ÉRD MJV, VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP PROGRAM SZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS Egyeztetési anyaga (önkormányzati véleményezésre)
(Székesfehérvár-Budapest vasútvonal – Ágnes utca – Angyalka utca – Ágota utca – Budai út – Paula utca – Elvira utca – Eszter utca – Éva utca – Emma utca – Erzsébet utca – Edit utca – Alsó utca – Katalin utca – Ilona utca – Karolina utca – Irén utca – Ercsi út – 7-es főút elkerülő szakasz – Pusztaszabolcs-Budapest vasútvonal – Technikus utca – Terv utca – Tollnok utca – Képviselő utca – Technikus utca – Intéző utca – Velencei út – Elnök utca – Hivatalnok utca – Esküdt utca által határolt terület)
Rekil Design Bt. – Város-Teampannon Kft. Pro Urbe Kft. – Környezetterv Kft. – KÉSZ Kft. 2008. december
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó: Megbízó képviselői:
Érd MJV Önkormányzat T. Mészáros András polgármester Mártonffy Gábor főépítésze
Generál tervező:
Rekil Design Bt. 1095. Budapest Gát utca 17.
Vezető településrendező tervező: Koszorú Lajos TT1 01-1346/06 ……………………….. Városrendezés, építészet értékvédelem: Koszorú Lajos Tóth Helga Germán Tibor Kucsora Zita Szőke Tamás Szántó Katalin Dienes János Pápay Péter
Város-Teampannon Kft. Város-Teampannon Kft. Város-Teampannon Kft. Város-Teampannon Kft. KÖTÁG Bt. KÖTÁG Bt. Rekil Design Bt. Symbister
Zöldfelületek, tájrendezés, környezetvédelem: Lázár Tibor
Környezetterv Kft.
TT1 01-5041/02
Czotter Dániel
Környezetterv Kft.
Szilágyi Tibor Imecs Anikó
Pro Urbe Kft. Pro Urbe Kft.
Hanczár Emőke
KÉSZ Kft.
Víziközművek:
Bíró Attila
KÉSZ Kft.
Régészet:
Vágner Zsolt József Archeo-Art Bt.
Közlekedés: Energiaközművek:
01-2418
01-2456
4859/2002
Munkatársak:
Sziráki Lili Tornai Mátyás Koszorú Bálint
Város-Teampannon Kft. Város és Gazdaság Kft. Város-Teampannon Kft.
Konzulensek:
Rumi Imre Nagy Márta Raab József
Modulus-R Bt. szakértő szakértő
A digitális térképek az autocad 2006 és autodesk map 3D 2008 szoftver alkalmazásával készültek. REKIL DESIGN BT. - VÁROS-TEAMPANNON KFT. 2008.
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
TARTALOMJEGYZÉK 1.Városrendezési koncepció és programjavaslat 1.1 A város és központ fejlesztési környezete
1
1.2 Helyzetértékelésnek a programalakítás szempontjából fontos megállapításai
1
1.3 A városközpont programjának megalapozása
2
1.4 A belváros fejlesztési és szabályozási programja
4
1.5 Településszerkezeti tervi módosítása
6
1.6 Szabályozási terv módosítása
7
2. Környezetalakítási javaslat
11
3. Közlekedésfejlesztési program
18
Rajzi munkarészek: Érd Város Központi térsége és szerkezetalakító főbb tengelyei Problématérkép Hatályos településszerkezeti terv kivonata Településszerkezeti terv módosítási javaslat Szabályozási terv Városközpont Szabályozási terv Mihálytelep Szabályozási terv jelmagyarázata Városközponti fejlesztési területek és a funkciók aránya Környezetalakítási javaslat-beépítési javaslat Városközponti beépítés magassági javaslata Velencei úti javasolt metszet Helyi területi védelem határának módosítása Térségi közlekedési kapcsolatok Érd közúthálózati szerkezete Közlekedési program Minta keresztszelvények
A digitális térképek az autocad 2006 és autodesk map 3D 2008 szoftver alkalmazásával készültek. REKIL DESIGN BT. - VÁROS-TEAMPANNON KFT. 2008.
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
KONCEPCIÓ ÉS PROGRAMTERV 1. VÁROSRENDEZÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAMJAVASLAT 1.1 A város és központ fejlesztési környezete Érd azon kevés magyar középvárosok közé tartozik, ahol a kedvező térségi fekvésből következően a jelenlegi középtávú időszakban is további dinamikus fejlődéssel, gazdaságában további tőkebeáramlással lehet számolni. Ennek részletesebb kifejtése nélkül az alábbi fő fejlesztést generáló elemeket nevesíti a helyzetfeltárás: • A főváros szomszédságában fekszik; • A központi régió dinamikusan fejlődő déli zónájának kaputérsége; • Budapesti agglomeráció délnyugati szervező központja; • Kiváló közúti kapcsolatrendszer; • Kiváló vasúti kapcsolatrendszer; • Kistérségi központ kb. 100.000 fős vonzáskörzettel; Ezen külső tényezők mellett a fejlődési pálya szempontjából fontos belső adottságok: • Növekvő hatvanezer fő feletti lélekszám; • Hatékonyságra törekvő várospolitika; • Elkerülő utak megléte; • M6-os út fejlődést generáló hatását fogadni képes területkínálat; • Korszerű intermodális csomópont. Érd a budapesti agglomerációs övezet legnagyobb lélekszámú városa. Közel százezer fős kistérség középfokú központja. Közvetlen vonzáskörzetéhez tartozik Diósd, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor és Százhalombatta, sőt bizonyos mértékig a Fejér megyei Martonvásár, Ercsi és Ráckeresztúr is. Százhalombattával oda-vissza ható kapcsolata alakult ki, ami kiterjed intézményellátásra, oktatásra, sportrendezvényekre, munka erőpiaci kapcsolatokra is. Térségi funkcionális kapcsolatok fűzik Budapest XI. és XXII. kerületéhez is. 1.2 A helyzetértékelésnek a programalakítás szempontjából fontos megállapításai A városközpont a sajátos településfejlődés következtében a korábbi székesfehérvári országút mellett alakult ki. Az érdi városközpont perspektívája szempontjából a legnagyobb lépést a városközponton átvezető 70-es út kiváltása jelentette egy dél felőli, a 6-os és a 70-es utak irányába elkerülő útszakasz megépítésével. Az ily módon – az átmenő forgalomtól – tehermentesített Budai út reális esélyt teremtett Érdnek a városközpont - belváros építési munkálatainak a felgyorsítására, a krónikus központ- és intézményhiány felszámolására. Az utóbbi időszakban megvalósult infrastrukturális fejlesztéseknek – intermodális központ építése az új autóbusz végállomással, a vasúti megállók korszerűsítése, Diósdi úti belvárosi közúti aluljáró megépítése –köszönhetően Érd belvárosa jelentősen közelebb került a megyei jogú város központjával szemben támasztható igényekhez. A jól kiépített infrastruktúra ugyanis kelendővé teszi itt a területeket, aminek az ingatlanok értékében is meg kell nyilvánulnia. A Belvárosnak a település súlyának megfelelő mielőbbi kiépítése immár elengedhetetlen, történelmi esély, melynek elhalasztása beláthatatlan következményekkel – elköltözés, szlömösödés – járna Érd város egésze számára.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
1
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
Azt, hogy a városfejlesztést utolérte és az érdemi városiasodást pedig megelőzte a műszaki infrastruktúra fejlesztése, jól példázza, hogy az M6-os gyorsforgalmi út építése is elérte Érdet, ezzel a város déli határában kínálva új perspektívát a területfejlesztésre, új városi munkahelyek teremtésére. Ez a stratégiai fejlesztési forrás azonban – csalóka módon és túlzott intenzitásban - már sok agglomerációs település életét tette tönkre. Érden mértéktartásra ösztönöz az a tény is, hogy a városnak a központban kell befejeznie a városközpont megépítését. Ritka adottság ugyanakkor, hogy az infrastruktúra fejlesztés – hála a közelmúlt előrelátó megyei fejlesztéspolitikájának - Érden már nem akadály. Az, hogy lesz-e igazi Belvárosa a városnak, most már csak az érdieken múlik. Az igazi városiasodás pedig önmagában is munkahelyteremtő tényező, ezért a területek igénybevételénél, illetve az erőforrások felhasználásánál prioritást kell élveznie a központ térségének. 1.3 A városközpont programjának megalapozása Érd kialakult településkonglomerátuma, tervezett településszerkezete ismert okokból a spekulációs szempontoknak alárendelten, sőt mindenkit megtévesztve, nem megfelelően tervezett, amelyben a Duna-menti Ófalunak alig lehet köze az M-7 autópályára települt Parkvároshoz, máig nem válhatott klasszikus értelemben vett egységes várostestté. Külön története van a vasút mellé települt Érdligetnek is, és Érd városközpontjának. A város különböző fejlődési ciklusok során eltérő intenzitással folyamatosan, de alapvetően koncepciótlanul fejlődött. A vizsgálatban dokumentált Érd város központi térsége és szerkezetalakító tengelyei című tervlapon jól látható a legutóbbi évek közlekedési fejlesztései hatására kialakuló összefüggő átmenő közúti távolsági forgalomtól mentes térség. Ennek a vasutakkal átszelt-határolt városrésznek lenne egyik fő feladata, hogy jelentős számú intézménynek helyet adó – intézményprogrammal feldúsított városközpontként és igazi „belvárosként” – funkcionálisan és városépítészetileg összefogja a szétterült, széteső 63 000 lakosú kertvárost. A másik feladata, hogy ezen a területen belül egy felelős várospolitika következetes érvényesítésével hosszú és nagytávlatra is biztosítsa azokat a szükséges területeket, melyek nélkül nem valósítható meg Érd minőségi urbanizálódása. Érd Önkormányzata jelenleg körvonalazza hosszú távú jövőképét, amelynek kiemelt eleme a több ütemen keresztül megvalósuló érdi Belváros kialakítása. Érd speciális fejlődése példáján bizonyítható a tény, hogy a „falu”-tól a nagyvárosig korántsem vezet egyenes út. A városiasodásnak alapvető fázisai maradtak ki, és nem csak a településszerkezet alakulása terén. Az eddigi vizsgálatok, szakkonzultációk és tervelőzmények alapján látható, hogy Érd közösségi létesítményei, intézményi és ellátóhálózata messze elmaradt a ma elvárt érdi igényektől mennyiségében és minőségében is. Az időközben térségközponttá váló megyei jogú városnak tehát tervszerű beavatkozásokkal kell megszüntetnie az ellátási és intézményi hiányokat és meg kell valósítania a településszerkezet és az építészeti környezet új alapokra helyezett formálását is. Érd esetében az eddigi várossá fejlődés folyamata rendkívül költségesen kiépíthető és üzemeltethető várost eredményezett. A várost szerkezetileg kialakultnak kell tekinteni, hiszen az évtized vagy a középtávú ciklus végére megvalósulnak a magisztrális meghatározó közlekedési rendszerek. Számolni kell a szervezetlen-összevissza kertvárosias kiépülés eredményeként meglévő foghíjak beépülésével, ami föltétlenül kedvező szinte minden tekintetben, de még ekkor is nagyon elmaradnak a területek a gazdaságos működtetés küszöbértékeitől. Az extenzív várostest nem sok tartalék fejlesztési lakóterülettel rendelkezik
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
2
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
és központi területe is igen kicsi. Ebből következően a központ kiterjedését és az azon belüli intenzitások lehatárolását a hosszabb távú szempontok kiemelt kezelése mellett kell meghatározni. A helyzetfeltárás és elemzés során megállapítottuk, hogy kertváros ide, kertváros oda, Érden nincs olyan közpark, ami hatvanezer helyi lakos rekreációs igényeit kielégíthetné. Egy kellően méretezett, és legalább 10 hektáros, 10-15 év alatt megvalósítható sportolási célú és szabadidős funkciót is betöltő Városligetre szükség van. Ennek megvalósítására a Belvárostól északra nincs hely, de megvalósítható a jelenleg kijelölt sportterületen és környékén különleges területnek megtartva. A további jelentős területigénnyel járó intézmények elhelyezése indokolt a városközpontban és Mihálytelepen: (kereskedelmi-szolgáltató területen megengedett ilyen jellegű intézmények elhelyezése is) • • • • • • • • • • •
Rendőrség; Mentőállomás – katasztrófavédelem-tűzoltóság; Főiskola vagy kihelyezett egyetemi kar, amihez Érd esetében kollégium is szükséges; A kistérség és a város lélekszáma alapján a kórházi ellátás és az ezzel összefüggő önkormányzati/állami/magán fejlesztések terén a távlatos összehangolás nélkül nagyon zavaros jövőképre számíthat a város, ennek szintén komoly területigénye van; Kutatóhely – térségi tudásközpont erősítheti a város vonzerejét; A logisztikához kapcsolódó fehérgalléros munkahelyek – irodanegyed létesítése a szűk majdani Belvároson kívül is indokolt; Ifjúsági szórakoztató központ; Kisebb konferenciaközpont szállodával; Előadóterem((színház)); Az elkövetkező évtizedben a szabadidő növekszik és az életmód is várhatóan kedvező irányokba fordul, ami a sport és rekreációs iparágak fellendülését hozza magával, ennek létesítményei jelentős területigénnyel lépnek föl. Ahhoz, hogy egy ilyen városközpont funkciójú térség kellőképpen vonzó legyen az élhetőség és a működőképesség életszerűsége érdekében feltétlenül szükség van intenzív városias lakózónák kialakítására is. Ezek jellegének és ingatlanpiaci szegmenseinek meghatározása részben a további tervezés részben pedig a városi – ingatlanfejlesztési politika kérdése.
Az önkormányzat eldöntötte, hogy a ma hatályos településszerkezeti terv fő keretein belül kell kidolgozni a szabályozási tervet. Ugyanakkor támogatja, hogy a város szerkezetében kijelölésre kerüljön Érd központi térsége - az úgy nevezett sziget, melyet a pusztaszabolcsi vasútvonal, a 7. sz. főút és az elkerülő út határolnak. A közlekedési folyosók által határolt terület szigetszerű, és a környező homogén városi szövettől is eltér vegyesebb szövetével, összetett funkcióival. Ezen a súlyponti fekvésű területen belül a távolsági utak átmenő forgalmát folyamatosan tovább kell csillapítani a városfejlesztési koncepciónak megfelelően. Ennek szerteágazó szabályozási eszközeit jelentős részben a készülő szabályozási tervben kell megadni. E központi térségben a városfejlesztés célja, hogy mind a hosszabb távú, mind a közeli fejlesztésekkel elsődlegesen a megyei jogú városi és a kistérségi központi szerepkörnek megfelelő intézmények elhelyezését, területigényét kell biztosítsa. Emellett kiemelt cél a helyi lakosok ellátását, és rekreációs igényeit szolgáló vegyes funkciójú településközponti területeken kialakítható létesítmények városias karakterű környezetben való elhelyezése is.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
3
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
1.4 A belváros fejlesztési és szabályozási programja Részlet a városfejlesztési koncepció városközpontra vonatkozó javaslatából: „A városközpont – országútból főutca, majd valódi központ. Érd városközpontjának helye a település történeti fejlődésének sajátosságai miatt rögzült a Diósdi út és Budai út keresztezésének környezetében. Helyét főként a fővárossal való vasúti kapcsolat korábbi meghatározó pontjai, az Érd alsó és Érd felső megállók, illetve a két szintbeli átjáró jelölte ki, amik mellé a hetvenes években az autóbusz pályaudvar is megépült. A másik meghatározó történeti körülmény az, hogy a megállók kiépítése idején a település északi határa még a két fontos távolsági út (70-es és 6-os) vonalánál volt, majd fokozatosan ezen „országutak” mentén, az ott megtelepült intézmények hatására kezdett a város „főutcájává” válni. A történeti városokban az ilyen átalakulások már a 19. század végén lezajlottak, Érd napjainkban menedzseli ezt a folyamatot. Az európai, de a magyar történeti városok többségében már egy következő folyamat is lezajlott, vagy éppen most zajlik: a központon korábban áthaladó távolsági utakról a forgalom kizárása, de legalább jelentős csillapítása. Ezt a következő lépést – mint látni fogjuk – központja igazán élhetővé válása érdekében majd Érdnek is meg kell tennie. A legutolsó években Érd központjában igen jelentős olyan fejlesztések történtek, amelyek folytatásával, a még szükséges további beavatkozások összhangjának „finom menedzselésével” a városközpont valóban méltóvá válhat egy megyei jogú városhoz. A főutca a kétoldali vegyes lakó és intézményi építkezések eredményeként határozottan „városiasabbá” vált, a házak többségének építészeti minősége is jó, vagy legalább elfogadható. A fő előrelépést azonban három, egymástól részben független, de a rendezési tervi eszközökkel és a helyi koordinációval megvalósult „projekt” jelentette: a Stop Shop bevásárló központ, amelyhez a P+R parkoló és az autóbusz pályaudvar kapcsolódott, a két vasútállomás korszerűsítése, illetve a Diósdi út két vasútvonal alatti most folyó átvezetése. Közlekedésfejlesztési értelemben megépült az ország egyik legelső intermodális, azaz közlekedési eszközváltásra szolgáló csomópontja, aminek Érden az a különös jelentősége, hogy a környezetileg kedvezőbb kötöttpályás vasúti közcélú közlekedést részesíti előnyben. Az ambiciózus nagy projekt azonban még messze nem tekinthető befejezettnek. Két fő cél irányában szükségesek további fejlesztések: az intermodális csomópont működőképességének alapvető javítása és a csomóponthoz kapcsolódó téri rendszereknek a központ kialakítandó köztereihez történő integrálása A két feladat szorosan összefügg egymással. Azt kell megoldani, hogy az egyébként logikusan „egymás mellé került” létesítmények együttes használatának lehetőségei a jelenlegihez képest jelentősen javuljanak, illetve a közterek olyan kapcsolatai jöjjenek létre, amelyek a központ e területét a használók számára valóban vonzóvá teszik. A településfejlesztési koncepció javaslata az, hogy a város pályázzon a regionális operatív program városrehabilitációra vonatkozó intézkedései keretében központja fejlesztésére. Ennek érdekében elkészült egy olyan dokumentumsorozat, ami költségekkel és ütemezetten tartalmazza a legfontosabb feladatokat, s aminek része egy olyan beépítésikörnyezetalakítási terv is, ami egyértelműen bemutatja a központfejlesztés legfontosabb térbeli és funkcionális feladatait. Ez a „Belváros programja”. Hármas, jellegében gyalogos térrendszer létrehozása ajánlott a Művelődési Központ mögötti szabad térség, a volt autóbusz pályaudvar mögötti területek és a létrejött új gyalogos tér szerves összekapcsolásával.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
4
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
E megoldás egyszerre szolgáljon a városközpontot használók számára „belakható közterekkel”, és segítse elő az intermodális központ jelenleginél kedvezőbb működését. E javaslatok a város eddigi központfejlesztési elképzeléseiben a „súlypontok” kisebb módosítását, „eltolását” igénylik: Nem elegendő csak a Budai út városias karakterének további fokozására törekedni, ki kell használni a központ területi kiterjesztéséhez a legújabb fejlesztések által nyújtott lehetőségeket is. Ez utóbbiakat mutatja be a szűken vett Belvárosra vonatkozó területfelhasználási jövőkép.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
5
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
1.5 Településszerkezeti terv módosítása A jelenleg hatályos Szerkezeti Terv a következőképpen változik az alábbi területfelhasználási egységekben: Városközpont területén Nagyvárosias lakóterület A területfelhasználási egység területe nem változik. Településközpont vegyes területek A szerkezeti tervben meghatározott területek besorolása megmarad és az Intéző, Jegyző Könyvelő utcában, a Hivatalnok utcában, az Ilona utcában és az Ella utcában a kertvárosias lakóterület átsorolásával bővül a területfelhasználási egység. Központi vegyes terület Javasolt az eddig nem használt Központi vegyes terület kijelölése (a településszerkezeti terv nem, de a hatályos Hész-ben az egyik településközpont vegyes övezet központi vegyesnek van elnevezve) a központi fekvésű, jelentős átépüléssel érintett tömbökben, ahol elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági funkciók elhelyezése lehetséges. Ezen a területfelhasználási egységen belül lakóépület kivételesen helyezhető el. A központi vegyes területen elhelyezhető továbbá közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, szolgálati lakások. A szabályozás során az egyes övezetekben lakások elhelyezéséhez meg kell határozni, hogy bizonyos szintszám felett csak lakások létesíthetők, illetve a szintterület azon meghatározott arányát, melyet csak lakás létesítésére lehet felhasználni. Ez a területfelhasználási egység kijelölése a városközpontban azért is indokolt, mert a max. szintterületsűrűségi érték így 2,4-ről 3,5-re emelhető. Ez a változtatás a szabályozási terv övezeti paramétereinek megválasztásánál jelent nagy előnyt, és így válik lehetővé a városképileg is indokolt területeken magasházas beépítés megvalósítása. Zöldterület A belvárosi autómentes zöld közterület kialakítása céljából zöldterület kijelölése indokolt az Alsó és Felső utcák északi szakaszán és a múzeumtól délre (Pelikán sétány), ahol a múzeum fejlesztéssel összefüggően egy tér és parkrendszer alakítandó ki. A zöldfelület bővítés koncepció része a Ritmus áruház területén fásított köztér kialakítása és a Béke téri lakótelep meglévő játszóterének és összefüggő parkolóval nem felszabdalt zöldfelületének védelme és zöldterület besorolása, összesen közel 1,5 hektáros területen. További zöldterület kijelölése indokolt a Budai út mentén a benzinkút mellett, mely terület mostani funkciója, kialakítása is az. Mihálytelep területén A sporttelep környékének különleges területi besorolása megtartandó. A jelenlegi szerkezeti terv, mely nem határozza meg a különleges területek funkcióját, kiegészül a területek funkciócsoportjainak meghatározásával. A sporttelep besorolás kiegészül a különleges rekreációs és rendezvény területi kijelölésével. Ezen a területen a jelenlegi sportterületeknél intenzívebb beépítés lehetőségét biztosítva javasoljuk új különleges-szabadidő központ területfelhasználási egység létrehozását. E területen sport, szabadidő, szálloda, wellness funkciók és kiszolgáló funkcióegyütteseik mellett a városi rendezvényeket befogadó
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
6
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
épületkomplexum, szálloda-panzió-vendéglátás-bemutató-kiállítóvalamint szórakoztató központok építményei helyezhetők el.
PROGRAM
és
koncertterem,
A Technikus utca és a Tollnok utca közötti különleges terület kisvárosias lakóterületbe átsorolása javasolt, ahol olyan övezeti előírásokat kell kidolgozni, hogy legalább 60-100 lakás/hektáros sűrűség létre tudjon jönni. Ezzel együtt a Tollnok utca meghosszabbítása javasolt az Ercsi úti csomópontig. A hatályos tervben különleges (temető) tartalék területnek kijelölt 17 hektáros vasúti és vasút melletti terület átsorolása indokolt, mivel a temetőbővítés a meglévő temető mellett valósul meg. A területfelhasználást a környező meglévő és tervezett funkciók egységesítése miatt kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területbe kell besorolni, továbbá a közlekedési csomópont és a vasút közeli fekvése miatt rendkívül alkalmas a város logisztikai, raktározási funkcióinak elhelyezésére. Az elektromos alállomás távlati kitelepítése utáni területhasznosítási cél meghatározásaként javasolt a jelenleg ipari gazdasági területnek átsorolása kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területté. A Terv utcától Ny-ra fekvő tömbben a most beépítetlen telkek Gip (ipari-gazdasági) besorolását a Terv utca menti telkek esetében a közeli lakóterületek kímélése érdekében indokolt kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területfelhasználásba sorolni, így megelőzni a várható környezeti konfliktusokat. A transzformátor állomástól délre található területeken a szerkezeti terven ábrázolt vezetékek védőtávolsága ill. a vezetékek okozta korlátozás 6,6 hektárt területet érint. Ezért az eddigi városfejlesztési gyakorlat megerősítéseként a szerkezeti terv számol azzal, hogy az elkerülő út és az M6 közös szakaszán kialakult közlekedési folyosó mellé már lassan kialakuló közmű és távvezeték folyosó is kijelölendő. 1.6 A Szabályozási terv módosítása Városközpont A központi-intézményi célterület kis kiterjedésére tekintettel, és a városias lakássűrűség eléréséhez a hatályos tervhez képest a településközpont rehabilitációval érintett fejlesztés területein a beépítés intenzitását javasoljuk növelni magasabb térfalak kialakításával és az építészeti sokszínűség elérésével. A városias beépítésű központi területet a terv kelet-nyugati irányban az Intéző utcától a Budafoki útig, észak-déli irányban pedig a pusztaszabolcsi vasúttól Mihálytelepig javasolja kiterjeszteni. A városias, nagyobb lakássűrűségű beépítés lehetőségét a jelen tervezési határtól, a lakóteleptől délre is célszerű biztosítani a továbbtervezéskor. A differenciálás miatt négy új vegyes építési övezetet határoz meg a terv, melyek közül kettő a jelenlegi Vt-4 övezetnél intenzívebb-magasabb beépítést tesz lehetővé a fontos csomópontokban. A hatályos tervet felülvizsgálva a jelentős fejlesztéssel, átalakítással nem érintett tömbökben a vegyes övezeten belül a koncepció megváltoztatja az övezetet a kialakult állapotra való tekintettel. Ez érinti az Intéző utca és Ercsi út menti vegyes területeket. Az intenzitáshoz és funkcióhoz igazodóan a településközpont vegyes területen zártsorú ill. szabadonálló, központi vegyes területen csak zártsorú, Mihálytelepen a szabadonálló épületelhelyezést kell a szabályozás során előnyben részesíteni. Fontos az építménymagasság differenciált meghatározása. A jelenlegi Hész eddigi öt db Vt övezete mellé további új övezetek létrehozását teszi szükségessé. A Budai út menti F+5 szint épületek mellett javaslatunk szerint az F+6 szint városiasabb környezetet eredményezne és a REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
7
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
felértékelődött ingatlanok fejlesztéséhez is vonzóbb környezetet biztosít. A Budai úti övezetben ezért a 7,5 és18 m építménymagasság közötti ingadozás mérséklése és az építménymagasság növelése szükséges 14 és 20 m közötti értékek meghatározásával. Érd megyei jogú város Budapest Déli Kapujának legnagyobb városa, fontos közlekedési folyosók mellett fekszik, folyamatosan nő a lakosszáma, kevés a munkahely és az intézményhálózat is hiányos. Az érdi belváros nem történelmi városmag, a helyi értékvédelmi terület nem érinti, nincsen védendő településszerkezet, egységes városkép és értékes épületek. A kistérségi központnak ki kell használnia ezeket az előnyöket a környező városokkal szemben, és azt is, hogy Budapesten jelenleg nem lehet magasházakat építeni. E városfejlesztésnek kedvező tényezők mellett természetesen a Belváros építészeti súlyát növelni, egyedi jellegét erősíteni szükséges, mellyel vonzóvá kell tenni a várost a befektetők számára is. Ezért a centrum határait jelző, a városi sziluettet meghatározó és a tájékozódást is segítő szimbólumként megjelenő magasházak elhelyezését javasoljuk a fontos csomópontokban, mint a Kálvin tér és Szabadság tér. Jelen koncepció szerint az F+5 szintszám helyett F+14-16, F+20, F+25 szintszámnak megfelelő építménymagasság növelése indokolt a hangsúlyos terek mellett. Az új beépítésnek a kialakult kertvárosias lakóterülethez illeszkedése biztosítandó, melyet a fokozatos átmeneti építési paraméterek meghatározása is segítheti. Az átmenetet jelentő építménymagasságok az építési övezetek lehatárolása során valósíthatók meg. Az építménymagassággal szorosan összefügg a beépíthetőség és a szintterületi mutató. A szabályozás lényeges feladata a beépítettség és szintterületi mutató differenciált alkalmazása a központ egyes területei besűrítésének optimalizálása érdekében, hogy az átmenet meglegyen a sűrű városi és a kertvárosi (falusias jellegű) beépítés között. Fontos szempont volt a tervezésnél a beépítettség és az építménymagasság közötti összhang megteremtése a városképi szempontból megfelelő tömegarányok létrehozása miatt. Különösen érvényes ez a magasházas (tornyok) beépítésű tömbök esetében. A koncepció szerint célszerű meghatározni a magasház(torony) maximális alapterületét az egy szintre eső optimális nettó irodaterületnek megfelelő 600 m2-ben, az alapterület és a magasság legalább 1:3 arányát, az épület oldalhosszát, bizonyos homlokzatmagasság felett a szintterület nagyságát, hogy vonzó karcsú épületeket tervezzenek. A magasházas tömbökben a max. szintterületi mutatót nem lehet meghatározni. A magasabb épületek szabályozásánál lényeges, hogy a kritikus napszakban is teljesüljenek a benapozásra vonatkozó követelmények, ezért az épületek közötti távolság meghatározása is szükséges. A telken belüli parkolás megoldása miatt a terepszint alatti építési hely a telek egésze, melyet elég a szabályozási előírásokban rögzíteni és így a tervlapon csak a terepszint feletti építési helyet kell ábrázolni. A hiányzó hangsúlyos térfalak kialakítása szükséges az építési hely és építési vonal meghatározásával a fő közlekedési utak mentén. Ezzel egyidejűleg a szabályozási vonallal ki kell alakítani a hiányzó közterületeket és a meglévő közterületek bővítését. Szabályozási vonal szükséges az új csomópontok és a szélesebb gyalogos felületek területbiztosítása érdekében. Új közterület kialakítását a korábbi elképzelések alapján a Pelikán sétány vonalában, de nagyobb szélességgel javasoljuk, illetve a gépjárműforgalom levezetésére az Ercsi és Alsó utca között min. 16 m szélességgel indokolt. A meglévő közterületek közül elsősorban a Budai utat kell szélesíteni, a meglévő keskeny gyalogos sávok és a tervezett kerékpárút miatt. A Szabadság tér környezetében az intenzívebb beépítés indokolja az utak szélesítését, további terek kialakítását. Új intenzívebb kisvárosias beépítést javasolunk a Belváros keleti végén, az Emőke-Ella-Elvíra utcák határolta tömbben is, ahol több kisebb tömb és zegzugos közhasználat céljára kijelölt terület kialakítása a cél.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
8
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
A fejlesztéssel érintett tömbökben az építési helyeket és építési vonalakat úgy kell meghatározni, hogy a tömb átjárhatósága biztosítható legyen. Az egyes építési vonalakon több épülettömeget javasolunk kialakítani. Ahol indokolt volt, pl. múzeummal szemben, a Kálvin térnél és az Emőke utca mellett az építési helyek megszakadnak, hogy oda épületrész ne kerüljön. Az építési vonalak csak ott vannak meghatározva, ahol az épület határfalának illeszkedniük kell a vonalra. Az árkádos kialakítás lehetőségét az építési vonal nem zárja ki. A belvárosi beépíthető terület növelését a hatályos terv is tartalmazza a Szabadság téren, de a jelenlegi csomópont közepére tervezett intézmény tömb helyett a városképi megjelenés és a forgalombiztonság miatt (a múzeum feltárulása a Velencei útról; az Ercsi út északi továbbvezetése; a kapacitásnak megfelelő nagyságú körforgalom megvalósíthatósága) a tervezett tömb megszüntetése és a csonka tömb kibővítése a cél a közterület igénybevételével. Ezzel a megoldással 2580 m2-re, azaz a felére csökken a beépíthető terület. Fontos eleme a központ szabályozásának a belvárosi zöldfelületek növelése. Ennek egyik eleme fasorok kialakítása és új zöld közterek kialakítása. Ehhez kapcsolódóan az Alsó és Felső utcák északi szakasza, valamint a Pelikán sétány múzeum melletti része olyan városközponti zöldterület besorolást kap, amely a fásított köztér és a gyalogos tér közötti átmenetet jelenti min. 30% többszintes növényzeti fedettséggel és kötelező vízfelületekkel. Ide tartozik az a kívánalom, hogy az Alsó utcai kis patak megtartása és a térbe illesztése a szabályozási terv részét kell képezze. Ez az összefüggő zöld tér szerves kapcsolatban van a múzeum mögötti díszkerttel, annak folytatását jelenti. Az új sétány és park természetesen vizuális kapcsolatban van a templom körüli fásított köztérrel, egy egységet képeznek. Másik meghatározó eleme a koncepciónak a zártsorúan intenzíven, de megszakításokkal árkádosan vagy átjáróval beépített tömbök beépítetlen belső részének parkosítása és megnyitása gyalogos forgalom számára, melyek ugyancsak kapcsolatban kell legyenek a közterületi zöldfelületekkel. A zöldfelület koncepció részét képezi a Béke téri lakótelep meglévő játszóterének és összefüggő parkolóval nem felszabdalt zöldfelületének védelme és közpark-játszótér besorolása, közel 1,5 hektáros területen. A belvárosi miliő kialakításának fontos eleme a biztonságos és vonzó gyalogos közlekedés megteremtése és Érd esetében a jelenleginél nagyobb térnyerés is cél. A magasházak és intézmények mellett szélesebb, nagyvonalú közterületeket kell biztosítani a gyalogos forgalom számára. A gyalogos használat hangsúlyozása, a tömbök átjárhatósága és az intézmények kényelmes megközelíthetősége érdekében a Kálvin téri és Szabadság téri magasházak és új intézmények telke, tömbbelsői gyalogos közforgalom számára látogathatók kell legyenek, ezért azok közhasználat céljára kijelölt területnek vannak szabályozva (fontos gyalogos terek, közkertek kialakítása érdekében). Az átjárhatóságot és gyalogos felületek növelését az árkádos beépítéssel is támogatja a szabályozás. A Belvárosi intézmények, irodák, üzletek, lakások megközelíthetőségéhez szervesen hozzátartozik a gépjárműforgalom és kiszolgálás, árufeltöltés stb. A központi területen, melybe beletartozik a lakótelep is, jelenleg közel 1500 db autó tud parkolni, a parkolóházban pedig 550 db. Mivel a felszíni parkolást a terv vissza szeretné szorítani a gyalogos sétányok közelében, szükség van a közterületeken és a kapcsolódó fejlesztési területeken mélygarázs építésére. Ehhez nyújt segítséget a koncepció szerint is a terek alatti építési lehetőség. A terepszint alatti beépíthetőség az építési telkekre is vonatkozik, a tömbök 100%-ban beépíthetők szint alatt a mélygarázsok megvalósíthatósága miatt. Ebből következik az a javasolt szabályozási előírás is, miszerint a pinceszint, melyet parkoló céljára alakítanak ki, nem számít bele a bruttó szintterület számításba, és ezáltal a szintterületi mutató meghatározásába. Akár mínusz 3-4 szinten is lehet mélygarázst építeni. Igény merült fel a nagyvárosias lakóterületen, a meglévő Béke téri lakótelepen a parkolás megoldására REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
9
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
ugyancsak terepszint alatti mélygarázsban, melyre a terv javaslatot tesz. A lakótelep Kálvin tér felőli és az Emőke utca sarkán a hiányzó térfal pótlására a terv szerinti építési hely szolgál 300 m2-rel. A hatályos Hész 21. §-a szerint új épület esetén, a földszinten a fő-, vagy gyűjtő- út felé eső oldalon lakásfunkció nem létesíthető. Ezt jelen koncepcióban úgy egészítjük ki, hogy a városközpontban a központi vegyes övezetben és a Vt-5, Vt-6 településközpont vegyes övezetekben a közterület felé és közhasználat céljára kijelölt terület felé eső oldalon földszinten lakófunkció nem létesíthető. Így ezekben a fő gyalogos tengelyekben az épületek földszinti területeinek hasznosítása üzletként, különféle szolgáltatásként, intézményként történhet. A szabályozási koncepció a jelentős átalakítással érintett területen több régi és városképi szempontból értéktelen építményt, épületet bontásra javasol. A hatályos rendelet szerint helyi védett épületet is érint a közterület kiszabályozás, és így a bontás is. Vizsgálataink szerint ezek az épületek városképi és építészeti szempontból nem képviselnek kiemelkedő értéket, ezért javasoljuk törölni a rendelet 6. sz. mellékletében szereplő következő Alsó és Felső utcai épületeket: Alsó u. 10. sz. 22725 hrsz., 12. sz. 22731 hrsz., 16. sz. 22732 hrsz., Felső u. 8. sz. 22909 hrsz. A városközpont Budai út menti értékes fejlesztési területeinek egy része és a tervezett kisvárosias tömb helyi védett területbe tartozik, ezért a terv javasolja ezen tömbök kivételét: Budai-Emőke-Ella-Paula, Budai-Ágota, Ercsi-Ilona-Új utca, valamint az Intéző-TecsnikusKépviselő-Tollnok utca közötti tömböket érintően. Mivel a legtöbb bontás közterület szabályozás és új intézmény építése miatt válik szükségessé, a kisajátítás jogintézményének alkalmazása egyes fejlesztéssel érintett terület esetében elkerülhetetlen. Hangsúlyozzuk, hogy csak azon ingatlanok esetében válik szükségessé a kisajátítás, ahol közérdekből közterület és intézmény létrehozása a cél. Mihálytelep A hatályos övezetek alkalmazása mellett kisebb övezetmódosításokat javasolunk. A jelenleg Vtt3 jelű változtatási tilalommal érintett sporttelepen az öltözőknek és lelátóknak helyet biztosító övezeti paraméterek szükségesek. Emellett a különleges sportterület övezet több funkciójúvá bővítése e területen lehetővé teszi a sport, szabadidő, szálloda, wellness funkciók és kiszolgáló funkcióegyütteseik mellett a városi rendezvényeket befogadó épületkomplexum, szálloda-panzió-vendéglátás-bemutató-kiállítóés koncertterem valamint szórakoztató központok építményeinek elhelyezését is a hatályos előírások szerint. A Technikus-Tollnok és Intéző utca közötti tervezett kisvárosias lakóterületen a többszintes sorházas, csoportos társasház beépítés támogatandó. Ennek megfelelően egy új kisvárosias övezet került meghatározásra, mely lehetővé teszi a min. F+1+T és a max. F+3 szintszám elérését és így legalább 60-100 lakás/hektáros sűrűséget. A Vtt4 jelű változtatási tilalommal érintett elektromos alállomáson és környékén a szomszédos területekhez hasonló Gksz-1 övezet alkalmazása javasolt, ahol a legalább 2000 m2 nagyságú telkeken kisebb vállalkozások, telephelyek alakíthatók ki. De emellett elhelyezhető nagyobb területigényű intézmény, szálláshely, vendéglátó egység, kisebb bevásárlóáruház is. A gazdasági funkciójú területen a Délibáb utca-Tolmács utca elkerülő út között fekvő tömböt térbeli pozíciója révén indokolt kizárólagosan kereskedelem és üzemanyagtöltő létesítményei számára fenntartani. A jelenleg 17 hektáron kijelölt különleges temető tartalék terület gazdasági területbe való átsorolása (vasút és Tolmács utca között) lehetővé teszi a vasút és az autópálya közelségét kihasználva kimondottan a szállítmányozás, átrakás és raktározás célú telephelyek REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
10
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
elhelyezését nagyobb területű telkeken. A beépítés jellemzően szabadonálló csarnokokkal, raktárépületekkel, irodaházakkal alakítható ki. Itt a megválasztott Gksz-5 övezet beépítésének paraméterei a max. 14 m építménymagasság mellett, 50 %-os beépítés, 30 %-os zöldfelületi arány, 5000 m2 min. telekméret, és 1,5 szintterületi mutató. A szabályozásnál fontos szempont volt itt is a városi környezet zöldfelületeinek növelése, a sivár gazdasági terület fásítással, beültetési kötelezettséggel való megtöltése, ezért szabályozási előírásnak javasoljuk a telkek mentén fasor kialakítását, és a 16 métert elérő közterületeken a kétoldali fasor telepítését. Az elkerülő út mentén és a lakóterületek határán különösen indokolt a védőfásítás. 2. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT 2.1 A Magyar Földrajzi Múzeum műemléki környezetének építészeti leírása A múzeum együttesét három oldalról tágas, 22-47 m széles közterületek határolják (keleti irányban az Alsó utca, északon a térré terebélyesedő Budai út, nyugat felől a Felső utca). Az új szabályozási terv ezt déli irányban egy új közterülettel – a már korábbi terveken is megjelenő –, a jövőben kiemelkedő városszerkezeti jelentőséggel bíró Pelikán sétánnyal egészíti ki. A beavatkozás eredményeképp a műemléki épületek és a múzeumkert egy új feltárulási iránnyal gazdagodnak. A sétány felől az együttes egy eddig ismeretlen arcát mutatja meg. Emellett az új közterület létesítése új gyalogos megközelítési irányokat is jelent, melyek elősegíthetik az együttes sokrétűbb használatát. Ehhez kapcsolódik a múzeum kerítésével kapcsolatos előírása, mely szerint áttört pálcás kerítésre kell kicserélni a jelenlegi tömör kerítést és biztosítani kell kapukialakítással az átjárást. Az idők folyamán a múzeumkert területére különösebb építészeti és városképi értéket nem képviselő kisebb épületeket, a védett épületekhez csatlakozó épületrészeket emeltek. A szabályozás rendelkezik ezen épületek, épületrészek bontásáról is. A fenti beavatkozások hozzájárulnak a volt Wimpffen-kúria védett épületeinek „kiszabadításához”, ahhoz, hogy az együttes a közterek tengerében szabadon álló védett szigetként érvényesülhessen. A szabályozás a múzeum tömbjével szomszédos tömbök nagyfokú átépülésével számol. Az új érdi belváros kialakításának jegyében a meglévő, főképp szabadonálló, többnyire 1-2 szintes családiházas környezetet nagyvárosi jellegű, 4-6 szintes zártsorú beépítés váltja. Az új épületek markáns térfalakat alkotnak, melyek a múzeum tömbje körül egy hatalmas négyszögletű térséget határoznak meg. A múzeumtól nyugatra, a Budai út és a Velencei út déli tömbjeinek visszahúzásával létrejövő széles, reprezentatív sugárút fontos vizuális tengely, melynek fókuszpontja a védett múzeumépület. A léptékváltás nyomán a védett épületek igazán súlyponti helyzetbe kerülnek, a nagyvárosi térfalakkal körülhatárolt térség közepén lévő zöld szigetben (múzeumkert) úszó „pavilonokként” jelennek meg. E szigorú beépítés a szabályozási tervhez készülő beépítési javaslat alapján a múzeumkert déli oldalánál, a műemléki együttes szimmetriatengelyében lazul fel: itt a sétány térré bővülhet, a tér múzeumkerttel szemközti oldalán lehetőség nyílik a múzeum épületével párbeszédet kezdeményező középület elhelyezésére. A beépítés szigorúságát oldja, valamint a belváros átjárhatóságát – átláthatóságát fokozhatja az, hogy a szabályozás lehetőséget teremt a zártsorú beépítés megszakítására. Összehangolt fejlesztések nyomán ezáltal lehetőség van újabb vizuális tengelyek kijelölésére. A beépítési javaslat ilyenre tesz javaslatot a Budai úton a múzeum szimmetriatengelyében, rálátást engedve az épület főhomlokzatára a Hivatalnok utca felől.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
11
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
A szabályozási terv a műemléki környezet egyes tömbjeiben lehetővé teszi magasházak építését. A 20 m-es magasság fölé emelkedő épületrészekre külön előírások készülnek, melyek biztosítják a magasházak kedvező városképi megjelenését (karcsúság). Fontos előírás, hogy ezen épületrészek (tornyok) nem helyezhetőek el az épület múzeum felé néző homlokzatai mentén. 2.2 A városközpont zöldfelületi fejlesztési javaslata A zöldfelületi fejlesztés alapelvei: - a közhasználatú zöldterületek növelése - a meglévő zöldfelületek rendezése, felújítása - az utcák egységes zöldfelületi rendezése A zöldfelületi fejlesztés programja: - a Kálvin tér zöldterületként való rendezése, - a Szabadság tér közlekedési rendezése a zöldfelületek minél nagyobb arányú megőrzésével - a Felső és Alsó utcák szabályozott területén gépjárműforgalomtól mentes zöldterületek kialakítása és ezzel szoros egységben a Múzeum tömbjének zöldfelületként való megnyitása - a tervezett zöldterületek sétánnyal való feltárása - a lakótelep zöldfelületeinek rekonstrukciója, felújítása - az utcák egységes fásítása, a közműhálózatok és az utcák szélességének megfelelő fafajok kiválasztásával. A légvezetékek földkábelbe helyezése után figyelmen kívül lehet hagyni a fafaj magasságát. Érd városközpontjában meghatározó feladat a meglévő zöldterületek megtartása, rekonstrukciója és a lehetőségek szerint további zöldterületek kialakítása. A jelenleg hatályos településszerkezeti terv a városközpontban csak a Kálvin tér templom körüli területén jelölt ki zöldterületet. Jelen tervmódosítás keretében a zöldfelületi rendszer szempontjából meghatározóan fontos új szerkezeti elem a Múzeum tömbjét körülölelő zöldterület fejlesztési javaslat. A Szabadság–tér, Alsó utca, Felső utca és a kettőt összekötő sétány zöldterületként való kialakításával és az ezzel szoros egységet képező múzeumkerttel a városközpont reprezentatív parkrendszere alakítható ki. Az igényesen kialakítandó park a sétányrendszer továbbvezetésével szervesen kapcsolható a Béke téri lakótelep zöldfelületeihez. A lakótelep gépjárműforgalomtól mentes összefüggő parkfelületeit a terv olyan zöldterületként szabályozta, ahol meghatározó az itt élők pihenési igényének és a gyermekek játék és mozgás igényének a kielégítése. Ezért a parkrendszer értékes faállományának megtartása mellett indokolt a játszóterek, pihenő területek felújítása. A lakótelep közlekedési felületei, parkolói mintaszerűen fásítottak. Az idős faállomány olyan összefüggő lombfelületet képez, amely a környezet esztétikai szempontok mellett, a levegő védelme (pormegkötés, kondicionáló hatás) mellett a burkolt felületek kedvezőtlen mikroklimatikus hatásait is mérsékli. A hatályos szerkezeti terv szerint a módosítás megtartja a Kálvin tér tervezett zöldterületét. A templom környezetének parkosításával elsősorban a pihenést szolgáló, látványelemekben gazdag közpark kialakítása javasolható. A vasútállomáshoz, autóbusz állomáshoz és a bevásárlóközponthoz kapcsolódóan az Európa tér tervezett közparkja a nagy gyalogos forgalmú térség zöldfelületi jellegű fórumává válhat. A tervezett közparkrendszer is hozzájárulhat ahhoz, hogy élettel teli, városökológiai szempontból is igényes és tartalmas városközpont alakuljon ki.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
12
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
A városközpont zöldfelületi rendszerének meghatározó elemei a közterületi fasorok is. Városszerkezeti jelentőségűek az Alsó és Felső utcák széles zöldfelületei és fasorai, amelyek egységes parkosítása és fásítása a tervezett közparkok kialakításával együtt szükséges lenne. Ezzel együtt a jelenleg rendezetlen parkolási viszonyok is rendezhetők lennének. A Budai út nagy része helyhiány miatt jelenleg fátlan, fasor csak egy-egy területrészén található. A terv szerinti szabályozási szélesség azonban lehetőséget teremt távlatban akár kétoldali fasor kialakítására is. Erre a városesztétikai szempontok mellett az út viszonylag nagy forgalmából eredő környezetterhelés mérséklése miatt is nagy szükség lenne. A városközpont utcáinak egy része már jelenleg is fásított (Esküdt, Ellenőr, Elnök, Hivatalnok, Ilona, Irén, Katalin utcák) a légvezetékek miatt azonban többnyire csonkoltak, illetve a lakók általi kialakítás miatt nem egységesek, vegyes képet mutatnak. A légvezetékek földbe helyezésével (vagy legalább egy oldalra rendezésével) lehetőség nyílna az utcák egységes fásítására, a fasor hiányok pótlására. Az egyes utcák meglévő, illetve szabályozott szélessége alapján a 10 – 16 m közötti szélességű utcák esetében egyoldali, míg a 16 m szélességet elérő utcák esetében kétoldali fasor kialakítása lenne célszerű. A városközpont területének nagy részét már a hatályos terv központi vegyes illetve településközpont vegyes területfelhasználási egységbe sorolta. Ez lehetőséget ad az intenzívebb beépítésre, ami a városközpont esetében indokolható. Ezzel együtt a jelenleg még kertvárosias jellegű beépítés és zöldfelületi karakter is meg fog változni. Ezért is indokolt a zöldterületek védelme, fejlesztése, az utcák intenzív, egységes fásítása. Fontos továbbá, hogy a HÉSZ szerinti telken belül előírt zöldfelületi arányoknak megfelelő parkosított felületek háromszintű zöldfelületként alakuljanak ki.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
13
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
2.3 Mihálytelep zöldfelületi fejlesztési javaslata A zöldfelületi fejlesztés alapelvei: – a meghatározóan kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek zöldfelületekkel történő településszerkezetbe illesztése – az összefüggő gazdasági területek zöldfelületekkel történő oldása, a biológiai aktivitás növelése, a környezet terhelésének csökkentése A zöldfelületi fejlesztés programja: – kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az előírt zöldfelületi aránynak megfelelő háromszintű zöldfelületek kialakítása – a gazdasági terület közterületeinek intenzív fásítása – a sporttelep városi szabadidőközpontként történő rekreációs zöldfelületi jellegű fejlesztése – a gazdasági és lakóterületek zöldfelülettel való térbeli elválasztása A Mihálytelep zöldfelületi szempontból meghatározó területfelhasználási egysége a sporttelep, amelyet a már hatályos és a mostani tervmódosítás is különleges területként szabályoz. Ez a terület a város és tágabb térsége lakosságának versenysport és tömegsport igényeit továbbá szabadidős, rekreációs, szórakozási, kulturális igényeit egyaránt szolgálhatja. Ennek érdekében a terület „városligetként” való zöldfelületbe ágyazott kialakítását javasoljuk. A Mihálytelep többi területrésze kereskedelmi, szolgáltatási célú fejlesztésre nyújt lehetőséget. A gazdasági terület tájba – településszerkezetbe illesztése érdekében az egyes tömbhatárok mentén fasor és cserjesor telepítésének kötelezettségét írja elő a terv. A lakóterülettel és a különleges – szabadidőközpont területével érintkező telekhatárokon azonban legalább 10 m széles beültetési kötelezettséget ír elő a szabályozási terv, ami legalább két fasor és egy cserjesor kialakítását jelenti. Az M–6 - os autópálya csomópontja és a 7-es főút mentén ugyancsak beültetési kötelezettségez ír elő a szabályozási terv a gazdasági területek takarása érdekében. A telkeken belül kötelezően előírt minimális zöldfelületet háromszintű növényzet telepítésével javasoljuk kialakítani. A területet feltáró közutak tervezett szélessége 16 m – vagy annál nagyobb, így kétoldali fasor telepítésére minden új utcában van lehetőség. Ugyancsak kétoldali fasor telepítését javasoljuk az Ercsi út mentén is. 2.4 A biológiai aktivitás érték változásának számítása A biológiai aktivitás érték szinten tartását újonnan kijelölt beépítésre szánt területek esetében kell számítani. Mivel a módosítás csak a már beépített illetve beépítésre szánt területeket érinti, így a vonatkozó jogszabályok szerint a BA érték változását nem kell kiszámítani. Ennek ellenére fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a városközpont területén a módosítás beépítésre szánt területből összesen 3,69 ha zöldterületet jelölt ki, ami a városközpont biológiai aktivitását jelentős mértékben javítja.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
14
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
2.5 Környezetvédelmi javaslat A városközpont és a Mihálytelep területén olyan ipari létesítmények nem találhatók, illetve a tervezett rendezési tervi módosítás következményeként távlatban sem alakíthatók ki, amelyek a tervezési terület környezetminőségét károsan befolyásolnák, illetve a környező területek hatályos településszerkezeti terv szerinti területfelhasználását korlátoznák. A terület környezetminőségét így a közlekedési eredetű zaj és levegőszennyezés, illetve a fűtési eredetű levegőszennyezés határozza meg. Levegővédelem A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint Érd a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációhoz tartozó település, ahol a zónacsoportok a szennyező anyagok szerint a következők: Kéndioxid: E Nitrogénoxid: B Szénmonoxid: D Szilárd (PM10) C Benzol: E Talajközeli ózon: B Az egyes zónacsoportok meghatározását a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú melléklete tartalmazza: B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. Mivel a város területén jelentős légszennyező anyag kibocsátású ipari üzemek nincsenek, így a város levegőminőségét elsősorban a közlekedési eredetű légszennyezés – M6, M7 autópálya, 6-os, 7-es főút - határozza meg. A déli elkerülő út megépítésével a városközpont az átmenő forgalomtól mentesült. A tervezési területen a közlekedési eredetű légszennyezés által közvetlenül érintett területek: Velencei út – Budai út – Budafoki út, Diósdi út, Ercsi út közvetlen térsége. A téli fűtési eredetű levegőszennyezés a gázhálózat kiépítettsége miatt nem nagy volumenű. Érd Megyei Jogú Város Települési Környezetvédelmi Programja (PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.) vizsgálati összefoglalója is azt állapította meg, hogy a város területén a közúti közlekedési és a fűtési eredetű légszennyezés határozza meg a levegő minőségét. A városközpontban a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet szerinti védelmi övezetet igénylő létesítmény csak a Budafoki úti
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
15
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
benzinkút, amelynek a rendelet 2. számú melléklete szerinti védőövezete legalább 50m, legfeljebb 100m. Mivel a benzinkút térsége már beépült, így a védőövezetre vonatkozó korlátozások csak részben érvényesíthetők. A Mihálytelep tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területén jelentős környezetszennyező létesítmények nem alakíthatók ki. Így olyan ipari létesítmények sem létesíthetők, amelyeknek a 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet melléklete szerinti védőövezet igénye lenne. Ebből következően olyan üzemi tevékenység nem alakulhat ki a területen, amely a szomszédos telkek területfelhasználását korlátozná. A föld védelme A hatályos településrendezési terv a tervezési területet már beépítésre szánt területként kijelölte és szabályozta. A Mihálytelepi tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a művelésből való kivonás a föld védelmére vonatkozó jogszabályok szerint ütemezetten, a tényleges igénybevételnek megfelelően történhet. A még mezőgazdasági célú területek rendeltetésszerű használatát a művelésből való kivonásig biztosítani kell. A tervezési területen talajt szennyező létesítmény nem található, illetve nem alakítható ki, így a föld védelmét - ezzel együtt a talajvíz védelmét - a településrendezési terv biztosítja. Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület a tervezési területet nem érinti. A vizek védelme A vizek védelme magában foglalja a felszíni és felszín alatti vizek védelmét egyaránt. A tervezési terület felszíni vizekkel közvetlenül nem érintett. Érd teljes igazgatási területe azonban az OTrT szerinti felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetébe tartozik. Az övezet kijelölésének célja a Duna vízminőségének védelme. A tervezési területről a Duna vízminőségét a csapadékvizek érintik. Mivel a csatornahálózat elválasztott rendszerű, így a csapadékvizek befogadója a vízelvezető árkok rendszerén keresztül a Duna. A felszíni vizek védelme érdekében a területen is alkalmazni kell a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormány rendelet előírásait. A felszín alatti vizek védelme szempontjából kiemelendő, hogy az OTrT Érd közigazgatási területének jelentős részét „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetébe” sorolta. Az övezet területét a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve pontosította a vizek védelme érdekében védendő területek övezetével. A tervezési terület ezen övezet területére esik. A kijelölés célja a vízbázisok védelme. Az agglomerációs törvény a beépítésre szánt területre vonatkozóan két fontos szabályt határoz meg: – A településrendezési eszközökben - a hidrogeológiai védőterületek kijelöléséig – a területfelhasználás feltételeit hidrogeológiai szakvélemény alapján kell meghatározni. – Új beépítésre szánt terület igénybevétele csak a csatornázás, a szennyvízelvezetés,tisztítás és a hulladékártalmatlanítás egyidejű megoldásával engedhető meg. A hatályos településszerkezeti terv a tervezési terület területfelhasználási rendszerét már kijelölte. A törvénnyel összhangban olyan területhasználatot határozott meg, amelyek a felszíni illetve felszín alatti vizekre károsan nem hatnak, mivel jellemzően kommunális szennyvíz keletkezik, illetve keletkezhet a területen. A módosítás keretében a területfelhasználás változásai a felszín alatti és a felszíni vizek védelme szempontjából egyaránt kedvezőek, hiszen a terv továbbra sem ad lehetőséget a vizeket potenciálisan szennyező ipari létesítmények kialakítására. A csatornahálózat a beépített területeken kiépített, az új beépítésre szánt területek kialakításának feltétele a teljes közművesítettség. Így a területen a vizek védelme biztosított. A felszín alatti vizek védelme érdekében alkalmazni kell a 219/2004. (VII.21.) Kormány rendelet előírásait.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
16
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
Hulladékgazdálkodás A tervezési területen a lakóterületek túlsúlya illetve kereskedelmi intézményi jellegű beépítés miatt a településközpont területén a kommunális szilárd hulladék a meghatározó, amely a város hulladékszállítási rendszerén belül folyamatosan elszállításra kerül. A tervezett kereskedelmi, szolgáltató területen jelentős szennyező hatású üzemi létesítmény nem alakítható ki. Így ide olyan létesítmény sem kerülhet, amelynek tevékenysége során jelentős mennyiségű hulladék (veszélyes hulladék) keletkezik. Zajvédelem Zajvédelmi szempontból a közlekedési eredetű zaj érinti a tervezési területet. Közúti közlekedés által a Velencei út – Budai út – Budafoki út és az Ercsi út érintett. A vasúti eredetű zaj a Hivatalnok utcát érinti a tervezési területen. Mivel az utcák már beépítettek, illetve az Ercsi út még beépítetlen szakaszán zajra nem érzékeny gazdasági terület tervezett, így a hatályos szerkezeti tervhez képest a zajvédelmi követelmények érvényesítése miatt a településrendezési terv módosítása nem indokolt. Zajvédelmi szempontból azonban kedvezőbbek a módosítás azon javaslatai, amelyek a forgalmasabb utak mentén a lakóterület helyett egységesen vegyes területet jelölnek ki. Így lehetőség van a közlekedési zajterhelésű utcai fronton a zajra kevésbé érzékeny funkciók (pl. kereskedelem) kialakítására. A közlekedési eredetű zajterhelésen kívül üzemi technológiai eredetű zaj védett területfelhasználást nem érint. Zajvédelmi szempontból alkalmazni kell a 284/2007. (X.29.) Kormány rendeletet, amely a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól rendelkezik. Alkalmazni kell továbbá a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletet. Az élővilág védelme Az élővilág védelme szempontjából kiemelendő, hogy a tervezési terület az országos ökológiai hálózat által nem érintett. Védett vagy védelemre érdemes természetes, természetközeli élőhely nincs a területen. A települési környezet védelme szempontjából meghatározóan fontos a városközpont meglévő zöldfelületeinek megtartása illetve zöldfelületi fejlesztése. Az erre vonatkozó javaslatok külön fejezetben találhatók meg. Környezetvédelmi szabályozás Érd Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló többször módosított – 33/2006. (VI.27.) ÖK számú rendeletének 78 – 84. § -ai a környezet védelmére vonatkozó szabályokat a következő bontásban már tartalmazzák: – általános előírások 78. § – földvédelem 79. § – vízkészletek minőségvédelme 80. § – levegőtisztaság - védelem 81. § – zaj és rezgés elleni védelem 82. § – élővilág, élőhelyek védelme 83. § – hulladékgazdálkodás – ártalmatlanítás 84. § Mivel a városközpont és a Mihálytelep területén a város környezetminőségét kedvezőtlen irányban befolyásoló módosítások nem következnek be a terv módosításával, így a vonatkozó környezetvédelmi előírások módosítást, kiegészítést nem igényelnek.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
17
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
3. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM Térségi kapcsolatok Bár Érd a térségi és országos kapcsolatokat tekintve Magyarország egyik legjobban ellátott települése, az elkövetkező években megvalósuló, részben már épülő fejlesztések tovább javítják a város elérhetőségét. Az M0 gyorsforgalmi út M1 és M5 közti szakaszának teljes szélességre történő kiépítése az elmúlt években többször felmerült, a munkák azonban a mai napig nem kezdődtek meg. A jelenlegi ismeretek alapján a bővített nyomvonal átadása 2010 -2012 között várható, mely új Duna-hidak építésével is együtt jár. A bővítés után az eddigi rendszeresen kapacitáshiányos állapot előreláthatólag megszűnik, várhatóan a balesetek, és az azokból fakadó útlezárások száma is csökkeni fog. Az M6 Érdi-tető és Budapest közötti, jelenleg is épülő, előreláthatólag 2010-ben történő átadása az M0 egy rövid szakaszának bővülését is magával vonja. A szakasz kiépültével az eddig kényszerűen az érdi lokális, és Érdet érintő országos utakat használó, dél felől érkező forgalom gyorsforgalmi útszakaszon tud egészen az M0-ig eljutni. Az elkerülő szakaszon az M6 új szakaszának átadásával az eredeti forgalmi folyamatok állnak vissza: a forgalom túlnyomó hányadát a főúti, Érd városközpontját elkerülő forgalom fogja alkotni. A két említett gyorsforgalmi úti beruházás megvalósulása Érd számára előreláthatólag, mind az elkerülő szakaszon, mind a belső, városi úthálózaton forgalomcsökkenést fog magával hozni. Várható, hogy az eddig Érden keresztülhaladó, délről Nyugat-Buda térségébe haladó forgalom nagy része ezután Érdet kikerülve, az M6-M0 vonalon fog továbbhaladni. 2008 júniusában fogadták el az Országos Területrendezési Terv új változatát, mely a korábban elfogadotthoz viszonyítva Érd térségében egy új gyorsforgalmi elemmel bővült. Az M11-re számozott nyomvonal az M6 Százhalombatta-észak csomópontjától kiindulva nyugatról kerüli el Tárnokot, majd Herceghalom, és Biatorbágy között vezetve halad tovább Esztergom, és Szlovákia felé. Az új nyomvonal – mely a korábbi (pl. agglomerációs) tervekben szintén megjelent, de jóval kisebb léptékű, mellékúti kiépítésben – feladata a Magyarország középső vonalán keresztülhaladó észak-déli forgalom elvezetése az M0 érintése nélkül. Építésének ideje, és pontos műszaki paraméterei egyelőre nem ismertek. A nyomvonalon Érd térségében várhatóan az M6-os, 7. sz. főút, M7-es keresztezésében lesz csomópont kialakítva, mely így Érd számára is több közeli kapcsolódási pontot fog jelenteni. A közúthálózati fejlesztéseken túl Érdet érintően a vasúti hálózaton is jelentős beruházások várhatóak. Mindkét, Érdet érintő vasútvonal, a székesfehérvári, és a pusztaszabolcs-pécsi is átépítésre kerül. Előbbi megvalósulása előreláthatólag 2013-ig, utóbbié 2013 és 2020 között valósul meg. Mindkét vonalon megnövekszik a pályasebesség, előreláthatóan 160 km/h-ra. Ez a kiépítés a jelenlegi előírások alapján még nem teszi szükségessé a szintbeni vasúti átjárók megszűntetését, azok különszintűvé való átépítése, vagy megszüntetése azonban ajánlott. A sebesség növelésén túl a székesfehérvári, Érd területén egyvágányú vasútvonal esetén a második vágány is kiépítésre kerül, lehetővé téve az elővárosi vonatok sűrűbb közlekedtetését. A Bagoly utcától nyugatra – ahol a projekt keretében különszintű keresztezés kerül kialakításra a jelenlegi szintbeni helyett – a két vasutat összekötő vágány miatt Tárnok állomásig három vágány fog futni.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
18
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
2006-2008-ban megszületett Budapest elővárosi vasúti fejlesztési koncepciója (az úgynevezett S-Bahn koncepció), melynek új, szükséges elemei azonban jelenleg nincsenek rögzítve jogilag. A koncepció által felvetett egyik ilyen szükséges építést a pécsi, és székesfehérvári vasutak közti átjárás elősegítésére egy új, Érden megvalósítandó deltavágányban jelölte meg. A vasúti kapcsolat biztosítaná, hogy a Pusztaszabolcs felől érkező szerelvények akár Érd-felső, akár Érd-alsó felé tovább tudjanak haladni. Ennek jelentőségét a koncepció a két vonal eltérő használatában jelöli meg: Érdtől Budapest irányába az egyik vonalat a lokális, mindenhol megálló személyvonatok használhatnák, míg a másikon a távolsági, és zónázó személyvonatok közlekedhetnének. Ennek bevezetésével a vonatsűrűség tovább nőhetne, a megállások számából adódóan különböző átlagsebességű vonatok nem zavarnák egymást. Az összekötés részletes tervei jelenleg nem készültek el, azt a pályaátépítésre vonatkozó tervek nem tartalmazzák. Megvalósulása esetén a vágány Érd állomástól a mai pályával először párhuzamosan futna észak felé, majd egy jobb ívvel, a Velencei utat különszinten keresztezve, a Gyakornok, Gépíró, Hírnök utcák keresztezésével süllyedne az Érd-alsó felé futó székesfehérvári vonalba. A vonal megvalósulásához az adott utcákban jelentős kisajátításokra van szükség, az összekötés megvalósításának előkészítése tehát részletes gazdasági számításokat igényel. Érd-Belváros és Mihálytelep más városrészekkel való kapcsolatainak változása Érd-Belváros A jelenlegi hálózat, és az abból adódó forgalmi viszonyok egyik megoldatlan problémája a városközpont és a Parkváros közlekedési kapcsolatainak hiányaiból fakad. Mindennek feloldására egy olyan, a vasutat több ponton keresztező hálózat létrehozása ajánlott, mely a városi főúti és gyűjtőúti hálózathoz csatlakozva megfelelő lehetőséget biztosít az északdéli irányú forgalom lebonyolódására. A kialakításnál fontos szempont ugyanakkor a városközpont megközelítési lehetőségeinek bővülése, ezzel egyidőben az észak-déli kapcsolatok funkcionális működésének javítása a szűken vett városmag érintése nélkül. Jelenleg az észak-déli kapcsolatok lényegében csak a városközpont érintésével (Kálvin tér – Szabadság tér vonal) tudnak lebonyolódni, a kapcsolatok száma és eloszlása a vizsgálatokban feltártak alapján azonban nem elégséges. Az észak-déli kapcsolatok javítására az alábbi pontokon lehetséges, illetve érdemes különszintű átjárásokat biztosítani a Parkváros és a városközpont között. A kapcsolatok egy része kívül esik a szorosan vett tervezési területen, hatása (elsősorban forgalmi szempontból) azonban arra is kiterjed. •
Főnök utca: A Főnök utcai kapcsolat az Esküdt utcán keresztül ma is biztosított szintbeni vasúti keresztezésekkel. A Szabadság tér, és a keresztezett vasútvonalak átépülése következtében azonban javasolt egy új, a Főnök utca vonalától délre egyenesen haladó, az Ercsi útba torkolló új útszakaszt létrehozni. A 30. sz. székesfehérvári vasútvonal környező terepszinthez képest mélyebben, bevágásban való elhelyezkedése lehetőséget teremt az új útszakasz felüljáróval történő kiépítésére. A kapcsolat megvalósulásával a Parkváros felől érkező forgalom az eddigi szintbeni vasúti átjárók következményeként fellépő időveszteség nélkül tudja a vasutat keresztezni, valós alternatív kapcsolatot nyújtva a Diósdi úti aluljáró mellett.
•
Arany János utca: Az Arany János utcai különszintű keresztezés a Főnök utcai megoldás egy lehetséges alternatívája, hosszútávon a forgalmi igények
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
19
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
függvényében azonban lehetséges mindkettő megvalósítása. Az Arany János utcai átvezetés kapcsolati szinten hasonló megoldásokat képes kínálni, mint a Főnök utcai átvezetés, előnye azonban ahhoz képest, hogy az észak-déli irányú forgalom alól a Szabadság téri új, a mainál kisebb kapacitású csomópontot képes részben tehermentesíteni. Ugyanakkor azonban az Intéző utca forgalma megnő, mely konfliktusokhoz vezethet az érintett területen. •
Szent István utca: A Szent István utcai, az Elöljáró utcában végződő átkötés Parkváros Bajcsy út melletti legfontosabb közúti tengelyének természetes folytatásaként jöhetne létre. Kialakításával mind a Diósdi úti aluljáró, mind a Főnök utcai (jelenleg) szintbeni keresztezés forgalma csökkenne, ugyanakkor a Velencei út városközpont felé haladó forgalma megnőne, a Kálvin tér környezetében kialakuló torlódásokra is kihatással van. Amennyiben a városközponti funkciók nyugati irányban erőteljesen fejlődnek, akkor kevésbé várható ez a hatás.
•
Bagoly utca: A Bagoly utcai, jelenlegi szintbeni keresztezéseket kiváltó különszintű átvezetés lesz a következő várhatóan az Érden megvalósuló új vasúti keresztezések közül. A székesfehérvári vasútvonal átépítésének részeként szereplő útépítés előreláthatólag 2013-ig megvalósul. A Bagoly utcai átvezetés megépülte a városközpont forgalmi viszonyaira jelentős hatást nem fejt ki, ugyanakkor lokálisan fontos szerepet tölt be.
Az átkötések kiépítési ütemezése, forgalmi viszonyai, forgalmi hatásai a település úthálózatára csak egy részletes gazdasági-forgalmi vizsgálat elvégzése után ismerhetők meg, figyelembe véve a településrendezési, közúthálózati és gazdasági viszonyokat, illetve a szóba jöhető városi közutak építését támogató pályázati lehetőségeket. A Szent István úti átkötés jelentőségét tovább erősíti, hogy a Velencei út déli oldalán történő fejlesztések lehetőséget teremtenek egy új út kialakítására, mely a Tisztviselő telep északi, majd Mihálytelep nyugati oldalán haladva éri el az elkerülő vonalát. Kialakulhat tehát egy olyan, egész várost átszelő, észak-déli irányú nyomvonal, mely a centrum érintése nélkül valósítja meg a városrészek összekapcsolását. Az észak-déli, egész várost átszelő kapcsolatokon túl Ófalu és a városközpont összekötésének újraértelmezése is szükségessége válik. Ennek oka a városközpont rehabilitáció javaslatai között szereplő sétányrendszer, és gyalogos felület kialakítása a Felső és Alsó utcák északi torkolatának környezetében. Kialakításával az eddig az ófalui városrész kapcsolatát biztosító Felső utca a továbbiakban nem képes teljes hosszában korábbi feladatát ellátni. Helyettesítését a belső területeken a környező utcahálózat, részben pedig a fejlesztési elképzelések között szereplő, új százhalombattai összekötő út képes megoldani. Utóbbi az Ercsi úttól kiindulva, a mai Júlia utca nyomvonalán, Ófalutól nyugatra halad, Százhalombatta irányába. Az ófalui városközponttal kiépített kapcsolata segítségével részben képes betölteni a Felső utca szerepét, párhuzamos vonalvezetése miatt. Várható azonban, hogy Ófaluhoz viszonyított periférikus elhelyezkedése okán nem képes megfelelő mértékben átvenni a Felső utca szerepét. Ezért, a korábban említetteknek megfelelően, a Felső utca torkolatának környezetében levő utcák forgalmi rendjét úgy kell kialakítani, hogy a lakóutcák terhelése ne nőjön meg túlzott mértékben. A forgalmi rend kialakításának a következő feltételeknek kell megfelelnie: • •
Biztosítania kell tudni az átmenő forgalom elvezetését a területen, a keskeny lakóutcák érintése nélkül Biztosítania kell tudni a sétányrendszer szélein kialakított mélygarázsok elérhetőségét minden irányból
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
20
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
•
PROGRAM
Biztosítani kell tudni a lakóutcák, és a területen elhelyezkedő intézmények kiszolgálhatóságát.
A fentieknek megfelelően a terület forgalmi rendjének egyik lehetséges kialakítása a következő lehet:
A forgalmi rend kialakításának feltétele egy új összekötő út kialakítása a Béke téri áttöréstől az Ercsi útig. Az új út kialakítása lehetővé teszi a városközponti fejlesztési területek délről történő kiszolgálást, elkerülve ezzel a Budai út további terhelését, többek között pl. a parkoló forgalommal. Az új út szabályozási szélességét a zöldsáv, és a várhatóan intenzív gyalogosforgalom miatt 22 méterben szükséges meghatározni.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
21
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
Mihálytelep A jelenleg nagy részben beépítetlen Mihálytelep a városrendezési elképzelések alapján a centrumterület bővülésének egyik motorjává válhatna. Mindehhez egy olyan új úthálózat kiépítése válik szükségessé, mely képes megfelelően kiszolgálni az új fejlesztéseket. Már a fejlesztések megkezdése előtt, a terület délről határoló elkerülő szakaszhoz kapcsolódóan egy új, a Tóni csapással párhuzamos út kiépítése válik szükségessé. Az új út feladata az Ercsi út, és az elkerülő szakasz metszéspontjának térségében jelenleg is épülő autópálya csomópont lehajtóágainak gyorsabb megközelítése. A Budapest felől érkező, illetve Dunaújváros (Pécs) felé autópályán haladó forgalom számára az elkerülő szakaszon az Ercsi út keresztezésétől nyugatra egy új körforgalmú csomópont lesz kialakítva, melynek északi, negyedik ága egy önálló, az elkerülőtől független kapcsolatot tudna létrehozni az Ercsi úttal. A városrendezési terv elfogadását követő fejlesztések megindulásával szükségessé válik további utak kiépítése is a területen. A jelenlegi úthálózat a Tóni csapással párhuzamos, keskeny, burkolat nélküli utakra épül. Ezeknek az utaknak a fejlesztésén, megfelelő szélességű burkolattal való ellátásán túl szükségessé válik új, a meglevő hálózatra merőleges gyűjtőút-hálózat és kiszolgáló utcák létesítése is. A legfontosabb ezek közül a korábban említett, elkerülő szakaszon kialakítandó új körforgalomhoz észak felöl kapcsolódó út, mely Mihálytelep, és a Tisztviselőtelep nyugati oldalán haladva éri el a Velencei út mellett kialakult új fejlesztési területek déli oldalát, hogy aztán azokat délről elkerülve, azok keleti oldalán csatlakozzon a Velencei úthoz, és közvetlen összeköttetést biztosítson a Parkváros felőli kapcsolatot jelentő Szent István úti különszintű keresztezéshez. A Tóni csapással párhuzamos új utak közül a Tisztviselő telep déli oldalán haladó új útszakasz mindenképp megemlítendő. Hálózati szerepe a jelenlegi lakóterület, és az új fejlesztések elválasztása, kiszolgálása mellett a területet keletről határoló Ercsi út, és a nyugatról határoló új észak-déli gyűjtőút összekötését szolgálja. Keleti végcsomópontjának kialakítására több megoldás képzelhető el, mely összefüggésben áll a tágabb szerkezeti kapcsolatokkal is. A területen kialakítandó gyűjtőutak szabályozási szélessége az előírásoknak megfelelően 22, a kiszolgáló utaké 16 m kell legyen. A városközpontban kialakuló közlekedési változások A városfejlesztési elképzelések a város központi területeinek a mainál intenzívebb beépítésével számolnak, melyek további forgalomvonzó hatással fognak járni. Megfelelő színvonalú kiszolgálásukra a mai hálózat nem, vagy csak részben alkalmas, elsősorban az úthálózat hiányosságai miatt a városközpontot elkerülni nem tudó, de nem oda igyekvő forgalom mértéke miatt. A városfejlesztési akciókkal párhuzamosan tehát törekedni kell a belváros átmenő forgalmának csökkentésére is, prioritást adva a célforgalom számára. A centrum térségét érintő, közlekedési, hálózati szempontból a forgalomáramlást legmarkánsabban megváltoztató városfejlesztési elképzelés a Felső és Alsó utcák központi szerepkörének mélyebb hangsúlyozása, városközponti szerepüknek további erősítése intenzívebb beépítéssel, megváltozott funkciókkal. Az elképzelések mind a Felső, mind az Alsó utca Budai út felőli torkolatában gyalogos tér kialakításával számolnak a fentiekhez kapcsolódóan.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
22
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
Ma az Alsó, és Felső utca egyaránt kétirányú forgalmat bonyolít le, míg azonban az Alsó utca forgalma lokálisnak tekinthető, a kapcsolódó intézmények (Városháza, Polgárok háza, stb.), illetve közvetlenül érintett lakóterületek forgalma bonyolódik rajta, addig a Felső utca forgalmának egy része a városszerkezetből adódóan Érd-Ófaluból indul, illetve oda tart, azaz részben átmenő jellegű. A sétáló terek, városközponti beépítés kialakításával tehát szükséges megválaszolni ezeknek a forgalmaknak a lezárások utáni átszerveződéséből fakadó új kiszolgálási kérdéseit is. Az Alsó utca északi végén a forgalom jelenleg is alacsony, az említetteknek megfelelően elsősorban a környező területek cél-, illetve eredőforgalmából tevődik össze. Megemlítendő, hogy a Kálvin téri körforgalomnál kialakuló torlódások miatt a csomópontot forgalom egy része a Béke téri áttörésen keresztül, délről közelíti meg az Alsó utca irányából. A fentiekből adódóan az Alsó utca északi végének lezárása – biztosítva a forgalom Edit utca, illetve a környező területek parkolási igényeit kiszolgáló parkolók megfelelő elérését – a hálózat, valamint a forgalmi viszonyok jelentős átalakulása nélkül megvalósítható. A Felső utca átmenő jellegű forgalma miatt az Alsó utcával ellentétben az utca bármely szakaszának lezárása a közvetlen környék közúthálózatánál jóval nagyobb területet érint. Ma a Felső utca a Szabadság téri, jelzőlámpás csomóponton keresztül torkollik a Budai útba. A csomópont ovális alaprajzú geometriával biztosítja, hogy a beletorkolló öt irány mindegyikéből el lehessen érni a többit. Az egykor a 6-os illetve 7-es számú főutak érdi belterületi elválási helyszínét alkotó csomópontba ma a Felső utcán kívül a Budai út két iránya, valamint délről az Ercsi út, északról pedig az Esküdt utca fut be. A betorkolló utak közül a korábbi átkelési szakaszok, a Budai út, illetve az Ercsi út ma is fontos forgalmi szerepet tölt be a város közúthálózatában, a város forgalmának lebonyolódásában. Az Esküdt utca speciális helyzete – a kisszámú, vasút keresztezési lehetőségek egyike – következtében szintén fontos forgalmi szereppel rendelkezik, kapcsolatot biztosít a Tusculánum, és Parkváros városrészek felé. A csomópont kialakításából következően nagy területen helyezkedik el, a nagy alapterületű, a forgalmi sávok által közrefogott szigetek zöldfelülete azonban megfelelően képes ellensúlyozni ezt. A Felső utca lezárása következtében a csomópont átalakítása feltétlenül szükséges, ehhez azonban a lezárásból következő forgalmi változásokat meg kell vizsgálni. A keresztezést az átalakítások után terhelő forgalom pontos nagyságát csak egy részletes, az egész városra kiterjedő forgalmi vizsgálat elvégzésével lehet megmondani, de a forgalom átrendezősének fő irányai előrevetíthetőek. A délről érkező, Belváros (illetve a város északkeleti része, Tárnok) felé haladó forgalom egy része a jövőben várhatóan az elkerülő utat fogja használni, más része pedig az Alsó és Edit utcán keresztül fogja elérni a belvárost. A Belváros, Parkváros, illetve a város nyugati részei felé haladók ezzel szemben várhatóan az Ercsi útra terhelődnek át. Látható tehát, hogy a Szabadság tér központi forgalmi szerepe megmarad, a csomópontot jelentősen visszafejleszteni nem lehet. A csomópont átalakítására több lehetőség is kínálkozik. Lehetőség van a csomópont mai kialakításának meghagyására, a Felső utcai torkolat kivételével. Ekkor a csomópont forgalma a továbbiakban is le tud bonyolódni, a jelzőlámpa programok kismértékű átalakításával, viszont a csomópont mérete változatlan marad. A jelenleg hatályos szabályozási terv a Szabadság tér közepén, az Ercsi út vonalától északra-nyugatra egy új, háromszög alakú beépítési területet határoz meg, mely a csomópont jelenlegi kialakításának megtartását nem teszi lehetővé, annak átépítése, és forgalmi rendjének alapvető módosítása szükséges. A szabályozási terv által előírt vonalakat, valamint a forgalmi irányokat figyelembevéve a téren egy, a háromszög alakú területet teljesen körbefogó, részben egyirányú úthálózat alakítható ki. A tér északi oldalán
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
23
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
a Budai (Velencei) út kétirányú forgalma haladna át, melyből a tér nyugati oldalán a beépítéssel párhuzamosan egy egyirányú út válna ki az Ercsi út irányába. Az Ercsi út ellentétes – észak felé haladó – iránya a tér délkeleti oldalán, a háromszög alakban kiszabályozott területtől keletre futna. A megoldással a különböző forgalmi irányok lebonyolíthatók, az egyes részcsomópontok jelzőlámpás forgalomirányításának összehangolásával. A szabályozási terv térre vonatkozó előírásait újragondolva lehetőség van egy olyan megoldás készítésére, mely mind közlekedési, mind városépítészeti szempontokból megfelelő lehet. A megoldás egy olyan speciális körforgalom kialakítása a tér mai északnyugati sarkában, mely a beérkező forgalmat képes lebonyolítani. Az ún. turbókör alapelve, hogy az autósok – szemben a hagyományos, kétsávos körforgalommal – már a körforgalom előtt megfelelő sávba kell, hogy álljanak, és a sáv ezután végigvezeti őket a körforgalmon, a kétsávos körforgalmakban előforduló sávváltási konfliktusok nélkül. A körforgalom kialakításával lehetőség nyílik az Esküdt utca, és a kapcsolódó szintbeni közúti-vasúti keresztezés kiváltására egy új, a körforgalomba északi irányból betorkolló, a vasúti pályát különszintben keresztező új út kialakítására. A parkvárosi rész egyik fontos gyűjtőútjának számító Vörösmarty utca természetes meghosszabbításának kialakításával egy új, megfelelő színvonalú észak-déli kapcsolat alakulhat ki, részben tehermentesítve a Kálvin téri csomópontot, és az új Diósdi úti aluljárót is. A körforgalom a mai csomópontnál jóval kisebb területen kialakítható. Ennek következményeként a fennmaradó terület a Felső utcai sétáló tér meghosszabbításaként, lezárásaként városépítészeti szempontból is nagyvonalúbb, városközponthoz méltó megoldásokat tesz lehetővé.
A Szabadság téri turbó-körforgalom kialakítása
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
24
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
A Felső utca lezárásának kulcskérdése a Szabadság tér közlekedési szempontból megfelelő átalakítása, ezen felül azonban a környező területeken további más közlekedési alágazati kérdések, problémák merülnek fel. A Szabadság téri csomópont, valamint a Budai út kapcsolódó szakaszainak átalakításával lehetőség és tér nyílik a kerékpáros közlekedés mainál biztonságosabb körülményeinek kialakítására a város kelet-nyugati tengelyében. A mai, nagy kiterjedésű csomópont méretének redukálásával a Budai út mentén kerékpársáv alakítható ki. Mivel a korábbiakban vázol turbó-kört a kerékpáros forgalom nem képes használni, így annak térségében a kerékpársávok megszüntetésére, és önálló, a kört teljesen körbefogó egyirányú kerékpárút kialakítására van szükség. Ezzel a megoldással a kerékpáros közlekedés a mai korlátozott, közúton történő balesetveszélyes megoldással szemben biztonságosan lebonyolítható. A déli oldalon vezetett, a járdától elválasztott kerékpárút szélessége az előírásoknak megfelelően 3,4 méter. A kerékpárútról közvetlenül elérhetőek az Alsó és Felső utca torkolatában létrejövő sétáló területek, valamint az ott kialakuló üzletek és intézmények. Ennek megfelelően kiemelt szempont a teresedések kerékpáros megközelítésének vonzóbbá tétele miatt megfelelő kerékpártárolási lehetőségek kialakítása a területen. A kerékpárút kialakításához a Budai út parkolóinak egy részét meg kell szüntetni, helyükön a kerékpárút mellett részben zöldsáv alakítható ki. A közelmúltban átadott Diósdi úti aluljáró kerékpáros forgalomra csak korlátozottan alkalmas, így a Parkváros felől érkező kerékpáros forgalom a városközpontot csak körülményesen tudja elérni. A közlekedési lehetőségek javításához a fent említett, körforgalmú kialakítású, a székesfehérvári vasutat különszintben keresztező út mentén érdemes kerékpárutat kialakítani, melyet a Vörösmarty - Lőcsei utca tengelyen lehet továbbépíteni. Az újonnan kialakuló gyalogos felületek a belváros felől a mainál várhatóan intenzívebb gyalogos forgalmat fognak lebonyolítani, különös tekintettel az intermodális csomópont térségére. Ennek megfelelően a gyalogos kapcsolatok javítása, a mai hiányzó szakaszok kiépítése feltétlen szükséges. Egyúttal, ehhez kapcsolódóan a Budai út két oldalának kohézióját erősítendő szükséges új gyalogátkelőhelyek kiépítése is, pl. az Alsó utca térségében. A gyalogátkelőhelyek forgalomirányítási módját az érintett forgalomra való kihatásának ismeretében szükséges kiválasztani. A városépítészeti, közlekedési fejlesztések során eltűnő parkolók pótlása, valamint a városközponti felszíni parkolók kiterjedtsége, területük jobb hasznosítása érdekében az érintett területen mélygarázs, esetlegesen parkolóház építése javasolt. A mélygarázs kialakítása az újonnan létrejövő terek alatt megvalósítható. A parkológarázsok megközelítését elsősorban a fejlesztésre szánt terület déli oldalán kialakított új út felöl érdemes kijelölni, mivel a Budai út felől a forgalmi, és környezeti viszonyok csak nehezen megoldhatóan teszik lehetővé. A városközpontban létesítendő magasházak, illetve a volt Ritmus áruház tömbjében létrejövő intenzív beépítés erős forgalomvonzó hatással fognak járni, mely a terület jelenlegi közlekedési hálózatát a mai forgalmi viszonyok figyelembevételével mind gyalogos, mind kerékpáros, mind autóforgalom szempontjából újradefiniálja. Ennek megfelelően minden, a terület forgalmára jelentős kihatással lévő beruházás közlekedési hatásait részletes vizsgálat kell, hogy megelőzze, a városközpont további forgalomnövekedésének, és a torlódások állandósulásának elkerülésére törekedve a tervezés folyamán.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
25
ÉRD MJV VÁROSKÖZPONT ÉS MIHÁLYTELEP SZABÁLYOZÁSI TERV
PROGRAM
Mindez új feltáró utak létesítésével, a belvárosi úthálózat egyirányúsítási rendszerének beruházás-függő, ideiglenes, vagy végleges átgondolásával, esetenként a város főbb szerkezeti elemeinek megépítésével (ideértve elsősorban a vasutat keresztező, korábban említett felüljárókat) kell, hogy járjon. A volt Ritmus áruház, illetve a volt autóbuszpályaudvar tömbjének beépítésének kiszolgálása a jelenleg és várhatóan a jövőben is terhelt Kálvin téri körforgalom elkerülésével kell, hogy megvalósuljon a lehetőségek függvényében. Ennek alapján a következő megoldások jöhetnek számításba: •
A Kálvin téri körforgalom átépítésre kerül, egy ötödik, a volt Ritmus áruház felé nyíló ág kialakításával. Az átépítéssel párhuzamosan legalább egy új különszintű keresztezés megvalósul a városközpont térségében a vasút felett.
Ebben az esetben a ma a Diósdi úti aluljáró lejáróját megkerülő szervízúti kapcsolat megszűnik, a tömb teljes mértékben a körforgalom felöl kerül kiszolgálásra. A körforgalom ilyen jellegű kialakítása erősíti annak lehetőségét, hogy a városközpont, a sétány, illetve az elővárosi közösségi közlekedési kapcsolatot biztosító vasúti megállóhelyek, és az autóbuszpályaudvar között közvetlen gyalogos kapcsolat jöjjön létre. •
A terület kiszolgálása egy új feltáró úton valósul meg, mely az aluljárót a vasút mellett különszintben keresztezve, nagyjából az Alsó utca torkolatával szemben érné el a Budai utat.
Ez a megoldás a Hivatalnok utca nyugati végében található tömböket a városközpont szerkezetébe erősebben integrálná. Hozzájárulna mindehhez a Hivatalnok utca nyugati végének esetleges lezárása, illetve az újonnan kialakuló tömbök gyalogoskapcsolati tengelyévé átalakuló, ma autóforgalmat bonyolító, a Budai és Hivatalnok utca között elhelyezkedő Névtelen utca átalakítása. A kiszolgálás ily módon való megvalósítása az előző megoldással szemben nem erősíti a közvetlen gyalogos tengely kialakulását a leendő Pelikán sétány, és Érd alsó térsége között, a beépítési tervek elkészítésénél e szempont maximális figyelembevétele ajánlott.
REKIL DESIGN - VÁROS-TEAMPANNON 2008. december
26