CSIK FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

CSIK FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013

1

Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI FELHATALMAZÁS

5

1.1

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

5

1.2

A szabályzat hatálya

6

1.3

A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása

6

1.4

Az intézmény adatai

8

1.5

Nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések

12

2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE, EZEN BELÜL A NYITVA TARTÁS ÉS A VEZETŐKNEK A NEVELÉSI- ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE 13 2.1

Az iskola nyitvatartási rendje

13

2.2 A közalkalmazottak munkarendje 2.2.1 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkarendje 2.2.2 A pedagógusok munkarendje

14 14 14

2.3 Az intézmény tanulóinak munkarendje 2.3.1 A benntartózkodás rendje 2.3.2 A tanítási órák rendje 2.3.3. Délutáni szabadidős foglalkozások és napközis foglalkozások rendje 2.3.4. A mindennapos testedzés rendje és formái 2.3.5 Hit-és erkölcstanoktatás 2.3.6 Iskolai közösségi szolgálat

15 15 16 16 18 19 20

2.4. Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a közoktatási intézménnyel

21

3. AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS EGYÉB HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 22 4. VEZETŐK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁJA, TOVÁBBÁ A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁJA, AKADÁLYOZTATÁS ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE 25 4.1

A köznevelési intézmény vezetője:

25

4.2

Az intézményvezető közvetlen munkatársai, vezetők közötti feladatmegosztás

26

4.3

Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás:

30

4.4

A vezetők intézményben való tartózkodásának és helyettesítésének rendje

32 2

5. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS A KÖZÖTTÜK VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

33

5.1. Alkalmazotti közösség: 5.1.1 Nevelőtestület 5.1.2 Vezetők és a szervezetek közötti kapcsolattartás rendje 5.1.3 Szakmai munkaközösség 5.1.4 A szakmai munkaközösségek együttműködése, és a kapcsolattartás rendje

33 33 36 36 38

5.2. A diák önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása

38

5.3. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája

39

5.4

A vezetők és az intézményi tanács közti kapcsolattartás rendje

41

6. AZ ISKOLA GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATA, KAPCSOLATRENDSZERE

43

7.

RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE

44

9.

KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA

45

10. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 11.

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE

47 49

12. A TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSE, TÁMOGATÁS KEDVEZMÉNYEI, SZABÁLYAI 51 13.

A KÖNYVTÁR IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

54

14.

AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE

56

15. KATASZTRÓFAVÉDELEM, TŰZVÉDELEM, POLGÁRI VÉDELEM SZERVEZETI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDJE 58 16.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK

58

17. REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI A NEVELÉSI – OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN

60

18.

NYILATKOZAT TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK RÉSZRE

60

19.

AZ ADATKEZELÉS A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN

61 3

20.

TÁJÉKOZTATÁS KÉRÉS MÓDJA AZ ISKOLAI BELSŐ JOGI NORMÁKRÓL

61

21.

ALÁÍRÁS ÉS PECSÉTHASZNÁLATI JOGKÖR

62

22.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63

MELLÉKLETEK

64

1.

számú melléklet

65

2.

számú melléklet

88

3.

számú melléklet

108

4.

számú melléklet

115

5.

számú melléklet

116

6.

számú melléklet

117

4

1. Általános szabályozási felhatalmazás 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Nkt. 2011.évi CXC. Tv., a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet előírásai alapján a közoktatási intézmény működésére belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

Az államháztartás működési rendjéről szóló többszörösen módosított 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet értelmében a költségvetési szervnek az irányító szerv által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatban kell részletezni az alapító okiratban foglaltakat. A szabályozással szembeni legalapvetőbb elvárás, hogy külön operatív beavatkozások nélkül biztosítsa egy szervezet működőképességét, követhetővé tegye a működése során jelentkező folyamatokat, tisztázza mindazon viszonyrendszer összefüggéseit, amelynek keretei között egy szervezet szerepkörét betölti. A szabályozásban szükségszerűen meg kell, hogy jelenjenek úgy a szervezet felépítésére, mint annak működésére vonatkozó normatívák, követelmények és ezek összhangja. A közoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét valamint módosítását tárgyaló nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon a nevelőtestület tagjainak legalább 75%-a jelen van. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásához és módosításához a nevelőtestület tagjai 1/3-nak igenlő szavazata szükséges. Elfogadásakor

és

módosításakor

a

nevelési-oktatási

intézményben

az

iskolai

diákönkormányzat jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol. Az Iskolaszék hiányában a Szülői Választmány a jogszabályokban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol. 5

1.2 A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára, tanulójára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. 1.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása Jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a köznevelési törvény által meghatározott közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március 17. napján elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület jelenlévő képviselői aláírásukkal tanúsítják.

Budapest, 2013. 03. 17. Az iskola tantestületének nevében:

______________________________

_____________________________

Szabóné Butykay Ágnes

Makovecz Éva

KAT vezetője

intézményvezető

Ph.

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az SZMK választmánya – a jogszabályokban meghatározottak szerint – véleményezési jogot gyakorolt.

Budapest, 2013. 03. 17.

_____________________ Bossányi Lajos Szülői Választmány elnöke

6

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – véleményezési jogot gyakorolt, amit választott képviselője tanúsít.

Budapest, 2013. 03. 17.

_____________________ Eőry Klaudia DÖK alelnök

7

1.4 Az intézmény adatai Az alapító és fenntartó neve és székhelye: Az alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi Erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054. Budapest, Akadémia utca 3. A fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) A fenntartó székhelye: 1051. Budapest, Nádor utca 32. Adóigazgatási azonosítószám: 15799658-2-41 Társadalombiztosítási azonosító: 210 353015 Statisztikai számjel: 15799658-8412-312-01 PIR törzsszám: 799656 Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Budapest Tankerület megnevezése: KLIK Budapesti II. Tankerület

8

A köznevelési intézmény neve: Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium A köznevelési intézmény székhelye: 1027. Budapest, Medve u. 5-7. (13834/2 hrsz.) Telefon:

201-11-37

Fax:

212-54-95

E-mail:

[email protected]

Internet honlap:

www.csikferenc.hu

Az intézmény OM azonosítója: 034799 A köznevelési intézmény típusa: összetett iskola Köznevelési és egyéb feladata: Általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődészavarral küzdők) sajátos nevelési igényű tanuló csoportonként maximum két fő lehet köznevelési típusú sportiskolai nevelés-oktatás Gimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás évfolyamok 4,5 sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődészavarral küzdők) nyelvi előkészítő sajátos nevelési igényű tanuló csoportonként maximum két fő lehet köznevelési típusú sportiskolai nevelés-oktatás

9

Az iskola maximális létszáma: 870 fő Intézményegységenként maximális létszám: általános iskola: 510 gimnázium: 360 Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 1027. Budapest, Medve utca 5-7 Helyrajzi szám: 13834/2 Hasznos alapterült: nettó 600 m2 Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Működtető székhelye: 1024. Budapest, Mechwart liget 1. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézményvezető megbízása: a nevelőtestület és a Budapest II. Kerületi Önkormányzat véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre Munkáltatói jogkör gyakorlása: Az intézményvezető az átruházott munkáltatói jogkör gyakorlója az 5/2013-as Elnöki Utasítás szerint. A

köznevelési

intézmény

foglalkoztatottjainak

jogviszonya:

Foglalkoztatásuk

közalkalmazotti jogviszonyban történik Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata Hosszú bélyegző Körbélyegző

10

A közoktatási intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi – hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: -

Szakmai Alapdokumentum,

-

Pedagógiai program,

-

Szervezeti és Működési Szabályzat,

-

Házirend

Az intézmény működését meghatározó, a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok: -

Gyűjtőköri Szabályzat

-

Szabálytalanságok kezelésének rendje

-

Leltárkészítési és leltározási Szabályzat,

-

Selejtezési Szabályzat,

-

Munkavédelmi Szabályzat,

-

Tűzvédelmi Szabályzat,

-

Prevenciós Program

-

Kockázatkezelési Szabályzat,

-

Iratkezelési Szabályzat,

-

Könyvtár SZMSZ (1. sz. m)

-

Elektronikus napló működési szabályzata (4. sz. m)

-

Elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítési és kezelési rendje (5-6. sz. m)

11

1.5 Nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések Az alkalmazotti közösség minden tagja számára a fent felsorolt alapdokumentumok az iskolatitkároknál, a szabályzatok az intézményvezetői irodában tekinthetők meg. Az iskolával partneri kapcsolatban állók számára a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és az éves munkaterv nyilvános és az iskola honlapján megtekinthető. Egy-egy teljes példánya az alábbi helyeken, illetve személyeknél található:

-

intézményvezető intézményvezető- helyettesek iskolatitkárok

A fent felsorolt dokumentumokról az intézményvezető- helyettesek, illetve az osztályfőnökök a fogadóórán adnak felvilágosítást. A Házirend egy példányát az iskolába való beiratkozáskor a szülő számára átnyújtjuk. Igény esetén a házirendről az osztályfőnökök is tájékoztatnak.

12

2. Az intézmény működési rendje, ezen belül a nyitva tartás és a vezetőknek a nevelési- és oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2.1

Az iskola nyitvatartási rendje

Az épület nyitvatartási rendje a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon a következők szerint szabályozott: Főbejárat:

nyitás:

600 óra

zárás:

2200 óra

Felelős: portás-biztonsági őr

Parkoló, külső kapu: nyitás zárás:

600 óra 2000 óra (ha üres a parkoló, korábban is bezárható) Felelős: portás-biztonsági őr

Parkoló, belső kapu: nyitás: zárás:

600óra 00

8 óra

Felelős: portás-biztonsági őr,gondnok Felelős: portás-biztonsági őr,gondnok

Udvari kijárat, a füstmentes lépcsőházból

Aula ajtó:

nyitás:

600 óra

Felelős: portás-biztonsági őr

zárás:

30

17 óra

Felelős: portás-biztonsági őr

nyitás:

szünetekben

Felelős: ügyeletes tanár

Az aula és az ebédlő vészkijáratain, illetve ablakain közlekedni tilos. Gazdasági bejárat: mindig zárva van.

Felelős: portás-biztonsági őr, gondnok

Szombaton, vasárnap, ünnepnapokon és szorgalmi időszakon kívül az épület zárva van. Az épületbe belépni csak az intézményvezető írásbeli engedélyével lehetséges. Az alkalmazottak állandó engedéllyel rendelkeznek, de előzetes szóbeli bejelentési kötelezettségük van.

13

2.2

A közalkalmazottak munkarendje

2.2.1 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkarendje Az intézményben a nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az intézmény vezetője készíti el, törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A közalkalmazottak a munkába érkezéskor, illetve távozáskor kötelesek a jelenléti ívet aláírni. 2.2.2 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Köznevelési Törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka, lehet. A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezetőhelyettesek állapítják meg az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében.

A

konkrét

napi

munkabeosztások

összeállításánál

az

intézmény

feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni.

14

A pedagógus köteles 15 perccel a tanítás, foglalkozás előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 730 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőjének vagy helyettesének, hogy a közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt legalább 3 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízzák meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. A pedagógus hosszabb hiányzása esetén köteles a tanórák anyagát eljuttatni az általános igazgató helyetteshez. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség- vezetők javaslatainak meghallgatása után.

2.3

Az intézmény tanulóinak munkarendje

Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. 2.3.1 A benntartózkodás rendje A tanulókat 645-tól 1600-ig fogadja az iskola. Gyülekezés 645 – 730 között az adott tanévben meghatározott helyen, 730-tól a tanteremben. A tanulónak legkésőbb 740-től az iskolában kell tartózkodnia kivétel, akinek későbbi órákban kezdődik a tanítás. Azok a tanulók, akik számára a tanítás a 2. illetve 3. órával kezdődik, a belépés után az aulában kötelesek tartózkodni. A tanítás végén a diáknak el kell hagyni az iskola épületét, ha nincs semmilyen tanórán kívüli foglalkozása. Amennyiben van, a könyvtárban, a napközis csoportban vagy az aulában tartózkodhat.

15

Tanítási időben a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az épületet. Az iskola helyiségeit a tanulók csak pedagógus felügyeletével használhatják. A magántanulóknak, ha az iskolában tartózkodnak, részt kell venni a tanórákon. Magántanulók kapcsolattartó/tájékoztató füzetébe bejegyezzük a magántanulói státuszt, amely kilépésre is jogosít. A magántanulók névsora a portán is megtalálható. 2.3.2 A tanítási órák rendje Az oktatás és nevelés az óratervnek megfelelően a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanítási órák és más szervezett foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető és a vezető helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. A tanórák napi és heti elosztását az órarend, a csengetési rendet pedig a házirend tartalmazza. A tanítás befejezése után a hazamenő tanulók elhagyják az iskola épületét, az ebédre befizetett tanulók megebédelnek beosztás szerint.

2.3.3. Délutáni szabadidős foglalkozások és napközis foglalkozások rendje A 2011. évi CXC. köznevelési törvény alapján a délutáni foglalkozások tizenhat óráig tartanak. A tanulók a délutáni foglalkozások alól csak igazoltan – szülő, illetve edző írásbeli kérelme alapján maradhatnak távol – igazgatói engedéllyel. A tanítási órák után folyamatosan következnek a délutáni és napközi foglalkozások, melynek első idősávjában zajlik az ebédelés, a levegőzés, a pihenés és a mozgásra, sportolásra alkalmat adó tevékenység. 1400-1545 között tanulási idő 1600 – 1630 óra között uzsonnáznak az alsó tagozatos gyerekek, s számukra 1630 órakor véget érnek a délutáni napközis csoportfoglalkozások.

16

1545 – 1600 óra között uzsonnáznak a felső tagozatos gyerekek, s számukra 1600 órakor véget érnek a délutáni szabadidős csoportfoglalkozások. 1630 – 1700 óra között összevont ügyeletet biztosítunk. Az iskolai étkeztetés – a jogszabályban meghatározott keretek szerint – térítési díjköteles. Az iskolai étkezés a napközi igénybevételétől függetlenül is kérhető. Az iskola délutáni munkarendjébe szervesen épülnek be az egyéb szabadidős foglalkozások: szakkörök, (melyeket legalább nyolc fő jelentkezése után indítunk), egyéni foglalkozások. A tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes, kivétel ez alól a korrepetálás és a fejlesztő foglalkozás, melyre a szaktanárok jelölik ki a tanulókat. Felmentést indokolt esetben csak az intézményvezető adhat. A tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezés tanév elején, írásban szeptember 15-ig történik, és egy tanévre szól. Kimaradni a szülő írásbeli kérésére csak indokolt esetben, intézményvezetői engedéllyel lehet. A foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban és az órarendben kell rögzíteni. Egyéb foglalkozásokat az 1., 2., 5., 6., 7. és 8. órába teheti, a tanuló órarendjét figyelembe véve. Formái: eseti korrepetálás és iskolán kívüli foglalkozás. Egyedi esetekben az intézmények vezetője engedélyezheti a fentiektől való eltérést. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket szervez. A résztvevő tanulók felkészítését a munkaközösségek tagjai, a szaktanárok végzik. Az osztályfőnökök a szülők egyetértésével a munkatervben meghatározott időpontban kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, és csak abban az esetben szervezhető, ha a szülő önként vállalja a költségeket. Ha a kirándulásra nem megy el a tanuló, az iskolában meg kell jelennie. A múzeum- és színházlátogatás a tanulók számára szintén önkéntes. 1400 – 2000 óra között a Járdányi Pál Zeneiskola órái folynak, az intézményvezető által kijelölt termekben.

17

2.3.4. A mindennapos testedzés rendje és formái A mindennapos testedzés célja a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, a fizikai erőnlét, az ellenálló képesség növelése és a mozgáskoordináció fejlesztése, önfegyelemre, a szabályok betartására nevelés. Ahhoz, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, és célunkat elérjük, az alábbi szempontoknak kell érvényesülniük: 1-4. osztályig minden gyerek minden nap vegyen részt a testmozgás programban, melynek a színterei a következők: 1-4. évfolyam köznevelés típusú sportiskolai osztályok: ─ heti 5 testnevelés óra, amelyből az 1-2. osztályban heti 1 alkalom úszásoktatás és 1 óra korcsolya oktatás 1-4. évfolyam német orientáltságú osztályok: ─ heti 5 testnevelés, melyből 2 óra német nyelvű óravezetéssel zajlik, a tanítás után 15 perces testmozgás időjárás függvényében az udvaron, ill. teraszon vagy az osztályteremben 5-12. évfolyam a 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben:

-

heti 5 testnevelés óra

Délutáni sportkörök, szakkörök, tanfolyamok a tanév eleji igényfelmérésnek megfelelően. Délutáni foglalkozások keretében játékos testmozgás az udvaron vagy a kis tornateremben Gyógytestnevelés

-

A védőnő és iskolaorvos felmérése után, a javasolt gyerekek szakorvos által megállapított kategória szerinti besorolásban.

-

A gyógytestnevelő tanár szerdánként az iskola tornatermében 14.30 -16.00 óráig tart órát.

18

Sportprogramok 1-12. évfolyam számára: -

biciklitúra

-

sportnapok a Csik-napok keretében

-

akadályverseny a Budai hegyekben

-

kerületi futónap

-

kerületi, budapesti, országos diáksportversenyek

-

részvétel az olimpiai iskolák által hirdetett versenyeken

Az iskolai sportkör működési rendje A testnevelő tanári munkaközösség a tanulók, illetve a diákönkormányzat véleménye alapján minden év május 31-ig javaslatot tesz az iskolai sportkör szakmai programjára. A szakmai programot az iskola munkatervének részeként kell elfogadni. A szakmai programnak tartalmaznia kell, hogy mely sportágban, milyen tevékenységi formában és feltételekkel lehet részt venni a sportkör tevékenységében. A sportkör tagja lehet minden olyan tanuló, aki erre jelentkezik a tanév elején. Tanév közben is van felvételre lehetőség. A

sportkör

működésének

ellenőrzését

a

testnevelés

munkaközösségért

felelős

intézményvezető-helyettes vagy a mindenkori ügyeletes vezető végzi. A sportkörök és tömegsport foglalkozások rendjét az órarend tartalmazza. A tanórán kívüli tömegsport foglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A sportkörök és tömegsport foglalkozások minden esetben a tanítási időn kívül szerveződnek, a sportkörök a tanítás előtt vagy után kezdődnek. Az öltözők használatának rendje megegyezik a tanórákhoz kapcsolódó használati renddel. Az iskolai sportkör szabályait az Iskola Sportkörének Alapszabályzata tartalmazza.

2.3.5 Hit- és erkölcstanoktatás 2013 szeptemberétől 1. és 5. osztályokban felmenő rendszerben kötelezően bevezetésre kerül 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény 3. § és 32. §. alapján az iskola tanulói számára az erkölcstan vagy hittan oktatás. A 20/2012 EMMI rendelet 14. § (b) pontja alapján legkésőbb minden év május 20-ig felmérésre kerül, hogy a tanuló melyik egyház által szervezett hittan oktatáson, ill. erkölcstan órán kíván részt venni.

19

Az intézmény folyamatos kapcsolatot tart a történelmi egyházak képviselőivel és az intézményben rendelkezésre álló eszközökből biztosítja a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, /a helyiségek rendeltetésszerű használatát/ valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az erkölcstan és hittan oktatással kapcsolatos teendők: - minden évben - április folyamán az elsős beiratkozás - előtt tájékoztató a leendő elsős szülőknek az erkölcstan és hittan oktatással kapcsolatosan, - a beiratkozás alkalmával, ill. a leendő ötödikeseknek a szülői jelentkezési lapok kiosztása, - minden év, április 30-ig /de legkésőbb május 31-ig/ az erkölcstan és hittan oktatással kapcsolatos szülői jelentkezési lapok összesítése és elküldése az egyházaknak és a fenntartónak, Azok számára, akik nem vesznek részt a kötelező hit- és erkölcstan oktatásban, továbbra biztosítjuk az iskolában történő fakultatív hitoktatást. A történelmi egyházak képviselői a tanév első szülői értekezletén felmérést készítenek arról, hogy ki és hol igényli a hitoktatást. 2.3.6 Iskolai közösségi szolgálat A 2013/2014-es tanévtől kerül sor az iskolai közösségi szolgálat bevezetésére a 2011. évi CXC Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 97.§ (2) pontja alapján. Ennek értelmében a 2016. január 1-e után az érettségi vizsga bizonyítványának feltétele az iskolai közösségi szolgálat teljesítése. Egy tanulónak 50 órát kell teljesítenie, melyből 5 óra a tevékenységre való felkészítést, 5 óra pedig a pedagógiai folyamat lezárását szolgálja. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő.”/20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 133.§ (6)/ Iskolánk a fogadóintézményekkel megállapodást köt és felveszi a kapcsolatot az ottani mentorral, a kijelölt kapcsolattartóval. A korábbi évek kialakult kapcsolatai mellett, folyamatosan bővítjük a megfelelő fogadószervezetekkel a lehetőségek körét, ezáltal a tanulóknak valós választási lehetőségeket igyekszünk nyújtani.

20

Jelenleg élő kapcsolataink: -

Alfa Szövetség

-

Háromhegyek Közhasznú Egyesület

-

Külker Evezős Klub

-

Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet

-

Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet

-

Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

-

Pest Megyei Polgárőr Szövetség és Tagegyesületei

-

Természet és Környezetvédelmi Polgárőr Egyesület

Az iskolai közösségi szolgálatával kapcsolatos dokumentumok kezelését az Iratkezelési Szabályzat rögzíti. (SZMSZ 2. számú melléklet)

2.4. Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a közoktatási intézménnyel Reggel 800 – 1600 óra között vendégkártya használata kötelező, amelyet a portás ad át az intézménybe érkezőnek, egyúttal értesíti a titkárságot. A szülők reggel 645 és 800 között kártya nélkül léphetnek be az intézménybe és a földszinti előtérig kísérhetik gyermekiket. 1430 – 1600-ig a szülők a napközis gyerekeket az ügyeletes diákok segítségével vihetik el. 1600-1630 óra között a portás a házi telefonrendszeren keresztül hívja ki a napközis csoportból azt a tanulót, akiért a szülők jöttek. A köznevelési intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat az Alapító Okiratban megjelölt módon. Az intézmény helyiségeinek berendezéseinek bérbeadásáról az intézményvezető dönt. A délutáni és hétvégi terembérlők a bérleti szerződés aláírásakor - a szerződés alapján kötelesek a foglalkozásokon résztvevők névsorát a portára leadni.

21

Zenetanárok órarendje a tanulók névsorával a portán található. Az egyéni fogadóórára érkező szülők – előre bejelentkezést követően - a vendégkártyával kereshetik fel az illetékes tanárt. Az épületben vendégek csak addig tartózkodhatnak, amíg ügyüket elintézik, utána távozniuk kell. Amennyiben ezt nem teszik, a felnőtt dolgozók távozásra szólítják fel őket. Ennek megtagadása esetén az iskolának jogában áll külső, hatósági segítséget is kérni. A szülői értekezletek és az általános fogadóóra időpontjában a szülők a kijelölt helyiségekben keresik fel a tanárt. A fogadóórák és a szülői értekezletek helyének jegyzéke az iskolai hirdetőtáblán vagy a portásnál megtalálható.

22

3. Az iskola létesítményeinek és egyéb helyiségeinek használati rendje Az iskola épületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - az energiafelhasználással való takarékoskodásért - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért Az iskola területén keletkező kárt, a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a vezetőséget értesíteni. A kárt a gondnok felméri és az intézményvezető-helyettest tájékoztatja. Az iskola létesítményeit és helyiségeit az iskola nyitva tartásának ideje alatt lehet használni. A tanulók részére a tanítás előtti ügyelet alatt az adott évben kijelölt helyiség áll rendelkezésre. Az iskola helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően, arra a célra lehet használni, melyre a helyiséget kialakították. A helyiség eltérő rendeltetés céljára történő használatához az iskola vezetőjének előzetes engedélyére van szükség. A tantermekben, a szaktantermekben, az előadókban, az iskola folyosóin, a tornatermekben, a technika teremben és tankonyhában minden esetben biztosítani kell a pedagógus, illetve a felnőtt felügyeletet. Az iskola szaktantermeit és előadótermeit (számítógépes, fizika, kémia, biológia, média terem, stúdió, fotólabor, nyelvi labor, tornatermek és öltözők, technikaterem, tankonyha) zárva kell tartani, csak tanár jelenlétében lehet kinyitni, illetőleg oda belépni. A sportudvaron és a tornateremben tanuló csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat. A sportudvar és a tornaterem hasznosítására az iskola vezetője szerződést köt. A szerződésben meg kell határozni az igénybevétel idejét, rendjét és módját. A számítógépteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A terem és a benne levő gépek használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus a felelős. Bármilyen meghibásodást a pedagógus a vezetőségnek azonnal köteles bejelenteni. 23

A konyha terében kizárólagosan az ott dolgozók tartózkodhatnak. A termek elhagyásakor gondoskodni kell az elektromos berendezések áramellátásának megszakításáról, az ablakok bezárásáról, a székek asztalra rakásáról, a szemét felszedetéséről. Az épület helyiségeinek kulcsa a portán, illetve az intézményvezető-helyettesi irodában található. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, a könyvtári állomány és a berendezés állagmegőrzését biztosítja. A könyvtárhelyiségben csak felügyelettel, a nyitvatartási időben tartózkodhatnak tanulók. A könyvtárhasználók köréről, a beiratkozásról, a könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. A Könyvtár SZMSZ-t a 1. számú melléklet tartalmazza. Tanuló az épületet tanítási idő alatt csak az osztályfőnök, vagy az iskola valamely vezetőjének engedélyével hagyhatja el, un. kilépővel, melyet a portán köteles leadni. Ezen engedélyeket a portások összegyűjtik, és a hónap végén az iskolatitkári szobában leadják. Ezeket a tanév végéig megőrizzük. Az iskola tanítási szünetben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint nyitva tart. Az ügyeleti rendet az intézmény vezetője határozza meg, és a szülők, nevelők, tanulók tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyelet időpontját a fenntartó határozza meg. Az iskola egész területén tilos a dohányzás. Az iskola nevelési-oktatási célra használt helyiségeit, a szorgalmi időben, csak a nap meghatározott szakaszában használhatják a bérlők határozott idejű szerződéssel. Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni.

24

4. Vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formája, akadályoztatás esetén a helyettesítés rendje A köznevelési intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe.

4.1

A köznevelési intézmény vezetője:

Az intézményvezető a munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető képviseli az intézményt más szervek felé, egyszemélyi joggal és felelősséggel. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A köznevelési intézmény vezetője az Nkt-ban meghatározottakkal összhangban az intézményvezető, aki: - a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, az elnök irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős a köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért; - dönt minden olyan, a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, és ami az intézmény jogi személyiségéből fakadó döntési körébe tartozik; - a jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható; - elkészíti a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását; 25

- előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait; - jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az éves munkatervet; - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; - kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges az intézkedési jogkörén kívül eső intézkedések megtételét; - gyakorolja az e Szabályzatban és az Intézményfenntartó Központ egyéb szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; - évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az Intézményfenntartó

Központ

beszámolójának,

jelentésének

és

költségvetésének

elkészítéséhez; - az elnök által meghatározott rendben adatot szolgáltat és legalább évente írásos tájékoztatást ad a tankerületi igazgató részére a köznevelési intézmény tevékenységéről; - véleményezi az elnök, illetve a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozó – a köznevelési intézményt, illetve az intézmény közalkalmazottját érintő – döntést, javaslattételi jogkörrel rendelkezik; - teljesíti a központi szerv szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló szervezeti egysége vezetője, valamint az illetékes tankerületi igazgató által – az elnök utasításai szerint – kért adatszolgáltatást; - szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése az operatív feladatok irányítása céljából, és gyakorolja az intézményben a vezetési funkciókat.

26

4.2

Az intézményvezető közvetlen munkatársai, vezetők közötti feladatmegosztás

Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai az intézményvezető-helyettesek, az iskolatitkárok és a pedagógiai asszisztensek közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető-helyettesek megbízását a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető adja. Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, melyet a munkaköri leírásuk tartalmaz. Ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. A vezető-helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézmény általános helyettesére átruházott feladatok: -

Figyelemmel kíséri az iskola bérgazdálkodását, segíti az igazgatót a gazdálkodási ügyekben, pénzügyi ellenőrzést végez.

-

Felelős az éves munkaterv feladatainak végrehajtásáért. Ilyen céllal végzi a belső ellenőrzést: tanítási órákat látogat, figyelemmel kíséri a tudásszint felméréseket és a tanulói munkákat, ellenőrzi az iskola rendjét.

-

Értékeli,

véleményezi

az

intézményben

folyó

pedagógiai

és

oktató

munka

eredményességét. -

Elkészíti az iskola tanárainak, tanulócsoportjainak órarendjét, illetve ennek szükséges változatait, ügyeleti rendet, terembeosztást, ebédeltetési rendet.

-

Felelős a gimnáziumban tanító pedagógusok munkaidő keretének nyilvántartásáért.

-

Koordinálja és ellenőrzi a humán és a nyelvi munkaközösségek munkáját.

-

Felügyeli az ünnepélyek megszervezését, lebonyolítását.

-

A gimnáziumi oktatással kapcsolatos feladatok: 

Felelős az érettségi lebonyolításáért.



Előkészíti a 9. osztályosok felvételi vizsgáját és beíratását.



Napi rendszerességgel kezeli az ADAFOR és KIR programokat.



Ellenőrzi a javító- és osztályozó vizsgák megszervezését, és a vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációt. 27

-

Koordinálja

az

iskola

minőségfejlesztési

és

mérési

munkáját,

ellenőrzi

a

minőségfejlesztési csoport munkáját. -

Felügyeli az elektronikus napló működését.

-

Elkészíti a statisztikát.

-

Közösségi szolgálattal kapcsolatos teendőket koordinálja.

A tanügyi intézményvezető- helyettesre átruházott feladatok: -

Koordinálja az 1-4. évfolyamon folyó oktató-nevelő munkát, irányítja az alsó tagozatos munkaközösséget.

-

Segíti az osztályfőnökök gyermekvédelmi munkáját.

-

Kapcsolatot tart az iskolapszichológussal, a fejlesztő pedagógusokkal, a logopédussal és az utazó gyógypedagógusokkal.

-

Megszervezi a napi helyettesítést.

-

Elkészíti az éves szabadságolási tervet, vezeti a szabadság-nyilvántartást.

-

Nyilvántartja a dolgozók hiányzását.

-

Felelős az alsó tagozatban tanító pedagógusok munkaidő keretének nyilvántartásáért.

-

Felügyeli az elektronikus napló működését.

-

A tanügyigazgatással kapcsolatos dokumentumok: o Ellenőrzi a tanuló-nyilvántartás elkészítését, o Elkészíti a tanulói létszámmal kapcsolatos adatszolgáltatásokat. o Elkészíti a tanulókkal kapcsolatos felmentéseket, o Ellenőrzi a ki és a beiratkozást, o Ellenőrzi a diákigazolványok kiadását, az adminisztráció vezetését, o Előkészíti az elsősök beiratkozását.

-

Megszervezi az iskolai tankönyvellátást és a tankönyvtámogatás rendjét, figyelemmel kíséri az iskolai könyvtár munkáját, és felügyeli a kedvezményes tankönyvellátást.

-

Ellenőrzi az iskolai iratkezelést.

-

Ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartását.

-

Nyilvántartást vezet a foglalkozás-egészségügy ellátásáról.

-

Ellenőrzi a gyermek és dolgozói balesetek nyilvántartását.

-

Kapcsolatot tart az iskolában foglalkoztatott technikai dolgozókkal és a gazdasági ügyintézővel.

28

A sportiskolai feladatokért felelős intézményvezető-helyettesre átruházott feladatok: -

Elkészíti a havi programot, az éves munkaterv alapján.

-

Koordinálja és ellenőrzi a testnevelés, a felsős és a gimnáziumi osztályfőnöki munkaközösség munkáját.

-

Koordinálja a felső tagozatokon folyó oktató-nevelő munkát.

-

Felelős a 8. osztályosok továbbtanulásáért, felügyeli az osztályfőnökök beiskolázási tevékenységét.

-

Elkészíti és felügyeli a felső tagozatos délutáni foglalkozások működését.

-

Felelős a felső tagozaton tanító pedagógusok és a testnevelő tanárok munkaidő keretének nyilvántartásáért.

-

Ellenőrzi a szabadidős és DÖK munkát.

-

Ellenőrzi a pedagógiai asszisztens munkáját.

-

Gondoskodik

a

szülőkkel,

edzőkkel,

egyesületekkel

való

kapcsolattartás

rendszerességéről. -

Ellenőrzi a leltárok vezetését, felügyeli a selejtezéseket.

-

Felügyeli az épület karbantartásával kapcsolatos teendőket, és kiemelten gondoskodik a takarékossági, vagyonvédelmi rendelkezések betartásáról.

-

Tervezi és jelzi az önkormányzat felé az éves beszerzéseket, beruházásokat, valamint a felújításokat, és elkészíti az ezekről szóló analitikus nyilvántartást.

-

Figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, a táborok pályázati lehetőségeit, segíti a pályázat elkészítését, felügyeli a pályázatok elszámolását.

-

Felelős

a

sportiskolai

program

végrehajtásáért,

adatszolgáltatásért,

támogatási

elszámolásért. -

Felelős a Csik-nap lebonyolításáért.

A vezetők közötti feladatmegosztást az intézményvezető és intézményvezető- helyettesek munkaköri leírása tartalmazza.

29

4.3

Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás:

-

az iskolavezetés: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek;

-

a kibővített vezetőség: iskolavezetők, a munkaközösség-vezetők, az érdekképviselet vezetője és a mérés és értékelési munkacsoport vezetője

Megbeszéléseket az intézményvezető és helyettesei napi,- illetve heti rendszerességgel tartanak, a kibővített havi egy alkalommal tart értekezletet, melyet az intézményvezető készít elő és vezet.

30

A közoktatási intézmény szervezeti ábrája

Reál munkaközösség

Intézményvezető Iskolatitkárok Pedagógiai asszisztensek

Tanügyi intézményvezetőhelyettes

Alsós munkaközösség

Fejlesztő pedagógusok, pszichológus,

Utazó gyógypedagógusok, logopédus

Általános intézményvezetőhelyettes

Nyelvi munkaközösségek

Angol-spanyol munkaközösség

Humán munkaközösség, könyvtárosok

Német munkaközösség

Sportiskolai feladatokért felelős intézményvezetőhelyettes

Testnevelés munkaközösség

Gimnáziumi és felsős osztályfőnöki munkaközösség

Szabadidőszervező

Pedagógusok Bármelyik intézményvezető-, illetve helyettes akadályoztatása esetén a feladatai szétosztásra kerülnek a mindenkori intézményvezető döntése alapján. 31

4.4

A vezetők intézményben való tartózkodásának és helyettesítésének rendje

Tanítási napokon reggel 645-tól 1730-ig vezető is tartózkodik az épületben. Az intézményvezető távolléte esetén az általános helyettes a felelősen intézkedő személy. Mindkettőjük távolléte esetén az ügyeletes intézményvezető-helyettes (beosztás heti terv alapján) intézkedik felelősen. A vezetők esetleges távolléte (betegsége) alkalmával egyedi megbízással kell megoldani a helyettesítést a következő sorrend szerint: gimnáziumi osztályfőnöki, felsős osztályfőnöki, alsós munkaközösség-vezető. A munkaközösség-vezetők intézkedési köre a gyermekekkel kapcsolatos ügyekre, illetve a hozzájuk tartozó szakmai kérdésekre terjed ki. A reggeli és az esti ügyelet alatt a felelősen intézkedő személy az ügyeletes tanár, aki csak a gyermekeket érintő kérdésekben intézkedhet.

32

5. Az iskola közösségei és szervezeti egységei és a közöttük való kapcsolattartás rendje Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái, a különböző értekezletek, fórumok, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák, stb. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve és a havi programok tartalmazzák. Iskolaközösség: - alkalmazotti - tanulói - szülői 5.1. Alkalmazotti közösség: Tagja az iskola minden közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozója. Évente két alkalommal – naptári év végén és tanév végén - tájékoztató értekezlet. 5.1.1 Nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden pedagógus és az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazott. A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: -

tanévnyitó, félévi és tanévzáró;

-

félévi és év végi osztályozó;

-

őszi és tavaszi nevelési értekezlet;

-

szükség szerint, az éves munkatervben kijelölt napon, egész tantestületet érintő vagy általános iskolai 1-4. évfolyam, vagy 5-8. évfolyam, vagy 9-12. évfolyam számára tartott értekezlet;

-

aktuális feladatokkal kapcsolatos értekezletek;

33

Amennyiben a nevelőtestület tagjainak 1/3-a, az intézmény vezetője, a vezetősége, vagy az érdekképviseleti szervek vezetője szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelőtestület értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról. A nevelőtestület feladatai és jogai: A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása,- ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelési – oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési –oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Köznevelési Törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogköre: -

a PP, az SZMSZ és a házirend elfogadása,

-

a tanév munkatervének jóváhagyása,

-

átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,

-

a továbbképzési program elfogadása,

-

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

-

a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,

-

az intézményvezetői programok szakmai véleményezése,

-

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

-

jogszabályban meghatározott más ügyek

A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott anyagába kerülnek.

34

A nevelőtestület hatáskörébe tartozó feladatok átruházására vonatkozó rendelkezés A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre. Egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségekre és vezetőire, a Szülői Választmányra, vagy a Diákönkormányzatra, alsós, felsős, gimnáziumi osztályozó értekezleten résztvevők közösségére. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok: Felvételi Bizottság feladata: -

az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének megítélése

-

a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása

Tagjai: -

az intézmény vezetője

-

intézményvezető-helyettesek

-

a munkaközösség-vezetők

-

leendő osztályfőnökök

-

testnevelők, média tanárok

Fegyelmi Bizottság feladata: -

a házirendet súlyosan és vétkesen megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata

-

az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala

Tagjai: -

az intézmény egyik helyettese

-

az érintett tanuló osztályfőnöke

-

egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus

-

az iskolapszichológus

-

egy, a tanuló által felkért pedagógus

Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályfőnökök és a szakmai munkaközösségek vezetői írásbeli beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az átruházott feladatok elvégzése után a munkatervben rögzített félévi, illetve év végi értekezletek alkalmával.

35

5.1.2 Vezetők és a szervezetek közötti kapcsolattartás rendje A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusok, és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás formái:  szűk vezetőségi ülés (heti rendszerességgel),  kibővített vezetőségi ülés (havi rendszerességgel),  munkaközösségi értekezletek (havi rendszerességgel),  megbeszélések (alkalomszerűen). A fórumok időpontját, az iskolai eseményeket, a folyamatos feladatokat a havi programok tartalmazzák. A kibővített iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az értekezlet döntéseiről, határozatairól,  közvetíteni az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményvezetőnek. 5.1.3 Szakmai munkaközösség Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. Működő munkaközösségek: -

1-4. évfolyam: alsós,

-

5-8. évfolyam: felsős osztályfőnöki

-

9-13. évfolyam: gimnáziumi osztályfőnöki

-

5-13. évfolyam: humán, reál

-

1-13. évfolyam részére: német és angol nyelvi, testnevelési.

A szakmai munkaközösség tagjainak kezdeményezésére az iskola vezetője adja a megbízást maximum öt évre a munkaközösség-vezetői feladatok ellátására. A munkaközösség-vezető tagja a kibővített iskolavezetőségnek.

36

A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetője előtt és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. Szervezi a szakmai napokon való részvételt. A munkaközösség vezető feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A szakmai munkaközösség feladatai: A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: - javítják, koordinálják az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét - fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat - végzik a tantárgy csoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, elbírálását, az eredmények kihirdetését - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeret szintjét - szervezik a pedagógusok továbbképzését - javaslatot

adnak

a

költségvetésben

rendelkezésre

álló

szakmai

előirányzatok

felhasználására - támogatják a pályakezdő pedagógus munkáját - véleményezik és javaslatot tesznek a tankönyvekre - meghatározzák a méréses vizsgálatok rendjét a tantárgyi értékelésben - a mérések eredményeit elemzik, intézkedési terveket készítenek - biztosítják, hogy a pedagógus megkapja a munkájához szükséges infokommunikációs eszközöket

37

5.1.4 A szakmai munkaközösségek együttműködése, és a kapcsolattartás rendje A munkaközösségek a szakmai munka minőségének további javítása érdekében az azonos tantárgyakban évfolyamonként és felmenő rendszerben bemutató órákat és azt követő szakmai megbeszéléseket tartanak. Az első osztályosok beiskolázása előtt a munkaközösségek együttesen alakítják ki az óvodásoknak tartott foglalkozások tematikáját. A kompetenciák közös fejlesztése, a digitális eszközök használata érdekében közös továbbképzéseket tartanak, közös projekteket, pályázatokat készítenek. Az országos méréseket közösen értékelik, és együtt készítenek intézkedési terveket. A munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét az éves munkaterv határozza meg. 5.2.A diák önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása A tanulók, tanuló közösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzatot segítő pedagógust az intézményvezető a tanulókat érintő kérdésekben meghívja a kibővített iskolavezetői megbeszélésekre. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési- oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskola a diákönkormányzat működéséhez az alábbi feltételeket biztosítja: - a megbeszélésekhez, rendezvényekhez helyiséget - a működéshez szükséges infrastrukturális hátteret - az éves dologi költségvetésben az anyagi támogatások összegét A diákság rendszeres tájékoztatása: - az osztályfőnökök, szaktanárok folyamatosan - intézményvezető – iskolagyűlések alkalmával - DÖK gyűlések minimum negyedévente - diákparlamenten évente - iskolarádión, iskolaújságon, osztályfaliújságon, honlapon folyamatosan

38

A diákok a negyedévenkénti DÖK üléseken javaslataikkal, problémáikkal bármikor fordulhatnak az iskola vezetőjéhez, illetve az iskola vezetőségéhez. 5.3.A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája A szülői közösség A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői közösséget hoznak létre. A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az osztályok szülői szervezetét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Ők a kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az osztályban választott elnökök és helyetteseik alkotják az iskolai Szülői Választmányt. A Szülői Választmány osztályképviselői úgy döntöttek, hogy nem kívánnak létrehozni iskolaszéket. Három képviselőből megválasztották az iskolai Szülői Választmány vezetőségét: elnök, két elnökhelyettes. Az iskolai Szülői Választmány elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A Szülői Választmány döntési jogkörébe tartozik: -

működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása;

-

a képviseletében eljáró személyek megválasztása;

-

a rendelkezésre álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

A Szülői Választmány véleményezési jogkört gyakorol: -

a jogszabályban meghatározott kérdésekben a Szervezeti és Működési Szabályzat,

-

a házirend elfogadásakor,

39

A Szülői Választmány javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját (a házirend határozza meg) érintő kérdésekben. A Szülői Választmányt minden olyan jogkörrel fölruházzuk, amelyre az Köznevelési törvény felhatalmazást ad. A Szülői Választmányt az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban, tanévenként legalább háromszor hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a Szülői Választmány véleményét és javaslatait. Rendkívüli eseményekről az intézményvezető írásban értesíti a szülői közösség vezetőit. Szükség esetén értekezlet összehívását kezdeményezi. A szülők tájékoztatásának formái Az iskola a tanév során a szülői értekezleteken és fogadóórákon szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített időpontokban. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi értekezleten, a félév értékeléséről és a tanév további eseményeiről, feladatairól a februári értekezleten kapnak tájékoztatást. Rendszeresen tájékoztatást kap a szülő a tanuló kapcsolattartó-/tájékoztató füzetében, és az elektronikus napló segítségével (továbbiakban E- napló). Az osztályok szülői közössége számára szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként minimum két szülői értekezletet és két fogadóórát tart. Az iskola minden pedagógusa heti egy alkalommal egyéni fogadóórán várja az érdeklődő szülőket. (Ennek időpontja a tanuló kapcsolattartó/tájékoztató füzetében és az E- naplóban is megtalálható) Az őszi- és tavaszi fogadóórákra az E- naplón keresztül lehet bejelentkezni. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői közösség is összehívhat. Az éves munkaterv kivonatát minden tanév október elején eljuttatjuk a szülőkhöz közzé tesszük az iskola honlapján, az aktuális eseményekről is az iskola honlapján illetve a szülői faliújságon lehet tájékozódni.

40

5.4 A vezetők és az intézményi tanács közti kapcsolattartás rendje A 20/2013 (VIII.31) EMMI rendelet 121 §. alapján intézményi tanács hozható létre. Az intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti: -

a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,

-

az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei,

-

az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka,

-

az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy, intézményfenntartó,

-

az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői,

-

az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat,

Az intézményi tanácsot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában. Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba -

a nevelőtestület,

-

az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók legalább húsz százalékának szülei,

-

az iskolai diákönkormányzat, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka,

-

az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat,

Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez. Az intézményi tanács dönt -

működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,

-

tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá

-

azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza.

41

Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Az Intézményi Tanács tagjai részt vesznek a Szülői Választmányi Értekezleten a tanév elején félévkor és a tanév végén.

42

6. Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi feladata, kapcsolatrendszere A nevelési- oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanuló veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal foglalkozók személyéről /osztályfőnök, iskolapszichológus, védőnő/ valamint arról, hogy milyen időpontban is hol kereshető fel. E személyek feladata segíteni az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Az osztályfőnökök feladata: - Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - A pedagógusok, szülők, vagy a tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések alapján a megismert veszélyeztetett tanulókkal a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. - Gyermekbántalmazás vélelme esetén kezdeményezi, hogy az intézményvezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. - A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. - A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola vezetője indítson eljárást a tanuló lakó illetve tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál. Kezdeményezi a rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelemi támogatás elnyerését, szükség esetén a fenti kedvezmények természetbeni juttatását. - Az iskolában elhelyezi a tanulók és a szülők által jól látható helyen a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. - Részt vesz az egészségvédelmi és kábítószer ellenes programban.

Kapcsolatok: II. Kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ II. Kerületi Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Csoport és Gyámügyi Csoport Budapest Főváros Kormányhivatala Hatósági Főosztály Szabálysértési Osztály Hatósági Osztály

43

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, illetve fennálló veszélyeztetettség esetén, ha az iskola a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet a gyermekjóléti szolgálattól vagy más ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, az intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.

7. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolaorvossal és a védőnővel a tanévenkénti megállapodásban rögzítésre kerül a vizsgálatok, szűrések, oltások havonkénti rendje. Tanévenként egészségnevelési terv is készül a rendszeres egészségügyi ellenőrzésről. Az iskola a védőnővel történő egyeztetés után tájékoztatja a szülőket, és a tanárokat. Az iskolán kívül tartott vizsgálatokra történő eljutást az iskola egy pedagógus, lehetőség szerint pedagógiai asszisztens, illetve szülő kíséretével biztosítja.

8. A tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárás rendje Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárás rendjét a 7. számú melléklet tartalmazza.

44

9. Külső kapcsolatok rendszere, kapcsolattartás formája Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, továbbá a következő intézményekkel: -

KLIK Budapest II. Tankerülete

-

II. kerületi Önkormányzat, Intézménygazdálkodási csoport

-

II. kerületi Önkormányzat, Intézményeket Működtető Központ

-

Magyar Államkincstár,

-

Pedagógiai Szakszolgálat,

-

Családsegítő és Gyermekjóléti Központ,

-

II. kerületi Pedagógiai Intézet,

-

Járdányi Pál Zeneiskola,

-

kerületi közoktatási intézmények

-

Magyar Olimpiai Bizottság

A kapcsolattartás formái: Az

aktuális

rendezvényekre,

konferenciákra,

megbeszélésekre,

továbbképzésekre

a

képviselők kiválasztása alkalomszerűen történik. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola rendszeres kapcsolatot tart a II. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálat gyermekrendelőjével (1027 Budapest, Kapás u. 20-22., 1022 Budapest, Rét u. 3). Az egészségügyi dolgozók segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Kapcsolatot tart a fentieken kívül a következőkkel: -

Magyar Olimpiai Akadémia,

-

Olimpiai bajnokok nevét viselő oktatási intézmények,

-

Sportegyesületek, sportági szövetségek

-

Medve Utcai Iskolai Alapítvány,

-

Németh László Társaság,

-

Műszaki Egyetem, közoktatás vezetői szakképzés,

-

Káldor Miklós Közgazdasági Szakkollégium

A munkakapcsolat megszervezéséért és irányításáért az intézmény vezetője felelős.

45

A Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal az iskola igazgatóhelyettesén keresztül tartja a kapcsolatot. A Családsegítő és Gyermekjóléti Központ címét és telefonszámát a szülők számára jól látható módon, az iskolai hirdetőtáblán kell elhelyezni. A Pedagógiai Szakszolgálat dolgozóival az tanügyi intézményvezető-helyettes, az osztályfőnökök, a munkaközösség vezetők és a gyermekvédelmi felelős állnak aktív kapcsolatban. A fejlesztőpedagógus és a pszichológus fogadóórájának időpontja megtalálható az iskola hirdetőtábláján. A szakszolgálatok által kiadott szakvéleményt a szülők egyetértésével irányadónak tekinti a nevelőtestület a pedagógiai munkában. A javaslatokat elfogadja, és ez alapján az intézményvezető mentesíti a tanulókat bizonyos tantárgyak illetve tantárgyi részterületek értékelése alól. A kontroll vizsgálat a törvényben előírtak szerint kötelező. Erről a szülőnek kell gondoskodnia. Az iskolában a II. kerületi Szakszolgálat logopédusa és gyógytestnevelője, valamint II. kerület Tankerület Utazó Gyógypedagógiai Szolgálat szomato- és gyógypedagógusa tart foglalkozást. A foglalkozások helye: orvosi szoba; fejlesztő szoba, tornaszoba.

46

10. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományos rendezvényeit a pedagógiai program és az éves munkaterv tartalmazza. A nemzeti és állami ünnepek megszervezésének feladatait minden évben a tanév helyi rendje állapítja meg. Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók kiemelt feladata, az ezeken való megjelenés a pedagógusok és a tanulók számára egyaránt kötelező. Az alkalmazottaknak alkalomhoz illő ruházatban, az iskola tanulóinak ünnepi viseletben fehér ing, blúz és sötét nadrág vagy szoknya, iskola nyakkendő, sál – kell megjelenni. Ünnepélyek -

tanévnyitó;

-

okt.23. a Köztársaság kikiáltásának és az 1956-os forradalom ünnepe;

-

karácsonyi ünnepély, koncert,

-

március 15-e az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe;

-

Csik-ünnepély

-

Németh László ünnepély (kerek évfordulókon)

-

végzős osztályok ballagása;

-

tanévzáró

Megemlékezések -

Aradi Vértanúk Napja;

-

Németh László táblájának koszorúzás,

-

Mansfeld Péter táblájának koszorúzása

-

Megemlékezés a holokauszt áldozatairól (gimnázium);

-

Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (gimnázium);

-

Megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról;

-

Nemzeti Összetartozás Napja

47

Hagyományok Tanulóközösségek hagyományai: -

első osztályosok fogadása, megajándékozása,

-

végzős osztályok búcsúztatása,

-

gólyatábor,

-

gólyabál,

-

szalagavató,

-

adventi napok rendezvényei,

-

farsang,

-

„Medvest”a Marczibányi téren (kulturális bemutató),

-

erdei táborok,

-

Csik-napok,

-

Iskolanapok,

-

kirándulások,

-

sítábor,

-

nyári táborok,

Nevelőtestület hagyományai: -

új kollégák fogadása,

-

tantestületi kirándulás,

-

karácsonyi ünnepség;

-

pedagógusnapi ünnepség;

-

nyugdíjas és GYES-en lévők meghívása a „Medvest” estre, Csik ünnepélyre;

A rendezvények időpontját, helyét, felelősét az éves munkatervben rögzítjük.

48

11. A pedagógiai munka belső ellenőrzés rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő – oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden dolgozója felelős a maga területén végzett munkáért. Az ellenőrzésekhez, mérésekhez ellenőrzési terv készül, mely az éves munkatervben kerül ütemezésre. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet. Az iskola belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: ─ segítse elő az oktatás és nevelés hatékonyságát ─ kérje számon az eredményeket. ─ legyen a fegyelmezett munka elősegítésének eszköze. ─ segítse a vezetői utasítások végrehajtását. ─ segítse elő a belső rendet, a tulajdon védelmét, a gazdaságos működést ─ járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez ─ támogassa a helyes kezdeményezéseket. ─ tárja fel az iskola fejlesztésének lehetséges utjait és irányuljon az iskola hatékonyságának megállapítására Az ellenőrzés területei: ─ pedagógiai, szervezési, tanügyi- igazgatási feladatok ─ éves tervek, tanmenetek ─ tanórák, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok tanulói produktumok, mérések ─ munkaidő, tanóra pontos betartása ─ mindennapos adminisztráció (órakezdés, befejezés, hiányzók, késők beírása tanórák, jelenléti ívek, szabadság nyilvántartás adminisztrálása ─ a helyettesítések ─ a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon folyó tanítási munka

49

─ a Házirend betartatása ─ a tanári ügyelet ─ iskolai rendezvények ─ eseti beszámolók, jelentések ─ tűz és bombariadó készültség ─ időszakos, állandó, kiemelt és speciális Az ellenőrzést végzők: ─ az iskola vezetője ─ az intézményvezető- helyettesek ─ munkaközösség vezetők ─ munkaközösségi tagok egy-egy speciális feladattal ─ osztályfőnökök osztályaikban ─ egyéb foglalkozást vezetők csoportjaikban Az ellenőrzés formái: ─ óralátogatások ─ foglalkozások látogatása ─ dokumentumok elemzése ─ kérdőívek, felmérések ─ interjúk, beszélgetések ─ személyes feljegyzések készítése A vezetői ellenőrzés folyamatleírását, amelynek célja az adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez.

50

12.A tankönyvellátás megszervezése, támogatás kedvezményei, szabályai Az iskolánkban a tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkezései alapján járunk el: -

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

-

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

-

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézményvezető- helyettes, valamint a könyvtárosok felelősek. Az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása az iskola feladata és felelőssége. Az iskolai tankönyvrendelés megszervezése a 16/2013 EMMI rendelet előírásai szerint történik. A felmérés során tájékoztatja a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény alapján kik jogosultak ingyenes tankönyv ellátásra vagy normatív kedvezményre. A bejövő új osztályok felmérését a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola október 15-ig megbízza az iskola tankönyvfelelősét, aki elkészíti a tankönyvrendelést, és részt vesz a tankönyvterjesztés szervezésében, kapcsolatot tart a tankönyvforgalmazóval. Az iskola igazgatója minden év január 10-ig felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból tankönyvkölcsönzés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni.

A szülőktől az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat a tankönyvfelelős begyűjti. A bemutatás tényét rávezeti az igénylőlapra. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: -

a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;

-

tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;

-

a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;

-

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat./ 51

Az iskola minden év január 20-ig ad tájékoztatást a felmérés eredményeiről a nevelőtestületnek, az iskolai szülői szervezetnek, a DÖK-nek, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az igazgató ez alapján minden év január 25-ig elkészíti az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőket. Március folyamán az

Oktatási Hivatal által közzétett, folyamatosan frissített a

tankönyvjegyzékből a megfelelő tankönyvek kiválasztása a szakmai munkaközösségek részéről, folyamatos egyeztetés a pedagógusok - munkaközösség vezetők részéről évfolyam és tagozat szinten is. A

tankönyvrendelés

megszervezése

az

iskola

igazgatója

által

megbízott

iskolai

tankönyvfelelős feladata. Az iskolai tankönyvmegrendelés elkészítésének kérdéseit, amit a rendelet nem szabályoz, az iskola Házirendjében kell meghatározni. Az iskolai könyvtár minden év május 31-ig közzé teszi azoknak a tankönyveknek és olvasmányoknak (ajánlott, kötelező) a jegyzékét, amelyeket a diákok az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek A

tankönyvrendelés

határideje

március

utolsó

munkanapja,

a

tankönyvrendelés

módosításának határideje június 15., a pótrendelésé szeptember 5. /A belépő évfolyamok (leendő első és leendő 9. osztályosok) esetén biztosítjuk az igénylési lehetőséget a szülők számára /a beiratkozás alkalmával/. Augusztusban, szeptemberben a megrendelt tankönyvek kiszállítása a Könyvtárellátó közreműködő partnerei részéről. A tankönyvek átvétele és átadása az iskola tanulói /szülő/ számára a kifizetést igazolócsekk, illetve az ingyenesség igazolásának bemutatása után történik. A tankönyvfelelős folyamatosan tevékenykedik a tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában; a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlása és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában.

52

Ingyenes tankönyv Iskolánk minden évben tájékoztatja a szülőket és felméri, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani

a

köznevelési

törvény

szerinti

térítésmentes

tankönyveket,

illetve

a

tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet melléklete alapján elkészített igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával biztosítjuk a szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása. A költségvetés tervezése során kialakult koncepció alapján az állam várhatóan tanulónként 12.000,- Ft hozzájárulást biztosít a fenntartóknak az ingyenes tankönyvvel járó törvényi kötelezettségek ellátására. Tankönyvfelelős feladatkörei -

A tankönyvrendelet 29. § (1) bekezdése szerint a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatója megnevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, és az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka díjazását.

-

A tankönyvfelelős - az iskola tanulói számára – megrendeli a tankönyveket a központi információs rendszeren keresztül, majd ezek kiszállítása után, a tankönyveket a Könyvtárellátótól a megbízásból értékesítésre átveszi.

-

A tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában: többek között a Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában; a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában.

-

A tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátáshoz kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében.

-

A tankönyvfelelős számára a Könyvtárellátó az iskolai helyi feladatok ellátásának elősegítése érdekében díjazást fizet.

53

13. A könyvtár igénybevételének és működésének szabályai A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, e dokumentumok helyben-használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, részvétel az érettségi vizsgák lebonyolításában. A tanulók a kölcsönzésen és a könyvtári órákon túl egyéni felkészülésre, tanulásra is használhatják a könyvtárat. A könyvtár használatára jogosultak köre Az iskolai könyvtár olvasójának tekinthető minden tanuló és iskolai dolgozó. Számukra a könyvtár használata ingyenes, mások viszont térítés ellenében sem vehetik igénybe szolgáltatásait, vagyis az iskolai könyvtár zártkörű. Heti nyitvatartási idő 40 óra, amely a könyvtár ajtaján kifüggesztve megtalálható A kölcsönzés szabályai:  a kölcsönzési idő diákoknak általában három hét, maximum 4 könyv, kétszer hosszabbíthatóak  pedagógusok igény szerint egész évre kölcsönözhetnek  kézikönyv és új folyóirat nem kölcsönözhető, helyben használható, illetve osztályba vihető  pedagógus által megbízott tanulók közös használatra elvihetnek kiadványokat a tanítási órákra  kölcsönzés aláírás ellenében történik Az iskolából távozó tanuló és dolgozó köteles elszámolni a nála lévő kiadványokkal. A vezetőség igazolást kér erről a könyvtárosoktól. Az elveszett, megrongált könyvtári dokumentumot azonnal kell pótolni, illetve annak aktuális piaci árát meg kell téríteni. Pótlásként nem fogadható el más dokumentum.

54

Kihelyezett letétek kezelése A letétek külön jegyzéken találhatók, ezért a szaktanárok és a munkaközösség vezetők a felelősek. A letétek folyamatos frissítéséről, kiegészítéséről a könyvtáros gondoskodik. Az iskolai könyvtár működéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros felel. Az iskolai könyvtár működési rendjéről a könyvtári SZMSZ rendelkezik. (az iskolai SZMSZ 1. számú melléklete) A könyvtári SZMSZ tartalmazza: -

Gyűjtőköri szabályzatot,

-

Könyvtári házirendet,

-

a könyvtárostanárok munkaköri leírását,

-

a tankönyvtári szabályzatot,

-

a muzeális jellegű dokumentumokkal kapcsolatos tevékenységek szabályait,

-

és a katalógusszerkesztés szabályzatát,

55

14.Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje Minden dolgozónak ismerni és betartani kell az intézmény munkavédelmi, tűzvédelmi szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításának és a tűz- bombariadó tervének a rendelkezéseit, valamint ismerni kell a menekülés útvonalát. Az iskolának megbízott munkavédelmi és baleset-megelőzési felelőse van, a KarbantArt.hu Kft. (2141 Csömör, Nektár u. 58.) A tanévet indító tantestületi értekezleten a cég megbízott munkatársa munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást tart az iskola alkalmazotti közösségének. Kiemelt feladatok a tanuló balesetek megelőzése érdekében. 1. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési normákat. 2. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt, kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 3. Az osztályfőnököknek ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 4. Az intézmény vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemle keretében évente két alkalommal ellenőrzi. A tanuló és gyermekbalesettel összefüggő feladatok ─ A tanulók a tanév első napján baleset-megelőzési oktatásban részesülnek, amely a haladási naplóba kerül beírásra, és a tanulók aláírásukkal igazolják a részvételt. Az oktatáson az osztályfőnököknek foglalkozniuk kell a következőkkel: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokkal, a balesetvédelmi előírásokkal, a rendkívüli esemény bekövetkeztekor

szükséges

teendőkkel,

a

tanulók

kötelességeivel

a

balesetek

megelőzésével kapcsolatban,  Iskolán kívüli foglalkozások előtt ismételt, az adott helyzetnek megfelelő balesetvédelmi oktatást kell tartani (kirándulás, táborozás),

56

─ A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat tartó nevelők – testnevelés, fizika, kémia, technika – a fent említetten kívül külön oktatásban részesítik tanév elején a tanulókat. Az oktatás tényét és időpontját a haladási naplóban jelölik. Intézkedések tanulói balesetek esetén: -

A balesetről azonnal értesíteni kell a munkavédelmi és baleset-megelőzési felelőst és az iskolában tartózkodó vezetőt.

-

A gyermeket megfelelő ellátásban kell részesíteni.

-

Súlyosabb sérülés esetén orvoshoz kell kísérni a tanulót, és a szülőt értesíteni kell a balesetről, illetve a mentőket kell hívni, és a balesetet jelenteni kell a fenntartónak.

-

A tanuló és gyermekbaleseteket az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreadó személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig elektronikus úton meg kell küldeni a NEFMI-nek, valamint át kell adni a tanulónak, kiskorú esetén a szülőnek.

Intézkedések alkalmazotti balesetek esetén: -

A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és a nyilvántartásba kell venni.

-

A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.

-

A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak telefonon, vagy faxon illetve személyesen azonnal jelenteni kell a rendelkezésre álló adatok közlésével, a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségnek valamint a fenntartónak

-

A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a munkavédelemről szóló törvény melléklete szerint munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv tartalmára a törvény szövege az irányadó.

A munkáltatónak minden bejelentett illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti annak, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót kell értesíteni.

57

Minden balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

15.Katasztrófavédelem, tűzvédelem, polgári védelem szervezeti és végrehajtási rendje Az intézmény rendelkezik prevenciós programmal, tűzvédelmi szabályzattal és kapcsolatot tart a kerületi Polgári Védelemmel, valamint a tűzvédelmi és munkavédelmi feladatok elvégzésére a KarbantArt Kft. (2141 Csömör, Nektár u. 58.) kötött szerződést. A fent felsorolt intézményekkel a felelős igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot.

16. Rendkívüli esemény esetén szükséges intézkedések Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak, dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. A rendkívüli események esetén szükséges teendőkről a Prevenciós Program rendelkezik. Rendkívüli események: természeti katasztrófa, tűz, robbantással való fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azonnal jelenteni az iskola vezetőjének, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: -

az intézmény fenntartóját,

-

tűz esetén a tűzoltóságot,

-

robbantással való fenyegetés esetén a rendőrséget,

-

személyi sérülés esetén a mentőket,

-

egyéb esetekben a katasztrófavédelmet.

58

Rendkívüli esemény esetén az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell. A riasztás módja: -

tűz esetén a tűzjelző berendezés riaszt,

-

egyéb esetben kolomppal jelezzük a veszélyt (öt rövid jelzés),

Rendkívüli esemény esetén a kivonulás a tűzriadó-terv szerint történik. A kivonulási terv minden teremben és a folyosókon kifüggesztve megtalálható. A tanulócsoportoknak a tűzriadó szerinti kivonulásáért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tanulók részére tanórát vagy egyéb foglalkozást tartó pedagógus a felelős. Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egy időben gondoskodni kell az alábbi feladatokról: -

a tűzriadó tervben szereplő kijáratok kinyitása: felelős: portás-biztonsági őr,

-

közművezetékek elzárása: felelős: karbantartó, távolléte esetén: portás-biztonsági őr,

-

tűz esetén vízszerzési helyek szabaddá tétele, áramtalanítás: felelős: karbantartó, távolléte esetén: portás-biztonsági őr

-

az elsősegélynyújtás megszervezése: felelős: munkavédelmi felelős, távolléte esetén: elsősegély nyújtási tanfolyamot végzett kollégák.

-

a rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek fogadása: felelős: a mindenkori ügyeletes vezető.

A rendkívüli esemény (pl. bombariadó) miatt kiesett tanítási órák pótlása: -

ha az első három órában történik a bombariadó az épület átvizsgálása után az aznapi tanítási órákat rövidített (35 perces), formában megtartjuk.

-

ha 4-7. órában történik a bombariadó az elmaradt órákat egy hónapon belül szombaton kell pótolni.

59

17. Reklámtevékenység szabályai a nevelési – oktatási intézményben Az intézményben reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne. Az iskolában az intézmény vezetője írásban engedélyezheti a reklámtevékenységet, ha a reklám

a

gyermekeknek,

tanulóknak

szól

és

az

egészséges

életmóddal,

a

környezetvédelemmel, társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze.

18. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részre A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: -

Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy általa esetenként megbízott személy jogosult.

-

Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon.

-

A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.

-

A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.

-

Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az iskola tevékenységében zavart, az iskolának anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

-

A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.

-

Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozatot csak az intézményvezető adhat.

60

19. Az adatkezelés a közoktatási intézményekben A pedagógust és a nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel, tanulókkal és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyekről hivatásának során szerzett tudomást. Az adatkezelési szabályokról az iskola Adatvédelmi Szabályzata rendelkezik (ld. 2. sz. melléklet).

20. Tájékoztatás kérés módja az iskolai belső jogi normákról Az iskola Pedagógiai Programjának, a Szervezeti és Működési Szabályzatnak, a Házirendnek egy-egy teljes példánya az alábbi helyeken, illetve személyeknél található: - intézményvezető - iskolatitkárok - honlap Az iskola Pedagógiai Programjáról, a Szervezeti és Működési Szabályzatról és a Házirendről tájékoztatást az iskola intézményvezetője illetve az intézményvezető-helyettesei adnak előzetes időpont egyeztetéssel. Az iskola fent említett dokumentumai megtalálhatóak az iskola honlapján.

61

21. Aláírás és pecséthasználati jogkör Aláírási joga az intézményvezetőnek, távolléte esetén általános helyettesének van. Saját területükön aláírási joguk van a helyetteseknek, iskolatitkárnak (pl. iskolalátogatási igazolások, stb.). Pecsétet az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a gazdasági ügyintéző, az iskolatitkárok és esetenként megbízott személyek használhatnak. Bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök. Vásárlások, ügyintézés esetén a megbízott személy. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívüli pecsétet el kell zárni. A pecsétekről leltárt kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a pecsét lenyomatát, és azt, hogy ki a felelős a megőrzésért.

62

22. Záró rendelkezések Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ KLIK véleményezésével 2013. március 17. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az eddig hatályban lévő Szervezeti és Működési Szabályzat. Az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotában tartásáról az iskola intézményvezetője gondoskodik. Budapest, 2013. március 17.

…………………………………………… intézményvezető

Jóváhagyom: …………………………………………... irányító (alapító ) szerv

63

Mellékletek

1. sz. Könyvtári SZMSZ 2. sz. Irattári szabályzat 3. sz. Elektronikus napló működési szabályzata 4. sz. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 5. sz. Az elektronikus úton előállított és tárolt dokumentumok kezelési rendje 6. sz. A fegyelmi eljárás rendje

64

1. számú melléklet

Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Az iskolai könyvtár működési szabályzata I.

Fenntartás, irányítás, elhelyezés

I.1.

Alapítás

1996. július 1-jén létrejött a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium könyvtára, amely a Bem utcában működő Csik Ferenc Testnevelési Általános és Sportiskola és a Medve utcában lévő Medve utcai Általános Iskola könyvtáraiból egyesült. A könyvtár továbbra is két épületben működött. A Bem utcai könyvtár a gimnáziumi oktatáshoz, a Medve utcai pedig az általános iskolai oktatáshoz szükséges könyvek gyűjtőköre. Az egyesítés csak statisztikailag (könyvtári állomány számszerű adatai) valósult meg és az állomány tényleges egyesítésére az új épület 2002-es átadásával került sor. I.2.

A könyvtár elnevezése: Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium könyvtára,

1996. A könyvtár címe: 1027 Budapest, Medve u. 5-7. I.3.

Fenntartó, működtető

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ I.4.

Szakmai kapcsolatok

II. ker. Pedagógiai Szolgáltató Központ Könyvtára, Könyvtárostanárok Egyesülete A könyvtár szakmai koordinációs központja az OFI- Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Az iskolai könyvtár szakmai munkáját közvetlenül a MKPSZK (szaktanácsadás, továbbképzések stb.) segíti. I.5.

Helye a szervezetben (irányítás, ellenőrzés, véleményezés)

Az iskola könyvtára a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium szervezeti keretein belül működik. A közvetlen irányítást és ellenőrzést az iskola igazgatója végzi, a nevelőtestület és a DÖK véleményének figyelembevételével.

65

I.6.

Gazdálkodás

Fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mely az iskola költségvetésében gondoskodik a könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről. A költségvetésben önálló sorban szerepel. I.7.

Épületen belüli elhelyezés

A könyvtár elhelyezése: az „R” jelű épület földszintjén, egyterű, 118 m-es helyiségben. Az ülőhelyek száma 37 szék. I.8.

Bélyegző CSIK FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM KÖNYVTÁR BP. 1027 MEDVE U. 5-7.

I.9.

A Szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez a következő jogszabályokat vettük figyelembe:  

    

    

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVIII. évi törvény Magyarország 2012. évi költségvetéséről (továbbá a Magyar Köztársaság mindenkori éves költségvetéséről, valamint végrehajtásáról szóló törvény) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (és későbbi módosításai) 2012. évi CXXIV. a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 2012. I. törvény a Munka törvénykönyve 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről és az iskolai tankönyvellátásról 2012. évi CLII. törvény az 1997. évi CXL. törvény (a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről) módosításáról 3/2003. (V. 28.) Kormányrendelet az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet módosításáról 3/1975 évi MKM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szabályzat kiadásáról

66

    



23/2004.(VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről – módosításaival 22/2005. (VII. 18.) sz. NKÖM-rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 4/2013 (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról



16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről



az emberi erőforrások minisztere 22/2013 (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

II. A könyvtár működésének és igénybevételének szabályai 2. számú melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat. III. A könyvtár alapfeladatai 

a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres feltárása, igényfelmérés a nevelőtestület véleménye és a törvényi előírások alapján



a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó állományfejlesztés (1. számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat)



az új könyvtári egységek feldolgozása, nyilvántartása, őrzése



kölcsönzés

az

iskola

tanulói

és

dolgozói

számára

(2.

számú

melléklet:

Könyvtárhasználati szabályzat) 

a tartós tankönyvek, tankönyvek kölcsönzése (5. számú melléklet: Tankönyvtári szabályzat)

67



a dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása



tájékoztatás helyben, és az iskola honlapján keresztül az online könyvtári nyilvántartás igénybevételével



a könyvtár segíti a tanulók önálló ismeretszerzését, és a tehetséggondozást



érettségi vizsgákon használható könyvek biztosítása

III.1. Az állománnyal kapcsolatos feladatok III.1.1. Az állomány fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatok Desideratum A tanév során felmerülő könyvigényeket a könyvtáros feljegyzi, és amint a költségvetés lehetővé teszi, a könyvtáros beszerzi azokat. A szépirodalom és a szakirodalom előírt aránya Megközelítőleg 30-70 %. A dokumentumok épsége Köttetés, javítás, szellőztetés a dokumentumok állagának megóvása érdekében. A régi könyvek, ha az iskola költségvetése engedi, restaurálhatók. Az olvasó köteles a kölcsönzött könyvek épségére vigyázni, és jó állapotban azt visszahozni. A kölcsönzési fegyelem megtartatása, kártérítés A kölcsönzési határidő 3 hét. Utána egyszer meg lehet hosszabbítani. A tankönyvek egész évre, illetve a tartós tankönyvek addig lehetnek a tanulónál, ameddig a tanterv alapján szükséges. Nyárra nem maradhat tanulónál könyv. A kötelező olvasmányok és a tankönyvek esetében, amennyiben a könyv elveszik, vagy súlyosan megrongálódik, akkor a tanulónak kártérítési kötelezettsége van. A tanuló az iskolából való távozás esetén csak a tartozásának rendezése után kaphatja meg az iskolával való jogviszony megszüntetéséről szóló határozatot. Az elavult dokumentumok törlése. Az 5 évenkénti leltár során keletkezett hiány és az elhasználódott könyvek a selejtezési javaslat jóváhagyása után törlésre kerülnek. 68

III.1.2. Az állomány őrzésével kapcsolatos feladatok - a raktári rend megóvása A raktári rend védelme érdekében a könyveket használat után az asztalokon kell hagynia az olvasóknak. Az otthagyott könyveket a könyvtáros helyezi vissza a helyükre. A letétek (lista) Az alsós tanáriban vannak elhelyezve azok a tankönyvek, melyek a mindennapi munkát segítik a kollégának. Ennek listája a könyvtárban megtalálható. A szaktantermekben található könyvtári egységekért azok a tanárok felelősek, akiknek neve a könyvtári nyilvántartásban szerepel.

Kulcs A könyvtár két ajtajához tartozó kulcsok (3x2 db.), az igazgatói irodában, a könyvtárossal napi munkakapcsolatot tartó igazgatóhelyettesnél, és a könyvtárosnál találhatók.

III.1.3. Az állomány nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok Az állományba vételről, leltározásról, megőrzésről a 3/1975. /VIII. 17./KM-PM. számú együttes rendelet szól. A könyvtárba érkező, tartós megőrzésre szánt dokumentumokat lehetőleg hat munkanapon belül állományba kell venni. Egyedi nyilvántartású tartós megőrzésre szánt dokumentumok nyilvántartása Címleltárkönyv: A könyvekről egyedi, címleltárkönyv vezetendő. Ezzel párhuzamosan számítógépes nyilvántartásunk is van a Szirén programmal. Audiovizuális dokumentumok leltárkönyve: („AV”) Az audovizuális dokumentumokról külön címleltárkönyv vezetendő, a típust jelölő betűvel ellátva. Ezzel párhuzamosan számítógépes nyilvántartásunk is van a Szirén programmal. Egyedi nyilvántartású nem tartós megőrzésre szánt dokumentumok nyilvántartása Megőrzési idő: 3 év.

69

Segédkönyvek leltárkönyve („S”) A segédkönyvekről külön címleltárkönyv vezetendő „S” betűjelzéssel. Itt tartjuk nyilván az iskolai atlaszokat, Négyjegyű függvénytáblákat, tanári kézikönyveket, tantárgyi útmutatókat és módszertani kiadványokat. Időleges megőrzésű tartós használatba adott dokumentumokról összesített leltári lista Számítógépes nyivántartás az ingyenes tankönyvekről („ITK”) a Szirén programmal Itt tartjuk nyilván a tankönyveket és a nyelvkönyveket. A könyvek számláján is jelölendő, mely leltárkönyvbe kerül bevezetésre az adott könyvtári egység. Az ingyenes tankönyvek azonosítása a vonalkód alapján történik. A könyvek állománybavételével kapcsolatos feladatok: - a könyv ellátása egy egyedi raktárszámmal -

a könyv beírása a leltárkönyvbe

-

a könyvek ellátása a következő jelzésekkel: o tulajdonbélyegző (az első oldalon, a verzón, 17. oldalon, az utolsó oldalon) o leltári számot (az első lap jobb felső sarkában, vagy középen) o vonalkódot (a borító belső oldalán) o raktári hely száma, Cutter-szám (az első lap bal felső sarkában és a könyv gerincén)

-

a könyv számítógépes feldolgozása (Honosítás: OSZK)

-

az új könyvtári egységekről szóló számla ellátása az új leltári számokkal

A periodikákról számítógépes nyilvántartás készül. A leltározás és a selejtezés rendje Az iskolai könyvtár állományának ellenőrzését a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM sz. együttes rendelet szerint kell végezni. Az állományellenőrzés sűrűsége (gyakorisága) az állomány nagyságának, illetve a rendkívüli események bekövetkezésének függvénye, maximálisan 5 évente. A leltározást minimum két embernek kell végeznie.

70

Egyedi nyilvántartású tartós megőrzésre szánt dokumentumok leltározása és selejtezése A törzsállomány és az „AV” egységek leltározása: Időszakonként töröljük az olvasók által elvesztett és térített dokumentumokat. A törlésekről sorszámozott törlési jegyzőkönyvet kell felvenni. Időleges megőrzésű tartós használatba adott dokumentumok leltározása és selejtezése A segédkönyvtári és a számítógépen nyilvántartott tankönyvi állomány: Nem leltárköteles, ezért az abból való törlésről, számítógépes törlési lista készül az igazgató jóváhagyásával. A segédkönyvekből az év során bármikor, igazgatói hatáskörben selejtezhetők, a törzsállomány 5 évente, a leltár során. Az olvasó által elveszített vagy súlyosan megrongált dokumentum az alábbi módokon pótolható: - a dokumentum azonos kiadásának beszerzésével -

a dokumentum másolási és köttetési díjának megtérítésével

-

a dokumentum adott időben érvényes forgalmi értékének megfizetésével

-

ugyanazon mű más kiadásával

-

a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó, az eredetihez hasonló tartalmú és értékű, de mindenképpen csak szükséges dokumentum beszerzésével

Az muzeális jellegű vagy védett dokumentumok pótlása vagy térítése speciális eljárást igényel; csak különösen indokolt esetben törölhetők, ezért kölcsönzésük tilos. III.1.4. Az állomány feltárásával kapcsolatos feladatok - a gépi visszakeresés biztosítása, az ebben való segítségnyújtás, könyvtárhasználati óra anyaga A 2009-2010-es tanévtől már a könyvtári állomány elektronikus feldolgozása folyik a törzsanyagról a leltárkönyv párhuzamos vezetése továbbra is megtörténik. A tanuló a könyvtárinformatika és könyvtárhasználati órákon sajátítja el a számítógépes online nyilvántartásban való keresés lépéseit. (A könyvtárinformatika és könyvtárhasználati órák rendje a helyi tantervben rögzített.) A tanuló az iskola honlapján található „Könyvtár” linken keresztül kereshet a könyvtár állományában.

71

A tanulók számára a gépi visszakeresési lehetőség az alábbiakban biztosított:  könyvtárinformatika, könyvtárhasználati órákon 

a könyvtárban



otthonában az Interneten keresztül

III.2. Az állományra épülő szolgáltatások A könyvtár egyéni és csoportos használata A könyvtári állományt a diákok egyénileg és csoportosan (tanórákon, szakkörökön stb.) használhatják, a csoportos használathoz előzetes időpont egyeztetés szükséges a könyvtárostanár és a szaktanár között. A könyvtárhasználati órák rendje a munkatervben található, a pedagógiai programban, ill. helyi tantervben meghatározottaknak megfelelően.

IV. A könyvtár kiegészítő feladatai 

Az olvasók részére 1 darab számítógép az áll rendelkezésre, melyet használhatnak a tanuláshoz, egyéni művelődésre, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésére, a könyvtár nyitvatartási idejében.



Könyvtárközi kölcsönzés: A Szirén Online katalógusában szerepel iskolánk könyvtára is, így a könyvtárközi kölcsönzés lehetséges, a választott könyvet a könyvtár kérésére (saját költségére) eljuttatjuk.



Régi gyűjtemény: Muzeális jellegű gyűjteménnyel rendelkezik a könyvtár több, mint 300 kötet, 3 tárolóban található. (Például Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, 20 kötet). Külön kérésre lehet kézbe venni. Nem kölcsönözhető példányok.

A könyvtárban nincs sokszorosítási lehetőség.

72

V. Mellékletek, kiegészítő szabályzatok 1) Gyűjtőköri szabályzat 2) Könyvtári házirend 3) A könyvtárostanár és a könyvtáros munkaköri leírása 4) Tankönyvtári szabályzat 5) A muzeális jellegű dokumentumokkal kapcsolatos tevékenységek szabályai 6) Katalógusszerkesztési szabályzat

73

VI. A szabályzathoz kapcsolódó egyéb önálló dokumentumok 1) Könyvtár-pedagógiai program és helyi tanterv 2) Könyvtári stratégia 3) A könyvtárban dolgozók munkájának értékelési szempontjai 4) Tankönyvellátási szabályzat

74

Gyűjtőköri szabályzat (Az iskolai könyvtár működési szabályzatának melléklete) VI.1. I. A gyűjtőköri szabályzat kialakítását befolyásoló tényezők VI.1.1. 1. Az iskola szerkezete és profilja Az iskola 13 évfolyamot működtet. Általános iskolai képzés 8 évfolyamon, gimnáziumi képzés 4, illetve 5 évfolyamon (nyelvi előkészítő) folyik. Az általános iskolai évfolyamokon német emelt szintű képzés folyik az egyik az osztályban, a másik köznevelési típusú sportiskolai osztály. Gimnáziumban köznevelési típusú sportiskolai és média irányultságú csoportokból állnak az osztályok. 2. Az iskola nevelési és oktatási céljai Egyik legfőbb célkitűzésünk, hogy önmagukkal szemben igényes, társaikat, környezetüket, a hagyományokat, az általános emberi értékeket becsülni tudó fiatalokat neveljünk. Általános iskolában a középiskolára, gimnáziumban a felsőoktatásra való felkészítés az egyik legfőbb oktatási feladatunk. 3. Helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere Tantervünk a NAT szellemében megfogalmazott kerettanterv alapján készült el a munkaközösségek közreműködésével. Tantárgyi követelményrendszerünket a helyi tanterveknek és a Pedagógiai Programnak megfelelően állítottuk össze. 4. Tehetséggondozási, felzárkóztatási programja Iskolánkban a tehetséggondozás az emelt óraszámú képzés, emelt szintű érettségire felkészítés, - „fakultáció”, versenyre való felkészítések: OKTV, OÁTV, kerületi, és budapesti szaktárgyi versenyek stb. Tanulóink nemcsak igen nagy számban országos és kisebb jelentőségű tanulmányi versenyekre készülnek, hanem különböző iskolai versenyeken is szívesen vesznek részt. A felzárkóztatásban az iskola pedagógiai programja szerint is kiemelkedő szerepet kap az iskolai könyvtár. 5. Külső tényezők: más könyvtárak, számítógépes szolgáltatások, adatbázisok igénybe vétele Az iskolának jó a kapcsolata a kerületi Szabó Ervin Könyvtárral, MKPSZK-val, de szívesen igénybe vesszük az OFI-OPKM, OSZK szolgáltatásait projektnapokra való felkészüléskor, projektmunkák elkészítésekor. Adatbázisok igénybevétele: Lásd!: Az iskolai könyvtár működési szabályzata 75

6. Állományelemzés A jelenlegi állomány két könyvtár állományának egyesítésével jött létre. Ennek következménye, hogy sok a kettős példány, ugyanakkor vannak hiányos sorozatok is. A kötelező és ajánlott olvasmányok, feladatgyűjtemények avulási aránya magas, a pótlás tervszerűen történik (a költségvetés függvényében). Az emelt szintű érettségire való felkészítés állományának fejlesztése folyamatosan történik. Ez kiemelt feladatunk. VI.2. II. Gyűjtőköri szabályzat A beszerzés forrásai: vétel, ajándék és csere A gyűjtött dokumentumok formája lehet: Hagyományos dokumentumok: - könyv - periodikum - brosúra - tankönyv - segédkönyv Nem hagyományos - elektronikus - dokumentumok: - videokazetta - hangkazetta - hanglemez - zenei CD - CD-ROM - DVD - csak számítógéppel használható dokumentum - oktatócsomag A könyvtár gyűjtőkörét a nevelés és oktatás céljai határozzák meg. Szépirodalom Tartalom házi és ajánlott olvasmányok

Válogatás mélysége nagy példányszámban – a teljesség igényével átfogó irodalmi antológiák válogatással a tananyagban szereplő szerzők művei válogatással a tananyagban nem szereplő szerzők művei erős válogatással tematikus irodalmi antológiák erős válogatással regényes életrajzok, történelmi regények erős válogatással gyermek- és ifjúsági irodalom válogatással az iskolában oktatott nyelvek irodalma (idegen nyelven) erős válogatással az emelt óraszámú formában oktatott nyelvek irodalma tematikus teljességgel

76

Kézikönyvek Tartalom nem alapfokú általános lexikonok és enciklopédiák a tudományok középszintű elméleti és történeti összefoglalói a tantárgyakhoz kapcsolódó felsőfokú ismereteket tartalmazó összefoglaló jellegű művek, lexikonok, enciklopédiák az emelt óraszámú formában tanított tantárgyakhoz kapcsolódó felsőfokú ismereteket tartalmazó összefoglaló jellegű művek, lexikonok, enciklopédiák Szakirodalom Tartalom a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakkönyvek az emelt óraszámú formában tanított tantárgyakhoz közvetlenül kapcsolódó szakkönyvek a tananyaghoz közvetve kapcsolódó szakkönyvek az emelt óraszámú formában tanított tantárgyakhoz közvetve kapcsolódó szakkönyvek a tanulókat érintő pályaválasztási és felvételi kiadványok helytörténeti vonatkozású művek az iskolára vonatkozó művek

Mélység a teljesség igényével a teljesség igényével erősen válogatva teljességre törekedve

Mélység erősen válogatva tematikus teljességgel válogatva tematikus teljességgel válogatva válogatva kiemelten

Kéziratok Tartalom Mélység az iskola tanárainak és tanulóinak az iskolával vagy az teljességre törekedve iskolai élettel kapcsolatos dokumentumai Pedagógiai gyűjtemény Tartalom pedagógiai kézikönyvek pedagógiai szakkönyvek tantárgyi módszertani segédkönyvek pedagógiához kapcsolódó tudományágak szakkönyvei

Mélység erősen válogatva erősen válogatva válogatva válogatva

Hivatali segédkönyvtár Tartalom Mélység az iskola működtetéséhez nélkülözhetetlen igazgatási, teljességre törekedve gazdasági, jogi, ügyviteli dokumentumok az iskola speciális feladatainak (pl. gyermek- és válogatva ifjúságvédelem) ellátásához és intézményeinek működtetéséhez szükséges jogi és módszertani kiadványok, segédletek, szabályzatok

77

A könyvtáros segédkönyvtára Tartalom az iskolai könyvtárra vonatkozó táblázatok, módszertani segédletek

Mélység szabályzatok, válogatva

Tankönyvek, segédkönyvek Tartalom az iskolában használatos tankönyvek

Mélység kis példányszámban – teljességgel az iskolában használt tartós használatú vagy ingyenesen nagy példányszámban biztosított tankönyvek teljességgel munkáltató eszközként használatos művek nagy példányszámban teljességgel Nem hagyományos dokumentumok Tartalom Mélység a tantárgyak oktatásához rendszeresen felhasználható tematikus teljességgel nem hagyományos dokumentumok Periodikum Tartalom Mélység az oktatáshoz közvetlenül felhasználható, illetve erősen válogatva pedagógiai és a tantárgyaknak megfeleltethető szakmai folyóiratok A könyvtár a dokumentumokból általában egy példányt vásárol. Kivételt képeznek azok a művek, amelyeknél jelen szabályzatban nagyobb példányszámot jelöltünk meg. A gyűjtőkörbe nem tartozó művek: - kizárólag szórakoztató irodalmi, zenei stb. alkotások - a helyi tantervekhez egyáltalán nem kapcsoló szakirodalom - tartalmilag elavult dokumentumok. Gyűjtőkörbe nem tartozó művek még ajándékozás útján sem kerülhetnek az állományba.

78

2. Könyvtári házirend (Az iskolai könyvtár működési szabályzatának melléklete) A tanulók a kölcsönzésen és a könyvtári órákon túl egyéni felkészülésre, tanulásra is használhatják a könyvtárat. Az iskolai könyvtár működéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros felel. Az iskolai könyvtár olvasójának tekinthető minden tanuló és iskolai dolgozó. Számukra a könyvtár használata ingyenes, mások viszont térítés ellenében sem vehetik igénybe szolgáltatásait, vagyis az iskolai könyvtár zártkörű. Heti nyitvatartási idő 40 óra, amely a könyvtár ajtaján kifüggesztve megtalálható. A kölcsönzés szabályai: 1. A kölcsönzési idő diákoknak 3 hét, kétszer lehet hosszabbítani. 2. A pedagógusok igény szerint egész évre kölcsönözhetnek. 3. A kézikönyv és a folyóirat olvasása helyben történik. 1-1 tanítási órára azonban kölcsönözhetőek, de otthoni használatra nem. 4. A kölcsönzés elektronikusan, a SZIRÉN program segítségével az olvasó nevének, és/vagy törzsszámának beírásával történik. Az iskolából távozó tanuló és dolgozó köteles elszámolni a nála lévő kiadványokkal. A könyvtári dokumentumok visszaszolgáltatásáról a könyvtáros igazolást állít ki a titkárság részére. Az elveszett, megrongált könyvtári dokumentumot azonnal kell pótolni, illetve annak piaci árát meg kell téríteni. Pótlásként más dokumentum nem fogadható el. A tankönyvekben erre egy külön könyvtári pecsét is felhívja a figyelmet (KÖNYVTÁRI PÉLDÁNY ELVESZTÉSE/RONGÁLÁSA ESETÉN A KÖNYV ÁRA MEGTÉRÍTENDŐ!) Az olvasók ellenőrizhetik kölcsönzésüket a honlapon keresztül a könyvtári részben, ahonnan kiderül, hogy mikor van a kölcsönzési határidő lejárta. Felszólítások rendje: - egyéni szóbeli figyelmeztetés, további kölcsönzések megtiltása a lejárat után 3 héttel - a szülő felszólítása elektronikus levélben további 1 hónapon belül - a szülő felszólítása a kártérítésre

79

Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Munkaköri leírás Könyvtárostanár 1 Munkaideje heti 40 óra. A heti 40 óra munkaidő feladatonkénti megosztása: 5) A könyvtár működtetése és szolgáltatásai: - 32 óra kölcsönzés, nyitva tartás, ezen időn belül kell a könyvtári órákat megtartani. - 8 óra iskolán kívüli felkészülési munka, beszerzés, kapcsolatépítés, önképzés.

Feladatai: -

Olvasószolgálat: kölcsönzés, tájékoztatás, egyéni és csoportos helyben használat biztosítása

-

Könyv- és könyvtárhasználati órát tart a pedagógiai programban tervezettek szerint. A könyvtárhasználatra épülő szakórákat a szaktanár vezeti; a könyvtárostanár ennek előkészítésében vesz részt, vagy az óra könyv- és könyvtárhasználattal foglalkozó részét tartja, tervezés szerint.

-

Segíti a tanulók önálló ismeretszerzését és tehetséggondozását.

-

Biztosítja az érettségi vizsgákon használható könyveket.

-

A tanulók könyv- és könyvtárhasználati versenyre való felkészülését irányítja, segíti. A kölcsönzéssel kapcsolatos adminisztrációs teendőket elvégzi, bibliográfiát készít, témafigyelést végez, a könyvtár állománya alapján deziderátát készít, a raktári rendet karbantartja.

-

Az állomány folyamatos, tervszerű és arányos gyarapítását végzi. A megrendelésről, a felhasználásról nyilvántartást vezet, megrendeli a folyóiratokat.

-

Beszerzi a dokumentumokat, az egyedi leltárkönyvet naprakészen vezeti.

-

Feldolgozza a dokumentumokat, állományba veszi azokat.

-

Az állományt rendszeresen gondozza.

-

A szaktanárokat tájékoztatja a megjelenő új könyvekről, állományellenőrzés.

-

Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.

80



Tankönyvfelelősi munka: megrendelés, KIK-es állományban lévő könyvek leltározása, selejtezés



Estenként napközis csoportokat helyettesít, tanulás és a könyvtári foglalkozás tart



Informatika órákat tart (3. és 4. évfolyamon)



A könyvtári munkát szervezi: ◦ éves munkatervet készít, ◦ a könyv- és könyvtárhasználati órákat, valamint a könyvtárhasználatra épülő szakórák tematikáját, éves tervét előkészíti a szaktanárokkal, ◦ a tantestületet tájékoztatja a tanulók könyvtárhasználati szokásairól, a könyvtár munkájáról, terveiről, ◦ a letéteket (tantermi, napközis, tantestületi, stb.) gondozza, nyilvántartja, ◦ a könyvtár feltáró, számítógépes és manuális feldolgozó tevékenységében részt vesz, ◦ igény és lehetőség szerint könyvtári rendezvényeket szervez



Felkészül a könyv- és könyvtárhasználati órákra.



Tájékozódik a könyvpiacon, szükség esetén vásárol.



Együttműködik más könyvtárakkal,

-

Nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat.

Az igazgató fenntartja a jogot a munkaköri leírás módosítására, ha ezt a közben megváltozott viszonyok indokolják. Ez a megbízás visszavonásig érvényes. Budapest, 20……………….

könyvtáros

igazgató

81

Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Munkaköri leírás Könyvtárostanár 2 Munkaideje heti 40 óra. A heti 40 óra munkaidő feladatonkénti megosztása: 6) A könyvtár működtetése és szolgáltatásai: - 32 óra kölcsönzés, nyitva tartás, ezen időn belül kell a könyvtári órákat megtartani. - 8 óra iskolán kívüli felkészülési munka, beszerzés, kapcsolatépítés, önképzés.

Feladatai: -

Olvasószolgálat: kölcsönzés, tájékoztatás, egyéni és csoportos helyben használat biztosítása

-

Könyv- és könyvtárhasználati órát tart a pedagógiai programban tervezettek szerint. A könyvtárhasználatra épülő szakórákat a szaktanár vezeti; a könyvtárostanár ennek előkészítésében vesz részt, vagy az óra könyv- és könyvtárhasználattal foglalkozó részét tartja, tervezés szerint.

-

Segíti a tanulók önálló ismeretszerzését és tehetséggondozását.

-

Biztosítja az érettségi vizsgákon használható könyveket.

-

A tanulók könyv- és könyvtárhasználati versenyre való felkészülését irányítja, segíti. A kölcsönzéssel kapcsolatos adminisztrációs teendőket elvégzi, bibliográfiát készít, témafigyelést végez, a könyvtár állománya alapján deziderátát készít, a raktári rendet karbantartja.

-

Az állomány folyamatos, tervszerű és arányos gyarapítását végzi. A megrendelésről, a felhasználásról nyilvántartást vezet, megrendeli a folyóiratokat.

-

Beszerzi a dokumentumokat, az egyedi leltárkönyvet naprakészen vezeti.

-

Feldolgozza a dokumentumokat, állományba veszi azokat.

-

Az állományt rendszeresen gondozza.

-

A szaktanárokat tájékoztatja a megjelenő új könyvekről, állományellenőrzés.

-

Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.



Segíti a tankönyvfelelős munkáját.

82



Estenként napközis csoportokat helyettesít, tanulás és a könyvtári foglalkozás tart



A könyvtári munkát szervezi: ◦ éves munkatervet készít, ◦ a könyv- és könyvtárhasználati órákat, valamint a könyvtárhasználatra épülő szakórák tematikáját, éves tervét előkészíti a szaktanárokkal, ◦ a tantestületet tájékoztatja a tanulók könyvtárhasználati szokásairól, a könyvtár munkájáról, terveiről, ◦ a letéteket (tantermi, napközis, tantestületi, stb.) gondozza, nyilvántartja, ◦ a könyvtár feltáró, számítógépes és manuális feldolgozó tevékenységében részt vesz, ◦ igény és lehetőség szerint könyvtári rendezvényeket szervez



Felkészül a könyv- és könyvtárhasználati órákra.



Tájékozódik a könyvpiacon, szükség esetén vásárol.



Együttműködik más könyvtárakkal,

-

Nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat.

Az igazgató fenntartja a jogot a munkaköri leírás módosítására, ha ezt a közben megváltozott viszonyok indokolják. Ez a megbízás visszavonásig érvényes. Budapest, 20……………….

könyvtáros

igazgató

83

4. Tankönyvtári szabályzat (Az iskolai könyvtár működési szabályzatának melléklete) VI.3. A tanuló jogai és kötelességei A könyvek megőrzése, rendeltetésszerű használata Minden diák egyedi törzsszámának és nevének beírásával bármikor utána nézhet a kölcsönzött könyveinek az iskola honlapján a könyvtár linkjén keresztül. Az első szülői értekezlet alkalmával minden szülő aláírásával tudomásul veszi a tartós tankönyvek kölcsönzésére vonatkozó szabályokat, illetve az osztályfőnök ismerteti a kölcsönzésre vonatkozó szabályokat. A tanuló addig tarthatja magánál a tankönyveket, amíg a tanmenet előírja azt. Tehát a több éven át is használatos tankönyveket nem kell minden tanév végén visszahozni a könyvtárba. A tanuló köteles rendeltetésszerűen használni, megőrizni a kölcsönzött példányt és a könyv hátuljában található egyedi vonalkód épségére vigyázni. A tankönyv felvételnél minden esetben előnyt élveznek az ingyenességre jogosult tanulók. Az elhasználódás mértéke a tényleges használatra vonatkozóan, és a kártérítés A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Kártérítés esetén ugyanolyan példányt biztosítani köteles, vagy az aktuális piaci értékét megtéríteni. A tankönyveket a tanév végén kell visszahozni, kivéve, ha az adott tankönyvet - a tanmenetnek megfelelően - több éven keresztül használják. Amennyiben megszűnik a tanulói jogviszony, abban az esetben köteles minden kölcsönzött könyvét visszaadni. VI.4. A könyvtár feladata a tartós használatba adott tankönyvekkel kapcsolatban A

tanulók

számára

ingyenesen

kiadott

tankönyvek

egyedi

vonalkóddal

ellátott

dokumentumok, amelyek különgyűjteményt alkotnak. Ez a tankönyvtár Ezek a könyvek összesített, ideiglenes könyvtári állományba kerülnek, nyilvántartásuk módjáról, megőrzési idejükről a könyvtári SZMSZ rendelkezik. Szintén a könyvtári állomány ezen részét képezik a tanárok részére munkaeszközként kiadott tankönyvek. A tankönyvtár állományára vonatkozó adatokat az éves statisztikában szerepeltetni kell. 84

A különggyűjteményben ITK jellel és vonalkóddal ellátott könyvek. A tanuló a 2. és 3. héten köteles felvenni a könyvtári állományból a tankönyveket. A szaktanár ellenőrzi az év elején, hogy a diákok az összes előírt könyvet megkapták. A tankönyvfelelős és a könyvtárostanár közti adatcsere: 1. A megrendelendő könyvekre vonatkozó adatok: szerző, cím, évfolyam, darabszám. 2. Minden tanév végén a tankönyvfelelős és a könyvtárostanár felméri a következő évben aktuális tankönyveknek a készletét és ennek értelmében módosítja az előzetes tankönyvrendelést. 3. A könyvtárostanár és a tankönyvfelelős elkészíti a támogatott a támogatott tanulók részére kiadandó könyvek listáját. 4. A könyvtárostanár és a tankönyvfelelős egyeztetet a tankönyvtár állományába bekerülő tankönyvek listájáról. A tankönyvszállítás után minden tankönyv kap egy egyedi vonalkódot, mellyel egyértelműen azonosítható a kölcsönzött tankönyv.

85

5. A muzeális dokumentumokkal kapcsolatos tevékenységek szabályai (Az iskolai könyvtár működési szabályzatának melléklete) A régi könyvek gyűjteménye több mint 300 kötetből áll, ebben találhatók muzeális dokumentumok is. - Őrzésük a könyvtárban zárt tárolószekrényben történik. A tárolók szekrénykulcsa a könyvtárban zárt fiókban található. - Hozzáférési lehetősége csak a könyvtárosnak van. - A muzeális dokumentumok kölcsönzési tilalom alatt állnak. - Selejtezésükre csak a fenntartó engedélyével kerülhet sor.

86

6. Katalógusszerkesztési szabályzat (Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékete)

2008-tól már a SZIRÉN programban történik a feldolgozás, illetve ezzel párhuzamosan a leltárkönyvben is. A katalóguscédulák készítése ettől az évtől kezdve már nem követhető. A könyvtár a SZIRÉN könyvtári programot használja a keresésre kölcsönzésre és a feldolgozásra is. A program a legújabb, bővített verziót letöltve frissül. Tárgyszójegyzéket a honosítás után kap. Az iskola honlapján keresztül név és/vagy a törzsszám beírásával lehet nyomon követni a kintlévőségeket. A kölcsönzők adatai: név, törzsszám, osztály, illetve a tartozók esetében az iskolatitkároktól egyéb elérhetőséget is megkap a könyvtáros. Selejtezési jegyzékek a SZIRÉN programban készülnek.

87

2. számú melléklet A Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium ügyvitelével és iratkezelésével kapcsolatos feladatokat az alábbiak szerint szabályozom. I .Az intézmény ügyvitelének rendje 1. Az ügyvitellel kapcsolatos fogalmak a) Ügykör azon ügyek összessége, csoportja, mely az iskola életéhez, tevékenységéhez, illetve az iskolai tevékenységben közreműködő személyekhez kapcsolódik. Az ügykörbe tartozó ügyek megoldásáról az intézmény vezetője által kijelölt illetékes iskolai dolgozónak kell gondoskodni. Az iskola főbb ügykörei: -

vezetési ügykör

-

igazgatási ügykör

-

nevelési, oktatási ügykör

-

gazdasági ügykör

-

személyi, dolgozói ügykör

-

tanulói ügykör

b) Az ügyvitel az iskola hivatalos ügyeinek intézésében kifejtett tevékenység. 2. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása, felügyelete Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény igazgatója, valamint az általa kijelölt intézményvezető-helyettes felügyeli, irányítja az alábbiak szerint: a) Az Intézményvezető -

elkészíti és kiadja az iskola ügyviteli és iratkezelési szabályzatát;

-

jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására;

-

jogosult kiadványozni;

-

kijelöli az iratok ügyintézőit;

-

meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét.

88

b) Az Intézményvezető-helyettes -

ellenőrzi, hogy az iskolában az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen;

-

figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásaira az iratkezelési szabályzat módosítása végett felhívja az igazgató figyelmét;

-

az intézményvezető távollétében jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására;

-

az intézményvezető távollétében jogosult a kiadványozásra;

-

az intézményvezető távollétében kijelöli az iratok ügyintézőit;

-

irányítja és ellenőrzi az iskolatitkár (titkárság) munkáját;

-

előkészíti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását.

3. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés személyi feltételei Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése, intézése, az ügyeket kísérő iratkezelés, az alábbiak feladata: a) Az Iskolatitkár -

köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végezni;

-

köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;

feladatai: -

a küldemények átvétele;

-

a küldemények felbontása;

-

az iktatás;

-

az esetleges elő-iratok csatolása

-

az iratok belső továbbítása az ügyintézőkhöz,

-

az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése;

-

a kiadványok tisztázása, sokszorosítása;

-

a kiadványok továbbítása, postai feladása, kézbesítése, illetve átadása a kézbesítőnek;

-

a határidős iratok kezelése és nyilvántartása;

-

az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése;

-

az irattár kezelése, rendezése;

-

az irattári jegyzékek készítése;

-

közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.

89

b) A Kézbesítéssel megbízott személy -

felelős a rábízott küldemények megőrzéséért, külső továbbításáért;

-

munkáját az iskolatitkár útmutatása és irányítása szerint végzi;

-

felelős a kézbesítőkönyv megőrzéséért;

feladatai: -

a küldemények postai átvétele;

-

a küldemények kézbesítése;

-

a kézbesítő könyv aláíratása a címzettel.

4. Az iratokkal, ügyekkel kapcsolatos feladatok a) Az intézményvezető a küldeménnyel kapcsolatos ügyek elintézésére az iskola dolgozói közül ügyintézőt jelöl ki, és ezt az iraton jelzi (szignálja). b) Az ügyintéző kijelölésével egy időben az igazgató meghatározza az elintézés határidejét, esetlegesen utasításokat ad az elintézés módjára. c) Az intézményvezető által szignált iratokat az iskolatitkár köteles haladéktalanul bevezetni az iktatókönyvbe (nyilvántartókönyvbe) és eljuttatni azokat a kijelölt ügyintézőhöz. d) Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembe vételével köteles elintézni. e) Az ügyintézés határideje: a tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 15 nap az iskola működésével kapcsolatos ügyekben az intézményvezető dönt a határidőről. Amennyiben az intézményvezető másképp nem rendelkezik, az elintézés határideje legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap. f) Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján is, ez esetben a beszélgetés, elintézés időpontját, a beszélgető partner nevét, beosztását az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintézőnek alá kell írnia. g) Az ügy elintézése után (legkésőbb az elintézés határidejének napjáig) az iratot – az esetleges kiadványozásra szánt kézirattal együtt – az ügyintéző köteles visszajuttatni az iskolatitkárnak. Iktatott irat esetén az irat visszavételét az iktatókönyvbe be kell jegyezni. h) Az iskolatitkár köteles az ügyintézésre kiadott iratokat és az elintézések határidejét számon tartani, és amennyiben az ügyintézés a határidőig nem történik meg, azt az intézményvezetőnek jelentenie kell.

90

i) Amennyiben az ügy elintézése után az ügyirattal kapcsolatban további intézkedés várható, az ügyintézőnek újabb határidőt kell kitűznie, és ezt fel kell tüntetni az iraton. Az ilyen iratot az iskolatitkárnak határidő - nyilvántartásba kell elhelyeznie, és az intézkedés megtörténtekor vagy a határidő lejártakor az ügyiratot újra el kell juttatnia az ügyintézőhöz. 5. Felvilágosítás hivatalos ügyekben a) Az iskola ügyeivel kapcsolatos bármilyen érdemi felvilágosítást csak az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt dolgozó adhat. b) Hivatalos szervek részére információkat, adatokat csak írásos megkeresés alapján lehet kiadni, rendelkezésre bocsátani. c) A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell, az igazolásul felhasznált másolat lebélyegzésével aláírásával. Az irat és annak másolatának egyezőségéről az igazolás előtt gondosan meg kell győződni. d) Ha az ügyet telefonon, vagy személyes tájékoztatással lehet intézni, akkor annak lényegét, az elintézés határidejét az ügyiratra rá kell vezetni. e) Az iskolai ügyek intézésekor, illetve azokról való felvilágosítás során ügyelni kell arra, hogy a személyiségi jogok, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései ne sérüljenek. 6. Az iskolai bélyegzők a) Az iskola hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az intézményvezető adhat engedélyt. b) A tönkrement, elavult bélyegzőt az intézményvezető ellenőrzése mellett, meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. c) A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, és az elvesztést az intézményvezetőnek közleményben közzé kell tennie. d) Az iskola bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzők nyilvántartásának a következőket kell tartalmaznia: -

a bélyegző lenyomatát

-

a bélyegző használatára jogosult személy nevét, beosztását

-

a bélyegző őrzéséért felelős személy nevét

-

a bélyegző átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást

-

“Megjegyzés” rovatot a változások (visszaadás, elvesztés, megsemmisítés) feltüntetésére. 91

e) A bélyegzők nyilvántartásáért az iskola igazgatója által kijelölt dolgozó a felelős. 2. Az iratkezeléssel kapcsolatos fogalmak 1. Az iratkezelés -

az iskolába érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása

-

a kiadványok és egyéb iratok tisztázása, (leírása, sokszorosítása), továbbítása, postára adása, kézbesítése;

-

az irattározás, irattári kezelés, megőrzés;

-

a selejtezés és a levéltárnak való átadás.

2. Irat Minden írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és hangjegy (kotta), amely az iskola működésével

kapcsolatban

bármilyen

anyagban,

alakban

és

bármely

eszköz

felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kéziratokat. 3. Irattári anyag Az iskola és jogelődei működése során keletkezett, az iskola irattárába tartozó iratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek. 4. Levéltári anyag Minden olyan gazdasági, társadalmi, politikai, jogi tudományos, műszaki, kulturális, oktatási, nevelési, vagy egyéb irat, melyre az ügyvitelnek már nincs szüksége. 5. Irattári terv Rendszerbe foglalja az intézmény által ellátott ügyköröket, és az azokhoz kapcsolódó iratokat. Az irattári terv az iratok rendszerezésének alapja. 6. Az iratkezelési szabályzat Az

iratok

biztonságos

átvételét,

feldolgozását,

kiadványozását,

rendszerezését,

nyilvántartását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza.

92

2. A küldemények átvétele és felbontása 1. Az iskolába érkező küldemények postai átvételére, az iskola postafiókjának kinyitására az alábbi dolgozók jogosultak: -

kézbesítéssel megbízott;

-

iskolatitkár;

-

portaszolgálat

2. Az

iskolának

személyesen

benyújtott

iratok

átvételére

az

intézményvezető,

intézményvezető-helyettesei és iskolatitkára jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. 3. Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az iskolát illeti, felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára visszaküldeni. 4. Ha az irat burkolata sérülten vagy felbontottan érkezett, a küldeményt átvevőnek rá kell írnia a “Sérülten érkezett”, illetőleg “Felbontva érkezett” megjegyzést, a dátumot, és alá kell írnia. 5. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség, Közalkalmazotti Tanács (más, az iskolában működő társadalmi szervezet például Medve utcai Iskolai Alapítvány) részére érkezett leveleket. 6. A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzetteknek haladéktalanul vissza kell juttatnia az iskolatitkárnak. 7. A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettese felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmaz. 8. A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne levő iratokon lévő iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és erről a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell. 9. Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg, válaszbélyeg van mellékelve, ezt az iratra fel kell jegyezni. 10. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez.

93

11. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény névtelen levél, illetve ha a feladás időpontjához jogkövetkezmény fűződik (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni, és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell. 12. A felbontott küldeményeket az iskolatitkár köteles haladéktalanul az igazgatóhoz, annak távollétében az intézményvezető-helyetteshez továbbítani. 4. Az iktatás 1. Az iskola iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet az intézményvezető által hitelesített iktatókönyvbe kell rögzíteni. 2. Az iktatás az iratok beérkezésének, illetve keletkezésének sorrendjében történik a beérkezés napján. 3. A küldeményeket felbontó vezető, illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az iskolatitkárnak iktatás céljából bemutatni. 4. Iktatni kell: az iskolába érkezett és azon belül keletkezett iratokat. 5. Nem kell iktatni: meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, valamint az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl. könyvelési bizonylatok). 6. Iktatáskor az iratot a jobb felső sarokban el kell látni iktatóbélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak egyes rovatait: -

az iktatás dátuma,

-

az iktatókönyv sorszáma (iktatószám),

-

az ügyintéző neve,

Ezzel egy időben, a fenti adatokkal megegyezően az iktatókönyvbe is be kell jegyezni: -

a sorszámot,

-

az iktatás idejét,

-

a beküldő nevét és ügyiratszámát,

-

az ügy tárgyát,

-

a mellékletek számát,

-

az ügyintéző nevét,

94

7. Az iktatókönyv több éven keresztül használható. Az iktatás sorszáma azonban naptári évenként újra kezdődik. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet a felhasznált utolsó sorszámot követően aláhúzással, az utolsó iktatás sorszámával feltüntetésével, a körbélyegző lenyomatával és az intézményvezető aláírásával le kell zárni. 8. Az iktatókönyvben oldalt, iktatószámot üresen hagyni nem szabad. 9. Téves iktatás (vagy üresen hagyott iktatószám esetén) a téves bejegyzést érvényteleníteni kell. Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad. 10. Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatot. 11. Az iktatókönyv egy-egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. 12. Ha az ügyben az iskola iktatott már iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezeket együtt az alapszámon (az első iktatási számon) kell kezelni. 13. Ha egy ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző években iktatott anyagot pedig csatolni kell az új iktatószámhoz. V. Kiadványozás 1. A kiadvány az iskolai ügyintézés során belső vagy külső ügyfél, szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat. 2. Az ügyintézőnek az ügyintézés során el kell készítenie a kiadvány tervezetét. A kiadvány tervezetének tartalmi szempontból meg kell egyeznie az elkészítendő kiadvánnyal. 3. Az elkészült tervezetet az ügyintézőnek be kell mutatnia valamelyik kiadványozási joggal rendelkező vezető dolgozónak. Hivatalos irat az iskolában csak kiadványozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet. 4. Iskolánkban kiadványozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek: -

intézményvezető: minden irat esetében

-

intézményvezető-helyettesek: a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében

5. Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegzőjének lenyomatával is.

95

6. Az iskola hivatalos iratainak (kiadványainak) tartalmi és formai követelményei a. A kiadvány bal felső részén: -

az iskola megnevezése, címe, telefonszáma

-

az ügy iktatószáma

-

az ügyintéző neve.

b. A kiadvány jobb felső részén: -

az ügy tárgya

-

a hivatkozási szám vagy jelzés

-

a mellékletek darabszáma.

c. A kiadvány címzettje d. A kiadvány szövegrésze (határozat esetében a rendelkező rész és az indoklás is). e. Aláírás f. Az aláíró neve, hivatali beosztása g. Eredeti ügyiraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata h. Keltezés i. Az “sk.” jelzés esetén a hitelesítés. 7. A kiadványok továbbítása -

a kiadványokhoz a borítékokat az iskolatitkár készíti el. A borítékon a postai előírásoknak megfelelő címzéssel együtt fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát is.

-

a kiadványok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik az ügyintézőnek kell utasítást adnia,

-

a küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár a felelős.

-

a küldemény továbbítása történhet postai úton vagy kézbesítővel.

A továbbítás minden esetben az igazgató által hitelesített kézbesítő könyv felhasználásával történik.

96

6. Az irattárazás rendje: 1. Az elintézett iratokat az iskolatitkárnak haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban. 2. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítni. 3. Az irattárba csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez, és határidős kezelést már nem igényelnek. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. 4. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni. 5. Az iskola három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében kell őrizni. A kézi irattár helye az iskola titkári helyisége. 6. Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. Az irattár helye az iskola irattár helyisége. 7. Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönözési füzetbe bejegyezve, és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irattárban az irat eredeti helyére kell tenni. 8. Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola kiadványozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti. 9. Az iskola irattári terve: Vezetési, igazgatási és személyi ügyek Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

Intézmény létesítés, átszervezés, fejlesztés

nem selejtezhető

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

nem selejtezhető

Személyzeti, bér és munkaügy

50

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek

10

Fenntartói irányítás

10

Szakmai ellenőrzés

10

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

Belső szabályzatok

10

Polgári védelem

10

Munkatervek, jelentések, statisztikák

5

Panaszügyek

5 97

Nevelési-oktatási ügyek Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

Nevelési oktatási kísérletek, újítások

Őrzési idő (év) 10

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

nem selejtezhető

Felvétel, átvétel

20

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

Naplók

5

Diákönkormányzat szervezése, működése

5

Pedagógiai szakszolgálat

5

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5

Vizsgajegyzőkönyvek

5

Tantárgyfelosztás

5

Gyermek és ifjúságvédelem

3

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

Érettségi vizsga, dolgozatai

1

Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum

1

Gazdasági ügyek Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

Ingatlan nyilvántartás, kezelés, fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

határidő nélküli

Társadalombiztosítás

50

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés

10

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

5

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

Szakértői bizottság szakértői véleménye

20

98

7. Az iratok selejtezése, levéltári átadása 1. Az irattár anyagát ötévenként egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt. 2. Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes budapesti levéltárnak írásban be kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap letelte után kezdhető meg. Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: -

hol és mikor készült a jegyzőkönyv

-

mely évfolyam anyagát érinti a selejtezés

-

mely tételek kerültek selejtezésre, illetőleg a tételekből mely iratok lettek visszatartva

-

milyen mennyiségű (kg.) irat került kiselejtezésre

-

kik végezték és kik ellenőrizték a selejtezést.

3. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésére csak a levéltárnak a visszaküldött jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. 4. A ki nem selejtezhető iratokat ötven év után az illetékes budapesti levéltárnak kell átadni.

8. A tanügyi nyilvántartások 8.1 A tanügyi nyilvántartások formái a) A beírási napló -

Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási napló az iskola vezetője által kijelölt – nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott – alkalmazott vezeti.

-

A gyermekeket, a tanulót akkor lehet a felvételi és az elektronikus naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.

99

b) Elektronikus napló -

Az elektronikus napló felváltja a hagyományos értelemben vett papír alapú naplót, és kiegészíti azt néhány funkcióval. o tanárok és diákok adatainak kezelése, o órarend kezelése, o több tanév adatainak kezelése, o éves munkaterv, képzési tervek kezelése, o haladási napló, o helyettesítések, óracserék, elmaradások, speciális tanítási napok kezelése o hiányzások, igazolások kezelése, o osztályzatok kezelése, o szaktanári bejegyzések (dicséretek, figyelmeztetők) kezelése, o üzenetek kezelése, ezen keresztül kapcsolattartás a szülők, diákok és pedagógusok között, o osztályozó vizsgák kezelése, o óralátogatások kezelése, o félévi értesítők legenerálása

c) A törzslap -

Az iskola a tanulókról – a felvételt követő harminc napon belül – nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslap csak a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 99.§ban meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót.

-

A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett póttörzslapot kell kiállítani.

d) A bizonyítvány -

A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót. A bizonyítványban záradék formájában fel kell tüntetni az érettségi vizsga letételét.

100

-

Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másolat állítható ki. A másolatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.

-

Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el.

-

Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását.

-

A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat.

e) A tantárgyfelosztás és órarend -

Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója - a nevelőtestület véleményének kikérésével – készíti el és a fenntartó jóváhagyja.

-

A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét.

f) Jegyzőkönyv -

Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a jogszabály előírja, továbbá ha nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte.

-

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének aláírását.

-

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

101

8.2 Tanügyi nyilvántartások vezetése -

A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.

-

Az osztályfőnök vezeti az elektronikus naplót, törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást, felügyeli az elektronikus napló osztályára vonatkozó adatait.

-

A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógusa felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat.

-

A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.

-

Névváltoztatás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt, beleértve az érettségi vizsgáról kiállított bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték.

-

Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni.

8.3 A bizonyítvány - nyomtatvány kezelése -

Az iskola az üres bizonyítvány nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá.

-

Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti.

-

Az iskola nyilvántartást vezet: o az üres bizonyítvány-nyomtatványokról o a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról o az elrontott és megsemmisült bizonyítványokról

9.Közösségi szolgálatra való jelentkezés

102

JELENTKEZÉSI LAP iskolai közösségi szolgálatra

Alulírott ……………………………………………………………………………… tanuló a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium …………… osztályos tanulója a 2013/2014-es tanévben közösségi szolgálatra jelentkezem. Vállalom, hogy részt veszek a felkészítésen, a feladatot a legjobb tudásom szerint, fegyelmezetten teljesítem, és aktívan részt veszek a program értékelésén. Elfogadom, hogy az 50 órás közösségi szolgálat az érettségi vizsgára jelentkezés feltétele, teljesítése csak a tanítási időn kívül lehetséges és részvételem nem jelent felmentést a következő napi tanórai kötelezettségek alól. A közösségi szolgálat során a baleset és munkavédelmi szabályokat betartom, a testi épségem megőrzésére fokozottan figyelek és a munkámat segítő felnőtt utasításait elfogadom és betartom. A közösségi szolgálatomról köteles vagyok naplót vezetni - amit a megbízott személy a helyszínen aláírásával igazol – és melynek bemutatása a szolgálat elfogadásának feltétele. Tudomásul veszem, hogy a jelentkezésem után, ha valamilyen ok miatt (betegség, kötelező iskolai

elfoglaltság)

a

tervezett

munkavégzési

időpontokban

nem

jelenek

meg,

távolmaradásomat az osztályfőnökömnél igazolnom kell az iskola házirendje szerint. Fogadó intézmény neve: …....................................................................................................... Dátum: …………………………….

.......................................... tanuló aláírása

103

SZÜLŐI NYILATKOZAT Alulírott ............................................................. (gyermek neve) szülője az iskolai közösségi szolgálat teljesítését a jelzett területeken támogatom és tudomásul veszem. Dátum: ..................................

......................................... szülő aláírása

104

Az iskolák által alkalmazott záradékok

1. 2. 3. 4. 5 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Záradék Dokumentumok Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) Bn., N., Tl., B. (iskola címe) ....................iskolába. A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján Bn., Tl. tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja. Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola. Bn., Tl., N. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó Bn., Tl., N. vizsga letételével folytathatja. ...... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. N., Tl., B. Mentesítve.....tantárgyból az értékelés és a minősítés alól N., Tl., B. ..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben N., Tl., B. teljesítette a következők szerint: .... Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. Kiegészülhet: N., Tl., B. osztályozó vizsgát köteles tenni Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) N., Tl. magántanulóként folytatja. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a N., Tl., B. mentesítés okát is. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... N., Tl. évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a N., Tl., B. tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve ....................-tól ........................-ig. Kiegészülhet: Osztályozó N. vizsgát köteles tenni. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata N., Tl. értelmében osztályozó vizsgát tehet. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait N., Tl., B. befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási N., Tl. évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette. A(z) ..................tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott, N., Tl.,B., Tl., B. ....................... évfolyamba léphet. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az N., Tl., B. évfolyamot meg kell ismételnie. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot Tl., B. kapott. Évfolyamot ismételni köteles. A(z) ........................ tantárgyból ..........-án osztályozó vizsgát tett. N., Tl. Osztályozó vizsgát tett. Tl., B. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. Tl., B. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. Tl., B.

105

Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga Tl., B. letételére .............................-ig halasztást kapott. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ........................... 25. Tl., B. iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. 24.

26.

A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.

Tl., B., N.

27.

Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel.

Bn., Tl.

28. A tanuló jogviszonya a) kimaradással, b) ......... .......... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ....... iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. 29. ............................ fegyelmező intézkedésben részesült. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés 30. végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) 31. A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és Tl. dokumentumokra. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

Tankötelezettsége megszűnt. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.

Bn., Tl., B., N.

N. Tl.

Bn., Tl., N.

Bn. Tl., B. B. Pót. Tl. Pót. Tl. Tl., B.

106

Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ....................................., anyja neve .................................... a(z) .......................................... iskola .......................................... szak (szakmai, speciális osztály, 38. Pót. B. két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem 39. szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki. 40. Érettségi vizsgát tehet. Tl., B. Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól 41. .....................-ig pótolhatja. Tl., B., N. 42. Beírtam a ......................................... iskola első osztályába. 43.

Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam.

Ezt az osztályozó naplót ............. azaz ................... (betűvel) 44. osztályozott tanulóval lezártam.

N. N.

45.

Igazolom, hogy a tanuló a ......../........ tanévig ........ óra közösségi szolgálatot teljesített.

B.

46.

A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot

Tl.

47.

..... (nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte

Tl., B.

Beírási napló

Bn.

Osztálynapló

N.

Törzslap

Tl.

Bizonyítvány

B.

107

3. számú melléklet CSIK FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ELEKTRONIKUS NAPLÓ MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1.Bevezető

Az elektronikus napló (továbbiakban E-napló) az iskola által üzemeltett iskolaadminisztrációs rendszerre épülő olyan adatbázis-kezelő alkalmazás, amelynek felhasználásával lehetővé válik az intézmény tanügy-igazgatási, adminisztratív feladatainak hatékony ellátása. Elsődleges célja, hogy kiváltsa a papíralapú napló használatát, leegyszerűsítse azokat a gyakran nagyon összetett és bonyolult - adminisztrációs folyamatokat, melyekkel a szaktanárok, az osztályfőnökök találkoznak, továbbá világos, áttekinthető felületet adjon ezeknek a feladatoknak a gyors és hatékony végrehajtásához. A szülői modul alkalmazásával, megteremtjük a feltételét annak, hogy naprakész információkkal rendelkezzenek a családok gyermekük iskolai előmenetelével kapcsolatban. Kezelőfelülete Web-alapú, használatához hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép, valamint egy azon futtatható böngésző program szükséges. Amennyiben a szülő nem rendelkezik megfelelő számítógéppel, illetve programmal, úgy iskolánk biztosítja az E-naplóba a betekintést.

2. Az elektronikus napló működésének jogszabályi háttere A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet az iskolák számára kötelezően használatos nyomtatványként nevezi meg, írja elő az osztálynapló (csoportnapló) használatát. A jogszabály a nyomtatvány kivitelével, formájával, tartalmával kapcsolatos előírást nem tartalmaz, nincs tehát közoktatási jogszabályi akadálya annak, hogy elektronikus osztálynapló, csoportnapló bevezetésére kerüljön sor. Az elektronikus naplónyomtatvány az KH hozzájárulása nélkül is előállítható és forgalmazható.

108

3. Az E-napló felhasználói csoportjai, feladatai 3.1. Iskolavezetés Hozzáférése van az E-napló adatbázisához. Feladatuk az E-napló használóinak ellenőrzése. 3.2. Szaktanárok Feladatuk a megtartott tanórák adatainak rögzítése az adott tanórán, - haladási napló, - hiányzás, késés, - osztályzatok rögzítése, - szaktanári bejegyzések rögzítése, - a napló adataiban történt változások nyomon követése. 3.3. Osztályfőnökök Feladatuk az osztály adatainak, a tanulók bejegyzéseinek figyelemmel kísérése: - haladási napló, - hiányzás, késés, igazolások kezelése, - osztályzatok, - szaktanári bejegyzések, - kapcsolattartás a szülőkkel. 3.4. Szülők A szülők saját gyermekük napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési (olvasási) jogot. Az interneten keresztül történő hozzáférés igényével kapcsolatban az intézmény automatikusan gondoskodik a hozzáférés megvalósításáról, valamint a szülő belépését lehetővé tevő név és jelszó megadásáról. 3.5. Diákok A diákok saját napló bejegyzéseikhez kapnak hozzáférési (olvasási) jogot. Az interneten keresztül

történő

hozzáférés

igényével

kapcsolatban

az

intézmény automatikusan

gondoskodik a hozzáférés megvalósításáról, valamint a diák belépését lehetővé tevő név és jelszó megadásáról.

109

3.6. Rendszerüzemeltetők, rendszergazda A technikai eszközök és az informatikai infrastruktúra kifogástalan működésért felelnek, rendszer frissítéséért, a napi mentésekért, illetve ezen mentések optikai adathordozóra történő archiválásért felelnek. E-napló működtetési feladatai a tanév során A tanév indításának időszakában Elvégzendő feladat Újonnan beiratkozott tanulók adatainak

Határidő Szeptember 15.

Szeptember 15.

Kijelölt felelős, rendszerüzemeltető

osztályok névsorának aktualizálása A tanév tantárgyfelosztásának rögzítése

Kijelölt felelős, rendszerüzemeltető

rögzítése az E-napló rendszerbe Javítóvizsgák eredményei alapján az

Felelős

Szeptember 15.

Kijelölt felelős, rendszerüzemeltető

A tanév rendjének rögzítése

Szeptember 15.

Kijelölt felelős, rendszerüzemeltető

Végleges órarend rögzítése

Szeptember 15.

Kijelölt felelős, rendszerüzemeltető

Végleges csoportbeosztások rögzítése

Szeptember 15.

Kijelölt felelős, rendszerüzemeltető

A tanév közbeni feladatok Elvégzendő feladat

Határidő

Felelős

Tanulói alapadatokban bekövetkezett

Bejelentést

Osztályfőnök

változások módosítása, kimaradás,

követő három

kezdeményezésére,

beiratkozás záradékolás rögzítése

munkanap.

illetékes rendszerüzemeltető

Tanulók csoportba sorolásának

Csoport csere

Szaktanár

megváltoztatása. (kizárólag indokolt

előtt három

osztályfőnök

esetekben)

munkanap

kezdeményezésére,

vagy

az

az az

illetékes rendszerüzemeltető

110

Az E-napló vezetése, adatbeviteli (haladási

folyamatos

napló, osztályzat, stb.) feladatai

(8 napon

Szaktanárok

belül) A házirend előírásaival összhangban az

Folyamatos

Osztályfőnökök

A havi napló zárolás előtt az

Tárgyhó 10.-

Osztályfőnökök

osztályfőnöknek ellenőrizni kell , hogy

ig

osztályfőnökök folyamatosan rögzítik a hiányzások, késések igazolását.

hiányzások igazolása megtörtént-e. Iskolavezetés napló ellenőrzése.

Folyamatos

Iskolavezetés

Az iskola teljes E-napló adatbázisáról

Hetente

Az E-napló rendszer

biztonsági másolat készítése.

automatikusan végzi

Félévi és év végi zárás időszakában Elvégzendő feladat

Határidő

Osztályfőnökök javasolt magatartás,

Osztályozó

szorgalom jegyeinek beírása.

konferencia

Felelős Osztályfőnökök

után Félévi, év végi jegyek rögzítése.

Osztályozó

Szaktanárok

konferencia időpontja előtt

Év végi naplózárás (záradékolás) Elvégzendő feladat

Határidő

Osztályfőnökök záradékolási feladatainak

Tanévzáró

elvégzése

értekezlet

Felelős Osztályfőnökök

111

A napló archiválása, irattározás Elvégzendő feladat A végleges osztálynapló fájlok CD-re

Határidő Tanév vége

mentése, irattári és a titkársági archiválása.

Felelős Rendszerüzemeltető, kijelölt felelős

4. Rendszerüzemeltetési szabályok A műszaki hibák, rendkívüli események kezelése Az E-napló használatának alapvető feltétele a technikai eszközök üzembiztos működése. A technikai eszközök minden felhasználójának kötelessége az eszközök rendeltetésszerű használata, a technikai eszköz állapotának megóvása. A rendszer elemeinek meghibásodása esetén követendő eljárási szabályok érvényesek: A tanári munkaállomás meghibásodása esetén Feladata a tanárnak: 1. A meghibásodás tényét jelenteni a rendszergazdának. 2. A meghibásodás időtartama alatt az elektronikus rögzítésre nem került adatok, papír alapú regisztrálása. Feladata a rendszer üzemeltetőknek: Tanári számítógép, notebook meghibásodási okának kivizsgálása, (szoftver, hardver hiba behatárolása), indokolt esetben szerviz igénybevétele, tartalék gép biztosítása. Iskolai hálózat meghibásodása (WiFi vagy vezetékes kapcsolat hibája) Feladata a tanárnak: Azonos a fentivel. Feladata a rendszer üzemeltetőknek Feladata a hiba behatárolása.(hardver ill. szoftver hiba feltérképezése) Az illetékes vezetővel egyeztetve a hiba elhárításához szükséges lépések megtétele. Indokolt esetben szerviz szolgáltatások igénybevétele.

112

Adatbázis szerver (iskolaadminisztrációs) meghibásodása Az adatbázis szerver folyamatos adatbázis mentést végez. A szerver leállást követően a rendszergazda felméri az újra indítás lehetőségét. Az illetékes vezetővel egyeztetve indokolt esetbe a rendszer fejlesztőkhöz fordul műszaki segítségért. Ha a rendszer újraindítása késlekedik, több időt vesz igénybe akkor a szaktanárok a munka folytatása érdekében papír alapon rögzítik az adataikat és az újra indítás után folyamatosan pótolják a kiesés időszakára tehető elmaradásokat. Illetéktelen felhasználók hozzáférése az adatbázishoz Az illetéktelen napló hozzáféréseket 100%-os biztonsággal nem lehet kizárni. Kiszűrni viszont igen. A felhasználók kötelesek a felhasználónevüket és különösen a jelszavaikat biztonságosan tárolni, rendszeres időközönként megváltoztatni, valamint ügyelni arra, hogy jelszavukat mások ne ismerhessék meg. A felhasználók jelszavaikat nem hozhatják mások tudomására. Amennyiben gyanú merül fel a jelszavak kitudódását illetően a felhasználó köteles azonnal megváltoztatni jelszavát. Ha egy szaktanár vagy osztályfőnök a saját bejegyzéseinek ellenőrzése során illetéktelen, nem azonosított bejegyzésre utaló nyomot talál, haladéktalanul köteles jelezni a rendszer üzemeltetéséért felelős műszaki igazgatónak. Az elektronikus napló adatbázis-kezelő rendszer minden műveletről napló feljegyzést készít, tehát utólag feltérképezhető minden napló művelet.

5. Záró rendelkezések Az elektronikus rendszer része az intézmény teljes informatikai rendszerének, ezért a rendszer működtetésére kiterjed az intézmény hatályos „Adatvédelmi, adatbiztonsági szabályzata (Informatikai biztonsági szabályzata)”. Ezen szabályzat a keltezés napjától lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól kezdődően kell alkalmazni, visszavonásig (módosításig) marad érvényben. Jelen elektronikus szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának melléklete.

113

Jóváhagyta és kiadta: Budapest, 2013. március 1.

…………………………… Makovecz Éva intézményvezető

114

4. számú melléklet

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje: Az elektronikus úton előállított iratokat nyomtatás után az iskola körpecsétjével ellátva, az iratért felelős személy/személyek aláírása hitelesíti.

115

5. számú melléklet

Az elektronikus úton előállított és tárolt dokumentumok kezelési rendje: Az elektronikus úton előállított és kinyomtatott iratokat hitelesítés után lefűzve az irattárban kell elhelyezni.

116

6. számú melléklet

A fegyelmi eljárás rendje A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás rendjének alapja a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény illetve a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 21. pontja a fegyelmi és kártérítési felelősségről. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Kiskorú tanulót szülője/törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi jogkör gyakorlója az iskola igazgatója, aki ezt a jogát a fegyelmi bizottság vezetőjére átruházhatja. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, melynek célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, megállapodás a sérelem orvoslása érdekében. Fegyelmi eljárást megindító értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló/szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló/szülő az eljárás igénybevételét az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban kérheti. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló – kiskorú esetén a szülő/törvényes képviselő egyetért. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha az egyeztető eljárás során megállapodás született, akkor a fegyelmi eljárás lefolytatását fel kell függeszteni a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legalább három hónapra. Ez idő lejárta után a fegyelmi eljárást csak a sérelmet elszenvedő fél/szülője kérésére kell folytatni. Az egyeztető eljárást olya nagykorú személy vezeti, akit az intézmény vezetője bízott meg, és mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló elfogad. Az egyeztető eljárás technikai feltételeiről (terem, értesítő levél, hangfelvétel, stb.) az eljárás vezetője gondoskodik.

117

A fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót/szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, idejét. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapják. A fegyelmi eljárást megkezdésétől számított harminc napon belül be kell fejezni. A fegyelmi eljárást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le, a bizottság elnökét a tagok választják meg. A bizottság tagjait az intézmény vezetője kéri fel. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül. amelyben szerepelni kell a tárgyalás idejének, helyének, a résztvevők felsorolásának és az elhangzottaknak. A jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha ezt a bizottság vezetője indokoltnak találja, vagy ha valamelyik fél kéri. Az eljárás során törekedni kell minden olyan tény feltárására, amely az objektív döntést segíti. A fegyelmi tárgyalás végén határozatot kell hozni, melyben ismertetni kell a határozat rendelkező részét rövid indoklással. Ha fontos ok szükségessé teszi, akkor a határozat szóbeli kihirdetését legfeljebb nyolc nappal el lehet halasztani. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra utalást. A fegyelmi határozat indoklása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékokat, a döntés indokát, illetve elutasítás esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét, idejét, és a határozatot hozók aláírását, iskolai beosztásának megjelölését. A határozatot a fegyelmi bizottság elnöke és még egy tagja írja alá. A fegyelmi határozatot a szóbeli kihirdetést követően hét napon belül írásban is el kell juttatni az érintettekhez. Nem kell írásban megküldeni a határozatot megrovás és szigorú megrovás esetén, ha azt a tanuló és szülője tudomásul vette, a határozatot írásban nem kéri.

118

A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. „Tanköteles tanulóval szemben az e)-f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.”(2011. évi CXC. törvény) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szűntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetést, a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónap már eltelt, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy a kötelességszegést nem a tanuló követte el. A fegyelmi határozat ellen a tanuló/szülője adhat be fellebbezést a Nemzeti köznevelési Törvényben megfogalmazott feltételekkel.

119