FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3
Dolgozók ismeretei a kémiai kockázatokról galvánüzemekben Tárgyszavak: kémiai kockázat; króm; nikkel; fémbevonás; galvanizálás; rákkeltő anyag.
Bár a krómozók tisztában vannak az általuk használt vegyszerek rövid távú, káros hatásával, de a hosszú távú, krónikus hatásokat nem ismerik eléggé. Az akut hatást főleg tapasztalatból ismerik, de nincsenek tisztában a „veszély” és a „kockázat” közötti különbséggel. Módszert alakítottak ki, amelynek segítségével a dolgozókkal meg lehet ismertetni a munkahelyi kockázatokat, valamint áthidalni azt a szakadékot, ami a dolgozók hiedelmei és a szakemberek ismeretei között van. Új kockázati információra van szükség, közérthető nyelven. A kockázati kommunikáció értéktelen, ha nem tájékoztat megfelelően, vagy nem változtatja meg a magatartást a biztonság érdekében. Fontos a kommunikátor szavahihetősége, szakértelme és ismeretei, az üzenet fontossága a fogadó számára, az üzenet formája, a fogadó tulajdonságai (kor, intelligencia, személyiség), a fogadó szükségletei és érdeklődése, a biztonsági szubkultúra mértéke és hatása, a biztonsági magatartás. Nagy-Britannia Egészségi és Biztonsági Hivatala (HSE) által szervezett 1999-es munkaértekezleten arra a következtetésre jutottak, hogy főleg a kisés közepes üzemeket kell megcélozni, mivel ezekben az üzemekben nincs olyan szakértő személyzet az egészségi és biztonsági feladatok ellátására, amely tisztában lenne a kémiai kockázatokkal. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy a kisüzemek dolgozói hogyan érzékelik a kémiai kockázatokat, beleértve az egészségi és biztonsági információk megértését is. A munkát a HSE kezdte, és a Felületkezelő Mérnöki Egyesület (SEA) szakmai testülete segítségével végezte el.
Módszerek Az ipari ágazat és a vegyszerek kiválasztása A galvanizálást azért választották, mert ezekben az üzemekben általában 20-nál kevesebb ember dolgozik, és a felhasznált vegyszerek egészségi koc-
kázata jól ismert és dokumentált. A krómozásnál krómsavat használnak, amelyben a króm hatértékű alakban van jelen az elektrolitban, és a bevonási folyamat alatt ködöt képez. A legtöbb krómmal bevonó galvánüzemben savas/oldószeres tisztítást alkalmaznak, és nikkelezés is folyik. Mindkét fém vegyületei rákkeltők. Egyes tanulmányok szerint a krómozók tüdőrákkockázata fokozott. A krómsav légúti izgalmakat, a bőrre jutva gyulladást, a szembe fröccsenve szemkárosodást, továbbá orrnyálkahártya és vesekárosodást okozhat. A maximális expozíciós határ (MEL) 0,05 mg/m3. A SEA listát készített az ország középső részén lévő galvanizáló üzemekről, és a krómmal bevonó galvanizáló üzemek közül véletlenszerűen választotta ki a vizsgálandókat, amelyek legalább négy munkást foglalkoztattak. Bevezető interjúk A kezdő beszélgetések a következő témákat ölelték fel: 1. a dolgozó véleménye munkája természetéről és a munkakörülményekről, 2. véleményük saját magukról a munka kockázatával kapcsolatban, 3. a vélt kockázatok leírása, 4. az azonosított kockázat értékelése, és a módok, ahogyan azok csökkenthetők vagy minimalizálhatók. Nyolc vállalatnál 21 beszélgetést folytattak, galvanizálókkal és menedzserekkel. A beszélgetések alapján kérdőíveket töltöttek ki. Szerkesztett kérdőívek galvanizálók számára A kérdések egy része az expozíciós forrásokra és a következményekre, a károsodás súlyosságára, a szabályozó intézkedések alkalmazására, az egészségi és biztonsági kultúrára, és az információs források hihetőségére vonatkozott. Egy rész a különböző információs forrásokból származó ismeretekre vonatkozott a kockázatokról és veszélyekről, egy másik része pedig a különböző információs források alkalmazására, és viszonylagos használhatóságukra. A vállalatokhoz 170 kérőívet küldtek szét, 84%-ukat küldték vissza 15 vállalattól. A vállalatok közül kettőben 20-nál kevesebb alkalmazott, tízben volt az alkalmazottak száma 20 és 50 között, és háromban 50 fölött volt. Kérdőív szakemberek számára A „szakember” foglalkozás-egészségügyi, higiénés és biztonsági tapasztalattal rendelkező személy, aki a galvanizáló munkához tanácsot ad, vagy felügyeli azt. A kérdőív középpontjában a kémiai kockázat, és az előfordulásukat befolyásoló tényezők, kis galvanizáló cégekben, a biztonságos üzemi gyakorlat, a
szabályozó intézkedések alkalmazása és hatékonysága, valamint a különböző biztonsági információk felhasználása és jelentősége állt. Műhelymunka A módszertan utolsó lépése a krómozók és az elméleti akadémiai szakemberek összehozása volt az ipari egyesületekkel és a HSE aktuális osztályával. A vita tárgya a kémiai kockázatokról szóló közlések használhatósága, a szakemberek és a galvanizálók véleménykülönbségének okai, és a megfelelő, új kockázati ismeretek tervezésének és ellenőrzésének fontossága, az ismeretek terén lévő szakadékok áthidalása.
Eredmények Az eredmények feldolgozásánál a következőket vették figyelembe: a válaszadók jellemzői, ismereteik a kémiai kockázatokról, honnan szerzik az ismereteket, a különböző információs források relatív fontossága, az ellenőrzéssel szemben tanúsított magatartás. A galvanizálók jellemzői A beszélgetések és kérdőívek alapján megállapították, hogy a galvanizálók többsége férfi, és stabil munkaerő. Az érvényes kérdőívek szerint a megkérdezettek 63%-a több, mint 10 éve dolgozott a galvanizálásban, 39%-uk kora 35–49 év volt, 27%-uk volt 50 év feletti. 49% több, mint tíz éve dolgozott azonos vállalatnál. A 84 válaszadó közül 16 volt menedzser, 16 ellenőr és 35 galvanizáló, 15 anyagmozgató, és 2 laboratóriumi dolgozó. A munkakörök gyakran átfedésben voltak. Ismeretek a kémiai veszélyekről A válaszadók legtöbbje ismerte a kockázat és a veszély fogalmát, de nem tudott különbséget tenni. Főleg az akut hatásokat említették, pl. a bőr és a szem megégését, fröccsenéseket, de ritkán szóltak a krónikus hatásokról. A megelőzés, ill. védekezés egyetlen eszközeként leginkább a védőruházatot jelölték meg. A szakértőket megkérték, hogy rangsorolják a krómsav okozta egészségkárosodásokat. A 13 válaszadó elsőként az orrsövény-perforációt jelölte meg, ezt követte a kontakt bőrgyulladás, majd harmadikként a foglalkozási asztma. Negyedik a szem megégése következtében előálló vakság, ötödik a tüdőrák, a hatodik a súlyos égések. Ugyanakkor a galvanizálók a leggyakoribb
károsodásnak a krómsav okozta égéseket tartották, és nem említették a foglalkozási asztmát. A kockázat érzékelése A kérdés, hogy a galvanizálók megértik-e az általuk végzett munka kockázatát, és az őket foglalkoztató vállalatok komolyan veszik-e a vegyszerek okozta kockázatot. A galvanizálók kisebb része (27%) úgy véli, hogy a bőrkiütéseket inkább a védőkesztyű okozza, mint a nikkel, ugyanakkor 92%-uk tisztában van azzal, hogy a nikkel okozhat bőrkiütést. A válaszadók 31%-a úgy gondolta, hogy a galvanizálás nem okoz hosszú távú egészségkárosodást. A műszaki meghatározások ismerete A kérdőív a krómsav biztonsági adatlapja (Safety Data Sheet) alapján idézett a krómsavval kapcsolatos megállapításokat, és azt kellett eldönteni, hogy azok igazak-e vagy sem. A válaszok mind jók voltak, azt azonban már, hogy a krómsav az 1. kategóriába tartozó rákkeltő anyag, a válaszadók 35%-a nem tudta, 29% pedig azzal nem volt tisztában, hogy a krómsav oxidáló anyag, és MEL-értéke elő van írva. A „toxikus” definició problémát okozott, a válaszadók 63%-a „mérgezőnek” nevezte, de ezt jó válaszként kell értékelni. Az „1. kategóriájú rákkeltő” meghatározást csak 56% értékelte megfelelően. Az „érzékenyítés” meghatározást csak 42% értelmezte jól, és csak 51% választotta a helyes meghatározást az oxidáló anyagra Az ismeretek forrásai és a különböző információforrások fontossága A galvanizálók és a szakemberek véleménye között különbség volt, a szakembereknek csak 23%-a vélte úgy, hogy a vállalatok megbizonyosodnak arról, hogy az emberek elolvassák a biztonsági információkat, ugyanakkor a galvanizálók 77%-a állította ugyanezt. Mindkét csoport megegyezett abban, hogy szükség van írott információkra. A galvanizálókat megkérdezték, hogy milyen gyakran forgatják az egészségi és biztonsági információkat (biztonsági adatlapok, HSE kiadványok, HSE felügyelők beszámolói, vállalati egészségi és biztonsági irodalom, címkék a tartályokon stb.). Ugyanerre a kérdésre a szakértőknek csak 15%-a vélte úgy, hogy a galvanizálók gyakran használják a kiadványokat, és szerintük a menedzserek egyáltalán nem. Ezzel szemben a menedzserek 84%-a, és a galvanizálók 76%-a állította, hogy gyakran használják a kiadványokat. A galvanizálók 19%-a sohasem alkalmazta a biztonsági adatlapok adatait, de 40% úgy nyilatkozott, hogy gyakran használják. A galvanizálók hangsúlyozták a videó, a szóbeli információk és piktogramok jelentőségét.
Az expozíció csökkentése és tanács az új galvanizálóknak A galvanizálók szerint a kockázatok elolvasásánál előbbre valók a gyakorlati, megelőző intézkedések. A megkérdezettek 35%-a gondolta úgy, hogy a védőruházat viselése megvédi őket a károsodástól, ugyanakkor a szakértők ezzel egyáltalán nem értettek egyet. A galvanizálók csupán 5%-a gondolta azt, hogy akkor nincs veszély, ha a berendezés nem dolgozik.
Értékelés Módszer Az eredmények értékelésénél foglalkozni kell a módszer helyességével. Az első szempont, hogy igen nehéz a kisvállalatokkal dolgozni, mivel az adatok nehezen hozzáférhetők, és nem könnyű meggyőzni az elfoglalt menedzsereket arról, hogy érdemes ilyen kutatást folytatni. Az érintettek csak 35%-a egyezett bele az együttműködésbe. Másodszor, a kérdőívek használata nehézségekbe ütközik, mivel a dolgozóknak nincs tapasztalata, és esetleg írás/olvasási nehézségekkel is küzdenek. A beszélgetések alapján feltételezhető volt ugyan a részvételi szándék, de amikor a krómsavval kapcsolatban kérdezték a galvanizálókat, a válaszadás aránya 49% volt. A módszer csak azt célozta, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a kisszámú galvanizáló véleménye átvihető-e nagyobb számra. Ebben az esetben a válaszadás aránya elfogadható. Eredmények A kérdőívekből kiderült, hogy a galvanizálók a kockázat lehetőségét saját tapasztalataikból szűrték le, és ennek alapján alakították ki a helyes kezelési eljárást. A szakértők ezt nem ésszerűsítés gyanánt fogták fel, hanem a dolog elkerülésére vonatkozó igyekezetnek. A krómsav belélegzése következtében kialakuló elméleti kockázatot a legtöbb galvanizáló ismeri, de a szakértők szerint ez a króm „1. kategóriájú rákkeltő” osztályba való sorolásának potenciális következménye. Bár a galvanizálók 89%-a tisztában volt a rákkeltés lehetőségével, harmaduk nem gondolta, hogy a galvanizálásnak hosszú távú egészségi hatása lehet. Ennek fényében a lehetséges egészségi hatások elméleti jelentőségűek. A hosszú távú egészségi hatás fogalma nem tisztázott. A galvanizálók nem tesznek különbséget nagy koncentrációk rövid idejű hatása és kis koncentrációk hosszú idejű hatása között, míg a szakértők számára egyértelmű a különbség az akut és a krónikus hatás között. Továbbá a galvanizálók nem tudják a különbséget a veszély és a kockázat között, míg ezen fogalmak alkalmazása és megértése alapvető fontosságú a szakértők szerint.
A szakértők és a galvanizálók között a legnagyobb a különbség olyan műszaki fogalmak ismeretében volt, mint „belélegezve rákkeltő”, „bőrrel érintkezve rákkeltő hatású”, vagy „1. kategóriájú rákkeltő”, ezért fontos a beszélgetés az emberekkel, ismereteik és hiedelmeik azonosítása érdekében. Nem várható el, hogy a biztonsági adatlapok tudományos terminológiáját megértsék, amikor sokszor írás/olvasási nehézségeik vannak. A biztonsági adatlapok a kockázatbecslés kiindulópontja, nem pedig naponta alkalmazható információforrás a munkások számára. A szakértők szerint a kockázat csökkentésének eszközei: a folyamat megváltoztatása kevésbé veszélyesre, a vegyszer helyettesítése, és személyi védőfelszerelés alkalmazása. A galvanizálók ezzel szemben mindig a védőfelszerelést említik első helyen. A galvanizálók inkább egymástól tanulnak, mint az írott információkból. Az új dolgozók az öregebbektől tanulnak. „Új” kockázati információk tervezése A tanulmány célja módszer vizsgálata volt, amely segítséget nyújt új kockázati információ tervezésében. Ez a munka első része, amely kiderítette a kulcsfontosságú különbségeket a szakértők és galvanizálók elképzelési között, és „új” információk kialakítását teszi lehetővé a krómgalvanizálás területén előforduló veszélyekkel és kockázatokkal kapcsolatban, különös tekintettel a hosszú távú hatások megértésére. Következtetések A tanulmány potenciális módszert kínál, amellyel érthetővé válnak a munkások ismeretei és elképzelései a veszélyről és kockázatról, amelynek a munkahelyen ki vannak téve, és áthidalja a biztonsági szakértők és a galvanizálók ismeretei közötti szakadékot. Ha sikerül azonosítani az ismeretekben és elképzelésekben lévő hiányosságokat, új információkat kell kialakítani a veszélyekről és kockázatokról. A tervezés fontos eleme az érthető nyelvezet, elsősorban a dolgozók számára. (Szobor Albertné) Sadhra, S.; Petts, J. stb.: Workers’ understanding of chemical risks: electroplating case study. = Occupational and Environmental Medicine, 59. k. 10. sz. 2002. p. 689–695. Nicholson, P. J.: Communicating occupational and environmental issues. = Occupational Medicine, 50. k. 4. sz. 2000. p. 226–230. Sorahan, T.; Harrington, J. M.: Lung cancer in Yorkshire chrome platers 1972–98. = Occupational and Environmental Medicine, 57. k. 5. sz. 2000. p. 385–389.
EGYÉB IRODALOM Morvai V.: Az alkohol okozta szív- és keringési rendszeri megbetegedések és a megelőzés lehetőségei. = Foglalkozás-Egészségügy, 7. k. 1. sz. 2003. p. 3–10. Téglásyné Bácsi M.; Gróna É.: Foglalkozás-egészségügyi ápolók által végzett munkahigiénés vizsgálatok szakmai követelményei. = Foglalkozás-Egészségügy, 7. k. 1. sz. 2003. p. 21–24. Plette R.: Foglalkozással összefüggő panaszok nem optimális igénybevétel következtében. = Foglalkozás-Egészségügy, 7. k. 1. sz. 2003. p. 25–29. Gáspár I.: A szeszes italok és a munkabalesetek – különös tekintettel a munkahelyi balesetekre. = Foglalkozás-Egészségügy, 7. k. 1. sz. 2003. p. 31–32.