KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE
ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. március 29-i ülésére
Tárgy: Az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. tv. módosító javaslatának véleményezése Elıterjesztı: dr. Völner Pál, a megyei közgyőlés elnöke Elıadó: Pengı Julianna megyei fıépítész
Tisztelt Közgyőlés! A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülı, mőszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvetı funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. Feladatuk nem a területfejlesztés céljainak, folyamatának, eszközeinek, ütemeinek meghatározása, hanem a fejlesztés, a fejlıdés térbeli, fizikai kereteinek, területi lehetıségeinek és korlátainak meghatározása, a természetes és épített környezet értékei védelmének biztosítása mellett. A területrendezési tervek között legjelentısebb az OTrT, amely az ország egészére határozza meg a léptéknek megfelelı mélységben a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövıképet és az annak elérését szolgáló szabályokat. Az országos szinten, illetve országos érdekbıl meghatározott irányelvek és szabályok megszabják a kiemelt térségek és megyék területrendezési terveinek, és így közvetve a települések rendezési terveinek és helyi építési elıírásainak mozgásterét is. A jelenleg hatályos Országos Területrendezési Tervet (OTrT) az Országgyőlés a 2003. évi XXVI. sz. törvénnyel fogadta el. A törvény elfogadása, illetve az azt megalapozó tervjavaslatok kidolgozása óta felgyorsultak a területi és tervezési folyamatok, jelentıs ágazati koncepcionális változások történtek és számos, az OTrT tartalmát is érintı jogszabály került kihirdetésre. Felgyorsult az országos jelentıségő, illetve az országos térségi szerkezetet meghatározó infrastruktúra-hálózat fejlesztése, Magyarország Európai Uniós tagságával összefüggésben pedig egyre jelentısebbekké válnak az ország nemzetközi térszerkezeti kapcsolatai és ezek további változásokat generálnak. Mindezekkel összefüggésben vált szükségessé az OTrT-rıl szóló törvény felülvizsgálata és módosítása. Az OTrT felülvizsgálata ezen kívül figyelembe vette az Országgyőlés 97/2005. (XII. 25.) OGY határozatával elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott fejlesztési irányokat és területi célkitőzéseket, amelyek megegyeznek az ország távlati térszerkezete kialakításának alapvetı elveivel is. Az OTrT-ben meghatározott célkitőzések az ország szerkezeti tervében lehatárolt különbözı területfelhasználási kategóriák területi elhelyezkedése és nagyságrendje, valamint a hozzájuk rendelt szabályozás útján érvényesülnek. Az övezetek lehatárolásának elsıdleges célja a területfelhasználás és a mőszaki infrastrukturális hálózatok és létesítmények fejlesztésének, területi átrendezıdésének befolyásolása, védelmi célú korlátok között tartása. Fentiek miatt jelentısen módosult a tervben használatos országos és térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek rendszere. A módosítás nyomon követhetı az 1. számú mellékletként szereplı táblázatban. Az OTrT törvény módosító javaslatához környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú hatásvizsgálat is készült, mely részletesen bemutatja a törvény egyes elemeinek várható pozitív és negatív hatásait is. ( a mellékletként kiadott cd-n megtalálható.)
2
A törvénytervezet szövege hét fejezetre tagolódik. Az I. fejezet a törvényben használt speciális fogalmak meghatározását tartalmazza. A II. fejezet az OTrT tervi felépítését, és használatának általános szabályait fogalmazza meg. A III. fejezetben az országos illetve a kiemelt térségi és megyei szerkezeti tervekben használt területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok, a IV., V, és VI. fejezetben pedig az országos illetve a kiemelt térségi és megyei tervekben alkalmazott övezetekre vonatkozó elıírások találhatók. A VII. fejezet a hatálybalépésrıl rendelkezik, valamint elıírja, hogy az OTrT-t 5 évente felül kell vizsgálni. Ez biztosítja a terv aktualitásának és rugalmasságának megırzését. A törvénytervezet a hatályos törvényhez képest tovább csökkenti, gyakorlatilag megszünteti azt a lehetıséget, hogy a megyei tervekben rendeleti hatállyal, a terület specialitásainak megfelelıen bármely területfelhasználási kategóriára vagy övezetre vonatkozóan akár az országosnál szigorúbb, akár más szempontokat tartalmazó elıírások, vagy az itt meghatározottakon túl más övezetek jelenjenek meg. Ezáltal a középszint a területrendezési tervhierarchiában minden önállóságát elveszti, csupán a méretarányokból következı pontosításokra szorítkozhat. Ez a helyzet nem szolgálja hatékonyan a települések közötti – feletti kellı koordinációt, a nagyobb területek összehangolt, adottságaiknak megfelelı fenntartható fejlıdését. Javasoljuk, hogy a jogszabály-elıkészítı a területi tervek hierarchiáját, egymásra épülését figyelembe véve vizsgálja felül a területfelhasználásnak a térségi és megyei területrendezési tervekben való szabályozására vonatkozó felhatalmazás kiterjesztését a kedvezıtlen természeti folyamatok térségi és megyei szintő korlátozása érdekében. A tervi mellékletek tematikája a hatályos törvényhez képest részben megváltozott, új elemekkel, szempontokkal gyarapodott. Az ezekhez főzött megállapítások a következık: Az országos szerkezeti terv megyénket érintı fıbb elemei: Közút-hálózat fı elemei Gyorsforgalmi utak: M11 jelöléssel beépült az országos szerkezeti tervbe a megyei területrendezési tervben már megjelenített, a tervezett esztergomi Duna-hidat az M6 gyorsforgalmi úttal a Zsámbéki medencén át összekötı Ercsi térsége (M6) – Zsámbék –Kesztölc – Esztergom – (Szlovákia) új nyomvonal. Új fıúti kapcsolatok: A 88. sz fıút továbbépítéseként érinti megyénket a Sárvár (84. sz. fıút) – Celldömölk térsége – Pápa – Kisbér –Környe – Tatabánya – Tát (1. sz. fıút) nyomvonal; Beépült az országos szerkezeti tervbe a megyei területrendezési tervben már megjelenített Mór (81. sz. fıút) – Oroszlány – Kecskéd térsége (88. sz. fıút). Ez esetben javasoljuk, hogy a Kecskéd térsége helyett a Tata (M1) kerüljön végpontként megjelölésre. Fıutak településelkerülı szakaszai: 1. sz. fıút: Vértesszılıs, Tata, Komárom, 11. sz. fıút: Dömös 81. sz. fıút: Kisbér
Az országos gyorsforgalmi- és fıúthálózaton tervezett nagy hidak a Dunán:
3
Komárom 13. sz. fıút. A hatályos OTrT-ben még alternatívaként szerepelt a Vámosszabadi 81. sz. fıút is, a jelen törvénytervezet már csak a komáromi változatot tartalmazza. Esztergom M11 Nagysebességő vasútvonalak: Az (Ausztria / Szlovákia) – Hegyeshalom / Rajka − Budapest [Ferihegy] – Röszke / Kübekháza – (Szerbia / Románia) (IV. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza) vonal megyei szakasza az alábbi településeket érinti: Tárkány, Csép, Császár, Szákszend, Kocs, Kömlıd, Környe, Kecskéd, Vértessomló, Várgesztes, Szárliget. Az OTrT javaslatban megadott nyomvonal Környe, Kecskéd, Vértessomló, Várgesztes és Szárliget területén nem azonos a megyei területrendezési tervben elfogadott változattal, amely nem érinti Várgesztes területét, hanem Vértessomlót északról kerülve Tatabánya közigazgatási területén halad át. Az OTrT által javasolt átvezetés természetvédelmi és mőemlékvédelmi szempontból érzékenyebb területeken vezet, mely területeken a védelem és a turizmusfejlesztés szempontjait fokozottabban kell érvényesíteni. Javasoljuk az OTrT-be a megyei területrendezési tervben elfogadott változatot szerepeltetni. Országos kerékpárút törzshálózat elemei: Felsı-Dunamente kerékpárút (6-os jelő EuroVelo®): (Szlovákia) – Rajka – Mosonmagyaróvár – Gyır – Komárom – Esztergom – Visegrád – Szentendre – Budapest Vértesi kerékpárút: Székesfehérvár – Gánt – Vérteskozma – Várgesztes – Vértessomló – Környe – Tata – Komárom – (Szlovákia) Mindkét kerékpárút az OTrT javaslattal egyezı módon szerepel a megyei területrendezési tervben. Települési térség: Az ország szerkezeti tervén nem került feltüntetésre három megyebeli lakott hely, az a három kistelepülés, amelyek közigazgatásilag városrészek: Esztergom – Pilisszentlélek, Kisbér – Hánta és Tata – Agostyán. Kérjük, hogy a tervezık ezt a javítást végezzék el. Építmények által igénybe vett térség: Felhívjuk a tervezık figyelmét arra, hogy bár távlati sorsa bizonytalan, a Tatabánya – Bánhidai erımő jelenleg nem üzemel. Országos övezetek megyénket érintı elemei: 1. Országos ökológiai hálózat: az országos jelentıségő természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtı ökológiai folyosók egységes, összefüggı rendszere. A hatályos OTrT óta védetté nyilvánított területek (pl. Natura 2000 ) is feltüntetésre kerültek, ezért nem mindenütt egyezik pontosan a megyei területrendezési terv azonos címő térképi mellékletével. 2. Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület: a hatályos OTrT-ben lehatároltakhoz képest csökkent a kiváló termõhelyi adottságú szántóterületek kiterjedése, a lehatárolás követi a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programban foglaltakat. A csökkenés egyben az ökológiai hálózat növekedését is jelenti. A változás megyénkben elsısorban Tata, Mocsa, Ács, Bana, Bábolna, Tárkány, Kisbér, Vérteskethely, Császár, Dad, Kömlıd, Környe és Kocs települések területeit érinti.
4
3. Kiváló termıhelyi adottságú erdıterület: Az ıshonos fafajokból álló erdıtársulások fenntartására leginkább alkalmas terültek védelme, elsısorban a hegyvidéki területeken, így például a Dunántúli-középhegység területén és a vizes élıhelyek környezetében. 4. Komplex tájrehabilitációt igénylı terület : A korábbi, hagyományos ipari termelés és bányászat által okozott nagyobb összefüggı, maradandóan roncsolt területek és tájsebek rehabilitálása, a környezı területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedı újrahasznosítása. Leginkább érintettek a hagyományos DNy - ÉK- i ipari tengely mentén kialakult, így megyénkben elsısorban a „szocialista iparvárosok” (Oroszlány, Tatabánya, Dorog) iparához kapcsolódó öszszefüggı területek. 5. Országos jelentıségő tájképvédelmi terület: A tájkarakter és a történetileg kialakult tájképi értékek védelme, a hagyományos tájszerkezet és tájhasználat megırzése, valamint a kilátás- rálátás szempontjából kedvezı, nagy távolságból látható, ill. nagy távlatokat megnyitó tájképi területek védelme, a vizuális szennyezés megakadályozása. Megyénkben érintett területek elsısorban a hegy- és dombvidéki tájak, illetve a Duna menti látkép védelme érdekében kijelölt területek. A kijelölés szempontjait ismerve javasoljuk, hogy az országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezete egészüljön ki az alábbi területekkel: Ács vasút és Duna közötti területei, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Réde, Ácsteszér, Héreg, Epöl, Sárisáp, Annavölgy, Csolnok, Dág, Úny, Máriahalom. Nem tartjuk feltétlenül indokoltnak viszont Tatabánya M1 autópályától délre esı területeinek, valamint Dorog, Tokod, Tokodaltáró és Tát iparosodott területeinek tájkép védelmét. Kérjük, hogy az említett települések a megyei területrendezési terv térképi melléklete alapján kerüljenek besorolásra. 6. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendı terület: kijelölésének célja Magyarország jórészt egyedülállóan kedvezı állapotban megmaradt, európai összehasonlításban is különlegesen változatos táji, természeti és kulturális értékeinek védelme. Elsısorban érintett területek a világörökség és világörökség várományos területtel, történeti tájjal érintett települések valamint a történeti települések. Megyénkben világörökség várományos terület Komárom az erıdrendszerrel, valamint pályázni kíván a Duna-kanyar területe. Történeti tájként elıkészítés alatt áll Oroszlány – Majk, a Bábolna környéki puszták és utak rendszere, valamint a Pilis, mint középkori királyi vadászbirtok. A törvényjavaslat kijelölésével egyetértünk, de kérjük, hogy egészüljön ki a megyei területrendezési tervben jelentıs mőemléki értékkel rendelkezıként feltüntetett két településsel: Vértesszılıssel és Csatkával. 7. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület A kijelölés célja a felszín alatti víz terhelésének lehetıség szerinti elkerülése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szenynyezésének megelızése, a bekövetkezett és a határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése. Megyénkben elsısorban Duna-mente, valamint a vértes és a Gerecse karsztos tájai érintettek. A kijelölés összhangban van a megyei területrendezési tervvel, de kérjük, hogy egészüljön ki a Bábolnán lévı termálkút mellett a két Komáromban, illetve egy Ács-Ernımajorban található termálkút védelmével. 8. Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területe: Az övezet lehatárolásának célja a felszíni vizek minıségének megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és víz-közeli, továbbá a felszíni víztıl közvetlenül függı szárazföldi élıhelyek és élı szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása, a vízhasználatok biztonsága, az emberi egészség és a környezeti állapot megırzése érdekében a szennyezések megelızése és csökkentése. Az övezet lehatárolása egyezik a megyei területrendezési tervben foglaltakkal.
5
9. Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület: Az övezet lehatárolásának célja az ország ásványi nyersanyag vagyonának távlati megóvása, melynek ismerete, környezetkímélı felhasználása nélkül fenntartható fejlıdés nem képzelhetı el és megalapozott területfelhasználási döntések sem hozhatók. Szén és ércek elsısorban Északi- és Dunántúli-középhegység, Mecsek; Építıipari nyersanyagok, szénhidrogének fıként Alföld, Dunántúli dombság területén találhatók. Az övezet megyénkben több helyütt átfedést mutat az országos jelentıségő tájképvédelmi terület, illetve a megyei területrendezési tervben kijelölt tájképvédelmi terület övezetével. Leginkább ellentmondásnak tőnik a Pilisben Esztergom és Pilismarót közigazgatási területének ásványi nyersanyag gazdálkodási területbe sorolása, hiszen ezek - a térség több településével együtt – több szempontból is védettek. Szerepelnek a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendı terület övezetében, az országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezetében, elıkészített a terület védett történeti tájjá nyilvánítása, mint középkori királyi vadászbirtok, illetve a Duna-kanyar részeként világörökség-várományos terület is. Az átfedés több Vértes- és Gerecsebeli települést (Vértessomló, Tatabánya, Dunaszentmiklós, Tardos, Vértestolna Tarján, Bajna, Lábatlan, Tát, Mogyorósbánya, Bajót), valamint Kisbért is érinti. Kérjük, hogy Esztergom és Pilismarót közigazgatási területe ne szerepeljen az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetében. 10. Együtt tervezendı térségek: Az övezet létrehozásának célja, hogy a fejlesztési pólusok és a környezı települések átlagosnál intenzívebb funkcionális kapcsolatai nyomán kialakuló térszerkezeti sajátosságok a területrendezés eszköztárával is szabályozott keretek között kezelhetık és összehangolhatók legyenek. Megyénkben a Tatabánya, Oroszlány, Tata városhármas és közvetlen vonzáskörzetük, mint település-együttes került ebbe az övezetbe. A lehatárolás összhangban van a megyei területrendezési tervben településhálózati csomópontként meghatározott területtel. Javasoljuk azonban, hogy a törvényben ne kerüljön az övezetbe Vértestolna, hiszen közlekedési és földrajzi helyzete folytán a többieknél kevésbé szorosan kötıdik a település-együtteshez. Kérem a Tisztelt Közgyőlést, hogy az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. tv. módosító javaslat és a fenti megállapítások ismeretében foglaljon állást a készülı tervrıl.
Tatabánya, 2007. március 19.
Dr. Völner Pál
6
1. számú melléklet Térségi övezetek és azok kapcsolata Országos övezetek a) Országos ökológiai hálózat
Kiemelt térségi és megyei övezetek a) Védett természeti terület b) Védett természeti terület védıövezete c) Természeti terület d) Ökológiai (zöld) folyosó a) Magterület b) Ökológiai és zöldfolyosó c) Puffer terület
b) Kiemelten fontos érzékeny természeti terület b) Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület c) Kiváló termıhelyi adottságú erdıterület d) Komplex tájrehabilitációt igénylı terület e) Országos jelentıségő tájképvédelmi terület
f) Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendı terület
d) Erdıtelepítésre, fásításra alkalmas terület e) Térségi tájrehabilitációt igénylı terület f) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület g) Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület h) Szélerımő elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület
i) Világörökség és világörökség várományos terület j) Történeti település
g) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület h) Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területe i) Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület j) Együtt tervezendı térségek k) Rendszeresen belvízjárta terület l) Hullámtér és nyílt ártér j) Csúszásveszélyes terület m) Földtani veszélyforrás területe n) Vízeróziónak kitett terüle o) Széleróziónak kitett terület p) Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület
7
Határozati javaslat A Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat 1. az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. tv. módosító javaslathoz az alábbi észrevételeket teszi: a)
Az új fıúti kapcsolatok között beépült az országos szerkezeti tervbe a megyei területrendezési tervben már megjelenített Mór (81. sz. fıút) – Oroszlány – Kecskéd térsége (88. sz. fıút). Javasoljuk, hogy végpontként a Kecskéd térsége helyett a Tata (M1) kerüljön megjelölésre.
b)
Az (Ausztria / Szlovákia) – Hegyeshalom / Rajka − Budapest [Ferihegy] – Röszke / Kübekháza – (Szerbia / Románia) (IV. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza) nagysebességő vasútvonalnak az OTrT javaslatban megadott nyomvonala Környe, Kecskéd, Vértessomló, Várgesztes és Szárliget területén nem azonos a megyei területrendezési tervben elfogadott változattal, amely nem érinti Várgesztes területét, hanem Vértessomlót északról kerülve Tatabánya közigazgatási területén halad át. Az OTrT által javasolt átvezetés természetvédelmi és mőemlékvédelmi szempontból érzékenyebb területeken vezet, mely területeken a védelem és a turizmusfejlesztés szempontjait fokozottabban kell érvényesíteni. Javasoljuk az OTrT-be a megyei területrendezési tervben elfogadott változatot szerepeltetni.
c) Az ország szerkezeti tervén nem került feltüntetésre három megyebeli lakott hely, az a három kistelepülés, amelyek közigazgatásilag városrészek: Esztergom – Pilisszentlélek, Kisbér – Hánta és Tata – Agostyán. Kérjük, hogy a tervezık ezt a javítást végezzék el. d)
Javasoljuk, hogy az országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezete egészüljön ki az alábbi területekkel: Ács vasút és Duna közötti területei, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Réde, Ácsteszér, Héreg, Epöl, Sárisáp, Annavölgy, Csolnok, Dág, Úny, Máriahalom. Nem tartjuk feltétlenül indokoltnak viszont Tatabánya M1 autópályától délre esı területeinek, valamint Dorog, Tokod, Tokodaltáró és Tát iparosodott területeinek tájkép védelmét. Kérjük, hogy az említett települések a megyei területrendezési terv térképi melléklete alapján kerüljenek besorolásra.
e) Javasoljuk, hogy a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendı terület övezete egészüljön ki a megyei területrendezési tervben jelentıs mőemléki értékkel rendelkezıként feltüntetett két településsel: Vértesszılıssel és Csatkával. f) Javasoljuk, hogy a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület egészüljön ki a két darab Komáromban, illetve egy Ács-Ernımajorban található termálkút védelmével. g) Javasoljuk, hogy ne szerepeljen az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetében a több szempontból is védett (kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendı terület övezete, országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezete, elıkészített a terület védett történeti tájjá nyilvánítása, mint középkori királyi vadászbirtok, illetve a Dunakanyar részeként világörökség-várományos terület) a Pilisben Esztergom és Pilismarót közigazgatási területe. Kérjük, hogy tekintsék át az övezetbe sorolás indokoltságát az alábbi települések tekintetében is: Vértessomló, Dunaszentmiklós, Tardos, Vértestolna Tarján, Bajna, Mogyorósbánya, Bajót, Kisbér.
8
h) Együtt tervezendı térségek övezete tekintetében javasoljuk, hogy a Tatabánya, Oroszlány, Tata település-együttes övezetében Vértestolna ne szerepeljen. i) A jogszabály-elıkészítı a területi tervek hierarchiáját, egymásra épülését figyelembe véve vizsgálja felül a területfelhasználásnak a térségi és megyei területrendezési tervekben való szabályozására vonatkozó felhatalmazás kiterjesztését a kedvezıtlen természeti folyamatok térségi és megyei szintő korlátozása érdekében. 2. Fenti megállapításokkal az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. tv. módosító javaslatot továbbtervezésre alkalmasnak tartja. 3. Kinyilvánítja, hogy a törvényjavaslat további egyeztetésében részt kíván venni. Felelıs: a vélemény eljuttatásáért a közgyőlés elnöke Határidı: azonnal
9
