ENERGIA HÍRLEVÉL. Marginális területek, mint a megújuló energia hasznosítás helyszínei

ENEREA

•••Energia hírlevél

ENERGIA

HÍRLEVÉL

Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havi kiadványa V. évfolyam. 5. szám, 2013. május-június

Marginális területek, mint a megújuló energia hasznosítás helyszínei Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Ügynökség 2013. június 6-án rendezte meg Nyíregyházán, a Megyeháza dísztermében az M2RES projekt (SouthEast Europe program) keretében regionális konferenciáját. A rendezvény házigazdája Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke volt. A rendezvény fővédnökségét a Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) látta el. Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség működésének több mint 4 éve alatt azt tapasztalta, hogy az energiaracionalizálás és a megújuló energiaforrások alkalmazásának egyik legnagyobb gátja az ismeretek hiánya ezen a területen. Meggyőződésünk, hogy ha az érintett gazdasági szereplőket megfelelő módon tudjuk tájékoztatni és a programjainkba bevonni, akkor megfelelő minőségű és mennyiségű információk birtokában lokális szinten meg tudják hozni az energiaracionalizásra irányuló döntéseiket. Az energiagazdálkodás racionalizálása, energiahatékonysági beruházások megvalósítása, illetve a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazása kiváló eszköz lehet az önkormányzatok számára financiális problémáik megoldására. A rendezvény célja egyrészről az volt, hogy az önkormányzat vezetők, szakemberek szélesebb körben megismerjék a projekt adta lehetőségeket, az eddigi eredményeket, másrészről, hogy olyan információkhoz jussanak, amelyek segítik a településeket a megújuló energiaforrások felhasználása és az energiahatékonyság jegyében adottságaik gazdaságos és környezetbarát kihasználásában, ezzel hosszú távon hozzájárulva a regionális, az országos és a nemzetközi megújuló energetikai célok eléréséhez, rövid távon pedig a települések fenntartható gazdasági fejlődéséhez. Az energiatakarékosságból és a megújuló energiák használatából adódó megtakarítások rövid távon az energiaköltségek csökkenésében, hosszú távon pedig a fosszilis energiahordozók árváltozásaitól való

1

ENEREA


függőség csökkenésében, az energiaköltségek kiszámíthatóságában jelentkeznek. Azonban ezeken felül még jelentős gazdasági előnyként jelentkezik a munkahely-teremtés, a helyi vállalkozások fejlesztése, valamint az elérhető támogatások segítségével a beruházások kedvező finanszírozása, illetve az önkormányzati vagyon gyarapodása. A konferencia első részében Seszták Oszkár elnök úr köszöntőjét követően, a jelenlévők számára lehetőség nyílt információkat gyűjteni Matuz Géza vezérigazgató-helyettestől (ÉMI Nonprofit Kft.) a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia irányvonalairól. Majd Kis Zoltán osztályvezető (Vidékfejlesztési Minisztérium) előadásában a Nemzeti Vidékstratégia energetikai vonatkozásait fejtette ki. Dely Krisztina a Polgármesterek Szövetségének igazgatója a Fenntartható Energetikai Akciótervek (SEAP) jelentőségét ismertette az önkormányzatok számára. Ezt követően Matuz Géza bemutatta az ESCO, ún. harmadik feles finanszírozási rendszert. A marginális területek hasznosítása azon felül, hogy jó lehetőséget nyújt az önkormányzatoknak, az egyes projektek megvalósításához jelentős források szükségesek, így a résztvevők a nemzetközi energetikai pályázati forrásokról is tájékozódhattak. Idén kiemelt figyelmet fordítottunk a konferencián arra, hogy bemutassuk, megismertessük a közvetlen brüsszeli források bevonásának lehetőségeit. Vámosi Gábor igazgató (ENEREA)

Vámosi Gábor, az ENEREA igazgatója ismertette a JESSICA, ELENA, LEADER és az Intelligens Energia Európa program

nemzetközi pályázati konstrukciókat. Minthogy a marginális területek a szélenergia hasznosításnak is a helyszínei lehetnek, Bíróné Dr. Kircsi Andrea, a Magyar Szélenergia Társaság elnök asszonya ismertette a szélenergia hasznosítás lehetőségeit a régión belül, valamint a nemzetközi szélenergia tendenciákat, a forrásbevonási lehetőségeket és néhány külföldi jó gyakorlatot. Az EGT (Európai Gazdasági Térség) Alap Megújuló Energia Programterület, mint hamarosan megjelenő pályázati lehetőség, kiváló pénzügyi forrást jelenthet az energetikai fejlesztéseket, beruházásokat tervezők számára. Az NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ, mint A rendezvény résztvevői program koordinátor képviseletében Dibáczi Zita osztályvezető tartott előadást a finanszírozási mechanizmusról. A konferencia második részében úgynevezett „jó gyakorlatokról” hallhattak az érdeklődők. Példaértékű kezdeményezésről számolt be Martfűről S. Bodor Éva, ahol elkészítették a város Fenntartható Energetikai Akciótervét (SEAP) és csatlakoztak a Polgármesterek Szövetségéhez. (Folytatás a 3. oldalon)

2

ENEREA


Emellett Mátrai Melinda nemzetközi projektmenedzser (Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség) számolt be a ’Regions for Green Growth’- A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés támogatása a regionális politika eszközeivel c. INTERREG IVC projektjükről. Az esemény zárásaként Szabó Valéria, az ENEREA nemzetközi projektmenedzsere mutatta be az M2RES elnevezésű projekt eddigi eredményeit, a projekthez való csatlakozás lehetőségeit az önkormányzatok számára. Az előadások elektronikus formában elérhetők a http://enerea.eu/esemenyek.php weboldalon.

M2RES – Marginális területek hasznosítása

Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség 2011-ben, egy 15 tagból álló konzorcium tagjaként nyert pályázatot a South-East Europe Program keretében, „M2RES – Marginális területek, mint a megújuló energia hasznosítás helyszínei” c projektben. A projekt főbb feladatai közé tartozik, hogy a résztvevő régiókban minden partner azonosítja a marginális területeket (hulladéklerakók, felhagyott bánya területek, kőfejtők, korábbi katonai területek, szennyezett területek), melyek jelenleg hasznosításon kívül kerültek, és alkalmasak az egyes megújuló energiaforrások hasznosítására, melyek közül az egész projekt során 2 területen egy-egy megújulós erőmű beruházási terve készül el. Az Észak-Alföldi régióban megtörtént a marginális területek felmérése, elemzése, mely szerint a 9 db barnamezős vagy szennyezett terület, 68 hulladéklerakó, 4 felhagyott bánya és 12 katonai terület képezi az alapját a további elemzéseknek a projekt második felében. A természeti tényezők elemzésekor, a projekt által megadott kritériumok alapján a napenergia és a föld hőjének hasznosítása az összes marginális területen lehetséges, a szél energia esetében pedig az 50 m-en mérhető szélsebességek pont a határon mozognak. Ezzel párhuzamosan elkészült egy kézikönyv az önkormányzatok számára, mely abban nyújt majd számukra segítséget, hogy eldönthessék, hogy a tulajdonukban lévő területek besorolhatóak-e a marginális területekbe, ill. hogy milyen megújuló energia beruházást érdemes megvalósítani rajtuk. A projektben felállításra került egy ún. „Task Force” szakértői csoport, akik a kiválasztott 3 önkormányzat számára elkészítenek egy előzetes megvalósíthatósági tanulmányt, ill. egy településre a konkrét marginális területen megvalósítandó beruházás kapcsán dolgozzák ki az ötlettől a megvalósításig tartó lépéseket. Ezeknek az eredményeknek a publikálására jövő tavasszal kerül majd sor. További információ: www.m2res.eu

3

ENEREA


Norvég & EGT Finanszírozási Mechanizmus pályázati kiírás év végén 2013. május 24-én a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) képviselőiből álló Finanszírozási Mechanizmusok Bizottság jóváhagyta a Megújuló Energia Programterület programdokumentumát. Az NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft., mint Program Operátor által kezelt program célja a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése a végső energiafogyasztásban. A programterület keretében rendelkezésre álló forrás közel 2,1 milliárd forint. A pályázati felhívások a program három fő komponensei köré csoportosulnak: - Már létező távfűtő rendszerek geotermikus bázisra történő átállítása; - Megújuló energiaforrások fenntartható használatával kapcsolatos figyelemfelhívó kampányok indítása; - Megújuló energiaforrások fenntartható használatával kapcsolatos ösztöndíjak biztosítása. A pályázati felhívásokra várhatóan 2014. I. negyedévében lehet pályázatot benyújtani. Kapcsolat: NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Központ Nonprofit Kft. 1134 Budapest, Váci út 45. E-mail: [email protected] Telefon: +36/1-802-43-90 Internet: www.nkek.hu, www.egtalap.hu

Energia

Energiahatékonyság Programterület tervezett felhívásainak rövid ismertetése: Program Operátor: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága 1. Energiahatékony iskolák fejlesztése Megjelenés várható időpontja: 2013. III. negyedév Rendelkezésre álló forrás: 8,7 millió EUR (kb. 2,6 milliárd HUF) Támogatás formája és mértéke: vissza nem térítendő támogatás, 85% Támogatás összege: 100-300 millió Ft Várhatóan támogatásra kerülő pályázatok száma: 9 db Pályázók köre: iskolák, ill. iskolák fenntartói A nemzetközi megállapodásban rögzített elvárt eredmények alapján a tervezett projektek támogatható tevékenységei: 1. Energiahatékonysági beruházás megvalósítása (nyílászáró csere, hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, világításkorszerűsítés); 2. Az 1. tevékenység eredményeinek mérése: okos mérők, smart metering rendszer kiépítése, alkalmazása, energiamenedzsment rendszer kiépítése, működtetése; 3. A 2. tevékenység disszeminációja, szemléletformálás (a beruházás eredményeinek és az elért megtakarításoknak kommunikálása); 4. Kötelező oktatás, képzés az iskola üzemeltetői részére. (Folytatás az 5. oldalon)

4

ENEREA

•••Energia hírlevél 2. Bilaterális kapcsolatok fejlesztésének alapja a) Hálózatépítés iskolák részére Pályázók köre: Iskolák

b) Hálózatépítés non-profit szervezetek részére Pályázók köre: non-profit szervezetek, melyek az energiahatékonysági szemléletformálás, oktatás területén működnek. Megjelenés várható időpontja: 2013. IV. negyedév Rendelkezésre álló forrás: 2 x 74.224 EUR (126.000 EUR, kb. 44,4 millió HUF) Támogatás odaítélése során alkalmazott eljárás: nyílt eljárás Támogatás formája, mértéke: vissza nem térítendő támogatás, 100% Támogatás összege: 1.500-8.250 EUR (449.100-2,47 millió Ft között, max. 1.500 EUR fejenként) Kapcsolat: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága (NFÜ, KEOP IH) 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. [email protected] http://www.nfu.hu/energiahatekonysag

Módosulnak a megújuló energiákat is érintő törvények A jövőben a megújuló energia hasznosítására szóló pályázatok helyett az illetékes miniszter által rendeletbe foglalt műszaki követelmények lesznek az irányadók a pályázóknak - egyebek mellett ezt tartalmazza a nemzeti fejlesztési miniszter által beterjesztett törvényjavaslat. A zöld energiára, illetve a kapcsolt - hőt és villanyáramot is termelő - energiára jelenleg eredetigazolást lehet kiállítani. A villamosenergia-törvény módosítási tervezete - az uniós szabályozással összhangban - bevezeti a származási garanciát. A szolgáltató ezt köteles lesz átadni a fogyasztónak, aki nemcsak az áram ára, hanem annak ökologikus volta alapján is dönthet. A származási garancia azt közli, hogy a fogyasztott áram hányad része származik megújuló, illetve kapcsolt forrásból. A részleteket itt is kormányrendelet tartalmazza majd. A törvényből egyúttal kikerül a biomasszából készült energia fogalma, miután az része lesz a megújuló forrásból származó villanyáramnak.

5

ENEREA


Megújuló energiával működik a nyíradonyi rendezvénycsarnok Megújult a nyíradonyi Harangi Imre rendezvénycsarnok energetikai rendszere, a 249,8 millió forintos beruházáshoz 212,3 millió forint európai uniós támogatást nyert a város önkormányzata - mondta Tasó László, Nyíradony polgármestere a beruházás átadásán. Hozzátette: az önkormányzat 37,5 millió Ft saját forrást biztosított a fejlesztéshez, az állam azonban a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntésének köszönhetően, az önerő-támogatás új rendszerének létrehozásával kézzelfogható és azonnali segítséget nyújtott a beruházáshoz. A projekt keretében megépült egy 183 m2-es kazánház és tüzelőanyag tároló, beépítettek két faapríték-tüzelésű melegvíztermelő kazánt, valamint 28 darab napkollektort a használati melegvíz előállítására, illetve a medencefűtés biztosítására. A beruházással évente 11 millió forint működtetési költséget takarít meg Nyíradony önkormányzata - hangzott el az ünnepségen. Forrás: www.alternativenergia.hu

LEADER pályázatok harmadszor 2013. június 17-én megnyílt a harmadik LEADER pályázati kör, ahol kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz a támogatási igénylést. Újra lehet igényelni az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtására 2013-ban nyújtandó támogatásokat. Pályázatokat lehet benyújtani közösségi célú és vállalkozási célú fejlesztésekre. A támogatható tevékenységek között szerepel az építés, gépbeszerzés, eszközbeszerzés, rendezvény előkészítése és megvalósítása, képzés előkészítése és megvalósítása, támogatható a tanulmánykészítés, marketing, illetve egyéb tevékenységek. A pályázóknak rendelkezniük kell MVH regisztrációs számmal és ügyfélkapus regisztrációval is. A pályázati cél megvalósítási helye szerinti illetékes Helyi Akciócsoporthoz (HACS-hoz) kell benyújtani első körben a kitöltött projekt adatlapot. Amennyiben a Helyi Bíráló Bizottság támogatásra alkalmasnak ítéli a projektet és az illeszkedik a LEADER Intézkedési Tervhez, akkor lehet kidolgozni és benyújtani a pályázatot az ügyfélkapun keresztül. (Folytatás a 7. oldalon)

6

ENEREA


További részletek a 91/2013. (VI.06.) MVH Közleményben, amely mellékleteivel együtt az alábbi linken elérhető: http://mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mv hk912013 A települések HACS besorolásáról itt tájékozódhat: http://umvp.kormany.hu/umvp-hacs-illetekessegiteruletei Forrás: www.mnvh.eu

Felülvizsgálják a megújuló energia-hasznosítási cselekvési tervet Felülvizsgálják a megújuló energia-hasznosítási cselekvési tervet, és ennek során figyelembe veszik a folyamatosan fejlődő technológiákat, ugyanakkor a Magyarország által 2020-ra vállalt célkitűzés, a 14,65 százalékos megújuló energia-részarány az energiafelhasználásban változatlanul megmarad. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közép-magyarországi szervezete Zöld energia 6. címmel rendezett országos konferenciáján Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára kifejtette: a kormány több program révén is támogatja a zöldenergia bevezetését Magyarországon. Az Új Széchenyi Tervben több programban is, illetve a zöld beruházási rendszerben pedig a kvótaértékesítésből finanszírozza a kormány az energiahatékonyságot szolgáló fejlesztéseket, illetve a megújuló energiák elterjesztését - mutatott rá. Horváth Attila Imre elmondta: folyamatosan dolgoznak az energiahatékonyságot, energiamegtakarítást eredményező lehetőségeken, a 2014-2020-as tervezési időszakban is jelentős forrást kívánnak allokálni az állami intézmények számára az ilyen típusú fejlesztésekre a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP). Pontos összeget még nem lehet tudni, a tárgyalások folyamatban vannak az Európai Unióval - tette hozzá. A lakossági épületek esetében az energiahatékonysági felújítását, a zöldenergiával történő ellátását, a megújuló energiát elterjesztését az Európai Unió a jövőben is vélhetően támogatni fogja - tette hozzá. Jelezte: várhatóan a nyár végére elkészül a nemzeti épületenergia stratégia, amely tartalmazza majd azokat a lakossági és középületeket, ahol az energiahatékonysági felújítással a legnagyobb energianyereséget lehet elérni, és ez alapján lehet majd a támogatási rendszereket kidolgozni. A tervek szerint a zöld energia, megújuló energia rendszer bevezetésének elősegítésére kormányzati honlapot is létrehoznak, ahol egyértelmű tájékoztatást, reklámszövegtől mentes útmutatást adnak majd a technológiai megoldásokról mondta a helyettes államtitkár. Forrás: MTI

7

ENEREA


MNVH előzetes nyilvántartásba vétel A felhívás célja az MNVH Hálózati és Projektkoordinációs Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) által – különböző fejlesztési témákban - meghirdetett felhívás alapján vidékfejlesztési projektötletet benyújtani kívánó szervezetek (a továbbiakban: Kérelmezők) előzetes nyilvántartásba vétele. A Kérelmezők köre Az előzetes nyilvántartásba vételi kérelem benyújtására kizárólag tevékenységükben vidékfejlesztéshez kötődő, vagy azt felvállaló, adószámmal és magyarországi bejegyzett székhellyel rendelkező szervezetek és személyek jogosultak. A kérelmek benyújtásának módja és helye A kérelmeket elektronikus úton, az e célból működtetett elektronikus felületen elérhető űrlap magyar nyelvű kitöltésével és mellékletek csatolásával lehet benyújtani. A kérelem benyújtása a www.mnvh.eu honlapon kezdeményezhető. A kérelem benyújtásához a Kérelmezőknek működő elektronikus levélcímmel (e-mail címmel) kell rendelkezniük. Az előzetes nyilvántartásba vétel további feltétele 3 000 Ft összegű rendszerhasználati díj átutalással történő megfizetése. A kérelmezéssel kapcsolatban további információ kérhető munkanapokon a (1) 362-8120 információs telefonszámon, illetve a beadási időszak alatt folyamatos jelleggel a [email protected] e-mail címen. A nyilvántartásba vétel érvényessége 1 évig hatályos. Az előzetes nyilvántartásba vételi kérelem elektronikus kitöltési határideje:

Forrás: www.mnvh.eu

2013. július 1-8. 23:59 óráig; 2013. augusztus 5-12. 23:59 óráig; 2013. szeptember 2-9. 23:59 óráig; 2013. október 7-14. 23:59 óráig; 2013. november 4-11. 23:59 óráig; 2013. december 2-9. 23:59 óráig.

8

ENEREA


2015-től szigorodnak az épület-szigetelési és fűtési követelmények Április végén a Kormány határozott arról, hogy 2015-től szigorítja az épület-energiahatékonysági követelményeket a középületek, illetve az állami energiahatékonysági pályázatokon nyertes épületek vonatkozásában. Az új szabályok 2018 után minden új épületre érvényesek lesznek. Szakértők szerint azonban az új követelmények betartása már ma is költséghatékonyabb épületeket eredményezne, és indokolatlan a hosszú felkészülési idő. A hazai energiahatékonysági követelmények európai viszonylatban nagyon gyengék, az új szabályokkal csak 5 év múlva jutunk el a mai német követelményszintre. Az EU épület-energiahatékonysági irányelvének célja, hogy a tagállamok olyan épület-energiahatékonysági standardokat fogadjanak el, amelyek biztosítják a költség-optimális építkezést. Azaz azt, hogy az egy épület építési és felújítási költsége és élettartama alatti energiaköltsége összességében a lehető legalacsonyabb legyen, és az emberek ne építsenek olyan házakat, amelyeket olcsóbb felhúzni, de fennállásuk során rengeteg energiát pazarolnak el. A Kormány 2013. április 30-án határozatban döntött arról, hogy megszigorítják az épületenergiahatékonysági követelményeket, azaz a falak, az ablakok, a tetők és a padlók maximális hőátbocsátási értékeit. Az új szabályok azonban csak 2018-tól hatályosak, de a középületek, illetve az állami energiahatékonysági pályázatok keretében zajló építések során már 2015-től kell alkalmazni azokat. A döntést előkészítő műszaki-gazdasági számításokat a Belügyminisztérium felkérésére az Energiaklub végezte. A szakpolitikai intézet számításai egyértelműsítették, hogy a jelenlegi hazai követelmények jóval elmaradnak a költség-optimális szinttől, és minél hamarabb szigorítjuk a standardokat, annál hamarabb válnak hatékonnyá az építkezések, felújítások. „A követelmények szigorítása fontos és jó lépés az energia-pazarlás megállítása felé, de nem értjük, hogy miért kell még öt évet várni, hogy bevezessük a ma érvényes németországi követelményeket. Ezzel csak azt érjük el, hogy hazánk a nyugaton már elavult technológia lerakóhelye lesz. Szerintem a Kormány fontos lehetőséget szalasztott el arra, hogy elősegítse a takarékosságot, ami alapvető gazdasági érdekünk” mondta dr. Bart István, a MEHI Nonprofit Kft. igazgatója. Forrás: www.zoldtech.hu

IERWATER nyitórendezvény Hortobágyon Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. és a Bihar Megyei Tanács együttműködésében, a Magyarország- Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (2007-2013) keretein belül valósul meg az „Érmelléki tájegységek hosszú távú ivóvíz-ellátási stratégiájának és monitoring rendszerének kialakítása” (“Establishment of a long-distance drinking water supply strategy and monitoring system in the Érmellék - Valea Ierului Regions”, Acronym: IERWATER) című projekt. A projekt megvalósítása 2013. január 2-án kezdődött és 2014. december 31-én zárul. (Folytatás a 10. oldalon)

9

ENEREA


Az IERWATER projekt célja a magyar-román határon átnyúló Érmellék területén a hosszú távú vízellátás stratégiájának és monitoring rendszerének kialakítása és fejlesztése. Jelenleg igen kevés információval rendelkezünk a felszín alatti vízkészletről a régióban. A rendelkezésre álló információk alapján tudjuk, hogy a meglévő víz nem megfelelő vízminőségű, a vízellátás biztosítására szolgáló építmények és berendezések a legtöbb településen elavultak, hiányosak. A folyamatos beruházások, javítások néhány akut problémára megoldást kínálnak, de hosszú távú stratégiára kialakítására van szükség annak érdekében, hogy a víztartalékok fenntarthatóan elérhetőek legyenek. A projekt ideje alatt vízkivétellel a közös vízbázis helyi és a határokon átnyúló hatásainak vizsgálata fog megvalósulni, valamint egy közös határon átnyúló monitoring rendszer kerül kidolgozásra, amely segít a rendelkezésre álló vízbázis védelmében. A projekt kétnapos nyitórendezvényére 2013. június 27-28-án került sor a Hortobágyon, ahol a projektben résztvevő partnerek és szakemberek találkoztak. A rendezvényt köszöntőbeszédével Tóth Attila, a HajdúBihar Megyei Közgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke nyitotta meg, aki többek között a magyarromán határon átnyúló közös együttműködés fontosságát, a közös gondolkodás és a partnerség kiépítésének jelentőségét hangsúlyozta. Tóth Attila, a Hajdú-Bihar megyei Közgyűlés alelnöke

A résztvevőket a román partner részéről Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője köszöntötte. Beszédében kitért a román-magyar határon átnyúló közös ivóvízbázis védelmének jelentőségére, az ivóvízminőség-javítás fontosságára, mely határvonalat nem ismerve közös munkát, közös gondolkodást és közös megoldásokat igényel. Kihangsúlyozta, hogy az ivóvíz jó minőségét utódaink számára is biztosítani kell, melynek alapja egy stratégia megalkotása, melynek mentén céljaink elérése biztosított. Szabó Ödön, parlamenti képviselő (RO)

A köszöntőbeszédeket Szabados Krisztián, a Régióterv Kft. ügyvezetőjének szakmai előadása követte, aki a projekt menedzsment szervezet szempontjából, általánosságban mutatta be a projektet. Beszámolt a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekről, bemutatta mind a két partner által vállalt tevékenységek időbeli és pénzügyi ütemezését. Majd Oláh Gyula, Ügynökségünk projekt menedzserének feladatismertetője következett, aki beszámolt az ENEREA projektben vállalt szerepéről. Munkatársunk tájékoztatta a résztvevőket az Ügynökség projekttel kapcsolatos előrehaladásáról, a szakértőkkel kötött szerződések időbeli Oláh Gyula, projektmenedzser (ENEREA) (Folytatás a 11. oldalon)

10

ENEREA


ütemezéséről, majd röviden bemutatta az eddig elvégzett és vállalt kommunikációs és műszaki-szakmai tevékenységeket. A Bihar Megyei Tanács részéről Sobieschi-Dérer Beatrice a projekt nagyváradi projekt menedzsere tartott feladatismertetőt a román partner által elvégzett tevékenységekről, illetve az előttük álló feladatokról. „Ivóvízellátás jelenlegi helyzete a megyében” címmel Balla Marianna, a Hajdú-Bihar Megyei Vízmű Vízgazdálkodási Csoportjának vezetője tartott előadást, melyben bemutatta a Vízmű mögött álló fejlesztéseket, ütemezésüket, valamint a fejlesztések hatásait. Előadásában részletesen kitért az ivóvíz minőségének javítását célzó projektekkel kapcsolatos hiányosságokra és tipikus problémákra, valamint a fejlesztések szükségességére. Tóth Péter, a Debreceni Vízmű Ivóvíz-ágazati Főmérnökségének vízügyi főelőadója Debrecen közműves vízellátásának 100 éves történetéről számolt be. Előadásában kihangsúlyozta, hogy az ivóvíz megfelelő minőségű biztosításának jelentősége igen régre nyúlik vissza, aminek alapja egy a jelen projekthez hasonló széleskörű összefogás és közös szakértői munka volt. Balla Marianna, H-B Megyei Vízmű Vízgazdálkodási Csoport vezetője

A szakmai napot a vízbázis és az élővilág kapcsolatának bemutatása zárta Gencsi Zoltán, a Hortobágyi Nemzeti Park szakértőjének szakmai vezetésével. A nyitórendezvény második napja a projektpartnerek szakmai egyeztetéséről szólt, ahol részletes megbeszélést tartottak a projektben résztvevők aktuális feladatairól, a vállalt Műhelymunka kötelezettségek teljesítésének időbeli ütemezéséről. A mintegy négyórás szakmai megbeszélést a feladatok személyre szabott felosztásával zárták le.

Nap- és épületenergetikai kutatás a Debreceni Egyetemen Több mint egymilliárd forint támogatásból fejleszt a Debreceni Egyetem (DE) Műszaki Kar partnereivel új eljárásokat napenergia-hasznosításra, köz- és irodaépületek energiagazdálkodásának javítására jelentették be a projektek vezetői az egyetemen tartott projektnyitó rendezvényen. Fábián István, a DE rektora elmondta, hogy az egyetem már rég kilépett az "elefántcsont toronyból", az egyetemi kutatások, fejlesztések ugyanis nem lehetnek függetlenek a gazdaságtól. Különösen fontosak számunkra a Gazdasági Operatív Programok (GOP) keretében megvalósuló fejlesztések, mert azok közvetlenül hasznosulnak a gazdaságban - tette hozzá. Husi Géza, a DE Műszaki Kar dékán-helyettese jelezte: a GOP-nak köszönhetően piacorientált kutatásfejlesztési tevékenységbe kezd a műszaki kar, az Aqua Maxima Kereskedőház Kft. és az Elinor Mérnökiroda Kft. annak érdekében, hogy napkövetővel ellátott napenergia-hasznosító rendszert hozzon létre. (Folytatás a 12. oldalon)

11

ENEREA


Elsősorban lapostetős épületekre összpontosítanak, az új műszaki megoldás lakossági és közületi épületeknek egyaránt hatékony megoldást nyújthat a költségek csökkentésére - magyarázta a dékánhelyettes. Az összesen több mint 623 millió forint összköltségű projekt európai uniós támogatása 431 millió forint, amelynek köszönhetően 2014 végéig prototípusok is készülnek, külön-külön optimalizálva az egyes épülettípusokra (irodaépületek, lakossági-társasházi építmények, uszoda és sportcélú létesítmények, ipari csarnokok-műhelyek) - fűzte hozzá Husi Géza. Beszámolt arról is, hogy közel 600 millió forint támogatásból 2014. júliusáig valósul meg az az együttműködés, amelyben köz- és irodaépületek hatékony energia-menedzsment rendszerét hozza létre. A kifejlesztendő eljárás azért is egyedülálló, mert az elektromos áram és hőenergia előállítására és tárolására alkalmas rendszer például az elektromos autók meghajtásának is "motorja" lehet a jövőben - közölte Husi Géza. Forrás: www.zoldtech.hu

III. ÖKOINDUSTRIA Az ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás a legnagyobb környezetipari szakkiállítás Magyarországon. A jövő iparágát mutatja be a szakmai partnerek és az érdeklődők számára.

Időpont: 2013.09.25-27. Helyszín: Budapest - SYMA Rendezvény- és Kongresszusi Központ

Az ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi Szakkiállítás szaktémái: hulladék, hulladékból másodnyersanyag és termék, megelőzés, levegő, víz, talaj, megújuló energiaforrások, energiahatékonyság, ökoépítészet, klímavédelem, biotechnológia, zaj – és rezgésvédelem. A III. ÖKOINDUSTRIA kiállítóként várja a környezetvédelmi ipar szereplőit, környezetvédelmi eredményeiket bemutató vállalkozásokat, a környezetvédelmi kutató és innovációs szervezeteket, környezetvédelmi szakmai szervezeteket, külföldi környezetvédelmi vállalkozásokat, külképviseletek gazdasági osztályait. A látogatók a termelő és szolgáltató ágazatok, a környezetvédelmi ipar partnerei, szakmai szervezetek, önkormányzatok, államigazgatás érintettjei, környezetvédelmi hatóságok, környezetvédelmi eredmények irányt érdeklődők, zöldgazdaság megvalósítása iránt elkötelezettek, oktatók és a téma iránt érdeklődő egyetemi, főiskolai hallgatók. Szervező: Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége E-mail: [email protected] Internet: www.okoindustria.hu Forrás: www.okoindustria.hu

12

ENEREA


Termálvizet fűtésre hasznosító program indult Törökszentmiklóson Európai uniós támogatással termálvizet fűtésre felhasználó program indult Törökszentmiklóson, az idén elkészülő műszaki fejlesztés kedvezményezettjei az önkormányzat által fenntartott intézmények. A 491,5 millió forint értékű projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében valósul meg, a támogatás mértéke 50 százalékot tesz ki, az önerőt kötvénykibocsátás révén teremtette elő a projektgazda település helyhatósága. Marsi Péter, a polgármesteri hivatal osztályvezetője az MTI-nek elmondta: első lépésként már korábban megtörtént egy, a termál hőenergia forrásául szolgáló kút fúrása a Székács Szakközépiskola udvarán. A folytatásban egy távvezetéket építenek ki, amely az 1200 méter mély kútból feltörő, 60-70 Celsius fokos vizet eljuttatja az intézményekhez, illetve utolsó állomásként a városi standfürdőhöz és kempinghez. A több utat, utcát érintő, 4 kilométer hosszú vezeték kiépítésével párhuzamosan megkezdődött a csatlakozásra kijelölt épületek fűtési központjának átépítése, korszerűsítése. A termálvíz hőjével oktatási és nevelési intézmények mellett a sportcsarnokot, a városházát, a helytörténeti gyűjteményt valamint az egyesített gyógyító-megelőző intézetet fűtik majd. A geotermikus energiával egy fűtési idényben 505 ezer köbméter import földgáz váltható ki, a gázfelhasználás csökkenésével 661 tonnával kevesebb szén-dioxid kerül égéstermékként a levegőbe. A helyi önkormányzat a városi büdzséből éves szinten a korábban fűtésre fordított összegből 25-30 millió forintot takaríthat meg a projekt megvalósítása után. Forrás: www.alternativenergia.hu

Szomszédjuk a biomassza-erőmű Szolnokon jártunk, ahol megnéztünk egy három éve működő biomassza-erőművet: megtudtuk, hány kamion érkezik naponta, füstöl-e a kémény, és kikérdeztük az erőmű szomszédjait is. Ellátogattunk egy Szolnokon 2010 óta működő biomassza-erőműbe, mivel Szegeden óriási vihart kavart a Szegedi Hőszolgáltató Kft. és a kisebbségi tulajdonosa által alapított projektcég, a Szenergott Kft. fahulladékot is hasznosító fűtőmű terve. A Tisza és a Zagyva találkozásánál épült városban lemértük, milyen messze található az erőmű a lakóépületektől, kikérdeztük az igazgatót, mennyivel növekedett a kamionforgalom a fűtőanyag-beszállítás miatt. A szolnokiak pedig elmondták, mit szólnak a lakótelep közelében épült és hamarosan bővülő erőműhöz. Szolnokon alig 100 méterre található az első lakóháztól az Alfa-Nova Kft. Széchenyi István körúton épült biomassza-erőműve. A szomszédos Kisgyep utca 250 méterre, míg a tízemeletesekből álló Széchenyi lakótelep 430-ra van a fűtőműtől. Kívülről nem lehet észrevenni, hogy az Alfa-Nova telepén biomasszából állítják elő a meleget. A fahulladékot elégető kazánt a régi távfűtőmű meglévő épületébe telepítették. A 20 (Folytatás a 14. oldalon)

13


ENEREA

méteres kéményből kiáramló halovány fehér gőz jelzi: folyamatosan üzemel az erőmű. – A 3,3 megawattos biomassza-kazánhoz naponta egykamionnyi fűtőanyag szükséges. Egyeztettünk a lakókkal, hogy ne zavarjuk őket: mindig napközben érkezik a szállítmány – mondta Horváth István, az Alfa-Nova Kft. területi igazgatója. Elárulta, a biomasszaerőmű-beruházás előtt hónapokon keresztül tájékoztatták a lakókat, több fórumot is tartottak az építkezésről. Az igazgató hozzátette, a Széchenyi lakótelepen található 5000 lakás fűtésigényének 30 százalékát fedezi a fahulladék-hasznosító kazán, valamint a melegvíz-előállításba is besegít a megújuló energia-forrású fűtőmű. A szolnoki távfűtőmű udvarán felhalmozott kéthárom méter magas faaprítékból naponta egyszer feltöltik az automata tüzelőanyagadagolót. A kazánt számítógép vezérli, a korszerű technológiának köszönhetően a faaprítékot a gázzal közel azonos hatásfokon égetik el. – Ha fenyőt hoznak, az egész környéken fenyőillat terjeng – mondta Horváth István. A fahulladékégetéssel 90 százalékkal csökkent a környezetet terhelő szén-monoxid mennyisége a gázüzemmel összehasonlítva, a kén-dioxid pedig 99 százalékkal. Az építkezéssel a porterhelés is egynyolcadára csökkent a korábbi értéknek. – Ősszel újabb 6 megawattos kazán épül. Az elmúlt három fűtési szezonban csökkent a fűtésre használt hő előállítási ára. A kormány távhőár-befagyasztása miatt viszont nem változott a fűtési számla – magyarázta Horváth István. Számításai szerint a biomassza-erőművel 8-10 százalékos díjcsökkenés realizálható. Forrás: www.delmagyar.hu

HMV vezeték felújítást, okos mérést és napelemes rendszert nyert négy társasház Mintegy 50 millió forintból újul meg a használati melegvíz (HMV) és fűtés vezetékrendszere annak a négy budapesti lakóközösségnek, amely sikeresen pályázott a FŐTÁV Zrt. által kiírt OKOS-ház projektre. A felújítás után akár negyedével is csökkenhet a lakóházak energiafelhasználása. Az egyik nyertes, a XV. kerületi Nyírpalota utca 1-21. szám alatti paneles épület bejárásán részt vett György István, városüzemeltetési főpolgármester-helyettes és Fekete Csaba, a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója is. A FŐTÁV Zrt. szakemberei által kidolgozott OKOS-ház projekt célja az, hogy csökkenjen a felújított épületek energiafogyasztása, ezzel együtt növekedjen a megújuló energia aránya a felhasználásban. További fontos cél volt az is, hogy pozitív irányba változzon a közösségek környezettudatossága - idézi a közlemény György Istvánt. A pályázattal a lakóközösségek három új megoldást vehettek igénybe. Ezek: a melegvíz-rendszer korszerűsítése, az "okos mérés", azaz a számlák érthetőbbé tétele, valamint az épületen elhelyezett napelemek. Az első elkészült OKOS-háznál már kimutatható, hogy az előző évhez képest 26 százalékkal csökkent a hőfelhasználás, 6 százalékkal a vízfelhasználás és 10 százalékkal az energiafogyasztás.

14


ENEREA

Tavaly több mint 50 közösség pályázott, hogy OKOS-házzá válhasson, ezek közül négy felelt meg a követelményeknek. A nyertesek egyikét, a XV. kerületi Rákos út 100. alatti épületet 2012-ben újították fel, a többi korszerűsítése pedig idén fejeződik be. Forrás: www.zoldtech.hu

Kutatási projektet indított a Mecsekérc Zrt. A 458 millió forint összköltségű projekt célja a fenntartható geotermikus energiahasznosítás kútkiképzési technológiájának kifejlesztése. A MECSEKÉRC Környezetvédelmi Zrt. a „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” elnevezésű pályázati kiíráson közel 252 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi Terv keretében. Magyarországon a közvetlen hőhasznosítás céljára (kertészetek üvegházai, távfűtő rendszerek, önkormányzati és egyéb közösségi létesítmények fűtése) a felső-pannon korú homokkő rétegekből termelik ki a legtöbb termálvizet. A vízbázisok védelme és a környezetkárosítás elkerülése a hasznosítás során lehűlt termálvíz visszasajtolását igényli, ez azonban több kedvezőtlen változást eredményezhet a besajtolással érintett kőzetek jellemzőiben. A kedvezőtlen kőzet tulajdonságokkal rendelkező felső-pannon homokkövek esetében kulcskérdés, hogy a kútkiképzés megfeleljen a vízbesajtolással érintett rétegek és kőzetek sajátosságainak, azonban jelenleg nem áll rendelkezésre ezzel kapcsolatos tudományos igényességgel összeállított adatbázis, tervezési ajánlás vagy módszer. A projekt célja, hogy lehetővé tegye a 100%-os hatásfokú földgáz kiváltást eredményező közvetlen geotermikus-energia hasznosítás fenntartható és gazdaságos módon történő megvalósítását és tömeges elterjesztését Magyarország területének 60-70 %-án egy, a hazai költségviszonyokhoz igazodó, megbízható vízbesajtoló-kút kiképzési technológia kifejlesztésével. A megfelelő technológia kidolgozásához nagy mennyiségű mérést kell elvégezni kőzetmag mintákon, azonban ezek csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A projekt során a Mecsekérc Zrt. kifejleszti egy olyan műszer prototípusát, illetve meghatározza a megfelelő technológiát, mellyel lehetővé válik alapanyagokból irányított kőzetfizikai tulajdonságokkal rendelkező mesterséges kőzetmag minták kialakítása. Ez utóbbi megoldás hiánypótló jellege miatt a földtudomány további területein (szénhidrogén-kutatásban, földtani környezetben történő radioaktívhulladék-elhelyezés és a CO2 elhelyezés kutatásában) is a természetes minták alkalmazásához képest jóval olcsóbbá teszi a laboratóriumi kísérleteket. A technológiai fejlesztés 2012. április 1-én vette kezdetét és várhatóan 2014. május 31-én zárul. Forrás: eupalyazatiportal.hu

15


ENEREA

Százlakásos passzívház épül Angyalföldön A Budapest XIII. kerületi Jász-Fáy-Zsinór és Reitter Ferenc utcák által határolt területen épülő ház lakásai három tömbben helyezkednek el, 40, 50 és 60 négyzetméteres alapterülettel. A beruházás 2,2 milliárd forintba kerül, ezt a kerületi önkormányzat maga finanszírozza. Évi 15 ezer forintból lehet majd fűteni egy 50 négyzetméteres átlagos lakást abban a Budapest XIII. kerületi 100 lakásos passzív bérházban, amelynek alapkövét Tóth József kerületi polgármester és Tolnay Tibor, a generál kivitelező Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója rakta le.

A 2,2 milliárd forintos beruházási költség, amelyet az önkormányzat maga finanszíroz, 15-20 százalékkal több, mint egy hagyományos ház építési költsége - mondta a polgármester az alapkő letételekor. A teljes alapterület 12,5 ezer négyzetméter, amelynek fele jut a lakásokra - tette hozzá Tóth József. Az első lakók jövő nyár elején költözhetnek. A passzív ház lényege az, hogy egy jó hőszigetelésű burok veszi körbe, amely nem engedi a hőt se be, se ki, cserébe viszont géppel kell szellőztetni. A fűtéshez szükséges kevés energiát ebben az épületben talajszondás hőszivattyúval állítják elő, vagyis a föld hőjével fűtenek. Eddig Magyarországon a legnagyobb passzív lakóház egy 6 lakásos társasház volt - mondta Nagy Csaba, az Archikon Kft. vezető tervezője. Európában is ritka az ekkora passzívház - tette hozzá. A Jász-Fáy-Zsinór és Reitter Ferenc utcák által határolt területen épülő ház lakásai három tömbben helyezkednek el, 40, 50 és 60 négyzetméteres alapterülettel. A zöld udvar alatt lesz a mélygarázs. Az elkészült házat a Darmstadt Passivhaus Institut minősíti majd. A minősítés elnyerésének egyik kritériuma az, hogy a fűtési hőigény nem lehet több, mint 15 kilowatt négyzetméterenként és évente. Ez másfél köbméter földgáz energiatartamának felel meg. Forrás: MTI

16


ENEREA

Az agráregyetemek nyitnak a zöldgazdaságban keresett új szakmák felé A zöldgazdaság, köztük a megújuló energiák által igényelt új szakmákra dolgoznak ki tantervet az agráregyetemek a Szent István Egyetem vezetésével. A program kiemelt célja a gyakorlati tapasztalatok beépítése az új szakmai tananyagokba ágazati együttműködés keretében. A Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara és konzorciumi partnerei, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara, valamint a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Kara 865 millió forint vissza nem térítendő, európai uniós támogatást nyert a projekt megvalósítására - hangzott el a projekt nyitórendezvényén Szarvason. Az „Ágazati együttműködés a hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés és megújuló energia képzési rendszerének fejlesztése érdekében” című projekt 100 százalékos EU-támogatásban részesült a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretéből. A projekt keretében 77 egyetemi oktató dolgoz ki tantervet 24 hónap alatt a mezőgazdasághoz kapcsolódó, a zöldgazdaságban igényelt új szakmákra. Ilyen szakma például a hulladékgazdálkodás, az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítása, a komposztálás és a biogáztermelés. A pályázat kiemelt célja a gyakorlati tapasztalatok beépítése az új szakmai tananyagokba ágazati együttműködés keretében. A hulladékgazdálkodásban, a szennyvízkezelésben és a megújuló energiák területein tapasztalatokkal rendelkező vállalkozások segítik az egyetemi tanárok munkáját. Aleksza László szakmai vezető elmondta: a projekt keretében Bologna-konform tananyagokat dolgoznak ki, a három szakterületre jelenleg komplex tananyag nem áll rendelkezésre az agrár felsőoktatásban. Rámutatott: a munkaerőpiacon jelentős a kereslet a zöldgazdasággal összefüggő speciális szakmákra, és a hallgatók is szeretnének ezekből magasabb szintű képzést kapni. Magyarországon az utóbbi években jelentős beruházások valósulnak meg a hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés és a megújuló energiák területén, ezeket üzemeltetni kell hozzáértő szakemberekkel, mérnökökkel. Emellett az államigazgatásban, a hatósági szakterületeken is egyre keresettebbek a speciális tudással rendelkező felsőfokú végzettségű szakemberek. Forrás: www.zoldtech.hu

Napelem a Rendőr-főkapitányságon A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vissza nem térítendő támogatást nyert a „Helyi hő- és hűtési energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” című pályázati konstrukción az Új Széchenyi Terv keretében. A projektek 100 %-os támogatásban részesültek az alábbiak szerint:

17

ENEREA


a KEOP- 4.4.0/A/09-2010-0047 azonosító számú „Napelemes kiserőmű-projekt a Kisvárdai Rendőrkapitányságon” című pályázat keretében 16,875 kWp rendszerteljesítmény kivitelezési költsége nettó 7 452 046 Ft, a KEOP- 4.4.0/A/09-2010-0048 azonosító számú „Napenergiával történő villamos energia termelés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság nyíregyházi székhelyén” című pályázat keretében 31, 05 kWp rendszerteljesítmény telepítése nettó 12 680 786 Ft összegben, a KEOP- 4.4.0/A/09-2010-0050 azonosító számú „Villanyszámla költségeinek csökkentése a Vásárosnaményi Rendőrkapitányságon” című pályázat keretében 19,125 kWp rendszerteljesítmény beépítése nettó 7 775 996 Ft összegben. A KEOP egyik kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és az EU energiapolitikával – a környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben. Ennek is feltétele a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása, a hazai energiahordozó forrásszerkezet kedvező befolyásolása a hagyományos energiaforrások felől a megújuló energiaforrások irányába való elmozdulás elősegítésével. Általános cél a kisebb környezeti terheléssel járó megújuló energia alapú energiatermelés elterjesztése, ezen belül a megújuló energiaforrásokon alapuló hő- és villamos energia termelés szerepének növelése az összenergia felhasználáson belül, és ezen keresztül az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkentése. E célkitűzéseket szem előtt tartva, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 2013. év tavaszán az energiaköltségek csökkentése jegyében környezetbarát beruházás megvalósításába kezdett. Beszerzési eljárás keretében a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, a projektmenedzsment feladatokat és a kommunikációs tevékenységet a projekt keretében az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. nyerte el és végezte el sikeresen. A pályázat révén a Megyei Rendőrfőkapitányság, a Kisvárdai Rendőrkapitányság és a Vásárosnaményi Rendőrkapitányság épületén napelemes rendszer kiépítése valósult meg. Az épületek megnövekedett elektromos energia felhasználását átgondolva egy költség- és energiahatékony megoldás mellett döntöttek, így tértek át a napelemes rendszer használatára. A napelemes rendszerek által megtakarított energia éves szinten 80 300 kWh. Ezt figyelembe véve a ki nem bocsátott CO2 évente 75,1 tonna. A Rendőr-főkapitányság a beruházás megvalósításával biztosította az épületek energiaracionalizálását, mellyel jelentős rezsiköltséget takarít meg. Forrás: archive.police.hu

Biogáz Bécsből Önellátó szennyvíztisztítót tesztel Bécs, ahol a város központi szennyvíztisztító területén egy olyan kísérleti berendezés kezdte meg működését, amelynek segítségével energiából önellátóvá válhat a telep. Jelenleg a város teljes energiafogyasztásának 1 százalékát fordítják szennyvíztisztításra.

18


ENEREA

Másodpercenként hatezer liternyi szennyvíz zúdul az osztrák főváros központi szennyvíztisztítója, az Ebswien medencéibe, ahonnan kétlépcsős biológiai tisztítást követően, húsz óra múlva jut vissza a Dunacsatornába. Az óriási mennyiségű szennyvíz semlegesítéséhez évente mintegy 60 gigawattórányi energiára van szükség, ami Bécs teljes energiafogyasztásának 1 százaléka.

A telepen kísérleti berendezés kezdte meg működését, amelynek segítségével két éven át vizsgálják a bécsi szennyvíziszap rothasztásának pontos paramétereit és feltételeit, hogy optimalizálni tudják a szennyvíziszapból előállítható biogáz mennyiségét és minőségét. A metánban gazdag biogáz elégetésével a tervek szerint ugyanis évente 78 gigawattórányi hőt és elektromos áramot tudnak majd előállítani, ami teljes egészében fedezi a telep energiaszükségletét. A szennyvíziszap-kezelés optimalizálása a Bécsi Műszaki Egyetem, a TU Wien munkatársainak fejlesztésén alapul: már a szennyvíz tisztítása során ügyelnek arra, hogy a hátramaradó szennyvíziszap lehetőleg sok energiát tartalmazzon. Ennek érdekében a szokásosnál sokkal több vizet vonnak el az iszapból a rothasztás megkezdése előtt, és 8 százalékos szárazanyag-tartalomra sűrítik. Így nemcsak kisebb rothasztó tornyokra van szükség, de kevesebb vizet is kell – feleslegesen – felmelegíteni a gáztermelődés beindításához. A kísérleti szakaszt követően várhatóan 2015-ben kezdődhet meg a hat rothasztótorony, az iszappuffertartály és a két gáztartály építése, ami folyamatos működés mellett hat évet és mintegy 100 millió eurót vesz igénybe. A bécsi szennyvíztisztító telep így 2020-ra válhat energiából önellátóvá. Forrás: www.mixonline.hu

19

ENEREA


Kiadja: ENEREA Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B., ’A’ ép., III/345. Telefon: 42/599-400, mellék: 2816 Fax: 42/999-635 Honlap: www.enerea.eu, E-mail: [email protected] Felelős kiadó: Vámosi Gábor

Energia ABC Anaerob folyamat: Általában levegő nélkül végbemenő kémiai átalakulás, a szerves anyagok mikroorganizmusok hatására lejátszódó leépülésének a része. Szerepet játszik a rothadás, erjedés, biodegradációs folyamatok során. A szerves anyagok hidrogénre, széndioxidra, metánra, kénhidrogénre és ammóniára bomlanak. Klímaváltozás: A Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. A klímaváltozás kérdéskörének hátterében az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásán túl, az okok és okozatok tekintetében döntően ökológiai és társadalmi-gazdasági folyamatok húzódnak meg.

Standard tesztkörülmények: A mérési körülmények fotoelektromos cellák és más modulok névleges kimeneti értékének mérésénél. A 2 standard tesztkörülmények 1000W/m besugárzási értéke, 1,5 AM értékre és 25 Celsius fok hőmérsékletre vonatkoznak.

20

ENERGIA HÍRLEVÉL. Marginális területek, mint a megújuló energia hasznosítás helyszínei

Recommend Documents