E-learning a pedagógusok és könyvtárosok továbbképzésében Pomozi István

MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN

Szeged, 2004. május 27–29.

E-learning a pedagógusok és könyvtárosok továbbképzésében Pomozi István Fővárosi Oktatástechnológiai Központ Kht. [email protected] A Fővárosi Oktatástechnológiai Központ Kht. alapvető tevékenységei között szerepel, hogy minél szélesebb körben megismertesse − a technológiára alapozott oktatást; − a kötetlen és önálló tanulást (Open and Flexible Learning); − az oktatásban/tanulásban a multimédia eszközeit, anyagait és módszertanát. Az internet hazai terjedése mind a három területen nagy lehetőségeket nyújtott számunkra. A hagyományos távoktatási formák mellett egyre inkább helyet követeltek azok az eszközök, amelyek a világháló nyújtotta lehetőségeken alapulnak. A kezdetek A pedagógus-továbbképzés területén nagyon hamar felmerült az igény az internet lehetőségeinek a felhasználására, azaz a pedagógusok hogyan tehetik tartalmasabbá, szemléletesebbé az oktatási tevékenységüket a böngészés felhasználásával, továbbá a mindennapi kapcsolattartásukban milyen lehetőséget, illetve előnyt jelent számukra az elektronikus levelezés. Ezt az igényt motiválta az is, hogy ilyen képzési mód mellett a pedagógusnak várhatóan nem, vagy csak kis időre kell távol maradnia az iskolai munkájából. 1997-ben tehát szembetalálkoztunk azzal a különleges esettel, hogyan lehetséges az internet legfontosabb felhasználási területeit magának az internetnek a segítségével tanítani. Mivel kezdetben az iskolák internet-hozzáférése még elég korlátozott volt, az első tanfolyamok felépítése a hagyományos és az internetre épülő távoktatási forma ötvözete volt. A hagyományos képzés során csak azokat az alapismereteket oktattuk, amelyek elengedhetetlenül szükségesek voltak az önálló tanulásnál az interneten keresztüli kommunikáció megvalósításához. Ráadásul a hagyományos képzési formában arra is gondot kellett fordítani, hogy a pedagógus minél kevesebbet hiányozzon az oktató/nevelő munkájából. Ily módon olyan tematikát állítottunk össze, hogy a hagyományos képzés mindössze egyetlen nap volt, melyet követett a távoktatási forma, amelynek keretében a kapcsolattartás a tutorral e-mail segítségével történt. Természetesen feltételeztük, hogy a résztvevők alapvető számítástechnikai ismeretekkel már rendelkeznek, amikor ezt a tanfolyamot elkezdik. A közoktatási szférában megmutatkozott sikerek után ezzel a „kevert” képzési formával a közművelődési területen is jelentkeztünk, amikor is az internet használata a könyvtárosi munkában tanfolyamunkat kidolgoztuk.

169



Mindkét területen a tanfolyamok akkreditációjával biztosítottuk, hogy mind a pedagógusok, mind pedig a könyvtárosok szakmai továbbképzésében választhatóak legyenek tanfolyamaink. A képzés nagy visszhangra talált mindkét szférában. Ugyanakkor a résztvevők nyilvántartása, a tanfolyamhoz rendelése, előrehaladásuk nyomon követése nehezen volt automatizálható. Ezek a tanfolyam-szervezési szempontok, a távoktatás új módszereinek kutatása és az eredmények alkalmazásának nemzetközi tapasztalatai arra ösztönöztek bennünket is, hogy egy „virtuális iskola” megalapításán dolgozzunk. Új lehetőség: a webiskola Olyan lehetőség kimunkálását tűztük ki célul, amely az internetet mint kommunikációs eszközt használja fel mind a tananyagok elérésére, mind pedig az egyes tanulók tanulmányaikban való előmenetelének a folyamatos figyelésére, és ezen keresztül annak értékelésére. Tanulási modell A modell alapja, hogy egységes rendszerben legyenek a tananyagok, a hallgatók és a tutorok. Ezt a rendszert tanulási keretrendszernek nevezzük. A megvalósítása pedig azon alapul, hogy önálló adatbázisok tartalmazzák a teljes folyamatban megjelenő „szereplőket”, továbbá a közöttük lévő különböző szintű kapcsolatokat, és mindezek megjelenési formája a felhasználó – a tanuló, a tutor, a tanfolyamszervező – számára az egységes megjelenést biztosító webfelület. Tanfolyami adatbázis Azoknak a html-ben elkészített moduloknak a halmaza, amelyek az egyes tanfolyamokra beiskolázott tanulók számára magát a tananyagot jelenti. Tanulói adatbázis Azoknak a személyeknek a halmaza, akiknek hozzáférési jogosultságuk van webfelületen elérhető tananyaghoz. Tutoradatbázis Azoknak a személyeknek a halmaza, akiknek a feladata a hozzájuk rendelt tanulók előrehaladását ellenőrizni és értékelni, szükség esetén a tanuláshoz szükséges motiváció növelése, fenntartása. Kapcsolati felületek, formák Egy tanfolyamot csak az adott tanfolyamra beiratkozott tanuló végezheti. A beiratkozás azt jelenti, hogy a tanuló hozzáférési jogosultságot kap a tanfolyamszervezőtől, ami valójában egy személyre szóló tanulói azonosító (felhasználó_név és jelszó) bejegyzését jelenti a tanulói adatbázisba. Ezzel párhuzamosan megtörténik a tanulónak egy tutorhoz való hozzárendelése is, amely természetesen a tutori adatbázisba való megfelelő bejegyzést jelent.

170



Ebből következik, hogy a tanuló csak annak a tanfolyamnak a leckéit látja, amelyre beiratkozott, a tutor pedig csak a hozzárendelt tanulók előrehaladását követheti nyomon. Külön terület a tanfolyamba beiratkozott tanulók egymással és a saját tutorral való kapcsolattartási lehetősége. Ebben a vonatkozásban két egymástól lényegében eltérő lehetőséget biztosít a keretrendszer: 1. üzenetközvetítéses kapcsolat; 2. valós időben megvalósuló kapcsolat. Az üzenetközvetítés gyakorlatilag két formában valósul meg. Az egyik a tutor és a tanuló kommunikációs felülete és lehetősége. Ezen a módon küldheti el a tanuló a feladatmegoldásokat a tutor számára, itt kapja meg a tutori értékeléseket, továbbá bármilyen konzultációs kérdés feltételére, megválaszolására is ez a felület ad lehetőséget. Minden üzenethez egy korábban elkészített állomány is hozzákapcsolható, tehát a tanuló a korábban elkészített feladatmegoldást vagy bármilyen más anyagot az e-mailnél már megszokott módon, az üzenetéhez csatolhatja. A másik pedig a Fórum, ami egy olyan lehetőség, ahol bárki elmondhatja véleményét, problémáját, hozzászólhat, kérdést tehet fel. A tanulók egymás közötti konzultációjának a helye lehet. A valós időben megvalósuló kapcsolattartásra a keretrendszer által biztosított lehetőség a virtuális tanterem. A virtuális tanterem gyakorlatilag egy csevegőszoba, ahová a tanfolyamra egy időben bejelentkezett tanulók közül bárki bejelentkezhet és üzenetet küldhet. Ezt az üzenetet mindenki, aki a csevegőszobában van, olvassa, és lehetősége van válaszolni rá, amely választ természetesen ismét csak mindenki lát. Ugyanakkor a csevegőszobába belépett tanuló tetszőlegesen kiválaszthat egy másikat (akár többször megismételve), akivel (akikkel) „párban” cseveghet. Ha a tutor is belépett, akkor egy „virtuális óra” tartható a vezetésével. A kapcsolattartásnak speciális területe, amikor a tananyag fejlesztői vagy a képzésszervező akar a tanulókkal információt közölni. Ugyancsak ebbe a kategóriába sorolható, legalábbis a megvalósítás szintjét tekintve, ha bármely hallgatónak olyan közlendője van, amit minden érintett résztvevővel tudatni szeretne. Erre szolgál a Faliújság funkció, amely valójában úgy működik, mintha egy hirdetőtábla lenne. Egy erre a célra fenntartott e-mail címre elküldött szöveg – esetleg némi átszerkesztés után – mindenki számára olvashatóan kerül fel erre a felületre. Tanfolyamok Jelenleg három tanfolyam közül választhatnak tanulók: − Internet használata az oktatásban − Szövegszerkesztők használata az oktatásban − Internet használata a könyvtárosi munkában

171



Kidolgozás alatt van, és szeptembertől a negyedik is rendelkezésre áll: − Táblázatkezelők használata az oktatásban A tanfolyamok rövid ismertetése A tanfolyamok feltételezik, hogy a tanulók rendelkeznek némi windowsos alapismerettel: számítógépes könyvtárak fogalma, a Windows Intéző program alapfunkciói, programok indítása egy Windows operációs rendszerben, egér- és billentyűzetkezelés. Ezeknek az ismereteknek a megszerzésében is segít egy speciális tananyagunk, mely CD-n áll rendelkezésre: Ismerkedés az e-tanulással. Ugyanakkor természetesen szükséges, hogy a tanfolyam megkezdéséhez a tanuló rendelkezzen internetes kapcsolattal, és a tananyagok eléréséhez egy böngésző program is telepítve legyen a gépére. Bevezetés az internet használatába Segítségével két internetes alkalmazás alapfunkcióit ismerheti meg a tanuló: a levelezés (e-mail) és az információkeresés (böngészés). A levelezési funkciók elsajátítását két program segítségével végezheti: Outlook Express és Netscape Messenger, míg a böngészést az MS Internet Explorer és a Netscape Communicator használatán keresztül sajátíthatja el. A levelezési és a böngészési témák két-két leckénként váltják egymást, és minden ilyen kétleckés szakasz után két feladatcsoport segítségével győződhet meg a hallgató a tudásáról. Ezeket a feladatmegoldásokat a hallgató a tutorának küldi el, aki értékeli, javítja, szükség szerint kiegészíti. Mindkét témakörben 18 kérdéscsoportot kell megoldani a hallgatóknak. A tanfolyam elvégzéséhez ütemes haladás mellett mintegy 70–90 tanórára van szükség. A köznevelési és a közművelődési szférában dolgozók részére kidolgozott tanfolyami változatok csak a tananyag feldolgozása, az adott szakterületekhez kapcsolódó példák és gyakorlatok összeállításában különbözik. Bevezetés a szövegszerkesztők használatába – MS Word 2000 alapokon A tananyag segítségével a tanuló megismerkedhet a számítógépes szövegszerkesztés alapfogalmaival, a konkrét szövegszerkesztési feladatokat pedig a Word 2000 program segítségével végezheti el. A tananyag 5 fejezetre oszlik, és összesen 25 leckéből áll. A tananyaghoz tartoznak kiinduló adatfile-ok, amelyeket a tanfolyamban történő előrehaladás során át kell dolgozni, és az egyes fejezetek végén ezeket az átalakított – bizonyos szövegszerkesztési funkciókkal megszerkesztett – változatokat küldi el a tanuló a tutornak. A tananyag elsajátításához ütemes tanulás mellett 40–50 tanórára van szükség. Bevezetés a táblázatkezelők használatába – Excel 2000 alapokon A tananyag segítségével a hallgató megismerkedhet a számítógépes táblázatkezelés alapfogalmaival, a konkrét táblázatkezelési feladatokat pedig az Excel 2000 program segítségével végezheti el. A tananyag 9 fejezetre oszlik, és összesen 27 leckéből áll. A tananyaghoz tartoznak kiinduló adatfile-ok, amelyeket a tanfolyamban történő 172



előrehaladás során át kell dolgozni, és a megadott fejezetek végén ezeket, a tanult táblázatkezelési funkciókkal átalakítva küldi el a hallgató a tutornak. A tananyag elsajátításához ütemes tanulás mellett 50–60 tanórára van szükség. A tananyagok lelkiismeretes tanulása, elsajátítása mellett a hallgató olyan ismeretekhez jut, melyek megfelelnek az adott témakörben az ECDL modul vizsgakövetelményeinek. A sikeres ECDL vizsgához természetesen az elsajátított ismeretek mellett a megfelelő gyakorlatra és tapasztalatra is szükség lehet. A tananyagok tartalmi felépítése A tananyagok tervezésénél figyelembe vett szempontok: − Kapcsolat a tananyagok alapját képező kézikönyvekkel, tankönyvekkel. − Egységes tanfolyami, illetve leckefelépítés (célkitűzés, ismétlőtesztek, magyarázat, gyakorlatok, önellenőrző tesztek, feladatmegoldás). − Az önálló tanuláshoz megfelelő mélységű segítséget kapjon a tanuló. − Az önellenőrzés folyamatossága, életszerű példák, gyakorlatok segítsék a tanulást. − A tutor egyértelmű képet kaphasson a tanuló által megszerzett ismeretről.

1. ábra Egy önellenőrző gyakorlat

173



2. ábra Egy tesztfeladat A fenti ábrák bepillantást engednek egy-egy tananyagoldal szerkezetébe, és egyben ízelítőt adnak a tananyagba épített önellenőrző lehetőségekről is. A hagyományos önellenőrző tesztek, mint például a feleletválasztás, párosítás, kakukktojás mellett nagyon bevált az ún. eldobható jegyzetfüzet típusú gyakorlatok kidolgozása. A lényege, hogy a tanuló a tananyagban a webfelületen egy szövegdobozt nyithat, amibe beírhatja a feltett kérdésre adott válaszát, melyet aztán a következő lépésben összevethet a tananyag által elvárt válasszal. A tananyagba beépített folyamatos visszajelzések, animációk megtörik a tananyag monotonitását, és a hallgatót mintegy önmagával való versenyre késztetik. A tutor számára beküldendő feladatmegoldások pedig több leckén keresztül áthúzódó munkafolyamat eredményeként állnak elő, így a tényleges tárgyi ismeret mellett a pontos feladat-végrehajtás is mérhető, értékelhető. A tutorok munkáját segíti a tanfolyamhoz kötött megoldáskulcs, mely a helyes megoldás(ok) mellett a buktatókra és típushibákra is felhívja a figyelmet. Tanulói vélemények „Én eddig úgy tapasztaltam, hogy ebben a témában nem lehet csak úgy előrehaladni, hogy megpróbálom megtanulni a szakkönyv anyagát, itt az elmélet és a gyakorlat szoros egységet kell képezzen. A mostani tanulási módszer pont ezt az egységet valósítja meg, és ez így nagyon hasznos. Egyszer csak elkezdem élvezni ezt a 174



tanulási módszert, értelmet látok benne. Érdekes, hogy a tanulásnak ez a módszere nem elfáraszt, hanem az idő előrehaladtával egy-egy anyagrész tanulása közben inkább frissé tett.” „Nagyon sokat köszönhetek a tanfolyamnak. Idáig semmilyen tanfolyamon nem sikerült megszerettetni velem a számítástechnikát. Az ellenérzéseim a mostani tanulmányok során elmúltak és úgy érzem, sokat fejlődtem az elmúlt idő alatt.” Akkreditáció A FOK Kht. webiskolában elvégezhető tanfolyamok is a felnőttképzésben akkreditált tanfolyamok, így az érintett szakterületeken a munkatársak továbbképzésében választhatóak. Referenciák [1] Pomozi István: Az internet használata a továbbképzésben. Módszertani Szemle Informatika + Technika 4. évfolyam 2. szám 1999. december [2] Glenn R. Jones: Cyberschools. An Education Renaissance. Jones Digital Century, Inc. (1998) [3] Glenn R. Jones: Free Market Fusion. Cyber Publishing Group, Inc. (1999)

175

E-learning a pedagógusok és könyvtárosok továbbképzésében Pomozi István

Recommend Documents