Érdekérvényesítés
Dr.Gonda Pál
Fogalmak
Érdekképviselet: beazonosítható (pl. tagsági) kör felhatalmazása
Érdekvédelem:
Érdekérvényesítés (advocacy): a legtágabb fogalom a háromból.
alapján végzett érdekvédelmi munka. Célja a felhatalmazás teljesítése.
felvállalt célcsoport meghatározott érdekeinek védelme (érvényesítése) adott körülmények között Pl. mozgássérültek szempontjainak érvényre juttatása a várostervezési koncepcióban. Célja az adott célcsoport helyzetének javítása vagy megtartása.
„Ügyközpontú” megközelítést feltételez, amely általában adott célcsoporthoz köthető de ez lehet többféle célcsoport is (pl. mindennemű kisebbség elleni diszkrimináció megszüntetése) vagy elvontabb ügy (pl. a környezet) is. Proaktív jellegű, tehát az érdekérvényesítő szervezet szabja meg, hogy mi kerül napirendre, alakítani kívánja a közbeszédet és a döntéshozást. Célja, hogy elérje az ügy szempontjából kívánatos jövőt (pl. diszkriminációmentes országot, tiszta környezetet). Kelet Európában az érdekérvényesítésnek nem csak a nyugaton elterjedt és sikeres nyílt, proaktív formája valósult meg, hanem a rejtett, reaktív formái is az u.n. „probléma-megoldó” kialakultak.
Lobbizás: az érdekérvényesítés egyik formája, eszköze, amely során
kifejezetten a helyi vagy országos politikai döntéshozatalt kívánjuk befolyásolni. (Tehát szűkebb, mint a hétköznapi értelemben vett „lobbizás”.)
Típusai
Spontán, burkolt, nem szabályozott érdekérvényesítés Általában váratlanul tör ki, előkészület és előzetes egyeztetés nélkül. Gyakori formája: munkalassítás, teljesítmény-visszatartás – munkabeszüntetés nélkül. Azok kezében hatékony eszköz, akik stratégiai jelentőségű pozíciókban vannak egy-egy munkafolyamatban.
Tárgyalásos Nem szervezeti, de előkészített csoportos érdekérvényesítő akció. Nagy tömegek, csoportok által alkalmazott eszköz. Pontokba szedett, egyértelmű, egyeztetett követeléseket fogalmaz meg. Gyakran képviselőt vagy tárgyaló delegációt választanak, ez azonban tartós befolyással nem jár. Politikailag kezelhető, mert tárgyalásos eljárásra terelhető.
Szervezeti érdekérvényesítés A szakszervezetek, szakmai szövetségek, korporációk eszköze. Többnyire hivatásos politikusok, választott vezetők tárgyalásain zajlanak. A demokrácia tipikus érdekegyeztető és –érvényesítő eljárása. Végső eszköze a vállalati, szakmai, iparági vagy általános sztrájk.
Típusai
Érdeklobbizás Ez az USÁ-ból elterjedt és átvett, nyilvános érdekképviselet, egyegy konkrét készülő döntés kapcsán. Professzionálisan működő, bejegyzett lobbik vállalkozásként – nem pedig az adott csoport érdekeivel azonosulva – nyilvánosan vállalják a döntések befolyásolását.
Informális érdekkijárás, érdeklobbizás Erős hatalmi pozícióban lévő személyt, vezetőt, döntés-előkészítőt, döntéshozó testületek tagjait keresik meg, kérik támogatásukat. A tárgyalások és a teljesítések nem nyilvánosak, viszont hatékonyak. Antidemokratikus, mert nehezen ellenőrizhető.
Lobbizás Magyarországon KORLÁTOZÁS VAGY ÖNSZABÁLYOZÁS? A lobbizás szabályozásának kétféle hagyománya létezik: az északamerikai és az európai. Az elsõ esetben a lobbista és a választott, illetve kinevezett tisztségviselõk tevékenységét magas szintû jogszabályok sokasága szabályozza, míg a második az általános összeférhetetlenségi és korrupcióellenes szabályozáson kívül jórészt szokások és önkorlátozási nyilatkozatok határozzák meg mit szabad és mit nem. A magyar közélet áttekinthetõségének állapota és a lobbizás közmegítélése alapján az amerikai modell átvétele volt célszerûbb: egyértelmû, világos, írott szabályok és korlátok.
A közhatalmi döntések befolyásolása
Közhatalmi döntés
az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat, ezek szervei, tagjai vagy tisztségviselői, továbbá ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek vagy személyek jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó döntés.
Feltételek:
nyilvántartásba vett (a Központi Igazságügyi Hivatal Igazgatási és Jogi Önálló Osztályához kell benyújtani) természetes, vagy jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, megbízás alapján, ellenérték fejében (üzletszerűen), nyilvánosan, személyes, illetve bármely szóbeli vagy írásbeli kommunikáció, ideértve az elektronikus kapcsolatfelvétel útján
A közhatalmi döntések befolyásolása
Feladat
Problémák/témák kataszterének elkészítése
Fontossági sorrend felállítása
A döntéshozói lista összeállítása
A meglévő kapcsolatok feltérképezése
A kapcsolatrendszer hiányosságainak feltérképezése
A témák és a kapcsolatrendszer összerendezése
Mindenre kiterjedő adatgyűjtés, melyből következőleg • • • •
az álláspont közérthető megfogalmazása szövetségesek gyűjtése döntéshozói lista felhasználása /sokoldalú megközelítés/ üzenetek személyes és sajtón keresztül történő eljuttatása
A közhatalmi döntések befolyásolása
Tölcsérelmélet: a döntéshozót érő számos hatás közül melyek lesznek azok, amelyek elérik az ingerküszöböt, azaz átmennek még a legszűkebb keresztmetszetű szinten is.
A lobbista feladatai összefoglalva: Elősegíteni, gyorsítani, összefogni, megakadályozni Ennek során figyelembe kell vennie a döntéshozók érdekeit, motivációit, aggályait
kommunikáció Érdekelt
Lobbista
kommunikáció Döntéshozó
A közhatalmi döntések befolyásolása A lobbizás szempontjai
Szakmai szempont: a döntéshozó hallgat a szakmai érvekre,
amelyeken keresztül meggyőzhető.
Személyes szempont: a döntéshozó személyesen érdekelt egy
Kapcsolati szempont: az ügyért lobbizó olyan kapcsolatban van
ügyben, pl. politikus esetén szavazatokat hozhat, előnyös színben tünteti fel elöljárói szemében, esetleg feljebb kerülhet a ranglétrán, vagy egyezik választói érdekeivel. a döntéshozóval, amely megkönnyítheti v. pozitívan befolyásolhatja annak döntését
A közhatalmi döntések befolyásolása A lobbista kezdeményezheti a közhatalmi döntést meghozó szervnél, hogy
a) az Országgyűlés kijelölt bizottsága előtt a bizottság által meghatározott időkeretben, b) a Kormány esetében, a hatáskörrel rendelkező miniszter vagy az általa kijelölt vezető előtt, a vezető által meghatározott időkeretben, c) az önkormányzat illetékes bizottsága előtt, ennek hiányában a képviselő-testület (a közgyűlés) ülésén a bizottság vagy a képviselőtestület (a közgyűlés) által meghatározott időkeretben
legalább egy alkalommal személyesen is kifejthesse álláspontját. A kezdeményezés elfogadásáról a szerv, illetve személy dönt. Lehetőség szerint biztosítani kell, hogy meghatározott időkeretben a lobbista személyesen is kifejthesse álláspontját, amennyiben a lobbista a jogszabály előkészítése során konkrét, érdemi javaslatait írásban eljuttatta a közhatalmi döntés előkészítőjéhez. A lobbista bármely országgyűlési képviselőnél, az illetékes miniszter által kijelölt vezetőnél, illetve bármely önkormányzati képviselőnél írásban személyes megbeszélést kezdeményezhet. A kezdeményezés elfogadásáról a megkeresett személy dönt.
A közhatalmi döntések befolyásolása A lobbitevékenység céljával összefüggő tárgykörben a lobbista szakmai tanácskozáson való részvételre hívhatja meg a közhatalmi döntést hozó szerv tagját, képviselőjét. A tanácskozáson való részvétellel összefüggő költségeket azonban nem térítheti meg a közhatalmi döntést hozó szerv, illetőleg az annak képviseletében részt vett személy részére. A lobbista a közhatalmi döntést hozó szerv részére szakmai háttéranyagokat, tudományos kiadványokat, hatástanulmányokat küldhet, illetve rendelkezésére bocsáthatja saját kutatásainak, elemzéseinek eredményét is. A lobbitevékenység nem érinti
a gazdasági, társadalmi érdekek védelmére létrehozott szervezetekre, melyek tagságuk érdekeit képviselik a közhatalmi döntéseket hozó szerveknél (szakszervezetek), b) az érdekegyeztetési mechanizmusokra, amelyekre az egyeztetés, a véleménykérés, a tájékoztatás, a konzultáció vagy a közhatalmi döntés befolyásolására vonatkozó egyéb tevékenység lehetőségét a közhatalmi döntést hozó szerv vagy jogszabály teremtette meg a gazdasági, társadalmi vagy egyéb érdekek megismerése céljából (OÉT) c) az Alkotmány 64. §-ában rögzített jogot, mely alapján mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.
A közhatalmi döntések befolyásolása Tájékoztató készítése A közhatalmi döntést hozó szerv képviselője a személyes kapcsolatfelvételről emlékeztetőt készít, amely röviden összefoglalja a találkozón elhangzottak lényegét. (az Országgyűlés illetve az önkormányzat esetében a Házszabályában és a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak irányadóak. A lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntést hozó szerv negyedévente tájékoztatja a nyilvántartást vezető szervet arról, hogy mely döntésekkel kapcsolatban, mely lobbisták folytattak nála lobbitevékenységet, és ennek során mely eszközöket vették igénybe. A lobbista a nyilvántartásba való felvételét követően negyedévente tájékoztatót készít a lobbitevékenységéről, és azt a naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig eljuttatja a nyilvántartást vezető szerv részére.
A közhatalmi döntések befolyásolása Mikor?
Kormányprogram (OGY)
Miniszterek kinevezése előtti bizottsági meghallgatás (OGY)
Tájékoztató (frakciók számára) (OGY)
Koncepció kidolgozása (Korm.)
Tervezet egyeztetési folyamata (Korm.)
Törvényjavaslat bizottsági vitája (OGY)
Albizottsági ülés (OGY)
Nyílt nap (OGY)
Módosító (kapcsolódó, zárószavazás előtti) módosító javaslat. (OGY)
A lobbizás aranyszabályai
Legyen világos és kidolgozott stratégiád!
Hosszú távú és tartós kapcsolatot építs ki a hatóságokkal!
Mindig pontos információt közölj!
Tudd meg, ki foglalkozik a téged érdekelő témával!
Készülj a találkozókra és mindig hagyj magad után lényeget összefoglaló anyagot.
Ismerd minden oldal érveit, de ne lobbizd túl magad!
Röviden és világosan ismertesd az érveidet!
Tarts nyitva minden lehetséges kommunikációs csatornát!
Tudd, hogy hol kell belépni a döntéshozatali folyamatba! Légy éber!
A lobbizás aranyszabályai
A lobbitevékenység nem irányulhat arra, hogy a közhatalmi döntést hozó szerv jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek ne tegyen eleget.
A lobbizás (más néven public affairs) a kapcsolatok kiépítését és fenntartását, negatív intézkedések hatásának kivédését, előnyök szerzését stb. szolgálja, szigorúan a törvényes keretek adta lehetőségek között. Elsődleges hangsúlya a kommunikációnak van. Törvénytelen formája a korrupció, illetve a megvesztegetés.
A korrupcióról A korrupciós magatartások fogalmi megközelítése A korrupció nem egyetlen fogalom: különböző jelenségek összetartozó csoportjainak közös megnevezése. corrumpo (latin): megront, elcsúfít) Szociológiai értelmezés: „közrossz” Gazdasági értelmezés: versenytorzító hatású jogtalan előny Büntetőjogi megközelítés: vesztegetés tényállásai, a befolyással üzérkedés, illetve a hivatali visszaélés
Civil megközelítés: korrupció az, amikor valaki a rá ruházott hatalommal magáncélok érdekében visszaél. (Transparency International)
A korrupcióról A hátterét képező okok sokfélék: - a társadalom morális állapota, - a jogi környezet hiányosságai, - az állami szervek gyengesége, - a politikai kultúra, - a politikai és a gazdasági szféra összefonódása! Gazdaság politikai befolyás a piaci verseny torzulása összefonódása korrupció Politika gazdasági előnyök a demokrácia gyengülése
A korrupció elleni küzdelem fegyverei A korrupció elleni fegyverek TRANSZPARENCIA! átlátható működés fokozása a nyilvánosság bevonása a) jogalkotás: átlátható rendszerek alkotása jogi úton b) társadalmi szemléletformálás: oktatás, tájékoztatás c) jogkövetés, példamutatás: az elvárt szint
A korrupció elleni küzdelem fegyverei szankciók Az antikorrupciós intézkedések irányai: < prevenció a) rosszallás, tiltás (szankciók) – üldözni, felderíteni, szankcionálni a normasértő érdekérvényesítő magatartásokat (pl. Btk. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében 250-255. §, vagy az Ltv. 33. § szerinti bírság) b) megelőzés (prevenció) – kijelölni a járható utakat, meghatározni jogszerű befolyásolás csatornáit pl. Ltv. A sikeres lobbitörvény hatékony preventív eszköz lehet a korrupció elleni harcban!
