DOMBÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZA ÖNKORMÁNYZATA INTERGÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉ STRATÉGIA 20072007-2013
(munkaanyag)
1
Készítette: Dombóvár Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Településfejlesztési csoport Tanácsadó: Vital Pro Vezetési és Szolgáltató Kft. Lunk Tamás cégvezető, tanácsadó Témavezető: Szabó Loránd polgármester
Elfogadta: Dombóvár Város Önkormányzata: 2008.
2
TARTALOMJEGYZÉK I. A STRATÉGIAALKOTÁS ELŐZMÉNYE, KIINDULÓPONTOK I.1 A stratégia szükségessége, indoklása I.2 Módszertani lehatárolások, alapelvek I.3 A stratégia tartalmi felépítése II. HELYZETELEMZÉS II.1 Városfejlődési meghatározottság II.1.1 Földrajzi adottságok II.1.2 A város fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezők értékelése II.1.3 Dombóvár szerepének meghatározása a településhálózatban II.2 Gazdasági folyamatok II.2.1 Általános és átfogó jellemzők II.2.2 Gazdasági szerkezet II.2.3 Vállalkozások helyzete II.2.4 K+F II.2.5 Turizmus II.2.6 Helyi gazdaságfejlesztés eszközei II.2.7 Információs társadalom II.2.8 Külső elérhetőség II.3 Társadalmi folyamatok II.3.1 Demográfiai viszonyok II.3.2 Képzettség, műveltség II.3.3 Foglalkoztatottság, munkanélküliség II.3.4 Közművelődés, kultúra, sport II.3.5 Civil élet II.3.6 Nemzeti és etnikai kisebbségek II.4 Természeti és épített környezet II.4.1 Természeti környezet II.4.2 Épített környezet II.4.2.1 Helyi építészeti értékek, műemlékek II.4.2.2 Települési infrastruktúra ellátottság II.5 Közszolgáltatások II.5.1 Közigazgatás II.5.2 Oktatás-nevelés II.5.3 Egészségügy II.5.4 Szociális ellátás II.5.5 Hulladékgazdálkodás II.5.6 Tömegközlekedés II.6 Az önkormányzat költségvetési helyzete II.6.1 Bevételi források II.6.2 Kiadások II.6.3 Értékpapír és hitelműveletek III. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA III.1 Dombóvár jövőképe III.1.1 SWOT analízis, a városfejlesztés megoldandó problémái III.1.2 Célpiramis III.2 A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása III.2.1 Városreform a „jólét” alappillére III.2.2 Helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztés III.2.3 A társadalmi megújulóképesség támogatása III.2.4 A természettel harmonizáló városi környezetalakítás III.2.5 Az épített környezet meglévő értékeinek fenntartása, fejlesztése III.2.6 A településrészek integrált fejlesztése III.3 A stratégia koherenciája, konzisztenciája III.4 A forrásigények összefoglalása, pályázati megfeleltetések IV. DOMBÓVÁR TELEPÜLÉSSZERKEZETI MEGOSZTOTTSÁGA IV.1 A településrészek helyzetelemzése, SWOT analízis IV.1.1 Belváros
5 5 7 8 9 9 10 11 14 17 17 21 22 24 26 26 27 27 28 29 31 32 33 33 34 36 37 39 42 44 45 48 49 50 51 52
53 53 55 57 57 58 59 60 61 64 71 75 75
3
IV.1.2 Belvárost övező területek IV.1.3 Kertváros IV.1.4 Történelmi városrész IV.1.5 Szőlőhegy IV.1.6 Újdombóvár IV.1.7 Tüske IV.1.8 Gunaras IV.1.9 Mászlony, Külterületek
81 85 89 94 99 104 108 111
V. 2007-2013 SOTÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE V.1 Történelmi városrész rehabilitáció V.1.1 Erzsébet utcai akcióterület V.1.2 Kakasdomb akcióterület V.1.3 Szigeterdő akcióterület V.2 Belváros akcióterület V.3 Gunaras akcióterület V.4 A 61-es út mentén nyugatra fekvő barnamezős területek revitalizációja
120 120 126 130 134 140 142
VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI.1. Anti-szegregációs terv VI.2 Ingatlangazdálkodási terv VI.3 Városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek VI.4 Partnerség és kommunikáció VI.5 Szervezeti kérdések VI.6 Településközi koordináció mechanizmusai VI.7 A stratégia megvalósításának monitoringja
143 153 159 161 162 164
Zárszó
165
1. sz. melléklet: A stratégia indikátorai
166
2. sz. melléklet: Anti-szegregációs szakértői vélemény
4
I. A stratégiaalkotás előzménye, kiindulópontok I.1 A stratégia szükségessége, indoklása Európát kis-, közepes és nagyvárosok többközpontú, hálózatos szerkezete jellemzi. A hálózatba rendeződő agglomerációk közül sokan nagyváros környezetében csoportosulnak, míg mások egy régió egyedüli központját alkotják. A városok és agglomerációik jelentik az európai életforma egyre terjedő tipikus mintáját: a városok fogadják be a legtöbb munkahelyet, vállalkozást és felsőfokú oktatási intézményt, amelyek tevékenysége meghatározó a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság és versenyképesség szempontjából. A fenntartható gazdasági növekedés és a versenyképes gazdasági modell akkor működtethető hatékonyan, ha a városok sikeresek tudnak maradni a munkalehetőségeket teremtő befektetések ösztönzésében és hatékonyak az innovációvezérelt iparágak meghonosításában. A városok és a kistérségek szintjén megvan az a képesség és ismeretállomány, amellyel összetett helyi programok és integrált városfejlesztések is kivitelezhetőek, a közigazgatási szint ezért egyre fontosabb szerepet játszik az Európai Unió célkitűzéseinek elérésében és a gazdasági dimenzió szervezésében. A városoknál felmerülő kihívások ugyanakkor igen változatosak: bizonyos városok, városrészek esetében a túlzsúfoltság, a bevándorlás, míg máshol az elnéptelenedés vagy a közbiztonság hiánya, a perifériára szorulás stb. jelenthet gondokat. Az Európai Unió hosszú távú víziója a Lisszaboni Stratégia nagy hangsúlyt helyez a városok integrált fejlesztésére, amelyek tekintetében az Európai Unió Bizottsága által megfogalmazott Közösségi Stratégiai Iránymutatások az alapvető szempontokat, azokat az általános érvényű prioritásokat is megfogalmazzák, amelyek minden város fejlődése esetében jelentkeznek. A Közösségi Stratégiai Iránymutatások meghatározzák azokat a területeket, amelyeket a 2007-2013-as időszakban a fenntartható városi fejlődés érdekében, a több és jobb munkahely megteremtése érdekében, a foglalkoztatottság és a versenyképesség növekedése, valamint a vonzó városi környezet kialakítása érdekében figyelembe kell venni: - Megélhetési- és ingatlan árszínvonal rögzítése, csökkentése; - Közlekedés, elérhetőség és mobilitás javítása; - A szolgáltatásokhoz és az intézményekhez való jobb hozzáférés; - A természeti, fizikai környezet fejlesztése a vonzó körülmények megteremtése; - Kulturális ágazat erősítése, mint a rekreáció és jobb életminőség feltétele. A fejlesztendő területekhez a Bizottság konkrét intézkedéseket és ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek adaptálásához és hatékony végrehajtásához a helyi szintek szereplőinek rugalmas együttműködéseket kell létrehozniuk. Az együttműködések képesek megfogalmazni és összehangolni a stratégia helyi céljait és a városi fejlesztések irányvonalát, célkitűzéseit, valamint képesek a jól bevált nemzetközi gyakorlat befogadására. A városi fejlődés lassú és összetett folyamat, a városoknak ezért a közösségi iránymutatásoknak megfelelően rendelkezniük kell hosszú távú fejlődési stratégiákkal, víziókkal és a fejlődési pályáról alkotott elképzelésekkel, amellyel biztosítható az uniós alapelvek helyben történő eredménnyé válása. A vízió eléréséhez szükséges az intézkedések pontos ismerete, és az időszakos akciótervek összeállítása (Dombóvár Város Önkormányzatának 181/2007. (VI. 28.) sz. Kt. határozata), amelyekkel a kitűzött célok a leghatékonyabban realizálhatóak lesznek. A víziók és városfejlesztési stratégiák megalkotásában elengedhetetlen feltétel és demokratikus előírás a helyi lakosok támogató bázisa és a civil szervezetek partneri részvétele.
5
Az ajánlott iránymutatások intézkedéseinek elérésében és a városi megújulás stratégiájának finanszírozásában a közösségi alapok széles körű támogatásokat biztosítanak, amelyek a Nemzeti Fejlesztési Tervek operatív programjain keresztül hívhatóak le. Fontos azt is tudni, hogy a pályázatok beadásának feltétele az Integrált Városfejlesztési Stratégia megléte. A források felhasználásában a magánszektor hozzájárulását ajánlott és szükséges is vállalni. A stratégiákban ezért olyan garanciákat kell biztosítani, hogy a kivitelezett fejlesztések magánberuházások gerjesztését is előidézzék. Fontos ez azért is, mert a várható EUtámogatások igénybe vételéhez saját forrásra van szükség, amelyet az önkormányzat nem vagy csak áldozatokkal tud előteremteni. Így a nagyobb volumenű fejlesztésekhez elengedhetetlen a magántőke bevonása. Dombóvár városa jelenleg rendelkezik egy 2002-2010 közötti időszakra szóló városfejlesztési koncepcióval (Vectigalis Rt.), amely azonban nem a jelen lehetőségekre koncentrál. Az elkészítése óta eltelt időben Magyarország csatlakozott az EU-hoz, és Dombóvárnak szükségszerűen új iránymutatásokat, megközelítéseket és tervezési metodikákat kell alkalmaznia a stratégia alkotásban. Különösen sürgető feladat az EU költségvetési ciklusához igazodó, kimenetében konkrét, megvalósítandó és megvalósítható projekt-terveket is meghatározó integrált városfejlesztési stratégia megalkotása, amely a koncepció fő célkitűzéseit figyelembe veszi illetve módosítja, a jelenlegi elvárások és a város eddigi eredményei szerint. Az integrált városfejlesztési stratégia az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a társadalmi, gazdasági, környezeti adottságokhoz igazodva, a városfejlesztési koncepcióból kiindulva és a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz, valamint az egyéb (regionális, országos) fejlesztési dokumentumokhoz igazodva készült. A stratégia részletes, megalapozó helyzetfeltárás alapján a 2007-2013-as időszakot felölelve, az EU költségvetési ciklusához igazodva, így a Közösségi Stratégiai Referenciakeret által biztosított forrásokhoz való hozzáférhetőséget is figyelembe véve meghatározza a valóban megvalósítható fejlesztési irányokat, figyelembe véve valamennyi előzetes tervezési anyagot, valamint a helyi közösség véleményét is. A stratégia versenyszemlélete A stratégia egyaránt figyelembe veszi a városlakók településükről alkotott hosszú távú jövőképét, valamint Dombóvár jelenlegi helyzetét, fejlettségének jelenlegi állapotát. Fő célkitűzés: a város versenyképességének javítása A helyzetelemzés és a stratégiai célok összevetése alapján a város versenyképességét elsődlegesen a minél magasabb hozzáadott értéket termelő tevékenységek és ágazatok szempontjából célszerű növelni. Dombóvár vonatkozásában ebben kiemelt szerepet kap az innováción alapuló gazdaságfejlesztés, mint általános megközelítési mód, valamint – elsődleges ágazatként - a turizmus. Ezen területek fejlesztése szempontjából alapvető fontosságú a Dombóvár által jelenlegi és jövőbeli lakóinak kínált életminőség javítása és ezzel összefüggésben a város megítélésének és arculatának javítása. A várospotenciál szempontjából az igazi versenytársak a vidéki kisvárosok, melyek hasonló népességűek és fejlettségi szintűek, mint Dombóvár. Tévhit lenne ugyanis Pécs vagy Kaposvár pozícióira törni, hiszen ezek a megyeszékhelyek a városverseny más, magasabb kategóriáját képviselik.
6
A területi meghatározottság szempontjából jó versenypozíciókat Dombóvárnak a szomszédos kistérségek és városok között (Komló, Sásd, Tamási), valamint Tolna megyében és a Dél-Dunántúli Régióban kell elérnie. Fontos tényező azonban az, hogy a verseny fogalmát annak etikus és egészséges mivoltában kell felfogni, amely tehát nem mások ellen, hanem a saját boldogulásunkért folyik. Célja az előrehaladás, nem mások pozícióinak rontása saját stagnálásunk mellett. A városokra vonatkoztatva ez azt jelenti: a versengésben a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködési készség fenntartása is jusson megfelelő súlyhoz, mivel egyrészt az egyes problémák nem is oldhatóak meg kistérségi vagy mezorégiós összefogás nélkül (pl. hulladékelhelyezés), másrészt a város saját jól felfogott gazdaságfejlesztési érdekeinek része az is, hogy az együttműködést erősítse (pl. Pécs, Kaposvár), mivel ez közép és hosszú távon többlet eredményekhez vezethet. A pozíciókért vívott verseny nyertesei egyértelműen azok a városok lehetnek, amelyek leginkább versenyképesek az adott gazdasági környezetben: megfelelő a helyben képződő egy lakosra jutó jövedelem nagysága és annak növekedési üteme, amely egyaránt adódik a termelékenység és foglalkoztatottság minél magasabb szintjéből. Azaz a városok szempontjából a versenyképesség nem más a globális gazdasági trendben, mint minél magasabb gazdasági teljesítmény, amely egyrészt a jövedelmekkel mérhető, másrészt a foglalkoztatottság magas szintjével. I.2 Módszertani lehatárolások, alapelvek Egy stratégia középtávra – általában 7-8 évre szóló – általános fejlesztési kereteket, stratégiai irányokat meghatározó dokumentum, amely valós, tényadatokon nyugvó helyzetfeltárásra épül. Terveink szerint a dombóvári Integrált Városfejlesztési Stratégia több lesz ennél: a stratégiai célok, irányok kijelölése mellett meghatároz olyan konkrét projektlehetőségeket, amelyek az elkövetkező 7 évben befolyással lesznek a város fejlődésére. A stratégiai célok és irányok meghatározása széles körű társadalmi egyeztetés keretében történt. Ez egyaránt jelenti az önkormányzat bizottságainak részvételét az előkészítési és döntésre vonatkozó javaslattételi folyamatban, illetve az adott szakterületeken a város meghatározó szakembereinek, intézményeinek, valamint a lakosság aktív részvételét a stratégiaalkotás folyamatában. A stratégia tehát alapvetően a helyi társadalom igényeiből kiindulva, a helyi adottság figyelembevételével ad megoldást a felmerülő problémákra és a lehetőségek optimális kihasználására. A stratégiaalkotás folyamatában az alábbi alapelveket vettük figyelembe: Nyilvánosság és részvétel szerepe növekszik a fejlesztési politikában, amelynek újszerűsége – többek között – éppen a helyi erőforrások bevonásában és a nagyobb társadalmi támogatottságban rejlik. A legmagasabb színvonalú terv, illetve program sem valósulhat meg, ha a helyi társadalom nem azonosul a célokkal. Éppen ezért a városfejlesztési stratégia széles körű társadalmi egyeztetési folyamaton ment keresztül. Partnerség: a képviselő-testületben nem kaphatott képviseletet minden érintett társadalmi csoport, ezért a városfejlesztéshez kötődő érdekegyeztetés nem szűkülhet le a testületben képviseltek körére. A városvezetés fontos célja, hogy folyamatosan erősödjenek a partnerségi kapcsolatok, mind a magán-, a közszféra és a szociális partnerek vonatkozásában, mind pedig az egyes térségi szintek, elsősorban a város és a kistérség, valamint a kistérség és a régió között. Koncentráció: ez az elv arra utal, hogy a támogatási forrásokat azokra a helyekre és olyan mennyiségben kell koncentrálni, ahol érdemi gazdasági-társadalmi hatást tudnak kifejteni. A
7
források koncentrációjánál mindig ésszerű egyensúlyt kell tartani a versenyképesség és a méltányosság között. Gyakran előforduló hiba, hogy a túlságosan szétaprózott források csak valamilyen „tüneti kezelést” adnak akut problémák megoldására, miközben a problémák mélyebb rétegeibe nem tudnak elérni. A koncentráció elve felhívja a figyelmet a hatásvizsgálatok fontosságára, valamint az értékelési folyamatokra épülő korrekciós visszacsatolás jelentőségére. Hosszú távú tervezés: fontos fejlesztési alapelve, hogy a város életét döntően befolyásoló beruházások ne ad hoc módon, hanem előrelátó, hosszú távú gondolkodás alapján, a releváns stratégiai tervekkel, illetve a területrendezési tervvel összhangban kerüljenek megvalósításra. Monitoring: valamennyi projektet, programot a törvényesség, ellenőrizhetőség és hatékonyság jegyében kell végrehajtani. Ehhez a város esetében feltétlenül ajánlatos a stratégia előrehaladásának figyelemmel kísérése, az adatok folyamatos aktualizálása, elemzése. Amenynyiben szükséges, a cél elérése érdekében a stratégiai eszközök módosítása. Lokálpatrióta gazdaságpolitika: a magasabb szintű tervek kidolgozásakor természetszerűleg nem érvényesül az a fajta gondolkodás – lényegében a központi tervezés még mindig erőteljes ágazati meghatározottsága miatt -, hogy elsősorban a helyi erőforrások maximális kiaknázására kell alapozni egy térség fejlődését. E stratégia előirányozza, hogy lehetőség szerint a fejlesztési döntések meghozatala e szempont figyelembe vételével történjen meg. Az esélyegyenlőség biztosításának során elsősorban: a nemek (nők és férfiak) közötti, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók, különös tekintettel a roma kisebbséghez tartozók, a fogyatékkal élők, valamint az idős emberek hátrányos megkülönböztetését, illetve annak elkerülésének lehetőségeit, megoldásait kell vizsgálni. Az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden területét érinti, így egyebek között a foglalkoztatás, oktatás, kultúra, közművelődés, szociális és egészségügyi szolgáltatások, lakhatás, közlekedés területét. A környezeti fenntarthatóság elvének célja a magas szintű környezetvédelem, a környezetgazdálkodás korszerű szabályai alkalmazásának biztosítása, és – ahol lehetséges – a környezeti állapot javulásának elérése. I.3 A stratégia tartalmi felépítése A stratégia a kiindulópontok és alapelvek rögzítését (I. fejezet) követően – statisztikai adatok, meglevő dokumentumok és helyben összegyűjtött információ felhasználásával - a város egésze szempontjából elemzi Dombóvár földrajzi, társadalmi és gazdasági helyzetének a stratégia szempontjából releváns állapotát és folyamatait (II. fejezet). A helyzetelemzés és a jövőkép összevetésével felvázolja a jövőkép elérését szolgáló fejlesztési irányokat (III.fejezet). A város település részeit egyenként elemezve bemutatja azok erősségeinek, gyengeségeinek illetve lehetőségeinek és a kapcsolódó kockázatok (veszélyek) illeszkedését a stratégia céljaihoz és fejlesztési irányaihoz (IV. fejezet), felvázolja ezek kívánatos fejlesztési irányait majd kijelöli azon akcióterületeket, melyek fejlesztése – igazodva a jelenlegi finanszírozói elvárásokhoz is – a leghatékonyabban szolgálja a stratégiai célok elérését. (V. fejezet). A stratégia megvalósításával kapcsolatos intézkedések terveit a VI. fejezet tartalmazza.
8
II. HELYZETELEMZÉS II.1 Városfejlődési meghatározottság II.1.1 Földrajzi adottságok
Dombóvár Tolna, Baranya és Somogy megye találkozásánál, Tolna megye délnyugati csücskében, a Kapos folyó mellett fekszik, a dél-dunántúli régió középpontjában. Tolna megyéhez tartozik, de vonzáskörzete túlterjed a megyehatárokon. A város területe 72 km2. 2006-ben a lakónépesség 20 272 fő, a népsűrűség 261 fő/km2. A város körzetében több tájegység találkozik: idáig nyúlik a Dél-Külső-Somogyi-dombság, a város egyes területei a Kapos-völgyben fekszenek, a szőlőhegy a zselici dombok tövében helyezkedik el, a város közelében húzódnak kelet felől a Tolnai-Hegyhát és a Völgység dombsorai, de jól láthatóak a város magasabb helyeiről a Mecsek csúcsai is. Dombóvár közlekedése jól kapcsolódik az országos rendszerekhez. A Dél-Dunántúl kiemelt vasúti csomópontja. A vasút a 19. század utolsó harmadától fontos szerepet játszott a település életében. A Budapest-Pécs és a Budapest-Kaposvár-Gyékényes fővonalak kereszteződési pontja. A főváros IC-vonatokkal 2 órán belül elérhető. Dombóvárról BonyhádBátaszék és Komló felé is indulnak vonatok. A gyékényesi vonal összeköttetést biztosít Horvátország és Olaszország felé.
9
A közúti közlekedésben a 61-es, illetve a 611-es számú út kapcsolódik a városba. A 61-es számú út összeköttetést biztosít Nagykanizsán, Letenyén keresztül Horvátországba, s tovább Olaszországba, Dunaföldváron keresztül az Alföldre. Iregszemcse felé 1 óra alatt érhető el Siófok, a Balaton. Alsóbbrendű utakon közelíthető meg Bonyhád, illetve Hőgyészen keresztül a megyeszékhely, Szekszárd. Az út időtartama Szekszárdig gépkocsival 1 óra. A 611-es számú út Sásdon keresztül Péccsel köti össze Dombóvárt. II.1.2 A város fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezők értékelése Dombóvár város fejlődését eddig meghatározó tényezők közül csak azokat tekintjük röviden át, melyek a település kialakulását, arculatformálását, gazdasági potenciáljának kiépülését alapvetően befolyásolták, rövid kitekintéssel a közeljövőben várható, prognosztizálható, elsősorban külső hatásokra. A város kialakulását, felemelkedését legalapvetőbben mindig is kedvező fekvése, geopolitikai helyzete határozta meg, mint a lakosság és a gazdaság megtelepedését első sorban segítő tényező. A Kapos folyó átkelőhelyeként, a déli irányban vezető országutak és vasúti vonalak fontos csomóponti helyeként a városba jelentős logisztikai, közlekedési bázis települt, amely természetesen maga után hozta a kereskedelem, a szolgáltatóipar és feldolgozó kapacitások fejlődését. Ezek az ágazatok munkalehetőségeket, jövedelemtermelési esélyeket, tehát nagyarányú foglalkoztatási potenciált jelentettek és jelentenek ma is. Ez a csomóponti szerep, a három megyehatár találkozásában, a régió középpontjában fekvés a jövő szempontjából is talán a legfontosabb vonás, mint a gazdaságfejlesztés egyik alappillére, a tőkevonzás, a telephely létesítés fő tényezője. A pozíciók javítása érdekében viszont a helyi léptékeken túlmenő közlekedésfejlesztési intézkedésekre van szükség, elsősorban a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése révén. A város életében hosszú ideig a mezőgazdaság is fontos szerepet töltött be, a környező jó minőségű termőföldeken mindig is magas színvonalú nagyüzemi termelés folyt, ennek termékeit részben helyben dolgozta fel az idetelepített hús-, tej- és malomipar. Sajnos az elmúlt években mindhárom ágazat megszüntette tevékenységét, hivatkozva az EU által megkövetelt magas elvárásokra. A dombóvári iparosodás – a fent említett feldolgozóipari kapacitásokon túlmenően - elsősorban a szocialista típusú, központi irányítású vállalatok telephelyeként működő nehéz- és könnyűipari gyáregységek és üzemek alapításában, telepítésében nyilvánult meg. Ezt leginkább a minél magasabb foglalkoztatás és a munkásréteg növelése irányította, nem a piaci követelmények, ezért természetszerűleg a rendszerváltás mélyen megrendítette, leépítette a helyi kapacitásokat. Ezek egy része – fém- (lakatos, gép és csavaripar) és textilipari vállalkozások – a privatizációt követően tovább működött és működik, a kialakított Ipari Park pedig újabb esélyt jelent a helyi gazdaság- és iparfejlesztés élénkítéséhez. Az ipar fejlesztése elsősorban azért fontos, mivel a város munkahelyteremtő és jövedelembiztosító képessége alapvetően befolyásolja népességmegtartó képességét, így teljes jövőbeli sorsának alakulását. Az idegenforgalom, mint gazdasági ágazat az elmúlt években lendületet vett, köszönhetően Gunarasfürdő fejlesztésének. Ezt kiegészítve a természeti környezet nyújtotta források kiaknázásával (rekreációs és ökoturizmus) az idegenforgalom sok lehetőséget hordoz magában. Végezetül említést kell tennünk a rendszerváltás óta a közigazgatásban és a településrendszerben, a területfejlesztési mechanizmusban bekövetkezett változásokról, melyek alapjaiban változtatták meg a felülről vezérelt, központosított hierarchiát és önálló önkormányzati-
10
sággal ruházták fel az egyes településeket és társulásaikat. Az önkormányzatiság - anomáliái, amatőrizmusa, atomizáltsága és finanszírozási nehézségei mellett – kétségtelenül a piacgazdaságra, a valódi versenyre állás egyik előfeltétele és egyben katalizátora: a helyi erőforrások, humánkapacitások és vállalkozáskészség, tehát maguk a települések és lakosságuk határozzák meg elsősorban saját sorsuk alakulását. A helyzet Dombóvár város számára is lehetőségeket kínál, amellyel a város sikeresen élt az elmúlt időszakban: a város a magyar térszerkezetben megőrizte pozícióit. Az Uniós források felhasználásában elért kétségtelen sikerek (az egy főre jutó EU támogatás tekintetében országos 3. hely a 2004-2006 közötti időszakban) arra irányítják a figyelmet, hogy jövő eredményei szempontjából rendkívül fontos a már beindult tervezési, területfejlesztési, menedzselési rendszer tovább működtetése, fejlesztése. Tudatos, szakmai, menedzserszemléletű önkormányzati gondolkozás és jól működő, aktív és innovatív területfejlesztési intézményrendszer nélkül a javasolt fejlesztési intézkedések kudarcra vannak ítélve. A természetes vonáskörzet-központ funkciókon túlmenően Dombóvár város szerepe és felelőssége megnövekedett: kistérségi központként fejlődési pályája egyértelműen meghatározza a nála sokkalta rosszabb, néha reménytelennek tűnő helyzetben lévő falusi települések sorsát, boldogulását, lakosságának munka és jövedelemszerzési esélyeit, a kisrégiós infrastrukturális beruházások kivitelezhetőségét. Dombóvár szerepe a kistérségi szintnél is jelentősebb, mivel több mezorégiós, vagy régiós nagyberuházás (pl. közútfejlesztés, hulladékgazdálkodási rendszer, szennyvízberuházás) kivitelezésének előkészítésében, annak megszervezésében, a szükséges forráskoordinációban, pályázati eszközök elnyerésében, érdekérvényesítés biztosításában, bonyolításban stb. kulcspozíciókat tölthet be. II.1.3 Dombóvár szerepének meghatározása a településhálózatban Dombóvár város közigazgatásilag Tolna megyéhez tartozik, de vonzáskörzete messze túlterjed a megye határain, amely köszönhető annak is, hogy a város a dél-dunántúli régió középpontjában terül el. A kistérség központja és egyben egyetlen városa is, mely 20.272 (KSH 2006) lakónépességével a kistérség legnépesebb települése. A kistérség határait délről a baranyai megyehatár, nyugatról pedig a somogyi megyehatár alkotja, északon és keleten Tolna megye további kistérségei jelentik a mesterséges határvonalakat.
11
A 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint a Dombóvári Kistérséget 16 település alkotja: Dombóvár, Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs, Várong. Lakónépességének száma 34.631 fő (KSH 2006). A kistérségben az egy településre jutó átlagnépesség 2.164 fő. A székhelytelepülés nélkül számított egy településre jutó átlagnépesség 943 fő. Dombóvár után a következő legnagyobb lélekszámú település Döbrököz (2.108 fő), a kistérség legkisebb községe Várong, 169 lakossal. Az 1.000 fő alatti lakónépességű községek száma 9. A Központi Statisztikai Hivatal által 1992-93-ban elvégzett vonzáskörzeti lehatárolás azt mutatta, hogy a városhoz Baranya megyéből 30 község vonzódott. A Kapos völgyében lévő települések urbanizálódó tengelyt alkotnak, itt Kaposvár és Dombóvár vonzáshatása a közöttük lévő települések esetében különböző erősségben együttesen érvényesül. Dombóvár vonzáskörzetében a Baranya megyei Sásdnak – amely 1995-ben lett város – részközpont, Mágocsnak és a Tolna megyei Szakcsnak mikrotérségi központ szerepe van. A szomszédos megyékbe meghatározó az egészségügyi vonzáshatás. A Szent Lukács Egészségügyi Kht. mintegy 80 ezer ember egészségügyi ellátását biztosítja. Területi ellátási kötelezettsége Tolna megyében: Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Dombóvár,
12
Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs és Várong, míg Baranya megyéből: Mágocs, Alsómocsolád, Bikal, Tófű, Egyházaskozár, Vásárosdombó, Meződ, Tékes, Ág, Gerényes, Kisvaszar, Sásd, Varga, Felsőegerszeg, Gödre, Gödresztmárton, Baranyajenő, Oroszló, Mindszentgodisa, Baranyaszentgyörgy, Kisbeszterce, Kishajmás, Vázsnok, Szárász, Nagyhajmás, Tarrós, Bakóca, Tormás, Palé, Szágy, Mekényes, Hegyhátmaróc, Bodolyabér településekre terjed ki (forrás: Szent Lukács Egészségügyi Kht.). A város központi szerepét növeli a multinacionális kereskedelmi egységek (SPAR, PENNY, LIDL, TESCO) betelepedése, amely nagymértékben fokozza a településen az átutazó forgalmat. Nemrégiben kapta meg az építési engedélyt a PLUS áruházlánc, illetve az önkormányzat tárgyalásokat folytat ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cégekkel. Gunarasfürdő fejlesztésének köszönhetően nőtt az idegenforgalom (lásd. II.2.5 pont), a fürdő látogatottsága az elmúlt két évben dinamikusan emelkedett (forrás: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.: „Gyógy- és termálturisztikai stratégia fejlesztési irányainak meghatározása”). A minősített termálvíznek köszönhetően vonzáskörzete túlmutat a régión is, jelentős a külföldi turisták (főként német) számának aránya: 16 % (KSH 2006. Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma). A dél-dunántúli régióban Gunaras besorolása Kaposvár és Abaliget mellett „országos jelentőségű”, „nemzetközi” minősítést csak Harkány tudhat magáénak. A többi 17 fürdő „regionális” illetve „helyi” jelentőségű a régióban. Gunaras legfontosabb versenytársai a régióban: Harkány, Kaposvár, Tamási, Csokonyavisonta, Igal és Nagyatád. A turizmus további növekedése várható a szálláshelyek bővítésével ill. az ökoturizmus fellendülésével, amely hosszú távon akár a „nemzetközi” jelentőségű fürdők közé sorolhatja Gunarast. Dombóvár 3 középiskolát működtet, amelyekben 4 és 8 évfolyamos gimnáziumi oktatás, szakiskolai és szakközépiskolai oktatás folyik. A középfokú oktatási intézmények vonzáskörzete főként térségi, egyes szakok azonban a régióból is idecsalogatják a diákokat (posta és vasúti képzés). Dombóvár város kistérségi központ, de a fentiekben is többször említésre került, hogy vonzáskörzete jóval nagyobb, mint a köré vont statisztikai körzet. A város az elmúlt tíz esztendőben is kistérségi központként funkcionált, a nagyobb fejlesztések a város vezető szerepe és humán erőforrás, valamint finanszírozási hátterének köszönhetően valósultak meg. A központ szerep gyakran ódiumokkal is jár, hiszen a környező települések forráshiánya, alacsony népessége és költségvetése, elmaradottsága miatt egyes funkciók ellátását a községek helyett is megoldott és valószínűleg meg is fog oldani a város, jelenleg főként társulási formában.
13
Társulások
Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás
Építésügyi Hatósági Társulás
Közoktatási Intézményfenntartó Társulás
Belvárosi Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény, Attala, Nak,
József Attila ÁMK, Dalmand, Attala, Nak
Szociális Intézményfenntartó Társulás
Kapos-menti Pénzügyi Végrehajtó és Ellenőrző Társulás
Egyesített Szociális Intézmény Dombóvár, Gyulaj, Szakcs
A kistérség a területfejlesztés fontos egysége, az eddigi fejlesztési lehetőségek (Phare, Ispa és több hazai forrás) jó része egyes települések számára nem volt elérhető, csak társulásos, partnerség alapján önszerveződő településcsoportok számára. Ez a tendencia jövőben is folytatódni fog. A város szempontjából a kistérség települései azért is fontosak, mivel a helyi gazdasági potenciál egyik alapelemét képezik: egyes gazdasági ágazatok fejlesztésében partnerek (turizmus, ipar), másokban fogyasztói bázis (kereskedelem, szolgáltatások), megint másokban munkaerő-forrás (ipar, kereskedelem) szerepét töltik be. Végül nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a város megítélését nagyban befolyásolja, ha antagonisztikus ellentétek tapasztalhatók a térségközpont város és egyes helyi települések fejlettsége között. A jövő versenypozíciói számára pedig valószínűleg nem a leszakadás és hátrányos helyzetűség hangsúlyozása lesz az üdvös, hanem a fejlődés, a potenciális lehetőségek, az elért eredmények dokumentálása, hiszen a gazdaságélénkítésnek, a beruházásoknak ez jelenti a vonzóerőt, nem a stagnálás és leépülés.
II.2 Gazdasági folyamatok II.2.1 Általános és átfogó jellemzők Az 1960-as években az ország gazdasági, társadalmi szerkezetének átalakítása jelentősen előrehaladt, felgyorsult az erőltetett városiasodás. Dombóvár számára ez a lehetőség új távlatokat nyitott. Kedvező földrajzi adottságai révén már a korábbi időszakban DélDunántúl nagy vasúti gócpontja, a szűkebb térségnek pedig gazdasági és kulturális központja lett. Az általános gazdasági helyzet romlása következtében a nyolcvanas években mérséklődött a városiasodás folyamata, a rendszerváltást követően az ipari nagyvállatok egy része megszűnt, felbomlott, átalakult, privatizálták őket, új cégek alakultak és szűntek meg. Ebben a folyamatban a városban is megjelent a munkanélküliség, amely a 90-es években néha a 20%-ot is megközelítette, napjainkban általában 10% körül mozog. A rendszerváltás a dombóvári kistérségben sem volt zökkenőmentes. A privatizációt követően a térség nagy ipari foglalkoztatói is struktúraváltásra kényszerültek. A térségben ugyan
14
teret nyert a tercier szektor, a hagyományos termelőágak azonban továbbra is meghatározóak maradtak. A kistérség gazdasági életét jellemző szektorokká a közlekedési, a textilipari és a szolgáltatási szektorok váltak. A vállalkozássűrűség tekintetében a térség az elmúlt években a megyei átlag közeli értékekkel a szekszárdi kistérség mögött pedig a második legjobb mutatókkal rendelkezik (Lásd: II.2.2. pont). A regionalizmus felerősödésével a kistérség – földrajzi fekvésének fölértékelődésével egyre jelentősebb szerephez jutott és juthat a jövőben. A vállalkozások fejlődése szempontjából kulcsfontosságú azok innovációra való képessége. Bár általánosságban elmondható a helyi vállalkozások alacsony fokú innovációs készsége, az egészségiparon belül mégis vannak olyan vállalkozások, melyek a jövőben jelentős szerepet tölthetnek be a város gazdasági fejlődésében. Az innováción alapuló gazdaságfejlesztés központja a Dombóvári Ipari Parkban található Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. Itt van a székhelye a tűnélküli injekciót tervező EuroJet Medical Kft-nek, melynek számos nemzetközi szinten ismert terméke közül kiemelendő még az érvarrógép. Továbbá itt van a központja a Food-Monitor Kft-nek is, mely nemzetközi színvonalú, modern molekuláris biológiai eljárásokat használ élelmiszerdiagnosztikai tevékenysége során. A Dombóvári Egészségipari Klaszter Iroda 2006 júniusában kezdte meg működését, melynek feladata a klasztertagok hálózatos együttműködésének és innovációs tevékenységük fokozásának elősegítése, illetve új beszállítói és értékesítési kapcsolatok kialakítása. A klaszteriroda 2006-ban készített kérdőíves felmérése alapján elmondhatjuk, hogy a klaszter fennállása óta, a foglalkoztatottak számának növekedésétől eltekintve, jelentősebb előrelépés nem tapasztalható a klaszter tagok működésében. A felmérés ugyanakkor kimutatta, hogy a szervezetek kb. 70 %-a piaci helyzetével elégedetlen. Ebből kb. 84 % kívánja bővíteni a piaci részesedését, 16 % pedig úgy látja erre nincs is lehetősége. Fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a dombóvári kistérség a régiós középmezőnybe, a felzárkózó térségek kategóriájába tartozik. (Forrás: Faluvégi Albert: A társadalmigazdasági jellemzők területi alakulása és várható hatásai az átmenet időszakában 2004). A település már felismerte gazdasági fejlődésének lehetséges útvonalait (idegenforgalom, egészségipar), az első lépéseket meg is tette: Egyrészt a Gunaras Gyógyfürdő önkormányzati tulajdonból magántulajdonban került, ezzel „biztosítva” a megindult fejlesztésekhez szükséges tőkét; másrészt pedig 2005 decemberében megalakult a Dombóvári Egészségipari Klaszter, melynek működtetésére felállításra került a Dombóvári Egészségipari Klaszteriroda. Ezek azonban még csak azok a kezdeti tényezők, melyekre alapozva fokozatosan elindulhat a térségben a gazdasági szerkezetváltás, melynek célja egy vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő térségközpont kialakítása. A gazdaság jelenlegi teljesítményének mérésére alkalmas egy főre eső GDP tekintetében nem áll rendelkezésünkre sem települési, sem kistérségi szintű adat, az alábbi táblázat ezért a megyei bontást mutatja.
15
Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában
85 80 75 70 65 60 55 50
Baranya Somogy Tolna Dél-dunántúl
2001
2002
2003
2004
2005
Látható, hogy a régiós átlaghoz képest jól teljesítő Tolna megyében is jelentős visszaesés tapasztalható. 2005-ben Tolna megye 69,1 %-os mutatójával a 13., Baranya a 11., Somogy a 15. helyet foglalja el a megyék rangsorában. Fontos a külföldi érdekeltségű vállalkozások számának, valamint azok befektetési hajlandóságának vizsgálata is. Dombóvárra vonatkozó adatok sajnos nem állnak rendelkezésre, de Tolna megyében – ellentétben a régiós tendenciával – nőtt a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma. Külföldi érdekeltségű vállalkozás összesen Területi egység Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl
2002
2003
677 495 241 1413
2004
635 466 238 1339
2005
590 465 250 1305
2006
594 479 265 1341
531 427 255 1213
Forrás: KSH
A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma mellett fontos adat a vizsgált térségbe érkező külföldi működő tőke mértéke is. E két információ kifejezetten jól mutatja, hogy milyen nyitott egy adott település, vagy éppen kistérség gazdasága. Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéje, milliárd Ft 200 150
Baranya Somogy
100
Tolna
50 0
Dél-Dunántúl 2000
2001
2002
2003
2004
2005
Forrás: KSH
16
A fenti diagramból jól látható, hogy Tolna megyében csökkent az elmúlt években a külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéjének aránya, míg a régióban ez a tendencia – főként Somogy megyében – jelentős emelkedést mutat. II.2.2 Gazdasági szerkezet A vállalkozások száma ágazatonként 2006-ban Terület Dombóvár Tolna megye városai
Mg
Ipar, építőipar
Szolgáltatás
Összesen
Ebből társas
Ezer lakosra
75
392
1899
2366
623
117
758
2741
12736
16235
5559
125
Forrás: KSH
A 2006-os adatokat tekintve láthatjuk, hogy az ágazati megoszlás hűen tükrözi a régiós adatokat. A rendszerváltást követően az ipar háttérbe szorulásával párhuzamosan erősödött a szolgáltatási szektor teljesítménye, míg a mezőgazdaságé kisebb ingadozásokkal, de csökkenő tendenciát mutat. Dombóváron nem jellemző a magas hozzáadott értéket előállító ipari vállalkozások száma, így az ipar sem közelíti meg a szolgáltatási szektor pozícióját, mely olyan erős, hogy a szolgáltatásban regisztrált vállalkozások számát tekintve a megyei városai között, Szekszárdot követően a 2. helyen található, a vállalkozások 14,8%-át adva. Ipar és építőipar tekintetében hasonlóan erős a város, ahol szinte Pakssal megegyezően 14,3%-os értékkel a 3. helyet foglalja el. Vállalkozások aránya nemzetgazdasági áganként Tolna megye
8,9
Dombóvári kistérség
6,6
Dombóvár
10
20
szolgáltatás
78,1
15,3
ipar, építőipar mezőgazdaság
80,3
16,6
3,1 0
74,2
16,9
30
40
50
60
70
80
90
Forrás: KSH
A regisztrált vállalkozások tekintetében az egyéni és társas vállalkozások aránya Dombóváron (26,33%) közelíti a megyei (31,5%) és régiós (33,3%) adatokat, de az országos értéktől messze elmarad (43,3%). Az ezer lakosra vetített regisztrált vállalkozások számát tekintve a megyében Dombóvárt csak a megyeszékhely és Bonyhád előzi meg, míg Pakssal és Tamásival megegyező értéket mutat. Bonyhád és Tamási esetében a lakosságszámhoz képest nagy érték mögött valószínűleg a kényszervállalkozások magas száma áll. II.2.3 Vállalkozások helyzete Az előző pontban említett gazdasági szerkezetváltás fő szereplői a helyi, kezdeményező és az új kihívásokra gyorsan reagálni képes, fejlesztési tőkével rendelkező kis- és középvállal-
17
kozások lesznek. A KKV-k azonban – országos szinten is – nem ezt a kedvező képet mutatják. A 2007-2013-ra szóló Gazdaságfejlesztési Operatív Program a hazai vállalkozói szektor jelenlegi helyzetértékelése során az alábbiakat állapította meg: • Az alkalmazottak 65%-át foglalkoztatják, de jövedelemtermelésből való részesedésük ennél kisebb (GDP-ből való részesedés 45%). • A hazai KKV-k jellemzően a belső piacra, a kereskedelemre, az idegenforgalomra és más szolgáltatásokra specializálódtak. • A vállalkozásokon belül a kis- és középvállalkozások aránya alacsony, mivel a vállalkozások 95%-a mikrovállalkozás, amelyek többsége kényszervállalkozás. • A KKV-k termelékenysége a gazdaság egyéb ágazataihoz viszonyítva alacsony. • Nem jellemző az emelt szintű szolgáltatások igénybevétele. • Külső forráshoz való jutás nem megoldott. • Kedvezőtlen üzleti környezet. • Lassan korszerűsödő vállalati IKT (információs és kommunikációs technika). Az Új Magyarország Fejlesztési Terv három fő pontban határozta meg az országban működő KKV szektor gyengeségeit: • A szabályozási környezet nem támogatja a KKV-k növekedését. • Piaci hiányosságok a KKV-kat támogató gazdasági-pénzügyi szolgáltatások területén. • A sikeres vállalatirányításhoz szükséges vezetői ismeretek és készségek hiánya. A dombóvári vállalkozások működését jelentősen befolyásolják a fent említett tényezők, de meghatározó jelentőségű a helyi vállalkozói környezet is. A vállalkozások tevékenységét támogató üzleti szolgáltatások tekintetében a dombóvári kistérség kiépítette saját rendszerét: • Működik a helyi vállalkozói fórum Dombóvár Város Önkormányzata, Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás, a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet és a Kapos ITK Kht. közös működtetésében. A vállalkozói fórum keretében minden aktuális információról (adóváltozás, rendeletváltozás, pályázatok) tájékoztatást kapnak a vállalkozók. • A Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulásnál vállalkozói tanácsadás (Széchenyi kártyával kapcsolatos tájékoztatása) folyik. • A Dombóvári Ipari Park területén található Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. megalapításának – 1999. – célja olyan innovációs transzfer- és oktatási központ létrehozása volt, amelynek feladata az innovatív jellegű fejlesztések, elképzelések felkarolása, a hozzá kapcsolódó tanácsadói tevékenységek ellátása, képzési és rendezvényszervezési bázis megteremtése. Az innovációs központ napjainkra túlnőtte a kistérség határait és vonzáskörzete a régió belső perifériáját jelenti. A szervezet tevékenységi területei: oktatásszervezés, szociális szférában történő fejlesztések menedzsmenti tevékenységei, inkubátorház (2002-ben került átadásra a 2500 m2-es inkubátorház, ahol jelenleg 6 vállalkozás, 3 szolgáltató és 4 szolgáltató-egység található); rendezvényszervezés (300 fő befogadására alkalmas konferencia központ, 2 db 120 fő befogadására alkalmas szekcióülés terem); általános gazdaságfejlesztés (pályázatírás, projektmenedzsment, fejlesztési tanácsadás, vállalkozások fejlesztési beruházásainak segítése, stb.); Dombóvári Egészségipari Klaszter Iroda működtetése; Dél-Dunántúl Regionális Innovációs Ügynökség Tolna megyei Képviselete; Ipari Park menedzsmenti feladatok ellátása. • A 1999. óta ipari park címet viselő Dombóvári Ipari Park bár Kaposszekcső község közigazgatási területéhez tartozik, mégis szükséges szót ejteni róla, hiszen Dombóvár Város Önkormányzata közel 45%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. Több szempontból fontos jelentőséggel bír a város szempontjából: egyrészt helyet biztosít az innovációs központ és a vállalkozások számára (29 vállalkozás: 94% KKV, 6% egyéb), másrészt a lakásfelújításoknak köszönhetően egyre növekvő szerepet tölt be a város lakhatási gondjainak megoldásában (18 önkormányzati lakás). Nem utolsó sorban pedig, lehetőséget és területet kínál (összterület: 60,5 ha, amiből 26 ha zöldmező; hasznosítható szabad terület: 10,6 ha
18
(17,5%) – 2006. év végi adat) a Dombóváron letelepülni szándékozó vállalkozók/befektetők számára. A vállalkozói aktivitás szempontjából fontos megvizsgálni egyrészt, hogy Dombóváron miként változik a vállalkozások számának alakulása, másrészt hogy ez az adat hogyan viszonyul a hasonló kistérségi, megyei illetve régiós mutatókhoz. Regisztrált vállalkozások összesen 2002 48 159 45 513 26 509 2 508 1 838 120 181 1 236 140
Területi egység Baranya Somogy Tolna Kistérség Dombóvár Dél-Dunántúl Ország összesen
2003 48 597 46 168 26 980 2 533 1 849 121 745 1 263 138 Forrás: KSH
2004 49 621 44 889 27 050 3 655 2 447 121 560 1 285 987
2005 49 573 43 137 27 111 3 632 2 441 119 821 1 297 687
2006 44 272 38 012 23 647 3 475 2 366 106 566 1 183 953
Fenti táblázatból a vállalkozások számának folyamatos növekedése mutatható ki országos szinten 2005-ig, míg 2006-ban jelentős visszaesés tapasztalható (országosan 9 %, dombóvári szinten 4 %). Ugyanez vonatkozik Dombóvárra is, azzal a különbséggel, hogy már 2005ban érzékelhető volt némi visszaesés, bár ez szerencsére nem ugyan olyan mértékű, mint országosan. Sajnos ez együtt jár a foglalkoztatottság csökkenésével és a munkanélküliségi ráta folyamatos emelkedésével is (lásd. Foglalkoztatottság, munkanélküliség II.3.3 fejezet) Működő egyéni vállalkozások Dombóváron
Működő társas vállalkozások Dombóváron
900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
3500
779 670 501
686 581
513
800
822
599
623
3000
2886
2832
1866
1842
2653
2500 2000 1500
1838
1847
1337
1336
1743
1000 500 0
2002
2003
2004
Kistérség
2005
2006
Dombóvár
2002
2003
2004
Kistérség
2005
2006
Dombóvár
Forrás: KSH
Dombóváron és a kistérségben 2004-ben ugrásszerűen nőtt a vállalkozói kedv, amelyet a fenti táblázat is jól mutat. A társas vállalkozások száma dombóvári és kistérségi szinten is mintegy 14 %-os növekedést mutat, ennél jóval nagyobb arányú – 30 %-os – az egyéni vállalkozások számának emelkedése. Míg azonban társas vállalkozások száma folyamatosan nő, az egyéni vállalkozások számának alakulásában némi csökkenés mutatható ki. A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás Dombóváron: E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt., KIPSZER Tanácsadó, Szolgáltató Kft., Magyar Telekom Távközlési Nyrt., MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt., Pasha Ipari és Kereskedelmi Kft., RUTIN Építőipari Fővállalkozó, Vállalkozásszervező és Kereskedelmi Kft., Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft., UNIWATT Energetikai és Környezetvédelmi Berendezések Gyára Kft., DOMBÓ-COOP Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.
19
Az iparűzési adó mértéke illetve az iparűzési adót fizető vállalkozások száma 2002-től folyamatosan emelkedett, amely a vállalkozások árbevétel növekedését is mutatja. 1000
600 400 200 0
833
789
748
800
819
532 292,4
267,2
245,7
2002
2003
2004
befizetett iparűzési adó (millió forint)
335
265,7
2005
2006
iparűzési adót fizető vállalkozások száma
Érdemes néhány szót ejteni a kiskereskedelmi üzletek számának alakulására is. Az alábbi diagrammon jól látható, hogy számuk jelentős mértékben nem változott az elmúlt években. Csökkent viszont az élelmiszer és ruházati jellegű egységek száma, ez valószínűleg a multinacionális kereskedelmi áruházak megjelenésének köszönhető. Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Dombóváron
450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
445
433
299
282
74 77
425
69 77
2002
311
298
62 65
2003 Élelmiszer
423
418
303
56 64
56 61
2004
2005
Ruházati
Egyéb
2006
Összesen
Forrás: KSH
A vendéglátóhelyek számának alakulásában sem mutatható ki nagy ingadozás, számuk a vizsgált időszakban stagnál. Vendéglátóhelyek számának alakulása Dombóváron 150 125 100 75 50 25 0
132
2002
125
2003
124
2004
126
2005
129
2006
Forrás: KSH
20
II.2.4 K+F Az országos helyzetelemzés (Gazdasági Operatív Program 2007-2013) alapján a kutatásfejlesztés Magyarországon jelenleg az alábbi képet mutatja: • • • • • •
Az innovációs aktivitás vállalatmérettől függetlenül alacsony. Sok alapkutatás, kevés szabadalom. Gyenge együttműködés (egyetemek és vállalkozások között). Fejletlen inkubáció és tőkeprogramok. A K+F innováció humán erőforrás feltételei korlátozottak. Kitörési pontok: 1.) Tudásalapú iparágak (élelmiszeripar, vegyipar, gyógyszeripar, stb.) és 2.) Kulcstechnológia (élettudományok és biotechnológia, környezeti technológia, környezeti technológiák, stb.).
A Dél-Dunántúli Régióban és ezen belül kiemelkedően Tolna megyében a K+F tevékenység súlya messze alatta marad a fejlettebb régiók hasonló adatainak, amelyet jól mutat az alábbi táblázat is. A kutató-fejlesztő helyek/2005 Területi egység
Kutatóhelyek száma
Baranya Somogy Tolna DélDunántúl
161 35 10
A kutatófejlesztő helyek számított létszáma 1 064 169 109
206
1 342
Ebből K+F költség beruházás
Magyar nyelvű könyvek cikkek és db könyvfejezetek
Idegen nyelvű könyvek és cikkek, könyvdb fejezetek
Ebből: kutatók számított létszáma
Összes K+F ráfordítás, millió Ft
693 116 33
4 999,5 1 209,9 249,1
4 296,0 1 070,2 243,3
703,5 139,7 5,8
290 28 13
1 541 249 89
50 5 3
965 100 2
842
6 458,5
5 609,5
849,0
331
1 879
58
1 067
Forrás: Dél-Dunántúli Régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását megalapozó helyzetfeltáró tanulmány
Az iparjogvédelmi oltalmi bejelentések száma a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb a magyarországi régiók rangsorában. A helyi vállalkozások innovációs potenciáljának gyengesége hosszabb távon a versenyképesség korlátjává válik, mely országos viszonylatban tovább ronthatja helyzetünket és ezzel együtt az eddig sem kiemelkedő gazdasági teljesítményt. Az elmúlt években a régióban több olyan kezdeményezés is elindult, mely az innováció és a kutatás-fejlesztést tűzi ki a dinamikus és hatékony fejlődés zálogaként. Dombóvár esetében az alábbi programokhoz való kapcsolódás jelenti a regionális fejlesztésekhez való csatlakozás lehetőségét: Ilyen a Pécs, az Életminőség Pólusa Program, melynek célja a kulturális, az egészségipar és a környezetipar fejlesztésével a Dél-Dunántúli Régió új fejlődési pályájára való állítása. Dombóvár vonatkozásában az egészségipar az a terület, ahol kapcsolódhat a regionális szerveződésekhez. A hatékony, sikeres együttműködés a térségi szintű klaszterek kialakításában, az egyes szervezetek összefogásában rejlik. Az egészségipar regionális szintű helyzetelemzését tartalmazó dokumentum, a KE-RET (Környezet és Egészség Regionális Egyetemi Tudásközpont) fontos elemként említi a helyi egészségklaszterek kialakítását, melyek egy nagyobb, régiós egészségklaszter szerves részeit képezik majd. A fejlődés két iránya: gyógyítás és megelőzés-utógondozás-turisztika. Dombóvár nem sorolható egyértelműen egyik kategóriába sem, így mint egy integrált modell jelenik meg régió kínálatában.
21
Dombóvár esetében a K+F központja a Kapos Innovációs Transzfer Központ, ahol több olyan vállalkozás is található, melyek országos, sőt nemzetközi szintű kutatásokat is végeznek. Az EuroJet Medical Kft. fő tevékenysége az orvosi eszközök kutatása és fejlesztése, eddigi legnagyobb eredménye a tű nélküli injekció kifejlesztése. A Food-monitor Kft. mintavételi, rutin élelmiszeripari és mezőgazdasági minőségvizsgálati feladatok végzésére szakosodott biokémiai és élelmiszerhigiéniai laboratórium. A Gluténmentes Ipari és Termelő Bt. kifejlesztette a gluténmentes termékeket lisztérzékenyek számára. II.2.5 Turizmus Fontos tendencia napjainkban, hogy a városok és térségek versenyében már nemcsak a korábbi „kemény” tényezők (munkaerő költségei, telekárak, közműdíjak, különféle adók, támogatások) játszanak szerepet, hanem az úgynevezett „puha tényezők” is. Ezek többek között a környezet minősége, a zöldterület nagysága, a kulturális kínálat, a helyi közlekedés színvonala, a szabadidős és pihenési lehetőségek, és egyre dominánsabb tényező közöttük az adott városról, térségről kialakult kép, a terület imázsa. A rendezett környezet egyik alapfeltétele a minőségi turizmus kialakításának, ezért erre a város az elmúlt években kiemelt hangsúlyt fektetett: a város központján keresztülhúzódó Szabadság utca és a hozzá kapcsolódó terek, emlékművek felújításra kerültek, egyre nagyobb területet jellemez a gondozott és kikapcsolódásra alkalmas parkosított felület. Nemcsak a belvárosra, hanem a város más területeire és a gunarasi fürdőtelepre is jellemző ez a tendencia, több helyen szökőkutakkal hangsúlyozva a fürdővárosi jelleget. A helyi közlekedés tekintetében szintén színvonal emelkedés történt, ugyanis a régi helyijáratos autóbuszok, a mai kor követelményeinek megfelelő újakra kerültek lecserélésre, amely környezetvédelmi szempontból is jelentős lépés. A szabadidős, kulturális és turisztikai kínálat összehangolása és terjesztése jelenleg a Tourinform Iroda koordinálása alatt áll. Csupán 1998-as vendégkörfelmérés áll rendelkezésre, de az egyes szervezeteknél lecsapódó jelzések alátámasztják a 10 évvel ezelőtti adatokat, mely szerint az idelátogatók hiányolják a programokat, vagy nagyon ritkának tartják azokat, de a legtöbb esetben egyáltalán nem is tudnak a programokról. Amelyeket meglátogatnak, azok színvonalát viszont megfelelőnek értékelik. Az információhiány kiküszöbölésére tett kísérlet a helyi Tourinform Irodának gunarasi fürdőtelepre kihelyezett bázisa, ahol minden programlehetőség és információ azonnal elérhető az érdeklődők számára. Dombóváron a kereskedelmi és magánszállások férőhelyeinek száma folyamatosan növekszik, amelyet az alábbi diagrammok is jól mutatnak. Kereskedelmi- és magánszállás férőhelyek számának alakulása 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
1969
2002
2220
2003
2163
2004
2170
2005
2444
2006
Forrás: KSH
Fentieknek köszönhetően ma már nemcsak a fürdő látogatottsága, hanem 2007-ben a vendégéjszakák száma és az idegenforgalmi adóbevétel is jelentősen növekedett. A vendégek
22
számának alakulásáról 2007-es adat még nem áll rendelkezésre, remélhetőleg azonban a csökkenés itt is megállt. A füdő látogatottságának alakulása
Vendégéjszakák számának alakulása 200000
25000
150000
20000
100000
15000
50000 0
10000 2004
Gyógyfürdő
2005
2006
Strandfürdő
2007
5000 0 2003
Összesen
Forrás: Gunaras ZRt.
2004
2005
2006
2007
Forrás: KSH
Vendégek száma összesen a szálláshelyeken (kereskedelmi, magán)
Idegenforgalmi adóbevételek alakulása/eFt 8 000
10000 8000
6 000
6000
4 000
4000
2 000
2000
0
0 2003
2004
2005
Forrás: KSH
2006
2003
2004
2005
2006
2007
Forrás: Polgármesteri Hivatal Dombóvár - Adócsoport
2007-ben készült el a Dél-Dunántúli Régió gyógy- és termálturisztikai stratégia fejlesztési irányait meghatározó tanulmány. Dombóvár-Gunaras két területen is kiemelésre kerül: egyrészt növekedő bevételei (2005/2006 – 19,4%), másrészt pedig a látogatószám dinamikus növekedése (2005/2006 – 20,8%) kapcsán. A fürdő erősségeként a számos medence és szolgáltatás, valamint a minősített víz; gyengeségként pedig a városközponttól való távolság és a kapcsolódó vonzerők hiánya került meghatározásra. Dombóvár-Gunaras az Országos Egészségturizmus Stratégiát is figyelembe véve az országos jelentőségű fürdők közé került besorolásra. A tervezett fejlesztések (medencebővítés, kalandpark, hotel és biofalu létesítése) teljes igazodást mutatnak a fürdő számára meghatározott két fő fejlesztési irányhoz (Dél-Pannon Kúra, Vidám vizek). Dombóvár elindult az öko-turizmus hagyományainak megteremtése útján, amelynek köszönhetően lehetőség van a természetben való kikapcsolódásra: gyalogosan, kerékpárral vagy akár a vízen. Helyi természetvédelmi területeink erre kiválóan alkalmasak. Az újdonságra vágyók kipróbálhatják a nordic-walkingot vagy más néven bot-sport is a kijelölt túraútvonalakon. A város kirándulóhelyei közül a legjelentősebbek a város szélén található Nyerges-erdő, az országos jelentőségű tüskei horgásztavak. A Szigeterdő természetvédelmi parkban ősi tölgyek között helyezték el a Horvay János által készített Kossuthszoborcsoportot, mely hosszú ideig a Parlament előtt állt. A műemlékké nyilvánított alkotás az első magyar felelős kormány tagjait ábrázolja. A település régi központjában, a mai Arany János téren 1725-ben barokk stílusban épült sajátságosan kéttornyú, kereszthajóval ellátott templom belsejében szép barokk oltárok, valamint ma már műemlék szószék látható. Dombóvár kertvárosában az állatregényeiről híres Fekete István emlékére múzeumot alapítottak. Főbb nevezetességek még: „Gólya-
23
vár” romja, Helytörténeti Múzeum. A város arculati változásának, fejlődésének köszönhetően ma több szabadtéri műalkotás, felújított és új szökőkutak teszik színesebbé a környezetet. A természeti értékek mellett kulturális programokat is kínál a város az idelátogatók számára. Több, hagyományteremtő céllal elindított rendezvény színesíti a település életét: Városi ünnep, Kertvárosi Virágnapok, Szerenádbuli, Pál-Napi Vígasságok, Civil Fesztivál, Újdombóvári Őszi Fesztivál, Kakas-dombi Borünnep. A Dél-Dunántúli Régió jelentős kulturális értékekkel és fejlődési potenciállal rendelkezik, amely a kulturális turizmus fellendülésének alapjául szolgálhat, sőt, középtávon, a régiós és Pécs városát érintő várható fejlesztések és az Európa Kulturális Fővárosa címhez kapcsolódó rendezvények kedvező körülményeket biztosíthatnak a kulturális és kreatív ipar vállalkozásainak fejlődése számára is. Jelenleg Dombóvár „csak” a gyógyfürdő kapcsán tudja 1 napnál hosszabb tartózkodásra ösztönözni turistákat, kulturális programjai önmagukban nem jelentenek vonzerőt, inkább csak a helyiek és környékbeliek számára. Ahhoz, hogy a kulturális turizmus – és hosszú távon a kulturális ipar - valamilyen formában megjelenjen Dombóváron, a város fejlődését szolgáló beruházások mellett összehangolt és szervezett együttműködésre van szükség a kulturális és az idegenforgalmi körben tevékenykedők részéről. Ennek jegyében 2007 novemberében megalakult a Művelődési Műhely. A Műhely kiemelt célja, hogy 2010-re minél több művészeti csoport működjön, melyek magas színvonalú programjaival csatlakozhatnak az Európa Kulturális Fővárosa projekthez. Cél továbbá egy egységes program-adatbázis létrehozása, a Dombóvári Kulturális Nap megszervezése, valamint minden évben egy kulturális programokat, információkat tartalmazó kiskönyv megjelentetése, mely eljuttatásra kerül a település minden háztartásába, ezzel is ösztönözve a lakosságot a minőségi programok megismerésére és az azokon való részvételre. A Művelődési Műhely 23 alapító tagja között találhatunk helyi művészeket, művészeti csoportokat, iskolákat, művelődési intézményeket és a helyi önkormányzatot is. Az együttműködők közül viszont hiányoznak a turisztikai szféra képviselői, akikkel való együttműködés (pl. szálláshely biztosítás) elengedhetetlen, amennyiben 2010-ben többnapos és minőségi programkínálatot kíván biztosítani a település. Dombóvár fő célja, hogy a diákszínjátszás központjaként csatlakozzon az EKF 2010 rendezvényeihez. Ehhez kapcsolódóan többirányú fejlesztések indulnak a városban: 2008 szeptemberétől dráma/színjátszás tagozat indul a Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, valamint a diákszínjátszás központjaként szolgáló művelődési ház és környezete teljes körűen felújításra kerül. A kulturális turizmus fellendítéséhez a minőségi programokon kívül elengedhetetlen annak megfelelő szintű kommunikálása. Jelenleg ezen a téren a helyi Tourinform Iroda portálja (www.dombovarportal.hu), a művelődési ház portálja (www.muvhaz-dombovar.hu), valamint a helyi, ingyenes terjesztésű Dombó-táj újság kulturális programismertető oldala és a helyi televízió kulturális programajánlója a mérvadó. A jövőben azonban ennél célzottabb, és hatékonyabb marketingre lesz szükség, a turisztikai szektor egyre jelentősebb bevonásával. II.2.6 Helyi gazdaságfejlesztés eszközei Dombóvár Város Önkormányzata feladatának érzi a hatáskörébe tartozó eszközökkel támogatni a helyi gazdaság fejlődését, hisz a városfejlődés létalapját biztosító gazdaság stabilitása és fejlődése különösen fontos Dombóvár jövőjét illetően. E tekintetben újszerű megközelítéseket igényel egy valódi, európai kontextusban is érvényes versenyképesség megalapozá-
24
sához. Nagyon sok Dombóváron a bizonytalan helyzetű, tőkeszegény, az európai verseny megmérettetésére nem érett kisvállalkozás. Noha a probléma zöme országosan jellemző, s helyi akciókkal nehezen befolyásolható, a helyi gazdaság versenyképességének viszonylagos gyengesége lokális erőfeszítéseket igényel. A 90-es évekhez képest megváltozott viszonyokhoz igazított, némiképp módosításra szoruló gazdaságpolitikájával az önkormányzat számottevő hatást gyakorolhat a fejlődés irányára. A szerepvállalás kulcselemei lehetnek: - az infrastruktúra további fejlesztése; - képzett, piaci igényekhez igazodó munkaerőbázis kialakítása; - a helyi vállalkozások létrejöttének és expanziójának ösztönzése; - kutatás és az innováció támogatása; - iparterületek támogatása; - vállalkozói tanácsadó központok kialakítása; - erős közösségi – magán partnerség kimunkálása; - a helyi társadalmi-gazdasági környezetbe (egészségipar, EKF) illő cégek és iparágak azonosítása és vonzása; - helyi vállalkozók támogatása; - valamint megkülönböztető helyi attrakciók létrehozása, szolgáltatás-barát kultúra kialakítása és mindezen előnyök hatékony promóciója. Dombóvár Város Önkormányzata a helyi gazdaságfejlesztés területén – lehetőségeinek megfelelően – eddig az alábbi területeken tett lépéseket: o helyi adók: Idegenforgalmi adó – Dombóvár Város Önkormányzata a Gunaras Zrt-ben lévő részvényeinek többségét értékesítette, azonban az évente befolyó idegenforgalmi adót és az azzal járó állami támogatást visszaszolgáltatja a fürdőnek, a további fejlesztések elősegítése érdekében. Ennek mértéke 2007-től fokozatosan kezdve egyre csökken, de a megnövekedett idegenforgalmi adóbevételnek köszönhetően összege ugyan annyi. Helyi iparűzési adó – az önkormányzat bár a törvényben meghatározott maximális mértékű iparűzési adót szabja ki, az abból befolyt bevételeket szintén a városfejlesztési programok megvalósítására fordítja. Mindezek mellett pedig a legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozókat kiemelt ügyfélként kezeli az önkormányzat. o helyi vállalkozások támogatása, vállalkozásbarát politika kialakítása: • Közbeszerzési eljárások alá nem eső beruházások esetében dombóvári cégek preferálása a helyi gazdaság jó működése és a munkahely megtartás elősegítése érdekében. 2006-ban a helyi vállalkozók 245.789 e Ft értékben teljesítettek megbízásokat az önkormányzat számára. • Vállalkozások indításához kapcsolódó szakértői segítségnyújtás (Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás – vállalkozói iroda működtetése; Kapos ITK Kht.) • Napjainkban a helyi gazdaságfejlesztés egyik leghatékonyabb eszköze a klaszterek kialakítása és működtetése, hiszen az önállóan gyenge KKV-k együtt, helyi környezetben, tevékenységük komplementaritására építve, stabil intézményrendszer kialakításával versenyképesek lehetnek. Ezért is kezdeményezte az önkormányzat a Dombóvári Egészségipari Klaszter kialakítását és a helyi klaszter iroda felállítását. • Információátadás: az önkormányzat célja a helyi vállalkozói fórum működtetésével, hogy a vállalkozók mindig időben tájékoztatást kapjanak az őket érintő változásokról (rendeletváltozás) és lehetőségekről (pályázatok, támogatások).
25
II.2.7 Információs társadalom Napjainkban Egyre nagyobb mértékű figyelmet kap az információs társadalom fejlesztésének szükségessége. Az információ áramlásának gyorsasága és minősége meghatározó tényezője lehet egy adott térség, település fejlődési dinamikájának. Az infokommunikációs technológiák rendelkezésre állása és használata – K+F és innováció mellett – az egyik legfontosabb összetevője a tudásalapú gazdaság megteremtésének. Az információs és kommunikációs technológiai ellátottság terén általánosságban elmondható, hogy a kedvezőbb gazdasági helyzet magasabb ellátottsági szinttel párosul, így DélDunántúl a régiók között a középmezőnyben helyezkedik el. Az információs társadalom kapcsán meg kell vizsgálnunk egyrészt a lakosság (magánszemélyek), másrészt a vállalkozások, harmadrészt pedig a közigazgatási szféra ellátottságát. A lakosság számítógépes ellátottsága országos átlagban 30%-os. E tekintetben a DélDunántúl helyzete átlagosnak tekinthető (29%), a régiók között a negyedik helyet foglalja el. A lakossági internet-hozzáférések tekintetében a belső különbségek igen jelentősek. A gyors növekedés ellenére – elsősorban a technikai feltételek lassú bővülése miatt – a szélessávú lakossági internet-elérések aránya továbbra is alacsony és területileg erősen koncentrált. Dombóvár esetében lakossági szinten 3 fő felhasználói csoportról beszélhetünk: ADSL, kábelnet és mobilnet használók, akik lefedik a város lakosságának körülbelül 30%-át, hozva az országos szinten megállapított átlagot. A helyi vállalkozások kapcsán elmondható, hogy igen alacsony a vállalati pc, internet és elektronikus üzleti alkalmazások használata, ami egyik alapvető feltétele a versenyképes vállalkozói szféra kiépítéséhez. A problémát egyrészt a szükséges infrastruktúra, másrészt pedig, a használathoz szükséges ismeretek hiánya jelenti. Az önkormányzat (helyi közigazgatás szint) központi szerepet tölt be az elektronikus ügyintézés népszerűsítésében. Jelenleg két területen biztosít lehetőséget az önkormányzat az elektronikus ügyintézésre, egyrészt az okmányirodában való időpontkérés kapcsán, mely igen népszerű, másrészt pedig, ügyindítás kapcsán, de ezt a szolgáltatást még senki sem vette igénybe! Az információszolgáltatás másik fontos forrása az önkormányzat honlapja, ahol a hivatallal, önkormányzattal és várossal kapcsolatos fontos információk megtalálhatók. Az információs oldal nagy hiányossága – figyelembe véve a város idegenforgalomra alapozott fejlesztési terveit –, hogy semmiféle jellegű idegen nyelvű tájékoztatást nem tartalmaz. Pozitívumként mondható el egyrészt az önkormányzaton belüli igen intenzív elektronikus belső kommunikáció, valamint a képviselőtestületi ülések (szavazás) elektronikus lebonyolításának kiépítése. II.2.8 Külső elérhetőség Dombóvár elhelyezkedéséből és földrajzi határaiból kifolyólag a régión belül és országos szinten is viszonylag kedvező helyzetben van. Ez természetesen a különböző közlekedési eszközök tekintetében változik. Míg vasúti közlekedés szempontjából a régió egyik kiemelkedő központja, addig közúthálózati kapcsolatai tekintetében a nehéz megközelíthetőség jellemzi, mely nem elsősorban az utak hiányát, mint inkább azok rossz minőségét jelenti. A város komoly forgalmat bonyolít le a 61-es és 611-es utakon, igen hosszan a város belterületén is. Mindenképpen jelentős változást hoz elérhetőség tekintetében a várost megyeszékhellyel összekötő 6532. sz. út – szakaszosan történő – felújítása. A város gazdasági életébe igen nagy változást az a közúthálózat fejlesztés hoz(na), mely Dombóváron találkoztatja az M9 és az M65 gyorsforgalmi utakat. A fejlesztések megvalósításával minden irányban „megnyílik” a város, jelentősebb logisztikai bázis kialakítását is lehetővé téve.
26
Dombóvár megközelíthetőségét javítja a Pécs melletti pogányi repülőtér közelsége. A 2003ban elkezdett fejlesztéseknek köszönhetően ma már nemzetközi menetrendszerinti járatokat is fogad és indít a repülőtér, jelezvén, hogy ezzel bekerült a világ légiközlekedésének hálózatába. A gyógyturizmus, az új, minőségi szálláshelyek kialakítása Gunarason remélhetőleg sok külföldi turistát vonz a városba, amelynek megközelíthetőségét nagymértékben javítja a repülőtér közelsége. A város befektetői szempontból való elérhetősége kissé korlátozott. Az érdeklődők alapvetően három „csatornán” keresztül közelíthetik meg a várost: a Kapos Innovációs Központ Kht.-n (Dombóvári Ipari Park), az önkormányzaton, valamint az egészségipari klaszteren keresztül. A korlátozottság alapvetően az alábbi hiányosságokból ered: a város „Befektetési kalauza idejétmúlt, így a kifelé irányuló kommunikáció alapjai nincsenek lefektetve. Nem rendelkezik: befektetési lehetőségeket tartalmazó adatbázissal, nincsenek kijelölve az önkormányzat által preferált befektetési irányok (helyi fejlesztési elképzelésekkel összhangban), nincs egységes, naprakész tájékoztatás, ami az alapvető fontosságú marketing akciók hiányával párosul. Fentieket figyelembe véve a jobb városi és városkörnyéki közlekedés, a kedvező és fenntartható mobilitás megvalósítása elengedhetetlen feladat. A megközelíthetőség javításával a gazdasági szereplők is megtalálják helyüket a városban, amely a város fejlődése szempontjából elengedhetetlen.
II.3 Társadalmi folyamatok Az alábbiak Dombóvár város legfontosabb társadalmi, szociális jellemzőit mutatják be, lehetőség szerint tágabb – kistérségi, megyei, régiós – kontextusba helyezve egy-egy fontosabb tényezőt. Az elemzés kitér a népesség számbeli alakulására, korösszetételére, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek jelenlétének vizsgálatára, a foglalkoztatottság, munkanélküliség kérdésére, és a jövedelmi helyzet alakulására. A művelődés, sport területének áttekintése pillanatfelvételt adhat arról, hogy a helyi lakosság milyen közösségi tevékenységekbe tud bekapcsolódni, milyen lehetőségeket kap a helyi kötődések és kapcsolati hálók kiépítéséhez. A civil szervezetek működése nagymértékben kiegészítheti az önkormányzat intézményeinek működését, helyenként feladatokat vállalva át, támogatva és segítve munkáját. II.3.1 Demográfiai viszonyok A demográfiai folyamatokra Dombóváron is – hasonlóan az országos átlaghoz – a népesség fogyása jellemző. A 2001-es adatokhoz képest 1,8 %-kal csökkent a város népessége, amely meghaladja a 20.000 – 49.999 fős lakossággal rendelkező települések országos átlagban 0,7 %-os átlagos lakosságvesztését. Lakónépesség számának alakulása
Területi egység Kistérség Dombóvár
KSH 2001. évi népszámlálás
35 487 20 852
2002 35 431 20 841
2003 35 127 20 655
2004 34 952 20 583
2005 34 631 20 485
2006 34 293 20 272
Forrás: KSH
A dombóvári népességnyilvántartás legutolsó aktuális adata szerint Dombóváron 2008. márciusában a lakónépesség száma 20.098 fő.
27
Korcsoportok szerinti népességmegoszlás
100% 80%
20,4
20,6
20,8
21,1
62,9
62,7
62,2
63,3
60% 40%
60-x éves 15-59 éves 0-14 éves
20% 0%
16,6
16,6
Ország
Régió
17
15,6
Tolna megye Dombóvár
Forrás: KSH 2001. évi népszámlálási adatok
Fenti diagrammból az is kitűnik, hogy Dombóvár az elöregedő korfájú települések közé tartozik, mutatói sokkal kedvezőtlenebbek az országos, régiós és megyei átlagnál is. Ez azt jelenti, hogy a 60 éven felüliek aránya jóval meghaladja a 0-14 éves korosztályét. Az elmúlt két évben Dombóváron az élveszületők száma stagnált, a halálozások némi csökkenés után ismét emelkedést mutatnak, míg az 1000 lakosra jutó élveszületések száma az országos átlaghoz képest rosszabbak. Halálozás tekintetében az elmúlt két évben javulás mutatható ki. Népmozgalmi események Élveszületés Halálozás
2002 172 258
2003 163 293
2004 162 289
2005 170 248
2006 170 259
Forrás: KSH
A belföldi állandó vándorlási különbözet 2002-2004-ig jelentősen javult (2004-ben pozitív irányba) azonban 2005-től ez a tendencia megfordult. Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy elindult a régió és az ország jobb lehetőségeket kínáló városainak elszívó ereje. Mindenesetre a városnak komoly hangsúlyt érdemes helyeznie a jól képzett munkaerő és a fiatalság megtartására. Népmozgalmi viszonyszámok Élveszületés Év
2002 2003 2004 2005 2006
Dombóvár
8,2 7,9 7,9 8,3 8,3
Halálozás 1000 lakosra Országos Dombóvár Országos
9,5 9,3 9,4 9,7 9,9
12,5 14,1 14,0 12,1 12,7
13,1 13,4 13,1 13,5 13,1
Természetes szaporodás ill. fogyás (-)
Belföldi vándorlási különbözet
- 3,4 - 6,3 - 6,2 - 3,8 - 4,4
- 11,1 - 4,0 1,9 - 0,6 - 7,2
Forrás: KSH
II.3.2 Képzettség-műveltség A dombóvári lakosság iskolai végzettségének aránya a középiskolát és felsőfokú iskolai végzettséget tekintve az országos értékeknél alacsonyabb mutatókkal rendelkezik. Ugyanez a régióhoz és Tolna megyéhez viszonyítva már kedvezőbb képet mutat. Úgy tűnik azonban, hogy Dombóváron is érvényesül a jobb feltételeket kínáló városok elszívó hatása.
28
A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában
Területi egység
10-x éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el
Dombóvár DélDunántúl Tolna megye Országos
18-x korcsoport legalább középiskolai érettségivel rendelkezik
15-x éves legalább általános iskola 8. évfolyamát elvégezte
25-x korcsoport egyetem, főiskola stb. oklevéllel
fő 207
% 0,7
fő 25 583
% 86,4
fő 7 887
% 27,9
fő 1 866
% 9,8
7 724
0,9
722 971
87,4
252 384
32,0
68 153
9,9
2 007 63 116
0,9 0,7
177 861 7 553 093
85,9 88,8
57 665 3 097 032
29,2 38,2
15 664 888 345
9,0 12,6
Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás
A 2001. évi népszámlálási adatok szerint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korú népességen belül (15-59 évesek között) nagyon magas, 25 %. A településrészek között e tekintetben is nagy a szórás. A legkvalifikáltabb munkaerő a Belvárosban, Kertvárosban és Újdombóváron található, míg a Külterületek, Mászlony és Kakasdomb nagyon rossz mutatókkal rendelkezik.
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül %
Dombóvár átlag Külterületek
25
Mászlony
66,3
Gunaras Tüske
22,8
Újdombóvár Szőlőhegy Szuhaydomb
33,2 33,7
20,6 24,8 17,5
Kakasdomb Kertváros Belvárost övező területek Belváros
40,9
0
20
40
50
77,5
46,5
60
80
100
Forrás: KSH
II.3.3 Foglalkoztatottság, munkanélküliség Az alábbi táblázat és diagrammok jól tükrözik, hogy évek óta komoly problémát jelent a munkanélküliség növekedése, amely összefügg nemcsak a helyi, hanem az országos gazdasági helyzet romlásával is. Bár az elmúlt években a „Borostyán program” elindításával az önkormányzat részéről számos intézkedés született a foglalkoztatás növelésére, a statisztikai számok némi megtorpanás után mégis negatív tendenciát mutatnak. Az adatok azonban jól tükrözik a jogszabályi változásokat is, hisz egyre többen regisztráltatják magukat a munkaügyi központban annak érdekében, hogy igénybe vehessék a különböző munkaerőpiaci programokat vagy valamilyen szociális ellátásban részesüljenek.
29
Munkanélküliségi ráta alakulása, % 2002 6,5 9,7 7,2 7,7 5,8 8,7
Területi egység Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Ország összesen Dombóvár
2003 7,2 8,2 8,4 7,9 5,9 9,4
2004 8,0 6,1 7,7 7,3 6,1 10,2
2005 8,4 9,2 8,8 8,8 7,2 11,4
2006 7,6 10,3 9,6 9,0 7,5 10,8
2007.12.20. 13,4 17,3 12,0 14,3 10,1 11,6
Munkanélküliségi ráta alakulása Dombóváron %
11,6
0
10,8
20 07 .
12 .2
20 06
11,4
10,2
9,4
20 05
20 03
20 02
8,7
20 04
14 12 10 8 6 4 2 0
Forrás: KSH
Érdekes adatnak tűnik, hogy az elmúlt évek során a gazdaságilag aktív népesség száma a városban folyamatosan nőtt, míg a jelenlegi adatok hirtelen mintegy 6 %-os csökkenést mutatnak. Valószínűleg ez összefüggésbe hozható az elvándorlási mutató negatív irányú tendenciájával is.
Nyilvántartott álláskeresők száma az aktívkorúakon belül
12000 10000 8000 6000 4000
9043
8990
9122
9484
9943
9375
790
751
933
1081
1028
1091
2000 0
2002
2004
nyilvántartott álláskeresők
2006
gazdaságilag aktív népesség
Forrás: Munkaügyi Központ Dombóvár
30
Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában
15 10
8,7
8,3
10,2
11,4
10,3
11,6
5 0 2002
2003
2004
2005
2006
2007.12.20
Forrás: Munkaügyi Központ Dombóvár
A 2001. évi népszámlálási adatok alapján Dombóváron a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 58,7 %. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) 41,3 %. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya elég magas értéket mutat: 38,3 %. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezős és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aránya az aktív korúakon belül: 15,3 %. Az adatok településrészenként nagy szórást mutatnak, amelyet a III.1 pontban részletesen elemzésre került. II.3.4 Közművelődés, kultúra, sport Dombóvár Város Önkormányzata 20/2004.(IV.28.) sz. „A helyi közművelődési feladatok ellátásáról” szóló rendeletében határozta meg a közművelődési feladatellátás kiemelt céljait, amelynek intézményrendszere az alábbi: -
Művelődési Ház Kht. Városi Könyvtár Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Közösségi Házak: Szőlőhegyi Közösségi Ház, Szent Imre Közösségi Ház, Újdombóvári Közösségi Ház, Német Közösségi Ház, Roma Közösségi Ház, Civil Iroda, GYIÖK Iroda Múzeumok: Fekete István Múzeum, Helytörténeti Múzeum, Természettudományi bemutatóterem, Vasúttörténeti Múzeum
A Dombóvár Város Önkormányzata által 2007. év elején elfogadott 4 éves munkaprogram (2007-2010) célként tűzte ki a kulturális élet élénkítését, a szabadidős lehetőségek bővítését, a város kulturális arculatának megalapozását, amelynek megvalósítására már több lépést is tett. Ezek közé tartozik a „Kulturális és Közművelődési Koncepció” megalkotása, valamint a Művelődési Műhely létrehozása. A dombóvári diákszínjátszás eddig is szép eredményekkel büszkélkedhetett. A régiós gyermek- és diákszínjátszó valamint drámapedagógiai központtá válás útján fontos lépéseket tettünk, hisz a Képviselőtestület döntött egy drámapedagógiai osztály indításáról a 2008/2009-es tanévtől kezdődően a Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. A Pécsen 2010-ben megrendezendő Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozathoz történő csatlakozásunkkal lehetőség nyílik a Művelődési Ház felújítására, országos és nemzetközi diákszínjátszó találkozók megrendezésére, amely nagyban hozzájárulhat Dombóvár kulturális életének fellendítéséhez, az eddig számunkra ismeretlen kulturális ipar megjelenéséhez is.
31
Dombóvár Város Önkormányzata a testnevelést, a tömegsportot az oktatás-nevelés, a kultúra szerves részének tekinti. Vállalható feladatának tartja a tömegsport és utánpótlás-nevelés, valamint a 4 kiemelt sportág (úszás, kosárlabda, labdarúgás, atlétika) mellett egy ötödik sportág, az ökölvívás fő támogatását, a városi önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények fenntartását, állagmegóvását, valamint pályázati források segítségével a létesítmények fejlesztését.
Sportegyesületek támogatásának mértéke/millió Ft 25 20
22,2
20
20,5
15 10 5 0
2004
2005
2006
A városban jelenleg 27 nyilvántartott sportegyesület működik, amelyeknek támogatási rendszerét 2008 évtől az önkormányzat átalakítja. Az öt kiemelt sportág mellett támogatásban részesül még a küzdősport: karate, Ju-jutsu; látványsport: aerobic, kötélugrás; szellemi sport: sakk; valamint az asztalitenisz. II.3.5 Civil élet A Dombóváron működő civil szervezetek száma a város lakosságszámához mérten nagynak tekinthető. Tevékenységük szerint 4 nagy csoportra oszthatók: művelődési, szabadidős és egészségügyi, érdekvédelmi és közéleti, környezet és természetvédelmi szervezetek, amelyek a különböző szakmai szervezetek/kerekasztalok munkájában is részt vesznek. A kapcsolattartási tapasztalatok alapján a civil szervezetek száma 90 körülire tehető. Az önkormányzatnál ugyanakkor évről évre csupán 50-60 szervezet újítja meg regisztrációját. A civil szervezetek 80 %-a cégbíróságilag bejegyzett, közhasznúsági státusszal a regisztrált szervezetek közel fele rendelkezik. Civil szervezetek támogatása
Megnevezés Önkormányzat költségvetéséből Iparűzési adó 10 % Polgármesteri keretből Összesen:
2004.
2005.
2006.
3.000.000,- Ft
3.000.000,- Ft
2.637.000,- Ft
12.672.995,- Ft
13.045.375,- Ft
10.963.375,- Ft
915.000,- Ft
550.000,- Ft
657.000,- Ft
16.587.995,- Ft
16.595.375,- Ft
14.257.375,- Ft
Az önkormányzat és a civil szféra közötti kapcsolattartást és együttműködést 2006-ig a humán alpolgármester és a Polgármesteri Hivatal kapcsolati referense segítette, majd az újonnan megalakult Képviselőtestület a további kontaktus erősítésére kulturális és civil tanácsnokot választott.
32
A nálunk fejlettebb nyugati világban a képviseleti demokrácia – különösen a települések irányításában, működtetésében, fejlesztésében – az egyre közvetlenebb demokrácia irányába halad. Ez nagyon erős és öntudatos, aktív civil szféra jelenlétét, számos bevett módszer sokéves gyakorlatát feltételezi. Dombóvár Város Önkormányzata most fogadta el azt a Civil Koncepciót, amely megteremti azokat az alapokat, amelyek révén elindulhatunk egy olyan aktív civil szféra megteremtésének irányába, amely komoly szerepet vállal nemcsak a város társadalmi életének fellendítésében, hanem a település fejlesztése érdekében is. II.3.6 Nemzeti és etnikai kisebbségek A 2001. évi népszámláláskor Dombóváron a lakosság 1,3 % (271 fő) vallotta magát roma származásúnak, míg 1,9 % (396 fő) a német nemzetiségi kötődést jelölte meg. 1998 óta működik a városban német illetve cigány kisebbségi önkormányzat. A legutóbbi választáskor (2006-ban) azonban a roma kisebbség mindössze 106 fővel, míg a németek 758 fővel regisztráltatták magukat. A cigány népesség alacsony regisztrációjának oka feltehetően a diszkriminációtól való félelem. A város területén azonban elszórtan ennél jóval többen élnek, a nem hivatalos adatok (Cigány Kisebbségi Önkormányzat éves beszámolója és az oktatási intézmények statisztikai adatai) alapján kb. 2000 fő, amely a dombóvári lakosság 10 %-át teszi ki. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat, illetőleg a Dombóvári Roma Közhasznú Alapítvány kiemelten foglalkozik az itt élő roma lakosság foglalkoztatásának elősegítésével a DélDunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dombóvári Kirendeltségének együttműködésével. Az óvodákban, iskolákban évtizedek óta az integráció, a segítségnyújtás határozza meg a pedagógiai munkát. Az Erzsébet Óvodában roma nemzetiségi program keretében foglalkoznak a gyerekekkel. Az intézmények alapítványai külön segítséget nyújtanak a nehéz sorsú gyermekek részére (étkezés, táboroztatás , stb.). A gondos gyermekvédelmi ellátásnak, a széles körű szociális háló védelmi rendszerének köszönhetően diszkriminációnak minősíthető panasz nem érkezett az önkormányzathoz. Az ösztöndíj programok tovább javítják a közép- és felsőfokú végzettségű roma fiatalok arányát. A dombóvári német közösség aktivitását mutatja, hogy a kisebbségi önkormányzat működésén túl 70 fővel megalakították a Magyarországi Német Nemzetiségűek Dombóvári Egyesületét, amely nagymértékben elősegíti a hagyományok őrzését és a nyelv ápolását. Dombóváron 3 óvodában (Erzsébet Óvoda, Margaréta Óvoda, Százszorszép Óvoda) 2 általános iskolában (József Attila ÁMK, Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) és 1 középiskolában (Illyés Gyula Gimnázium) folyik német nemzetiségi oktatás. II.4 Természeti és épített környezet II.4.1 Természeti környezet Dombóvár településszerkezetében kedvező vonás, hogy a városban jelentősek a zöldterületek (171,6 ha) és megfelelő nagyságú parkokat találunk (a központi normák alapján városon belül 21-31 m2/fő zöldterület szükséges közpark, lakókert, sportterület céljára, ez Dombóváron 30 m2/fő). A legkiterjedtebb zöldfelület a Konda-patak és környéke 50.000 m2, mely Dombóvárt és Újdombóvárt köti össze. A mintegy 4 hektáros Sziget-erdő zöld értékén túl kulturális, és ezen keresztül turisztikai értékekkel is rendelkezik. A belterületi mérleg szerint a zöldterületek nagysága 171,6 ha. Ebből közpark 23 ha, zöldterület intézmény (intézmények közelében lévő zöldterületek, sportpályák) 61,1 ha, belterületi
33
erdő 89 ha. A külterületi mérlegben az erdőterületek nagysága 1536 ha, amelyből gazdasági erdő 227,5 ha, véderdő 1232 ha, közjóléti erdő 76,5 ha. Dombóvár Város Önkormányzata a természetvédelem terén fontos lépések sorozatát tette meg és tervezi a továbbiakban is. Az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza a természetvédelmi területeket és értékeket. Koncepció alapján kerül sor a még feltáratlan értékek környezetének kialakítására. Kiemelkedő eredmény az, hogy a városnak van tanösvénye, túraútvonala, pihenésre, sportolásra alkalmas területe. A természetvédelemmel kapcsolatos események szervezése általában megoldottnak látszik. A civil szervezetek aktivitásában is előrehaladás tapasztalható. Megalakult a Dombóvári Önkéntes Polgári Természetőr Egyesület annak érdekében, hogy a feltáratlan értékeket előtérbe helyezze, az értékeket megőrizze, a fenntartásában aktívan részt vegyen. Jelentős változás tapasztalható a természetvédelem fontosságának terjesztésében: különböző kiadványok, tájékoztatók, eseménynaptárak, honlapok terjesztik és tájékoztatják a lakosságot. Megalakult a „Zöld Kerekasztal” amelyben természetvédelemmel és környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek is részt vesznek. A JAM-tanösvény a volt lekvárgyár területén került kialakításra. A tanösvény tájékoztatást ad a terület földtani, felszínalaktani és vízrajzi fejlődéstörténetéről, a vizes élőhelyek élővilágáról, honos fafajairól és jelentőségükről. Dombóvár bővelkedik túraútvonalakban, melyek alkalmasak túrázásra, nordic walkingra és egy részük kerékpározásra is. Az útvonalak a következők: Konda völgyi tókör, Várak útja, Nyergesi körutak, Gunarasi „Land Art” sétaút, Gunarasi körút. A természetismereti bemutatóhely-rendszerbe tartoznak a tanösvényeken és túraútvonalakon túlmenően a fogadóterek, látogatóközpontok, vízminőségmérőhelyek és téglaégető bemutatóhely. Ezek egy részének megvalósítása már megkezdődött. A volt kisvasútállomás épületében került kialakításra a Természetőri Bázis. A városi zöldterületek léte vagy megszűnése ma egyedül az önkormányzatok feladata. Dombóvár e területen az elmúlt években számos intézkedést tett. A feladat azonban továbbra is jelentős, hisz a város parkjai elöregedtek, az alsó szinten található növényállomány java kipusztult. A kertépítészet hangsúlyosabb szerepet kapott, ezt a város lakói is naponta tapasztalják, jelentős változások következnek be minden évben akár parkosítás, akár utcabútorok cseréje, egyéb eszközök bővítése terén. Az irányított közlekedési morál is nagy eredménye fejlesztéseinknek. Sok felesleges ösvény, átjáró szűnt meg, ahol most egész évben virágok díszelegnek. II.4.2 Épített környezet Dombóvár település fejlődése ősidőktől a huszadik század közepéig tartott. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően Dél-dunántúl vasúti csomópontja lett, majd környezetének gazdasági és kulturális központjává fejlődött. Ennél fogva az 1960-as évek elejére párt- és településpolitikai célként fogalmazódott meg, hogy Dombóvárt fel kell készíteni arra, hogy a megye második városa legyen. Nagyléptékű fejlesztések eredményeként kiépült a vezetékes vízhálózat, a szennyvízcsatorna első gerincvezetéke, s megvalósult Ódombóvár és Újdombóvár között a völgyhíd. Erőltetett iparosítás indult meg, új közművesített iparterületeket alakítottak ki és telepítettek be, felépült a Városi Kórház. Megindult a gunarasi fejlesztés, a fürdő a település turisztikai vonzerejét növelte. Dombóvár 1970 április elsején kapott városi rangot. Ezután felgyorsult ütemben folytatódott tovább a „városgyártás”, amelynek során bizony több, a városról, mint településformáról alkotott téves nézet és elképzelés is érvényre jutott, melyeknek köszönhetően Dombóvár ősi szerkezete erősen átalakult, építészeti értékeinek zöme megsemmisült. A tömeges lakásépítési hullám, amely a háború után egész Európán átsöpört, s lakótelepek milliárdját
34
hozta létre, nem kerülte el Dombóvárt sem. Itt azonban vélhetően az új területek hiányában is, a XIX-XX. század fordulóján kifejlődött kisvárosi hálózatot átszerkesztve jelentek meg, a Hunyadi térhez közvetlenül kapcsolódva északi, keleti, majd nyugati irányban egyaránt. E lakótelepek általában ismert hiányosságai különösen jellemzőek voltak Dombóvár belvárosában. A rendszerváltozást követően az átrendeződő gazdasági és tulajdonviszonyokat követve a lakásépítési forma csakúgy, mint az egyéb építkezési formák Dombóváron is jól követhetően ismét a hagyományos beépítési módokhoz fordult vissza. A Hunyadi tér nyugati oldalán már saját telkes, többlakásos társasházak is épültek, zártsorú, kapualjas beépítéssel, 2-3 szintes magassággal, a földszinten üzletekkel, kirakatokkal, teraszokkal. Újra érték a kisvárosias arculat, a sétálásra alkalmas városi utca, amelyet igazi terek törnek meg. A kertvárosi lakóterületeken is reneszánszát éli a családi házas beépítés, értékesebb szerkezetek és anyagok alkalmazásával. Újra értelmet nyer a hagyomány mentése a helyi értékek védelme. A dombóvári lakásállomány az elmúlt 5 évben mintegy 9,5 %-kal emelkedett. Lakásállomány változása Dombóváron 10 000 8 000
8 156
8197
8199
8248
8279
2002
2003
2004
2005
2006
6 000 4 000 2 000 0
Forrás: KSH
Az épített lakások száma (üdülők nélkül) 2005-ben hirtelen erőteljes emelkedést mutat, azonban 2006-ban ismét visszaesés tapasztalható. Ugyanez a tendencia látható a megszűnt lakásoknál is. Épített és megszűnt lakások számának alakulása Dombóváron (üdülők nélkül)
100 80
76 49
40 20
Épített lakások
64
60
42
37 15
0 2002
8 2003
35 2004
15 2005
Megszűnt lakások
11 2006
A lakóövezetekben a hagyományos építési módokat kell a jövőben is előnyben részesíteni. A paneles technológiával épült házak felújítását a „panelprogram” és az Önkormányzat támogatásával – az elmúlt évekhez hasonlóan – folytatni szükséges.
35
"Panelprogram" Dombóváron 234 db
250 200 150
228,5 millió
128 db
100
lakások száma Felújítás összege
120,5 millió
50 0
2005
2006
A 2001. évi népszámlálási adatok alapján a lakásállomány 13,3 %-a alacsony komfort fokozatú. A lakások komfortokozatának aránya településrészenként nagy különbségeket mutat. Alacsony komfortfokozatú lakások aránya településrészenként
54,7
Külterület
100
Mászlony
27,4
Szőlőhegy
12,7
Belvárost övező területek Történelmi városrész
26,2 4,5 4,4
Belváros (mag) Kertváros
16,7
Gunaras
7,5
Tüske
14,5
Újdombóvár
0
20
40
60
80
100
Forrás: KSH
A diagrammból jól látszik, hogy a Mászlony pusztán 100 %-os az alacsony komfortfokozatú lakásállomány, a Külterületeken meghaladja az 50 %-ot, de Szőlőhegyen és a történelmi városrészben (Kakasdomb, Szuhay-domb) is magasnak mondható az arány. A legjobb helyzetben a Belvárosi magterületen és a Kertvárosban élők vannak. A legutolsó ezredfordulótól napjainkig az új elvek és tradíciót tisztelő szempontok alapján elkészült Rendezési Terv alapján friss lendületet kapott a közterületek, közintézmények, egészségügyi-, kereskedelmi-, szolgáltató épületek és lakónegyedek megújítása. Gunaras a fürdő felújításával, egészségipari és turisztikai fejlesztések sorával évtizedes lemaradást pótolt, sikerrel, jóllehet van még tennivaló. A megújhodás a korábbinál is kontrasztosabbá teszi a még nem rehabilitált területek lemaradását. II.4.2.1 Helyi építészeti értékek, műemlékek 2002-ben a Képviselő-testület úgy határozott, hogy programot indít a „Helyi védelem alá helyezett épületek megőrzésére”, amelynek keretében vissza nem térítendő önkormányzati támogatást kaphatnak azon természetes vagy jogi személyek, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott ingatlanok tulajdonosai vagy használói. A helyi védelem alá helyezett épületek állagmegóvási munkálatainak támogatására az önkormányzat éves költ-
36
ségvetésében külön forrást biztosít, amely pályázat alapján adható és az igazolt költségek maximum 50 %-áig terjedhet. Az építészeti értékek megőrzése kiemelt tennivaló. Sok helyi védelem alatt álló épület nyerte vissza eredeti szépségét a város által meghirdetett és finanszírozott pályázaton elnyert vissza nem térítendő támogatással. Mindent el kell követni, hogy - a gazdasági nehézségek ellenére - minél több felújított védett érték gazdagítsa a település épített örökségét. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal több építészeti értékek nyilvánított műemlékké az elmúlt években, illetve folyamatban von műemlékké nyilvánítása. Ezek a következők: Római Katolikus templom – Arany János tér ; Szent Háromság szobor – Arany János tér; Szent Flórián szobor – Erzsébet utca; Gólyavár; Földvár, lakótorony és téglaégető kemence – Sziget-erdő; Kossuth szoborcsoport; Korona szálló; Zsinagóga; MÁV lakóházak – Gyenis Antal utca 6-8-10-12.; Illyés Gyula Gimnázium épülete; Jókai u. 13. II.4.2.2 Települési infrastruktúra ellátottság Dombóvár infrastrukturális helyzete átlagosnak mondható, a város nagyságának, földrajzi helyzetének és településszerkezetének megfelelő, de néhány közmű tekintetében további fejlesztésre szorul. A vezetékes ivóvízellátás minden utcában ki van építve, a lakosság közel 100 %-a saját ingatlanán rendelkezik vezetékes ivóvízzel. A fennmaradó néhány család vízellátása közkutakról megoldott. A 2005. évben indított „Tiszta ivóvizet mindenki poharába” ivóvíz-minőség javító program keretében megvalósult vízműtelep korszerűsítések és vízvezeték-hálózat tisztítás eredményeképpen mára a lakosság kiváló minőségű vizet engedhet a csapból. A puszták vízellátásával kapcsolatban még van tennivaló, amihez rendelkezünk engedélyes tervekkel. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya Dombóváron %
Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma Dombóváron
100
7800
95 90
91,2
91
91,9
91,6
92,6
85
7600 7439
7400
7463
7537
7557
7667
7200
80
7000 2002
2003
2004
2005
2006
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
37
Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza Dombóváron (km) 120 116,2
113,6
113,7
114,2
115,7
110
100 2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
A szennyvízelvezetés és kezelés megoldott a belváros nagy részében, a Kertvárosban és a Szuhay-dombon. A szennyvíztelep kapacitása lehetővé tenné a jelenleg ellátatlan területek (Gunaras, Újdombóvár és Szőlőhegy) szennyvízének befogadását és kezelését, de pénzügyi nehézségek miatt a szennyvízcsatornázás kiépítésére csak több év alatt, pályázati támogatással mutatkozik lehetőség. Megvalósíthatósági tanulmány és elvi vízjogi engedély áll rendelkezésre Dombóvár kistérség településeinek szennyvízelhelyezésére, amelyben a települések adottságától függően helyszíni kezelés, a tartálykocsival történő beszállítás vagy szennyvíz-csatorna hálózat építés a beruházás műszaki tartalma.
Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Dombóváron %
Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma Dombóváron
100
5000
80
4800
60 40
54,5
febr.00 55,1
59,1
55,5
4896
4600
20 0
4479
4446
4400
4514
4580
4200 2002
2003
2004
2005
2006
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
Közcsatorna-hálózat hossza Dombóváron (km) 60 50 40 30 20 10 0
41
2002
41
2003
41
2004
41
2005
49,6
2006
Forrás: KSH
A csapadékvíz-elvezetése részben nyílt csapadékelvezető árkokkal, részben zárt csatornahálózattal történik. Sajnos az árkok állapota folyamatosan romlik, a meglévő átereszek szin-
38
tezése nem megfelelő, ezért a jövőben mindenképpen jelentős forrásokat kell biztosítani a rendszer karbantartására, korszerűsítésére. A városban 1997. évben épült ki a gázellátó rendszer, jelenleg a lakosságnak mintegy kétharmada már földgázzal fedezi a fűtési és melegvíz készítési hőigényét, vagy közvetlenül a gázellátó rendszerre csatlakozva, vagy a Dalkia zRt. távfűtő hálózatán keresztül. Jelenleg készül megvalósíthatósági tanulmány az önkormányzati intézmények energiahatékonyságának növelésére. Vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma Dombóváron 5000 4000 3000
3004
3288
3511
3813
3665
2000 1000 0 2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
Az elektromos hálózat, a telefonhálózat kiépítettsége Dombóváron teljes körű. Sajnos a legtöbb helyen a városképet hátrányosan befolyásoló, korszerűtlen légkábeles hálózat működik, beleértve a közvilágítást is, amelyet egyébként a lakossági igényeket szem előtt tartva évente bővít a város. A kábeltévé szolgáltatás a TARR Kft. jóvoltából az egész városban elérhető, a lakossági igények szerint a város egész területén választható többféle programcsomag. II.5 Közszolgáltatások II.5.1 Közigazgatás A helyi közigazgatás átalakítása a „2555 NAP” program legelső és igen sarkalatos pontja, hisz a VÁROSREFORM elengedhetetlenül szükséges. Az önkormányzatnak meg kell küzdenie azzal a kihívással, hogy egyre növekvő feladatokat kell ellátnia, egyre csökkenő forrásból. Ahhoz, hogy a működéshez szükséges forrásokat, és az EU-támogatások lehívásához elengedhetetlen önerőt elő tudjuk teremteni, egyszerre kell megújítani a teljes városi feladatellátás rendszerét. Ez azt jelenti, hogy gondoskodni kell -
a polgármesteri hivatal, az önkormányzati intézmények, az önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek
hatékony működéséről. Ezt egy egységes városirányítási koncepció kialakításával és megvalósításával, a feladatellátás integrált felülvizsgálatával lehet elérni. Az egységes városirányítási koncepció része az intézményrendszer felülvizsgálata, a hasonló profilú intézmények gazdálkodási-ellátási feladatainak összevonása.
39
Dombóvár Város Önkormányzata Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2006-2010 közötti időszakra vonatkozóan egy olcsóbb, rugalmasabb, hatékonyabb működési modellel dolgozik, mint az előző ciklusokban. Ez megmutatkozik mind a bizottságok, mind pedig a betölthető képviselői tisztségek számának csökkenésében. A képviselőtestület működési modellje az alábbi szervezeti diagrammon látható.
Képviselőtestület Kulturális és civil tanácsnok
2 fő jogi tanácsadó
Közművelődési tanácsnok
Polgármester Alpolgármester Pénzügyi Bizottság
Városgazdálkodási Bizottság
Humán Bizottság
Az önkormányzat reformtörekvései közé tartozik az is, hogy nagyobb hangsúlyt fektet a szakmai, szakértői tevékenységre, illetve jobban bevonja a helyi társadalmat (állampolgárok, társadalmi szervezetek, vállalkozások) a városfejlesztési munkába. Ennek kapcsán számos szervezet jött már létre, akik hozzáértésükkel, tapasztalataikkal, javaslataikkal támogatják, segítik a település fejlődését. A szakmai szervezetek egyre nagyobb szerepet kapnak a városfejlesztésben, amelyek a következők: „2555 NAP” munkacsoport; Szociális Kerekasztal; Dombóvári Oktatási Kerekasztal; Zöld Kerekasztal; Lakhatási Tanácsadó Testület; Művelődési Műhely; Cigány Kisebbségi Önkormányzat; Német Kisebbségi Önkormányzat; Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat; Fiatal Településfejlesztők Klubja; Vállalkozói Fórum; Civil Fórum. Tervben van még a Kistérségi Bűnmegelőzési Kerekasztal és a „Borostyán bizottság” szakmai szervezetek életre hívása is. Dombóvár Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Minden választott képviselőtestület (önkormányzat) – a döntéshozó – mellett működik egy olyan apparátus, amelynek a feladata kettős. Egyrészt ez az apparátus ellátja a testület működésével, és a testület vezetőinek és természetesen tagjainak munkájával, annak segítésével kapcsolatos sokrétű feladatot, vagyis alapvető feladata: a testületi munka segítése, részvétel a döntések előkészítésében és különösen végrehajtásában. Emellett azonban az apparátus konkrét államigazgatási, pontosabban közigazgatási munkát is végez, és e feladatkörében áll közvetlen kapcsolatban az állampolgárokkal, az ügyfelekkel.
40
A hivatal belső szervezete a feladatellátásnak megfelelően irodákra és csoportokra tagolódik. Az irodák munkájáért a jegyző irányítása mellett az irodavezetők felelnek. A Polgármesteri Hivatal szervezeti struktúrája az alábbi ábrán látható. A Polgármesteri Hivatal szervezeti struktúrája
Képviselőtestület Polgármester Alpolgármester Jegyző
Jegyzői Iroda
Polgármesteri Kabinet
Testületi csoport
Pénzügyi Iroda
Közigazgatási Iroda
Városüz. és Településf. Iroda
Adócsoport
Gyámhivatal
Népjóléti Iroda
Településfejl. csoport Építési Hatóság Közterület-felügyelet
Dombóvár Város Önkormányzatának intézményei, szervezetei A Képviselőtestület szabadon dönt szervezeteiről, intézményei alapításáról, azonban figyelembe kell venni a kötelező feladatellátás nagyságrendjét és az önként vállalt feladatok sajátosságait. Ennek megfelelően közoktatási, művelődési, szociális és gyermekjóléti intézményeket működtet és gazdasági szervezeteket (részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú) hozott létre az önkormányzat. A hatékony és eredményes működés egyik alapfeltétele a megfelelő gazdálkodás is, ezért az elmúlt években több tevékenységet társulási formában (II.1.3 pont) látnak el az intézmények. Döntés született 2007-ben az egységes gazdasági szervezet létrehozásáról valamint két hasonló tevékenységet folytató szervezet összevonásáról is. Több szövetség és alapítvány is részt vesz az önkormányzati feladatok ellátásában, segítésében.
Közigazgatási szervezetek Dombóváron Dombóvár kistérségi központi szerepét erősíti a közszolgálati tevékenységet, államigazgatási funkciót ellátó szervek jelenléte a városban. Ezek főként a belvárosi magterületen működnek, csak néhány esetben települtek más településrészre. Ezen szervezetek a következők: Bíróság, Ügyészség, ÁNTSZ, Rendőrkapitányság, Tűzoltóság, Polgárvédelem, Munkaügyi Központ, Földhivatal, APEH, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal.
41
II.5.2 Oktatás-nevelés Dombóvár közoktatási szerepének fenntartása és erősítése stratégiai kérdés, szerteágazó kihatásokkal egyebek mellett az életminőségre, a kistérségi városi szerepekre és a tudásalapú gazdaságra. Az ágazat, mely alapvonalaiban az országos viszonyokat követi, komoly kihívások előtt áll (folyamatban lévő reformok, finanszírozási problémák, demográfiai hullámvölgy). Ugyan a kihívásokra helyben megfogalmazható válaszok spektrumát a makroszintű szabályok és feltételek erősen behatárolják, de a maximális hatékonyságra és minőségre törekvés – adott keretek közt – specifikus helyi erőfeszítéseket is igényel. Dombóvár Város Önkormányzata a jogszabályokban meghatározott alap és önként vállalt feladatainak ellátása céljából társulásban működteti a nevelés-oktatási intézményeket. Az óvodáskor előtti nevelés első intézménye a bölcsőde, melyet az önkormányzat 2007 őszétől beintegrált a Szivárvány Óvodába. Jelenleg 50 férőhelyen fogadja a gyermekeket, de szolgáltató tevékenysége iránt évek óta jelentős lakossági igény mutatkozik, amelyet az alábbi diagramm is jól mutat. A felvételre jelentkezők száma jelentősen meghaladja a felvehető létszámot. Fenntartó által elfogadott szakmai programmal rendelkezik, mely csak az általános, jogszabályban meghatározott feladatokat tartalmazza.
Bölcsődei ellátás Dombóváron 2006
73
50
2005
40
2004
40 44
2003
30
2002
30 0
20
57 Ellátott
49
Férőhely
39 40
60
80
Forrás: KSH
Az óvodai ellátás a város területén teljes körűnek mondható, az óvodai csoportok a jelentkező igényeket ki tudják elégíteni. Az intézmények átszervezése 2003-ban megtörtént, melynek köszönhetően átlátható rendszerben, a demográfiai adatokhoz és szülői elvárásokhoz jól alkalmazkodó struktúrában működik. A nevelőmunka jelenleg 27 gyermekcsoportban, 6 feladat-ellátási helyen, 3 intézmény keretében történik. Ebből egy intézmény fenntartója a Református Egyház, egyet Dombóvár Város Önkormányzata önállóan, további egyet Dalmand, Attala és Nak településekkel közösen, intézményi társulás keretében tart fenn.
42
Óvodások száma Dombóváron 800 667
600
633
636
645
635
400 200 0 2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
Az általános iskolai oktatás jelenlegi struktúrája a korábban elaprózott intézmények összevonásával került kialakításra. A város területén jelenleg 4 általános iskola működik, amelyek tagozatos osztályaikban és emelt szintű oktatás keretében végzik tevékenységüket. 2004. évben jelentős átszervezést hajtottunk végre az általános iskolák körében, így összevonásra került a Zrínyi Ilona és Molnár György Általános Iskola, valamint a Városi Művészeti Iskola, amelyet a tanulólétszám csökkenésében bekövetkező változások is indokoltak. Az összevonás óta eltelt időszak igazolta az átszervezés célszerűségét, hiszen a jogelőd intézmények valamennyi feladatát az új Belvárosi Iskola alapfeladatként, továbbra is ellátja. Az újdombóvári városrész iskolásainak ellátását biztosító József Attila ÁMK 2004-ben a környező településeken működő tagintézményekkel bővült. Ezzel megnövekedtek az intézmény feladatai, azonban az iskola változatlan színvonalon biztosítja az általános iskolai oktatást.
Általános iskolai tanulók száma Dombóváron 2500 2000
1978
1944
1881
1500
1778
1629
1000 500 0 2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
Dombóvár Város Önkormányzata önként vállat feladatellátás keretében 3 középiskolát működtet, amelyekben a 4 és 8 évfolyamos gimnáziumi oktatás, szakiskolai és szakközépiskolai oktatás a szakképzés feladatait látja el. Valamennyi középfokú oktatási intézmény rendelkezik kollégiummal, amelyre a térségi, egyes szakok esetében régiós beiskolázás miatt a jövőben is szükség van. Az iskoláknak a feladatellátásukhoz rendelkezésükre bocsátott vagyona a minimális törvényi feltételeket teljesíti, több vonatkozásban azonban nem felel meg a XXI. század iskoláiban kialakítandó, tanulási tevékenységet támogató környezet kritériumainak.
43
Középiskolai tanulók száma Dombóváron 2000 1500
1633
1637
1644
1629
1156
1000 500 0
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
Az iskolák szakmailag önállóan működnek, a gazdálkodási feladatokat 2007. szeptemberétől az Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet koordinálja. Az iskolák által biztosított oktatási szintek átfedést mutatnak a szakközépiskola és a szakképzés tekintetében, szakirányultságuk és minőségpolitikájuk eltérései miatt azonban előnyösen egészítik ki egymás oktatási és szakképzési kínálatát. A középiskolák mindegyike szakképzési feladatokat lát el, azonban a szakképzési irányok meghatározása egyedi döntések, intézményi kezdeményezések eredménye. A város az utóbbi években egyre inkább törekszik a fürdővárosi arculat kialakítására, a turizmus és a vendéglátás szerepének növelésére, és az egészségipar, mint gazdasági húzóágazat fejlesztésére. Ennek feltétele, hogy a szükséges infrastrukturális hátteret megteremtsük, és a szakképző intézmények olyan munkaerőt bocsássanak ki, amely a fejlesztések humán erőforrás igényét kielégíti. Ehhez a középiskoláknak a jelenleginél jobban összehangolt működésére, és olyan irányító szervezet létrehozására van szükség, amely az intézmények alapfeladatainak ellátása körében a fejlesztés irányát támogató képzéseket térségi szinten optimalizálja. II.5.3 Egészségügy Dombóvár Város Önkormányzata 2004. évben fogadta el a város Egészségügyi Szakmai Programját, mely elemzi a lakosság egészségi állapotát befolyásoló környezeti, gazdasági és társadalmi tényezőket, bemutatja az ellátási kötelezettség teljesítésében résztvevő egészségügyi szolgáltatók legfontosabb jellemzőit, szervezeti formáit, tulajdonosi struktúráját. Az öt éves időtartamra szóló szakmai program jelzi az egészségügyi szolgáltatások iránti igények várható alakulását is. Rámutat a népegészségügyi feladatokból várható területi igényekre, rögzíti a szolgáltatási struktúra átalakítására vonatkozó terveket. Fontos megjegyeznünk, hogy az egészségügyi ellátás kapcsán – az oktatáshoz hasonlóan nem beszélhetünk kizárólag csak a városról, hiszen vonzáskörzete ezen messze túlnyúlik. Alapvetően az egészségügyi ellátást 3 fő területre oszthatjuk: megelőzés/prevenció; gyógyítás; és rehabilitáció. Megelőzés és prevenció terén nem rendelkezik a város nagyságának megfelelő, kiépített rendszerrel. A tüdőgondozón és egyes egészséges életmóddal foglalkozó szervezeteken kívül nincs szervezett módja a prevenciónak. Ezért helyez nagy hangsúlyt a város a jövőben a Térségi Prevenciós Központ megvalósítására és a fokozott iskolai tájékoztatásra. Már e célt szolgálja a nemrégiben kiadott Dombóvári Egészségkönyv. A gyógyítást és alapellátást 8 háziorvosi körzet, 4 házi gyermekorvosi körzet, 5 fogorvosi körzet biztosítja vállalkozói formában. Ez az ellátás egészül ki 9 védőnői körzettel. Az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátást valamennyi oktatási intézményben vállalkozó orvosok biztosítják szerződés alapján.
44
A járó- és fekvőbeteg ellátást a Szent Lukács Egészségügyi Szolgáltató Kht. biztosítja. Vonzáskörzete a megye határain is túlnyúlva, mintegy 72.000 fő. A kórház „A” szárny felújításának köszönhetően egyre magasabb szintű ellátást biztosít. A kórházban megtalálható a definitív ambuláns, járóbeteg, aktív- és krónikus fekvő beteg ellátás is. Az alapszakmás városi kórházban – melyhez rendelőintézetek kapcsolódnak Dombóváron és Tamásiban – jelenleg 407 ágy működik, melyből 270 aktív és 137 krónikus ellátást biztosít. A sebészeti jellegű szakmák 122 ágyon működnek. A krónikus ágyak döntő részét (118) a megyei feladatokat ellátó mozgásszervi rehabilitációs osztály adja. Ezenkívül 39 ágyon ápolási osztály működik. A rehabilitáció egyrészt a kórház épületében, másrészt pedig a kórház kihelyezett, és 2006ban felújított gunarasi rehabilitációs osztályán (80 ágy) zajlik. A rehabilitációs részleg két fő iránya a mozgásszervi, másrészt pedig a szívproblémák kezelése. Az utókezelés – és természetesen a megelőzés – tekintetében is igen nagy szerepe van a gunarasi gyógyfürdőben biztosított kelezéseknek. Az egészségi állapotot jelentősen befolyásoló tényező az életmód, az életviteli szokások, az egészségtudatos magatartás. A fejlesztési terv — a lakosság egészségi állapotának kedvező irányú befolyásolása érdekében — főként e területre vonatkozóan határoz meg célokat Dombóvár Város Egészségügyi Szakmai Programjában rögzített igények és a meghatározott stratégiai célok elérése érdekében végzett tevékenységünk folytatásaként. Tovább szeretnénk azonban növelni Dombóvár kistérségi szerepkörét, ennek érdekében több olyan beruházást tervezünk, amely a szolgáltatás színvonalát növeli. Köszönhetően a gazdasági szerkezetváltozás elindulásának, az egészségipar, mint húzóágazat a jövőben is kiemelt hangsúlyt kap a város fejlődésében. Az Egészségipari Klaszter Iroda összefogó erejére nagy szükség lesz az e területen működő szervezetek számára. II.5.4 Szociális ellátás A szociális ellátásokat Dombóvár Város Önkormányzata, az Egyesített Szociális Intézmény, a „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ és a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja. Szociális ellátások Az önkormányzat a rászoruló családok és gyermekek részére a gyermekvédelmi törvény, a szociális törvény, valamint e törvények által adott felhatalmazás alapján alkotott önkormányzati rendeletei szerint nyújt ellátásokat.
45
Rendszeres szociális segély éves kifizetése/eFt
Rendszeres szociális segélyben részesülők 350
332
300
264
250
150 100
50000
110
32784
30000
140
20000
15738
17160
2002
2003
10000
50 0
39261
40000
193
200
58549
60000
2002
2003
2004
2005
0
2006
2004
2005
Átmeneti segély éves kifizetése/eFt
Lakásfenntartási támogatás éves kifizetése/eFt
5904
6000
60000
3000
30000 10000 0
4362
2002
2003
2613
2000
17950 4081
3989
4000
40000 20000
5003
5000
48134 50457
50000
2006
2280
1000
2004
2005
0
2006
2002
2003
2004
2005
2006
Ápolási díjban részesülők száma/fő 150 100
120
117
2003
2004
132
148
87
50 0 2002
2005
2006
46
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők
1500
1333 1147
1143
1263 954
1000 727
500 0
2002
610
666
734
2003
2004
2005
Család
553
2006
Gyermek
A szociális ellátásokban részesülők számának és ezzel együtt az e célra felhasznált összegnek is folyamatos emelkedése tapasztalható, amely főként a munkanélküliség növekedésének (II.3.3 pont), valamint jogszabályi változásoknak is köszönhető. Ezzel ellentétes tendencia a rendszeres gyermekvédelmi ellátás vonatkozásban észlelhető, melynek magyarázata az ellátás formájának megváltozásában rejlik. A korábban pénzbeli ellátásként működő rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2006. január 1-től rendszeres gyermekvédelmi kedvezményként, mint természetbeni ellátás él tovább. (A jegyző által kiadott hatósági bizonyítvány birtokában a rászorulók egyes ellátásokat kedvezményesen, illetve térítésmentesen vehetnek igénybe.) Szociális alapellátások, szakosított ellátások és intézményei Az Egyesített Szociális Intézmény, mint Dombóvár város, Gyulaj és Szakcs községek Intézményfenntartó Társulásának intézménye gondoskodik a kistérségben az idősek és a hajléktalanok ellátásáról. Az intézményfenntartó társulás 2005. november 16-án jött létre Szakcs és Gyulaj csatlakozásával. Tartós bentlakásos elhelyezést Dombóváron, két telephelyen 100 fő, Gyulajon 18 fő, Szakcson 20 fő részére nyújtanak. Átmeneti elhelyezésre Dombóváron van lehetőség, két telephelyen. Az engedélyezett férőhelyek száma összesen 20 férőhely. A bentlakásos intézmények ellátási területe a Többcélú Kistérségi Társulás településeire terjed ki. (Szabad kapacitás esetén azon túl is terjedhet.) Nappali ellátás Gyulaj községben és Dombóváron két telephelyen működik. A bentlakásos intézményt fenntartó településeken megoldott az étkeztetés és a házi segítségnyújtás.
Év
2002 2003 2004 2005 2006
Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények férőhelyeinek száma (db)
Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben a gondozottak száma (fő)
Idősek nappali intézményeinek működő férőhelyei (db)
Idősek intézményeiben ellátottak száma (fő)
118 120 120 132 122
121 124 123 134 122
40 40 40 40 48
39 35 33 49 48
47
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Dombóvár város, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Szakcs, Dalmand, Attala, Döbrököz, Gyulaj, Kapospula, Csibrák és Várong községekben működik, amely 2001-től kezdődően folyamatosan bővült. Házi segélyhívó rendszer/db 120
111
100 80 61
60 40 20 0
10 2001
2004
2005
A hajléktalan ellátás a 25 férőhelyes nappali melegedő és népkonyhai étkeztetés, valamint a 12 férőhelyes éjjeli menedékhely működtetésével valósul meg. A „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ tevékenységi körébe tartozó feladatok: a házi segítségnyújtás, családsegítés, tanyagondnoki szolgálat, pszichiátriai betegek közösségi gondozása, gyermekjóléti szolgáltatás, családok átmeneti otthona és a helyettes szülői hálózat működtetése. A „Reménység” Napközi Otthon végzi 98 fő rehabilitációs foglalkoztatását. A Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás működteti a fogyatékosok nappali ellátását (50 férőhely), korai gondozást (16 fő), fejlesztő felkészítést (4 fő) végző intézményt valamint 7 fő fogyatékkal élő fiatal önálló életvitelét segítő lakásotthont. A szociálpolitikai, illetve gyermekvédelmi tárgyú koncepciók, döntések és jogszabálytervezetek véleményezése, valamint az ellátórendszer működésével kapcsolatos értékelő-elemző feladatok megvalósítása érdekében az Önkormányzat létrehozta a Helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt, a szakmai érdekegyeztetés helyi fórumát, amely a települési szociálpolitikai döntések szakmai véleményezését, értékelését, elemzését végzi, részt vesz a szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában, megvalósítva az önkormányzat szociálpolitikai tervezési munkájának szakmai kontrollját. Feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározottak megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése, lakossági szükségletek közvetítése az önkormányzatnak és a szolgáltatást nyújtóknak a tevékenységek összehangolása érdekében. A szociális háló Dombóváron jól működő intézményrendszerrel és kiváló szakembergárdával működik. Az elmúlt évben került átadásra a Kinizsi utcában az a szociális központ, amely a város és a kistérség ezirányú szolgáltatásainak központjává vált. Szociális ellátórendszerünket az igényekhez és a változó finanszírozási feltételekhez igazodóan fejlesztjük. A pszichiátriai és a szenvedély betegek nappali ellátását biztosító intézmény hiánya, a meglévő ellátások mennyiségi és minőségi fejlesztése iránti igény határozza meg jövőbeni tennivalóinkat, célkitűzéseinket.
II.5.5 Hulladékgazdálkodás Az elmúlt évek fejlesztései a környezetvédelem területén számos eredményt hoztak, azonban sok még a teendő. Az Erzsébet utcai szeméttelep bezárását követően az Önkormányzat 34/2002.(XII.12.) sz. helyi rendeletben szabályozta a beszállítható anyagok mennyiségét és minőségét. Az anya-
48
gok a tereprendezést, és a komposztréteggel történő terítést szolgálják. A város rendelkezik a területre rekultivációs tervvel, melyet Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társulás által beadott pályázat útján kíván kivitelezni.. Ezen a területen került kialakításra a hulladékudvar, amely olyan hulladékok ideiglenes elhelyezésére szolgál, melyek a rendszeres hulladékelszállítás alkalmával nem kerülnek összegyűjtésre. Itt kerülnek elhelyezésre a nagyobb méretű bútorok, lomok, a háztartásban keletkező veszélyes hulladékok, mint például a festékes hulladékok, szárazelemek, akkumulátorok, gumiabroncsok, vegyszeres göngyölegek, az elektromos készülékek, a csomagolási hulladékok (papír, műanyag, üveg), építési hulladékok és zöldhulladék. A hulladékgyűjtés terén a város az elmúlt években nagy léptekkel haladt előre. Az elavult szemetes edények folyamatos cseréjével a belváros teljes ellátottsággal egységes szemetes edényekkel rendelkezik. 2006-ban került módosításra a „Közterületek és ingatlanok rendjéről, a település köztisztaságáról” szóló rendelet (csikk akció). A végrehajtás megkönnyítése érdekében először 20 db, majd 50 db csikktartó kihelyezésére került sor a város különböző területén. Az épített környezet esztétikai fejlesztésének eredményeképpen a szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma 25 db-ra nőtt. A szigetek alkalmasak papír, üveg, műanyag tárolására. Újdonság, hogy a város több pontjára kartonpapír tárolók kihelyezésére került sor. A hulladékszállítás kötelező önkormányzati feladat, amelyet 2007. január 1-től az ÖKODombó Kft. végez a városban. Az elmúlt évek nagy eredménye, hogy az illegális szeméttelepek felszámolására az önkormányzat nagy gondot fordított. A Hulladékgazdálkodási terv 2004-ben készült, ennek felülvizsgálatát két évenként kell elvégezni, amelyre a Mecsek Dráva Hulladékgazdálkodási Program keretén belül kerül sor. Dombóváron egyre több ember számára vált mindennapi valósággá a tiszta ivóvíz, a csatorna, a hulladékmentes, összességében tisztább és élhetőbb környezet. Az elkövetkező években e területen megvalósuló fejlesztések mindenki számára biztosítani fogják az egészségesebb életkörülményeket. II.5.6 Tömegközlekedés A város tömegközlekedése rendezett, a jelentkező igényeket alapvetően kielégíti, szerkezeti változásra nem szorul, csak kisebb finomításokra lehet szükség. Megfelelő fedett utasváróval mára majdnem az összes buszmegálló rendelkezik, a gépjármű állomány korszerűsítése folyamatos. Közeli célként jelölhető meg a vasútállomásnál található buszpályaudvar komfortosítása. A helyi tömegközlekedést igénybe vevők köre éveken keresztül emelkedő tendenciát mutatott, mára azonban a szállított utasok száma csökkent. A városi útvonalhálózat a jelzett években 25-29 km között mozgott, a helyijáratok száma 7.
Helyijáratok utasainak száma/fő 3000
2816
2500 2000
1909
1965
2002
2003
2441
2335
2005
2006
1500 1000 500 0
2004
Forrás: KSH
49
II. 6 Az önkormányzat költségvetési helyzete II.6.1 Bevételi források A város az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező, valamint önként vállalt feladatok ellátásáról, biztosításáról, illetve az ehhez szükséges források megteremtéséről a költségvetésén keresztül gondoskodik. Az Államháztartási törvény szerint a költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában. Ennek értelmében bevétel orientált tervezési stratégia alapján történik az előirányzatok meghatározása. A jogszabályi kötelezettségen túli feladatok ellátása tekintetében ezért a meglévő forrásokhoz kell igazítani a kiadásokat. Így a költségvetés készítésénél fontos kritérium, hogy a szükségletek, és a várható bevételek között jelentkező különbségek csökkentésével olyan kiadási oldal kerüljön megtervezésre, ami végrehajtható és a város érdekét szolgálja. Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg. Dombóvár Város Önkormányzatának bevétele (milliárd forint) 8
7,074
6 4
4,013
4,49
5,097
5,568
2 0 2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda
Fenti időszakban az intézményi működési bevételek és a sajátos bevételek teljesítésének növekedése nem jelentős. A helyi adók közül az iparűzési adó növekedése a legnagyobb, főként 2006-os és 2007-es években. A felhalmozási bevételeket - a pályázati lehetőségeket kihasználva – a felhalmozási célra átvett pénzösszegek mértéke befolyásolja (ROP, KIOP támogatások). 2005-ben a Gunaras zRt. részvényeinek ellenértékeként befolyt összeg mutatkozott a pénzügyi befektetések bevételeiként. A normatív állami támogatás kisebb összegű növekedést mutat, főként a környező községekből intézményfenntartó társuláshoz csatlakozott ellátotti létszám növekedés miatt (József Attila ÁMK, Egyesített Szociális Intézmény). Jelentős beruházások és felújítások valósultak meg címzett támogatás (Arany-sziget Idősek Otthona rekonstrukció, Szent Lukács Egészségügyi Kht. „B” szárny rekonstrukció) valamint céltámogatás (egészségügyi gépműszer beszerzés, kertvárosi szennyvízhálózat építés) igénybevételével. A működési célú pénzeszköz átvétele a 2004-ben létrejött Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulástól átvett, az intézmények fenntartásához hozzájárulást biztosító támogatás miatt nőtt. Az önkormányzati feladatok ellátásához hitel felvételére minden évben szükség volt. A fejlesztési célú hitelek a beruházásokhoz, felújításokhoz az önkormányzati önerőt biztosították.
50
II.6.2 Kiadások Dombóvár Város Önkormányzatának kiadása (milliárd forint) 8
6,98
6 4
3,767
4,495
4,794
5,428
2 0 2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda
A személyi juttatások, és a munkaadót terhelő járulékok változását a közalkalmazotti, köztisztviselői bértábla az éves költségvetési törvényben jóváhagyott változása, valamint az intézményfenntartó társulásokba belépett községektől átvett intézmények miatti növekedést mutatja. A dologi kiadásoknál az önkormányzat takarékosság elvét tartotta szem előtt. Ezt segítették az intézmények átszervezése, összevonása, a közbeszerzési eljárások alá vont kiadások miatt elért megtakarítások. A felhalmozási kiadások jelentős arányt képviselnek az önkormányzati kiadások között. A fenti időszakban megvalósult jelentős beruházások, felújítások - Erzsébet Óvoda felújítása - József Attila ÁMK felújítása - Szent Lukács Egészségügyi Kht.0 „B” szárny rekonstrukciója - Kertvárosi szennyvízhálózat kiépítése - Arany János tér rekonstrukciója, - Térségi Fejlesztő Központ felújítása - utak, járdák felújítása - kórházi gép-műszer beszerzések - ivóvízminőség-javító program. Dombóvár Város Önkormányzatának felhalmozási kiadásai (ezer Ft)
Megnevezés/év Beruházás Felújítás Pénzeszköz átadás Felhalmozási célú támogatási kölcsön Fejlesztési célú hitel kamat és törlesztő részlet Összesen
2002 (teljesítés)
2003 (teljesítés)
2004 (teljesítés)
2005 (teljesítés)
2006 (teljesítés)
264.784 62.032 79.170
396.221 87.238 11.359 5.757
341.991 365.135 117.954 55.540
530.883 515.858 11.993 10.800
682.743 1.745.034 46.246 17.300
36.956
50.613
46.138
51.975
1.115.672
2.543.298
8.422 25.102
439.515 537.531 931.233 Forrás: Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda
Az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározottak szerint támogatást nyújt közösségi feladatok ellátásához, foglalkoztatáshoz civil szervezeteknek, non-profit szervezeteknek, amely a működési célra átadott pénzeszközök között jelentkezik.
51
II.6.3 Értékpapír és hitelműveletek Dombóvár Város Képviselőtestülete 2007. októberében döntött 6.480.000 CHF (1 milliárd forint) értékű önkormányzati kötvény kibocsátásáról. A jelentős összegű kötvénykibocsátás nem jelenti a jelenlegi adósságállomány megemelését, sőt előnyösen befolyásolja a pénzügyi helyzet alakulását, illetve fedezetet nyújt a tervezett fejlesztésekhez, pályázati önerő biztosításához. A kötvénykibocsátás felhasználása az alábbiakat teszi lehetővé: - kötelezettségek kiváltása kedvezőbb kamatozásúvá; önkormányzati hitelek lejárati szerkezetének módosítása; saját beruházások finanszírozása (DFC sportpálya korszerűsítése, sportoktató és szabadidő központ kiépítése, szociális jellegű bérlakás építési program indítása); európai uniós pályázatoknál önerő biztosítása. A kötvénykibocsátás felhasználását a Képviselőtestület által felállított bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri.
52
III. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA III.1 Dombóvár Jövőképe Dombóvár városának hosszú távú, átfogó fejlesztési célja – azaz reális jövőképe – hogy kiváló, lakói és az idelátogatók által is elismert életminőséget kínáló, stabil és erős helyi kötődésű gazdasággal, kreatív, együttműködő és szolidáris társadalommal bíró, markáns települési arculattal rendelkező kisvárosként illeszkedjen egy dinamizálódó gazdaságú régió településszerkezetébe. Az életminőség tekintetében a jövőkép kiemelt fontosságot tulajdonít a tanulási és művelődési lehetőségek sokféleségének, gazdagságának, a helyi lakosok közéleti aktivitás ösztönzésének és a tiszta, esztétikus és vonzó természeti és épített környezetnek. A gazdaság tekintetében a jövőkép az idegenforgalom tartós fellendülését, a város gazdaságához való hozzájárulásának számottevő, markáns erősödését prognosztizálja, elsősorban a gunarasi gyógyfürdő vonzó hatásának és a város természeti adottságainak kiaknázásával. Az életminőség javítását célzó fejlesztések további pozitív hatást gyakorolnak az idegenforgalomra. A város hagyományaira és kulturális örökségére építő fejlesztések hatására a városkép átalakul, barátságos, kulturált „fürdővárosi” arculatot ölt. A foglalkoztatás szerkezete megváltozik, a növekvő idegenforgalomnak köszönhetően a szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozások aránya növekszik, jövedelmezőségük javul. Növekszik az egészségipar vállalkozásainak száma és aránya, egymás közötti és régiós kapcsolataik erősödnek. A város gazdaságában – a hagyományokra épülve - továbbra is jelentős szerepet játszik a fémmegmunkálással kapcsolatos tevékenységek és a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet kihasználására logisztikai vállalkozások telepednek meg és erősödnek meg a városban. Az önkormányzat vezető szerepet játszik a fejlesztések ösztönzésében, aktív, kezdeményező fejlesztéspolitikát folytat. A fejlesztések tartalmának kialakításában széleskörű partnerség kialakítására törekszik, azok megvalósításban példaértékű hatékonyságra törekszik. A partnerség egyaránt magában foglalja a fejlesztésekben érdekelt dombóvári városlakók és szervezeteik érdemi bevonását, mind a térségi, régiós és országos szervezetekkel és hatóságokkal való intenzív együttműködést.
III. 1.1 SWOT analízis, a városfejlesztés megoldandó problémái A helyzetelemzés megállapításait összevetve a kívánatos jövő felvázolt képével, annak elérése szempontjából az alábbi fő értékelő megállapítások tehetők:
53
Erősségek - Kedvező közlekedés-földrajzi helyzet (vasúti csomópont, jó közúti kapcsolatok) - Telephely-kínálat (kaposszekcsői ipari parkban) - Természeti és turisztikai adottságok (természetvédelmi területek, gyógyvíz) - Térségközponti szerepek: oktatási, egészségügyi, közigazgatási - Színvonalas kereskedelmi szolgáltatások (multinacionális kereskedelmi áruházak) - Kiépült info-kommunikációs szolgáltatások, helyi nyomtatott sajtó, televízió, internetes honlap - Kiválóan működő szociális háló - Országos szakmai, politikai érdekérvényesítési képesség
Lehetőségek - Kistérségi központi és regionális szerepkörök felértékelődése, integrációs törekvések (oktatás, közigazgatás) - Egészségipar fejlődése a régió preferált ágazataként - Innovációs hálózatok szerveződése régiós szinten - EU forrásbevonási lehetőségek bővülése - A turizmus társadalmi, gazdasági felértékelődése, multiplikációs hatásainak érvényesülése - Környezettudatosság erősödése - Életmódváltás, fenntarthatóság elvének erkölcsi normává válása - Egészség fontosságának felértékelődése, egészségtudatos magatartás elterjedése - Kulturális örökség fenntartása iránti társadalmi igény - A kultúra szerepének erősödése a régió fejlődésében, az EKF 2010 eseményeinek és fejlesztéseinek következtében
Gyengeségek - Tőkehiány, tőkeerős vállalkozások hiánya - Relatíve alacsony vállalkozó-készség, vállalkozás-támogató közösségi és üzleti szolgáltatások fejletlensége, helyi vállalkozások alacsony nemzetközi orientáltsága, információs- és kommunikációstechnológiai relatív fejletlensége - A szolgáltatásokban színvonal és területi egyenetlenségek - Jelenleg kevésbé erős kutatás-fejlesztési kapacitás, kevés innovatív vállalkozás - Munkahelyek hiánya, növekedő munkanélküliségi mutató - A civil társadalom alacsony városalakító szerepe, a helyi identitástudat gyengesége - Helyi hagyományok, kulturális értékek „látogatóbarát” bemutatásának gyengesége; kulturális rendezvények nemzetközi és országos ismertségének, elismertségének elégtelensége - A város által kínált kulturális és idegenforgalmi termékek kidolgozatlansága (városmarketing hiánya) - Belső- és külső városi, települési önkormányzati, hivatali, illetve kistérségi kommunikáció gyengesége Veszélyek - Makrogazdasági feltételek nehézsége, régió versenypozíciójának romlása - Régiós és helyi együttműködési készségek gyengülése - Vállalkozások által termelt hozzáadott érték alacsony, az innováció gyenge marad - Turizmus korlátozódása Gunarasra, alacsony presztizsű desztinációvá válás - A helyi társadalom szegregálódik, a tartós munkanélküliség és azzal összefüggő szociális problémák fennmaradnak, a szegénységi kockázatok erősödnek - A fejlődést csak kívülről érkező források biztosítják - Elvándorlás (különösen a fiataloké) folytatódása - Lakosság elöregedése
A kívánatos jövőkép elérését leginkább akadályozó stratégiai jelentőségű problémák összefüggését az alábbi problémafa mutatja be:
54
A felvázolt ok-okozati diagram bemutatja, hogy a város fejlődésében jelentkező problémák (munkanélküliség, elvándorlás, mint „okozatok”) mögött sok esetben – legalább részben – a városfejlesztés eszközeivel kezelhető okok húzódnak meg.
Turizmus térben korlátozott hatása
Helyi hagyományok feltáratlansága, bemutatható termékek hiánya, hagyományos kézművesség
Jellegtelen, kevéssé vonzó városközpont
Hátrányos helyzetű rétegek koncentrációja egyes városrészekben
Kulturális élet gyengesége
Egyes területeken leromlott épületállomány, hiányos közművek Elöregedő lakosság
Fiatalok elvándorlása
Magas munkanélküliség – szakképzettség hiánya
Gyenge helyi identitás-tudat
Labilis és kevés értéket termelő KKV-k
Vállalkozások alacsony jövedelmezősége
Gyenge vállalkozói kompetenciák
Gyenge innováció és K+F
Külső-belső befektetők hiánya
Vonzó „Dombóvár imázs” hiánya
III.1.2 Célpiramis A célpiramis a SWOT-analízis és a problémafa segítségével kialakított stratégiai lehetőségeket hierarchikus rendszerré transzformálja, azaz meghatározza azokat a tematikus (prioritások) és városrészeket érintő célokat, amelyek révén a stratégia jövőképéhez eljuthatunk. A kitűzött célok a helyzetértékelés alapján reálisan elérhetők a stratégia 2008-15 közötti időtávjában. A tematikus prioritások és a városrészek céljai közötti kapcsolatot az alábbi ábra mutatja be:
55
CÉLPIRAMIS 2008-2015 Átfogó cél Dombóvár vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő térségközpont
Tematikus prioritások VÁROSREFORM a „jólét” alappillére
Belváros Belvárost övező területek Városközponti funkció erősítése
A természettel harmonizáló városi környezetalakítás
Kertváros Lakókörnyezet változatlan fenntartása
A társadalmi megújulóképesség támogatása
A helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztés
Az épített környezet meglévő értékeinek fenntartása, fejlesztése fejlesztése
Történelmi városrész
Szőlőhegy
Újdombóvár
Tüske
Gunaras
Szegregáció csökkentése, infrastruktúra fejlesztése
Infrastruktúra fejlesztése Társadalmi kohézió erősítése
Infrastruktúra fejlesztése
Infrastruktúra fejlesztése
Szálláshelyek, turisztikai szolgáltatások bővítése
Külterületek Infrastruktúra fejlesztése, szegregáció csökkentése
Városrészek és városrészek fejlesztési céljai
56
III.2 A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása: a tematikus prioritások III.2.1 VÁROSREFORM a „jólét” alappillére A város társadalmi és gazdasági folyamataiban jelenleg számos – a helyzetelemzésben részletesen bemutatásra kerülő és a későbbiekben még pontosan visszautaló – negatív jelenség, tendencia tapasztalható. A kedvezőtlen folyamatok megállításához, illetve a negatív jelenségek szisztematikus felszámolásához megújulásra van szükség. Mindezt felismerve Dombóvár Város Önkormányzata elindult azon a fejlődési pályán, amelyet egyrészt a közigazgatási reform elindított, valamint a „2555 NAP” stratégiai programban, és a 2007-ben elfogadott 4 éves munkaprogramban a képviselő-testület jóváhagyott. (A megtett intézkedések a helyzetelemzés II.1.3 és a II.5.1 pontjaiban részletesen kifejtésre kerültek.) Ezek főként „A városirányítás modernizálásá”-ra (I.1.1 alprogram Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramjában) vonatkozó változásokat tartalmazzák. „A kistérségi közigazgatási központ szerepének növelése” (I.1.2 alprogram) alprogram főként az államigazgatási hatáskör növelése, az e-közigazgatás és az emberi erőforrás fejlesztése területén fogalmaz meg fejlesztési elképzeléseket. Mindezek bevezetését befolyásolják azonban a jelenleg elhúzódó kormányzati döntések. Fontos és kiemelt területe még a városreformnak a „Marketingstratégia kialakítása – Dombóvárkép javítása” (I.2 alprogram). A Dombóvár-imázs pozitív lehetőségei a turizmus (lásd. II.2.5 pont pozitív tendenciái) és a kultúra (kapcsolódás az EKF 2010 programhoz) lehetőségeinek kiaknázásában rejlik. Ennek elérése érdekében komoly szakmai munkát és jelentős anyagi forrást kell befektetnie a városnak. III.2.2 A helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztés Stratégiánk helyzetelemzése rámutat arra, (II.2.3 pont Vállalkozások helyzete), hogy Dombóváron 2004-ben ugrásszerűen nőtt a vállalkozói kedv – mind a társas, mind az egyéni vállalkozások területén – azonban ez a tendencia a társas vállalkozásoknál 2005-től megtorpant, míg az egyéni vállalkozások számában folyamatos csökkenés mutatható ki. Érdekes összefüggés az is, hogy míg 2004-ben a helyi vándorlási különbözet pozitív volt, 2005-től ismét negatív irányba fordult (II.3.1 pont Népmozgalmi viszonyszámok). A munkanélküliségi ráta is folyamatosan növekvő tendenciát mutat (II.3.3 Foglalkoztatottság, munkanélküliség). Mindezekből az adatokból arra következtethetünk, hogy Dombóvár nem rendelkezik jelenleg olyan gazdaságfejlesztési eszközökkel, amelyek versenypozícióit erősítenék. Fontos megemlítenünk azonban, hogy Dombóvár elindult a gazdasági szerkezetváltozás útján, aminek alapját a gyógy- és termálvízre alapozott egészségipar jelenti. Ez olyan lehetőségeket indíthat el, melynek hatására nő a foglalkoztatás, a helyi termékek iránti kereslet, a helyi lakosság jövedelemszintje és életszínvonala. Az egészségipar fejlesztése a helyi egészségügyi intézményeken (kórház, rehabilitációs központ), valamint a gunarasi gyógy- és termálfürdőn alapszik. Ezt egészítik ki egyrészt azok a helyi KKV-k, amelyek tevékenységének középpontjában valamilyen egészségipari termék vagy szolgáltatás előállítása áll, másrészt pedig azok a K+F szervezetek, vállalkozások, melyek szintén az egészségfejlesztés területén tevékenykednek. (helyzetelemzés II.2.1 pontja). Mindezek működését a megfelelő szakképzés és a szükséges szociális szolgáltatások biztosítják. Az egész rendszert összefogva jelenik meg az önkormányzat, mint a fő célként kitűzött fürdővárosi arculat kialakításának fő koordinátora illetve az e célból létrehozott Egészségipari Klaszter Iroda.
57
Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja 2 alprogramban foglalkozik a gazdasági környezet javításának lehetőségeivel és az ezek kapcsán felmerülő teendőkkel: Az önkormányzati gazdálkodás javítása (IV. 11 alprogram) terén számos intézkedés született (helyzetelemzés II.5.1 pont) az önkormányzati szervezetek hatékonyabb és eredményesebb működésére vonatkozóan. Teendőink azonban még a vagyongazdálkodás javítása területén bőven vannak, amelyeket főként a funkcióbővítő (VI.1 pont Ingatlangazdálkodási terv) városrehabilitáció ( (V.3 pont Belvárosi akcióterület) és a szociális célú városrehabilitáció (V.2 Történelmi városrész akcióterület) során bővebben kifejtünk. A nemzetközi és hazai gyakorlat egyaránt számos lehetőséget alakított ki a helyi gazdaságfejlesztési tevékenységek realizálására: ilyenek például az ipari parkok kialakulásának, menedzsmentjének segítése; innovációs, technológiai központok létrehozásának segítése; inkubátorházak létrehozásának támogatása; vállalkozások betelepülésének segítése olcsó vagy ingyenes telekkel; iparűzési adókedvezmények nyújtása stb. A gazdaság versenyképességének erősítésére (IV.12 alprogram) a város már számos intézkedést tett (helyzetelemzés II.2.3 pont Vállalkozások helyzete - II.2.6 pont – Helyi gazdaságfejlesztés eszközei). III.2.3 A társadalmi megújulóképesség támogatása A kultúra és tudás ma már a modern gazdaság és társadalomfejlesztés motorja, a település és területfejlesztés egyik húzóereje. A közösséghez és a lakóhelyhez kötődés, az identitástudat, lokálpatriotizmus, valamint a társadalmi szolidaritás megteremtése érdekében a társadalmi kapcsolatok tudatos építésének célrendszere abból a meggyőződésből fogalmazható meg, hogy e nélkül nem lehet növelni az itt élők életminőségét és együttműködési készségüket sem. A társadalmi kohézió erősítése mellett szükség van a külső, multiregionális kooperáció erősítésére is, valamint a demokratikus közélet, a jó légkörű városvezetés, a közvetlen, partnerségen alapuló érdekérvényesítés biztosítására egyaránt. Dombóvár ezért a „2555 NAP” programban szakpolitikai célokban fogalmazta meg stratégiáját, amelynek első pontja a „Város a gyermekeknek program”. Fő fejlesztési irányvonal e területen az oktatás, kultúra, közművelődés, egészségügy, szociális biztonság, ifjúság, sport, bűnmegelőzés, civil élet területére terjedt ki. Az önkormányzat 4 éves munkaprogramja cselekvési tervben határozta meg azokat a teendőket, amelyeket 2010-ig kíván megvalósítani. A „Közoktatási program” (III.1 alprogram) kifejti, hogy Dombóvár közoktatási szerepének fenntartása és erősítése stratégiai kérdés. A helyzetelemzése (II.5.2 pont Oktatás-nevelés) rámutat arra a tényre, hogy az oktatási intézményeinkben tanulók létszáma (általános és középiskola) folyamatosan csökken. Valószínűsíthető az is, hogy ez a tendencia az elkövetkező években sem változik, hisz a születések száma stagnál (II.3.1 pont Demográfiai viszonyok). Az intézmények közül csak a József Attila ÁMK nem szorul felújításra, a többi iskola épülete és tárgyi feltételeinek fejlesztése kiemelt feladat (III.1 alprogram – Nevelési-oktatási intézmények modernizációja). A munkaerőpiac igényeinek folyamatos változása, az egyre csökkenő tanulólétszám miatt a szakképzésben résztevő valamennyi intézmény és szervezet érdeke, hogy a kibocsátott munkaerő képzettsége leginkább feleljen meg a gazdasági szerkezetváltozás követelményeinek. Ehhez szükséges egy olyan integrált szakképző központ (DETISZK) létrehozása, amely a városfejlesztés irányának, az egészségipar munkaerő szükségletének figyelembe vételével koordinálja a szakképző intézmények munkáját, biztosítja a színvonalas gyakorlati képzést (III.1 alprogram – Szakképzési integráció). Az önkormányzat továbbra is véleményezteti a fenntartói döntéseket a Dombóvári Oktatási Kerekasztal szakértői csapatával és forrást biztosít az esélyegyenlőség növelése érdekében a szociálisan rászoruló tanulók számára (III.1. alprogram DOK tevékenységének folytatása, Esélyegyenlőség biztosítása). A „Közoktatási program” rámutat arra is, hogy a finanszírozási nehézségekkel, csökkenő gyermek- és tanulólétszámmal rendelkező kistérségi nevelési-oktatási intézmények
58
integrációját (III.1 alprogram Komplex kistérség kialakítása), valamint a társulásban történő intézményfenntartást kell szorgalmazni. Ezen a területen már történtek előrelépések, hisz elkészült a Kistérségi Közoktatási Fejlesztési Terv és elkészült az a pályázat is, amely a térségi intézményi integráció megvalósítását teszi lehetővé. A kultúra és közművelődés, az ifjúság és sport, a civil szféra erősítése terén a „2555 NAP” és az önkormányzat 4 éves munkaprogramja számos intézkedést javasolt (III.2 A közmű-
velődés és kultúra kibontakoztatásának programja; III.3 A civil szféra megerősödésének előmozdítása alprogram; III.7 Az ifjúság és sport fejlesztésének programja). A helyzetelemzésből kitűnik, hogy ezeken a területeken 2007-ben komoly előrelépések történtek (III.3.5 Közművelődés, kultúra, sport; III.3.6 Civil élet). Több fejlesztési elképzelés megvalósítása azonban még a következő évek feladata,
amelyek a kulturális és civil élet élénkítésén túl főként infrastrukturális feltételek javítására vonatkoznak (lásd fenti alprogramok). Legjelentősebbek ezek közül a Művelődési Ház felújítása és a Galéria kialakítása a volt zsinagóga épületében. A szociális háló Dombóváron jól működő intézményrendszerrel és kiváló szakembergárdával működik. Az elmúlt évek tendenciái (helyzetelemzés II.3.1 Demográfiai viszonyok; II.3.3 Foglalkoztatottság, munkanélküliség; III.5.4 pont Szociális ellátások;) azonban rámutatnak arra, hogy ezen a területen továbbra is nagyon sok tennivalónk van. Sajnos érzékelhető, hogy a város különböző területein nagy eltérések mutatkoznak a lakások komfortfokozata, az iskolai végzettség, a foglalkoztatottság aránya tekintetében (lásd. III.1 Településrészek helyzetelemzése), így több olyan szegregált terület (Erzsébet u.;), településrész (Kakasdomb, Külterületek) van ma Dombóváron, ahol lépéseket kell tenni a különbségek csökkentésére az esélyegyenlőség biztosításával (részletesebben V.2.1 Erzsébet utcai akcióterv; V.2.3 Kakasdomb akcióterv). A „társadalmi jólét” egyik fontos eleme az állampolgárok közbiztonsága, amelyről elmondhatjuk, hogy a rendőrkapitányság eredményes és hatékony működésének és a lakosság jogkövető magatartásának köszönhetően kivételesen jó eredményekkel (lásd Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Koncepció) rendelkezünk. A település turizmushoz kötődő idegenforgalmának (helyzetelemzés II.2.5 Turizmus) valamint a multinacionális kereskedelmi áruházak (PENNY, SPAR, LIDL, TESCO) betelepedésének következtében megnövekedett az átutazó forgalom a városban, ezért szükségszerű volt a Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Koncepció újragondolása, amelyet társadalmi vita után 2007-ben fogadott el a Képviselő-testület. E koncepció része a Kistérségi Bűnmegelőzési Kerekasztal (III.8 Bűnmegelőzési és közbiztonság programja) létrehozása, amelynek megalakulása a közeljövőben várható. III.2.4 A természettel harmonizáló városi környezetalakítás A város egyik legnagyobb értékét természeti adottságai képezik. Ma már felismertük, hogy az így megkapott értékekre vigyázni kell és a különböző fejlesztési projektek esetében a technológiai kérdéseket egyeztetni kell a természetvédelem érdekeivel. Arra kell törekedni, hogy semmi esetre se jelentsen nagyobb környezeti terhelést a beavatkozás, mint amit a természeti környezet károsodás nélkül elvisel. E tekintetben nagyon fontos a zöldfelületek tudatos fejlesztése, a hulladékgazdálkodás területén a szelektív gyűjtési módok mind nagyobb elterjesztése. E célok elérése érdekében elengedhetetlen a megfelelő propaganda, a környezettudatosságra nevelés. A helyzetelemzésben (II.4.1 Természeti környezet) már felsorolásra kerültek mindazok a fontos lépések, amelyeket az önkormányzat a természetvédelem terén tett az elmúlt években. A „2555 NAP”-ban és a 4 éves munkaprogramban megfogalmazott célok közül már több teljesült, azonban számos tennivalónk van még. Fontos megemlítenünk azt is, hogy a megújuló városkép, a fürdővárosi arculat elérése érdekében nemcsak az épített, hanem a természeti környezet megújulására is szükség van annak érdekében, hogy komfortosabb, egészségesebb, esztétikusabb és szebb városkép alakuljon ki. Ez nemcsak az itt élők
59
számára fontos, hanem ezzel növekszik a város turisztikai vonzereje, népességmegtartó ereje, amely javítja a település gazdasági mutatóit, tőkevonzó képességét. Ahhoz, hogy mindez a pozitív tendencia elinduljon, a 4 éves munkaprogram 3 alprogramban jelölte ki a cselekvési tervet. A Természetvédelmi program (II.1 alprogram Öko-turizmus feltételeinek javítása) kiemelt pontként kezeli az Öko-turizmus feltételeinek javítását, amely a város természeti és kultúrtörténeti örökségének bemutatását célozza meg egy egységes természetismereti bemutatóhely-rendszer keretében. Ez a kialakított „ökológiai tengely” nagymértékben elősegíti a természet- és környezettudatos életforma elterjedését (II.1.2 Természet és környezettudatos nevelés fokozása alprogram) valamint jó kiegészítő lehetőség ahhoz, hogy az idegenforgalom tovább növekedjen. A Környezetvédelmi program (II.2 alprogram) továbbra is nagy hangsúlyt fektet a hulladékgazdálkodásra. Folytatódik a szelektív szigetek számának növelését, valamint a volt Erzsébet utcai szeméttelep rekultivációját. Az önkormányzat támogatja környezetvédelmi beruházások betelepedését, amely lehetőség a térség gazdasági növekedésének előmozdítására is. Fontos feladat a magántulajdonban lévő MÉH-telep átköltöztetése, amely környezetromboló hatásán túl esztétikailag is rontja a városképet. Szép, tiszta környezet (II.3 alprogram) programunkon belül tovább folytatjuk a csikkakciót. A Városi zöldterületek program (II.4 alprogram) legfőbb célját már a program elején ismertettük (a város arculatának javítása), amelynek intézkedési tervében a városrehabilitációs akciótervben (V.2 pont) és ütemezett zöldterületfejlesztési koncepció keretében kerül sor környezetünk javítására. Ezzel együtt cél a városban egységes utcabútorzat kialakítása, új parkok, pihenőblokkok létesítése, játszóterek építése, régiek szabványosítása. III.2.5 Az épített környezet meglévő értékeinek fenntartása, fejlesztése A „2555 NAP” program és a 4 éves munkaprogram (V.1 Településrendezés, településkép javítás alprogram) számos olyan intézkedést javasol, amely a kisvárosi-fürdővárosi arculat további erősítését (V.2 Belvárosi akcióterület; V.3 Gunarasi akcióterület), a településközpont közterületeinek újjáépítését, funkcióbővítését, a Művelődési Központ és az azt körülölelő tér mielőbbi rendezését, sétálóutca kialakítását (V.2 Belvárosi akcióterület) irányozzák elő. A száz esztendővel ezelőtti településközpont, a Történelmi városrész rehabilitációja (V.1 – a hanyatlás mértékének ismeretében – hosszabb időt vesz majd igénybe, de a ciklusban meg kell kezdődnie. A volt Korona Szálló műemléki felújításával ékköve lehet a Kakasdombnak. A településrész rehabilitációk azonos szellemben történő következetes folytatása (IV.2 A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása) nemcsak a városrészek közötti különbségek csökkentését, hanem az építészeti értékek megőrzését is előirányozzák. További feladatot jelent a Nagyállomás előtti tér tömegközlekedési centrummá történő átalakítása oly módon, hogy mind a vasúti, mind az autóbusz közlekedés létesítményei megőrizzék a múlt Dombóvárának építészeti értékeit, s közben e századi hatékonysággal működjenek.
Történelmi városrész akcióterület)
Gunaras a fürdő felújításával, egészségipari és turisztikai fejlesztések sorával évtizedes lemaradást pótolt, sikerrel, jóllehet van még tennivaló (V.3 Gunaras akcióterület). A lakóövezetekben a hagyományos építési módokat kell a jövőben is előnyben részesíteni. A paneles technológiával épült házak felújítását a „panelprogram” és az Önkormányzat támogatásával – az elmúlt évekhez hasonlóan – folytatni szükséges. Az építészeti értékek megőrzése kiemelt tennivaló. Sok helyi védelem alatt álló épület nyerte vissza eredeti szépségét a város által meghirdetett és finanszírozott pályázaton elnyert vissza nem térítendő támogatással. Mindent el kell követni, hogy – a gazdasági nehézségek ellenére – minél több felújított védett érték gazdagítsa a település épített örökségét.
60
A Kommunális, műszaki infrastruktúra fejlesztésével (V.2 alprogram) több feladat vár ránk a különböző településrészeken. Az intézkedések következtében azonban biztonságossá válik a puszták vízellátása, teljessé válik a szennyvízelvezetés és tisztítás. Jelentős összeget kell fordítani a csapadékvíz-elvezetés karbantartására, korszerűsítésére. A Közlekedésfejlesztési program (V.3 alprogram) több intézkedést javasol a közlekedésbiztonság és a környezeti állapot javítása érdekében az elkövetkező években. Szükséges ez az idegenforgalom és az átutazó forgalom növekedése miatt is. A forgalombiztonságot növeli a jelzőlámpás forgalomirányítás, a kanyarodó sávok, buszöblök kialakítása, kerékpárutak építése, új gyalogátkelőhelyek kijelölése. A Dombóvárt ÉNY-ról elkerülő út megépülésével a 61-es út jelenlegi lakott területen haladó nyomvonalán fennálló állapotok megszűnnek, csökken a város zaj- és légszennyezése. Egy mélygarázs megépítésével tovább csökkenthető a környezetszennyezés. az Európai Közösségek Bizottsága 2007-ben adta ki azt a Zöld Könyvet, amely a biztonságos és biztonságérzetet adó városi közlekedést nagyon fontos kérdésként kezeli. „Az EU minden állampolgára számára lehetővé kell tenni, hogy biztonságos és biztonságérzetet adó körülmények között élhessen és közlekedhessen a városi területeken. Biztosítani kell, hogy minimális személyes kockázat mellett lehessen gyalogolni, kerékpározni vagy személyautót vagy teherautót vezetni. Ennek érdekében jól megtervezett infrastruktúrára van szükség különösen a kereszteződések tekintetében. A polgárok egyre jobban tudatában vannak annak, hogy a saját életük és mások életének védelme érdekében felelősségteljes magatartást kell tanúsítaniuk.” III.2.6 A településrészek integrált fejlesztése A városfejlesztés integrált megközelítése számunkra azt jelenti, hogy a város által meghatározott tematikus prioritásokat az egyes városrészek területi, társadalmi és gazdasági viszonyaihoz és az adott városrész konkrét fejlesztési céljaihoz illeszkedve, ezen célok elérése érdekében összehangolva hajtjuk végre. Az egyes városrészek fő jellemzői és céljai az alábbiak:
Belváros – Belvárost övező területek A helyzetelemzés (IV.1.1 pont) jól tükrözi, hogy a Belváros mind emberi erőforrás, mind infrastrukturális szinten a legjobb mutatókkal rendelkező terület. Hiányosság, hogy a közcsatorna-hálózat néhány utcában még nem megoldott (helyzetelemzés II.4.2.2 pont), remélhetőleg azonban a közeljövőben egy KEOP-os pályázatnak köszönhetően kiépítésre kerül (V.2 alprogram). Erősségként kiemelhető, hogy a közigazgatási funkciók (helyzetelemzés II.5.1 pont) ezen a településrészen koncentrálódnak, amely megkönnyíti az állampolgárok szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférését illetve a kistérségi közigazgatási központi szerep növelését (I.1.2 alprogram)). Gyengeség, hogy a terület nem tölti be teljes egészében városközponti szerepét. Hiányzik több olyan funkció, amely nemcsak a településrészen élők, hanem a városban lakók illetve a Dombóvárra látogatók igényeit is kielégítik. Ezek közé tartozik a kultúra és közművelődés (III.2 alprogram), a civil élet (III.3 alprogram), az ifjúság és sport (III.7 alprogram). Cél a városközponti funkciók erősítése a területen. Kiemelt fontosságú a kulturális funkciók erősítése és bővítése valamint jó minőségű, vonzó és egyedi épített környezet kialakítása, mind a helyi lakosok mind az idelátogató turisták igényeinek figyelembevételével. Kihasználva a közszolgáltatások elérhetőségét és a kisvárosi környezet nyugalmát, a területen időskorúak igényes ellátásának funkciói is helyet kaphatnak.
61
A funkciók erősítése nemcsak a meglévő infrastruktúra javítására, hanem különböző programok elindítására is koncentrál. Szükséges a belvárosi arculat javítása is (V.1 alprogram; V.2 Belvárosi akcióterület), amely tükrözi az átutazók, turisták számára Dombóvár fürdővárosi jellegét. Ez együtt jár a településközpont közterületeinek újjáépítésével, sétálóutca kialakításával. Fontos azonban olyan létesítmények betelepítése is, amelyek megfelelő programokat, szórakozási lehetőséget nyújtanak minden korosztály számára (sport- és szabadidőközpont) . Kertváros A településrész jó adottságokkal rendelkező terület (helyzetelemzés IV.1.3). Infrastrukturális ellátottsága az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően teljes egészében kiépített. Alacsony a munkanélküliség, az itt élő emberek iskolai végzettsége a dombóvári átlaghoz közeli értékeket mutatja. Erősség az épített környezet színvonala, amelynek köszönhetően Kertvárosban található a legkevesebb alacsony komfortfokozatú lakás. Kiemelendő még a nyugodt, csendes zöldövezeti környezet, amely nagymértékben emeli az itt élők életminőségét. Gyengeségnek tekinthető a hiányos szolgáltatói szektor jelenléte (posta, bank) amelyet azonban kompenzál a városközpont közelsége. Figyelembe véve Kertváros és más településrészek adottságait, a város fejlődése szempontjából ezen a területen elsődleges cél a meglévő környezeti értékek fenntartása. Történelmi városrész (Kakasdomb, Szuhay-domb) A településrész a város legrosszabb adottságaival rendelkező terület (helyzetelemzés Az infrastrukturális ellátottság csak részben kiépített. Sok az alacsony komfortfokozatú lakás aránya. Jelentős számban található azonban a területen védett épület, amely tükrözi, hogy ez a város legrégebbi része. Magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, az itt élő lakosság iskolai végzettsége jóval alacsonyabb a dombóvári átlagnál. A 60 éven felüliek száma jóval magasabb, mint más településrészeken. Fentiek jól tükrözik, hogy sokan küzdenek szociális problémákkal a településrészen, így a szegregáció reális veszély a területen. IV.1.4).
Elsődleges cél a társadalmi megújulóképesség támogatása (III.2.3 pont), amely csökkenti a munkanélküliséget képzések, továbbképzések segítségével (III.4 alprogram, IV.5 alprogram), javítja a szociális biztonságot. Másodsorban elősegíti az életminőség jobbítását a környezeti állapot fejlesztésével (III.3 alprogram). Mindezen intézkedések hozzájárulnak az esélyegyenlőség növeléséhez. A fentiekhez kapcsolódóan fontosnak tartjuk a történelmi városrész környezetének megújítását (V.1 alprogram, V.3 alprogram), a meglévő történelmi értékek felújítását és hasznosítását (Korona szálló, Zsinagóga), új funkciók betelepítését (Pajta Színház), amelynek köszönhetően a településrész Dombóvár vérkeringésének szerves részévé válik, erősíti annak közösségi, kulturális és közművelődési funkcióját is. Kakasdomb egyik szennyező forrása a hulladékgyűjtő telep (fém, papír), melyhez a területet a tulajdonos a MÁV-tól bérli. Ez a probléma megoldódni látszik azzal, hogy a tulajdonos folyamatosan készíti elő az áttelepítést a vasúton túli területre, ami várhatóan 1 éven belül megvalósul (II.2 alprogram). Kihagyhatatlan és a város fejlődésének lényeges eleme a Szigeterdő. Természetvédelmi programunk (II.1 alprogram) célja az Öko-turizmus fellendítése, amely a város idegenforgalmának növekedését hozhatja magával. A város természeti és kultúrtörténeti értékeinek be-
62
mutatása nemcsak az itt élők természet- és környezettudatos magatartását erősíti, hanem remélhetőleg az a hozzánk látogatók életformájává is válik. Szőlőhegy Szőlőhegy a Történelmi városrészhez hasonlóan igen rossz adottságokkal rendelkező településrész (helyzetelemzés IV.1.5). Sok az alacsony komfortfokozatú lakás, magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. Gyenge az infrastrukturális ellátottság, a csatornahálózat nincs kiépítve. Az 1990-es évek elején épült házak a Kapos-soron és a Csokonai utcában már összkomfortosak, némiképp javítva a településrész adottságait. A szolgáltatói szektor jelenléte nagyon hiányos, amelyet tovább ront még a várostól való távolság. Az itt élők iskolai végzettsége jóval alacsonyabb a dombóvári átlagnál. A lakosság elégedetlenségét mutatja az elszakadási igény, amelyet nemrégiben népszavazási kezdeményezéssel nyomatékosítottak az önkormányzat felé, sikertelenül. Pozitívum azonban, hogy az önkormányzat a napszavazási kezdeményezés óta fokozott párbeszédet folytat az itt élőkkel, lakossági fórumok tartásával. Sok tehát a tennivaló, amelynek első lépése a társadalmi kohézió erősítése (III.3 alprogram). Kiemelt cél a társadalmi megújulóképesség támogatása (III.2.3 pont), amely csökkenti a munkanélküliséget képzések, továbbképzések segítségével (III.4 alprogram, IV.5 alprogram), javítja a szociális biztonságot. Másodsorban elősegíti az életminőség jobbítását a környezeti állapot fejlesztésével (III.3 alprogram). Mindezen intézkedések hozzájárulnak az esélyegyenlőség növeléséhez. Dombóvár egyik legszebb kirándulóhelye a szőlőhegyi Nyerges erdő, amely kedvelt célpontja a helyieknek. A településrész kapcsolódik ahhoz az „ökológiai tengely”-hez, amely az öko-turizmus fellendítését (II.2 alprogram) szolgálja, így nagyban hozzájárulhat a város idegenforgalmának növeléséhez. Újdombóvár Újdombóvár a viszonylag jobb adottságokkal rendelkező településrészek közé tartozik (helyzetelemzés IV.1.6 pont). Az itt élők iskolai végzettsége a dombóvári átlaghoz közeli eredményeket mutatja, amelynek köszönhetően a foglalkoztatottak aránya is magas a területen. A szolgáltatói szektor jelenléte megfelelő, a lakosság társadalmi aktivitása nagyobb, mint más településrészeken. Gyengeség, hogy a dombóvári átlagnál magasabb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya és sok az olyan ipari terület és ingatlan, amely – köszönhetően a rendszerváltás utáni privatizációnak – kihasználatlan. Remélhetőleg megfelelő gazdaságfejlesztési eszközökkel (helyzetelemzés II.2.6 pont) és kedvező marketingstratégia kialakításával (I.2 alprogram) sikerül a befektetői érdeklődést pozitív irányba befolyásolni, amely hozzájárul Dombóvár gazdaságának fejlődéséhez. Az infrastrukturális ellátottság területén is van még tennivaló, Újdombóvár azok közé a területek közé tartozik, ahol nincs mindenhol kiépítve a közcsatorna-hálózat. Remélhetőleg azonban a közeljövőben, egy KEOP-os pályázatnak köszönhetően, ez is megoldódik (III.alprogram). A stratégia időszakában tehát elsődleges cél az infrastruktúra hiányosságainak pótlása és – közvetett ösztönzőkkel – az ipari célra használható ingatlanok hasznosítása. Tüske A tüskei településrész adottságait tekintve igen vegyes képet mutat (helyzetelemzés IV.1.7 Az itt élő emberek iskolai végzettsége az egyik legrosszabb értéket mutatja, ennek ellenére a foglalkoztatottak aránya magas. A szolgáltatói szektor jelenléte elfogadható, kevés azonban a kiskereskedelmi bolt, amelyet azonban kompenzál a közelben lévő multinacionális áruházak jelenléte. Az infrastrukturális ellátottság területén van még tennivaló, pont).
63
Tüskében nincs kiépítve a közcsatorna-hálózat. Remélhetőleg azonban a közeljövőben, egy KEOP-os pályázatnak köszönhetően ez is megoldódik (III.alprogram). Legnagyobb erőssége a településrésznek a Tüskei horgásztavak és a Madár-várta, amely nemcsak a dombóváriaknak, hanem a hozzánk látogató turistáknak is igen kedvelt kirándulóhelye. A sportolásra vágyók a Konda-völgyi tókör útvonalon kialakított Nordic walking túrán hódolhatnak szenvedélyüknek. A településrész így nagyban hozzájárulhat a város idegenforgalmának növeléséhez, hisz kapcsolódik ahhoz az „ökológiai tengely”-hez, amely az öko-turizmus fellendítését (II.2 alprogram) szolgálja. A stratégia időszakában legfontosabb cél tehát az infrastruktúra hiányosságának pótlása és az öko-turisztikai lehetőségek fokozatosan erősödő kihasználása. Gunaras Gunaras lakónépességének száma elenyésző (8 fő), úgy gondoljuk, hogy ennek elemzése elhanyagolható akkor, amikor a jövőbeli fejlesztési irányokat határozzuk meg. Lényeges viszont az infrastrukturális ellátottság színvonala, amely jelenleg még hiányos a fürdőtelepen, hisz a közcsatorna-hálózat még nem kiépített. Megléte azonban fontos annak érdekében, hogy a fürdő országos jelentőségűvé váljon és a külföldi turisták kedvelt célpontja legyen (V.2 alprogram). Jelenleg hiányos a szolgáltatói szektor jelenléte a területen. Ennek egyik oka lehet, hogy a fürdő látogatottsága szezonális. Nyári időszakban rengeteg a vendég, míg téli időszakban a gyógyfürdőbe látogatók száma alacsony. Gunaras fejlesztésére elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány, amely főként szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások bővítését irányozza elő a szezonalitás csökkentése érdekében. A szálláshelyek gyarapításával várhatóan több turista érkezik a fürdőbe téli időszakban is, amely nemcsak az itt nyíló vállalkozások számát növelik, hanem a város idegenforgalmát is jelentős mértékben fokozzák (V.1 alprogram). Mindezen fejlesztéseket a fürdő területén lévő vállalkozók hajtják végre, európai uniós források segítségével. Gunaras látogatottsága emelkedik, ez az itt tervezett fejlesztésekkel csak erősödik. Fontos eleme a város stratégiájának, hogy a Gunarasra érkező látogatók számára más városrészekben – városközpont, történelmi városrész – kínáljon olyan kiegészítő attrakciókat, amelyek a turistákat Dombóváron tartják hosszabb ideig. Mászlony, Külterületek (Szilfás, Kiskonda, Nagykonda, Szarvasd) Minden téren a legelmaradottabb, nyugodtan nevezhetjük szegregált területeknek Dombóváron. Az itt élő emberek alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, az infrastrukturális ellátottság nagyon hiányos (helyzetelemzés IV.1.8 pont). Mászlonyban minden lakás alacsony komfortfokozatú. Elsődleges cél a társadalmi megújulóképesség támogatása (IV.2.3 pont), amely csökkenti a munkanélküliséget képzések, továbbképzések segítségével (III.4 alprogram, IV.5 alprogram), javítja a szociális biztonságot. Másodsorban elősegíti az életminőség jobbítását a környezeti állapot fejlesztésével (III.3 alprogram). Legfontosabb teendő az egészséges ivóvíz biztosítása (V.2 alprogram). Mindezen intézkedések hozzájárulnak az esélyegyenlőség növeléséhez. Ezek azok a kezdő lépések, amelyek hozzájárulhatnak a területeken élő lakosság jobb életminőségének kialakulásához, a fejlődés elindulásához. IV.3 A stratégia koherenciája, konzisztenciája Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célja, hogy Dombóvár vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő térségközponttá váljon. A célkitűzések, valamint a megvalósításukhoz vezető beavatkozások összhangban állnak az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és Operatív Programjaival, az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval és az Országos Területfejlesztési Koncepcióval, a Dél-
64
Dunántúli Régió térségfejlesztési dokumentumaival, a dombóvári kistérség térségfejlesztési dokumentumával, a Forrás programmal, Dombóvár Város Rendezési Tervet megalapozó Városfejlesztési Koncepcióval (2002-2010), a „2555 NAP” Dombóvár 7 éves cselekvési programjával (2007-2013), Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramjával (2007-2010), valamint az önkormányzat szakpolitikai koncepcióival. A stratégiában bemutatott tematikus prioritások, valamint azok megvalósítását célzó tervezett beavatkozások, beavatkozási területek az alábbiaknak megfelelően kapcsolódnak a stratégia céljaihoz és beavatkozásaihoz. Tervezett beavatkozások/beavatkozási területek
Kapcsolódás
VÁROSREFORM a „jólét” alappillére ÁROP, EKOP A városfejlődést megalapozó intézkedések Forrás program 3.3 Informatika fejlesztése 5.2 Közigazgatási központok fejlesztése
Városfejlesztési Koncepció
4.A.1 Városfejlesztési politika 4.A.2 Kistérségi vezető szerep 4.A.3 Stratégiai szövetségek, társulások 4.A.4 Megfelelő érdekérvényesítő képesség
2555 NAP
I. Dombóvári városreform
Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja I. Városreform Operatív Program 1.1 A városirányítás modernizálása 1.2 Kistérségi közigazgatási központ szerepének növelése
Dombóvár-kép javítása
A dombóvári kistérség idegenforgalmi marketing programja Dombóvári kistérség vállalkozáserősítő programja Egészségipari program Pécs – Az Életminőség Pólusa Fejlesztési Program Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 Városfejlesztési Koncepció 4.A.5 Város- és térségmarketing
Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja I. Városreform Operatív Program 2. Marketingstratégia kialakítása
HELYI ADOTTSÁGOKRA ÉPÜLŐ GAZDASÁGFEJLESZTÉS A gazdaság versenyképességének erősítése
GOP DDOP 4.1 A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése
65
Tervezett beavatkozások/beavatkozási területek A gazdaság versenyképességének erősítése
Kapcsolódás Forrás program 2. program – Infrastrukturális beruházások a kistérségben a versenyképes gazdaságért 3.2 Vállalkozók támogatása 6.2 Idegenforgalmi adottságok fejlesztése 6.4 Gazdasági szerkezetváltás
Városfejlesztési Koncepció 4.B Gazdaságfejlesztés B.1 Vállalkozásfejlesztés B.2 Iparfejlesztés B.4 Idegenforgalom fejlesztése D.3 Foglalkoztatási helyzet
2555 NAP
„Dombóvár a fejlesztések városa” 3.2 Vállalkozásbarát politika 3.3 „Borostyán program a további munkahelyekért 3.4 Gazdasági szerkezetváltás – Egészségipar és turizmus 3.5 Egészségipari termékek előállítása – Klaszter Iroda beindítása 3.6 Gunaras továbbfejlesztése
Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja IV. Gazdasági Környezet Operatív Program
A TÁRSADALMI MEGÚJULÓKÉPESSÉG TÁMOGATÁSA TÁMOP, TIOP DDOP Közoktatás feltételeinek javítása 4.3 Humán közszolgáltatások fejlesztése
Forrás program
5.1 Oktatási intézmények fejlesztése
Városfejlesztési Koncepció
4.C Városi közintézmények és ellátó struktúra intézményfejlesztése C.2 Nevelési-oktatási intézmények 4.D Humán erőforrások fejlesztése D.1 Oktatás-nevelés-képzés-átképzés rendszere
2555 NAP
„Város a gyermekeknek” 1.1 Az új nemzedék 1.2 Oktatási intézmények modernizációja
Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja III. Társadalmi környezet Operatív Program III.5 Közoktatási program
Dombóvár Város Közoktatási Feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési Fejlesztési Terve Települési Oktatási Esélyegyenlőségi Program Dombóvár Város Esélyegyenlőségi Programja Intézmények pedagógiai és minőségirányítási programja Önkormányzati Minőségirányítási Program Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve
66
Tervezett Kapcsolódás beavatkozások/beavatkozási területek A közművelődés és kultúra fejlődésének TÁMOP Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010 elősegítése Városfejlesztési Koncepció 4.C Városi közintézmények és ellátó struktúra intézményfejlesztése C.4 Kulturális és sport intézmények 4.D Humán erőforrások fejlesztése D.5 Kultúra-sport-szabadidős tevékenységek
2555 NAP
„Város a gyermekeknek” 1.4 Egy percünk se legyen haszontalan
Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja III. Társadalmi környezet Operatív Program III.6 A közművelődés és kultúra kibontakoztatásának programja
A civil szféra erősítése
TÁMOP Nemzeti Civil Alapprogram Városfejlesztési Koncepció 4.D Humán erőforrások fejlesztése D.5 Kultúra-sport-szabadidős tevékenységek
2555 NAP
„Város a gyermekeknek” 1.4.2 Aktív közösség Dombóvár szolgálatában
Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja III. Társadalmi környezet Operatív Program III.6 A civil szféra megerősödésének előmozdítása program
Szociális szolgáltatások bővítése
TÁMOP, TIOP DDOP 4.3 Humán közszolgáltatások fejlesztése
Tolna megye szociális szolgáltatástervezési koncepciója Városfejlesztési Koncepció 4.D Humán erőforrások fejlesztése D.2 Szociális és egészségügyi ellátó rendszer
Forrás program
4.2 Idősellátás fejlesztése 4.3 Szociális szolgáltatások fejlesztése 4.4 Fogyatékkal élők ellátása 4.5. Szenvedélybetegek ellátása
2555 NAP „Dombóvár az egyenlő esélyek városa” Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja III. Társadalmi környezet Operatív program III.8.1 Szociális biztonság javítása III.8.3 Lakásprogram
Az egészségügyi ellátás javítása
Dombóvár Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TÁMOP, TIOP DDOP 4.3 Humán közszolgáltatások fejlesztése
Városfejlesztési Koncepció
4.C Városi közintézmények és ellátó struktúra intézményfejlesztése C.3 Egészségügyi intézmények
67
Tervezett beavatkozások/beavatkozási területek Az egészségügyi ellátás javítása
Kapcsolódás Forrás program 6.1 Megelőzés, gyógyítás, rehabilitáció
2555 NAP „Dombóvár az egyenlő esélyek városa” Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja III. Társadalmi környezet Operatív program III.8.2 Egészségügyi ellátás infrastrukturális és minőségi javítása
Az ifjúság és a sport fejlesztése
Dombóvár Város Egészségügyi Szakmai Programja TÁMOP Kistérségi Ifjúsági Koncepció Városfejlesztési Koncepció 4.C Városi közintézmények és ellátó struktúra intézményfejlesztése C.4 Kulturális és sport intézmények 4.D Humán erőforrások fejlesztése D.5 Kultúra-sport-szabadidős tevékenységek
Forrás program
3.4 Ifjúsági programok 3.5 Sportélet fejlődését szolgáló programok
2555 NAP „Város a gyermekeknek”
1.4.4 Ahol a külvilág először megnyílik a kicsiknek – a játszóterek 1.4.3 Dombóváron első az utánpótlás és a tömegsport
Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja
III. Társadalmi környezet Operatív program III.9 Az ifjúság és a sport fejlesztésének programja
Dombóvár Város Önkormányzatának Ifjúsági Koncepciója Dombóvár Város Önkormányzatának Sportkoncepciója Közbiztonság javítása
2555 NAP „Város a gyermekeknek” 1.5 Biztonságos élet
Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja
III. Társadalmi környezet Operatív program III.10 A bűnmegelőzés és közbiztonság programja
Dombóvári Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Koncepciója Dombóvár Város Önkormányzatának Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciója A TERMÉSZETTEL HARMONIZÁLÓ VÁROSI KÖRNYEZETALAKÍTÁS Természetvédelem
DDOP
4.2 Turisztikai potenciál erősítése a régióban Forrás program
Forrás program
1.1 Környezetvédelmi beruházások
68
Tervezett beavatkozások/beavatkozási területek
Kapcsolódás Városfejlesztési Koncepció
Természetvédelem
4.B.5 Környezetvédelem, városszépítés
2555 NAP
„Város a gyermekeknek” 1.3 Természettudatos környezet kialakítása – Ökoturizmus feltételeinek javítása
Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja II. Természeti Környezet Operatív Program II.1.1 Természetvédelmi program II.4 Városi zöldterületek programja
Környezetvédelmi beavatkozások
KEOP Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégia Forrás program 1.1 Környezetvédelmi beruházások
Városfejlesztési Koncepció B.5 Környezetvédelem, városszépítés
2555 NAP
„Dombóvár a fejlesztések városa” 3.1.4 Hulladékgazdálkodás
Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja V. Épített Környezet Operatív Program V.14 Kommunális, műszaki infrastruktúra fejlesztés
Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program Dombóvár és térsége környezetvédelmi programja Dombóvár város hulladékgazdálkodás terve AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET MEGLÉVŐ ÉRTÉKEINEK FENNTARTÁSA, FEJLESZTÉSE Településkép javítása, fürdővárosi arculat DDOP 4.2 Turisztikai potenciál erősítése a régióban erősítése 4.4 Integrált városfejlesztési akciók támogatása
Városfejlesztési Koncepció
A.5 Város- és térségmarketing B.4 Idegenforgalom fejlesztése B.5 Környezetvédelem, városszépítés
Forrás program
2.3 Település-rehabilitációs programok
2555 NAP
„Város a gyermekeknek” 1.5 Biztonságos élet - városrehabilitáció „Dombóvár a fejlesztések városa” 3.6 Gunaras továbbfejlesztése
Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja V. Épített Környezet Operatív Program V.13 Településrendezés, településkép javítása
KEOP Kommunális, műszaki infrastruktúra fejlesz- Forrás program 2.2 Hálózatos infrastruktúra javítását szolgáló beruhátése zások
Városfejlesztési Koncepció B.3 Infrastruktúra fejlesztése
69
Tervezett beavatkozások/beavatkozási területek
Kapcsolódás
2555 NAP Kommunális, műszaki infrastruktúra fejlesz- „Dombóvár a fejlesztések városa” 3.1.2 Puszták vízellátása tése 3.1.3 Szennyvízberuházás
Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja V. Épített Környezett Operatív Program V.14 Kommunális, műszaki infrastruktúra fejlesztése
Közlekedésfejlesztés
KEOP DDOP 4.5 Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés
2555 NAP
„Dombóvár a fejlesztések városa” 3.15 Közlekedésfejlesztés
Dombóvár Város Önkormányzatának 4 éves munkaprogramja V. Épített környezet Operatív Program V.15 Közlekedésfejlesztés
IV.4 A forrásigények összefoglalása, pályázati megfeleltetések A következő táblázatban – a jobb áttekinthetőség érdekében – összefoglaljuk az egyes, előkészítés alatt álló konkrét fejlesztési projekteket, bemutatva azok tervezett forrásigényét és kapcsolódását egyrészt a tematikus prioritásokhoz, másrészt a városrészek céljaihoz, valamint azok lehetséges pályázati megfeleltetéseit.
70
Projekt, intézkedés 1. 2.
Polgármesteri hivatal akadálymentesítése IIlyés Gyula Gimnázium akadálymentesítése
Prioritás
Költség (eFt)
Lehetséges Kapcsolódás forrás VÁROSREFORM
***
23.500
ROP
Belváros
**
23.500
ROP
Belváros
2008
2009
Realizálás 2010 2011
2012
2013
X X
HELYI ADOTTSÁGOKRA ÉPÜLŐ GAZDASÁGFEJLESZTÉS 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Gunaras Gyógyfürdő fejlesztése 4*-os szálloda építése Dombóvár-Gunarason Hotel Európa továbbfejlesztése DIP fejlesztése Inkubátorház fejlesztése Egészségipari klaszter fejlesztése 61-es út menti terület revitalizációja
***
1.500.000
DDOP
Gunaras
X
***
2.000.000
DDOP
Gunaras
X
***
180.000
DDOP
Gunaras
X
*** ***
25.000 154.085
DDOP DDOP
Kaposszekcső Kaposszekcső
X X
**
46.700
DDOP/GOP
Belváros
**
110.000
DDOP
Újdombóvár
X X
TÁRSADALMI MEGÚJULÓKÉPESSÉG TÁMOGATÁSA 1. 2.
Funkcióbővítő városfejlesztés Leromlott városrészek rehabilitációja
3.
Korona szálló felújítása
4.
Művelődési Ház felújítása
5.
Integrált járóbeteg központ felújítása
***
1.168.500
DDOP
Belváros
X
***
600.000
DDOP
Egyéb belvárost övező terület
X
300.000
DDOP
Kakasdomb
***
1.000.000
DDOP
Belváros
X
***
444.000
TIOP
Újdombóvár
X
**
X X X
71
Projekt, intézkedés 6. 7. 8. 9. 10 11 12 13 1. 2. 3.
Kórház rekonstrukció II. ütem „A” hotelszárny felújítása (műtőblokk nélkül) Integrált Közoktatási hálózat és központ kialakítása Pedagógiai módszertani reformokat támogató eszközfejlesztés Infrastrukturális fejlesztés támogatása „Alkony” Idősápoló és Rehabilitációs Központ kialakítása Lekvárgyári „U” alakú épületben létrehozása Uszoda épületének felújítása DFC focipálya öltözők Természetőri iroda és múzeum tetőterében szálláshely kialakítása, fűtés Élőhelyvédelem, - helyreállítás - Konda Szennyvízelvezetési és tisztítási program: - Dombóvári agglomeráció
Prioritás ***
Költség (eFt) 1.440.000
Lehetséges forrás
Kapcsolódás
DDOP
Újdombóvár
Realizálás
X
***
1.333.000
DDOP
Belváros, Újdombóvár
X
***
100.000
TIOP
Belváros, Újdombóvár
X
***
20.000
TAMOP
Belváros, Újdombóvár
X
**
600.000
TIOP
Belváros
X
X
Egyéb belvárost övező terület Egyéb belvárost ** 100.000 Vízmű övező terület Egyéb belvárost *** 100.000 Saját forrás övező terület TERMÉSZETTEL HARMONIZÁLÓ VÁROSI KÖRNYEZETALAKÍTÁS *
** ***
***
200.000
50.000
DDOP
DDOP
??
KEOP
4.200.000
KEOP
Egyéb belvárost övező terület Belváros, Egyéb belvárost övező terület, Tüske Újdombóvár, Tüske, Belváros, Egyéb belvárost övező területek, Kakasdomb
X
X X
X
X X
X
X
72
Költség Lehetséges Kapcsolódás Realizálás (eFt) forrás - Kistérség 2.400.000 DDOP X X Puszták ivóvíz ellátása ** 250.000 KEOP Puszták X AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET MEGLÉVŐ ÉRTÉKEINEK FENNTARTÁSA, FEJLESZTÉSE Dombóvár - Mágocs közMagyar Közút úthálózat hiányzó elemé** 440.000 Kht. + ÖnÚjdombóvár X nek kiépítése kormányzat Dombóvár - Mágocs öszCsak Magyar ** 420.000 Újdombóvár X szekötőút felújítása Közút Kht. Intermodális csomópont kialakítása - Nagyállomás Egyéb belvárost ** 150.000 DDOP X övező terület előtti buszmegálló/utastájékoz-tatás Közlekedés biztonságát javító fejlesztések DDOP Hunyadi tér 110.000 X Belváros *** 56.000 DDOP Kórház utca X -----------------Újdombóvár ----------------------------------- ------------------------ --------Ady u. jobbra kanyarodó Belváros sáv 15.000 DDOP ** Arany János téri csomó120.000 X Kakasdomb pont Projekt, intézkedés
4. 1. 2. 3.
4.
5.
Prioritás
Gárdonyi téri csomópont
130.000
Kórház u. csomópont
56.000
Szigeterdei fejlesztések - Szoborcsoport - Lakótorony – interaktív bemutatóterem - MÁV ebédlő épületében - múzeum
***
264.000 50.000 40.000
Belváros
X
GKM
Újdombóvár
X
DDOP
Szuhay-domb
X
X
X
73
Projekt, intézkedés 6. 7. 8. 9. 10 11
Perekac fejlesztése: Szociális bérlakás kialakítása Víztorony hasznosítása Dombóvár 611-es út – Szőlőhegy kerékpárút Dombóvár – Kaposszekcső kerékpárút Belváros (posta - vasúti átjáró; Kórház u. - vasútállomás) kerékpárút Dombóvár – Tamási kerékpárút
Prioritás
Költség (eFt)
Lehetséges forrás TAMOP/ Munkaügyi Központ
Kapcsolódás
***
300.000
*
90.000
**
71.586
DDOP
Szőlőhegy
X
**
40.800
DDOP
Szőlőhegy
X
**
40.000
Hazai
Belváros
*
60.000
TÁMOP
Egyéb belvárost érintő terület
Egyéb belvárost övező terület
Realizálás X
X
Belváros
X X
X X
74
IV. Dombóvár településszerkezeti megosztottsága Dombóvár város településrészeinek elemzése fontos fejezete az Integrált Városfejlesztési Stratégiának, hisz egyes városrészek között jelentős különbségek mutathatók ki a gazdaság, a társadalom az épített és természeti környezet területén. Az egyes településrészek gyengeségei (problémái) egymással szorosan összefüggnek, jelentős részük egy másik jelenség következménye, függvénye. Ezen bonyolult kölcsönös meghatározottság teszi a városfejlesztést, a problémák megoldását nehézzé. A kudarcok, a rossz megoldások nagyobb problémát okozó hatása elkerülése érdekében differenciált, integrált, konzisztens megoldásokban kell gondolkodni, semmiképpen sem egyes részterületek, elszigetelt jelenségek kezelésében, egymástól független funkcionális fejlesztésekben. Mindezeket figyelembe véve határozhatóak meg azok a folyamatok és célok, amelyek az egész város fejlődésének irányvonalát adják.
Az elemzés során a KSH 2001. évi népszámlálási adatait vettük figyelembe, amelyek némiképp eltérhetnek (akár pozitív, akár negatív irányba), de megközelítőleg tükrözik a jelenlegi helyzetet. A településrészek nem azonosak a későbbiekben kijelölt akcióterületekkel. IV.1 A településrészek helyzetelemzése, SWOT analízis IV.1.1 Belváros – Belvárosi magterület Lapozgatva Dombóvár történetét feldolgozó könyvekben, visszaemlékezésekben, mindenhol arra bukkanunk, hogy a település belvárosa még a múlt század közepén is az Arany János
75
tér volt. Jelentősebb történelmi városainkban jellemző a sugárirányú városfejlődés, ám Dombóváron ezt a földrajzi viszonyok gátolták: délnyugat-délkelet irányban a Kapos folyó övezi a várost, melynek árterülete tartós letelepedésre alkalmatlan. Később ugyanezen a vonalon épült meg a vasút, a Kapos folyó pedig egyben a város közigazgatási határa lett. A város a Kakasdombtól a mai 61-es számú főút irányában kezdett fejlődni, mely korábban is fontos kereskedelmi útvonal volt. Így alakult ki a mai belváros (Hunyadi tér) elnyújtott alakja. A városrész jelentős része társasházakkal beépített, melyek között közterületek helyezkednek el. Jellemző a sűrű beépítés, de a területen vannak alacsony beépítettségű családi házas utcák is. A terület szerkezete hosszú idő alatt épült ki, és más városoktól eltérően fejlődött. Nem alakult ki az általában jellemző városi főtér, ennek hiányát egy elnyújtott és forgalmas közút igyekszik pótolni. A hagyományos településszerkezetbe sok helyen belenyúltak a várostervezők: családi házas utcákat szüntettek meg, helyettük lakótelepek épültek. Az üzletek száma magas, az infrastruktúra kiépítettsége közel 100%-os, a csatornahálózat azonban még néhány helyen hiányzik. A társasházak maximum 4 emeletesek (kivétel a Csillagház, amely 5 emeletes), a családi házas részeken a földszintes beépítés a jellemző. A városrészen belül is megfigyelhető szegregáció, mivel a Széchenyi utca alacsony komfortfokozatú házaiban a kevésbé tehetős rétegek élnek, míg a többi területen a kvalifikáltabb lakosság a jellemző. A város meghatározó intézményei ezen a területen találhatók. A közterületek fejlődése látványos, a zöldterületi arány viszonylag magas.
76
A Belvárosi magterületen él Dombóvár lakosságának 14,2 %-a. Korösszetételét tekintve a 15-59 évesek aránya a legnagyobb. A lakónépesség aránya Dombóváron belül
Korösszetétel aránya a Belvárosban 18,6%
14,2%
15,3%
66,1 % 0-14 éves
15-59 éves
60-x éves
Az alábbi diagrammok jól tükrözik, hogy Dombóváron a településrészek között szinte minden mutató tekintetében a Belváros vezet. Kevés az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (4,5 %), az itt élők iskolai végzettsége jóval magasabb a dombóvári átlagnál, a foglalkoztatottak aránya kiugróan magas, és alacsony a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is. Ez elsősorban arra utal, hogy a Belváros Dombóvár legfrekventáltabb településrésze, amelyet azon társadalmi réteg választott lakóhelyéül, amely megfelelő egzisztenciát tudott magának teremteni. Magasan kvalifikált, képzett és keresett munkapiaci adottságokkal rendelkeznek, és meg tudják fizetni a magasabb ingatlanárakat.
Lakásállomány nagysága településrészenként/db
106 52 223
Külterület Mászlony Szőlőhegy
3324
Belvárost övező területek Történelmi városrész
411
Belváros (mag)
665
Kertváros
1217
6
Gunaras
160
Tüske
1928
Újdombóvár
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
Lakásállomány Dombóváron: 8.092 db
77
Iskolai végzettség aránya a településrészeken- % Külterület
0
66,3
1,1
Mászlony
77,5
4,6
Szőlőhegy
33,2 10
Belvárost övező területek
24,8
6,8
Történelmi városrész
40,1
17 17,5
Belváros (mag)
9
Kertváros
20,6 12,5
Gunaras
50
2,5
Tüske
40,9 8,8
Újdombóvár
0
10
22,8
20
30
40
50
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők dombóvári átlag:
60
70
80
90
100
Felsőfokú végzettségűek
25 %
9,8 %
dombóvári átlag: 54,7 %
Foglalkoztatottak aránya településrészenként a 15-64 éves népességen belül - %
46
Külterület Mászlony
23,9 48,6 52,9 46,5
Szőlőhegy Belvárost övező területek Történelmi városrész Belváros (mag) Kertváros
55,2
61,9
42,9 48,5
Gunaras Tüske
56,7
Újdombóvár
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
78
dombóvári átlag: 38,3 %
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya településrészenként - %
30,5
Külterület
61,2
Mászlony
36,1
Szőlőhegy Belvárost övező területek Történelmi városrész
29,3
Belváros (mag)
43,1 48,2
33,5
Kertváros
66,7
Gunaras
37,3 35,6
Tüske Újdombóvár
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
A Belvárosi magterület funkcióellátottsága Gazdasági funkciók A belvárosi magterület Dombóvár egyik legforgalmasabb része, hisz itt található a város egyetlen piaca, számos kis- és nagykereskedelmi üzlet (ruha- cipő-, játék-, papír- virág és ajándékboltok, 100 forintos boltok, fodrász- és ékszer üzletek stb.) és szolgáltató (fodrász, kozmetika, szabóság, könyvelő irodák) kínálata közül válogathat a lakosság. E területen nyitotta meg áruházát a SPAR üzletlánc is, de az élesedő versenyben még mindig tartja magát a rendszerváltás előtti legnagyobb kereskedelmi központ, a Napsugár Áruház. A regisztrált kiskereskedelmi üzletek száma 281 db (forrás: önkormányzati adatbázis). Ma már szinte minden bank és pénzügyi szolgáltató betelepült a városba, amelyek főként a városközpontban nyitottak fiókot (OTP, K&H, ERSTE Bank, Budapest Bank, Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet). A város területén található egyetlen Hotel Dombóvár 23 szobával fogadja a vendégeket, színvonala azonban messze alul marad a mai kor elvárásainak. A regisztrált vendéglátó egységek száma 22 (forrás: önkormányzati adatbázis), de kevés a belvárosban a megfelelő színvonalú étterem, amely hosszabb távon is vonzó maradna a lakosság és az idelátogató vendégek számára. A regisztrált vállalkozások száma a Belvárosban 127 db (forrás: önkormányzati adatbázis). A 10 legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozás közül a DOMBÓ-COOP Kereskedelmi Zrt. és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. működik a területen. Közlekedési, távközlési, infrastrukturális funkciók A Belváros közlekedési útvonalai (út, járda) megfelelőek. A városközponton keresztül megy a 61-es fő közlekedési út, amelyet a helyiek csak „négysávosnak” hívnak, így itt alakította ki egyik távolsági autóbusz-megállóját a Gemenc Volán. A tömegközlekedés egyetlen formája a helyi autóbuszjárat. A Belvárosból Dombóvár bármely pontjára el lehet jutni, a járatok sűrűsége központi helyéből adódóan a leggyakoribb. Taxi társaság a városban nincs, de magánfuvarozók a központi buszmegállóban többnyire rendelkezésre állnak. A postai szolgáltatás a Belvárosban mindenki számára rendelkezésre áll, a vezetékes telefon- és kábeltévé hálózat 100 %-osan kiépített. A vízellátás teljes egészében, a szennyvízelvezetés néhány utcát, utcarészt kivéve (Zrínyi, Szent Gellért u.) megoldott. A csapadékvíz-elvezetés a családi házas részeken nyílt árkok, a lakótelepek mentén zárt csapadékvíz-elvezetőkön történik, amelyre a város az elmúlt években jelentős összeget fordított.
79
Közösségi funkciók A város központjában, egy épületben található a Városi Könyvtár és a Művelődési Ház, amely 1979-ben, közel 30 éve épült. A létesítmény állapota azóta jelentősen romlott, remélhetőleg azonban az EKF 2010 programhoz történő csatlakozásunkkal sikerül felújítanunk. Itt kap helyet a város sok alkotó- és hobby közössége, kulturális központnak azonban jelenleg az intézmény nem nevezhető. A Koronás Udvarházban kapott helyet a Német Kisebbségi Önkormányzat, amelynek közösségi háza számos kulturális rendezvénynek is helyet ad. A Belvárosban sport- és szabadidőközpont, rendezvénycsarnok nincs. Sem a Belvárosban, sem a város más településrészén nem működik mozi. A városközpontban található a Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény, amely alapítása óta számos tárggyal gazdagodott. A helyi múzeum színvonalának növelése érdekében 2008. január 1-től muzeológust foglalkoztat a Dombóvári Városszépítő Egyesület. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók A városközpontban találhatóak mindazok a közigazgatási, államigazgatási intézmények, ahol az állampolgárok intézhetik ügyeiket (lásd helyzetelemzés II.5.1 pont). Humán szolgáltatási funkciók A városközpontban található a Belvárosi Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény, amely 5 épületben neveli a diákokat. Kiemelt szintű oktatás az ének-zene, németnemzetiségi és matematika tagozaton folyik. A Belvárosban kapott helyet a Tolna Megyei Önkormányzat által működtetett Móra Ferenc Általános Iskola, amely sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató intézmény. Önként vállalt feladatellátás keretében működteti Dombóvár Város Önkormányzata az országos szinten is elismert gimnáziumát (Illyés Gyula Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium), ahol 8 és 4 évfolyamos, nyelvi előkészítő oktatás és szakképzés is folyik. A településrészen 2 óvoda található, amelyek közül egyet a református egyháznak adott át működtetésre az önkormányzat (Margaréta Óvoda). Bölcsőde a belvárosi településrészen nincs. A Belvárosban 3 háziorvos és csak 1 gyermekorvos praktizál, fogászati szakrendelés nincs, de 2 magánpraxist folytató fogorvos működik a területen. A központi ügyeletet is ellátó gyógyszertár a városközpontban helyezkedik el. SWOT analízis – Belvárosi magterület -
-
Erősségek szolgáltató szektor sokszínű jelenléte erős közigazgatási funkció fejlett infrastrukturális ellátottság Lehetőségek kistérségi közigazgatási szerepnövelés turizmus növekedése a belvárosifürdővárosi arculat erősítésével
-
-
Gyengeségek belvárosi arculat hiánya/jellegtelensége helyi hagyományok, kulturális értékek „látogatóbarát” bemutatásának gyengesége Veszélyek kereskedelmi vállalkozások megszűnése a multinacionális áruházak megjelenése miatt, vállalkozói kedv hanyatlása
80
IV.1.2 Belvárost övező területek A terület minden szempontból vegyes képet mutat. Társasházas és családi házas övezetek váltják egymást. Az infrastruktúra kiépítettsége is nagyon változó. Az Erzsébet utca leromlott állapotú, nem túl tehetős lakónépességével ellentétben, a Kölcsey, Bartók utcák XX. század eleji polgári villáikkal igen impozánsak, magas piaci értékkel rendelkeznek. Ebben az övezetben már üzemek is találhatóak, melyek a város szerkezetében idegen testként jelennek meg.
81
A Belvárost övező területen él Dombóvár lakosságának 37,6 %-a. A településrészen az átlagosnál magasabb a 60 éven felüliek aránya, míg a fiatalabb korosztályé alacsonyabb. A lakónépesség aránya Dombóváron belül
A korösszetétel aránya a Belvárost övező területen
15,0% 22,1%
37,6%
66,1 %
0-14 éves
15-59 éves
60-x éves
A Belvárost övező területen található Dombóváron a legnagyobb lakásállomány, amelyek közül 12,7 % az alacsony komfortfokozatú. Ez elsősorban a településrészhez tartozó Erzsébet utcai lakások elhanyagolt állapotának köszönhető. Az alábbi diagrammokból az is kitűnik, hogy a különböző mutatók tekintetében a településrész főként a középmezőnyben foglal helyet, amely a szociálisan leromlott terület lakosságának alacsony iskolai végzettsége és foglalkoztatási nehézségeinek következménye. Felismerve ezt a problémát ezt a területet a későbbiekben besoroltuk azon akcióterületek közé, amelyek a leromlott területek szociális célú városrehabilitációját tűzte ki célul. (V.1.1 Erzsébet utcai akcióterület)
Lakásállomány nagysága településrésrészenként - db
106 52 223
Külterület Mászlony Szőlőhegy Belvárost övező területek Történelmi városrész
3324
411
1217
Belváros (mag)
665
Kertváros
6
Gunaras
160
Tüske
1928
Újdombóvár
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
Lakásállomány Dombóváron: 8.092 db
82
Iskolai végzettség aránya a településrészeken - % Külterület
0
66,3
1,1
Mászlony
77,5
4,6
Szőlőhegy
33,2
10
Belvárost övező területek
24,8
6,8
Történelmi városrész
40,1 17
Belváros (mag)
9
Kertváros
17,5 20,6
12,5
Gunaras
50
2,5
Tüske
40,9 8,8
Újdombóvár
0
10
22,8
20
30
40
50
60
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők dombóvári átlag:
70
80
90
100
Felsőfokú végzettségűek
25,0 %
9,8 %
dombóvári átlag: 54,7 %
Foglalkoztatottak aránya a 1településrészeken a 15-64 éves népességen belül - %
46
Külterület Mászlony
23,9 48,6
Szőlőhegy
52,9
Belvárost övező területek Történelmi városrész
46,5
61,9
Belváros (mag) Kertváros
55,2 42,9 48,5
Gunaras Tüske
56,7
Újdombóvár
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
83
dombóvári átlag: 38,3
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya % 30,5
Külterület
61,2
Mászlony
36,1
Szőlőhegy Belvárost övező területek
43,1
48,2
Történelmi városrész Belváros (mag)
29,3 33,5
Kertváros
66,7
Gunaras
37,3 35,6
Tüske Újdombóvár
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
A Belvárost övező terület funkcióellátottsága Gazdasági funkciók A Belváros környéke bővelkedik kis-és nagykereskedelmi üzletekben (kertészeti kisáruház, barkács-, virág-, nyomtatvány-, ruházati-, 100 forintos-, élelmiszer boltokban stb.), de jelentős szolgáltatók is fellelhetők a területen (motorkerékpár és kertigép szerviz, szolárium, kozmetika, fodrászat, könyvelő iroda). A regisztrált kiskereskedelmi üzletek száma 226 db, a vendéglátó egységek száma a területen 40 (forrás: önkormányzati adatbázis), amelyek közül legnépszerűbb a Szicília pizzéria és étterem. Itt nyitott áruházat egy multinacionális kereskedelmi áruház a TESCO. A 10 legnagyobb vállalkozás közül a RUTIN Építőipari Fővállalkozó, Vállalkozásszervező és Kereskedelmi Kft. és a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. irodája működik a területen. A regisztrált vállalkozások száma a Belvárost övező területen 183 db (forrás: önkormányzati adatbázis). E területen az egyetlen pénzügyi szolgáltató a RAIFFEISEN BANK. Közlekedési, távközlési, infrastrukturális funkciók A Belvárost övező terület közlekedési útvonalai megfelelőek. A tömegközlekedést helyijáratos autóbuszok biztosítják a lakosság számára, távolsági autóbuszmegálló a nem túl távoli belvárosban és a vasút melletti buszpályaudvaron található. Postai szolgáltatás a belvárosban és a vasútállomáson is biztosított. A vezetékes telefon- és kábeltévé hálózat kiépített, minden lakos számára elérhető szolgáltatás. A vízellátás a területen teljes egészében biztosított, a szennyvízelvezetés csak részben kiépített, néhány helyen még hiányos (Zrínyi u, Ady u. családi házas övezet, Erzsébet u., Széchenyi u.) A csapadékvíz-elvezetés nyílt árkok illetve zárt csapadékvíz-elvezetőkkel biztosított. Közösségi funkciók A Belváros övező területen olyan zárt közösségi tér, amely biztosítja a helyi lakosság rendszeres találkozási lehetőségét, sajnos nincs. A JAM-csarnok többfajta sportolásra alkalmas teret is biztosít az érdeklődők számára: boksz, kosár, strandröplabda, foci, de itt található a DFC Sporttelep, a helyiek III. osztályú futballcsapatának pályája. A Farkas Attila Uszoda biztosítja a helyet az úszásoktatásnak, a versenyúszásnak és az úszást kedvelő lakosságnak is. Szállásréti tó mellett rendezik meg minden évben a végzős diákoknak a Szerenádbulit. Ma már kedvelt közösségi térnek is nevezhető, ahol különböző programokkal színesítik a város életét.
84
Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Államigazgatási hatáskörű szervezet a területen a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetve a Szociális Szolgáltató Központban működik a Városi Gyámhivatal. Humán szolgáltatási funkciók A településrészen 2 óvoda (Szivárvány Óvoda, Erzsébet utcai intézményegység), 1 általános iskola a Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Katolikus Általános – és Zeneiskola, valamint 2 középiskola, az Apáczai Csere János Szakközépiskola és az 516.sz. Ipari és Szakközépiskola található. Az 516. sz. Ipari Szakképző Intézet és Szakközépiskola felzárkóztató, 9-10. évfolyamos szakiskolai, 9-12. évfolyamos szakközépiskolai és szakképző évfolyamokon indítja képzéseit. Jelenleg a Kaposvár-TISZK tagja, amelynek központi műhelyében folyik a szerkezetlakatos és asztalos szakmák gyakorlati oktatásának egy része.
A belvárost övező területen kapott helyet a városi mentőállomás. A területen az egészségügyi ellátást 4 háziorvos, 2 gyermekorvos, 4 fogorvos biztosítja. Az Arany János téri rendelők közelében egy magángyógyszertár is működik. Egy európai uniós pályázatnak köszönhetően a Belvároshoz közeli területen került kialakításra egy Szociális Szolgáltató Központ, ahol több közhasznú szervezet működik (Dombóvári Város- és Lakásgazdálkodási Kht., Kapaszkodó Humán Szolgáltató Központ, „Reménység” Napközi Otthon. Itt kapott helyet a Városi Gyámhivatal is és az 1998 óta tevékenykedő Polgárőrség. Szociális szolgáltatást nyújtó intézmény a „Platán” Idősek Otthona, amely 37 fő tartós bentlakásos idős ember ellátását teszi lehetővé, valamint a Családok Átmeneti Otthona. SWOT analízis -
-
Erősségek Fejlett műszaki infrastruktúra Erős humán szolgáltatási funkciók Megfelelő színvonalú szolgáltatások Lehetőségek Sporthoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésével az egészségtudatos magatartás elterjedése, felértékelődése Közösségi élet fellendítésével a dombóvári identitás pozitív tartalmának erősödése
-
-
Gyengeségek Közösségi funkciók fejletlensége
Veszélyek Negatív demográfiai tendenciák Együttműködési készségek gyengülése
III.1.3 Kertváros Az egyik legújabb településrész, tudatosan tervezett szerkezettel. Az első családi házak az 1960-as évek elején épültek. A tervezésnél fontos szempont volt a kertvárosi jelleg, ezért a derékszögű utcahálózat egy íves gyűjtőútra került felfűzésre. Itt szintén a földszintes családi házak a jellemzőek, de néhány utca egyemeletes társasházakkal épült ki. A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de jellemző a szabadonálló, illetve ikres beépítési mód is. Az infrastruktúra kiépítettsége 100%-os, a lakások átlagon felüli komfortfokozattal rendelkeznek. A beépítés viszonylag sűrű, mivel konyhakertek kialakítására nem törekedtek. A területen kevés üzlet található, közintézményként csak egy körzeti orvosi rendelő van jelen. Tipikusan alvóváros jellegű városrész, amely azonban magas környezeti értékkel rendelkezik.
85
