Az előterjesztés száma: 156/2014. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2014. december 3-án, 18-órakor megtartandó ülésére Beszámoló a nagyközség környezeti állapotáról
Előterjesztő:
Antal Zsolt polgármester
Készítette: Pappné Kővári Erika vez. tanácsos Törvényességi ellenőrzést végezte: Kondriczné dr. Varga Erzsébet jegyző Tárgyalja: ----
Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdésének e) pontja szerint: „A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. Ugyanezen jogszabály 51. § (3) bekezdése szerint: „A lakóhelyi környezet állapotának alakulásáról a települési önkormányzat szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot.” A fentiek alapján kérem a T. Képviselő-testületet, tárgyalja meg és fogadja el a Decs nagyközség környezeti állapotáról szóló beszámolót.
Decs, 2014. november 18. Antal Zsolt polgármester
Határozati
javaslat
Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (XII.03.) számú határozata A nagyközség környezeti állapotáról szóló beszámoló elfogadásáról
Decs Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a Decs nagyközség környezeti állapotáról szóló beszámolót megvitatta, azt elfogadja.
Határidő: 2014. december 8. Felelős: Antal Zsolt polgármester (a határozat megküldéséért) A határozatról értesül: Irattár
Beszámoló Decs nagyközség környezeti állapotának alakulásáról
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés e) pontja szerint a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. Ugyanezen jogszabály 51. § (3) bekezdése alapján a lakóhelyi környezet állapotának alakulásáról a települési önkormányzat szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot. Fentiek alapján a nagyközség környezeti állapotáról a rendelkezésre álló adatok alapján a következő tájékoztatást adom: Levegő A levegő minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirány, csapadék, stb.) elsősorban a mezőgazdálkodás, a szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági tüzelés határozza meg. A mezőgazdaság főleg a gyér növény-borítottságú időszakokban zajló kiporzással és az állattartó telepek szag- és bűzhatásával szennyezi a levegőt. A légszennyezés csökkentése érdekében, légszennyezés tűrő és nagy levegő szűrű fák ültetése folyamatban van. Levegőtisztaság-védelmi követelmények: Levegőtisztaság-védelmi szempontból a település teljes bel- és külterületére a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet által megengedett immissziós határértékek vonatkoznak. Levegőszennyezettségi zóna: A településen immisszió mérő állomás nem működik. A levegő védelmével kapcsolatos tevékenységekről szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet szerinti légszennyezetttségi zónákat a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet hirdette ki. Ez alapján a település az alábbi zónacsoportokba tartozik, szennyezőanyag szerint:
Zónacsoport szennyezőanyagok szerint Kéndioxid Decs területének
F
Nitrogén- Széndioxid monoxid F
F
Szilárd
Benzol
(PM10) E
F
besorolása
A hivatkozott rendelet a szálló por tekintetében sorolja eggyel magasabb szennyezettségi kategóriába a területet (az ország egész területével együtt), tekintettel arra, hogy általános jellemző az évente több esetben, határértéket meghaladó légszennyezettség előfordulása. Ökológiailag sérülékeny területek: A vizsgált területen levegőtisztaság-védelmi szempontból „ökológiailag sérülékeny terület” nem található. Légszennyező anyagok emissziója:
A településen az alábbi forrásokból származnak légszennyező anyagok: - lakóházak, intézmények fűtése - ipari, szolgáltató tevékenység - mezőgazdasági tevékenység - közúti járműforgalom Fűtésből származó légszennyezés: A településen a vezetékes gázellátás a belterületen biztosított. A gázellátásba bekötött kertes családi házak jelentős részénél jellemző a kiegészítő vegyes tüzelés. Az intézményeknél gáztüzelés van. Közlekedés által okozott légszennyezés: A település belterületén az 5113. számú Szekszárd-Decs-Várdomb összekötő út helyi forgalma, és kismértékű átmenő forgalom jelentkezik. Az út jelenlegi motoros jármű forgalma: kb. 2000 E/nap, ebből nehéz motoros forgalom: 150 E/nap. A gépjárműforgalom által itt kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége:
Járművek által kibocsátott légszennyező anyagok Szénhidrogén-
Nitrogénoxidok
Szénmonoxid
származékok kg/év
kg/év
~7 tonna/év
~5 tonna/év
kg/év ~40 tonna/év
Gazdasági tevékenységből származó légszennyezés: Az üzemi és szolgáltató létesítmények légszennyező tevékenységeire és a légszennyező forrásokra a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet vonatkozik, az általuk kibocsátható légszennyező anyagok határértékeit a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet állapítja meg. Az előzetes tájékozódás alapján káros mértékű, azaz határérték feletti légszennyezést a helyhez kötött források a jelenleg ismert állapotban nem okoznak. Jelentős légszennyező hatást okozó üzemi telephely nincs, a belterületen meglevő üzemek jellemzően nem jelentenek terhelő hatást a környezetre (takarmánykeverő és gabonatároló, varroda, stb.). Illékony szerves oldószereket (VOC) felhasználó, jelentősebb üzemi telephely nincs. A külterületi állattartó telepeknél az almos- és hígtrágyából származó bűzhatás jelentkezik. Környezeti levegőminőség (immisszió): A településen immissziós mérőállomás nem működik. A légszennyező források alapján becsülhető, hogy tartósan nem fordul elő határértéket meghaladó légszennyezettség, egyik szennyezőanyag esetében sem. Tolna megyében általában jellemző, hogy a szálló és ülepedő por koncentrációja – az időjárási viszonyoktól függően – esetenként meghaladja a határértéket. A megnövekedett porterhelés jellemzően közlekedési és mezőgazdasági eredetű. A burkolatlan utak, a szántóföldi művelésű területek nagy aránya, a kevés erdőterület, a védőfasorok hiánya egyaránt közrejátszik ennek alakulásában. A gázfűtés elterjedésével a tüzelésből származó szilárd légszennyező anyagok mennyisége ma már kevésbé jelentős. Az ólmozatlan benzin
használatának köszönhetően, 1998 óta a szálló poron belüli ólomtartalom a kimutathatósági határ közelébe csökkent. A területre általánosan jellemző levegőminőségi probléma az allergiát okozó pollenek időszakosan megemelkedő koncentrációja, melyek közül a parlagfű pollen az egyik kritikus anyag. A gyommentesítés, a dűlőutak, árkok környezetének rendben tartása enyhíthet a problémán. Vizek Felszín alatti vizek: A település és a terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 2. sz melléklete szerint: Település szennyeződés érzékenységi besorolása:
Fokozottan érzékeny terület
Decs a 7/2005.(III.1.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny terület. Felszín alatti vizeket veszélyeztető források: - illegális hulladéklerakás - szennyvíztelep - a lakossági meglévő és nem vízzáró szennyvízgyűjtő aknák, illegális szikkasztások - állattartó telepek és háztáji állattartás csurgalékvizei, a nem megfelelő trágyatárolási helyek, a hígtrágya nem megfelelő kezelése - benzinkutak, telephelyi üzemanyag-tárolók Felszín alatti vizek igénybevétele: A település ivóvízellátását 2 db nagyátmérőjű Duna kavicsterasz vízbázisára épített csőkút biztosítja, lehetőség van az Orbói kúttal a közvetlen nyersvíz betáplálására. Az ivóvíz közmű építését 1968-ban kezdték meg, a hálózat azbesztcement nyomócsőből készült. A vízbázis felszín közeli, ezért a sérülékeny vízbázisok közé tartozik. II. számú kút védterülete 100x100 m (010/5 hrsz.), III. kút védterülete 100x150 m (696/2 hrsz.). A külső védőövezet kialakítása most van folyamatban a II. és III. számú kutak esetében. Vízbeszerzés A település átlagos napi vízigénye: 469,32 m3 / nap Az évszaki /nyári/ csúcs vízfogyasztás: 800 m3 / d A kutak jelenleg 171300 m3/év vízhozamot adnak. Víztárolás A napi fogyasztási csúcsok többlet vízigényének pótlására és az elosztóhálózatban megkívánt üzemi nyomás tartására 125 m3 magastároló víztorony szolgál a decsi vízműtelepen. A víztorony állaga megfelelő. A jelenlegi feltételeket, vízigényeket képes kielégíteni, azonban a fogyasztói igény növekedése esetén bővítése elkerülhetetlen.
A szennyvíz felosztottsága, elvezetése: A vízhasználat során keletkezett szennyvizek egy részének összegyűjtésére és megtisztítására csatornaművet építettek. A csatornahálózatra rá nem kötött szennyvíztermelőknél keletkező fekálhulladékok tengelyen kerülnek kiszállításra a szennyvíz tisztító telepre. A jelenleg működő szennyvíztisztító telep Őcsény és Decs települések között fekszik. A telep névleges biológiai tisztító kapacitása 4200 lakosegyenérték, a névleges hidraulikai kapacitás 800 m3/d. Az ellátott lakosok száma (2011.01.01. KSH) 8348 fő. A 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet szerint az agglomeráció terhelése 8570 lakosegyenérték. A csatornázottság 90% feletti Decsen. A szennyvíztisztító telep tisztító kapacitása és hatásfoka nem elégséges, az elfolyó szennyvíz minősége ammónium-nitrogén, összes nitrogén tekintetében folyamatosan határértéke feletti. A KOI, lebegőanyag és összes foszfor miatt is gyakran fordulnak elő határérték túllépések. A telep 2007-től 2010-ig minden évben szennyvízbírságra kötelezett volt. Eleveniszapos tisztítási technológiát alkalmaznak jelenleg. Szükséges a szennyvíztelep felújítása, fejlesztése a környezetbarát üzemeltetés érdekében. Föld Decs nagyközség hazánk déli részén, Tolna megyében, helyezkedik el. Szomszédai Sárpilis és Őcsény települések, a megyeszékhely Szekszárd 13 km-re található. Éghajlata tipikusan alföldi jellegű száraz éghajlat. A mérsékelt mennyiségű csapadék eloszlása meglehetősen egyenetlen. A földvédelem nem csak a felszíni földterületek védelmét jelenti, hanem kiterjed a felszín alatti rétegek, a kőzetek és ásványok védelmére is. A település területének nagy része mezőgazdasági művelésre alkalmas. Ezen belül dominál a szántóföldi növénytermesztés, elenyésző a gyümölcstermő terület és viszonylag kicsi az erdősültség. Talajainak több mint felét jó minőségű talajok alkotják. Decs környezetében jó minőségű 20-40 aranykorona értékű földterületeket találunk. A település lakosai közül sokan foglalkoznak növénytermesztéssel, gazdálkodással. Természetvédelem Napjainkban egyre hangsúlyosabban vetődik fel a természeti adottságok humán értékei használatának igénye, a természetes élőhelyek, tájképi értékek védelmének szükségessége, természet-közeli állapotuk hosszú távú fenntartásának követelménye. Egyszerre kell a hasznosítás és a megőrzés – egyszóval a környezetgazdálkodás – szempontjait úgy ütköztetni, összehangolni, hogy a természeti adottságok és értékek, mint a közösség tulajdona, hosszú távon megmaradhasson, megújulhasson és szolgálhassa utódaink örömét és érdekeit. A fenntartható fejlődés elvét kell szem előtt tartani, tehát a jelenben meglévő erőforrásokat oly módon kell hasznosítani, hogy a jövő generáció számára is biztosított legyen az ezzel való gazdálkodás lehetősége. A település határos a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal. Az itt található természeti értékek:
A Duna zátonyai durva homokból épülnek fel, ezért alacsony vízálláskor meglehetősen kiszárad a termőhely. Az ilyen élőhelyen csigolya-bokorfüzesek és mandulalevelű bokorfüzesek találhatók. Az iszapos homokkal borított partokon, a holtágak mentén fűzligetek fordulnak elő, melyek a fehér fűz ezüstös lombjáról messziről felismerhetők, tavasszal rendszerint elöntésre kerülnek. Jellemző növényük a nyári tőzike, tömeges virágzásakor festői látványban lehet részünk. A gemenci holtágak májusban fehérek a fehér tündérrózsától vagy sárgák a tündérfátyoltól, mindkettő védett faj. A vízi-lófark családjának egyetlen ma élő képviselője, szintén májusban virágzik a bédai holtágak homokos aljzatán. A közönséges rence, mely rovarfogó életmódja miatt nevezetes, virágzásakor szintén dekoratív. A sulyom melegkori maradványfaj, rombusz alakú levelei mozaikszerűen borítják a vízfelszínt. Egykor termését összegyűjtötték, fogyasztották. Ma védett. Gyakori még a két vízipáfrány a mételyfű és a rucaöröm, melyek spórákkal szaporodnak, ugyancsak védett fajok. A vízi vegetációt a partok felől mocsári növényzet szegélyezi. A nádasokat magassásos társulások követik. A tölgy-kőris-szil ligeterdők a magas ártéren találhatók, ahol csak nagy árhullám önti el a területet. A hullámtérben és az ármentesített területen egyaránt megtalálhatók. Az erdőt kocsányos tölgy, vénic szil, magyar kőris alkotja. A fák alatt dús cserjeszint alakult ki, benne a védett jerikói lonc és a ligeti szőlő. A lágyszárú szintben találjuk a rózsaszínes-vörösbarna sakktáblaszerűen foltos virágú kockás kotuliliomot. Béda-Karapancsa területén találjuk ezeknek a fajgazdag erdőknek a maradványait. Az Alsó-Duna-völgy bennszülött védett cserjéje a fekete galagonya. Az eddigi kutatások szerint 51 halfaj előfordulását bizonyították a dunai területről. A Duna halai közül a kecsege és a menyhal még elég gyakran előfordul. A holtágak ragadozó hala a csuka. Sokféle kétéltű él a területen. A hüllők közül a vízisiklót és a mocsári teknőst láthatjuk a leggyakrabban. Gemenc és Béda-Karapancsa madárvilágának a fekete gólya és a rétisas állománya európai jelentőségű. A legnagyobb hazai fekete gólya populáció megvédése a nemzeti park kiemelt feladatai közé tartozik. A rétisas Európa egyik legritkább ragadozó madara, évtizedeken keresztül használja hatalmas, nagy magasságban épített fészkét. Biztosítani kell mindkét madár zavartalan fészkelését, mert a zavarásra a legkényesebbek. A Béda-Karapancsa tájegységben még gyakori a barna kánya, mely a környezeti hatások változásaira érzékenyen reagál, ezért indikátor fajnak tekinthető. A gémfélék közül a nádasokban fészkelnek a kis kócsagok, nagy kócsagok, bakcsók, vörös gémek, néhány pár bölömbika. A gyakori szürke gém fűzligetekben költ. A terület déli részén a nyári lúd szigetszerű előfordulású. A vonulási időszakban madárvendégek ezrei találnak táplálkozó és pihenőhelyet az ártéren. A récék, ludak, kárókatonák gyakran áttelelnek. A veszélyeztetett denevérfajok menedéket találnak a háborítatlan erdőkben. Az öreg fák odúiban szülőhelyet és nappali szálláshelyet talál a tavi denevér és a pisze denevér. A vízi életmódhoz alkalmazkodott vidra halakkal táplálkozik. Az európai hódot, mivel kipusztult a XIX. században, visszatelepítették Gemencre. Így nálunk is újra szaporodik és színesíti az élővilágot. Az éjszaka aktív vadmacska csak a zavartalanabb, a nádasokkal határos erdőket kedveli. A Gemencen elejtett gímszarvasok trófeái világhírűek. Az itt élő állomány kiemelkedő genetikai adottságú, erőteljes, mégis finomvonalúan arányos testalkatú.
Úthálózat Decs község belterületén elhelyezkedő utak jelentős része valamilyen burkolattal rendelkezik. Az utak nagy része aszfalt burkolatú, melyek állapota nagyon eltérő. Decs belterületén nagyon nagy szükség lenne több utca burkolatának felújítására. Az útállomány folyamatos karbantartást igényel, melyet az önkormányzatnak saját forrásból, valamint az esetlegesen elnyert pályázati támogatásokból kell finanszírozni. Az úthálózat karbantartása, felújítása elengedhetetlen a megfelelő műszaki állapot fenntartása érdekében. A következőkben nagyobb hangsúlyt kell fordítani a közmű rekonstrukcióba bevont, de helyre nem állított utcák hibáinak javításaira. További feladatok: a település úthálózatának pénzügyi lehetőségek függvényében történő felújítása településközpont felújítása, járdaépítések folytatása, a külterületi földúthálózat rendszeres karbantartása. Köztisztaság, hulladékkezelés A keletkező kommunális hulladék becsült mennyisége, normatív adatok és a lakosok száma alapján számítva: kb. 2 500 m3/év. Az inert (bontási, építési jellegű szilárd hulladékok) és egyéb eredetű hulladékokkal együtt, ez kb. 3.000 m3/év lerakott, tömörített térfogatot jelent. A kertes, vegyes tüzelésű fűtőberendezéssel rendelkező háztartásokra jellemző, hogy az égethető hulladékok egy részét saját tüzelőberendezéseikben hasznosítják, a szerves hulladékok egy része pedig a háztáji állattartásban vagy komposztálást követően a kertekben hasznosul. A hulladékok heti egyszeri elszállítása a teljes belterületen biztosított. A gyűjtés kukával és fóliazsákkal történik, a szállításhoz hulladékszállító tehergépkocsi áll rendelkezésre. Szelektív gyűjtés jelenleg a település területén 3 helyen van bevezetve.
Épített környezet A települési környezet az ember által mesterségesen kialakított anyagi rendszer, amelynek alapvető funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. A település polgárai, a településre érkező vendégek, az átutazók közérzetét alapvetően befolyásolja a település közterületeinek, utcáinak állapota, tisztasága, rendezettsége. Rendezett településkörnyezeti megjelenés, gondozott utcák jellemzik a települést. Összességében megfelelő a településkép. A települési környezet állapotát jellemző tényezők:
az épületek állapota, a települési infrastruktúra és a köztisztaság helyzete, az iparból és közlekedésből adódó légszennyezés, a közterületek állapotának elhanyagolása pénz hiányában, a települési zöldfelület aránya.
A lakosság tudatformálása A helyi lakosság környezethez való viszonya nem csupán a társadalmi és családi háttér függvénye, de befolyásolja a közösségi lét, illetve a települési és megyei önkormányzat környezeti stratégiája. Érdemes tehát részletesen megvizsgálni a lakossági véleményeket, illetve a társadalmi kezdeményezések célját és folyamatát. Ezzel képet kaphatunk arról, hogyan érdemes egy adott közösségben tájékoztató-tudatformáló stratégiánkat alakítani. Ebbe nem csupán a gyerek- és fiatalkori nevelés tartozik bele, hanem a közvetett, felnőttekre ható tudatformáló tevékenység is. Ez utóbbinak része a környezetvédelem területén kifejtett civil aktivitás indirekt hatása is. Az átalakuló igényekre válaszképpen fontossá vált, hogy nemcsak az egyén vagy a család szintjén, hanem a társadalom magasabb szintjein is megfogalmazódjon a mindennapi, rövid és hosszú távon tapasztalható környezeti gondokra való odafigyelés gondolata. Erre nem csupán környezetvédelmi szabályok, intézkedések bevezetésével van szükség, hanem folyamatos, tudatos szemléletformáló tevékenységgel is. A település kiemelten figyelmet szentel a környezeti nevelés hatékonyságának növelésére, nemcsak a gyermekek estében, hanem a lakosság környezeti tudatosság széleskörű elsajátítása érdekében is.
2014. november 18. Antal Zsolt polgármester