„Első lépés” Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0062
„Első lépés” Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0062
„Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha viszont úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni, amivé képesek” Goethe
„Első lépés” Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai
TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0062 A kötetet szerkesztette: Herczeg Tamás A kiadvány elkészítésében közreműködött:
Borsi Cynthia, Gyaraki László, Horváth Ardien, Nagy László, Nagy Sándor, Sarkadi Rebeka Sára, Varga Gábor Kiadja: Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Cím: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 9. Egyensúly AE Egyesület Cím: 5600 Békéscsaba, Kolozsvári út 62. Felelős kiadó: Egyensúly AE Egyesület Szerkesztés, tördelés: A-TEAM Reklámügynökség Kft. Nyomdai munkák: Kolorprint Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft., Békéscsaba
Készült: 250 példányban
5
Prológus „máskép(p)” A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és az Egyensúly AE Egyesület 2010. szeptember 1-én elindította a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0062 „Első lépés” – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai című pályázati programját. A pályázati program 2009-ben került kiírásra, mely a Békéscsabai Kistérség gazdasági stabilitásának meggyengülésének éve is volt egyben. Számos nagyvállalt, cég szűnt meg, melyek évtizedekig biztosították a térség munkaerő-piaci igényeinek kielégítését. A nagyvállalatok zömében szak, illetve betanított munkásokat foglalkoztattak, akik a munkahelyeik elvesztésével egy munkaerő-piaci krízishelyzetbe kerültek, hiszen nem volt piacképes végzettségük. A program tekintetében fontos megjegyezni, hogy a társadalmi integrációt és a munkaerő-piaci integrációt nem lehetett egymástól elválasztani: a munka nemcsak a megélhetés eszköze, hanem a társadalom életében való részvétel egyik fontos eleme is. A személyiségében kiegyensúlyozott, ismeretek és készségek terén megfelelően felkészült, támogató családi és társadalmi környezetben élő személyek nagyobb eséllyel képesek megállni helyüket a munkaerőpiacon. A tartós munkanélküliek és inaktívak esetében gyakran a foglalkoztathatóság és az önálló életvitelre való képesség alapvető feltételei, valamint a munkaerőpiacon és a társadalmi életben szükséges kulcsképességeik hiányoznak, kapcsolati hálójuk esetleges, hiányos, motivációjuk gyenge, halmozott hátrányokkal küzdenek, sokszor semmilyen segítő intézménnyel nincs kapcsolatuk, a munkanélküli lét pedig esetükben generációkon átnyúló jelenség. Programban az „első lépést” a foglalkoztatás felé olyan, az önálló életvitelre képessé tevő, és a munkaerőpiacra való belépést előkészítő és arra motiváló programok, támogató szolgáltatások jelentették, amelyek lehetőséget adtak, hogy később sikeresen kapcsolódhassanak a hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba, munkaerő-piaci szolgáltatásokba, és ezáltal társadalmi befogadásuk és foglalkoztatási esélyeik javuljanak. A program alapvető célja volt olyan, az egyénre szabott, többirányú, összehangolt segítség megteremtése, melynek szerves része a foglalkoztathatóság és az önálló életvitelre való képesség alapvető feltételeinek megteremetése, megerősítése, illetve a munkaerőpiacon és a társadalmi életben szükséges kulcsképességek fejlesztése, a kapcsolati hálók kiépítése, megerősítése, – egyénekre és intézményekre irányuló módon egyaránt – a motiváció fokozása, a halmozott hátrányok leküzdésének segítése, egy olyan komplex, összehangolt programon keresztül, mely jól hasznosítható a jövőben is. 7
Az Első lépés Máskép(p) című projektben a civil szolgáltató és a közszféra ös�szefogása révén vált elérhetővé az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt élősegítő programjának lebonyolítása a Békéscsabai Kistérségben. • A program főpályázója a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás • Konzorciumi partnere az Egyensúly AE Egyesület • Együttműködő partnere pedig Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja volt. A konzorcium a projektre 79 632 750 Ft-ot nyert el az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása mellett. A 2010. szeptember 1-én induló program 2012. augusztus 31-én zárult sikeresen.
A pályázati programban 98 fő részére készült egyéni fejlesztési terv, ebből 80 fő teljesítette a fejlesztési tervben vállalt 6 hónapos együttműködést. A lemorzsolódott 18 fő zömében azért került ki a programból, mert a részvétele során munkaviszonyt tudott létesíteni. 86 fő szerzett valamilyen akkreditált képzésen tanúsítványt A projektkoncepcióban megfogalmazott célok megvalósításával elérhető volt, hogy a programba bevont célcsoporttagok és hozzátartozóik Máskép(p) kezeljék a mindennapi problémáikat, konfliktusaikat, érvényesítsék érdekeiket. A célcsoporttagokat és családtagjaikat hatékonyan segítettük abban, hogy meglévő státuszukból kilépve a társadalom aktív, értékteremtő polgáraivá váljanak. Szemléletformáló ismeretek átvételével a célcsoporttag és családja életszínvonala, életminősége és életesélyei is nőttek, melyek gyermekeire is átörökíthetők. Nagy László
A program gerincét az egyéni esetkezelés mellett akkreditált képzések biztosították, melyek a következők voltak: • Házi szociális gondozó képzés; • Vállalkozói ismeretek; • Közösségi animátor képzés; • Reintegráló tréning; Számos innovatív és egyedi elem volt a programnak: A projekt egyik egyedi eleme volt, a nyílt munkapróba lehetőségének biztosítása, valamint a gyermekfelügyelet. A munkapróba eszköz a célcsoport felkészítésében a munkavállalásra, ugyanakkor lehetőség a célcsoport munkavállalói ismereteinek a bővítésére, az önbizalom növelésére. A program keretében a célcsoporttagok önkéntes tevékenységet is végeztek, melynek célja a társadalmi integráció a csoport koherencia kialakítása, valamint a társadalmi „fontosság” megélése. 33 főt sikerült felkészíteni általános- és szociális önkéntességre, mellyel lehetőségük nyílik az önkéntesség egy magasabb fokát megtapasztalni. A programra jelentkezők többkörös kiválasztáson vettek részt, mely alapvetően a motivációt, illetve a az egyéni fejlesztési igények meghatározását segítette. A programba vonás 3x6 hónapos programszakaszokban történt. Minden bevont célcsoporttaggal egyéni fejlesztési tervet dolgoztunk ki és megállapodást kötöttünk. A bevont célcsoporttagok fejlődését, fejlesztését esetfelelős szociális munkások végezték, akik folyamatosan vizsgálták a célcsoporttagok fejlődését. 8
9
A projekt képekben
Diagnózis Nyitókonferencia
Nyitókonferencia
Diagnózis
10
11
Diagnózis
Reintegráló tréning
Házi szociális gondozó képzés
Közösségi animátor képzés
12
13
Vizsga
Vállalkozói ismeretek vizsga
Tanúsítványátvétel
Pszichés addiktológiai tanácsadás
14
15
Számítástechnikai klub
Ópusztaszeri kirándulás
Munkapróba
Gyermekfelügyelet
16
17
Önkéntes felkészítő
Projektmegbeszélés
Kreatív önkéntes munka
Családi nap
18
19
Kérdőíves kutatás a projektbe bevontak körében A TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0062 „Első lépés” – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai című pályázati projektben részt vevők közül hatvannyolc fővel folytattunk kérdőíves adatfelvételt. A két éves megvalósítási időszakban a részt vevők három hullámban, eltérő időszakokban voltak aktívan bevont tagjai a programnak. Közülük hatvannyolc fővel végeztük el a kérdőíves felmérést, részben önkitöltős technikával, de szükség esetén a projekt munkatársai a kitöltésben segítséget nyújtottak.
Szakmai fórum
1. diagram: Születési éve (N=68) A 68 fő életkori megoszlása ugyan heterogén, de mégis meg lehet állapítani, hogy a nyugdíjkorhatár-közeli életkorú emberek vannak legtöbben. Az 52-től 61 év közötti korosztály után a 42 és 51 év közöttiek következnek. Őket követik a harmincasok, majd a huszonévesek. A munkaerőpiac számos jellemzője miatt az idősebb korosztály számára a legnehezebb az elhelyezkedés, nekik van a legnagyobb szükségük ahhoz, hogy visszatérhessenek a munka világába.
Zárókonferencia
20
21
2. diagram: Állandó lakhelye (N=68) A résztvevők több környező településről érkeztek, de nagy részük békéscsabai. A Kétsopronyban, Szabadkígyóson, Telekgerendáson és Újkígyóson lakó részt vevők aránya 20% volt. A bejárás okozta nehézségek, időveszteség miatt a kistelepülésekről nehezebb volt a toborzás, bár, a lakosság számadatai alapján elfogadható mértékű volt a környező falvakból érkezők aránya.
3. diagram: Neme (N=68)
4. diagram: Családi állapota (N=68) A családi állapotra vonatkozó kérdésünkre adott válaszokból kiderül, hogy nagyrészt – harminckilencen – párkapcsolatban élnek a kérdezettek. A válaszolók közül 25 fő vagy hajadon/nőtlen, vagy elvált, legrosszabb esetben özvegy. Ezek az adatok igazolják a teljes népességről tudható információt, miszerint a vidéki lakosság körében alacsonyabb az egyszemélyes háztartásban élők aránya.
5. diagram: Nemzetiség (N=68)
Nemeket tekintve meggyőző többségben vannak a nők (3. ábra). A férfiak kevesebb mint 18%-át adták a programban résztvevőknek. Ez az arány egyrészt utal arra, hogy a férfiak valószínűleg találnak munkát a szürkegazdaságban, másrészt pedig a nők fogékonyabbak a különbözőféle képzéseken, programokon való részvételre.
A 68 megkérdezettből csupán 2 fő jelölte, hogy roma, mindenki más magyar nemzetiségűnek vallotta magát (5. ábra). A többszörösen hátrányos helyzetű cigány etnikumhoz tartozók projektbe történő meglehetősen nehéz feladatnak bizonyult.
22
23
A megkérdezettek körében meglehetősen magas a gyermektelenek és az egygyermekesek száma, ez különösen meglepő annak fényében, hogy relatíve alacsony a huszonévesek és a harmincasok aránya.
6. diagram: Legmagasabb iskolai végzettség (N=64) Az iskolai végzettséget firtató kérdésre (6. ábra) a válaszolók több, mint 60%-a érettségivel rendelkezik és közel 28%-a szakiskolai végzettséggel, vagy szakmával rendelkezik. Ma már azonban az értettségi, és sok esetben a sok-sok évvel ezelőtt szerzett, mára elavultnak minősülő végzettség sem elegendő az elhelyezkedéshez. A 8 általánossal, vagy alacsonyabb iskolázottsággal összesen 10% rendelkezik hozzávetőlegesen. A cigány lakosság társadalmi integrációjának elősegítése érdekében hozott és ezután hozandó erőfeszítések hosszú távon lehetnek eredményesek. Magyarországon a roma nemzetiségű emberek szegregációja nagyfokú, az elmúlt évtizedek során a cigányság majd egészére elmondható az iskolázottság hiánya, mely többek között a mély kulturális gyökerekkel magyarázható. Esetünkben a nemzetiség és a végzettség között nyilvánvaló az összefüggés: a középfokú végzettséggel rendelkezők egyike sem volt roma.
8. diagram: A háztartás létszáma (N=68) átlag: 3,27 fő Míg a gyermekszám igen alacsonynak mondható, a kutatásba bevontak relatíve magasabb lélekszámú háztartás(ok)ban élnek. Ez azt jelenti, hogy ha nem is vállalnak sok gyermeket, sokan vagy házastárssal/élettárssal, vagy szülőkkel, nagyszülőkkel élnek egy háztartásban.
9. diagram: Legalább fél éve tartó betegség megléte(N=68)
7. diagram: Gyermekei száma (N=68) átlag: 1,43 fő
Az egészségi állapotról szóló kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a részt vevők jelentős hányada egészségi állapota jó. 25% állította magáról, hogy legalább fél éve szenved valamilyen betegségben.
24
25
10. diagram: A háztartásban keresők létszáma (N=68) átlag: 1,07 fő
12. diagram: Lemondana-e segélyéről, ellátásáról, ha ugyanakkora összegért egy munkahelyen fizetést kapna? (N=68)
A válaszadók háztartásainak több mint 40%-ában nincsen kereső. Ez roppant magas arány, tudván azt, hogy ez a helyzet igen közel van a teljes anyagi kiszolgáltatottság állapotához.
13. diagram: Dolgozott-e már főállású munkahelyen? (N=68) A válaszadók nagy többsége dolgozott már főállású munkahelyen (13. ábra), tehát rendelkeznek kisebb nagyobb tapasztalattal a munka világát illetően, tisztában vannak a munkavégzés értékeivel, és ha lenne, megbecsülnék állásukat.
11. diagram: Hogyan ítéli meg jövőjét? (N=68) A munkanélküliség, és az abból levezethető szegénység ellenére a programban részt vevők összességében inkább optimistának mint pesszimistának mondhatók. A „Hogyan ítéli meg jövőjét?” kérdésre a válaszadók több mint fele válaszolt úgy, hogy derülátó. 32%-a azonban borúlátó. Ugyan az optimisták határozottan többen vannak, mint a pesszimisták, a válaszadók 15%-a nem mondana le a segélyről és az ellátásról akkor, ha ugyanakkora ös�szegért fizetést kapna egy munkahelyen (12. ábra).
A programban részt vevők 16%-a, talán ennek a projektnek köszönhetően is, talált magának munkát a megvalósulási időszakban, 2010. szeptember 1. és 2012. augusztus 31. között.
26
27
14. diagram: Jelenlegi foglalkozása (N=68)
15. diagram: Végezne-e térítésmentesen önkéntes munkát? (N=68) A munkanélküliség ténye ennek ellenére valós problémaként jelenik meg a többség életében, de mint fent már megfogalmazódott, a munkát keresők kellő optimizmussal közelítenek a témához és – céljaik elérése érdekében – akár még önkéntes munkát is vállalnának (15. ábra), hiszen egy-egy ilyen esetben meg tudják mutatni hozzáértésüket, a munkához való viszonyukat és egyéb kvalitásaikat, ajánlólevélhez juthatnak, vagy jobb esetben hasznos és a jövőben gyümölcsöző kapcsolatokat tudnak kiépíteni. Az önkéntes munka tehát nem csupán az állampolgári részvétel szép példájának számít, hanem a munkaerőpiac előszobája is lehet.
17. diagram: Hány hónapja munkanélküli (N=57) A programban részt vevők hozzávetőleg 90%-a (52 fő) minimum több mint fél éve volt munkanélküli az adatok rögzítésekor, ebből 18 fő három évet meghaladó időtartam óta van munka nélkül. Az ő helyzetük, hiszen az évek során a meglévő készségek, kompetenciák is kopnak, esetleg értéktelenednek, rendkívül nehéz az elhelyezkedés szempontjából.
16. diagram: Rendelkezik-e Ön? (N=68)
18. diagram: Részt vett vagy jelenleg is részt vesz-e közfoglalkoztatásban? (N=68)
Továbbfűzve ezt a gondolatot, az említett ajánlólevéllel a válaszadók 30%-a rendelkezik már, de a program során 75%-uknak elkészült a fényképes önéletrajza és egyegy munkalehetőséghez kapcsolódóan sokan megírták motivációs leveleiket is. Akik a fentiekkel nem bírnak, valószínűleg nem akarnak olyan munkahelyet keresni, ahol ajánlólevélre, motivációs levélre vagy fényképes önéletrajzra szükség lehet.
Az elmúlt néhány évben beindult közmunka programoknak hála, a válaszolók 43%-a végzett már, vagy jelenleg is végez valamilyen közmunkát, a többség azonban nem. Ennek a jelenségnek a közmunkában való részvétel jogszabályba foglalt kritériumaiban keresendők elsősorban, másrészt sejteni lehet, hogy sokan – jobb híján – a szürkegazdaságban próbáltak boldogulni.
28
29
19. diagram: A család anyagi helyzete (N=68) A család anyagi helyzetét boncolgató kérdésre adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy minden válaszoló kénytelen kisebb-nagyobb mértékben nélkülözni, a legtöbbjüknek gyakran kell visszafogni kiadásaikat, illetve nincs miből költeniük. A gyakran nélkülözők a szegénységnek, a mélyszegénység kockázatának kitett társadalmi csoportot alkotják.
21. diagram: Milyen időtartamra tervez előre? (N=68) A válaszadók optimista hozzáállásáról a jövőre nézve már volt szó, azonban a jelenlegi helyzetüket szemléletesen leíró, a „Milyen időtartamra terveznek előre?” kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy több mint harmaduknak igen bizonytalan a jövőképe, hiszen ők egyáltalán nem terveznek előre, míg 21%-uk 1-2 évnél hosszabb távban gondolkodik előre.
22. diagram: Mit tenne jobb munkahelyért? (N=68) 20. diagram: Mekkora jövedelemre lenne szükség? /ezer Ft/ (N=68) átlag: 97,95 ezer Ft A „Mekkora jövedelemre lenne szüksége” kérdésre adott válaszokból az is kiderül, hogy a családoknak, egyéneknek valószínűleg nincsenek extra elvárásaik, hiszen átlagban már 98 ezer forintos jövedelemmel meg lennének elégedve.
A (jobb) munkahelyért számos változásra, akár áldozatra is képesek lennének a célcsoport tagjai. A legtöbben valamilyen (rövidebb) tréningen vennének részt, de ötven százaléknyinál többen más szakmát is tanulnának. Ingázást is sokan vállalnának, és, ami meglepetés, hiszen nem a legmobilizálhatóbb közegből kerültek ki a csoport(ok) tagjai, tizennyolcan akár el is költöznének lakóhelyükről, ha máshol munkát találhatnának.
30
31
23. diagram: Mi akadályozza az elhelyezkedésbe? (N=68)
25. diagram: Hogyan keres munkát? (N=68)
Az előre nem tervezők kilátástalanságát támasztja alá az, hogy ugyan nagy többsége, nyolcvan százaléka a válaszolóknak szeretne elhelyezkedni és komoly áldozatokat is hozna egy jobb munkahelyért, életkoruk (lsd. fent), a felkínált munkalehetőségek és a szakirányú végzettség hiánya, elavult szaktudás, esetenként betegség, rokkantság, valamint a kisgyermekek léte miatt elszenvedett diszkrimináció sokszor megakadályozza őket a jobb munkahelyért folytatott, igen nagy lelki tehertételt jelentő küzdelemben.
A „Milyen munkát vállalna?” (25. ábra) és a „Hogyan keres munkát?” (26. ábra) kérdésekre adott válaszok vizsgálata során kitűnik, hogy a válaszolókat szinte mindenféle, a 3 műszakostól a részmunkaidősig, a kötetlen munkaidőstől a 8 órás állásig minden érdekelte és minden fórumot, minden eszközt igénybe vesznek a munka keresése során.
24. diagram: Milyen munkát vállalna? (N=68)
26. diagram: Lát-e esélyt vállalkozás indítására? (N=68)
32
33
A „Lát-e esélyt vállalkozás indítására?” kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy a legtöbben nem, vagy egészen biztosan nem látnak esélyt arra, hogy önálló vállalkozást alapítsanak. Feltűnő a hezitálók nagy aránya, 12 fő nem tudja, vállalkozna-e nincs tisztában az esélyeivel. Összességében elmondható, hogy a társadalom hátrányos helyzetű, rossz anyagi körülmények között lévő tagjai vettek részt a programban, akik ugyan túlnyomó részt napi gondokkal küzdenek és többségükben legalább fél éve munkanélküliek, ennek ellenére mégis optimistán állnak életük legégetőbb problémái elé és önállóan, gyakran áldozatokat és a sokszor kudarcélményt is kockáztatva keresnek maguknak munkát, megélhetési forrást.
34
A programban részt vevő kliensekkel készített interjúk bemutatása 1. Mikor volt először munkanélküli? a. 2008 október 20-tól voltam munkanélküli 2011 június 30-ig. b. 2008 augusztusában c. 2002-ben. d. 2010. szeptemberében. e. 2005-ben f. 2006-ban. 2. Hányszor volt munkanélküli? a. Ezidáig 2-szer. b. 2-szer c. 2-szer. d. 3 alkalommal. e. 6-szor. f. 2-szer. 3. Ma van-e munkája? a. Sajnos nincs. b. Nincs c. Nincs. d. Nincs. e. 2 hét múlva lesz. f. Nincs. 4. Mi az oka Ön szerint a helyzetének? a. Szerintem a korom. b. A korom, és mivel Szabadkígyóson lakom, az útiköltség. c. A korom, az iskolai végzettségem és a szakmám. d. Az életkorom, és persze a munkahelyek hiánya. e. A rendszerváltás után megszűntek a biztos munkahelyek, én is ennek lettem az áldozata. f. Nem találok olyan munkát, amely mellett hozni-vinni tudnám a gyermekem.
5. Van-e munkája? Ha nincs mióta nincs? a. Nincs. Július 1-től. b. Másfél éve nincs munkám. c. 2002. óta. d. Nincs, 2 éve. e. 2008 óta nincs. f. Nincs, mostanában sajnos nincs. 6. Milyen iskolai végzettsége van? a. Szakmunkás baromfi feldolgozó. Szakmunkások szakközépiskolájában érettségiztem. Élelmiszer és vegyi áru eladó OKJ-s képzésen vettem részt és a házi szociális gondozó tanfolyamon, a TÁMOP projekt keretein belül. b. Ruházati eladó, kereskedelmi szakmunkás és középfokú kereskedelmi szakérettségim van. c. Érettségi. d. Szakmunkás bizonyítvány. e. Elavult, beszélni se érdemes róla. f. Szakács, vendéglátó, technikus. 7. Mi a családi állapota? Vannak-e gyermekei? a. Özvegy vagyok és egy felnőtt gyermekem van. b. Házas vagyok, két gyermekem van, valamint van 8 unokám. c. Házas vagyok és van 3 gyermekem. d. Egyedülálló vagyok, nincs gyermekem. e. Elvált vagyok, nincs gyerekem. f. Özvegy. 1 gyermekem van. 8. Milyen az egészségi állapota, milyen a közérzete, hogy érzi magát? 35
a. Cukorbeteg vagyok és magas a vérnyomásom, de ez nem okoz gondot, a közérzetemmel nincs gond. b. Egészségi állapotom jó, és pozitívan gondolkodom. c. Jó a közérzetem,,pozitívan gondolkodom. d. Közepesen értékelném a kezem miatt - amit műtöttek- , amúgy jól vagyok. e. Változó, hullámzó. f. Nem jó a közérzetem, mindig fáradtnak érzem magam. 9. Mióta él Békéscsabán? a. 1985-óta. b. Jelen pillanatban nem Békéscsabán lakom, 1995-től a Szabadkígyóson lakom előtte 1975-től 1995-ig laktam Békéscsabán. c. Születésem óta. d. 8 éve. e. 40 éve. f. Itt születtem. 1984–1991-ig itt éltem. 2000-ben jöttem vissza. 10. Hogyan érzi magát a városban? a. Jól. b. Közepesen. c. Jól érzem magam, minden ideköt. d. Jól. e. Jól. f. Van, hogy jól, van, hogy rosszul. 11. Tervezi-e, hogy elköltözik Békéscsabáról vagy itt szeretne maradni? a. Szeretnék maradni, de ha nem lesz munkám lehet, hogy öreg koromra el kell költözzek. b. Szívesen elköltöznék, de sajnálnám a házunkat. c. Nem tervezem, hogy elköltözöm.
d. Amennyiben nem kapok állást, és nem fogom tudni magamat eltartani, és fenntartani egy lakást, igen tervbe is van véve ilyen lehetőség. e. Talán maradok., az én koromban nem nagyon mászkál már az ember. f. Igen, szeretnék elköltözni. 12. Korábban milyen kapcsolata volt a szociális intézményekkel? a. Semmilyen. b. Semmilyen. c. Semmilyen. d. Folyamatosan együttműködünk. e. Tanfolyamon vettem részt, amit intézmény szervezett. f. Tartottuk egy ideig a kapcsolatot, de általában véve nincs jó tapasztalatom. 13. Hogyan, ki vagy mi által szerzett tudomást a projektről? a. Újságból szereztem tudomást a projektről b. A polgármesteri hivatal egyik dolgozója által. c. Az önkormányzat szociális irodája által szereztem tudomást a projektről. d. A Polgármesteri Hivatal felől kaptam ajánlatot. e. Ismerős által f. A szociálpolitikai osztályon lévő ügyintézőm által. 14. Mit tudott arról, hogy melyik szervezet(ek) bonyolítják a projektet? a. Az egyik szervező segítségével megtudtam, hogy ez egy európai uniós projekt. 36
b. Semmit. c. Nem tudtam semmit, hogy kik bonyolítják a projektet. d. Eddig nem tudtam róla. e. Előzetesen nem tudtam semmit, de aztán megismertem őket. f. Eredetileg nem tudtam semmit. 15. Miért vett részt a programban? a. Mert szerettem volna szociális házi gondozó lenni. b. Új utakra vágytam és a tanulni vágyás végett jelentkeztem ide. c. Lehetőséget láttam benne. d. Közösségben lehettem, új lehetőségek megismerése, új emberek megismerése miatt. e. Tanulás miatt. f. Szerettem volna egy kicsit társaságban lenni. 16. Mit gondolt miben tudna segíteni a program? a. Hogy legyen erről egy szakmai képesítésem. b. Munkahely szerzésben, hogy hamarabb találok valami jobb munkahelyet. c. A visszailleszkedésben. d. Jó az egyedüllét ellen. e. Tájékozódás, tudás. f. Egy kicsit kimozdulok otthonról, és egy új lehetőség volt, hogy ismereteimet bővítsem. 17. Mit gondolt, mit nyújthat önnek a projekt? a. Egy szociális házi gondozói képesítést. b. A közösségi animátor képzésbe jobban belelátok. c. Tudást. d. Álláslehetőséget, új ismereteket.
e. Tudást, új információkat. f. Kezdetben nem sok elképzelésem volt. 18. Melyik program eleme tetszett Önnek leginkább ebben az időszakban? a. A gyakorlati része. b. A közösségi animátor képzés tetszett a legjobban. c. A programok minden része tetszett. d. Közösségi animátor képzés. e. Házi gondozás. f. A kreatív foglalkozás. 19. Miért ez tetszett a legjobban? a. Mert tapasztalatot tudtam szerezni. b. Az egyéniségemhez ez áll a legközelebb, és sok okos gondolatot hallhattunk. c. d. Közelebb áll hozzám, emberekkel lehet foglalkozni. e. Munkát kaphatok vele. f. Szeretem a kézműves dolgokat. 20. Alakított-e ki jó emberi kapcsolatokat a program alatt? Kivel? a. Az osztálytársakkal és az óraadókkal is jó kapcsolatot alakítottam ki. b. Mindenkivel jó kapcsolatot alakítottam ki. c. Igen, több emberrel is, a diáktársaimmal is és az oktatókkal is jó viszonyba kerültünk, az utcán máig is köszönünk egymásnak. d. Igen, most is tartjuk a kapcsolatot, együtt voltunk felvételizni, egy újabb szakma megismerésére pályázunk. 37
e. Ismeretséget, a többiekkel. f. Igen. T. Ildikóval 21. A többi bevont klienssel milyen viszonya alakult ki? a. Jó. Van olyan kliens, akivel naponta beszélünk az interneten. b. Jó. c. Jó viszony. d. Jó, de nem igazán tartjuk a kapcsolatot, csak avval akivel neten lehet kommunikálni. e. Jó, senkivel nem bántottuk egymást. f. Jó, de nem tartjuk a kapcsolatot. 22. Milyen kapcsolatot alakított ki az esetmenedzserrel? a. A szükséges kapcsolatot megteremtettük egymással, nem volt vele gond. b. Jót. c. Jó kapcsolat. d. A házi gondozói, közösségi animátori képzés alatt normális kapcsolatot. e. Kedvezőt. f. Semmilyet. 23. Megmaradtak-e személyes kapcsolatai az időszak zárása után? a. Igen, néhány emberrel. b. Nem nagyon, általában 4-5 személlyel beszélek, de azokkal is csak közösségi oldalon. c. Megmaradtak, ez is mutatja, hogy jó volt a közösség. d. Néhány emberrel. e. Igen, néha beszélgetünk, ha összefutunk, néha egy-egy telefonhívást is megeresztünk. f. Igen, egy fővel baráti viszonyunk van, szerintem ez is fontos. A
többiekkel is szívesen találkoznék, akár rendszeresen. 24. Volt-e gondja azzal, hogy a program sikeres teljesítéséhez együtt kell működni a sorstársaival, illetve a szociális munkásokkal? a. Egyáltalán nem. b. Nem volt probléma, örömmel vettem részt. c. Nem volt. d. Nem. e. Nem. Minden területen szükséges az alkalmazkodás, ha emberek között vagyunk. f. Nem volt, semmi okom nem lett volna rá. 25. Volt-e kedve csoportban, közösségben tölteni az időszakban a napjait? a. Természetesen. b. Igen, természetesen. c. Igen, szerettem közösségben lenni. d. Erre vágyom most is, ez szerintem nagyon fontos minden ember számára. e. Igen, mert jól éreztem magam. f. Igen, sőt, ez nagyon jól esett. 26. Megfelelő tájékoztatást kapott-e az esetmenedzsertől a program ideje alatt? a. Igen, szóval nem volt ezzel probléma. b. Nagymértékben rendezett információt kaptam, de nem volt minden rendben. c. Igen. d. Mindenki részt vett a tájékoztatásban, ő is, úgyhogy volt elég tájékoztatás. e. Igen. f. Igen. 38
27. A foglalkozások, események helyszínével általában elégedett vagy elégedetlen volt? a. Teljes mértékben elégedett voltam. b. Általában elégedett. c. Elégedett voltam. d. Elégedett voltam, könnyen megközelíthető helyre jártunk nap mint nap. e. Elégedett voltam, nem volt ezzel semmi gond. f. Elégedett voltam. 28. Mi a véleménye a szervezéssel, lebonyolítással kapcsolatban? a. Megfelelőnek találtam a lebonyolítást. b. Az indulási információhoz képest néhány dolog megváltozott. (Anyagi vonzat: napi 2000 Ft-ra számítottunk az osztálytársaimmal) c. Jó volt, profi módon intézték a dolgokat. d. Közepesnél kicsit jobbra értékelem. e. Jó volt, rendesek voltak velünk. f. Semmi kifogásolni valót nem tudok elmondani. 29. Volt-e valami konfliktusa valakivel az időszak alatt? a. Szerencsére nem. b. Nem volt. c. Nem volt. d. Nem, nem is jellemző rám. e. Nem volt. f. Nem. 30. Minden vállalt foglalkozáson részt vett, vagy voltak-e hiányzásai? a. Igen. b. Minden programon rész vettem.
c. Minden vállalt foglalkozáson részt vettem. d. Minden foglalkozáson részt vettem. e. Végig ott voltam a foglalkozásokon. f. Akkor hiányoztam, ha a gyermekem megbetegedett. 31. Mi volt az oka a hiányzásainak? a. Nem hiányoztam, úgy oldottam meg az egyéb elfoglaltságaimat. b. Nem hiányoztam. c. Nem hiányoztam, pedig azért volt sok intézni valóm napközben. d. Nem volt hiányzásom. e. Nem hiányoztam. f. Csak a gyerek betegsége. 32. Volt-e gondja az időpontok betartásával? a. Nem. b. Nem volt semmi probléma. c. Nem volt. d. Nem. e. Nem. f. Nem. 33. Megordult-e a fejében, hogy nem csinálja végig az időszakot? a. Nem, mivel végig akartam csinálni. b. Nem, mert érdekeltek az új információk. c. Nem. d. Nem, eszembe se jutott. e. Nem. f. Nem. 34. Volt-e valami, ami nem tetszett a programban? a. Minden tetszett. b. Az előbb említettem. (Az anyagi vonzat és a képzés összevonása) 39
35.
36.
37.
38.
c. Nem. d. Nem. e. Alkalmazkodtam, erre mindenütt szükség van. f. Nem volt. Mi volt rossz az Ön számára ebben az időszakban? a. Semmi rosszat nem tapasztaltam. b. Semmi. c. Semmi. d. Munkanélküli voltam. e. Nem volt rossz. f. Az, hogy az otthoni teendőimmel elmaradtam. Mit gondol a legrosszabbnak? a. Hogy nem tudtam a mai napig elhelyezkedni ezzel a tanúsítván�nyal sem, pedig nagyon szeretnék dolgozni. b. Nem tájékoztattak megfelelően az elején. c. Semmit. d. Hajléktalannak lenni és elesettnek lenni. e. Semmit, tényleg nem jut eszembe semmi rossz. f. Nem volt kifogásolni valóm. Nem volt-e túl hosszú vagy túl rövid az időszak? a. Még igazán tarthatott volna tovább a projekt. b. Pont jónak találtam, nem volt teher, nem volt nehéz. c. Nem. d. Nem. e. Rövid volt. f. Rövid volt, jó lenne, ha tartana még. Volt-e valami unalmas, valami felesleges Ön szerint?
a. Számomra a kompetencia és a munkába való visszaállás előadás unalmasnak bizonyult. b. Nem. c. Nem volt, jól éreztem magam. d. Nem. e. Nem. f. Nem volt ilyen. Nem unatkoztunk. 39. Megérte-e részt venni a projektben? a. Igen. b. Természetesen. c. Igen, természetesen d. Igen, mindenképpen. e. Igen, persze. f. Igen, persze. 40. Ha ma kellene dönteni, részt venne-e újra? a. Igen, jó lenne újra egy ilyen program részese lenni. b. Igen. c. Igen. d. Igen. Jó lenne, ha újra indulna, és újra részt vehetnék. e. Igen. f. Igen. 41. Általánosságban, azaz nem feltétlenül egy-egy részelemhez köthetően mi volt jó ebben a programban az Ön számára? a. Tanúsítványt kaptam és szakmai szemmel jobban beleláttam a részletekbe. Sok új tudással lettem gazdagabb. b. Új információkkal bővült a tudásom, olyan emberekkel találkoztam, akikre fel lehet nézni. c. Új emberekkel ismerkedtem meg, ezen kívül új ismeretekre tettem szert. 40
d. Közösségben lehettem, tapasztalatokat szerezhettem. Sokan vagyunk hasonló helyzetben, erről jól esett beszélgetni. e. Tudás, tájékozódás a változásokról, sok új információ. Annyi minden változik mostanában, jó, hogy hallhattunk az új dolgokról. f. Az, hogy társaságban voltam, mindent megér. 42. Mit tartott a legjobbnak ebben az időszakban? a. Az tetszett a legjobban, hogy közösségbe mehettem b. Emberek között voltam, új emberi kapcsolatokat tudtam létesíteni. c. Emberek között lehettem. d. Mivel tél volt, melegben lehettem és emberek közt lehettem. e. Új ismereteket. f. A társaságban levést. 43. Min változtatna? a. Több gyakorlatot tennék bele a projektbe. b. Több típusú képzést indítanék. c. Semmin, szerintem jó volt így. d. A gyakorlati oktatáson, és talán jó lenne ebéd helyett étkezési ticketet kapni. e. Semmin. f. Semmin. 44. Lát-e lehetőséget arra, hogy a képzésben tanultakat a jövőben hasznosítsa? a. Igen, de nem találok 10 embert, hogy tudjak dolgozni és ehhez kellene nekem valami segítség. b. Igen c. Biztos. d. Nem.
e. Igen, akár a mindennapi életben. f. Igen. 45. Tanult-e valami használhatót? a. Igen, többet tudok erről a munkáról. b. Igen c. Igen. d. Igen. e. Igen. f. Igen. 46. Mit gondol most: mit nyújtott ez az időszak? a. Bővültek az ismereteim és több ismerősöm is lett a magánéletben. b. Új információkat gyűjtöttem. Nekem a tanulás örömöt okoz. c. Emberi kapcsolatokat teremtettem. d. Önbizalom növelést, tapasztalatot, közösségben részvételt, tovább fejleszthettem a tudásomat. e. Újat, hasznosat, és remélem, jobban, könnyebben tudhatok munkába helyezkedni, sok új tudásom gyűlt össze a világról. f. Társaságot, kikapcsolódást a bezártságból. 47. Mi a véleménye az alábbi konkrét program elemekről, szolgáltatásokról? Kirándulás: a. Nem vettem részt rajta. b. Ópusztaszeren voltunk. Én személy szerint örültem neki, de a csoportot felszabadultabbnak gondoltam, kicsit unalmas volt. c. Nagyon jó volt. És külön jó volt, hogy a családtagjainkat is elvihettük. d. Éltem a lehetőségekkel. 41
Kézműves klub: a. Élveztem, jó dolognak tartottam. b. Tökéletesnek találtam. c. Kreatív volt. d. Érdekes ismeret volt, szép dolgokat sajátítottunk el e. Jó volt. f. Nagyon tetszett. Önkéntes munka: a. Érdekes volt b. Még nem volt részem önkéntes munkában, most csináltam először, örülök neki. c. Érdekes volt. d. Hasznosítható tudás volt, szívesen végeznék újra, ha szükség van rám. e. Jó volt adni másoknak. Mi is kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor segítségre szorulunk. f. Jó volt segíteni másoknak.
e. Jó volt, kimozdulhattunk itthonról. f. Nem voltam. Munkába segítés: a. Nem kell segítség. b. Nincs mit kamatoztatni. c. Jó volt. d. Nem volt előrejutás. e. Lehetőség. f. Majd kiderül Családi nap: a. Nem vettem részt rajta. b. Jó volt, mert sokféle programot nyújtott. c. Érdekes volt, természetesen ide is jött a család. d. Jó volt az egészségügyi szűrővizsgálat. e. Jó volt, sokan voltunk, azok, akiknek van gyerekük, igazán örültek a családos programnak. f. Nekem érdekes volt, szórakoztató. Étkezés: a. Jó volt. b. Elfogadható volt. c. Rendben volt. d. Inkább ticketbeni hozzájárulás kellene. e. Jó volt. f. Örültem neki, mert csak hétvégén eszünk főtt ételt. Tanácsadás: a. Nekem nem nagyon volt rá szükségem. b. 3-as. (Közepes alatti) c. Érdekes volt. d. A pszichés tanácsadás hasznosítható volt. e. Választ kaptunk sok felvetésre f. Jól elteltek a foglalkozások, jól éreztem magam. 42
Esetmenedzseri tapasztalat a pályázat megvalósításáról „A pályázat megvalósítása kezdetén félve gondoltam arra, mennyire lehet eredményesen együttműködni munkaerőpiacról tartósan kiszorult személyekkel. Amit tudtam, hogy korábbi tapasztalataim kapcsán mindenben igyekszem segíteni őket. Az első csoport tagjainak hozzáállása kooperatív volt, aktívak voltak, szívesen vettek részt a felkínált programokon. A második csoportban már részt vettek a program eredményességében kevésbé bízó személyek is.” Dr. Kresák Miklósné A 2010. szeptember 1. napjától 2012. február 29. napjáig tartó, TÁMOP-5.3.1-C09/2-2010-0062. számú „Első lépés MÁS-KÉP(P)” a civil és közszféra összefogása alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkező, képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program a Békéscsabai Kistérségben” című pályázati program elsősorban a tartós munkanélküliek munkapiacra történő reintegrálását volt hivatott szolgálni. A programban esetmenedzseri tevékenységet folytattam, amely során többek között folyamatosan kapcsolatot tartottam a célcsoport tagjaival, esetleges problémák felmerülés esetén annak megoldásában segítséget nyújtottam, tájékoztattam ügyfeleimet az aktuális „órarendről”, tanácsadások, klubok, vizsgák időpontjáról. A program propagálása sikeresen zajlott, a tájékoztató napokon megjelent érdeklődő létszámát tekintve. Az érdeklődés még nagyobb lett program iránt a tanúsítványszerzés és a napi 2000,- Ft összegű képzési támogatás hallatán. A mai gazdasági helyzetre való tekintettel a munkanélküliek minden lehetőséget megragadnak, hogy bevételi forrást találjanak megélhetésükhöz, így nagyon nagy volt a túljelentkezés, és sajnos nem mindenki kerülhetett be a fél évig tartó képzésbe. Tapasztalataim alapján ez a program kiváló lehetőséget nyújtott a résztvevőknek arra, hogy megszokott, monoton környezetükből kiszakadjanak, új embereket ismerjenek meg, újra megtapasztalják a közösség érzését. Számos célcsoporttag évek óta álláskeresőként él, és elmondásuk szerint ki sem mozdulnak otthonról, mert „minden pénzbe kerül”. Az állandó egyhangú otthonlét zárkózottá teszi az embert, ami a munka során megnehezíti a közösségbe való beilleszkedést. A program során a résztvevők olyan szakembereket ismertek meg, akik a későbbiekben is segítséget nyújtanak esetleges problémáik megoldásában. Az önkéntes munka keretében megérezhették a fontosság, a hasznosság érzését. A célcsoporttagok között barátságok születtek, az első félévben - 2010. szeptember-2011. február - végzett „tanulók” tudomásom szerint még most is összejárnak hétvégenként, szalonnát sütnek, jól érzik magukat. Az önsegítő kreatív klubban lehetőség nyílt a gyöngyfűzés rejtelmeibe is betekinteni, ez olyan sikeres volt, hogy önálló gyöngyfűző klub jött létre. Akad olyan 43
célcsoporttag, aki a mai napig meglep egy-egy, általa fűzött gyűrűvel vagy karkötővel, ami nagyon jó érzéssel tölt el, hogy gondolnak rám. A csoportok részt vettek egy ópusztaszeri kiránduláson is, ami szintén nagy sikert aratott, mert volt, aki még sosem járt Ópusztaszeren, és mostanában nem is nyílt volna lehetősége eljutni. Emellett egy-egy családtagot - általában a gyermeküket - is magukkal vihettek, akik szintén nagyon jól érezték magukat. Minden félév végén nagy volt a bánat, hogy milyen gyorsan eltelt az idő, levizsgáznak, és megint lezárul egy időszak az életükben. Azóta is kapok telefonhívást, megkereséseket azzal kapcsolatban, hogy mikor indul újra ilyen képzés, és lenne-e lehetőség jelentkezni, olyan jól érezték magukat. Az is sikernek könyvelhető el, hogy vannak, akik a tanúsítvány megszerzésével el tudtak helyezkedni, bár sajnos ezen emberek száma elenyésző. Mint minden csoportban, itt is voltak olyan emberek, akik nehezen tudtak beilleszkedni, és próbáltak eleinte széthúzó erőként részt venni csoportban, amely számos konfliktushoz vezetett, és sokan nehezen tolerálták. A Szabóné Dr. Kállai Kláraféle pszichés addiktológiai tanácsadás keretén belül ezek a problémák, sérelmek feltárultak, és – mivel nem jelentkezett többet ilyen eset – talán meg is oldódott. Ez a program ha azonnal munkát nem is, de rengeteg új tapasztalatot, tudást, ismeretséget adott a résztvevőknek. Megtapasztalták azt, amit talán az évek óta tartó munkanélküliség miatt nem sikerült, hogy milyen ugyanazért a célért egy közösségbe tartozni, alkalmazkodni, barátságokat kötni, jó dolgokat véghez vinni (önkéntes munka). Paláncz Enikő TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0062. számú „Első lépés MÁS-KÉP(P)” a civil és közszféra összefogása alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkező, képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program a Békéscsabai Kistérségben” 2010. szeptember 1-től 2012. február 29.-ig tartó programban elsősorban a tartós munkanélküliek munkapiacra történő reintegrálását tűztük ki célul. A társadalmi integrációt és a munkaerő-piaci integrációt nem lehet egymástól elválasztani, a munka nemcsak a megélhetés eszköze, hanem az elismerés, a megbecsülés, a társadalom életében való részvétel egyik fontos eleme is. A programban, mint esetmenedzser vettem részt, ahol elsődleges feladatom a célcsoport tagjaival történő kapcsolattartás volt. Minden esetmenedzserhez tartoztak emberek, akiket tájékoztatnunk kellett a program eseményeiről (órarend, családi nap, kirándulás, klubfoglalkozás), illetve ők is ugyanúgy elérhettek minket, ha kérdésük, vagy valamilyen problémájuk volt. Véleményem szerint a program elsősorban az anyagi támogatás miatt volt „vonzó” a célcsoport tagok számára, mivel minden képzési napra 2000 forintos képzési támogatás, és étkezést is kaptak, valamint útiköltség térítésben is részesültek. A program során barátságok is szövődtek, amik a mai napig tartanak. Több cél-
csoport tagtól hallottam, hogy már az is jó érzéssel tölti el őket, hogy van hova kimozdulni, és nemcsak a négy fal között ülnek. A program lehetőséget adott minden csoportnak egy kirándulásra, amit Ópusztaszerre szerveztünk meg. A kirándulásra a célcsoport családtagjaikat is magukkal hozhatták, nekik ugyan fizetni kellett, de a képzésben részt vevők térítésmentesen kirándulhattak. A projektben bevont személyek részt vehettek különböző foglalkozásokon (számítógépes, kézműves, családkonzultáció, pszico-szociális rehabilitáció), melyek segítségével szakemberektől tudtak tanácsot kérni, esetleg megoldást kapni mindennapi problémáikra, vagy csak kikapcsolódtak. Volt beépítve a programban önkéntes munka is, ahol testközelből megismerhették a munkafolyamatokat, kipróbálhatták, hasznosnak érezhették magukat. A program szempontjából sajnos estek ki emberek, akik szerencsés esetben munkát találtak, más esetben pedig különböző okok miatt nem tudták folytatni a képzést. A csoportokban megfigyelhető volt a klikkesedés, de ha kellett összetartottak. Összességében úgy gondolom, egy hasznos projektben vettem részt, ahol a résztvevők új ismereteket, tudást szerezhettek, és újra egy közösségben érezhették magukat, ahol fontosak, és figyelnek rájuk. Harangozó Edit
44
45
Elégedettségmérő kérdőívek eredményeinek összegzése, értékelése Házi szociális gondozó képzés: Három kurzus volt, melyet 60 fő végzet el, és mind a 60 fő kitöltötte a kérdőívet. 1. Az előzetes elvárásoknak, mennyire felelt meg a kurzus? Nem írt
elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
2
0
0
3
24
31
3. Mely körülmények szorulnak fejlesztésre? Több gyakorlat
Hosszabb tanfolyam
Pontosabb időbeosztás
Pontosabb tájékoztatás
A tananyag hamarabbi megkapása
Számítástechnikai képzés
18
3
1
6
3
1
4. Az előadók kommunikációjának érthetősége:
2. Mely dolgok nyerték el a tetszését? Oktatók
Tananyag
Hangulat
39 fő
26 fő
14 fő
Gyakorlat Társaság Anyagi támogatás 4 fő
12 fő
4 fő
Nem írt
elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
0
0
0
4
21
35
5. Az előadók felkészültsége: elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
0
0
2
7
51
6. Javaslatok: Hosszabb tanfolyam
Több szakmai gyakorlat
Pontosabb időbeosztás
4
8
2
Igen
Nem
Nem írt
56
2
2
7. Kapott-e segédanyagot?
46
47
8. A képzés színvonala és szervezettsége:
2. Mely dolgok tetszettek?
Alacsony
Megfelelő
Jó
Kiváló
0
11
41
8
Oktatók
Gyakorlat
Csoport munka
Önismeret, önéletrajz
Tanfolyam
Hangulat
Társaság
27
9
7
25
20
2
14
9. Kapott segítséget a tananyag elsajátításához? Igen
Nem
Nem írt
41
10
9
10. A megszerzett tudás anyag megfelelt-e az előzetes elvárásainak: Gyengébb
Erre várt
Jobb
5
36
19
Reintegráló képzés: Két kurzust indult és összesen 49 fő végezte el, mind a 49 ember kitöltötte a kérdőívet. 1. Az előzetes elvárásainak mennyire felelt meg a kurzus? Nem írt
elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
1
0
0
0
11
37
48
3. Fejlesztésre szoruló körülmények: Délutáni egyeztetés
Számítástechnikai képzés
Étkezés időben legyen
Kényelmesebb székek
Nagyobb terem
Több szünet
1
1
2
1
2
1
49
Vezetői készségfejlesztő (vállalkozói ismeretek) képzés:
4. Oktatók kommunikációjának érthetősége: elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
0
0
1
6
42
5. Képzési idő: elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
0
0
0
11
38
Két kurzus indult és összesen 42 fő vet részt rajta, mindenki kitöltötte a kérdőívet. 1. Mennyire felet meg a kurzus az előzetes elvárásoknak: Nem írt
elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
2
0
0
1
11
28
Hangulat
Tudás anyag
Társaság
5
2
12
6. Előadók felkészültsége: elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
0
0
0
2
47
7. Javaslatok: Több gyakorlat
Hosszabb tanfolyam
Kis csoportok
Túl sok az óra, nem lehet mellékállást vállalni
1
1
1
1 2. Mely dolgok tetszettek?
8. A segédanyagok használhatók voltak-e? Igen
Nem
Nem írt
41
1
7
Oktatók 27
Gyakorlati Tanfolyam példák 5
16
9. A tanfolyam szervezettsége és színvonala: Alacsony
Megfelelő
Jó
Kiváló
1
4
32
12
10. Kapott-e segítséget a tananyag elsajátításához? Igen
Nem
Nem írt
31
7
11
11. A kapott ismeretek megfeleltek-e az előzetes elvárásainak?: Gyengébb
Erre számított
Jobb
2
18
29
50
51
Közösségi animátor képzés:
3. Az oktatók kommunikációjának érthetősége: elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
0
0
3
6
35
Összesen 33 fő vet részt két tanfolyamon, mindenki kitöltötte a kérdőívet. 1. Mennyire felet meg a képzés az előzetes elvárásoknak?
4. A képzési idő megfelelő volt-e? elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
3
10
29
3
3
4
5
15
17
1
5. Az előadók felkészültek voltak-e? elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
0
0
1
3
38
6. Javaslatok a következőleg induló tanfolyamokhoz: Nagyobb terem 3
Gyakorlatiasabb képzés
Tétel sor időben való átadása
Más időpontban legyen az oktatás
2
1
1
7. A segédanyagok használhatóak voltak-e? Igen
Nem
Nem írt
39
0
3
2. Mely dolgok tetszettek? Tananyag
Oktatók
Hangulat
Társaság
16
17
6
3
8. A képzés színvonala és szervezettsége: Alacsony
Megfelelő
Jó
Kiváló
0
4
19
19
9. Kapott-e segítséget a tananyag elsajátításához? Igen
Nem
Nem írt
31
7
4
10. A megszerzett ismeretanyag megfelelt-e az előzetes elvárásoknak? Gyengébb
Erre számított
Jobb
1
23
18
52
53
3. Az oktatók kommunikációjának érthetősége: elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
0
0
0
10
23
4. A képzési időtartam megfelelő volt-e? elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
0
1
2
6
24
Összesen, a projekt teljes időszaka alatt kilenc különbözőféle kurzus volt, melyen 184 fő vett részt és töltötte ki a kérdőíveket. 1. Mennyire felelt meg az előzetes elvárásoknak a kurzus? Nem írt
elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
5
0
0
5
63
111
5. Az előadók felkészültek voltak-e: elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
Nem írt
0
0
0
7
23
1
6. Javaslatok a következőleg induló tanfolyamokhoz: Jobb szervezettség
OKJ-s bizonyítvány
Pontosabb időbeosztás
Étkezési jegy hozzájárulás
Hosszabb tanfolyam
1
1
1
1
1
7. A kapott segédanyagok használhatóak voltak-e?: Igen
Nem
Nem írt
32
0
1 2. Az előadók kommunikációjának érthetősége:
8. A képzés szervezettsége és színvonala: Alacsony
Megfelelő
Jó
Kiváló
0
6
21
6
Nem
21
elégséges
közepes
jó
jeles
0
0
6
43
135
3. A képzés időtartama megfelelő volt-e?
9. Kapott segítséget a tananyag elsajátításához? Igen
elégtelen
3
Nem írt
elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
9
0
1
12
44
127
10. A képzés során kapott ismeretanyag megfelelt-e az előzetes elvárásainak?
4. Az előadók felkészültek voltak-e?
Gyengébb
Erre számított
Jobb
Nem írt
Nem írt
elégtelen
elégséges
közepes
jó
jeles
2
22
7
2
1
0
0
5
19
159
54
55
5. Kapott-e segédanyagot? Igen
Nem
Nem írt
168
3
13
6. A képzés színvonalával és szervezésével meg volt-e elégedve? Alacsony
Megfelelő
Jó
Kiváló
1
25
113
45
7. Kapott-e segítséget a tananyag elsajátításához? Igen
Nem
Nem írt
124
27
33
8. A képzés során megszerzett ismeretanyag megfelelt-e az előzetes elvárásoknak?: Gyengébb
Erre, számított
Jobb
Nem írt
10
99
73
2
A tanfolyamok majd minden hallgató szempontjából pozitív visszhanggal zárultak. A legtöbb diák előzetes elvárásainak megfeleltek a képzések Minden esetben meg voltak elégedve az oktatók hozzáállásával és felkészültségével, a hangulattal, illetve a tananyaggal. A fejlesztésre szoruló dolgok között néhányan felsorolták, hogy jó volna, ha lenne számítógépes ismeretek oktatása, ha több lenne a gyakorlat, és maga a tanfolyam is tovább tartana. Ötletként említették a javítás érdekében a pontosabb időbeosztást és részletesebb tájékoztatást. Néhány hallgató leírta javaslatnak, hogy a segédanyagok hamarabbi megkapása könnyíthet a vizsgára való felkészülésben. Az oktatók kommunikációját mind a kilenc kurzusban jól érthetőnek ítélték meg. A kapott segédanyagok használhatók voltak és segítettek a tananyag elsajátításában. Az oktatóktól is kaptak segítséget, ha elakadtak a tanulásban vagy nem értetek valamit. A tanulók nagy része szerint az oktatás jobb volt, mint amire számítottak. A kurzusok sikerrel záródtak, a hallgatók minden esetben úgy távoztak, hogy olyan hasznos dolgokat sajátítottak el, illetve tanultak meg, melyek segítségükre lehetnek az életük következő szakaszában.
56