Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Alulírott Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8425 Lókút, Papod u. 38.., képviseli: Franz M. Krumenacker, született Mészáros Ferenc alelnök) felperes a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (székhelye: 1126 Budapest, Németvölgyi út 37-39.) alperes ellen, amely perbe alperesi oldalon beavatkozóként perbe léptek a Preneal Hungary Kft. (1137 Budapest, Jászai M. tér 4/A.) I.r. és az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (1016 Budapest, Mészáros u. 58/A.) II.r. beavatkozók,az alperes MKEH-JF493/15/2012. ügyiratszámú határozata bírósági felülvizsgálata iránt indított, a Tisztelt Bíróság előtt 10.K.27.060/2014 számon folyamatban lévő perben az alábbi előkészítő iratot terjesztjük elő: I. Előzmények Gór, Hegyfalu, Répceszentgyörgy és Szeleste községek területén a PRENEAL Hungary Kft. (1061 Budapest, Andrássy u. 11.) 16 db, egyenként 2,5 MW teljesítményű, összesen 40 MW névleges teljesítményű szélerőmű-park létesítését tervezi. A szóban forgó beruházás megvalósításához az irányadó jogszabályok szerint több, különböző hatóságok hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárás lefolytatására is szükség volt. Ilyen engedélyezési eljárás többek között a környezetvédelmi engedélyezési eljárás (előzetes vizsgálati eljárás), amelyet fő, engedélyező hatóságként a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (NyDKTVF) folytatott le és amely eljárás lefolytatásának célja az volt, hogy megállapítsa, a beruházás környezetvédelmi szempontból engedélyezhető-e (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról). Ugyancsak ilyen engedélyezési eljárás volt a területrendezési hatósági eljárás, amelyet a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész folytatott le és amely azt vizsgálta, hogy a szélerőmű-park, mint a műszaki infrastruktúra-hálózat eleme beilleszthető-e Vas Megye területrendezési tervébe, feltüntethető-e a megyei rendezési terven (1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről, 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról). Ebben az eljárásban szakhatóságként vett részt a fent említett NyDKTVF, és a területfelhasználási engedélyhez azon az alapon adta meg a szakhatósági hozzájárulását, hogy az előzetes környezeti vizsgálati eljárást már lefolytatta. Ennél fogva a NyDKTVF előzetes vizsgálatban hozott határozata a terület-felhasználási engedély egyik alapjává vált. Végül, ilyen engedélyezési eljárás volt a jelen per tárgyát is képező építési engedélyezési eljárás is, amelyet fő engedélyező hatóságként (szakhatóságok bevonásával) az alperesi hatóság folytatott le és amelynek tárgya a beruházás konkrét kivitelezési, építési feltételeinek vizsgálata és a létesítés engedélyezhetősége volt. A terület-felhasználási engedéllyel egyező módon az előzetes vizsgálatban hozott NyDKTVF határozat ugyancsak az építési engedély alapjává vált. Alperes első fokon eljárt hatósága építési engedélyezési hatóságként eljárva a 16 db szélerőmű építéséhez a keresetlevelünkben felsorolt iktatószámú, 16 db, 2012.09.16-án kelt határozataiban engedélyt adott. Az építési engedélyek ellen 2012.09.21-én kelt beadványunkban fellebbezést, majd 2013.05.08-i keltezéssel keresetet terjesztettünk elő. Oldal
1/5
Fellebbezésünkben, majd keresetünkben elsődlegesen a beruházás környezetre gyakorolt hatásai tekintetében a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban rövidítve felügyelőség) 2012.08.17-én kelt szakhatósági állásfoglalását (állásfoglalásait) támadtuk a beruházás természeti környezetre, a tájra gyakorolt hatásai és zajkibocsátása tekintetében. Ezen szakhatósági állásfoglalás a felügyelőség által az építési engedélyezési eljárást megelőzően már lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás adataira hivatkozva megállapította, hogy a 16 db erőműből álló szélerőmű park a környezetre nem fog jelentős hatást gyakorolni. Másodlagosan kifogásoltuk, hogy a tervezett beruházás nincs összhangban Répceszentgyörgy község 9/2012. (VI.20.) számú településrendezési tervével. Harmadsorban vitattuk az alperes által a közigazgatási jogorvoslati (fellebbezési) eljárásban kiszabott fellebbezési díj jogszerűségét. II. A környezetvédelmi felügyelőség szakhatósági állásfoglalása Keresetlevelünkben részletesen kifejtettük, hogy a szakhatósági állásfoglalást a beruházás természeti környezetre, valamint a tájra gyakorolt hatásai, továbbá zajkibocsátása tekintetében tett megállapításai miatt megalapozatlannak tartjuk. Magában az építési engedélyezési eljárásban egyébként mind az első, mind pedig a másodfokú környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalások visszautaltak a felügyelőség által lefolytatott környezetvédelmi engedélyezési eljárás (előzetes vizsgálati eljárás) megállapításaira. Így az alperesi hatóság másodfokú határozata a következőket tartalmazza: „A Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet alapján előzetes vizsgálatot folytatott le és a 68-1/15/2011/I. számú határozatában megállapította, hogy a tervezett szélerőmű létesítése esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás.” (7.o.) Ezt követően részletesen megismétli az előzetes vizsgálati eljárásban a létesítmény zaj-, természetvédelmi és tájvédelmi szempontú hatásai tekintetében tett megállapításokat. Amint azt 2014.05.19-én kelt előkészítő iratunkban részletesen kifejtettük, a Tisztelt Bíróság 1.K.26.939/2013/50. számú ítéletében a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárás során hozott határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, s az első fokon eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Tette ezt arra tekintettel, hogy a per során két független igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján is bizonyítást nyert, hogy a környezetvédelmi hatóságnak a beruházás természeti környezetre, tájra gyakorolt hatásai, valamint zajkibocsátása körében tett megállapításai megalapozatlanok. Ez álláspontunk szerint azt eredményezi a jelen per tárgyát képező építési engedély vonatkozásában, hogy a környezetvédelmi szakhatóságként eljárt felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában foglaltak – amelyeket maga a felügyelőség is az előzetes vizsgálati eljárásban született határozattal szoros összefüggésben állapított meg – is megalapozatlanok, ahogyan azt a keresetlevelünkben részletesen ki is fejtettük. A megismételt előzetes vizsgálati eljárásban a hatóságot az eljárt bíróság ítéletének rendelkező része is indoklása is köti a Ket. 109.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint. Így a megismételt előzetes vizsgálati eljárásban a korábbival azonos kérelem alapján a beruházást környezetvédelmi szempontból nem engedélyezheti, tekintettel arra, hogy a jelenlegi paraméterek mellett a létesítmény tekintetében a zajhatások miatt kizáró ok került megállapításra. Továbbá, hogy az ítélet indoklása szerint a létesítmény a tájra jelentős hatást gyakorolt (azaz ha az egyéb kizáró feltétel nem merülne fel, az előzetes vizsgálati eljárást követő környezeti hatásvizsgálati Oldal
2/5
eljárást kötelező lenne a felügyelőségnek lefolytatnia a 314/2005. (XII.25. Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdés d) pontja alapján). Amennyiben tehát a felügyelőség a megismételt eljárás során az ítéletben foglaltak és az irányadó jogszabályok szerint jár el, nem képzelhető el az lehetőség, amelyet az alperes 2014.05.06-án kelt előkészítő iratában felvázolt, azaz, hogy a környezetvédelmi hatóság „ugyanarra a következtetésre jusson”, mint a Tisztelt Bíróság által már egyszer hatályon kívül helyezett határozatában. A megismételt (tehát nem a már lefolytatott) előzetes vizsgálati eljárás eredménye álláspontunk szerint egyébként is teljesen független a jelen per tárgyát képező építési engedély-határozat jogszerűségének kérdésétől. A per tárgyát képező határozat részét képező környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalás tartalmáról (amely kimondta, hogy a beruházás zajkibocsátása az irányadó jogszabályokban foglaltaknak megfelel, hogy természetvédelmi szempontból a beruházás engedélyezhető és hogy a tájképre sem gyakorol többlet-hatást) ugyanis a Tisztelt Bíróság 1.K.26.939/2013/50. számú ítéletében már egyszer jogerősen megállapította, hogy az megalapozatlan és jogszabálysértő. III. Répceszentgyörgy településrendezési terve A beruházó által az eljáró hatósághoz benyújtott építési engedélyezési eljárási dokumentáció bemutatja, hogy a tervezett, 16 db erőmű pontosan hol kerülne elhelyezésre. Répceszentgyörgy önkormányzat képviselő testületének 9/2012. (VI. 20.) számú rendelete szól Répceszentgyörgy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről. Répceszentgyörgy településszerkezeti tervében lehatárolásra kerültek azok a területek, amelyek szélerőművek elhelyezésére alkalmasak (a keresetlevelünkhöz F/11 számmal csatoltuk az ezzel kapcsolatos térképvázlatot). A rendelet térképes melléklete pirossal sávozott módon jelöli azokat a területeket, amelyek a korlátozó tényezők figyelembe vétele mellett a szélerőművek elhelyezésére alkalmasak. Amint azt a keresetlevelünkben is kifejtettük, az engedélyezési dokumentációban a Répceszentgyörgy 060/28 helyrajzi számú területre tervezett, R1 számmal jelölt torony olyan területre esik, amely a település rendezési terve alapján szélerőművek elhelyezésére nem vehető figyelembe. Az eljárt hatóság ezt a körülményt nem észlelte, határozatából az R1 torony tekintetében ez a korlátozó körülmény nem tűnik ki, szemben a Ket. 50.§ (1) bekezdésének a hatóság tényállástisztázási kötelezettségét előíró rendelkezéseivel. Azt magunk sem vitatjuk, hogy a kérelmező, amint azt 2013.06.24-én írt ellenkérelmében az alperes is kifejtette, 2010.12.22-én nyújtotta be az építési engedély iránti kérelmét. Hogy a beruházás nem áll összhangban Répceszentgyörgy község hatályos településrendezési tervével, azt az első fokú határozatba foglaltan Bő, Chernelházadamony, Gór, Mesterháza, Répceszentgyörgy és Tompaládony Körjegyzőségének (32-18/2011) számú szakhatósági állásfoglalása is rögzítette a következők szerint: „A tervezett létesítmények és tevékenység jelenleg nincs összhangban a helyi településrendezési eszközökkel.” (VIII-S-001/710-39/2012/MU-SZH iktatószámú határozat, 2.o.) A szóban forgó szakhatósági kikötést a másodfokú eljárásban szakhatóságként eljárt Vas Megyei Kormányhivatal megváltoztatta, s állásfoglalásának rendelkező részében a következőképpen rendelkezett:
Oldal
3/5
„Az állásfoglalásból mellőzöm a településrendezési eszközökkel kapcsolatos megállapítást és tájékoztatást és annak indoklását. Egyebek tekintetében helybenhagyom a szakhatósági állásfoglalást.” (Másodfokú határozat 4. oldal) A szakhatósági állásfoglalás indoklása ugyanakkor már teljes mértékben hallgat a településrendezési eszközökkel kapcsolatos körjegyzői megállapítás törlésének indokáról. Az építési engedélyezési eljárással párhuzamosan folyt környezetvédelmi engedélyezési eljárást lezáró, 2011.10.19-én kelt határozatában (2.o.) a felügyelőség maga is rögzítette, hogy Répceszentgyörgy és Gór települések rendezési tervei a szélerőművek elhelyezésének lehetőségét még mindig nem tartalmazzák, s a rendezési tervek módosítása folyamatban van (Bő, Gór, Répceszentgyörgy Községek Körjegyzőségének 1598-11/2010. számú szakhatósági állásfoglalása). A szakhatóság ennek megfelelően az engedély kiadásához azzal a kikötéssel járult hozzá, hogy: „A beruházónak az építési engedély iránti kérelem benyújtásáig a tervezett tevékenységnek a településrendezési eszközökkel való összhangját biztosítania kell.” (3.o.) Ezen szakhatósági állásfoglalást a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban szakhatóságként eljárt Vas Megyei Kormányhivatal SZH/223-2/2011. számú állásfoglalásában helyben hagyta.
másodfokú másodfokú
Álláspontunk az építési engedélyezési eljárásban annak vizsgálata, hogy a tárgyi beruházás a létesítés helyszínéül szolgáló települések rendezési terveivel összhangban van-e, építési engedélyező hatóságként a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3.§-ában, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13.§ában foglaltak alapján az alperesi hatóság feladata lett volna. Az a fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a Répceszentgyörgy településrendezési tervével való összhang az építési engedély iránti kérelem benyújtásáig nem került megteremtésre, hiszen a hiányosságok még a környezetvédelmi hatóság 2011.10.19-én kelt határozatában is rögzítésre kerültek, a létesítési, építési engedély iránti kérelmet pedig 2010.12.22-én nyújtotta be a beruházó. Amint pedig arra a keresetlevelünkben is hivatkoztunk, Répceszentgyörgy településrendezési tervével az összhang a mai napig sem valósult meg. IV. A fellebbezési eljárás díja A 16 db, különálló építési engedély ellen benyújtott fellebbezésünkhöz kapcsolódóan JF-493508/1/2012. ügyiratszámú végzésében az eljárt hatóság 16X24.000 Ft, azaz összesen 384.000 Ft fellebbezési eljárási díj megfizetésére kötelezett bennünket, a szakhatósági eljárási díjak mellett. A végzés elleni önálló fellebbezési lehetőség híján az érdemi döntés ellen benyújtott keresetünkben támadtuk a hatóság ezen végzését, ugyanis a végzés álláspontunk szerint megalapozatlan. Amint azt keresetlevelünkben részletesen kifejtettük, a tárgybeli szélerőművek építési engedélyezési eljárása az elsőfokú hatóságnál 2010.12.22-én indult, az első fokú határozat 2012.09.06-án kelt, míg fellebbezésünket a határozatok ellen 2012.09.21-én nyújtottuk be. Az első fokon eljárt hatóság VIII-S-001/710-33/2012/MU-SZH – VIII-S-001/710-48/2012/MU-SZH számú építési engedélyek megadásáról rendelkező határozatainak indoklásában (12.o.) a következőképpen rendelkezett:
Oldal
4/5
„Az eljárási díjat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyes műszaki biztonsági közigazgatási eljárásainak és igazgatási jellegű szolgáltatási díjairól szóló 129/2005. (xll. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) alapján határoztam meg. Hatáskörömet és illetékességemet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2o10, (XlI.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KormR.) 13. §-a, illetőleg 1. számú melléklete állapítja meg. Határozatomat a KormR, 13. §-ában, a Vhr. 3. §-ában biztosított hatósági jogkörömben, a Vet. 131. §a, a Vhr. 23. §-a, Valamint a Ket. 71 . § (1) bekezdése szerint eljárva hoztam meg. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. § (1) bekezdése és a 99. § (1) bekezdése szerint tájékoztattam. A fellebbezés díját a Díjr. 3. § (2) bekezdése alapján állapítottam meg.” Amint a leírtakból kitűnik, az első fokon eljárt építési engedélyezési hatóság a 129/2005. (XII.29. ) GKM rendelet alapján járt el és határozta meg mind az eljárásért fizetendő díjat, mind pedig a jogorvoslati eljárás díját, nem pedig a 20/2010. (XII.31.) NGM rendelet alapján, amely rendeletre a másodfokon eljárt hatóság JF-493-508/1/2012 ügyiratszámú végzésében hivatkozott. Maga a 2011.01.01-jén hatályba lépett 20/2010. (XII.31.) NGM rendelet rendelkezik akként 6.§ (3) bekezdésében, hogy: „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő műszaki biztonsági, valamint hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásokra a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyes műszaki biztonsági közigazgatási eljárásainak és igazgatási jellegű szolgáltatásainak díjairól szóló 129/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 2010. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.” A fenti időpontban a szóban forgó építési engedélyezési eljárás a Hivatalnál folyamatban volt és a meghatározott időpontban a Díjr. az általunk hivatkozott, Itv. teljes személyes illetékmentességet biztosító szakaszára való hivatkozást tartalmazta. A Díjr. 6.§-ában tételesen is utal az Itv. 5.§ és 6.§ szakaszaiban foglaltakra a díjmentesség tekintetében, s ezen jogszabályok azok, amelyek egyesületünk számára teljes személyes illetékmentességet biztosítanak. Kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy a fentiek alapján ítéletében szíveskedjen a hatóság által kirótt fellebbezési eljárási díj jogalapja és jogszerűsége tekintetében is döntést hozni és a jogszerűtlenül kirótt illeték hatóság által történő visszafizetéséről rendelkezni! A leírtak alapján kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy az alperes határozatát a területfelhasználási eljárásban született határozathoz hasonlóan, az első fokú hatóság határozataira kiterjedő hatállyal a keresetlevelünkben foglalt indokok alapján szíveskedjen hatályon kívül helyezni és az alperesi hatóságot új eljárás lefolytatására utasítani! Kelt Budapesten, 2014 év június hónap 30. napján Tisztelettel: Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület felperes Oldal
5/5
