634.0:069
ERDEI
MÚZEUM
Dr. Kovács Jenő
A B ü k k - h e g y s é g nyugati részén — a Szilvásváradi Erdészet területén — a festői szépségű Szalajka v ö l g y b e n található az első szabadtéri Erdei M ú z e u m . Építése társadalmi úton k e z d ő d ö t t — a Mátra—Eger—Nyugatbükki Intézőbizott ság segítségével — és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium t á m o g a tásával fejeztük b e . A z Erdei M ú z e u m alapgondolatát a k ö v e t k e z ő két m o n d a t b a n fogalmaztuk meg: ÉVSZÁZADOKON VISZONYOK
KERESZTÜL KÖZÖTT,
SZERETTÉK EZ
A SZABADTÉRI AZ
ERDŐ
A NEHÉZ
CSAK ÉS
AZOK
EGYÜTT
MŰZEUM
MUNKÁSAINAK
ÉLTEK
AZ ERDEI KÍVÁN
ERDEI
MUNKÁT
TUDTÁK AZ MUNKA EMLÉKET
MOSTOHA
VÉGEZNI,
AKIK
ERDŐVEL. NÉVTELENJEINEK, ÁLLÍTANI.
E tájékoztatás a bejáratnál l e v ő táblán található, a tábla túlsó oldalán „ A z Erdő Fohásza" olvasható. Mellette 300 éves tölgyfa bütümetszet, az évgyűrűin 1672—1972 között a m a g y a r történelem és erdészet fontosabb évszámainak a megjelölésével. U g y a n c s a k itt helyeztünk el két, 10 millió é v körüli, m e g k ö v e sedett fatörzset, m e l y e t Szilvásvárad k ö r n y é k é n találtak. A z Erdei M ú z e u m b a n m i n d e n a múltat, az erdő munkásainak viszontagságos életét idézi. Felépítettük eredeti állapotban, k o r h ű e n b e r e n d e z v e az erdei m u n kások n y o m o r ú s á g o s szálláshelyeit, összegyűjtve ide a kezdetleges m u n k a e s z k ö zöket, szerszámokat, szemléltetve az ősi munkafolyamatokat. Bedő Albert: Er dei f a v á g ó k (Erdészeti L a p o k 1865) c í m ű írása, bár m á s v i d é k r ő l szól, m é g i s ide illik: „ L a k á s u k . . . igen egyszerű, m o n d h a t n á m széllel bélelt k u n y h ó , melyet n a g y o b b h a s á b o k b ó l állítottak össze, s m e l y alatt a 20—25 f o k hideget is m i n den szenvedés nélkül töltik át. K ö z é p e n j ó tüzet égetnek, s az 5—6 n é g y s z ö g ölnyi területen 10—12-en m e g f é r n e k , ágyuk, párnájuk szalma és erdei a l o m . . . " A B ü k k - h e g y s é g b e n m e g h ú z ó d ó falvak k e v é s földje n e m biztosította a la kosság létfenntartását és ezért jártak megélhetésért az erdőre. A megélhetésen k í v ü l v o l t e b b e n e g y atavisztikus e l e m is, az erdőhöz, a természethez való ra gaszkodás. Életüket m á r g y e r e k k o r u k óta az e r d ő n töltötték és ezernyi szállal kötődtek a természethez. H o g y ezt ö r ö k r e otthagyják — talán ki sem bírták volna. A legrégibb erdei mesterség kétségtelenül a favágás volt, ez már az ó k o r b ó l is ismert. A fadöntő fűrész azonban csak az 1700-as évektől kezdett elterjedni, addig bárddal, fejszével kellett k i d ö n t e n i ö k a f a v á g ó k n a k a legvastagabb tör zseket is. Bélapátfalván pl. m é g e század elején is fejszével és ékekkel v é g e z ték a fadöntést. A z ősi mesterségek k ö z ö t t találjuk a m é s z - és faszén-égetést is. S o r r e n d b e n is ezek k ö v e t k e z n e k a m ú z e u m b a n ; tábori m é s z k e m e n c e b e r a k v a és metszetben.
Az
Erdei
Múzeum
bejárati
táblája
Fazsindelykészítők kunyhója (műhely és szállás) belső tűzrakóhellyel, szabad füstjárattal
valamint a faszenes boksa, a hozzájuk tartozó nyári, illetve téliesített k u n y h ó típusokkal. A B ü k k b e n a mészégetés l e g r é g i b b h a g y o m á n y a i Bélapátfalvára vezetnek vissza. Talán az idegenek, a I V . Béla által 1232-ben betelepített francia e r e detű cisztercita rend tagjai hozták m a g u k k a l a mészégetés t u d o m á n y á t , m i v e l nekik voltak az első kőépületeik. B á r h o g y is volt, ez m á r k o m o l y mesterség nek számított és v a l ó s á g o s munkaszervezeti f o r m á k alakultak ki a századok folyamán. A tábori mészégető k e m e n c e elnevezése onnan származik, h o g y a h a g y o m á n y o s mészégető csapat — „ h a t o s b a n d a " — m i n d i g olyan helyet k e r e sett, ahol sok v o l t az o m l a d é k fa és a felszíni, k ö n n y e n fejthető m é s z k ő . Itt aztán tábort v e r t e k és addig maradtak, amíg a fa és a k ő tartott. Ha elfogyott, ú j a b b táborhelyet kerestek. A másik mesterség a faszén-égetés. A b o k s a elnevezése m á r n e m egyértelmű. Talán az ő s m a g y a r b o g szó (gyök) kicsinyített változata, hasonlóan az E r d é l y ből származó b o g l y a szócskához. R é g e n az e r d ő n a tisztítás n e h e z e n v o l t el képzelhető faszenes boksa nélkül. A faszén-égetés t u d o m á n y á t talán Mihály Lajos szénégető (Mályinka) határozta m e g l e g j o b b a n : „ A szénégetés is e g y v a l ó ságos ipari munka, ú g y kell érteni hozzá, akár a papnak, v a g y tanítónak a m a g a mesterségéhez. Ölfát v á g n i lehet akárkinek, d e szenet csak a' tud égetni, akinek ehhez tudalma van. M e r ha n e m ért h o z z á elégetyi a fát h a m u n a k . " A z Erdei M ú z e u m k ö v e t k e z ő része a faanyag közelítés és szállítás eszközeit
Szilvási vashámor 1790-ből
Hármaskemencéjű
üveghuta
mutatja b e a k ö v e t k e z ő s o r r e n d b e n : erdei füles kéziszánkó, jármas szekérelő r ö n k vonszolására, faanyag szállítás szántalppal, faanyag szállítás szekérrel, facsúszda, K i r á l y - f é l e csúszda, lóvontatású kisvasúti pályakocsi (lóré). A fakitermelés mai választékai mellett utalást találunk az Erdei M ú z e u m b a n a faragással előállított ősi választékok előállítására: talpfa faragás, b á n y a b o r d a l é c hasítás, dongatermelés, teknőkészítés, faház-építés (boronafal sarok kiképzés). Ehhez csatlakozik a fazsindelykészítők kunyhója. A B ü k k b e n k o m o l y h a g y o m á n y a v a n e mesterségnek. A b ü k k f á b ó l hasítással termelt fazsindely 40 é v i g is eltartott. A n o v e m b e r — d e c e m b e r h ó n a p b a n ter melt b ü k k törzseket a téli és tavaszi h ó n a p o k b a n dolgozták fel az ilyen k u n y hókban, rendszerint azok a n a g y tapasztalattal rendelkező i d ő s e b b m u n k á s o k , akik m á r a favágásban elfáradtak. A zsindelykészítők k u n y h ó j á n a k m ű h e l y részében a szükséges szerszámok is megtalálhatók (vonókés, zsindelysimító v o n ó t ő k e , h o r n y o l ó t ő k e , hasítókés, b u n k ó , h o r n y o l ó vas, zsinedelykötöző b a k ) . A z erdő t ö b b f é l e megélhetési lehetőséget adott és ezt szemlélteti a m ú z e u m ban, az „ e r d e i m e l l é k t e r m é k " rész, ahol a kosárfonástól a seprőkészítésig sok m i n d e n megtalálható. A z o k az e m b e r e k , akik az életük jelentős részét az e r d ő n töltik, igen széles k ö r ű ismeretekkel rendelkeznek a n ö v é n y - és állatvilágról, valamint a természeti jelenségekről. A régi e m b e r e k igen sok g y ó g y n ö v é n y t ismertek az erdőben, de n e m vették az üzletben a k ö m é n y m a g o t sem, mert ezt is az erdő adta. A . v a d m é h e k repülési irányát m e g f i g y e l v e , megtalálták és b e gyűjtötték az o d v a s fából az erdei m é z e t is. A z ehető n ö v é n y e k közül legin k á b b a v a d g y ü m ö l c s ö k e t (szeder, málna, c s i p k e b o g y ó , vadalma, vadkörte, v a g y a h o g y ők hívták „ v a d ó k a " ) és g o m b á t gyűjtöttek. V a g y ki hinné, h o g y a törté n e l m ü n k f o l y a m á n az ínséges i d ő k b e n a tölgyfa makkját m e g ő r ö l t é k , s belőle kenyeret sütöttek, a b ü k k m a k k b ó l p e d i g olajat „ütöttek". A vadhúst is szeret ték, de miután a vadászat e g y r e i n k á b b az uraság j o g a lett, ezért a szegény n é p ú g y segített m a g á n a h o g y tudott. K i hurokkal, ki csapdával — ki v a d f o g ó v e r e m m e l próbálta elejteni a vadat. Ezt szemlélteti az Erdei M ú z e u m b a n a v a d f o g ó v e r e m , m e l y b e n fából kifűrészelt vaddisznó-alakot helyeztünk el. A gyantatermelés szimbolizálására e g y erdeifenyő törzset helyeztünk el a m ú z e u m b a n . A szükséges felszereléseket az Erdőkémia Vállalat bocsátotta rendelkezésünkre. M i n t tudjuk, a gyantászással nyert nyers gyanta igen fontos ipari nyersanyag. Felhasználási területe: lakk-, festék-, papír-, hajógyártás, m ű g y a n t á k , g y ó g y s z e r g y á r t á s stb. A cserkéregtermelést c s i k ó k b a rakott csöves t ö l g y k é r e g g e l szemléltetjük. E régi — szinte feledésbe m e n t — termelési m ó d , ha kisebb m é r t é k b e n is, de v á r hatóan ismét divatba j ö n , mert az igazán j ó m i n ő s é g ű b ő r ö k előállításához ma is elkerülhetetlenül szükséges e természetes cserzőanyag. A p o r c o g f ű r é s z a rönkfűrészelés régi m ó d j á t szemlélteti. Fűrészelés előtt a bakra helyezett r ö n k a n y a g o t , , p o r c o g " - r a —• szeletekre —• osztva a b ü t ü n m e g jelölték, s innen a p o r c o g f ű r é s z elnevezés. A z olcsó vízi energia felhasználásával m ű k ö d ő vízikerék meghajtású m a l o m fűrésszel a m a i korszerű keretfűrészek (gatterek) ősét kívántuk bemutatni. K é szítésekor felhasználtuk e g y öreg, k ö z e l 100 éves fűrész alkatrészeit. A h a g y o m á n y o s erdei m u n k á k bemutatása ezzel le is zárulna, ha n e m árul k o d n á n a k a n e v e k : Szalajka v ö l g y , v a g y k o r á b b a n Vasvári v ö l g y , H á m o r v ö l g y , v a g y Hutarét stb. A jelenlegi Szálajkavölgy és k ö r n y é k e ugyanis a X V I I I — X I X . században „ i p a r i " v ö l g y v o l t , ahol virágzott a manufaktúra. A hamuzsír főzéstől az üveggyártásig és a máriabányai vasbányától a massákig és h á m o r o kig m i n d e n megtalálható volt. A z erdő ugyanis együtt adta az ásványokat a
fával, főleg az ipar számára f o n t o s faszénnel. N e m véletlen, h o g y a b á n y a - , k o h ó - és e r d ő m é r n ö k - k é p z é s e g y helyen, S e l m e c b á n y á n alakult ki. A z 1760-as é v e k b e n történt h a z á n k b a n az első k e z d e m é n y e z é s az iparfejlesz tés érdekében. A B ü k k - h e g y s é g b e n 1770—1800 k ö z ö t t n é g y v a s g y á r létesült: D i ó s g y ő r , Dédes, Szendrő és Szilvás. ( A m a i Szilvásvánad k ö z s é g n é v Szilvásból lett 1906-ban, az akkori b e l ü g y m i n i s z t e r 39840/1. E./1906. számú rendelete alap ján.) 1790 táján dr. Keglevich Ádám és Zsigmond a Szalajka v ö l g y b e n v a s h á mort építtetett. V a s b á n y a e k k o r m é g n e m lévén, a G ö m ö r m e g y e i B e t l é r b ő l szállították a szekerek a nyersvasat (ruda, v a g y lúdvasat) a szilvási h á m o r b a finomítás és feldolgozás céljából. A l a p a n y a g nélkül a v a s h á m o r ráfizetéses volt, s ezért Koncz János bélapátfalvai születésű j o b b á g y a helyi vaskészletre alapozva, K e g l e v i c h m e g b í z á s á b ó l felállítja a szilvási vasolvasztó massát 1802-ben. E b b e n az i d ő b e n a leírások szerint a szilvási v a s h á m o r é v e n k é n t n é g y e z e r q k o v á c s o l t vasat és n y o l c e z e r q öntvényt termelt. A h á m o r b a n elsősorban vasszerszámok készültek, m e l y e k e t az A l f ö l d ö n értékesítettek.
• \
•fet "•
:: :
.
. • •.• • •
:
Hamuzsírfőző
üst az 1700-as
évekből
.Tilalmas
a halászat
ebatta!
1834."
A szilvási v a s h á m o r b a n gyártott e g y i k feiratos tábla m a is m e g l e v ő e m l é künk. S z ö v e g e : „ T i l o l m a s a halászat ebatta!" 11. M A J . 1834. C N K . K é s z í t ő j e Czakó Nagy Károly v o l t . A pisztrángot m á r az 1700-as é v e k v é g é n telepítette a Szalajka v ö l g y b e a grófi b i r t o k o s és ezzel a felírással hozta a s z e g é n y n é p tudomására, h o g y azt n e m n e k i k szánta. A szilvási v a s h á m o r t az Ózdi K o h á s z a t támogatásával re konstruáltuk. A Szalajka v ö l g y melletti Tótfalu v ö l g y b e n v o l t a k a házi ü v e g h u t á k . E m l é küket őrzik a m é g m a is m e g l e v ő , k ö z k e d v e l t pálinkás „ p o r c i ó s " ü v e g e k . A z ü v e g g y á r t á s két jelentős n y e r s a n y a g a a k v a r c és a hamuzsír. A h a m u zsírt — m á s n é v e n szalajkát — f a h a m u b ó l főzik. A szalajka e g y e n l ő hamuzsír ral, tehát a latin Sal alcale m a g y a r o s í t o t t változata ( k á l i u m k a r b o n á t K2CO3). A X V I I . és X V I I I . században a nyugati o r s z á g o k b a n b e k ö v e t k e z e t t hatalmas ipari fejlődés i g e n keresetté tette, m i n t f o n t o s ipari n y e r s a n y a g o t . Ez n á l u n k a X V I I I . században sajnos az e r d ő k kíméletlen pusztításához vezetett. Fényes Elek statisztikája megállapítja, h o g y é v e n t e 40 00 q h a m u z s í r t szállítottak k ü l földre M a g y a r o r s z á g r ó l az 1820—30-as é v e k b e n . 100 é v alatt (1750—1850) k b . n é g y m i l l i ó h o l d erdőterületet égettek fel a h a m u t e r m e l é s é r d e k é b e n . 1 k g hamuzsír k b . 1000 k g f á b ó l nyerhető. K e s e r ű v í g a s z számunkra, h o g y a m a g y a r országi hamuzsírt a X V I I I . század m á s o d i k f e l é b e n m i n d e n m á s fajtánál t ö b b r e
becsülték. Általános v o l t az a v é l e m é n y , h o g y az angol ü v e g e k azért szebbek, m i n t m á s o r s z á g o k termékei, m e r t a legtisztább nyersanyaggal, a m a g y a r o r szági hamuzsírral készültek. Erdei M ú z e u m u n k a hamuzsír-hutától k e z d v e , a fahamu k i l ú g o z ó kettős falú kádig és az 1700-as é v e k b ő l származó h a m u l ú g lepárló vasüstig m i n d e n t b e mutat. Ehhez csatlakozik a házi üveghuta, m e l y e t a Parádsasvári Ü v e g g y á r s z a k v é l e m é n y e alapján építettünk m e g és kaptuk m e g a hozzátartozó szerszá m o k a t a f ú v ó c s ö v e k t ő l a f o r m á z ó k i g . A z ü v e g h u t á n k h á r o m k e m e n c é b ő l áll és hátsó, alagút rendszerű tüzelési eljárással üzemeltethető. Első az előkészítő k e m e n c e , k ö z é p s ő az égető és a h a r m a d i k a hűtő, temperáló k e m e n c e . A hazai a n y a g h o z csatlakozik az előtte l e v ő réten az első nemzetközi erdészeti szabadtéri m ú z e u m . E d d i g 13 ország erdészeti szakemberei tettek ígéretet, h o g y a saját országukra jellemző fő fafajból k ü l d e n e k e g y k o r o n g o t (bütü metsze tet) és a h a g y o m á n y o s erdőgazdálkodásukat jellemző termelési eszközökből, v a g y g y á r t m á n y o k b ó l kiállítható anyagot. Ez segíteni kívánja azt, h o g y hazánk szakemberei j o b b a n m e g i s m e r j é k a m á s n e m z e t e k h a g y o m á n y o s erdőgazdasági m u n k á j á n a k sajátosságait. A fentiekben vázlatosan bemutatott szabadtéri Erdei M ú z e u m u n k a t 1973 ta vaszán szeretnénk ünnepélyesen megnyitni. Ez alkalomból k b . 50 oldalas, f é n y k é p e k k e l illusztrált ismeretterjesztő füzet megírásával is szeretnők elősegíteni j o b b megismerését.
631.116.1:634.0.945.35
ÁLLAMI GAZDASÁGOK ERDŐGAZDÁLKODÁSI BEMUTATÓJA TOLNA MEGYÉBEN
Palotás Ferenc
A z állami gazdaságok 10. fásítási és erdőgazdálkodási bemutatójának házi gazdái a T o l n a m e g y e i állami gazdaságok voltak. A z ország állami gazdaságai ban d o l g o z ó erdészeti-vadászati t e v é k e n y s é g e t irányító szakemberek, meghívott v e n d é g e k , m é r n ö k ö k , erdészek, v a d á s z o k 1972 júniusában az alsótengelici, gerjeni, hőgyészi, paksi és tamási állami gazdaságok területén ismerkedtek m e g a Tolna m e g y é b e n f o l y ó m u n k a e r e d m é n y e i v e l , módszereivel, problémáival. A m e g n y i t ó , vitaindító előadások helye, a Tamási Állami Gazdaság országos é s m e g y e i viszonylatban is j ó h a g y o m á n y o k őrzője. 1959-ben itt hirdette m e g dr. Madas András az állami gazdaságok fásítási távlati célkitűzéseit és 1961-ben itt v o l t az állami gazdaságok első fásítási bemutatója. A mostani, sorrendben a 10. b e m u t a t ó í g y s z á m o t a d ó j e l l e g ű is v o l t arról, h o g y m e n n y i b e n teljesítették azt a p r o g r a m o t , m e l y innen indult el. K o r á b b a n a fásítási tervek m e g v a l ó s í tása v o l t a l e g f o n t o s a b b kérdés, m a m á r a beállt fásítások ápolása, a n e v e l ő v á g á s o k végrehajtása, gépi megoldása, a faanyag t o v á b b i feldolgozása és érté kesítése, de n e m utolsósorban közgazdasági kérdések voltak a b e m u t a t ó témája. A Tolna—Baranya m e g y e i állami gazdaságok 10 é v e s fásítási munkájának jellemzésére n é h á n y adat: 1960-ban a szántóterületüknek 4,6%-át kitevő, ö s z -
