Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat EMLÉKEZTETŐ Készült 2009. szeptember 15-én a Bp., XV. kerület Rákospalota déli lakóterület Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) ismertetése tárgyában megrendezett Lakossági Fórumról Helyszín: Budapest XV. kerületi Polgármesteri Hivatal Díszterem (Bp., XV., Bocskai u. 1-3.) Jelen vannak: Önkormányzat részéről: Gyurcsánszky János alpolgármester Montvai József főépítész Musztafa Tímea ügyintéző Képviselő-testület részéről: Dr. Novák Ágnes, Baracskai Éva, Tóth Imre, Mihály Zoltán képviselők Shőmer Kft. részéről: Shőmer András ok. építész, vezető tervező Korodi Zsolt településmérnök Közlekedés Kft. részéről: Laufer Péter okl. építőmérnök A lakosság részéről a mellékelt jelenléti ív szerint.
Gyurcsánszky János alpolgármester: Köszönti a megjelenteket, az érdeklődő lakosságot, megnyitja a lakossági fórumot. Hajdu László polgármester nem tud részt venni a fórumon egyéb irányú elfoglaltsága miatt, ezért ő, mint a szakterületet felügyelő alpolgármester vezeti a mai megbeszélést. Bemutatja a Polgármesteri Hivatal és a tervező cég szakembereit, illetve a jelenlévő önkormányzati képviselőket. A lakossági fórum témája Rákospalota déli lakóterülete Kerületi Szabályozási Terve, először a szakemberek ismertetése következik, majd a kérdések és a válaszok következnek. Elsőként Montvai József főépítésznek ad szót.
2
Montvai József főépítész: Az építési jogok gyakorlásához egész sor településrendezési, építési törvény hiarerchia van, melynek legalsó lépcsőfoka a kerületi szabályozási terv, röviden KSZT. Ez a tervfajta határozza meg azokat az építési, telekalakítási jogokat, ami alapján egy ingatlanra építési, bővítési, telekalakítási engedélyek kiadhatók. A kerületnek van kerületi városrendezési szabálya, mely általános előírásokat rögzít, melyhez képest speciális szabályozásokat határoz meg a kerületi szabályozási terv. Az általános értékek a főváros egészére vonatkoznak, ezen belül a kerület is megalkotta, és létrehozta azt a kerületi városépítési szabályzatát, ami általában az L4-es övezet beépítési paramétereit, ezen kívül egy-egy terület specialitásait is figyelembe véve már a legalsó KSZT szinten is lehet szabályozni. A törvényi hiarerchia rendszer szerint általában az alatta lévő tervműfaj nem enyhíthet, csak szigoríthat a magasabb rendű jogszabályokhoz képest. Kivételes esetek lehetnek, főleg az ún. kialakult állapotoknál. A leglényegesebb kialakult állapotok, melyeket figyelembe lehet venni: pl. a telekméret, a több száz év alatt kialakult beépítési struktúra, illetve az építés magassága, jellege, tömegrendszere bizonyos esetekben szabályozást igényel, annak érdekében, hogy a településkép, városkép, utcakép, illetve a szomszédok érdeke jelentősen ne sérüljön, hanem azonos beépítési lehetőségeket biztosítsanak. Van ugyan erre a területre kerületi szabályozási terv, ezt azonban a képviselő-testület módosítani kívánja, mert sok jelzés érkezett az önkormányzat vezetése felé, hogy az általános szabályok miatt túlépítések vannak. Ezért egyes területrészekre változási tilalmat is előírtak, illetve meghatároztak bizonyos koncepcionális struktúra elemet, hogy milyen beépítési struktúra felé induljon el a tervezés. Átadja a szót Schőmer András mérnök úrnak a részletes terv ismertetéshez, a jelenleg állapotokról, és az ún. koncepcionális elemekről, melyek esetleg övezet átsorolások, illetve a már említett általános előírásokhoz képesti szigorítások. Schőmer András vezető tervező: Izgatta őket a téma, mert egy öreg városrészről van, mely a főváros olyan részei közé tartozik, ami máshol szinte már teljesen eltűnt. Ez a terület még megúszta a felszámolást, de ennek bizonyos következményei vannak. Megúszta régóta, hogy egy erősebb, intenzívebb beépítést hajtsanak végre, hiszen ez Rákospalota központja, viszonylag jó a közlekedés, és ezért mindig magasabbra tették a beépítési színvonalat, házak magasságát, vagy beépítettséget, mint az jelenleg a kialakult állapotban fennáll. A szakma felismerte, hogy ezeket a területeket bizonyos fokig meg kell őrizni. Munkájuk során a következő megállapításokat tették. A településtervezési munka teljes körű vizsgálata elkészült.
3
Funkcióvizsgálat : A Szerencs, Arany János és a Rädda Barnen utcák mentén, a lakófunkció mellé egyéb intézményjellegű, kiskereskedelmi, szolgáltató funkciók ékelődnek. A lakóterületnek alap- és középfokú ellátást nyújtó központjai alakultak ki a terület súlyponti részén. A Bocskai utca környezetében és az Arany János utca és Rákos út mentén, keresztezésénél a Szentmihályi út mentén egy átalakulási folyamat kezdődött, ahol a közlekedésből származó kedvezőtlen hatások a lakófunkció kiszorításával, a főút menti kedvező reklámadottságok kihasználásával kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek megjelenését eredményezték. A Pázmány Péter utca és a vasút között a Szerencs utcától északra elterülő területen ma jellemzően gazdasági tevékenységeket folytatnak, melybe több lakófunkció is ékelődik. Az építménymagasság értékek a tervezési területen az előírt léptéket jellemzően nem érik el, nem lépik túl (az összes telek 3 %-a). A beépítettség értékei a kertvárosias paraméterekhez viszonyítva nagyobbak. Az L2/A-ból L4 övezetbe módosítandó ingatlanoknál 45 %-ban, az eredetileg is L4 övezetű ingatlanoknál 7 %-ban magasabb a beépítettség az L4 kertvárosias 30%-os határértéknél. A szintterületi értékek a kertvárosias paraméterekhez viszonyítva megfelelők. Az L2/A-ból L4 övezetbe módosítandó ingatlanoknál 8%-ban, az eredetileg is L4 övezetű ingatlanoknál 1,5 %-ban magasabb a szintterületi mutató az L4 kertvárosias övezetnél. A legkisebb zöldterületi fedettség értékei - nehezen voltak vizsgálhatók, de jó közelítéssel - a túlépítéshez igazodva, de annál kisebb mértékben nem éri el az 50%-os fedettséget. Az L2/A-ból L4 övezetbe módosítandó ingatlanoknál csak 37 %-ban, az L4 övezetű ingatlanok 6 %-ban nem éri el az előírt legkisebb zöldfelületi értéket. Az FSZKT (Fővárosi Szabályozási Keretterv) módosítási javaslata Szentmihályi út: Az FSzKT Keretövezeti terve szerint 30 m szélességben területbiztosítást igénylő közúti fejlesztési terület érinti - a további keleti szakaszhoz hasonlóan -, amelyet az északi oldali teleksor felé történő szabályozás szélesítéssel javasolunk kialakítani. A szabályozás a tervezett kötöttpályás tömegközlekedés (villamos) helyigényét is biztosítja.
4
Szerencs utca: A vasúti külön szintű (közúti aluljárós) csomópont kialakításához szükséges terület céljára a Pázmány Péter utca – Eötvös utca közötti tömbszakaszon déli oldalra jelentős szélességű szabályozás szükséges. Elővárosi vasútfejlesztés: A Váci vasút fejlesztési elemeinek helyszükséglete, amely alapján a vasútterülettel határos beépítésre szánt jelenleg munkahelyi, de jelen hatástanulmányban jelentős zöldfelületű intézményterületi módosításra javasolt keretövezet területe csökkeni fog. Építési keret-övezeti átsorolási javaslatok Kertvárosi keret-övezetté minősítés: A vizsgálatok szakmai alapon is igazolták az önkormányzati határozatban foglalt, kisvárosi keretövezetből kertvárosi keret-övezetbe való átsorolást. A kertvárosias beépítés megtartása reális lakossági cél, ami szakmai szempontból is elfogadható a városszerkezeti fekvés magasabb infrastrukturális ellátása ellenére (Rákospalotai központhoz való közeli fekvés, viszonylag jó közlekedési adottságok és teljeskörű közműellátás stb.).Néhány területen azonban szembe kell nézni a meglévő ingatlanok túlépített voltával, ami új építés esetén jelentős bontások végrehajtását is megköveteli. Néhány területi egységben azonban az kisvárosias L2/A keret-övezet változatlan megtartása - más, a KSzT-ben szabályozandó csökkent értékű beépítési paraméterekkel - megtartandónak tarunk az alábbiak szerint: Rákos út mentén: egy telek mélységben a kisvárosias lakóterületi besorolás megtartása kívánatos a főút kedvezőtlen környezeti hatásainak kivédése, és a kereskedelemre-szolgáltatásra gyakorolt kedvező hatásainak kihasználására. Rákospalota déli lakóterületeinek alapintézményi központja: a lakóterület alapellátását biztosító funkciók megtartása, az alközpont lakó- és közösségi funkcióval vegyes fejlesztése érdekében a kisvárosias lakóterületi besorolás megtartása kívánatos az Eötvös – Rädda Barmen – Beller Imre – Arany János utcák által határolt tömbökben, és a Rädda Barmen utca menti átellenes tömb egy teleksor mélységén az Eötvös – Bocskai utcák között. Az egykori zsellér-telkek helyén: A terület észak-keleti részén a beépítés és a telek állapot átstrukturálásával kialakított telepszerű lakóterület melletti tömbök jelentős átalakulását csak a kisvárosias léptékű fejlesztését látjuk elérhetőnek. A nem megfelelő telekstruktúra, az ebből adódó korlátozott értékű beépítés és a kertvárosi lakóterület átmenetének biztosítására a városközpont, illetve a határoló L7 telepszerű többszintes keretövezeti lakóházak felé eső sávban.
5
A Váci vasút menti tömb: A munkahelyterület besorolását előzetesen a lakóterületet kevésbé zavaró intézményterületté javasolta az Önkormányzat átsorolni, de a vizsgálataink és a fejlesztési irányokból jól látható, hogy a területen a környező lakóterületekhez hasonló beépítés intenzitással, elsősorban a lakóterületet kiszolgáló, kiegészítő (közösségi) funkciók telepítésére lenne szükség, melyre a területrész jelentős zöldfelületű intézményterület keretövezetbe való besorolása kedvezőbb. Az egyéb tervezői keret-övezeti módosítási javaslatok. A Szentmihályi út menti egy telek mélységű sáv: A kisvárosias keretövezetű terület a főút melletti fekvés, az M3 bevezető szakasza menti intézményterületi átstrukturálódás jellemzi. Fejlődésének helyesebb irányt adna az ennek megfelelő intézményterületi keret-övezet átsorolás. Rákospalota déli lakóterületeinek alapintézményi központja: A tömbök alapintézményi ingatlanainak egy része intézményterületbe sorolt, de ezen területen belül találhatunk jelenleg lakóépületként funkcionáló beépítéseket is, valamint a gimnázium ingatlana a kisvárosias lakóterületen belül helyezkedik el, nem része az alközpont intézményterületének. A vizsgálatokból megállapítható, hogy az alközpont alapintézményei részben a kialakult telekstruktúrába, kisvárosias beépítésbe illeszkednek azoktól csak alapintézményi funkciójuk dominanciájával térnek el, ezért az alközpont egységes kisvárosias besorolása kedvezőbb, egységesebb fejlesztést tesz lehetővé, mint néhány esetlegesen kiemelt intézményterület. Fenti intézményterületek kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterületi átsorolására teszünk javaslatot. A Rákos út menti tömb északi részén két alapintézmény (egészségház és az egyház), alacsonyintenzitású, jelentős zöldfelülettel rendelkező, szabadon állóan beépített ingatlana található. Az egyházi ingatlan beépítésre nem szánt terület, ZKK jelű közkert célzott terület-felhasználású övezetbe sorolt, melyen a BVKSz vonatkozó – 52. § és 20. sz. táblázat B. sor – alapján a meglévő templom, kegyeleti hely az eredeti kialakításban megtartható. A jogszabályhely továbbá rendelkezik a beépíthetőségről is, mely ma a megengedett mértéket túllépi, így a védett épület és a funkcionálisan vele egy egységet alkotó parókia esetleges igény szerinti bővítésére, értékmegőrző átépítésére nem ad lehetőséget. A jelenleg körbekerített, egyházi tulajdonú templomkert nem valósítja meg az OTÉK által előírt közterület funkciót sem tulajdonviszonyában, sem térbeli kialakításában, sem időbeni korlátozása miatt.
6
Az egészségház ingatlana a környező kisvárosias, zártsorú lakóterületektől eltérően alacsony intenzitással, jelentős burkolt és zöldfelülettel kialakított, szabadon állóan beépített. Fentiek alapján a részben kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterületbe és részben zöldterület, közkert terület-felhasználásba sorolt területet egységesen jelentős zöldfelületű intézményterületbe javasoljuk átminősíteni. A beépítésre nem szánt zöldterületeket az alábbi két helyen javasoljuk visszapótolni, mivel önkormányzati tulajdonú, hasznosítatlan ingatlan nincs a tervezési területen ezért azok kisajátítással szerezhetők/szerezendők meg: - a kisvárosias központ alapintézményeinek környezetében szükség lenne egy beépítetlen, jelentősebb közösségi célú zöldterület kialakítására, melyet a 20. jelű tömb Rädda Barnen utca felőli (részben beépítetlen, sportterületet magába foglaló) teleksorán javasolunk kialakítani, valamint - a 39. jelű tömb munkahelyterületeinek jelentős zöldfelületű intézményterületi átsorolásával párhuzamosan az Arany János utca és a Szerencs utca közötti tömbszakaszon új közösségi célú zöldterület kialakítását javasoljuk a Szerencs utcai vasúti megállóhelyhez kapcsolódó új városrészi kisközpont gyülekező helyének kialakítására. A kerületnek nincs értékvédelmi rendelete, a főváros hivatott a helyi értékek őrzésére, ugyanakkor nagyon sok kerület készíttetett már helyi értékvédelmi katasztert, rendeletet és ezzel jogokat és kötelezettségeket a szép épületeknek. Elkészítettek egy látványvizsgálatot, hogy hol, melyik területeken javasolják fenntartani a meglévő látványt, elsősorban az utca képekben. Ez egy nagyon összetett kérdés, és nem gondolja, hogy kizárólag erre a területre nem lenne célszerű a rendelet megalkotása, hanem csak magára az egész kerületre. Átadja a szót közlekedéstervező kollégájának.
Laufer Péter közlekedéstervező: A közlekedési állapot felmérésének 3 fő szempontja volt. Egyik az ún. közúti funkció, a különböző közutakat fontosságuk és funkciójuk szerint osztályozták. Legfontosabb utak a Szentmihályi út, a Szőcs Áron utca, az M3-ast bevezető Szerencs utca, mely az Elem utcában folytatódik, valamint a Pázmány Péter utca, Rákos út és a Dembinszky utca. Tömegközlekedés szempontjából is vizsgálták a területet. A térképen a nagy szürke foltok mutatják a tömegközlekedési lefedettséget. Az átgyaloglási távolságokat nézték minden egyes tömegközlekedési megállónál. A buszmegállóknál 300 métert vettek alapul, a vasúti megállókhoz pedig 500-500 métert. A kék vonalak az autóbusz viszonylatok útvonalát jelentik. A térképen látható, hogy a kötött pályás - vagyis villamos, metró, vasúti – közlekedés nagyon rossz a környéken. Gyakorlatilag autóbuszokkal oldották meg a tömegközlekedést.
7
A vasút jelenleg nem jelent városon belül tömegközlekedési alternatívát. Látszik, hogy vasúttal innen a városba innen nem sokan mennek be. Az Istvántelek megálló fekvése sem túl szerencsés. A vizsgálódás harmadik szempontja a közterületi parkolás. Ez összefügg az építészmérnök kollégák által elmondottakkal, a beépítés következtében telken belüli gépjármű tárolás nem oldható meg, ezért a közterületen parkolnak a lakosok. Gyakran zöldfelületen, járdán tárolják az autókat. Ez sok helyen kaotikus állapotokat eredményez, mindenképpen megoldásra szorul. Közút szempontjából három komolyabb fejlesztést terveznek. Van a Fővárosnak egy közlekedési rendszer fejlesztési terve, melyet tavaly frissítettek és fogadtak el. Szerepel ebben a tervben a Szerencs utca – Elem utca közúti külön szintű átvezetés a vasút alatt. Ez a terv azt határozza meg, hogy Budapest közlekedési rendszere, beleértve a közutakat, tömegközlekedést, parkolókat, milyen irányban haladjon. A jelenleg szintbeli átkelőnek az alul- vagy felüljáróval történő kiváltása szerepel a tervben. Ők is megvizsgálták, a szabályozási tervben szintén figyelembe kell venni. Nem tudják az alul- vagy felüljáró megépülésének időpontját, a fejlesztési terv tartalmazza. A külön szintű átvezetésre előírás szerint van szükség vasúti, illetve közúti oldalról is. Az átjáró forgalomtól függ a megvalósítás, a szabályozás szerint, ha az óránként áthaladó autók száma a kereszteződésben meghaladja a háromezret külön szintű átvezetést kell építeni. Elvégzett méréseik alapján csúcsidőben 15-16.000 körüli autó halad át a kereszteződésben. Az előzetes tervek szerint 2x1 sáv közút lenne, illetve gyalogos járda és elválasztott kerékpáros út is. Ez a megoldás minden igénynek megfelelne. A parkolás érdekében a környéken több utcát egyirányúsítottak abból a megfontolásból, hogy a jelenlegi szabályozási szélességet nem akarták megnövelni, mert ott már a házfalak kezdődnek. A szélesítés indokolatlan mértékű bontásokkal, illetve kisajátításokkal járna. Az egyirányúsítással viszont rendezett, kulturált parkoló helyeket tudnak kialakítani. Azokat az utcákat egyirányusították, ahol nagyon szűk a hely, és nincs mód más megoldásra. Megvalósíthatósági tanulmány szinten elkészült az elővárosi vasútvonalak – a váci vasútvonalnak is – a fejlesztésére vonatkozó tanulmány, mely egy európai szintű vasúti közlekedést irányoz elő. Beletartozik a pályafelújítás, új vágányok építése, a vasútállomások, megállóhelyek fejlesztése a kulturált környezet érdekében, illetve a járatok sűrítése és pontossága. Nagyon lényeges ez, hogy egy reális alternatívát tudjanak nyújtani akár városon belül is, vagyis például Rákospalotáról vagy Újpestről is vasúton utazzanak az emberek a Nyugati pályaudvarra. A tanulmány szerint, amennyiben az említett közúti aluljáró megépül, akkor a jelenlegi nem túl kedvező helyéről átkerülne ide az István-telki megállóhely. Egyrészt közelebb kerülne a lakóövezethez, másrészt rögtön megközelíthető lenne a tervezett közúti aluljáróból gyalogosan. Ennek csak akkor van értelme, ha megépül az aluljáró.
8
Másik fejlesztés, ami szintén szerepel a közlekedési rendszerfejlesztési tervben, a Szentmihályi úti villamos. Ez is alternatívaként szerepel, nem tudják mikor fog megépülni, illetve megépül-e valaha. Felmerült két verzió, egyik szerint a jelenlegi 2x2-es közúti sávokból lefoglalná a villamos a két középső sávot. Másik, a működőképesebb verzió szerint – nem tűnik megvalósíthatónak a Szentmihályi út 2x1 sávra történő lekorlátozása – középvezetésben maradna a villamos, viszont 2-2 forgalmi sáv működne mellette mindkét irányban, illetve az emlegetett 30 méteres szabályozással még parkolóhelyek is kialakíthatók lennének. A villamosnak előnye lenne, hogy ennek a környéknek a kötöttpályás ellátottsága nagy mértékben javulna. Szabályozási terv szinten különböző autóbusz útvonalak változtatásával nem foglalkoztak. Ezt a legkönnyebb változtatni, a BKV meg is teszi elég sűrűn. A közlekedési rendszerfejlesztési tervben a Szerencs utca, Elem utca útvonal szerepel, mint kiemelt kerékpáros útvonal. Nem feltétlenül kell kiépített kerékpár útvonalra gondolni, hanem a kerékpárosok által is járható útvonalra. A szakma és a kerékpárosok is vitatkoznak egymással, mi a jobb, ha a kerékpáros a közúton halad, vagy ha kerékpár úton. A fejlesztési tervben nem külön kerékpár út szerepel, kivéve ezen a részen. A parkolást mindenképpen rendezni kell a közterületen, minden utcában a szabványoknak megfelelő kulturált parkolókat alakítottak ki, kivéve az Arany János utca, ahol a szűk keresztmetszet miatt nem lehetséges a parkolók kialakítása. Jellemző mindenhol a szegély melletti párhuzamos parkolás. Gyurcsánszky János alpolgármester: A megjelent érdeklődő lakosság tehet fel kérdéseket, melyekre a tervezők válaszolnak. Tompa Lajos kerületi lakos: Mindenről volt szó, csak az emberi élet fontosságáról nem. Azt mondták, hogy a Sződliget utca – Fő út kereszteződése a Fővároshoz tartozik, azt megépítették, de nem létesítettek gyalogátkelőt, a gyerekek, idősek, kismamák és mindenki veszélyben vannak. Megvárják amíg baleset történik? A 67-es villamost is megszüntették, mely majdnem összekötötte Rákosszentmihállyal Rákospalotát. Most pedig újra villamost akarnak. Folyamatosan a zöldterület fontosságát emlegetik, most mégis építeni akarnak, elveszik a zöldterületet. Hol fognak az unokáik játszadozni, friss levegőt szívni? Menjenek Budára vagy a Bükkbe? A volt Növényolajgyár területén szeméttelep lett, mindenki odahordja a szemetet. Szép játszótér lehetne a helyén. Nincs szükség szuper csuszdákra, elég, ha nyugodtan focizhatnak a gyerekek. Évekkel ezelőtt megígérték aluljáró létesítését a vasútállomásnál. A kerítéseket rendszeresen kidöntik. Szerencse, hogy nem volt eddig halálos baleset. Szeretne egy valóban új, jó levegőjű, szép, tiszta Újpalotát az utódoknak, akik büszkén mondhatják magukról, hogy palotaiak.
9
Gyurcsánszky János alpolgármester: Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a MÁV fejlesztésről másnap 17.30 órakor lesz szintén a Díszteremben lakossági fórum. Dr. Novák Ágnes önkormányzati képviselő, építészmérnök: Legfontosabb felvetése, hogy azokban az utcákban, melyeket úgy jellemeztek, hogy ott kertvárosias beépítés nem lehetséges, hanem csak kisvárosias, mert kicsik a telkek (Palánk utca, Kinizsi utca környéke) nagyon meg kell gondolni ezt a lépést. Ezeknek az utcáknak a szabályozási szélessége – jelenleg kb. 9 méter – nem felel meg az OTÉK-nak. 9 méteres utcára többletforgalmat bevinni nem jó megoldás, az OTÉK felmentését sem tudja, hogy lehetne megszerezni ennek érdekében. Kérdése: a 9 méteresnél kisebb szabályozási szélességű utcáknál hogyan lehetséges a beépítési intenzitást növelni? Javaslata, hogy az értékvédelmi részt vegyék komolyan, és nyugodtan lehet javasolni a képviselőtestületnek helyi védelemre méltó épületeket, épületegyesületeket vagy utcakeresztmetszeteket is. Fővárosi védelemre méltó épületek is vannak a környéken, pl. a Bocskai utcai iskola épülete egyértelműen védendő lenne. A fasorok és a növényállomány védelme is ugyanilyen fontos. Közterületen és telkeken belül is több száz éven felüli van, melyek védendők. A Dobó utca és Bethlen Gábor utca sarkán lévő nagy telek egy ilyen példa. Felmerült, hogy játszótér nincs a területen, ez nagyon szomorú. Intézmény is nagyon kevés van, ezért nehéz olyan rendezvényeket tartani, melyhez intézmény kellene. Ez abból adódott, hogy a 2006. évi módosítás az akkori szabályozási tervben két zöldfelületet építési területté nyilvánított. Véleménye szerint ezt vissza kellene állítani. Ezek az Eötvös utca és a Rädda Barmen utca sarkán lévő teniszpálya, mint sportterület, és a jelenleg beépítési telekként nyilvántartott önkormányzati tulajdonú, beépítetlen telek mely alkalmas lenne játszótér, illetve park számára. Nem feltétlen játszótérben kell gondolkodni, mert a tizenévesek beszorultak kis területekre. A Csokonai Művelődési Ház is nagyon kicsi telken van, egy jelentősebb esemény alkalmával kint szoronganak a szűk járdán a bálozók. A zöldfelület minőségét egy légi fotóról meg lehet állapítani, jó a minőség, és jók az értékek, egészen addig amíg be nem épülnek társasházakkal és a hozzájuk tartozó parkolókkal. A társasházak udvarain minimális zöldfelületek vannak, még a jelenlegi követelményeknek sem felelnek meg. A vasúttal kapcsolatban az István-telki megálló jelenleg is nagyon fontos. Valószínűleg nem olyan időpontban vizsgálták, amikor a környéken lakók használják. Ő maga többet használja a vonatot, mint a buszt, mert a váci vonalon sűrűbben járnak a vonatok, mint a 125-ös autóbusz. Az újpesti vasútállomás nagyon kiesik, és kényelmetlen a megközelítése, ezért a rákospalotaiak kevésbé használják. Lehet, hogy fontossá válna ez a megálló is, ha könnyebb lenne a megközelítése.
10
A peron áthúzásával a Dugonics utcából a Szerencs utcáig csak jobb lehet a helyzet. Nem gondolja, hogy a vasúti helyzet kérdését el kellene hanyagolni. Pozitív, hogy intézményi övezetek alakulnának munkahelyi övezetek helyett. Kérdése, hogy maximálják-e valamilyen módon a lakásszámot? Nem tartaná szerencsésnek, ha Zuglót követve az intézményi övezetben 100 %-os lakásszámot engednének 2,2-es szintterületi mutatóval. Javasolja, kössék meg az intézményi övezetben, hogy milyen mértékű lehet a beépítés. Javasolja a Szentmihályi úti villamos pálya kijelölésénél – ebben nem nagyon hisz – a füvesített pálya létesítését, ami csökkentheti a zajt. Az építmény magasság, a szintterületi mutató, beépítési százalék nagyon kényes dolog ezen a környéken. Javasolja, hogy a kialakult állapoton nem kellene változtatni, mert az senki érdekét sem sérti. Vannak 25-35 %-os beépítettségű telkek, a kis telkes L4-es övezetben még lehetséges a 35 %-os is, e fölé nem kellene menni. A 0,7-es szintterületi mutató is elég súlyos, van már néhány ilyen beépítettségű telek a környéken, problémákat okoznak. Úgy gondolja, az egyirányúsítás jó megoldás, mert a terület parkolása nagy probléma. Helytelen, hogy a zöld sávban parkolnak az autók. Javasolja, hogy az egyirányúsítás eldöntésénél még egy lakossági fórumot hívjanak össze a témában. A mai lakossági fórum meghívóját úgy értelmezte, hogy a Pázmány Péter utcáról fog szólni. Örül, hogy még egy egész területről szól, de az ott élők nem jöttek el, mert nem volt pontosan meghirdetve a fórum témája. A közlekedéssel kapcsolatban ezért még egy fórumot össze kellene hívni. Kéri, hogy fentebb kifejtett javaslatait vegyék figyelembe. Mihály Zoltán önkormányzati képviselő: Legfontosabb észrevétele Chinora Péter úr és társainak beadványával kapcsolatos, akiknek gondjai vannak pontosan ennek a szabályozási tervnek a határán. A beadványt minden képviselő megkapta. Valóban játszótérként funkcionáló két terület volt itt korábban, melyek ma is meg vannak, a Palotás tér környékén és a Rädda Barmen – Eötvös utca sarkán. A közlekedéssel kapcsolatban alátámasztja Dr. Novák Ágnes által elmondottakat, a vasutat többen használják, a vonatok sűrűn járnak és kiszámíthatóak. Több parkolóra lenne szükség. Erre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, a terület előnyeként kell kezelni. Az Elem utcánál inkább felüljáró épüljön, és máshol is, ahol csak lehet. Újpest állomás esetében egy gyalogos aluljáró építése sok problémát oldana meg, de a mai közállapotot ismerve, nagyon rendbe kell tartani. Indokolt lenne egy komoly parkolóház építése az állomás környékére, ami ösztönözné az embereket a vasút hatékonyabb igénybe vételére. Gyurcsánszky János alpolgármester: Kéri a további hozzászólásokat.
11
Chinora Péter Pál kerületi lakos: Négy tulajdonos társat képvisel, név szerint Halasi Julianna, Bányai Alexandra és Bujtár Roland. Mindnyájuknak 5, rendkívül kisméretű telkük van, melyek nem egészen 100 és 200 m2 alapterületűek. Ezek a Régitér utcával közvetlen szemben lévő 4 db lakás, illetve egy üres telek. A tervezőktől korábban írásban kapott arra választ, hogy az említett terület maradhat-e az L2-es övezetben. Az általuk készített tervezetben marad az L2-es övezetben. Arra szeretne választ kapni, hogy pontosan L2/hányas az övezeti besorolás? Alpolgármester úrtól kérdezi, hogy lehetséges az, hogy egy kerületben élő állampolgár az összes képviselőnek név szerint kioszt egy iratot, és arra csak két képviselő válaszol, név szerint Mihály Zoltán képviselő úr, illetve Polgármester úr? Tudja, hogy ez nem a fórum témájához tartozik, de szeretne rá választ kapni. Szeretné, ha a jelenleg benyújtott beadványára többen válaszolnának. A belső területeken az építménymagasság megtartása jó ötlet, de hogy fogják megakadályozni a lakosság öregedését és a kerület épületei általános műszaki állapotának a romlását? Bármely területre, csak akkor jönnek a fiatalok, ha látnak benne fantáziát. Ha többe kerül egy 100 éves épület energiatakarékossági szempontból történő felújítása, mint egy új építése, akkor inkább építenek. Ha esetleg újat akar építeni, akkor csak kisebbet építhet, mint az eredeti. Ezt nem érzik problémának? Az előző lakossági fórum egyikén elhangzott, hogy a lakosság átlagéletkora nő, így nem lehet jövőt építeni. Török István kerületi lakos: A Pázmány Péter utca és a vasút között lévő ipari övezettel kapcsolatban szeretne konkrétumokat hallani. Az ingatlan, melyben lakik, gyakorlatilag lakhatatlan, ugyanis egy MÉH telep működik ott, így a környéken rendszeresen 70 decibelnél magasabb zaj mérhető. Andaházi Ildikó kerületi lakos: Fontosnak tartja a lakossági fórumokat. Annak érdekében, hogy a lakosság minél nagyobb számban jelenjen meg, fontosnak tartja a fórum témájának pontos megnevezését. A Kolozsvár utcai piac bővítésével kapcsolatban is volt egy lakossági fórum, ahol se ő, és sokan mások se voltak, ugyanis nem tudtak róla. A kérdése, hogy mikor volt, vagy mikor lesz olyan lakossági fórum, ahol a Körvasút sori körútról lesz szó? Ehhez kapcsolódóan, volt egy korábbi terv, mely szerint egyetlen sorházat bontottak volna le. A jelenlegi terv utcasorokat akar lerombolni és a körforgalmat a Tóth István utcai óvoda és iskola mellé helyezi. Van-e remény arra, hogy nem ez a terv fog megvalósulni? A lakossági észrevételeket és aláírásokat összegyűjtötték, nem tudja, hogy az érintettek mennyire vették figyelembe. A Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Hatóság 2009. január 19-én kiadott egy környezetvédelmi engedélyt.
12
Tudomása szerint 15 napon belül, 10.000 Ft-os illetékbélyeggel ellátva, észrevételezni lehetett volna, de erről nem tudtak. Véleménye szerint vannak még olyan határozatok, melyekre a lakosság észrevételeket tehet, és ezzel nem egy meglévő határozatot kellene megvétózni. Galovics Lajos kerületi lakos: Az István-telki vasútállomást sokszor használja. A vonat kényelmes, télen fűtött és 10 perc alatt be lehet jutni a körútra, mindössze 200 Ft-ért. BKV-val ez nem lehetséges. A vasútállomást, a MÁV-val együttműködve, ápolni és fejleszteni kellene. Korsós Gyula kerületi lakos: Sajnos Rákospalota közúti közlekedése tragikus. A tervek alapján a Szerencs utcánál aluljárót akarnak építeni, de ez még nagyon távol van. Az M3-as fölött, a Szerencs utcánál, a közlekedési lámpák miatt kialakult dugók elkerülése végett, fontos lenne egy közlekedési hidat építeni. Egy ideje a szelektív konténereket egy 3-4 főből álló csoport folyamatosan felborítja. A környéken ún. zöld hulladék lerakóhelyek is vannak. Az ott lakók kifogásolják, hogy nem szakszerűen rakják le az ilyen jellegű hulladékokat, ráadásul ebből veszekedések is vannak. Az önkormányzat ezeken a helyeken táblával szabályozhatná a lerakható hulladékokat, és esetleg szankcionálhatná is. A lakók 3 éve ostromolják az önkormányzatot azért, hogy a Damjanich utcában a járdát újítsák fel. Németh Tibor osztályvezető úr a nyár folyamán levélben tett ígéretet arra, hogy július 1-jétől a járda felújítását elkezdik. Azóta sem történt semmi. „Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó”. Budai Sándorné a LABE XV. kerületi Szervezetének vezetője: Kéri, hogy a fórumokon elhangzott terveket a Városházi Naplóban is tegyék közzé. Sok esetben az a probléma, hogy a lakosság nem tudja, miről van szó. Köszöni a tervezők közérthető ismertetőjét. Gyurcsánszky János alpolgármester: Sok olyan kérdés hangzott el, ami nem függ össze a tervezéssel, ezért ezekre a hivatal részéről kapnak választ. A zöldhulladék lerakóhelyek nem lettek kijelölve, nincs ilyen. Sajnos a lakosság egy része az ilyen jellegű hulladékot a szomszéd utca végére teszi ki, és ha nem figyelnek, rövid időn belül szemétlerakó helyek keletkeznek. A Közterület Fenntartó Vállalat erre a célra megfelelő összegért zsákokat biztosít, és az így kirakott hulladékokat elviszik. A Városházi Naplóban általában közérdekű témák jelennek meg, de annak tartalma leginkább a szerkesztőktől függ. Az aluljárókról és felüljárókról a szeptember 16-i fórumon lesz szó, melynek témája az elővárosi vasút terveinek a bemutatása. A tervek között aluljáró szerepel, ugyanis a felüljáró az esélyegyenlőséget nem tudja biztosítani.
13
Ezen kívül kamerákkal és közvilágítással lesz felszerelve a terület. A kerületben sok játszótér van. Ezek közül 52 db jól vagy rosszul felszerelt állapotban van, de ez attól függ, hogy mekkora összeget tudnak erre a célra fordítani, és hogy sikerül azokat megóvni. A Rädda Barmen utca sarkán lévő területen egy hinta és két-három pad van. Ha a lakossági igények szükségessé teszik, akkor a Rädda Barmen utca sarkán kialakítható egy játszótér. A járdákkal kapcsolatban sok helyen vannak elöregedett járdák, de először a nagy forgalmú járdákat akarják felújítani, de ez idő- és pénz kérdése. Németh Tibor osztályvezető úrnak felhívja a figyelmét Orsós Gyula úrnak tett ígéretére. A Körvasúti körútról már több fórumon beszéltek. Az első tervekben a kijelölt terület nagysága kisebb volt, az utóbbi szerint már kb. 80 családi ház kerülne szanálásra. Nem tudni, hogy fog alakulni, de a körút megépítését a kerületi önkormányzat nem támogatta. A kerületet már éppen eléggé sújtja az M3-as ittléte. A Körvasút sor megépítését nem támogatják, ehhez ragaszkodnak. A megvalósulástól a közeli években még nem kell tartani, bár a Főváros még nem vette le a napirendjéről, a FSZKT-ban szerepel. A villamos megépítésére fel kell készülni, a Főváros is ragaszkodik hozzá. A kerület közlekedése véleménye szerint javul. A BKV-val együttműködve, a további javulás érdekében további korrekciókat hajtanak végre, és az elővárosi vasút megépülésével még jobb lesz a helyzet. Az Elem utcánál se aluljáró, se felüljáró megépítését nem tervezik, marad a felszíni közlekedés. A MÁV szakemberei szerint is ez a legjobb megoldás. 3-4 éve készült el a Szerencs utca – Arany János utca egyirányúsításának a tanulmányterve, és ha a forrás is megengedi, akkor az önkormányzat megvalósítja. Erről a lakosságot is értesíteni fogják, egy lakossági fórum keretében. Az építési tilalom feloldására érkezett kérelmet a mai napon kapta meg, de mivel az FSZKT az érintett területre hatályban van, több egyeztetés szükséges egy esetleges precedens értékű feloldáshoz. Több ilyen kérelem érkezett, de az ezzel kapcsolatos vélemények is eltérőek. Főépítész úr pontos, szakmai választ tud adni ebben a témában. A képviselő-testület a hónap végén fogja tárgyalni a KSZT-t, mely az önkormányzatra is több feladatot ró. Megadja a szót a tervező cég vezetőjének. Schömer András vezető tervező: Ez a tervezés első üteme, kerületi szabályozási terv koncepciót tesznek le, nem végleges változatot. A cél, hogy erről a változatról dönthessen az önkormányzat, az észrevételeket, javaslatokat figyelembe véve. Ha az önkormányzat ezt elfogadja, és elindítja a fővárosi keretövezet módosítást, majd elkészítik a részletes KSZT-t, és az is bemutatásra kerül. Sokat dolgoztak előre. Az összes, érintett út keresztszelvényére vonatkozó javaslatot elkészítették. Az övezeti paraméterek rendelkezésre állnak, melyekbe a lakosság észrevételeit és javaslatait be fogják építeni. Ez a második lépés.
14
Budai Sándorné hozzászólására reagálva, valóban jó lenne az Interneten is feltüntetni a terveket. A terveket bármikor, bárkinek átadják, de ehhez az önkormányzat beleegyezése is szükséges, melyről tárgyalni fognak. Tervezői oldalról pártolják. Korrigálni kíván egy dolgot. A tervezők tudják, hogy a lakosság igénybe veszi a vasúti közlekedést, ezért is akarja az önkormányzat az elővárosi vasutat fejleszteni. Ennek nemcsak pozitív, hanem negatív következményei is lesznek, mint például, hogy a Szerencs utcai sorompó rövidebb ideig lesz nyitva a jövőben, mint jelenleg. Elhangzott még a garázs és a városi agglomeráció is. Nagy P+R parkoló párti, de miután az elővárosi gyorsvasútnak nem ez a legkülsőbb és nem jól megközelíthető pontja, ezért nem akarják, hogy a terv azt sugallja, hogy a terület egy P+R átszállóhely legyen. Nem szeretnék, hogy Dunakesziről itt szálljanak vonatra. Minden hozzászólást megköszön, külön dr. Novák Ágnes jól felkészült kérdéseit, szakmai észrevételeit. Nagy gondjaik vannak az érintett utcákkal, ugyanis van köztük 7 méteres is. Tervezőként az előírásokat is figyelembe veszi, de az a célja, hogy valóban jól használható utcák és ingatlanok legyenek. Vannak dolgok melyeket el kell fogadni. A Cukor utca is keskeny. Ott olyan megoldást találtak, hogy oda nem lehet behajtani. Szóba került a játszótér. Valóban van ott egy pici játszótér, családi házas területen, ezért kisebb az igény a játszótérre. Azonban közösségi területre van igény, ezt keresni kell. Minden információt örömmel fogad. Kérése, hogy a lakosság adja be a javaslatait az önkormányzathoz, ha azok jók, a tervezők mindent meg fognak tenni a tervbe való beépítésért. Mindenkitől információt szeretne kapni. Még nem tartanak a villamos pálya füvesítésénél, bár nagyon örülne neki. Az „I” építési övezetben, ha a KSZT megengedi, hogy lakás épülhessen, akkor a 25 %-os beépítettséget tartani kell. A Pázmány Péter utca és a vasút között a tervezők nem szeretnének lakásépítést megengedni, az benne van a gyorsvasút 50-100 méteres védőtávolságában. Tudja, hogy ott vannak lakóházak, az átminősítés területén jelentős zöldfelületű, intézményi övezetet szeretnének, lakásépítés nélkül. Nem korlátozást, hanem tiltást szeretnének elérni. A MÉH-telep áttelepítése nem akció, hanem szabályozási terv kérdése. Intézményi övezetben nem, gazdasági övezetben továbbra is működhet a telep, nem a szabályozási terv kérdése. Nem tudja, hogy az önkormányzatnak az elhangzott problémák megoldására milyen szankcionálási lehetőségei vannak, azok nem tartoznak a szabályozási tervhez. Laufer Péter közlekedéstervező: Valóban rosszul fogalmazott, István-telken az ütemes menetrend még nem került bevezetésre. Szeptember 16-án lesz ebben a témában lakossági fórum. A Szerencs utcai átjáró forgalma a vasút miatt még inkább megnövekszik. Az, hogy aluljáró vagy felüljáró épüljön, a rendszerfejlesztési terv szerint egy külön szintre való kiváltást jelent. A vasúti űrszelvény magasabb, mint a közúti, ezért döntöttek az aluljáró mellett. Felüljáró építése esetében nem két utcányi tömböt kellene lebontani, hanem
15
jóval többet. További előnye az aluljárónak, hogy kevesebbet kell gyalogolni és ez összhangban van az Elem utcai résszel, ahol a KSZT szerint szintén aluljáró van. Távlati terv, de az aluljárót javasolják. A Rákospalota-Újpest állomás nem ennek a KSZT-nek a témája. Az M3-as – Szerencs utcai kereszteződésben valóban szükség lenne egy közúti felüljáróra, de ez jelenleg nem szerepel a rendszerfejlesztési tervben. Schőmer András vezető tervező: Elhangzott az, hogy zöldfelület megszűntetését tervezik. Az érintett területen parkok nincsenek, de a magántelkeken zöld növényzet van. Sehol sem javasolnak zöldállomány kiírtást, de a telkek beépítésével valószínűleg csökkenni fog ez a zöld állomány. A kertvárosi övezet 50 %-os fedettséget ír elő, a beépítést csak eddig lehet engedélyezni. Fontosnak tartják, hogy ez megmaradjon, ezért elképzelésük, hogy a nagy- és kistelkes tömböknél a tömbök keretszerűen körbe legyenek építve, és a belső területek továbbra is zöldfelületnek maradjanak meg. Ezt építési hely kijelölésével is biztosítani akarják. Erre különösen nagy hangsúlyt fektet a zöldterületi tervezőjük, Nádai Brigitta is. Felvetődött az elöregedés, a régi dolgok védése. Erre is gondoltak. Átlátják, hogy egy terület akkor tud fennmaradni, ha fejleszthető. Az nem azt jelenti, hogy a védett homlokzatot el lehet bontani, de mögötte esetleg az udvar felé kétszintes ház épülhet. A korlátok megtartása mellett fontos az építés. A vizsgálati lapok jól mutatják, hogy nagy beépítettség jellemző a területre, 40-50 %-os, és alacsony a szintterületi mutató. A kétszintes beépítésnek a lehetősége fennáll, de azt is tudja, hogy egy mai, földszintes házra nehéz ráépíteni, a megoldás a bontás. Fontos a fejlesztés lehetőségét megtartani, mert különben a városrész meghal. Chinora Péter Pál kerületi lakos: Nem a jelenlegi levelére hiányolja a választ, hanem a 2009. március 9-én beadottra. Arra két képviselő válaszolt, kíváncsi, hogy most hányan fognak válaszolni. Egyetért a tervezővel, nem torony és nem többlakásos társasházakról beszéltek. A saját telkét azért vásárolta meg, mert a szülei a kerületben élnek. Sajnos nem tudják fenntartani a panellakást, ezért egy három generációs családi házat szeretnének a telekre építeni. A kerületnek a jövőben ezt kellene előnyben részesítenie. A jelenlegi energia árak mellett az emberek rákényszerülnek arra, hogy mint régen, három generáció éljen együtt, gazdasági megfontolásból. A nagyszülők vigyáznak a gyerekekre, mivel mindenki tudja, hogy kevés a bölcsődei- és óvodai férőhely. Nem azt kérdezte, hogy lehet-e 15-20 lakásos társasházat építeni. Ha a kisvárosias övezetben a meglévő beépítést visszaveszik, akkor a jelenlegi épületállomány nem lesz alkalmas ilyen jellegű bővítésre. Ez valós probléma.
16
Kiszámolta, ha az öccsével és szüleikkel összeköltöznek, akkor a havi rezsi költségből 30 000 Ft-ot tudnak megtakarítani. Az emberek többsége előbb-utóbb rá fog jönni és visszajön az a helyzet, ami a két világháború között volt, hogy több generáció élt együtt és működött egy család. Ez egy koncepció. A kerületnek, a képviselő-testületnek is ezt a fajta településrendezési formát kellene követnie. A parkolással kapcsolatban tényszerű, hogy az utcák keskenyek, a zöldfelület kicsi. Ő előírná, hogy a garázs, – mert építési előírás, hogy minden új lakáshoz garázst is kell építeni, – zárt legyen. A környéken pontosan olyan kisméretű telkek vannak, melyekre igazán nincs megoldás. A nagy telkek esetében viszont nagy a beépítési szintmutató, és az mégis egy lakás. A mai jogrendszer szerint, ha a szülő össze akar költözni a gyermekével, eladja a lakását, felépíti a többgenerációs házát, és nem tud albetét számot növelni, akkor 20 % adót be kell fizetnie, mert nem tudja igazolni, hogy új lakást vett. Ez egy klasszikus „22-es csapdája”. A kerület érdeke az, hogy a belső területeken ne épüljenek 6-7 emeletes lakások. Jó lenne, ha fejlődne a kerület, de a lakosság életkora közben csökken. Ez egy olyan ellentét, amit meg kell oldani, és véleménye szerint ez a módszer nem biztos, hogy célravezető. Tompa Lajos kerületi lakos: Nem kapott arra választ, hogy a Sződliget utca-Fő út sarkán mikor lesz gyalogos átkelőhely? Mihály Zoltán önkormányzati képviselő: Örül, hogy a tervezők nem a rossz szabályok szerint végzik a munkájukat. Parázs viták folynak a fogyatékkal élők rámpáinak a kiépítésével Újpalotán, de a parlamentben, ahol a törvényeket hozzák, ott sem szabályosak a rámpák. Jobbító szándékkal folyik a vita a P+R parkolókról. A tervezők részéről elhangzott, hogy nem örülnének, ha pl. a Dunakesziről érkezők számára is valamelyik belső állomás környékén lennének parkolók. Nem lehet mereven kezelni a problémát, végig kell menni az állomásokon. Ott kell kialakítani a parkolót, ahol hely van, ha a Bőrgyárnál vannak nagy és szabad területek, akkor oda kell építeni. Nem gigantikus parkolókra kell gondolni, hanem több, kisebb méretűre. Több kisebb megoldás előre viheti a dolgokat, rugalmasan kell kezelni a helyzeteket. Chinora úr ügyével kapcsolatban egyetért alpolgármester úrral. Nem lehet egyedi óhajoknak eleget tenni, mert akkor elindulhat egy folyamat. Talán szerencsés az eset, mert éppen a szabályozási terület határán van a telke. A Templom sorra benyújtott pályázat esetében is volt egy tervhatár módosítás, így ebben az esetben is a döntéshozókon múlik a határok módosítása. Máris érződik a 2006os vita hatása a beépítési százalékról. Ha ismernék az itt élők helyzetét a döntéshozók, akkor tudhatnák, hogy problémák lesznek. Nagy a képviselők felelőssége az előrelátásban, a problémák oly módon történő kezelésében, hogy azok ne újabb problémákat generáljanak.
17
Gyurcsánszky János alpolgármester: A fővárosnál kezdeményezték a zebra kialakítását az orvosi rendelőnél és az iskolánál, utána fog nézni annak, hol tart az ügy. Meg fogják vizsgálni a Sződliget utca sarkánál lévő közlekedési helyzetet is. Ismeri az ott lévő állapotokat, köszöni az észrevételt. Chinora úr ne várja, hogy az összes képviselőtől választ fog kapni a beadványára. A hivatalban minden ügynek szakmai felelőse van, melyek lépésről lépésre, a hivatal ügyrendjét, a levelezési, intézkedési rendet betartva kerülnek elintézésre. Nem rossz szándékból nem válaszolnak a beadványra. Ő, amikor megkapta a beadványt, azonnal kiszignálta az illetékes felelősökre. Chinora úrral egyetért, ezért kéri, hogy keresse meg és igyekeznek a lehetőségekhez képest megoldást találni a problémájukra. Köszöni az észrevételeket, javaslatokat, azokat, melyek a kerület érdekeit szolgálják, igyekeznek a tervekbe beépíteni. A fórumot bezárja, jó pihenést kíván mindenkinek. k.m.f.
Gyurcsánszky János alpolgármester
