Munkanapló (Tallinn, 2010. augusztus 23. – szeptember 18.)
Utazás: (1. nap: augusztus 23. /hétfő/) Az első nap utazással telt. Reggel 5 órakor indultunk az iskola elől a Ferihegyi repülőtérre. Budapestről először Prágába repültünk, majd egy átszállást követően folytattuk utunkat Tallinnba. A repülőről kirajzolódott a város látképe, mely gyönyörű látványt nyújtott. A csomagok átvétele után, két észt lány várt minket a repülőtéren, akik a városi közlekedésben és eligazodásban, valamint a szállásra való eljutásban segítettek. A szállást könnyen megtaláltuk, a közlekedés pozitív hatással volt rám, a helyiek kedvesek és segítőkészek voltak. A hotelben már vártak bennünket, így hamar elfoglalhattuk szobáinkat. A szálloda tökéletesen felszerelt szobáit szép, tiszta állapotban kaptuk meg. Csomagjaink kipakolása után a csapat egy közös vacsorán vett részt, melyet a szálloda éttermében fogyasztottunk el. A vacsora jól sikerült, az étel is finom volt. Ezt követően egy rövid sétát tettünk a környéken, majd következett a jól megérdemelt pihenés. Az első nap benyomásai nagyon jók voltak, az utazás könnyen ment, a városi közlekedést is hamar kiismertük. A jó élményeknek köszönhetően nagyon vártam már a következő napot, és a város nevezetességeinek megismerését.
Városnézés: (2. nap: augusztus 24. /kedd/)
Régi Városháza Szent Olaf-templom Kézművesek háza Szentlélek-templom Észt Történelmi Múzeum Viru utca Feketefejűek háza Városház patika Szent Brigitta kolostor
Szent Olaf-templom: A 12. századi templom Tallinn óvárosában található. Nevét II. Olaf norvég királyról, a tengeri utazók védőszentjéről kapta. A templomról az első írásos dokumentum 1267-ből maradt fenn. 1500 körül a templom 159 méter magas volt. 1549-től 1625-ig, amikor egy villámcsapás következtében leégett, ez volt a világ legmagasabb épülete. A többszöri átépítés után jelenlegi magassága 123 méter. A templomon megfigyelhetőek a gótikus jellemzők. Érdekesség, hogy fontos oktatási szerepet töltött be, könyvtára is volt, valamint a belső teret a négy nyolcszögletű pillér tagolja. A főhajó 31 méter magas. A kupolát csillagboltozat fedi. A templom építéséhez legenda is fűződik.
1
Eddigi ismereteim a gótikáról: csúcsíves ablakok, rózsaablakok, többhajós építési mód, pillérek, bordás boltozatok, nagyméretű ablakok, fényes terek, támpillérek, nagy magasság, világnézeti háttere ég felé törés, túlvilágba vetett hit. Az első reggelink elfogyasztása után a város részletes feltérképezése volt az elsődleges célunk. Túránkat a történelmi belvárosban kezdtük, ahol a középkori építészet jellegzetes alkotásait figyelhettük meg. Számomra a Szent Olaf templom nyújtotta a legtöbb érdekességet. A templom tornyának története mellett az építése, és a kereskedelemben, valamint a társadalmi életben betöltött szerepének érdekessége miatt volt ez a mai nap kedvenc épülete számomra. A történelmi belváros után a Viru utcán a modern építészet jellemző vonásait is tanulmányozhattuk. A várost sikeresen feltérképeztük, aminek köszönhetően még otthonosabban érzem magam.
Dóm-hegy: (3. nap: augusztus 25. /szerda/) Tallinn egyik legszebb részének az óváros tekinthető. A Dóm-hegyet szürke mészkőfal választja el a külső várostól. A dóm-hegyen a belső város található, a város legrégibb része. A hegy több nagykövetség helyszíne, ezen kívül itt található a parlament, a tudományos akadémia, a legmagasabb bástya, a Hosszú Hermann torony, a Nyevszkij székesegyház és a Szűz Mária templom.
Nyevszkij székesegyház:
A székesegyház egy ortodox templom, amely 1894 és 1900 között épült. A templom mintája azonban 17. századi orosz minta. A historista stílus jegyében épült, tehát a hagymakupolás bizánci stílus jegyeit hordozza magában. Nem olvad bele a város képébe, de maga a templom gyönyörű látványt nyújt. Homlokzatán mozaik technikájú ikon, ikonosztáz található. Jellegzetessége még a festett ablakok és a gazdagon aranyozottság. Érdekesség még, hogy 11 harang található benne. Szűz Mária templom: Az Észt Evangélikus Egyház fő temploma, amely a tallinni Dómhegyen található. Alapvetően gótikus stílusú, tornya és belső kialakítása barokk. 1779-ben épült fel a barokk stílusú torony. 107 észtországi lovagrend címere díszíti falait. Kőszarkofágok is díszítik a templomot, amelyek a reneszánsz idején készültek. Reggeli után kibuszoztunk a hajóállomásig, mely gyönyörű látványt nyújtott. A kikötő megtekintése után ismét buszra szálltunk és a strandra indultunk. Az időnek köszönhetően sikerült az oly nagyon várt esemény, a balti-tengeri fürdőzés. A hideg víz ellenére óriási élmény volt mindnyájunknak a tengerben fürödni. A belvárosba visszaérve a Pikk utcán folytattuk utunkat, mely a Nyevszkij székesegyházhoz és a Szűz Mária templomhoz vezetett. Mindkét épületen jól megfigyelhető volt a stílusjegyek kidomborodása, így ezek megfigyelése is hasznos tapasztalattal szolgálta tanulmányaimat. Az este folyamán a repülőtéren megismert észt lányok társaságában ismerkedtünk tovább a várossal, valamint sikerült néhány nemzetközi kapcsolatot is kiépíteni a helyi emberekkel.
2
Pärnu-i kirándulás: (4. nap: augusztus 26. /csütörtök/) Pärnu az ország 4. legnagyobb városa, mintegy 200 km-re fekszik Tallinntól, Észtország balti-tengeri partvonalán. A várost a Pärnu-folyó szeli ketté. A nyári főváros szerepét betöltvén talán a legszebb tengerparttal büszkélkedhet, így közkedvelt üdülőhelyként tartják számon. A középkor folyamán a Hanza szövetség tagja volt. Itt található a Vörös torony, ami a lovagrendi idők emléke. A város két legszebb temploma az Erzsébet templom és a Katalin templom. Egy jellegzetes építészeti stílus is megfigyelhető, hiszen rengeteg fából készült gerendaházat láttunk. A város központi tere a gyönyörűen kialakított park, mely a környezettudatos kialakításon alapul, így a zöldövezet hangsúlya képzi a park törzsét. A busz, mellyel Pärnuba mentünk 9:30-kor indult. 2 óra utazást követően megérkeztünk, és a város érdekes köztere fogadott minket. A környezetbarát kialakítás mindenütt megfigyelhető volt a városban, láthatóan nagy hangsúlyt fektetnek a zöld terek létesítésére. Elsőként az ortodox Katalin templomot néztük meg, melynek egy része felújítás alatt volt. A város másik templomában, az Erzsébet templomban is jártunk. A belső tér nem árasztott összhangot, így építészetileg megfogalmaztunk kritikákat is a templommal kapcsolatban. A templomlátogatások után egy, a városkapu környéki étteremben elfogyasztottuk az ebédet, majd utána felkerestük a tengerpartot. A szeles időjárás miatt az oly kedvelt üdülőhelyen nem fürödtünk a tengerben, azonban a látvány mindenben kárpótolt minket. A buszpályaudvarhoz vezető úton sok gerendaházat láttunk, melynek előnyeit és hátrányait figyeltük meg. Ezt követően buszra szálltunk és elindultunk a szállásra. A mai nap is sok hasznos információval és élménnyel gazdagodtam. Többek között megismerkedtem a gerendaházas építkezés jellegzetességeivel, valamint a lenyűgöző parkok kialakításával.
A két torony: (5.
nap: augusztus 27. /péntek/) Szent Olaf-templom Városháza Marcipánmúzeum Kadriorg-palota
Városháza: A városháza gótikus stílusú épület, amely 1997 óta a Világörökség része a belvárossal együtt. A 13. század elején építették, majd 1402-1404 között átépítették. Ezt követően a torony kivételével külseje nem sokat változott. A tornyon "szélkakasként" egy 16. századi őr alakja áll, akit a helyiek Öreg Toomas néven ismernek.
3
Kadriorg-palota: Nemcsak Észtország, hanem egész Észak-Európa egyik legjelentősebb barokk építészeti remeke az 1700-as évek első felében, Nagy Péter cár megbízásából az itáliai Niccoló Michetti tervei alapján épült Kadriorg-palota a körülötte elterülő kerttel. A kastély az észt művészeti múzeum részlegeként funkcionál, a termekben 16-20. századi nyugat-európai és orosz festőművészek alkotásait tekinthetjük meg.
Eddigi ismereteim a barokkról: Monumentális építmények, túldíszítettség, aranyozottság, alapmotívum a csigavonal, bonyolultabb, hajlított formák, díszítményeikkel, festményeikkel sokszor megnövelték a teret, mennyezetre festett kupolabelső. A délelőtt folyamán a három napos Tallinn-kártyát intéztük el, mellyel az utunk a Kadriorg-palotába vezetett. Itt rengeteg festmény fogadott minket, valamint az I. Péter orosz cár korabeli bútorok és stílus. A palota után a már kedden meglátogatott Szent Olaftemplomot kerestük fel. A templom tornyának megmászása nagy élmény volt, nem beszélve a toronyból való kilátásra. A kb. 60 méteres magasságból gyönyörűen kirajzolódott a város látképe. A torony szerkezetét és tetőfedését is tanulmányoztuk, így megismerhettük a függőleges és vízszintes korcok jelentőségét, valamint az építési technikáját. A toronymászás után meglátogattuk a belvárosban található Marcipánmúzeumot, ahol a kézzel készített marcipánokat nézhettük meg. A nap zárásaként a Városháza templomának tornyát is megmásztuk, melyről szintén csodálatos volt a kilátás a városra. Ez a nap is hasznos volt építészeti tanulmányaimat tekintve, így fáradtan, de óriási élményekkel gazdagodva, lelkesen vártam a következő napot.
Az Óváros: (6. nap: augusztus 28. /szombat/)
Történelmi belváros Kikötő Építészeti Múzeum Modern épületek
A Tallinn-kártyának köszönhetően délelőtt egy Ipod-ot, elektromos városi kalauzt béreltünk, melynek köszönhetően megismerhettük az óváros egy részét. Egy kis séta után a csapat két hétszemélyes biciklit bérelt, amivel folytathattuk óvárosi túránkat. Több híres épületet közelebbről megismerhettünk, így meghallgathattuk a többek között a városháza tér, a Goldsmith Street, a városi börtön, a Városháza, a gyógyszertár, a Nevski katedrális, valamint a Kiek In De Kök torony történelmi hátterét. Az óvárosi kirándulásunkat követően a kikötőt érintve az Építészeti Múzeumba mentünk. Az épületen a középkori és a modern építészet összeolvadását figyelhettük meg. A falak középkori jellege mellett a tetőszerkezet és a pillérek modern formái tökéletes összhangban voltak. A háromszintes múzeumban rengeteg makettet, valamint fényképes homlokzati és alaprajzot láthattunk. A nap folyamán az Építészeti Múzeum épülete tetszett a legjobban, mivel kiváló példát statuált a régi és újfajta építészeti megoldások összeolvasztására. 4
Szabad program: (7. nap: augusztus 29. /vasárnap/)
Óváros Bowling és Biliárd Club Go-kart pálya
A reggel folyamán a tegnap bérelt Ipod-okat vittük vissza az információs épületbe, majd a hét zárásaként szabad program következett, melyet mindenki a saját igényei szerint használt ki. Többen a városi Bowling és Biliárd Club szolgáltatásait vettük igénybe, így kiváló hangulatban töltöttük a délután egy részét, ami izgalmas bowling és biliárdcsatákat hozott. A délután másik fele a város szélén található go-kart pályán telt, ahol a kiválóan felszerelt pályának és go-kartoknak köszönhetően fergeteges élményben volt részünk. A nap végét a szállodában egy közös kis beszélgetéssel zártuk, ahol a mögöttünk álló hét történéseit, tapasztalatait értékeltük, valamint a Tanár úr és a Tanár nő ismertette az előttünk álló hét munkaprogramját.
Összegzés: A hét számomra tökéletes volt. Az idő gyorsan eltelt, a napok hihetetlen gyorsasággal pörögtek. Rengeteg hasznos dolgot ismertem meg az építészettel kapcsolatban, és a város nevezetes épületeit is láthattam, ami nagy élmény volt számomra. Jó benyomást tett rám az emberek kedvessége és segítőkészsége. A társaság véleményem szerint nagyon jó, a hangulat mindig jó, így a következő, Skanzenben eltöltendő hetet is legalább akkora érdeklődéssel várom, mint amilyen izgalommal vártam az egész utazást.
Ismerkedés a skanzennel: (8. nap: augusztus 30. /hétfő/)
Skanzen (Open Air Museum)
A Skanzenben az Igazgató nő távollétében egy három fős delegáció várt ránk. Névre szóló kártyákat, és egy térképet kaptunk a skanzenben való eligazodáshoz. Ezután lovas kocsival mentünk egy kis faházhoz, ahol nagyon kedvesen megvendégeltek minket a helyi süteményspecialitással. A tízórai után két idegenvezető és vezetett körbe minket a skanzen területén. Kezdésnek egy régi iskolában, régi tanszerekkel, palatáblákkal idézhettük fel az akkori módszereket. Az iskolát egy farm követte, amit három épület alkotott. Ezek az épületek a nyári konyha, a lakóépület, valamint az állatok számára fenntartott istállók voltak. Érdekesek voltak a nagyon kis magasságú ajtók is, melyek a meleg levegő kiáramlását gátolták. A lakóépületek nem voltak tagoltak, egy nagy helyből állt. Érdekesség volt még, hogy a tető akár 8 méter magas is lehetett. A tetőt egy speciális, nád-szerű anyagból készítették. A farmhoz még egy kis kert is tartozott, ahol a szükséges élelmiszereket termesztették. Ellátogattunk még egy evangélikus templomba is, mely szintén fa szerkezetű épület volt, ahogy a skanzenben minden épület. A következő hely egy malom volt, melyből több kisebbnagyobb található a skanzen területén. Ide csak a gazdagabbak járhattak, a szegények otthon végezték a 5
szükséges munkát. Megtekinthettük a férfiak műhelyeit is, többek között a kovácsműhelyt, ahol a kovácsszerszámok voltak kiállítva. Szerencsére éppen egy épület felmelegítését is megnézhettük. A kicsi ajtóknak, és az épület nagy belmagasságának köszönhetően az épületben áramló füst az ajtó tetejével egy magasan áramlott, így leguggolva a füst a fejünk felett volt, az épület alsó részében pedig így megmaradt a meleg levegő. A skanzenben a közös ebédet egy hangulatos, régi vendéglőben fogyasztottunk el.
Energiatudatosság, a házak fűtése: A mai túránk során rendkívül sok ismeretet kaptunk a régi házak fűtéséről, régen használatos tüzelőanyagokról, valamint az energia visszanyerésének több válfajáról is. Az emberek régen nagy barátságban éltek a környezettel, így a tüzelőanyagot nem az erdők kivágása, hanem a ház körül keletkezett szemét, szalma, hulladék, egyéb faanyagok jelentették. Ezekből az okokból adódóan kevés tüzelőanyaghoz jutottak, így ezeknek energiáját, fűtőértékét maximálisan ki kellett használniuk. Erre két kitűnő példát láthattunk. Az egyik az iskola melletti tanári lakásban volt megfigyelhető, ahol a hőenergiát többszörösen hasznosították, ami azt jelentette, hogy a sütővel, kemencével egyidejűleg fűtöttek és sütöttek, főztek is. A másik hasznosítási mód a kémények hiánya volt, így a füstöt nem engedték ki, ezzel tartva a házakban a meleget. Ennek a módszernek a fokozására szolgáltak az alacsony ajtók és a nagy belmagasság.
Munka a skanzenben: (9. nap: augusztus 31. /kedd/) A tegnapi nappal ellentétben most az Igazgató nő fogadott minket, aki bemutatta kolléganőjét, Marike-t, aki a skanzenben végzett munkák felügyelője lesz. Felvettük munkaruháinkat, majd egy régi gerendaházhoz mentünk, melynek a szigetelési munkálatait kellett elvégeznünk. A ház körül a fal mellett egy bitumenes lemezszigetelés húzódott, melyet egy homokágy vett körül, amit egymásra illesztett gerendák tartottak. A szigetelőlemezek, valamint az elkorhadt gerendák kicserélése és felújítása volt a feladatunk. Munkánkat a terv elkészítésével, valamint az épület régi állapotának lefényképezésével kezdtük. Ezek után a társaságot három csoportra osztottuk, és kezdődhetett a munka. A gerendák pontos lemérése és lerajzolása után a homokot lapátoltuk ki. A lapátolás után a régi, rossz szigetelést és az azt tartó léceket távolítottuk el. A régi lécek helyett újakat raktunk fel, azonban előtte faanyagvédő szerrel kentük le. A régi, korhadt rönkök helyett újakat rendeltünk, melyeket holnap reggelre kapunk meg. A mai munkálatokat befejezve fáradtan, de elégedetten indultunk vissza a szállásra.
6
Energiatudatosság, a padló hőszigetelése: A házak padozatának hővédelme is nagy szerepet játszik az energia megtartását illetően, a mai napon ezt a szempontot vizsgáltuk meg, és ismerkedtünk meg a fontosságával. A vízszigetelő csupaszlemeznek és a ház körüli homoknak óriási szerepe van, hiszen ennek köszönhetően érhetjük el, hogy a hő a házban maradjon. A ház, melyen dolgoztunk, a föld szintjétől megemelve, kiemelt alapokon támaszkodott, így az erős szelek könnyen „kifújhatták” a meleg levegőt a házból. Ezt akadályozta meg egyrészről a vízszigetelő csupaszlemez és a házkörüli homok is. A vízszigetelő csupaszlemeznek azonban nem ez volt az elsődleges szerepe. Mivel a ház nagyrészt porózus anyagból (fából) készült, ezért meg kellett óvni a különféle vízhatásoktól is, ugyanis a porózus anyagok hőszigetelése a víz hatására nagymértékben romlik. Ezt a munkát végeztük a mai nap folyamán, így az energiatudatosság egy másik fajtájával is megismerkedhettünk.
Munka a skanzenben: (10. nap: szeptember 1. /szerda/) Kora reggel felkerestük a tegnapi napon elkezdett, felújítandó épületet. A faanyag kis késése miatt a ház első felének a szigetelésével folytattuk munkálatainkat. A homok, rossz szigetelés és korhadt gerendák, oszlopok eltávolítása után az új szigetelést rögzítettük. A gerendák a délután folyamán megérkeztek, így megkezdődhetett a gerendák kiválogatása, pontos lemérése, valamint méretre vágása. A nap hátralevő részében ezt a munkát folytattuk, ahol különböző szerszámok szakszerű használatával ismerkedtünk meg. Munkáinkhoz vésőt, kalapácsot, kézi fűrészt használtunk. Számomra hasznos információkkal szolgált a mai nap, ugyanis több szerszám használatával is megismerkedhettem. A csapat hangulata nagyon tetszett, mindenki segítette a másikat, az összefogásnak köszönhetően gyorsan haladhattunk a munkával.
Energiatudatosság, a rönkházak építési technológiái: A mai napon megismerkedtünk a rönkházak boronafalas építési módjával, technológiájával. A fa az emberiség egyik legősibb építőanyaga, ami sok előnnyel bír. Természetes és egyben kiváló hőszigetelő-képessége miatt állandó melegérzetet biztosít. A ház folyamatosan lélegzik, a hőt viszont megtartja. Ezeket a tulajdonságokat figyelembe véve érthető, hogy már régen is miért volt oly kedvelt ez az építési mód. A rönkház elkészítésének azonban több szabálya, előírása is van, melyeket be kell tartani, ezekkel is sikerült megismerkednünk. A frissen kivágott faanyag magas nedvességtartalma miatt beépítésre alkalmatlan, így el kell érni, hogy nedvességtartalma 20% alatt legyen. A fával építkezés legegyszerűbb módja az volt, hogy kézzel faragták egymáshoz a gerendákat. Ezt viszont pontosan, precízen kellett végezni, hogy az épület szigetelése megfelelő legyen. Ehhez facsapokat és páraáteresztő szigetelést is párosítottak. Ennek érdekében a hőszigetelés elé egy párazáró fólia kerül beépítésre. Az alapozási követelmények megegyeznek a hagyományos téglaépületeknél elvártakkal. Rendkívül sok előnyt is megismerhettünk a gerendaházzal kapcsolatban. A gerendaház lélegző adottsága révén egyértelműen egészségbarát, ideális klímát biztosít a légúti betegeknek. A faházak tartósnak, ugyanakkor kiváló hőszigetelő képességét tekintve gazdaságosnak is bizonyultak. Környezetkímélő, mert a fából való építkezés nem teszi terméketlenné az építési területet, valamint a keletkező hulladék újrahasznosítható. 7
Munka a skanzenben: (11. nap: szeptember 2. /csütörtök/) Az idő az elmúlt napokkal ellentétben sokkal hűvösebb volt, a szél erősen fújt, ez azonban a még nagyobb intenzitású munkavégzésre ösztökélt minket. A tegnapi nappal ellentétben ma több szerszám állt rendelkezésünkre, így ezen a napon sikerült szinte az összes gerenda méretre vágása, egymáshoz illesztése, kifaragása. Először a régi oszlopok helyére vágtunk újakat, amiket leástunk és gondosan tömörítve a földbe helyeztünk. Ezután a gerendák összeillesztése és felszögelése volt a feladatunk. Az egy órás ebédidőt követően a csapat egy része a kerítéskészítést tanulta meg, és egy másik helyszínen kamatoztatták tudásukat. A háznál ezalatt tovább folytak a munkálatok, így a nap végére az utolsó négy gerenda kivételével kész volt az épület. A ház oldalsó részén a homokot is visszatöltöttük, így holnapra csak a négy gerenda felszerelése, valamint a maradék homok visszatöltése, és a szemetek elpakolása maradt a feladatunk.
Energiatudatosság, a szélmalmok tanulmányozása: A mai napon szintén az energia visszanyerésének egyik fajtáját, a szélmalmok működését ismerhettük meg. A szabadtéri múzeumban több szélmalom is található, melyek közül ma megtekintettük az egyiket. A munkánk helyszínéhez közel lévő Kalma Windmill az egyik legrégibb létesítmény a múzeumban. A szélenergia nem csak napjainkban elterjedt, hanem már őseink is felhasználták a szél energiáját. A múzeumban a szélmalmokat gabona őrlésére használták, régen mindenki ide hordta az őrölni való gabonát, így létfontosságú szerepet játszottak a falu életében. A Kalma Windmill 1897-ben épült Torma parish-ban. A malom 1972-től része a múzeumnak. A malom építése másfél évig tartott, az építész pedig Jakob Sober volt.
Munka a skanzenben: (12. nap: szeptember 3. /péntek/) A hét eddigi leghidegebb és legzordabb napján szintén keményen dolgoztunk a skanzenben. A társaság két részre oszlott. Az egyik csapat egy raktárépületbe ment, ahol a faanyagok kiválogatását kapták feladatul. A Tanár úrral ez idő alatt öten a felújítandó épület befejező munkálatait végeztük el. A gerendákat pontosan kivéstük, összeillesztettük, majd felszögeltük a tartóoszlopokra, így már csak a maradék homok belapátolása várt ránk. Ezt követően az udvart megtisztítottuk a hulladékoktól és szemetektől. Mivel ez volt a skanzenben töltött utolsó munkanapunk, ebéd után a vezetőség tortával látta vendégül a csoportunkat, és köszönte meg az itt végzett munkánkat. A munka végén a kész épületet lefotóztuk, így elégedetten távozhattunk a skanzenből.
Összegzés az energiatudatosságról hallottakról: A héten fontos dolgokat, információkat tanultunk az energiatudatos építkezésről, melyet már 8
őseink is fontosnak tartottak és különböző módszerekkel fejlesztettek. Megismerkedtünk a régi, falusi építkezés energiatudatosságával, praktikáival. Megtanulhattuk a gerendaházas építkezés fő mozzanatait, előnyeit, megvalósításának módját. Gyakorlatban készíthettünk hőés vízszigetelést is, melyet így könnyebben megjegyeztünk és megtanultunk. Ezek mellett megismerkedhettünk a szélmalmok működési elvével, fontosságával a falusi életben.
Hajóút Helsinkibe: (13. nap: szeptember 4. /szombat/)
Szenátus tér és evangélikus katedrális Városháza Piactér ortodox Uszpenszkij katedrális Suomenlinna szigete
Fél 8-ra érkeztünk a Tallinni kikötőbe, ahonnan 8 órakor indult a komp. A tízemeletes hajón való utazás óriási élmény volt. A hajóról gyönyörű látvány tárult elénk, mind a Tallinni kikötőben, mind a Finn-öbölben. Finnországban a már megszokott, hideg, szeles idő fogadott minket. A kompról a város főterére sétáltunk, ahol a neoklasszicista épületeket, és ezek stílusjegyeit figyelhettük meg. A Szenátus téren lévő evangélikus katedrálist látogattuk meg, amin szintén a neoklasszicista stílusjegyek voltak megfigyelhetők. Belvárosi sétánk után megebédeltünk, majd áthajóztunk Suomenlinna szigetére, ahol egy katonai erődítmény található. A sziget az UNESCO világörökség része. A szigeten régi várfalak és ágyúk voltak. A szigetről gyönyörű kilátás nyílt a tengerre. A sziget bejárása és feltérképezése után visszamentünk a belvárosba és meglátogattuk Észak-Európa legnagyobb ortodox templomát, az Uszpenszkij katedrálist. A templomban ortodox mise is volt, így megismerkedhetünk a görögkeleti egyház szokásaival is. Ezután ismét a belvárosban tettünk egy nagyobb sétát, ami után a kikötőbe indultunk a fél 10-kor induló hajóra. A mai napon is nagy élményekkel gazdagodtam, hiszen ekkora kompon még nem utaztam. Helsinki is szép város, azonban nekem Tallinn jobban tetszett. Pozitívumnak tartom, hogy a neoklasszicista építészet jellegzetességeivel is megismerkedhettem. Érdekes és maradandó élmény volt számomra az ortodox templom és mise megismerése, hiszen most először láttam görögkeleti szertartást.
Szabad program: (14. nap: szeptember 5. /vasárnap/) Tegnap éjfélre ért a hajó Tallinnba, így késő volt mire a szállásra értünk. A helsinki utazás nagyon fárasztó volt, ezért a mai napot pihenéssel töltöttük. Este igénybe vettük a szállodában lévő szaunát is, mely nagyon fontos volt a tökéletes pihenés és kikapcsolódás érdekében.
9
Összegzés: A második hét is tökéletesen telt. A skanzenben eltöltött napokban sok hasznos információt és ismertet szereztem a régi építészetről. A felújítási munkákban megtanulhattam többek között a vésés, fűrészelés, valamint a szögelés pontos technikáját. A hét másik óriási élménye számomra a helsinki kompkirándulás volt. Mivel még ekkora, tízemeletes hajón való utazásban nem volt részem, ezért ez is felejthetetlen élmény marad.
Látogatás az iskolában: (15. nap: szeptember 6. /hétfő/)
Tallinni Építőipari Iskola: / Tallinn Construction School / Tallinna Ehituskool / Az iskola 1947-ben alakult. Azóta fő képzési profilja az építőipar, famunkálatok, elektromosság, valamint a felnőtt képzés. Az iskola népszerű mind a fiatal, mind a felnőtt korosztályban is. Észt, valamint orosz nyelven is tanítják a szakmát a növendékeknek. Észt nyelven 512-en, míg orosz nyelven 144-en tanulják el a szakmát. Az iskola több nemzetközi szakmai versenyen is részt vett az elmúlt évben, melyekben szép sikereket értek el. A nemzetközi versenyek mellett a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében is nagyon eredményesek. Jelenleg több diákjuk tartózkodik Olaszországban, valamint Bulgáriában is szakmai tanulmányúton fognak részt venni. Legfőbb társiskolaként a Finn Építőipari Iskola tekinthető. A kitűnő eredményeknek köszönhetően tehát Észtország legismertebb és legnépszerűbb építőipari iskolája napjainkban. Az iskolában az Igazgató és az Igazgatóhelyettes fogadott és köszöntött minket. A konferenciateremben egy kis prezentáció keretében az Igazgatóhelyettes bemutatta az iskola történetét, főbb képzési területüket, valamint elért eredményeiket. Érdekesség, hogy a falakat a diákok festhették, és megörökítették rajta árnyékaikat különböző mozdulatok közben. Az iskola kiváló felszereltségét tükrözi, hogy az összes tanteremben volt számítógép. Lenyűgöző látványt nyújtott a tanműhelyek felszereltsége és mérete. A nagy csarnokokban rengeteg gép, munkaeszköz volt látható. Külön műhely volt a kőműves, asztalos, burkolómunkálatoknak fenntartva. A tanműhelyek megismerése után az iskola ebédlőjében elfogyasztottuk az ebédünket, majd ezt követően a nyílászárók felújítását figyelhettük meg az iskola asztalos műhelyében.
Energiatudatosság, nyílászárók felújítása: A ház egyik legfontosabb eleme a hőszigetelés szempontjából a nyílászárók korszerű beépítése és rendszeres karbantartása. Nem mindig a legjobb döntés a nyílászárók cseréje, van amikor a nyílászárók felújítása többet segít a ház energiagazdaságosabbá tételén. A nyílászárók cseréje magas költségekkel, nagy bontással, sok festéssel, mázolással jár. Előfordulhat a rossz beépítés és a túlszigetelés is, ami egészségtelen. Ezzel szemben mi a nyílászárók felújítását tanulhattuk meg, mely gazdaságosabb és könnyebb megoldást jelent. Első lépésként az ajtók és ablakok vasalatait kell megfelelően beállítani, ha szükséges, akkor javítani, vagy cserélni. Ezt követően a megfelelő passzítás, beállítás következik, mely az akadálymentes működéshez elengedhetetlen mozzanat. Végül egy speciális hőelvezető kerül beépítésre, mely az energia megtakarításáért felelős. Ennek eredményeként a költségeink csökkennek, nincs bontás, festés, mázolás. Hőtechnikai jellemzője gyakorlatilag megegyezik az újéval, így fűtési költségünk akár 15-25%-kal csökkenhet, tehát kevesebb energiát kell felhasználnunk. Miután ezeket megtanultuk, a szállásra mentünk és a nap hátralevő részét pihenéssel töltöttük. 10
Falazás az iskolában: (16. nap: szeptember 7. /kedd/) Az iskolában egy szakmai tanár fogadott minket. Munkaruháink felvétele után megismerkedtünk a mai nap feladatával, a falazással. Kétfős csoportokat alakítottunk, és Borbély Tanár Úr szakmai utasításait követően elkezdődött a munka. Először a téglák helyének kimérése, falsarok merőlegesének kitűzése következett. Mivel a homok 11 órakor érkezett, ezért addig csak száraz téglákkal próbáltuk ki a kötéseket. 11 órakor aztán megkezdődött az igazi falazás. A homokot először átrostáltuk, így eltávolítottuk a durva kavicsokat, köveket. Habarcsot kevertünk ki, majd elkezdtünk falazni. Fél órás ebédidőt követően folytattuk a munkát a délután folyamán. A mai napon hasznos információkkal gazdagodtam, megismertem a falazás szabályait, lépéseit, és a falazáshoz szükséges eszközök használatát.
Boltövek falazása: (17. nap: szeptember 8. /szerda/) A tegnapi nap folyamán precízen elkészített falsarkoknak köszönhetően a mai napon komolyabb feladatot csinálhattunk. Tanár Úr ötlete alapján boltöveket falaztunk. 3 fős csoportokat alakítottunk, és a sablonok segítségével elkezdtük a munkát. Készítettünk egy hosszabb és egy rövidebb falszakaszt. A hosszabb szakaszon három, a rövidebben egy boltöv készült el. A munkát mindenki nagyon élvezte. Megosztottuk a feladatokat is, így volt, aki a habarcs keverésében, habarcsterítésben, téglahordásban és a tégla rakásában jeleskedett. Mind a négy boltöv hamar elkészült, és stabilan állt, aminek nagyon örültünk. Emellett büszkeségre adott okot, hogy az észt diákok is irigykedve nézték munkánkat. A falazás befejezése után összetakarítottuk a szemetet, elmostuk a munkaeszközöket, majd következhetett a jól megérdemelt ebéd. Az ebédet követően a megépített előtétfal építéstechnológiáját tanulmányoztuk. Késődélután a TV-toronyhoz indultunk, ahova sajnos nem lehetett felmászni, hiszen építés alatt állt. A szép időjárásnak köszönhetően a strandra indultunk, ahol ismét bele merészkedtünk a tengerbe.
11
Körablak falazása: (18. nap: szeptember 9. /csütörtök/) A mai napon igazán nehéz feladatot kaptunk az iskolában. Két körablak és egy kisebb boltöv elkészítése volt a feladatunk. Mivel sok munkát vett igénybe, ezért ma is beosztottuk a munkafázisokat, így volt, aki habarcsot kevert, téglát hordott, és volt, aki a falazást kezdte el. Három téglasor felrakása után egy sablont készítettünk, melynek köszönhetően elkezdhettük a következő sor felrakását gondosan ügyelve a leendő kör ívének megtartására. A romenádok behelyezése után elkezdődhetett a körív falazása is. Ez a munka gondos odafigyelést igényelt. Fontos volt a habarcs megfelelő felhordása, és a habarcsréteg pontos vastagsága is, hiszen csak így érhettük el, hogy munkánk stabil, tetszetős legyen. Amikor elkészült a két körablak, valamint a boltöv, a romenádok eltávolításával ellenőriztük, hogy pontos munkát végeztünk e. A falak ezt követően is stabilan álltak, így a mai teljesítménnyel is meg lehetünk elégedve. A műhely és a munkaeszközök tisztítása után ebédelni indultunk. Az ebédet követően a tegnapi naphoz hasonlóan az épített falunkat elemeztük, utólagos szigetelésével próbálkoztunk különböző anyagok segítségével. Estefelé egy középkori kínzóeszköz kiállításon voltunk, mely után a szállásra mentünk. Ismét rengeteg tapasztalattal gazdagodtam, hiszen még körív falazásában nem vettem részt. A mai napon megtanulhattam a kőműves munkának ezt a részét is. A munkát nagyon élveztem az iskolában. A héten sok hasznos tudással gazdagodtam, melynek biztosan hasznát fogom még venni elkövetkezendő tanulmányi éveimben. Izgatottan várom az utolsó héten kitűzött munkákat is.
Energiatudatosság, előtétfalak építéstechnológiája: Az elmúlt 3 nap folyamán előtétfalakat készítettünk, mely az utólagos hőszigetelések egyik alapját képzik. A régi épületek nem minden esetben felelnek az előírásoknak, így utólagos hőszigeteléssel javítják az energetikai paramétereket. Hazánkban az utólagos hőszigetelést polisztirol lemezzel végzik. A lemezekre üvegszövet kerül, mint kéregréteg, arra pedig valamilyen vékonyvakolat. Ezzel szemben mi egy másik módszert tanultunk meg, melyet itt, Észtországban használnak. Az utólagos hőszigetelést úgy készítik, hogy a régi épületre stafli vázat erősítenek, melynek közét szálas hőszigetelő anyaggal töltik ki. A régi fal és a hőszigetelés közé párafékező fóliát építenek be. A hőszigetelés külső oldalára páraáteresztő fólia kerül. Ezután néhány centiméteres átszellőztetett légrést alakítanak ki, majd egy előtétfallal zárják le a homlokzati fal rétegrendjét. Ezen a három napon ilyen előtétfalak építéstechnológiáját tanulmányoztuk, és építettük meg. Ezt a három falat tömör magasított mészhomok téglából készítettük.
12
Tartui utazás: (19. nap: szeptember 10. /péntek/) Tartu Észtország második legnagyobb városa, egyben Dél-Észtország legnagyobb városa. A város az ország intellektuális központja. Itt található a legrégebbi egyeteme is. Tartuban van az ország legrégibb színháza is, a Vanemuine. Itt működik az észt legfelsőbb bíróság és az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium is. A belváros klasszicista stílusban épült. Tartuban van a világritkaságnak számító János templom is. A városban megtalálható egy repülőtér is. Érdekesség, hogy Tartu egyik testvérvárosa Veszprém.
Az iskola: / Tartu Kutsehariduskeskus / Az iskolába körülbelül 3500 diák jár. Évente 800 diákot vesznek fel. Több mint 50 szakma elsajátítása lehetséges. Sok szakmai és sportversenyen vesz részt az iskola, melyen sikeresen szerepelnek a diákok. A busz, mellyel Tartuba mentünk, fél 9-kor indult. 2 és fél óra utazást követően megérkeztünk és utunkat az oktatási központnak számító iskola felé vettük. Az iskolában már vártak minket. Egy rövid előadást követően körbevezettek minket az iskolában. A látvány lenyűgöző volt. Az iskola tökéletesen fel volt szerelve minden szempontból. A könyvtárban 15-20 számítógép állt rendelkezésre a tanulók számára. A kőműves valamint asztalos műhelyek a legmodernebb, német gépekkel voltak felszerelve, minden Európai Uniós szabványt betartva. Előadótermük több mint 150 ember befogadására képes. A tornateremben digitalizált kivetítőn keresztül látható volt az idő, valamint meccsek esetén az eredmény alakulása. Az épületben egy kiválóan felszerelt konditerem segítette a diákok megfelelő kikapcsolódását. A szépség- és fodrászszalonokban is kiválóan felszerelt gépek, masszázsfotelek, jakuzzik, szaunák, szoláriumok és masszázságyak segítették a diákok gyakorlati oktatását. A főbb létesítmények megtekintése után megebédeltünk az iskola éttermében. Az ételeket a szakácsnövendékek készítették el. A pincéreknek is kiváló gyakorlatot nyújt az étterem. Az ebéd elfogyasztása után a belvárosba mentünk vissza, ahol a Városházát néztük meg. A városháza téren egy, a Pisai Ferde Toronyhoz hasonló, ferde épületet is láttunk. Ezt követően két hídra, az Ördög hídra és az Angyal hídra mentünk fel, amelyekről gyönyörű kilátás nyílt a parkokra és a belvárosra. Ezután megtekintettük az egyetemet is. Észtország legelső egyeteme is gyönyörű épület, mely tökéletesen beleillik a város klasszicista építészetébe. Az egyetemet követően a Szent János templomot kerestük fel, melynek különlegessége, hogy egyedülállóan sok terrakotta szobor látható rajta. A belvárosi túránk után a buszpályaudvarra mentünk, ahonnan a Tallinnba tartó buszunk indult. 13
Energiatudatosság, passzívházak tulajdonságai: A tartui egyetemen való látogatásunk alkalmával megtudtuk, hogy az egyetemen 2010 nyarán három napos szeminárium volt a svéd passzívházak tulajdonságairól, előnyeiről. Ezt hallva több ismertető anyagot kértünk és kaptunk az egyetemtől, melynek köszönhetően sok hasznos információt tudhattunk meg a svéd passzívházak építéséről. A passzívházak alacsony energiaigényű épületek. A hagyományos építésű ingatlanokhoz képest a passzívházak energiaszükséglete elenyésző. A passzívház-technológia három legfontosabb alappillére az extra vastagságú hőszigetelés, speciális üvegezésű, háromrétegű nyílászárók, valamint a nagyon hatékonyan működő hővisszanyerős szellőzés. Ezen kívül kiemelkedő fontosságú még az átgondolt, energiatudatos tervezés, a precíz kivitelezés és a hőhídmentes szerkezetkialakítás is. Ezeknek a tényezőknek köszönhetően tehát az energiafogyasztás minimális, ami garantálja a kezdeti többletköltségek fokozatos és biztos megtérülését. A ház zöldebbé tételében segítenek az egyéb „passzív eszközök”, így kiegészítésként megtalálható a napelemmel történő áramtermelés, hőszivattyús, azaz a föld hőenergiáját kiaknázó fűtés, valamint a napkollektoros melegvíz-előállítás. Mind ennek következménye az extra kényelem. Kimagasló a hő- és a zajszigetelés. A kontrollált légcserének köszönhetően éjjel-nappal friss, szűrt, tisztított levegő járja át a helyiségeket. A légtömör kialakításnak köszönhetően kiemelkedően jó a hőérzet. A megfázások és nyakfájások gyakori oka, a huzat is ismeretlen jelenség a passzívházban. Ezek megismerésével óriási tapasztalatokat és ismereteket szereztünk ezekről az építési módokról, így későbbi szakmai pályánkon hasznosítani tudjuk az itt megszerzett ismereteket.
Pihenés: (20. nap: szeptember 11. /szombat/) A tegnapi napot követően a mai nap pihenéssel telt. Délben a belvárosban lévő Magyar étteremben ebédeltünk. Mindenkinek fontos volt, hogy három hét után hazai ízeket, ételeket fogyaszthattunk el. A délutánt a szálláson töltöttük, ahol a mai napon az iskolánkból hozzánk látogató tanárnőnek tartottunk rögtönzött élménybeszámolót. Nagyon örültünk a látogatásnak.
Kenyér és krumpli ünnepe: (21. nap: szeptember 12. /vasárnap/) 11 órára érkeztünk a skanzenbe, ahol az egykori munkánk vezetője, Marike fogadott minket. A skanzen számára fontos napon, a Kenyér és krumpli ünnepén (Bread and potato day) rengetegen látogattak ki a múzeumba. Sok érdekes programmal kedveskedtek az itt dolgozók a látogatóknak. Megismerkedhettünk a kenyérsütéssel, a krumpli fajtáival, elkészítési módjaival. A gyerekeket a krumpli nyomda mellett a szalmabábuk készítése érdekelte. A számunkra legérdekesebb program a zsúptető készítése volt, ahol megtekinthettük a tető készítéséhez használt anyagot és magát az elkészítés sorrendjét. A skanzenben ezen kívül a sörfőzést is meg lehetett tekinteni, valamint kenyérből és krumpliból készített ételeket lehetett megkóstolni. A piacon több érdekes tárgy volt vásárolható. Az étterem bejárata előtt egy népviseletben felvonuló zenekar gondoskodott a jó hangulatról. Az ebéd elfogyasztása és egy kis 14
séta után szabadprogram következett. Többen a belvárosba mentünk, ahol a szuvenír boltokat látogattuk meg.
Festő munkálatok az iskolában: (22. nap: szeptember 13. /hétfő/) Ma már, az elmúlt héttel ellentétben nem a kőműves munkálatokkal foglalkoztunk. A kőműves műhelyből a burkoló és festő műhelybe mentünk, ahol a befejező munkálatokkal, azon belül a festéssel ismerkedtünk. Ketten festő munkát kaptunk az iskola második emeletén, melyen négy észt diákkal együtt dolgoztunk. A feladatunk egy minta felfestése volt a folyosó falára. Első lépésként besötétítettük az ablakokat, hogy a vetítőről a falra világított képet körbe tudjuk rajzolni. Miután körberajzoltuk a mintát, festéket kevertünk. A falra egy macskát, teknőst, pillangót, és egy fát festettünk. Vékony ecsetekkel dolgoztunk, hogy pontosan, szépen tudjuk elvégezni a munkát. Amíg mi festettünk, addig a többiek gipszből készítettek különféle mintákat, melyeket saját igényük szerint formálhattak. Ezt követően a hét folyamán még ránk váró munkák megismerése volt a feladatunk. Ezen a héten az új házak építésének legkorszerűbb módját lesz alkalmunk elsajátítani. A tervezett program megismerése után hatan gokartozni mentünk. A versenyzés jól sikerült, mindenki jól érezte magát. Ezt követően a szállásra indultunk vissza.
Gipsz munkálatok: (23. nap: szeptember 14. /kedd/) A mai napon mindenki gipsszel dolgozott, ugyanazt a munkát végeztük, amit a tegnapi nap a csapat nagyobb része csinált. Megtanultuk a gipsz keverésének, valamint a formába öntésének a menetét. A gipsz kötése után a mintából kivettük a gipszet, majd a felületét ízlésünk szerint formáltuk. A látogatóba érkező Tanárnőt négyen kísértük el a reptérre tartó buszig, ahol elbúcsúztunk, majd ebédelni indultunk. A délután folyamán egy német passzív ház falát építettük meg hőszigetelő falazóelemekből. Ezt követően Tanárnő és Tanár úr kivételével a hotelba mentünk vissza. Kettejüket az iskola igazgatója egy utazásra invitálta, ahol a Tallinn környéki természetvédelmi területet mutatta be nekik.
Energiatudatosság, német passzívház falának megépítése: A mai napon megismerkedhetünk az öntött építési rendszerrel. Ebbe az öntött rendszerbe polisztirol anyagú bent maradó zsaluzatot készítettünk. Kezdés gyanánt megismerkedtünk a rendszer fontosabb elemeivel, a falelemmel, a falvég záró elemmel, a födémelemmel, valamint a tetőelemmel. Miután megismertük az elemeket és sajátosságait, egy falszakaszt építettünk. A zsaluzat megépítéséhez különböző vastagságú elemek álltak rendelkezésünkre. Az alsó rétegben passzív ház építésére alkalmas elemet használtunk. A fal egyik sajátossága, hogy a belőle épült fal hő átbocsátási tényezője rendkívül alacsony, 0,11 W/m2K . A falazással egy időben kerültek beszerelésre az öntött falba a betonacél betétek. 15
Utolsó munkanap az iskolában: (24. nap: szeptember 15. /szerda/) A mai nap volt az utolsó munkanapunk a tallinni Ehituskoolban, ahol ismét gipszből készült tárgyakat csináltunk. Közösen készítettünk egy falra akasztható dísztárgyat, melybe mindenki a saját nevét véste bele, így egy kézzel fogható emléket is vihetünk haza az itt eltöltött időről, és a végzett munkáról. A faldísz elkészítése után rendet raktunk a munkaterületen, befejeztük a német passzívház falának vasalását és betonozását, majd megköszöntük a minket segítő tanároknak a munkát. Az iskolát elhagyva a szállásra siettünk, ahol munkaruháinkat hagytuk. Az esti program egy balett előadás volt, melyre a Tanárnővel és szobatársammal, Milánnal mentünk el. A Rómeó és Júlia című balett előadást a tallinni Operaházban tekintettük meg. A gyönyörű épület teljesen beleillik a város képébe. Belseje az orosz hatást tükrözi. Az előadás nagyon színvonalas és szórakoztató volt. A táncosok, a zenekar, a fények teljes összhangban volt egymással, ami az orosz balett hatásának köszönhető. Az este nagyon jól sikerült. Örülök, hogy lehetőségem nyílt egy ilyen nagyszerű előadás megtekintésére.
Energiatudatosság, német passzívház falának vasalása és betonozása: A tegnapi nap folyamán elkezdett fal építését folytattuk. A kívánt magasság elérése után, betont kevertünk, és megtöltöttük a zsaluhéjat. Ezt követően már csak a koszorúelemek elkészítése, majd a koszorúvasalás beszerelése volt a feladatunk.
Építési helyszínek látogatása: (25. nap: szeptember 16. /csütörtök/)
Szent Miklós-templom / Niguliste kirik / Szentlélek-templom / Pühavaimu kirik /
Szent Miklós-templom / Niguliste kirik / : A templom a 13. század elején épült Szent Miklós, a hajósok védőszentjének tiszteletére. A templomot többször átépítették, így a gótikus és a reneszánsz stílus is megfigyelhető rajta. Jelenleg egyházművészeti múzeumként és koncertteremként üzemel. A Világörökség részeként tartjuk számon. 16
Szentlélek-templom / Pühavaimu kirik / : Az épület a 14. században épült, és az egyedüli épen maradt egyházi épület Tallinban. A templom külseje egyszerű, viszont a belseje gazdagon díszített. Az épület gótikus stílusban épült. Érdekesség, hogy itt tartották az első észt istentiszteletet. Az evangélikus templom 1997-ben a történelmi belváros részeként felkerült a Világörökség listájára. A mai napon az Ehituskool két tanárával találkoztunk a városban, ahonnan egy építési helyszínre mentünk. A felújítást végző cég munkája egy hotel építése, melyben különböző szinteken éttermek, szobák lesznek majd. Itt megfigyelhettük az állványokat, valamint a munkavédelmi előírásokkal ismerkedtünk. Ezt követően egy zenei iskolába mentünk, ahol az Ehituskool diákjai végezték szakmai gyakorlatukat. Itt a kőműves, valamint a festő munkálatokat vettük szemügyre. Az építési helyszínek meglátogatása után a Szentlélektemplomba mentünk, mely az óvárosban található. A templom gótikus stílusjegyeit figyeltük meg itt. Ezt követően a Szent Miklós-templomot látogattuk meg. Estefelé többen az ajándékboltokat kutattuk fel, ahol néhány ajándékot vásároltunk.
Energiatudatosság, hagyományos épületek sérülési pontjainak vizsgálata: A mai napon tett kirándulások során hagyományos épületek sérülési pontjait muatták be nekünk a szervezők, ezen belül a hő- és vízszigetelés hiányából, vagy helytelen kialakításából keletkező épületkárokat figyelhettük meg. Ezen felül megtanultunk az ezek elleni védekezési módokat, módszereket. Külön figyelmet kell szentelni a hőhidak, valamint az ezekkel együtt járó penészedések elkerülésére, mivel nemcsak az energetikai, hanem az esztétikai megfelelősséget is nagyban visszavetik. Ezen kívül fontos még a víz- illetve nedvesség elleni szigetelés, mivel ennek hiányában a fal nedvesedhet, a vakolat lepotyoghat.
Látogatás a Városházára: (26. nap: szeptember 17. /péntek/) A mai napon sikerült a Városházát megtekintenünk, ami sok szervező munkát vett igénybe a Tanárok részéről. 12 órakor találkoztunk a Városháza téren, majd együtt tekintettük meg az óváros egyik legszebb épületét. Az épület gyönyörű volt. Bemutatták nekünk a régi épület felújításának menetét. Láthattuk az üléstermet, a kereskedők termét, valamint felmehettünk a tetőtérbe, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a várostérre, valamint az egész Óvárosra. Az utolsó tallinni ebédet a belvárosi Beerhouseban költöttük el, amely nagyon ízletes volt. Az ebéd után egy bicikli túrán vettünk részt a 7 személyes biciklivel, mely vidám hangulatban telt, mindenki nagyon jól érezte magát. Este egy utolsó záró beszélgetéssel köszöntük meg egymásnak az utazáshoz való hozzáállását, a közösségért tett munkát. Értékeltük az elmúlt hónap eseményeit, az utazás sikerességét. 17
Hazaút: (27. nap: szeptember 18. /szombat/) A délelőtt pakolással telt, majd a szállodából 12 órakor indultunk a tallinni repülőtérre, ahonnan a repülő 3 órakor indult Prágába. Prágában átszálltunk egy kisebb repülőre, mely fél 7-re ért a Ferihegyi reptérre, ahol szerencsére gyorsan megkaptuk épségben a bőröndjeinket. A busz már vár minket. Győrben is sokan vártak minket, nagyon jó érzés volt, hogy az Igazgató Úr is fogadott minket az iskola előtt. Mindenki nagyon örült, hiszen hosszú idő után találkozhattunk szeretteinkkel.
18
