Erényi Tibor (1923. december 10. – 1998. október 29.) Erényi Tibor emlékének Eredeti szándékunk szerint a Múltunknak ezt a számát Erényi Tibornak, a szerkesztőbizottság elnökének kívántuk ajánlani 75. születésnapja alkalmából. A sors azonban kegyetlenül közbeszólt, ő nem érhette meg ezt az ünnepnapot, s jelen számunkkal már csak emléke előtt tiszteleghetünk. Erényi Tibor képviselte a folyamatosságot a folyóirat történetében: 1955 és 1962 között a Párttörténeti Közlemények alapító szerkesztője, 1963-tól 1998-ig a szerkesztőbizottság tagja, 1990től elnöke volt. A folyóirat arculatának formálásában, tematikájának változásaiban ugyanúgy felismerhető szellemi hatása, mint tudományszervező munkássága. A Párttörténeti Intézet tudományos osztályának vezetőjeként, igazgatóhelyettesként, majd nyugdíjba vonulása után a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadójaként szerepe volt a szerzői törzsgárda kialakításában. Sok téma ötlete származott tőle, amelyek saját vagy mások alkotásaként öltöttek formát különböző műfajokban a tanulmányoktól a recenziókig. E számunkban posztumusz megjelenő tanulmánya a 82. írása, amely folyóiratunkban lát napvilágot. Amikor a 70. születésnapján tisztelgésünk jeleként közreadtuk műveinek bibliográfiáját, száraz tények felsorolásával idéztük fel tudományos pályáját. Most viszont már nem tiltakozhat, ha leírjuk: kiváló történész volt, időtálló műveket alkotott. Imponálóan széles körű olvasottságára, nagy intellektusára, problémaérzékenységére támaszkodva, virtuóz módon vezette tollát. A szocialista, demokrata, liberális eszmék iránt nyitott, mégsem eklektikus szellemi alkata, gondolkodásának rugalmassága megóvta a dogmatizmustól. A hozzá legközelebb eső témakörön, a magyarországi szociáldemokrácia történetén túl szakmai érdeklődése kiterjedt az egész hazai munkásmozgalom történetére, a XX. századi nemzeti történelemre. Tudományos kutatási eredményei tartósan beépültek a magyar historiográfiába. Mint ahogy igaz az, hogy a történelem az élet tanítómestere, úgy igaz az is, hogy Erényi Tibor a történelemírás mestere volt Az Intézet 1949 és 1998 között talán nem is második, hanem első számú otthona volt, s távozásával olyan űrt hagyott maga után, mintha egy családtagot veszítettünk volna el. (Megjelent = Múltunk, 1998. 3-4. sz. 3. p.) Erényi Tibor. (1923. december 10 – 1998. október 29.) [A munkásmozgalom történetírói.] = A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv. 2000. Budapest, 1999. 252-254. p. ERÉNYI TIBOR MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA Erényi Tibor, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója, a jogelőd Intézet osztályvezetője, igazgatóhelyettese, az intézeti folyóirat első felelős szerkesztője és szerkesztőbizottságának jelenlegi elnöke 1993. december 10-én töltötte be 70. életévét. Nem túlzás azt állítani, hogy az intézet második, sőt szinte első otthona volt négy évtizedes aktív pályafutása alatt (1949-1989) és azóta is. Munkássága összefonódott az intézet történetével - aminek természetesen egyaránt megvoltak a maga kedvező és kedvezőtlen következményei. Erényi Tibort a szocialista, demokrata, liberális eszmék iránt egyaránt nyitott, mégsem eklektikus szellemi alkata, gondolkodásának rugalmassága megóvta a dogmatizmustól. A szociális kérdések iránti érzékenysége, a haladás melletti elkötelezettsége a szociáldemokrata mozgalom felé fordította érdeklődését. Az ideológiai, politikai korlátokat mindig feszegetve, lépésről lépésre tágítva, a történészek közül neki volt a
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
2/16
legnagyobb része abban, hogy a magyarországi szociáldemokrácia történeti megítélése az “ötvenes évek” szektás kalodájából fokozatosan kiszabadult és az 1960-as évektől egyre inkább a valóságot tükröző, mind árnyaltabb kép rajzolódott ki róla. Kutatói szenvedélye nem elégedett meg a hozzá legközelebb álló témakör, a dualizmuskori szociáldemokrácia sokféle tematikai megközelítésű, a nemzeti történelembe beágyazott vizsgálatával. Érdeklődése kiterjedt a teljes munkásmozgalomtörténetre, sőt az egész XX. századi magyar történelemre, gondolatai, következtetései beépültek az egész legújabb kori és jelenkori historiográfiába. * Az I. Internacionálé és a magyar szakszervezeti mozgalom. = Munka, 1964. 8. sz. 32-33. p. Az I. Internacionálé megalakulásának századik évfordulójára. = Társadalmi Szemle, 1964. 8-9. sz. 24-35. p. Az I. magyar országos szakszervezeti kongresszus 60. évfordulójára. = Népszabadság, 1959. máj. 21. 5. p. A 14. nemzetközi történészkongresszusról. (1976.) = Párttörténeti Közlemények, 1976. 1. sz. 175182. p. Der 100-ste Jahrestag der Pariser Kommune. = Acta Historica, 1971. n. 1-2. 53-72. p. 1848 és a magyar baloldal 1948-ban. = Eszmélet, 1998. 37. sz. 41-57. p. Az 1871. május 8-i és június 11-i tüntetés.= Esti Budapest, 1953. márc. 10. 5. p. 1890. május 1. Budapesten. = Esti Budapest, 1953. márc. 27. 3. p. Az 1905-1907-es ausztriai választójogi reform. = A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv. 1975-1976. Budapest, 1976. 124-127. p. 1912. május 23. = Magyar Nemzet, 1962. máj. 23. 3. p. Az 1918 előtti magyarországi munkásmozgalom és a nemzeti kérdés. = A magyar nacionalizmus kialakulása és története. Budapest, 1964. 187-208. p. 1918 októbere – hatvan év távlatából. = Társadalmi Szemle, 1978. 10. sz. 63-73. p. 1918 októbere a magyar történelemben. = Népszabadság, 1968. okt. 27. 4. p. Az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom ötvenedik évfordulójára. = Társadalmi Szemle, 1968. 10. sz. 37-42. p. 1918-1919 fordulója Magyarországon. = Budapesti Fórum, 1988. 5. sz. 60-66. p. 1919. = Világosság, 1979. 3. sz. 129-137. p. 1919. március 2l. = Új Tükör, 1989. 12. sz. 5. p. Aczél György „egyről-másról”. = Múltunk, 1996. 2. sz. 207-212. p. Adler, Victor. = A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv. 1977. Budapest, 1977. 191-193. p. Ady és a szociáldemokrácia. = Tegnapok és holnapok árján. Budapest, 1977. 27-56. p.; = “Akarom: tisztán lássatok”. Budapest, 1980. 57-69. p. Ady, a szociáldemokrácia és a szocializmus. = Párttörténeti Közlemények, 1977. 4. sz. 3-71. p.
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
3/16
Az agrárszocializmus és a szociáldemokrácia. = Agrármozgalmak Délkelet-Európában. Budapest, 1997. 31-35. p. Agrárszocializmus Magyarországon. Egy küzdelmes életút tükrében. [Várkonyi István.] = Magyar Hírlap, 1977. júl. 10. 9. p. Az alapítók egyike. Essl Andrásról, születésének 150. évfordulóján. = Népszabadság, 1984. febr. 9. 6. p. Az Általános Munkásegylet megalakulásának évfordulójára. = Népszabadság, 1968. febr. 9. 4. p. Általános választójog, tömegsztrájk, háború. Az MSZDP 1912-1914-ben. = Párttörténeti Közlemények, 1988. 4. sz. 3-50. p. Az anarchoszindikalizmusról. = Párttörténeti Közlemények, 1968. 3. sz. 167-188. p. Andics Erzsébet. = Párttörténeti Közlemények, 1986. 2. sz. 188-190. p. Anfange der politischen Organisation der Arbeiterklasse in Ungarn. = Probleme der Herausbildung und politischen Formierung der Arbeiterklasse. Wien-Zürich, 1989. 111-115. p. Antiszemitizmus – zsidóság. = História, 1990. 4. sz. 29-30. p. Auer, Ignaz. = A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv. 1997. Budapest, 1996. 196200. p. Der Austromarxismus und die ungarische Sozialdemokratie. = Das Parteienwesen ÖsterreichUngarns. Budapest, 1987. 91-94. p. A balkáni szociáldemokrata mozgalom problematikájához. = Századok, 1971. 5. sz. 1007.p. A bécsi nemzetközi történészkongresszusról. = Párttörténeti Közlemények, 1965. 4. sz. 155-158. p. Béla Kun. = Béla Kun a Československo. Praha, 1986. 12-16. p. Bernstein és a magyar szociáldemokrácia. = Valóság, 1987. 10. sz. 48-66. p. “Beszélgetés” Rákosi Mátyással = História, 1992. 7. sz. 33-34. p. Bevezető. = Tudással, hittel. Varjas Sándor. Budapest, 1986. 9-13. p. Böhm Vilmos születésének 100. évfordulójára. = Népszava, 1980. jan. 19. 5. p. Bürgerliche Radikale und die Oktoberrevolution. Ungarn 1918. = Budapester Rundschau, 1968. n. 43. 9. p. A dualizmus kori politikai életben. [A magyarországi szociáldemokrácia történetéből.] = Társadalmi Szemle, 1991. 2. sz. 16-20. p. Egy elfelejtett népbiztos. Pogány József születésének 100. évfordulójára. = Új Tükör, 1986. 45. sz. 18. p. Egy ellentmondásos életpálya. Weltner Jakab. = Budapest, 1970. 10. sz. 32-34. p. Egy érdekes életpálya. Mezőfi Vilmos. = Élet és Tudomány, 1970. 13. sz. 579-582. p. Egy marxista ismeretterjesztő és filozófus. Varjas Sándorról születésének 100. évfordulóján. = Népszabadság, 1985. jan. 18. 6. p. Egy szociáldemokrata politikus életpályája. Buchinger Manó születésének 100. évfordulójára. = Népszabadság, 1975. máj. 15. 6. p. Egy szociáldemokrata vezető a századelőn. Kunfi Zsigmond életrajzához. = História, 1979. 2. sz. 56. p.
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
4/16
Ein ungarischer Sammelband anlässlich des 100. Jahrestages der Gründung der Ersten Internationale. = Beiträge zur Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung, 1964. n. 6. 1150-1152. p. Elhervadtak az őszirózsák. = Népszava, 1979. jan. 11. 5. p. Einige Bemerkungen zu den ideologischen und organisatorischen Problemen der sozialistischen Arbeiterbewegung in den Jahren Von 1890 bis 1905. = Internationale Tagung der Historiker der Arbeiterbewegung. Wien, 1975. 165-168. p. Elméleti-politikai irányzatok a XIX. század magyarországi munkásmozgalmában. = Párttörténeti Közlemények, 1982. 2. sz. 170-203. p. “Az élőknek méltányossággal tartozunk, a halottaknak csak igazsággal”. = Magyar Tudomány, 1985. 10. sz. 755 -759. p. Az előzmények: küzdelem a munkáspártért. = Múltunk, 1990. 3. sz. 9-24. p. Az első budapesti szocialista gyűlés. 1869. aug. 22. = Esti Budapest, 1953. febr. 27. 3. p. Az első magyarországi munkásper centenáriumára. = Népszava, 1972. ápr. 22. 7. p. Az első orosz forradalom és a magyar munkásmozgalom. = Társadalmi Szemle, 1955. 2-3. sz. 97116. p. Az első világháború előtti magyarországi munkásmozgalom és a nemzeti kérdés. (Előadás.) Budapest, soksz., 1961. 20 p. Engels Frigyes halálának 60. évfordulójára. = Magyar Nemzet, 1955. aug. 5. 5. p. Erőgyűjtés a szakegyletekben. = Munka, 1972. 12. sz. 8. p. Die Erste Internationale und die ungarische Arbeiterbewegung. Wien, 1972. 20-24. p.
Arbeiterbewegung.
=
Geschichte
der
Der erste Landeskongress der ungarischen Gewerkschaften. = Rundschau der Ungarischen Gewerkschaften, 1963. n. 3-4. 10. p. Ezer dokumentum a Magyar Tanácsköztársaságról. = Népszabadság, 1960. márc. 19. 8. p. Ezért a világért harcolt. Szakasits Árpád születésének 80. évfordulójára = Magyar Hírlap, 1968. dec. 6. 4. p. Fejezet a szövetségi politika történetéből. Justh és a Szociáldemokrata Párt. = Elméleti és Módszertani Közlemények. Budapest, 1973. 17-41. p. Ferenc József – évtizedek távolából. = Magyar Nemzet, 1980. nov. 16. 14. p. Férfi, aki az emberiségé. [Marx Károly.] = Népszava, 1973. máj. 5. 5. p. A forradalmi munkásmozgalom hat évtizedes küzdelme és a párt stratégiája. = Elméleti és Módszertani Közlemények. Budapest, 1979. 7-27. p. Forradalmiság múlt és jelen időben. = Magyar Nemzet, 1987. okt. 31. 7. p. A forradalom és a reform kérdése Ausztria-Magyarország munkásmozgalmában a századfordulón. = Párttörténeti Közlemények, 1975. 2. sz. 24-62. p. A forradalom és reform kérdése a 2. Internacionáléban. = Világosság, 1986. 8-9. sz. 519-528. p. A forradalom és reform kérdései Marx munkásságában. = Marx és a jelen kor. Budapest, 1983. 4355. p.; = Világosság, 1983. 5. sz. 265-269. p.
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
5/16
Die Frage der Revolution und der Reform in der Arbeiterbewegung Österreich-Ungarns um die Jahrhundertwende. = Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1975. n. 112. 37 p.; = Études historiques Hongroises. 1975. Vol. 2. Budapest, 1975. 29-63. p. Frankel Leó születésének százhuszonötödik évfordulójára. = Népszabadság, 1969. febr. 23. 5. p. A Galilei-kör. 1-2. rész. = Népművelés, 1968. 3. sz. 10. p.; 1968. 4. sz. 22-23. p. Garami Ernő emlékezete születésének 100. évfordulóján. = Népszabadság, 1976. dec. l2. 6. p. Garami Ernő és a magyarországi szociáldemokrácia. = Párttörténeti Közlemények, 1977. 2. sz. 3876. p. Georg Lukács über die Geschichte Ungarns. = Lukács-aktuell. Budapest, 1989. 185-209. p. Gewerkschaften und Arbeiterheime. = Études historiques hongroises. 1990. Vol. 1. Budapest, 1990. 241-259. p. A Gondolat ideológiatörténeti arculatáról. = Jelkép, 1986. 1. sz. 136-141. p. A gyakorlat teoretikusa. [Mód Aladár.] = Élet és Irodalom, 1978. 33. sz. 7. p. Gyula Alpári ver 30 Jahren ermondet. Treu bis an den tod. = Budapester Rundschau, 1974. n. 30. 4. p. Gyűjtsük tovább a magyar munkásmozgalom történetének dokumentumait. = Népszabadság, 1959. ápr. 11. 5. p. Hagyományok és tabuk. Megjegyzések Márkus László cikkéhez. = Kritika, 1979. 2. sz. 11-12. p. Halálig tartó hűség. Alpári Gyula meggyilkolásának 20. évfordulójára. = Magyar Hírlap, 1974. júl. 17. 5. p. Hat évtizede alakultak ki az országos szakszervezeti szövetségek. = Munka, 1964. 1. sz. 32-33. p. Die Hauptrichtungen der Entwicklung der Gewerkschaftsbewegung in Ungarn (1868-1904). = Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1960. n. 35. 38 p.; = Études historiques. Vol. 2. Budapest, 1960. 227-264. p. Hazai sajtónk történetéből. A Vörös Újság. = Magyar Sajtó, 1962. 6. sz. 187-189. p. Hetvenöt éve alakult meg az első szocialista párt Magyarországon. = Szabad Nép, 1955. máj. 16. 4. p. Hozzászólás az olvasókörök kérdéséhez. = Művelt Nép, 1953. 12. sz. 21. p. The Hungarian Republic of Councils, 1919. = Marxism Today, 1969. n. 3. 85-88. p. Hungria, primero de mayo 1890. = El primero de Mayo en el mundo. Tom. 2. México, 1982. 103l18. p. Az ideológia és a kultúra kérdései a Szocializmus című folyóiratban (1906 - 1918 ). = Párttörténeti Közlemények, 1980. 2. sz. 32-56. p. Az illegális KMP történetének forrásai. Néhány megjegyzés a 100%-ról. = Kritika, 1964. 9. sz. 3035. p. Irányzatok a magyar szociáldemokrata mozgalomban 1868 - 1918. 1-2. rész. = Propagandista, 1987. 1. sz. 133-144. p.; 1987. 3. sz. 125-134. p. Az ismeretterjesztő-népszerűsítő történeti irodalom kérdéseiről - különös tekintettel munkásmozgalom-történetre. = Történelem és tömegkommunikáció. Budapest, 1976. 25-44. p.
a
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
6/16
Isztorija rabocsego klaszsza - isztorija rabocsego dvizsenija. = Études historiques Hongroises. 1980. Vol. 1. Budapest, 1980. 587-628. p. Jászi Oszkár. = Élet és Tudomány, 1975. febr. 28. 387-391. p. Jászi Oszkár 1918-1919-ben. = Világosság, 1989. 11. sz. 801-809. p. Jövőkép és politika. Egyenlőségesdi, tulajdon, munka. 1-2. rész. = História, 1986. 1. sz. 30-31. p.; 1986. 2. sz. 32-33. p. A Kádár-korszakról. = Új Fórum, 1989. 12. sz. 11-12. p. Kampfreiches Jahrhundert. = Rundschau der Ungarischen Gewerkschaften, 1964. n. 9-10. 6-7. p. Károlyi Mihály útja a forradalomig. =Népszava, 1978. okt. 29. 4-5. p. Kelen Jolán (1891-1979). = Párttörténeti Közlemények, 1980. 1. sz. 183-185. p. Két pillantás az életre, egy a könyvekbe. = Világosság, 1990. 11. sz. 802-806. p. Kiemelkedő szociáldemokrata politikai személyiségek Magyarországon. = Párhuzamos politikusportrék a XX. századi Magyarországról. Budapest, 1994. 29-41. p. „Kint a csődből?” – Előszó helyett. = Diktátorok, diktatúrák. Budapest, 1997. 7-26. p. A korai magyar szociáldemokrácia szocializmusképéről. = Politika-tudomány, 1985. 1. sz. 107-141. p. Kun Béla emlékbizottság alakult. = Népszabadság, 1984. szept. 21. 3. p. Kun Béla és életműve. = Kritika, 1986. 2. sz. 5-6. p. Kun Béla igazsága. = Új Tükör, 1986. 8. sz. 14-15. p. Kunfi Zsigmond. Budapest, Akad. K., 1974. 289 p.; 2. kiadás Budapest, Akad. K., 1978. 289 p. Kunfi Zsigmond. = Budapest, 1968. 8. sz. 19-20. p.; = Ezer év. Budapest, 1985. 361-365. p. Kunfi Zsigmond 1819-1929. = Pártélet, 1979. 4. sz. 85-87. p. Kunfi Zsigmondról. Születésének századik évfordulóján. = Népszabadság, 1979. ápr. 28. 6-7. p. Lassalle, Ferdinand (1825-1864). = A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv. 19751976. Budapest, 1976. 227-229. p. Lassalle születésének 150. évfordulójára. = Népszava, 1975. ápr. 11. 5. p. Lenin és az első magyar munkáshatalom. = Fáklya, 1970. 8. sz. 53-55. p. Liberalizmus és kormánypolitika - Wekerle Sándor három miniszterelnöksége. = Múltunk, 1993. 1. sz. 3-36. p. Liberalizmus és szociáldemokrácia Magyarországon a dualizmus korában. = Múltunk, 1998. 3-4. sz. 76-111. p. Liberalizmus – szociáldemokrácia – populizmus. Viták és irányzatok a századelőn. = Világosság, 1991. 5. sz. 343-352. p. Lukács György a magyar történelemről. = Társadalmi Szemle, 1985. 6. sz. 48-60. p.; = Az élő Lukács. Budapest, 1986. 122-130. p. Magyar forradalom – világforradalom 1919-ben. = Magyar Nemzet, 1979. márc. 20. 5. p. A magyar klerikális sajtó és a Párizsi Kommün. Sajtószemle. = Világosság, 1962. 3. sz. 24-27. p.
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
7/16
Magyar Köztársaság. 1918. = Demokratikus köztársaságok Magyarországon. Budapest, 2007. 2571. p. Magyar Köztársaság 1918-1919-ben. = A köztársasági eszme és mozgalom Magyarországon. Budapest, 1990. 27-43. p. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet és a szocialista tábor párttörténeti intézetei közötti kapcsolat fejlődéséről. = A Magyar Munkásmozgalmi Intézet Értesítője, 1955. 3. sz. 37-45. p. Magyar munkásmozgalom. 1906-1914. (Hely nélkül), Kézirat, 1960. 124 p. A magyar munkásmozgalom történetének egyes kérdései (1848-1917). munkásmozgalom története 1848-tól 1917-ig. Budapest, 1956-1957. 17- 48. p.
=
A magyar
A magyar munkásmozgalom-történetírás 25 éve. = Magyar Nemzet, 1975. nov. 20. 5. p. A magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság harca az első világháború előtti időszakban. = Előadások a magyar munkásmozgalom történetéből. Budapest, 1952. 1-18. p. A magyar munkássajtó, 1867-1918. Budapest, Felsőoktatási Jegyzetell., 1956. 68 p. A magyar szakszervezeti mozgalom története 1848-1917 között. Budapest, Népszava, 1956. 68 p. A magyar szociáldemokrácia és a szomszédos országok. = História, 1990. 4. sz. 9-11. p. Magyar szociáldemokrácia és nemzeti kérdés. = Társadalmi Szemle, 1984. 7-8. sz. 152-155. p. A Magyar Szociáldemokrata Párt 1914 előtti politikájának néhány kérdéséről. Budapest, soksz., 1958. 36 p. A magyar szocialista sajtó kezdetei. = A magyar sajtó története. II/2. kötet. Budapest, 1985. 366389. p. A magyar szocialisták művelődéspolitikája 1918 előtt. = Népművelés, 1968. 9. sz. 27-28. p. A Magyar Tanácsköztársaság. = Népművelés, 1969. 3. sz. 3-5. p. A Magyar Tanácsköztársaság és a magyar munkásmozgalom történelmi tapasztalatai. = Társadalomtudományi tanulmányok, 1919-1979. Nyíregyháza, 1979. 8-17. p. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára rendezett tudományos ülésszakról. = Társadalmi Szemle, 1959. 6. sz. 73-83. p. A Magyarországi Általános Munkáspárt megalakulásának 100. évfordulójára. = Népszava, 1980. máj. 16. 4. p. A magyarországi munkásmozgalom és az I. Internacionálé. = Az I. Internacionálé és Magyarország. Budapest, 1964. 241-378. p. A magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdetei. A budapesti szakszervezeti mozgalom kialakulása, 1867-1904. Budapest, Táncsics, 1962. 403 p. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1914 előtti tevékenységéről. Budapest, Kossuth, 1961. 47 p. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1917 előtti történetének elméleti és szervezeti kérdéseiről. Budapest, soksz., 1961. 25 p. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a dualizmus. = Párttörténeti Közlemények, 1964. 3. sz. 175-181. p. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulásának 75. évfordulójára. = Társadalmi Szemle, 1965. 12. sz. 82-88. p.
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
8/16
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nemzetiségi politikája. (1890-1917.) = A csehszlovák és a magyar nép közös küzdelmeinek hagyományaiból. Budapest, 1954. 68-80. p.; = Magyar történész kongresszus, 1953. Budapest, Akad. K., 1954. 308-317. p. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tevékenységének főbb jellemzői a századfordulót követő évtizedben. Budapest, Kossuth, 1978. 191 p. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tevékenységének főbb jellemzői a századfordulót követő évtizedben. = Munkásmozgalom-történeti tanulmányok. Budapest, 1978. 73-126. p. Marx és a Párizsi Kommün. = Népszava, 1953. márc. 18. 3. p. Marx és a szakszervezetek. = Munka, 1968. 5. sz. 19. p. Marx Károly halálának hetvenedik évfordulójára. = Művelt Nép, 1953. 3. sz. 7. p. Megjegyzések a „Magyar századforduló”-hoz. = Párttörténeti Közlemények, 1963. 2. sz. 218-225. p. Mihail gorbacsov hat éve. = A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv. 1992. Budapest, 1992. 10-12. p. A Millennium történetéhez. = Századok, 1997. 3. sz. 761-777. p. Mire tanít a Magyar Tanácsköztársaság? = Népszabadság, 1963. okt. 5. 4-5. p. Molnár Erik. = Párttörténeti Közlemények, 1966. 3. sz. 138-142. p. Molnár Erikről. = A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv. 1994. Budapest, 1994. 305-307. p. Monarchia – munkásmozgalom – ausztromarxizmus. = Világosság, 1974. 11. sz. 657-664. p. Az MSZDP és árnyalatai. = Magyar Nemzet, 1989. aug. 15. 6. p. Az MSZDP a magyar politikai életben, 1898-1918. (Tézisek.) Budapest, soksz., 1974. 82 p. A munka igazságának harcosa. Rónai Zoltán születésének 100. évfordulójára. = Népszava, 1980. aug. 16. 5. p. A munkásmozgalom és a béke.= Világosság, 1984. 8-9. sz. 508-518. p. Munkásmozgalom és munkáskultúra. = Szakszervezeti Szemle, 1987. 5. sz. 9-16. p.; = Budapesti Fórum, 1987. 4. sz. 61-68. p. Munkásmozgalom az Osztrák-Magyar Monarchiában. = História, 1981. 2. sz. 27-28. p. Munkásmozgalom-történeti irodalmunk helyzetéről. = Századok, 1967. 6. sz. 1205-1207. p. Munkásmozgalom-történeti intézmények képviselőinek Párttörténeti Közlemények, 1968. 3. sz. 209-210. p.
találkozója
Berlinben.
(1968.)
=
A munkásmozgalom-történetírás helyzete és feladatai. = Párttörténeti Közlemények, 1974. 2. sz. 129-143. p. Munkások a századfordulón. = Népszava, 1972. okt. 7. 10. p.: = Küzdelmes évszázad. (2. kiad.) Budapest, 1978. 44-47. p. Munkásosztály és a nemzet Magyarországon. 1868-1918. = Világosság, 1988. 8-9. sz. 565-573. p. A munkásosztály és szövetségesei. A szövetségi politika előzményeiről. = Magyar Nemzet, 1974. nov. 24. 9. p. Munkásosztály – munkásmozgalom. = Munkásosztályunk fejlődése 1945-ig. Győr, 1985. 22-36. p.
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
Munkásosztály-történet – munkásmozgalom-történet. társadalomtudományok. Budapest, 1978. 195-225. p.
9/16
=
Munkásmozgalom-történet,
Munkásosztály-történet, munkásmozgalom-történet és tudatformálás. = Társadalmi Szemle, 1980. 2. sz. 57-68. p. Munkásosztály-történet – munkásmozgalom-történet – párttörténet. = Propagandista, 1978. 2. sz. 74-87. p. Nemes Dezső 1908-1985. = Magyar Tudomány, 1985. 10. sz. 789-791. p. Németh Andor. = A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv. 1992. Budapest, 1992. 399-401. p. A németség, a szociáldemokrácia és a szakszervezeti mozgalom Budapesten. = Németek Budapesten. Budapest, 1998. 85-89. p. Nemzet, haza, hazafiság a magyar munkásmozgalomban. = Élet és Irodalom, 1972. 16. sz. 3. p. Nemzet, haza, hazafiság a magyar szociáldemokrata mozgalomban. = Párttörténeti Közlemények, 1972. 4. sz. 55-81. p. Nemzeti - nemzetiségi kérdés Magyarországon a dualizmus korában. = Társadalmi Szemle, 1987. 7. sz. 66-78. p. A nemzeti ünnep és a pártok. 1848-ról 1948-ban. = Századok, 1998. 2. sz. 477-488. p. A nemzetközi munkásmozgalom főbb problémái a századfordulótól a II. világháborúig. = Történelemtudomány - történelemtanítás. Budapest, 1975. 20-28. p. Nemzetközi munkásmozgalom-történeti konferencia Linzben. (1968.) = Párttörténeti Közlemények, 1968. 4. sz. 199-202. p. Nemzetközi munkásmozgalom-történeti konferencia Linzben. (1972.) = Népszabadság, 1972. okt. 18. 4.p. Nyisztor György születésének 100. évfordulójára. = Népszabadság, 1969. dec. 23. 4-5. p. „Ó gyúlt világ! Ó drága március!” = Magyar Hírlap, 1973. márc. 21. 6. p. O nekterych otázkách dejin delničkého hnutí v Uhrách. = Otázky vyvoje kapitalismu ... Praha, 1957. 236-241. p. Az orális történelem és a munkásmozgalomtörténet. = Párttörténeti Közlemények, 1980. 4. sz. 150152. p. Ötven éve... = Népművelés, 1968. 11. sz. 3-5. p. A Párizsi Kommün. = Világosság, 1971. 3. sz. 131-138. p. A Párizsi Kommün hatása a magyar munkásmozgalomra. Budapest, Szikra, 1951. 55 p. A Párizsi Kommün hatása a magyar munkásmozgalomra. = Társadalmi Szemle, 1951. 3-4. sz. 302309. p. A Párizsi Kommün századik évfordulójára. =A Párizsi Kommün. Budapest, 1973. 7-30. p. A Párizsi Kommün századik évfordulójára. = Népszabadság, 1971. márc. 18. 4-5. p. Parizska Komuna a jej vplyv na robotnicke hnutie v Uhorsku. Bratislava, Slovenska Akad., 1951. 38 p.
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
10/16
A parlamentáris demokrácia hanyatlása és a jobboldali radikalizmus előretörése Európában a két világháború között. = Jobboldali radikalizmus tegnap és ma. Budapest, 1993. 30-37. p.; = Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. 2. bőv. kiad. Budapest, 1998. 67-76. p. Parlamentarizmus Magyarországon az 1945 előtti évtizedekben. = Vissza a történelemhez… Emlékkönyv Balogh Sándor 70. születésnapjára. Budapest, 1996. 31-41. p. Párt és szakszervezet a századfordulón. = Népszava, 1972. okt. 14. 8. p.; = Küzdelmes évszázad. (2. kiad.) Budapest, 1978. 48-50. p. Pártok és politikai célok Magyarországon a XX. század első felében. = Múltunk, 1991. 2-3. sz. 2749. p. A Párttörténeti Intézet megalakulásának 20. évfordulójára. = Párttörténeti Közlemények, 1968. 4. sz. 104-119. p. Pest, 1869. augusztus 22. = Magyar Nemzet, 1969. aug. 22. 5. p. Politika és történetiség a munkásmozgalom történetének irodalmában és oktatásában. = Történelem és közgondolkodás. Budapest, 1982. 239-252. p. Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó a 20. század első éveiben. (1900-1905.) = Századok, 1982. 2. sz. 199-246. p. Ránki György (1930-1988). = Párttörténeti Közlemények, 1988. 2. sz. 225-228. p. Ránki György és a társadalmi progresszió. = História, 1990. 1. sz. 24-26. p. Rendhagyó munkaszolgálat 1944-1945-ben. = Holocaust füzetek, 1997. 8. sz. 9-44. p. Renner, Karl. = A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv. 1995. Budapest, 1995. 262-269. p. Révai József. = Ezer év. Budapest, 1985. 491-498. p.; = A szocialista forradalomért. Budapest, 1975. 550-553. p. Révai József emlékezete. = Magyar Hírlap, 1978. okt. 12. 4. p. Révai József történelemszemléletéről. = Párttörténeti Közlemények, 1967. 2. sz. 3-25. p. Rónai Mihály András. = A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv. 1993. Budapest, 1993. 354-355. p. Rosa Luxemburg demokrácia-felfogásáról. = A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv. 1998. Budapest, 1997. 15-17. p. Sigmund Freud. Politikatörténeti arcképvázlat. = Freud, avagy A modern individuum felfedezése. Budapest, 1997. 44-75. p. Sozialdemokratie und Wahlrecht in Ungarn am Anfang des 20. Jahrhundert. = Études historiques Hongroises. 1985. Budapest, 1985. 195-221. p. Die Sozialdemokratische Partei (SPDU) im politischen Lebens Ungarns 1867-1918. = Arbeiterbewegung in Österreich und Ungarn bis 1914. Wien, 1986. 1-9. p. Die Sozialdemokratische Partei Ungarns und der Dualismus. = Nouvelle études historiques. Vol. 2. Budapest, 1965. 121-151. p. Die Sozialdemokratische Partei Ungarns und die Aussenpolitik der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. = Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1970. n. 75. 398-425. p. Die Sozialdemokratische Partei Ungarns und die Aussenpolitik der Österreichisch-Ungarischen Monarchie in den Jahren 1908-1914. = Études historiques. Vol. 1. Budapest, 1970. 397-426. p.
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
11/16
Sozialistische Arbeiterbewegung und Austromarxismus in der Monarchie - ihre Auswirkungen in Ungarn. = Politik und Gesellschaft im alten und neuen Österreich. Band 1. Wien, 1981. 305-323. p. Sozialistische Revolution und bürgerlich-demokratische Reform in der Arbeiterbewegung der zerfallenden Österreich-Ungarischen Monarchie. [Hely nélkül,] soksz., 1975. 20 p. A stockholmi nemzetközi történészkongresszusról. = Párttörténeti Közlemények, 1960. 4. sz. 207208. p. Szabó Ervin és a magyar szocialista mozgalom eszmei fejlődése. = Magyar Hírlap, 1977. aug. 20. 9. p. Szabó Ervin – a szocialista forradalmár és ideológus. = Társadalmi Szemle, 1977. 7-8. sz. 130-136. p. A szakegyletek kora. = Tanulmányok a magyarországi szakszervezeti mozgalom történetéből. Budapest, 1969. 11-58. p. A szakszervezeti bürokrácia. = História, 1988. 1. sz. 20-22. p. A százéves Népszava. Az indulás. = Népszava, 1972. okt. 5. 4. p. Szegényparasztsors – 1867. = Irodalmi Újság, 1951. okt. 25. 5. p. A személyes történelem forrásértéke. = Népszabadság, 1985. aug. 3. 15. p. Szociáldemokrácia és politikatudomány a századfordulón. = Politika és társadalom. Budapest, 1983. 104-l08. p. A szociáldemokrácia Magyarország politikai életében 1867-1918. = 1. Osztrák-Magyar Munkásmozgalom-történeti Konferencia. Budapest, 1987. 227-233. p. A szociáldemokrácia nagyjai a modernizációról. Bernsteintől Brandtig. = Eszmetörténeti előadások. Budapest, 1996. 43-86. p. Szociáldemokrácia – szakszervezetek – polgári demokrácia. = Jelző, 1989. 8-9. sz. 13-16. p. A szociáldemokrácia története ma is időszerű. Előadás az Akadémián. = Népszava, 1988. jún. 1. 4. p. Szociáldemokrata sikerek és viszontagságok történelmi nézőpontból. = Eszmélet, 1993. 20. sz. 1336. p. A szocialista mozgalom és a magyar októberi forradalom. = MTA Filozófiai és Történettud. Oszt. Közleményei, 1969. 3. sz. 359-365. p. A szocialista munkásmozgalom és Áchim L. András. = Áchim L. András Emlékkönyv. 1871-1971. Békéscsaba, 1972. 117-129. p. A „Szocializmus” jubileumára. = Népszabadság, 1981. nov. 20. 7. p. Szocializmus a századelőn. Tanulmányok a magyarországi munkásmozgalom történetéből. Budapest, Kossuth, 1979. 313 p. A szövetségi politika történetéről. = Népszabadság, 1965. aug. 14. 4-5. p. Táncsics Mihály és az 1867 utáni magyarországi munkásmozgalom. = Táncsics Mihály. Tata, 1985. 83-88. p. Társadalmi változások és munkásmozgalom-történet. = Társadalomelmélet, szocialista fejlődés. Budapest, 1986. 31-34. p. Tekintélyelv – parlamentarizmus – népiség. = Világosság, 1993. 6. sz. 3-17. p.
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
12/16
Többpárti választások és parlamentarizmus Magyarországon. 1920-1947. = Parlamenti képviselőválasztások, 1920-1990. Budapest, 1994. 267-284. p.; = Parlamenti választások Magyarországon, 1920-1998. 2. bőv. kiad. Budapest, 1999. 259-275. p. Történelem és munkásmozgalom.= Magyar Nemzet, 1984. febr. 5. 5. p. Történelem és politika. = Társadalmi Szemle, 1981. 6. sz. 58-71. p. Történelem és tömegkommunikáció. = Párttörténeti Közlemények, 1973. 4. sz. 149-160. p. A történelem népszerűsítésének új eredményei. = Társadalmi Szemle, 1966. 12. sz. 108-111. p. Történelmi érdem és érték. = Magyar Nemzet, 1988. márc. 21. 1. p. A történelmi kutatás új eredményei és a pártoktatás. = Elméleti és Módszertani Tanulmányok. Budapest, 1968-1969. 5-12. p. Történelmünk lapjairól. Az I. Internacionálé és a magyar szakszervezeti mozgalom. = Munka, 1964. 8. sz. 32-33. p. Történetiség a propagandamunkában. = Propagandista, 1989. 2. sz. 27-36. p. Tudományos elméleti tanácskozások Berlinben a Kommunista Kiáltvány megjelenésének 125. évfordulója alkalmából. (1973.) = Párttörténeti Közlemények, 1973. 2. sz. 193-196. p. Tudományos ülésszak a párt szövetségi politikájának történetéről. (1965.) = Párttörténeti Közlemények, 1965. 3. sz. 216-225. p. Über einige Fragen der Politik der Sozialdemokratischen Partei Ungarns vor 1914. = Studien zur Geschichte der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Budapest, 1961. 489-516. p. A „választásra jogosulatlanok pártja” megalakulásának hetvenötödik évfordulójára. = Magyar Nemzet, 1953. ápr. 21. 5. p. Választójog – parlamentarizmus – szociáldemokrácia Magyarországon a XX. század elején. = Elméleti és Módszertani Közlemények, 1988. 1. sz. 28-52. p. Változások és feladatok a munkásmozgalom-történetírásban. = Pártélet, 1987. 2. sz. 40-46. p. A vérvörös csütörtök. = Az Élet és Tudomány Tudományos Kalendáriuma. 1962. Budapest, 1962. 357-360. p.; = Népszava, 1972. okt. 28. 10. p.; = Küzdelmes évszázad. (2. kiad.) Budapest, 1978. 63-65. p. Vérvörös csütörtök. = Esti Budapest. 1953. ápr. 21. 4. p. A vérvörös csütörtök. 1912. május 23. Budapest, Szikra, 1952. 95 p., 8 t. A „vérvörös csütörtök” 40. évfordulójára. = Szabad Nép, 1952. máj. 23. 6. p. A vérvörös csütörtök 50-dik évfordulójára. (1-2. rész.) = Kanadai Magyar Munkás, 1962. 45. sz. 67. p.; 1962. 46. sz. 6-7. p. A vérvörös csütörtök ötvenedik évfordulójára. = Társadalmi Szemle, 1962. 5. sz. 59-66. p. Vita a magyarországi osztályküzdelmekről és függetlenségi harcokról. = Népszabadság, 1966. márc. 26. 4-5. p. A Vörös Újság. = Magyar Sajtó, 1962. 6. sz. 187-189. p. Weltner Jakab. Egy ellentmondásos életpálya. = Budapest, 1970. 10. sz. 32-34. p. Zsidók és a magyar baloldaliság. = Világosság, 1992. 2. sz. 152-158. p. Zsidók és a magyar politikai élet. 1848-1938. = Múltunk, 1994. 4. sz. 3-30. p.
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
13/16
A zsidók története Magyarországon a honfoglalástól napjainkig. Budapest, Útmutató K., 1996. 128 p. * Aranyossi, Magda - Erényi, Tibor: Aus der Geschichte der Arbeiterinnenbewegung in Ungarn. Die Periode der Jahrhundertwende. = Internationale Tagung der Historiker der Arbeiterbewegung. Teil 1. Wien, 1980. 343-378. p. Erényi Tibor - Erőss Emma: A Schreiber-ügy. = Munka, 1954. 9-10. sz. 58-59. p. Erényi, Tibor - Jemnitz, János: Der Hainfelder Parteitag der Sozialdemokratischen Partei Österreichs und seine Rezeption in der ungarischen Arbeiterbewegung. = Archiv, 1988. n. 4. 86-91. p. Erényi Tibor - Jemnitz János: Megjegyzések egy párizsi történésztanácskozáshoz. = Népszabadság. 1965. márc. 6. 4-5. p. Erényi, Tibor - Jemnitz, János: La Premiére Internationale et la Hongrie. = Premiére Internationale. Paris, 1968. 375-385. p. Erényi, Tibor - Jemnitz, János - Varga, Lajos - Schlett, István: Marx, Marxismus und die ungarische Arbeiterbewegung. Eine historisch-tematische Problemskizze. = Arbeiterbewegung in Österreich und Ungarn bis 1914. Wien, 1986. 20-28. p. Erényi, Tibor - Kemény, Gábor. Revendications ouvriéres et presse progressiste 1848-1849. = La presse ouvriére 1819-1850. Paris, 1966. 299-312. p. Erényi Tibor - Kende János - Varga Lajos: Fél évszázad. A szociáldemokrácia története Magyarországon 1868-1919. Budapest, Politikatörténeti Intézet, 1990. 333 p. Erényi Tibor - Mucsi Ferenc: A Népszava. = Küzdelmes évszázad. (2. kiad.) Budapest, 1978. 5559. p. Erényi, Tibor - Mucsi, Ferenc: Die Rolle der ökonomischen und politischen Faktoren bei der Streikbewegung. = Internationale Tagung der Historiker der Arbeiterbewegung. Wien, 1974. 214218. p. Erényi Tibor - Petrák Katalin: Czóbel Ernő (1886-1953). = Párttörténeti Közlemények, 1986. 4. sz. 139-162. p. Erényi Tibor - Pintér István: Szeder Ferencről születésének századik évfordulóján. = Népszabadság, 1981. jan. 31. 6. p. Erényi Tibor – Sipos Levente: Népies-urbánus ellentétekről, Kádár Jánosról. = História, 1995. 1. sz. 27-30. p. Erényi Tibor - Szabó Ágnes: A szocialista tábor párttörténészeinek budapesti tanácskozása. = Századok, 1954. 2-3. sz. 420-432. p. Erényi Tibor - Szabó Ágnes - Pintér István - Standeisky Éva: A kultúra kérdései a Szocializmus című folyóiratban. = Műveltség – művészet – munkásmozgalom. Budapest, 1982. 105-194. p. Erényi Tibor - Széchy András: A magyar-szovjet történész vegyesbizottság tudományos ülésszaka. (1975.) = Párttörténeti Közlemények, 1975. 4. sz. 224-227. p. Erényi Tibor - Vass Henrik: A Magyar Tanácsköztársaság. = Közgazdasági Szemle, 1969. 3. sz. 257-268. p. Erényi Tibor - Zsilák András: A moszkvai nemzetközi történészkongresszusról. = Társadalmi Szemle, 1970. 10. sz. 99-103. p.
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
14/16
Erőss Emma - Erényi Tibor: Vasas, ne hagyd magad! A magyar vasmunkások harcos múltjából. 1848-1944. Budapest, Népszava, 1955. 186 p., 8 t. Köves Rózsa - Erényi Tibor: Kunfi Zsigmond életútja. Budapest, Kossuth, 1974. 387 p. * Az I. Internacionálé és Magyarország. Szerk. Erényi Tibor et al. Budapest, Kossuth, 1964. 526 p. Angyalföld munkásmozgalmának története, 1867-1958. Írta Erényi Tibor et al. Budapest, Népszava, 1989. 268 p. Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. 1. (köt.) 1848-1917. (Összeáll. Erényi Tibor et al.) Budapest, Szikra, 1954. 228 p. Erényi Tibor dokumentumműsora Engelsről a rádióban. = Népszabadság, 1970. dec. l. 7. p. Erényi Tibor felszólalása a Lackó Miklós - Ránki György: Gazdaság, társadalom, társadalompolitikai gondolkodás Magyarországon a kapitalizmus korában c. tanulmányáról rendezett vitán. = Vita Magyarország kapitalizmus kori fejlődéséről. Budapest, 1971. 124-127. p. Erényi Tibor hozzászólása a „Történelmi irodalom és népszerűsítés” vitához. Történelemtudomány – történelemtanítás – tömegkommunikáció. Budapest, 1973. 114-118. p.
=
Erényi Tibor. Kié István király? Az ünnep metamorfózisa. (Interjú, kész. R. P. E.) = Népszabadság, 1990. aug. 18. 14. p. Erényi Tibor: Ne legyenek elfelejtett hősök. Beszélgetés a szociáldemokrácia mártírjairól. = Népszabadság, 1989. okt. 3. 7. p. Erényi Tibor: Nemzet, haza, hazafiság a magyar szociáldemokrata mozgalomban c. tanulmányát ismerteti M. A. Munkásmozgalom és nemzet címmel. = Népszabadság, 1973. márc. 17. 6. p. Hungary. Introd. Erényi, Tibor et al. = The memory of May Day. Venezia, 1989. 395-414. p. Isztorija vengerszkogo revoljucionnogo rabocsego dvizsenija. Tom 1. (Avt. koll. Erényi, Tibor et al.) Moszkva, Progreszsz, 1970. 305 p. Józsa György Gábor: Osztály és történelem. Beszélgetés Erényi Tiborral. = Magyar Nemzet, 1984. nov. 30. 9. p. Kassák Lajos interjú 1960-ból Közread. Standeisky Éva. (Az interjút készítette Erényi Tibor, Jemnitz János.) = Múltunk, 2007. 2. sz. 253-267. p. Kompország katonái. Simonffy András kollázsregényéről beszélget Béládi Miklós, Cseres Tibor, Erényi Tibor, Juhász Gyula és a szerző. = Életünk, 1982. 1. sz. 31-41. p. Kormánypolitika és baloldal Magyarországon, 1914-1944. (Írták Erényi Tibor et al.) Budapest, soksz., 1994. 139 p. Kun Béla a kortársak szemével. (Visszaemlékezések.) (Szerk. biz. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1986. 423 p. Legyőzhetetlen erő. A magyar kommunista mozgalom szervezeti fejlődésének 50 éve. (Szerk. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1968. 294 p.; 2. kiad. Budapest, Kossuth, 1974. 294 p. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom története, 1848-1945. (Szerzői koll. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1963. 437 p. A magyar forradalmi munkásmozgalom története. 1. kötet. (Közrem. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1966. 277 p.
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
15/16
A magyar forradalmi munkásmozgalom története. 1-2. kötet. 2. kiad. (Közrem. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1970. 562 p. A magyar forradalmi munkásmozgalom története. 1-3. kötet. 3. kiad. (Közrem. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1972. 680 p. A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. 1. kötet. A magyar munkásmozgalom kialakulása, 1848-1890. (Összeáll. Erényi Tibor.) Budapest, Szikra, 1951. 651 p., 20 t. A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. 2. kötet. A magyar munkásmozgalom az imperializmusra való átmenet időszakában, 1890-1900. (Összeáll. Erényi Tibor et al.) Budapest, Szikra, 1954. 719 p. A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. 3. kötet. A magyar munkásmozgalom a 20. század első éveiben és az 1905-1907-es forradalmi válság idején. (Összeáll. Erényi Tibor et al.) Budapest, Szikra, 1955. 657 p. A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. 4/A. kötet. A szocialista munkásmozgalom Magyarországon az első világháborút közvetlenül megelőző években és a háború idején, 1907-1918. 1. rész. 1907-1914. (Összeáll. és szerk. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1966. 731 p. A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. 4/B. kötet. A szocialista munkásmozgalom Magyarországon az első világháborút közvetlenül megelőző években és a háború idején, 1907-1918. 2. rész. 1914-1918. (Összeáll. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1969. 558 p. Magyar szemtanúk a Párizsi Kommünről. (Sajtó alá rend. Nyilas Márta. Bevezető Erényi Tibor.) Budapest, Kossuth, 1971. 279 p., 10 t. A magyar szociáldemokrácia kézikönyve. Főszerk. Varga Lajos. (Szerzői Erényi Tibor et al.) Budapest, Napvilág, 1999. 662 p., 12 t. Magyarország története 1849-1918. Az abszolutizmus és a dualizmus kora. (Szerk. Erényi Tibor et al.) Budapest, Tankönyvk., 1972. 663 p. Magyarországi zsidótörvények és rendeletek, 1938-1945. Összeáll. Vértes Róbert. (Bevezető tanulmány Erényi Tibor.) Budapest, Polgár, 1997. 392 p. Munkásmozgalom és kultúra. 1867-1945. A magyar munkásmozgalom kulturális tevékenységének válogatott dokumentumai. (Bevezető tanulmány Erényi Tibor.) Budapest, Kossuth, 1979. 462 p., 12 t. A munkásmozgalom-történet muzeológiájának kérdéseiről. (Főszerk. Esti Béla.) Budapest, NPI, 1979. 180 p. (Hozzászóló: Erényi Tibor.) Munkásmozgalom-történet és köztörténet. Beszélgetés Erényi Tiborral, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóhelyettesével. = Népszabadság, 1987. aug. 8. 13. p. Nagy Zsuzsa, L.: Politikai erők, politikai harcok Budapesten a századfordulótól a második világháború végéig. = Tanulmányok Budapest múltjából. Budapest, 1974. 69-95. p. (Hozzászóló: Erényi Tibor.) Nouvelles études historiques. Publiée á l’occasion du XIIe Congrés International de Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. Vol. 1-2. (Comité de red. Erényi, Tibor et al.) Budapest, Akad. K., 1965. 629 p. A Párizsi Kommün. (Szerk. Erényi Tibor et al.) Budapest, Akad. K., 1973. 144 p.
Erényi Tibor műveinek bibliográfiája
16/16
A Párizsi Kommün. Válogatás a kortársak emlékirataiból. (Szerk. Erényi Tibor et al.) Budapest, Művelt Nép, 1952. 181 p. A Párttörténeti Intézet. Szerkesztőségi beszélgetés Huszár Istvánnal és Erényi Tiborral. = Propagandista, 1987. 1. sz. 78-90. p. Radnički pokret u Vojvodini. – Munkásmozgalom Vajdaságban. 1890-1914. Izbor i objasnjenja. – Válogatás és magyarázatok Erényi Tibor et al. Novi Sad, Minerva ny., 1985. 765 p. Szabó Ervin: Hol az igazság? (Szerk. biz. Erényi Tibor et al.) Budapest, Magvető, 1977. 556 p., 16 t. Szabó Ervin levelezése. 1893-1904. (Szerk. biz. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1977. 694 p., 8 t. Szabó Ervin levelezése. 1905-1918. (Szerk. biz. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1978. 1041 p. A szociáldemokrácia és a hazafiság. (Rádióvita „A Dunánál - történelmi figyelő” címmel. Erényi Tibor és S. Vincze Edit történészekkel, a Párttörténeti Intézet munkatársaival beszélget Hanák Péter.) = Látóhatár, 1973. 6. sz. 136-144. p. A szociáldemokrácia és görcseink. Beszélgetés Erényi Tiborral az akadémiai felolvasás után. = Magyar Hírlap, 1988. jún. 21. 5. p. A szocialista hazafiság időszerű kérdései. Az egri tanácskozások előadásai. Budapest, Ifjúsági Lapk., 1974. 288 p. (Felszólaló Erényi Tibor.) Tanúságtevők. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1868-1905. (Szerk. biz. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1974. 326 p., 8 t. Tanúságtevők. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1905-1918. (Szerk. biz. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1976. 431 p. Tanúságtevők. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. Magyarok a Nagy Október győzelméért, 1917-1921. (Szerk. biz. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1977. 505 p. Tanúságtevők. Visszaemlékezések a magyarországi 1918-1919-es forradalmak résztvevőitől. (Szerk. biz. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1978. 789 p., 12 t. Tanúságtevők. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1919-1933. (Szerk. biz. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1981. 487 p., 12 t. Tanúságtevők. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1933-1941. (Szerk. biz. Erényi Tibor et al.) Budapest, Kossuth, 1984. 624 p., 8 t. Történelem és jelenkor. Az MSZMP és az SZKP nemzetközi együttműködése. Szerk. biz. Erényi Tibor et al. Budapest, Kossuth, 1989. 370 p. Történelem és tömegkommunikáció (Írták Erényi Tibor et al.) Budapest, Akadémiai K., 1976. 175 p. Összeállította: Tóth Éva