ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP 2014.III. negyedév
Makrogazdaság Magyarország A magyar gazdaságot tekintve a külkereskedelmi mérleg többlete 584 millió euró lett, mely 25 millióval kevesebb az előzetes adatoknál. Az export 6,0%-kal, az import 5,2%-kal növekedett (euróban nézve) az egy évvel korábbi szintekhez képest. Az inflációs jelentés főbb adatai szerint az idei évre várt 0,1%-os infláció 2,5%-ra emelkedhet, míg a gazdasági növekedés 3,3%-ról 2,4%-ra mérséklődhet. Ez nagy változást nem jelent a korábbi prognózishoz képest, és az elemzői konszenzussal is megegyezik. Annyi módosítás történt, hogy az export és a beruházások a várthoz képest lassabban bővülhetnek, a lakossági fogyasztás jobban erősödhet, amit Matolcsy György a devizahiteles mentőcsomag hatásaival magyarázott. Az MNB október 13-án két új eszközt, egy feltételes rövid lejáratút és egy feltétel nélküli hosszú lejáratút indít el, mellyel a lakossági devizahitelek elszámolását és forintosítását segítenék, elkerülve a forintra nehezedő nyomást. A rövid lejáratú feltételes eszköz célja, hogy a bankok rövid külső adósságait csökkentsék általa, a hosszú lejáratú, feltétel nélküli eszköz a hosszú lejáratú adósság csökkentését szolgálná. Ez utóbbi egy spot és hosszú devizaswap ügyletből állna össze, mellyel a kamat és árfolyamkockázatot kezelnék. A negyedév folyamán az MNB monetáris tanácsa egyszeri alkalommal, 20 bázisponttal 2,10%-ra vágta az irányadó ráta mértékét, ezzel véget ért a kamatcsökkentési periódus. Matolcsy György jegybankelnök kijelentette, hogy 2015-ig nem tartják valószínűnek a kamat változtatását. Továbbá bejelentették, hogy idén szeptember-októberre várható a „rossz bank” felállásának időpontja, mely főleg ingatlan hiteleket és bedőlt ingatlanokat venne át a kereskedelmi bankoktól könyv szerinti érték alatt. A forint a negyedév végén a második negyedévhez képest stagnált, 310,36 EUR/HUF árfolyamon, a CDS kockázati felár 166,73 ponton zárt.
Nemzetközi gazdaság Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága továbbra is dinamikusan bővül, a munkaerőpiaci helyzet javuló tendenciát mutat, mely lehetőséget teremt arra, hogy a FED a havi eszközvásárlásokat kivezesse. Évesített negyedéves alapon 4,6%-kal bővült az Egyesült Államok gazdasága a második negyedévben, az előzetes 4%-os adatot felülmúlva, amihez hasonlóra 2011. év utolsó negyedévében volt példa. A növekedéshez legnagyobb mértékben a beruházások és az export javuló teljesítménye járult hozzá. Az infláció továbbra is mérsékelt marad, a személyes kiadások magárindexe 1,5%-os áremelkedésről tanúskodik, mely még jóval a FED 2%-os célja alatt található. A munkanélküliségi ráta várhatóan 6,1%-on marad, míg a bérek továbbra is visszafogottan, éves szinten 2,2%-kal növekedhettek. Mindezek tükrében az Amerikai Egyesült Államok jegybankja, a FED legutóbbi ülésén folytatta likviditási programjának kivezetését. A kötvényvásárlások mértékét 15 milliárd dollárra csökkentették, ennek megfelelően a következő FED ülésen (október) teljesen kivezetik az eszközt. A FED elnöke bejelentette, hogy a lejáró értékpapírokat azonos értékben fogják megújítani mindaddig, amíg a gazdaság olyan állapotba nem kerül, hogy az ilyesfajta segítségre ne legyen szükség. Mindeközben az eurózónában lazító lépéseket várnak az EKB-tól, melyet a csökkenő eurózónás infláció, a romló konjunkturális helyzet fel is erősít. Az eurózónás GDP a második negyedévben csupán stagnálni tudott, a növekedés motorját jelentő Németország gazdasága is elkezdett gyengén teljesíteni. Az euró-övezeti infláció a vártnak megfelelően ötéves mélypontra, 0,3%-ra süllyedt az előző havi 0,4%-ról, mely az EKB mennyiségi lazításával kapcsolatos várakozásokat erősíti fel. Az EKB bejelentette, hogy már októbertől eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlásába kezdenek, valamint egy fedezett kötvényvásárlási program is elindul. Emellett a várakozásokkal ellentétben 10 bázisponttal a teljes kamatfolyosót lejjebb szállították (az alapkamatnak megfelelő refinanszírozási ráta ezzel 0,05%-os szintre került). A kamatcsökkentés vonzóbbá teheti a már korábban meghirdetett célzott hosszútávú refinanszírozási programban (TLTRO) való részvételt a Monetáris Unió bankjai számára, az ABS-vásárlás és a fedezett kötvények vásárlása pedig közvetlenül a privát szektor számára jelent könnyebb hozzájutást forrásokhoz.
1
A közép- és hosszútávú inflációs várakozások számottevően lejjebb kerültek, az EKB 2016-ban is csak 1,4%-os inflációt prognosztizál, mindemellett rontották a 2014-re és 2015-re vonatkozó növekedési előrejelzéseket is. Mario Draghi, EKB elnök a beruházások élénkítésének szükségességéről beszélt, melynek kapcsán a kis- és középvállalatok számára kidolgozott hitelgarancia-programokat sürgetett, és jelezte, hogy az eszközfedezetű értékpapír-vásárlások során csak a legjobb minőségű instrumentumok jöhetnek szóba.
Magyarország makrogazdasági adatai
Gazdaság
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
GDP növekedése (%)
3,9
1,3
0,5
-6,3
1,2
1,4
-1,7
1,1
Ipari termelés növekedése (%)
10,1
8,1
3,1
-17,7
10,5
3,5
-1,5
1,4
Fogyasztói árindex
3,9
8,0
3,4
4,2
4,9
4,3
5,7
1,7
-3,6
-4
-4,3
2,9
-2,7
-2,3
-3,8
2,0
0,4
1,5
3,3
Államháztartás
a GDP arányában (%, ESA95)
-9,3
-5,5
Külső egyensúlyi mutatók
Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euro)
-5,8
-5,1
-3,4
2
KÖTVÉNY ESZKÖZALAPOK A magyar állampapírpiac Az előző negyedévhez viszonyítva állampapír hozamaink minimálisan ugyan, de emelkedtek a 15 éves hozam kivételével. Legnagyobb mértékben az öt éves hozam emelkedett, 30 bázisponttal. A negyedév végi referenciahozamok: 3 év: 3,16, 5 év: 3,63, 10 év: 4,43, melyek 9, 30, 24 bázisponttal emelkedtek az előző negyedév végi értékekhez képest. A 15 éves hozam: 4,77 százalék, mely 5 bázispontos csökkenést szenvedett el. A rövid lejáratú papírok hozamai csökkenést mutatnak az előző negyedéves értékekhez képest. A 3 és 6 hónapos referenciahozamok 89-77 pontos, az éves hozamok pedig 65 pontos csökkenéssel zárták a negyedévet. A negyedév végi referenciahozamok: 3 hó: 1,34, 6 hó: 1,45, 12 hó: 1,58 százalék. A külföldiek kezében levő állampapír állomány 4,753 milliárd forintra csökkent a negyedév végén. A Monetáris Tanács a negyedév során történelmi mélypontra, 2,10%-os szintre csökkentette az irányadó kamat mértékét.
A „Stabilitás” Állampapír és Kötvény eszközalap A negyedév során portfóliónk teljesítménye a referencia indexet minimálisan ugyan, de túlteljesítette. Míg a magyar állampapírok teljesítményét mutató index értéke 0,41 százalékkal emelkedett, addig portfóliónk árfolyama 0,43 százalékot emelkedett.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
3
RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK A magyar részvénypiac Az európai vezetők Oroszországgal szemben szankciókat léptettek életbe, melyek érintik a hadiipari szállításokat, az orosz bankok és cégek forrásbevonási lehetőségeit, valamint a legfejlettebb energetikai technológiák kivitelét is. Az európai vállalatok nem szállíthatnak high-tech gépeket az orosz olajiparba, ami az éppen kiépülő mélytengeri fúrást visszavetheti, akár 10-15%-kal csökkenhet az orosz olajkitermelés. A szankciók iránya a hosszú távú korlátozás, ami a potenciális növekedést visszaveti az orosz gazdaságban, de azonnali gazdasági hatása nincs, így az európai vállalatokra gyakorolt rövid távú hatás is mérsékelt. Az EU a szankciókat egy évre léptette életbe azzal a céllal, hogy a lehetőségekhez képest mérsékelje a válasz-szankciók erejét. A kiszámíthatatlan geopolitikai és háborús kockázatok, az egyre élesebbé váló orosz-ukrán konfliktus nyomás alatt tartják a fejlődő piacokat, így a magyar piacot is. A magyar részvénypiac indexe, a BUX index, 17.885 ponton zárt a negyedév végén. A fenti események következtében estek a hazai blue chipek, a legnagyobb esést a Richter részvények szenvedték el, 11,29%-os árfolyameséssel. Az Oroszország elleni szankciók és ukrán helyzet miatt leginkább érintett Richter gyenge eredményszámokat közölt, várakozásait is rontotta, immár 7%-os csökkenést vár euró alapon árbevétel soron. Az OTP részvények esetében a jelentős leírások hatására csökkentek ugyan a tőkemutatók, de továbbra is igen magasak, ami igen szilárd tőkehelyzetet mutat. A hazai és a legtöbb leánybank esetében várhatóan javulhatnak a folyamatok, azonban az orosz és az ukrán kitettség továbbra is jelentős kockázatot képvisel. A bankpapír árfolyama 3,86%-kal esett. A Magyar Telekom részvények árfolyama 5,54%-kal értékelődött le, feltehetően a Deutsche Telekom kivásárlásának csökkenő esélye miatt, valamint a társaság bejelentette, hogy jövőre nem fognak osztalékot fizetni az idei eredmény után. A blue chipek közül a legkisebb veszteséget a MOL olajpapír szenvedte el, 0,41%-kal alacsonyabb áron zárt, mint egy negyedévvel ezelőtt. Ugyan az orosz szankciók nem segítik az olajpapír árfolyamát, illetve a befektetőket egyre jobban izgatja, hogy nincs előrelépés az INA üggyel kapcsolatban, azonban a MOL papírok árfolyamát támogatták a Lukoil csehországi hálózatát megvásárló hírek.
„Profit” Részvény eszközalap A negyedév során portfóliónk teljesítménye kedvezőbb volt a referencia indexhez viszonyítva. Míg a referencia portfólió értéke 3,46%-kal csökkent, addig portfóliónk értéke csak 3,40%-kal esett.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
4
„Mérleg” Befektetési jegy eszközalap
A „Mérleg” Befektetési jegy eszközalap árfolyama 2014. harmadik negyedévében 0,12%-ot esett, alulteljesítve az eszközalap benchmarkjának 0,17%-os pozitív változását.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
5
VEGYES ESZKÖZALAPOK A magyar kötvény- és részvénypiac
Kötvénypiac:
Az előző negyedévhez viszonyítva állampapír hozamaink minimálisan ugyan, de emelkedtek a 15 éves hozam kivételével. Legnagyobb mértékben az öt éves hozam emelkedett, 30 bázisponttal. A negyedév végi referenciahozamok: 3 év: 3,16, 5 év: 3,63, 10 év: 4,43, melyek 9, 30, 24 bázisponttal emelkedtek az előző negyedév végi értékekhez képest. A 15 éves hozam: 4,77 százalék, mely 5 bázispontos csökkenést szenvedett el. A rövid lejáratú papírok hozamai csökkenést mutatnak az előző negyedéves értékekhez képest. A 3 és 6 hónapos referenciahozamok 89-77 pontos, az éves hozamok pedig 65 pontos csökkenéssel zárták a negyedévet. A negyedév végi referenciahozamok: 3 hó: 1,34, 6 hó: 1,45, 12 hó: 1,58 százalék. A külföldiek kezében levő állampapír állomány 4,753 milliárd forintra csökkent a negyedév végén. A Monetáris Tanács a negyedév során történelmi mélypontra, 2,10%-os szintre csökkentette az irányadó kamat mértékét.
Részvénypiac:
Az európai vezetők Oroszországgal szemben szankciókat léptettek életbe, melyek érintik a hadiipari szállításokat, az orosz bankok és cégek forrásbevonási lehetőségeit, valamint a legfejlettebb energetikai technológiák kivitelét is. Az európai vállalatok nem szállíthatnak high-tech gépeket az orosz olajiparba, ami az éppen kiépülő mélytengeri fúrást visszavetheti, akár 10-15%-kal csökkenhet az orosz olajkitermelés. A szankciók iránya a hosszú távú korlátozás, ami a potenciális növekedést visszaveti az orosz gazdaságban, de azonnali gazdasági hatása nincs, így az európai vállalatokra gyakorolt rövid távú hatás is mérsékelt. Az EU a szankciókat egy évre léptette életbe azzal a céllal, hogy a lehetőségekhez képest mérsékelje a válasz-szankciók erejét. A kiszámíthatatlan geopolitikai és háborús kockázatok, az egyre élesebbé váló orosz-ukrán konfliktus nyomás alatt tartják a fejlődő piacokat, így a magyar piacot is. A magyar részvénypiac indexe, a BUX index, 17.885 ponton zárt a negyedév végén. A fenti események következtében estek a hazai blue chipek, a legnagyobb esést a Richter részvények szenvedték el, 11,29%-os árfolyameséssel. Az Oroszország elleni szankciók és ukrán helyzet miatt leginkább érintett Richter gyenge eredményszámokat közölt, várakozásait is rontotta, immár 7%-os csökkenést vár euró alapon árbevétel soron. Az OTP részvények esetében a jelentős leírások hatására csökkentek ugyan a tőkemutatók, de továbbra is igen magasak, ami igen szilárd tőkehelyzetet mutat. A hazai és a legtöbb leánybank esetében várhatóan javulhatnak a folyamatok, azonban az orosz és az ukrán kitettség továbbra is jelentős kockázatot képvisel. A bankpapír árfolyama 3,86%-kal esett. A Magyar Telekom részvények árfolyama 5,54%-kal értékelődött le, feltehetően a Deutsche Telekom kivásárlásának csökkenő esélye miatt, valamint a társaság bejelentette, hogy jövőre nem fognak osztalékot fizetni az idei eredmény után. A blue chipek közül a legkisebb veszteséget a MOL olajpapír szenvedte el, 0,41%-kal alacsonyabb áron zárt, mint egy negyedévvel ezelőtt. Ugyan az orosz szankciók nem segítik az olajpapír árfolyamát, illetve a befektetőket egyre jobban izgatja, hogy nincs előrelépés az INA üggyel kapcsolatban, azonban a MOL papírok árfolyamát támogatták a Lukoil csehországi hálózatát megvásárló hírek.
6
„Ötvözet” Vegyes eszközalap
Az „Ötvözet” Vegyes eszközalap befektetési portfólióját a magyar állampapírok és vállalati kötvények, valamint magyar tőzsdei részvények alkotják. Az eszközalap árfolyama a vizsgált negyedévben 0,69%-ot csökkent, míg az eszközalap benchmarkja 0,26%-ot esett.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
7
ÖSSZEFOGLALÁS A táblázat az eszközalapok különböző időszakra vetített teljesítményeit és hozamainak éves szórását mutatja be, melyeket együttesen érdemes figyelembe venni. A hozamok szórása azt mutatja meg, hogy az eszközalap a megadott hozamot milyen kockázat mellett érte el, illetve mennyire kiegyensúlyozott a működése. Minél nagyobb a szórás értéke, annál nagyobb egy eszközalap árfolyamának ingadozása, azaz annál kockázatosabb a befektetés.
8