-Vad vadász és környezetvédő Khe-nak. Amikor megkérdeztem, hogy mire büszke vadászként, nem a trófeákat sorolta, nem a felejthetetlen vadászélményeket, hanem a munkát, a feladatokat és persze az eredményeket is. Büszke arra a vadászkultúrát tradicionális értékeiben megtartó tevékenységre, amit örömmel vállat mindkét társaságnál. A jól megszervezett és kitűnő hangulatú, nagy látogatottságú méltán híres Vásárhelyi vadásznapokra, a már 12. Országos Szalonka bálra, a kürtösök eredményeire, a fiatalok oktatásában elért

eredményekre, a vadászjelöltek patrónus rendszerére és még számtalan más sikerre. Arra, hogy a három ezer hektáros vadászterületből negyven hektár vadföld, hogy az elmúlt években közel húsz új vegyes vadas etetőt állítottak fel és minden régit felújítottak, hogy ennek köszönhetően vadbőség van a területükön és számtalan szép társas vadászat terítéke árulkodik a tudatos vadgazdálkodási munkájukról. De Feri a mellett, hogy vadászember, művész is. Hódmezővásárhelyen a helyi Bethlen Gábor gimnáziumban tett érettségi után a helybeli Majolikagyárban tanulta ki a fazekas mesterséget. A vásárhelyi fazekas hagyományokat Mónus Ferenc neves fazekasmester műhelyében szívta magába. „Vándorlegényként” dolgozott Görög-, Spanyol- és Svédországi műhelyekben is, és a munkája során mestere, Száva Nagy Mátyás intelmét tartom mindig szem előtt: „Kisfiam! Minden darabot úgy csinálj meg, mintha magadnak készülne. Akkor biztos jó lesz.” 1989-ben a térségben az elsők között alapították meg a TABÁN Kft.-t édesapjával és testvérével. A hagyományos használati célokat szolgáló fazekas munkák mellett öt éve készít kézzel korongozott és döngölt népies jellegű tányérszemes kályhacsem-

péket, és építenek ezekből a csempékből kiváló cserépkályhákat, valamint e mellett búbos kemencéket, csikótűzhelyeket és a bel-, szabadtéri sütés-főzés tűzhelyeinek építését vállalja. A kályhák és kemencék építése a tervezéssel kezdődik, mely a kémény és a


17

helyszín vizsgálatát is magába foglalja. A tervrajz és az árajánlat elkészítése ingyenes szolgáltatás. A megrendelővel egyeztetve alakítja ki a kályha formáját, színét és választja ki a megfelelő kovácsoltvas kályhaajtót, melyet itt a mi megyénkben Mosonmagyaróváron készítenek neves kovácsmesterek. A kályhaszemeket speciális samottos agyagból, kézi korongozással készíti fazekas mázakat alkalmazva.

Technológia: A csempeidomok gyártásához olyan alapanyagokat kellett találnia, ami elég plasztikus, hogy korongozható legyen és nem túl sokat zsugorodik a száradás


és égetés során. Ez azért fontos mert így a nyers termékek kevésbé hajlamosak a deformálódásra. A döngölt idomokat / párkányok, lábazat, sarkok / terhelve lesúlyozva szárítja és a teljes száradás után sorjázza, csiszolja méretre. A kályhaszemek készítése biztos korongos tudást, és nagy odafigyelést igényel. Jelentőségük az esztétikai szempontokon túl, hogy jelentősen megnövekszik a fűtési felület és ezáltal a kályhánk fűtési teljesítménye is jobb a sík csempékhez képest.

kat is. Ez azért fontos, mert védi a kályhacsempéket a szétégéstől és megnöveli a kályha tömegét, ezáltal tovább tartja a meleget. És természetesen minden kályhát megfelelő mennyiségű tisztító dugóval épít meg, ez által az könnyen tisztítható, nem kell megbontani, újrarakni. Azt, gondolom, hogy Feri, mint afféle művészember minden kályhába egy kicsit beleépíti a szívét is, talán ezért

Felhasznált alapanyagok: A csempéket a kecskeméti Interkeram Kft. által gyártott és forgalmazott KS21-es samottos masszából készíti. Speciális, nagy szilárdságú agyagmas�sza, kültéri szobrokat / fagyálló/ és sütő-főző edényeket egyaránt csinálnak belőle, és a fazekas mázak különösen jól érvényesülnek felületén. Mázoláshoz kizárólag hagyományos fazekas mázakat használok, melyek tartóssága időtálló. A máz és agyag hőtágulási együtthatóját a lehető legközelebb kell hozni egymáshoz. A mázolás kézzel, mártva illetve leöntve történik. Kályhacsempék égetése: A kész csempéket kétszer égeti ki. Az első /zsengélő/ 980 hőfokos égetés után még egyszer ellenőrzi a termék felületét, az élek simaságát, ha szükséges újra csiszolja. A befejező mázas égetés 1050 hőfokon történik, majd a rakat 24 órán keresztül, lassan hül ki. A cserépkályhák összeépítéséhez kizárólag gyári új samott téglát és lapokat használ és a kályha teljes belső felülete utóbélelést kap, beleértve a füstjárato-

van olyan jó meleg az otthonokban ahol már járt. És talán ez még inkább igaz akkor, ha a vadászok otthonának, vagy a vadászházak melegét biztosítja. Kályhái, nem csak fűtőtestek, inkább gyöngyszemei a vadászkultúrának. Az én kályhámban már pislákol a próbafűtés parazsa. Szinte már várom a novemberi fagyos, szürke felhőktől nehéz estéket, hogy a padkán ülve neki vethessem a hátam.Hasonló élményeket kívánok Önöknek is.

Török Ferenc fazekas és cserépkályhás 6800 Hódmezővásárhely, Hóvirág utca 17. Mobil: (20) 444-0560 Fax: +36 (62) 245-939 E-mail: [email protected]

Ügyfélfogadás Az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezete (9023 Győr, Csaba u. 16., 204-es ajtó) irodai ügyfélfogadása: kedd–csütörtök: 9–12 és 13–15 óra között, péntek: 9–12 óra között Orbán Henrik titkár. Tel.: 30/239-4926 Szabó Ildikó adminisztrátor. Tel./fax: 96/618-692. Tisztelt Vadásztársak! A hírlevelet a III. évfolyam 1. számától a http://vadaszkamaragyor.ingyenweb.hu címen lehet elérni. Ugyanitt állandó hirdetési lehetőséget kínálunk, a hirdetéseket az orszagos-vadaszkamara@ unicommail.hu elektronikus postacímre várjuk.

Apróhirdetések: VADÁSZOPTIKA SZERVÍZ • Kereső és céltávcső karbantartást, javítást, tömítés cseréket, szabályozást, festést és a nitrogéngáz újratöltést vállalunk. Tel: 20/9247-519 GYŐR ELADÓ: TOZ 78 táras 022 6x42 Szadler távcsővel, IZS 16 egy csövű ZEISZ távcsővel, IZS 16 hosszú dupla csövű, SAVAGE 7 mm Remington Magnum 3,5-10 variábel távcsővel (balkezes). Érdeklődni : Écs, 30/6815-248 Eladó balos kialakítású (agyazás és biztosítás) Merkel drilling végigagyazott kivitelben, 7x65R, és 2*16/70-es kaliberben. Gyönyörű agyfával, suhli körmös szerelékkel 30-as és 42-es távcsőgyűrűkkel, friss műszakival, tokkal, lőszerekkel. Ár: 450.000 Ft. Eladó továbbá egy 20/70-es kaliberű vadászvésett 74E tipusú Merkel duplapuska, szintén kiváló műszaki állapotban. Ár: 170.000 Ft. Érdeklődni: 30/4485-971

Tanfolyam: Az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezete és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézete állami vadászvizsgára és fegyverismereti vizsgára felkészítő tanfolyamot indít hétvégi elfoglaltsággal, a jelentkezők létszámától függően Győrben, Mosonmagyaróváron és Sopronban. A tanfolyam tervezett díja: 30 000 -Ft/fő. Jelentkezés és részletes információ a tanfolyamszervezőknél: dr. Sándor Gyula (vadászati-vadgazdálkodási szakértő) 99/518-618, 30/448-5971 dr. Marosán Miklós (vadászati-vadgazdálkodási szakértő) 20/455-1115

Támogatóink: dr. Rózsa Gábor Hanyi Vadászbolt JagdRevier Vadászbolt

KOS Fashion WRC 2007 Kft. Hungaro-Arms Kft.

Főszerkesztő: Varró Xénia • A szerkesztőbizottság elnöke: prof. dr. Náhlik András A szerkesztőbizottság tagjai: Giczi Ferenc, Kiss József, Németh Gergely, Orbán Henrik, Törzsök Gyula Felelős kiadó: prof. dr. Náhlik András Kiadja: az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezete Szerkesztőség címe: 9023 Győr, Csaba u. 16. Tel.: 96/618-692, 30/239-4926. Nyomás: PALATIA Nyomda és Kiadó Kft. • Megjelenés: 2900 példányban.

VADÁSZNAP augusztus 23

Recommend Documents