Az Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánia negyedévente megjelenő lapja az Újszegedi Szent Erzsébet Alapítvány kiadásában az
támogatásával
(IX./4.) 2010. december – 29. szám
ünnepeink „Boldog a nép, amely ünnepelhet, és arcod fényében járhat, Uram!” – olvassuk a Zsoltárok könyvében (Zsolt 89,16). Valóban, az ember nemcsak homo cogitans (gondolkodó ember), nemcsak homo faber (dolgozó), hanem homo festivus is (ünneplő ember). Közösségi létünkhöz hozzátartozik az ünneplés, amely – miközben „fölemel” – még jobban eggyé tesz bennünket egymással. Nagy ünnepre készülünk, amikor átéljük, hogy közénk jött az Isten, szeret minket az Isten, megajándékozott bennünket – önmagával! Ez a karácsony: Jézus Krisztus születésének ünnepe! Velünk az Isten, köztünk az Isten! Karácsony, húsvét, pünkösd egyetemes ünnepei mellett vannak a kisebb közösségeknek is ünnepei, melyek szintén fontosak, lelkesítőek, éltető erőt árasztanak. A mi közösségünk az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom fölszentelésének 100. évfordulóját ünnepli ebben az évben, 2010-ben. Ünnepünk a templomnak, Szent Erzsébetnek és a plébániai közösségnek szólt. Szebbnél szebb programoknak lehettünk részesei november hónapban. Csak fölsorolás szintjén: gyermekrajz-kiállítás a Bálint Sándor Művelődési Házban, Szent Erzsébetről szóló színdarab a templomban, melyet fiataljaink adtak elő; előadás Szent
Erzsébetről a költészetben és a zenében, könyvbemutató, ünnepi mise, Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája oratórium, püspöki koncelebrált mise két püspökkel és 12 pappal, fotókiállítás…
A hétvégeken megtelt a templom és a plébánia a közösség tagjaival, vendégeinkkel, akik a városból, vidékről, határon túlról (Temesvárról) érkeztek. Szent Erzsébet üzent, a 100 év története üzent. És úgy éreztük, az üzenet megérkezett, a szeretet növekedett, a közösség erősödött. Minden igazi ünnepben valamit átélünk a természetfölöttiből, a Mennyből! Most is sikerült kilépni a mindennapok fárasztó egyformaságából, rutinjából, és átélhettük a létezés szépségét és örömét, kitágult a korábban olykor szűkös szívünk Isten Szívének méreteire, ahol mindenkinek helye van, s az egyszerű, kicsinek tűnő dolgok is megkapják igazi értelmüket, értéküket. Élt a közösség! Min-
denki szolgált, adta a maga részét: szervezésben, művészi képességben, beszédben, énekben, zenében, a soksok próbában az előadásokra, a terek rendezésében, díszítésében, előkészítésben vagy egy-egy nap végén a jókedvű rendrakásban. Sok munka volt, de ez eltörpült ahhoz az áldáshoz képest, amiben részünk volt! A jelenlévők benyomásaiból néhány: „Hálás vagyok az Úrnak, hogy megismerhettem közösségüket. Megtapasztaltam a Lélek-járást.” (Puskely Mária) Egy telefonos üzenetváltás: „Nagyon örültem a mai ünnepnek! Szerintem Jézus, Erzsébet és a többi szent is!” (K. I.) Válasz: „Szerintem is ott lehettek. Férfiasan bevallom, többször megkönnyeztem.” (T. S.) „Nagyon otthon voltam ma a templomban. Öröm volt ott lenni!” (Cs. É.) „Ma a templomban érezhetően Szent Erzsébet szelleme volt köztünk – pontosabban mi emelkedhettünk az Ő magasságába. Köszönet és hála ezért az ünnepért!” (B. L.) Folytassuk az ünnepet! Ahogy Órigenész mondja: a keresztény ember alapjában mindig ünnepel. Imre atya
„Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.” József Attila
Arc-élek
Egyházközségünk 5. plébánosa:
Katona Nándor (1988-1996)
2
Havass Géza atya 20 éven át tartó plébánosi szolgálata után 1988-ban Katona Nándor (aki társplébánosként már 3 éve besegített az újszegedi pasztorális munkába) került az egyházközség élére. 8 éven keresztül, haláláig ellátta feladatát, hogy a rábízott híveket Isten segítségével, valamint saját mély lelkisége, bölcsessége és fáradhatatlansága révén közelebb vezesse Krisztushoz. Néhány visszaemlékezéssel tesszük most élőbbé Nándi atya arcképét, aki ebben az évben lett volna 80 éves. Életének (1930. január 12.–1996. március 17.) főbb állomásai: Katona Nándor atya 1930-ban Szeged-Röszkén született. Hittudományi Főiskolai tanulmányait Szegeden végezte. 1953. június 7-én szentelte pappá dr. Hamvas Endre megyés püspök. Káplánként Domaszéken, Mezőkovácsházán és a szegedi Szent József templomban (1958) működött. Itt az ifjúság körében végzett eredményes munkája következtében gyakran hívták be az ÁVH-hoz. Püspöke védeni akarta, így Kaszaperre helyezte lelkésznek (1963). Itteni munkáját mégis egyévi börtön szakította meg. Onnan kikerülve káplán lett Battonyán (1965), majd Szeged-Belvárosban (1969). Ezt követően plébános lett Tiszaszigeten (1977). Dr. Udvardy József főpásztora a püspöki hivatal gondnoki feladatával bízta meg (1982). Később társplébános (1985), majd plébános lett (1988) az újszegedi plébánián. Püspöki általános helynök 1990től. 1989 és 1995 között a Szegedi Katolikus Tudósító felelős kiadója.
Nagyon sokat köszönhet neki egyházmegyénk az egyházmegyei zsinat előkészítő és levezető munkájában. Betegsége miatt 1996. év február 15től kapott felmentést a plébánia vezetése alól. 1996. március 17-én, életének 66-ik, papságának 43-ik évében szentségekkel megerősítve elhunyt. Mindig példamutató volt papi élete, buzgó lelkipásztori munkája.
1988-ban Katona Nándor vette át a plébánosi teendőket, aki ezt megelőzően már társplébánosként működött Újszegeden. 1990 után már alapvetően megváltoztak a feltételek, szabadon működhetett az egyházközség. Katona Nándor fokozott mértékben vonta be a világi híveket mind a lelki élet munkájába, mind pedig az egyházközség gazdasági teendőinek intézésébe. A képviselőtestületi üléseken élénk viták alakultak ki és – bár Katona atya mindig kellő eréllyel és határozottsággal képviselte saját álláspontját – a véleményekre odafigyelt és elfogadta az ésszerű javaslatokat. Katona atya a plébánia belső terében is nagy átalakítást valósított meg: hittantermet alakított ki, ahol az ún. templomi hitoktatás folyt. A hitoktatás – függetlenül az említett ingadozástól – több korosztályra tagozódva kibővült. Alsó tagozatos általános iskolások, gimnazisták, egyetemisták és felnőtt kurzusok indultak. A plébános szívügyének tartotta az ifjúsággal való foglalkozást, azok nevelését, a különböző korosztályoknak nyári táborozást szervezett, ahova legtöbbször maga is elkísérte őket.
Liget (IX/4)
•
29. szám
•
Fellendítette az egyházközségben a karitász tevékenységet. A tagok rendszeresen betegeket látogattak, rászorulókat segítettek, karácsony és húsvét táján jelentős ajándékokat osztottak. Nagy jelentőségű, hogy működése alatt az ő irányításával felépült a temetőben az új ravatalozó és egy új kerítés. Terveit sajnos nem valósíthatta meg, közbeszólt súlyos betegsége, mely váratlanul tört rá. Egy rekonzultációs előadáson egyszer csak nem tudta folytatni beszédét, ott kellett hagynia a szószéket. A betegség egyfajta agytumor formájában jelentkezett. Amikor ezt követően először találkoztam vele, döbbenetes belenyugvással mondta, hogy bár nagyon megijedt, de ma már tudja, hogy a kór valószínűleg nem fordítható vissza, és elfogadja sorsát. Pécsett megműtötték, még átmenetileg felgyógyult, munkába tudott állni, de ennek hamar vége szakadt, egyre rosszabbul lett. A plébániát át kellett adnia 1996. február 15-én. Állapota egyre rosszabbodott, majd kórházba került és 1996. március 17-én elhunyt. Szokol Lajos írásából
…tiszta és tisztánlátó, mindig és mindenben mértéktartó, határozott és következetes, imádságos papi lelkisége, amely meghatározója és biztos iránytűje volt életének és egész pasztorációs tevékenységének. Olyan lelkiség, amely tiszteletet parancsolt, tekintélyt szerzett, és követendő esz-
2010. december
Arc-élek
Tímár Ágoston írásából
Akik ismerték az atyát, tudták, hogy eléggé robbanékony, „Katonás” volt a stílusa. Ebből lettek is konfliktusok, de tisztelői ma is így jellemzik: A Nándi atya? Na látod, ő egy igazi pap volt! Nagyon szigorú volt, de igazságos. Valóban, külső szigora, keménysége egy rendkívül érzékeny, jószívű embert takart. Ha valami nem tetszett neki, nem titkolta
elmarasztaló véleményét. Gyakran – ahogy most mondják – sarkosan fogalmazott. Azonban nemcsak mással, magával szemben is nagyon kritikus volt. Távolságtartó – de együtt érző. Újszegedi hívei most is emlegetik jellemző mondásait, humoros megjegyzéseit. Tóthné P. Judit írásából
Papi hivatásának stabilitásában nagyon fontos szerepet játszott a rendszeres ima: „Néha csak annyit mondok: Jézus Szíve, bízom benned.” Közös kirándulásaink alkalmával megtapasztalhattam, hogy nála a mély lelki életet mennyi vidámság, jókedv tudta követni. Velünk túrázott, ő volt a szakács, csipkelődő vicceivel és német óráival sok vidám percet élhettünk át vele. „A mise szent dolog.” Minden mellette végzett oltárszolgálat egyegy lelki töltődés volt. Látni, ahogyan együtt él a misével és így Istennel. Dinamikussága, temperamentuma jól kiegészült a misében látott lelki életével. Szentbeszédei világosak voltak, az életről szóltak, mindig biztos útmutatást adtak. Sokszor mi, fiatalok a mindennapi életünk problémáival fordultunk hozzá, akár gyónásban, akár csak egyszerű beszélgetés formájában. A problémára adott válaszai mindig határozottak voltak: „Így tedd, ezt ne tedd.” Amikor elkezdtünk magyarázkodni, okokat vagy kibúvókat keresni, szigorúan és határozottam mondta. „Igen! Vagy nem!” Az egyetemista csoportban a találkozók végén – pontosan kilenckor – így köszönt el: „Na drágaságaim, Isten áldjon benneteket!” „Este 9 után már a Szentlélek sem működik.”
Liget (IX/4)
Sári Zoltán írásából
•
29. szám
•
A plébánosokat bemutató írásaink közül ez volt az utolsó, hiszen a néhány hete megjelent „Száz év a Liget oldalában” c. centenáriumi kiadványunkból már tájékozódhatnak a mindenkori plébánosokról, a templomról és a közösség életéről is. Köszönjük visszaemlékezéseiket, vallomásaikat a lassan feledésbe merülő időszakokról!
(A 168 oldalas, képekkel gazdagon illusztrált könyv a plébánián megvásárolható, ára 2000 Ft. Könyvajánló a 7. oldalon.)
Pio atya breviáriumából A Gyermek Jézus legyen a csillag, aki átvezet téged az élet pusztaságán. A hit minket is vezet, biztosan haladunk fénye mögött. Követjük az utat, amely Istenhez vezet, az Ő országába. A háromkirályok is így követték a csillagot, a hit szimbólumát, és így eljutottak a kívánt helyre. Élj vidáman és bátran, mert az angyal, aki Üdvözítőnk és Urunk születését megjövendöli, énekelve hozza a hírt, énekel, amikor hírül adja, hogy Ő az Öröm, a Béke és a Boldogság a jóakaratú embereknek.
2010. december
3
ményként állt lelkipásztorok és hívők előtt egyaránt. E példamutató lelkiséghez minőségben és mennyiségben gazdag tudás párosult. Mérhetetlenül sok elfoglaltsága ellenére, és sohasem a lelkiismeretesen végzett pasztorációs munka rovására, mindig tudott időt és energiát biztosítani arra, hogy tudását – nemcsak teológiai vonatkozásban – a kor, az adott időszak elvárásainak megfelelő szinten tartsa, fejlessze. Az igazságos elmélyült lelki élet mellett éppen ez tette szent beszédeit, lelkigyakorlatait, előadásait, a kor problémáira mindig érzékenyen reagáló írásait vonzóvá, állandóan színvonalassá. Tiszta lelkisége és tudása mágnesként vonzotta magához a fiatalokat és idősebbeket, hogy lelki vezetőjükként segítse problémáik megoldásában, a minél tökéletesebb lelki élet elérésében. Tudásához és lelkiségéhez óriási méretű munkabírás társult. Akik közelebbről ismerték, vagy együtt dolgozhattak vele, őszinte bámulattal és nem kevés aggodalommal csodálták a hónapról hónapra, sőt évről évre következetesen ismétlődő munkatempót, amelyet alig szakított meg egy-egy pihenőnap. Egyéniségében a legcsodálatosabb mégis az volt, hogy jellemének e három, jól felismerhető eleme nem aránytalanul, vagy egymás rovására érvényesült, hanem tökéletes egységet, harmóniát alkotott.
Centenárium
100 éves a Szent Erzsébet-templom „Szent Erzsébet saját korában és példájának hatása, aktualitása” rajzpályázat
Dr. Kiss Ernő, a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója bevezető beszédében köszöntötte a jelenlévőket, méltatta a jubileumi programot, és köszönetet mondott az újszegedi közösség nevében dr. Pocsai Blanka képviselő asszonynak és Kormos Tibor képviselő úrnak támogató munkájukért. Utána dr. Bóna Lajos, az egyházközség világi elnöke mutatta be röviden templomunk történetét alapításától napjainkig Szent Erzsébet életszentségének fényében. Ezt követően színvonalas kulturális műsorban gyönyörködhettünk, melyet az újszegedi közösség tagjai ajándékoztak a lelkes közönségnek. ➢➢ A műsor programja a következő volt: ➢➢ Schumann - Liszt: Widmung – Lucz Ilona zongoraművész előadásában. ➢➢ Harmat Artúr: Két ének Szent Erzsébetről – a Schola előadásában. Vezényelt: Pechan Zoltán karnagy. ➢➢ Bogdán József: Szent Erzsébet rózsaszirmai – a verset előadták: Nagy Tímea és Dombi Balázs tanulók Ezt követően Bóna Judit grafikus, rajztanár, iskolaigazgató a gyermekrajzok szakmai méltatása során beszélt a kis művészeti alkotások korosztályok szerinti sajátos világáról, ábrázolásmódjukról: „A gyermekrajz mindig őszinte, a gyermek csak azt tudja ábrázolni, ami őt érdekli, ami a szívéhez közel áll.” A rajzok közvetítik azt az üzenetet, miszerint Szent Erzsébet életszentsége a mai korban is példaértékű, követhető. Bóna Judit szerint a gyermekek munkái a szak-
rális művészet körébe sorolhatók, hiszen a kis alkotók személyes kapcsolatba kerültek Istennel és Szent Erzsébettel, ezáltal tudták közvetíteni az isteni üzenetet. A szakmai értékelés után a korosztályok szerinti díjátadásra került sor, melyre a szakmai zsűri elnökét, Szántó Cecíliát kérték fel. Végül dr. Kiss Ernő az alkotások megtekintésére invitálta a jelenlévőket. Köszönet a szervezőknek, a felkészítő pedagógusoknak és persze a gyermekeknek. Díjak korcsoportok szerint: Óvodás kategória: 1. Gyuris Viktória (5éves): „Kenyérszaporítás” – Bérkert u. Óvoda 2. Sebők Sándor (6 éves): „A gyógyító Szent Erzsébet” – Bérkert u. Óvoda 3. Sebők Anna (5 éves): „Szent Erzsébet gyógyít” – Bérkert u. Óvoda Alsó tagozatosok kategóriája: 1. Kiss Boróka (1. o.): „Szent Erzsébet az úton” 2. Győri Bertalan (4. o.): „Szent Erzsébet” – Tisza-parti Ált. Isk. 3. Borgye Sára (1. o.): „Szent Erzsébet” – Vörösmarty Ált. Isk. Felső tagozatosok kategóriája: 1. Ludányi Zsófia (7. o.): „Szent Erzsébet egykor és ma” – Gregor J. Ált. Isk. 2. Vörös Kitti (5. o.): „Szent Erzsébet” – Kübekháza Ált. Isk. 3. Tóth Körffy Gréta (5. o.): „Szent Erzsébet” – Gregor J. Ált. Isk.
Liget (IX/4)
•
29. szám
•
3. Horváth Rebeka (6. o.): „Szent Erzsébet” – Tisza-parti Ált. Isk. Csoportos díj: 1. Rácz Anna (6. o.) és Gall Anna (6. o.): „Szent Erzsébet kosara” – Gregor J. Ált. Isk. Különdíj: ➢➢ Strobl Paula: „Szent Erzsébetszobor” – Gregor J. Ált. Isk. ➢➢ Gion Nikolett (10 éves): „Templom” – Gregor J. Ált. Isk. ➢➢ Fürdök Fanni (6.o.): „Szent Erzsébet” – Kübekháza Ált. Isk. Behánné Brigitta
Első díjas kép
Kiss Ernő és Bóna Lajos
2010. december
Fotók: Moser Erika
4
Az újszegedi és Újszeged környéki óvodák és általános iskolák növendékeinek alkotásaiból nyílt rajzkiállítás megnyitóján vehettünk részt november 4-én, a Bálint Sándor Művelődési Házban – tárlatmegnyitó ünnepséggel kezdődött a Szent Erzsébet-jubileumi év programsorozata
Centenárium
Színdarab Szent Erzsébet életéről Mindannyiunkra – kicsikre és nagyokra – nagy hatást tett a főként középiskolások szereplésével előadott színdarab. mind látványában, mind pedig zeneileg is kiemelkedő színvonalú volt. A közönség vastapssal jutalmazta ezt a felszabadult, lélekemelő játékot. Hálásak vagyunk, hogy ott voltunk és részesei lehettünk a csodának: különböző korosztályú emberek együttműködése, művészeti ágak
összekapcsolása, családok megszólítása… Eszünkbe jutott, hogy ez a méltó tisztelgés Erzsébet királyné mellett az ő példáját követő Csehné Zsuzsinak is szólt, a színdarab rendezője és testvére (Miklós és Gábor) édesanyjának. Egy család a „közönség” soraiból
Fotó: Csányi Sándor
Felemelő élményben volt részünk Újszegeden november 14-én, vasárnap. A szentmise után a plébánia hittanosai Cseh Miklós rendezésében bemutatták Szent Erzsébet életútja alapján készült előadásukat. Közel 30 fiatal adta elő kedves szentünk életének ma is megszívlelendő üzenetét. Már önmagában az is reményt adó, hogy ennyi középiskolás, sőt a felnőttkor küszöbén álló fiatal is vállalta, hogy szerepel a templomban. A kis hittanosok jelenléte pedig igazán bájossá tette az ünneplést. A felnőttek megrendülten, a soksok kisgyerek pedig kíváncsian figyelte az izgalmas történetet, ami
5
100 éves az újszegedi Szent Erzsébet-templom
Fotó- és dokumentum-kiállítás
November 24-én délután került sor az elmúlt 100 évről megemlékező ünnepségeket lezáró utolsó rendezvényre, a fotó- és dokumentum-kiállításra. A Bálint Sándor Művelődési Ház volt a helyszín: itt kezdődött a centenáriumi programsorozat, és itt is ért véget. Amint Imre atya a kiállítást megnyitó beszédében hangsúlyozta: ezúttal – a gyermekrajz-kiállításhoz hasonlóan – ismét nem a templomban, tehát nem szakrális térben, hanem társadalmi színtéren, egy művelődési otthonban gyűltünk össze. A művelődési ház dolgozói itt állították ki 100 év történetének válogatott fényképeit és néhány dokumentumát, melyek egyházközösségünk tagjai mellett minden újszegedi (és szegedi) polgár érdeklődésére méltán tarthatnak számot. Reményeink szerint ide olyan testvéreink is eljönnek, akik a templomba ritkán, vagy egyáltalán nem jutnak el. Ez is egyfajta nyitás a kereső emberek felé.
Örömünkre szolgált, hogy Tápai Piroska (Kecskemét) is jelen volt a megnyitón. Az ő édesapja, Tápai Antal szobrászművész készítette az Erzsébet-templom két meghatározó szobrát: a Szűz Mária szobrot és az Szent Erzsébet szobrot. Imre atya megnyitójában kitért a teremben látható képek, dokumentumok eredetére és nekünk szóló üzenetére. Kiss Ernő, a művelődési otthon igazgatója is méltatta a fotók újszegedi városrészi és plébániai vonatkozásait. Örömét fejezte ki, hogy az illusztris meghívottak közül (is) sokan el tudtak jönni, köszönetet mondott a kiállítás létrejöttében szerepet vállaló fotóművészeknek, a jelenlévő Dezső Mihálynak, s mindenkinek, aki bárminemű segítséget nyújtott a program méltó lebonyolí-
Liget (IX/4)
•
29. szám
•
tásában. A művelődési házról mint szimbolikus helyszínről is beszélt, amely kötődik Karácsonyi Guidó szervező lelkész nevéhez, aki megálmodója és nagyrészt létrehozója volt Újszeged egyházi és civil társadalmi életének. A jelenlegi Művelődési Ház, mely most otthont adott a centenárium záró ünnepének, szintén az ő alkotása. A tárlókon végigkövethettük az Erzsébet-templom 100 évét, s az utolsó képek már a jelent: a Kalkuttai Teréz-templom modern liturgikus tereit is elénk tárták. (A kiállítás december 18-ig vasárnap és hétfő kivételével naponta látogatható.)
2010. december
T. P. J.
Centenárium
Szent Erzsébet a magyar irodalomban és zenében
6
„Üdvöz légy, országunknak éke, legendák édes gyermeke, asszonyok tanítója!” Szent Erzsébet-templomunk centenáriumi eseményeihez kapcsolódva ezzel a címmel tartott értékes előadást Martonné Szécsi Éva november közepén, egy vasárnap esti szentmise után. Éva már az első mondatoknál magával ragadott minket – a szép számú hallgatóságot –, akik örömmel maradtunk a templomban, hogy Szent Erzsébet rendkívüli lelki szépségét, csodálatos Istennek adottságát az irodalom és a muzsika szárnyain mélyebben megismerjük. Elsőként Liszt Ferenc: „Szent Erzsébet legendája” című oratóriumának befejező részletében gyönyörködhettünk („A Mindenható magához hívja barátját”), melynek áriájában Erzsébet felidézi szülőföldjét, és hálaimát rebeg élete utolsó óráiban. Rosty Kálmán jezsuita atya 1906os kiadású „Magyar szentek legendái” című írásából a következő gondolatot hallhattuk: „Sok szép kedves szentje van Magyarországnak, de oly bájos, végtelenül szeretetreméltó csak Erzsébet, aki szenvedések tűzpróbáján keresztül haladva, ragyogó kristályként tündöklő lelket adott vissza Teremtőjének.” Kájoni János Kancionáléjából énekelt az előadó egy gyönyörű dallamot „Magyarország szép nemes csillaga” címmel. Az ének kiemeli Erzsébet belső szabadságát, aki gazdagságában is lelkileg szegény tudott maradni. Prohászka Ottokár püspök 1928ban „Szentek hárfája” címmel írt gondolataiból is szerepelt egy idézet: „… a női szív összes bájával, a középkor mély keresztény szigorával, változatos életvarázsával s az égbe emelkedő erény érettségével lép elénk (Erzsébet).”
Felhangzott még Szécsi Éva előadásában a 15. századi himnusz: „Vigadj, boldog Pannónia!” A „Szent Erzsébet asszony életéről” című több mint 300 éves népénekünk is felcsendült, melyben az elűzött asszony karácsony éjszakáján – gyermekeivel – hálaadó Te Deumot zengett Istennek. Befejezésként rendkívüli élményben volt részünk: Szafián Zsuzsanna költőnő jelenlétében hangzott el a kifejezetten templomunk centenáriumára írott költeménye, „Fohász Szent Erzsébethez” címmel. Az előadás minden részlete Szent Erzsébet életének nagyszerűségét, példájának követését, magával ragadó szépségét sugározta felénk. Örömmel tölt el, hogy ilyen nagyszerű védőszentje van templomunknak és közösségünknek.
Liget (IX/4)
Szántóné Babi
Fohász Szent Erzsébethez Legendák édes gyermeke, földön, mennyei hatalom, mutasd meg az embereknek, mi az igazi szánalom. A koldus az utcán ülve, nap mint nap alamizsnát kér, pénze estig összegyűlne, hogy felálljon, annyit nem ér. A családfő reggelente dolgozni menne, nincs hova, küzd, leroskad, mit tehetne, kínzó ketrecébe zárva. Az anya számol szüntelen, pénzt ide-oda rakosgat, kölcsönkér, fizet, különben, a bank elviszi házukat. Nem lát jövőt a fiatal, fogy a cigaretta, a bor, aktaerdő a hivatal, nincs megoldás, csak a mámor. Kell valami oltalom, az élet titkának kulcsa, segítsd mennyei hatalom, a hittelent az útra. Földhözragadt világunknak add át gyermeki derűdet, vedd le anyagi voltunknak terhét rólunk, Szent Erzsébet! Szafián Zsuzsanna (Szeged, 2010. július 4.)
•
29. szám
•
2010. december
Centenárium
Könyvajánló
100 év a Liget oldalában
A centenárium méltó megünneplésére és emlékére készült el a templom és közössége múltját és jelenét összefoglaló „Száz év a Liget oldalában” című kötet. Köszönetnyilvánítás: A könyv megalkotása – az egyes részek megírásától a lektoráláson át a borítóterv elkészítéséig – mind önkéntes munkában történt. Ezúton is kifejezzük köszönetünket a könyv minden alkotójának. Köszönetet mondunk továbbá a következő személyeknek, intézményeknek, amiért könyvünk nyomdai költségeihez hozzájárultak: ➢➢ Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, ➢➢ B. Nagy László országgyűlési képviselő, ➢➢ Bodó Imre országgyűlési képviselő és a Tiszaszigeti Önkormányzat, ➢➢ Molnár Róbert polgármester és a Kübekházi Önkormányzat, ➢➢ Farkas László, Kalmár Ferenc és Pocsai Blanka szegedi önkormányzati képviselők. Isten áldását kérjük munkájukra!
(A könyv a plébánián megvásárolható, ára 2000 Ft.)
Liget (IX/4)
Gyuris György
•
29. szám
•
2010. december
Kiss Imre plébános és Bóna Lajos világi elnök
Fotók: Csányi Sándor
nagyon nehéz helyzete volt Katona Nándor püspöki helynöknek a rendszerváltás éveiben, amikor a vallási élet ugyan látványosan megélénkült, de az újdonság varázsa hamar el is szállt. Lassú, szívós munka kellett ahhoz, hogy ilyen sokszínű plébániai életről tudósíthasson „Az új évezred” fejezet. Bár Ugi Géza plébános idejében is igen sok csoport működött a katolikus egyház égisze alatt, akkor ezek a polgári társadalom természetes részei is voltak, ezért illett is a munkájukban részt venni. A mai csoportok ezzel szemben igazi lelkiségi társulások. Döntően a résztvevők öntevékenységére épülnek, a papok inkább animálói és kísérői e munkának. E csoportok részesei a folyamatos közösségépítésnek, s így maguk is igazi közösségekké válnak, melyek úgy élik meg a zsinat szellemét, hogy belső lelki fejlődésük mellett jelekké válnak a társadalomban. Ugyanakkor a hitéletben egyre nagyobb szerep hárul a hívekre, akik nélkül ma már nem is lehetne elképzelni sem a liturgiát, sem a plébániai életet. Ezért is minősítheti a kötet az utolsó tíz évet már a kommunió korának. Az újszegedi egyházközség tagjainak jelentős része, még ha nem is mindig tudja teljesíteni, de átérzi és igyekszik valóra váltani Krisztus szavait: „A ti világosságotok úgy világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!” (Mt 5,16) E tanulságok miatt is ajánlható ez az olvasmány híveknek és érdeklődőknek egyaránt.
7
A több mint harminc szerző írásait tartalmazó, gazdagon illusztrált könyv anyaga három nagy téma köré csoportosul. Az első rész: Újszeged városrész története, a templomépítés és a templom berendezése. A második nagy téma „A történelem sodrásában” címet viseli, és az újszegedi vallási élet szervezeti és tartalmi fejlődését tükrözi az ezredfordulóig, a plébánosok működésének történetébe foglalva. Örülhetünk a 30-as évek nagyszerű vallási fellendülésének, a sok katolikus egyesület létrejöttének és a súlyos anyagi helyzetbe került családok megsegítésére indított akcióknak. Ezzel szemben szomorú átérezni a világháború szörnyű pusztítását lelki és anyagi javakban egyaránt, majd az azt követő évtizedek egyházellenes rombolását, az ateizmus terjesztését, a vallási és lelki építkezés megnehezítését, sőt ellehetetlenítését. A harmadik nagy témacsoport az utolsó évtized, a jelen hitélet tükre. „Az új évezred” fejezetben a plébánián működő életkor szerinti, illetve tematikus csoportok számolnak be tevékenységükről. A „Vallomások” fejezetében az utolsó évtizedben itt működő papok tanúskodnak lelki életükről, az e templomhoz, közösséghez fűződő viszonyukról, valamint híveink emlékeznek Újszegedhez kapcsolódó vallásos élményeikre. Végezetül „Az új alapokon” című fejezet a közösségi élet új tereiről, a plébániai élet új támogatási formáiról, lehetőségeiről számol be. És itt valami különös kép áll ös�sze. Bár Havass Géza apátplébános indította el a II. Vatikáni Zsinat szellemének meggyökereztetését, annak elsősorban csak a külső kereteit sikerült megteremteni. Hasonlóan
Centenárium
Liszt: Szent Erzsébet legendája oratórium November 20-án este Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája c. oratóriumából hangoztak el részletek templomi közösségünk kórusainak: a kibővített Szent Cecília énekkar, a Schola és a szólisták, H. Bálint Zsuzsanna énekművész (szoprán) és Altorjai Tamás operaénekes (basszus) előadásában. A Szt. Cecília kórus karnagya Szántó Lajosné tanárnő, a Scholát vezető karnagy Pechan Zoltán tanár úr. Az ünnepi hangversenyt Pechan Zoltán vezényelte. A zenekari szólamokat zongorán Lucz Ilona zongoraművész játszotta. Néhány szó a műről: A 800 éves thüringiai Wartburg várának restaurálása során (1854– 55-ben) Moritz von Schwind festett egy hat képből álló sorozatot, amelyen Árpád-házi Szent Erzsébet rövid életének főbb eseményeit örökítette meg. A cselekményt a freskók alapján Wittgenstein hercegné vázolta fel, majd ennek nyomán Otto Roquette (1824–1869) német költő írta a szövegkönyvet. Az oratórium felépítéséről Liszt így ír Mosonyi Mihánynak szóló egyik levelében: „Ami magát a művet illeti, csak azt mondhatom Önnek, hogy kórusokra és szólókra osz-
lik; 6 zárt, de összefüggő számból áll; ezek a következők: 1. Erzsébet Wartburgba érkezése (…); 2. A rózsacsoda; 3. A keresztes lovagok; 4. Zsófia őrgrófné – Erzsébet kiűzése Wartburgból; 5. Erzsébet imája – a szegények kórusa – Erzsébet halála; 6. II. Hohenstaufi Frigyes ünnepélyesen eltemeti a szentet. Ezekhez járul még a zenekari bevezető (…) és néhány betoldott zenekari tétel.” A művet Liszt öt jellegzetes motívumra építette. Ezek egyike egy ősi, gregorián, mindössze három hangból álló téma. Liszt meghatározása szerint a Keresztet szimbolizálja. A rózsacsoda-jelenetben valóban a Kereszt szimbólumaként jelenik meg, később a keresztes lovagok indulózenéjévé formálja Liszt. A hangversenyen az első két rész került bemutatásra, „Erzsébet megérkezése Wartburgba” és a „Rózsacsoda”-jelenet. Az első rész nem teljes egészében hangzott el, itt a kórusoknak van nagyon jelentős szerepük: a lelkes, a kis magyar királylányt örömmel köszöntő nép, valamint a játszótársak gyermekkórusa. A második rész teljes egészében megszólalt. Elsőként a vadászatról hazatérő ifjú őrgrófot, Lajost ismerjük meg, majd hamarosan feltűnik asszonya, Erzsébet is. Kettejük jele-
nete az uralkodó e második részben, a rózsacsodában. A csoda megtörténte után a kórussal (a néppel) együtt, mindannyian Istennek mondanak hálát és köszönetet. Isten külön ajándéka, kegyelme, hogy a 100 éves, centenáriumát ünneplő Árpád-házi Szent Erzsébettemplomunkban elhangozhatott e két rész Liszt Ferenc gyönyörű alkotásából. Köszönet a két kórusvezetőnek a betanításért, a kórustagoknak a kitartásukért, hiszen komoly, nehéz feladattal találták szembe magukat, köszönet a lelkesedésükért, hogy nem hátráltak meg, köszönet minden kedves vendég énekesnek, akiknek segítsége nagyon sokat jelentett, köszönet a két kiváló szólistának, H. Bálint Zsuzsannának és Altorjay Tamásnak, akik első szóra vállalták Erzsébet és Lajos szerepét. Az előadás német nyelven történt, kivetítettük a magyar szöveget, hogy mindenki részese lehessen az eseményeknek. A szűnni nem akaró taps, a könnyes szemek, a kipirult arcok arról tanúskodtak, hogy Szent Erzsébet misztériuma Liszt zenéjébe szőve megérintette a jelenlévők szívét, lelkét, Istennek legyen hála! Lucz Ilona
Fotók: Csányi Sándor
8
A centenáriumát ünneplő Szent Erzsébet-templom ünnepi rendezvényeinek sorában a gyermekrajzpályázat és kiállítás, valamint fiataljaink által előadott színdarab után a zene nyelvén is ünnepeltük templomunkat és névadó szentjét.
Liget (IX/4)
•
29. szám
•
2010. december
Centenárium
Templomunk búcsújának ünnepe általa alapított kórházi épületek már az enyészetéi, de kenyér-jóságú és rózsa-szépségű élete világszerte – napjainkig – feledhetetlen példa fiataloknak, szerető házasságban élőknek és szerzeteseknek egyaránt. A vasárnapi püspöki búcsú-szentmise mind liturgiájában, mind püspök atya tanításában felemelő közös élmény volt mindannyiunknak. Krisztus igazi királyságáról és Szent Erzsébet szeretetéről hallottunk világos, gazdag és mély elmélkedést a szentbeszédben. A jelenlévők nagy száma – teljesen betöltötték a hívek a templomot –, a tizenkét pap koncelebrációja és az áldozáshoz já-
rulók tömege szintén fokozta összetartozásunk ünnepi érzését. Centenáriumi ünnepségsorozatunk minden szervezőjének, résztvevőjének köszönjük a segítséget, jelenlétet, vagy aki nem tudott eljönni, annak az imát, a sokféle közreműködést, munkát, áldozatot és hozzájárulást!
Puskely Mária
Kiss-Rigó László
9
November 20-án, szombaton Puskely Mária SSND nővér – többek között magyar és európai szentekről írt könyvek elismert szerzője – színvonalas történelmi elemzést és mélyen átélt hívő katolikus meggyőződést tükröző előadása mindannyiunk számára nagyon sok értéket közvetített. Miután a gyermek Erzsébet valószínű lelki történéseit érzelmeinket megindítóan bemutatta, a szerelmes feleség, majd a szent életű özvegy alakját tárta elénk a korabeli feljegyzések alapján. Az előadást követően Tóth Zsuzsanna művészettörténész – aki centenáriumi kiadványunkban templomunk épületéről is írt – bemutatóját láthattuk. Szent Erzsébet életének színhelyeiről tartott különösen értékes, vetített képekkel kísért bemutatót, mely közel hozta hozzánk Erzsébet korát, környezetét és életét. A szentmisén Imre atya Szent Erzsébet életszentségét új megvilágításba helyezte. A szeretet szentje éppen a Szeretet által vált halhatatlanná. Művei nem maradtak ránk, az
Agapé a plébánián
Templomunk megújult külső „ruhája” mellett a belsejében is van néhány újdonság: egy gyönyörű, 1931-ben készült, Szent Erzsébetet ábrázoló templomi zászló látható névadó szentünk oltáránál, amit Aradi Mária újított föl a búcsú és a centenárium ünnepére. Elkészült az eddig itt szolgáló plébánosok neveit megörökítő, igen ízléses márványtábla: a bejáratnál balra az oszlopon, közösségünk tagjának, ifj. Brzozka Mareknek az alkotása. A kapu fölötti Szentlélek-dombormű és az oldalkapu fölötti Jé-
zus-monogram (IHS) is megszépült. A templom bejáratánál (bent) jobbra és balra (a kórus alatt) megújultak a szobraink is: a talapzatok és az aranybetűs föliratok, szintén Marek kezeinek köszönhetően. Az ablakok pedig ragyognak kívül és belül is. Köszönjük Pálfai Tamásnak az edzett védőüvegek adományozását! Egy szép, közös munka eredményeként Árpád-házi Szent Erzsébettemplomunk képével ellátott pólók
Liget (IX/4)
•
29. szám
•
is készültek a centenáriumra (fehér és fekete színekben, 4–4 méretben). 1500 forintért vásárolhatók meg Erzsébet- és Teréz-templomainkban és a plébánián. Ezzel is az ös�szetartozást fejezhetjük ki egymás, közösségünk és templomunk iránt. Nagyon szép lenne, ha közösségi napjainkon, zarándoklatainkon vagy kirándulásainkon minél többen ezt viselnénk. Adhatjuk ajándékba barátoknak, ismerősöknek, más egyházközségbe járóknak, és felvehetjük miséken, ünnep- és persze hétköznapokon is.
2010. december
Fotók: Csányi Sándor
Centenáriumi hírek
„ D i cs ő ség a ma g a s s á g b a n I s t e n nek, és Advent és karácsony „teológiája” – Isten irántunk való szeretetének ünnepére készülünk Krisztus Király vasárnapjával lezárult az egyházi év és egy új kezdődött el, így nekünk, keresztényeknek minden évben ezen az ünnepen kellene boldog új évet kívánnunk egymásnak, vagyis inkább azt a tanácsot adni: Bízzuk Újra Életünket Krisztusra!
10
Advent Az új egyházi év első szakasza tehát advent, melynek alapgondolata a megtestesülésben közénk érkező Krisztus várása. A középkorban a 4 vasárnap további jelentésekkel bővült, az Úr különféle eljöveteleit állította szemünk elé: először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor jön el, és mindezekre fel kell készülni. Az advent vallásos alaphangulatát Közép-Európa-szerte a hajnali mise, a roráte adja meg a katolikusok számára. A világ világossága, a betlehemi kisded ura a téli napfordulónak is: elűzi a sötétség hatalmait, és megörvendezteti azokat, akik őt várják. Az adventi idő kiemelkedő napja a harmadik (Gaudete) vasárnap, melynek elnevezése erre az igére (Fil 4,4-6) utal: „Örvendjetek (az Úrban)!” Ezzel a nappal kezdődik el advent második fele, melynek a közeledő karácsony miatt az öröm az alaphangja, liturgikus színe pedig a lila helyett a rózsaszín.
Karácsony Ősi hagyomány szerint Jézus éjjel született, mint ahogy éjjel is támadt föl. Ettől a gondolattól indítva az őskeresztények ilyenkor az egész éjszakát térden állva, imádsággal töltötték. A születés éjszakáján azért is maradtak ébren, hogy osztozzanak a gyermekével foglalatoskodó Mária örömében.
Az üdvtörténetben Jézus születésének fókusz és tengely jellege van: az előtte történtek rá irányulnak, az utána történtek belőle következnek, és az emberi történelem Jézusért van. Születése mindenki számára üdvösséget hoz, aki engedi, hogy lelkében a kegyelem által megszülethessék az üdvözítő Jézus. Karácsony valódi tartalma, Isten emberként való megtestesülése igen sok teológiai igazságra ráirányítja a figyelmünket. A legfontosabbak, melyek az ünnep értelmét és célját is megadják egyben: Jézus Krisztus Istennel kiengesztel minket és üdvözít; általa ismerjük meg Isten szeretetét; a szentség példaképe lesz számunkra; Jézuson keresztül részesülünk az isteni természetben. Az ünnep természetfölötti vonatkozásait nem iktathatjuk ki, karácsony csak akkor a szeretet ünnepe, ha az ünneplő számára a szeretet: Isten, illetve az Ő Fia. Az ember az igazi, végtelen szeretetet azáltal ismerte meg, hogy Isten szeretetből ajándékozta nekünk a Fiát. A Fiúisten az Atya és az irántunk való szeretetből lett emberré, vállalta az emberség minden terhét és szenvedését, egészen a kereszthalálig. Megtestesülésének egyetlen oka a szeretet volt, hiszen a Fiúnak, aki a változatlan, boldog és örök lét birtokosa, az emberi létre, korlátaira és szenvedéseire nem volt szüksége. Ezeket egyedül a szeretet miatt vette magára. Ha a szeretetet nem innen értelmezve ünnepeljük, akkor a karácsony a szeretet fogalmának torzulásai miatt csak emberi jócselekedetek és ajándékozások kiváltságos ideje, hatalmas, karitatív célú lelkesültség, fölbuzdulás az Istennel való találkozás misztériumában való részesedés nélkül. Amikor az ember ajándékot ad, ezzel elismeri: azért tud adni, mert Isten előbb adott neki; minde-
Liget (IX/4)
•
29. szám
•
ne Istentől való ajándék, s csak ezt adja tovább a másik embernek. Régen mindenkit megajándékoztak, aki az ünnep kapcsán bekopogott köszönteni, jót kívánni: egy-egy szem dióval, almával, süteménnyel stb. A kapott ajándék mindig utalt a karácsony misztériumára: Jézust, Máriát szimbolizálta. Az ajándékban tehát a megajándékozott a mennyország egy darabkáját kapta, ez volt az öröme is az ajándéknak. Az ajándék neve őrzi is némely vidéken ezt a jelentést, pl. Erdélyben: „angyalfia”. Így ajándékozzunk mi is!
A karácsonyi liturgia Sajátossága a 4 szentmise: délután-estefelé és éjfélkor 24-én, valamint 25én reggel (a pásztoroké) és a karácsonyi ünnepi szentmise (napközben). Karácsony vigíliája, december 24. (a nép nyelvén karácsony böjtje) az ősszülők, Ádám és Éva ünnepe, aminek szimbolikus tartalma is van: az Ószövetség megváltatlan világából, Ádám és Éva örökségéből az új Ádám fogadásának, egyúttal a halott természet életre igézésének, a kezdődő újnak s az emberi megújulásnak ünnepe. A középkori liturgia-magyarázat szerint az éjféli mise az Ige örök születését, a pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise ezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli. Az éjféli mise a törvény előtti időt is jelképezi, amikor még sötétség volt a földön. A hajnali mise a törvény alatti időt jelzi, annak halvány világosságával, egyben a Jézus születésének örömhírét elsőként halló és a betlehemi jászolhoz siető pásztorok emlékezetét őrzi. A nappali, ünnepélyes mise a kegyelem teljességének felel meg, amikor a lelkek napja, Jézus már fölkelt.
2010. december
békesség a földön a jóakaratú embereknek!” A karácsonyi időszak a Vízkereszt utáni vasárnapig, Urunk megkeresztelkedésének ünnepéig tart.
A karácsonyfa keresztény szimbolikája
A karácsonyi ételek keresztény szimbolikája A karácsonyi kenyér, a kalácsfélék a földre szállt, megtestesült Ige misztériumára és az utolsó vacsora eucharisztikus rendelkezéseire emlékeztetnek.
Régi szimbolikus magyarázat szerint a tej és a méz az emberi és isteni természetnek Jézusban való egyesülését, egységét jelképezi, a mézelő méh Jézus- és Mária-jelkép is. A mák (apró szemeivel) a gazdagság, bőség, végtelenség, ajándékozás jelképe. A dió ősi Krisztus-jelkép: amint a dióbél a héjában, úgy rejtőzködött a Megváltó Anyja méhében, majd sziklasírjában, hogy utána az embereknek karácsonyi üdvössége, húsvéti eledele és öröme lehessen. A dió termékenységszimbólum is, a külső (zöld), keserű burok a szenvedésre, a kemény csonthéj a keresztfára, a belül levő édes mag az isteni életre utal, melyért az embernek fáradoznia kell. Az alma a diónál is jellegzetesebb gyümölcse a karácsonyi asztalnak. Az alma az élet fájának gyümölcse, belőle sarjadzik Jessze vesszeje, melynek virága Mária, almája a kisfia (vö. „A kis Jézus aranyalma, Boldogságos Szűz az anyja” gyermekdal). Az alma tehát a karácsonyi ünnepkörben a Kisdednek, Isten hozzánk való szerelmének jelképe, egyben a megromlott világ orvosa is a kis Jézus (amit az alma „elrontott”, alma „teszi jóvá”). A kis Jézus uralkodói jelvénye, de jelenti magát az Újszülöttet, Isten ajándékát, a tudás fájának és a szeretetnek a gyümölcsét is. A Magyar katolikus lexikon alapján összeállította L. B.
„Ne féljetek! Nagy örömet hirdetek nektek és az egész népnek: ma megszületett a Megváltó, az Úr Krisztus, Dávid városában!”
Minden kedves olvasónknak boldog karácsonyi ünnepeket és áldásokban gazdag
új esztendõt kívánunk!
Liget (IX/4)
•
29. szám
•
2010. december
(Lk 2,11)
11
A feldíszített fenyőfa Isten ajándékozó szeretetét jeleníti meg számunkra, mellyel az embert visszafogadja kegyelmébe. Egyben az élet fája, mely a Paradicsom közepén a jó és a rossz tudásának fája mellett állt (Ter 2,9), s melyet a bűnbeesés után tüzes kard és kerubok zártak el az ember elől (vö. Ter 3, 24). A karácsony visszafogadja az embert a Paradicsomba: a fa ennek jelképe. Jele a betlehemi Újszülöttnek, az élet természetfölötti megújulásának, a kegyelemnek. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög-formája a Szentháromságra, illetve az emberi élet céljára, fölfelé (Istenre) irányulására utal, ágai a keresztet idézik. Fényei a született Világosságnak, csillogása az örök dicsőségnek, ezüst díszei a betlehemi Gyermek emberi természetének, arany díszei isteni természetének jelei. A fára aggatott édességek (szaloncukor, mézes sütemények stb.) és gyümölcsök (alma, dió, füge stb.) arra utalnak, hogy a karácsonyban Isten Fia az ember számára a legédesebb eledelként jött el (vö. Zsolt 33,9). Régebben konszekrálatlan ostyadarabokat is aggattak a fára, mely Krisztusra, az Élet Kenyerére emlékeztető
szentírási jel volt: „A győztesnek az élet fájáról adok enni, amely Isten paradicsomában van” (Jel 2,7). A színes üveggömbök az alma modern változatai. A különféle csillogó papírláncok, szalagok, „angyalhajak” utalnak a kígyóra, hatalmának megtörésére, illetve az üdvösség szolgálatába állítására, ami a karácsonnyal egyszer s mindenkorra megtörtént. Mivel a karácsony Mária istenanyaságának első kinyilvánítása, ezért a karácsonyfa szimbóluma Máriának, annak díszítettsége a kegyelemmel teljes (ékes) Istenanya jelképe is. Az arany a Gyermeknek, az ezüst Máriának a szimbóluma; a fény és a csillogás Mária tisztaságának a képe. A karácsonyfa tetejére helyezett dísz: arany vagy ezüst csillag, mely a betlehemi csillagra emlékeztet minket. Egyrészt Isten Fiának a jelképe, aki csillag Jákob törzséből (vö. Szám 24,17), másrészt azt jelképezi, hogy a karácsonyt ünneplő ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang, mely fölött megállt a napkeleti bölcseket vezető csillag (vö. Mt 2,1-9).
(Lk 2,14)
„Íme a sz ű z m é h é b e n f o g a n é s f iú t szül, Gyertya
Az égből színméz
Kis karácsonyfagyertya. Szép fehér. Felül törött. Talán semmit se ér. A belén észrevenni már, hogy égett. S én mégse dobom el mint semmiséget. Nézem, elémbe állítom, Majd a kezembe’ forgatom. A cirádáit, ferdeségét, törött voltát, sok betegségét mind tudom már, mind ismerem.
Végigélni se volna érdemes, ha nem lenne karácsony… ha ki nem gyúlhatnék sokadmagával karácsonyesti csodálatos fákon… ha Betlehem felé utat mutatva, nem ragyoghatna, nem világolhatna, végigélni se volna érdemes.
Igénytelen, értéktelen. Szépsége, ékessége, ára nincs semmi. Mégse dobom el. Félreteszem karácsonyfára.
De van karácsony, s én úgy szeretem kis gyertyaéletem. Ameddig karácsonyra vártam, értelmét, célját soká nem találtam.
Majd a lángjába néz szemem, s nem lesz nekem igénytelen, értéktelen.
12
Kezembe’ forgatom, nézegetem, s valami egyre azt súgja nekem, hogy ez a kis gyertya az életem. Görbe, törött, beteg. Valami, amit senki nem keres, mert észrevenni nem is érdemes.
Sok betegsége, ferdesége, törött volta nem semmiség-e, ha ott lobog az ágon, s vezérlőm, világom, útmutató fény Betlehem felé?
Míg egy szép angyalénekes, halk estén Betlehembe értem, s fel nem ujjongtam: „Most már értem, Most már tudom, miért is élek ezen a nagy sötét világon: hogy világítson kicsi gyertyalángom előre, Betlehem felé és megváltatlan, Megváltóra váró, sok emberszív dobbanjon meg belé.”
Tekintetem sugarát issza, lelkem száll századokon vissza: a nagy csodát csodálja újra és megremeg belé.
Az égből színméz csörgedez, a légben illat lengedez. Mozdul az ég, áll a csillag, ég kapui már kinyílnak. Messiásunk születik ma. Ó pásztorok, figyeljetek! Új dalt dalol angyalsereg: Dicsőség a nagy Istennek! Békesség a jó embernek! Messiásunk születik ma. Felserkennek a pásztorok, a szívük hangosan dobog. Viszik nyájuk kis bárányát, jámbor szívük színaranyát, Kisded örömére. Én is sietve elmegyek és elviszem a szívemet. Aranyalma kis Jézusnak, néki adom ajándéknak. Legyen övé mindörökre! Harsányi Lajos
Kis karácsonyfagyertya. Szép fehér. Felül törött. Talán semmit se ér. De ha zöld fenyőről ragyog rád, a szíved felviszi az égig, az eget meg lehozza hozzád.
Magában semmi. Félredobnám. De ha zöld fenyőről ragyog rám, a szívem fölviszi az égig, az eget meg lehozza hozzám.
Túrmezei Erzsébet
„Minden esztendőnek a vége felé az Úristen emlékeztetni akarja az embereket arra, hogy a gonoszság útja hova vezet, s ezért ősszel a napok rövidülni kezdenek, a sötétség minden este korábban szakad alá, és minden reggel későbben távozik. Hideg támad, és befagynak a vizek, s a sötétség uralma lassan elkezdi megfojtani a világot. Mi, emberek pedig megijedünk, s eszünkbe jut mindaz a sok rossz,
amit elkövettünk az esztendő alatt, és amikor eljön a legrövidebb nap, és a Világosság angyala alászáll közénk jóságot keresni, egyszerre mind meggyújtjuk a karácsonyfák gyertyáit, hogy az Úristen, ha alátekint, fényt lásson a földön, s megbocsássa a bennünk lévő jó miatt a bennük lévő rosszat.”
Liget (IX/4)
Jegyezvén szalmaszállal – …mindig és mindig: bűnökben édesült, iramult napok habjaiban fuldokló emberek, egy szalmaszállal, tudjátok-e? talán a menthetetlent mentitek. – …kívül és belül: poklosan örvényült, háborult világ, de a remény sohasem meghaló, ha minden utolsó szalmaszál ABBÓL A JÁSZOLBÓL VALÓ!
Wass Albert
•
29. szám
•
2010. december
Nagy Gáspár
é s Emmánu el n ek fo g já k h ív n i .” Roráte Az adventi négy gyertya neve: 1. Becsületesség „Éljetek becsületesen, amint a nappalhoz illik (…) ne civakodva és viszálykodva! (…) Öltsétek magatokra Jézus Krisztust.” (Róm 13,13) Mit jelent ez számomra? A becsületes ember mindig igazat mond, senki és semmi kedvéért nem hazudik – az igazságot azonban mindig megvédi. A becsületes embernek bármilyen értékes dolgunkat oda merjük adni, mert tudjuk, hogy jobban vigyáz rá, mint a sajátjára. A becsületes ember a rábízott feladatot, munkát elvégzi, és a legjobb tudása szerint oldja meg. A becsületes ember kész elismerni, ha tévedett, és elfogadni a másik igazát. Keresztény értelemben becsületes ember az, aki Jézusba öltözik, vagyis a szeretetbe. 2. Megtérés, bűnbánat „Térjetek meg, elközelgett a men�nyek országa!” (Mt 3,2) „Teremjétek a bűnbánat méltó gyümölcsét!” (Mt 3,8) A neheztelés, a harag akadályait ilyenkor elhárítom a szívemből. Nemcsak magamban tartok bűnbánatot, hanem elvégzem az adventi szentgyónást. Az érkező nagy Vendéget tiszta szívbe akarom fogadni. A megtérés a jótettek gyümölcseivel válik konkréttá. Minden nap „gyűjtöm” a jótetteket Jézus iránti szeretetből. 3. Öröm „Örüljön a puszta és a kiaszott vidék, ujjongjon a sivatag!” (Iz 35,1) „Az Úr lelke rajtam: ő kent föl, hogy örömhírt vigyek.” (Lk 4,18) – Küldetésem, hogy környezetemben, mely gyakran a puszta, a sivatag képét és érzését adja, az öröm hordozója legyek! Igyekszem mindenkiről jót mondani, az egység, a béke örömét vinni oda, ahol egyenetlenséget látok. A keresztény egyenruhája az öröm – mondta Teréz anya.
Liget (IX/4)
•
29. szám
•
4. Mária „Íme a Szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: Velünk az Isten.” (Mt 1,24). Kövessem Máriát, aki példakép a hitben és a szeretetben. Adjak helyet magamban Jézusnak, készítsek helyet Jézusnak! Ő az élő hit és a megélt szeretet által meg akar születni bennem és közöttünk. – Mária Jézust adta a világnak. A kereszténynek is ez a hivatása, hogy Jézust adja a világnak. Gál Viktorné Ili
Adventi imádság Jöjj el népek várakozása, Úr Jézus, örvendeztess meg minket isteni jelenléteddel! Nagy szükségünk van tanácsra, segítségre, oltalomra. Ha saját erőnkből akarunk választani jó és rossz között, könnyen tévedésbe esünk, s észrevétlenül a csalárdság áldozatai leszünk. Ha jók szeretnénk lenni, hiányzik belőlünk az erő és a bizalom, amikor ellene akarunk szegülni a gonosznak, gyakran gyöngének bizonyulunk és alul maradunk. Jöjj Uram, világosítsd meg vakságunkat, jöjj segítségére a gyarló gyönge embernek. Jöjj el isteni dicsőség fénye! Jöjj el isteni erő és bölcsesség, tedd fényessé éjszakánkat, oltalmazz a veszélyben, tedd látóvá vakságunkat, erősítsd bátorságunkat, vezess kezeddel fogva minket, hogy hűségesen, szent akaratod szerint járjunk földi zarándokutunkon, míg végül fölveszel az örök hazába, amelyet te alapítottál, és magad építettél fel. Ámen.
2010. december
13
Adventben a csípős hajnalok többről szólnak, mint a koránkelésről. A karácsonyt megelőző négyhetes időszak lehetőséget ad a kellő felkészülésre. A hétköznap hajnali roráték alkalmával többen vannak a templomban, mint egyébként! Hazatérve magukkal viszik azt a hangulatot, ami átalakítja minden zugát a világnak. Az elhatározások, a lemondások, a felajánlások erőt adnak. Nem is olyan nehéz felkelni és várakozni Isten Fiára... Az adventi felkészülés szép eszköze a családban az adventi koszorú készítése és a közös gyertyagyújtás. Ez megismétlődhet minden adventi hétvégén, vagy akár minden este. Az adventi koszorú három lila és egy rózsaszín gyertyája advent négy vasárnapját jelzi. Az első, a második és a negyedik vasárnapon a lila gyertyát gyújtjuk meg, a harmadik vasárnapon a rózsaszínűt. Az egymás után fellobbanó gyertyák növekvő fénye jelzi, hogy karácsonyhoz közeledve múlik a bűn sötétsége, és növekszik a fény. Karácsonykor maga a Fény, Jézus Krisztus jön közénk. Az adventi koszorú örökzöld fenyőlevelei Jézus halált legyőző örök szeretetére emlékeztetnek. A gyertyagyújtás legyen igazi családi ünnep! Rakjunk rendbe a szobát, ahol összejövünk! A bevezető ének után olvassunk fel egy részletet a Szentírásból vagy az Adoremusból! Rövid csend után osszuk meg egymással, hogy mit jelent számunkra a hallott szentírási szakasz! Végül saját szavainkkal, könyörgéseinkkel fogalmazzuk meg hálaadásunkat, kéréseinket, majd a közösen elimádkozott Miatyánkkal, Üdvözléggyel és énekkel zárjuk a családi adventi gyertyagyújtást. „Ha Krisztus százszor is születne Betlehemben, elvesznél, hogyha nem születne meg a szívedben!” – szoktuk idézni egy misztikus szerzetes mondását. Ha sikerül szeretetben növekednünk az advent folyamán, igazi lesz a karácsonyunk.
(Iz 7,14)
Anyakönyvi hírek A keresztség felvétele által tagjai lettek Krisztus testének, az Egyháznak:
Krisztusban testvéreink, akik a közelmúltban költöztek át az Örök Életbe:
Mihalicska István – Tartóczky Szilvia • Ádám Mihalicska István – Tartóczky Szilvia • Balázs Fritz Zsombor – Szénási Katalin • Eszter Kiss Sándor Gábor – Horváth Zsuzsanna • Sándor Szabó Péter – Fritz Gyöngyi • Bence Lászó Medovárszky Zoltán – Szeles Zita • Anna Szeles Szabolcs – Dr. Korbácska Zsófia • Panna
† Dr. Rédai Lajos † Özv. Pósa Jánosné Forrai Ilona † Ifj. Mérfalvi Nándor † Ribizsár Gyula † Fürdök Károly † Bárány Mihály † Özv. Simándi Ferencné Bicskei Katalin † Savanya András † Agárdi Éva † Rill Elisabet † Özv. Dr. Sand Henrikné Klekner Valéria Hedvig † Özv. Dr. Hires Józsefné Bernáld Emília
14
„Mivel Isten egyszülött Fia minket részesíteni akart istenségében, magára vette természetünket, emberré lett, hogy az embert istenivé tegye.” Aquinói Szent Tamás
Könyvajánló:
Mindenem megvan Chiara Luce Badano élete
Hegyek és a tenger. Sport és barátok. Nagy ideálok és tiszta hit. Ez Chiara Badano világa. 18 évesen azonban ágyhoz köti a betegség. Többé nem tud lábra állni. Mosolyogni annál inkább. Fut az Ég felé, és magával ragad mindenkit, akivel találkozik. A Fény nevet adják neki. 2010. szeptember 25-én avatták boldoggá. Chiara Badano egy közülünk. A róla szóló kis könyv rengeteg em-
ber életébe hozta el azt a fényt, amit Chiara Luce neve is jelez: nem csupán gyermeküket elvesztő szülőknek, betegséggel küszködőknek, hanem a legkülönfélébb embereknek, családanyáknak, fiataloknak, kamaszoknak, papoknak. Michele Zanzucchi: Mindenem megvan c. könyve most magyarul is olvasható, és 1500 Ft-ért megvásárolható.
Liget (IX/4)
•
29. szám
•
2010. december
Gyerekoldal
Karácsonyi totó Legutóbbi rejtvényünk megfejtése: MENNYORSZÁG. Helyes megfejtést küldött be: Dávid Zsófia. Gratulálunk! A totó helyes megfejtése beküldői között ezúttal is könyvjutalmat sorsolunk ki. A következő e-mail címre várjuk a válaszokat:
[email protected]. Beküldési határidő 2010. december 31. A nyertest e-mail-ben értesítjük. 1. Elközelgett a Megváltó érkezésének ideje. Isten elküldte az utolsó prófétát, aki már nemcsak jövendölt Jézus eljöveteléről, hanem találkozott is vele. Ez a próféta: 1. Zakariás 2. Izajás x. Keresztelő János 2. Jézus születését Gábriel angyal adta hírül Máriának. Hol tudta meg Mária az örömhírt? 1. Jeruzsálemben 2. Názáretben x. Betlehemben
4. „Ne féljetek, mert nagy örömet adok tudtul nektek és majd az egész népnek. Ma született a Megváltótok.” Kiknek adta hírül az angyal e szavakkal a Megváltó születését? 1. A napkeleti bölcseknek 2. A pásztoroknak x. A többi angyalnak
6. A napkeleti bölcsek, amikor Jézust köszöntötték, aranyat, tömjént és mirhát vittek ajándékul. Mi a tömjén? 1. Nemesfém 2. Különleges keleti csemege x. Fehéres-sárgás színű gyanta, füstölögtetésével áraszt jó illatot 7. „Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség az Istennek tetsző embereknek.” Kik imádkoztak így? 1. Az angyalok serege 2. A pásztorok x. A napkeleti bölcsek 8. Hol született Jézus? 1. Betlehemben, József rokonainál 2. Betlehemben egy istállóban x. Názáretben
Színezö Liget (IX/4)
•
29. szám
•
9. Heródes féltette a hatalmát Jézustól, ezért a két éven aluli fiúkat megölette. Rájuk emlékezünk december 28-án. Hogy nevezzük őket? 1. Aprószenteknek 2. Mindenszenteknek x. Apró- vagy Mindenszenteknek 10. Heródes haragja elől a Szent Család elmenekült. Hová menekültek? 1. Erzsébethez és Zakariáshoz 2. Egyiptomba x. Názáretbe 11. A karácsony ünnepe: 1. December 24. 2. December 26. x. December 25. 12. Jézus születése után a nyolcadik napon volt a névadás ünnepe. A Jézus név jelentése: 1. Megváltó 2. Felkent x. Előhírnök 13. Születése után negyven nappal Jézust bemutatták a templomban. Ekkor jelen volt két idős ember is: 1. Zakariás és Erzsébet 2. Ábrahám és Sára x. Agg Simeon és Anna 13+1. Nyelvhasználatunkban ismert kifejezés a Kiskarácsony és Nagykarácsony. A Nagykarácsony elnevezés magát a Karácsony ünnepét jelenti. Melyik ünnep a Kiskarácsony? 1. Újév napja 2. December 25. x. December 6.
2010. december
15
3. Jézus a népszámlálás alatt született. Melyik császár rendelte el a népszámlálást? 1. Augustus rendelte el, hogy írják össze a földkerekség lakóit 2. Tiberius, uralkodásának 15. évében x. Heródes rendelte el a gyermekmészárlás előtt
5. A Kisdedet először köszöntötték: 1. Az egyszerű pásztorok 2. Agg Simeon x. A napkeleti bölcsek
Állandó programok
C S O P OR T OK
MISEREND
Szent Erzsébet-templomban Egész napos szentségimádás: a hónap 2. szerdáján (8.00 szentségkitétel, laudes; 8.30 ima a magyar nép lelki megújulásáért; 17.00 rózsafüzér; 17.30 vesperás) Szentségimádás: a hónap első csütörtökén 18.30-19.00 Engesztelő imaóra: kéthetente pénteken 17.30-18.00 Rózsafüzér Társulat közös imádsága: a hónap első vasárnapján 17.00-18.00 Szent Mónika imacsoport: a hónap utolsó szerdáján 17.00-18.00 Rászorulók, hajléktalanok fogadóórája: csütörtök 18.00-19.00
(szeptembertől júniusig a plébánián)
Szent Erzsébet-templomban Hétköznap: 18.00 Vasárnap: 7.30, 9.30, 18.00 Adventi időszakban: H, K, Sze reggel 6.00 roráté misék, utána plébánián agapé
Teréz anya templomban Baba-mama klubfoglalkozás: minden szerdán 9.30-11.30 Máriás Papi Mozgalom – Fatimai engesztelő imaközösség: a hónap utolsó péntekén 15.45-16.45 Kisgyermekes családok miséje: minden hónap 2. vasárnapján 17.00 Rózsafüzér imádság: minden szombaton 16.15-17.00 Szentségimádás: a hónap első péntekén 15.30-17.00 Teréz anya templom nyitva tartása: péntek, szombat, vasárnap 15.00-17.00
HAVI ÉLETIGÉK December „Istennél semmi sem lehetetlen.” (Lk 1,37)
Gimnazisták: péntek 19.00-20.00 Szent Jeromos egyetemista csoport: hétfő 19.00-21.00 Keddi egyetemista csoport: kedd 19.00-21.00 Ifjú házascsoport: kéthetente vasárnap 17.00-19.00 Családcsoport: péntek 17.30-19.00 (páratlan héten) Újhajtás csoport (fiatal szülők 1): a hónap 2. vasárnapján 10.30-12.00 Búzaszem csoport (hittanos szülők 2): a hónap 1. vasárnapján 10.30-12.00 Baba-mama klub: szerda 9.30-11.30 (Teréz anya templom) Katekumen csoport: kedd 19.00-20.00 Szent Cecília énekkar: kedd 17.00-18.00 Schola kezdők: péntek 17.00-18.00 Schola haladók: péntek 18.00-19.00 Karitász csoport: a hónap első hétfőjén 18.00-19.30 Rózsafüzér Társulat: (a templomban) a hónap első vasárnapján 17.00-18.00 Szent Mónika imacsoport: a hónap utolsó szerdáján 17.00–18.00 Bibliakör: csütörtök 16.30-17.50 Életige kör: a hónap 2. péntekén 18.45-20.00 Magyarok Nagyasszonya idősek klubja: a hónap 1. és 3. szerdáján 10.00-12.00
Január „A hívők sokaságának egy volt a szíve-lelke. Egyikük sem mondott birtokából semmit sem a saját tulajdonának, hanem mindenük közös volt.” (ApCsel 4,32)
Év végi ünnepi miserend: December 24.: 16.00 (családok miséje) 24.00 (éjféli szentmise) Dec. 25. Karácsony: 7.30, 9.30, 18.00 Dec. 26. Szent Család vas.: 7.30, 9.30, 18.00 Dec. 31. Szilveszter: 17.00 (hálaadó mise) Január 1. Újév: 9.30, 18.00 (Szűz Mária, Isten anyja főünnep) Január 2. Vízkereszt: 7.30, 9.30, 18.00 Teréz anya templomban Kedd: 7.00 (Advent idején elmarad) Péntek: 17.00 Szombat: 17.00 (vasárnap előesti mise) Vasárnap: 11.30 Év végi ünnepi miserend: December 24.: 24.00 (éjféli szentmise) Dec. 25. Karácsony: 11.30 Dec. 26. Szent Család vas.: 11.30 Január 1. Újév: 11.30 (Szűz Mária, Isten anyja főünnep) Január 2. Vízkereszt: 11.30
TO VÁ B B I p r o g r am o k (Szentmisék a MISEREND-nél!) December 21. kedd – 16.30 A Tisza-parti Általános Iskola karácsonyi koncertje az Erzsébet-templomban 24. péntek (Karácsony vigíliája) –15.30 Hittanosok karácsonyi műsora az Erzsébet-templomban 24. péntek (Karácsony vigíliája) –23.30 Karácsonyi zenés áhítat mindkét templomban 25. szombat (Karácsony) –11.00 Karácsonyi zenés áhítat a Teréz anya templomban
Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánia 6726 Szeged, Torontál tér 4. • Telefon/fax: (62) 430-350 • Mobil: 20/8232-154 E-mail:
[email protected] • Weboldal: www.ujszegediplebania.hu Irodai órák: hétfőtől péntekig 10.00-12.00 és 14.00-16.00 Az Újszegedi Szent Erzsébet Alapítvány kiadványa az
(Nemzeti Civil Alapprogram) fő támogatásával
Megjelenik negyedévente 1000 példányban Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Kiss Imre Szerkesztők: K ószó Edit, Lázárné Tóth Beáta, Moser Erika Műszaki szerkesztő: Siklós Róbert Nyomdai munkálatok: Tiszapress Nyomda Kft.
Templomaink: Árpád-házi Szent Erzsébet-templom
Székely sor 2. (Plébániatemplom)
Kalkuttai Boldog Teréz anya templom Fő fasor 101.
Az egyházközségben szolgáló atyák: Dr. Kiss Imre
plébános, általános püspöki helynök
Perlaki Flórián lelkész
Az újság megjelentetéséhez anyagi támogatásokat elfogadunk! Írásaikat, véleményeiket az újság e-mail címére várjuk:
[email protected]
