„Carmen miserabile” A tatárjárás magyarországi emlékei Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére
„Carmen miserabile”
A tatárjárás magyarországi emlékei Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére
Kecskemét 2014
Szerkesztette: Rosta Szabolcs – V. Székely György
ISBN 978-963-9815-38-4
Kiadja a Kecskeméti Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Felelős kiadó: Rosta Szabolcs múzeumigazagtó Nyomda: Majsa Lapnyomda Bt. Felelős vezető: Szekeres Béla Nyomdai előkészítés: Veszely Ferenc Grafika: Vida Ágnes
Tartalom Köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Pálóczi Horváth András publikációinak jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Pálóczi Horváth András: „Terra vacua et habitatoribus destituta” – Szentkirály a tatárjárás előtt és után . . . . 21 Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Gyucha Attila – Rózsa Zoltán: „Egyesek darabokra vágva, egyesek egészben” – A tatárjárás nyomainak azonosítási kísérlete egy dél-alföldi településen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Wolf Mária: Régészeti adatok a muhi csata történetéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 Sz. Wilhelm Gábor: „Akiket nem akartak karddal elpusztítani, tűzben elégették” – Az 1241. évi pusztítás nyomai Szank határában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 Paja László: Tatajárás kori leletek vizsgálati lehetőségei a Szank határából előkerült embertani szérián . . . . 111 Szilágyi Magdolna – Serlegi Gábor: Nád közé bújtak…? Egy a tatárjárás során elpusztult település maradványai Dunaföldvár határában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 Pusztai Tamás: Buzogánnyal, tarsollyal és késtok-merevítővel eltemetett halott a muhi csatából . . . . . . . . . 141 Gulyás Gyöngyi – Gallina Zsolt: Magányos kun lósír Csanádpalotáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 Török Béla – Kovács Árpád – Sós Dániel: Összefoglaló a csanádpalotai lósírból előkerült nemes fém- és vastárgyak archeometriai anyagvizsgálatáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 Lyublyanovics Kyra: A csanádpalotai ló archeozoológiai vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 Vályi Katalin: A tatárjárás Szeren . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 Rosta Szabolcs: Pétermonostora pusztulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 Szentpéteri József: Őskori és középkori erődítésnyomok a solti Tételhegyen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 Hatházi Gábor – Kovács Loránd Olivér: Árpád-kori falu és kun szállás Perkáta–Nyúli-dűlő lelőhelyen – Falu, templom és temetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 Rózsa Zoltán – Sümegi Pál: Amiért 70 falu népének vére folyt II. – A peregi árokrendszer központi elemének környezetrégészeti vizsgálatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 Simon László: Egy 13. századi bronzcsat Nagykőrös–Ludasról – Adatok a Kiskunság északi perem területe középkori településtörténetéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 Fodor István: A tatár pusztítás mértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 Selmeczi László: A 13. század második felének néhány kronológiai problémája és következményei . . . . . . 319 V. Székely György: Tatárjárás és numizmatika – Egy történelmi katasztrófa pénzforgalmi aspektusai . . . . . 331 Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára . . . . . 345 Mordovin Maxim: Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385 Kovács Szilvia: A Kalka menti csata (1223) és a kunok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413 Zsidai Zsuzsanna – Langó Péter: Kunok és alánok Ibn al-Athīr munkájában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 Szabó Béla: A mongolok Európa elleni inváziójának kezdete: az orosz fejedelemségek hódoltatása és a Magyarország elleni hadjárat előzményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435 Hakan Aydemir: Adatok a kunsági kiszámoló vers „bírem”, „íkem” alakjainak törökségi hátteréhez . . . . . . 441 Rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451
5
Török Béla – Kovács Árpád – Sós Dániel Összefoglaló a csanádpalotai lósírból előkerült nemesfém- és vastárgyak archeometriai anyagvizsgálatáról Előzmények, vizsgálati módszerek A szegedi Móra Ferenc Múzeum megbízásából az ásatást vezető Gallina Zsolt és Gulyás Gyöngyi (Ásatárs Kft.) adott át a Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatócsoportja (ARGUM) vezetőjének Csanádpalota II. homokbánya 100. lh. (KÖH: 42867) SNR 468 jelenségéből előkerült, vélhetően nemesfémből és vasból készült tárgyakat metallográfiai anyagvizsgálat, illetve a készítés technológiáját illető szakvéleményezés céljából. A vizsgálatokat a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán működő, az ARGUM-nak állandó műszeres infrastruktúrát biztosító, Komplex Képelemző és Mikroszerkezet Vizsgáló Laboratóriumban (LISA) hajtottuk végre Zeiss EVO MA10 típusú, energiadiszperzív mikroszondával felszerelt pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM-EDAX). A SEM-képek visszaszórt elektronokkal készültek, ez alapján a nagyobb rendszámú elemek területei világosabbak, a kisebb rendszámúaké sötétebbek. Esetenként a SEM-képek területére vonatkozóan átlagos, illetve számokkal jelölt helyek vonatkozásában lokális elemspektrumokat is felvettünk, amely – bár nem egyenértékű a kémiai analitikával – az előforduló elemekről ad százalékos információt.
Vizsgálati eredmények, megállapítások A nemesfémekből készült tárgyakat csiszolatkészítés nélkül vizsgáltuk, alapvetően az egyes letört vagy leválasztható részletek felületére, illetve töretek, korabeli lyukasztások részleteire fókuszálva. A vastárgyakból kivágott metszetekből 2%-os nithallal maratott csiszolatokat készítettünk. A vastárgyak esetében gyakran említendő szövetelemek közül a ferrit gyakorlatilag az α-vas szöveteleme, a perlit pedig a ferrit és a cementit (vas-karbid, Fe3C) eutektoidja.
Nemesfém tárgyak A karika 1. képen1 látható SEM-képén, a felszíni karcok mellett jól láthatóak az arany bevonat maradvá-
nyai (1 pont – Au:83.95%, Ag:16.05%) az alapfémen (2 pont – Ag:98.75%, Cu:1.25%) elszórt foltokban. A tárgy felületén nyomokban Al-Mg-Si-S-tartalmú szennyeződések találhatók a hozzátapadt homokos talajból származva. A karikát színezüst lemezből, hidegen hajlították. Eredetileg vékony aranyréteggel volt bevonva, amely a használat folyamán szinte teljesen lekopott. A kettősfélhold alakú veretet2 eredetileg is igen vékony, jellemzően 1 µm-nél is vékonyabb rétegben maradt, mintegy 4% ezüst-tartalmú aranyréteg nem dörzsölődött le. Az egyik letört sarokról készült SEM-képen (2. kép) az egyik lyuk pereme mentén jól megfigyelhető a feltorlódott ezüst alapfém (1 pont, elemösszetétel: Ag:93.12%, Au:4.91%, Cu:1.97%). A perem alatt a földből (vagy valamilyen savas anyagból) származó klórból ezüst-kloriddá alakult, Mg-AlSi-tartalmú szennyezők találhatók (2 pont, elemösszetétel: Ag:79.88%, Cl:15.37%, Al:2.11%, Mg:1.09%, Si:0.92% Cu:0.62%). A minta töretének durva, réteges mikroszerkezete nem átolvasztott ezüstre vallott, inkább mintha csak felmelegítve alakították volna az egyébként 12% aranyat és 3% rezet is tartalmazó fémet. A csúcsos karéjos veret3 bal felső, megtört részét vizsgáltuk az elektronmikroszóp alatt. A veret bevonata mintegy 10% ezüst- és 2% réztartalmú arany. A veret töretének SEM-képe, (3. kép) durva szerkezetet mutat. A megjelölt 1 pont elemösszetétele: Ag:85.02%, Au:12%, Cu:2.98%. A veret alapféme tehát jelentősnek mondható aranytartalmú, kis réztartalmú ezüst, amely durva mikroszerkezetéből eredően akár termésezüst is lehet – azaz nem metallurgiai eljárásból származó fém, amely az ezüst esetében a középkorban jóval ritkább, mint az arany esetében, amely túlnyomórészt termésarany formájában került először felhasználásra – esetleg korábban készített tárgy újra felhasznált anyaga. A fémet alakítás előtt esetleg kismértékben felmelegítették, de nem olvasztott és öntött fémről van szó. A lyukasztás keresztmetszete (4. kép) – a lyuk az aranybevonat felvitele után keletkezett – 2
1
GULYÁS – GALLINA 2014, 7. kép 2.
3
GULYÁS – GALLINA 2014, 7. kép 3. GULYÁS – GALLINA 2014, 7. kép 9.
169
Török Béla – Kovács Árpád – Sós Dániel
lemezes jellegű, réteges szerkezetű. Az arany bevonat a világosabb szürke színű, jobb alsó terület. A díszlemez4 egyik sarkáról választottunk le kisebb darabot a vizsgálatra. A minta vizsgálata a veretekkel rokon szerkezetű és összetételű anyagról árulkodott. A díszlemez két oldalának felülete különböző jellegű. Az arany bevonatú oldalon (5. kép) a megmaradt aranyozás ebben az esetben is igen vékony (< 1µm) az átlagspektrum elemösszetétele: Au:79.49%, Ag:19.74, Cu:0.77%. A hátoldal felülete (SEM-képe a 6. képen) nem volt aranyozva, ugyanakkor, a veretekhez hasonlóan, de azokénál kevesebb aranytartalma ennek is van. (átlagspektrum elemösszetétele: Ag:93.69%, Au:5.41%, Cu:0.90%. Ezen az oldalon a lemezhajlítások környékén alakítások határozott nyomai láthatóak, hosszú, nagyjából párhuzamos karcok formájában. Valamilyen éles szerszámmal, ismétlődő mozdulatokkal simították-nyomkodták bele az anyagot a negatív formába. A kissé túlzott erejű nyomás jele, hogy az előoldalon kisebb repedések jelentek meg az aranybevonaton (lásd az 5. képen keresztirányban).
Vastárgyak A vaskésből5 a penge közepén keresztirányban vágtunk ki mintát, amelynek egyik oldali csiszolatát vizsgálva a penge teljes keresztmetszetéről kaptunk információkat. Az él környékén intenzív alakítás miatt a perlit-cementit lemezek feltöredeztek, a kalapálás miatti újrakristályosodás eredményeként kivált karbid illetve mellettük kisméretű ferritszemcsék figyelhetők meg. (7. kép) A metszet közepe felé haladva a szövetszerkezet még szintén többször átkovácsolt anyagról tanúskodott perlit-ferrites alapszövettel, illetve a perlit kristályok körül szekunder cementit – kivált vas-karbid – hálóval, de a kevesebb ferrit egyre inkább csak kilágyulási folyamat terméke lehetett. A keresztmetszet kés foka felőli részén pedig szinte csupán 20-40 µm átmérőjű ferritkristályok láthatóak. (8. kép) Itt az előzőekhez képest nagyságrendekkel kevesebb alakítás érte a fémet. A kést egy anyagból kovácsolták, nincs réteges szerkezete, gyakorlatilag az élt dolgozták meg alaposan. Erről az egyszerű technikáról Pleiner is ír összefoglaló művében.6 Az alakítás hatásá-
ra, a magas szilíciumtartalmú fayalitos – 2FeO·SiO2 – kalcium-alumino-szilikátos komplex salakból álló zárványok főként a középső zónába torlódtak, illetve sorba rendeződtek az alakítás hatására. (egy vizsgált zárvány elemösszetétele: Fe:11.92%, Si:36.23%, Ca:13.07%, Al:6.78%, Mg:2.02%, K:3.36%, Na: 1.04%, Mn:0.95%, Ti:0.66%, O:23.96%). Szövetszerkezete alapján a kés feltételezhető készítési technikája némileg eltér az általunk korábban vizsgált avar kori késekétől7, anyagszerkezeti heterogenitása illetve a salakzárvány összetétele, szerkezete azonban jó analógiába állítható más, a kornak megfelelő, főként skandináv külföldi példákkal.8 A kengyelből9 két mintát vágtunk ki. Az elkészített csiszolatok közül a kengyel, pántrészéből kivágott minta (a kép alsó részén, „2” jelű minta) által a teljes keresztmetszetet vizsgálhattuk. A vizsgált keresztmetszet nem teljesen homogén. Zárványok minden irányban és területen találhatók. A minta közepe ferrit-perlites szövetszerkezetű, aránylag nagy, 20-40 µm átmérőjű ferritkristályokkal. (9. kép) A gyakorlatilag színvas fém-mátrixban, túlnyomórészt vasoxidból, illetve vas-szilikátból, kalcium-szilikátból álló, viszont igen magas foszfortartalomú zárványokat találtunk, amelyek bezáródott salak és talán reoxidált vas oxidkomplexumai (elemösszetétel: Fe:76.60%, Si:2.49%, Ca:1.91%, P:1.20%, Al:0.67%, K:0.57%, O:16.56%). A minta széle érdekes módon (még) alacsonyabb karbontartalmú, mint a közepe. A perlit szövetelem szinte teljesen eltűnt, csak – esetenként 100-150 µm átmérőjű – ferrit-kristályok voltak megfigyelhetők, mely magas hőmérsékleten, hosszú ideig történő hőntartás miatt is adódhat. A zárványok gyakorisága a szélen a középső részhez képest fokozódott. Mindezek a megállapítások a minta metszetének mindkét szélére érvényesek. A kengyel, talprészéből kivágott minta szövetszerkezete a kengyel pánt része csiszolatának középső zónájában tapasztalthoz hasonló, nagyjából ugyanannyi karbontartalmú és hasonló szemcsenagyságú ferrit-perlites szövet. Bár a karbontartalom eloszlása ez esetben is eléggé inhomogén, itt nem találkoztunk a szélek karbonban való elszegényedésével. Jól látszódtak az alakítás hatására sorba rendeződött zárvá-
4
7
5
8
GULYÁS – GALLINA 2014, 5. kép. GULYÁS – GALLINA 2014, 7. kép 1. 6 PLEINER 2006, 196.
170
TÖRÖK – KOVÁCS 2009, 94. BUCHWALD 2005, 302–304. 9 GULYÁS – GALLINA 2014, 6. kép.
Összefoglaló a csanádpalotai lósír nemesfém- és vastárgyainak anyagvizsgálatáról
nyok. A 10. képen az 1 pontban, a fémes mátrixban a vas foszfortartalma 0.15%. Ez jelentősnek mondható, amely azért is említésre méltó, mert a foszfor melegtörékenységet okoz, megnehezítve a kovácsolást. A 2 pontban a zárvány összetétele alapvetően a pánt zárványának elemspektrumához hasonlított, az ott tapasztalttól is magasabb foszfor-, illetve immár említendő magnézium-tartalommal (elemösszetétel: Fe:77.13%, Si:3.04%, Ca:1.71%, P:2.02%, Al:1.07%, K:0.75%, Mg:0.80% O:13.50%). Mindezekből az következik, hogy a kengyelt egyféle vasból kovácsolták, de nem nevezhető kifejezetten alapos mestermunkának. Gyakorlatilag különösebb intenzív hűtés nélküli szabadkovácsolással készült, a talprész erőteljesebb, lapító átkovácsolásával. A kevésbé kalapált pánt résznél az anyag közepe ke-
ményebb, a széle lágyabb maradt. Itt viszont a folyamatos hő hatására szemcsedurvulás volt kimutatható. Korábbi szkíta10, kelta11 és gepida12 vasleletek zárványainak vizsgálatai során az tapasztaltuk, hogy a zárványok vagy fayalitos (vas-szilikátos) salakot, vagy túlnyomórészt vas-oxidot (FeO - wüstit) tartalmaznak, alapvetően Buchwald és Wivel13 valamint Blakelock és társai14 által leírt összefüggések szerint. Esetünkben a zárvány nagyon kismértékben szilikátos, inkább vas(II)-oxidos komplex zárványra enged következtetni. 10
TÖRÖK et al. 2013, 17–23. TÖRÖK et al. 2012, 131–132. 12 TÖRÖK – KOVÁCS 2011, 340. 13 BUCHWALD – WIVEL 1998, 94. 14 BLAKELOCK et al. 2009, 1755–1756. 11
Irodalom BLAKELOCK et al. 2009 BUCHWALD – WIVEL 1998 BUCHWALD 2005 PLEINER 2006 TÖRÖK – KOVÁCS 2009 TÖRÖK – KOVÁCS 2011 TÖRÖK et al. 2012 TÖRÖK et al. 2013
Blakelock, Eleanor – Martinón-Torres, Marcos – Veldhuijzen, Harald A. – Young, Tim: Slag inclusions in iron objects and the quest for provenance: an experiment and a case study. JAS 36 (2009) 1745–1757. Buchwald, Vagn Fabritius – Wivel, Helle: Slag analysis as a method for characterization and provenancing of ancient iron objects. Materials Characterization 40 Elsevier Science Inc. New York 1998, 73–96. Buchwald, Vagn Fabritius: Iron and Steel in Scandinavia 600-1200 AD In: Buchwald, V.F., Iron and steel in ancient times. Historisk-filosofiske Skrifter 29 (2005) 113–124. Pleiner, Radomír: Iron In Archaeology – Early European Blacksmith. Archeologický ústav AV ČR, Praha 2006. Török Béla – Kovács Árpád: Avar vastárgyleletek szövetszerkezetének elektronmikroszkópos vizsgálata. Examinations of metallographic structure of Avar iron finds by electron microscope; XI. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia kiadványa, Máramarossziget, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, 2009, 91–95. Török Béla – Kovács Árpád: Kora középkori gepida kard archeometallurgiai vizsgálata; Archaeometallurgical investigations of an early medieval gepidic sword; Archeometriai Műhely 2011/4, 1–7. Török, Béla – Kovács, Árpád – Barkóczy, Péter – Kristály, Ferenc: Complex Archaeometrical Examination of Iron Tools and Slag from a Celtic Settlement in the Carpathian Basin, Proceedings of the 39th International Symposium for Archaeometry, Leuven 2012, 125–134. Török Béla – Barkóczy Péter – Kovács Árpád – Gyucha Attila – Gulyás Gyöngyi: Szkíta kori vasfegyverek mikroszerkezete és készítési jellemzői, Gesta XIII (2013) 14–24.
171
Török Béla – Kovács Árpád – Sós Dániel
1. kép
2. kép
3. kép
4. kép
5. kép
6. kép
172
Összefoglaló a csanádpalotai lósír nemesfém- és vastárgyainak anyagvizsgálatáról
7. kép
8. kép
9. kép
10. kép
173
„Carmen miserabile”
174
