DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Elektronika 2. TFBE1302
Analóg elektronika áramköri elemei
TFBE1302 Elektronika 2.
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Analóg elektronika Elektronika három fő ága: Analóg elektronika A jelhordozó mennyiség értékkészlete az értelmezési tartományon belül folytonos. Digitális elektronika A jelhordozó mennyiség csak diszkrét (pontosabban csak bizonyos sávon belüli) értékeket vehet fel Mind az analóg, mind digitális elektronika a feladatokat hardvereszközökkel és azok megfelelő kapcsolásával oldja meg. Mikroprocesszoros technika A szükséges hardvereszközökkel az azt működtető szoftver oldja meg a feladatot. Az elektromos hálózat fogalma Az elektronikai áramkörök leírásához egyszerű modellt használnak: az elektromos hálózatot. A legegyszerűbb (koncentrált paraméterű) elektromos hálózat modellben vezeték - a rendszer olyan kis ellenállású része, amelyen a potenciálesés elhanyagolható alkatrészek – a rendszer azon részei, amelyeken a potenciálesés a (vezetékek elhelyezkedésétől ill. méreteitől függetlenül) létrejön Az elektromos hálózatban csak néhány jellemző -többnyire integrális- mennyiség (pl. áram, töltés) meghatározására szorítkozunk. Ehhez az elektromágneses jelenségek fizikai alapegyenleteiből (Maxwell-egyenletek) levezethető egyszerűbb egyenleteket használhatunk: Ohm törvény, Kirchhoff I. és II. törvénye.
TFBE1302 Elektronika 2.
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Analóg elektronika építőelemei
Ellenállás (lineáris, passzív)
Kondenzátor (lineáris, passzív)
Tekercs (lineáris v. nemlineáris, passzív)
Diódák (nemlineáris, passzív)
Erősítő elemek Bipoláris tranzisztor (nemlineáris, aktív) Térvezérlésű tranzisztorok: JFET, MOSFET (nemlineáris, aktív) Feszültségforrások: elem, telep
C B D
E
D G
G
S
S
+ -
~
U
U
Optoelektronikai elemek: fotodióda, LED, fototranzisztor, fényellenállás, optocsatoló (nemlineáris)
TFBE1302 Elektronika 2.
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Analóg elektronika építőelemei Ideális és valódi építőelemek: Ideális ellenállás nincs kapacitása és induktivitása
~ ~I = U R
Ideális kondenzátor nincs ohmikus ellenállása és induktivitása vagyis az áram 90 fokkal siet a feszültséghez képest
~I = jCωU ~
~ = U e jωt U 0 ~I = I e jωt −ϕ 0
~ ~ ~=U = 1 =X Z C ~I jCω tg (ϕ ) =
~} Im{Z ~ } = −∞ Re{Z
~ U U ~ Z = ~ = 0 e jϕ I0 I
ϕ =−
π 2
Valódi ellenállás többnyire elhanyagolható kapacitással és induktivitással rendelkezik Valódi kondenzátor váltóáramú helyettesítő kép adott frekvencián:
~I V
R
~ U
C
~ 1 U ~ ZV = ~ = R + jCω IV veszt. tényező: |tg(δ)|=10-2-10-4
R ϕ XC δ tg (ϕ ) = −
ZV 1 RCω
tg (δ ) = − RCω
TFBE1302 Elektronika 2.
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Analóg elektronika építőelemei Ideális és valódi építőelemek:
~ ~I = U jLω
Ideális tekercs nincs ellenállása és kapacitása vagyis az áram 90 fokkal késik a feszültséghez képest
~ U ~ ~ Z = ~ = jLω = X L I ~} Im{Z tg (ϕ ) = ~} = ∞ Re{Z
~ = U e j ωt U 0 ~I = I e jωt −ϕ 0
~ ~ = U = U 0 e jϕ Z ~I I0
ϕ=
π 2
Valódi tekercs
L
R
~I V
~ U ~ U ~ ZV = ~ = R + jLω IV jósági tényező: tg(ϕ)=10-1000
XL
ZV ϕ R
tg (ϕ ) =
Lω R
TFBE1302 Elektronika 2.
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Analóg elektronika építőelemei Ideális és valódi építőelemek:
Ideális feszültséggenerátor (nulla belső ellenállás) Æ terhelő áramtól független kapocsfeszültség
+
-
Valódi feszültségforrás
U
Rb
~
U0
U0 = U
terheléssel: Egy valódi feszültségforrás jó közelítéssel ideális feszültséggenerátorként viselkedik, ha a belső ellenállása sokkal kisebb, mint a terhelő ellenállás.
U
Rb
I=It Rt
Ut
⎛ Rb ⎞ ⎟⎟ = U t = U − IRb = U ⎜⎜1 − ⎝ Rb + Rt ⎠ Rt b << Rt =U ⎯R⎯ ⎯→ U Rb + Rt
TFBE1302 Elektronika 2.
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Analóg elektronika építőelemei Ideális és valódi építőelemek:
I
Ideális áramgenerátor végtelen nagy belső ellenállás és a terhelő ellenállástól független áram
Egy valódi feszültségforrás áramgenerátorként viselkedik, ha a belső ellenállása sokkal nagyobb, mint a terhelő ellenállás.
U
Rb
I=It Rt
I = It =
Ut
U U b >> Rt ⎯R⎯ ⎯→ Rb + Rt Rb
TFBE1302 Elektronika 2.
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Analóg elektronika, négypólusok Az előbbiekben felsorolt két kivezetésű lineáris elemek vagy a belőlük felépített olyan részáramkörök, amelyek két kivezetéssel csatlakoznak a hálózat többi részéhez mindig helyettesíthetők egy feszültséggenerátorral és egy soros ellenállással (kétpólusok). Négypólus: Ha egy elem, illetve egy részáramkör három vagy négy kivezetéssel csatlakozik a hálózat többi részéhez, akkor csak három- vagy négypólussal helyettesíthető. I 1
Az általános négypólusok esetén egy kiválasztott ponthoz viszonyítva 3 független feszültség és 3 független áram mérhető.
I1 = I 2 + I 3 + I 4
U2
U1
U1 = U 2 + U 3 + U 4
I2
U3
Gyakran az előbbi hat független mennyiségből elég négynek az ismerete. U4 I4 I3 Kétpóluspár: Ha a négypólus leírásánál a vezetékeket 1. oldali és 2. oldali csoportokra (párokra) osztjuk és csak 2 feszültség és 2 áram kapcsolatát vizsgáljuk, akkor kétpóluspárról beszélünk. Az áram és feszültségirányok szokásos megválasztása:
I1 U1
I2 U2
A kétpóluspár viselkedését az áramok és feszültségek kapcsolatát kifejező egyenletek írják le. Attól függően, hogy a négy mennyiségből melyik kettőt választjuk független változónak, 6 különféle módon írhatjuk fel az egyenletrendszert.
Pl.: Ellenállás karakterisztika-egyenletek:
U 1 = U 1 ( I1 , I 2 ) U 2 = U 2 ( I1 , I 2 )
TFBE1302 Elektronika 2.
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Analóg elektronika, kétpóluspár
I1 U1
I2 U2
Ha a kétpóluspár csak passzív lineáris elemeket tartalmaz, akkor az áramok és a feszültségek kapcsolatát lineáris egyenletek írják le. Attól függően, hogy melyik két mennyiséget választjuk független változónak, 6 különféle módon írhatjuk fel a lineáris egyenletrend-szert, melynek együtthatói a karakterisztikát adják meg.
Pl.: Ellenállás (impedancia) karakterisztika
U1 = z11 I1 + z12 I 2
U 2 = z 21 I1 + z 22 I 2 vagy
⎛ U1 ⎞ ⎛ z11 ⎜⎜ ⎟⎟ = ⎜⎜ ⎝U 2 ⎠ ⎝ z 21
z12 ⎞⎛ I1 ⎞ ⎟⎜ ⎟ z 22 ⎟⎠⎜⎝ I 2 ⎟⎠
Hibrid karakterisztika
U1 = h11 I1 + h12U 2
I 2 = h21 I1 + h22U 2
⎛U1 ⎞ ⎛ h11 ⎜⎜ ⎟⎟ = ⎜⎜ ⎝ I 2 ⎠ ⎝ h21
h12 ⎞⎛ I1 ⎞ ⎟⎟⎜⎜ ⎟⎟ h22 ⎠⎝U 2 ⎠
U i = ∑ zij I j j
TFBE1302 Elektronika 2.
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Analóg elektronika, kétpóluspár Pl.: Feszültségosztó kétpóluspár hibrid karakterisztikája
I1 U1
R1
R2
I2 U2
U1 = h11 I1 + h12U 2 I 2 = h21 I1 + h22U 2
⎛U1 ⎞ ⎛ h11 ⎜⎜ ⎟⎟ = ⎜⎜ ⎝ I 2 ⎠ ⎝ h21
a baloldalon egy feszültséggenerátort, a jobboldalon rövidzárat elhelyezve: U2 = 0 V I 2 = − I1 h21 = −1 I1 =
U1 R1
h11 = R1
a baloldalon szakadást, a jobboldalon egy feszültséggenerátort elhelyezve: U1 = U 2 I1 = 0 A h12 = 1 1 h22 = U2 R2 I2 = R2
⎛h H = ⎜⎜ 11 ⎝ h21
R 1 ⎞ h12 ⎞ ⎛⎜ 1 1 ⎟⎟ ⎟⎟ = ⎜ h22 ⎠ ⎜ − 1 R2 ⎟⎠ ⎝
h12 ⎞⎛ I1 ⎞ ⎟⎜ ⎟ h22 ⎟⎠⎜⎝U 2 ⎟⎠
TFBE1302 Elektronika 2.
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Analóg elektronika A tranzisztor négypólusparaméterei Ha a kétpóluspár nemlineáris elemeket is tartalmaz, akkor a mennyiségek kapcsolatát leíró egyenletek sem lineárisak. I
Pl.:
Hibrid karakterisztika
U 1 = U 1 ( I1 , U 2 ) I 2 = I 2 ( I1 , U 2 )
1
U1
Tranzisztorok négypólusparaméterei A tranzisztorok négypólusparamétereinek megadásánál a tranzisztort is kétpóluspárnak lehet tekinteni, ha a három kivezetésből az egyiket mindkét oldalhoz tartozónak tekintjük. Bipoláris tranzisztor alapkapcsolásainak megfelelően:
közös emitteres kapcsolás
közös bázisú kapcsolás
közös kollektoros kapcsolás
I2 U2
TFBE1302 Elektronika 2.
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Analóg elektronika A tranzisztor négypólusparaméterei Például a közös emitteres kapcsolásban a bipoláris tranzisztor kétpóluspár hibrid karakterisztika egyenletei a következők:
IB UBE
IC
I1 U1
UCE
I2 U2
U 1 = U 1 ( I1 , U 2 )
U BE = U BE (I B , U CE )
I 2 = I 2 ( I1 , U 2 )
I C = I C (I B , U CE )
Ezeket a hibrid karakterisztika összefüggéseket a tranzisztor jelleggörbéivel adják meg.
IC (mA) ΔU BE rB = ΔI B
differenciális bemeneti ellenállás
IB =120μA rC =
ΔU CE ΔI C
differenciális
kimeneti ellenállás
UCE (V)
TFBE1302 Elektronika 2.
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Analóg elektronika A tranzisztor négypólusparaméterei Ugyan az előbbi példában a közös emitteres kapcsoláshoz tartozó hibrid karakterisztika függvénykapcsolatai sem lineárisak, IB U = U (I , U ) BE
BE
B
CE
IC
UBE
I C = I C (I B , U CE )
UCE
azonban a munkaponti értékek körüli kis változásokra nézve lineáris alakkal közelíthetők. Sorba fejtve a függvényeket a munkaponti (IB=IB0 ,UCE=UCE0) helyen:
ΔU BE = U BE (I B ,U CE ) − U BE (I B 0 ,U CE 0 )
ΔI B = I B − I B 0
ΔI C = I C (I B , U CE ) − I C (I B 0 , U CE 0 )
ΔU CE = U CE − U CE 0 ΔU BE = ΔI C =
∂U BE ∂I B
∂I C ∂I B
⋅ ΔI B + I B 0 ,U CE 0
⋅ ΔI B + I B 0 ,U CE 0
∂U BE ∂U CE
∂I C ∂U CE
⋅ ΔU CE + ... I B 0 ,U CE 0
⋅ ΔU CE + ...
∂U BE h11 = ∂I B h21 =
I B 0 ,U CE 0
∂I C ∂I B
= rB I B 0 ,U CE 0
ΔI C = h21ΔI B + h22 ΔU CE
h12 =
=β h22 =
I B 0 ,U CE 0
A munkapont környezetében tehát:
ΔU BE = h11ΔI B + h12 ΔU CE
feszültségvisszahatási tényező
∂U BE ∂U CE
∂I C ∂U CE
=v I B 0 ,U CE 0
= I B 0 ,U CE 0
Tranzisztor hibrid paraméteres kisjelű helyettesítő kapcsolása
ΔI B
ΔU BE
ΔI C
rB
vΔU CE
β ΔI B
rC ΔU CE
1 rC