1
Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola OM: 031090 KLIK szervezeti kód: 082046 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5.
Pedagógiai Program Nevelési Program
2015
2
Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5. OM azonosító: 031090 KLIK szervezeti kód: 082046
Pedagógiai Program
I. Nevelési Program
„Mondd és elfelejtik, mutasd meg és emlékeznek, vond be őket és megtanulják.” (Konfucius) 1. Az intézmény működését meghatározó jogszabályok -
2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Nemzeti Alaptanterv 2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvpiac rendjéről 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet A tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
A pedagógiai program érvényessége
A módosított 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről alapján, valamint a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet intézményi önértékelésről szóló szabályozása alapján a nevelési-oktatási intézmény 2015. október 22-ig átdolgozza alapdokumentumait.
Jelen pedagógiai program 2015. november 3-tól hatályos.
3 2. Helyzetelemzés
2.1. Tanulói összetétel, statisztikai mutatók
A Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola az 1949/50-es tanévben nyitotta meg kapuit, kezdetben nyolc osztályos iskolaként, csak a főépülettel rendelkezve. Folyamatos bővítések, hozzáépítések (tornaterem, ebédlő és konyha, új szárny), más funkciójú épületek oktatásba vonásával (13. szám alatti kisépület, tanyasi kollégium) alakult ki az 1990-es évekig négy, majd három feladatellátási hellyel bíró intézmény jelenlegi formája. A 2000/2001-es tanévtől 2009. június 30-ig közös igazgatású közoktatási intézményként működött, a székhelyintézményen kívül a Bánki (volt Diószegi Sámuel) Általános Iskola és egy óvodai csoport is tartozott hozzá. Közgyűlési határozat 2009. július 1. hatállyal megszüntette az iskolai oktatást a tagintézményi telephelyen, az óvodai nevelés feladatát pedig a Sipos Utcai Óvoda számára átadta. A 130/2011. (V.26.) Kh jelentősen átalakította intézményünk életét, amikor a központi iskolát a Tégláskerti Tagintézménnyel bővítette. Egy tanév múlva, 2012. június 30-i hatállyal megszűnt az oktatás a tagintézményben, az ottani diákok (választásuk alapján) 80%-ban az anyaiskolában, a már működő osztályokba integráltan folytatják tanulmányaikat. A tanulólétszám alakulását a tagintézmény megszűnésén túl az befolyásolja, hogy a jelentkezők számától függetlenül három első osztály indítására volt lehetőség. Az intézmény iránti érdeklődés kiegyensúlyozott, az utóbbi években azonban maximális létszám (27) fölé emelkedik a beiskolázott elsősök száma, a csoportszám pedig állandósul. Tanulóink zöme a Homokkerti Pitypang, az Áchim András utcai, a Sipos utcai valamint a Szivárvány óvodákból érkezik, de a nagy körzeten kívül a legváltozatosabb önkormányzati és egyéb fenntartású óvodákból fogadunk gyermekeket. Statisztikai mutatók (tanév eleji adatok):
Tanulólétszám Tanulócsoportok száma Iskolaotthonosok száma Napközisek száma Napközis csoportok száma 1. évfolyamot kezdők száma 8. évfolyamot befejezők száma
2011/12 754 33 319 86 3
2012/13 688 25 344 90 3
2013/14 655 25 318 81 3
2014/15 656 25 326 100 3
2015/16 613 24 309 88 3
86
81
80
91
83
108
83
71
89
76
4 A gyermekek, tanulók családi hátterének ismerete az adottságok, irányultságok, tanulási képességek feltérképezésével együtt segítik a pedagógusokat abban, hogy a személyiségfejlesztést mind tökéletesebben és megalapozottabban végezhessék. Intézményi szinten három évenként vizsgáljuk háttérkérdőív kitöltésével, a személyiségi jogok maximális tiszteletben tartásával az alábbi mutatókat (2015. októberi adatok):
CSALÁDI JELLEMZŐK egy gyermekes családban él két gyermekes családban él három gyermekes családban él négy vagy több gyermekes családban él
Iskolai arány 21 % 50 % 22 % 7%
egy szülő neveli két szülő neveli speciális helyzetű (gyám, nevelőszülő, lakásotthon)
15 % 84 % 1%
TANULÁSI KÖRÜLMÉNYEK külön szobával rendelkezik tanulósarokkal, íróasztallal rendelkezik tanulásra alkalmas hellyel nem rendelkezik
69 % 27 % 4%
A SZÜLŐK KÖZÜL A MAGASABB VÉGZETTSÉGŰ nem végezte el az általános iskolát általános iskolát végzett szakmunkás bizonyítványt szerzett érettségizett felsőfokú végzettségű
1% 5% 24 % 40 % 30 %
SZOCIÁLIS, ANYAGI SZEMPONTBÓL egy kereső szülő van két kereső szülő van nincs kereső a családban
25 % 73 % 2%
veszélyeztetett körülményű hátrányos helyzetű családban él átlagos, jó helyzetű családban él kiemelkedő körülmények között él
1% 8% 83 % 8%
A családok életkörülménye, mikrokörnyezete a Homokkertben, Kerekes-telepen, Bánkon és a Tégláskertben (utóbbiakban sajnálatos kivétel a lakásotthonok, átmeneti otthon helyzete) nem rosszabb a városi átlagnál, a kertvárosi jellegű életmód még mindig jótékony hatású a tanulók személyiségére. Testi és lelki fejlődésük kiegyensúlyozottabb, egészségesebb például lakótelepi kortársaikénál, ám sajnos közöttük is évről évre emelkedő számban fordulnak elő beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők. Sajátos nevelési igényű gyermekek csekély számban kerültek be az intézménybe, gyógypedagógus külső segítségét és fejlesztőpedagógust igénybe véve lehet eredményes a nevelésük-oktatásuk.
5
Jellemzőbb az egy-két gyermekes család, a középfokú végzettségű szülők, a kétkeresős családmodell. Az utóbbi években emelkedő számú a szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, a halmozottan hátrányos helyzetűek száma nem jelentősen, ám emelkedik. A családokra az iskolához való kötődés, az intézménnyel való együttműködés szándéka és képessége jellemző. 2.2. Személyi feltételek Az intézmény 2015-ös költségvetési évre engedélyezett dolgozói létszáma: 62,5 Az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1055 Budapest, Nádor u. 32.) Debreceni Tankerület (4026 Debrecen, Kálvin tér 11.). Az iskola működtetője Debrecen MJV Önkormányzata, a feladatellátásra szerveződött Debreceni Intézményműködtető Központ (4026 Debrecen, Kálvin tér 2/A). Az intézményi alkalmazotti létszám 2015. szeptember 1-jétől: 62,5 státusz Pedagógus álláshelyek száma: 56 Foglalkoztatottak száma:
56 fő
intézményvezető intézményvezető-helyettes tanító könyvtáros-tanár tanár napközis csoportvezető fejlesztőpedagógus
1 2 26 2 22 2 1
Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő álláshelyek száma: 6,5 Foglalkoztatottak száma:
6 fő
rendszergazda pedagógiai asszisztens iskolatitkár laboráns
1 2 2 1
Az egyéb dolgozók a Debreceni Intézményműködtető Központ foglalkoztatottai.
Az intézmény igazgatását 3 fős vezetőség látja el: - 1 intézményvezető - 1 általános intézményvezető-helyettes - 1 nevelési intézményvezető-helyettes
6 Fejlesztőpedagógus munkakörben 1 álláshely, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységi körben 1 pedagógiai asszisztensi álláshely, valamint iskolapszichológus félállásban segíti a képességfejlesztő illetve szocializációs munkánkat. Fluktuáció gyakorlatilag nincs. A tantestület és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozói csoport összetétele kiegyensúlyozott, stabil, az összeszokottságból eredő összes erénnyel. A szakos ellátottság 100%-os, a nyugdíjazáskor megüresedő helyek betöltésekor azonban rendkívül körültekintően kell eljárni, figyelemmel a törvényben biztosított és finanszírozott óratömeg befolyásoló hatására.
2.3. Tárgyi, dologi feltételek A Petőfi Sándor Általános Iskola három feladatellátási helyen működik: -
001-es telephely: a Szabó Kálmán u. 3-5. szám alatt a felső tagozatot befogadó régi épületben, mely 1950-ben épült, több toldaléképülettel bővítve (technika szaktantermek, ebédlő és főzőkonyha, tornaterem). Itt található a két számítástechnika szaktanterem, a természettudományi szaktanterem és az idegen nyelvi labor. Helyiségeink között több csekély alapterületű szükségterem is van. Az új épület 1982-ben épült, 7 tanteremmel, toldalékszárnnyal kapcsolódik a régi épülethez. Ez a folyosó alakult át könyvtárrá.
-
003-as telephely: A Szabó Kálmán u. 13. szám alatti kisépület két, funkciójában láthatóan nem osztályteremnek alkalmas helyiséget (kicsi alapterület illetve nem megfelelő irányú természetes fénybebocsátás), valamint egy iskolaorvosi szobát foglal magában Az egyik tanteremben alakítottuk ki a fejlesztőpedagógus termét.
-
004-es telephely: A Szabó Kálmán u. 35-37. szám alatti két épületben, ahol alsó tagozatos osztályaink másik fele, összesen legfeljebb 6 osztály tanulhat és töltheti az egész napját. Ezek az épületek az 1930-as években készültek, rendkívül elavultak, korszerűtlenek, közösségi térrel nem rendelkeznek. Tornaterem, szaktanterem nem, de jelenleg az osztályok számának csökkenése miatt megüresedve egy tornaszoba tartozik hozzájuk. Az itt tanuló diákok napjaik egy részét vándorlással töltik, a testnevelés órákon kívül a számítástechnika és az évfolyamonkénti összevont szakköri foglalkozások látogatására valamint ebédelni is át kell jönniük a Szabó Kálmán u. 3-5. szám alá. A tankerületi logopédus számára foglalkoztató szobát a Szabó Kálmán u. 35. szám alatti kisépület 1. tantermében alakítottunk ki, mely egyben az iskolapszichológus helye is.
A feladatellátási helyek egymástól való távolsága és telephelyen belüli széttagoltsága nehezíti az egységes nevelő-oktató munkát, a szakmai munkaközösségek és az iskolavezetés napi kapcsolattartását. Valamennyi épületünkre igaz, hogy a folyosók szűkek, közösségi terek gyakorlatilag nem léteznek, nagy a zsúfoltság. A feltételek nem ideálisak a tanulók számára, az alsó tagozatosok nehezen érik el a tornatermet, szaktantermeket, részben a távolság, részben a magas és a mindennapos testnevelés miatt jelentősen növekvő kihasználtság miatt. Erénye az intézménynek, hogy rendkívül sok szülői, civil szervezeti, szponzori segítséggel és pedagógusi aktivitással, az utóbbi időben a DIM munkájának köszönhetően a termek nagyobb része színes, otthonos, barátságos, ám a berendezés egy (fokozatosan csökkenő) része ergonómiailag nem megfelelő, elavult.
7 Az állami fenntartásra váltás után önálló intézményi költségvetés híján az alapítványi és diákegyesületi források, valamint a működtetői felújítási keret biztosíthatja évről évre az építés, szépítés anyagi fedezetét. A szabadtéri tartózkodást, a mindennapos testedzést valamennyi telephelyünkön nagy terek, játszó- és sportudvarok valamint futó-, ugró-, dobó-, kosárlabda- és kézilabdapályák szolgálják. Mindkét alsó tagozatos telephely udvarán játszóteret létesítettünk, melyeket fokozatosan bővítünk az alapítvány, a diákegyesület illetve pályázati források, valamint a DIM finanszírozásában. Az intézmény eszközellátottsága megfelelő. A központi iskolában két informatika szaktantermünk közül az egyikben 11, a másikban 13 gép alkalmas internetezésre. Sikeres pályázat (EDUCATIO Kft TIOP 1.1.1. programja) révén interaktív táblákkal, tantermi csomagokkal, szavazó szettekkel, minden tanteremben számítógép-használat lehetőségével, a könyvtárban eszigettel készülünk föl és valósítjuk meg a digitális eszköztudás fejlesztését.
Célkitűzések a következő időszakra:
-
lehetőség szerint mind több tanterem bútorzatának korszerűre cserélése a technika szaktantermek bútorzatának (satupados asztalok) és eszközeinek (tankonyha is) fejlesztése a szociális helyiségek folyamatos karbantartása, felújítása, állagmegóvása modern szemléltető eszközök és interaktivitást biztosító programok beszerzése, alkalmazása az oktatásban (interaktív táblák, az Internet csatlakozás bővítése) nyílászárók cseréjének elindítása, fokozatos megvalósítása az elavult elektromos és vízvezeték hálózat felújítása
3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai 3.1. Pedagógiai alapelveink - Az életkori sajátosságok figyelembevétele A tanulókat mindenkor a maguk fejlettségi szintjén, a számukra leghatékonyabb módszerek alkalmazásával kell az oktató-nevelő munkába bevonni. - Partnerség, egyenrangúság, a pedagógus vezető szerepe, demokratizmus A nevelés és oktatás alapvető tényezői. A pedagógus és a gyermek egyenrangú félként vesz részt a nevelő-oktató folyamatban. A pedagógus a tevékenységek megszervezője, akinek vezető szerepe van a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, személyiségük fejlesztésében. Kapcsolatukban törekszik a demokratikus légkör megteremtésére. - Bizalom és tolerancia A személyes kapcsolatok kialakítása segít a gyermeki személyiség megértését, a tisztelet és a bizalom létrejöttét. Egymás véleményének elfogadása a közösségi magatartás követelménye.
8
- Pozitív életszemlélet A belső harmóniára törekvés, a saját személyiség kibontakoztatására való igény (kitartás, szorgalom, kreativitás, becsület/, a célok megvalósításához való hozzáállás /a munka öröme), nyitottság a világ felé. -
Következetesség
Áthatja minden alapelv megvalósítását. Fontosak a tanulókkal szemben támasztott határozott követelmények, hogy minden életkorban, munkájukban kreatívak, igényesek, önállóak legyenek. Nevelési alapelvek -
komplexitás egyenrangúság tapasztalatszerzés következetesség motiváció koncentráció
Didaktikai alapelvek -
rendszeresség és fokozatosság tudatosság és szakszerűség életkori sajátosságok figyelembevétele, az azonos életkorú gyermekek különbözősége személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység konkrétumok és absztrakciók egysége
3.2. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető értékei, a kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák fejlesztése, melyek szükségesek: - a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz - a változások befolyásolásához - a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez - az aktív állampolgári léthez - a társadalmi beilleszkedéshez - a munkához (a többi között kritikus gondolkodás, kreativitás, kezdeményezőképesség, problémamegoldás, kockázatértékelés, döntéshozatal, érzelmek kezelése) Kulcskompetencia Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció
Tartalma Fogalom, gondolat, érzés, tény, vélemény szóbeli és írásbeli kifejezése, értelmezése. Hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás. Helyes, öntudatos, alkotó és kreatív nyelvhasználat. Szókincs, nyelvtan, nyelvi funkciók ismerete. Valóságértelmezések összehangolása, ütköztetése. Fogalom, gondolat, érzés, tény, vélemény megértése,
9
Matematikai kompetencia
Természettudományos technikai kompetencia
és
Digitális kompetencia
Szociális és kompetencia
állampolgári
Kezdeményezőképesség vállalkozói kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság kifejezőképesség
és
és
kifejezése, értelmezése az egyén szükségleteinek, a nyelvtudás szintjének dimenzióinak (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség) megfelelően, idegen nyelven, interakció. Más kultúrák megértése, érdeklődés. Kommunikatív nyelvi kompetencia. Gondolkodásfejlesztés és alkalmazás. Matematikai gondolkodás, elvonatkoztatás, logikus következtetés. Számok, mértékek, struktúrák, alapműveletek, alapvető matematikai fogalmak. Matematikai modellek megismerése és alkalmazási képessége. Mindennapi problémák megoldása. Magyarázatok és előrejelzések a természetben, az emberrel való kölcsönhatásban. Irányított cselekvési képesség, a fenntartható fejlődésért vállalt egyéni és közösségi felelősség. Természeti jelenségek leírása, magyarázata a tudás alkotó alkalmazásával. Tudományos fogalmak, módszerek, technológia ismerete, előnyei, korlátai, kockázatai. Kritikus és érdeklődő attitűd kialakítása. Információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása, cseréje, kreativitás és innováció. Az információs társadalom technológiájának magabiztos, etikus és kritikus használata. Harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés. Elkötelezett, tevékeny, építő részvétel a társadalmi és szakmai életben, közügyekben. Konfliktuskezelés és –megoldás. Állampolgári jogok ismerete. Európai sokféleség és kulturális azonosságtudat. Közügyekben való hatékony együttműködés, egyenlőség, demokrácia, vallási és etnikai sokszínűség tisztelete. Együttműködés, magabiztosság, integritás. Tágabb környezet megismerése, lehetőségek megragadása. Tudás, kreativitás, újítás, kockázatvállalás beállítódása. Tervkészítés és végrehajtás képessége, szervezés, irányítás, vezetés. Feladatok megosztása, elemzés, kommunikáció, ítélőképesség, tapasztalatok értékelése. Kockázatvállalás, egyéni és csapatmunka, etikus magatartás. Az esztétikai megismerés (elképzelések, élmények, érzések kreatív kifejezése) fontosságának elismerése. Nyitottság, érdeklődés, fogékonyság. Élmények és érzések kreatív kifejezése irodalom, zene, tác, dráma, bábjátékban. Vizuális művészeti kifejező eszközök nemzeti, európai, egyetemes kulturális örökség ismerete. Művészi önkifejezés, művészi érzék, műalkotások iránti érdeklődés.
10 A hatékony önálló tanulás
Kitartó, szervezett tanulás képessége egyénileg és csoportban. Idő- és információgazdálkodás. Ismeretszerzés, feldolgozás, beépülés. A tanulási folyamat ismerete, tanulási stratégiák és lehetőségek elérése. Motiváció és magabiztosság, figyelem, kritikus mérlegelés.
Az intézmény mindenekfelett felelős a) a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért b) a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért c) a tanulók személyiségének fejlesztéséért, képességei kibontakoztatásáért d) a felnőtt életre való felkészítéséért
Alapvetések: 1. A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott, az általános műveltség továbbépíthető alapjainak elsajátítására minden tanuló jogosult. A társadalom közös életében és a munkában való részvételhez átadni és fejleszteni szükséges -
-
az intelligens tudást (a megtanultak belső összefüggései, tantárgyi tudáselemek összekapcsolása, tudástranszfer kialakítása, új szituációban való alkalmazás, kreativitás, tanulási technikák) az eszköz jellegű tudást (a tanulói kompetenciák – rutin, készség, képesség – eltérő tudástartalom mentén való fejlődése) az alkalmazható tudást (a megértés és alkalmazás szintje, magasabb gondolkodási műveletek fejlesztése, változáskezelés, döntésképesség fejlesztése)
2. Az alapképességek fejlesztését biztosító időszak kiterjesztése az alapfokú nevelés-oktatás, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon belül az alábbiak érdekében: -
egyenletes tanulói munkaterhek kialakítása a társadalmi esélykülönbségek újratermelésének, az iskolarendszer szelektív hatásának megszüntetése a leszakadó rétegek felzárkóztatása az élethosszig tartó tanulást megalapozó kompetenciák kialakítása
3. Az intézmény szellemiségét az egyenlő bánásmód elve, a méltányosság, humánum hatja át. Pedagógiai munkánk során elutasítjuk a hátrányos megkülönböztetést. A megválasztott pedagógiai eszköz, eljárás ennek az alapvetésnek megfelel. 4. Az optimális, az eredményes nevelő-oktató munkát garantáló tárgyi és személyi feltételek megteremtésével olyan mikroklímát tartunk fenn, amelyben az iskola tanulói és alkalmazottai nyugodt légkörben dolgozhatnak, mert a) tiszteletbe tartjuk a személyiséget b) tanulóink fejlettségüknek megfelelően vehetnek részt iskolai életük megszervezésében c) az egyéni adottságok, eltérő szintű képességek figyelembe vételével szervezzük a differenciált nevelő-oktató munkát
11 e) világos, egyértelmű követelményeket fogalmazunk meg elvárásainkról f) valljuk azt a pedagógusokra vonatkoztatottan különösen fontos álláspontot, hogy „Hinni az emberben, az a pedagógus legfőbb kötelessége” g) sokoldalú, egymást segítő kapcsolatok kialakítására törekszünk tanuló-nevelő, diák-diák, iskolacsaládi ház és az oktatás segítő dolgozók között 5. A NAT-ban megfogalmazott a műveltségi területeken megjelenő kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás egészére vonatkoznak, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítástanulás intézményi szinten egységes szemléletű kezelését, megvalósítását. 6. Az iskolai feladatrendszerhez rendelt eszközrendszer a társadalmi környezet és elvárás követésével folyamatosan fejlesztendő, a kiinduló helyzet és elérendő cél összevetése, elemzése során. 7. A pedagógiai módszerek, eljárások megválasztása az intézményi céloknak alárendelten a pedagógusok szakmai autonómiájának részét képezik. Alkalmazásuk kritériuma: -
megfelelés a pedagógiai alapelveknek összhang és hatékonyság a feladatok teljesülésében illeszkedés az intézmény saját magáról alkotott képéhez, küldetéstudatához az iskolahasználók érdekeinek szem előtt tartása
3.3. Kiemelt fejlesztési feladatok és tartalmuk a Nemzeti Alaptanterv szerint
A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Feladat Erkölcsi nevelés
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Önismeret és társas kultúra fejlesztése
Családi életre nevelés
Tartalma - erkölcsi érzék, felelősségtudat, igazságérzet, közösségi beilleszkedés fejlesztése - önálló gondolkodásra és életvitelre, értékkonfliktusokra felkészítés - nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai - egyéni, közösségi tevékenységek elsajátítása - közösséghez tartozás, hazaszeretet érzése - a demokratikus jogállam alapjai, állampolgári részvétel - egyéni célok és a közjó összhangja - törvénytisztelet, együttélési szabályok, emberi méltóság tisztelete, erőszakmentesség - honvédelmi nevelés - szellemi fejlődés, készségek, kompetenciák optimális alakítása - empátia, szeretetteljes emberi kapcsolatok, kulturált egyéni és közösségi élet fejlesztése - harmonikus családi minták közvetítése - családi közösségek megbecsülése - szexuális kultúra
12 Testi és lelki egészségre nevelése
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság
Pályaorientáció
Gazdasági és pénzügyi nevelés
Médiatudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
-
helyes táplálkozás, mozgás, stresszkezelés módszerei lelki egyensúly megóvása, társas viselkedés szabályozása, konfliktusok kezelése - káros függőségek megelőzése - szociális érzékenység, segítő magatartás - önkéntesség hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők iránt - természeti és kulturális életformák ismerete, megbecsülése - erőforrások takarékos felhasználása - környezetkímélő, értékvédő magatartás - válságokat, változásokat előidéző gazdasági, társadalmi folyamatok megismertetése - átfogó kép a munka világáról - képességek kipróbálása, elmélyülés - együttműködéssel, vezetéssel, versengéssel kapcsolatos magatartásmódok - ismeretek gazdasági, pénzügyi intézményekről és folyamatokról - felelősség az értékteremtő munka, a pénz, a gazdálkodás, fogyasztás területén - döntések mérlegelése - fogyasztóvédelmi jogok - értelmező, kritikai beállítódás - a média működése és hatásmechanizmusa - valóság és virtualitás - érdeklődéskeltés, eligazítás a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban - ismeretszerzési módszerek, információforrások - együttműködés csoportban - alkalmazható tudás kialakítása
4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Célkitűzésünk korszerű, sajátos pedagógiai módszerek alkalmazása, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladatok megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. Az eszközök a feladatok megvalósítását segítő erőforrások (tárgyi, tudás- illetve készségbeli eszközök), melyek leghatékonyabb felhasználása érdekében számításba vesszük mindazokat, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi munkavégzéshez. Az eljárások a nevelő-oktató munka céljainak megvalósulását szolgáló, az alapelvek figyelembevételével megfogalmazott általánosan és széles körben alkalmazott módszerek és szervezési módok, a többi között
13 -
tantárgyak tömbösítése műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezése több hetes projektek megtervezése külső projektfeldolgozások (pl. erdei iskolai program) témahét/témahetek moduláris oktatási programok önálló intézményi innováció tanulói tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezési eljárások kooperatív – gondolkodási képességet fejlesztő eljárások beemelése a mindennapokba 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A gyermeki személyiség egészséges fejlődése és helyes fejlesztése érdekében feladatunk: -
-
megfelelő alapműveltség kialakítására törekedni a mindennapi életben jól hasznosítható, továbbfejleszthető képességeket alakítani a ma problémáit reális, felfogható és elfogadható módon ismertetni a személyiséget felkészíteni arra, hogy a problémák megoldásában – fejlettségének aktuális szintje szerint – aktív közreműködésre legyen képes azt az etikai normát kialakítani, hogy az egyéni érdek, érvényesülés nem állhat szemben a közösségi szándékokkal (legyen szó akár primer közösségről vagy akár szélesen értelmezett társadalomról), hogy az egyén boldogulása hosszú távon a közösség által érhető el külön hangsúlyt helyezni a családi életre nevelésre az emberiség stabil alapértékeit közvetíteni a reális önismeretre, önazonosulásra nevelés mellett a tolerancia, elfogadás, környezet- és magatartáskultúra tartópilléreit átadni
Célunk olyan fiatalokat nevelni, akik személyiségformáló pedagógiai ráhatásunk nyomán - képesek saját sorsuk irányítására - felelősséget tudnak vállalni önmegvalósításukért, fejlődésükért - emberi létük mozzanatait egész életükön át követik, elemzik, értékelik Az iskolai hatások által is kialakított autonóm személyiség képes -
önképet alkotni céljait megfogalmazni szükségleteit meghatározni megválasztani a tanulás, önfejlesztés tartalmát megtervezni a haladás időkereteit és sebességét időzíteni a részcélok elérését kiválasztani a szükséges forrásokat, módszereket, eljárásokat kialakítani a visszacsatolás, elemzés, önértékelés szempontjait és módjait tanulási folyamat tulajdonosává és mások tanulásának forrásává válni
Az intézmény feladata Minőségi tanulási és életkörnyezet létrehozása és fenntartása, forrásokban gazdag, valószerű és valóságos szituációk biztosítása. A legkülönfélébb képességekkel és értékrenddel érkező tanulók személyiségének formálása a multikulturális nevelés, a különleges szükségletek pedagógiája módszereivel, a kulturális sokszínűség elfogadása és a toleranciára nevelés eszközeivel.
14
5.1.Pedagógiai céljaink: -
reális önismeretre nevelés helyes irányú szocializálódás időtálló értékek elfogadása, megbecsülése nemzeti identitás-érzés kialakítása az anyanyelv ápolásának igénye és képessége az emberiség egyetemes értékeinek megismerése az alkotó munka öröméhez, sikerélményhez jutás önmaguk kipróbálásának vágya és lehetősége az iskolában biztosított tevékenységek széles spektrumában a központi iskola és a tagintézmény eredményeinek közelítése az egyéni sajátosságokat figyelembe véve
Pedagógiai gyakorlatunk a nevelés-oktatás kölcsönhatására épül: - a nevelés igényli és feltételezi a gyermek fejlettségének megfelelő nívós oktatást - az oktatás valamennyi mozzanata nevelő hatású - A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai egybecsengenek az hagyományosan magas színvonalú tevékenységeivel.
intézmény
A személyiség fejlődésének elősegítése érdekében feladatunk -
motiváló tanulási környezet szervezése a személyi és tárgyi környezet iránti érzékenység fokozása az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság alakítása a tanulók aktív részessé tétele a nevelési értékek azonosításában az ön- és világszemlélet formálása az értelem, az előítéletek felismerésének, tudatosításának képességfejlesztése helyes életmód kialakítása egészséges, kulturált életmódra nevelés az alkotás örömének megtapasztaltatása
5.2. A személyiségfejlesztés színterei a) b) c) d) e)
kötelező és választható tanórák szakkörök, érdeklődési körök, énekkar, művészeti csoportok iskolai sportkör tanulmányi, kulturális versenyek, házi bajnokságok kulturális és sportrendezvények, iskolán kívül szervezett közösségi lehetőségek
A tanórán kívüli tevékenységek során a nem mindenki számára előírt, nem kötelező tananyag feldolgozására, szemléltetésére szervezett alkalmakat (tanulmányi kirándulás, erdei iskola, mozi- és színházlátogatás stb.) nem az intézmény, hanem a szülő finanszírozza.
15 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje 6.1. A tehetséges tanulók nevelésének-oktatásának sajátos elvei, eszközei, eljárásai A köznevelési törvény a gyermek jogai közé sorolja a tehetség felismerését és fejlesztését, az érdeklődésnek, adottságnak megfelelő nevelésben és oktatásban részesülést. „A tehetség a gyermek- és serdülőkorban olyan pszichológiai és testi előfeltételeket jelent, amelyek a legtágabb értelemben vett kiváló tanulást és teljesítményt tesznek lehetővé, míg felnőttkorban biztosítják a magas szintű eredményességet valamely területen.” (Feldhusen) Átlagon felüli képességet, feladat iránti elkötelezettséget, kreativitást személyiségjegyek felismerése a szaktanárok, tanítók feladata.
feltételez,
mely
Intézményi programunkban a tehetségnevelés lehetséges módjai közül elsősorban az elkülönítéssel és a gazdagítás-dúsítással kívánunk élni. Előbbi a nívócsoportok kialakításával, a csoportbontás megvalósításával történik, amelyre a nem kötelező (választható) tanórák terhére fordítunk időkeretet. Utóbbi bármely összetételű osztályban, más szervezeti közösségben is alkalmazható, a tanítási módszerek differenciált megválasztása útján. Színterei: tanóra, szakkör, kulturális verseny, egyéb, tanulószobai foglalkozás, az egész napra kínált tevékenységi struktúrában önálló tanulás és szabad foglalkozás, tanulmányi és sportverseny, önképzőkör, tanfolyam, egyéni foglalkozás (az 1-3 tanuló részére szervezendő egyéni foglalkozás időkerete terhére). A tehetségnevelés elképzelhető útja a gyorsítás, léptetés, amely során egyszerre több év anyagát sajátíthatja el a tanuló. Ezzel a módszerrel csak nyomós indok és a következmények előrevetítése alapján élünk, mivel a tanuló személyiségére kedvezőtlen hatásai lehetnek (pl. izoláció a kortársaktól, beilleszkedési nehézség).
A differenciálás megjelenése a pedagógiai programban: -
-
belső átjárhatóság a heterogén osztályközösségekben kialakított, eltérő haladási ütemű és mélységű kiscsoportok között belső átjárhatóság a nívócsoportok között idegen nyelv, számítástechnika tantárgyak oktatásakor tanulócsoportok, egyének kiemelése azért, hogy különös figyelmet fordíthassunk rájuk (pl. versenyre felkészítő foglalkozás) speciális pedagógiai tevékenységek szervezése, amelyek lehetővé teszik a tanulók egyéni jellemvonásainak feltárását, kibontakoztatását (szakkörök, énekkar, tanfolyamok, versenyek, érdeklődési körök) differenciálást szolgáló tartalmak, tanulásszervezés (képesség és érdeklődés szerinti tanórán belüli csoportbontás, tartalmi különbségtétel, a követelmények differenciálása differenciálást szolgáló munkaformák, tanítási és önálló tanulási módszerek megválasztása a kreativitást segítő értékrend, légkör kialakítása, az önképzés igényének és lehetőségének megmutatása differenciálást segítő, korszerű taneszközök használata (oktatócsomag, számítógépes program)
16 6.2. A tanulási esélyegyenlőség segítése A kulcskompetenciák megalapozása és megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel, bővítése a 7-8. évfolyamon történik. Feladatok: -
-
tanulási nehézségek feltárása, segítségnyújtás a megoldáshoz a tanulók személyiségéhez illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása kiemelkedő teljesítmények, tehetségjegyek feltárása, fejlesztése adaptív tanulásszervezési eljárások (aktivitás kibontakoztatása, előzetes ismeretekre alapozás, tévedés lehetősége, korrigálás, együttműködő tanulási technikák, különböző szervezeti formák, differenciálás, információs és kommunikációs technika alkalmazása) egységes, differenciált és egyénre szabott követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazásának váltakozása.
6.3. A tanulási nehézségekkel küzdő diákok azonosítása Az első osztályosok iskolába lépésekor az óvodai szakvéleményből, személy szerinti szóbeli óvodai és szülőtől való tájékozódásból, az esetleges nevelési tanácsadói szakvéleményből kiindulva fokozottan figyelemmel kísérjük -
azokat, akiket az óvoda iskolaérettségi vizsgálatra küldött, de ott „az általános iskola 1. osztályában tanulmányait megkezdheti” minősítést kaptak azokat, akiket fejlesztő osztályba javasoltak, de valamilyen oknál (helyhiány, a szakvélemény szülői megtámadása után jegyzői visszautalás) fogva oda nem kerültek be azokat, akik számára részképesség-zavar miatt „értékelés nélküli továbbhaladás” javasolt legkésőbb 4. évfolyam végéig azokat, akiket az intézményünkben a Debreceni Tankerület munkatársaként dolgozó logopédus beszédhibával vagy diszlexia - gyanúval az első hónapban végzett mérése során kiszűr azokat, akik iskolába lépésük után tanulmányi munkájukban kortársaiktól a haladás ütemében és minőségében jelentősen elmaradnak (DIFER vizsgálat)
Sajátos nevelési igény gyanújával felmerülésekor 1. osztályban mihamarabb a Megyei Szakértői Bizottság segítségét kérjük, akik speciális vizsgálat után dönthetnek a gyermek áthelyezéséről. Szociális, mentális, intellektuális elmaradás, pszichés zavar esetén a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Kirendeltségéhez fordulunk a tanuló vizsgálata és szakvélemény kiadása érdekében. Az intézmény támogatja - a tanuló részvételét az egyéni fejlesztő foglalkozásokon - a tanuló részvételét családterápiás foglalkozásokon - a tanuló részvételét a logopédiai foglalkozásokon - a tanuló egyéni fejlesztési terv szerinti, értékelés nélküli továbbhaladását 4. évfolyam végéig részképesség-zavar esetén - magántanulóvá válását szülői kérésre, ha az a gyermek érdekeit nem veszélyezteti - magántanulóvá válását szakvélemény alapján heti 10 órás iskolai felkészítéssel, ha ennek pénzügyi feltétele biztosított
17 6.4. Tartalmas nevelés-oktatás egész napra Az alsó tagozatos osztályok mindennapjait úgy szervezzük meg, hogy azok tartalmasan, széles körű tevékenységet kínálva teljenek - alapvetően két tanító irányításával - a köznevelési törvényben előírt 8-16 óráig tartó időtartamban - a kötelező tanórák, nem kötelező tanórái foglalkozások, pihenés, önellátás, szabadon választható foglalkozások ésszerű váltakozásában - az egyenletes terhelésre figyelve Intézményünkben több évtizedes hagyománya volt az iskolaotthonnak, amely a differenciált tehetséggondozás, az értelmi, szociális, alkotó és speciális képességek fejlesztése mellet természetes, állandó közegét adta a személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés megvalósításának is. Erre alapozva, annak metodikáját megtartva, de az egész napos iskola kötelezettségeinek vállalása nélkül különösen sokat tehetünk így a hátrányos helyzetű, anyagi, szociális, mentális hátterük miatt tanulási kudarcnak kitett tanulók emocionális és intellektuális felzárkóztatásáért. Lehetőségek az iskola keretei között: -
-
-
-
-
-
kulturált, kényelmes, otthonos, ingergazdag, serkentő hatású környezet, osztálytermek kialakítása (osztálykönyvtár, hírlapok, folyóiratok, társasjátékok, audiovizuális és IKT eszközök, játszó-és pihenősarok, az egyéni felszerelés állandó tárolására alkalmas iskolabútor, iskolai és városi könyvtár, sportlétesítmények látogatásának lehetősége, oktató és ismeretterjesztő filmek megtekintése) az egész napos együttlétnek megfelelő, toleráns, az egyéni szükségletekre és a közösségi igényekre figyelő magatartási és cselekvési szokások kialakítása önállóságra, önkiszolgálásra nevelés a napi munkarendnek az életkori sajátosságokat figyelembe vevő kialakítása egyenletes terhelésű órarenddel (1-3. évfolyamon általában 2-2-órás tanórai és tanórán kívüli, szabadidős tömbök váltakozása, az iskolába lépés átmeneti időszakában rugalmas időtartamú órák szervezése, 4. évfolyamon a délelőtti tanórák fokozatos túlsúlyba kerülése, felkészülés a felső tagozatos napirendre, a délutáni sávban főként készségtárgyak, óratervbe illeszkedő szakköri foglalkozások, sportkör) a guruló órarendbe illeszkedő, otthoni tanulási helyettesítő önálló tanulási foglalkozásokon egyéni fejlesztés a tanulási hátrányok enyhítése érdekében is, melyek során a tantárgycsoportok oktató pedagógus a tanulási módszereket, tanulási technikákat is tanítja és gyakoroltatja a hétvégi és a munkaszüneti napokra adható házi feladat mennyiségét a napi tantárgyi önálló tanulásra fordítandó időtartam maximálja az irányított szabad foglalkozások a pihenés, feltöltődés, önellátás, szabadidős tevékenységek színterei. Itt valósul meg a kulturális, manuális, valamint a naponta legalább 30 perces, szabadban eltöltendő sport-játék foglalkozás mind az osztályközösség, mind a személyiség fejlesztésének direkt kerete a heti értékelés, mely alsó tagozatban az osztályfőnöki órát helyettesíti a két tanítóval való állandó együttlét az emocionális kötődésen túl arra is lehetőséget nyújt, hogy a pedagógusok optimálisan teljes körűen, a tevékenységi formák széles skálájában, direkt és indirekt módon megismerhetik és formálhatják a tanulók személyiségét, közvetlen segítséget nyújthatnak a lemaradóknak a szülőkkel való napi kapcsolattartás segíti az iskolai előrehaladás állandó értékelését, a hátránykompenzációt, egységes nevelési elvek, bánásmód következetes kiépítését
18 -
alsó tagozatos osztályaink 8—16 óráig 9 tanítási órát töltenek az intézményben, a családok életritmusához reggeli (6.45-től) és délutáni (16-17 óráig tartó) ügyelettel alkalmazkodunk
5-8. évfolyamos tanulóink részére a délutáni sávot úgy szervezzük meg, hogy minél több diákunk minél több tartalmas, fejlesztő, önképző, érdeklődésnek megfelelő pedagógiai tartalmú foglalkozásba, ún. egyéb foglalkozásba kapcsolódjon be. A csoportok több osztály, vagy akár több évfolyam diákjait foghatják össze. A rendelkezésre álló időkeretet a köznevelési törvényben meghatározott heti óraszám és a kötelező órák számának különbsége adja, melynek keretében tanári irányítást biztosítunk a másnapi felkészülést szolgáló tanulási foglalkozás, valamint a helyben történő ebédeltetés, mint pedagógiai tartalmú foglalkozás idejére is. A napi háromszori étkezés igénybe vételére csak a délutáni foglalkozásokon is részt vevők jogosultak, a többiek számára menza formájában kérhető az étkeztetés. A szülők írásban, a megelőző tanév májusában jelzik igényüket, amely alapján a jövő évi csoportokat megtervezzük. A délutáni sávban megvalósuló csoportos egyéb foglalkozások feladata: -
-
biztosítani a másnapra való felkészülést, a szóbeli és írásbeli feladatok megoldásával lehetőséget teremteni a gyűjtőmunka, beszámolóra felkészülés elvégzéséhez a szabadidő hasznos és érdeklődés szerinti eltöltésének lehetőségéhez változatos tevékenységi formákat felajánlani egyéni oktató munkával tenni a tehetséggondozásért, és segíteni a tanulásban lemaradókat tudatos nevelő munkával tenni a komplex személyiségformálás és a közösségfejlesztés intézményi célkitűzéseiért biztonságos, védett, otthonos, nyugodt körülményeket teremteni a tanuláshoz és a szórakozáshoz az étkezéskultúra, viselkedéskultúra pedagógiai tartalmú feldolgozása, gyakoroltatása a tanulási foglalkozásokon túl kulturális, sport-játék, manuális, szervezett szabadidő és heti értékelés-foglalkozásokat szervezni, a pedagógus kompetenciák optimálisabb kihasználása érdekében csoportközi foglalkozások formájában is helyes napirend és időbeosztás kialakításával tudatosítani és megvalósítani az egészséges életmód iskolai feltételeit intézményen kívüli lehetőségek, kulturális, sportesemények látogatásával élményszerűen szélesíteni a tanulók érdeklődését, látókörét biztosítani a mindennapos testmozgást
6.5. A fejlesztő foglalkozások -
a fejlesztőpedagógus sajátos mérőmódszerekkel és a tanítókkal való konzultáció alapján kiszűri a tanulásban lemaradókat, a lemaradás okait egyéni fejlesztési tervet készít a pedagógiai szakszolgálattal konzultálva szükség szerint a csoportból a tanulási foglalkozás alatt kiemeli a felzárkóztatni kívánt tanulót, vagy tanórákon kívüli időben végzi a fejlesztést lehetőség szerint bevonja a fejlesztő munkába a szakvéleménnyel nem rendelkező, de szaktanítói/szaktanári javaslat alapján különös támogatást igénylő diákjainkat is
19 6.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az intézményben folyó munkát A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell végezni. Elsősorban a szülők feladata megszüntetni a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével. A gyermek- és ifjúságvédelem intézményi rendszerének működéséért az intézmény vezetője felelős, a munkában pedig köteles közreműködni minden pedagógus. A feladatot 1 fő pedagógiai asszisztens munkakörű, szakvizsgázott pedagógus végzettségű felelős látja el. A rendszer működtetésének célja: - a tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése - a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség, valamint okainak felismerése - a szülők segítése a gyermeknevelésben - a családi környezet jellemzőinek, a család szociális, kulturális, anyagi helyzete a gyermek fejlődésére való hatásának felmérése, vizsgálata (osztálytanítók, osztályfőnökök jelzése, családlátogatások tapasztalatai alapján) - pedagógiai eszközök alkalmazása a gyermeket érő káros hatások megelőzésére és ellensúlyozására - a tanulók és a szülők tájékoztatása, tanácsadás - a szülő figyelmeztetése a gyermek jogának vagy biztonságos fejlődésének megóvása érdekében - szükség esetén intézkedés kezdeményezése az intézmény vezetőjénél (szociális hátrányok enyhítésére) - intézkedés kezdeményezése hatóságoknál (gyermekjóléti szolgálat értesítése, eljárás indítása gyermekvédelmi támogatás megállapítására, védelembe vétel figyelemmel kísérése) - kedvezményes étkezés lehetőségének ajánlása (jogosultság esetén ingyenesség, egész napra tartalmas programok felajánlása) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök személyéről, fogadóórájáról a minden tanulóhoz szeptemberben eljuttatott éves munkaterv-kivonatban adunk tájékoztatást. Az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevét és székhelyét hirdetőtáblákon tüntetjük fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök a tanévet megelőzően nyilatkozatok alapján beazonosítják a hátrányos helyzetű tanulókat (a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőket), illetve a halmozottan hátrányos helyzetűeket. Az alapellátásban részesülőkről, a védelembe vettekről a jegyző értesítése alapján szereznek tudomást. A nyilvántartásba vett diákok, családok sorsát az osztályfőnökökkel való együttműködésben követik, szükség esetén pedagógiai vagy hatósági eszközökkel beavatkoznak. Az igazolatlan hiányzás jelzése osztályfőnöki feladat (felszólítás, feljelentés), ismételt előfordulása indokolja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közbenjárását a hatóságoknál a tankötelezettség nem teljesítése miatt. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X.28.) OGY határozat alapján: A gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és áldozattá válásának megelőzése érdekében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök - jelző funkciót töltenek be a gyermekvédelmi, szociális, egészségügyi, igazságszolgáltatási intézmények valamint a rendőrség felé
20 - együttműködnek a helyi bűnmegelőzésben, az alkohol- és drogprevencióban érintett szakemberekkel - kezelik a családon belüli erőszak gyanúját, jelzéssel élnek, adatot szolgáltatnak az ügyészség, bíróság, gyámhatóság, rendőrség hivatalos megkeresésére
6.7. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésének-oktatásának sajátos elvei, eszközei, eljárásai A gyermek személyiségének vonásai, jellemzői a környezete felé a viselkedésben, magatartásban tükröződnek. A viselkedés erkölcsi kategória, belsőnkből irányított cselekvési folyamat része, valamely külső vagy belső ingerre adott válasz lehetősége. A viselkedéskultúra kialakítása-alakítása nevelő-oktató munkánk alapterülete, a pedagógiai folyamat jelentős része. Legfontosabb elemek: - az ösztönös, veleszületett reagálás - a tanult szabályok - az adott szituációhoz illő aktuális viselkedés Tanulóink magatartásának formálásakor szem előtt tartjuk, hogy olyan egyént neveljünk, aki alkalmazkodni akar és képes a társadalmi szokásokhoz, az erkölcsi normákhoz, az adott nép, népcsoport, közösség, család tradícióihoz, elvárásaihoz. Mind gyakrabban érkeznek úgy az iskolába a gyerekek, hogy viselkedésüket az ösztönös, vad, olykor antiszociális reagálás jellemzi, a közösségi lét szabályait, a társakkal való együttműködés módjait, a másság tolerálást, az önszabályozást nem tanulták meg az életkorra elvárható szinten. Az óvodákkal való kapcsolattartás kiterjed a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek megismerésére, a probléma kezelésére tett korábbi erőfeszítések elemzésére, a családi háttér fokozott figyelemmel kísérésére. Az intézménybe lépés után a pedagógusok feladata az osztályközösség belső szabályainak, a viselkedési normáknak, elvárásoknak a kialakítása, ellenőrzése és állandó, fejlesztő célzatú értékelése. A viselkedés olyan kölcsönhatás az egyén és környezete között, amelyben mindkét fél közelíthet egymáshoz. A közösség oldaláról az elfogadás erősítése, az egyén oldaláról pedig a valahová tartozás, a beilleszkedés vágyának súlypontozása lehet a megoldás. Súlyos, intézményi pedagógiai eszközeink lehetőségeit meghaladó esetben kérjük a diagnózis és a terápia felállítását a pedagógiai szakszolgálattól, a szakértői bizottságoktól, gyermekpszichiátriai szakrendeléstől, figyelemmel kísérjük a foglalkozásokon való megjelenést, az érzékelhető fejlesztő hatás mértékét. Amennyiben a családban gyökerező, kezeletlen problémával találkozunk, vagy a szülők nem együttműködők, a gyermek személyiséggondjainak megoldásához a gyermekjóléti szolgálat közreműködését is kérjük. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével (SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek, tanulók nevelése oktatása, fejlesztő foglalkozások megszervezése az intézményen belül történik.
21 Pedagógiai ellátás Pozitív diszkrimináció Szakmai ellenőrzés, irányítás Képesítési feltétel Dokumentálása Diagnosztizálás Foglakozás mértéke
Gyógypedagógiai ellátás, Fejlesztő foglalkozások rehabilitációs foglalkozás Mentesítési lehetőség tantárgyak értékelése, minősítés alól, beszámoltatás ideje, módja egyéni lehet Szakértői bizottság Nevelési tanácsadó Speciális képzettség Nincs előírás Habilitációs terv Egyéni fejlesztési terv Szakértői és rehabilitációs bizottság köznevelési tv. szerint
A pedagógiai szakszolgálat vagy a szakértői bizottság szakvéleménye alapján lehetőség van a tanuló mentesítésére egyes tantárgyakból vagy tananyagrészekből az értékelés és a minősítés alól. A felzárkóztatáshoz egyéni fejlesztési tervben rögzítettek szerint, az egyéni foglalkozásra fordítható időkeret terhére kell segítséget nyújtani. Ugyanígy lehetséges azon tanulók számára egyéni továbbhaladást engedélyezni, akiknél a közösségi életbe való beilleszkedés képessége hiányos. Az egyéni továbbhaladást a szakvélemény birtokában az intézmény igazgatója engedélyezheti. Az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztő pedagógus készíti el, mely alapján egyéni vagy kiscsoportos formában végzi a fejlesztést. A tanuló sajátos nevelési igénye ellenére integrált nevelése és oktatása során a NAT elvei, célkitűzései, feladatai érvényesek. A fenti országos érvényességű dokumentum alkalmazásánál a tanulók sajátos nevelési szükségleteihez, fejlesztési lehetőségükhöz és korlátaikhoz igazodva a következő elveket alkalmazzuk: - hosszabb idősávok, szélesebb időkeretek - a sajátos nevelési igénynek megfelelő tartalmak - eltérő fejlesztési követelmények - segítő megkülönböztetés - egyéni bánásmód, differenciálás - önmagához viszonyított fejlődés kritériumorientált, egyedi értékelése - a követelményektől való eltérés lehetősége (pozitív diszkrimináció alkalmazása) - korrektív, kompenzáló szemlélet - a megszokottnál is nagyobb empátia, tolerancia Az értékelés alapelvei SNI, BTM besorolású tanulók esetében - fejlesztő hatású (pozitív önértékelés) - diagnosztikus, formatív, segítő célú (a szummatív helyett) - egyéni képességstruktúra figyelembe vételével az önmagához mért fejlődést értékelje - előtérben a kritérium-orientált értékelés Az értékelés módjai: szimbólumok, szóbeli értékelés, pontozás, szöveges értékelés és minősítés Az értékelő lapok összeállításának szempontjai: egyediség, problémaérzékenység, fejlesztendő képességek és a bekövetkező változások nyomon követése Számonkérés, beszámoltatás elvei SNI, BTM besorolású tanulók esetében - szóbeli feleltetés (nyílt kérdések alapján, kész vázlat segítségével, látens feleléssel)
22 -
írásbeli számonkérés (feladatlappal, tantárgyi teszttel, rövid szöveg rajzzal, ábrával, táblázatokkal segítve segítő feladattípusok (zárt végű, sugalló, alternatív választás illetve nyílt végű kiegészítéses, rövid válaszos) az esszé típusú feladatok csekély alkalmazása eszközhasználat (számítógép, auditív eszközök, számológép, szótárak, lexikonok stb.) különös figyelem az időtartamra, tempóra
6.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az anyagi veszélyeztetettség feltárása A tanulók otthoni helyzetének, a családok anyagi, szociális hátterének feltérképezését elsősorban az osztályfőnökök végzik eseti családlátogatás, a szülőkkel való kapcsolattartás, a tanuló ellátottságának és életkörülményeinek, fizikai és lelki állapotának megfigyelése eszközével. A gyermek fejlődését bármely szempontból veszélyeztető körülmények feltárásában és megszüntetésében valamennyi pedagógus részt vállal. Jelzőrendszer működik a gyermekvédelmi felelősök felé, akik a további teendőket megosztják a családgondozó szolgálattal. Az anyagi veszélyeztetettség megismerhető -
az étkezés igénylésekor benyújtott jövedelemnyilatkozat alapján a szülő számára megítélt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről kiadott határozatból a tankönyvtámogatás (ingyenesség) megállapításához benyújtott szülői nyilatkozatból a család megismeréséből, megfigyeléséből, a szülőkkel való odafigyelő kapcsolattartásból
Ezekkel az eszközökkel tanulóink teljes körében biztosítottá válik az anyagi veszélyeztetettség feltárása. A szociális hátrányok enyhítése A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök jelzése alapján az intézményvezető eljárást kezdeményez a polgármesteri hivatalnál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására, amennyiben a szülő intézkedése elmaradt, és ez a körülmény hátrányosan érinti a gyermeket. A megelőző tanév végén az osztályfőnökök közreműködnek az étkezési térítési díj-kedvezmény megállapítására rendszeresített igénylőlap szülőkhöz való eljuttatásában. Az előkészítő munkákat valamint a kérelmek intézményvezetői bírálatra benyújtását a térítési díj-szedő ügyintéző végzi. Térítési díj-kedvezmény a szorgalmi időn belül is kérhető. A tehetséges tanulók versenyeztetését, az anyagi nehézségekkel küzdők iskolán kívüli programon való részvételét (pl. tanulmányi kirándulás, amely térítéses program) A Petőfi Iskola Gyermekeiért alapítvány eseti igény szerint alapszabályzata szerint támogatja.
23 7. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
7.1. Az intézmény egészségnevelési tevékenységének alapvető célja -
a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése ismeretek nyújtása a betegségek, balesetek, sérülések elkerülése, az egészség megőrzése érdekében azon pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakulásának segítése, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelés a gyermek felkészítése arra, hogy önálló, felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése a környezet leggyakoribb, egészséget veszélyeztető tényezőinek megismertetése és ezek elkerülésének módjai támogatás nyújtása a káros függésekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében a krízishelyzetbe jutottak segítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítés
Prevenciós célok: Elsődleges prevenció: Az egészséget támogató életmód gyakorlására és a környezeti károsító tényezők kikutatására irányuló erőfeszítések. A lelki betegségek okainak kiiktatása, a bajok elhárítása. Másodlagos prevenció: Az egészséges tanulók között végzett időszakos vizsgálatok a betegségek megelőzése érdekében (az iskolaorvosi team végzi, éves tevékenység-leírása szerinti ütemezésben és területeken) Harmadlagos prevenció: A lelki egészség, harmónia visszaállítása. Az egészségnevelés céljából adódó feladatok megfogalmazása a holisztikus szemléletű testi-lelkiszellemi egészség érdekében, korszerű ismeretek nyújtásával és azok gyakorlásával, az életmód, a viselkedés és egészségállapot közötti összefüggés felismertetésével történik. Az egészségnevelés megvalósításának színterei lehetnek az iskolán belül, iskolán kívül, illetve tanórán belül, tanórán kívül is. A pedagógusokon kívül belső (gyermekvédelmi felelősök, iskolavédőnő, iskolaorvos, segítő pszichológus) valamint külső (orvosok, orvostanhallgatók, segítő civil szervezetek, szakember szülők) támogatók kompetenciájára is támaszkodunk. Nevelőmunkánk megtervezésénél abból indulunk ki, hogy az egészséges életmód, az edzett, egészséges szervezet a nevelés egyéb területein végzendő munkánknak is az alapját adja. Iskolánk egész területén folyik egészségnevelési tevékenység (udvarok, folyosók, mosdók, tantermek,
24 ebédlő, tornaterem stb.). Fontos feladatunknak tekintjük ezért is a közösségi terek, helyiségek tisztán tartását és esztétikus díszítését. Az egészségnevelés igen összetett feladat, szinte minden iskolai dolgozó (technikai dolgozók, pedagógusok, külső segítők) feladata, s minden tantárgy oktatásában helyet kap. Az egészségnevelési feladatok kiemelten a környezetismeret, testnevelés, biológia, osztályfőnöki óra, technikai tantárgyak tanításában, valamint a délutáni, tanórán kívüli foglalkozások sávjában jelennek meg.
Kiemelt törekvésünk 1. 2. 3. 4. 5.
Az életkornak megfelelő egészségügyi szabályok ismertetése és megvalósítása. Egészséges napirend összeállítása és megvalósítása. A rendszeres (mindennapos) testedzés természetes szokássá alakítása. A betegségek és balesetek elleni védekezés szabályainak ismertetése és gyakoroltatása. A testi és lelki biztonságot veszélyeztető magatartásformák megismertetése és azok elhárításának lehetőségei.
A tanórán kívüli, szabadidős programok keretében történő egészségnevelésre is nagy hangsúlyt helyezünk. Színterei többek között: -
osztálykirándulások táboroztatás, szabadidős projektek kerékpártúrák, természetjáró napok korcsolyapálya, uszoda, teniszpálya, egyéb külső sportlétesítmények használata a Petőfi DSE edzései (futball, kosárlabda, atlétika, sportaerobic), tömegsport teniszoktatás (tanfolyami keretben)
Tanulóink időszakos egészségügyi vizsgálatait, az akkut egészségügyi problémák megoldását, a védőoltásokat az iskolaorvos végzi. Az egészségügyi prevenció keretében évente fogászati ellenőrzés és kezelés történik. Iskolánk DVD tárának aktuális ismeretterjesztő és felvilágosító filmjeit beépítjük nevelő-oktató munkánkba, növelve annak hatékonyságát. Kapcsolatot tartunk a szülőkkel a közös célok elérése érdekében.
7.2. Az egészségfejlesztés során alkalmazott módszerek interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról riportok készítése (eladókkal, vásárlókkal osztályfőnöki órán, táborokban, iskolán kívüli alkalmakkor stb.) adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés (matematika és informatika tanórák) médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika (iskolapszichológus és osztályfőnök) serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások (iskolapszichológus vagy gyermekvédelmi felelős közreműködésével)
25 kortárs segítők képzése bevonása (állandó és eseti projektek keretében) problémamegoldó gyakorlatok (osztályfőnök és iskolapszichológus segítségével) szituációs játékok (érdekek összehangolása, jellemző magatartásformák felismerése, elsajátítása osztályfőnöki óra, önismereti illetve dráma-színjátszókör keretében) részvétel a helyi egészségvédelmi programokon (diákegyesület, diákönkormányzat által szervezett vetélkedők) sport, kirándulás, egészségnap és táborok rendszeres szervezése (pedagógusok, védőnő, külső programszervező cég segítségével) az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése (iskolaorvos, védőnő fogorvos) érveléstechnikai gyakorlatok, hatékony kommunikáció elsajátítása (pl. irodalom és történelem, osztályfőnöki tanórákon) környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (faültetés, kertrendezés, erdei iskola) szabadidős programok, értelmes eltöltésére irányuló programok (szabadidő-szervező) az egészséges életmódra nevelés témaköreinek tantárgyakban történő megjelenése
Az egészség a testi, a lelki, és a szociális jóllét állapota, mely a harmonikus személyiség működését és fejlődését feltételezi.
Az egészségfejlesztő program olyan készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel a tanulók viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. Elősegíti a gyerekek egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.
7.3. Az iskolai egészségfejlesztési beavatkozások tartalma Akkor a leghatékonyabbak a beavatkozások, ha azok a tanulmányi és társadalmi eredményekre együttes prioritásként fókuszálnak a magatartás megváltoztatásával együtt a programok átfogók és „holisztikusak”, valamint összekapcsolják az iskolát az egészségügyi szervezetekkel a program több iskolai évet átölelő, a gyerekek társadalmi és tanulmányi fejlődését alapvetően befolyásolja
26 azokban megfelelő figyelmet kap a képességfejlesztés és a tanárok képzése Hosszú távú célok: Célunk elérni, hogy tanulóink a 8. osztályt elvégezve legyenek tisztában az egészséges életmód összetevőivel, meghatározó szerepével, ismerjék, mi szükséges ahhoz, hogy egészséges életvitelű és életszemléletű, produktív fiatalokká válhassanak. A tanulók egészséges életvitelének megvalósításához szükséges képességek fejlesztése, melyek birtokában képesek lehetnek önálló döntéseken alapuló egészséges életvitelre. Indikátorok: Az egészséges táplálkozás mellett döntők számának emelése A mindennapi sportolást választók számának emelése A legális szereket kipróbálók számának csökkentése A családot, mint értéket tekintők számának emelése Pozitív jövőképpel rendelkező tanulók számának emelése A szenvedélybetegségeket elutasítók számának növelése A fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása.
Közép távú célok: Olyan körülmények teremtése, melyekben a tanulóknak a komplex személyiségfejlesztés során lehetőségük nyílik - az egészséges szokások választására - a döntéshozatali technikák elsajátítására - az egészséges állapot értékként való átélésére - az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésben való aktív részvétel igényének kialakítására
Rövid távú célok: A gyermeki személyiség komplex fejlesztésére lehetőséget adó helyzetek teremtésével a pozitív értékrenden alapuló egyéni döntéshozatal fejlesztése, a reális énkép és az én-hatékonyság erősítése, az egészségfejlesztés egyes területeivel kapcsolatos ismeretanyag feldolgozása.
27 8. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve Az elsősegély-nyújtási alapismereteket az általános iskolai nevelés-oktatás szakaszában fokozatosan, az életkori sajátosságok figyelembe vételével oktatjuk. Tudatosítani szükséges tanulóinkban - az elsősegély-nyújtást kívánó esetekben jelző, felnőttet, szaksegítséget riasztó funkciójuk elsődlegességét - az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély-nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. - felelősségteljes viselkedéssel a lehetőségének megfelelően állampolgári kötelesség az élet megmentése, a további egészségkárosodás megakadályozása, a gyógyulás elősegítése - az elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett , vagy az életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott személynek Az elsősegély-nyújtási ismeretek feldolgozásának színtere elsősorban: az alsó tagozatban a környezetismeret, felső tagozatban a természetismeret valamint a biológia, kémia órák (mérgezések, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések), fizika órák (égési sérülések), testnevelés órák (törés, zúzódás, húzódás, ficam, nyílt sebek), osztályfőnöki órák, valamennyi tanórán a balesetvédelmi oktatások. Tanórán kívüli lehetőségek: erdei iskolák, táborozások (a túrázás balesetvédelmi ismeretei), témahetek, szakkör, önképző körök. A pedagógiai munkánk fő célja a motiváció megteremtése, ezt követően a diákok célszervezethez irányítása (pl. Ifjúsági Elsősegélynyújtók, Magyar Vöröskereszt). Az osztályfőnöki órák egészségfejlesztési tematikájába tanévenként legalább 1 órában beillesztendő a tanulók életkorának, a személyiség fejlettségének, az előzetes ismereteknek megfelelő tartalommal az alábbi témák feldolgozása: - a segítséget igénylő helyzetek felismerése - a szakszerű (felnőtt) segítség értesítésének módja – személyesen, telefonon - a mozdulatlanság biztosítása pl. törött testrész esetén - a vérzéscsillapítás nyomással, magasabb életkorban nyomókötéssel - megfelelő fektetési mód alkalmazása - a légutak biztosítása - sebek ellátása (magasabb életkorban) - mérgezés ellátása - újraélesztés A tematika kidolgozásához és az ismeretek átadásának megvalósításához az iskolaorvos és az iskolavédőnő nyújt szakszerű támogatást.
9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók nevelésében belső tényezők (személyiségjegyek) valamint külső tényezők (a család, az iskola, a kortárscsoport környezete, a helyi környezet, lakóhely és annak társadalma, szervezetei) is szerepet játszanak.
28 Az iskola alsó tagozatán a 8-16 óráig tartó, az egész napot átfogó tartalmas nevelés-oktatás, felső tagozaton a tanulószobai foglalkozások, valamint a tanórán kívüli további programok révén a szabadidő nagy részét is az intézményen belül töltik tanulóink, így az itt tapasztalható ráhatások személyiség- és közösségformáló szerepe meghatározó. Az iskolai közösség differenciálódó szervezeti egységeket alkot, melyek által az iskolai élet sokszínűbb, dinamikusabb, a nevelési ráhatások lehetősége növekszik: -
az azonos osztályba felvett tanulók képességvizsgálat alapján kialakított nívócsoportok egy osztályon belül is fejlesztő pedagógus vezette foglalkozás kiscsoportja évfolyamszintű tantárgyi csoportok a választható foglalkozások keretében szakkörökön, tanfolyamokon érdeklődési kör alapján kialakuló közösségek diákönkormányzatban, diákegyesületben tevékenykedők iskolai sportegyesületben, illetve tömegsport foglalkozáson részt vevők telephelyenként kialakuló szűkebb közösségek szabadidős programokban érdeklődőként, szervezőként részt vevők összevont, több évfolyam több osztályát átfogó tanulószobai csoportok
A közösségfejlesztő munka pedagógiai vonatkozásait meghatározzák:
a) b) c) d)
a köznevelési törvényben meghatározott elvek, előírások a Nemzeti Alaptantervben körvonalazott fejlesztési követelmények, értékek a helyi pedagógiai programban megtervezett közvetítendő értékek, helyi elvárások az egyetemes és magyar erkölcsi értékek, szokások, szokásrendek, élő tradíciók, iskolai hagyományok e) az osztályfőnöki feladatkör átgondolt, következetes megtervezése, a végzett munka hatékonysága f) a módszertani kulturáltság g) a pedagógus személyisége, rátermettsége, felkészültsége
9.1. Az osztályfőnöki órák Felső tagozatban heti 1 órás időtartamukkal korlátozott lehetőséget biztosítanak a rendeletekben előírt témakörök feldolgozásán túlmutató nevelésre. Meg kell jelenni az évi 37 órában a tanulás, a testi-lelki egészségnevelés, önismeret, etikai ismeretek egy részének, háztartási ismeretek egy részének, a gazdálkodási ismeretek egy részének, a környezeti nevelés, az elsősegély nyújtási ismeretek, az egészségfejlesztéssel kapcsolatos témakörök egy részének, a pályaorientáció, napi aktualitások tematikájának. Az alsó tagozatosok számára nincs külön osztályfőnöki óra. Feladatait, közösségformáló hatásait a pedagógusok a szabad illetve a heti értékelés foglalkozások keretében látják el. A célokat, feladatokat az osztályfőnöki helyi tanterv tartalmazza. A közösségi szellem, tolerancia, együttműködési képesség, egymás iránti felelősségvállalás, a kollektivitás élményének legfontosabb alakító színtere a kortárscsoport, mint primer közösség. A feladatválasztás, feladatellátás felelősségét legszorosabb közösségükben tanulhatják diákjaink.
29 Az osztály diákönkormányzatának jó színvonalú, tartalmilag átgondolt és eredményes működtetése ebben nagy szerepet kap. 9.2. A diákönkormányzat Célja a közéletiségre, a tudatos, felelős, demokratikus emberi magatartásra nevelés, közreműködés a tanórán kívüli tevékenység szervezésében. A jól működő diákönkormányzat fontos szerepet tölt be a diákok érdekeinek, igényeinek képviseletében, a nézetek, elvárások, vélemények közvetítésében, az iskolai nevelő munka sikerességében. Elősegíti a diákjogok érvényesülését a mások jogainak tiszteletben tartásának egyensúlyával. Ez a szervezet aktív tagja a Városi Diákönkormányzat Általános Iskolai Tagozatának, ezáltal is szélesítve tanulóink látókörét. A diákönkormányzat működésének keretei: - osztálytitkárok és felelősök szintje - diáktanács szintje - diákközgyűlés szintje A diákönkormányzat dönt - saját működéséről - a munkájához szükséges anyagi eszközök felhasználásáról - hatáskörei gyakorlásáról - egy tanítás nélküli munkanap programjáról - tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről - a tájékoztatási rendszer szerkesztőségének (iskolaújság, iskolarádió) tanulói vezetőinek és munkatársainak megbízásáról - saját éves munkatervéről és sikerkritériumairól Intézményünkben óvakodunk a „diákok jogai mindenek felett” jellegű túlzásoktól, mert tanulóink korlátozottan jogképesek, koruk és tapasztalatlanságuk miatt a kontroll nélküli szabadság bizonytalanságot eredményezhet. A folyamatos és kölcsönös tiszteletadás, mint deklarált alapértékünk az intézményen belül, megfelelő út a későbbi demokratikus viselkedéshez, felelős állampolgári magatartáshoz. Cél a partneri viszony, a konfliktusok megelőzése, kialakulása esetén konstruktív feloldása, az együttesen elfogadható érdekviszonyok keresése. A diákönkormányzatot segítő pedagógus személyének kiválasztása az intézményvezető kompetenciája az alábbi szempontok figyelembevételével: -
a tanulók által kedvelt, elfogadott, tekintéllyel bíró rendszerszemlélete, intézményismerete kiemelkedő jó szervezőkészségű érdeklődő, diákjogi kérdésekben tájékozott szerepet vállal a hagyományos rendezvények összefogásában az iskolavezetéssel és a diákegyesülettel karöltve önálló ötleteit kész és képes végigvinni
9.3. Az iskolai hagyományok ápolása A közösségfejlesztő tevékenység fontos színterei az iskolai és kisebb közösségekben megrendezett ünnepélyek, megemlékezések, iskolai hagyományok.
30 Hagyományos rendezvényeink: Tanévnyitó ünnepség, elsősavatás Családi sportnap és főzőbajnokság Őszköszöntő zenés, táncos rendezvény Papírgyűjtés A zene világnapja Iskolai megemlékezés az aradi vértanúk napjáról (városismereti séta és akadályverseny vagy iskolarádió műsora) Ünnepi megemlékezés az 1956-os forradalomról Műsorok az Idősek Napja alkalmából Márton napi hagyományos lampionozás Iskolai tantárgyi versenyek elindítása Mikulás ünnepségek osztálykeretben Óvodások iskolába hívogató programja Karácsonyi ünnepségek osztálykeretben, karácsonyi koncert és vásár iskolai szinten Ünnepi dekoráció-verseny Nyílt nap a leendő elsősök szülei részére Óvodai tájékoztató alkalmak Nyitott Kapu program Farsang tagozatonként (3. és 6. évfolyam szervezésében) Zenés, táncos rendezvény Iskolai tantárgyi tanulmányi versenyek Ünnepi műsorok március 15. alkalmából (évente felváltva felső illetve alsó tagozatos osztály bemutatója) Petőfi nap eseményei (városi, megyei versenyek, gálák) az Európai Tehetségnaphoz kapcsolódva Koszorúzás iskolai és városi szinten Óvodai bemutató foglalkozások látogatása Diákönkormányzati fordított nap Papírgyűjtés A Föld Napjának rendezvényei Anyák napja osztálykeretben Diákközgyűlés A kihívás napja Tavaszköszöntő bál (szülők-nevelők találkozója) Leendő elsősök fogadása nyílt órákon Bolhapiac, gyermeknap Osztálykirándulás (térítéses) Pedagógus napi köszöntés Nemzeti Összetartozás Napi programok Ballagás Táboroztatások
szeptember
október
november december
január
február
március
április
május
június
A hagyományos eseményeket, rendezvényeket szoros együttműködésben szervezi a diákönkormányzat, a Hagyományőrző és Hagyományteremtő Diákegyesület, valamint a szakmai munkaközösségek..
31 A könyvtáros-tanárok is segítik az intézmény pedagógusainak és tanulóinak munkáját, működését -
a szabadidő-szervezéssel, a közösségi élet kialakításával a tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítésével és lebonyolításával a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység megszervezésével az iskolarádió eseti működtetésével a tanulóközösség nagyobb csoportjai, a diákönkormányzat programjainak segítésével az iskola hagyományos és új kezdeményezésű rendezvényeivel a pályázatok figyelemmel kísérésével és lebonyolításával az intézményen kívüli lehetőségekről információnyújtással a táborszervezéssel összefüggésben
Tevékenységük végzése során együttműködnek az osztályfőnökökkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, valamint a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal, az alapítvány kuratóriumával és a diákegyesület elnökségével. 10 /1A vezető intézményi feladatai Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatmeghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók. A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít. Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). A vezetés engedi, és szívesen befogadja a tanulástanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat. Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat és elsajátítja azokat. Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit.
32 Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki. Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. 10. /2 A pedagógusok intézményi feladatai
- az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben, a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően (NAT, kerettanterv, helyi tanterv), a személyiség teljes körű fejlesztését megvalósítva - az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában - kezdeményezés és elkötelezett részvétel a tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek területén, az iskolai hagyományok megtartásában és megteremtésében - együttműködés az iskolavezetéssel, nevelőtestülettel, szülőkkel, tanulókkal, az iskola fenntartójával A pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik munkájukat. Feladataik ellátásának irányelveit általában a Nemzeti köznevelési törvény, az iskolai SZMSZ, a házirend, a pedagógiai program és az éves iskolai illetve munkaközösségi munkatervek, valamint személyre szóló munkaköri és feladatköri leírásuk határozza meg. Nevelő-oktató munkájukat a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzik. Az intézmény pedagógusa -
Év elején a követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó időtervet/tanmenetet készít. Tanítási óráira és a tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja.
33 -
-
-
-
-
-
-
-
Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, eközben gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen. Az iskolavezetés jóváhagyásával a hátrányos helyzetű, lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez. A szaktárgyában/szaktárgyaiban kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat az iskola lehetőségeinek kihasználásával hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (helyi szakkör, tanulmányi versenyre való felkészítés, központi tehetséggondozó szakkör). Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről és öntevékenyen részt vállal a szemléltető eszköz-állomány fejlesztésében. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott – szaktárgyával kapcsolatos – szabadidős programok, versenyek megszervezésében aktív szerepet vállal. Az iskolavezetés megbízása alapján ellát különböző feladatköröket (pl. osztályfőnök, szakmai munkaközösség vezetője, diákönkormányzat vezetője) és felelősi tevékenységeket (pl. pályaválasztási felelős, gyermekvédelmi felelős, tankönyvfelelős, szabadidő-szervező). Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos teljes körű adminisztrációs munkát. Részt vesz a testületi értekezleteken, megbeszéléseken, hozzájárul a közös döntésekhez. Jelen van minden iskolai szintű rendezvényben, ünnepségen. Szakmai és pedagógia tudását gyarapítja, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerése és a szakmódszertani fejlesztések körében való tájékozódás eszközével és érdekében. Aktívan részt vesz szakmai munkaközössége foglalkozásain, ahol megosztja kollégáival önképzésben szerzett ismereteit, egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. Részt veszt a helyi tantervek, iskolai alapdokumentum kidolgozásában, a munkaközösség-vezető felkérésére továbbképzési célú előadást tart. Szaktárgya tanításával egy időben a tanulók személyiségét a nevelőtestülettel közösen kialakított pedagógiai koncepció mentén fejleszti, a pedagógiai programban rögzített iskolai értékrend következetes képviseli. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését, ennek előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökökkel és a vele egy osztályban tanító kollégákkal. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni. és ő maga is meggyőzhető. Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését.
34 11. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
Az osztályfőnök vezetője a tanulók közösségének, az osztályában tanító kollégák csoportjának, a szülőknek. Feladata az osztályt, mint csoportot, és annak tanulóit érő iskolai fejlesztő hatások koordinálása, a nevelési tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében. Szervezi az osztály közösségi életét, koordinálja az osztály kapcsolatát az iskola egészével. Meghatározó szerepe ellátása érdekében az osztályfőnök személyiségjegyeiben törekszik az alábbiak mind teljesebb birtoklására: -
színvonalas, korszerű szaktudás, pedagógiai ismeretrendszer, befogadási és önművelődési készség kulturált kommunikációs, döntési, szervezési, elemző készség lelki egészség, hitelesség, pozitív életszemlélet, egészséges konfliktuskezelési technika, helyes önértékelés felelősségérzet, értékvállaló magatartás, az iskolai és az alapvető emberi értékek hiteles közvetítése türelem, kiváró optimizmus, mely esetenként a gyermek fejlődését hosszabb érési folyamatnak tekinti
Felelősségek és feladatok: - Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, a megbízatás visszavonásig érvényes. - Munkáját a NAT, az iskola nevelési programja és helyi tanterve, saját tanmenete és az intézmény éves munkaterve alapján végzi. - Az osztályfőnök felelős vezetője a rá bízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. - Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, amelynek formai, szerkezeti követelményeit az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg. - Személyiség- és közösségfejlesztő munkát végez az iskola pedagógiai programjában preferált alapértékek osztályban való elfogadtatása érdekében. - Törekszik tanulói személyiségének, családi és szociális körülményeinek alapos megismerésére, a szülők iskolával szembeni elvárásainak, a gyerekekkel kapcsolatos ambícióinak megismerésére. - Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit, az osztályon belül uralkodó értékrendet. - Együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, tanórán kívüli és tanulószobai foglalkozásokat irányító nevelőkkel. - Figyelemmel kíséri osztálya tanítási óráit, követi illetve szervezi a tanítási órán kívüli foglalkozásait. Tapasztalatait, észrevételeit, az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Szükség esetén az osztályban tanító tanárokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze. - Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken, valamint az igazgató kérésére a nevelőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasztaltakat és a következő időszak teendőit. - Figyelemmel kíséri, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát.
35 - Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását a többi között korrepetálási lehetőség felajánlásával, a szülő értesítésével, konzultációval. - A tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartásával gondoskodik arról, hogy az osztály közösségi tevékenysége során alkalmat teremtsen minden tanulónak a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre. - A helyi tantervben meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Ezeket használja fel az osztályban adódó szervezési és pedagógiai problémák megoldására. Az osztályfőnöki órák témáit a munkaközösség által meghatározott formában, tanmenetben rögzíti. Az osztályfőnöki órákon folyó irányított beszélgetések szolgálják az iskola nevelési elvárásait, de mindenképpen tartalmazzák a humanista alapértékek elfogadtatására való törekvést (többek között rendre, tisztaságra, udvarias, kulturált viselkedésre, fegyelmezett munkára és tanulásra, a munka és a dolgozó ember tiszteletére, az önművelés igényére, testi-lelki egészség megőrzésére, környezetvédelemre, demokratizmusra, önismeretre, harmonikus, társas kapcsolatokra való nevelés). - Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire, szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait, hogy így is megismertesse tanítványaival a kulturált szórakozás és művelődés változatos formáit, kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét. - Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját, felkelti a tanulókban az iskolai közéleti tevékenység iránti érdeklődést, az osztály életének demokratikus szervezésével kifejleszti bennük az ehhez szükséges képességeket. - Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás megismertetésére. A gyerekek életkorának megfelelően szakmai ismertetésekkel, önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a pályaválasztásra, a reális önismeret igényével. - Törekszik a család és az iskola nevelő munkájának összehangolására, együttműködik a szülőkkel. Szülői értekezleteket, hetente fogadóórát tart. Megismerteti a szülőkkel az iskola alapdokumentumait, megbeszéli a gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan. Gondoskodik osztályában a szülői munkaközösség megalakulásáról, képviseli az osztály érdekeit a nevelőtestület és az iskolaszék előtt. Szükség szerint családlátogatást végez a szülők előzetes értesítésével és beleegyezésével. - Elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőket. - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, javaslatot tesz anyagi támogatás odaítélésére.
12. A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatban
A tanulók a jogszabályokban meghatározott esetekben véleményezési, egyetértési jogot gyakorolnak az intézmény életét meghatározó döntések meghozatalában. Választott képviselőik útján kérdéssel, kezdeményezéssel fordulhatnak az iskolavezetés illetve a nevelőtestület felé. Tájékoztatást kaphatnak az őket érintő ügyekben. Javaslataikat szervezett formában eljuttathatják az iskolavezetéshez, melyre 30 napon belül érdemi választ kapnak. A felső tagozatos osztálytitkárokból alakult diáktanács évente egy alkalommal, illetve a jogszabályokban meghatározott esetekben (alapdokumentumok módosítása, diáktanács választása, saját SZMSZ módosítása) ülésezik. A diáktanács képviselteti magát az iskolaszékben is, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tagja ezen kívül az intézmény vezetői testületének is.
36 13. A kapcsolattartás formái a pedagógus, szülő, tanuló, az intézmény partnerei között
A tanulók jogainak és kötelességeinek megismertetése, a köznevelési törvény ide vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése olyan állampolgári norma, amelynek közvetítése az iskolába lépés pillanatától fogva pedagógusi és szülői feladat. Intézményesített, írásos megjelenési formája a házirend, melyet minden diákunkkal megismertetünk. Kialakításában, véleményezésében részt vesz a diákközgyűlés, a diáktanács, de az osztályokban felmerülő javaslatokat is megfontoljuk. Külön alkalmat teremtünk (minden év márciusában) a Petőfi Diáksport Egyesület sportszakmai programjának előkészítésére (tanulói javaslatok begyűjtése), megvitatására és elfogadására (a diáktanács ülésén), majd a beválás értékelésére (diákközgyűlés). Az intézményben dolgozó pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő alkalmazottak emberséges, támogató, a megszerzett tekintély alapján pozitív nevelő hatású kapcsolat kialakítására törekszenek a tanulókkal. Ezzel a móddal érhető el, hogy a diákok -
felismerjék és megértsék a rájuk vonatkozó kötelezettségeket tiszteletben tartsák társaik jogait tiszteletben tartsák a pedagógusok és az alkalmazottak jogait részt vegyenek környezetük alakításában kezdeményezőek legyenek az iskolai élet mindennapjaiban ötleteiket, elképzeléseiket, kéréseiket bizalommal osszák meg a felnőttekkel
Mind a tanulók, mind a szülők tájékoztatását szolgálja a tanév rendje-kiadvány, melyet az iskolai éves munkaterv alapján szeptemberben az intézmény vezetője állít össze és juttat el minden családhoz. A tanév rendje tartalmazza: -
a tanév fő célkitűzéseit az iskolai rendezvények, események megnevezését, időpontját a tanítás nélküli munkanapok felhasználását a fogadóórák, szülői értekezletek rendjét az intézményvezető elérhetőségét, fogadóóráját a térítési díj befizetésének időpontját
A szülőkkel való együttműködés, a jó kapcsolat eredményes pedagógiai munkánk fontos feltétele. A tanuló személyiségének alakulásáról, tanulmányi előmeneteléről szülői jog és kötelesség tájékozódni, segítséget kapni, nem feledve a pedagógusok és az intézményi alkalmazottak emberi jogait és méltóságát. Előzetes időpont-egyeztetés után a szülők bármely nevelővel jogosultak megbeszélni a problémáikat. Évente három alkalommal szervezünk fogadóórákat majd utána osztály szülői értekezleteket: szeptember 3. hetében, február 2. hetében, május 1. hetében, a Szervezeti és Működési Szabályzatban rendelkezett tagozati megoszlásban. Az értekezletről jelenléti ív és nagyobb horderejű, pénzügyi konzekvenciájú döntés esetén jegyzőkönyv készül. A szülői értekezleten a szülők tájékoztatást kapnak, illetve megbeszélést tartanak - az osztályközösség alakulásáról - a magatartás és szorgalom általános helyzetéről
37 -
a tanulmányi előmenetelről, a szaktárgyakkal kapcsolatos eredményekről, problémákról az iskolai eseményekről az iskolai szintű feladatokból az adott osztályra vonatkozó teendőkről gyermeknevelési kérdések pedagógiai-pszichológiai megközelítéséről (a nevelési értekezleten egységesített nevelőtestületi álláspont alapján ) a szülők javaslatairól, kéréseiről, melyeket az osztályfőnök továbbít az iskolavezetés felé
Az egyes tanulókról való megbeszélés a fogadóórák illetve a külön találkozási alkalmak feladata. Összevont szülői értekezletet tartunk: - a leendő első osztályosok beiskolázásának segítésére, az osztályba sorolás ismertetésére a megelőző tanév májusában - a mindenkori negyedik osztályosok szüleinek a városi tehetséggondozó programról, a diagnosztikus mérésről, az ötödik osztályban leendő osztályfőnökkel való találkozás érdekében - az éves munkatervben meghatározott nevelési téma feldolgozására előadás és fórum formájában novemberben - a pályaválasztás, középiskolai továbbtanulás segítésére decemberben Az intézmény mellett működő A Petőfi Iskola Gyermekeiért Alapítvány és a Hagyományőrző és Hagyományteremtő Diákegyesület célkitűzései, munkája és rendezvényei (farsang, gyermeknap, családi nap, diáknap, jótékonysági bál) a tanulói és szülői közösség számára nyilvánosak, hasonlóan az iskola nagyrendezvényeihez.
Az iskola működésébe előre meghatározott rend szerint betekintést biztosítunk (nyílt napok, nyílt órák, Nyitott kapu program).
Az iskolaszék eredményesen képviseli a szülők közösségét, él véleményezési, egyetértési illetve döntési jogkörével. A szülők mind szélesebb körének tájékoztatása és részvétele a szülői munkaközösségek elnökeiből álló Szülői Választmány révén biztosított, mely fórumot az iskola igazgatója hívja össze és informálja évente legalább egy alkalommal. Az intézményvezető fogadóórája teremt alkalmat arra, hogy a szülők -
közvetlenül elmondhassák észrevételeiket a gyermeküket vagy a tanulói közösséget érintő kérdésekben segítséget kaphassanak problémáik megoldásához tanácsot kérjenek, tájékozódjanak a gyermekeket érintő hatósági vagy hivatalos eljárásokról, intézkedési lehetőségekről
38 14. A tanulmányok alatti vizsgák rendje
14.1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái A tanuló értékelésével kapcsolatos szabályok a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64.-75. §-án alapulnak.
14.1.1. Osztályozó vizsga A továbbhaladás érdekében osztályozóvizsgát kell tennie annak a tanulónak, - akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (A tanuló csak eredményes osztályozóvizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), - akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból, a nevelőtestület engedélyével, - aki tanulmányait magántanulóként végzi, akit felmentettek a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. Készségtárgyakból előzetesen kiadott feladatok alapján készített beszámoló, prezentáció, munkadarab, gyakorlat stb. osztályozható. Igazgatói engedéllyel osztályozó vizsgát tehet, aki adott tantárgy helyi tantervi követelményeit a helyi pedagógiai programban meghatározottnál rövidebb idő alatt kívánja teljesíteni.
14.1.2 Különbözeti vizsga Az intézményvezető különbözeti vizsga letételét írhatja elő annak a tanulónak, aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít. A vizsga azokra a tárgyakra, tananyagrészekre, ismeretekre terjed ki, melyeket a tanuló az érvényes tantervekből és a bizonyítványából megállapíthatóan az átvétel előtt nem tanult.
14.1.3. Belső különbözeti vizsga Szaktanári ajánlással és igazgatói engedéllyel, szülői kérelemre ilyen típusú vizsgát tehet az a tanuló, aki haladási ütemben eltérő csoportot szeretne váltani. A vizsga azokra a tananyagrészekre, tartalmakra terjed ki, melyek ismerete az új csoporthoz való csatlakozáshoz, a közös munkához feltétlenül szükségesek.
14.1.4. Javítóvizsga A továbbhaladás érdekében javítóvizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki -
tanév végén elégtelen osztályzatot kapott (legfeljebb három tantárgyból) aki az osztályozóvizsga követelményeinek nem felelt meg aki az osztályozó vizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad, vagy az osztályozó vizsgáról engedély nélkül eltávozik
39 14.2. A vizsgák időpontja
Osztályozó vizsga: a félév és az év vége lezárta előtti héten kijelölt napon és időben, melyről a szülőt (gondviselőt) az iskola írásban tájékoztatja. A vizsga követelményeit az intézmény honlapján tantárgyanként lehet megtekinteni. Különbözeti és belső különbözeti vizsga: tanévenként kétszer, szeptember és január hónapban, rendkívüli átvétel esetén egyedi időpont kijelölése lehetséges Javítóvizsga: augusztus 22-31. között, a szülő (gondviselő) előzetes írásbeli kiértesítését követően. 14.3. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása
Tanulmányok alatti vizsgára (legalább háromtagú vizsgabizottságot) a vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézményvezető bízza meg feladatuk ellátásával. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában öt évig meg kell őrizni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, melyek egy évig őrizendők. A diák, illetve a szülő kérésre a fenti dokumentumokba betekinthet.
15. A felvétel és átvétel szabályai 15.1. Az iskolai felvétel rendje A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, közzéteszi az iskolai beiratkozás idejét, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejét a beiratkozás első napját megelőzően legalább harminc nappal. Az iskola körzetébe tartozó utcák névjegyzéke megtalálható az intézmény honlapján. Intézményünkben az első osztályba jelentkezők szülei a megelőző tanév január hónapjában „előzetes jelentkezési lapot” tölthetnek ki az iskolatitkári irodában beszerzett belső használatú nyomtatványon, amely azonban csak tájékozódási célt szolgál. Az iskola előzetesen felméri, melyik indítandó osztályra várhatóan milyen érdeklődés lesz (idegen nyelv, irányultság szempontjából). Az intézmény a felvételre jelentkező tanulók esetében alkalmassági vizsgát nem szervez. A beiratkozásra a Kormányhivatal által meghatározott időpontokban és feltételekkel kerül sor. A tanulók osztályba sorolásáról az iskola igazgatója dönt, melyről a tanévet megelőző májusban szülői értekezleten értesülnek a gondviselők. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50.§ (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Jelentkezés elutasítása esetén a szülő, a köznevelési törvény37.§ (2)-(3) bekezdése alapján nyújthat be eljárást megindító kérelmet a kézhezvételtől számított 15 napon belül, a KLIK illetékes Tankerületi Igazgatójához. http://shophunter.eu/hu/prod_det.php?product=ATU1/1297/atu1_segedtabla_az_1_osztalyos_tanulo k_beirasahozhttp://shophunter.eu/hu/prod_det.php?product=ATU1/1297/atu1_segedtabla_az_1_osz talyos_tanulok_beirasahoz 15.2. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének rendje
40 Tanulók átvételéről az intézményvezető dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a köznevelési törvényben előírt maximális létszámot az osztály létszáma nem éri el. Ellenkező esetben egyedi, fenntartói engedéllyel, a szülő által benyújtott írásbeli kérelemre hozott írásbeli határozattal kerülhet sor. Tanuló átvételének elsődleges indoka a tankötelezettség teljesítése alatt az iskola közelébe, a körzetbe költözés lehet. Hasonló típusú iskolából a tanuló félévi értesítője vagy bizonyítványa bemutatásával, az intézményvezető felvételi határozata után különbözeti vizsga nélkül a következő magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait. Külföldi tanuló vagy eltérő jellegű iskolából érkező diák átvétele az intézményvezető egyedi elbírálása alá esik. Más iskolatípusból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött lehet abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az intézményvezető hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Erre vonatkozóan a szülő kérelmet nyújt be, melyre az intézmény vezetője határozattal válaszol. Szükség esetén egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel támogatjuk az iskolát váltó diákokat. Az átvételt az intézményvezető helyhiány miatt saját jogkörében megtagadhatja. 15.3. A magasabb évfolyamra lépés feltétele A tanuló magasabb évfolyamra lépésének követelménye a tantárgyi helyi tantervekben megfogalmazott „A továbbhaladás feltételei” címszó alatt felsoroltak teljesítése. Az ellenőrzés, értékelés szempontjai és gyakorlati megvalósítása a Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programjának helyi tanterv részében, valamint a szakmai munkaközösségei által kidolgozott tantárgyi helyi tantervekben szerepelnek részletesen.
Az új kerettanterv és belépő tárgyak életbe lépése felmenő rendszerben évfolyam 2014/15.
2015/16.
2016/17.
1. NAT2013 MT EH NAT2013 MT EH NAT2013 MT EH
2. NAT2013 MT EH NAT2013 MT EH NAT2013 MT EH
MT=mindennapos testnevelés EH= erkölcstan, hittan
3. NAT MT
4. NAT
5. NAT2013 MT EH NAT2013 NAT NAT2013 MT MT MT EH EH NAT2013 NAT2013 NAT2013 MT MT MT EH EH EH
6. NAT2013 MT EH NAT2013 MT EH NAT2013 MT EH
7. NAT MT
8. NAT
NAT2013 MT EH NAT2013 MT EH
NAT MT NAT2013 MT EH
41 Záradék: A Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja az érvényesség kezdetétől kiterjed az intézményhasználók teljes körére.
Hatályba lépés időpontja: 2015. november 4.
Felülvizsgálata törvényi módosítás esetén történik, illetve ha az intézményvezető vagy a nevelőtestület 40%-a arra javaslatot tesz. A felülvizsgálatot, a módosítást a nevelőtestület készíti el és az intézményvezető hagyja jóvá.. A Pedagógiai Program nyilvános dokumentum, megtekinthető az intézmény honlapján, megtalálható az intézményvezetői, iskolatitkári irodákban és a könyvtárban.
A Pedagógiai Program módosítása a 2013. évihez képest új tartalmi elemeket nem, csak adatfrissítéseket és az intézményi önértékeléssel összefüggő elvárásokat tartalmaz. A Pedagógiai Program két részből, a Nevelési Tervből és a Helyi Tantervből áll. Elfogadta a nevelőtestület 2015. november 2-án (irat iktatószáma:II-566/2015,) Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola intézményvezetője.
jóváhagyta a
Elfogadás előtt véleményezte a szülői szervezet, az intézményi tanács és a diákönkormányzat. Debrecen, 2015. november 2.
Komáromi Julianna intézményvezető
42
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
Alulírott Komáromi Julianna, mint a Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola (4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5.) intézményvezetője nyilatkozom, hogy a 2015. november 3-tól hatályba lépő módosított Pedagógiai Program a fenntartó számára többletkötelezettséget nem jelent.
Debrecen, 2015. november 2.
Komáromi Julianna intézményvezető
43
Alulírott aláírásommal tanúsítom, hogy a Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola módosított Pedagógiai Programját az iskola Diákönkormányzata megismerte, véleményezte. Irat iktatószáma: II-566/2/2015.
Debrecen, 2015. október 20.
………………………………………… DÖK titkár
………..………………………………… DÖK segítő pedagógus
Aláírásommal tanúsítom, hogy a Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola módosított Pedagógiai Programját az iskola Szülői Szervezete megismerte, véleményezte. Irat iktatószáma: II-566/3/2015.
Debrecen, 2015. október 21.
……………………………………………… elnök
Aláírásommal tanúsítom, hogy a Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola módosított Pedagógiai Programját az iskola Intézményi Tanácsa megismerte, véleményezte. Irat iktatószáma: II-566/4/2015. Debrecen, 2015. október 21.
………………………………………………. elnök