Első óra. Téma: Ismétlés

Endresz Brigitta 1. PhD – Debreceni Egyetem - Finnugrisztika [email protected] Első óra Téma: Ismétlés Lássuk, mit is vettünk az előző félévben, és mi az, amivel ebben a félévben foglalkozunk: Amit átvettünk: Névszók: -

tőtípusok fokváltakozás genitivus (birtokos eset) partitivus számok belső és külső helyhatározóragok (elativus, inessivus, illativus, ablativus, adessivus, allativus)

Igék: -

létige ragozása igék hat csoportja igeragozás egyszerű jelen időben, minden csoportban fokváltakozás

Ami még ránk vár: Névszók: - a névszók többes száma - essivus - translativus - a melléknevek fokozása Igék: - az egyszerű jelen idejű alakok tagadása - egyszerű múlt idő - befejezett múlt idő - régmúlt - a múlt idejű alakok tagadása - az igeidők használata - felszólító mód - a felszólító alakok tagadása Plusz: - kérdő mondat - névutók és elöljárószók Most, hogy mindenki kellőképp megijedt ☺, gyakorlatokon keresztül ismételjük át mindazt, amit az előző félévben átvettünk. Gyakorlat: Számok: add meg a következő számokat finnül! 4 18 29 47

63 112 245 789 1111 4532 Számok: mely számokat jelentik az alábbi finn leírások? kahdeksankymmentä neljätoista kuusikymmentäviisi seitsemänsataakolmetoista yhdeksäntuhattaviisisataakuusi satatuhattakahdeksansataakolmekymmentä kaksisataakuusikymmentäkolmetuhattaneljäsataakaksitoista neljäsataakahdeksankymmentäyhdeksäntuhattakolmesataakuusikymmentäviisi Fokváltakozás: miből mi lesz? p t k pp tt kk nt lt mp nk rt

→ → → → → → → → → → →

apu (segítség) → katu (utca) → jalka (láb) → kauppa (bolt) → matto (szőnyeg) → Mikko (finn férfinév) → ranta (part) → silta (híd) → kampa (fésű) → aurinko (nap (égitest))→ parta (szakál) →

Tedd partitívuszba és birtokos esetbe a következő szavakat! auto talo huone kakku kone lyhyt mies nainen lumi lapsi likainen nuori suuri vesi vuosi talvi pieni kaunis vieras olut kirves

(autó) (ház) (szoba) (torta) (gép) (alacsony) (férfi, férj) (nő) (hó) (gyerek) (koszos) (fiatal) (nagy) (víz) (év) (tél) (kicsi) (szép) (vendég) (sör) (fejsze)

mainos väsynyt tanssijatar Suomi syvyys rakkaus poika työtön onneton puhelin avain

(reklám) (fáradt) (táncosnő) (Finnország) (mélység) (szerelem) (fiú) (munkanélküli) (boldogtalan) (telefon) (kulcs)

Képezz belső helyhatározós alakokat a megadott szavakból! elativus

inessivus

illativus

talo (ház) kylä (falu) kirjasto (könyvtár) Helsinki (finn főváros) Turku (finn város) huone (szoba) kaappi (szekrény) kaupunki (város) kauppa (bolt) uimahalli (uszoda) Képezz külső helyhatározós alakokat a megadott szavakból! ablativus

adessivus

allativus

tori (piac) raja (határ) asema (állomás) parveke (erkély) ihminen (ember) matto (szőnyeg) katu (utca) tunti (óra (iskolai is)) kone (gép) pöytä (asztal) Ragozd el a következő igéket! asua (lakni, élni)

syödä (enni)

pelata (játszani)

mainita (említeni)

olla (lenni)

vanheta (megöregedni)

Endresz Brigitta 1. PhD – Debreceni Egyetem - Finnugrisztika [email protected]

Második óra Téma: munka, foglalkozások Nyelvtani rész: kérdő mondat; egyszerű jelen idejű alakok tagadása Kérdő mondat: Mint ahogy a magyarban, a finnben is két fő kérdéstípus létezik: 1. kiegészítendő kérdés Ezekben a kérdő mondatokban a mondat elején valamilyen kérdőszó szerepel. Például: Kuka sinä olet? (Ki vagy te?) Fontosabb kérdőszavak: Kuka? (Ki?) Mikä? (Mi?) Mitä? (Mit?) Missä? (Hol?) Mistä? (Honnan?) Mihin? / Minne? (Hová?)

Miten? (Hogyan?) Millainen? (Milyen?) Milloin? (Mikor?) Kenen? (Kié?) Kuinka? (Hogyan?/Hány?/Mennyi?) Kumpi? (Melyik?)

2. eldöntendő kérdés Erre a kérdéstípusra Igen./Nem. válasz adható. A finnben az eldöntendő kérdéseket -ko/-kö partikulával alkotják, amelyet bármelyik mondatrészhez hozzákapcsolhatunk, attól függően, mit szeretnénk kihangsúlyozni. Például: Tuletko sinä huomenna? (Jössz holnap?) Huomennako sinä tulet? (Holnap jössz?) Sinäkö tulet huomenna? (Te jössz holnap?) Eldöntendő kérdő mondatot nemcsak állító, hanem tagadó mondatból is alkothatunk: Hän on nuori. (Ő fiatal.) – Onko hän nuori? (Ő fiatal?) Hän ei ole nuori. (Ő nem fiatal.) – Eikö hän ole nuori? (Ő nem fiatal?) Ilyenkor a tagadó segédigéhez kapcsoljuk a -ko/-kö partikulát, és ez a mondat elejére kerül. A kérdő mondat intonációja a finnben megegyezik a kijelentő mondatéval, tehát nincs kérdő hangsúly. Gyakorlat: Alakítsd át a következő kijelentő mondatokat eldöntendő kérdő mondatokká! Mindig az igéhez kapcsold a -ko/-kö partikulát! Te olette virolaiset. Hän on kotona. Minä asun Helsingissä. Me menemme asemalle. Sinä istuvat huoneessa.

(Ti észtek vagytok.) (Ő otthon van.) (Helsinkiben lakok.) (Az állomásra megyünk.) (Te a szobában ülsz.)

-

He syövät leipää.

(Ők kenyeret esznek.)

-

Egyszerű jelen idejű alakok tagadása: Már átvettük korábban a hat fő igetípust, ragozásukat is megtanultuk egyszerű jelen időben. Az állító alakok mellett most nézzük meg, hogyan tagadjuk az igéket. A tagadás két elemből áll: az első a személynek és számnak megfelelő tagadó segédige, a másik pedig a főige töve, amely nem ragozódik. Tagadó segédigék: E/1 en

T/1

emme

E/2

et

T/2

ette

E/3

ei

T/3

eivät

Mivel a tagadó segédigéken szerepelnek az igei személyragok (-n, -t, -V, -mme, -tte, -vät), ezért is nem kell már a főigét ragoznunk. Az igetövet pedig úgy kapjuk meg, hogy egyes szám első személybe tesszük az igét, majd levágjuk róla az -n-t. Például: puhua → puhu|n, így a töve puhu. Tehát: állító alakok E/1 E/2 E/3 T/1 T/2 T/3

puhun puhut puhuu puhumme puhutte puhuvat

tagadó alakok (beszélek) (beszélsz) (beszél) (beszélünk) (beszéltek) (beszélnek)

en puhu et puhu ei puhu emme puhu ette puhu eivät puhu

(nem beszélek) (nem beszélsz) (nem beszél) (nem beszélünk) (nem beszéltek) (nem beszélnek)

FONTOS: tagadó mondatokban a tárgy partitívuszba kerül! Gyakorlat: Tagadva ragozd végig a következő igéket! sanoa (mondani)

juoda (inni)

haluta (akarni)

tulla (jönni)

vanheta (öregedni)

Alakítsd át tagadóvá a következő mondatokat! Minä olen kotona.

(Én otthon vagyok.)

mainita (említeni)

Mikko syö leipää. (Mikko kenyeret eszik.) Pekka asuu Helsingissä. (Pekka Helsinkiben lakik.) Sinä pidät jalkapallosta. (Te szereted a focit.) Me rakastamme teitä. (Mi szeretünk titeket.) He haluavat mennä kauppaan. (Ők boltba akarnak menni.) Hän kirjoittaa kirjettä, (Ő levelet ír.) He lukevat kirjaa. (Ők könyvet olvasnak.) Minä menen kirjastoon. (Én könyvtárba megyek.) Sinä ajat autoa. (Te autót vezetsz.) Lássuk, melyek a leggyakoribb foglalkozások, illetve a munkával kapcsolatos kifejezések! kifejezések: Mikä sinun ammatti on? Minun ammatti on…/Minä olen…. Teen työtä./Työskentelen. Missä olet työssä? Olen työtön. Olen opiskelija. Milloin valmistut? Valmistun koulusta/yliopistosta vuoden kuluttua. Kahden vuoden kuluttua.

Mi a foglalkozásod? Az én foglalkozásom…/Én…vagyok. Dolgozok. Hol dolgozol? Munkanélküli vagyok. Diák vagyok. Mikor végzel? Egy év múlva végzek (elvégzem az iskolát/egyetemet). Két év múlva.

foglalkozások: eläinlääkäri sairaanhoitaja myyjä/myyjätär laulaja/laulajatar arkkitehti ruumiillisen työn tekijä kampaaja, parturi hammaslääkäri kielenkääntäjä opas informaatikko lakimies kosmetologi runoilija kirjastonhoitaja tutkija liikemies/manageri insinööri eläkeläinen lääkäri lastentarhanopettaja postinkantaja ohjelmoija poliisi toimittaja näyttelijä/näyttelijätär siivoja

- állatorvos - ápoló(nő) - eladó/eladónő - énekes/énekesnő - építész - fizikai munkát végző - fodrász, fodrásznő - fogorvos - fordító - idegenvezető - informatikus - jogász - kozmetikus - költő - könyvtáros - kutató - menedzser - mérnök - nyugdíjas - orvos - óvónő - postás - programozó - rendőr - szerkesztő - színész/színésznő - takarítónő

sihteeri - titkárnő tulkki - tolmács sanomalehtimies/sanomalehtinainen – újságíró, újságírónő asianajaja - ügyvéd Gyakorlat: Dolgozzatok párban! Szerkesszetek meg egy rövid párbeszédet, amelyben köszöntök egymásnak, bemutatkoztok, megbeszélitek, ki mit dolgozik, hol, vagy épp milyen foglalkozást űzne szívesen az egyetem után. Szorgalmi feladat: Olvassátok el a szöveget, fordítsátok le (pl. netes szótár segítségével), majd keressétek meg benne az igéket és ragozzátok el tagadva őket. (Aki neten keresztül helyesen elküldi nekem a fordítást hétfőig, illetve a tagadó ragozást, ötöst kap. Cím: [email protected].) Minna on sihteeri. Hän on työssä Helsingissä. Tänään hän menee työhön kello kahdeksan. Normaalisti hän ei mene työhön aikaisin, mutta hänen täytyy ostaa lahjan, koska hänen miehellä on syntymäpäivä tänään. Työpaikalla Minna katsoo aina ensin kalenterista, mikä on päivän ohjelma. Sitten hän keittää kahvia, koska hänen pomonsa Mikko juo paljon kahvia. Minna itse ei juo kahvia. Hän pitää paremmin maidosta. Minna hakee sanomalehdet ja vie ne Mikon pöydälle. Hän kirjoittaa pari kirjettä ja vastaa puhelimeen. Kello kaksitoista Minna syö lounasta. Hän menee työpaikan ruokalaan. Iltapäivällä hän soittaa pari puhelua ulkomaille. Hän puhuu hyvin suomea, englantia, saksaa ja ruotsia. Hän opiskelee myös venäjää, mutta hän ei puhu vielä sitä hyvin. A 2. óra szószedete: huomenna tulla nuori virolainen asema istua huone leipä sanoa juoda mainita haluta vanheta

holnap jönni fiatal észt (nemzetiségű) állomás ülni szoba kenyér mondani inni említeni akarni öregedni

Mikä? Mitä? Missä? Mistä? Mihin?/Minne? Miten? Millainen? Milloin? Kenen? Kuinka? Kumpi? Kuka? rakastaa

asua pitää+elativus jalkapallo kotona kirjasto kirje auto

lakni, élni kedvelni, szeretni foci otthon könyvtár levél autó

kauppa lukea kirja mennä ajaa kirjoittaa

Mi? Mit? Hol? Honnan? Hová? Hogyan? Milyen? Mikor? Kié? Hogyan?/Hány?/Mennyi? Melyik? Ki? szeretni, szerelmesnek lenni bolt olvasni könyv menni vezetni írni

+ munkával kapcsolatos kifejezések, foglalkozások

Most pedig tudjunk meg egy kicsit többet Finnországról! Finnország – 1. rész Finnország természeti jelképei a hattyú, a medve, a nyírfa, a gyöngyvirág, a sügér és a gránit. A szent hattyú: - Finnország nyugati részén vadásztak rá, keleti részén szent állatként tisztelték. - Az 1950-es évek végére a vadászat miatt az énekes hattyú szinte teljesen kihalt. - Yrjö Kokko Laulujoutsen (Az énekes hattyú) című könyvében felhívta a figyelmet a hattyúk kihalásának veszélyére. A védelmezés és odafigyelés folytán mára már országszerte újra megtalálhatók. - Március-áprilisban érkeznek meg Finnországba, amikor még be van fagyva a tó vize. Amikor elolvad a jég, megkezdik a fészekrakást. - A hattyú ma a hirdetések egyik kedvelt állatfigurája: az északi országokban a környezetbarát termékek jelölésére használják. A medve: - Az ősi időkben törzsi jelkép, totemállat volt. A finnek szentként tisztelték, azonban mégis vadásztak rá, és leterítése hatalmas hőstettnek számított. Miután megölték, hosszú szertartásokkal igyekeztek kiengesztelni a halott állat szellemét. - A medve neve tabunak számított, számos jelzővel, körülírással illették helyette. Például: mesikämmen (mézesmancs). Nyírfa: - A luc és az erdei fenyő mellett a finn erdők leggyakoribb fája. - Tavasszal egészséges italként fogyasztották a fa nedvét, de felhasználták még tetőfedéshez, kosárfonáshoz, tárolóedények, cipők, bútorok, szerszámok készítéséhez, építkezéshez, tüzelésre. - A lombos gallyakból szaunavirgácsot kötöttek. - Mára felfedezték, hogy kiváló rostos alapanyag válik belőle. Egyre többen használják a nyírfacukrot, mivel ez a cukor más típusától eltérően jótékony hatással van a fogakra.