A Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma
Emlékeztető Készült a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák polgári kollégiumvezetői (helyettesei) részvételével a Pécsi Ítélőtáblán 2009. június 5. napján megtartott konzultatív tanácskozásról. Jelen vannak: DR. LÁBADY TAMÁS a Pécsi Ítélőtábla elnöke, DR. JUHÁSZ LÁSZLÓ a Pécsi Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője, DR. WELLMANN GYÖRGY a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumvezetője, DR. MURÁNYI KATALIN a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumvezető-helyettese, KERTÉSZNÉ DR. PRINCZINGER MÁRTA a Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője, DR. GÁL JUDIT a Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumvezető-helyettese, DR. KEMENES ISTVÁN a Szegedi Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője, DR. URHEGYI BÉLA a Debreceni Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője, DR. ZÁMBÓ TAMÁS a Győri Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője, DR. HRUBI ADRIENN táblabíró, jegyzőkönyvvezető.
1.) A „nem kereste” jelzéssel visszaérkező fizetési felszólítás értelmezésével kapcsolatos egyes kérdések (Dr. Kemenes István) Dr. Juhász László: az előterjesztésben foglalt jogértelmezéssel egyetért, ennek elfogadása esetén meg kellene változtatni a Fővárosi Ítélőtábla által hozott döntés alapján kialakított országos gyakorlatot. Megkísérelte a Cstv. folyamatban lévő módosításához csatolni az érintett törvényi rendelkezés módosítását, azonban – bár az elvvel egyetértettek az IRMben – a jelen módosítás során már nem sikerült elérni ennek az előírásnak a megváltoztatását.. Dr. Turcsány Katalin, aki az IRM-ben a csődtörvény módosítás előkészítője készített egy tervezetet, melyet mindenkinek kiosztott, ezt is véleményezni kellene a vita során. Dr. Kemenes István: indokoltnak tartja a Szegedi Ítélőtábla álláspontjának az elfogadását. A fizetési felszólítás anyagi jogi jognyilatkozatnak minősül, nem Pp.-nek a kézbesítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A fizetési felszólítás nem a kézbesítéssel, hanem a címzetthez történő megérkezéssel hatályosul. Ebből a szempontból nem annak van jelentősége, hogy az adós a fizetési felszólítást igazoltan kézhez vette-e, a
-2nyilatkozattevőt csak annak bizonyítása terheli, hogy a nyilatkozat a másik félhez megérkezett. A SZIT gyakorlata szerint a „nem kereste” és „címzett az átvételt megtagadta” jelzéssel a feladóhoz, vagyis a hitelezőhöz visszaérkező fizetési felszólítást tartalmazó küldeményeket a címzetthez, az adóshoz ténylegesen megérkezettnek tekinti annak kézhezvétele nélkül is. Megítélése szerint a Cstv. 27.§ (3) bekezdése és a postáról szóló 2003. évi CI. törvény (Pt.) rendelkezései alapján a tértivevényes küldemény egyben ajánlott küldemény is. Amennyiben a tértivevényes ajánlott küldemény átvételét a címzett a tértivevény aláírásával igazolja, akkor az irat megérkezésének időpontja a tértivevényen feltüntetett időpont. Minden más esetben, akkor is, ha az ajánlott küldeményt nem tértivevényesen adták fel, vagy ha a tértivevényt a címzett nem írta alá, az ajánlott küldeményt a feladástól számított 5. munkanapon belül a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. Ebbe a körbe esik az is, amikor az ajánlott tértivevényes postai küldemény „nem keresete” vagy a „címzett az átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza. (Az új Ptk. a kézbesítéshez köti majd a hatályosulást.) A vitában felszólaló Dr. Murányi Katalin, Dr. Gál Judit, Kertészné Dr. Princzinger Márta az előterjesztésben foglaltakkal nem ért egyet, nem látnak indokot a kialakult gyakorlat megváltoztatására. Mind az ajánlott, mind a tértivevényes küldemény könyvelt küldemény, de nem minden tértivevényes küldemény egyben ajánlott küldemény is. A könyvelt küldemény lehet ajánlott, lehet tértivevényes, és ajánlott és egyben tértivevényes is. A Cstv. különbséget tett a vétívvel, illetőleg az ajánlott küldeményként küldött fizetési felszólítások között, ennek kezelése csak a kialakult gyakorlatnak megfelelően lehetséges. A tértivevényes levél nem tekinthető ezért megérkezettnek a címzetthez. Az új Ptk. várható szabályaira is tekintettel indokolatlan változtatni az értelmezésen, s a Cstv. rendelkezései sem szorulnak módosításra. Dr. Wellmann György a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumvezetője és Dr. Urhegyi Béla, a Debreceni Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője egyetért az előterjesztéssel. A kulcs az, hogy minden vétíves küldemény egyben ajánlott küldemény is. Ha a vétívet aláírják, akkor az megérkezett a címzetthez, a másik esetben pedig egy megdönthető vélelem alapján vélelmezzük a megérkezést. Dr. Zámbó Tamás véleménye szerint – bár a Győri Ítélőtábla gyakorlata azonos a Legfelsőbb Bíróság felszámolási tanácsa és a Fővárosi Ítélőtábla által kifejtett állásponttal, – de el tudják fogadni a Dr. Kemenes István kollégiumvezető által előterjesztett gyakorlatot is. Ha nem szerez tudomást a címzett a küldemény megérkezéséről, az a címzett felelőssége, de a felszólítást megérkezettnek kell tekinteni. Dr. Wellmann György jelzi, ha nem sikerül egységes álláspontot elfogadni és ebben a kérdésben jogegységi határozatot kell hoznia a Legfelsőbb Bíróságnak, majdnem biztos,
-3hogy a Dr. Kemenes István előterjesztésében elfoglalt álláspont lesz az elfogadhatóbb, dogmatikailag megindokolt vélemény. Dr. Juhász László szerint megállapítható, hogy az előterjesztésből kitűnően ellentétes elvi alapon születtek a kérdésben döntések, ezért a jogegységi eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak. Ennek hiányában fennmarad az ellentétes gyakorlat a táblák között. 2.) A forgalomképtelen törzsvagyon és az „aláépítés” jogi kérdései (Dr. Lábady Tamás) Dr. Juhász László jelzi, hogy ezt a témát azért vette a konzultatív tanácskozás napirendjére, mert a Legfelsőbb Bíróságnak az ún. „soproni mélygarázs” ügyében hozott döntése országos visszhangot és vitát váltott ki. Dr. Lábady Tamás a döntés elvi megállapításait több tekintetben vitatja, célszerűnek tűnt ezért ennek a kérdésnek szűkebb körben való megvitatása. Dr. Lábady Tamás, az előterjesztés készítője ismertette az előterjesztésben foglaltakat és az előterjesztés alapján az összegzésben kifejtett jogi álláspontját. Dr. Wellmann György a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumvezetője kifejti, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak az említett döntése a tételes jognak megfelelő és abszolút korrekt volt. A Legfelsőbb Bíróság tulajdoni perekben eljáró bírái szűkebb körben megvitatták a problémát, határozott álláspontjuk az, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak más hasonló ügyben is tartania kell magát a tételes jogi szabályozáshoz, azt semmilyen indokkal nem kerülheti meg. Egyetértettek azzal, hogy az ingatlan földfelszín alatti részére a forgalomképtelenséget nem kellene kiterjeszteni, de a jelenlegi tételes jogi szabályozás alapján az ingatlant egységesen lehet értelmezni és kezelni. A jogszabályt ennek megfelelően ki kellene egészíteni. Ha a jogalkotó kimondaná, hogy a forgalomképtelenség nem terjed ki a földfelszín alatti részre, akkor megoldódna a probléma. Az előterjesztés tökéletes indoka lehetne egy jogszabály módosításnak. Dr. Zámbó Tamás a Győri Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője szerint a tulajdonjog tárgyát képező ingatlan lefelé való kiterjedésére is vonatkozik a forgalomképtelenség, ez alól kellene kivételt tenni. Probléma az ügy megítélése szempontjából – az előterjesztésben ismertetett tényállásból ugyan hiányzik, de ténylegesen az is felmerült –, hogy egy mélygarázst nem lehet úgy megépíteni, hogy a tér felé ne legyen bejárata (lejárat, lift akna), amelyre használati jog keletkezik, s erre tekintettel nem mondhatjuk azt, hogy a tér funkcióját semmilyen értelemben nem változtatja meg a földfelszín alatti létesítmény. Amennyiben a felszín alatti rész forgalomképességét kimondja a jogalkotó, azzal az önkormányzat rendelkezési joga a tulajdonjogát illetően korlátozódik, hiszen lefelé, a földfelszín alá utóbb már mást az önkormányzat nem létesíthet.
-4Lehetett volna más, jogszerű konstrukciót alkalmazni a megállapodás megkötése során, esetleg ilyen megoldás a koncesszió, ami nem biztos, hogy jó, mert a bankhitelhez tulajdonjog kell. Egyetért az előterjesztésben leírtakkal és azzal is, hogy emiatt jogszabály-módosítás szükséges. Dr. Kemenes István a Szegedi Ítélőtábla polgári kollégiumvezető véleménye szerint alapkérdés, hogy az önkormányzati törzsvagyon nevesített vagyontárgy vagy nevesítés nélküli, rendeltetésénél fogva törzsvagyonba tartozó vagyontárgy. A mélygarázs a törzsvagyon alkotórésze. Kérdés, hogy az önálló ingatlannak minősített ingatlan beletartozik-e ebbe a törzsvagyonba. Ha önálló ingatlanként már nem törzsvagyon, akkor ehhez képest kell megítélni, hogy megállapítható-e az érvénytelenség vagy sem. A Ptk. 97.§ (2) bekezdése szerint ilyen értelmezés lehetséges, e tekintetben osztja az előterjesztésben kifejtett álláspontot. Ennek az álláspontnak az elfogadásához jogegységi döntésre lenne szükség vagy jogszabály módosításra. Kertészné Dr. Princzinger Márta felveti a Ptk. 97.§ (2) bekezdése alapján a növedékre vonatkozó szabály alkalmazhatóságát, vagyis ha később keletkezik az alkotórész – jelen esetben a mélygarázs –, akkor az növedék. Kérdés, hogy ez forgalomképtelen-e vagy sem. Dr. Lábady Tamás jó megközelítésnek tartja Dr. Kemenes István kollégiumvezető felvetését. Az önkormányzati törvény tételesen felsorolja, hogy az önkormányzat törzsvagyonából mely vagyontárgyak forgalomképtelenek, tehát nem általában rendelkezik a forgalomképtelenségről. Azt kell tehát vizsgálni a forgalomképtelenség tekintetében, hogy beletartozik-e az adott vagyontárgy ebbe a körbe vagy sem. Eldöntendő kérdés, hogy az ingatlan vagy a tér fogalomképtelen-e. Az önkormányzati törvény szerinti felsorolás szerint a tér. A növedék megállapításhoz meg kell építeni a mélygarázst, ezért a szerződéskötés idején ezzel még nem lehet számolni. Dr. Lábady Tamás véleménye szerint a jogalkotás nem képes a jelen kérdéshez hasonló problémákat gyorsan és hatékonyan megoldani, ezért a bírói jogfejlesztés fontosságát hangsúlyozza. Kérni fogja ezért, hogy a Pécsi Ítélőtábla polgári kollégiuma ősszel vitassa meg ezt a kérdést, s amennyiben a kollégium egyetért az álláspontjával, megteremtődik egy esetleges jogegységi eljárás lefolytatásának lehetősége. Dr. Juhász László úgy véli, hogy a vitában új szempontok merültek fel, s ezzel a vita elérte a célját. Az ítélőtábla őszi kollégiumi ülésén – ha addigra nem történik jogszabályváltozás ebben a kérdésben – napirendre veszi ezt a témát is. 3.) Az elévülés és az új igény keletkezésének kérdése a kártérítési jogban (Dr. Lábady Tamás)
-5Dr. Juhász László tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy az előterjesztésben szereplő ítélet meghozatala után a Baranya Megyei Bíróság kollégiumvezetője részéről fogalmazódott meg a kérdés, hogy az elévülés nyugvása alapján, vagy új igényként ítéljék-e meg a hasonló kártérítési igényeket. A vitában az is kiderült, hogy a Pécsi Munkaügyi Bíróság gyakorlata a nagyobb súlyú állapotrosszabbodást új igényként kezeli. Dr. Lábady Tamás ismertette az előterjesztésben foglaltakat és az előterjesztés alapján összegzésként elfoglalt jogi álláspontját. Dr. Urhegyi Béla korrigálja az írásbeli észrevételében foglaltakat. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy megalapozott lehet-e újabb kártérítési igény előterjesztése egy tünet olyan fokú súlyosbodása esetén, amely már minőségi változásba megy át. Amikor tulajdonképpen már a diagnózis is más. Az ilyenfajta igényre szerinte is lehet új kártérítési igényt alapítani, mert itt már nem ugyanarról a sérelemről van szó, mint amelyet már korábban elbíráltak. A HIV fertőzöttséggel kapcsolatban azért nehéz megválaszolni ezt a kérdést, mert ismeretes, hogy a HIV tünetei egyáltalán nem jelentkeznek bizonyos esetekben. Kérdés, hogy mit lehet várni, amikor először jelentkezik a beteg azzal, hogy ő pozitív: jelentkeznek-e egyáltalán a tünetek vagy sem, bizonyos-e a következmény vagy kicsi a valószínűsége a megjelenésének? Ezért az utóbb előterjesztett igények tekintetében meg kell próbálni felderíteni, hogy azokkal kapcsolatban kapott-e kártérítést. Egyetért azzal, hogy ezt az új igényt nem lehet ítélt dologként kezelni. Dr. Wellmann György álláspontja szerint a károsodás bekövetkezése a lényeges. Egy adott károkozó magatartásból kifolyólag különböző időpontban keletkezhetnek kárigények. A Hepatitis C vírussal való fertőzöttség esetén önmagában a fertőzés bekövetkeztével jelentkezik kárigény, később különböző vagyoni igények jelentkezhetnek az egyes tünetek megjelenésekor. A kérdés az, hogy ezeket elő lehet-e később, új igényként terjeszteni. A Legfelsőbb Bíróságon dr. Havasi Péter tanácsának gyakorlata szerint vagyoni kártérítés új igényként bármikor előterjeszthető. A nem vagyoni kártérítési igény tekintetében ők úgy foglaltak állást, hogy ilyenkor gyógyíthatatlan betegséggel való megfertőződésről van szó, amellyel kapcsolatban a nem vagyoni kártérítés megállapításakor a beteg lehetséges halálát is beszámítva minden tényezőt értékelnek, ezért nem vagyon kártérítési igény újabb előterjesztésére általában nincs lehetőség. Annak nincs elvi akadálya, hogy ha újabb tünetek jelennek meg, amelyeket korábban nem értékeltek, azt utóbb új igény alapján nem vagyoni kártérítésként is érvényesíteni lehessen, de alaposan vizsgálni kell, hogy korábban milyen körülményeket értékeltek a nem vagyoni kár megállapításakor. A Legfelsőbb Bíróság kevés ilyen üggyel találkozik, a Pénzügyminisztérium tudomásul vette a kialakult „károsult-barát” ítélkezési gyakorlatot, ezért legtöbbször peren kívül rendezik a kártérítési igényeket. Nincs alapvető probléma az ítélkezésben, mert mérlegeléssel tudja a bíróság megállapítani azt, hogy mikor szerzett teljes körűen
-6tudomást a beteg a károsodásról, ezért az elévülés nyugvásával vagy új kártérítési igényként ezek az igények megfelelően elbírálhatók. Kertészné Dr. Princzinger Márta véleménye szerint a Legfelsőbb Bíróság PK. 51. állásfoglalása alkalmas ennek a problémáknak a megoldására. Az első kérdés, hogy maradjon-e a nyugvás a károkozás és a károsodás között, vagy ne a nyugvással operáljunk, hanem a kárbehatás egyértelmű diagnosztizálása legyen az elévülés kezdő időpontja. Dr. Kemenes István kifejti, hogy a kontraktuális kártérítési felelősségre tekintettel a fertőződés szerződésszegésnek minősül. Ennek következtében többféle kár jelentkezik. Egyrészt a tapadókár, ami azt jelenti, hogy megfertőződtem a betegséggel, másrészt a következménykár, a személyi és vagyoni károk. A betegség felismeréséig az elévülés menthető okból nyugszik. Az életre szóló betegséggel való fertőződés miatt ítélünk meg nem vagyoni kártérítést. Vannak azonban olyan betegségek, amelyeknél még nem ismertek az orvostudomány jelenlegi állása szerint annak hosszú távú következményei. Ezek a beláthatatlan következmények nem tapadó-, hanem következménykárok, amelyeket a korábban előterjesztett kártérítési igények során még nem értékeltek. Ilyen esetben lehet újabb nem vagyoni kártérítési igényt érvényesíteni. Dr. Zámbó Tamás egyetért azzal, hogy olyan esetben, amikor olyan kárkövetkezmény van, amivel korábban nem lehetett számolni a nem vagyoni kár megállapítása során, ott megalapozott lehet az új nem vagyoni kártérítési igény is. Dr. Juhász László a vitát azzal zárja le, hogy a gyakorlat szinte csak az elévülés nyugvása alkalmazásával kezeli ezeket a kérdéseket, a közzétett döntésekben sehol nem találkozott az előterjesztésben taglalt megoldással. Ezért indokoltnak látja ennek a kérdésnek kollégiumi ülésen történő megvitatását. 4.) A perek egyesítésének néhány elvi és gyakorlati kérdése (Dr. Juhász László) Dr. Juhász László az előterjesztés készítője ismertette az előterjesztésben foglaltakat és az összegző javaslatban elfoglalt jogi álláspontot. Dr. Kemenes István az előterjesztésben foglaltakkal egyetért, kiemeli, hogy akkor indokolt az egyesítés, ha az valóban célszerű. A Pp. kétpólusú szabályozási modellje miatt a Ptk. az elsődleges, az anyagi jogi jogvitát kell eldönteni, ezért a Pp. előírásai ehhez kell, hogy igazodjanak.
-7Dr. Zámbó Tamás egyetért az előterjesztéssel, a kifejtett álláspont összhangban van a Pp. előírásaival. Az egyesített két per önálló per marad, amelyet célszerűségi okból együttesen bírál el a bíróság, de a felek perbeli állása megmarad. Kertészné Dr. Princzinger Márta nem ért egyet az előterjesztésben foglaltakkal. Nem lehet, és nem kell egyesíteni pereket akkor, ha a keresetből viszontkereset válik. Általános és egybehangzó vélemény a Fővárosi ítélőtáblán, hogy az előterjesztésben szereplő formában nem lehetséges az egyesítés. Álláspontunk szerint ilyen ügyekben nincs szükség az egyesítésre. Itt előzetes kérdésről van szó, amely miatt az egyik pernek a másik jogerős befejezéséig történő felfüggesztése indokolt. A Pp. kétpólusú fogalomrendszerébe nem fér bele az a megoldás, hogy az egyik alperesnek a másik alperessel szemben legyen keresete. Álláspontja szerint egyesítés esetében az egyesített per megszűnik. Dr. Murányi Katalin kifejti, hogy a perek egyesítése esetén nem szűnik meg az egyesített per, csak egy ügyszámon kerül elbírálásra. Az egyesített perekben a fejrészben kell feltüntetni külön-külön az egyesített pereket és az indokolást azzal kell indítani, hogy a bíró megmondja, az egyesítés folytán az adott perben melyik peres felet hogyan nevezi a továbbiakban. Dr. Wellmann György, Dr. Zámbó Tamás és Dr. Murányi Katalin egybehangzó véleménye szerint egyesített ügyekben a külön kereseti kérelmeket bírálja el a bíróság, tehát nem az egyik alperesnek a másik alperes elleni keresetét, ténylegesen az egyesített ügy felperesének van keresete az alperes ellen. Hiába szól úgy a rendelkező rész, hogy az alperest az alperes javára marasztalom, de valójában itt az alperest felperes javára marasztalom. Dr. Urhegyi Béla egyetért azzal, hogy az egyesítés egy technikai jellegű jogintézmény, amely nem kötelező, és vigyázni kell arra, hogy ne történjen meg olyan pereknek az egyesítése, amikor az egyik per eldöntése előkérdése a másiknak. Ha mégis megtörténik, akkor pedig a rendelkező részében tisztázott legyen a perköltség viselés szintjéig, hogy külön perekről van szó. Dr. Juhász László megállapítja, hogy a többség elfogadta az előterjesztésben kifejtett álláspontot. Egyetért azzal, hogy az egyesítésre csak akkor kerülhet sor, ha célszerű a perek együttes elbírálása, az indokolatlan egyesítés az elkülönítés tilalma miatt megoldhatatlan nehézségeket okozhat. Az előterjesztés azonban nem ezzel foglalkozott, hanem az indokolt egyesítések esetén követendő eljárással. 5.) A hatálytalan szerződés megtámadásával kapcsolatos vitás kérdések (Dr. Juhász László)
-8-
Dr. Juhász László röviden indokolja, miért tartja fontosnak a téma megvitatását. A Pécsi Ítélőtábla 2008. októberi kollégiumi ülésén előterjesztett állásponthoz képest az alapkérdésben nem változott a szaktanács álláspontja, s eszerint az egyenes adósi pozícióban szereplő fél felszámolásának ténye kizárja a Ptk. 203. § alapján történő marasztalást. A mi tanácsunk álláspontja szerint a felszámolás ténye miatt csak a Cstv. 40.§-a alapján érvényesíthető igény, nem folyhat párhuzamosan két eljárás. Ezt követően a jelenlévő kollégiumvezetők egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy az előterjesztésben foglaltakat nem tudják elfogadni. A többségi álláspont szerint a Ptk. 203.§ alapján indított pert le kell tárgyalni és ítélettel meg lehet állapítani a szerződés hatálytalanságát, akkor is, ha a per közben (vagy utána) az elrendelt felszámolásra tekintettel az arra jogosult felszámoló vagy hitelező megindítja a Cstv. 40.§ alapján is a pert. Ha ez sikerre vezet, nem lehet végrehajtani a Ptk. 203.§-a alapján hozott ítéletet. Ha a Cstv. 40.§ alapján a per megindult, akkor a Ptk. 203.§-ra alapított per tárgyalását fel kell függeszteni. Ha nem indult a Cstv. 40.§-ra alapított per, akkor a végrehajtásra tartozó kérdés, hogy a harmadik személy vagyona fedezetet nyújt a követelésre vagy sem. Nincs olyan igazságossági követelmény, amely az összes hitelező érdekének védelmében kizárja az egyéni igényérvényesítést. A két szabály nem fedi le teljesen egymást, ezért a párhuzamos perlés nincs kizárva. Dr. Kemenes István véleménye szerint, amennyiben az egyenes adós felszámolás alá kerül, a Ptk. 203. § alapján már nem terjeszthető elő kereset, mert már csak a felszámolási eljárásban hitelezőnek minősülő jogosult támadhatja meg a szerződést. A felszámolás alatti fedezetelvonás kapcsán a Cstv. 40.§ speciális szabályt jelent. Ezt követően a jelenlévő kollégiumvezetők egységesen a következő állásponttal értettek egyet: Amennyiben egy fedezetelvonó ügylet megkötése után az egyenes adós felszámolás alá kerül, s a fedezetelvonó ügylet hitelezője egy éven belül nem jelentkezik be hitelezőként, akkor a követelése megszűnik, azzal kapcsolatban már fedezetelvonó szerződés kapcsán sem indíthat pert. A többségi álláspont szerint minden más esetben a Ptk. 203.§ alapján a per megindítható, a Cstv. 40. § alapján indított pernek azonban elsőbbsége van, ezért célszerű annak befejezéséig a másik eljárást felfüggeszteni. Dr. Juhász László ezzel a megoldással nem ért egyet, a szaktanács álláspontját tartja helyesnek és a felszámolási eljárás céljával összeegyeztethetőnek. Pécs, 2009. június 5.
-9-
DR. JUHÁSZ LÁSZLÓ kollégiumvezető
DR. HRUBI ADRIENN jegyzőkönyvvezető
