MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR Közigazgatási Jogi Tanszék
E-közszolgáltatások
KÉSZÍTETTE: Kajtár Ilona
KONZULENS: Czékmann Zsolt egyetemi adjunktus
Miskolc 2017
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW Department of Administrative law
E-services
WRITTEN BY: Ilona Kajtár
CONSULTANT: Zsolt Czékmann assistant professor
Miskolc 2017
Tartalomjegyzék
Bevezetés .................................................................................................................... 2
1. Az információs társadalom kialakulása ................................................................ 3 1.1 A kezdetek ........................................................................................................ 3 1.2 Hogyan alkalmazkodott az Európai Unió az információs társadalom kihívásaihoz? .................................................................................................... 4 2. Magyarország helyzete ......................................................................................... 7 2.1 A magyar információs társadalom kialakulása ................................................ 7 2.1.1
A stratégiák ............................................................................................. 7
2.1.2
Közszolgáltatások fejlődése, szabályrendszerek .................................. 10
2.2 Az internet-felhasználás ................................................................................. 12 2.3 Az e-kormányzati infrastruktúra .................................................................... 16 2.4 A Magyary program és a SZEÜSZ-ök ........................................................... 21 3. A pozitív példa, Észtország ................................................................................ 24 3.1 Az észt információs társadalom fejlődése ...................................................... 24 3.1.1 A stratégiák ........................................................................................... 24 3.1.2
A közszolgáltatások fejlődése és a szabályrendszerek ......................... 26
3.2 Az internethasználat ....................................................................................... 27 3.3 Az e-kormányzat infrastruktúrája................................................................... 30 3.4 Az észt e-közszolgáltatások ........................................................................... 32 4. Miben követhetné Magyarország az észt példát? ............................................... 35 5. Összegzés ............................................................................................................ 39 6. Irodalomjegyzék ................................................................................................. 40
Bevezetés Szakdolgozatom az elektronikus közszolgáltatásokkal, azon belül Észtország és Magyarország elektronikus közigazgatásának összehasonlításával foglalkozik. Azért döntöttem a magyar és az észt e-közigazgatás elemzése mellett, mert be szerettem volna mutatni országunk helyzetét az egyik legjobb és legdinamikusabban fejlődő országhoz képest. Úgy gondolom ez egy izgalmas és aktuális téma, hiszen hazánkban még jelenleg is tart a társadalmi változás, és számtalan olyan jó példával állhatnak előttünk az észtek, amelyeket képesek lehetünk megvalósítani. Napjainkban az információs társadalmak kialakulásával egyre nagyobb teret nyer életünkben az IT eszközök alkalmazása, amelynek vannak előnyei és hátrányai is. Ez kihívás elé állítja az államokat is, főként az állampolgárokkal történő kommunikáció során. Rohanó világunkban egyre nő az igény arra, hogy minél gyorsabban és egyszerűbben el tudjuk intézni a hivatalos ügyeinket is, melynek egyik legpraktikusabb módja az elektronikus út alkalmazása. Közeledve az ezredfordulóhoz az Európai Unió is ráébredt erre, és megannyi stratégiát illetve irányelvet dolgozott ki tagállamai számára, hogy felvegye a versenyt a vezető IT hatalmakkal. Dolgozatom első felében megpróbáltok egy átfogó képet nyújtani ezen stratégiákról és szabályozásokról. A továbbiakban a két már említett országot elemzem. Bemutatom hazánk jogharmonizációját az uniós szabályozásokkal a csatlakozás előttről és utánról, értékelem az ország internet felhasználási szokásait. Célom országunk kormányzati infrastruktúrájának, a kormányzati portálnak, az Ügyfélkapunak, és a SZEÜSZ-ök rendszerének a szemléltetése, és szó esik majd a 2016-ban bevezetésre került elektronikus személyi azonosítóról is. A továbbiakban ugyanezen szempontok alapján jellemzem Észtországot: egy átfogó képet igyekszek nyújtani az észt stratégiákról és jogszabályokról, elemzem az észtek internet felhasználását, bemutatom a kormányzati portált, az X-Road projektet, a Mobil ID-t és az elektronikus kártyát. Végül levonva a következtetéseket taglalom a két ország egymáshoz való helyzetét. Mindezek kifejtéséhez a rendelkezésemre álló szakirodalmon és jogszabályokon túl internetes forrásokra is támaszkodok.
2
1. Az Információs társadalom kialakulása
1.1 A kezdetek Az XX. század végén, a XXI. század elején megkezdődött az ipari társadalom információs társadalommá válása. Az infokommunikációs eszközök egyre inkább a mindennapi életünk részévé váltak, térhódításuknak köszönhetően, ma már el sem tudnánk képzelni a világot mobiltelefon, internet vagy számítógép nélkül. Az új társadalmat kezdetekben posztindusztriális társadalomnak nevezték. Ezt a kifejezést 1914-ben, Nagy Britanniában alkotta meg Ananda K. Coomaraswamy és Arthur J. Penty, majd az ’50-es ’60-as években újraéledt az amerikai, később pedig a francia társadalomban.[1]1 Az információs társadalom kifejezés az 1960-as években jelent meg először Japánban, míg az első angol előfordulása 1970-re tehető: Yoneji Maruda egy konferenciaelőadásában használta a kifejezést.[2]2 Az infokommunikációs eszközök elterjedésével megváltozott az emberek élete, amelyhez az államnak is alkalmazkodnia kellett. Átalakult az állami szerepvállalás, melynek következtében létrejött a szolgáltató állam. Korábban az „éjjeliőr” állam csak a legszükségesebb mértékben avatkozott be a társadalom életébe, a jóléti állam pedig előre meghatározott módon, politikai és igazgatási eszközökkel, [3]3 ezzel szemben a szolgáltató állam igyekszik fölérendelt pozícióból alárendelt, kooperatív viszonyba kerülni azokkal, akiknek a szolgáltatásait kínálja.[4]4
1
Z. Karvalics László: Az információs társadalom - Az elmélettől a politikai gyakorlatig (2007) p. 30.
2
Z. Karvalics László: Az információs társadalom - Az elmélettől a politikai gyakorlatig (2007) p. 30.
3
Budai Balázs: E-közigazgatási alapismeretek - Az e-learning tananyag szakszövege közszolgálati
dolgozók számára pp. 13-14. 4
Budai Balázs: Az e-közigazgatás elmélete, Akadémiai, Budapest (2009) pp. 18-19.
3
1.2 Hogyan alkalmazkodott az Európai Unió az Információs Társadalom kihívásaihoz? Napjainkra az információs társadalom illetve az annak előnyeivel való gazdálkodás a gazdasági fejlődés és a növekvő versenyképesség egyik meghatározó eleme. Éppen ezért fontosnak tartom bemutatni, hogyan reagált a gazdasági és társadalmi szempontból igencsak vegyes összetételű Európai Unió az IT kialakulására, milyen intézkedésekkel próbálták meg kihasználni annak minden előnyét. Az új szerepekhez az Európai Unió minden tagállamának alkalmazkodnia kellett, így elkerülhetetlen volt, hogy Uniós szinten is foglalkozzanak a problémával. 1994-ben az M. Bangemann vezette bizottság kidolgozta az „Európa és az Információs Társadalom” című dokumentumot, melyet a Bizottság 1996-ban tárgyalt. A Bangemann jelentés konklúziójaként levonható, hogy ha az Unió nem akar lemaradni a vezető nagyhatalmak mögött, meg kell tennie a szükséges lépéseket, ki kell használnia az információs társadalomban rejlő lehetőségeket. [5]5 Az EU több programot és akciótervet is kidolgozott az információs társadalom fejlesztésére.
1999-ben
hirdették
meg
az
eEurope
„Információs
társadalmat
mindenkinek” jelmondatú programot. Az elsődleges feladat az infrastruktúra megteremtése, az olcsó, gyors biztonságos internet létrehozása volt, illetve meg kellett tanítani az állampolgároknak hogyan használják az új eszközöket. Az eEurope2002 stratégia ezért célként tűzte ki maga elé „Az információs társadalomba való átmenet felgyorsítását és az elért eredmények hozzáférhetővé tételét”. Ehhez azonban kellett egy megfelelő jogszabályi környezet is. Számos jogszabály tervezetet készítettek elő és tárgyaltak meg. [6]6 A közigazgatás szempontjából egyik legfontosabb példa Az Európai Parlament és a Tanács 1999/93/EK irányelve az elektronikus aláírások közösségi kereteiről, amely lefektette az elektronikus ügyintézés alapjait.[7]7
5
Orbán Anna: Információs társadalom – Informatikai stratégiák, Általános Vállalkozási Főiskola
Tudományos közlemények 17 (2007) p. 193. 6 7
eEurope 2002 Akcióterv – Az Európai Tanács és az Európai Bizottság 2000. június E-kormányzat 2005 5. számú melléklet – Elektronikus kormányzat az európai politikákban és a
jogalkotásban (2003) p. 18.
4
Az Unió fontosnak tartotta tehát a „digitális szakadék” megszüntetését, amit a csatlakozni kívánó tagállamokra is kiterjesztett. Külön stratégiát - eEurope+ - fogadott el a 2004-ben csatlakozni kívánó tagállamok felzárkóztatására. [8]8 Az eEurope 2002 folytatásaként tekinthetünk az eEurope 2005 stratégiára, melyet 2002. május 28-án fogadtak el. Érvényben maradt azonban az „Információs társadalmat mindenkinek” jelmondat. Célként tűzték ki a szélessávú internet és a biztonságos információs infrastruktúra biztosítását. Ahhoz azonban, hogy a technikai eszközöket használni lehessen, szükség volt korszerű on-line szolgáltatásokra, és egy befogadó információs
társadalomra.
Az
utóbbi
már
egyike
a
Lisszaboni
Stratégia
felülvizsgálatának, az i2010 stratégia „európai információs társadalom 2010” három fő céljának. Stratégiai céljai még az „Egységes Európai Információs tér kialakítása a piaci lehetőségek bővítése érdekében és a Kutatás bővítése (K + F beruházások növelése)” [9]9. Az Európa2020 stratégia 7 kiemelt kezdeményezésének egyike a „Digitális menetrend”, amely korunk fejlődési irányát határozza meg. Szükség van a szolgáltatások és termékek javítására, átjárható alkalmazásokra, szupergyors internetre és egy egységes digitális piac megteremtésére, melyek fellendíthetik Európa gazdaságát. [10]10 Az interoperabilitásra [11]11 épülő egységes digitális piac kialakítása az Európa2020 stratégia egyik legfontosabb célja, amivel lehetségessé válik nem csak egy államon belül az egyes közigazgatási elemek összekapcsolása, hanem a tagállamok között is [12].12 Ezen cél megvalósítása napjainkban is folyik, Uniós és tagállami szinten is bőven van teljesítésre váró feladat. Törekedni kell egy gyors és versenyképes internetes infrastruktúrára, határ nélküli, biztonságos webszolgáltatásokra, az európai polgárok internet-hozzáférésének és előfizetéseinek ösztönzésére. [13]13 Összességében látható, hogy az Európai Unió igyekszik kiaknázni az információs társadalomban és az új technológiákban rejlő lehetőségeket. Azonban a fejlődés ütemét 8
Orbán Anna: Információs társadalom – Informatikai stratégiák, Általános Vállalkozási Főiskola
Tudományos közlemények 17 (2007) p. 193. 9
Orbán Anna: Információs társadalom – Informatikai stratégiák, Általános Vállalkozási Főiskola
Tudományos közlemények 17 (2007) p. 194. 10
Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról – Az európai digitális menetrend (2014)
11
Az interoperabilitás a különböző együttműködő szervezetek e-közigazgatatási megoldásai
közötti átjárhatóságot kívánja előmozdítani – Felber Zsófia: Útban az interoperabilitás felé (2014) p. 157. 12
Felber Zsófia: Útban az interoperabilitás felé (2014) p. 157.
13
Európa2020 Stratégia p. 16.
5
hátráltatja a tagállamok közötti hatalmas szakadék, amit a továbbiakban Magyarország valamint Észtország - mint pozitív példa – helyzetén keresztül kívánok bemutatni.
6
2. Magyarország helyzete 2.1 A magyar információs társadalom kialakulása Az információs társadalom kialakulása és ennek kapcsán az IT technológiák használata a ’90-es években globális szinten elterjedt, ennélfogva a hazai döntéshozók is szükségesnek látták az elektronikus közigazgatás alapjainak lefektetését. Ezt követően Magyarország Uniós csatlakozásával már elengedhetetlenné vált, hogy az ország ténylegesen felzárkózzon az Európai Közösségben alapvetőnek számító szinthez. Ebben a fejezetben azt fogom bemutatni, hogy milyen eszközökkel próbálták meg kialakítani, majd később fejleszteni a hazai információs társadalmat. A fejezetben később látni fogják azt is, hogy ez a folyamat még nem állt meg: napjainkban is tart. 2.1.1 A stratégiák Az EU szabályozások hatásaként Magyarországon is megkezdődött az elektronikus közigazgatás kialakítása, amely egy hosszú, mai napig tartó folyamat eredménye. A kormányok rengeteg tervet és programot kidolgoztak az információs társadalom fejlesztéséhez, amik párhuzamban álltak az EU-s stratégiákkal, de jelentős eredmények mégis csak a 2000-es évek elején születtek. [14]14 Első lépésként 1995-ben elkészült az első országos informatikafejlesztési stratégia, a Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS). Fő céljai közé tartozott az elektronikus ügyintézés terjesztése, az adatokhoz, nyilvántartásokhoz való gyors hozzáférés, az ügyintézés hatékonyságának, az informatikai infrastruktúra kiépítettségének és a nemzetközi együttműködésnek a növelése. [15]15 A NIS egy civil kezdeményezésre jött létre, de soha nem emelkedett állami dokumentummá, inkább az elméleti alapokat fektette le. [16]16
14
Orbán Anna: Információs társadalom – Informatikai stratégiák, Általános Vállalkozási Főiskola
Tudományos közlemények 17 (2007) p. 197. 15
Németh Ildikó: E-goverment tanulmányok XXI - Az e-közigazgatás fél évtizede Magyarországon
(2008) p. 19. 16
Holakovszky László: A magyar válasz, BYTE (1999) p. 24.
7
A 90-es éveket meghatározta az infrastruktúra fejlesztése. Az 1999-ben született „Magyar válasz az Információs Társadalom kihívásaira” dokumentum például már nem csak
az
informatikai
infrastruktúrák
kiépülésére,
hanem
az
elektronikus
tartalomszolgáltatásra is koncentrál. E mellett a polgárokat is elkezdték képezni, mert szükséges volt egyrészt egy befogadó, másrészt egy szakmailag hozzáértő társadalomra ahhoz, hogy elkezdjék használni, valamint kiaknázni az IT eszközökben rejlő lehetőségeket. Az iskolákban fontossá vált az informatikaoktatás, az „y” generációt már kisiskolás korától arra nevelték, hogy merje és tudja használni ezeket az eszközöket, amit saját magam is tapasztaltam. [17]17 Az első saját információs társadalom stratégiára a „Nemzeti Információs Társadalom Stratégia” 2001-ig várni kellett. Megállapításra került, hogy az ország hátrányban van a vezető információs hatalmakkal szemben, ezért elengedhetetlen egy átgondolt, stratégiába foglalt kormányzati beavatkozás. A Stratégia a célok megvalósításának hatására egy olyan jövőképet képzel el, amelyben Magyarország élen jár az információs társadalom kiépítésében a közép- és kelet-európai régióban, illetve azzal, hogy biztosítja az információs társadalomban való aktív részvételt, ugrásszerűen javítva ezzel az állampolgárok életminőségét. [18]18 A Magyar Információs Társadalom Stratégia (2003) már célként jelölte meg, hogy Magyarországon tíz éven belül tudás-alapú gazdaság, modern információs társadalom, állam és önkormányzat alakuljon ki. Ehhez a kulcs az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának kiterjesztése. Mivel az Európai Uniós csatlakozás előtt álltunk, a célkitűzések már illeszkedtek az Európai Unió stratégiáihoz, és stratégiai programjaihoz, felkészítve az országot a belépésre. Az eEurope 2005 akciótervhez kapcsolódó
feladatok,
valamint
az
elektronikus
kormányzati
szolgáltatások
megvalósítására törekvés fontos részét képezték a stratégiának. [19]19 Miután az Európai Unió tagállama lettünk az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007) elfogadásával Magyarországnak lehetősége lett Európai Uniós forrásokat bevonni az
17
Németh Ildikó: E-goverment tanulmányok XXI - Az e-közigazgatás fél évtizede Magyarországon
(2008) pp. 19-20. 18
Nemzeti információs társadalom stratégia 1.0 verzió - A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai
Kormánybiztossága (2001) pp. 3-11. 19
Németh Ildikó: E-goverment tanulmányok XXI - Az e-közigazgatás fél évtizede Magyarországon
(2008) pp. 25-26.
8
elektronikus közigazgatás fejlesztésére. Még mindig prioritásként kezelték a társadalom hozzáállásának a megváltoztatását, az elektronikus ügyintézés elterjesztését. Az aktuális infokommunikációs stratégia a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia, amely 2014 és 2020 között határozza meg a fejlesztések irányvonalát. A célkitűzési alapján láthatjuk, hogy társadalmunk egy része még mindig nem elég befogadó, nem meri használni az IT eszközöket, illetve hogy meg kell szüntetni a digitális szakadékokat. A szemléletváltáshoz azonban szükséges, hogy az állampolgárok megbízzanak az elektronikus-szolgáltatásokban, amihez megfelelő szintű biztonság szükséges. Az infrastruktúrát is fejleszteni kell, hiszen a hálózat már elavult, szükség van az akadálymentesítésére. Valamint folyamatosan bővíteni kell az elektronikus úton igénybe vehető szolgáltatásokat. [20]20 Magyarország jelenleg az infokommunikációs fejlettség tekintetében az Európai Unión belül a középmezőnyben helyezkedik el. A stratégia jövőképként egy kiegyensúlyozott infokommunikációs szektort határoz meg, amelyben „egyetlen területen se alakul ki tartósan szűk keresztmetszet vagy behozhatatlan lemaradás”. „A jövőképének központi eleme a digitális ökoszisztémának [21]21 a lakosság, a vállalkozások, a civil szervezetek és a közigazgatás összefogásával megvalósuló, kiegyensúlyozott fejlődése.” [22]22 Végignézve a főbb stratégiákon – programokon, láthatók az információs társadalom kialakításához vezető út lépcsői. Még a kezdetekben az infrastruktúra kiépítése, a technológiák elterjesztése volt a kulcsfontosságú, később a digitális írástudatlanság csökkentésére, a szolgáltatások bővítésére, valamint az eszközök tényleges használatba vételére terelődött a hangsúly. De az út itt nem ért véget, napjaikban is rengeteg tennivaló áll előttünk.
20 21
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 (2014) pp. 5-6. A digitális ökoszisztéma lényegi dimenziója, hogy alkotóelemei egymással összefüggenek, így ha
bármelyik területen tartós lemaradás keletkezik, az a teljes ökoszisztéma minőségét is rontja – Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 (2014) p. 70. 22
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 (2014) p. 70.
9
2.1.2 Közszolgáltatások fejlődése, szabályrendszerek Ahogy az országban kiépült az infrastruktúra, megkezdődött a kormányzati stratégiák kidolgozása és az infokommunikációs technológiák elterjesztése, szükségessé vált a jogi keretek megteremtése is. A kodifikáció a 2000-es évek elején indult meg, melynek az első fontos állomása 2001, amikor is megszületett az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eatv.), és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Eker.). [23]23 Az EATV vezette be az elektronikus aláírást, igaz az EATV hatálya nem terjedt ki a bírósági és a hatósági ügyekre, mégis szemléletformáló hatású. [24]24 Az elektronikus hatósági ügyintézés és szolgáltatás szabályait azonban, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv (Ket.) teremtette meg. [25]25 A Ket. az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően lépett hatályba, vagyis már harmonizál az Uniós joggal. Jó példa erre, hogy elsőként tette lehetővé az elektronikus út alkalmazását a hatósági eljárásban, legalábbis ez volt a látszat. [26]26 A Ket. minden ügyfél számára elérhetővé kellett volna, hogy tegye az elektronikus ügyintézést és csak bizonyos ügyeknél korlátozták volna az elektronikus utat, azonban már a hatályba lépéskor 10 törvény kizárta, 11 törvény korlátozta az elektronikus ügyintézést, és jelentős számú korlátozó kormányrendelet valamint önkormányzati rendelet is született. Ennek ellenére a Ket. megteremtette az alapokat, elindított egy folyamatot melynek eredményeképp az elektronikus út teret nyert a közigazgatásban [27]27 Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény és a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény elfogadásával az ügyfél és a hatóság, valamint hatóság és hatóság közti 23
Dr. Verebics János: Az információs társadalom jogi kérdései (Tansegédlet BME) (2009) p. 55.
24
Czékmann- Cseh: Elektronikus közszolgáltatások a SZEÜSZök tükrében (2014) p. 2.
25
Németh Ildikó: E-goverment tanulmányok XXI - Az e-közigazgatás fél évtizede Magyarországon
(2008) p. 39. 26
Czékmann- Cseh: Elektronikus közszolgáltatások a SZEÜSZök tükrében (2014) p. 2.
27
Szittner Károly: Út az elektronikus közigazgatáshoz, Új magyar közigazgatás (2009) p. 5.
10
elektronikus kapcsolattartás a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül valósult meg. A cél az volt, hogy egységesítse, központosítsa az elektronikus ügyintézést, mivel minden hatóságnál kialakultak egyedi megoldások, de ezeket nem lehetett összekapcsolni egymással, így minden szervnél külön-külön meg kellett adni az adatainkat. 2010-től a kormányváltással egy újabb stratégiai vonal körvonalazódott. A 2011. évi CLXXIV. törvény ismét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény X. fejezetében szabályozta az elektronikus közszolgáltatásokat, megszüntette a centralizált modellt, és magának az eljárásnak a szabályozására fókuszált. 2012. április 22-én létrehozták a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat (SZEÜSZ), megtörtént az alapvető elektronikus ügyintézési szolgáltatások szabályozási alapjának megteremtése. [28]28
28
Felber Zsófia: Útban az interoperabilitás felé (2014) p. 160.
11
2.2 Az internet-felhasználás Az internet használata az IT technológiák alkalmazásához elengedhetetlen, hiszen többek között ez által vizsgálhatjuk meg egy ország információs társadalmának fejlettségi szintjét. Magyarországon 2014-ben a háztarások 75%-ában, a vállalkozások 88%-ában volt biztosítva az internetelérés. Az Európai Unióhoz képest a magánszemélyek tekintetében alacsonyabbak a mutatók, de a lemaradásunk nem növekszik, sőt kis mértében csökken. Viszont ha a vállalkozásokat nézzük, látható, hogy az olló nyílik: a vizsgált időszak kezdetén a hazai és EU-s vállalkozások internet elérése között kisebb különbség volt, mint a vizsgált időszak végén, 2014-ben. Érdekes lenne megvizsgálni azt, hogy a hazai gazdasági környezet és vállalkozásokat érintő jogszabályok változása mennyiben befolyásolja a cégek internetelérését és annak felhasználási módját. Jelen dolgozat keretein belül ennek kifejtésére nincsen mód, de valószínűsíthetőnek tartom, hogy ezek együttesen negatív hatással voltak a vállalkozások IT-szempontú fejlesztésére. 1. ábra
Az internet hozzáférés aránya a magyar háztartásokban és a vállalkozásokban. (EU kék Magyarország zöld) [29]29
Ha a következő ábrát is elemezzük, azt is megfigyelhetjük, hogy az adatok nem nagyon térnek el egymástól, a szélessávú internet hozzáférés esetében 74% és 88% volt az arány. Vagyis Magyarországon azon háztartásokban és vállalkozásokban ahol van
29
eGoverment in Hungary (2015) p. 3.
12
internet, az szélessávú, ebből a szempontból vizsgálva, már nincs akkora lemaradásunk az EU-val szemben sem. 2. ábra
A szélessávú internet hozzáférés aránya a magyar háztartásokban és vállalkozásokban (EU kék Magyarország zöld)
Azon
magánszemélyek
százalékos
aránya,
[30]30
akik
állami
hatóságokkal
való
kommunikációra használták az internetet 49%, vállalkozások esetében ez 48% volt. 3. ábra
Azon magyar magánszemélyek és vállalkozások százalékos aránya, akik állami hatóságokkal való kommunikációra használták az internetet. (EU kék Magyarország zöld) [31]31
Azon magánszemélyek aránya, akik valamilyen hivatalos űrlap letöltésére használták az internetet 31%, a vállalkozások körében ez az arány 24%.
30
eGoverment in Hungary (2015) p. 4.
31
eGoverment in Hungary (2015) p. 5.
13
4. ábra
Azon magánszemélyek és vállalkozások aránya, akik valamilyen hivatalos űrlap letöltésére használták az internetet (EU kék Magyarország zöld) [32]32
Az e-közigazgatás öt fejlettségi szintjét különböztetjük meg. Az első szint az információnyújtás, a második az egyirányú kapcsolat, nyomtatványok letöltése, kinyomtatása, a harmadik a kétirányú kapcsolattartás, az adatlapok, űrlapok on-line kitöltése, visszaküldése, a negyedik a tranzakció, vagyis a teljes ügymenet elektronizálása, és végül az automatizálás az ötödik lépcsőfok. Az utóbbi két adatból az a következtetés vonható le, hogy Magyarország még csak a második - harmadik szinten jár. [33]33 A fenti tények alapján látható az is, hogy a magyar társadalom még nem ismerte fel és így nem is használja az információs társadalom biztosította lehetőségeket. Az internet használati szokásaiból kitűnik, hogy főként a magánszemélyek, inkább az internet szórakozás adta lehetőségeivel élnek, annak gyakorlati hasznát az elektronikus közigazgatáson belül még nem ismerték fel. A vállalkozások esetében is megfigyelhető, hogy az internet felhasználása arányaiban még kihasználatlanabb, mint a magánszemélyeknél. Hiszen ha az 4-es ábrát nézzük, levonhatjuk azt a következtetést, hogy az internettel rendelkező magánszemélyek és vállalkozások körében arányaiban kevesebb vállalkozás használta az internetet hivatalos űrlap letöltésére, vagyis a vállalkozás ügymenetének megkönnyítésére. De ha az állami hatóságokkal való kommunikációt vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a hazai vállalkozások ott is rosszabbul teljesítenek, mint a magánszemélyek. 32
eGoverment in Hungary (2015) p. 6.
33
Dr. Habil. Tózsa István: Az elektronikus közigazgatás helyzete (2012) p. 3.
14
A következő évek egyik fő feladata lehetne, hogy nem csak a magánszemélyekre koncentrálva, a vállalkozásoknak is meg kellene mutatni, rá kellene vezetni, hogy a saját versenyképességük növelésének érdekében hogyan használják ki hatékonyan az elektronikus közigazgatás adta lehetőségeket.
15
2.3 Az e-kormányzati infrastruktúra Az e-kormányzati infrastruktúrával foglalkozó fejezetben azt fogom bemutatni, hogy napjainkban mi az, ami a vállalt célkitűzések közül már megvalósult az e-közigazgatás és az információs társadalom fejlesztése terén. Elsőként az egyik talán legelterjedtebb eközigazgatási platformot, az ügyfélkaput fogom bemutatni, utána pedig a különböző portálok, illetve a tavalyi év nagy fejlesztése, az e-személyi bemutatása következik. Magyarország kormányzati portálja a www.magyarország.hu 2003-ban indult, mely nem csak intézményi portál, de egyúttal a szolgáltatások platformja is. Összesen 46 kormányzati honlapot foglal magába, itt találjuk meg az ügyfélkaput is. [34]34 „Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere.” [35]35 2005-ben indult el, 10 évvel később, 2015 májusában pedig a regisztrálók száma meghaladta a kétmilliót. [36]36 Az Ügyfélkapu volt az első olyan felület, ahol a felhasználók egyedileg azonosítható módon elektronikusan kapcsolatba tudtak lépni az állami szervekkel. Véleményem szerint ez a hazai e-közigazgatás egyik „sikersztorija” mert sikerült megindítania az elektronikus ügyintézést Magyarországon, és a mai napig (kisebb megszakítással) működve biztosít egyre több szolgáltatást, egyre bővülő felhasználói köre számára. A
létrehozásához
regisztrációt
kell
indítanunk,
majd
igazolnunk
kell
személyazonosságunkat. 2016. január 1-ig szükséges volt a személyes megjelenés egy kormányablakban vagy okmányirodában, ha nem rendelkeztünk elektronikus aláírással. Személyazonosságát minden természetes személy személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy
2001.
január
1.
után
kiállított
jogosítvánnyal
igazolhatja
bármely
kormányablakban. Ma már módunkban áll az elektronikus úton történő létrehozása is, amely a 2016. január 1. után kiállított személyi igazolványokkal lehetséges. Miután
34
eGoverment in Hungary (2015) p. 29.
35
Péterfalvi Norbert, dr. Budai Balázs Benjámin PhD, dr. Rátai Balázs, dr. Ligeti Ágota, Erdei Csaba, dr.
Rupp Zoltán: Az elektronikus közigazgatás alapjai, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, IT biztonság – A kormányablak ügyintéző szakirányú továbbképzési szak 5. (E-közigazgatás és ügyintézési gyakorlat) modul (2014) p. 47. 36
http://kozigazgatas.netenahivatal.gov.hu/hirek/tiz-eves-az-ugyfelkapu-0
16
átestünk az azonosításon aktiválnunk kell az ügyfélkapunkat egy egyszer használatos kóddal a Kormányzati Portálon. [37]37 Az Ügyfélkapu legelső szolgáltatás az adó- és okmányirodai ügyintézés volt, a kezdetek óta pedig csatlakoztak a rendszerhez az önkormányzatok, később több pályázat is elérhető lett elektronikus formában. [38]38 Az egyre bővülő és igénybe vehető szolgáltatások közül a legfontosabbak:
„Adó- és járulékbevallás - Az adó- és járulékbevallási szolgáltatással az arra kijelölt vagy elrendelt bevallási kötelezettségének tehet eleget a felhasználó. A bevallás beküldése több lépésből áll.
eBEV - szolgáltatások (folyószámla lekérdezése, stb.) - Az APEH eBEV rendszerében lehetőség van folyószámla-lekérdezésére, illetve adóbevallások jóváhagyására.
Internetes okmányiroda - Az internetes okmányiroda lehetővé teszi az ügyintézést vagy azt, hogy az ügyek intézését interneten lehessen előkészíteni, időpontot foglalni.
E-felvételi - On-line felsőoktatási jelentkezés a www.felvi.hu oldalán
TAJ - nyilvántartással összefüggő szolgáltatások – TAJ - nyilvántartással összefüggő szolgáltatások egyéni ügyfelek részére, betegéletút, jogviszony, TAJ - kártya érvényességének lekérdezése.
Foglalkoztatottak bejelentése - Az APEH dokumentumkitöltő programjával kitölthető nyomtatványon, az általános dokumentumfeltöltő oldalon lehet teljesíteni a bejelentést az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség részére.
Jövedékiadó-bevallás - A Vám- és Pénzügyőrség részére teljesített bevallási kötelezettség.
Az
APEH
dokumentumkitöltő
programjával
kitölthető
nyomtatványon, az általános dokumentumfeltöltő oldalon lehet teljesíteni.
Adatszolgáltatás letiltása - Az állampolgár elektronikusan letilthatja, hogy a nyilvántartásban róla szereplő adatokat kiadják.
37
Gál Géza: Elektronikus ügyintézés – Az ügyfélkapu (Nemesbikk Teleház és Községi Könyvtár) (2009)
pp. 10-13. 38
Gál Géza: Elektronikus ügyintézés – Az ügyfélkapu (Nemesbikk Teleház és Községi Könyvtár) (2009)
p. 10.
17
Cégkereső - Tájékoztató jelleggel ingyenes céginformáció kérdezhető le az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszerből.
Ingatlankereső - A Tulajdoni lap ingatlanra vonatkozó adatai kérdezhetőek le az ingatlan-nyilvántartásból.
Gépjárműkereső - Rendszám alapján tájékoztató jellegű adatok kérdezhetőek le.
Jogszabálykereső - Lehetőség van jogszabályok közötti keresésre. A Hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye az adott naptári napon hatályos valamennyi érdemi magyar jogszabály hatályos szövegét tartalmazza.
Fórum - valós nevüket használó magánszemélyek közszereplését biztosító állampolgári véleménynyilvánítás és párbeszéd” [39]39
Mindazonáltal az Ügyfélkapuban rejlő lehetőségeket még mindig nem tudjuk igazán kihasználni. Tapasztalataim alapján társadalmunk még mindig nem elég befogadó, túlzott félelemmel van az elektronikus út használatával szemben. Ez két dologból adódhat: egyrészt a kommunista-posztkommunista korszak egyik hozadéka, hogy az emberek tartanak a túl sok információ egy helyen való központosulásától, másrészt napjaink internet használatának egyik „rákfenéje” az adathalászattól való félelem. Vagyis az emberek tartanak attól, hogy illetéktelenek feltörik ezeket a rendszereket és megszerzik az adataikat. Emiatt a két eshetőség miatt bizalmatlanok az elektronikus ügyintézéssel szemben. A legnagyobb és legfontosabb feladat tehát egy kollektív, a társadalom minden rétegére kiterjedő szemléletváltás elősegítése, egy olyan biztonsági rendszer kialakítása ami „feltörhetetlen”. A http://kormany.hu a kormány hivatalos honlapja. Folyamatosan frissítik a legaktuálisabb hírekkel, eseményekkel, amelyek a kabinet tevékenységére vonatkoznak. Ezen túlmenően a „Dokumentum” rész olyan információkat tartalmaz, amelyeket a kormánynak a törvény szerint nyilvánosságra kell hoznia, illetve egyéb olyan anyagokat, amelyek érdekesek a polgárok számára. A hírek menüpontban lehetőség van
39
Gál Géza: Elektronikus ügyintézés – Az ügyfélkapu (Nemesbikk Teleház és Községi Könyvtár) (2009)
pp. 18-19.
18
a sajtótájékoztatókat élőben követni és nagy felbontású fotókat, videókat letölteni. [40]40 A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) és a Nemzeti Hírközlési Gerinchálózat (NTG) a magyarországi elektronikus kormányzat számára biztosít alapvető, országos, biztonságos és kiterjedt, szélessávú hálózatot. Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) 2004-ben indult, és 2012-ben kezdték meg a felújítását. Ez a nagy sebességű hálózat köti össze a 19 megyeszékhelyet és Budapestet, biztosítva a központi közigazgatást. E mellett a regionális intézmények számára egy ellenőrzött kommunikációs
infrastruktúrát,
internet
hozzáférést,
elektronikus
levelezést,
41
kormányzati intranetet és egyéb szolgáltatásokat nyújt. [41]
Jó példa továbbá az elektronikus közigazgatás fejlesztésére, az új e-személyi igazolvány bevezetése. Ennek kiállítása 2016. január 1-én indult meg, az átállás pedig fokozatosan fog megtörténni. Az új személyi igazolványra váltás nem kötelező, viszont ha valakinek lejárt a régi, automatikusan az új fajta okmányt fogja megkapni. Az e-személyi alkalmas az elektronikus úton történő közhiteles azonosításra, elektronikus aláírásra, valamint egy tároló elemmel rendelkezik (chip). A chip elektronikusan tartalmazza a személyi igazolványon vizuálisan is megjelenő adatokat, emellett az állampolgár ujjlenyomatát, az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adatot, társadalombiztosítási jelét, adóazonosító jelét, az igazolvány elektronikus egyedi azonosítóját. Fontos megjegyezni, hogy egyelőre még nem váltja ki a TAJ kártyát és az adókártyát, csupán egy újabb lehetőséget biztosít a társadalombiztosítási azonosító jel, valamint adóazonosító jel igazolására. A kártya a chipen tárolt adatok alapján több funkcióval rendelkezik, ezek egyes részeihez pedig több szolgáltatás kapcsolódik. A különböző funkciókhoz tartozó adatok egymástól elkülönülten kerülnek tárolásra, de ezek közül egyszerre csak egy lehet aktív, amellyel biztosított, hogy csak a hatáskörrel rendelkező szerv tudja elérni az adatainkat. Az elektronikus úti okmány funkció minden olyan határátlépésnél használható, ahol schengeni vagy más államközi egyezmények által szabályozott rendszerek üzemelnek.
40
eGoverment in Hungary (2015) pp. 29.
41
eGoverment in Hungary (2015) pp. 29.
19
Fontos, hogy az útlevelet nem váltja ki, de biztonságosabbá teszi a személyazonosító okmányt. Az e-azonosítás funkció magasabb biztonsági szinten biztosítja az e-közigazgatási rendszerek igénybevételéhez szükséges elektronikus azonosítási funkciókat. Ez azért fontos, mert később ez minden EU tagállamban használható lesz, amely elősegít a határokon átnyúló elektronikus szolgáltatások rendszerét. Az e-azonosítás keretében a jogosult szerv képes kiolvasni az adott ügyintézésez szükséges személyes adatokat, ehhez azonban szükséges egy kártyaolvasó eszköz. Az azonosítás lehetővé teszi azt is, hogy az állampolgár otthonról (ha rendelkezik kártyaolvasóval) csatlakozzon a közigazgatási rendszerekhez, intézze az ügyeit. Azon állampolgárok, akiknek nincs kártyaolvasójuk, az ügyfélkapun keresztül tudják intézni az ügyeiket. A harmadik funkció az elektronikus aláírás funkció, amely a saját kezű aláírással azonos joghatású és 2016. május 27-től igényelt elektronikus aláírási tanúsítványokkal hozható létre. [42]42
Az elektronikus személyi igazolvány http://www.kekkh.gov.hu/Eszemelyi/
42
http://www.kekkh.gov.hu/Eszemelyi/
20
2.4 A Magyary Program és a SZEÜSZ-ök „2010 tavaszán hozzáláttunk a magyar közigazgatás, a magyar állam újjászervezéséhez. Azt, hogy jól fogtunk-e hozzá, csak az utókor fogja eldönteni, megtapasztalva a tervezett és végrehajtott intézkedéseink hatását.” olvasható a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program 11.0 bevezetőjében, amellyel az új kormány megteremtette a közigazgatás megújulásának kereteit, meghatározta annak szabályait és céljait. A Magyary Programot elsőként 2011. június 10-én adták közre, majd másodjára 2012. augusztus 12-én. De mi is az a Magyary Program? „A Magyary Program nem terv, hanem program, értelmezési keret, amely meghatározza a célokat, a beavatkozási területeket és a soron következő intézkedések sorát.” [43]43
A különbség terv és
program között, hogy míg a terv egy meghatározott cél elérését jelenti, addig a program egyedi és fokozatosan kidolgozott, eredménye eltér a jelenlegitől. Vagyis a Magyary Program folyamatosan változik, fejlődik, újabb és újabb célokat tűz ki, rendszerezi az elért eredményeket, s ezzel kritikát fogalmaz meg az aktuális helyzetről. [44]44 Átfogó céljaként a hatékony nemzeti közigazgatást jelöli meg. A hatékonyság fogalma alatt hat elemet ért:
eredményes („ha a kitűzött feladat az elvárt mértékben teljesítésre került”)
gazdaságos (figyelembe veszi az eredményhez szükséges ráfordítást)
hatásos (hatékony feladat-végrehajtás időben-térben, ahol körülmények összességében nem idéznek elő olyan változást, ami részben vagy egészben lerontja a feladatot vagy az eredményt)
biztonságos (akadály esetén további változatok alkalmazhatók, így felesleges többlet erőforrások nélkül biztosítható a teljesítés)
felügyelhető („az arra jogosult számára követhető és döntése szerint befolyásolható a folyamat”)
43
Magyary Program 11.0 (2011) p. 7.
44
Szegedi Ádám: A magyar e-közigazgatás a Magyary Program tükrében (2014) pp. 3-4.
21
alkalmazkodó („tervezés mellett a visszacsatolás szerepe is fontos a folyamatban, hiszen a folyamatos fejlődés, a javítás csak ebben az esetben kivitelezhető”)45
A Magyary Program jelentős eredményeket tud felmutatni. Felismerte a rendszer gyengeségeit, amelynek alapján számos átalakítást hajtott végre egy átláthatóbb közigazgatás érdekében. [46]46 Bevezette a járásokat, kiterjesztette az e-közigazgatást, kialakította a kormányablakokat, bevezette az életpálya-modellt közigazgatásban. [47]47 A program keretében új jogszabályi környezet alakult ki, újra a Ket. 10. fejezetében került szabályozásra az elektronikus eljárás. [48]48 Az elektronikus kapcsolattartás egyenrangú lett a hagyományossal, a hatósági eljárásban megjelentek az ún. szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ). A SZEÜSZ-ök moduláris rendszert alkotnak, amely elősegíti az interoperabilitást. „A Ket. és a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 35 szeüsz-t határoz meg, ebből húsz az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatás. A kötelező állami szolgáltatásokat alapvetően három nagy állami szervezet nyújtja: a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) és a Magyar Posta.” [49]49 Kialakításukban és működtetésükben több állami intézmény részt vesz, amelyek a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium felügyelete alatt végzik a munkájukat a 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján. [50]50 A szervezetek csak abban az esetben jogosultak bármely SZEÜSZ nyújtására, ha bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnél (EÜF). Az EÜF e mellett ellenőrzi a
45
Magyary Program 11.0 (2011) p. 18.
46
Neten a hivatal - Közérthetően az e-közigazgatásról (Tájékoztató kiadvány közszolgálati tisztviselők
részére) (2015) p. 6. 47
Szegedi Ádám: A magyar e-közigazgatás a Magyary Program tükrében (2014) pp. 7-11.
48
Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési stratégia 2014-2020 (2015) p. 17.
49
Neten a hivatal - Közérthetően az e-közigazgatásról (Tájékoztató kiadvány közszolgálati tisztviselők
részére) (2015) p. 32. 50
Neten a hivatal - Közérthetően az e-közigazgatásról (Tájékoztató kiadvány közszolgálati tisztviselők
részére) (2015) p. 32.
22
SZEÜSZ-ök törvényes működését, a bejelentés (engedélyköteles SZEÜSZ-nél az engedély) tartalmát, nyilvántartást vezet a SZEÜSZ-ökről, ajánlásokat bocsát ki a SZEÜSZ nyújtás megkönnyítésére. A rendelkezésre álló SZEÜSZ-ök listája még nem teljes, egy kialakulóban lévő struktúráról beszélünk, amellyel kapcsolatban még számos feladat áll előttünk. [51]51
51
Czékmann- Cseh: Elektronikus közszolgáltatások a SZEÜSZök tükrében (2014) pp. 5-8.
23
3. A pozitív példa, Észtország Észtországot gyakran nevezik E-stonia-nak, hiszen a náluk kialakult információs és kommunikációs technológiákat, valamint az internet felhasználást illetően Európa egyik vezető hatalmának számít. Európában az egyetlen olyan állam, ahol törvényben biztosított szociális jog az internet hozzáférés, ráadásul 750 nyilvános internet hozzáférési pont van az országban. Ahhoz hogy egy ennyire kis nemzet ilyen rövid időn belül vezető hatalommá váljon az információs társadalom és az azzal összefüggő technológiák terén, mindenképpen szükség volt az innovációs gondolkodásra és egy stabil lábon álló infrastruktúra kiépítésére. [52]52 Lássuk hát mi az „észt csoda titka.” [53]53 3.1 Az észt információs társadalom fejlődése 3.1.1 A stratégiák Az első információs társadalmi stratégia már 1994-ben elkészült „Észtország útja az információs társadalomhoz” címmel, melyet főként az Európai Unió Bangladesjelentése, és az amerikai Information Infrastructure Task Force jelentés inspiráltak. Ebben a korszakban az infrastruktúra fejlesztése, és az azt befolyásoló piaci fogyatékosságok felszámolása állt a középpontban. Később mikor már az infrastruktúra kiépült, szükségessé vált a törvényhozás korszerűsítése, az állam és polgárai közti kommunikáció elősegítése. Ezen célokat „Az észt információs társadalmi politika alapelvei” című dokumentumban fogalmazták meg, melynek végrehajtására számos akcióterv készült E-stonia-ban. Ezt a stratégiát 2004-ben korszerűsítették az aktuális problémák megoldására: meg kellett erősíteni az állami szektor hatékonyságát, IT megoldásokra volt szükség az edemokrácia bővítésére, csökkenteni kellett a digitális írástudatlanságot, segíteni kellett nemzetközi interoperabilitás elérését és az IT eszközökhöz való hozzáférést a hátrányos helyzetűek számára.
52
Report for the Council of Europe E-Voting in the 2005 local elections in Estonia (2006) p. 5.
53
http://www.vg.hu/velemeny/az-eszt-csoda-titka-472893
24
2013-ban „Az észt információs társadalom fejlesztési terve, 2013” politikai programban a már meglévő szakadékok csökkentése és az újabb szakadékok kialakulásának megakadályozása került előtérbe. [54]54 A jelenlegi program az „Estonian Information Society Strategy (2014-2020)” címre hallgat, amely az Információs és Kommunikációs Technológia és az „Okos megoldások” létrehozását elősegítő környezet kialakítására koncentrál. [55]55
54
Tarmo Kalvet: Az észt információs társadalom fejlődése az 1990-es évek óta, Információs társadalom –
Hálózat az információs társadalom tanításáért (2008. VIII. évfolyam 3. szám) pp. 56-58. 55
e-Goverment in Estonia (2015) p. 18.
25
3.1.2 A közszolgáltatások fejlődése és a szabályrendszerek Észtországban a törvényhozás korszerűsítése 1998-ban vált stratégiai eszközzé. Az egyik legfontosabb törvény az elektronikus aláírásról szóló törvény, ami 2000. március 8-án került elfogadásra és a kor követelményeinek megfelelően 2014. július 1-én átdolgozták. A törvény megteremtette a szükséges feltételeket az elektronikus aláírás használatához, illetve egyenértékűvé tette azt a sajátkezű aláírással. Az állami intézmények kötelesek elfogadni az elektronikus aláírásokat a dokumentumokon. Összességében elmondható, hogy a törvények mindenféle külső nyomás nélkül kerültek kidolgozásra, majd mikor már Európai Uniós szinten is szabályozásra került az ügy, az irányelveknek megfelelően módosították a jogszabályokat. Jó példa erre a személyes adatok védelméről szóló törvény, amelyet 1996. július 19-én fogadtak el, majd 2003-ban a 95/46/EK irányelven megfelelően módosították. 2008-ban létrehozták az Adatvédelmi Felügyelőséget, amely feldolgozza és védi a személyes adatokat. Másik remek példa a közérdekű információkról szóló törvény 2001-ből. A módosítása 2015. január 1-én került elfogadásra a 2013/37/EU irányelvnek megfelelően. A regisztrált személyek közül bárki kérhet információt, amelyre 5 napon belül választ kell kapnia. Az állami szerveknek kötelességük weblapot fenntartani, amelyen pontos és aktuális információkat kell közölni. 2004-ben fogadták el az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról szóló törvényt, amely megállapítja az alapvető követelményeket a szolgáltatásokkal kapcsolatban, biztosítja a felügyeletet és a felelősségre vonást.[56]56
56
e-Goverment in Estonia (2015) pp. 24-27.
26
3.2 Az internethasználat Az internethasználat az információs társadalom fejlettségének megkerülhetetlen fokmérője. Észtország ebben az Európai Uniós átlag felett teljesít. [57]57 Az internethasználat Észtországban gyorsan növekedett az évek során. 2014-ben a háztartások 84%-a, a vállalkozások csaknem 96%-a számára volt biztosított az internet hozzáférés. 5. ábra
Az internet hozzáférés aránya az észt háztartásokban és a vállalkozásokban. (EU kék Észtország zöld) [58]58
A szélessávú internet hozzáférés aránya 2014-ben az észt háztartásokban 81%, a vállalkozásokban pedig 96%. 6. ábra
A szélessávú internet hozzáférés aránya az észt háztartásokban és vállalkozásokban (EU kék Észtország zöld) [59]59 57
Infor Tarmo Kalvet: Az észt információs társadalom fejlődése az 1990-es évek óta, Információs
társadalom – Hálózat az információs társadalom tanításáért (2008. VIII. évfolyam 3. szám) p. 55. 58
e-Goverment in Estonia (2015) p. 2.
27
Azon
magánszemélyek
százalékos
aránya,
akik
állami
hatóságokkal
való
kommunikációra használták az internetet 51%. A vállalkozásoknál pedig 48% volt ez az arány. 7. ábra
Azon észt magánszemélyek és vállalkozások százalékos aránya, akik állami hatóságokkal való kommunikációra használták az internetet. (EU kék Észtország zöld) [60]60
Azon magánszemélyek aránya, akik valamilyen hivatalos űrlap letöltésére használták az internetet 25%, a vállalkozások körében ez az arány 32%. Ebből az adatból leszűrhető, hogy míg 2010-ben sokan csak arra használták az internete, hogy letöltsenek egy űrlapot és papír alapon nyújtsák azt be, addig 2014-ben ez az arány csökkent, az űrlapot már elektronikusan töltötték ki és nyújtották be. 8. ábra
Azon magánszemélyek és vállalkozások aránya, akik valamilyen hivatalos űrlap letöltésére használták az internetet (EU kék Észtország zöld) [61]61 59
e-Goverment in Estonia (2015) p. 3.
60
e-Goverment in Estonia (2015) p. 4.
28
Összességében látható, hogy Észtországban az internet felhasználás meghaladja az Európai Uniós értékeket, melyhez egy gyors, szélessávú hálózat is biztosítva van, az észt felhasználók nagy része pedig nem csak szórakozásra, hanem a hatóságokkal való kapcsolattartásra is használja a világhálót, amely az elektronikus közigazgatás és az információs társadalom alapja. Az arányokat nézve azt is megállapíthatjuk, hogy bizonyos százalékok tekintetében a magyar háztartások mutatói magasabbak vagy ugyanakkorák, mint az észteknél. Azonban ebből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a magyar információs társadalom eme szegmense jobban teljesít. Mert amíg Magyarország az e-közigazgatás öt fejletségi szintje közül a másodikon áll - vagyis például a nyomtatványok letöltése és kinyomtatása terén egyirányú kapcsolatot valósít meg - addig Észtország ezen a szakaszon már túllendült, a negyedik szinten áll. Észtországban működőképes a kétirányú kapcsolattartás, sőt ezen túlhaladva, nem csak adatlapokat töltenek le és küldenek vissza az észt háztartások illetve vállalkozások, hanem a teljes, őket érintő ügymenetek elektronizálásával lehetségessé vált ezek ügyintézése az online térben.
61
e-Goverment in Estonia (2015) p. 5.
29
3.3 Az e-Kormányzat infrastruktúrája Ahogy minden országban, úgy Észtországban is különböző elemekből tevődik össze az e-kormányzat infrastruktúrája. Ebben a fejezetben ezek közül a legfontosabbakat fogom bemutatni, kezdve ennek egyik legalapvetőbb elemével: a kormányzati portállal. Észtország kormányzati portálja az „eesti.ee” 2003 márciusában indult el, azóta a felület folyamatosan megújul. 2007-ben a „polgár portál” és az „állami információs portál” egyesülésével létrejött egy egységes, integrált weblap, amely koordinálja illetve kezeli a biztosított információkat, valamint a különböző állami intézmények által kínált szolgáltatásokat. Az észt kormányzati gerinchálózat az „EEBone” 1998-ban indult és biztosítja az állami szervek közötti kommunikációt. A hivatalok több mint húszezer számítógéppel csatlakoznak a hálózatra szerte az országban, amely biztonságos hozzáférést biztosít az internethez és a Kormányzati Intranethez. Az e-kormányzati szolgáltatások kiépítése X-Road projekt keretében ment végbe. A projekt 2001-ben indult és lehetővé teszi az állami adatbázisok egymás közti kommunikációját. A rendszer biztosítja a tisztviselőknek valamint a jogi és természetes személyeknek, hogy saját hatáskörükön belül adatokat keressenek a hazai internetes adatbázisokban, egy egységes felhasználói felületen. A rendszer továbbfejlesztésével képesek lettek egyidejűleg több adatbázisból is használni adatokat. Az X-Road rendszer legfontosabb szolgáltatásai: hitelesítés, engedélyezés, lekérdezés különböző nyilvántartásokból és adatbázisokból, biztonságos adatcsere. [62]62 A hazánkban 2016. januárjában bevezetésre került elektronikus kártyát az észtek már 2002 óta használják. Az „ID-card” minden 15 év feletti állampolgár számára kötelező, minden állami szolgáltatás erre épül. Nincs külön adókártya, TB kártya, lakcímkártya, személyi igazolvány stb. Minden adatuk egy kártyán található, egy adatot csak egyszer kell megadniuk, és a jogosult hatóságok ahhoz hozzáférhetnek. Kezdetben az állampolgárok még „jégvakarónak csúfolták”, mára pedig a mindennapjaik részévé vált. 62
e-Goverment in Estonia (2015) pp. 35-36.
30
[63]63 2007-ben Észtország volt az első a világon, aki bevezette az e-szavazás lehetőségét. [64]64 A kártya segítségével lehet létrehozni vállalkozást, ellenőrizhetőek a banki tranzakciók, a tömegközlekedésben jegyként is lehet használni, 2010 óta pedig tulajdonosa kórtörténete is visszanézhető a kártya segítségével. 10 év elteltével „jégkaparóból” a több mint 1,1 millió állampolgár (a lakosság csaknem 90%-a) életét megkönnyítő személyi igazolvány nélkül az észt emberek már el sem tudnák képzelni a mindennapjaikat. A mobiltelefon felhasználók számára elkészült az úgynevezett „Mobile-ID”, amely csakúgy mint az elektronikus kártya, személyazonosság ellenőrzésére és elektronikus aláírás tételére szolgál. A mobiltelefonokon van egy szabványosított SIM alkalmazás, amely úgy működik, mint egy biztonságos aláírási eszköz. [65]65
Az észt ID-card http://ec.europa.eu/idabc/en/document/4487/5584.html
Az ID-kártya és a Mobil-ID alkalmazásra épül a DigiDoc portál, ahol regisztrációt követően a honlapon elérhető programmal a felhasználók bármilyen dokumentumot aláírhatnak, vagy elektronikus dokumentumot titkosíthatnak.
63
http://hvg.hu/gazdasag/20160502_eszt_gazdasagi_modell_kalle_palling_atlathatosag_ekormanyzat
64
http://hvg.hu/vilag/20150219_esztorszagi_valasztasok_netes_szavazas
65
e-Goverment in Estonia (2015) pp. 36-37.
31
3.4 Az észt e-közszolgáltatások Észtországban az elektronikus közszolgáltatások egykapus elérési pontja a kormányzati portál, amely egyrészt információforrásként szolgál, másrészt számos közigazgatási szolgáltatás kiindulópontja. [66]66 A felhasználók az elektronikus kártyájukkal – amely az azonosítás legbiztonságosabb módja- bejelentkeznek, majd onnantól igénybe tudják venni az elektronikus szolgáltatásokat. [67]67
Európában Észtország az élvonalban volt az elektronikus közszolgáltatások tekintetében az elmúlt néhány évben, 2016-ban pedig a legjobban teljesítő ország lett.
https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/scoreboard/estonia
66
Szabó Zolán: Az elektronikus közszolgáltatások kulcsproblémája: az elektronikus személyazonosság
menedzsment (2011) p. 16. 67
https://www.ria.ee/en/government-portal.html
32
E-Észtország digitális társadalmának összetevői, a hatalom építőkövei az integrált eszolgáltatások. A szolgáltatások moduláris rendszert alkotnak, lehetőséget adva ezzel a jövőbeni bővítésekre. Az állampolgárok számára nyújtott leggyakoribb szolgáltatások:
Digitális aláírás, amely lehetővé teszi a biztonságos, jogilag kötelező érvényű elektronikus dokumentum aláírást.
DreamApply, segíti a nemzetközi tanulók felsőoktatási intézménybe történő felvételi eljárásának automatizálását és optimalizálását.
E-bíróság, amellyel
lehetőség van az
elektronikus bírósági
eljárások
adminisztrációjára, beleértve az online kérelem benyújtást, az elektronikus folyamat irányítását, részvételt a weben keresztül.
„E-törvény”, bárki számára hozzáférhetők a törvénytervezetek 2003 februárja óta
E-recept, központosított, papírmentes rendszer az orvosi receptek kiadására és kezelésére.
e-Residency egy digitális identitás [68]68, amely lehetővé teszi a világon bárkinek, hogy az könnyedén üzleteljen az on-line térben.
E-iskola, lehetővé teszi a diákoknak, a tanároknak és a szülőknek, hogy együttműködnek a tanulási folyamat során.
Az e-Tax drasztikusan csökkentette azt az időt, amit az egyének és vállalkozók az adóbevallással töltenek.
Elektronikus egészségügyi nyilvántartó integrálja az adatokat az egészségügyi szolgáltatók számára.
Elektronikus azonosító kártya
Elektronikus telekkönyv
E-Szavazás lehetőséget biztosít a választók számára, hogy az interneten keresztül leadják a szavazatukat bárhol a világon
m-Parking lehetővé teszi a járművezetőknek, hogy mobiltelefonnal fizessenek a városi parkolásért.
68
A digitális identitás alatt azt értjük, hogy az állam digitalizált szolgáltatásait nem csak a fizikálisan ott
élő állampolgárainak nyújtja, hanem elektronikus állampolgárainak is, akár a határokon túlra. https://taavikotka.wordpress.com/
33
Mobile-ID, segítségével az ügyfél a mobiltelefonját, mint egyfajta biztonságos elektronikus azonosítót használhatja.
MobilFizetés, lehetővé teszi, hogy az árukért és szolgáltatásokért a mobil telefonon keresztül fizessenek [69]69
Természetesen az észteknek is van még további fejlődési lehetőségük, és – mivel az egész elektronikus közigazgatás a technikai fejlődésre épül – ez a folyamat sosem fog megállni. Ha végignézzük az elmúlt 20-25 évet, láthatjuk mekkora utat tett meg ez a kis ország ilyen rövid idő alatt. Elmaradottból elektronikus Észtországgá vált, amellyel versenyképességét jelentősen megnövelte és Európa élvonalába került az elektronikus közigazgatás tekintetében.
69
https://e-estonia.com/components/
34
4. Miben követhetné Magyarország az észt példát? Jelen fejezetben Észtország és Magyarország elemzése után összehasonlítom a két ország elektronikus közigazgatását, feltárom a hasonlóságokat és a különbségeket, az erősségeket és a gyengeségeket. A legelső különbséget rögtön az információs társadalom nyújtotta lehetőségek felfedezésének idejében megtaláljuk. Észtország első információs társadalmi stratégiája már 1994-ben [70]70 elkészült, Magyarországon azonban erre egészen 2001-ig [71]71 várni kellett, vagyis hazánk csaknem tíz éves lemaradással kezdte meg az IT kialakításának hosszú folyamatát. Amikor 2013-ban az észtek már a digitális szakadékok csökkentésére és azok kialakulásának megakadályozására koncentráltak, addig itthon még csak azzal próbálkoztak, hogy egyáltalán elterjesszék az információs és kommunikációs technikákat és eszközöket, - a számítógépeket, az internetet, fax gépeket, email-t, mobiltelefonokat stb. - felkészítsék az országot az Európai Uniós belépésre. Napjainkban elértünk oda ahova az észtek 2013-ban, a jelenlegi stratégiánk célkitűzési közt találjuk a digitális szakadékok csökkentését, az interopeabilitás elérését, az észtek pedig – ismét előttünk járva pár lépéssel – már az „okos megoldások” létrehozására törekszenek. Bár általában törvényhozás tekintetében is az észtek mögött járunk, az egyik legfontosabb jogszabály, elektronikus aláírásról szóló törvény a két országban „csak” egy év különbséggel született meg – Észtországban 2000-ben [72]72, Magyarországon 2001-ben [73]73. Összességében azonban elmondható, hogy az észteknél a törvények nem Uniós nyomásra készültek el, maximum csak az uniós elvárások szerint alakították át a már meglévőket, gyakorlatilag jogharmonizációt végeztek az uniós előírások és saját paragrafusaik között. Magyarország inkább az uniós irányelvek hatására kezdte meg a kodifikációt. Észtország úttörő szerepet vállalt és vállal a mai napig, míg 70
e-Goverment in Estonia (2015) p. 18.
71
Nemzeti információs társadalom stratégia 1.0 verzió (2001) - A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai
Kormánybiztossága p. 3. 72
e-Goverment in Estonia (2015) p. 24.
73
Dr. Verebics János: Az információs társadalom jogi kérdései (Tansegédlet BME) (2009) p. 55.
35
Magyarország a „követők” táborát erősíti, igyekszik felzárkózni az élen járókhoz. Észtországban és Magyarországon sincs átfogó elektronikus-kormányzati törvény. Magyarországon szabályozva vannak ugyan a SZEÜSZ-ök, amik moduláris rendszert alkotnak, de az állami hatóságok nem tudják, hogyan használják fel őket. Észtországban az igénybe vehető elektronikus közszolgáltatások szintén moduláris rendszert alkotnak – melynek pozitívuma a bővíthetősége-, de az észt állampolgárok és a közszféra is fel van készülve egy ilyen szabadelvű modell alkalmazására. Álláspontom szerint a magyar társadalom túlzottan ragaszkodik a papír alapú közigazgatáshoz, és ahogy azt már a 2. fejezetben is említettem, ennek oka lehet egyrészt a kommunizmus idején „beléjük nevelt” bizalmatlanság, hiszen akkor az állam mindent tudni akart az állampolgárairól, amivel rettegésben tartotta az országot, másrészt az adathalászat, a rendszer feltörésétől való félelem. A közszféra felől nézve a jelenlegi e-közigazgatási modell nem áll stabil lábakon. A kezdetekkor minden szervnél más módon alakultak ki a rendszerek, melyek képtelenek kommunikálni egymással, és bár cél az interoperabilitás elérése, mégis egy egységes szabályozás nélkül nem képesek beépíteni a saját rendszerükbe a modulokat. Szerintem mindenképpen szükség lenne egy átfogó szabályozásra, hogy az államigazgatási szervek tudják, hogyan kell használniuk, biztosítaniuk ezeket a szolgáltatásokat. Már többször említettem a dolgozatban, hogy az információs társadalom kiépülésének legfőbb mutatója, az internethasználat, mely tekintetében szintén jókora eltérések vannak a vizsgált országok között. Míg Észtországban az internet hozzáférés aránya 2010-ben 67% volt - EU átlag alatti addig 2014-ben 83%-ra növekedett, ami meghaladja az EU átlagot. [74]74 Magyarországon ugyanez az arány 2010-ben 60% volt - a 70%-os EU átlag alatt - 2014ben 75% - szintén a 80%-os EU arány alatt. [75]75 Véleményem szerint az észtek nagyfokú fejlődése főként annak köszönhető, hogy 2000-ben [76]76 az észt kormány alapvető joggá nyilvánította az internetet, természetessé vált az ingyenes wifi, minden kis faluban megjelent az internet. Magyarországon hasonló kezdeményezésről szó sem
74
e-Goverment in Estonia (2015) p. 2.
75
eGoverment in Hungary (2015) p. 3.
76
http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/hogyan_lett_esztorszag_tech_nagyhatalom
36
esett, sőt 2008 óta több ízben is tervbe vették az internetadó bevezetését, a kormányok nem gondolkodtak innovatívan, inkább nehezítették az internet elterjedését. [77]77 A vállalkozások tekintetében az észteknél a vizsgált időszakban szinte végig 96%-os [78]78 volt az internet elérés. Ez annak köszönhető, hogy a digitális identitás megjelenésével, tulajdonképpen az egész ország fent van a világhálón. Mindössze néhány kattintással létrehozható egy vállalkozás, így rengeteg olyan cég jött létre, amelyek kihasználták, hogy az ország vezetői hisznek az internetben, ezért ők is követték az állami lépéseket. [79]79 A 2006-os elektronikus cégeljárásról szóló törvény Magyarországon is elősegítette, hogy jobban teljesítenek a vállalkozások, ez teljes egészében elektronikus útra terelte az egész eljárást. [80]80 A felhasználás tekintetében az észt állampolgárok több, mint 51%-a, a vállalkozások több mint 48%-a kommunikál elektronikusan az állami hatóságokkal. [81]81 A magyaroknál ezek az arányok 49% és 48% [82]82, de míg az észtek már a kétirányú kommunikáció, sőt a „tranzakció” szintjén tartanak, addig Magyarországon inkább az egyirányú kommunikáció, a nyomtatványok letöltése és kinyomtatása a jellemző. Kétirányú kommunikáció során az állampolgárok már nem csak letöltik az űrlapokat, hanem elektronikusan nyújtják be azokat, tranzakció esetén pedig már a feldolgozás is automatikusan történik. Ezzel sok időt és energiát lehet megspórolni mind az állampolgárok, mind a közigazgatási szervek részéről. Természetesen Magyarországon is találunk példát a kétirányú kommunikációra: erkölcsi bizonyítvány igénylése esetén belépünk az ügyfélkapunkba, ott kitöltjük az igényléshez szükséges űrlapot, majd elektronikusan elküldjük az igénylést. Pár nap után postai úton megkapjuk a szükséges iratot. Ha megvizsgáljuk az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, a szolgáltatás mennyiségében és minőségében is vannak különbségek. Az észtek 2002-ben [83]83 bevezették az elektronikus személyigazolványt, amellyel – egy kártyaolvasó segítségével – bárhonnan elérhetik az állami hatóságokat, 77
http://hvg.hu/tudomany/20141021_internetado_ezt_mondta_6_eve_a_fidesz_arr
78
e-Goverment in Estonia (2015) p. 2.
79
http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/hogyan_lett_esztorszag_tech_nagyhatalom
80
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
81
e-Goverment in Estonia (2015) p. 3.
82
Goverment in Hungary (2015) p. 5.
83
e-Goverment in Estonia (2015) p. 36.
37
elektronikusan azonosíthatják magukat. Magyarország egy másik utat követ, szükség van az Ügyfélkapu regisztrációra az elektronikus azonosításhoz, és onnan érhetők el a SZEÜSZ-ök, ezek azonban még kidolgozatlanok. 2016-ban [84]84 a magyar kormány is bevezette az elektronikus kártyát, amely folyamatosan váltja majd le a hagyományos okmányt, azonban egyelőre a hatóságok nem rendelkeznek kártyaolvasóval, így a társadalombiztosítási-, és adószám sem elérhető. A kormány annak reményében vezette be a kártyát, hogy egyre több okmányunkat kiváltja majd, de ehhez idő kell. Véleményem szerint kicsit több előkészületi időt kellett volna adni a hatóságoknak a bevezetéséhez is, mert így túlságosan felkészületlenül érte őket a változás. A magyar példával szemben az észtek a MobileID applikáción keresztül már telefon segítségével is képesek elektronikusan azonosítani magukat. Magyarországon ezt a lehetőséget még csak meg sem fontolták, pedig érdemes lett volna átgondolni, hogy az e-kártyával egyidejűleg egy ilyen applikációt bevezetésében is lenne ráció, hiszen a jövő ebben rejlik. Úgy gondolom Magyarország olyan utat kezdett követni, amit ha végigjár, a következő években pozitív előrelépéseket tapasztalhatunk, ehhez azonban mindenképpen szükséges a társadalom szemléletváltása, a digitális szakadékok megszüntetése. Meg kell győznünk az idősebb korosztályokat arról, hogy az internet és az azon való kommunikáció jó dolog, persze ehhez megfelelő biztonsági rendszerek szükségesek. Talán a lassan felnőtté váló „y” generáció már belátja, hogy mennyivel megkönnyíti a dolgunkat
az
elektronikus
közigazgatás,
az
elektronikusan
igénybe
vehető
közszolgáltatások, és úttörőként ténylegesen igénybe is veszik azokat. Álláspontom szerint, ha egy kicsit egyszerűbben lehetne elektronikusan kommunikálni a különböző hatóságokkal, szívesebben kihasználnák az állampolgárok az IT adta lehetőségeket.
84
http://www.kekkh.gov.hu/Eszemelyi/
38
Összegzés Dolgozatomban Magyarország és Észtország elektronikus közigazgatását vettem vizsgálat alá, azt elemeztem, hogy milyen helyzetben van Magyarország az utóbbi évtized e-kormányzati sikertörténetét véghezvivő Észtországhoz képest. Több szempontot is figyelembe véve vontam párhuzamot a két ország között. A téma összetettsége miatt természetesen nem sikerült minden részletre kitérnem, de nem is ez volt a célom. Inkább szerettem volna bemutatni, hogy miért lett Észtországból „bezzegország” mit csináltak jobban, hiszen a 90-es években közel egy szinten állt hazánkkal az IT terén. Álláspontom szerint a legelső dolog amiben példát vehetnénk róluk, hogy komolyan vették az IT adta lehetőségeket és hittek abban, hogy ki tudják őket aknázni. Innovatív gondolkodásuk vezetői – gondoljunk csak az internet állampolgári joggá tételére - és állampolgári szinten is megmutatkozik, melynek köszönhetően sokkal befogadóbban viselkednek az infokommunikációs technikákkal szemben, mint honfitársaink. Ehhez az a magas szintű informatikaoktatás is hozzájárult, melynek segítségével megnövelték az elektronikus képességeket a felnőtt lakosság körében is. Ebben a tekintetben bőven lenne mit tanulnunk tőlük. Az állam elérte, hogy az állampolgárai megbízzanak az eszolgáltatásokban, amelynek a rendszere áttekinthető és stabil. Az elektronikus kártya 2002-es bevezetése óta még sosem törték fel a rendszert, amely alapot ad a bizalomra. A technológia fejlődésével is sokkal jobban lépést tudnak tartani, mint mi. 2007-ben már a MobileID mobiltelefon applikációval is elérhetők az e-szolgáltatások. Láthatjuk, hogy bőven van fejlődési lehetőségünk. Mindezek ellenére nem állítom, hogy az észtek tökéletes munkát végeznek, de számos kihívást remekül megoldottak az információs társadalmuk kialakulása során, amelyekkel mi kevésbé boldogulunk. A lehetőség előttünk áll, a kérdés az, hogy mikor élünk már végre vele?
39
Irodalomjegyzék 1. Z. Karvalics László: Az információs társadalom - Az elmélettől a politikai gyakorlatig (2007) 2. Budai Balázs: E-közigazgatási alapismeretek - Az e-learning tananyag szakszövege közszolgálati dolgozók számára 3. Budai Balázs: Az e-közigazgatás elmélete, Akadémiai, Budapest (2009) 4. Orbán Anna: Információs társadalom – Informatikai stratégiák, Általános Vállalkozási Főiskola Tudományos közlemények 17 (2007) 5. E-kormányzat 2005 5. számú mellélet – Elektronikus kormányzat az európai politikákban és a jogalkotásban (2003) 6. Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról – Az európai digitális menetrend (2014) 7. Felber Zsófia: Útban az interoperabilitás felé (2014) 8. Németh Ildikó: E-goverment tanulmányok XXI - Az e-közigazgatás fél évtizede Magyarországon (2008) 9. Holakovszky László: A magyar válasz, BYTE (1999) 10. Dr. Verebics János: Az információs társadalom jogi kérdései (Tansegédlet BME) (2009) 11. Czékmann- Cseh: Elektronikus közszolgáltatások a SZEÜSZök tükrében (2014) 12. Szittner Károly: Út az elektronikus közigazgatáshoz, Új magyar közigazgatás (2009) 13. eGoverment in Hungary (2015) 14. Dr. Habil. Tózsa István: Az elektronikus közigazgatás helyzete (2012) 15. Péterfalvi Norbert, dr. Budai Balázs Benjámin PhD, dr. Rátai Balázs, dr. Ligeti Ágota, Erdei Csaba, dr. Rupp Zoltán: Az elektronikus közigazgatás alapjai, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, IT biztonság – A kormányablak ügyintéző szakirányú továbbképzési szak 5. (E-közigazgatás és ügyintézési gyakorlat) modul (2014) 40
16. Gál Géza: Elektronikus ügyintézés – Az ügyfélkapu (Nemesbikk Teleház és Községi Könyvtár) (2009) 17. Szegedi Ádám: A magyar e-közigazgatás a Magyary Program tükrében (2014) 18. Neten a hivatal - Közérthetően az e-közigazgatásról (Tájékoztató kiadvány közszolgálati tisztviselők részére) (2015) 19. Report for the Council of Europe E-Voting in the 2005 local elections in Estonia (2006) 20. Tarmo Kalvet: Az észt információs társadalom fejlődése az 1990-es évek óta, Információs társadalom – Hálózat az információs társadalom tanításáért (2008. VIII. évfolyam 3. szám) 21. e-Goverment in Estonia (2015) 22. Szabó
Zolán:
Az
elektronikus
közszolgáltatások
kulcsproblémája:
az
elektronikus személyazonosság menedzsment (2011)
Európai Uniós és magyar jogszabályok és dokumentumok 1. eEurope 2002 Akcióterv – Az Európai Tanács és az Európai Bizottság 2000. június 2. Európa2020 Stratégia 3. Nemzeti információs társadalom stratégia 1.0 verzió - A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága 4. Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 5. Magyary Program 11.0 6. Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési stratégia 2014-2020 7. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
41
Elektronikus irodalom 1. https://www.ria.ee/en/government-portal.html 2. https://taavikotka.wordpress.com/ 3. https://e-estonia.com/components/ 4. http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/hogyan_lett_esztorszag_tech_nagyhatalom 5. http://hvg.hu/tudomany/20141021_internetado_ezt_mondta_6_eve_a_fidesz_arr 6. http://hvg.hu/gazdasag/20160502_eszt_gazdasagi_modell_kalle_palling_atlathat osag_ekormanyzat 7. http://hvg.hu/vilag/20150219_esztorszagi_valasztasok_netes_szavazas 8. http://www.vg.hu/velemeny/az-eszt-csoda-titka-472893 9. http://kozigazgatas.netenahivatal.gov.hu/hirek/tiz-eves-az-ugyfelkapu-0 10. http://www.kekkh.gov.hu/Eszemelyi/ 11. http://www.vg.hu/velemeny/az-eszt-csoda-titka-472893
42