Dr. Nemeskéri Gyula
A stressz felmérése A stressz felmérésének célja a munkavégzés jellemzőiből, környezetéből, a technológiából eredő azon veszélyforrások meghatározása, amelyek a munkavégzés különböző folyamataiban, tevékenységeiben részt vevő személyekre egészségkárosodást feltételező veszélyt jelenthetnek. A stressz értékelésének kerete a szervezetek számára kötelezően előírt pszichoszociális kockázatértékelés. Ennek célja nemcsak a kockázat mértékének a meghatározása, hanem olyan intézkedések meghatározása, amellyel csökkenteni lehet a kockázat feltételezett hatásait.
Miért elengedhetetlen, hogy a HR foglakozzon a stressz csökkentése érdekében a pszichoszociális kockázatok értékelésével? Mert a szervezetekben dolgozókat különböző olyan pszichés terhelések érik, amelyek nemcsak a teljesítményüket csökkentik, hanem tartós fennállásuk betegségek kialakulásához, a munkavégző képesség csökkenéséhez vezethetnek. Ezek a pszichoszociális terhelő hatások egyaránt veszélyt jelentenek az egyén és a szervezet számára.
A dolgozókat érő pszichés terhelések teljesítményt, fennállásuk
csökkentik
a
tartós betegségekhez
vezethet.
A munkával összefüggő stressz (MÖS) kérdése az Európai Unióban is egy kiemelten kezelt problémakör. „Munkával összefüggésben akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy ezeket a követelményeket teljesítse.” 1 Az egyénre ható külső hatások összességét nevezzük stresszoroknak, ezekre kell az emberi szervezetnek a megfelelő válaszokat megadnia. Elvileg minden stresszorrá válhat, ami az egyén számára annyira megterhelő, hogy megoldhatatlan helyzetet teremt. A stresszhez vezető ún. stresszorok előfordulnak a tágabb és szűkebb értelemben vett munkahelyi fizikai, szociális, társadalmi környezetünkben egyaránt. A munkahelyi jellemzőkben előforduló terhelő hatások az ún. pszichoszociális tényezők mint stresszorok a munkavállalókban stresszes állapot kialakulását idézi elő. A pszichoszociális tényezők veszélyességét nemcsak mértékük, a hatásuk időtartama határozza meg, hanem az is, hogy az egyén mennyire „érzékeny” ezekre a hatásokra. 2 Vannak, akik jól bírják, és vannak, akik kevésbé viselik el ezeket a hatásokat, ezért nincs egy standard mérték, ami alatt megfelelőek, illetve ami felett elkerülendőek a pszichoszociális terhelések.
1 Az Európai Unióban a munkával összefüggő stressz (MÖS) jelenti − a hátfájás után − a munkával összefüggő második leggyakoribb egészségügyi problémát, amely az EU munkavállalóinak 28%-át érinti. osha.europa.eu/hu/publications/factsheets/hu_22.pdf
Ugyanazok a veszélyek más-más hatásokkal járnak az egyénekre. Van, akiben jelentős stresszt váltanak ki, vannak olyanok is, akikre ugyanaz a hatás nem jár a stressz kialakulásával.
2
1
A stressz nem betegség, de ha mértéke nagy és hosszabb ideig fennáll, szellemi és fizikai egészségkárosodást okozhat. Egyeseknél a stressz javíthatja a teljesítményt, és elégedettségérzést eredményezhet, ha kihívást jelentő célokat sikerül elérni. Másoknál a stressz ellenkező hatást vált ki, és romlik a teljesítmény, ez pedig rossz mind a munkavállaló, mind a szervezet számára. A munkahelyen megfigyelhetők azok a terhelő hatásokra adott munkavállalói reakciók, amelyek felhívják a figyelmet arra, hogy a munkavállalóknál kialakult a stressz állapota: − A teljesítmény visszaesése, határidők be nem tartása. − Magatartási problémák, konfliktusok, munkafegyelmi problémák. − Megnövekedett munkahelyi baleset, betegszabadság, munkától távollét.
A hosszú távú stressz a következő egészséget veszélyeztető kockázatokhoz vezethet: Magatartási zavarokhoz: ingerlékenység, fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás, alacsony munkateljesítmény. Pszichológiai hatásokhoz: depresszió, agresszió, zavartság, figyelmetlenség Fizikai panaszokhoz, emelkedése, fejfájás.
tünetekhez:
vérnyomás
Pszichoszomatikus megbetegedésekhez: emésztőrendszeri, szív-érrendszeri megbetegedések.
− Növekvő fluktuáció stb. Magyarországon a munkáltatók feladata a pszichoszociális kockázatok értékelése. A munkavédelemre vonatkozó törvény szerint (Mvt.) 3 54. §: (1) bekezdése] az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket. A jogszabály d) pontja szerint: „az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;” A pszichoszociális tényezők elemzése során figyelembe kell venni az alábbi vonatkozó jogszabályokat: − 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről − 50/1999. (XI. 3.) EüM-rendelet a képernyő előtti munkavégzésről − 5. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelethez − 6. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelethez A pszichoszociális kockázatok figyelembevételének előírása alapján a munkáltató − a foglalkozás-egészségügyi szolgálat hathatós közreműködésével − minden lehetséges módon igyekezzék elkerülni a káros stresszt okozó, tartós hatásokat. Ez egyedi mérlegelést, a konkrét helyzet minden irányú, a dolgozó tulajdonságaira, változó stressztűrő képességére is tekintettel történő elemzését jelenti.
3
A többször módosított 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
2
A kockázat értékelése A kockázat szintjei A kockázat kiszámítását, becslését a
1. Kis (triviális) kockázat: Nincs szükség újabb következők szerint végeztük: K= Th x Ve. intézkedésre, sem utánkövetésre. Ahol a 2. Elviselhető kockázat: Nincs szükség újabb K = Kockázat intézkedésre. Esetleg évről évre figyelemmel kell Th = Terhelő, káros hatások mértéke Ve = Veszély bekövetkezésének kísérni a terhelés alakulását, nehogy romlás valószínűsége, a hatás expozíciós álljon be. ideje 3. Mérsékelt kockázat: Igyekezni kell csökkenteni a kockázatot, de a megelőzés költségeit gondosan mérlegelni kell. A kockázatcsökkentő intézkedéseket lehetőleg minél előbb meg kell tenni. Folyamatosan figyelni kell a munkavállalóknál az egészséget károsító hatások megjelenését. 4. Lényeges kockázat: A munkavégzés során megjelenő stresszorok csökkentéséhez azonnal hozzá kell kezdeni. 5. Elfogadhatatlan kockázat: A munkavégzést le kell állítani addig, amíg a kockázatot nem csökkentették. Ha bármely munkatevékenység kockázatának mértéke eléri a „mérsékelt kockázatú” vagy annál magasabb szintet, akkor azzal kiemelten kell foglalkozni a munkáltatónak. A pszichoszociális tényezők elemzésének lépései A szervezeteknek törekedniük kell a stressz megelőzésére vagy csökkentésére. Ehhez fel kell mérni mindazokat a tényezőket, amelyek kockázatot jelentenek a stressz kialakulása során. Erre alapozva megfelelő intézkedéseket lehet hozni a stressz csökkentésére. A kockázatértékelés alapvető lépései - A munkatevékenység és környezete elemzése - Határozzuk meg, hogy kit érhet ártalom és hogyan! - A munkavállalóra ható terhelő hatások (veszélyek) becslése - A terhelő hatások expozíciós idejének meghatározása - A kockázat szintjeinek meghatározása (Derítsük fel, van-e probléma! Értékelés arról, hogy a kockázat elviselhető-e? ) - Javaslattétel a kockázatok csökkentésének módjára - Ismételjük meg rendszeresen a felméréseket és elemzéseket! Ellenőrizzük a megtett intézkedések hatását! A kockázat elemzésének megalapozottsága érdekében célszerű a szervezet tagjait minél szélesebb körben bevonni, hiszen megalapozott személyes véleményük lehet az őket ért stressz mértékéről, a kialakulás forrásairól. A veszélyek megjelenésének valószínűsége, expozíciós ideje A feladatok jellege határozza meg mértékét: - Készenléti jellegű - Folyamatos munkavégzést igényel 3
-
Rendszeresen előfordul tervezhetően, de ritkán (pl. havonta vagy évente egyszer) Eseti, ad hoc jelleggel, előre nem tervezhetően Az expozíciós idő lehet hosszú, teljes munkaidős vagy ennél rövidebb
Az elemzés szempontjai A munkatevékenység elemzését, a veszélyek azonosítását egy előre elkészített elemző szempontlista alapján végezhetjük. Munkakörnyezet, tárgyi és humán feltételek: - Túl sok zavaró inger (pl. a fokozott figyelmet igénylő munkáknál) - Munkavégzés helyigénye (szűk, ergonómiai szempontok figyelmen kívül hagyása) - Figyelmet elvonó vagy az összpontosítást nehezítő egyéb hatások (undort keltő hatások) - veszélyes munkakörnyezet Munkaszervezés (a munkavégzést akadályozó tényezők): - Megfelelő tárgyi feltételek hiánya - Előírt szabályok, rendszerek, eljárások megfelelősége - A szükséges létszám hiánya, időnyomás, feszített munkatempó, rövid határidők - Szervezetlenség, előreláthatatlanság, kapkodás, ad hoc állandó „tűzoltó” munkák - Információ hiánya (téves információk, az információ eltérő értelmezése) - Rendszertelen műszakbeosztás - Gyakori munkahelyi változás, változó munkahelyeken végzendő munka - Akadályok a munkavégzésben, túlzott adminisztráció Munkahelyi kapcsolatok és azok kiterjedtsége, mennyisége: - Elszigeteltség, egyéni munka, munkakapcsolatok hiánya - Túl szerteágazó és sokrétű kapcsolattartás - Együttműködés, összefogás, egymás segítése, csapatmunka igénye - A kapcsolatok minősége Személyes kontroll, döntési kompetencia, befolyás a munkára: - Alacsony szintű részvétel a döntéshozatalban, beleszólás lehetőségének hiánya - Munka feletti befolyás, kontroll hiánya - Saját teljesítmény javítása, fejlesztése lehetőségeinek hiánya - A pozícióval járó felelősséghez képest túl alacsony tényleges döntési kompetencia Munkaterhelés (fizikai, érzelmi és kognitív): - Pszichés terhelés (túl sok munka, ezek váltakozása, nagy leterheltség, túlmunka, túl kevés munka, alulterhelés, monoton ismétlődő rutin feladatok - Kiemelt pszichés és mentális igénybevétel: o problémamegoldás újszerűsége, új megoldás kidolgozása, o nagyon bonyolult, összetett feladatok, o magas figyelemkoncentrációval végzett munka, o fokozott érzelmi igénybevételt, involváltságot jelentő munka, o emberekkel való intenzív foglalkozás (segítés, ügyfélszolgálat, tanácsadás). - Fokozott felelősség (értékekért, emberekért: emberek irányításáért, döntések más emberekre vonatkozóan stb.) 4
-
Fizikai terhelés (statikus-dinamikus) és a pihenés lehetőségének hiánya
Vezetés minősége: - Nem megfelelő célkitűzés, az útmutatások hiánya - Az emberi méltóságot sértő viselkedés, kommunikáció - A bevonás hiánya a beosztottakat érintő ügyekben - Korrektség, következetesség hiánya, etikai problémák - A vezetői funkciók ellátásában hibák vagy azok elhanyagolása - Nyílt és őszinte kommunikáció hiánya Elismerés, jutalom - Az anyagi és erkölcsi elismerés, jutalom nem kellő megvalósulása és mértéke - Teljesítményértékelés hiánya - Méltánytalanság, igazságtalanság a jutalmazási rendszerben Személyes fejlődés, karrier - Új tapasztalatszerzés, szakmai fejlődés, képzések hiánya - A karrier bizonytalansága, kiszámíthatatlansága Szerepkonfliktus és státuszbizonytalanság - Tisztázatlan munkakör, nem egyértelmű feladat és elvárás - Nem egyértelmű fölé-alárendeltségi viszonyok - Szerepelvárások el nem fogadhatósága, a belső értékek és külső elvárások közötti ellentmondás - Egymásnak ellentmondó szerepelvárások teljesítése - Nem tisztázott jogviszony, munkaszerződés - A végzett munka, a munkakör presztízsének szervezeten belüli-kívüli megítélése Változások mennyisége, kezelése: - Túlságosan gyakori szervezeti szintű változások, állandó alkalmazkodási igény - Nem jól kommunikált változások - Az alkalmazkodás segítésének elmaradása Bizonytalanság - Biztos jövőkép hiánya, munkahely elvesztésétől való félelem - Nem világos a munka célja, értelme - Sikertelenség, kudarcélmények a teljesítményben - A munkavégzésre való személyes befolyás, kontroll hiánya - A munkavégzéssel kapcsolatos visszajelzések hiánya, csak negatív kritika, kevés elismerés - Az egyén kompetenciáit meghaladó munkafeladat A kockázat megítélése A kockázatok meghatározásához célszerű egy összefoglaló táblázatot készíteni, amelyben az értékeléshez szükséges összes információ együttesen áttekinthető.
5
Veszély jelenléte
Az előfordulás valószínűsége
A kockázat mértéke
Milyen kockázatot csökkentő intézkedésekre van szükség, és mely munkakörben?
Az értékelés eredményének nem a kockázat mértékének meghatározását tekintjük, hanem azon intézkedések meghatározását és végrehajtását, amelyekkel csökkenteni lehet a veszélyek hatását, az előfordulásuk valószínűségét, és a dolgozó embert érintő stressz mértékét.
6