Szerzõ: Crew-Pa Kft. - Dr. Pitlik László Balog István Végh József
Grafikai terv:
Q-Print Kft. 2100 Gödöllõ, Remsey krt. 25. Tel./fax: (+36 28) 416 169 • Mobil: (+36 20) 9575 112 E-mail:
[email protected] • www.q-print.hu
© RTDM Rétság Nyugat-Nógrád Megyei Turisztikai Desztináció Menedzsment Nonprofit Kft.
Minden jog fenntartva. A mû egészének vagy bármely részének mechanikus, illetve elektronikus másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása tilos! Minden a mûhöz kapcsolódó, az elõzõekben megfogalmazott tevékenység a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez kötött.
2011 - 2012
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Stratégiai elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 A turista belépése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 A tagság bevonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 Települési túraútvonal - ajánlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 QR kódok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13 Települési túraútvonalak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Bánk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 BÁNK település - 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 BÁNK település - 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17 BÁNK település - 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17 Berkenye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 BERKENYE (Berkina) település - 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 BERKENYE település - 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19 Borsosberény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 BORSOSBERÉNY település - 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 BORSOSBERÉNY település - 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Diósjenõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 DIÓSJENÕ település - 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 DIÓSJENÕ település - 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 DIÓSJENÕ település - 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 Nézsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 NÉZSA település - 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 NÉZSA település - 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 Nógrád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24 NÓGRÁD település - 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24 NÓGRÁD település - 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 NÓGRÁD település - 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 Nõtincs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26 NÕTINCS település - 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26 NÕTINCS település - 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27 NÕTINCS település - 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27
3
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
Túraútvonalakhoz köthetõ egyedi szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Hadak útjain . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 A honfoglalás kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36 Tatárjárás, mezõvárosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37 Mátyás kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37 Dózsa György kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37 Török idõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .38 Rákóczi szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .38 1848/49-es szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .38 A II. világháború és Diósjenõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 Térségi várak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41 Betyár jelenségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41 Melléklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 1. sz. melléklet – Jeles pontok - lakott területen, terepen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44 2. sz. melléklet – Jeles személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .49 3. sz. melléklet – Térségi várak (történelmi háttér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .53 4. sz. melléklet – Betyárok Nyugat-Nógrádban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .57
4
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
BEVEZETÉS A turisztikai élmény biztosítását a vendégek napjainkban kész programajánlatok formájában várják el az egyes szolgáltatóktól. Az élménycsomagok kialakítása 1, garantált programok biztosítása 2 alapvetõ feladatává vált a helyi turisztikai menedzsment rendszereknek. Az egyes szolgáltatási kapacitások szervezésének fontos pontja az együttmûködések kialakítása. Nyugat-Nógrád területe, csakúgy, mint általánosan a turisztikailag szervezetlenebb területek többsége, alapvetõen nélkülözi a strukturált, tervszerû és menedzselt szolgáltatói együttmûködéseket, illetve ezek megvalósulása esetleges. Az egyes szereplõk önálló akciók és tevékenységek keretében nyújtják szolgáltatásaikat. Az egyes szolgáltatások összekapcsolódása kis számban jelenik csak meg. A TDM egyik fontos feladata ez egyes települések feltérképezése, a rendelkezésre álló erõforrások számba vétele, összegyûjtése, majd pedig a szereplõk tárgyalóasztalhoz ültetése. A megjelenõ erõforrások együttmûködési szintû összekapcsolása ad lehetõséget olyan élménycsomagok szervezésére, amely összhangban a versenyképességi stratégiában megfogalmazott lehetõségekkel, célokkal, célcsoportokkal, amelyek a kielégíthetik a turista élményszerzési igényeit, fenntarthatóak, így gazdasági hasznot képesek elõállítani az abban résztvevõ szolgáltatók számára. Az erõforrásgazdálkodás magasabb szintre emelése a turisztikában is elvárja az egyéb iparágakban már jól ismert vállalati információs rendszerek (lásd ERP) szakma-specifikus fejlesztését. Bármilyen specialitásai is legyenek egy-egy szakterületnek, az információs rendszerek alapvetései mindenhol igazak: a megfelelõ tartalmú és technológiai színvonalú adatvagyon-gazdálkodás nélkül (ide értve információbróker kompetenciák az adatok feltárása érdekében és a szakszerû riportálás képessége), illetve az erre alapozó módszertanok alkalmazási alapjainak ismerete nélkül (vagyis a típusproblémákban való gondolkodás képessége nélkül) csak karizmatikus személyiségek képesek nagy gyakorisággal ösztönösen jó döntéseket hozni. Ahogy a biogazdálkodás sikere nem karizma, hanem ezer apró szabályszerûség ismeretének kérdése, úgy a turisztikai döntések is akkor lesznek nagy eséllyel helyesek, ha ez a szakterület is elõtérbe helyezi a tény alapú tervezési, irányítási rendszereket. 1
2
lásd a versengõ turizmus logikája szerint, adott árért a legnagyobb élménymennyiség meghatározása a feladat közgazdasági szempontból, mely döntés lehet ösztönös, s lehet a tényadatokra támaszkodó lásd a garantált program a bizonyított legek integrálásából illik, hogy álljon, vagyis szemben a múlékony közgazdasági optimummal a legek megismerése egy fajta közösségi minimumként, konszenzusként is felfogható - a nemzeti alaptanterv analógiájaként: pl. legrománkoribb templom fogalmának matematikai leképezése
5
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
A tanulmányhoz kapcsolódóan a helyi TDM szervezet az egyes településeken egyedi fórumok és workshopok keretében kiscsoportos beszélgetések során térképezte fel a lehetséges szolgáltatásokat úgynevezett túraútvonalak kialakításához. Az elõálló potenciális vonzerõket összhangban a pozícionálási és versenyképességi stratégiával 3 fõ irányvonal mentén lehet meghatározni, csoportosítani, és így potenciális túraútvonal ajánlatokat kidolgozni a TDM szervezet számára. • Természeti látnivalók, vonzerõk (Börzsöny és térsége, Cserhát) • Betyár jelenségek, betyár utak • Hadak útjai Jelen tanulmányban a térségi potenciálelemzés (lásd versenyképességi stratégia) alapján a fentiekben meghatározott területek hálózatba szervezési lehetõségire dolgoztunk ki ajánlatokat. Célunk az volt, hogy jelen tanulmány tartalmi elemei alapján a TDM szervezet konkrét túraútvonalak, élménycsomagok, szolgáltatások kapcsolatok kialakítását kezdhesse meg. A feltárt összefüggések alapján gyakorlati megvalósítás természetesen a TDM szervezet feladata és hatásköre lesz. A konkrét ajánlatok kidolgozásához természetesen számos további szakmai elemet is figyelembe kell venni, amelyeket a tanulmány legelején mutatunk be. Fontos meghatározni, és tisztában lenni azzal, hogy mitõl lesz termékké egy desztináció, jelen esetben Nyugat-Nógrád? Melyek azok a pontok, ahol a turista belép, és amelyek a hálózatba szervezés szempontjából beazonosítandóak? Mindezeken túl természetesen olyan kérdések is felmerülnek, amelyek már a tagság belsõ szerkezetével, és a helyi menedzsmenttel vannak összefüggésben. Például: Hogyan vegyük rá a tagságot a desztináció stratégiájában megfogalmazott célokat szolgáló termékfejlesztésre? A turisztikai termékfejlesztés még napjainkban is alapvetõen ráérzés, intuíció alapján történik. Ha érzékeny, figyelmes szakember/döntéshozó a világban járva-kelve valamire felfigyel, azt néha megkísérli bevezetni saját mikrokörnyezetében is. Ez az ösztönös adaptáció természetesen bizonyos valószínûséggel kitermeli a ténylegesen jó, vagy legalább adott körülmények között szuboptimálisan mûködõ megoldásokat. A tudományos támogatás ezt kiegészítendõ abból kell, hogy álljon, miként lehet az egyes (tetszõlegesen bonyolult, pl. csomagszerû) termékek környezetfüggõ sikere és sikertelensége alapján olyan szimulátort megalkotni, mely a környezeti (szocio-ökonómiai, ökológiai) keretfeltételek ismeretében a racionális erõforrás-kombinációkat képes valamilyen gyakorisággal feltárni. 6
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
Ez a szimulátor lényegében turisztikai termelési függvényekre alapoz, hasonlóan, mint például a mezõgazdaság esetében, ahol, ha ismert az esõmennyisége, a napsütéses órák száma, a talaj szerkezete, a mûtrágyázás, talajmûvelés, növényvédelem, stb. alakulása, akkor termésbecslést lehet adni - a precíziós gazdálkodás megjelenése óta lényegében korlátlanul sok részletmegfigyelésre alapozva. A mezõgazdaságban, a biológiai kötõdésû problémák esetén évszázadok óta finomított termelési függvény-alapú tervezés, optimalizálás, gazdálkodás tehát jó példaként szolgál a turisztikai kérdések elemzéséhez. Az igazi eltérést az ember megjelenése jelenti a rendszerben: az emberé, aki egy félig telt poharat akaratlagosan képes pozitívan félig telinek, vagy félig üresnek értékelni, s ezen értékítéletét a körülmények függvényében szinte korlátlan számban és gyorsasággal változtatni. Arra a kérdésre tehát milyen módon kell egy turisztikai termékben szolgáltatókat, szolgáltatási elemek egymással összekapcsolni adott szocio-ökonómiai/ökológiai környezetben ahhoz, hogy a termék minél nagyobb érdeklõdésre és/vagy bevétel-termelõ potenciálra számíthasson, itt sem kell mást tenni, mint minél részletesebben leírni és összegyûjteni az eddigi megvalósulások (kísérletek) bemenõ jeleit és következményeit. Tipikus példája a turisztikai termelési függvény problémájának a turisztikai kártyák bevezetése: adott körülmények között adott konstrukciók jól mûködnek, míg azonos/más konstrukciók más körülmények között nem. A szimulátor tehát arra kell, hogy választ adjon, vajon adott helyen és idõben, a lehetségesnek vélt variációk közül melyek tûnnek leginkább perspektivikusnak? Míg a mezõgazdasági, élettani kísérletekbe jelentõs közösségi források kerültek bevonásra, s maguk a kísérleti jegyzõkönyvek (táblatörzskönyvek) mind a mai napig nem tekinthetõk közkincsnek (sõt, inkább tûnnek védendõ üzleti titoknak - annak ellenére is, hogy az élelmiszerek keletkezési körülményeinek nyomon-követhetõsége járványügyi és minõségbiztosítási elvárások szerint fontos közérdekkel párosul), addig a turisztikában lényegében a kísérletes megközelítés naplózása elve nem vert ma még gyökeret. A turisztikai termék-konstrukciók maguk a potenciális turisták számára ugyan lényegében teljesen publikusak, s egy próbavásárlói hálózat ezeket akár gyûjthetné is kellõ szakmai és jogi hitelesség mellett, de a sikertényezõk (turisták száma, elért bevétel konstrukciónként) már ismét felvetik az üzleti titok és a vállalkozások állandó költségeinek termékre/profit centerre kulcsolásának jogi/szakmai kérdéseit. 7
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
STRATÉGIAI
ELEMEK
A TURISTA BELÉPÉSE A turista belépésével, azonosításával kapcsolatos kérdések, összefüggések, elemzések fontos bemeneti információja a kialakítandó szolgáltatási hálózatoknak. Mire kell figyelni, mit elemezzünk, jelenlegi helyzet, fejlesztési irányok az alapvetõ kérdések. A turizmus egy térben is idõben dinamikusnak nevezhetõ jelenség. Ebbõl következõen a turizmus minden kérdése térinformatikai logikával közelítendõ meg. Kezdve az adatvagyonok létezhetõségétõl (lásd. GPS-alapú nyomkövetés), egészen az elemzési eredmények vizualizációjáig, ahol térkép-alapú dinamikus ábrázolások (animációk) támogathatják a jobb megértést. A turisztikai folyamatok statisztikai leírása éppen olyan esetleges jelenleg, mint számos más stratégiai folyamat esetében is. (lásd pl. a mezõgazdaság) A turisztikában alkalmazott statisztikai megfigyelések - bár a térbeli felbontást települési szintig viszik le: lásd. teir.vati.hu - de elsõdlegesen a turizmus eredményeit figyelik meg: naturálisan vendégéjszakában, vagy éppen monetárisan nemzeti fizetõeszközben. A települési/kistérségi szintû infrastruktúrát, gazdasági életet (pl. vállalkozások száma méret, tevékenység, forma szerint) szintén leírja a statisztika, de ez még közel sem termékszintû leírás. A határátlépések statisztikái megadják, az országba, mint objektumba milyen módokon milyen nemzetiségi arányokban milyen létszámban léptek be turisták, s az utazások célja is becsülhetõ (üzleti, privát jelleggel). Kérdõívekkel nem reprezentatívan tetszõleges tartalmak gyûjthetõk be: pl. kinek az ajánlására, milyen motivációkkal érkezett valaki, mit várt, mit kapott, mi tetszett és mi nem számára, s ki is õ (nem, kor, foglalkozás, vagyoni helyzet stb. tekintetében). Formálisan tehát minden lehetõség adott a turisztikai termékek termelési függvény-alapú értelmezéséhez. Az adatvagyon mennyisége és minõsége mégis esetleges, lyukas, részleges, konszolidálatlan - hiszen a minõségi, modell-szemléletû felhasználás eddig nem volt napirenden.
8
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
Az alábbiakban felvázolásra kerülnek azok az adatforrások, melyek egy adatvédelmi szempontból való újragondolás után a turisztikai tervezés közös adatkincsévé válhatnak: • Mobiltelefonok anonim-cellainformációi: annak érdekében, hogy egy település, de akár egy jól körülírható vállalkozói telephely személy-forgalmi statisztikája anonim módon rendelkezésre állhasson, semmi másra nincs szükség az ismert technológiai hátterek alapján, mint a mobiltelefon-hálózatok cellainformációinak statisztikai célú, anonimizált kiértékelésére. Ezek alapján ugyanis megadható, mely telefonszámok tulajdonosai (akikrõl az általános „nem-mozgási” adatok alapján tudjuk, mi is a székhelyük/lakhelyük) mikor milyen útvonalon, vélelmezhetõen milyen közlekedési eszközzel (vö. közlekedési infrastruktúra poligonjai mentén való mozgás-koordináták alapján) milyen utazási szokások mellett (lásd szünetek száma és helye összevetve a vendéglátóhelyek GPS-koordinátáival) milyen céllal (lásd céltelepülésen mely objektumok közelében mennyi idõt eltöltve) mikor mozogtak. • Bankkártya-tranzakciók adatbázisának aninimizált, statisztikai jellegû kiértékelése alapján a fentebb beazonosított mozgó objektumok vagyon helyzete is felmérhetõ. • A törzsvásárlói kártyák anonimizált adatainak statisztikai kiértékelése alapján (vagyis a vásárolt termékek jellegébõl levezetve) a mozgó objektumok családi helyzete, fogyasztási szokásai, sõt akár a bioritmusa is felismerhetõ. • A hívott telefonszámok, mobilinternet-forgalom alapján érdeklõdési körre, életformára/habitusra vonatkozó statisztikák is képezhetõk. • A térfigyelõ kamerák alapján rögzített képek automatikus elemzésével nemek, korok, viseletek, bõrszín, egészségi állapot jellegû statisztikák is képezhetõk. • Az idõjárási és környezeti adatbázisok meteorológiai, pollen, stb. adatokkal szolgálhatnak a turisztikailag érintett körzetekre vonatkozóan. A fentiek alapján természetesen azok, akik eddig nem gondoltak bele abba, mit is tehet már ma is a nagytestvér a figyel(ni akar), s az errõl szóló filmek kapcsán sem tudatosodott benne, hogy szinte minden mozgás célja, jellege akár egyed szinten is feltárható, annak a fenti felsorolás sokkoló/kijózanító lehet. A személyiségre elvileg nehezedõ veszélyek helyett sokkal inkább azonban a társadalmi szempontból releváns, erõforrás-optimalizálást lehetõvé tevõ hasznokra kell koncentrálni. 9
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány) A fenti adatvagyonok alapján - ugyan még mindig nem termék szinten - tehát már jelentõsen részletesebb kép kapható a ma is minden szakmai beszélgetésen felmerülõ kérdések legtöbbjére anélkül, hogy a vendégeket az ott tartózkodás alatt/végén részletes kérdõívekkel kellene terhelni: • • • • • •
Honnan érkeznek vendégek a településre/telephelyre? Milyen idõbeli dinamikával érkeznek vendégek? Hol, meddig maradnak átlagosan a vendégek? Mennyit költenek mindösszesen a vendégek? Mivel utaznak a vendégek? Milyen csoportokat (család, baráti kör, munkahelyi közösség, egyesület) képeznek a vendégek?
Vállalkozás szinten is jelentõs mennyiségû, immár közhasznú adattal rendelkezünk (lásd e-beszamolo.kim.gov.hu), illetve az ugyan fizetõs, de létezõ céginformációs rendszerek online szolgáltatásai (pl. opten.hu, creditreform.hu, ill. ezek adatvagyonát a megrendelések támogatására átvilágítani képes megoldások 3). A jelenleg adatvédelmi szempontból kritikus és vélelmezhetõen sokak jogérzékét még sértõ módon képezhetõ adatok mellett léteznek más, ún társadalom-lélektani megközelítések, melyek még mindig nem termékszintûek, de már így is kellõen részletesek, tartalmilag sok színûek és ami a legfontosabb: ma is publikusak! • Az online keresõ gépek üzemeltetõi (lásd Google) ma is lehetõvé teszik, hogy tetszõleges szavak együttállásaira keressünk, s ezzel egy fajta naiv és manuálisan vezérelt szövegbányászatot hajtsunk végre annak letapogatására, milyen szókombinációk hol és mikor voltak fontosak (említésre, publikálásra méltók). • Google insights/trends: ennél rendezettebb módon tudunk adatokhoz jutni (ha ma még nem is tetszõleges térbeli és tartalmi/nyelvi) pontossággal arról: ki mikor hol milyen szavakat milyen gyakorisággal keresett a Google segítségével. (lásd http://www.google.com/insights/search/?hl=hu) • Google-Squared, Wolfram Alfa: a legfejlettebb szövegbányászati jellegû szolgáltatások (pl. http://www.youtube.com/watch?v=__INtIXNLmI) képesek immár objektum-attribútum logika szerint keresni és találatot megjeleníteni - a keresés eredményeinek hitelességi szintjeit is érzékeltetve. Ezek a keresési eredmények lényegében egy az egyben elemzésre alkalmas mátrixokként foghatók fel.
A TAGSÁG BEVONÁSA Hogyan vegyük rá a tagságot a desztináció stratégiájában megfogalmazott célokat szolgáló termékfejlesztésre? Ehhez köthetõ stratégiai elemek, fejlesztési irányok, elemzési alapok. Adott desztinációhoz bármilyen módon logikailag kapcsolódó vállalkozások, szakértõk, erõforrások bevonására elsõdlegesen ma a bizalmi/kapcsolati tõke szolgál. Ennek értéke elvitathatatlan, de nem korlátlan és nem kiegészíthetetlen. Bár egy-egy vállalkozás egy fajta (egyéni/csoportos) önmegvalósítás, de azért még sem tekinthetünk a vállalkozásokra úgy, mint irracionális narcisztikus önmegvalósításokra. A mindenkori döntéshozók racionalitása tehát nem nulla, így a fenntarthatóság egyik alapeleme értelmében, miszerint a felismert szükségszerûség = boldogság bármely vállalkozás/szakértõ számára a siker reményében lehet tanácsot adni arra vonatkozóan, milyen környezõ erõterekben lenne elvileg hely az számára is. 3
pl. http://miau.gau.hu/cr
10
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány) Vegyünk ehhez egy példát: egy turisztikai kártyaprogram kialakítása kapcsán lehet úgy bevonni vendéglátóhelyeket, hogy észérvekkel, zsarolással, látszat-keltési megállapodással meggyõzzük ezek potenciális szóvivõjét a belépésrõl (lásd TSZ-szervezés tippjei és trükkjei az 1960-as évekbõl), majd reménykedve várjuk a követõ stratégiát folytatók folyamatos felbukkanását. Az elõzõ egyszerre a szerencsésre/etikára alapozó megoldástól a totális machiavellizmusig nyúló spektrum mellett létezik egy ésszerûségi tartomány is: amennyiben összegyûjtjük a máshol már sikerrel adott turisztikai kártyaprogramhoz csatlakozó cégek gazdálkodási, naturális (verseny, környezeti, stb.), adatait (Xi), s ezeket szembeállítjuk az általuk adott kedvezmény (Y) mértékével, akkor ezen adatok alapján felállított szimulátorral bármely vállalkozás számára kikalkulálható, mennyi kedvezményt adva illik belépnie a rendszerbe, mert mások ezt tennék átlagosan az õ helyében4. Az adatok alapján levelezhetõ üzleti paraméterek nem merülnek ki a kedvezmény mértékében, hanem a várható forgalomnövekedés is kalkulálható, amennyiben errõl a korábbi megfigyelések kapcsán publikus adatokkal rendelkezhetünk. A konklúzió tehát egyszerû: objektív észérvekkel is lehet partnereket toborozni. Minél kiérleltebbek a szimulátorok, azaz minél jobb adatvagyonra alapozva minél jobb módszertant alkalmazva dolgozunk, annál inkább hiteles lesz a ma adott szakértõi vélemény, hiszen a jövõben annak beválása mérhetõ lesz (pl. ügyfélszám-növekmény, bevétel-növekmény, versenypozíció-javulás a konkurensek között) akkor is, ha egyszerre több tényezõ kölcsönhatásai mentén kell rendet tenni a bemenõ jelek és a következmények sorozatában.
TELEPÜLÉSI TÚRAÚTVONAL - AJÁNLATOK Az egyes településekhez kapcsolódóan kialakítható programcsomag javaslatok a természeti értékek, látnivalók, hírességek alapján, az egyes fórumokon felmerült helyi javaslatok felhasználásával, a rendelkezésre álló erõforrások, szereplõk potenciális integrálásának szándékával fogalmaztuk meg. Az egyes állomások, pontok esetében a késõbbi továbbfejlesztések érdekében, ott ahol célszerû, megadjuk részletesen a látnivalókkal kapcsolatos potenciálokat is. Ezek egy jelentõs része ugyan a vonzerõ leltár kialakításával összefüggésben rendelkezésre állnak a TDM szervezet részére, illetve az egyes elemekkel kapcsolatos háttérösszefüggések adattábláját, úgymint neves pontok, jeles személyek az egyes településekkel kapcsolatban a mellékletekben is megadásra kerültek, de egyes esetekben a fejlesztési program áttekintését is szolgálja a potenciálok ilyetén megadása. A szolgáltatások potenciális hálózatba szervezési lehetõségét tematikus csoportosításban adjuk meg, amelyek alapvetõen a pozícionálási és versenyképességi stratégia alapján feltárt csoportosításokat jelentik. Az alábbiakban kifejezetten a természetei értékekre és az egyes települési, helytörténeti autentikus potenciálokra alapoztunk, még a késõbbi fejezetekben az egyéb tematikus csoportosítások is megjelennek.
Észrevételek, megjegyzések: Minden maximális hosszúságú túraútvonal esetén érdemes a nemzetközi tapasztalatok alapján célcsoport-specifikus alábontásokat is felkínálni5). A csoportok kialakíthatók: • terhelési szintenként (lásd szintkülönbség, távolság, de akár a közölt információk mennyisége alapján is): könnyû, közepes, nehéz, extrém bontásban akkor is, ha a maximum maga az abszolút nehézségi skálán (lásd extrém sportok) tulajdonképpen nem éri el az extrém szintet. • korosztályonként: ahol az egyes verziók tudásszintje alkalmazkodik a korosztály sztenderdjeihez 4 5
lásd http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0005 Lásd online szakértõi rendszer formájában pl. http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0004
11
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány) • nemenként, ami egyben egy fajta sztereotipizálása a nemi identitásoknak (pl. nõi túra: inkább kulináris, mûvészeti jelleggel - férfi túra: sör-erõ-gépek-stb. mentén szervezve • lehet önálló címkéket kialakítani, pl. - zöldtúra: környezetvédelmi fókuszokkal - bio-túra: tudatos fogyasztók számára • szakmai túrák (különösen akkor, ha ezek az alap nemi identitásoktól eltérnek): pl. történelem-orientált megközelítés vs. geo-caching jellegû, technológia-orientált megközelítés, mely mögött férfiak és nõk, ill. idõsek és fiatalok teljesen keverten csatlakozhatnak • felszerelés-függõ túrák: a potenciális résztvevõk ruházatához igazodóan (bakancstúra, ernyõtúra, „dezodorteszt”-túra, stb. A célcsoport-specifikus kínálatok akár webes szolgáltatás keretében is elérhetõvé tehetõk abban az értelemben, hogy ha egy potenciális érdeklõdõ kitölt egy nem túl hosszú személyiség tesztet, akkor megkaphatja a választható túrafajták nevét és rövid jellemzését. Ha a fenti célcsoportspecifikusságtól látszólag függetlenül több fajta túra kötõdik egy-egy körzethez, akkor ezek karakterisztikája, vagyis a, miért érdemes azon résztvenni (mi a túra üzenete), kinek szól, szintén kidolgozandó, publikálandó! Több eleminek számító túraútvonal összevonása, egymásba kapcsolása növeli a személyspecifikusan adekvát módon lekezelhetõ kimenetek számát a túraajánló szakértõi rendszerben. A túraútvonalak tehát a maximálisan rendelkezõ elemekbõl eltérõ sorrendben és hosszúságban fûzött sorokat jelentik, ahol leginkább azok az összetevõk szerepelnek, melyek a célcsoportspecifikusság szempontjából legadekvátabbak. Ha a túraútvonalak lehetõségeit automatikusan szeretnénk elõállítani, akkor ehhez minden egyes túraútvonal-elemet részletesen le kell írni (lásd kor, nem, szakma, zöld-jelleg, bio-jelleg, nehézségi szint, stb.). Ha egy-egy elem nem csak megfelelt/nem felelt meg módon kerül leírásra, hanem a megfelelés foka is megadásra kerül, akkor már csak egy útvonaltervezõ szoftverrel kell az adatokat fuzionáltatni, mely GIS-támogatás képes az adott szempontból összetartozó, ill. a fizikailag nem el/meg-kerülhetõ elemeket túraútvonallá fûzni, s minden egyes útvonalvarián minden egyes térképi attribútumát (pl. hossz, szintkülönbség) automatikusan számítani. A teljes variáció szám elõállítása felesleges, a szervezõk maguk dönthetnek arról a az elemek kulcsszavazása során, milyen variációkat kívánnak ténylegesen elõállítani. Az útvonaltervezésnél nem illik figyelmen kívül hagyni azt, hogy az esetleges nem kívánatos/rendkívüli események esetén mi a teendõ, vagyis pl. egy baleset/rosszullét kapcsán milyen útvonalon milyen jármûvel, milyen személyzet hogyan képes mennyi idõ alatt megközelíteni az érintett személyeket. A szervezõk felelõssége tehát, hogy az élményszerzés kockázatait hasonló gondossággal minimalizálják, mint magát a túraszervezést. A túra fizikai jellege mellett az egymással összefüggõ túraelemek bemutatása során kerülni kell, hogy egy, pl. a maximális túraútvonalhoz szabott ismertetõ szöveg értelmezhetetlenül hiányossá váljon a kiesõ elemek miatt. Az eltérõ érdeklõdési csoportok amúgy is eset-specifikus tartalomra vágynak, így az oktatásban már sikerrel hasznosított moduláris ismeretterjesztést (lásd moodle) a túraútvonalak elemei kapcsán is ki lehet alakítani, vagyis a fentebb felvázolt GIS inputot jelentõ leírás mellett szükség van a végsõ soron ténylegesen meghirdetett túraútvonalak egyedi (specifikus) ismertetõ szövegmoduljainak kialakítására is. Ez különösen akkor érdekes, ha többnyelvûségre is fel kell készülni, ill. a bevételek egy részét az okos telefonok korában egy letölthetõ (de akár papíron is kiadható) túravezetõ-kiadványból kívánjuk biztosítani.
12
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
QR KÓDOK A túratervezés újszerû vetülete a már említett geo-caching (GPS-koordináták mentén kialakított pl. játékos, önszervezõdõ túra-elemek rendszere: http://hu.wikipedia.org/wiki/Geocaching) mellett érdemes említést tenni a QR-kódok lehetõségeirõl és kihívásairól (lásd http://hu.wikipedia.org/wiki/QR-k%C3%B3d). A QR-kódok kapcsán érdemes tételesen is idézni a wikipédia ismertetõ szövegének lényegét:
QR-kód: A QR-kód egy kétdimenziós vonalkód (tulajdonképpen pontkód), amit a japán DensoWave cég fejlesztett ki 1994-ben. Nevét az angol Quick Response (=gyors válasz) rövidítésébõl kapta, egyszerre utalva a gyors visszafejtési sebességre, és a felhasználó által igényelt gyors reakcióra. Rendkívül népszerû Japánban, ahol számos plakáton, hirdetésen szerepel és a legtöbb mobiltelefon is képes értelmezni. Jó tulajdonsága, hogy bármilyen irányból készülhet róla fénykép vagy szkennelt kép, nem kell törõdni a kód helyes tájolásával. Ez azért lehetséges, mert a kód megfejtésére, dekódolására szolgáló programok a három sarokban elhelyezett jellegzetes, minden QR-kódban azonos minta alapján el tudják dönteni, milyen irányban kell a kód pontjait értelmezni, feldolgozni, még akkor is, ha a kódbélyegrõl készült kép teljesen ferde. Másik jelentõs pozitív tulajdonsága a kód skálázhatósága, amit a Verzió 1-tõl Verzió 40-ig határoztak meg. A különbözõ verziók [1] különbözõ adattárolási és hibatûrési tulajdonságokkal rendelkeznek. A legnépszerûbb a „Level L” (L szint) - (2008-as adat szerint), mivel ez elég sok információt képes tárolni jóval kisebb helyen, mint egy egydimenziós kód. QR kód adattárolási képessége: • Csak számokból • Alfanumerikus értékekbõl • Bináris adatok (8 bites szervezésben)
Max. 7089 karakter Max. 4296 karakter Max. 2953 bájt
QR-kódot bárki ingyenesen elõállíthat: http://qr.startdigital.hu/ Ha az alábbi szöveget kívánjuk elhelyezni minden egyes objektumon, ami a túraelemkatalógusunk része (Az RTDM Nonprofit Kft. - www.rtdm.hu - üdvözli Önt!), akkor az alábbi kódot kell elhelyezni ezeken:
1. sz. ábra Az RTDM üdvözlõ kódja! (forrás: http://qr.startdigital.hu/qrkod-generator/#Text)
13
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány) A QR-kódok rendszerén keresztül a megfelelõ telefonokkal rendelkezõk számára kínálhat fel a szolgáltató a fentebb megadott keretek között hasznos információkat, különös tekintettel az üzleti folyamatok elõsegítése érdekében (pl. névjegykártya) A QR-kódok olvasása nem csak mobiltelefonos, hanem PC/notebook környezetben is lehetséges6, ebbõl kifolyólag a „vadászat jelleggel” befotózott kódok iskolai csoportok esetén a késõbbiekben kiértékelhetõk egyéni, vagy csoportmunka keretében, hiszen egy-egy kód jelentõs mennyiségû, objektum-specifikus adatot tartalmazhat, melyek visszafejtés után egy komplex feladat alapját jelenthetik, különösen akkor, ha a kódok megszerzési sorrendjét is figyelembe kell/lehet venni. A túraútvonalak kialakításánál tehát ez az eszköz számos lehetõséget rejt magában, amivel a modern kor iskolásai, számukra kedves eszközökön keresztül (lásd okostelefonok megjelenése egyre kisebb korban az iskolákban) tanulhatnak, versenyezhetnek játékosan. Vigyázat! A kód maga felfogható egy furcsa „titkosírásnak”, vagyis például egy rossz szolgáltató esetén a „bosszúálló” károsultak megfelelõ tartalmú kód generálásával és a környéken való hátrahagyásával lényegében olyan figyelmeztetéseket hagyhatnak hátra a következõ potenciális áldozatoknak, ami jelentõsen ronthatja adott szolgáltató üzleti pozícióit. Amennyiben valós a panasz, akkor ez a fajta fogyasztóvédelmi ellenakció nem feltétlenül fedezhetõ fel kellõen gyorsan, így viszonylag sokáig elrejtve maradhat, mégis jelentõs károkat okozhat. Ezzel egyben hozzá is járulhat a piac tisztulásához a maga furcsa módján. Amennyiben egy-egy túraútvonal-elem tematikájánál fogva (pl. várrom) távolabbi objektumok (azaz további várromok) GPS-koordinátáit adja meg, úgy az egyes érintett, egymástól relatíve távoli TDM-szereplõk között hasonló ajánlási rendszer jöhet létre, mint ami manapság az internetes hirdetések világában már lépten-nyomon tapasztalható - úgy QR-kódok, mint normál szöveges információs füzetek szintjén. Igényesebb, s fõleg fiatalokat megcélzó túrák esetén maguk a jó minõségben (idõjárásállóan) kihelyezett QR-kódok lehetnek azok a túrajelzések, melyek az eddig ismert túra-navigáció mellett/helyett jelentõsen felerõsíthetik, minõségileg növelhetik a menet közbeni informálódás, feladatkiadás, kommunikáció lehetõségeit, s így az egész útvonalat anélkül lehet átalakítani tanösvénnyé, hogy ez érdemi beruházásokat vonna magával. Természetesen a kódok kihelyezésének jogi alapjait az érintett területen meg kell teremteni. Hiszen egy titkosított fogyasztó védelmi ellenakció egyben hitelrontás/rágalmazás is lehet, egy jogtalanul kihelyezett "reklámtábla" hasonlóképpen számos jogszabályi helyet sérthet (természetrongálás, károkozás, stb.). Ha hosszabb távra gondolkodunk a pontkódok alkalmazhatóságán, akkor felmerülhet a helyi pénzekhez hasonlóan a helyi dekódoló algoritmusokhoz való hozzáférés lehetõségének felkínálása, így a terepen kihelyezett információk csak a „törzsvendégek” számára lesznek értékelhetõk, hasonlóképpen, mint ahogy manapság egy-egy osztrák síterepen a szállásadók által adható kártyákhoz kötõdõ kedvezmények is.
6
http://qr.startdigital.hu/index.php?option=com_zoo&view=item&layout=item&Itemid=269
14
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
Bár a QR-kódok nem alkalmasak érdemi képi és hanginformáció átvitelére, vagyis nem pótolhatják a ma közkeletû színes információs táblákat, de arra igenis alkalmasak, hogy web-címeket adjanak át hely-specifikusan az ennek értelmezésére amúgy is alkalmas mobil-eszközöknek, melyek a megfelelõ mobilinternetes kapcsolat esetén már képesek az elõkészített és QR-kódra alapozó fizikai ugrópontról elért tartalmak azonnali megjelenítésére, ami jelentõsen csökkenti a jelenlegi információs táblák kihelyezésének költségeit, ill. a költségeket áthárítják az érdeklõdõ turistára, mely költségek az érdeklõdés arányában merülnek fel. A kihelyezés költségeinek csökkentésébe beleértendõ a fenntartás költségcsökkentése is. Bár, ha nem feltétlenül a takarékosság a lényeg, akkor kisebb körzetek wifi-beszórásával az internetköltségek esetlegesen kiválthatók, hiszen a tartalom a helyi szerverekrõl érkezik helybe. Ennek kapcsán felmerülhet az RDIF-technológiai turisztikai alkalmazásának újragondolása is (http://hu.wikipedia.org/wiki/RFID): Az RDIF technológia lényege, hogy egymással rádiójellel kommunikálni képes mérõ, tároló, kommunikáló egységek hálózata alakítható ki7. Az RDIF egységek emberekbe, állatokba, tárgyakba is beültethetõk, így sokféle céllal a korábbiakban jelzett adatokhoz hasonlóan, speciális adatvagyon építhetõ: • kietlenebb vidékeken az ideiglenes RDIF-jelet magával vivõ turisták nyomon követése (pl. mentési céllal, ill. védett körzetekbe való gondatlan behatolás gátlása érdekében) • alapvetõen csak tömegközlekedéssel elérhetõ helyszíneken a lemaradók figyelése, a járatszervezés optimalizálása • idõjárásfüggõ túrák útvonala mentén elhelyezett mérõeszközök információ alapján túra-útvonal módosítás, túra-felszerelés optimalizálás, stb.
7
lásd: http://www.google.hu/search?q=rdif+falop%C3%A1s&rlz=1C1DVCJ_enHU380HU383&sugexp=chrome, mod=7&sourceid=chrome&ie=UTF-8
15
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
TELEPÜLÉSI
TÚRAÚTVONALAK BÁNK
BÁNK TELEPÜLÉS - 1. Kiinduló pont: Bánk település Önkormányzat, Templomtér - park - parkoló Útvonal: Bánk Önkormányzat - Bánki-tó - tóparti sétány - parkoló a tó K-i végében - az RTDM jelzése Kre a Vágás-tetõre - K-DK Hársas-tetõ - Fácskás - Agyagbánya - Bányatelep, bányalátogatás Felsõpetény település fõutcája - kovácsmûhely - Néprajzi gyûjtemény (Ságvári E. u.) - Lókos-patak OKT csatlakozási hídja - Kastélypark, védett természeti érték, Mindszenti emléktábla - (O lehetõség, illetve az Ipolyerdõ ZRt. vadasparkjának megtekintési lehetõsége) - vissza a településen az Alsópetényi elágazóig - ÉNY-nak a keskeny nyomtávú ipari kisvasút nyomvonalán - útközben: az Ipolyerdõ ZRt. vadászháza és a szomszédos telkek egyedülálló feketedió fái - Bánk település Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan Megjegyzés: kapcsolódási pont az OKT-hez (Felsõpetény kastélyparknál) Õsagárd-Naszály, ill. AlsópetényRomhány irányába.
16
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
BÁNK TELEPÜLÉS - 2. Kiinduló pont: Bánk ÖKO-Land Tábor Útvonal: Bánk ÖKO-Land Tábor - a táborral szemben ÉK-i irány - a Török-hegy megkerülése É-K-DK irányban - Forrási-dûlõ, patak völgy - Makrai-hegy DK-NY-i irányban - Farkasok - Szarka-hegy - BánkRomhány közút - Világospuszta - Hársas NY-i oldala - Hársas-tetõ - Vágás-tetõ (298 m) - Bánki-tó nagyparkoló - Kalandpark - Tóparti sétány, TANÖSVÉNY - Petõfi utca, Szlovák Nemzetiségi Tájház - Tó utca - ÖKO-Land Tábor Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan, kerékpárral
BÁNK TELEPÜLÉS - 3. Kiinduló pont: Bánk ÖKO-Land Tábor Útvonal: Bánk ÖKO-Land Tábor-tól lehetõség van csatlakozni a „BÁNK település - 1”-es túraútvonalhoz. (A település önkormányzata, a Templomtér a Tó utcán a tábortól megközelíthetõ.) Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan
17
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
BERKENYE BERKENYE (BERKINA) TELEPÜLÉS - 1. Kiinduló pont: Berkenye Szt. Anna Fogadó - parkoló Útvonal: Szt. Anna Fogadó - Kossuth u. D-NY-i irány Információs tábla-1. (Fogorvosi rendelõ) - Horgásztó, Információs tábla-2. - Rákóczi u. - Kálvária-hegy D-i, NY-i oldala - Morgó-patak mentén É-NY-ra Nógrád településig (közben: gyurgyalag telep) - sportpálya - Hunyadi u. pincesor - Nógrád várrom - Felszabadulás u. Tájház - Fazekas „Manó” mûhely - közút DK-i irányba - Vadaspark (Kutya-hegy) - Szõlõk alja, Forrási-földek - Haraszti-hegy NY-i oldala - Berkenye település Jelzés: az RTDM saját jelzése Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan, kerékpárral Megjegyzés: kapcsolódási pont - Nógrád vasútállomásnál az OKT útvonalhoz
18
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
BERKENYE TELEPÜLÉS - 2. Kiinduló pont: Berkenye - Berkenye Vendégház - parkoló Útvonal: Berkenye Vendégház - Horgásztó part, Információs tábla-2 - elindulva D-K-i irányba a Csiga-hegyi horgásztóig - Délre a Csipkésig a Rózsa-hegy Nyugati oldalán - Nagykatlan-völgyi halastó - Délre az OKT-ig - Nyugatra a Keskeny-Bükki-patak völgyében a Bika-rétig az OKT-n- Északra K+ jelen a Szokolya-Berkenye vasútvonalig, majd Nógrád Újtelep - Nógrád Vasútállomás - vonattal (vagy gyalog a Morgó-patak mentén) Berkenye település Jelzés: az OKT és a K+ útvonalakon kívül az RTDM saját jelzése Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: kapcsolódási pontok az OKT útvonalához, illetve más túraútvonalakhoz
19
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
BORSOSBERÉNY BORSOSBERÉNY TELEPÜLÉS - 1. Kiinduló pont: Borsosberény Önkormányzat - parkoló - információs pont Útvonal: Borsosberény Önkormányzat - közúton É-i irányba Horpács település, Mikszáth Emlékmúzeum (volt Mikszáth Kúria) - NY-i irányba P jelzés Nagyoroszi vasútálomásig - a település fõutcája ÉNY - Kálvária - P, Z jelzés Nagyoroszi Drégelyvár vasúti megálója - P, Z, majd Z jelzés - Pénzásás - D, DK-i irány a Z+ jelzésen Bodri-kút - Makkos vh. - Láz-lapos - Borsosberény vasútállomás - Petõfi u. - Dankó u. sarok információs pont - Borsosberény Önkormányzat Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan, kerékpárral Megjegyzés: kapcsolódási pontok a P és OKT útvonalakon Drégely várához, a Börzsöny más pontjaira
BORSOSBERÉNY TELEPÜLÉS - 2. Kiinduló pont: Borsosberény vasútállomás Útvonal: Borsosberény vasútállomás - DNY-ra a Z+ jelzésen a vasút mellett, majd - ÉNY Láz-lapos - Makkos vh. - Bodri-kút - É-nak Pénzásás - ÉK-re a Z, majd PZ jelzésen - Malinás - Szemes - Nagyoroszi Drégelyvár vasúti megálló - innen menetrend szerinti járat Borsosberény vasútállomás-ig Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan, kerékpárral Megjegyzés: kapcsolódási pontok a Pénzásás-tól a Börzsöny K, Z, Z+ jelzésein különbözõ célterületek irányába, az OKT-n pl. Drégelyvár-hoz
20
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
DIÓSJENÕ DIÓSJENÕ TELEPÜLÉS - 1. Kiinduló pont: Diósjenõ - Kámor Fogadó Útvonal: Diósjenõ - Kámor Fogadó, állatsereglet - Csikó-berek, Kerek-hegy NY-i oldala - Zsellér-rétek vasúti töltés - Nógrád település, Várrom, Információs pont - Felszabadulás utca - Tájház - „Manó” Fazekas Mûhely - közút a Vadaspark bejáratáig - Vadaspark (Kutya-hegy) - Páskom É-ÉK - Somlyó alja - közút, Horgásztavak bejárata - Horgásztavak - Marcus Aurelius Emlékhely - Tópart u. - Vasút u. - Szabadság u. Információs pont - Kossuth L. u. - Börzsönyi u. - Kámor Fogadó Jelzés: az RTDM saját jelzése Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan, kerékpárral, esetleg vasúti közlekedést beiktatva Megjegyzés: kapcsolódási pontok Diósjenõ településen a K, S, Z, P, Börzsönyi Kék túraútvonalakhoz, Nógrádon az OKT útvonalhoz. Az útvonal teljesíthetõ a Diósjenõi vasútállomástól és oda visszaérkezve is.
21
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
DIÓSJENÕ TELEPÜLÉS - 2. Kiinduló pont: Diósjenõ - Békástó Panzió Útvonal: Diósjenõ - Békástó Panzió (vagy: vasútállomás) - Szabadság u. Északra a Börzsönyi Kéktúra útvonal - a templom tövében - Öreg-hegy Ny-i oldala - Zsibak-forrás - Vágott erdõ - Sági út Törökasszony útja - Pénzásás - vissza D-i irányba a Z+ jelzésen - Bodri-kút - Láz-laposig - DK-i, D-i, DNY-i irányba a K Kerékpárút jelzésen Lápai-dûlõ, majd vasút mentén Diósjenõ Békástó Panzió Jelzés: Börzsönyi Kéktúra, majd K Kerékpár túraútvonal Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan, kerékpárral, vonattal Megjegyzés: kapcsolódási pont a Pénzásás-nál Nagyoroszi (onnan vissza vonattal), a Wencheim Vadászkastély irányába, illetve a K, Z turista utakon
DIÓSJENÕ TELEPÜLÉS - 3. Kiinduló pont: Diósjenõ - Ipolyerdõ ZRT. Diósjenõi Erdészetének Központja Útvonal: Diósjenõ - Erdészet, Park, Bemutatóhely - ÉNY-ra haladva a S jelzésen - (Jenõi) Závoz, kilátás és parkoló - ÉNY, majd DNY-ra a Kemencének tartó közúton a Z és T (az erdészeti tanösvény jelzésén) - volt Mázsaház - Gál-rétig a Magas-hegy NY-i, majd D-i oldalán - Z, PX jelzés Cseh-vár Dugóhúzó - Diósjenõ-Kemencei út - Erdészeti Központ Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: Megjegyzés: Csatlakozási lehetõségek a Börzsöny turista útvonalaihoz különbözõ pontokon. Az útvonal két Erdészeti Tanösvényt jár be. 22
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
NÉZSA NÉZSA TELEPÜLÉS - 1. Kiinduló pont: Nézsa Reviczky Kastély parkja - parkoló - információs pont Útvonal: Nézsa Kastélypark - Szondi u. (Nógrádsáp irányába) - Táncsics u. - D-i irány P jelzés Ezersziget Horgásztó - Vas-hegy - Csõvári Várhegy - Csõvár település - É-i irány a PO jelzésen a Diós NY-i oldalán - Hegyes-domb, Baba, Mária-forrás (volt: Kilián-forrás) - (lehetõség a visszatérésre Nézsára NY-nak a PO, illetve a Sárga Mária út-on) - Ny-ra a Sárga Mária út-on a Gombás D-i, DK-i oldalán Nógrádsáp település, XIV. szd-i gótikus erõdtemplom - visszatérés Nézsára NY-i irányba a P jelzésen a Nógrádsáp-Nézsa közúton - Nézsa település Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan, kerékpárral Megjegyzés: kapcsolódási pontok a S, S Mária út jelzéseken Keszeg, Legénd, Alsópetény, Galgaguta irányába, illetve számtalan formája, útvonala választható a túrázásnak.
NÉZSA TELEPÜLÉS - 2. Kiinduló pont: Nézsa Reviczky Kastély parkja - parkoló - információs pont Útvonal: Nézsa Kastélypark - ÉNY-i irány S jelzés Belegrádi erdõ - É-ra - letérés ÉNY-ra a S háromszög jelzésen - Békavár (Földvár) - Legénd település, Hirsch-kúria, Nyáry kastély - ÉNY S környíl jelen Rózsa-hegy - Nyugvó-hegy, Ronyva - DNY S jelen Három-hányás NY-i lába - Peres (letérési lehetõség a S négyzet jelzésen D-nek - Cser-tó - Alsópetény település, Andreánszky park, Prónay kastély, - visszatérés Nézsa településre menetrend szerinti autóbusszal) - Kõ-hegy - S jelzés DK-i irány Nézsa település Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan, kerékpárral Megjegyzés: kapcsolódási pontok a S, S+ P, PO, S Mária út jelzéseken Alsópetény, Keszeg, Legénd, Romhány, Csõvár, Galgaguta irányába.
23
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
NÓGRÁD NÓGRÁD TELEPÜLÉS - 1. Kiinduló pont: Nógrádi várrom - parkoló - információs pont Útvonal: Nógrádi vár (OKT - Országos Kék-túra) - Szlovák tájház (bemutató) - Sportpálya - vasúti átjáró OKT és Z) nyugati irányba - Régi zsidó temetõ, kálvária - OKT és Z (vasút állomásnál) - Csurgó (O jelzés a Sóska-hegy déli oldaláig, a Béla rétig, onnan OKT északnyugati irányba a Kákás-tói-erdõk alatt a Pest-Nógrád megye határán a Cseresnyés-völgyig - onnan északkeletnek az erdészeti zúzottkõ burkolatú úton (az OKT-t elhagyva) - Szalatnya-tetõ és Három-hányás, illetve Rákospatak-hegy és Rákos tetõ között, a Cseh vár alatt a Diósjenõ-Kemence szilárd burkolatú útig Ipolyerdõ Zrt. Diósjenõi Erdészet központ bemutatóhely, park - volt Sváb Sándor kastély (Szociális Otthon), parkerdõ - (innen az RTDM saját jelzése) Kámor fogadó és állatsereglet - Csikó-berek Kerek-hegy - Zsellér-rétek - Vörös-haraszt - vasút mentén Nógrád település. Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan, kerékpárral Megjegyzés: kapcsolódási pontok
24
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
NÓGRÁD TELEPÜLÉS - 2. Kiinduló pont: Nógrádi vasútállomás Útvonal: Nógrádi vasútállomás - a vasút mentén északi irányba (RTDM saját jelzése) Vörös-haraszt - Zsellérrétek - Kerek-hegy - Csikó-berek - Diósjenõ település Kámor fogadó és állatsereglet - volt Sváb Sándor Kastély (Szociális Otthon) és park erdeje - Börzsönyi utca - Kossuth L. utcán északnak Szabadság utca a vasútállomásig (közben Diósjenõt ismertetõ tábla) - Tóparti utca, tópart - Jenõitó Marcus Aurelius emlékhely, - gyurgyalag telep - Diósjenõ-2-es út közút - Somlyó-alja - Farkasvölgy - Vadaspark (Kutya-hegy) - Nógrád település (Tájház, Vár, stb.) - Vasútállomás Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan, kerékpárral Megjegyzés: kapcsolódási pontok
NÓGRÁD TELEPÜLÉS - 3. Kiinduló pont: Nógrádi várrom - parkoló - információs pont Útvonal: Nógrádi vár - közút (pincesor) - sportpálya - Morgó-patak É-K-i part (gyurgyalag telep) - Kálváriahegy Nyugati lába - Berkenye Rákóczi u. - Horgásztó (Információs tábla) - Kossuth u. - Szt. Anna Fogadó - Jókai (Ságvári u.) - Haraszti-hegy - Forrási-földek Nyugati oldala - Szõlõk alja - Kutya-hegy Vadaspark - Nógrád település közúton - Tájház - Nógrádi vár Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan, kerékpárral Megjegyzés: kapcsolódási pontok
25
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
NÕTINCS NÕTINCS TELEPÜLÉS - 1. Kiinduló pont: Nõtincs Templom tér - parkoló - információs pont Útvonal: Nõtincs Templom tér - Szondi utca - Sportpálya az RTDM saját jelzésén - innen D-re a Sóskahegy NY-i oldala - Zsukma völgy - Alsózsukmai Eh. - Felsõ-Siroki - Liba-hegy D-i oldala - OKT OKT-n É-ra - Õsagárd település - Falumúzeum - Fõutcán NY-ra a falu végéig innen ismét az RTDM jelzésén - NY-ra a Széles-mezõ É-i oldalán - Hangya-bérc D-i oldala- ÉNY-ra a Hangyapatak mentén Pángó, Szt. Háromság - közút - Nõtincs település Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan, kerékpárral Megjegyzés: kapcsolódási lehetõség az OKT-hoz Felsõpetény, illetve a Naszály irányába.
26
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
NÕTINCS TELEPÜLÉS - 2. Kiinduló pont: Nõtincs Templom tér - parkoló - információs pont Útvonal: Nõtincs Templom tér - Szondi utca - Sportpálya az RTDM saját jelzésén - majd D-re a Sóska-hegy NY-i oldala - a Zsukma-völgy bejárata - NY-ra Kapáskút - D - DNY - D-re Dancsó-gödör, Munyókerdõ Ny-i, majd D-i oldalán az erdészeti útig - P jelzés GYADAI TANÖSVÉNY - Gyadai-rét, NógrádPest megye határa - Görcsöny, Török-rét - innen OKT jelzés É-ra Nagy-mál, Bernát-árok - Õsagárd település (Falumúzeum, építészeti emlékek) - a Fõutcán Ny-ra a falu végéig - innen ismét az RTDM jelzésén Ny-ra - Széles-mezõ É-i oldala - Hangya-bérc D-i, NY-i oldala - ÉNY Hangya-patak, Pángó Szt. Háromság - közút - Nõtincs település Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan, kerékpárral Megjegyzés: kapcsolódási pontok
NÕTINCS TELEPÜLÉS - 3. Kiinduló pont: Nõtincs Templom tér - parkoló - információs pont Útvonal: Nõtincs Templom tér - Szt. Flórián szobor - gólya fészek - Diófa utca (népi építészeti emlékek, porták) - MedioCenter - Horgásztó part, Milleniumi Emlékmû - ÖKOLÓGIAI TANÖSVÉNY („A tó és az erdõ élõvilága”) - Horgásztó NY-i part, erdõalja, Felsõ-szõlõ - madár megfigyelés - fém hídon a tó NY-i oldala - öreg galagonya - Völgyzáró gát a Lókos-patakon - Diófa utca - Postakocsi Vendégház, Seholsziget Élménypark - Posta utca - Szabadság utca - Gyurcsányi-Scitovszky kúria, védett Kastély park - Nõtincs Templom tér Összes km: meghatározandó Szintkülönbség: meghatározandó Javaslat: gyalogosan, kerékpárral Megjegyzés: kapcsolódási pontok
27
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
TÚRAÚTVONALAKHOZ
KÖTHETÕ EGYEDI SZOLGÁLTATÁSOK
Az elõzõek során megadott túraútvonalakba már az egyes tematikus szolgáltatási potenciálok megjelenítésre, beépítésre kerültek. Ugyanakkor a hálózatszervezés kapcsán az alábbiakban megadjuk azokat a szolgáltatói potenciálokat, amelyeket kiemelten célszerû az egyes programelemek részeként, illetve ahhoz kapcsolódóan az adott településeknél meghatározni. Mindezen potenciálok az egyes élménycsomagok részeként, mint kiegészítõ szolgáltatások, együttmûködõ partnerek is megjelenhetnek. Ezen szolgáltatások esetén javasolt kiemelt ajánlatok készítése, illetve virtualizálása. Pl. turisztikai kisfilmek, spotok készítése, internetes honlapokon, közösségi szolgáltató helyeken történõ elhelyezése, úgymint youtube, facebook, illetve a szolgáltatás-csomagokhoz kapcsolódóan pl. a google earth rendszerében elhelyezni. Természetesen az egyes szolgáltatói pontokat a google maps rendszerében is célszerû megjeleníteni. A túraútvonalak kapcsán az egyes szolgáltatók, szolgáltatások közös kedvezménye is kialakítható. Potenciális szolgáltatói lista:
28
Témakörök
Kapcsolattartó
Település
Foltvarrás, vendégház, lekvárfõzés Jurta, íjászat, lovaglás Fapados lovarda Tájház Vadaspark Szent Anna Fogadó Falumúzeum Berkenye Vendégház Népviseleti babák Tengerszem Panzió Tájház Tó Hotel Wellness Kámor fogadó Camping Tûzzománc készítés Nyugdíjas club - Kapusznyik készítés Kenyérsütés Korándi vendégház Gyûjtemény - a szövés története
Nyilas Kálmánné Irén Várhelyi Tamás Nagy Zsolt Révi Benadett Villányi Péter Schmidt Anikó Schmidt József Schmidt Judit Schmidt József Hugyecz József Ivanicsné Manyika Karacs Ferenc LukácsTimea Majer Tamás Dovák B. József Szobonyikné Gitta néni Szlavik Zoltán Korándi Viktor Végh József /Rétság/
Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád Berkenye Berkenye Berkenye Berkenye Bánk Bánk Bánk Diósjenõ Diósjenõ Diósjenõ Nézsa Nézsa Nézsa Rétság
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány) A korábban már kifejtett QR-kódos és RDIF-alapú megközelítések jelenleg inkább egy fajta jövõképként értelmezhetõk. A már ma is tömegesen elérhetõ és használt „keretrendszerek” (youtube, facebook, google earth, google maps, stb.) tekintetében az alábbiakat érdemes megfontolni: • A youtube esetében ismert szolgáltatás a „related objects”, vagyis az adott objektumhoz leginkább hasonló objektumok felsorolása potenciális továbblépési pontként8. Ez a szolgáltatás felveti egyben a turisztikai nevelés, szemléletformálás elvi és gyakorlati lehetõségét. Amennyiben az ajánlás algoritmusát fixnek és fekete doboznak tekintjük, akkor a saját magunk által elhelyezett és a mások által feltett objektum címkéinek megfelelõ megválasztásával (lásd SEO aktivitások a marketingben) olyan objektumok válhatnak egymás rokonaivá, azaz elõkelõ helyen ajánlott virtuális társaivá, melyek jogi és gazdasági értelemben nem feltétlenül akarnak és tudnak szervezõdni (lásd. kísérleti szójáték: MY-X Factor-Y Free, ahol az X-factor marketinges farvizén lehetett néhány napig jelentõs log-emelkedést katalizálni egy egyébként pl. éppen turisztikai elemzéseket támogató mesterséges intelligencia alapú elemzõi szolgáltatás mögött: http://miau.gau.hu). Az ennél sokkal szervesebb rokonságok tartóssága természetesen sokkal nagyobb mértékû lesz, tehát az automatikus ajánlások logikájának letapogatásával saját üzleti érdekeink lényegében másokat nem sértve érvényesíthetõk. Ha sikerül egy/több idegen horgony-objektumot találni, mely kapcsán a tõlünk független algoritmus a mi objektumainkat emeli ki elõkelõ helyen, akkor a saját objektumaink közötti kulcsszó-hálózatot már teljesen szabadon alakíthatjuk annak érdekében, hogy az egyszer ránk találó érdeklõdõt ne engedjük ki az objektumaink által szõtt kulcsszó-hálózatból olyan egyszerûen. A korábbiakban jelzett tematikus ajánlások gratis logikáját felvállalva, de a tematikusan rokon objektumokat horgonyponttá téve a megfelelõ kulcsszavazással, lényegében visszapattinthatjuk magunkhoz az érdeklõdõ böngészõket… • google.maps/earth time series (http://www.youtube.com/watch?v=BHyAfBPswds) a túraútvonalak kialakításánál egy pl. több évszakos virtuális túrabejárást tesz lehetõvé a korábbi térképek videofilmként való megtekintése. A kinézett turisztikai helyszín korábbi változásai feltárhatók (pl. egy városrész/táj átalakulása: építések és bontások dinamikája nyomon követhetõ - mely egyben egyébként, mint egyfajta hozadék az építési hatóság számára az engedély nélküli építkezések feltárását is támogatja.) • facebook: a talán legnagyobb közösségi oldalon való jelenlét manapság reklámértékkel bír, hiszen az információ terjedését az okszerûen megválasztott, ápolt kapcsolati hálók öndinamikája „szabályozza”, így a hiteles ajánlások rendszere spontán módon alakul ki. Az egyes online turisztikai hirdetési szolgáltatásokra költött források megtérülése a megfelelõ modellek segítségével mérhetõvé tehetõ: - tételezzük fel, hogy számos turisztikailag releváns (konkurens) objektum hirdetési stratégiáját a hirdetõfelületek figyelésével összeállítjuk, vagyis egy olyan táblázatot hozunk létre, melyben a sorok a konkurens vállalkozások (pl. boutique hotelek), míg az oszlopok/attribútumok az egyes hirdetési felületeken való jelenlét ténye/mértéke. Ha a vállalkozások elõzõ évi mérlegadati alapján a vállalkozás sikerét a mérlegeredménnyel szimbolizáljuk (ha már a vendégek száma üzleti titokként kezelendõ), mint következményváltozó mindenegyes konkurens objektum esetében, akkor felállítható hasonlóságelemzéssel egy szimulátor, mely megadja, milyen csatornákon milyen mértékben/ formában jelenlévõ objektum, milyen gazdasági sikerre számíthat? - ha a kommunikációs csatornák (attribútumok) legalább egyike a facebook (ill. annak valamely speciális jellemzõje), akkor a facebook jelenlétet is lehet optimalizálni a fentiek értelmében. - ha egy kommunikációs csatorna esetében fény derül arra, milyen jellegû és költségû jelenlét mennyi hozadékkal kecsegtet, akkor az üzleti tervezés triviális szintre egyszerûsödik: a meg nem térülõ kommunikációt minimalizálni kell. 8
lásd:. http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e48
29
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
HADAK
ÚTJAIN
A pozícionálási elemzések alapján azonosításra került, hogy a nyugat-nógrádi térség egyik kifejezett pozíciója a települési hadiút elhelyezkedésére alapozható. Az elemzés a hadiút potenciálokat a 2. sz. ábrának megfelelõen azonosította.
2. sz. ábra: Leginkább békés (zöld) és leginkább harcos (piros) területi egységek térképi megoszlása az Internetes magyar nyelvû közösségi emlékezet alapján
Az 1. ábra hátterében az alábbi tartalmú és logikájú elemzés került levezetésre annak érdekében, hogy az ösztönös szakértõi véleményt, miszerint Nógrád megye hazánk hadtörténeti szempontból az egyik/, ha nem a legérintettebb megyéje, tényadatok alapján is alá lehessen támasztani: Objektumok (Magyarország vármegyéi): „Abaúj-Torna vármegye”, „Alsó-Fehér vármegye”, „Arad vármegye”, „Árva vármegye”, „Bács-Bodrog vármegye”, „Baranya vármegye”, „Bars vármegye”, „Békés vármegye”, „Bereg vármegye”, „Beszterce-Naszód vármegye”, „Bihar vármegye”, „Borsod vármegye”, „Brassó vármegye”, „Csanád vármegye”, „Csík vármegye”, „Csongrád vármegye”, „Esztergom vármegye”, „Fejér vármegye”, „Fogaras vármegye”, „Gömör és Kis-Hont vármegye”, „Gyõr vármegye”, „Hajdú vármegye”, „Háromszék vármegye”, „Heves vármegye”, „Hont vármegye”, „Hunyad vármegye”, „Jász-Nagykun-Szolnok vármegye”, „Kis-Küküllõ vármegye”, 30
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány) „Kolozs vármegye”, „Komárom vármegye”, „Krassó-Szörény vármegye”, „Liptó vármegye”, „Máramaros vármegye”, „Maros-Torda vármegye”, „Moson vármegye”, „Nagy-Küküllõ vármegye”, „Nógrád vármegye", „Nyitra vármegye”, „Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye”, „Pozsony vármegye”, „Sáros vármegye”, „Somogy vármegye”, „Sopron vármegye”, „Szabolcs vármegye”, „Szatmár vármegye”, „Szeben vármegye”, „Szepes vármegye”, „Szilágy vármegye”, „SzolnokDoboka vármegye”, „Temes vármegye”, „Tolna vármegye”, „Torda-Aranyos vármegye”, „Torontál vármegye”, „Trencsén vármegye”, „Turóc vármegye”, „Udvarhely vármegye”, „Ugocsa vármegye”, „Ung vármegye”, „Vas vármegye”, „Veszprém vármegye”, „Zala vármegye”, „Zemplén vármegye”, „Zólyom vármegye” Attribútumok (a szakértõk véleménye értelmében): csapatmozgás, csata, emlékoszlop, háború, hadiút, hadjárat, hadmûvelet, katona, kiáltvány, lelet, nyughely, sereg, számûzetés, szülõhely, várrom (minden attribútum esetén a minél nagyobb, annál inkább érintett elv került elfogadásra - értelemszerûen) Forrás: A vármegyék teljes nevének és az egyes attribútumoknak együttes elõfordulását a Google keresések által visszaadott találati darabszámokkal lehetett leírni összehasonlítható módon9. A többrétegû (azaz önellenõrzõ) elemzéssorozat lépései: • készült egy anti-diszkriminációs modell annak értelmezését támogatandó, vajon lehet-e minden vármegye egyformán érintett hadtörténeti szempontból • inverz ellenõrzõ modell futtatása annak érdekében, hogy az elsõ modell eredményei kellõen stabilak-e (lásd szimmetria-elvárások sérülése esetén egyes vármegyék értékelése ellehetetlenülhet) Eredmények: • mindkét modell technikailag stabil volt • a két modell minden vármegye esetében hiteles eredményeket adott • a vármegyék nem voltak hadtörténeti szempontból a legkevésbé sem homogének a google által digitalizált és kereshetõvé tett magyar nyelvû online emlékezet szöveg-korpusza alapján • az elsõ három legérintettebb vármegye: Pozsony > Zala > Nógrád vármegyék voltak, vagyis hazánk mai területén Nógrád megye (ha nem is a legelsõként) de joggal hivatkozhat legalább a hadtörténetileg jelentõsen érintett megye címre, s joggal építhet turisztikai jellegû marketingkampányt ezen, a szakértõi megérzéseket alapvetõen megerõsítõ elemzési eredményekre. Kritikai értelmezések: • Az eredmények egy nem teljes, ismétlésektõl és esetleges szóegyüttállásoktól nem mentes szöveg-korpuszra alapoz, mely mérete azonban óriási, jelenleg semmi mással a teljesség tekintetében össze nem mérhetõ, a vármegyék hivatalos névalakjára való kereséssel a szleng-jellegû említések elsõdlegesen kizárásra kerültek, s a témakör kapcsán a jelentõs számú ismétlõdés bármely vármegye+kulcsszó kombinációt egyforma valószínûséggel érinthette. • Alternatív szövegkorpuszként megvizsgálásra kerültek a gimnáziumi történelemkönyvek, melyek azonban érdemi adatfeltárásra technikailag sem adtak volna lehetõséget, ill. a szúrópróba jelleggel elvégzett értelmezési kísérletekben érdemi adatot sem lehetett objektíven (algoritmizálhatóan) kellõ precizitással beazonosítani.
9
http://miau.gau.hu/miau/161/google_nograd_pl.xls
31
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
• A kiválasztott (korlátozott számú) kulcsszó természetesen lényegében tetszõlegesen bõvíthetõ, ill. egy független és önálló szó-asszociációs erõtér (vagyis mely szó mely másikkal milyen gyakran szerepel milyen távolságra egymástól) feltérképezése után adott mélységû szó-kapcsolatok automatikus átvehetõk lennének egy ilyen vizsgálathoz. Konklúziók: • A spontán szakértõi vélemények, melyek egy-egy szakmai életpálya által érinthetõ, statisztikailag soha ki nem értékelt szövegkorpuszára támaszkodott és egy fajta szubjektív pl. lokálpatrióta tudatállapot által befolyásolható volt, például a fenti, relatíve rövid idõ alatt elvégezhetõ, önellenõrzõ módszertani lépések alapján képes volt a szakértõi vélemények tényalapú igazolására. • Egyéb érdemi adatvagyon és módszertan híján az ilyen módon kinyert állásfoglalása perdöntõ lehet azokban a kérdésekben, melyek ma legfeljebb demokratikus szavazással lennének legitimálhatók. Mint tudjuk azonban, a tömegeknek elsõdlegesen nem a maximális bölcsesség (zárt logikus, tény-alapú gondolkodás) a legfontosabb erénye. (Lásd még ide kapcsolódóan a Pozícionálási és versenyképességi stratégia vonatkozó elemzését a palóc útra vonatkozóan.) Egy lehetséges, a hadiutakkal kapcsolatos csoportosítás, amely a témához kapcsolódóan kialakítandó tematikus programcsomag alapja, illetve egy kapcsolódó marketing elemek felépítésének alapja lehet, az alábbiakban adható meg: 1. Bevezetõ - Elhelyezkedés, természeti adottságok - Kulturális gyökerek palóc, szlovák, német együttélés 2. Kõkorszaki emlékek 3. Bronzkori várak és települések 4. Marcus Aurelius hadjárata a kvádok és a markomannok ellen 5. A honfoglalás kora 6. A vármegyerendszer kialakulása - Nógrád 7. Könyves Kálmán letelepíti az Oroszi oroszokat 8. A tatárjárás - IV. Béla Rétságon 32
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
9. Mezõvárosok Nyugat-Nógrádban - Nógrád - Diósjenõ - Nagyoroszi 10. Várak Nyugat-Nógrádban - Nógrád - Csehvár - Kámor - Drégely 11. Mátyás király vadászterületei - Királyháza, Királyrét, Királykút, Királyné pallagja - Üveghuták 12. Dózsa György kora - Werbõczy és a Tripartitum 13. A török hódoltság kora - Nógrád - Drégely - Újrainduló élet a hódoltság után 14. A Rákóczi szabadságharc - Tolvay Ferenc seregében - Diósjenõiek levele Rákóczihoz - A szécsényi országgyûlés a reformátusok védelmében - Mányoki János 15. Az 1848/49-es szabadságharc - Petõfi nyugat-nógrádi barátai - Nyugat-nógrádi honvédek - Rétság és Nagyoroszi a hadi útvonal mentén - A rétsági csata - Bujdosók Világos után - Krúdy Kálmán - Nagy Iván 16. A kiegyezés kora - Deák Ferenc Keszegen
33
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
17. A I. világháború - Emlékmûvek 18. Tanácsköztársaság 19. Trianon - Országzászlók 20. A Horthy korszak - Laktanya Rétságon - A Felvidék visszafoglalása - hadiút a Börzsönyön keresztül 21. A II. világháború - A rétsági alakulat a Don-kanyarban - Partizánok a Börzsönyben - Göncz Árpád Diósjenõn - A „felszabadulás” - Diósjenõ kilakoltatása - A villanytelep, mint hadiüzem - Emlékmûvek 22. 1956 - Felsõpetény és Rétság - Mindszenty- Pallavicini 23. 1968 - Rétságiak Léván 24. A nyugat-nógrádi honvédségi alakulatok megszûnése - Rétság - Nagyoroszi 25. Zárszó - a honvéd hagyományok õrzõi 34
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány) A turisztika élményteremtõ karakterének egyik speciális ága a tanítás, nevelés, ismeretterjesztés. Mivel hazánkban ezen területeken a szükség által életre hívva jelentõs reformkísérletek zajlanak 10, így a hadtörténeti tények élményszerû bemutatása terén is (vélelmezhetõen) egyre erõteljesebb verseny fog indulni a turisztikai szolgáltatók között (lásd. Csodák Palotája szindróma: melynek kézzel fogható vetületei a kalandparkok, történeti parkok, várjátékok mentén már régóta formálódnak határon belül és kívül). A learning by doing elv mentén egyre több történeti kérdés hozható testközelbe (pl. íjászat), a hagyományok egy része a világörökség részévé válik (pl. lovasíjászat?). A történelem kötelezõ jelleggel való tanítása és turisztika egymást erõsítõ interakciói várhatók, amennyiben a turisztikai beruházások óvatosan kezet nyújtanak a tankönyvfejlesztés irányába. Az osztálykirándulások keretében triviális országjárás számos tantárgy keretében segíti a diákok képzések a történeti tények fizikai megvalósulási formáinak bemutatásán keresztül. Az új tananyag-fejlesztési irányok (képek, hangok, animációk a szövegek mellett) a humántudományok esetén - bár didaktikai szempontból egy fajta vizuális magolásként értelmezhetõk - mégis jelentõsen hozzájárulhatnak a tények, állapotok, hangulatok, életérzések közvetítéséhez. Ez azonban egy rövid hatástávú szakasz lehet csak, hiszen ez még nem támogat lényegében semmilyen kompetencia-alapúságot: néhány speciális példával éle: • a történettudomány egyik „furcsa” megközelítése lenne, ha a jövõkutatási, prognosztikai módszerek többrétegû, elõrehurkoló logikáját a történészek, régészek a múlt felé alkalmaznák, vagyis arra a kérdésre, ha eddig így életek egyesek egyes területeken, akkor hogyan élhettek korábban mások/ugyanazok máshol/ugyanott, nem csak a jelenleg ismert módszertanok mentén születnének válaszok • szimulátorok építésével lehetne vizsgálni az idõközben felhalmozott hadügyi tapasztalatok alapján, vajon egyes csatákat nem nyerhetett volna-e meg a vesztes fél megfelelõ stratégia/fifika mentén? • vajon egyes számûzetések esetén a gyõztes szigora helyett nem megfutamodásról kellenee beszélni az utókornak? • mennyire volt vajon adakozó/önfeláldozó egy-egy nép/csoport az adott konfliktushelyzetben mozgósított haderõ méretére vonatkozóan? • egyes politikai jellegû bírósági ítéletek mennyire voltak enyhék, vagy éppen szigorúak, vagyis mások mit tettek volna az érintettek helyében? A fenti (ma még talán eretneknek számító) példák világosan jelzik, hogy a dönteni tudás kompetenciáját, a mások döntéseinek fenntarthatóságát ösztönösen, töredékes tények ismeretében nehéz elvárni a mindenkori fiatal generációktól. S ha nem látja egy generáció, mi is lehetett a hiba az elõdök viselkedésében, akkor nem generálódnak-e új, felesleges konfliktusok megoldások helyett? A tények testközelbe emelése tehát még csak a tények (lásd vizuális magolás szövegek és számadatok biflázása mellett), s nem a kompetencia-alapúság irányába tett lépés. Ha a tények strukturálatlanul, nem egyenszilárdságra törekvõ, konszolidált minõségben, azaz nem adatbázisokban és nem azonnali elemzési céllal állnak rendelkezésre, akkor a történelemtudat nem fejlõdhet kellõ lendülettel a fenntarthatóság irányába, mint ahogy vélelmezhetõen nem is teszi ezt évezredek óta (lásd folyamatos háborúskodás, intrika). A vizuális magolás nagy csapda: a kísérletek szerint az átlagemberek 80%-a képes több ezer kép közül egyet és egy ahhoz hasonlót kiválasztva/felkínálva megállapítani, melyik volt benne a sokezres képi mintában. De ettõl még nem fogja tudni egyik honpolgár sem, miként illik viselkedni felelõsen egy demokratikus rendszerben. 10
pl. http://miau.gau.hu/miau2009/index_tki.php3?_filterText0=*kereszt%C3%BAri
35
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
A humántudományok és a reáltudomány fúziója megkerülhetetlen 11: A nyelvészet és a matematika, a politológia és modellezés kart karba öltve kell, hogy járjon: s a turizmus a normál iskolarendszerû tudástranszfer-keretek mellett egy olyan közeg, mely képes lehet az áttörést egy valóban kompetencia-alapú világ felé katalizálni. A tanulmány részeként az alábbiakban adunk egy rövid történelmi áttekintést, kigyûjtést a történelmi korokon átível olyan eseményekrõl, amelyek Nyugat-Nógrádon történtek, és amelyek alapul szolgálhatnak a történelmi túraútvonalak, illetve az azokhoz kapcsolódó érdemi szolgáltatások kialakításához.
A HONFOGLALÁS KORA A megye névadó településének vára kezdetleges földvár formájában már a honfoglalás elõtt is fennállott. A honfoglalás koráról szólva Anonymus, III. Béla király névtelen jegyzõje is megemlékezik váráról a Gesta Hungarorumban: „Árpád vezér, mikor látta, hogy sikeres vitézei dicsõséget hoztak rája, egy bátor tervet eszelt ki. Vezérei tanácsot tartván sok katonát küldött hadba, hogy Gömör - Nógrád várának népét velük hódoltassa.” Nyugat-Nógrád térségében Diósjenõ nevében fedezhetünk fel honfoglaló törzs nevét. Ha egy kicsit nagyobb távlatokba is tekintünk, szinte minden törzs neve elõfordul: Kér, Keszi, Kürt, Gyarmat, Tarján alakban a helyneveinkben. Tolmács község neve besenyõ eredetû. Jelentése magas udvari méltóságot betöltõ személy, aki a törzsfejedelmek közé tartozik. A név eredete arra utal, hogy az egyik - Tolmács nevû - besenyõ törzs tagjai lehettek a település õslakói. A besenyõk az elsõ árpádházi királyaink idején érkeztek hazánkba, majd fokozatosan beolvadtak a magyarságba. A törzs õsi totemállata a bagoly volt. A szájhagyomány a mai napig õrzi ennek emlékét. Egy XVIII. századi versezet is írja, hogy „Tolmácson a baglyot istenként imádják”. A besenyõk eltûnésében minden bizonnyal jelentõs szerepet játszott a tatárok véres hadjárata. A mindent elpusztító öldöklést valószínûleg megszenvedték a johanniták tolmácsi rendházának lakói is.
11
pl. https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:Politikusi_besz%C3%A9dek_anal%C3%ADzise
36
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
TATÁRJÁRÁS, MEZÕVÁROSOK Ha a térség térképére nézünk, feltûnhet, hogy azok a települések õrizték meg magyarságukat - s ezzel együtt palócságukat - melyek felfûzhetõk a Börzsöny hegység lábához simuló karéjra; Diósjenõ, Tolmács, Borsosberény, Nagyoroszi, Drégelypalánk, és Hont tartozik e láncolatba. Rajtuk kívül csak Romhány sorolható a térségbõl a palóc népességhez. Mindennek magyarázatát történelmünkben kereshetjük. Az említett településeken figyelhetõ meg ugyanis leginkább a lakónépesség folytonossága. Már a tatárjárás mindent elpusztító borzalmai során csak azoknak volt esélyük a túlélésre, kik még idejekorán menedéket kereshettek a Börzsöny rengetegében. Míg korábban az érkezõ hadak csak a birtokosok ellen hadakoztak, s a föld népét nem bántották, hiszen nekik is szükségük volt a földet megmûvelõ kézre, addig a tatárjárás egészen más volt. A tatárok elpusztítottak mindent és mindenkit, ami az útjukba került. Még Nógrád városa is megsemmisült a tatárjárás alatt. Földesurai, a váci püspökök, ugyan mindent elkövettek, hogy helyreállítsák és benépesítsék, mindamellett a tatárjárás elõtti jelentõségét nem tudták visszaállítani.
MÁTYÁS KORA A Börzsöny Mátyás kedvelt vadászterületei közé tartozott. Számos földrajzi név is õrzi a nagy királyunk emlékét, hiszen a legszebb helyek közé tartozik: Királyháza, Királyrét, Királykút, a Mátyás forrás vidéke és a Királyné pallagja. Még Mátyás király korának - s egyben az országunknak legrégibb - üveghutái is a Börzsönyben mûködtek. A Nagy Gálrét közelében található az Üvegkutak útja elnevezésû földrajzi néven ismert hely, ahol a huták a visegrádi palota hétköznapi használatra való üvegtárgyait készítették.
DÓZSA GYÖRGY KORA Az 1400-as évek vége felé az országos törvényhozásban élenjáró tisztviselõk a koronára áramló birtokokat igyekeztek maguknak megszerezni, s rokonsági kötelékek létrehozásával megtartani. Nógrád megyében a legjelentõsebb eredményeket Werbõczy István érte el, mikor kölcsönös öröklési szerzõdést kötött Szobi Mihállyal, kinek tulajdonában állt - számos más birtoka mellett Alsópetény is. Így vált Werbõczy nógrádi nagybirtokossá, s a hagyomány szerint ide vonult vissza híres mûvének, a Tripartitumnak a megírására. A jogtörténeti szempontból is jelentõs mûvével 1514-ben készült el, s ekkor érkezett meg a Dózsa-féle felkelés híre hozzá. A megtorlás lehetõségét is belefoglalta a Hármaskönyvbe, századokra megalapozva ezzel a jobbágyok röghözkötöttségét. 37
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
TÖRÖK IDÕK A török kor mérhetetlen pusztulást, megpróbáltatást hozott a vidék egyébként is szegény sorsú embereinek. Az évszázadok folyamán a vidék számtalanszor áldozatul esett a háborús célpontjaik felé igyekvõ német, török és magyar hadak fosztogatásának. Valahány alkalommal seregek vonultak keresztül a vidéken Nógrád, Drégely vagy távolabbi várak el - vagy visszafoglalására, mindig az itt élõ egyszerû emberek is kárát látták a hadimozgásoknak. A török hódoltság másfél évszázada alatt úgyszintén sokszor menekültek végsõ elkeseredésükben az oltalmat, élelmet nyújtó hegyek közé. A török elvonultával szánalmas kép tárult a vizsgálódó elé. Csak az említett településeken volt némi lakónépesség, a Cserhát nyúlványainak védelmet nem jelentõ lankáin élõk jórészt elpusztultak, elmenekültek. Csak lassan indult újra az élet, a föld megmûveléséhez pedig munkás kézre volt szükség. A vész elõl elmenekült, s most visszatérõ földbirtokosok igyekeztek újra telepíteni területeiket, de szép számmal érkeztek a könnyebb megélhetés reményében önkéntesen útnak indulók is. Az újhazát keresõk elsõsorban a felvidéki szlovákság körébõl kerültek ki. Kivétel közülük Berkenye esete. A váci püspöki uradalom ugyanis ide - elsõsorban erdei mûvelésére - német telepeseket hozott birtokára. Az itt felszaporodott népesség egy része aztán továbbállva alapította meg Szendehelyet s késõbb Katalinpusztát.
RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC A forradalmi gondolatnak gyakori fészke volt a diósjenõi református parókia. Földvári János szolgálata idején Diósjenõ népe félelmében levelet írt a nagyságos fejedelemnek. A levélben védelmet kérnek Rákóczitól Kukländer Ferdinánd császári tábornok sanyargató hadjáratai ellen. „Éjjel és nappal rettegésben vagyunk, mert ha Nagyságod oltalommal nem védelmez bennünket, ha Szokolya elfut, Nógrád-Jenõnek is köll pusztulni és azután Oroszi, Berinke sem merik lakni és így elpusztul Nógrád vármegye.” A Rákóczi szabadságharc lehanyatlása után nem más volt a gyülekezet lelkipásztora, mint Mányoki János, Rákóczi Ferenc festõjének, Mányoki Ádámnak az édesapja. Különös nevezetességre tett szert Romhány a kuruc világban, az 1710 jan. 22-én vívott véres romhányi ütközettel, mely alkalommal a kurucokat, akiket II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós vezettek, Heister Sigbert császári tábornok visszaverte. Ekkor esett el Babocsay Ferenc kuruc dandárnok, de a császáriak is súlyos veszteséget szenvedtek; harmadfélezer németbõl s 500 rácból alig 500 maradt meg. A csata azonban a kurucokra nézve mégis elveszett, a mit Rákóczi emlékirataiban tisztjei hibáinak tudott be. Rákóczi táborának egyrésze a Géczy család majorja és a Prónay kastély között állott, míg Bercsényi tábora a Petres dülõben, Felsõ-Bodony és Alsó-Bodony között volt felállítva. Rákóczi Ferencz sátra állítólag a község határában, egy terebélyes mogyorófa alatt volt elhelyezve. Ez a mogyorófa ma is megvan s az utódok ma is kegyelettel õrzik. Mások szerint Rákóczi a mostani Kétbodony községhez tartozó s Hanzély Béla kertjében álló dombról nézte volna a harcot.
1848/49-ES SZABADSÁGHARC Az 1848/49-es szabadságharc során a honvédseregbe háromszor is toboroztak a falvakban. 1848 augusztusában és októberében, valamint 1849 júniusának elején. Rétság mai körzete túlnyomórészt az egykori Kékkõi járáshoz tartozott. Az 1848. augusztus 29-én tartott vármegyei választmány VI. századra osztotta a nemzetõröket. A nógrádi honvédek a VI. századba kerültek. A szeptember 21-én, Balassagyarmaton tartott teljes hatalmi választmányi ülés döntése szerint az egész járásnak összesen 944 újoncot kellett kiállítania. 38
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány) A honvédsereg több alkalommal is végigvonult a térségen. A legjelentõsebb hadmûveletekre a rétsági csata során került sor 1849. június 17-én. A honvédsereg egy része szembefordult az õket üldözõ cáriakkal. E helytállásnak volt köszönhetõ, hogy a fõsereg nyugodtan elvonulhatott Balassagyarmat felé. A világosi fegyverletétel után reájuk is üldöztetés, bujdosás várt. 1849 októberében megjelent ugyanis a császári hadsereg fõparancsnokságának rendelete, mely szerint „a felkelõ seregben szolgált minden egyén elõállítandó és a hadsereg állományába osztályozás nélkül besorolandó”. A csendõrség és a katonaság valóságos hajtóvadászatot rendezett megye szerte a parancsmegtagadók ellen. 1850-ben ennek keretében összeírták a volt honvédeket.
A II. VILÁGHÁBORÚ ÉS DIÓSJENÕ A történelmi korokon átívelõen külön érdemes figyelmet fordítani a II. világháború idõszakára, amelyen belül is külön kiemelhetõ Diósjenõ példája, számos helyi eseményen keresztül, amelyhez kapcsolódóan a jelen kor turisztikai szolgáltatói és szolgáltatásai szervezhetõk, illetve a fentebb megjelölt újszerû technológiák alkalmazásával akár szolgáltatás csomagok is kialakíthatóak. A háborús emlékek a learning by doing vagyis a tapasztalva tanulás gondolatán túlmenõen szinte mindenki fantáziáját megmozgatják. A jelen kor turisztikai szolgáltatásai akár az alábbi jelleggel szervezhetõk hálózatba: • Korabeli csaták jeleneteinek felelevenítése rendezvény jelleggel, akár 3D-s animáció alkalmazásával, vetítési jelleggel • Rétságon több ezer négyzetméternyi laktanya felület áll üresen, amely alkalmas lehet a katonai eseményekhez kötõdõ élménypark kialakítására, interaktív tevékenységek megjelenítésére • Pencen kialakítás alatt van egy helytörténjeti, régészeti leleteket feldolgozó, történelmi korokon átívelõ színvonalas múzeum kialakítása • Nógrádon hagyományos jurták, honfoglalás kori eszközök, szerszámok felhasználásával nyújt helyi szolgáltató élményprogramot • A gasztronómiai szolgáltatások az elmúlt korok jellegzetességeit magában hordozó módon, autentikusan megjeleníthetõek a szolgáltatók által Természetesen a fenti lista hosszan folytatható lenne. A kedvezményrendszerek, a szolgáltatáscsomagok egyértelmûen kialakíthatóak a történelmi hagyományokra, a katonai múltra visszavezetve a térségben. Egyetlen település, Diósjenõ II. világháborús példáján keresztül mutatjuk be, milyen helyi látványosságok és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatók szervezhetõk hálózatba. Minden bizonnyal minden településnek megvannak a háborús történetei. Vannak hõsei és áldozatai, de annyi különleges történet amennyi Diósjenõhöz fûzõdik, aligha akad máshol. Fájdalmasan hosszú az áldozatok névsora, vannak kik nem a harctéren, hanem szülõfalujukban haltak meg, miután 1944 decemberében megérkeztek az orosz csapatok. Még egy kis repülõtér is mûködött a falu közepén, hová - ha kellet - télvíz idején kivezényelték a lakosságot a havat letaposni, hogy leszállhassanak a gépek. Még cigányzenét is biztosítottak hozzá, hogy ütemesen menjen a munka. A háború multával orosz katonai büntetõtábor is mûködött a falu közeli erdõben felállított táborban. Múltidézõ sétánkat az egykori villanytelepnél kezdhetjük. Az állomás közelében állt egykoron a Bíró-féle áramfejlesztõ telep, mely a harmincas évektõl kezdõdõen látta el a környezõ településeket - köztük Rétságot - árammal. A járási központ kiemelése azért fontos, hiszen a háborút követõen orosz alakulat mûködött a laktanyában, kik politikai szándékot sejtettek minden az áramellátásban bekövetkezõ hibában. A környezõ falvaknak is részt kellett vállalniuk az üzem áramellátásában. A kis üzemet, fontossága miatt hadiüzemnek nyilvánították.
39
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
Ha sétánkat a falu központja felé irányítjuk, egy emlékmûvel találkozunk, mely a háború elmúltát szimbolizálja. Ennek kapcsán juthat eszünkbe, hogy 1944 végén az orosz hadsereg elõl hátráló német-magyar alakulat érkezett néhány napra a településre. A fiatal katonák között ott volt Göncz Árpád, késõbbi köztársasági elnök, ki emlékeit meg is írta a helytörténet számára. A falu egész hosszában régi pinceházak sorakoznak végig a Szõlõdomb lábainál. A mintegy kétszáz pince legtöbbje az 1830-as évekbõl származik. A virágzó szõlõkultúrának a filoxéra vetett végett. Témánk szempontjából is érdekesek a legrégebbi pincék. Sokukban a bejárat alatt õskori jellegû gabonavermek találhatók. Ezek száját deszkával borítják, s a homok mindent eltakar. Csak azok találhatják meg, akik tudják létezését. 1945 februárjában kidobolták, hogy a települést kitelepítik, negyvennyolc órán belül menjen mindenki, ahová akar. Akinek volt kocsija, arra pakolta fel értékeit, akinek nem, az gyalogosan indult. Akinek volt rokona a közelben oda igyekezett, akinek nem, az is elindult a bizonytalanba. Amit nem tudtak magukkal vinni, azt a gabonavermekbe rejtették. Három hónap távollét után térhettek csak vissza otthonukba. Ha a falu Börzsöny felõli végén indulunk az erdõ meghódítására, egy kis kaptató után hamarosan feljutunk a Závoz-nyeregre. A legszebb kilátás nyílik innen az egész térségre. A falu felé fordulva emelkedik a Magas-hegy, melynek oldalában rövid séta után jól kirajzolódóan felfedezhetjük a háborús idõszak nyomait. Futórákok, ágyúállások, és földbe ásott bunkerek nyomait is megtaláljuk. Ebbõl az állásból nézve ugyanis kiválóan áttekinthetõ a Börzsöny bejárata. Ha lesétálunk a völgybe, Mázsaházán újabb érdekességet találunk. Kis tavak sorozata nyugszik az út mentén. A háborút követõen ugyanis rengeteg repülõbomba maradt a településen. Száz vagonnyi robbanószer. A vasútállomást elhagyva hamarost Romhány felé kanyarodik a szárnyvonal. Itt, a Kápolna domb tövében sorakoztak azok a barakképületek, amelyben ezeket tárolták. Egy ideig a diósjenõiket kényszerítették arra, hogy málenykij robotban ide járjanak a bombákat forgatni és zsírozni. Némelyik több mázsa súlyú is volt. Már nem voltak olyan állapotban, hogy visszaszállítsák õket a Szovjetúnióba. 1946-ban úgy határoztak, hogy helyben felrobbantják õket. Mázsaházra szállították õket, ahol hiába szolgált a hegygerinc védelemül, mégis akkor volt a légnyomás, hogy faluban számos ablak betört. A megsemmisítéskor keletkeztek ezek a bombatölcsérek, a hegyoldalak pedig máig tele vannak repeszdarabokkal. Még a Mázsaházon keresztülvezetõ, a Diósjenõt Kemencével összekötõ út története is érdekes. 1938-ban a hadvezetés ezt tervezte, hogy a Felvidék visszafoglalása érdekében ezen az úton fogja észrevétlenül a határ közelébe juttatni a csapatokat. Az út két hét alatt el is készül. Több ezer katona, s Diósjenõ teljes lakossága építette. A Felvidék azonban háborús események nélkül visszatért, így az út használatára akkor nem volt szükség. 40
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
TÉRSÉGI VÁRAK A térségi várok történelmi korokon keresztül vezetik az érdeklõdõket. A várakkal kapcsolatos rövid összefoglalókat a 3. sz. mellékletben tüntettük fel. A térségben alapvetõen 4 vár említhetõ meg noha napjainkra kettõ látogatható fizikai megjelenésében. Ezek:
• • • •
Drégely Vára Nógrád Vára Kámor Vára Csehvár
A várakhoz kapcsolódó aktivitások az alábbiakon keresztül szervezhetõk hálózatba. • Várjátékok, rendezvények a nevesebb eseményekhez kötõdõen • Gasztronómiai kínálat • A várbeli élethez kötõdõ eszközök, berendezések, szerszámok használata • Geo ládák, fellelhetõ „kincsek” elhelyezése, amelyekhez kapcsolódóan önálló rendezvények is szerveezhetõek • Virtuális játékok, QR kódokra alapozott akciók
BETYÁR JELENSÉGEK A pozícionálási stratégia alapján került azonosításra a betyárjelenségek megjelenése a NyugatNógrádi területen. Az emberek fantáziáját folyamatosan megmozgatja a misztikus, a számára kevéssé elérhetõ a legendával, valami természetfelettivel, vagy csak különlegessel kecsegtetõ. Az érdekes történetek, amelyek emberekkel történtek meg, és amelyek élményét magunk is átélhetjük konzekvenciák és következmények nélkül. Ilyen a Nyugat-nógrádi térségben Sisa Pista legendája, és még pár másik történet. A stratégia alkotás kapcsán felmerülõ modellkérdés volt, hogy igaz-e, hogy Nógrád megye joggal tekinthetõ a magyar betyárvilág egyik kiemelkedõ térségének? Az elemzés eredményeképpen hitelesen megállítható volt, hogy egyetlen megye sem hivatkozhat indokoltabban marketingakcióiban arra, hogy ott a betyárvilág karakterisztikusabb lett volna, mint hazánk más tájain, illetve más megfogalmazásban: minden megyének megvan a maga joga arra (lásd mindenki másként egyforma), hogy saját betyárlegendáriumát ápolja.
41
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány) A helytörténeti ismeretek feltárása kapcsán azonosított „betyár” jelenségek a 4.sz. mellékletben kerültek megjelenítésre. Követve a hadtörténeti érintettség kapcsán már alkalmazott modell-bemutatást lépéseit a betyárjelenségek kapcsán az alábbi paraméterek mentén került sor az ösztönös vélemény bizonyítási kísérletére: Objektumok: „Bács-Kiskun megye”, „Baranya megye”, „Békés megye”, „Borsod-Abaúj-Zemplén megye”, „Csongrád megye”, „Fejér megye”, „Gyõr-Moson-Sopron megye”, „Hajdú-Bihar megye”, „Heves megye”, „Jász-Nagykun-Szolnok megye”, „Komárom-Esztergom megye”, „Nógrád megye”, „Pest megye”, „Somogy megye”, „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye”, „Tolna megye”, „Vas megye”, „Veszprém megye”, „Zala megye” Attribútumok (szakértõi vélemények alapján): akasztás, anekdota, áristom, betyár, betyárvilág, csárda, csendõr, hiedelem, legenda, misztikum, monda, népmese, pandúr, szolgabíró, történet Forrás: A megyék teljes nevének és az egyes attribútumoknak együttes elõfordulását a Google keresések által visszaadott találati darabszámokkal lehetett leírni összehasonlítható módon 12. A többrétegû (azaz önellenõrzõ) elemzéssorozat lépései: • készült egy anti-diszkriminációs modell annak értelmezését támogatandó, vajon lehet-e minden megye egyformán érintett a betyárvilág általi érintettség szempontjából • inverz ellenõrzõ modell futtatása annak érdekében, hogy az elsõ modell eredményei kellõen stabilak-e (vö. szimmetria-elvárások sérülése esetén egyes megyék értékelése ellehetetlenülhet) • mivel az elsõ modellpár szerint minden megye azonos kötõdést engedett valószínûsíteni, de a modellben egyediséget erõsítõ paraméterek voltak fellelhetõk, így készült még egy további modellpár, melyben a bemeneti jelek egyedisége feloldásra került Eredmények: • mindkét alap és mindkét kiegészítõ modell technikailag stabil volt • a két modellpár minden megye esetében hiteles (direkt és inverz esetben is eltérés mentes) eredményeket adott • a megyék tehát a betyárvilág általi érintettség szempontjából teljesen homogének (vö. mindenki másként egyforma) a google által digitalizált és kereshetõvé tett magyar nyelvû online emlékezet szöveg-korpusza alapján • így a szakértõi alapfeltételezés, miszerint bármely megyében is karakteres marketingstratégia alakítható ki a betyárság kapcsán, nem támogatható a tények alapján. Kritikai értelmezések: • Az eredmények ebben az esetben sem egy teljes, ismétlésektõl és esetleges szóegyüttállásoktól mentes szöveg-korpuszra alapoztak, de ebben az esetben is a korpusz mérete óriási, jelenleg semmi mással a teljesség tekintetében össze nem mérhetõ, a megyék hivatalos névalakjára való kereséssel a szleng-jellegû említések elsõdlegesen itt is kizárásra kerültek, s a témakör kapcsán a jelentõs számú ismétlõdés bármely megye+kulcsszó kombinációt egyforma valószínûséggel érinthette. • Alternatív szövegkorpusz nem kerül(hetet)t beazonosításra. • A kiválasztott (korlátozott számú) kulcsszó természetesen lényegében tetszõlegesen bõvíthetõ, ill. egy független és önálló szó-asszociációs erõtér (vagyis mely szó mely másikkal milyen gyakran szerepel milyen távolságra egymástól) feltérképezése után adott mélységû szó-kapcsolatok automatikus átvehetõk lennének egy ilyen vizsgálathoz. 12
http://miau.gau.hu/miau/161/google_nograd_pm.xls
42
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány) Konklúziók: • A spontán szakértõi vélemények, melyek egy-egy szakmai életpálya által érinthetõ, statisztikailag soha ki nem értékelt szövegkorpuszára támaszkodott és egy fajta szubjektív pl. lokálpatrióta tudatállapot által befolyásolható volt, például a fenti, relatíve rövid idõ alatt elvégezhetõ, önellenõrzõ módszertani lépések alapján elvetésre kellett, hogy kerüljenek. • Egyéb érdemi adatvagyon és módszertan híján a ROBOT-IRODALMÁR állásfoglalása perdöntõ azokban a kérdésekben, melyek ma legfeljebb demokratikus szavazással lennének legitimálhatók. Mint tudjuk azonban, a tömegeknek elsõdlegesen nem a maximális bölcsesség (zárt logikus, tény-alapú gondolkodás) a legfontosabb erénye… További „kreatív” ötletek, megszívlelendõ kockázatforrások: Ö = ötlet, K = kockázat, ill. B = betyár, H = hadiút, P = palócút, T = túraútvonal, *= általában K*: ne ígérj többet, mint amit élmény szinten valóban teljesíteni tudsz, különben a csalódás a résztvevõkben negatív kampányt vált ki (forrás: francia kalandpark gyermekeknek, magyar kalandpark családoknak, romániai útikönyvek érdekes felvetése a helyszíneken érdemi látnivaló nélkül) ÖB/ÖH: kalodaverseny, avagy aki tovább bírja, mint az eddigi hiteles csúcs-teljesítmény, visszakapja a belépõ értékét, egyben az aszociális viselkedés társadalmi retorziójának viszonylag kevéssé sokkoló átélése (Ennek továbbgondolása: magukat erõsnek gondolók megleckéztetése: pl. ki hány kalapemelést vállal, ill. egy adott hiteles csúcs megdöntése esetén jutalom, ahol tudni illik, hogy egy jelképesen egyszer könnyû mozdulat kellõen sokszor ismételve az egyik legrosszabb büntetési forma - vö. katonaság pohár-emelõ verseny fej fölé 100-nál többször = izomláz 1 hétig a felkarban) az egy perc és nyersz vetélkedõk logikájának kombinálása nevelési célokkal ÖP/ÖH: tréning fiataloknak a mindenki másként egyforma elv, azaz az elfogadás, multikulturalitás megértetésére - apróbb torna- és ügyességi (hadi) gyakorlatok (pl. 10 = tízpróba) alapján lehet-e hasonlóságelemzéssel valakit a legjobbnak nevezni? Rel. kevés gyermek és rel. sok versenyszám esetén a mindenki másként egyforma elv életre kelése matematikailag nagyon valószínû… Ö*: az aktuális tömegmozgalmak (X-faktor, Egy perc és nyersz, Legyen ön is milliomos, Maradj talpon) játékos logikáinak feltöltése hely-specifikus tartalmakkal: hadi jellegû verzió, betyáros verzió, palócos verzió, stb. minden játék esetén diáktáborok esõprogramjaként Ö*: az egyes túraelemek facebook jelenlétének kialakítása, majd folyamatos posztolás és a volt vendégek ismerõsként való megjelölése, moderált élet-szimuláció a pangó idõszakokban is Ö*: a célcsoportok (pl. fiatalok) körében népszerûbb/értékesebb és nem túl drága celebek adott túraútvonalra csábítása, róluk és a helyszínrõl szóló zsebnaptárak készítése, ill. ezen események folyamatos online megosztása, ahol a celebek valami ideológia mentén lennének megszólítva (pl. állatvédelem stb.). Ö*: saját hangjáték kialakítása a saját honlapon folytatásos jelleggel, ahol a túraútvonal-elemek köré valós és kitalált történeteket lehetne feltenni hangállományként (vö. Idõfutár, mely az idõutazás köntösébe ágyazva történelmet és informatikát is tanít egyszerre)
43
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
MELLÉKLET 1. sz. melléklet JELES PONTOK - LAKOTT TERÜLETEN, TEREPEN
BÁNK Megnevezés
Helyszín
Leírás
Templom Hagyományos házak arculata
Petõfi és más utcák
Fehér-szürke téglás, eredeti formájú házak
Öreg fa Öreg hárs Fekete diófák
Gyurgyalag telep Bánki-tó Bánki-tó Bánki-tó Bánki-tó Szõlõdomb
Janecskó Pál portája Templom elõtt Ipolyerdõ Zrt. Ny-Cserháti Erdészet vadászháza és két szomszédos porta Tsz telep mögött Tanösvénye Élõvilága Mint horgásztó Rendezvényei Elvadult területek élõvilága
BERKENYE Megnevezés Templom(ok) Temetõ Stáció - Mária kép Bagolyvár Falumúzeum - Tájház Múzeum Hársfa Csertölgy - 3 db Hársfa Nyári borízû almafa Geo-láda Emlékoszlop Csurgó - forrás Gyurgyalag telep
44
Helyszín
Leírás Kilátás!
Templom - temetõ között
Vasútállomás Tópart Templom Kossuth u. - Haffner porta Tópart, csertölgyek közelében Tópart, csertölgyek közelében, Geo-láda mellett Kossuth u. Orvosi rendelõ alatt Nógrád határában, üdülõtelkek alatt
Játszótér, panoráma torony Néprajzi gyûjtemény Pince - Bemutatható 1908-ban ültette Godó József + feszület 70-80 éves Ültetve: 1910 Falulátogatással megtekinthetõ "1851 SJ" jellel
A 2. homokbánya Nógrád felõl
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
BORSOSBERÉNY Megnevezés Templom(ok) Kápolna Parókia Tihanyi kúria (óvoda) Iskola - címer Iskola - gyûjtemény Petõfi-kút - Önkorm. elõtt Park, színpad, Játszótér Demeter ház Busai Sándor hagyatéka Háborús emlékmû Cigány gödör, Öreg temetõ, fák Makkos kastély Feszületek, keresztek Pusztatemplom (kövek, rom, ásatás) Földvár nyoma Temetõ, kápolna, kripta Borz vár Róka kotorékok Gyurgyalag telep Dögtér Túra útvonalak
Szelíd gesztenye, Vörösfenyõ, Hárs Vörösfenyõ Körtefa - 2db Vadgesztenyék Platánok Eperfák Hutter rezidencia fák, pince 66 lépcsõ Székely kapu Írásos emlékek
Vasút
Helyszín
Leírás
Petõfi u. 35. Templom alján Pihenõkialakítás lehetõsége
Ófalu - Pusztaberény Szomolya irányába Rétság felé Jásztelek, Rétság felé Szeszfõzdénél Hajnal u. vége Homokbánya, Pusztaszõlõ domb Hajnal u. végén Makkos kastélyhoz, Kámorhoz Horpácsra Szomolya Régi temetõ Önkormányzat elõtt Óvoda, iskola Mûvelõdési háznál Nyugdíjas Klub mögött Vasút, szuszkó Bizonyítványok, Cselédkönyv Anyakönyvek, Fényképek
Különbözõ hagyatékokból, késõbbi strukturált összegyûjtésük javasolt Megmaradt vasúti vonal (lehetséges érkezési forma), 12 járat irányonként
45
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
DIÓSJENÕ Megnevezés
Helyszín
Pincesor
Leírás Javasolt külön jegyzék készítése a késõbbiekben Javasolt külön jegyzék készítése a késõbbiekben
Feszület Templom Kápolna Marcus Aurelius emlékhely Horgásztó part Tájház Zsibaki forrás Horgásztó Gyurgyalag telep Horgásztó partközel Kastély feletti parkerdõ Erdészeti tanösvények Erdészeti látogatóközpont Erdészeti szolgálati lakások elõtti hársak Kemping Bán Gábor diófása Szelídgesztenyés Kámor fogadó állatsereglete Végh József gyûjteménye
Változatos idõs fák Bemutatóterem és park
NÉZSA Megnevezés
Helyszín
Templom(ok) Kastély Feszület(ek) Temetõ Barokk magtár Kastélypark Mária-forrás (Egykori: Killián-forrás) Ezersziget Horgásztó Zsidó-hegy - Szent Jánoska szobor Autentikus ház Kis utca - Polyák ház Autentikus ház Faluközpont - Dudás féle ház Autentikus ház Kossuth u. - Veress János Autentikus ház Szondi u. - Veres féle ház Autentikus ház Kossuth u. Autentikus ház Szondi u. - további 5 db Gyurgyalag telep Nézsa-Nógrádsáp úttól D-re, falutól 500 m, új homokbánya Holló fészek Nézsa vége Nógrádsáp fele, úttól D-re Szív alakú tó Alsópetény határa Kavicsbánya Kõbánya Keszeg település
46
Leírás
Alatta két pince Mûemlék Tanösvény, védelem! Túraútvonalhoz
Túraútvonalhoz Veszélyes víznyelõk Túraútvonalhoz
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
NÓGRÁD Megnevezés
Helyszín
Templom(ok) Plébánia Feszület(ek) Vár - infópont Kálvária - Zsidó temetõ Nepomuki szobor Szent-Flórián Háborús emlékmû(vek) Tájház Pincesor Vadaspark Gyurgyalag telep Manó mûhely Sóskúti-forrás Csurgó - Margit forrás Nógrádi tó - horgásztó Kocsányos tölgy Magyarkúti tájegység Tölgy Konyhakert
Koni Felsõmajor Nyilas Kálmánné
Leírás
47
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
NÕTINCS Megnevezés Templom(ok) Plébánia Feszület(ek) Szt. Flórián szobor mûemlék Régi házak
Helyszín
Diófa u., Kossuth u. Rákóczi u., Szabadság u. Béke u. vége Bene Zoltán
Zsidó temetõ - Zsidóka Kastélypark Köztemetõ Kripta, keresztek, pihenõ, kilátó hely Lek János portája felett Temetõ Templom tér Horgásztó part Óvoda udvar Gólya fészek Templomtér, CBA-val szemben Horgásztó élõvilága Szennyvíztisztító környéke Szentháromság Csurgó-forrás Szegner László erdeje Fekete diós Zsukmai-völgy Szent Iván éji tûzugrás Favágó verseny Megyei I. oszt. Labdarúgó mérkõzések Templom tér - Buszmegálló Horgásztó
48
Leírás
Védett! Kastély udvar - pince Neves, jeles emberek nyugvóhelye Sétaút Gesztenye fasor - fehér, vörös virágú Öreg hárs Öreg galagonya Öreg fekete dió 1985-tõl Madárvilág, horgászati lehetõség Ásatások, avar kori leletek
Ásatások, kõkori eszközök
2 hetente - vasárnap Információs pont - tábla Információs pont - tábla
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
2. sz. melléklet JELES SZEMÉLYEK
BÁNK Név
Cím
Leírás
Varsányi Mihály Bacsa István
Kazinczy u.
Élõ József Széles László Csorba András Szikora Pál Mamák Köre
Petõfi u. Petõfi u. 108-110.
Porta Állatsereglet, lovagoltatás, Pince is van Kovács mester Gyertyakészítõ Tánc csoport - népviselet Pálinka • Hímzés, varrás, • kézimunka, képviselet • Gasztronómiai specialitások • Ének - népviseletben • Tájház - Idegenvezetés Népviselet, tájház, népviseletes babák Kemence
Ivanics Istvánné Janecskó Pali bácsi
BERKENYE Név Német Nemzetiségi Vegyeskórus Gill Józsefné Nusi néni
Cím Elérhetõség: Löfflerné Schmidt Juditon keresztül
Gill Józsefné Nusi néni Molnár Istvánné Kati néni Molnár Istvánné Kati néni Löffler Csaba Schmidt József Szepi bácsi
Berkenye Vendégház
Löfflerné Schmidt Judit
Berkenye Vendégház
Leírás Mûsor - népviseletben Népviseleti ruhák, Kis csoportok fogadása Népviseleti Babák, Gyûjtemény (20 db-os) Gyümölcsturizmus, Szeder, málna, ribizliszedés Lekvár, szörp, méz, pálinka, bor Gasztronómia, Disznóvágás nem! Vezetés - tájékoztatás Vezetés - Tájékoztatás
49
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
BORSOSBERÉNY Név
Cím
Hornyákné Gizike Nagy Imre Sógor Katalin Juhász Ottó „Szürke Farkas” Hütter gazdaság Horváth Andrásné Erzsike Menyhért Jánosné Dulkai Erika Arnóczi Mihály Kovács Piros néni Hornyákné, Menyhért J. Pribeli Józsefné Molnár Istvánné Balla Szilvia Molnár Tibor Busai Dávid Busai László és Lászlóné Seresné Angelika Kilátás a falura Tajti Gyula Hinger Viktória Szabó Manci néni Zagyvai Noémi Kocsis István Oszolik Maja Grögerné Irma
Hajnal u. 10. Hajnal u. 4. Magyar János örökös Dunakeszi Béke út Rákóczi u. Béke u.
Leírás Túravezetés - nyugdíjas tanár Kocsizás, lovak, jurta Kézmûves program Porta, vezetõ Állattartás Fánk, pogácsa Sütés, fõzés, hagyományos palóc ételek Kézimunka, horgolás Palóc étkek Lekvár fõzés, eladás, speciális ételek Kemence, bogrács + Segítõk szervezése Rétes Sajt Íjászok Baráti Társasága Tejelõ szarvasmarhák Üvegház, húsevõ növények Gyümölcstúra - szeder, málna Állattartók, simogató Falusi ház Kötés, hímzés, horgolás Grafika, dekor, festmény Amatõr festõ Rajzol-fest Gobelin
DIÓSJENÕ Név Végh József Békési Tamás Fritz János Gyõri Sándor Dovák B. József Lauró Sándor Lauró Sándor fia Bán Gábor Sinka Sándor
50
Cím
Leírás Néprajz Fafaragó Fafaragó Csuhéfonó Tûzzománc Méz, méhészet Kovács Dió Pálinka
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
NÉZSA Név
Cím
Leírás
Virág Bánhegyesi György Szavlik Zoltán Kucsera János õstermelõ
Szondi u. Szabadság tér
Haszonállat tartó (ló, sertés, s más) Tehenek Kenyérsütés Gyümölcsturizmus Bogyósok: málna, fekete szeder, stb. Vesszõkosár, üvegfonás, zenész, énekes Bõrdíszmûves Családfa kutató Csuhé Kecske, Sajtkészítés Kézmûves Fazekas Túravezetés, Nyugdíjas biológia tanár Túravezetés Gasztronómia, Szövés, horgolás Klub képviselet
Fazekas József Pazsitni Tünde Polyák Ferenc Szarka Lajosné Marika néni Matus Andrásné Kövesdy Krisztina Irsay Andrea Balogh Istvánné Marika Szarka Péter „Jasienky” - Õszirózsa Klub Szobonya Istvánné Szt. Jakab Kórus Korándi Vendégház
Kenyérsütés
51
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
NÓGRÁD Név
Cím
Horváth Kata Balog Eszter Molnár házaspár Zsuzsi néni, Pista bácsi Hugyecz József Rózsahegyi Mihály Viszkelet család Bikkes Csege Drégyovszki Andrásné Sebes Józsefné Nyilas Kálmánné Nyilas Kálmánné Csölle Katalin Kiss Katalin Várkonyi Tamás Révi Bernadett Keresztes Konrádné Ani néni Bikkes Andrásné Burik Mari néni Sebes Józsefné Dudás Mihályné Horváthné Vándor Barbara Keresztes Korina Fritz István Gere István Horváth Imre Molnár József
Leírás Kosárfonás Kézmûves Mesemondók Méz Méz Hangszerkészítõ, zenekar, szövés Viselet készítõ Lepénysütés, tájjellegû ételek Lepénysütés,tájjellegû ételek Lekvár, gyógynövények Foltvarró Fazekas, festõ, bábkészítõ Fazekas, festõ, bábkészítõ Hagyományok, fegyver, jurta, állat Hagyományõrzõ, fazekas, kézmûves Festõ Menyasszony öltöztetés Konty kötõ Horgoló Szlovák énekek, dalok Vetélkedõk gyerekeknek Festõ Ló, kutya, kocsiztatás Sajt Fafaragó, bemutató hely Díszmadár, régiségek
NÕTINCS Név
Cím
Leírás
Szegner Máté Tamis Olasz Tamás Szegner Ilonka néni Szegner Laci bácsi Lókos-völgye Vt. Machács Mihály elnök Nõtincsi Kulturális Egyesület
Béke u. 11. Szabadság u. Alsó-Zsukmai Erdészház Szabadság u. 44.
Állattartó porta Állattartó porta Természetfotós Csuhé Fafaragó
Nõtincsi Kulturális Egyesület Pulai Károly Miklovicz László Karánsebessy Balázs + Gellér Orsolya
52
Mûvelõdési Ház
Mikszáth u. 1.
Vadásztatás - vadászati lehetõség Néptánc próba - táncház, táncbemutató, szombatonként, 18.00-20.00 Gasztronómiai élmények biztosítása Lovagoltatás, 2 póni Lovagoltatás Néptánc bemutatózás, porta
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
3. sz. melléklet TÉRSÉGI VÁRAK (TÖRTÉNELMI HÁTTÉR)
DRÉGELY VÁRA Drégely vára egy 444 méter magasságba nyúló vulkanikus kúpon található. Hátterében a börzsönyi erdõ nyújt festõi látványt. A várhegy alatt húzódik az Ipoly völgye, mögötte a felvidék települései tûnnek elõ, kelet felé pedig a Cserhát lankái láthatók. Történelmi léptékkel mérve egy porszemnyi esemény Drégelyvár 1552. évi ostroma. A mai kor szemével nézve talán azt is mondhatnánk, hogy értelmetlen dolog volt a sokszoros túlerõvel szemben felvenni az elõre láthatóan reménytelen kimenetelû harcot. A biztos halált választani a felkínált menekülés helyett. Hogy mégis a mai napig úgy emlékezünk Szondi Györgyre és maroknyi csapatára, mint a hõsiesség és a hazaszeretet századokon át példaként állítható hõseire, azt igazolja, hogy mégis sokkal többrõl van szó. A várat már a 13. században említik az oklevelek. Esztergom és Nógrád eleste után, Várday Pál esztergomi érsek Szondi Györgyöt nevezte ki a drégelyi uradalom intézõjévé és a vár parancsnokává. 1551 végén már híre érkezett a török készülõdésének. Szondi úgy próbálta meg a 80 fõs õrséget további 40 zsoldossal kiegészíteni, hogy ezek bérét már õ maga fizette. A török támadásakor összesen 146-an tartózkodtak a várban. Drégely vára 1552-ben nagyon gyönge volt. A falait megrongálta az a villámcsapás, amely három évvel ezelõtt fölgyújtotta a puskaporos raktárt, lõszere pedig kevés volt. Ilyen körülmények között érkezett 1552. július hó 6-ának reggelén Hadim Ali budai pasa 12000 fõnyi hadteste Nógrádon át, a drégelyi vár alatt elterülõ és ma is Töröktábornak nevezett fennsíkra. A pasa nyomban felszólította Szondit, a vár feladására. A visszautasító válaszra a pasa fölgyújtotta a várat körülvevõ fapalánkot, az úgynevezett külsõ várat, és nagy küzdelemmel a sziklavárba szorította Szondit. Az ezt követõ ágyúzás két napon át tartott. Július 9-én a magas kaputorony beomlott és a vár arcéle rommá volt lõve. Ekkor Ali pasa elküldte Szondihoz követségbe Márton nagyoroszi papot, hogy beszélje rá a vár föladására. Szondi erre is tagadó választ adott, de két apródját, Libárdyt és Sebestyént elküldte Alihoz, hogy nevelje fel õket vitéz katonákká. Ezek után Szondi minden bútorát, ruháját és kincsét a vár piacán máglyára rakatta, paripáit leszúratta és bajtársait az utolsó rohamra készítette elõ. Szondi elutasító válaszára a pasa döntõ csapással indult a vár ellen. A harc rövid volt, Szondi az elsõ golyót a térdébe kapta. Még ezek után is küzdött szablyájával, a másik golyó azonban kioltotta az életét. Hõsiességét Ali is elismerte, s díszes temetést rendezett ellenfelének. Századok múltak el, de a drégelyi példa mit sem veszített erejébõl. Mintegy igazolásául annak, hogy az igazi hõsiesség, az igazi hazaszeretet nem múlandó. Éppen ezért kell az életben legalább egyszer minden magyarnak ellátogatnia nemzetünk történelmünk ezen emlékhelyére. 53
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
NÓGRÁD VÁRA Ez az erõsség kezdetleges földvár formájában már a népvándorlás korában fennállt. Késõbb bolgár-szláv törzsek felújították és Új várnak (Novigrad) nevezték el. A várról Castrum Nougrad néven Anonymus is megemlékezik. Többek közt ezt írja: „Árpád vitéz tanácsot tartván sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád végvára népét meghódítsák neki.” A vár 1138-ban még a király birtoka. II. Endre azonban Boleszló váci püspöknek adományozza. 1450 körül portyázó huszita csapatok árasztották el a vidéket, mire Szilassy Vince váci püspök sietve megerõsítette a vár védõmûveit. Mátyás király uralkodása alatt Báthory Miklós püspök folytatta az építkezést. A mohácsi vész évében Szapolyai János birtokába került, majd 1527-tõl 17 éven át Ferdinánd király tulajdona. Buda várának elfoglalása után a török uralom fokozatosan átterjedt Nógrád megyére is. 1544-ben Mehmed budai pasa elõl a készületlen vár császári kapitánya elmenekült. Közel ötven évig a töröké volt a vár. 1594-ben foglalta vissza Pálffy Miklós fõkapitány. A Habsburg-ellenes küzdelmek idején 1605-ben Bocskay hajdúi, majd 1619-ben Bethlen Gábor csapatai elõtt nyitja meg a kapuit. A nikolsburgi béke által a király kezére juttatott várat 1626-ban Multezia budai pasa veszi ostrom alá, amelyet azonban Eszterházy Pál sikerrel megvéd. 1663-ban Nadányi Miklós a vár parancsnoka, aki ellenállás nélkül adja át a töröknek. 1685-ben villámcsapás sújt a lõportoronyba. Csonka bég szétromboltatja a tûz által megkímélt részeket s a vár többé nem épült fel.
54
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
KÁMOR VÁRA Valamikor két vára is volt. Nyomait azonban ma már csak az értõ szem fedezheti fel. A felsõ, magas fekvésû, a hegytetõn elhelyezkedõ vár korát a régészek felszíni leletek alapján Árpádkorinak, az alsó várat a késõ középkorból származónak határozták meg. A két vár összetartozott, azonban a viszonylag nagy alapterületû alsó vár védelmére kizárólag a sánc és az árok szolgált, abban a korban, amikor a várvédelem általános formája a habarcsos várfal volt. Tekintettel arra, hogy itt a kõfalak építõanyaga rendelkezésre állt volna, csak arra gondolhatunk, hogy huzamos tartózkodási helyül nem, csupán csak menekülõvárként szolgálhatott a feudális földesúr, s a környék lakossága számára. A felsõ vár maga valószínûleg a török idõk elõtt elpusztult, bár történeti források még 1826-ban is látható kõfalakról szólnak, melyek „nagyobb részint széjjel omlottak”. Amennyire kevés adatunk van a vár történetére vonatkozóan, annál több történet, monda fûzõdik hozzá. Legtöbbjük a hegyen található vulkanikus eredetû két nyíláshoz kapcsolódik. Még Mocsáry is így ír a „Kamor, vagy Komor” várról: "a' föld alatt lévõ bolthajtásai még most is tsaknem épen állanak, mellyeknek mélyeknek kel még most is lennie, a' mi abból is ki tetszik, hogy ha azokba kõ hajitatik, az igen sokára ér feneket. Nem régiben ez elõtt a' Jenei iskola-mester, Sztregovai János, bebotsátkozott ezen bolthajtásokba, s' ezeket 25 ölnyi mélységûeknek mondja, de bennek semmit sem talált. Mi végre készítetett ezen nagy mélység, nem tudatik." Több történet kering egy Kámor nevezetû rablólovagról, aki a kincseket a barlangba rejtette. „A köznép azt állítja köz beszédben, hogy itten nagy kintsek vannak elrejtve, mellyeket valami idegen vének fognak felásni, és magokkal elvinni, setét éjjeli idõben, de ez tsak a' köz nép' véleménye.” Még ma is gyakran mesélik, hogy egy alagút köti össze a nógrádi várral. Ez a vélekedés abból származik, hogy ott is található egy „alagút”, s egy alkalommal a török hódítók meglepõdve tapasztalták, hogy kezdeti ellenállás után a megszállt várban egy lelket sem találtak. A gond mindössze annyi, hogy míg a nógrádi vár a török uralom idõszakában élte fénykorát, addig a kámori már a hódoltság idõszaka elõtt elpusztult. A hegy csodálatos barlangjai miatt máig sok érdekes legendát mesélnek a helybeliek. Rablólovagok, boszorkányok, tündérek, egy garabonciás diák, s persze mérhetetlen kincs ezek legfontosabb szereplõi. 55
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
CSEHVÁR Magyarországon a tatárjárásig csak a király épített várat, lévén, hogy nem volt kõvár építésre képes birtokos osztály. A tatárjárás tapasztalatait felhasználva jelentek meg a feudális magánvárak. Maga a király (IV. Béla) is támogatta ezek létrejöttét, mint azt oklevele is tanúsítja: „Mivel a barbár népek és a tatárok vadsága országomat majdnem teljesen elpusztították, attól félek, hogy az ország végsõ veszedelemre jut s óhajtom, hogy a megmaradt nép, mely isteni rendelés szerint uralmam alatt áll, gondoskodásom révén épségben megmaradjon. Miért is országom báróinak tanácsára elrendelem, hogy a koronám alá tartozó alkalmas helyeken mindenféle erõsségek és várak keletkezzenek, ahová a nép veszedelem idején menekülhessen.” Ennek hatására épülhetett fel a jenõi vár is, mely építési típusát tekintve átmenet a korábbi idõkre jellemzõ sáncvár és az akkori kor követelményeinek megfelelõ kõvár között, hiszen a viszonylag kis méretû, a kúpon elhelyezkedõ kõvárat, a hegyoldalon sánccal is védelmezték. Diósjenõ várának említésével már 1290-ben találkozhatunk. A várnagyi megbízatások néhány évre szóltak csupán, hiszen 1295-ben Egyed fia, Sándort, de már négy évvel késõbb Sebestyén fia, Miklóst jelölik a korabeli források a jenõi királyi várnagyként. Vajon ez a vár azonos a Csehvárral? Egyes történeti források, mint például A Börzsöny hegység õskori és középkori várai címû könyv így véli, míg Mikszáth Gyula (minden bizonnyal tévesen) a Kámori várral azonosítja ezt. A XIV. századból nem ismerünk adatokat. 1389-ben csak Jenõ birtokot említik, így feltehetõ, hogy a vár a XIV. század elején elpusztult. 1437-ben Zsigmond király Jenõ falut Lévai Cseh Péternek adta zálogul, a várat azonban még itt sem említik. Ezek után újra felépült, de nem tudjuk, hogy a Lévai Csehek, vagy az itt lakó husziták építették-e fel. A vár neve ugyanis mindkét esetbõl származhat. Egy 1456-os forrás azonban már, mint álló várat említi, amelyet Axamit zsoldosvezértõl kellett Újlaki Miklósnak 2.200 forintért visszaváltania. A vár ugyanezért az összegért visszakerült a Lévai Cseh család birtokába, Péter fia, László kezébe. 1470-ben említik utoljára, mikor László fia, János a birtokosa. Ma már csak a hegy neve, némi falmaradvány, s a kúptetõ alatt 5-10 méternyire alacsonyabban körbefutó sánc emlékeztet bennünket az egykori büszke várra. Az ovális átmérõjû kis vár (hiszen csak 32x18 méter lehetett a lakható területe) korának modern berendezésû építménye lehetett. Errõl árulkodnak a XIV-XV. századi cseréptöredékek, kályhacsempék, zabla - és számszeríjalkatrészek, s az a tény, hogy a közeli Gál réten fejlett technikájú, hasonló korból származó üveggyártás hutáira bukkantunk.
56
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány)
4. sz. melléklet BETYÁROK NYUGAT-NÓGRÁDBAN Hazánkban és a környezõ országokban egyaránt a betyárvilág kezdete a XVIII. század elsõ évtizedeire tehetõ, hiszen a szlovákság nemzeti hõsként ünnepelt Juraj Jánosikja és a román Pintea Gligor egyaránt Rákóczi Ferencet támogatta a szabadságharc során. A kuruckor bealkonyultával, a német elnyomás ellen lázadó szegénylegények csapatostul választották a bujdosó életmódot. Az erdõkbe menekülõk nagy része a Habsburg birodalom hadseregébe való besorozás elõl menekülve választotta ezt a bizonytalan, keserû életmódot. A pénzért, vagy erõszakkal, kötéllel fogott katonák szolgálati ideje nem volt korlátozva. Elõfordult, hogy valaki húsz, harminc, sõt ötven éven keresztül is viselte a császári mundért. Egy 1786-ból származó kérelemben egyenesen Borsosberény község elöljárósága esedezik azért, hogy a hét éve bevonult Bozóky Lászlót, tekintettel idõs, beteg szüleire, a hadsereg kötelékébõl elbocsátassék. A betyárvilág igazi kiteljesedése az 1848-49-es szabadságharc bukása utáni idõszakra tehetõ. Számos község adatai igazolják, hogy a szabadságharc honvédseregeinek felállítása során a tehetõsebb réteg igyekezett kihúzni magát a honvédelmi kötelezettség alól. A szegényekre, szolgákra, a nincstelenekre próbálták áthárítani a katonaság sanyarú kenyerét. Éppenúgy, mint vélhetõ az elõbbiekben idézett borsosberényi levélbõl is. A példánál maradva, a honvédseregbe berukkolt - ahogy akkor írták Borsosberinke tizennégy honvédje közül csak kettõ volt „földészfi”, azaz telkes jobbágycsalád ivadéka, a többi szolga, molnár, juhászlegény és vándor, kinek legtöbbje némi díj ellenében vállalta át mástól a háborúskodást. A szabadságharc leverése után 1849 októberében a császári hadsereg fõparancsnoksága elrendelte, hogy: „a felkelõ seregben szolgált minden egyén elõállítandó és a hadsereg állományába osztályozás nélkül besorolandó”. Valóságos hajtóvadászat indult a volt honvédek után. Nógrád megyében hétezerre tehetõ a szabadságharcban részt vevõk száma. Ezek egy része hõsi halált halt a csatamezõkön, mások nem vállalva az üldöztetést önként jelentkeztek, de sokan inkább a bujkálást vállalták. Miután - mint a korábbiakban említettük - a honvédseregbe a helyettesítés révén a legszegényebb rétegek, a nincstelenek vonultak be elsõsorban, így a szabadságharc utáni üldöztetés is õket sújtotta. A nógrádi kerület 43 községébõl összesen 485 fõ vonult be a honvédnek, közülük 187 jelent meg ismét a sorozásra, betegként, alkalmatlanként otthon tartózkodott 112, s a maradék 186-ról nem volt hír. Õk azok, kik elpusztultak, vagy az erdõkben bujkáltak. Diósjenõ 38 honvédjébõl 13, a bánki 12-bõl 8, a romhányi 19-bõl nyolc volt szökevény. 57
Helyi szolgáltatások és látványosságok hálózatba, csomagba szervezése (megvalósíthatósági tanulmány) Krúdy Kálmán Sokan közülük nem tudtak belenyugodni a szabadság eszméjének letörésébe. Gerillacsapatokba szervezõdve harcoltak ügyükért tovább. Egy 1850 március 2-án kelt Nógrád megyei jelentés arról ad hírt, hogy az alsóbb osztály tagjai nemigen mozgolódnak, de a „míveltebb osztály” képviselõi közt már nem ily megnyugtató a helyzet. Feljelentették Tersztyánszki Zsigmond pusztaberki földbirtokos, volt honvéd õrnagyot, hogy az 1850. évi hadbírósági vizsgálatból való kiszabadulása után is titkos összejöveteleket tart lakásán, a forradalom szellemiségét életben tartandó. Úgyszintén bejelentés érkezett Diószeghy Tádé, a 62. zászlóalj volt századosa ellen /érdekes módon szintén berki születésû/, hogy letépte és összetaposta a császár képét a balassagyarmati Fekete Sas vendéglõben. Diószeghyt egyébként a késõbbiekben a kékkõi járás csendbiztosává választották, s ily minõségében jelentõs szerepe volt a betyárok üldözésében. A szabadságharc szellemiségét soha feladni nem tudók körének legmarkánsabb /s ugyanakkor egyik legellentmondásosabb/ személyisége Krúdy Kálmán volt. A szécsénykovácsi származású, földbirtokos családból származó fiatalember nem vállalta, a császári seregben legalább nyolc évi reá váró közkatonai szolgálatot, inkább a bujdosást, annak reményében, hogy jobbra fordul a helyzet. 1850 januárjában állt fel a zsandárság intézménye. Amilyen szívvel segítették az egyszerû emberek a bujdosó szegénylegényeket, olyannyira nem szívlelték az õket üldözõ zsandárokat. Krúdy sohasem rabolt, fosztogatott. A szebbik nemnek azonban nem tudott ellenállni. Általában a nõkkel való erõszakoskodás volt ellene a felhozott vád, „csintalanság”, ahogyan az akkori szóhasználat szerint hivatalos volt ennek elnevezése. A pandúrok és a csendõrök összeszövetkeztek elfogására. 1861. november 28-án halt meg Rétság határában, valahol a jászteleki és a vadkerti út találkozásában. Vesztét szintén erõszakossága okozta. Egy leányt szemelt ki magának a Rétsághoz tartozó Jászteleken, s az ott levõk üldözõbe vették. Csatlakozott hozzájuk a véletlenül arra vetõdõ Diószeghy Tádé csendbiztos, ki el is fogta õt, miután Szokolyáig követte. Miközben a megyei börtönbe kísérte, Krúdy szökni próbált. A csendbiztos csak megsebesítése árán tudta Gyarmatra vinni. A börtönben gyógyult meg. November 26-án Vácra kísérték õt egy másik ügyét tisztázó tárgyalásra, hol szintén erõszak miatt melyet három fiatal leánykán állítólag elkövetett - került gyanúba. Hazafelé lovas pandúrok kíséretében jött gyalogosan. A jászteleki útnál egy kõrakás mögé bújva megdobálta õreit, s szeretett volna eltûnni a szemük elõl az erdõ sûrûjébe. Terve azonban nem sikerült. Namen Gusztáv pandúrtizedes golyója végzett vele. Sisa Pista, az utolsó betyár Sisa Pista, Benkó István néven Lóc /a mai nevén Nagylóc/ községben született 1846-ban egy juhászcsaládban. Az apró gyermeket is bojtárnak adták. A felnövekedõ legényke egy ízben bajba került: nem tudott elszámolni a reá bízott birkákkal. Azzal vádolták, hogy eladta õket, s elmulatták társaival az árát. Csendõrkézre került, s az õt vallató csendõr nagyon megkínozta õt vallomása érdekében. Igazát azonban nem tudta bizonyítani, a szégyentõl haza nem mehetett, így világnak indult. Hamarosan társakra is lelt, s a megyei sajtó egyre többször adott hírt arról, hogy betörtek egy-egy pincébe, kifosztottak egy uzsorást, vagy kocsmárost. Egy alkalommal összetalálkozott az életét megkeserítõ csendõrrel, aki el akarta õt fogni. Sisa Pista volt a gyorsabb, s elvágta a megkínzója nyakát. Ettõl kezdve egy vesszõfutás volt az élete. A fejére kitûzött vérdíj és hajtóvadászat végülis eredményre vezetett. Elfogták, s elõbb halálra, majd húsz év fegyházra ítélték. Le is ülte büntetését az utolsónapig. Szabadulása után igazzá vált reá a mondás: rablóból lesz a legjobb pandúr- hiszen soha többé nem vétett a törvények ellen, s vadõrként hûségesen szolgálta gazdáit Verõcén, Nagyorosziban és Bernecebarátiban. Ott is nyugszik a falu temetõjében. 58
Szerzõi jogi információk A kiadványban szereplõ képek a Stock.XCHNG és a Flickr.com online képarchívumok tartalmának szabadon felhasználható részébõl származnak. A képek továbbra is a szerzõk tulajdonát képzik és átvételükre, illetve további felhasználásukra nézve továbbra is érvényesek az említett képarchívumok weboldalain olvasható megkötések. A Flickr.com-ról átvett képeket a Creative Commons licencek különbözõ típusai védik, melyeket a szerzõi adatok közt tüntetünk föl. Az alábbi lista a montázsokban szereplõ képek szerzõi adatait tartalmazza: © http://t0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSmwmllzYzJai2iF9SD4jdPa7gU7AM3TNqrqTa6cxwiwuAzdPrTPg, http://edzesonline.hu/upload/5644/87826.jpg, http://www.zalaturista.hu/images/keresztek-utja/projekt/4.%20%C3%9Atvonalavat%C3%B3%, http://www.kanizsaujsag.hu/up_image/20100408/csoto.jpg, http://www.wikitech.hu/uploads/2012/03/walking-on-air27l4gzc.jpg, http://www.ibuszte.hu/emlekek/061021%20zemplen/elsonap%2004.jpg, http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/3/4/5/_/arpad_vezerhosok_tere_1345499_2766.jpg, http://www.interaktiveszkozok.hu/kepek/magyar_torteneti_attekintes_a_honfoglalas_koratol__stiefel_1250_3.jpg, http://mek.oszk.hu/05700/05736/html/images/20-197.jpg, http://www.cimerem.hu/wpcontent/uploads/2012/05/P1210491_Matyas_Kiraly_cimere.jpg, Balog István, Végh József.