KOPINT-DATORG Gazdaságfejlesztési Szakközépiskola
Egészségnevelési és Környezeti Nevelési Program „Orandum est ut sit mens sana in corpore sano.” Iuvenalis (Aquincum)
2
Tartalom Bevezetés .............................................................................................................................................................. 3 Az alapelveket szabályozó nemzetközi és hazai jogi háttér .................................................. 4 Egészségnevelés ................................................................................................................................................. 5 Az egészségnevelés tartalma ..................................................................................................... 5 Helyzetelemzés ............................................................................................................................. 5 Az egészségnevelés legfőbb irányai és tennivalói a közeljövőben ....................................... 9 A tanulók személyiségének fejlesztése, az érzelmi intelligencia jelentősége ................... 10 Környezeti nevelés ............................................................................................................................................. 11 A környezeti nevelés fogalma ................................................................................................... 11 Helyzetelemzés ........................................................................................................................... 11 Az intézmény és környezete ..................................................................................................... 12 A környezeti nevelés legfőbb irányai és tennivalói a közeljövőben .................................... 12 Az intézmény és környezetének fejlesztése ........................................................................... 14 A program végrehajtásának garanciái ............................................................................................................ 14 A taneszköz-ellátottság.............................................................................................................. 16 A környezeti és egészségnevelési program elfogadása és felülvizsgálata ....................... 16 Felhasznált irodalom .................................................................................................................. 17
3
Bevezetés Magyarország a világ gazdaságilag fejlettebb országai közé tartozik. A fogyasztói típusú társadalmak léte az emberi fajnak az anyagi javak egyre hatékonyabb létrehozásában mutatott kiválóságára, valamint az e javak elfogyasztásában tanúsított mohóságára épül. E társadalmak legfontosabbnak tekintett mérőszáma a bruttó nemzeti össztermék (GDP). A gazdasági-politikai elit és a közvélemény a GDP visszaesését, vagy akár stagnálását válságként értékeli. Az utóbbi évtizedek során egyre komolyabbá vált az aggodalom, hogy bolygónk véges erőforrásai nem teszik
lehetővé a korlátlan termelésbővülést,
valamint
hogy az
erőforrásokkal folytatott rablógazdálkodás helyrehozhatatlan károsodást okoz az emberi faj természetes környezetétben. A csillapíthatatlan fogyasztási kényszer kialakulása és környezet állapotának féltése hozta létre a fenntartható fejlődés elméletét, amely szerint a fenti két kibékíthetetlen tendencia legalább időlegesen összhangba hozható egymással. Bizonyos, hogy a felnövekvő nemzedékek néhány évtizeden belül a maiaknál sokkal súlyosabb környezeti problémákkal kerülnek szembe. Elfogadjuk: a jelen helyzetben előrelépésnek tekinthető, hogy tudatosodjék a tanulókban, mi a társadalom és az egyén tennivalója a fenntartható fejlődés biztosításának érdekében. Meggyőződésünk azonban, hogy hosszú távon ez kevés. Olyan tudatos fiatal elmék kinevelését látjuk szükségesnek, akik cselekvési programmal képesek szolgálni akkor is, amikor a fogyasztói típusú társadalom folyamatos és korlátok nélküli fejlődésének álma zsákutcába jut. A fogyasztói társadalmak az egyén egészségének megőrzése, a betegségek megelőzése és a társadalom demográfiai állapota tekintetében is súlyos gondokkal küzdenek. A mértéktelen és egészségtelen táplálkozás, a tömegessé vált mozgásszegény életmód, a környezet egyre növekvő szennyezettsége, az emberi idegrendszert károsító állandósult és kóros szintű stressz civilizációs betegségek, mentális kórképek aggaszó mértékű elterjedéséhez, a szenvedélybetegségek és az allergia népbetegséggé válásához vezettek. Eddig ismeretlen, rendkívül veszélyes vírusos betegségek bukkantak fel, a jólétből kizárt társadalmi csoportok körében pedig legyőzöttnek hitt fertőző betegségek terjednek újra. Hazánkat – térségünk más országaival együtt – a fejlett országok körében szinte példátlan, mindenek előtt a középkorú férfiakat érintő halálozás is sújtja. Az idős embereknek az egészségügyi problémák ellenére egyre növekvő lélekszáma és százalékos aránya, valamint a születések számának drámai csökkenése (az egy gyermekes családmodell tömegessé válása, szingli életmód) következtében a fogyasztói társadalom saját demográfiai egyensúlyát fenntartani képtelen.
4
Meggyőződésünk, hogy hazánk és a fejlett világ jövője azon múlik, sikerül-e megértetnünk és elfogadtatnunk a fiatal nemzedék tagjaival saját egészségük megóvásának és a társadalom demográfiai egyensúlya fenntartásának szükségességét. Az alapelveket szabályozó nemzetközi és hazai jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése a 2005–2014 közötti éveket a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. E cél elérését hivatottak szolgálni az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. (Az UNESCO már 1977-ben, a Tbiliszi Nyilatkozatban meghatározta a környezeti nevelés alapelveit és területeit.) Hazánkban az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos 18. és 70. paragrafusában megfogalmazott alapelvek megvalósulását számos jogszabály, köztük. a Környezetvédelmi törvény garantálja. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. számú kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatnak tekinti az egészségnevelést és a környezeti nevelést egyaránt. Az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési programok megvalósulása elősegítheti az Oktatási Minisztérium által 2003-ban megfogalmazott közoktatási stratégiai célok elérését, azaz az élethosszig tartó tanulás megalapozását a kulcskompetenciák fejlesztése révén, az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklését, az oktatás minőségének fejlesztését, a pedagógusszakma fejlődésének támogatását, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztését és az oktatás tárgyi feltételeinek javítását.
5
Egészségnevelés Az egészségnevelés tartalma Az egészségre nevelés magában foglalja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének, a betegségek megelőzésének elősegítését, az egészséges állapot, a harmonikus életvitel értékként való tiszteletének közvetítését, a veszélyeztető tényezők és veszélyhelyzetek helyes kezelésének, a szenvedélybetegségek és a mentális kórképek elkerülésének megismertetését, a családi életre, az emberi társadalom fennmaradásához szükséges ésszerű cselekvésre való felkészítést. Helyzetelemzés Az egészségnevelés színterei az iskolai és iskolán kívüli nevelő-oktató munkában Mivel tanulóink mindnyájan túl vannak az érettségi vizsgákon, az egészségre nevelés középiskolai
korosztályt
érintő
hagyományos
színterei
átalakultak.
Az
életkori
sajátosságokat, és a különböző OKJ-s szakmák szakmai és vizsgakövetelményeit, figyelembe véve tantestületünk integrálta az egészségnevelési ismereteket, kompetenciákat és tulajdonság profilokat a különféle a szaktárgyakba, illetve modulokba. Az érett ifjú már keretében megismerte az emberi lét biológiai alapjait, az egészségvédelmet, a betegségek megelőzésének és gyógyításának lehetőségeit, már elsajátították a kiegyensúlyozott családi élet megteremtésének alapvető tudnivalóit. Pedagógiai programunk ezekre, a már hallott, látott és tapasztalt ismeretekre támaszkodik. A szakmai tárgyak óratervében megjelennek tehát az ergonómiai követelmények leírásai, a környezetbarát anyagok, a technológiák fontossága, a szelektív hulladékgyűjtés kiemelt szerepe a gyakorlatban. Az élet- és pályatervezés, vagyis az osztályfőnöki órák tanmenetében valamennyi évfolyamon szerepel az egészséges életre és a családi életre nevelés. Itt (és természetesen a tanár-diák kapcsolaton belül) foglalkozunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, igyekszünk a tanulókat a felelős párkapcsolatokra és a harmonikus családi életre felkészíteni. Feltétlenül tudatosítani szükséges, hogy felelősséggel tartozunk az emberi élet fennmaradásáért, saját utódainkért, születendő gyermekeinkért. A káros szenvedélyeket el kell kerülnünk, illetve meg kell előznünk kialakulásukat.
6
Az osztályfőnöki óra a felmerülő etikai és mentálhigiéniai problémák megvitatásának terepe is. Elsősorban az osztályfőnök kamatoztathatja itt osztályával ápolt bizalmas kapcsolatait, de vendégek is megjelenhetnek: az igazgató, más tanárok, külső előadók. További célok: - az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése - takarékoskodás a vízzel és a villannyal - a tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat. A gazdasági földrajzi órák és az osztályfőnöki órák keretében megismertetjük a tanulókat a ténnyel, hogy a világ fejlett országai (köztük hazánk) demográfiai mutatóinak romlása miatt néhány évtizeden belül e társadalmak működőképessége veszélybe kerülhet, s hogy az új nemzedék felnevelésében való részvétel tömeges elutasítása az egész civilizáció jövőjét teheti kérdésessé. A pénzügy és statisztika tárgyon belüli matematika biztosítja az ehhez szükséges statisztikai hátteret. Minden szakmai tárgy hozzájárulhat az egyén és a társadalom egészséges állapotának felrajzolásához, a gondok megoldásához. Fontos színtér minden olyan szaktárgyi óra, ahol van idő a beszélgetésre. Az élő idegen nyelvek viszonylagos tanórabősége kínálja a lehetőséget
célzottan
kiválasztott
eredeti
szövegek
elemzésére,
társalgási
témák
feldolgozására. Az önképzőköri művészeti csoport a problémakört művészi alkotások tükrében vizsgálja, ezáltal téve teljessé a tudományos feldolgozás nyújtotta képet. Az informatika órán (és minden alkalommal, amikor az Internetet használjuk információk gyűjtésére) szintén előtérbe kerülhetnek a célzottan keresett egészségnevelési anyagok. A testnevelés tantárgy kiemelkedő jelentőséggel bír. Optimális esetben ellensúlyt képez a tanulók egyoldalú elméleti megterhelésével szemben. A mindennapos asztalitenisz lehetőségében biztosítjuk a mindennapos testedzést l a délutáni, vagy esti órákban. A tehetséges tanulók az iskolai versenyeken bizonyíthatják rátermettségüket. A szakórákon kívül a könyvtárban, a délutáni korrepetálásokon, a KOPINT napokon is felmerülnek az egészségneveléshez kapcsolódó gondolatok. Intézményünk és a CENTROSZET TISZK intranetes honlapján a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódva már megjelentek az egészségvédelemmel kapcsolatos anyagok is.
7
Az iskolán kívüli programok többsége alkalmas az egészségnevelésre: kihasználjuk e lehetőséget a múzeum-, színház- és mozi látogatásokon és az osztálykirándulások alkalmával. A mindennapos testedzés biztosítása és a tanulók fizikai állapotának mérése Iskolánk helyi tantervébe a kerettantervi óraszámot meghaladóan iktatunk be testnevelési órákat a tanulók kiegyensúlyozott terhelése érdekében. A mindennapos testedzés lehetőségét a valamennyi tanítási nap délutánján kínált egy-kétórás sportköri foglalkozások révén biztosítjuk. Az iskolai közétkeztetés és a büfé Tanulóink napközbeni étkezésének meghatározó tényezője a környéken lévő éttermek, gyorsbüfék és kisebb élelmiszerboltok kínálata. Ezt egészítjük ki a földszinten elhelyezett automata szendvics és kávé automatával, amelyet magánvállalkozó üzemeltet. Tevékenységével az intézmény dolgozói és tanulói elégedettek. Az automata kínálatát – főként a tanulók kéréseinek megfelelően – folyamatosan fejleszti, így abban jelentős súllyal szerepelnek az egészséges táplálkozás elemei, köztük a tejtermékek és rostos gyümölcslevek is. A szenvedélybetegségek A szenvedélybetegségek ügyében tantestületünk mindennél fontosabbnak tartja a megelőzést. Az utóbbi esztendők egyik égető társadalmi gondja a drogfogyasztás, ezért aránylag
csekély
érintettségünk
ellenére
átfogó
programot
indítottunk.
Ennek
leglényegesebb eleme, hogy a tanárok által előzetesen felkészített tanuló tart szak előadást, amelyet őszinte beszélgetés és vita követ. Mivel hazánkban a 18-22 éves korosztályt a szenvedélybetegségek közül – európai felmérések és saját tapasztalataink szerint egyaránt – leginkább a dohányzás és az alkoholfogyasztás érinti, (és mert e szenvedélyek évente több tízezer honfitársunk sajnálatosan korai halálához vezetnek) napirenden tartjuk a dohányzástól és a mértéktelen alkoholfogyasztástól való elrettentést célzó ismeretterjesztő előadásokat is. A megelőző tevékenység fő színtere közösségi szinten általában az osztályfőnöki, és az élet-és pályatervezés óra, az egyének szintjén a nyílt, személyes beszélgetés. Mindennek háttere az oldott, nyugodt, szeretetteljes iskolai légkör, amely a tanulót nemcsak a védelmező közösség tagjává avatja, de a tőle elvárható teljesítményekre is ösztönzi.
8
A dohányzás elleni küzdelem jegyében az iskolában dohányozni tilos. Az épületben megjelentek a dohányzást tiltó feliratok. Ellenőrzései alkalmával az ANTSZ e gyakorlatot rendben találta. Az iskola tanulóinak betöltötték már 18. életévüket, így – a hatályos jogszabályok értelmében –
az
ő
számukra
is
kijelölhető
dohányzóhely.
A
tantestület
ezt
nem
tartotta
megengedhetőnek, így a Tanulói házirend a dohányzás tilalmát tartalmazza. Mentális kórképek és pszichoszomatikus betegségek Noha a súlyosabb fegyelemsértések szerencsére ritkák, nincsenek is, azért beilleszkedési, magatartási problémákkal időnként találkozunk. Nagyon fontos, hogy az ilyen esetek kiszűrése és diagnosztizálása minél hamarabb – lehetőleg már a 13. évfolyamon, ill. a gondok jelentkezésekor – megtörténjék. Ez az osztályban tanító tanárok, mindenekelőtt az osztályfőnök feladata. Tapasztalataink szerint a zavarok jelentős része a szülő és a tanár együttműködésével megoldható, különösen, ha a pedagógus jó empátiás készséggel rendelkezik, és így a szükséges bizalom megteremtődött közte s a tanuló között. Sokszor nagy tapasztalatot igényel azon esetek megítélése, amikor – a súlyosabb következményeket elkerülendő – célszerű pszichológushoz fordulni. Sajnos, a pszichés problémák hátterében, sok esetben, a családban meglévő munkanélküliség, szegénység, súlyos betegség áll, olyan tényező tehát, amely csupán jó szóval nem orvosolható. Nem elhanyagolható azonban a túlzott mértékű iskolai megterhelés okozta rendellenességek aránya sem. Az utóbbi esztendőkben – az állandósult káros stressz következtében – a felnőtt-társadalom tagjaihoz hasonlóan a tanulókban is tömegesen jelentkeznek olyan betegségek, mint a vegetatív neurózis, a bulímia, az anorexia, a depresszió, a pánikbetegség és a (környezet szennyezettségével is szorosan összefüggő) allergia. A tantestület egyetért abban, hogy a helyzet súlyosságára való tekintettel erről is beszélgessünk a diákokkal. Az iskola-egészségügyi szolgálattal és más szervezetekkel való együttműködés A hatályos jogszabályok szerinti iskolai szakorvosi ellátás biztosított A szolgálat, az intézménnyel
egyeztetett
munkaterv
alapján,
folyamatosan
végzik
az
előírt
szűrővizsgálatokat, küldik szakorvoshoz a rászoruló tanulókat. A legfontosabb alapelv a betegségek megelőzése. A vizsgálatok során különös hangsúlyt kap, hogy az egészség érték, és hogy az egyénnek komoly szerepe van egészsége megőrzésében. A tanulók elsajátítják az önvizsgálat legfontosabb módszereit, és egyéni tanácsadásban részesülnek.
9
A szakorvos és a szakápoló – az osztályfőnöki órákon – időnként egészségnevelési előadásokat tarthatnak. Az előadások tematikája a tanulók életkorához és az adott tanév fő feladataihoz igazodik. Általában kiemelt tennivalóként jelenik meg az alkohol, a drogok, az orvostudomány a nikotint is a drogok közé sorolja, és az egészségtelen táplálkozás témaköre. Kapcsolatot tartunk a Magyar Vöröskereszt képviselőjével is. Felhívjuk a tanulók figyelmét a közérdekű és hasznos egészségvédelmi akciókra. Pályázatfigyelő tevékenységünk révén feltárjuk a kínálkozó lehetőségeket és igyekszünk kihasználni azokat. Figyelemmel
kísérjük
egészségnevelési
más
a
tevékenységét,
CENTROSZET és
TISZK
iskolánkban
szakoktatási
meghonosítjuk
intézmények a
hasznos
kezdeményezéseket. Készek vagyunk a kölcsönös előnyökkel kecsegtető együttműködésre a területen működő hivatalos szervekkel és civil szervezetekkel egyaránt. Az egészségnevelés legfőbb irányai és tennivalói a közeljövőben Feladatok az egészségnevelés iskolai és iskolán kívüli színterein Az egészségnevelés ismereteit tartalmazó tantárgyakban, modulokba folyamatosan építjük be az egészségnevelés új elemeit. A gyakorlati tudnivalókat szemléltetés segítségével igyekszünk a tanulók számára érdekessé tenni. Kiemelt szerepet játszanak a mindennapi élethez kapcsolható vonatkozások. Fejlesztjük az egészségnevelés módszertani kultúráját. A
korosztályra
zúduló
szellemi
megterhelést
továbbra
is
egészséges
életmód
népszerűsítésével ellensúlyozzuk. Biztosítjuk tanulóink számára a mindennapos testedzés lehetőségét. Igyekszünk tanulóinkat rávezetni az önállóan végzett sporttevékenység fontosságára. Hangsúlyozzuk az élsport jelentőségét is, de rámutatunk a rendkívüli megterhelés gyakori egészségkárosító hatásaira. Továbbra is kihasználjuk a humán szféra és a művészeti nevelés által nyújtott lehetőségeket ember és környezete harmonikus kapcsolatának bemutatására, a felmerülő etikai kérdések sokoldalú interpretálására. Főként az osztályfőnöki órák keretében és vendég-előadók meghívásának kapcsán – igyekszünk tanulóink számára – a hagyományos tantárgyi szétszabdaltságon felülemelkedve – az egyén és a társadalom egészségének problematikáját átfogóan, egészként közvetíteni. Az önképző köri foglalkozások kínálatának kialakításakor figyelembe vesszük a tanulók egészségvédelemmel kapcsolatos érdeklődését.
10
A
tanulókat
felruházzuk
az
információk
önálló
gyűjtésének,
csoportosításának,
értékelésének, elemzésének, a megfelelő következtetések levonásának képességével, és biztosítjuk számukra az ehhez szükséges kereteket. A tanórán és azon kívül különböző munkaformákat alkalmazunk: kiselőadást, házi dolgozatot, faliújság, poszter, szórólap és számítógépes bemutató készítését. Felhívjuk a figyelmet a fogyasztói társadalom által kínált káros mintákra az egyén és a társadalom egészségével kapcsolatosan. Az iskolai pályázatok meghirdetésekor gondosan mérlegeljük egészségvédelmi témák bevonását. Folyamatosan figyeljük a külső pályázati lehetőségeket, és erőnkhöz mérten mindent elkövetünk az elnyerhető támogatásokért. A külső előadók meghívásakor ügyelünk arra, hogy a kínálatban egyaránt jelen legyen a szakmai gyakorlati és a társadalomtudományi megközelítés. Ragaszkodunk az iskolán kívüli osztály- és csoportprogramokhoz. A jól megválasztott kiállítás, film, zenemű, színdarab és egyéb művészeti alkotás közös megtekintése jelentős pedagógia lehetőségeket tartogat az egészségnevelés terén is. Kihasználjuk az osztály- és csoportkirándulásokban az egészséges életmód kialakításának terén rejlő lehetőségeket. Nemzetközi kapcsolataink alakításakor, diákcserék előkészítésekor sem feledkezünk meg az egészségre nevelés szempontjairól. A szaktárgyi, tantárgyközi, iskolai és nemzetközi projektek kiválasztásakor, megtervezésekor igyekszünk
a
kínálatban
az
egészségnevelésre
alkalmas
tevékenységformákat
is
szerepeltetni. Az
iskola
szülői
szervezetének
tagjait,
valamint
öregdiákjainkat
is
bevonjuk
az
egészségnevelés munkájába. Az iskola egészségnevelési tevékenységét megjelenítjük az intézmény internetes honlapján. Az egészségnevelést bevonjuk az intézmény minőségirányítási rendszerébe. A tanulók személyiségének fejlesztése, az érzelmi intelligencia jelentősége A mentális kórképek és pszichoszomatikus betegségek elleni védekezés fontos eszköze a tanulók személyiségének fejlesztése. A kellő önismeret kialakítása, a követhető és követendő minták felkínálása révén hozzásegíthetjük tanulóinkat embertársaikkal való kapcsolataik helyes kezeléséhez, egészséges életmódjuk kialakításához, világszemléletük megszilárdításához,
és
a
környezetükkel
való
felelős
viszony
kimunkálásához.
(Legfontosabb teendőinket a Pedagógiai program azonos című fejezetében részleteztük.) Az utóbbi évtizedek kutatásai nyilvánvalóvá tették, hogy a hagyományos (mégoly magas színvonalú) iskolák az emberi intelligenciának csupán két területére, a verbális és a matematikai-logikai intelligenciára támaszkodnak, tanulóikat alapvetően ilyen ismérvek
11
alapján választják ki, ezeket a területeket kívánják (és képesek) fejleszteni. Szükséges, hogy az intelligencia e körön kívül eső területeit, a művészetek iránti fogékonyságot, a mozgáskultúra
harmóniáját,
s
mindenekelőtt
az
emberi
közösség
szervezéséhez,
vezetéséhez elengedhetetlen érzelmi intelligenciát, tudatosan beemeljük az iskola által fontosnak ítélt területek közé. E téren nagy lehetőségeket kínál az – önismeretre és kreativitásra nevelő – színjátszó szakkör.
Környezeti nevelés A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelése során a tanulókat felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, ill. élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; képessé tesz a környezet jelzéseinek felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a problémák okainak megértésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. Helyzetelemzés A környezeti nevelés színterei az iskolai és iskolán kívüli nevelő-oktató munkában A környezeti nevelés hagyományos színterei a szakmai tantárgyak órái. A gazdasági földrajz, árutan és logisztika tárgy keretében a tanulók szélesítik ismereteiket a világ természeti értékeiről. A művészettörténet, művelődéstörténet és ország ismeret témája a természet mellett az ember által alkotott környezet. A vizuális művészeti alkotások mellett az irodalom és a zene is felmutathatja az ember és környezet együttélésének harmonikus példáit. Fontos színtér minden olyan szaktárgyi óra, ahol van idő a beszélgetésre. Az élő idegen nyelvek, az angol és német nyelv, viszonylagos tanórabősége kínálja a lehetőséget a célzottan kiválasztott eredeti szövegek elemzésére, a társalgási témák feldolgozására. A beszélgetési
lehetőségek
terén,
élen
áll
az
osztályfőnöki
óra,
az
osztályfőnök
kamatoztathatja osztályával ápolt bizalmas kapcsolatait, de vendégek is megjelenhetnek: az igazgató, más tanárok, külső előadók.
12
Ember és környezet viszonyának etikai kérdéseiről is szól az Európai Unióról szóló tantárgy, a történeti vonatkozásokról pedig a művelődéstörténet. Az informatika órán (és minden alkalommal, amikor az Internetet használjuk információk gyűjtésére) szintén előtérbe kerülhetnek a célzottan keresett környezeti anyagok. A szakórákon kívül a könyvtárban, a délutáni foglalkozásokon, a KOPINT napokon, a sportfoglalkozásokon és –versenyeken, a filmklubon és a karácsonyi rendezvényekben is felmerülnek a témával kapcsolatos gondolatok. Intézményünk intranetes honlapján a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódva megjelentek a környezettel kapcsolatos anyagok. Az iskolán kívüli programok többsége alkalmas a környezeti nevelésre: kihasználjuk e lehetőséget a múzeum, színház és mozi látogatásokon, az osztálykirándulások, a nyári és téli sporttáborok alkalmával. Az intézmény és környezete Az intézmény otthona – mint azt a Pedagógiai programban vázoltuk – több mint száz éves, századfordulós, egykor jobb napokat látott épület. A belváros zaja, a forgalom és városi szmog, a környék természetes növényzetének szinte teljes hiánya nem kedvező adottság. Az épület belseje azonban az otthonosság egyre több jelét mutatja. Az utóbbi esztendők ráfordításai révén megújult a földszinti traktus, az aula, a tanári helyiség és az osztálytermeket is folyamatosan karbantartjuk. Az ablakok felújítása az energiafelhasználás csekély csökkenését is előrevetíti (cserére még nem volt pénz). A bútorvásárlások nyomán esztétikus padok jelentek meg a folyosókon, ergonomikus székek és formatervezett tanulóasztalok az osztálytermekben. A néhány cserepes virág viszonylag jól tűri a belső tereket. Megtettük az első lépéseket az intézmény működésének környezetbaráttá alakítása terén. Az iskolai takarítószereket,
vegyszereket
szigorú
szabályok
betartásával kezeljük,
selejtezésükkor e célra szakosodott szervezetek segítségét vesszük igénybe. A kiselejtezett bútorokat és elektronikai eszközöket erre a tevékenységre szakosodott vállalkozókkal szállíttatjuk el. A szelektív hulladékgyűjtés az iskola környezetében még nem valósult meg, de a használt elemeket és akkumulátorokat az aulában elhelyezett konténerben gyűjtjük. Igyekszünk a tisztítószerek választékából környezetbarát termékeket választani. A környezeti nevelés legfőbb irányai és tennivalói a közeljövőben Feladatok a környezeti nevelés iskolai és iskolán kívüli színterein
13
A környezeti nevelés hagyományos színtereit jelentő szakmai tantárgyakba folyamatosan integráljuk és a helyi tantervek átdolgozásakor beépítjük a környezeti nevelés új elemeit. Kiemelt szerepet játszanak a mindennapi élethez kapcsolható vonatkozások. Folyamatosan fejlesztjük a környezeti nevelés módszertani kultúráját. Továbbra is kihasználjuk a humán szféra és a művészeti nevelés tantárgyai által nyújtott lehetőségeket ember és környezete harmonikus kapcsolatának bemutatására, a felmerülő etikai kérdések sokoldalú interpretálására. Főként az osztályfőnöki órák keretében és vendég-előadók meghívásának kapcsán – igyekszünk tanulóink számára – a hagyományos tantárgyi szétszabdaltságon felülemelkedve – ember és környezete problematikáját átfogóan, egészként közvetíteni. E tevékenység megjelenik az osztályfőnöki órák programjaiban is. A délutáni foglalkozások kínálatának kialakításakor figyelembe vesszük a tanulók környezettel kapcsolatos érdeklődését. A
tanulókat
felruházzuk
az
információk
önálló
gyűjtésének,
csoportosításának,
értékelésének, elemzésének, a megfelelő következtetések levonásának képességével, és biztosítjuk számukra az ehhez szükséges kereteket. A tanórán és azon kívül különböző munkaformákat alkalmazunk: kiselőadást, házi dolgozatot, faliújság, poszter, szórólap és számítógépes bemutató készítését. Világossá tesszük tanítványaink számára, hogy a fenntartható fejlődés elméletének gyakorlatba való átültetése átmeneti enyhülést hozhat ugyan a fogyasztói társadalom alapvető problémái kezelésében, de az emberi faj fennmaradásának megbízható kereteit csak a mielőbb kimunkálandó gyökeres paradigmaváltás biztosíthatja. Felhívjuk a figyelmet a nyersanyagokkal és energiával való takarékoskodás jelentőségére, ennek mindennapi lehetőségeire; a fogyasztói társadalom a „Használd és dobd el!” jelmondatban összefoglalható mentalitásának káros voltára. Megpróbáljuk elérni, hogy a tanulók igazi otthonnak tekintsék iskolájukat, tartsák be a kulturált embertől elvárható normákat, és igyekezzenek jó értelemben a maguk képére formálni mindennapi munkájuk környezetét. Az iskolai pályázatok meghirdetésekor gondosan mérlegeljük környezeti jellegű témák bevonását. A külső előadók meghívásakor ügyelünk arra, hogy a kínálatban mindig egyaránt jelen legyen a természettudományi és a társadalomtudományi megközelítés. Ragaszkodunk az iskolán kívüli osztály- és csoportprogramokhoz. A jól megválasztott kiállítás, film, zenemű, színdarab és egyéb művészeti alkotás közös megtekintése jelentős pedagógia lehetőségeket tartogat. Az osztály- és csoportkirándulások is erősítik az összetartozás érzését, és összekapcsolhatják ezt a környezeti kérdésekkel szembeni érdeklődés felkeltésével.
14
Nemzetközi kapcsolataink alakításakor, diákcserék előkészítésekor nem feledkezünk meg a környezeti vonatkozások bevonásáról. A szaktárgyi, tantárgyközi, iskolai és nemzetközi projektek kiválasztásakor, megtervezésekor igyekszünk a kínálatban környezeti nevelésre alkalmas tevékenységformákat is szerepeltetni. Az
szülői
iskola
környezetvédelmi
közössége
és
hagyományait,
a
öregdiákjaival régi
diákok
karöltve
feltárjuk
az
intézmény
e területhez kapcsolható
jelentős
teljesítményeit. Felhívjuk a tanulók figyelmét a Budapest több kerületében beindult szelektív hulladékgyűjtés tényére. Figyelemmel kísérjük és kihasználjuk a témában megjelenő intézményi, tanulócsoport-szintű vagy egyéni pályázati lehetőségeket. Felvesszük
a kapcsolatot
a környezeti neveléssel foglalkozó intézményekkel,
és
megismertetjük tanulóinkat a környezet védelmét zászlajukra tűző hazai és nemzetközi civil szervezetek tevékenységével. Az iskola környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenységét továbbra is megjelenítjük az intézmény intranetes honlapján. A környezeti nevelést bevonjuk az intézmény minőségirányítási rendszerébe. Az intézmény és környezetének fejlesztése Az utóbbi években lezajlott felújítások az épület állagának fenntartását célozták. A használhatóságot átalakítások nélkül, az adott szűk keretek között kellett fejlesztenünk. A belső terek saját forrásokból való otthonosabbá tételét addig folytatjuk, hiszen nevelőoktató munkánk háttere az egészséges és biztonságos környezet. Ha erre az intézmény körzetében lehetőség nyílik, megkezdjük a szelektív hulladékgyűjtésre való átállást. Az intézményben használt tisztítószerek és egyéb vegyszerek beszerzésekor figyelembe vesszük a környezet megóvásának szempontjait.
A program végrehajtásának garanciái Az intézmény dolgozói és a program A program végrehajtásának legfontosabb erőforrása az emberi tényező. A KOPINTDATORG
Szakközépiskola
tantestületének
minden
tagja
felelősséggel
végzi
az
egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok rá háruló részét. Az intézmény vezetése ellátja e tevékenység koordinálását. A nevelés leghatékonyabb eszköze a személyes példamutatás.
15
Az előttünk álló időszak fontos feladata a szakszerűség növelése. A pedagógustovábbképzések eddigi periódusát a szaktárgyi és a számítástechnikai témájú tanfolyamok dominanciája fémjelezte; várható a kiválasztott irányok differenciálódása, az új évezred kihívásaival, hazánk európai integrálódásával, a mentálhigiénével és a környezetvédelemmel összefüggő területek jelentős előretörése. Az egészség és a környezet tiszteletére és megóvására nevelésben továbbra is fontos szerepet játszhatnak majd az iskola nem pedagógus dolgozói, hiszen ők munkájukból adódóan hívhatják fel a tanulók figyelmét a követendő magatartásra. (Gondoljunk az egészséges étkezést népszerűsítő büfésre, a papírszemét szétdobálását nehezményező portásra, a még használható régi széket megjavító karbantartóra, a fénymásolás festékkel takarékoskodó módjait ismerő iskolatitkárra, a növények megóvását szívén viselő tanár kollégára!) Továbbra
is
számítunk
közreműködésére;
az
a
diákszervezet,
öregdiákokra,
a
valamint
tanulók az
(egyes
egészség-
esetekben és
tevékenységet folytató hivatalos szervek és civil szervezetek segítségére.
szüleik)
környezetvédelmi
16
A taneszköz-ellátottság Iskolánkban
adott
a
minimum-taneszközök
beszerzése.
A
szakmai
közösségek
folyamatosan bővítették a rendelkezésükre álló szakirodalmat. Az elektronikus könyvtárban megtalálhatók a korunk egészségi és környezeti problémáit taglaló alapművek. A formális ellátottság elemeit eddig is kiegészítette az a folyamatosan bővülő információs anyag, amelyre az elektronikus és nyomtatott sajtó, és - mindenek előtt - az Internet révén tehettünk szert. A program végrehajtásának anyagi forrásait az intézmény költségvetéséből és a sikeres pályázati tevékenységből kívánjuk biztosítani. A környezeti és egészségnevelési program elfogadása és felülvizsgálata A környezeti és egészségnevelési programot az intézmény igazgatója készítette, és a tantestület 2011. február 2-án fogadta el. A környezeti és egészségnevelési programot a tantestület jóváhagyta. A programot a Szülői Közösség és a Diákszervezet elfogadta. Az iskola-egészségügyi szolgálat támogató véleményét mellékeljük. A tantestület a programot folyamatosan figyelemmel kíséri. A módosítást célzó javaslatokat az igazgató dokumentálja. A program felülvizsgálatára legkorábban három tanév elteltével kerülhet sor.
17
Felhasznált irodalom A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény és végrehajtási rendeletei, Budapest, 1993-2008. A Nemzeti Alaptanterv, Budapest, 2003, 2007. A magyar közoktatás az 1990-es évtizedben (BME Közoktatási vezetőképző, záródolgozat – Horváth Gábor, 2002.) Csányi Vilmos: Politikai elfogultságok: rejtett elméletek az emberről; In: Van ott valaki? (Válogatott írások), Budapest, 2000. Demény Pál: Európa népességpolitikai dilemmái a 21. század kezdetén, In: Ezredforduló, 2003/4 Ferge Zsuzsa: Elszabaduló egyenlőtlenségek; Budapest 2000. Glatz, Ferenc: Információs társadalom, In: Ezredforduló, 2000/3. 19. oldal Goleman, Daniel: Érzelmi intelligencia, Budapest 1997. Lányi András: Az etikától a politikáig; In: Ezredforduló, 2001/1 Meskó Attila: Átmenet a fenntarthatósághoz; In: Ezredforduló, 2001/1 Ranschburg Jenő: Nem boldogok a gyermekek; In: Magyar Nemzet, 1999. május 25. 5. oldal Skrabski, Árpád – Kopp, Mária: Társadalmi beállítottság, társadalmi tőke, In: Századvég, Budapest, 2000., 135. oldal Vekerdy Tamás: Jövőkép (Előadás a „Drogprevenció és pedagógus-továbbképzés” című konferencián); In PtMIK Hírlevél; Pilisborosjenő, 2000. október Vida Gábor: Az ökológiai válságtól a technokultúráig; In: Ezredforduló, 2001/1 Folyóiratok és napilapok cikkei
