Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziuma Pedagógiai Programja
2016.
1
Tartalomjegyzék
2
Bevezető rész ................................................................................................................................... 7
3
2.1 Köszöntő .................................................................................................................................. 7 Képzési kínálat, képzési rendszer .................................................................................................... 8
3.1 Egységes szakgimnáziumi képzés ........................................................................................... 8 3.2 Két tanítási nyelvű szakgimnáziumi képzés előkészítő évfolyammal ..................................... 8 3.3 Egységes szakgimnáziumi képzés nyelvi előkészítő évfolyammal ......................................... 8 3.4 Szakképző évfolyamok ............................................................................................................ 8 4 Az iskola környezete ....................................................................................................................... 8 4.1 4.2
5
Az iskola tanulói közössége ..................................................................................................... 9 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere .................................................................................... 9
4.2.1
Fenntartó ............................................................................................................... 9
4.2.2
Köznevelési és szakmai irányítást végző szervezetek: ......................................... 9
4.2.3
Köznevelési intézmények ..................................................................................... 9
4.2.4
Felsőoktatási intézmények .................................................................................... 9
4.2.5
Nem köznevelési intézmények............................................................................ 10
4.2.6
Kapcsolat a szülőkkel.......................................................................................... 10
4.2.7
Egyéb szakmai és érdekvédelmi szervezetek...................................................... 10
4.2.8
Kapcsolat a támogató cégekkel ........................................................................... 10
Nevelési program........................................................................................................................... 10 5.1
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................................................. 10
5.1.1
Pedagógiai alapelveink ....................................................................................... 10
5.1.2
Nevelő-oktató munka céljai ................................................................................ 11
5.1.3
A nevelő-oktató munka feladatai ........................................................................ 12
5.1.4
A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ......................................................... 12
5.2 5.3 5.4 5.5
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 13 Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok........................................................................... 14 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok . 15 Pedagógusok, osztályfőnökök intézményi feladatai .............................................................. 16
5.5.1
Pedagógusok intézményi feladatai ...................................................................... 16
5.5.2
Osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök intézményi feladatai .................... 16
5.6
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység ....................... 18
2
5.7 5.8 5.9 5.10 5.11
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................................................... 20 A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési feladatokban ...................... 21 A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ............ 23 A tanulmányok alatti vizsgák, alkalmassági vizsga, szóbeli felvételi vizsga követelményei 23 A felvétel és átvétel helyi szabályai a közoktatási és a szakképző évfolyamokra ................. 25
5.11.1 Felvétel az első közoktatási évfolyamra ............................................................. 25 5.11.2 Átvétel az iskola felsőbb évfolyamára ................................................................ 26 5.11.3 Felvétel az iskola szakképző évfolyamaira ......................................................... 26 5.11.4 Átvétel az iskola szakképző évfolyamára ........................................................... 27 6
5.12 Elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása ........................................................................... 27 Helyi tanterv .................................................................................................................................. 27 6.1
Óratervek................................................................................................................................ 27
Óraterv szakgimnázium XXIV. Közgazdaság ágazat....................................................... 28 Óraterv szakgimnázium két tanítási nyelvű képzés XXIV. Közgazdaság ágazathoz....... 29 2016. szeptemberétől induló képzések ............................................................................. 29 Óraterv szakgimnázium XXV. Ügyvitel ágazat ............................................................... 30 2016. szeptemberétől induló képzések ............................................................................. 30 Óraterv szakközépiskola XXIV. Közgazdaság ágazat ..................................................... 31 Óraterv szakközépiskolai két tanítási nyelvű képzés XXIV. Közgazdaság ágazathoz .... 32 Óraterv szakközépiskola nyelvi előkészítő évfolyam XXIV. Közgazdaság ágazat ......... 33 Óraterv szakközépiskola XXV. Ügyvitel ágazat .............................................................. 34 6.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 35 6.3 NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai.. 35 6.4 Mindennapos testnevelés, testmozgás.................................................................................... 41 6.5 A tantárgyválasztás, pedagógusválasztás szabályai ............................................................... 41 6.6 Felkészülés az érettségi vizsgákra.......................................................................................... 41 7 Középfokú érettségi vizsga témakörei ........................................................................................... 43 Élő idegen nyelv ............................................................................................................................... 43 Célnyelvi civilizáció......................................................................................................................... 46 Biológia ............................................................................................................................................ 51
1. Bevezetés a biológiába ................................................................................................. 51 2. Egyed alatti szerveződési szint ..................................................................................... 53 3. Az egyed szerveződési szintje ...................................................................................... 55 4. Az emberi szervezet ..................................................................................................... 60 3
5. Egyed feletti szerveződési szintek................................................................................ 70 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció ........................................................................... 73 Fizika 76
1. Mechanika .................................................................................................................... 76 2. Hőtan, termodinamika .................................................................................................. 79 3. Elektromágnessék ......................................................................................................... 82 5. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás ............................................................ 88 6. Gravitáció, csillagászat................................................................................................. 91 7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek .............................................................................. 92 Irodalom ........................................................................................................................................... 94 Magyar nyelv ................................................................................................................................... 96 Matematika ....................................................................................................................................... 97
Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok .............................. 97 2. Számelmélet, algebra ................................................................................................... 99 3. Függvények, az analízis elemei .................................................................................. 102 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria ........................................................ 103 5. Valószínűségszámítás, statisztika ............................................................................... 107 Testnevelés ..................................................................................................................................... 108 Történelem ......................................................................................................................................118 8 A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei ................ 124 8.1 8.2
9
Az értékelés általános elvei és módszerei ............................................................................ 124 A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái .............................................................................................................................. 125
8.2.1
A magatartás értékelése, minősítése.................................................................. 125
8.2.2
A szorgalom értékelése, minősítése .................................................................. 126
Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: .................................................. 126
10 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szolgáló módszerek .................................................... 127 10.1 Egyszerű vizsgálati módszerek a fizikai fittség mérésére .................................................... 128 11 Tanulók esélyegyenlősége ........................................................................................................... 128 12 Szakmai program ......................................................................................................................... 129 Az iskolában oktatandó szakmák ismertetése és óraterve .............................................................. 129
Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01) ................................................................... 129 4
Irodai titkár (54 346 03) ................................................................................................. 138 12.1.1 Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés (55 344 07) ........ 144 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) (54 343 01) ........................... 148 Vállalkozási és bérügyintéző (54 344 02) ...................................................................... 151 13 Az iskola egészségnevelési programja: ....................................................................................... 152 14 Környezeti nevelési program ....................................................................................................... 154 14.1 Helyzetelemzés .................................................................................................................... 154 14.2 Iskolánkban a környezeti nevelés megvalósul: .................................................................... 154
14.2.1 Tanórán .............................................................................................................. 154 14.2.2 Tanórán kívüli programokon ............................................................................. 155 14.3 Iskolán kívüli együttműködés .............................................................................................. 155
14.3.1 Fenntartó ........................................................................................................... 155 14.3.2 Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények ............................................ 155 14.3.3 Hivatalos szervek .............................................................................................. 155 14.4 Erőforrások .......................................................................................................................... 156 14.5 Iskolán belüli együttműködés .............................................................................................. 156
14.5.1 Tanárok .............................................................................................................. 156 14.5.2 Diákok ............................................................................................................... 156 14.5.3 Tanárok és diákok ............................................................................................. 156 14.5.4 Tanárok és szülők .............................................................................................. 156 14.6 Alapelvek, jövőkép, célok eléréséhez szükséges készségek ................................................ 157
14.6.1 Alapelvek .......................................................................................................... 157 14.6.2 Jövőkép ............................................................................................................. 157 14.6.3 A célok eléréséhez szükséges készségek .......................................................... 157 14.7 Az iskola környezeti nevelési szemlélete............................................................................. 158 14.8 Konkrét célok ....................................................................................................................... 158
14.8.1 Új tervek ............................................................................................................ 158 14.8.2 Hagyományok ápolása ...................................................................................... 158 14.8.3 Szaktárgyi célok ................................................................................................ 158 14.9 Tanulásszervezési keretek .................................................................................................... 159
14.9.1 Lehetőségeink: .................................................................................................. 159
5
14.9.2 Módszerek: ........................................................................................................ 159 14.9.3 Taneszközök ...................................................................................................... 159 14.9.4 Kommunikáció .................................................................................................. 159 15 Az írásbeli beszámoltatások rendje, formái, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ............................................................................................................................... 160 15.1 Az írásbeli számonkérés formái az iskolánkban: ................................................................. 160 16 A tanulói mulasztással kapcsolatos jogszabályok ....................................................................... 162 17 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 165 18 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei.................................................................... 166 19 Könyvtár pedagógia program ...................................................................................................... 166 20 Záródokumentumok..................................................................................................................... 170
6
2 2.1
Bevezető rész Köszöntő
Tisztelt Olvasó! Köszöntöm abból az alkalomból, hogy érdeklődése jeléül kezébe vette a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziumának helyi pedagógiai programját. Iskolánk 1963 óta a fővárosi közoktatás méltán megbecsült, jóhírű és jó színvonalú intézménye, ahol már az első évfolyamokon végzett diákok gyermekei is igen nagy számban tanulnak. Természetesen már sem az épület, sem annak belső berendezése, felszerelése, sem az iskola szakmastruktúrája nem az, mint a kezdetekkor, de változatlan az iskolában tanítók ars poétikája. Kollegáimmal együtt hiszünk abban, hogy valamennyi diákunk az iskolánkban eltöltött évek alatt széles körű humán és reál ismeretekkel, korszerű és jól konvertálható szakmai tudással és a kellemesen eltöltött diákévek élményével lép ki az életbe. Nevelőtestületünk - bár természetszerűleg különböző személyiségekből áll - egységes abban, hogy az általuk közvetített alapértékek közösek, nyitottság, tudásvágy, hazaszeretet, emberszeretet, tolerancia, szolidaritás, egymás elfogadása, a munka szeretete és megbecsülése, szakszerűség, optimizmus, a sikeres önmegvalósítás igénye. Valamennyien arra törekszünk, hogy gyerekközpontú demokratikus, sikerorientált iskolában tanulhassanak diákjaink. Sok éves oktató nevelő munkánk elismeréseként nevelőtestületünknek 1997-ben Budapest Főváros Közgyűlése a Budapestért díj elismerő kitüntetést adományozta. 2012-ben iskolánk Ökoiskola lett. Fontos alapértéknek tekintjük a környezeti nevelést, a fenntarthatóságot.
Balogh Ervin Tagintézmény-vezető
7
3 3.1
Képzési kínálat, képzési rendszer Egységes szakgimnáziumi képzés
4. év végén a tanulók szakmai érettségi vizsgát tehetnek, amely lehet: • emelt szintű • középszintű
3.2
Két tanítási nyelvű szakgimnáziumi képzés előkészítő évfolyammal
5. év végén a tanulók szakmai érettségi vizsgát tehetnek, amely lehet: • emelt szintű • középszintű A tanítás célnyelve német vagy angol
3.3
Egységes szakgimnáziumi képzés nyelvi előkészítő évfolyammal
5. év végén a tanulók szakmai érettségi vizsgát tehetnek, amely lehet: • emelt szintű • középszintű
3.4
Szakképző évfolyamok
1-2 év (a szakképesítéstől függően), amely után közép- vagy emeltszintű OKJ szakképesítő vizsgát tehetnek a következő szakágazatokban nappali vagy esti tagozaton: XXIV. Közgazdaság ágazat XXV. Ügyvitel ágazat
4
Az iskola környezete
Az iskola Budapesten, a XIII. kerületben, Angyalföld szívében helyezkedik el. A 3. metróval a város minden pontjáról és a főváros környékéről is jól megközelíthető. Az iskola környezete rohamosan fejlődik, egyre több bank, hivatal és vállalkozás található a Váci út szűkebb és tágabb környékén. Az épület az 1900-as évek elején épült, melyet azóta tetőtér beépítéssel bővítettünk és korszerűsítettünk. Iskolánk a változó gazdasági-jogi környezetben nagy hangsúlyt fektet a minőségi gazdasági szakképzésre, elsősorban banki, pénzintézeti és logisztika területen.
8
4.1
Az iskola tanulói közössége
Az iskola tanulóinak döntő többsége középosztálybeli családból érkezik, hozzávetőleg 70 %-a a fővárosban, 30 %-a a környező településeken él. Neveltségi szintjüket ez a családi háttér határozza meg. Tanulóink többsége az érettségi vizsgát követően valamilyen formában továbbtanul (egyetem, főiskola, szakképzés). A Diákönkormányzat a jogszabályokban megfelelően, autonóm szervezetként szervezi az iskola diákéletét. Valamennyi osztályban diákbizottságot alakítanak, melynek működését az iskolai Diákbizottság koordinálja. A szakképző évfolyamokon a tanulók osztályonként (szakmánként) 1 fő bizalmit választanak, aki képviseli az osztályt, tartja a kapcsolatot az osztályfőnökkel és az iskolavezetéssel.
4.2
Az iskola meglévő kapcsolatrendszere
4.2.1 Fenntartó Nemzetgazdasági Minisztérium - NSZFH
4.2.2 Köznevelési és szakmai irányítást végző szervezetek: • •
A köznevelési irányítás: Emberi Erőforrások Minisztériuma A szakmai irányítás: Nemzetgazdasági Minisztérium
4.2.3 Köznevelési intézmények •
• • • •
Az általános iskolákat folyamatosan tájékoztatjuk iskolánk működéséről, a felvételi lehetőségekről, az oktatott szakmákról, igény esetén részt veszünk az iskolák összevont szülői értekezletén, A felsőoktatási intézmények A BGSZC-hez tartozó tagiskolák A hazai (fővárosi és vidéki) közgazdasági szakmát oktató iskolákkal folyamatos munkakapcsolatban állunk A külföldi társiskolákkal (szlovákiai magyar, német, angol, osztrák) diákcsere szervezésével és a bevált oktatási módszerek megismerésével tesszük hatékonyabbá az idegen nyelvek oktatását, egymás kultúrájának megismerésével fejlesztjük tanulóinkban a másság elfogadását és megbecsülését. Kiemelten kezeljük kapcsolatrendszerünkben a határon túli magyar partneriskolákat /Felvidék, Erdély/.
4.2.4 Felsőoktatási intézmények • • •
Corvinus Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
9
• •
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Szolnoki Főiskola
4.2.5 Nem köznevelési intézmények • • • • • •
Károlyis Diákokért Alapítvány Vöröskereszt Fővárosi Önkormányzat XIII.ker. Önkormányzat Angyalföldi Sportszövetség Bethlen Gábor Közalapítvány
4.2.6 Kapcsolat a szülőkkel • • • •
szülői választmány, választmányi elnök, az osztályok szülői munkaközösségei közvetlenül a szülőkkel
4.2.7 Egyéb szakmai és érdekvédelmi szervezetek • • • • • •
Magyar Szakképzési Társaság Magyar Külgazdasági Szövetség Számviteli Szakemberek Egyesülete Könyvvizsgálói Kamara Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Közoktatási és Szakképzési Dolgozók Szakszervezete
4.2.8 Kapcsolat a támogató cégekkel Rendszeresen kapcsolatot tartunk cégekkel, bankokkal, mert fontosnak tartjuk, hogy a részükről felmerülő igényeket érvényesítsük a szakképzésben, folyamatosan kövessük a gyakorlati életben bekövetkezett változásokat, és ezeket beépítsük a szakképző évfolyamok tananyagába.
5 5.1
Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
5.1.1 Pedagógiai alapelveink Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása
10
Nevelőtestületünk hisz abban, hogy valamennyi diákunk az iskolánkban eltöltött évek alatt széles körű humán és reálismeretekkel, korszerű és jól konvertálható szakmai tudással és a kellemesen eltöltött diákévek élményével lép ki az életbe. Természetszerűleg a nevelőtestület különböző személyiségekből áll - egységes abban, hogy az általuk közvetített alapértékek közösek: nyitottság, tudásvágy, emberszeretet, tolerancia, szolidaritás, egymás elfogadása, a munka szeretete és megbecsülése, szakszerűség, optimizmus, a sikeres önmegvalósítás igénye. Valamennyien arra törekszünk, hogy gyerekközpontú demokratikus, sikerorientált iskolában tanulhassanak diákjaink. Nevelőtestületünk az oktatással egyenrangú feladatnak tartja a diákok nevelését, mivel a tárgyi tudás és kompetenciák mellett elengedhetetlenek azok a szocializációs többletek, melyeket az iskola ad az évek alatt a tanulóknak.
5.1.2 Nevelő-oktató munka céljai Az iskolában folyó nevelő-oktató tevékenység céljait két - egymástól elválaszthatatlan - irányból kívánjuk megközelíteni, egyrészt rögzítve azt, hogy az iskola befejezése után a tanulók előtt milyen lehetőségek állnak, másrészt azt, hogy a folyamatos közös tevékenység eredményeként milyen személyiségjegyek, tulajdonságok kialakulása várható el a tanulóknál. Természetesen ebben tevőlegesen részt kell vállalnia az iskola mellett a tanulónak és a szülői háznak is, csak közös tevékenység esetén lehet munkánk sikeres. Az iskola közgazdasági szakgimnázium. Az iskolában két tanítási nyelvű képzés is folyik, német és angol célnyelven. Mindhárom szakágazatban széles sávon készít fel: • • • •
szakirányú továbbtanulásra (közgazdasági, pénzügyi, vállalkozási és ügyviteli területen) egyetemen és főiskolán az iskolában folytatott szakmai képzésre, valamint átképzésre és továbbképzésre kilépési lehetőséggel a munka világa felé,
kereskedelmi,
számviteli,
Iskolánk a fentiek szellemében nyitott az olyan tanulók számára, akik: • jó tanulmányi eredménnyel fejezik be az általános iskolát, • az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtanak idegen nyelvből, matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, • érdeklődnek a gazdasági élet kérdései iránt, • nyitottak az általunk közvetített értékekre, • elfogadják iskolánk házirendjét és hagyományait, vállalják az ezzel járó kötelezettségeket, • magatartásukkal, szorgalmukkal, külső megjelenésükkel, az iskola dolgozóihoz és társaikhoz való viszonyukkal, az iskolai életben való részvételükkel, életvitelükkel méltók iskolánk hírnevéhez, • személyiségükkel gazdagítják iskolánk arculatát, • várjuk azoknak a tanulóknak a jelentkezését is, akik valamely területen kiemelkedő teljesítményre képesek (pl. sport, zene), de emellett érdeklődnek a gazdasági kérdések iránt.
11
5.1.3 A nevelő-oktató munka feladatai Az iskolában eltöltött évek alatt • tanulóink elsajátítják azokat a humán, reál, nyelvi1, szakmai ismereteket, amelynek birtokában egyaránt alkalmassá válnak felsőfokú tanulmányok folytatására vagy – szakmai érettségi, szakképesítés megszerzése után – kilépésre a munka világába, • kialakul bennük az önálló véleményalkotás, az alkotó gondolkodás képessége, a belső motiváció a tanulásban és a munkában, az önképzés igénye, az egész életen át való tanulás fontosságának felismerése, innovatív képesség, versenyhelyzetben való helytállás, kreativitás, vállalkozó- és vállalkozási készség, • döntő fontosságúnak tartjuk a következő személyiségjegyek kialakítását: önismeret, konfliktusmegoldó képesség, hazaszeretet, demokratikus viselkedés szabályainak betartása, tolerancia, nyitottság, empátia, alkalmazkodóképesség, kommunikációs, valamint kapcsolatteremtő és kapcsolatmegtartó képesség, a mozgás és a sport szeretete, egészséges életmód, kitartás, alkalmazkodás a változó társadalmi követelményekhez, „csapatszellem”, az örök emberi értékek tisztelete, az épített és természeti környezet védelmének igénye, humánum, önbizalom, pozitív életszemlélet, igényesség az élet minden területén.
5.1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Céljaink a következő tevékenységeken keresztül valósulhatnak meg iskolánkban: Munkánk legfontosabb színtere a tanítási óra. Elsődleges feladatunk a tanórákon a magas színvonalú általános műveltség elsajátíttatása tanulóinkkal. Az ismeretek és készségek jobb elsajátítása érdekében (a tantárgyfelosztás adta lehetőségek függvényében) egyes tárgyakat csoportbontásban tanítunk: pl. idegen nyelvek, matematika, informatika, gépírás, testnevelés, szakmai gyakorlati tantárgyak, szakképző évfolyamokon a szakmai gyakorlati tantárgyak. Objektív és szubjektív feltételeink ismeretében vállaljuk, hogy - igény esetén emeltszintű érettségi vizsgára készítjük fel a tanulókat magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből, idegen nyelvekből (angol, német, francia), szakmai tárgyakból, biológiából, fizikából és középszinten testnevelésből. Az emeltszintű érettségi vizsgára készülők számára biztosítjuk a jogszabályban előírt óraszámot. Az idegen nyelvi képzésünk megfelelő lehetőséget biztosít arra is, hogy a tanulók felkészüljenek az államilag elismert nyelvvizsgákra. Szakképző évfolyamokon felkészítjük a tanulókat arra, hogy az Országos Képzési Jegyzékből az iskola képzési profiljába tartozó szakmákban sikeres szakmai vizsgát tegyenek. A tanórák mellett a tanórán kívüli tevékenységeket is felhasználjuk céljaink elérésére. Az érdeklődő tanulók részt vehetnek az irodalmi színpad és különböző szakkörök (informatika, az EU-val kapcsolatos, énekkar, idegen nyelvű színjátszás, vallástörténet, tanirodai, 1
Iskolánkban két idegen nyelvet oktatunk, az egyiket magasabb óraszámban.
12
könyvtárhasználati, biológia, természettudományi, közgazdaságtani, vállalkozási ismeretek, történelmi filmklub, stb.) munkájában. Szükség esetén a belépő évfolyamokon felzárkóztató foglalkozásokat tartunk, a magasabb évfolyamokon indokolt esetben korrepetálási lehetőséget biztosítunk. Valamennyi tanulónk részt vehet a tömegsport (asztalitenisz, úszás, futás, tornatermi foglalkozások, stb.) és a sportszakosztályok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, országjárás) foglalkozásain. Iskolánkban megvalósul a mindennapos testnevelés korszerű követelménye, hiszen jelenkori civilizációs viszonyaink között a mindennapos testmozgás elengedhetetlen része az egészséges életmódra nevelésnek. Nevelőmunkánk fontos színtere az iskolai közösségi élet megszervezése. Meg kell tanítani a tanulókat, hogy önállóan tudják használni a különböző ismerethordozók (könyvtár, informatikai eszközök - INTERNET) által kínált lehetőségeket, a színház, koncert és múzeum látogatások iránti igényük kialakuljon és folyamatossá váljon. Mindezeket osztálykeretben, az osztályfőnök és a szaktanárok segítségével szervezzük, bevonva az érdeklődő szülőket is. A felsorolt programokon való részvételt fontosnak tartjuk az osztályközösség létrehozása és fejlesztése céljából. A szabadidős tevékenység szervezésében aktívan részt vesz az iskolánkban működő diákönkormányzat és az osztályok diákbizottságai.
5.2
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különböző iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A felgyorsult élet, az új információs technológiák megjelenése az iskolában, komoly kihívást jelent a tanulás és tanítás hagyományos formái, módszerei és tartalma számára. Diákjainkat arra neveljük, hogy • Képesek legyenek céljaik megfogalmazására és megvalósítására. • A munka világa olyan tulajdonságokat részesít előnyben, mint a kreativitás, az önállóság, a kezdeményezőkészség, a helyzetfelismerő képesség, a rugalmasság, a nyitottság, amelyekre később, bármilyen szakmai ismeret ráépíthető. • Ismerjék fel és fogadják el az önismeret-valóságismeret elsődlegességét. • Emberi kapcsolataikban hangsúlyos szerepet kapjon egymás segítése, a másság elfogadása. • Olyan állampolgárokat neveljünk – a családok segítségével – akik tudás, világlátás, életbölcsesség tekintetében nemzeti, regionális és európai értelemben is konstruktív személyiségei a modern világnak. Célunk, hogy az iskolában eltöltött évek alatt: • tanulóink sajátítsák el azokat a humán, reál, nyelvi és gazdasági ismereteket, amelyek birtokában egyaránt alkalmassá válnak szakirányú felsőfokú tanulmányok folytatására vagy – szakmai képesítés megszerzése után – kilépésre a munka világába,
13
•
•
alakuljon ki bennük az önálló véleményalkotás, az alkotó gondolkodás képessége, a belső motiváció a tanulásban és a munkában, az önképzés igénye, az egész életen át való tanulás fontosságának felismerése, innovatív képesség, versenyhelyzetben való helytállás, kreativitás, vállalkozó- és vállalkozási készség, alakuljanak ki a következő személyiségjegyek: önismeret, konfliktusmegoldó képesség, demokratikus viselkedés szabályainak betartása, tolerancia, nyitottság, empátia, alkalmazkodóképesség, kommunikációs, valamint kapcsolatteremtő és kapcsolatmegtartó képesség, a mozgás és a sport szeretete, egészséges életmód, kitartás, alkalmazkodás a változó társadalmi követelményekhez, „csapatszellem”, az örök emberi értékek tisztelete, humánum, önbizalom, pozitív életszemlélet, igényesség az élet minden területén.
Ehhez olyan pedagógiai környezet szükséges, amelyben lehetővé válik: • a tényanyag megtanítása mellett készségek, jártasságok, attitűdök kialakítása, • a különböző forrásokból és perspektívákból szerzett tudáselemek, összegzési képességének (szintézisének) formálása, • a tanári instrukció elsődlegessége helyett az önálló ismeretszerzés, az irányított felfedező tanulás • az osztályteremben történő tanulás kiegészítése életszerű helyzetekben való tanulással • a frontális tanítás mellett a csoportmunka, • az egyéni és közösségi érdekek összhangjának megteremtése, • külső szabályok követése mellett a belső szabályok kialakításának igénye, • a tömegkommunikációs eszközök szerepének tudatosítása, • a számítógéppel segített tanulás lehetőségeinek kiterjesztése.
5.3
Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden tanuló részesüljön a teljes testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Iskolánk mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordít a tanulók egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiénia területére terjednek ki. Figyelembe vesszük a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait.
14
Közreműködünk a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási folyamatban a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, vagy a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeressük a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem területén működő szervezetet, hatóságot.
5.4
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a pedagógusok és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Nevelőmunkánk fontos színtere az iskolai közösségi élet megszervezése, a tanulók szabadidős és sporttevékenységének segítése. Meg kell tanítani a tanulókat, hogy önállóan tudják használni a különböző ismerethordozókat, a színház, koncert és múzeumlátogatások iránti igényük kialakuljon és folyamatossá váljon. Mindezeket osztálykeretben, az osztályfőnök és a szaktanárok segítségével szervezzük, bevonva az érdeklődő szülőket is. A szabadidős tevékenység szervezésében aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az iskolánkban működő diákönkormányzat és az osztályok tanulóközössége. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak az osztályközösségek erősödjenek, hanem valamennyi tanulónkban kialakuljon az iskolához való kötődés, legyen büszke rá, hogy "Károlyis diák" lehet. Ezt segítik iskolánk kialakult hagyományai: "0"-os túra, tanévnyitó, Gólyaavató, Károlyi-nap, kirándulások, Mikulás-ünnepség, karácsony, klubnapok, táborok, diák önkormányzati vezetők megbeszélései, iskolai és iskolán kívüli versenyek, pályázatok, vetélkedők, nemzeti ünnepeink méltó megünneplése, szalagavató, ballagás, külföldi diákcserék, nyelvgyakorlást szolgáló külföldi utak, külföldi szakmai látogatások, határon túli magyar kapcsolatok, a tehetséges tanulók verseny- és felvételi felkészítése, diákközgyűlés, iskolarádió, iskolaújság, diákszínpadi bemutatók, diáksportkörök, sítábor, házi bajnokságok, tanár-diák sportmérkőzések, véradás, stb. Az iskolához tartozás érzését a jó tanulmányi és közösségi munkát, az iskola hírnevét öregbítő kiemelkedő teljesítményt elismerő díjakkal, könyvjutalommal, emléklappal erősítjük, amelyeket minden esetben az iskola nyilvánossága előtt adunk át.
15
5.5
Pedagógusok, osztályfőnökök intézményi feladatai
5.5.1 Pedagógusok intézményi feladatai A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése és oktatása érdekében végzi munkáját. Nevelő, oktató munkáját egységes elvek alapján végzi. A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerinti nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. Alkotó módon részt vállal: • a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, • az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából, • tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, • pályaválasztási feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből. • Tanítási (foglalkozási) órán és gyakorlati foglalkozáson minőségi munka végzése (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). • Továbbképzéseken, munkaközösségi munkában való aktív részvétel. • Részvétel az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének a megszervezésében. • A nevelő, oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken részvétel. • Egyes adminisztratív és szervezései feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelőoktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. • Előre meghatározott és meghirdetett időpontokban fogadóórák megtartása. • A helyi, regionális, illetve országos tanulmányi és szakmai versenyeken résztvevő tanulók felkészülésének segítése. A pedagógus a nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontra elkészíti és a munkaközösség vezetőjének bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet – folyamatos kiegészítéssel és évenkénti érvényesítéssel – több éven át használhatja. Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint egy-egy pedagógus lát el.
5.5.2 Osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök intézményi feladatai Az osztályfőnök a gondjaira bízott diákközösség élén álló hiteles tanáregyéniség. Osztályán belül őrzi az iskola Pedagógiai Programjában is megfogalmazott alapvető értékeket. Személyes példaadásával segíti a diákközösség formálódását, a diákok személyiségének fejlődését. Az osztályfőnököt - az iskolavezetés és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatának figyelembevételével - az igazgató bízza meg. Osztályfőnöki megbízás elsősorban annak adható, aki
16
• •
az intézmény főfoglalkozású tanára, legalább egy éves tanári gyakorlattal rendelkezik.
Ha olyan tanár kap osztályfőnöki megbízást, aki nem tesz eleget a fenti feltételeknek, akkor az igazgató köteles döntését a nevelőtestületnek megindokolni. Az osztályfőnöki teendők ellátására az igazgató felkérheti vagy kijelölheti a tantestület bármely tagját. Az osztályfőnöki munka végzéséért osztályfőnöki pótlék jár a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő mértékben. A munkakör ellátásával kapcsolatos feladatai: • A tanulmányi munka figyelemmel kísérése • Értékeli a tanulók tanulmányi munkáját a félévi illetve év végi osztályozó értekezletre beszámol a hiányzások mértékéről, az osztály közösségi munkájáról, illetve a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulókról. • Év közben - szükség esetén - él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével. • A Házirendnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elvégzi a hiányzásokkal, kapcsolatos adminisztratív feladatokat, és felhívja a tanuló szüleinek figyelmét a hiányzások következményeire. Jelzi az iskolavezetésnek, ha a tanuló igazolatlan hiányzása megközelíti (80 %) azt a jogszabályban előírt óraszámot, amelynél az iskolának külső hatóságok felé értesítési kötelezettsége van. • Az osztály magatartásának, szorgalmának, közösségi életének figyelemmel kísérése. • Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után javaslatot tesz a félévi és az év végi magatartás és szorgalom osztályzatokra. • Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet valamint az iskolai munka-, tűz- és balesetvédelmi és KRESZ előírásokat, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a Házirendben, továbbá a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályzatban foglaltak betartására. • Folyamatosan figyeli osztálytermének és a terem berendezésének állagát, azonnal jelzi az iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat. Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység: • Osztálynapló (e-napló) kitöltése, vezetésének ellenőrzése. • A hiányzások havonkénti, félév végi, illetve év végi összesítése. • Félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása. • A javító, pótló és osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése. • A törzslapok kitöltése és vezetése. • Érettségivel, felvételivel kapcsolatos adminisztráció elvégzése. • Gondoskodik arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumait (Pedagógiai Program, Házirend, az éves munkaterv,) mind a tanulók, mind a szülők megismerjék. Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek:
17
• •
Az iskolában első tanévét megkezdő osztály osztályfőnöke az év elején bemutatja az iskola hagyományait, hagyományos rendezvényeit. A hagyományos rendezvényeken felügyeli és koordinálja saját osztályát.
Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők: • Összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezett tematikáját. A tervezett témákról beszélgetést folytat, illetve vitát vezet az osztályfőnöki órákon. • Az első osztályfőnöki órán ismerteti a tanulókkal az intézmény éves munkatervét, majd a továbbiakban rendszeresen tájékoztatja az osztályt az iskolavezetés, illetve a nevelőtestület határozatairól. • Az osztály diáktitkárának közreműködésével, az osztályfőnöki órákon tájékoztatja az osztályt a diákönkormányzati tevékenységekről. • Elvégzi a szükséges adminisztrációs tevékenységet. • A diákönkormányzat támogatása, tanácsadás • Minden év elején tevékenyen részt vesz az osztály, illetve az iskolai diákönkormányzat vezetőségének megválasztásában. Minden iskolai Diák-közgyűlés után beszámoltatja az IDB titkárt. Szülőkkel való kapcsolattartás: • Egy évben legalább kettő szülői értekezletet tart az iskolai munkatervben meghatározottak szerint. • A tanuló előmenetelével, magatartásával kapcsolatban felmerült problémák esetén értesíti a szülőket, szükség esetén személyes megbeszélést kezdeményez. Távolléte esetén a helyettesítést az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes rendeli el.
5.6
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység
Az osztályfőnökök, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető irányításával folyamatosan figyelemmel kísérik a különleges bánásmódot igénylő tanulókat. Ezzel a feladattal kapcsolatos alapvető tevékenységek: • a veszélyeztetett és kiemelt figyelmet igénylő tanulók nyilvántartása (a kilencedik osztályban felmérjük, és a továbbiakban folyamatosan frissítjük az anyagi, egészségügyi, környezeti okból, személyiségükben, illetve esetleg egyszerre több szempontból is veszé1yeztetett tanulók nyilvántartását), • kapcsolattartása nevelési tanácsadókkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, szakértői és rehabilitációs bizottságokkal, • egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai foglalkoztatás, • korrepetálás szükség és igény szerint, • a pedagógusok és a tanulók személyes kapcsolata, • a szülők és családok nevelési gondjainak enyhítése, tanácsadás
18
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei Célunk annak biztosítása, hogy: • a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, • az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, • a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. A tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: • a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van, • szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése, • differenciáltan, egyénileg is segítjük a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program A felzárkózást a következő tevékenységekkel segítjük: • a kudarc okainak feltárása a szülők bevonásával, • egyéni foglalkozások, korrepetálás, • differenciált tanórai tevékenység, • az iskolai könyvtár és informatikai háttér lehetőségeinek kihasználása az egyéni felzárkózásra, • pszichológushoz irányítás. A kiemelten tehetséges tanulókat segítő tevékenység A nevelőtestület valamennyi tagja kiemelt figyelmet fordít a kiemelten tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására. Ennek érdekében: • egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai foglalkozás, • az emelt szintű érettségi vizsgára készülő tanulók számára foglalkozások szervezése az iskola helyi tanterve szerint, • iskolai versenyek szervezése, pályázatok kiírása, • iskolán kívüli pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a tanulók tájékoztatása ezekről a lehetőségekről, • iskolai, helyi és országos versenyekre felkészítés, • az iskolai könyvtár és az egyéb iskolai létesítmények (multimédia, Internet, számítógépek, tornaterem, kondicionáló-terem és sportudvar) egyéni és csoportos használata, • szabadidős foglalkozások (színház-, múzeum- és tárlat látogatások szervezése, • szakkörök szervezése,
19
• • • • •
5.7
felkészítés nyelvvizsgára, diákcsere-kapcsolatok szervezése a célnyelvi környezetben és határon túli magyar környezetben, egyéni foglalkozás a tehetséges tanulókkal, felkészítés a szakirányú továbbtanulásra, tanulmányi ösztöndíjak elnyeréséhez segítségnyújtás.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Iskolánk elhelyezkedéséből adódóan tanulóink egy része a közeli kerületekből érkezik, de az elővárosokból, néha pedig távolabbi településekről is bejárnak diákjaink. A tanulók egy része jó anyagi és szociális háttérrel érkezik, de vannak súlyos anyagi gondokkal küzdő családjaink is. Növekedett a gyermeküket egyedül nevelő szülők száma. Sajnos a szülők között egyre több a munkanélküli, gyakran mindkét szülő esetében. Emelkedett az egészségügyi okból veszélyeztetettek létszáma is. Egészségnevelési szempontból jelentős gondot okoz a dohányzás. Célunk a maximálisan gyermek- és emberközpontú, a tanulókra minden szempontból tekintettel lévő, gondoskodó iskolai légkör kialakítása, a gyerekek egyéniségének tisztelete, a bennük rejlő értékek keresése és kibontakoztatása, a gyermekvédelmi feladatok megvalósítása a mindennapokban, minden tanár nevelőmunkájában. • A segítségre szoruló tanulók folyamatos kiszűrése, a család és iskola együttműködésének bővítése, a személyiség komplex fejlesztése, azaz egyéni bánásmód maximális érvényesítése. • Olyan készségek, képességek fejlesztése, melyek az iskolát elhagyva a munkába álláshoz, az önálló életvitelhez szükségesek. • Az általános magatartás-, beszéd- és viselkedéskultúra alakítása, meglévő szintjének emelése. A diákönkormányzat segítése, a tanulói demokratizmus fejlesztése. • A tanórán kívüli nevelés hatékonyságának növelése. Tanévenként egy alkalommal az intézmény vezetője osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján tankönyvtámogatásban, differenciált összegű kirándulási támogatásban részesítheti a rászoruló tanulókat. A rászorultság mértékének vizsgálatánál a hatályos jogszabályokat vesszük alapul. A tanulókat és szüleiket jól látható helyen elhelyezve tájékoztatjuk az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények – gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona stb. – létezéséről és elérhetőségéről. A pedagógus kollégákat tájékoztatjuk a szakirodalomról, a pályázati lehetőségekről, továbbképzési lehetőségekről, a gyermekvédelmi segítő- és szakellátó intézményekről. Az osztályfőnöki munkaközösség tájékoztatja a tanulókat az önkormányzatoktól igényelhető támogatásokról, segítjük az igénylőlapok helyes kitöltését, továbbítását.
20
Az ifjúságvédelem segítséget nyújt a tanulók személyes problémáinak megoldásában. Ennek érdekében kapcsolatot tartunk pszichológussal, az iskolaorvossal, szükség esetén tájékozódunk a kollégiumi férőhelyekről. Kiemelt figyelmet fordítunk a szenvedélybetegségek megelőzésére. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése: • Családi problémák: életvételi órák (osztályfőnöki órák keretében), önismereti szakkör • Tanulási problémák: tanulástanítása (osztályfőnöki órák), kapcsolattartás szülőkkel (egyéni fogadóórák) • Szociálisproblémák: tájékoztatás, lehetőségek ismertetése, diákétkeztetés, felzárkóztató foglalkozások • Krízis helyzetek kezelése: átirányítás a szakszolgálatokhoz
5.8
A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési feladatokban
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat (IDB – Iskolai Diákbizottság) működik. IDB-tagnak az iskola tanulói közül bárki választható, aki fegyelmi vétséggel nem rendelkezik. Az IDB szervezi az iskolai szintű programokat, illetve segíti lebonyolításukat, irányítja az ODB-ket. A diákönkormányzat maga alakítja ki szervezetét, működési ügyrendjét, tevékenységi területeit. A diákönkormányzat működését az iskola helyiség biztosításával segíti. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai élet bármely kérdésében, pl. pályázatok, versenyek szervezésére, az iskola sporttevékenységére, iskolai hagyományok ápolására, jutalmazására, a Károlyi Nap programjára, iskolarádió működtetésére. Munkájukat az igazgató által megbízott pedagógus segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az IDB látja el. Az IDB évente beszámol a Diákközgyűlésnek az elvégzett munkáról. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a következő esetekben kérjük ki: a) b) c) d) e) f) g)
a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
Az évi rendes közgyűlést a diákönkormányzat vezetője hívja össze küldött közgyűlésként. Az osztályok két küldöttel képviseltetik magukat. Az évi rendes közgyűlésen a diákönkormányzat
21
képviselője beszámol a diákönkormányzat munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesítéséről, a házirend végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetőjéhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait 15 nappal a megkezdés előtt nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskola igazgatója vagy a diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti.
22
5.9
A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
Az oktatás-nevelés folyamatában a szülők az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal folyamatosan együttműködnek. Az iskolának a szülői házzal való együttműködésben, a nevelésben a főszereplő az osztályfőnök, aki behatóan ismeri az osztályába járó tanulók tulajdonságait, problémáit, családi hátterét. Ismereteiről, tapasztalatairól, az esetleges problémákról tájékoztatja az osztályban tanító szaktanárokat, a tagintézmény vezető helyettest. Az együttműködés és kapcsolattartás formái: • • • • •
szülői munkaközösségek, szülői választmány, szülői értekezletek, fogadóórák, írásbeli és szóbeli tájékoztatás, családlátogatás (indokolt esetben).
A kapcsolattartás kiemelt szinterei a szaktanári fogadóórák (évente 2 alkalommal közös és valamennyi szaktanárnak heti), amelyek lehetőséget adnak az egyéni problémák megbeszélésére, a szülői értekezletek, amelyek az egyes osztályok problémáinak megvitatását teszik lehetővé, a választmányi értekezletek, amelyeken az iskolavezetés és a szülők képviselői vitathatják meg az egész iskolát érintő kérdéseket, képet kaphatnak az iskola közelebbi és távolabbi terveiről. Az I. és III. negyedév végén írásban tájékoztatjuk a szülőket a kiemelkedő tanulmányi teljesítményről, illetve az esetleges tanulmányi eredménytelenségekről. Az osztályfőnökök már a legelső szülői értekezleteken kérik a szülőket, hogy a tanuló hiányzása esetén lehetőleg aznap a hiányzást telefonon jelentsék be az iskolába. Ez megnyugtató az osztályfőnöknek, hiszen értesül a hiányzás okáról. Ha a tanulók tanulmányi eredményében, vagy magatartásában rendkívülit tapasztalunk, az osztályfőnök telefonon kér felvilágosítást a szülőktől. Iskolánkban ez jól bevált gyakorlat, a telefonbeszélgetés után sok esetben látványos javulás tapasztalható. A kapcsolatfelvétel a szülőknek is biztonságot jelent, hiszen a gondokról szinte azonnal értesülnek, a folyamat még nem visszafordíthatatlan, közös munkával orvosolhatók a problémák. A tanuló tanulmányi előmenetelével kapcsolatos írásbeli kommunikáció elsődleges formája elektronikusan történik: e-mailben vagy e-naplón keresztül. Az iskola helyi pedagógiai programjának 1 példányát az iskola titkárságán helyezzük el, amely megtekinthető munkanapokon hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00, pénteken 8.00-13.00 óráig. Az iskola pedagógiai programját nyilvánosságra hozzuk iskolánk honlapján.
5.10 A tanulmányok alatti vizsgák, alkalmassági vizsga, szóbeli felvételi vizsga követelményei Belső vizsgák
23
Belső vizsgát tartunk a 10. és a 12. év lezárásaként. A rendszeres vizsga célja annak felmérése, hogy a tanulók hogyan sajátították el a tantervi anyagot az egyes tárgyakból. A vizsga tárgyai A 10. év végén magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és a szakágazatnak megfelelő szakmai tárgy, a 12. év végén az érettségi tárgyakból. Elégtelen vizsga esetén a tanuló a vizsgát a tanév vége előtt megismételheti. A vizsgán elért érdemjegyet az év végi osztályzatnál súlyozottan kell figyelembe venni. A vizsga formája írásbeli és/vagy szóbeli, illetve gyakorlati. A vizsga helye az iskola, ideje a 10. évfolyamon május hónap, a 12. évfolyamon április hónap. A vizsga a szakmai munkaközösségek által összeállított feladat- és tételsor alapján, 3 tagú vizsgabizottság előtt történik. A vizsgák eredményét a szakmai munkaközösségek a tanév munkájának értékelésekor elemzik és meghatározzák a továbblépés irányát. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) magántanulóként a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kapott, b) engedélyt kapott a tanuló, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) előrehozott érettségi vizsga esetén. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Az osztályozó vizsga tantárgyi követelményei a HPP Helyi Tanterv részében kerül részletes meghatározásra: az adott tanév osztályozó vizsgáján a Helyi Tanterv vonatkozó tantárgyának adott évi követelményei jelentik a vizsgakövetelményt! Mindez iskolánk web-oldalán mindenki számára elérhetően megtalálható. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
24
b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Alkalmassági vizsga Az iskolában alkalmassági vizsgát a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tartunk. Szóbeli felvételi vizsga Követelményei: • idegen nyelvi beszélgetés /témakörei: mindennapi élet, iskola világa, családi élet, szórakozás, kultúra/ • rövid beszélgetés a tanuló általános tájékozottságáról
5.11 A felvétel és átvétel helyi szabályai a közoktatási és a szakképző évfolyamokra 5.11.1 Felvétel az első közoktatási évfolyamra Az iskola első közoktatási évfolyamára beiratkozni a következő feltételek teljesítése után lehet: • a 8. osztály elvégzését igazoló bizonyítvány (külföldön szerzett bizonyítvány esetében a törvényi szabályozást kell figyelembe venni, a felvétel ebben az esetben egyedi elbírálás alapján történik), • sikeres felvételi vizsga az iskola felvételi szabályzata alapján, • szülői és tanulói nyilatkozat annak tudomásul vételéről, hogy az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a heti 4, a két tanítási nyelvű képzésben heti 5 nem kötelező tanítási óra felhasználásával biztosítható, ezért az iskolába történő beiratkozás az ezeken való részvétel vállalását is jelenti, • a felvett tanuló gondviselője a beiratkozással tudomásul veszi, hogy a törvényben garantált alapszolgáltatásokon túlmenő költségeket vállalja: osztálykirándulás szalagavató, ballagás tankönyvek, tanszerek és tanulmányi segédeszközök kulturális és szabadidős programok A 8. osztályos tanulók részére – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – mindenévben nyilvánosságra hozzuk az iskola felvételi rendjét. A felvételi eljárás keretében a tanulók 200 pontot szerezhetnek, amely a következő részekből tevődik össze: • a 7. év végi és 8. félévi osztályzatainak összege magyar nyelv és irodalom (átlag), matematika, történelem, tanult idegen nyelv és választott (földrajz, vagy fizika, vagy kémia, vagy 2. idegen nyelv, számítástechnika) tantárgyból (max. 50 pont) • a központi írásbeli felvételi vizsgán elérhető max. 100 pont: 50 pont anyanyelv
25
•
50 pont matematika iskolánk szóbeli felvételi vizsgáján max. 50 pont érhető el (40 pont idegen nyelvű beszélgetés, 10 pont rövid beszélgetés a tanuló általános tájékozottságáról)
A vizsgázók teljesítményének értékelésénél meghatározott esetekben figyelembe vesszük a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a speciális értékelési szabályokat. Ehhez mellékletként szakértői véleményt és szülői kérelmet kell benyújtani. A tanuló a felvételi vizsgán bemutatja a 8. osztályos matematika, magyar nyelv és irodalom füzetét, valamint az ellenőrző könyvét. A szóbeli felvételi vizsga nyilvános.
5.11.2 Átvétel az iskola felsőbb évfolyamára Más iskolából a tanév elején vagy végén az iskola felsőbb évfolyamára történő átvétel esetén az iskola igazgatója dönt. Év közben történő váltásra egyedi elbírálás alapján kerülhet sor. Egyéb szabályok: • az iskola helyi programjának megfelelően a korábban nem, vagy alacsonyabb óraszámban tanult tárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni a megadott határidőn belül, • szükség esetén szintfelmérés írható elő.
5.11.3 Felvétel az iskola szakképző évfolyamaira A szakképző évfolyamra lépés feltétele a középiskolai érettségi vizsgabizonyítvány bemutatása, az iskolai jelentkezési lap beadása a megadott határidőn belül a szükséges mellékletekkel együtt. A jelentkezések elbírálásakor az iskolában érettségizett tanulók előnyben részesülnek. A felvételről az iskola vezetése dönt a jelentkező középiskolai tanulmányi előmenetele és magatartása alapján. A felvételi pontokat az alábbi tantárgyak utolsó és utolsó előtti év végi eredményei, valamint az érettségi átlag kétszerese alapján számítjuk: • magyar nyelv és irodalom átlaga kerekítés nélkül • történelem • matematika • idegen nyelv • szakmai tantárgy. A B2 típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány esetén 7, C1 típusú nyelvvizsgabizonyítvány esetén 10 többletpontot kapnak a jelentkezők. A felvétel eredményét és a beiratkozás időpontját az iskola az adott év július 10-ig iskolánk web oldalán és a portán kifüggesztve hozzuk nyilvánosságra. Ha egy szakmára jelentkezők száma meghaladja az engedélyezett tanulólétszámot, a felvételi pontok alapján kialakított rangsor dönt. A rangsor alapján felvételt nem nyert tanulókat várólistán tesszük közzé. Az engedélyezett létszámot meghaladó jelentkezőknek egyéni beszélgetés alapján ajánlunk szakmát. Az utolsó beiratkozási időpont után a felvétel érvényét veszti, a megüresedett helyeket a várólistáról betöltjük. Amennyiben valakit felsőoktatási intézmény nappali tagozatára
26
felvesznek, augusztus 15-ig köteles értesíteni az iskolát, ebben az esetben a várólistáról a megüresedett helyet betöltjük. Az esetlegesen fennmaradó szabad helyekre pótjelentkezést fogad el az iskola, ennek eredményéről a jelentkezőket folyamatosan értesítjük.
5.11.4 Átvétel az iskola szakképző évfolyamára Más iskolából a tanév elején vagy végén az iskola felsőbb évfolyamára történő átvétel esetén az iskola vezetője dönt. Év közben történő váltásra egyedi elbírálás alapján kerülhet sor. Egyéb szabályok: • az iskola helyi programjának megfelelően a korábban nem, vagy alacsonyabb óraszámban tanult tárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni a megadott határidőn belül, • szükség esetén szintfelmérés írható elő.
5.12 Elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása Iskolánk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy biztonságos intézményként működjön. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a szaktanárok (elsősorban a testnevelés és biológia szakos kollégák) folyamatosan fejlesztik és ösztönzik a tanulók elsősegély nyújtási ismereteit. Ehhez kapcsolódik a Magyar Vöröskereszttel kiépített jó kapcsolatrendszer, akik szakmailag segítik munkánkat.
6
Helyi tanterv
6.1
Óratervek
Az iskolánkban használt óratervek az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, illetve a 4/2013. (I. 11.) számú EMMI rendelet alapján készültek, és a következő oldalakon találhatók az alábbiak szerint: • • •
4 éves középiskolai képzés /közgazdaság, ügyvitel ágazat/ nyelvi előkészítő évfolyammal induló középiskolai képzés /közgazdaság ágazat/ két tanítási nyelvű középiskolai képzés / közgazdaság ágazat/
Iskolánk helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Ehhez a kiskorú tanuló szülőjének nyilatkozata szükséges. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak előírt tananyagát és követelményeit a tantárgyak helyi tantervében rögzítettük.
27
Óraterv szakgimnázium XXIV. Közgazdaság ágazat 2016. szeptemberétől induló képzések Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Második idegen nyelv Szakmai tárgyak: Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés ebből az ágazathoz tartozó valamennyi szakmánál: Gazdasági és jogi alapismeretek (elmélet) Ügyviteli ismeretek (elmélet) Ügyviteli gyakorlatok Pénzügyi és vállalkozói ismeretek (elmélet) Általános statisztika (elmélet) Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek (elmélet) Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek (elmélet) Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek (elmélet) Számvitel gyakorlat Támogatási alapismeretek (elmélet) Gazdálkodási statisztika (elmélet)
28
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 4 2 3 2 2 5 1 2 -
4 4 2 3 2 2 5 1 1 2
4 4
4 4
3 3 1 5 1 2
3 3 1 5 1 2
-
-
2
2
1 8
8
7
7
3
4
3
3
4 3 4 1
3
1
0,5
2 1 2 1
1 1 2 1
2 2 2
1 1
Folyamat- és pénzügyi tervezés Támogatási ügyvitel (elmélet) Támogatás menedzsment
1 2
Óraterv szakgimnázium két tanítási nyelvű képzés XXIV. Közgazdaság ágazathoz 2016. szeptemberétől induló képzések 9. évf. 10. Tantárgyak kny. 9. évf. évf. Magyar nyelv és irodalom 2 Első idegen nyelv (Célnyelv) 18 Második idegen nyelv Matematika 3 2 Történelem (9. évfolyamtól célnyelven) Informatika 4 Testnevelés 5 Osztályfőnöki 1 Célnyelvi civilizáció Választható természettudományos tantárgy Kötelezően választható tantárgy: Célnyelv Szakmai tárgyak: Érettségire épülő szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés ebből az ágazathoz tartozó valamennyi szakmánál: Gazdasági és jogi alapismeretek (célnyelven 2-be bontva) Gazdasági és jogi alapismeretek magyar nyelven Ügyviteli ismeretek (elmélet) Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika (elmélet) Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek (elmélet) Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek (elmélet) Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek (elmélet) Számvitel gyakorlat Támogatási alapismeretek (célnyelven 2-be bontva) Gazdálkodási statisztika (elmélet) Folyamat- és pénzügyi tervezés Támogatási ügyvitel (elmélet)
29
1,5 2 2
11. évf.
12. évf.
4 5 2 3 3 5 1 2
4 5 2 3 3 5 1 2
4 6 2 3 2 1 5 1
4 6 2 3 2 1 5 1
2 -
2 -
2
2
8
8
7
7
3
4
3
3
2
1
2 3 4
2
1
0,5
2 1 2 1
1 1 2 1
2 2 2 1 2
1 1 1,5 2
Támogatás menedzsment
2
Óraterv szakgimnázium XXV. Ügyvitel ágazat 2016. szeptemberétől induló képzések Tantárgyak
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Második idegen nyelv Szakmai tárgyak: Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés ebből az ágazathoz tartozó valamennyi szakmánál: Gépírás gyakorlata Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban Ügyfélszolgálati kommunikáció Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlat Ügyfélszolgálati ismeretek Ügyfélszolgálati gyakorlat Levelezési gyakorlat az ügyfélszolgálatban Dokumentum- és adatkezelés az ügyfélszolgálatban Komplex ügyfélszolgálati gyakorlat Gépírás és levelezési gyakorlat Irodai alkalmazások gyakorlata Kommunikáció a titkári munkában Rendezvény- és programszervezés Titkári ügyintézés Titkári ügyintézés gyakorlata Gyorsírás gyakorlata Gazdasági és vállalkozási ismeretek
30
4 4 2 3 2 2 5 1 2 -
4 4 2 3 2 2 5 1 1 2 -
4 4
4 4
3 3 1 5 1 2 2
3 3 1 5 1 2 2
1 8 3
8 4
7 3
7 3
2
1 1
1
1 1 1 1 1
2 1
2 1 2
1
1
2
2 1
2 1
1 1 1 2
1
1
1 2
1 2 1
Jogi ismeretek Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Összefüggő szakmai gyakorlat
1 1 140
140
Óraterv szakközépiskola XXIV. Közgazdaság ágazat Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak ebből az ágazathoz tartozó valamennyi szakmánál: Munkahelyi egészség és biztonság (elmélet) Gazdasági és jogi alapismeretek (elmélet) Ügyviteli gyakorlatok (gyakorlat) Általános statisztika (elmélet) Statisztika gyakorlat (gyakorlat) Pénzügyi alapismeretek (elmélet) Pénzügyi alapismeretek (gyakorlat) Adózási alapismeretek (elmélet) Adózás gyakorlat (gyakorlat) Számviteli alapismeretek (elmélet) Számvitel gyakorlat (gyakorlat) Alkalmazott számítástechnika (elmélet) Komplex szakmai ismeretek (elmélet)
31
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 5 2 3
4 5 2 3
4 4 2 4
2 2 3
2 2
4 4 2 4 1 3 1
2 3
2
1
1 1 5 1 6
5 1 7
5 1 8
5 1 11
0,5 2 2,5
3,5 2,5
1 1 1 2
2 1
1
3
1 1 2 1 1 1 2 1
1 1
Óraterv szakközépiskolai két tanítási nyelvű képzés XXIV. Közgazdaság ágazathoz Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek /9. évfolyamtól célnyelven/ Célnyelvi országok civilizációja /célnyelven/ Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak összesen ebből: Munkahelyi egészség és biztonság (elmélet) Gazdasági és jogi alapismeretek (elmélet) Gazdasági ismeretek (célnyelven) (elmélet) Ügyviteli gyakorlatok (gyakorlat) Általános statisztika (célnyelven) (elmélet) Statisztika gyakorlat (gyakorlat) Pénzügyi alapismeretek (elmélet) Pénzügyi alapismeretek (gyakorlat) Adózási alapismeretek (elmélet) Adózás gyakorlat (gyakorlat) Számviteli alapismeretek (elmélet) Számvitel gyakorlat (gyakorlat)
9. évf. kny. 2 18
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3
4 6 2 3
4 6 2 3
4 5 2 4 1
4 5 2 4
2
2
2
3
3
1
1
2
2
2 3
2
1
2 3
2
1
5 1
5 1
5 1
6+1 0,5
7
8+1
11+1
2
3,5
2
1
2,5
2,5
1 2
2
4 5 1
1 1 5 1
2 2
2
32
2 2 1 1 1 2 1
Óraterv szakközépiskola nyelvi előkészítő évfolyam XXIV. Közgazdaság ágazat Tantárgyak
9. évf. ny.
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom 2 4 Első idegen nyelv 15 6 Második idegen nyelv 3 2 Matematika 2 3 Etika Történelem, társadalmi és 2 2 állampolgári ismeretek Fizika 2 Kémia 3 Biológia – egészségtan Földrajz Ének 1 Informatika 6 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Szakmai tárgyak összesen 6 ebből az ágazathoz tartozó valamennyi szakmánál: Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 (elmélet) Gazdasági és jogi alapismeretek 2 (elmélet) Ügyviteli gyakorlatok (gyakorlat) 2,5 Általános statisztika (elmélet) Statisztika gyakorlat (gyakorlat) Pénzügyi alapismeretek (elmélet) Pénzügyi alapismeretek (gyakorlat) Adózási alapismeretek (elmélet) Adózás gyakorlat (gyakorlat) Számviteli alapismeretek (elmélet) Számvitel gyakorlat (gyakorlat) Szakmai idegen nyelv (elmélet) 1 Komplex szakmai ismeretek (elmélet)
33
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 6 2 3
4 3 5 4 1
4 3 5 4
2
3
3
2
1
2 3
2
1
5 1 7
5 1 8
5 1 11
3,5 2,5
1 1 1 2
2 1
1 1 2 1 1 1 2 1
1 1
Óraterv szakközépiskola XXV. Ügyvitel ágazat Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak ebből az ágazathoz tartozó valamennyi szakmánál: Munkahelyi egészség és biztonság (elmélet) Gépírás és iratkezelés (gyakorlat) Levelezési ismeretek (elmélet) Levelezési gyakorlat (gyakorlat) Kommunikáció alapjai (elmélet) Üzleti kommunikáció gyakorlat (gyakorlat) Gazdasági és jogi alapismeretek (elmélet) Vállalkozási ismeretek (elmélet) Alkalmazott számítástechnika (elmélet) Komplex szakmai ismeretek (elmélet) Összefüggő szakmai gyakorlat keretében összesen ebből: Gépírás és iratkezelés Levelezési gyakorlat
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 5 2 3
4 5 2 3
4 4 2 4
2 2 3
2 2
4 4 2 4 1 3 1
2 3
2
1
1 1 5 1 6
5 1 7
5 1 8
5 1 11
0,5 2 0,5 1
2 0,5 1
1
1
2,5
2 1
3
3 4
3 3
1
1
1 1
70
105
140
70
40
60
65
80
A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga (ezek megnevezés, óraszáma) a helyi tanterv tantárgyi részében találhatók meg.
34
6.2
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
Közös alapelv, hogy a legkorszerűbb, a tanuló számára legkönnyebben elsajátítható, az önálló, kreatív tanulói munkát lehetővé tevő taneszközt alkalmazzuk. A taneszközök kiválasztását a hatályos tankönyvjegyzék alapján a szakmai munkaközösségek végzik. A rendszeres munkához szükséges valamennyi eszköznek a tanuló rendelkezésére kell állnia (füzetek, tankönyvek, íróeszköz, számológép, sportfelszerelés, stb.). Az egyes tantárgyakhoz szükséges tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök felsorolását a tantárgyak helyi tanterve tartalmazza.
6.3
NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai
A fejlesztési területek - nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek - összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: • beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; • témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés életszerű: felkészít az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segít választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása - az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.
35
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók az iskolánkban töltött évek alatt megismerik nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozhatják a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Elsajátítják azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Kialakul bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve megismerik annak történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódnak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében – tantárgyakba ágyazva biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret - mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség - a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon: saját, egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében
36
bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Iskolánknak ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönzik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiéniában, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Iskolánk pedagógiai munkája ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását, segíti a nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tevékenységen keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az iskola felkészít a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekszünk arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Iskolánk - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet nyújt a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosít, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken,
37
kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, megtalálhatják hivatásukat, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében iskolánk biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása iskolánk egyik alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A kulcskompetenciák fejlesztése Fejlesztendő kulcskompetenciák
38
•
Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.
•
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeihez hasonló. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy alapkészség (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete, igényei és érdeklődése szerint. A jó idegen nyelvi kommunikáció megköveteli más kultúrák megismerését, megértését, elfogadását, valamint a közvetítő képességet is.
•
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok).
•
Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban, s irányítsuk cselekvéseinket. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A kompetencia fejlesztése a fizika, kémia, biológia és földrajz tantárgyak keretében valósul meg.
•
Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A szakmai képzés követelményeinek elsajátítása érdekében iskolánkban a
39
kompetenciák fejlesztése az alkalmazott számítástechnika tantárgy keretében valósul meg. •
Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes saját tanulását egyénileg és csoportban egyaránt megszervezni, ideértve az idővel és az információval való gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát, képest a kitartó figyelemre. Ez új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, valamint útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra teszi képessé a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja
•
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientált, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Felölelik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban és képes a konfliktusok kezelésére. Az állampolgári kompetencia birtokában az egyén aktívan részt tud venni a közügyekben.
•
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az új iránti fogékonyságot és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései megvalósítása érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.
•
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését a tradicionális művészetek nyelvén és a média segítségével.
40
6.4
Mindennapos testnevelés, testmozgás
A mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése az NKT 27 § (11.) alapján történik.
6.5
A tantárgyválasztás, pedagógusválasztás szabályai
A 10. évfolyamosok számára a tagintézmény-vezetője minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról és a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók választhatnak. A tanulók a felkínált lehetőségekből szabadon választhatnak azzal a megkötéssel, hogy tanóráinak száma a Nemzeti Alaptantervben rögzítettet nem haladhatja meg. A tanuló a szülővel együtt május 20-ig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint választásáról szóló döntését az osztályfőnöknek, aki május 25-ig továbbítja a tagintézmény-vezetőjének. A tanuló (kiskorú esetén a szülővel együtt) a 11. évfolyam végén (minden év május 20- ig) írásban jelezheti az osztályfőnöknek a tantárgyválasztás szintjének megváltoztatását. Az osztályfőnök ezt továbbítja az iskola igazgatójának. A választás előtt az iskola ismerteti, hogy az adott tantárgyat várhatóan melyik pedagógus kolléga vagy kollégák fogják oktatni. Ez a későbbiekben kizárólag objektív, illetve tantárgyfelosztásifinanszírozási okokból változhat, mely tényről az iskola természetesen értesíti az érintett tanulókat.
6.6
Felkészülés az érettségi vizsgákra
Iskolánk közép- és emeltszintű érettségi vizsga megszerzésére készít fel. Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a nem kötelező tanítási óra felhasználásával biztosítható, ezért az iskolába történő beiratkozás az ezeken való részvétel vállalását is jelenti, melynek tudomásulvételéről a tanuló és a szülő a beiratkozáskor írásban nyilatkozik. A 11-12. évfolyamon emeltszinten vállaljuk a felkészítést a következő tárgyakból: •
•
kötelező tantárgy magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol, német), szakmai tárgy(ak) választható tantárgy fizika, biológia
Középszintű érettségi vizsgára készítünk fel: •
kötelező tantárgy
41
magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol, német, francia), szakmai tárgy(ak) • választható tantárgy fizika, biológia testnevelés. A tanulók a választott tárgyból a helyi tanterv tantárgyankénti részénél leirt követelmények teljesítése alapján tehetnek érettségi vizsgát. A tanulók 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján kapják az előírt többlet óraszámban.
42
7
Középfokú érettségi vizsga témakörei
Élő idegen nyelv Középszint (B1) 1. Személyes vonatkozások, család
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok
2. Ember és társadalom
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás
4. Az iskola
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
43
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
5. A munka világa
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
6. Életmód
Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
8. Utazás, turizmus
Kulturális események A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
10. Gazdaság
Családi gazdálkodás A pénz szerepe a mindennapokban Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank) bank)
44
45
Célnyelvi civilizáció Téma
Középszint
1. A célnyelvi ország/ok földrajza 1.1. A célnyelvi országok természetföldrajza 1.1.1. Fekvés, A célnyelvi ország/ok földrajzi fekvésének, legfontosabb tájegységeinek bemutatása térkép segítségével. tájegységek Összevetés Magyarország fekvésével, tájegységeivel.
1.1.2. Éghajlat, élővilág
A célnyelvi ország/ok éghajlatának, élővilágának rövid jellemzése. Az élővilág néhány hazánkétól eltérő sajátossága.
1.2. Geopolitikai helyzet 1.2.1. Geopolitikai A közigazgatási régiók (autonómiák, tartományok, államok) azonosítása térkép segítségével. következmények A népesség eloszlásának területi sajátosságai, ennek természeti, társadalmi, gazdasági okai és következményei.
1.2.2. Nemzetiségek, ki- és bevándorlók
A bevándorlók szerepe az egyes célnyelvi országok népességének alakulásában, valamint a bevándorlás és a bevándorlás korlátozásának okai.
1.3. Turisztikai nevezetességek
A célnyelvi ország/ok egy/néhány, idegenforgalom szempontjából fontos régiója, városa.
2. A célnyelvi ország/ok gazdasága 2.1. A gazdaság főbb jellemzői
A célnyelvi ország/ok gazdasági helyzete, főbb gazdasági ágazatai; a világ illetve az EU társadalmi gazdasági rendszerében betöltött szerepe, Magyarországgal fenntartott kapcsolatai. Néhány híres márka, termék, Magyarországon jelen lévő nagyvállalat ismerete.
46
2.2. Pénzügyi ismeretek
A célnyelvi ország/ok pénzügyei, fizetőeszköze, pénzhasználati szokások.
2.3. Közlekedés
A közlekedés fő ágazatai; a főbb szárazföldi, vasúti, vízi és légi közlekedési útvonalak, az egyes közlekedési ágak főbb sajátosságainak ismerete.
2.4. Idegenforgalom
Az idegenforgalom főbb ismérvei a célnyelvi országokban; jelentősége az ország gazdasági életében. Magyarország és a célnyelvi ország/ok turisztikai kapcsolatai.
2.5. Egyéni és társadalmi felelősségvállalás
A fenntartható gazdaság és a fogyasztási szokások, a fogyasztóvédelem kérdései, összehasonlítva az itthoni helyzettel. A környezettudatosság, minőségtudatosság és a fenntarthatóság a mindennapi életben.
2.6. Munkavállalás
A célnyelvi ország/okban való munkavállalás lehetőségei, esetleges butatói.
3.1. Közigazgatási régiók, államforma, politikai adatok, intézményrendszer
A célnyelvi ország/ok politikai berendezkedése; hasonlóságok és különbségek a célnyelvi ország/ok és Magyarország politikai rendszerében. Alapvető jogok és kötelezettségek; jelentős politikai pártok; a népszavazás szerepe.
3.2. Civil társadalom
A civil szervezetek, mozgalmak hagyománya, súlya, jelentősége; egybevetés a magyarországi helyzettel
4.1.Társadalmi berendezkedés
A célnyelvi ország/ok társadalmi rétegeinek, csoportjainak aktuális helyzete, együttélési formái; az eltérő kultúrák közötti konfliktusok.
47
4.2.Problémák
A célnyelvi társadalmakat érintő globális problémák.
4.3.Oktatás
A célnyelvi ország/ok hagyományos és jelenlegi oktatási rendszere, összehasonlítva a magyar oktatással. A tudás, a műveltség, a munka megbecsülése, helye az erkölcsi értékrendben. Magyar diákok továbbtanulási lehetőségei a célország/okban.
4.4. A vallás és az egyházak szerepe
A lakosság felekezetek szerinti összetétele; egyházi ünnepek, hagyományok; az egyház/ak szerepe a célnyelvi társadalmakban; a fiatalok és a vallás; tolerancia, nyitottság.
4.5. Köznyelv dialektusok
4.6. szolgálat
és Az irodalmi nyelv, a köznyelv és a dialektusok a célnyelvi ország/okban.
Közösségi Önkéntesség, közösségi szolgálat a célnyelvi ország/okban
5.1. Család
A célnyelvi ország/ok családmodelljei; aktuális problémák, összevetve a magyarországi helyzettel.
5.2. Családi ünnepek
Családi ünnepek és népi hagyományok, étkezési szokások, tipikus ételek a célnyelvi ország/okban.
5.3. Szabadidő eltöltése Szórakozási, nyaralási és pihenési szokások. Vidéki és városi élet, a fejlődés tendenciái.
6. Környezetvédelem 6.1. Éghajlatváltozás
A célnyelvi ország/okra jellemző éghajlati változások okai és lehetséges következményei.
6.2. Környezeti problémák
A célnyelvi ország/okra jellemző környezeti problémák, összevetve a magyarországi helyzettel.
48
6.3. Törekvések a környezeti károk enyhítésére 6.3.1. Energiaforrások
A hagyományos és az alternatív/megújuló energiaforrások használata a célnyelvi ország/okban és hazánkban.
6.3.2. Biogazdálkodás
A biogazdálkodás szerepe a célnyelvi ország/ok mezőgazdaságában és Magyarországon.
6.3.3. Természetvédelem, felelős tájgazdálkodás
Természetvédelem, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, tájgazdálkodás a célnyelvi ország/okban és Magyarországon.
A sajtószabadság és helyzete a célország/okban. 7. Tömegkommunikáció, A közszolgálati média nézettsége, elfogadottsága. A célnyelvi ország/ok média fontos sajtótermékei, rádiós és televíziós csatornái és internetes fórumai. Az egyéni tájékozódás lehetőségei és buktatói. Reklám.
8. Sport
A sport és az egészséges életmód szerepe a mindennapi életben a célnyelvi ország/okban és hazánkban. A célnyelvi ország/ok legnépszerűbb sportágai, kiemelkedő sportolói, olimpikonjai, sporteseményei. Iskolai és szabadidősport.
9. Tudományok
A célnyelvi ország/ok kiemelkedő jelentőségű tudósai, feltalálói és találmányaik. Újdonságok a célnyelvi ország/ok tudományos életében.
49
Angol célnyelvi civilizáció
Nagy-Britannia történelmének kezdetei térben és időben. Anglia történelmének 3-4 legfontosabb csomópontja. Az Amerikai Egyesült Államok történelmének 3-4 legfontosabb csomópontja. Anglia és az angol nyelvű országok történelmének kapcsolódási pontjai. (Például: Kossuth Amerikában; magyar emigránsok, magyar tudósok angol nyelvterületen; az angol királyi család kötődése Magyarországhoz)
Német célnyelvi civilizáció
A középkori német birodalom fénykora és hanyatlása (11-15. századig). Német városalapítások, városszövetségek. Nemesi, polgári és paraszti életformák. A svájci Eidgenossenschaft kialakulása és küzdelmei. A reformáció és az ellenreformáció kora. A reformáció főbb irányzatainak (lutheránus, kálvinista) és elterjedése a német nyelvterületen. Luther Márton bibliafordításának jelentősége. A felvilágosult abszolutizmus jellemzői Ausztriában és Poroszországban. A német nemzetállam kialakulása. Az ipari forradalom és hatásai a német nyelvterületen. A nemzetiszocializmus. Az NSZK és az NDK létrejötte, a gazdasági, politikai és társadalmi fejlődés jellemzői. A német újraegyesítés főbb állomásai. Az egyesítést követő gazdasági és szociális nehézségek. A német nyelvű országok és Magyarország történelmi kapcsolatai, ennek 3-4 kiemelkedő jelentőségű eseménye, illetve 2-3 személyisége.
50
Biológia 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok
Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján.
Vizsgáló módszerek
Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.
1.2. Az élet jellemzői 1.2.1. Az élő rendszerek 1.2.2. Szerveződési szintek
Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek működései magukba foglalják az alacsonyabb szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életműködések részjelenségei).
1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét. Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával. Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötő képességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát. Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemzőértékeivel (testhőmérséklet, pH ozmotikus viszonyok). Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl. tejcukorérzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelőzhetőségét.
51
52
2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1. Elemek, ionok
Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismertesse a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+3+, HCO3-, a CO32-ionok természetes előfordulásait. Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort.
2.1.2. Szervetlen molekulák
Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel
2.1.3. Lipidek
Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat. Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje el a zsírok szerkezetét (glicerin + zsírsavak). Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására.
2.1.4 Szénhidrátok
Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. Ismertesse természetes előfordulásukat és az élőszervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.
53
2.1.5 Fehérjék
Ismertesse és ismerje el a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosav sorrendtől. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására. Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémek, mechanikai hatás).
2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok
Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep.
2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó és lebontás folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás kapcsolata szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. 2.2.2. Felépítő folyamatok
Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó) és helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény- és sötét szakaszának főtörténéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a széndioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz).
2.2.3. Lebontó folyamatok
Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse a mindennapi felhasználását. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a
54
hidrogén szállítómolekulára kerül. Tudja, hogy a végsőoxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben. 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt.
2.3.1. Elhatárolás
Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye).
2.3.2. Mozgás
Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.
2.3.3. Anyagcsere
Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis).
2.3.4. Osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNSmegkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot. 2.3.5. A sejtműködések vezérlése
Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belsőingerekre (valamilyen belsőanyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás).
3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1. Vírusok
Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia).
55
3.2. Önálló sejtek 3.2.1. Baktériumok
Hasonlítsa össze a baktérium és az eukariótasejt szerveződését. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.
3.2.2. Egysejtű eukarióták
Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtűélőlények változatos testszerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat.
3.3. Többsejtűség 3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése
Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással. A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).
3.3.2. Sejtfonalak
Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat.
3.3.3. Teleptest és álszövet
Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgezőkalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai.
56
Vizsgáljon kézi nagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.
57
3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából
Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élőnövények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.
3.4.2. Az Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, állatvilág főbb mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet csoportjai a kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: szervi • szivacsok differenciálódás • laposférgek szempontjából • gyűrűsférgek • rovarok • fejlábúak (lábasfejűek) • a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat. 3.4.3. A növények szövetei, szervei – Szövetek
Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a
58
következőszövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat. - Gyökér, szár, levél
Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikűlevél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen.
- Virág, termés
Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külső és belsőfeltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (gyümölcsérés).
3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése - Szövetek
Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következőszövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következőszöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.
- Szaporodásegyedfejlődés
Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát.
59
Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. - Viselkedés
Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.
4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis
Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét.
4.2. Kültakaró 4.2.1. Bőr
Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek). Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását.
4.2.2. Szabályozás
Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban.
4.2.3. A bőr gondozása, védelme
Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztán tartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni.
4.3. A mozgás 4.3.1. Vázrendszer
Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó
60
állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztő övek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget. 4.3.2. Izomrendszer
Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű lakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítőizmai, fejbiccentő izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz.
4.3.3. Szabályozás
Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek.
4.3.4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana
Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, ízületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei. Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit. Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálék kiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában.
4.4. A táplálkozás
61
4.4.1. Táplálkozás
Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait.
4.4.2. Emésztés
Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit.
Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között. Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét. Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet.
4.4.3. Felszívódás 4.4.4. Szabályozás
Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát. Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár.
4.4.5. Táplálkozás egészségtana
Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyűfizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkoholés gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Ismertesse az élelmiszer- és ételtartósítás alapvetőszabályait.
4.5. A légzés
62
4.5.1. Légcsere Ismertesse a légzőrendszer funkcióit. Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat. 4.5.2. Gázcsere Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. 4.5.3. Hangképzés
Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben.
4.5.4. Szabályozás
Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja.
4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás)
Ismertesse az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben. Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására.
4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. A testfolyadékok
Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma főalkotórészeit és jelentőségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit. Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait.
4.6.2. A szöveti Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti
63
keringés
folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét
4.6.3. A szív és az erek
Ismertesse a szív felépítését és működését. Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása. Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Ismertesse a lép helyét és szerepét.
4.6.4. Szabályozás
Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját.
4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás
Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket.
4.7. A kiválasztás 4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése
Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, CIionok, gyógyszerek, hormonok.
4.7.2. Szabályozás
Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét.
4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana
Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében. Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.
4.8. A szabályozás 4.8.1.
Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a
64
Idegrendszer
vezérlést.
- Információelméleti vonatkozások
Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban
- Sejtszintű folyamatok
Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élősejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belsőkörnyezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő).
- Szinapszis
Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával.
- Az idegrendszer általános jellemzése
Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt) Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agygerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el.
- Gerincvelő
Ismertesse a gerincvelőfőbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége). Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját.
- Agy
Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs/nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/,
65
kisagy, nagyagy). - Testérző rendszerek
Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet.
- Érzékelés
Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak.
- Látás
Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvetőrészeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertessen egyszerűkísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait.
- Hallás és egyensúlyérzés
Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belsőfül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító-pszichés hatását. Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét.
- Kémiai érzékelés
Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben.
- Testmozgató rendszerek
Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy főfunkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció.
- Vegetatív érző és mozgató rendszerek
Értelmezze, milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek
66
szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. 4.8.2. Az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai - A magatartáselemei
Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat.
- Öröklött elemek
Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejezőmimika, agresszió).
- Tanult elemek
Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, élelemmel, drogtoleranciával. Világítsa megtanulás és az érzelmek kapcsolatát megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd). Példákon mutassa be a megerősítés ászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.
- A társas viselkedés alapjai
Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), alturizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.
- Pszichés fejlődés
Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival.
4.8.3. Az idegrendszer egészségtana
Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén,
67
epilepszia, szélütés, agyvérzés. - Drogok
Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében.
4.8.4. A hormonrendszer
Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását.
- Hormonális működések
Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is.
- Belső elválasztású mirigyek
Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belsőkörnyezet állandóságának a biztosítását az inzulin, trioxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján - a pajzsmirigy példáján - elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit.
- A hormonrendszer egészségtana
Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait.
4.8.5. Az immunrendszer - Immunitás
Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát.
68
Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét. - Vércsoportok
Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat
- Az Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás immunrendszer módjait. egészségtana Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot. 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4.9.1. Szaporítószervek
Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát.
4.9.2. Egyedfejlődés
Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének főszakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét.
Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.
Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemzőtevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait. - A szaporodás, Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek fejlődés lényegét, a terhesség-megszakítás lehetséges következményeit. egészségtana Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a
69
csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét.
5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció
Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket.
5.1.1. Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli Környezeti (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) kölcsönhatások változását. Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj - hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. 5.1.2. Kölcsönhatások - ViselkedésIsmertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív beli magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, kölcsönhatások párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés típusait. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.
70
- Ökológiai kölcsönhatások 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)
Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal .
5.2.1. Az életközösségek jellemzői
Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát.
5.2.2. Hazai életközösségek
Jellemezzen egy iskolájához vagy akóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások).
Magyarázza az életközösségek időbeni változásait. Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetőségeit.
A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket. Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait. Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon á példát. 5.3. Bioszféra - Globális folyamatok
Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védőemberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel.
5.4. Ökoszisztéma 5.4.1.
Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként. Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és
71
Anyagforgalom
energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban
Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, 5.5. Környezetegészségügyi, kulturális és gazdasági érveket. és természetvédelem Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park) Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvőnemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát. - Levegő
Tudja a fontosabb légszennyezőanyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a savas esők okát és következményeit. Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén.
- Víz
Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a „közműolló” fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről.
- Energia, sugárzás
Ismertesse a hagyományos és az „alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről.
- Talaj
Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát.
72
- Hulladék
Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1. Molekuláris genetika 6.1.1. Alapfogalmak
Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS →m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit. Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez.
6.1.2. Mutáció
Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő(karcinogén) hatás gyakran jár együtt. Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezőit.
6.1.3. A génműködés szabályozása
Indokolja, hogy különböző felépítésű- és működésű testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét.
73
6.2. Mendeli genetika 6.2.1. Minőségi jellegek
Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (dominánsrecesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődőjellegeket. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok öröklődését. Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés). Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma).
6.2.2. Mennyiségi jellegek
Ismertessen öröklődőmennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben. Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás). Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével.
6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.3.1. Ideális és reális populáció
Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét.
74
6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok
Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni. Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás).
6.3.3. Ismertesse a klón fogalmát. Biotechnológia Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot. 6.3.4. Bioetika
Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget. Ismerje a Human Genom Program célját.
6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1. Prebiológiai evolúció
Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg.
6.4.2. Az ember evolúciója
Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait.
Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket. Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.
75
Fizika
1. Mechanika 1.1. Newton törvényei 1.1.1. Newton I. törvénye Kölcsönhatás
Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különbözőtípusaikra.
Mozgásállapot, változás
Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépőerőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit.
Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer
Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét.
1.1.2. Newton II. törvénye
Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán.
Erőhatás, erő, Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás eredőerőtámadáspont, törvényének érvényesülését, egy egyenesbe esőváltozások esetén hatásvonal tudjon egyszerűfeladatokat megoldani. Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő
Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket.
1.1.3. Newton
Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban III. törvénye Erőlökés fellépőerők felismerésében, ábrázolásában. 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erőpár Egyszerűgépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont
Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Tudjon egyszerűszámításos feladatot e témakörben megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén.
76
1.3. Mozgásfajták Anyagi pont, merev test
Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően.
Vonatkoztatási rendszer
Egyszerűpéldákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát.
Pálya, út, elmozdulás
Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat.
Helyvektor, elmozdulásvektor 1.3.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás
Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-időgrafikonjának készítésében és elemzésében.
Sebesség, átlagsebesség
Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát.
Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő
Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát.
1.3.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat.
Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége
Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát.
Gyorsulás
Tudjon megoldani egyszerűfeladatokat.
Négyzetes úttörvény
Értelmezze a szabadesést, mint egyenletesen változó mozgást.
Szabadesés, nehézségi
Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is.
gyorsulás (→5.1) 1.3.3. Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás
Értelmezze egyszerűpéldák segítségével az összetett mozgást.
1.3.4. Periodikus mozgások
Jellemezze a periodikus mozgásokat.
1.3.4.1. Az egyenletes
Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani.
77
körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő 1.3.4.2. Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fazes Rezgésidő, frekvencia
Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján.
Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgőrendszer energiája
Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgőrendszerben.
Szabadrezgés, kényszerrezgés Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Rezonancia Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Matematikai inga Lengésidő
Tudjon periódusidőt mérni.
1.3.4.3. Mechanikai hullámok Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon (→3.6, 3.7) példákat mondani a mindennapi életből. Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia
Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket.
Visszaverődés, törés jelensége, törvényei
Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből.
Húrok
A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel.
Hangforrás, hanghullámok Hangerősség 1.4. Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka
Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén.
Emelési munka
Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon
78
Súrlódási munka Energia, energiaváltozás (→4.4) Mechanikai energia: Mozgási energia Energiamegmaradás törvénye (→2.5)
Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait.
Konzervatív erők munkája Teljesítmény Hatásfok (→2.8)
Ismerje és alkalmazza egyszerűfeladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát.
1.7. Folyadékok és gázok mechanikája A légnyomás kimutatása és mérése
Ismerje a légnyomás fogalmát, mértékegységeit. Ismerjen néhány, a levegő nyomásával kapcsolatos, gyakorlati szempontból is fontos
Pascal törvénye Hidrosztatikai nyomás Felhajtóerő Felületi feszültség Közegellenállás
jelenséget. Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit hétköznapi jelenségek értelmezésére. Ismerje a felületi feszültség fogalmát. Ismerje a határfelületeknek azt a tulajdonságát, hogy minimumra törekszenek. Ismerje a közegellenállás jelenségét, és tudja, hogy mitől függ a közegellenállási erő.
Kontinuitási törvény
Kontinuitási törvény
Bernoulli-törvény
Bernoulli-törvény
2. Hőtan, termodinamika 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot
Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány,
79
Hőmérséklet, nyomás, térfogat
pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni.
Belsőenergia
Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban.
Anyagmennyiség, mól Avogadro törvénye (→4.1) 2.2. Hőtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Folyadékok hőtágulása
Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerűkísérletekkel.
2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet
Ismerje és alkalmazza egyszerűfeladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-V diagramokat.
Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje (→4.1) Hőmozgás
Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió).
2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (→1.4) 2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás
Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát.
Hőmennyiség, munkavégzés
Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-
80
V diagramon. 2.5.2. A termodinamika I. főtétele zárt rendszer
Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális - izoterm, izochor, izobár, adiabatikus - állapotváltozásokra.
Belsőenergia Adiabatikus állapotváltozás 2.5.3. Körfolyamatok Perpetuum mobile 2.6. Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Gázok fajhői
Ismerje a hőkapacitás, fajhőfogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhőkülönbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerűkeverési feladatok megoldására.
2.7. Halmazállapotváltozások
Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait.
2.7.1. Olvadás, fagyás
Értelmezze a fogalmakat.
Olvadáshő, olvadáspont
Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapotváltozások, legyen képes egyszerűszámításos feladatok elvégzésére.
2.7.2. Párolgás, lecsapódás
Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét.
Párolgáshő
Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket.
Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz 2.7.3. Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai
Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe).
A levegő páratartalma
Ismerje a levegőrelatív páratartalmát befolyásoló tényezőket.
Csapadékképződés
Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön.
2.8. A termodinamika II.
81
főtétele 2.8.1. Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség
Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján.
Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok
Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival.
2.8.2. Hőerőgépek (→1.5, 4.4) Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile
3. Elektromágnessék 3.1. Elektromos mező 3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés
Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.
Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye 3.1.2. Az elektromos mező jellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus
Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőszerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mezőesetén egyszerű feladatokban.
Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mező (→1.5) Homogén mező
Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól.
82
3.1.3. Töltések
Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, mozgása elektromos mezőben legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati (→1.2) alkalmazásukra. 3.1.4. Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén Csúcshatás Az elektromos mezőárnyékolása Földelés 3.1.5. Kondenzátorok Kapacitás
Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására.
Síkkondenzátor
Ismerje a kondenzátor energiáját.
Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiái 3.2. Egyenáram 3.2.1. Elektromos áramerősség
Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerűáramkört összeállítani.
Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek
Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát.
3.2.2. Ohm törvénye
Értse az Ohm-törvényt vezetőszakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerűfeladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére.
Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése
83
Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása
Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerűáramkörökre.
Az eredőellenállás 3.2.3. Félvezetők
Ismerje a félvezetőfogalmát, tulajdonságait.
Félvezetőeszközök
Tudjon megnevezni félvezetőkristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip).
3.2.4. Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye
Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben.
Hő-, mágneses, vegyi hatás (→4.2)
Ismerje az áram élettani hatásait, a baleset-megelőzési és érintésvédelmi szabályokat. Alkalmazza egyszerűfeladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit.
Galvánelemek, akkumulátor
Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.
3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.3.1. Mágneses alapjelenségek
Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között.
A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje
Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytűhasználatát.
Iránytű 3.3.2. A mágneses mezőjellemzése Indukcióvektor
Ismerje a mágneses mezőjellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző mágneses mezőket.
Indukcióvonalak, indukciófluxus 3.3.3. Az áram mágneses mezeje
Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.).
Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje
84
Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag Mágneses permeabilitás 3.3.4. Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre
Ismerje a mágneses mezőerőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben.
Két párhuzamos, hosszú egyenes vezetőközött ható erő Lorentz-erő Részecskegyorsító berendezés (→4.3)
Ismerje a Lorentz-erőfogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány következményét.
3.4. Az időben változó mágneses mező 3.4.1. Az indukció alapjelensége Mozgási indukció
Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre.
Nyugalmi indukció Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye (→1.4) Kölcsönös indukció
Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni.
Önindukció
Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál.
Tekercs mágneses energiája
Ismerje a tekercs mágneses energiáját.
3.4.2. A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma
Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval.
Generátor, motor, dinamó
Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét.
Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség
Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.
Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás
Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben.
85
Fáziskésés, fázissietés 3.4.3. A váltakozó áram teljesítménye és munkája
Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.
Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor
Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerűfeladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban.
3.5. Elektromágneses hullámok 3.5.1. Az elektromágneses hullám fogalma
Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését.
Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok,
Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni.
infravörös sugarak, fény, ultraibolya,
Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait.
röntgen- és gammasugarak (→2.9)
Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.
Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok 4. Optika 4.1 A fény, mint elektromágneses hullám 4.1.1. Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár
Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalat és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani.
Fénysebesség
Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség.
86
4.1.2. Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei –Snellius-Descartes törvény Prizma, planparalel lemez
Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerűkísérletekkel szemléltetni a jelenségeket.
Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Diszperzió
Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán.
Színképek (→4.2) Homogén és összetett színek
Legyen ismerete a homogén és összetett színekről.
Fényinterferencia, koherencia
Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerűjelenségekben.
Fénypolarizáció, polárszűrő
Értse a fény transzverzális jellegét.
Fényelhajlás résen, rácson Lézerfény 4.1.3. A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos)
Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén.
Síktükör
Alkalmazza egyszerűfeladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ.
Lapos gömbtükrök (homorú, domború)
Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás
Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét.
Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső 3.6.4. A szem és a látás
87
Rövidlátás, távollátás Szemüveg
Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát.
5. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 5.1. Az anyag szerkezete Atom
Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát.
Molekula
Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.
Ion Elem Avogadro-szám (→2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység 5.2. Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés
Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét.
Elektronburok
Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján.
Rutherford-féle atommodell
Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit.
Atommag
Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét.
5.2.1. A kvantumfizika elemei Planck-formula
Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát.
Foton (energiakvantum)
Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit.
Fényelektromos jelenség Kilépési munka Fotocella (fényelem)
Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására.
Vonalas színkép (→3.6, 5.2) Emissziós színkép
Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására.
88
Abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot
Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát.
Ionizációs energia 5.2.2. Részecske- és hullámtermészet A fény mint részecske
Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését.
Tömeg-energia ekvivalencia (→1.5)
Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet.
Az elektron hullámtermészete Ismerje az elektron hullámtermészetét. de Broglie-hullámhossz Heisenberg-féle határozatlansági reláció 5.2.3. Az elektronburok szerkezete Fő- és mellékkvantum-szám Pauli-féle kizárási elv
Ismerje a fő- és mellék kvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok szükségesek.
Elektronhéj
Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet.
Kvantummechanikai atommodell 5.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 5.3.1. Az atommag összetétele
Tömegszám
Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket.
Izotóp
Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát
Proton Neutron Nukleon Rendszám
89
mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Erős (nukleáris) kölcsönhatás
Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit.
Magerő
Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét.
Tömeghiány (→1.5)
Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét.
Kötési energia Fajlagos kötési energia 5.3.2. Radioaktivitás Radioaktív bomlás
Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát.
α-, β-, γ-sugárzás
Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszám-változását.
Magreakció
Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt.
Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás
Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon megadott bomlási sort ismertetni.
Mesterséges radioaktivitás
Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.
Sugárzásmérő detektorok 5.3.3. Maghasadás
Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit.
Hasadási reakció
Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát.
Hasadási termék Lassítás
Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit.
Láncreakció
Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját.
Hasadási energia
90
Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia (→2.8, 1.5) Szabályozatlan láncreakció
Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét.
Atombomba 4.3.4. Magfúzió
Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást.
A Nap energiája (→5.2)
Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot.
Hidrogénbomba
Ismerje a H-bomba működési elvét.
5.4. Sugárvédelem
Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait.
Sugárterhelés
Ismerje a sugárterhelés fogalmát.
Háttérsugárzás
Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét.
Elnyelt sugárdózis
Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit.
Dózisegyenérték
Ismerje az embert érőátlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét.
5.5. Elemi részek Stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzás-párkeltés
6. Gravitáció, csillagászat 6.1. A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye
Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erőtávolság függését, tudja értelmezni ennek általános érvényét.
A bolygómozgás Kepler-törvényei (→6.2)
Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására.
Súly és súlytalanság
Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát.
Nehézségi erő
Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési
91
eljárásaira. (→1.4) Potenciális energia homogén gravitációs mezőben (→1.5)
Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket.
Kozmikus sebességek
Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket.
6.2. Csillagászat Fényév
Ismerje a fényév távolságegységet.
Vizsgálati módszerek, eszközök (→4.2)
Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről.
Naprendszer
Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a főtípusok jellegzetességeit, mozgásukat.
Nap (→4.4)
Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait.
Hold
Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat.
Üstökösök, meteoritok A csillagok (→4.4)
Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét.
A Tejútrendszer, galaxisok
Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről.
Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum
Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan.
7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 7.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz,
Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak
92
Kepler, Galilei,
legfontosabb, a tanultakhoz köthető eredményeik.
Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes 7.2. Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belsőégésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális
Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelőnevekkel összekapcsolni. Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép szerepével a középkori gondolkodásban. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés, mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában. Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fizika hatását a kor tudományos és filozófiai gondolkodásra. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlődésében. Tudja érzékeltetni néhány konkrét következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelő, -átalakító technikák hatását az adott korgazdasági és társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelenlétének hatásával világunkban.
93
relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei
Tudja alátámasztani a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását.
Félvezetők Lézer
Irodalom A szaktanár 20 témakört jelöl ki a következő választékból az előírásoknak megfelelő arányban. I. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők (6) • • • • • •
Petőfi Sándor Arany János Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezső József Attila
II. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők (6) • • • • • • • • • • • • • • • • •
Balassi Bálint Zrínyi Miklós Berzsenyi Dániel Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály Jókai Mór Mikszáth Kálmán Juhász Gyula Tóth Árpád Krúdy Gyula Karinthy Frigyes Móricz Zsigmond Radnóti Miklós Kassák Lajos Márai Sándor Örkény István
94
• • • • • • • • • • •
Ottlik Géza Mándy Iván Nemes Nagy Ágens Pilinszky János Weöres Sándor Németh László Illyés Gyula Szabó Lőrinc Nagy László Kertész Imre Szilágyi Domonkos
III. Művek a magyar irodalomból I. Egy kortárs szerző (1) Bartis Attila, Békés Pál, Bodor Ádám, Darvasi László, Dragomán György, Esterházy Péter, Garaczi László, Gerlóczy Márton, Grecsó Krisztián, Háy János, Krasznahorkai László, Konrád György, Lengyel Péter, Moldova György, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Tóth Krisztina, Varró Dániel, Zalán Tibor, Závada Pál IV. Művek a világirodalomból (3) Homérosz (Iliász és / vagy Odüsszeia), A Biblia, Dante, Voltaire, Defoe, Swift, Az angol romantikus költészet, Poe, Puskin, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Gogol, A francia szimbolizmus V. Színház és dráma (2) A görög színház, Szophoklész (Antigoné és / vagy Oidipusz király), Shakespeare (Rómeó és Júlia / Hamlet / Szentivánéji álom), Moliére (A fösvény, Tartuffe), Csehov, Ibsen, Brecht, Beckett, Miller, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája, Molnár Ferenc egy drámája VI. Az irodalom határterületei (1) pl.: Harry Potter és a Bölcsek köve, Thomas Mann: Mario és a varázsló c. műve és A hullám c. film VII. Regionális kultúra és a határon túli irodalom (1) pl.: Bächer Iván: Újlipócia
95
Magyar nyelv A szaktanár 20 témakört jelöl ki a következő választékból az előírásoknak megfelelő arányban. I. Kommunikáció (2-4) Az emberi kommunikáció; A kommunikációs folyamat tényezői; A kommunikáció funkciói; Tömegkommunikáció; A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei; Sajtóműfajok, médiaműfajok; A nyelv, mint jelrendszer; A jel, a jelrendszer; A beszéd, mint cselekvés, a nyelv és beszéd funkciói, Szóbeli és írásbeli kommunikáció közötti különbségek II. A magyar nyelv története (2-4) A nyelvújítás jelentősége és hatása; A magyar nyelv rokonsága, a nyelvrokonság főbb bizonyítékai; A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek; A magyar nyelv történetének főbb szakaszai III. Ember és nyelvhasználat (2-4) A főbb nyelvváltozatok: nyelvi sztenderd, köznyelv, regionális köznyelv, csoportnyelv; A nyelvjárások; Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre; A határon túli nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái; Határon túli magyar nyelvűség IV. A nyelvi szintek (2-4) A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek; A szóképzés; A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal; A mondat szintjei; Az egyszerű mondat részei, felépítése; A mellérendelő összetett mondat; Az alárendelő összetett mondat; A szófajok rendszere; A főnév; A melléknév és a melléknévi igenév; Az ige; Az írásjelek szerepe, Mássalhangzótörvények V. A szöveg (2-4) Az elbeszélő, a leíró és az érvelő szövegtípusok; A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására; A monologikus és dialogikus szövegek; Közéleti és hivatalos szövegek stílusa; A szövegösszetartó erő, jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek; Szövegtípusok a munka világában VI. A retorika alapjai (2-4) Az érvelő szöveg felépítése; Az érvelés fajtái; A szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig; A nyilvános beszéd, az élőbeszéd fajtái; A szónoki beszéd felépítése, a szónok feladatai; A retorika, mint meggyőzés művelete a gondolatközlésben; A hatáskeltés retorikai eszközei
96
VII. Stílus és jelentés (2-4) A stílusrétegek; A stílusárnyalatok; A stílus jelentésközvetítő szerepe; A képszerűség elemei, stíluseszközök; A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés viszonya alapján; Az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk, A magánéleti, társalgási szövegek stílusa;
Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1 Halmazok
1.1.1 Halmazműveletek
1.1.2 Számosság, részhalmazok
Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket: unió, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat. Tudja meghatározni véges halmazok elemeinek a számát.
Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Értse, és egyszerű feladatokban alkalmazza a tagadás műveletet. Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, 1.2.1. Fogalmak, tételek tudja használni és összekapcsolni azokat a és bizonyítások a halmazműveletekkel. Tudja a „ha…akkor…” és az „akkor és matematikában csak akkor” típusú állítások igazságértékét megállapítani. Használja helyesen a „minden” és a „van olyan” kifejezéseket Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a szükséges, az elégséges és a szükséges és elégséges feltétel fogalmát. Képes legyen egy egyszerű állításról eldönteni, hogy igaz vagy hamis
1.2. Matematikai logika
1.3. Kombinatorika
Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja a kedvező esetek számát meghatározni a komplementer esetek segítségével is. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat
97
1.4. Gráfok
Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: pont, él, fokszám, teljes gráf. Ismerje a gráf pontjainak fokszámösszege és éleinek száma közötti összefüggést..
98
2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek
Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás).
2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban.
2.2.1 Oszthatóság
Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani.
2.2.2 Számrendszerek
Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód.
2.3 Racionális és irracionálisszámok
Tudja definiálni a racionális és irracionális számokat, és ismerje ezek kapcsolatát a tizedestörtekkel.
2.4 Valós számok
Ismerje a valós számkör felépítését (N, Z, Q, Q*, R), valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Ismerje és használja a nyílt és zárt intervallum fogalmát és jelölését. Ismerje az abszolútérték definícióját. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal. Tudjon adott helyiértékre vonatkozóan helyesen kerekíteni
2.5 Hatvány, gyök, logaritmus
Tudja értelmezni a hatványozást racionális kitevő esetén. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait. Definiálja és használja az n a fogalmát. Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra.
99
100
2.6 Betűkifejezések 2.6.1 Nevezetes azonosságok 2.7 Arányosság 2.7.1 Százalékszámítás
Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: (a + b)2 , (a -b)2 , a 2–b 2 . Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása). Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Ismerje és tudja feladatokban alkalmazni az arányosság fogalmát. Ismerje és tudja feladatokban alkalmazni a százalék fogalmát.
2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek
2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek
. Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése, értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálata. Tudja meghatározni szöveges feladatban szereplő változók értelmezési tartományát és a feladat eredményét összevetni a feladat szövegéve Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket és elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszereket megoldani. Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Ismerje a másodfokú egyenlet diszkriminánsának fogalmát, és a diszkrimináns előjele és a (valós) megoldások száma közötti összefüggést. Ismerje és alkalmazza a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Tudjon egyszerű másodfokú egyenletrendszereket megoldani.
Magasabb fokú egyenletek
Tudjon egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenleteket megoldani.
Négyzetgyökös egyenletek
Tudjon √( + ) = + típusú egyenleteket megoldani.
101
2.8.2 Nem algebrai egyenletek Abszolút értékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek
Tudjon | ax + b| = cx + d típusú egyenleteket megoldan Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Tudjon egyszerű első- és másodfokú, valamint törtes egyenlőtlenségeket és egyszerű egyenlőtlenség-rendszereket megoldani.. Ismerje két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalmát, kapcsolatát, használatát.
3. Függvények, az analízis elemei 3.1 A függvény
Ismerje a függvény matematikai fogalmát és a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet). Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje a kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Ismerje az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezését (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk esetében).
3.2 Egyváltozós valós függvények
Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) függvényeket: →
+ ;
→
+
→
;
+ ;
→ → | |;
→√
→ → sin ; → cos ; →
; → log
102
→
;
→
3.2.1 A függvények grafikonja,
Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról.
függvénytranszformációk
Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni )+ ; ); ) + ); ∗
3.2.2 A függvények jellemzése
Egyszerű függvények jellemzése (grafikon alapján) értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás szempontjából.
3.3 Sorozatok
Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait.
3.3.1 Számtani és mértani sorozatok
Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az an-re, illetve az Sn-re vonatkozó összefüggéseket kell használni.
Végtelen mértani sor 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás
Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek
Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat.
4.1.2 A távolság fogalom segítségével definiált ponthalmazok
Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát. Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban.
103
4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk
Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különbözőalakzatok szimmetriáit.
4.2.2 Hasonlósági transzformációk
4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok
Ismerje a középpontos hasonlósági transzformáció leírását, tulajdonságait. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Tudjon szakaszt adott arányban felosztani. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek hasonlósági alapeseteit. Ismerje fel a hasonló alakzatokat, tudja felírni a hasonlóság arányát. Ismerje és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint.
4.3.1 Síkbeli alakzatok
104
Háromszögek
Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt.
Négyszögek
Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz, téglalap, négyzet) és tulajdonságaikat, ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Ismerje a konvex négyszög belső és külső szögeinek összegére vonatkozó tételeket, alkalmazza ezeket egyszerű feladatokban
Sokszögek
Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. Tudja a szabályos sokszögek definícióját.
Kör
Ismerje a kör részeit, ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, és hogy külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. Tudjon szöget mérni fokban és radiánban. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. Ismerje és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását
4.3.2 Térbeli alakzatok
Ismerje a következő testeket és azok részeit, alkotóelemeit: hasáb, henger, gúla, kúp, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban..
105
4.4 Vektorok síkban és térben
Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: - vektor fogalma, abszolútértéke, - nullvektor, ellentett vektor, - vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa, - vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok, - vektor felbontása összetevőkre. Ismerje a skaláris szorzat definícióját, tulajdonságait. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: - vektor koordinátái, - a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái, - vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái,
4.5 Trigonometria
- skalárszorzat kiszámítása vektorok koordinátáiból. Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés. Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból. sin2α + cos2α = 1, tg = sin / cos Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°,60°) szögfüggvényeit. Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben.
4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok
Tudja kiszámítani ⃗" # vektor koordinátáit, abszolútértékét. Tudja kiszámítani két pont távolságát. Tudja kiszámítani szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak koordinátáit, alkalmazza ezeket feladatokban. Tudja felírni a háromszög súlypontjának koordinátáit, alkalmazza ezt feladatokban
106
4.6.2 Egyenes
Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Tudja kiszámítani egyenesek metszéspontjának koordinátáit. Ismerje az egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit. Tudjon megoldani egyszerű geometriai feladatokat koordinátageometriai eszközökkel.
4.6.3 Kör
4.7 Kerület, terület
Tudja felírni adott középpontú és sugarú kör egyenletét. Tudja meghatározni kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontját és sugarát. Tudja meghatározni kör és egyenes metszéspontját. Tudja felírni a kör adott pontjában húzott érintő egyenletét. Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát. Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: $=
&'
és $ =
( )*+ ,
Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok. 4.8 Felszín, térfogat
Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Tudja kiszámítani a hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása egyszerűbb esetekben.
5. Valószínűségszámítás, statisztika 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai
Tudjon adott adathalmazt szemléltetni. Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni. Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. Tudjon adott diagramról információt kiolvasni. Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság.
107
5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók
5.2 A valószínűségszámításelemei
Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: átlag, súlyozott számtani közép, medián, módusz, terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Tudja kiszámítani ismert átlagú adathalmazok egyesítésének átlagát. Tudja a szórást kiszámolni adott adathalmaz esetén a definíció alkalmazásával vagy számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével. Alkalmazza az esemény és az eseménytér fogalmát konkrét példák esetén. Ismerje és alkalmazza a klasszikus (Laplace)modellt. Tudja meghatározni esemény komplementerének a valószínűségét. Ismerje a szemléletes kapcsolatot a relatív gyakoriság és a valószínűség között. Tudjon valószínűséget számítani visszatevéses és visszatevés nélküli mintavétel esetén. Ismerje és alkalmazza a binomiális eloszlás képletét
Testnevelés A) Elméleti ismeretek - Az ókori és az újkori olimpiai játékok kialakulása, története; kiemelkedő események; 1. Az olimpiai mozgalom - olimpiai zászló, szimbólum, jelszó, embléma, olimpiai létrejötte, célja, feladatai; láng; magyar sportsikerek - magyarok az olimpiai versenyeken, magyar olimpiai bajnokok; - magyar sikersportágak; - paralimpiai játékok.
2. A harmonikus testi fejlődés
A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, mozgásos cselekvések).
108
Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: 3. A testmozgás, a sport rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi szerepe az egészséges higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, életmód kialakításában, és a egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) személyiség fejlesztésében hatásai és megelőzésük. A testmozgás szerepe az érzelemés feszültségszabályozásban, stresszkezelésben (mentális egészség).
A motoros képességek értelmezése, fejlesztési lehetőségei. 4. A motoros képességek A pulzus fogalma, típusai, mérési lehetőségei, összefüggése szerepe a teljesítményben az intenzitással. Az erőfejlesztés szabályai.
109
5. Gimnasztikai ismeretek
A bemelegítés szerepe és kritériumai. A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére. Légzőgyakorlatok.és erősítő hatású Nyújtó, lazító gyakorlatok.
6. Atlétika
A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege.
7. Torna
A női és férfi tornaszerek és az azokon végrehajtható alapelemek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál.
8. Zenés-táncos A zenés-táncos mozgásformák egyikének ismertetése (pl. mozgásformák ritmikus sportgimnasztika, aerobik, néptánc stb.).
9. önvédelem
10. Úszás
2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése. Egy küzdősport bemutatása, alapvető szabályainak Küzdősportok, ismertetése. Küzdőjátékok. Alapvető esések, gurulások, tompítások jellemzése.
Az úszás jelentősége az ember életében, szerepe az egészségtudatos, aktív életvitelben. Egy úszásnem ismertetése. Az úszás higiéniájának ismerete.
110
11. Testnevelési sportjátékok
Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. választott sportjáték alapvető szabályainak Egy és (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok), valamint alapvető technikai, taktikai elemeinek bemutatása. Személyes és társas folyamatok a játéktevékenységben (asszertivitás, sikerorientáltság, kooperáció).
Egy választott, alternatív, szabadidős, természetben űzhető 12. Alternatív és szabadidős sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak mozgásrendszerek ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.
B) Gyakorlati ismeretek
1. Gimnasztika
Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. A teljes feljutás ideje legfeljebb: 10 s. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig, legfeljebb: 9,7 s. A szabadon összeállított, 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.
2. Atlétika
Egy futó-, egy ugró- és egy dobószám választása kötelező. - 60 m-es síkfutás; - 2000 m-es síkfutás; - Távolugrás választott technikával; - Magasugrás választott technikával; - Súlylökés; - Kislabdahajítás.
111
Futások
Egyik futószám választása kötelező: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: legfeljebb 9,8 s. Fiúk: legfeljebb 8,8 s. 2000 méteres síkfutás Lányok: legfeljebb 10:30 perc. Fiúk: legfeljebb 9:30 perc.
Ugrások
A két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg választható. Magasugrás Lányok: minimummagasság: 110 cm. Fiúk: minimummagasság: 125 cm. Távolugrás Lányok: minimumtávolság: 330 cm. Fiúk: minimumtávolság: 410 cm.
Dobások
Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabdahajítás (Javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú kislabda használata.) Lányok: minimumtávolság: 20 m. Fiúk: minimumtávolság: 30 m. Súlylökés Lányok. 4 kg-os súlygolyóval; minimumtávolság: 5,5 m. Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval; minimumtávolság: 7,5 m.
3. Torna
A talajgyakorlat és a szekrényugrás bemutatása kötelező, és egy további szer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát.
3.1. Talajtorna
A négy kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő talajgyakorlat bemutatása.
112
Kötelező elemek: gurulóátfordulás, fejállás, kézállás, mérlegállás. Ajánlott elemek: kézenátfordulás, tarkóbillenés, fejenátfordulás, tigrisbukfenc, gurulóátfordulás futólagos kézállásba.
3.2. Szekrényugrás
Egy tanult támaszugrás bemutatása (lányok minimum 4 részes, keresztben, fiúk 5 részes, hosszában felállított szekrényen).
3.3. Felemáskorlát
A három kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: ostorlendület, kelepfelhúzódás, malomforgás, kelepforgás.
3.4. Gerenda
A négy kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hasonfekvés, hanyattfekvés, gurulóátfordulás.
3.5. Ritmikus gimnasztika
Különböző elemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje: 35–45 s). Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél, szalag, buzogány) 3 elem bemutatása.
113
3.6. Gyűrű
A három kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás. Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre, leterpesztés.
3.7. Nyújtó
A három kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, kelepforgás, alugrás. Ajánlott elemek: malomfellendülés, térdfellendülés, nyílugrás.
3.8. Korlát
A három kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület támaszba vagy felkarfüggésbe, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás. Ajánlott elemek: pedzés, billenések, emelések, saslendület, vállállás.
4. önvédelem
5. Úszás
A dzsúdó vagy a birkózás alapelemeinek bemutatása: Dzsúdó alapelemek: – csúsztatott esés állásból, – esés állásból, – dzsúdógurulás; vagy Birkózás alapelemek: – dulakodás, Küzdősportok, – hídban forgás, – társ felemelése háttal felállásból.
50 m megtétele egy választott úszásnemben, szabályos rajttal és fordulóval; 25 m teljesítése egy másik választott úszásnemben, szabályos rajttal.
114
6. Testnevelési sportjátékok
Kézilabda
és
Két sportjáték választása kötelező.
1. Kapura lövés gyorsindítás után - a saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 2. Büntetődobás - egyenlő eloszlásban, a kapu két alsó sarkába elhelyezett zsámolyra. 3. Tetszőleges kézilabdával.
lendületszerzés
után
távolba
dobás
1. Fektetett dobás - félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, indulócsel után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. Jobbkezes végrehajtás. Kosárlabda
2. Fektetett dobás - félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, indulócsel után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. Balkezes végrehajtás. 3. Büntetődobás - választott technikával.
1. Labdaemelgetés (dekázás) - a földről felvett vagy feldobott labdát váltott lábbal történő érintéssel kell levegőben tartani. Labdarúgás
2. Szlalom labdavezetés - 10 m hosszan, öt darab egyenlő távolságra letett tömöttlabda (bója) között szlalom labdavezetés oda-vissza, kapura lövés 10 méterről. 3. Összetett gyakorlat: félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8-10 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása.
Röplabda
1. Kosárérintéssel a labda fej fölé játszása egy 2 m sugarú körben. (A labdát legalább 1,5 m-re a fej fölé kell játszani.) 2. Alkarérintéssel a labda fej fölé játszása egy 2 m sugarú
115
körben. (A labdát legalább 1 m-re a fej fölé kell játszani.) 3. Nyitások választott technikával a támadóvonal mögé, váltott térfélre.
Szakszó-, név- és fogalomtár Az alábbi szakkifejezések használata a szóbeli vizsgán elvárható. 11-es rúgás aktív pihenés alakzatok - oszlop, vonal, kör alkarérintés álló- és térdelőrajt alsó egyenes nyitás - nyitásfogadás átadás - egykezes, kétkezes mellső, kétkezes felső, pattintott büntetődobás Coubertin báró deformitás döntés edzésmódszer edzettség egészség egészséges életmód elhízás előkészítő gyakorlatok emelés emelkedés ereszkedés esztétikus mozgás fejelés fejlődések, szakadozások fektetett dobás fogások fordítás forduló gimnasztikai alapforma gurulás gyerekkor gyors indítás hajítás, vetés, lökés hajlékonyság hajlítás helyes légzés (mellkasi, hasi, teljes) ideális testsúly
116
ízületi mozgékonyság járás (futás) megindítása, megállítása kapura lövések - beugrásos, felugrásos keringési rendszer kiindulóhelyzet kosárérintés küzdelem labdaátadások lábbal - lapos, félmagas, ívelt labdaérintések - belső, belső csüd, teljes csüd, külső csüd labdavezetés leengedés légzőrendszer lendítés lendületszerzés magasugrás - flop-, hasmánt-, átlépőtechnika magyar olimpiai bajnokok - legalább öt név ismerete mell-, gyors-, hátúszás motiváció mozgatórendszer nyitódás, zárkózás, igazodás, takarás nyújtás olimpiai játékok - ókori, újkori játékok passzív pihenés prevenció pulzus rajtolás rekreáció ritmikus gimnasztika szerek - kötél, labda, karika, buzogány, szalag serdülőkor sérülés sikerélmény sorakozás szabadgyakorlat, szergyakorlatok (pad, bordásfal), kéziszergyakorlatok (babzsák, labda, súlyzó, medicinlabda stb.) szabadrúgás - közvetett, közvetlen távolugrás - lépőtechnika, ollózótechnika teljesítmény terhelés természeti erők testedzés testfordulatok testi higiéné testnevelés - sport testtartás
117
tornaelemek: állások, gurulások, fordulatok, ugrások, billenések, forgások, átfordulások, támaszugrások, lebegőtámasz, lendületek, fellendülések, támaszhelyzetek, leugrások, összekötő elemek tornaszerek - talaj, gerenda, felemáskorlát, ló, nyújtó, gyűrű, korlát, lólengés váltás védekezés - emberfogásos, területvédekezés
Történelem 1. Az ókor és kultúrája TÉMÁK
Középszint
1.1. Poliszok ókori Hellászban 1.2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában 1.3. Az európai kultúra alapjai
Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete. A görög-római hitvilág. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei. A zsidó vallás fő jellemzői. A kereszténység kialakulása és főbb tanításai.
2. A középkor TÉMÁK
Középszint
2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban
A hűbériség és a jobbágyság jellemzői. Az uradalom és a mezőgazdasági technika.
2.2. A középkori egyház
A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői. Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok. 2.3. Az érett középkor Nyugat- A középkori város és a céhes ipar. és Közép-Európában 2.4. Az iszlám vallás és az Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. Oszmán Birodalom 2.5. A középkor kultúrája
A román és a gótikus építészet, a reneszánsz kultúra.
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora TÉMÁK
Középszint
3.1. A magyar nép története az államalapításig 3.2. Az államalapítás és az
A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás. Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező 118
Árpád-házi uralkodók kora
tevékenysége. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. 3.3. Az Anjouk és Luxemburgi A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején. Zsigmond kora 3.4. A Hunyadiak
Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája.
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789) TÉMÁK
Középszint
4.1. A földrajzi felfedezések és következményei 4.2. Reformáció és katolikus megújulás
A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői.
4.3.
A lutheri és kálvini reformáció. A katolikus megújulás. A barokk stílus jellemzői. és Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában.
Alkotmányosság
abszolutizmus
a
17-18.
században 4.4. A felvilágosodás kora
A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján.
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) TÉMÁK
Középszint
5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3. A török kiűzése és a
A mohácsi vész és az ország három részre szakadása. A várháborúk. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei.
Rákóczi-szabadságharc 5.4.
Magyarország
századi
a
18. Demográfiai és etnikai változások a 18. században.
Habsburg Mária Terézia és II. József reformjai.
Birodalomban
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914) TÉMÁK
Középszint
6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései.
119
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, 6.2. A 19. század eszméi és a nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői. nemzetállami törekvések Európában 6.3. Gyarmati függés és harc a A szövetségi rendszerek kialakulása. világ újrafelosztásáért 6.4.
Az
ipari
forradalom Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar,
hullámai és hatásai
nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei.
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) TÉMÁK
Középszint
7.1. A reformkor
A
reformkor
fő
kérdései,
Széchenyi
és
Kossuth
reformprogramja. 7.2. Forradalom és szabadságharc 7.3. A kiegyezés
és
dualizmus
A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei. a A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése.
7.4. Társadalmi és gazdasági Gazdasági változások a dualizmus korában. változások
a
dualizmus A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei,
korában
sajátosságai. Népek, nemzetiségek (pl. zsidók, németek) szerepe a modernizációban. Etnikai viszonyok és nemzetiségi kérdés a dualizmus korában.
8. A világháborúk kora (1914-1945) TÉMÁK
Középszint
8.1. Az első világháború és következményei
Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az
8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus 8.4. A kommunista diktatúra
A náci Németország legfőbb jellemzői.
első világháborút lezáró békerendszer.
A
kommunista
ideológia
és
a
sztálini
Szovjetunióban. 8.5. A második világháború
A világháború előzményei, kitörése és jellemzői. A holokauszt.
120
diktatúra
a
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) TÉMÁK
Középszint
9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon 9.2. A Horthy-korszak
A trianoni békediktátum és következményei.
társadalom
években.
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. A magyar külpolitika a két világháború között. A politikai rendszer főbb jellemzői. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések. 9.3. Művelődési viszonyok és Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon. 9.4. Magyarország a második Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió világháborúban
elleni harcokban. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon.
10. A jelenkor TÉMÁK
Középszint
10.1. A kétpólusú világ kialakulása
A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői. Az ENSZ létrejötte, működése.
10.3. A kétpólusú világrend megszűnése 10.4. Az európai integráció 10.5.
A
globális
A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése. Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése.
világ A globális világgazdaság ellentmondásai.
sajátosságai
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig TÉMÁK
Középszint
11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak
Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a
11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei.
mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban.
121
11.3. A Kádár-korszak
A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok.
11.4. A rendszerváltozás és a A rendszerváltozás főbb eseményei. piacgazdaságra való áttérés
A piacgazdaságra való áttérés és következményei.
11.5. Demográfiai folyamatok A határon túli magyarság 1945-től. és a határon túli magyarság
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek TÉMÁK
Középszint
12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás
A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban. A szociális ellátórendszer fő elemei.
12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai
Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek. A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény). A választási rendszer fő elemei. 12.3. Alapvető pénzügyi és A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési gazdasági
fogalmak, technikák, banki ügyletek).
folyamatok.
A A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a
munkaviszonyhoz kapcsolódó munkaviszony megszűnése. ismeretek
A középszintű történelem érettségi szóbeli vizsga témakörét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt vizsgakövetelmények alapján a történelem tanár határozza meg és hozza nyilvánosságra a tanév kezdetén.
A szóbeli témakörök: 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek Javasolt témák: •
A kora középkori gazdaság és társadalom
•
I. Károly gazdaságpolitikája 122
•
Az üzemszervezeti formák változásai a középkortól az ipari forradalomig
•
Gazdasági változások a dualizmus korában
2. Népesség, település, életmód Javasolt témák: •
Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
•
Társadalmi, etnikai viszonyok és nemzetiségi kérdés a dualizmus korában
•
Magyarország három részre szakadása és Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete
•
Életmód és mindennapok a Rákosi-korban
3. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek Javasolt témák: •
Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége
•
Hunyadi Mátyás uralkodása
•
A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja
•
A náci Németország főbb jellemzői
4. Politikai berendezkedések a modern korban Javasolt témák: •
A sztálini diktatúra
•
Az EU alapelvei, intézményei és működése
•
A politikai intézményrendszer a mai Magyarországon
5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Javasolt témák: •
Az athéni demokrácia
•
Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
•
Mária Terézia és II. József reformjai
•
A kereszténység kialakulása és főbb tanításai
•
A kiegyezés
6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Javasolt témák: •
A trianoni békediktátum és következményei
•
Magyarország a második világháborúban
•
A kétpólusú világ kialakulása és jellemzői 123
•
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
A javasolt témák megváltoztatásának jogát a későbbiekben fenntartjuk!
8
8.1
A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei Az értékelés általános elvei és módszerei
Hatékonyan nevelni és tanítani lehetetlen megfelelő ellenőrzési és értékelési eljárások nélkül, hiszen az ellenőrzési folyamatban nyert információkat elemezve alakíthatók ki további pedagógiai munkánk irányai, lépései. Ugyanakkor az ellenőrzés és értékelés a tanulási és önnevelési folyamat fejlesztésének fontos eszköze, a folyamatos ellenőrzés rendszeres munkára szoktatja a tanulókat, ellenőrzés eszközéül szolgáló feladatok megoldása közben hozzászoknak a koncentrált, pontos munkavégzéshez, az önálló munkához, fejlődik gondolkodásuk, szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük. Miden tanulói teljesítményt lehet és kell értékelni, de nem minden teljesítményt lehet és kell osztályozni. A tantárgyi teljesítmények elbírálásánál messzemenően objektivitásra kell törekedni. Az írásbeli és szóbeli tanulói teljesítményt minden esetben értékelni kell, az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelésével együtt legkésőbb két héten belül ismertetni kell a tanulóval. A szóbeli feleleteknél is élni kell a tanári és tanulói értékelés, bírálat lehetőségével, elősegítve ezzel a tanulók ítélőképességének és önértékelésének fejlődését. Egy-egy tanulónak félévenként minimum a tantárgy heti óraszámának megfelelő érdemjegyet kell adni, ebbe a kötelezően írt (témazáró) dolgozatok, valamint a 10. és 12. éves belső vizsga érdemjegyei is beleszámítanak. A heti 0,5 és 1 órás tárgyak esetében a minimális érdemjegyek száma 2. Az adott féléves érdemjegyek kb. felét a félév első felében (a negyedéves értékelésig) kell szerezniük a tanulóknak. A félévi és év végi osztályzat nem lehet kizárólag az érdemjegyek számtani átlaga, vegye figyelembe az értékelési időben bekövetkezett fejlődést. A rendszeres szóbeli számonkérés alapkövetelmény (kivéve a gyakorlati és készségtárgyakat, amelyek iskolánkban az gépírás, egyes szakmai tárgyak, testnevelés), a szóbeli és írásbeli érdemjegyek aránya a szaktárgy jellegétől függ. Szaktárgyi érdemjegy nem adható magatartásbeli, szorgalmi problémák esetén. Félévi és tanév végi zárásnál kétes jegy esetén 49 századig a gyengébb érdemjegy, 70 századtól a jobb érdemjegy adandó a tanulónak. 50 és 69 százados átlag között a szaktanár javaslata alapján nevelőtestület mérlegeli a zárást. Mindezektől - indokolt esetben - a tanuló javára el lehet térni. Az írásbeli dolgozatok fajtáit, sajátosságait 14.1 pont részletezi! A diákoknak és a szülőknek hozzáférésük van az e-naplóhoz, így azon keresztül folyamatosan tudnak tájékozódni az órarendről, a hiányzásokról és az osztályzatokról. Lehetőség van az üzenetküldésre is, mind az osztályfőnök, mind a gyermeket tanító szaktanár részére. 124
Negyedévenként szükség esetén szövegesen is értékeljük a tanulók teljesítményét, valamint félévkor a lezárásokkal kapcsolatosan is értesítjük a szülőket az ellenőrző könyvben. A szülők rendszeres és folyamatos tájékoztatása történhet továbbá tanári fogadóórán, össztanári fogadóórán, szükség esetén a szülő külön behívásával. Amennyiben a tanuló bukásra áll, a szülőket a szaktanár jelzése alapján az osztályfőnök köteles erről a tényről 2 alkalommal írásban értesíteni. A tanuló kérésére a szaktanár tanórán kívül félévenként egy alkalommal lehetőséget biztosít arra, hogy számot adjon a tananyag ismeretéről. Ilyen lehetőségnek tekintjük a javító dolgozat írását. A tanulók értékelése 5 érdemjegy felhasználásával történik. Az értékelés formái • szóbeli számonkérés (felelet, előadás), • írásbeli számonkérés (teszt, feladatlap, példamegoldás és elemzés, esszé), • gyakorlati feladat bemutatás • az érdemjegybe és az osztályzatba bele kell számítani a tanulóknak a tantárggyal kapcsolatos valamennyi megnyilvánulását, így versenyeken, vetélkedőkön való részvételt, pályázatok, pályamunkák készítését, gyakorlati tevékenységet (kísérletek, gyűjtőmunka, adatfeldolgozás és értékelés, monográfia, faliújság, kiállítás, múzeum látogatás megszervezése, beszámoló a látottakról, több órai aktív, ill. passzívtanulói munka, stb.)
8.2
A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái
A magatartás osztályzat alapját a dicséretek, a büntetések fokozatai, valamint a tanuló magatartásával kapcsolatos szaktanári, osztályfőnöki észrevételek képezik. A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítéséről az osztályfőnök javaslata alapján az osztályban tanító tanárok döntenek.
8.2.1 A magatartás értékelése, minősítése „A magatartás megítélésében az ember által képviselt erkölcsi elveknek és a viselkedés, illetve cselekvés motívumainak, valamint a viselkedés, illetve cselekvés következményeinek az egységes értékelése ölt testet. A magatartás értékelése a viselkedés, illetve cselekvés motívumainak és következményeinek együttes figyelembevétele és a társadalmi (közösségi) hatékonyság szempontjából való megítélése.” (Pedagógiai Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest) A tanulók magatartásának értékelésekor nemcsak a tanórai viselkedést vesszük figyelembe, hanem beszámítjuk az osztályért, iskoláért végzett tevékenységet is. A magatartás minősítésénél a példás, jó, változó, rossz fokozatokat használjuk. • Példás a magatartása annak a tanulónak, aki a Házirendet nem sérti meg, aktívan bekapcsolódik a tanórai munkába, önként vállal és teljesít feladatokat az osztály és az iskola érdekében.
125
• • •
Jó magatartású a tanuló, ha a Házirendet betartja, részt vesz a tanórai munkában, önként nem vállal feladatokat, de a rábízottakat maradéktalanul elvégzi. Változó magatartású az a tanuló, aki megsérti a Házirend valamelyik pontját, az osztály feladataiban rendszertelenül vesz részt. Rossz magatartású a tanuló, ha súlyosan megsérti a Házirendet, az osztály és az iskola feladataiból nem vállal részt.
8.2.2 A szorgalom értékelése, minősítése „A szorgalom tartós igyekezet, odaadás a feladatok végzésében. A szorgalom értékelése a munkavégzésben, feladatteljesítésben megnyilvánuló igyekezet mértékének, illetve változásának elbírálása.” A tanuló szorgalmas feladat teljesítését a pedagógusok illethetik elismerő szavakkal, nyilvános dicsérettel, erkölcsi és anyagi jutalommal is. „A tanulmányi időszakok lezárásakor (félévben és év végén) osztályzatokban is kifejezésre jut.” (Pedagógiai Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest) A szorgalom minősítésénél a példás, jó, változó, hanyag fokozatokat használjuk. • Példás szorgalmú az a tanuló, aki képességeinek megfelelően teljesít, tanulmányi munkája rendszeres, kitartással dolgozik, órai aktivitása magas szintű, feladatait pontosan készíti el. • Jó szorgalmú a tanuló, ha tanulása rendszeres, feladatait pontosan elvégzi, de óra alatti aktivitása nem mindig kielégítő. • Változó szorgalmú az a tanuló, akinek készülése rendszertelen, teljesítménye nincs összhangban képességeivel. • Hanyag a szorgalma a tanulónak, ha rendszertelen tanulmányi munkája miatt gyenge tanulmányi eredményt ért el.
9
Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei:
A csoportbontások szervezése minden tanévben az aktuális tantárgyfelosztásban ölt testet. Alapelvként törekszünk minél szélesebb körben kihasználni a csoportbontás lehetőségét. A tanulók tantervi anyagon túlmenő tudományos, technikai, művészeti vagy szakmai érdeklődésének kielégítése, alkotó képességének fejlesztése céljából az iskola költségvetési előirányzatainak terhére vagy önköltséges alapon szakkörök, diákkörök szervezhetők. Idegen nyelvi bontás elvei: • Az első tanulmányi év elején felmérjük a tanulók nyelvi szintjét. Ahol ez lehetséges és a szintfelmérőn elért differenciált eredmény indokolja, a tudásszint alapján állítjuk össze a nyelvi csoportokat. Abban az esetben, ha nincs nagy különbség a tanulók nyelvi szintje között, akkor névsor szerint osztjuk csoportokra az osztályt. • Az első tanulmányi év végén újra felmérjük a tanulók nyelvi szintjét. A szintfelmérő a négy évfolyamos osztályok esetén tájékoztató jellegű. A két tanítási nyelvű és a nyelvi előkészítő osztályok esetében viszont - indokolt esetben - az addigihoz képest új csoportokra osztjuk az osztályt. • A 10. évfolyamon a csoportok összetétele változatlan marad. 126
•
• •
A 10. évfolyam végén diagnosztikus felmérést végzünk (köztes vizsga), amelynek eredménye valamint a 9-10 évfolyamon nyújtott nyelvi teljesítmény határozza meg azt, hogy ki melyik csoportba kerül a 11. évfolyam elejétől. A 11. és 12. évfolyamon a csoportok összetétele nem változik. A fentiektől eltérni csak rendkívüli szakmai illetve pedagógiai indokok alapján lehet.
Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: • Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások • Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Tömegsport foglalkozásokat a délutáni órákban napi 2-3 óra időkeretben az iskola lehetőségeinek megfelelően biztosítjuk, elősegítve ezzel az egészséges életmódra nevelést. • Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Jellegüket tekintve lehetnek: művészeti, technikai, szaktárgyi. Indításukról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. • Diákkörök. Vezetője lehet az iskola tanára, szülő, vagy felkért szakember, működését a diákmozgalmat segítő tanár koordinálja, tagsági feltételeit a Házirend betartása mellett a diákközösség állapítja meg. • Versenyek, bemutatók • Tanulmányi kirándulások • Múzeum-, könyvtár-, színházlátogatás. • 9-10. évfolyamon a tanulók és szülők igényei alapján tanulószobai foglalkozásokat szervezünk. • Szabadidős foglalkozások (terv szerint, havi bontásban) A tanórán kívüli foglalkozási tevékenységek teljes körét és az adott tanévre érvényes időbeosztását az igények felmérését követően az igazgató alakítja ki. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. Ha a tanórán kívüli foglalkozás egész tanévre vonatkozik, a tanuló köteles az egész tanév folyamán részt venni a foglalkozásokon.
10 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szolgáló módszerek Iskolánkban a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a NETFIT módszert alkalmazzuk. A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiindulópont a terhelhetőség/egészség szempontjából a leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez. A különösebb előképzettséget, anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer méri és értékeli: 1. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket. 127
a. Az aerobkapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma. b. Azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használunk és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. 2. A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján végeztetjük el.
10.1 Egyszerű vizsgálati módszerek a fizikai fittség mérésére 1. Aerob, vagy alap-állóképesség mérése –Cooper teszt / 12 perc futás / 2. Izomerő mérése A, Dinamikus ugróerő az alsó végtag mérése helyből távolugrás páros lábbal B, Dinamikus dobóerő a kar-, a törzs-, és láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése kétkezes labdadobás hátra a fej fölött tömött labdával egykezes labdalökés helyből az ügyesebbik kézzel, tömött labdával C, Dinamikus erő-állóképesség a vállövi- és a kar-izmok erő- állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig a csípőhajlító és a has-izom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig a hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés- és lábleengedés folyamatosan, kifáradásig A dinamikus erő-állóképességet mérő próbákat folyamatosan kell végezni, kifáradásig. Egyes próbákban a maximális. pontszám eléréséhez kb.3-4 perc szükséges. Értékelési rendszer Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján, szóbeli, írásbeli értékelés formájában történik.
11 Tanulók esélyegyenlősége Iskolánk szellemiségének egyik alapvető értéke, a tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. • az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen: • az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, • az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, • a teljesítmények értékelése, • az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, • az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, • a szakmai orientációhoz való hozzáférés, valamint • az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Iskolánknak az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak: 128
• • •
•
az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelése, a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelése, az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása.
12 Szakmai program Iskolánk alapítása óta foglalkozik gazdasági szakemberek képzésével. Szakképzési struktúránk az alábbi képzéseket tartalmazza: Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01) Irodai titkár (54 346 03) Vállalkozási mérlegképes könyvelő (55 347 07) Vállalkozási és bérügyintéző (54 344 02) Pénzügyi termékértékesítő (54 343 01) A felsorolt szakképesítések közül az érvényben lévő jogszabályok, a tanulói és munkaerőpiaci igények figyelembe vételével indítjuk évente a szakképző évfolyamokat. Ennek érdekében évente felmérést végzünk a tanulói igények megismerése érdekében. A szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakgimnáziumba való jelentkezésekor tájékoztatjuk. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítését és szakirányú szakképesítését a tanulmányokba a szakmai program szerint beszámítjuk. A követelmények teljesítésébe beszámítjuk a szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott, a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – tanulmányokat. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A döntés ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
Az iskolában oktatandó szakmák ismertetése és óraterve Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01) Képzési idő: 2 év, amely a 9-12. évfolyamon tanult szakmai anyagok beszámításával 1 tanévre rövidíthető A szakképesítés munkaterületének rövid leírása:
129
A pénzügyi-számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában, kezeli az ehhez kapcsolódó iratanyagokat. Működő gazdálkodó szervezeten belül előkészíti és rögzíti az adott munkahely gazdasági eseményeit a helyi számviteli szabályok szerint, a gazdasági eseményeket kontírozza, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokat vezeti, könyvviteli feladásokat készít. A szakképesítéssel rendelkező képes: − közreműködni a vállalkozások alapításával, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában − elvégezni a bankszámlákkal kapcsolatos teendőket − ellátni a házipénztárral kapcsolatos feladatokat − ellátni az adókötelezettséghez kapcsolódó feladatokat − adókötelezettségnek elektronikusan eleget tenni − közreműködni a vállalkozásfinanszírozási feladatokban − részt venni a befektetési döntések előkészítésében − pénz- és hitelműveletekkel kapcsolatos ügyintézést végezni- könyvelési feladatokat ellátni − értékesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni − vezetni az analitikus nyilvántartásokat − elszámolni a termelési költségeket − közreműködni a különféle szabályzatok elkészítésében − közreműködni a mérleg és az eredménykimutatás összeállításában − számítógépes programcsomagokat használni − irodai szoftvereket használni, − közreműködni a projektek pénzügyi tervezésében, végrehajtásában és ellenőrzésében a programlezárásáig − összegyűjteni az adatokat további feldolgozás céljából − feladatai elvégzéséhez telefont, számítógépet, íróeszközöket, irodaszereket, naptárt, bélyegzőket, fénymásolót, scannert használni − munkaköréhez kapcsolódó hagyományos és digitális dokumentumokat készíteni és rendszerezni, iratkezelést végezni A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
130
A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma és megnevezése
11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása 11884-16 Projekttervezés 11885-16 Támogatáskezelés 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok 10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai 11505-12 Könyvelés számítógépen 11501-16 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése
131
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként a 2016/2017. tanévben 9. évfolyamon és a 2/14. szakképzési évfolyamon
A szakmai képzés órakerete 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása
11884-16 Projekttervezés
11885-16 Támogatáskezelés
Összesen Összesen
9. heti óraszám e gy 7 4 11
10. heti óraszám ögy e gy 9 3 0 12
11. heti óraszám ögy e gy 9 1 0 10
12. heti óraszám e gy 4,5 5,5 10
5/13. heti óraszám e gy 21 10 31
1/13. heti óraszám ögy e gy 22 9 0 31
2/14. heti óraszám e gy 21 10 31
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
Foglalkoztatás I.
2
2
Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Támogatási alapismeretek Gazdálkodási statisztika Folyamat- és pénzügyi tervezés Támogatási ügyvitel Támogatás menedzsment
4
3
7
3
3 4
4 2
2 1
1
2
1
0,5
4
1
2
1
1 1
2
2 1
1 2 2
1
1 2
1,5 2 2
132
1 4 2
9. heti óraszám e gy 7 4 11
10. heti óraszám ögy e gy 9 3 0 12
11. heti óraszám ögy e gy 9 1 0 10
12. heti óraszám e gy 4,5 5,5 10
5/13. heti óraszám e gy 21 10 31
1/13. heti óraszám ögy e gy 22 9 0 31
2/14. heti óraszám e gy 21 10 31
A szakmai képzés órakerete
Összesen Összesen
10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása
Gazdálkodási ismeretek
2,5
2,5
3
3
11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Számvitel
6
10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai 11505-12 Könyvelés számítógépen 11501-16 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése
1 3
1 3
2
Könyvelés számítógépen gyakorlat Projekt-finanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata
2 6
4 2
4 2
2 2
2 1
133
2
1
Vizsgáztatási követelmények Iskolai rendszerű szakképzésben: esettanulmány készítése és előírt határidőre történő leadása a projekttervezés és -finanszírozás témakörében, melynek formai és tartalmi elemeit a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató tartalmazza. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 1. Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Számítógépes könyvelés és analitika készítése, elektronikus bevallás és az esettanulmány bemutatása projektismeretek mérésével A) Számítógépes könyvelés és analitika készítése A vizsgafeladat ismertetése: integrált könyvelési rendszer, pénzügyi, készlet, tárgyi eszköz és bérelszámoló alrendszer segítségével egy szimulált vállalkozás könyvelésének nyitása, és gazdasági eseményeinek főkönyvi és analitikus elszámolása központi gyakorlati feladatlap alapján. A központi gyakorlati feladatlap a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató alapján kerül összeállításra. Az útmutató tartalmazza, hogy milyen módon kell a vizsgázók vizsgafeladatainak megoldásait rögzíteni. A vizsgafeladat időtartama: 90 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% B) Elektronikus bevallás A vizsgafeladat ismertetése: a központi gyakorlati feladatlap; megadott információk alapján a NAV keretprogramjának alkalmazásával elektronikus bevallások készítése, mely a szakmai követelmények megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazhatja. A központi gyakorlati feladatlap a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató alapján kerül összeállításra. Az útmutató tartalmazza, hogy milyen módon kell a vizsgázók vizsgafeladatainak megoldásait rögzíteni. A vizsgafeladat időtartama: 90 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% C) Esettanulmány bemutatása projektismeretek mérésével A vizsgafeladat ismertetése: meghatározott szempontok alapján a projekttervezés és -finanszírozás témakörében készített esettanulmány bemutatása a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató alapján. Az esettanulmány készítése iskolai rendszerű szakképzésben a vizsgára bocsátás feltételeként kerül előírásra. A vizsgafeladat időtartama: 20 perc (felkészülési idő nincs) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% 2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Pénzügyi feladatok, könyvvezetés és beszámolókészítés. Az írásbeli vizsgatevékenység a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató alapján kerül lebonyolításra.
134
A) Pénzügyi feladatok A vizsgafeladat ismertetése: az általános pénzügy (pénzügyi alapfeladatok) és vállalkozásfinanszírozás szakmai követelményei megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazhatja. A vizsgafeladat időtartama: 90 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% B) Könyvvezetés és beszámolókészítés A vizsgafeladat ismertetése: a tárgyi eszközökkel, vásárolt és saját termelésű készletekkel, munkabér, költségek, pénzeszközök és adók elszámolásával kapcsolatos könyvelési feladat. Megadott adatok és könyvelés alapján az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának elkészítése. A vizsgafeladat időtartama: 90 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% 3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Pénzügyi és adózási feladatok, könyvvezetés és beszámoló készítés és az esettanulmány projektismerete A) Pénzügyi és adózási feladatok A vizsgafeladat ismertetése: a vállalkozásfinanszírozás és az adózáshoz kapcsolódó szakmai követelmények megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazza. Az adózási feladat adóelőleg és adószámítási feladatokat is tartalmaz adónemenként. A Pénzügyi és adózási feladatok vizsgafeladatrész a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató alapján kerül lebonyolításra. A vizsgafeladat időtartama: 20 perc (ebből felkészülési idő 10 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% B) Könyvvezetés és beszámoló készítés A vizsgafeladat ismertetése: a könyvvezetés és beszámolókészítéshez kapcsolódó szakmai követelmények megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 20 perc (ebből felkészülési idő 10 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% C) Az esettanulmány projektismerete A vizsgafeladat ismertetése: az esettanulmányhoz kapcsolódó szakmai kérdés megválaszolása (két kérdés a központi szóbeli tételsorból). A szóbeli tételsor a 11501-16 Projektfinanszírozás és a 11502-12 Projektfolyamatok követése követelménymodulok ismeretkompetenciái szakmai követelmények megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 10 perc (felkészülési idő nincs) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10%
135
Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként a 2016/2017. tanévben a 10, 11. és a 12. évfolyamon Tantárgyak 10. heti óraszám elmélet gyakorlat Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok
11. heti óraszám elmélet gyakorlat
3,5 2,5
Általános statisztika
1 1
Statisztika gyakorlat
1 1
Pénzügyi alapismeretek 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása
12. heti óraszám elmélet gyakorlat
2
1 2
Pénzügy gyakorlat
1
Adózási alapismeretek
1
Adózás gyakorlat
1
Számviteli alapismeretek
2
2
Számvitel gyakorlat
1
Komplex szakmai érettségi tantárgy
1
136
Az esti képzés óraterve
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság * 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása *
10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés
Tantárgyak
Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti óraszám e gy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e
gy
Munkahelyi egészség és biztonság2 Foglalkoztatás II.3 Szakmai idegen nyelv
1
Foglalkoztatás I.4 Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat
2 3,5 1 1,5 1,5 1 0,5 1 2,5 1,5
Gazdálkodási ismeretek
2
Könyvelés számítógépen
2,5
Számvitel
2,5
Vállalkozás-finanszírozás 11506-12 Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat Vállalkozásfinanszírozási Adózás és adózási feladatok Elektronikus adóbevallás gyakorlata Projekt-finanszírozás 11501-12 Projektfinanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlata 11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok Projekttervezés gyakorlata követése osztályfőnöki összes óra összes óra 2
az osztályfőnöki órába építve az osztályfőnöki órába építve 4 az osztályfőnöki órába építve 3
137
2,5 1 1 1,5 1 1,5 1 0,5 0,5 9
8,5 17,5
0,5 10,5 7 17,5
Irodai titkár (54 346 03) Képzési idő: 2 év, amely a 9-12. évfolyamon tanult szakmai anyagok beszámításával 1 tanévre rövidíthető A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az Irodai titkár számítógép-kezelési és szövegszerkesztési, gépírási, titkári, gazdasági, jogi, vállalkozási, kommunikációs és protokollismeretek, valamint idegennyelvtudás birtokában hivatalokban, intézményekben, hazai és külföldi érdekeltségű szervezeteknél (gazdálkodó egységeknél) ügyintézői és titkári feladatokat lát el. Szakmai tevékenységével közvetlenül támogatja a munkahelyi vezetés/vezető döntéshozó, irányító munkáját. A szakképesítéssel rendelkező képes: − számítógépes adatbeviteli feladatokat végezni gyorsan és hatékonyan (a tízujjas vakírás technikájával); − külső és belső kapcsolatteremtő, kapcsolattartást szolgáló iratokat, leveleket, egyéb dokumentumokat készíteni, szerkeszteni, sokszorosítani; − gazdálkodási, vállalkozási alapfeladatokhoz kapcsolódóan levelezést folytatni; − táblázat- és adatbázis-kezelési feladatokat végezni, kimutatásokat készíteni; − iratkezelési feladatokat végezni (hagyományosan és elektronikus dokumentumkezelő rendszerben); − számítógépes ügyviteli programcsomagokat alkalmazni; − vezetni és kezelni a szervezet munkaerő-gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartásokat, iratokat; − ellátni a feladatkörébe tartozó irodai készletgazdálkodási, reprezentációs feladatokat; − ellátni a házipénztár kezeléséhez kapcsolódó feladatokat; − ügyviteli munkafolyamatokat szervezni és irányítani; − irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközöket, berendezéseket kezelni, használni; − feladatkörében önállóan PR tevékenységet végezni; − megfelelő rangsorolással kapcsolatot tartani munkatársakkal, ügyfelekkel, partnerekkel, külső szervezetekkel magyar és egy idegen nyelven; − ügyintézői feladatokat ellátni magyar és egy idegen nyelven; − projektfeladatokban részt venni; − nyilvántartásokat vezetni; − leíró feladatokat végezni magyar és egy idegen nyelven; − jegyzőkönyvet vezetni, jelentéseket, statisztikákat készíteni; − gyorsírással rövid jegyzeteket készíteni; − szervezeten belüli és kívüli rendezvényeket, programokat szervezni magyar és egy idegen nyelven.
138
A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma és megnevezése 11806-16 Gépírás és számítástechnikai alkalmazások 11807-16 Kommunikáció az ügyfélszolgálatban 11808-16 Ügyfélszolgálat a gyakorlatban 11809-16 Dokumentumkezelés az ügyfélszolgálatban 10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok 12082-16 Gépírás és irodai alkalmazások 12083-16 Gyorsírás 12084-16 Üzleti kommunikáció és protokoll 10072-16 Rendezvény- és programszervezés 12085-16 Titkári ügyintézési gyakorlat 11554-16 Irodai szakmai idegen nyelv
A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
139
A képzés óraterve a 2016/2017. tanévben a 9. évfolyamra vonatkozóan A fő szakképesítésre vonatkozóan: 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 11806-16 Gépírás és számítástechnikai alkalmazások 11807-16 Kommunikáció az ügyfélszolgálatban 11808-16 Ügyfélszolgálat a gyakorlatban 11809-16 Dokumentumkezelés az ügyfélszolgálatban
10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok 12082-16 Gépírás és irodai alkalmazások 12083-16 Gyorsírás 12084-16 Üzleti kommunikáció és protokoll 10072-16 Rendezvény- és programszervezés 12085-16 Titkári ügyintézési gyakorlat 11554-16 Irodai szakmai idegen nyelv
Összesen Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gépírás gyakorlata Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban Ügyfélszolgálati kommunikáció Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlat Ügyfélszolgálati ismeretek Ügyfélszolgálati gyakorlat Levelezési gyakorlat az ügyfélszolgálatban Dokumentum- és adatkezelés az ügyfélszolgálatban Komplex ügyfélszolgálati gyak. Gazdasági és vállalkozási ism. Jogi ismeretek Gépírás és levelezési gyakorlat Irodai alkalmazások gyakorlata Gyorsírás gyakorlata Kommunikáció a titkári munkában Rendezvény- és programszervezés Rendezvény- és programszervezés gyakorlata Titkári ügyintézés Titkári ügyintézés gyakorlata Irodai szakmai idegen nyelv
9. heti óraszám e gy 6 5 11
10. heti óra e gy 6 6 12
2
11. ögy 140
heti óra e gy 2 8 10
ögy 140
12. heti óraszám e gy 3 7 10
5/13. és 2/14. heti óraszám e gy 12 19 31 0,5 2
1 1
1
1 1 1 1
1
1 1 1 2 1
1 2
1
1 2 1 2
2 1 2
1 1,5 2
3 2 4
2
2
2 1
1 5
1
1
2 1
1
5 3
140
Vizsgáztatási követelmények: Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.
A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 1. Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Külső vagy belső szakmai rendezvény alapdokumentumának elkészítése A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó tartalmi és formai utasítások alapján egy külső vagy belső szakmai rendezvény alapdokumentációját (forgatókönyv vagy szakmai programterv) készíti el kapott utasítások alapján. A rendezvény lebonyolításához információt keres az interneten; megadott adatok birtokában költségkalkulációt készít; a program ismeretében tájékoztató körlevelet, meghívót vagy hirdetést fogalmaz, amelynek egy része gyorsírásos diktátum alapján készül. A dokumentumokat a figyelemfelkeltés vizuális hatáselemeit felhasználva megszerkeszti, továbbá – a vizuális céges arculati elemeket alkalmazva – négy-öt diából álló prezentációt készít a rendezvényről. A vizsgafeladat időtartama: 210 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% 2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Hivatalos, üzleti levél, dokumentum készítése A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó egy kb. 1500-2000 leütés terjedelmű, folyamatosan írott vagy részben felülírt, javított, korrektúrázott, nyomtatott formátumú szöveget gépel a tízujjas vakírás technikájával, 170 leütés/perc sebességgel. A gépelt szöveg és/vagy további forrásanyag felhasználásával hivatalos, üzleti levelet vagy jegyzőkönyvet vagy/és egyéb dokumentumot szerkeszt a hivatalos, üzleti élet leveleinek, a jegyzőkönyvek vagy egyéb dokumentumok készítésének szokásai szerint és a megadott utasítások alapján. A hivatalos, üzleti levél vagy egyéb dokumentum szövegének egy részét (pl. bevezetés vagy befejezés stb.) a vizsgázó önállóan fogalmazza meg, vagy jegyzőkönyvi kivonatot készít a tárgyhoz kapcsolódó adatok alapján. A dokumentum tartalmával összefüggésben – forrásfájlban előkészített – táblázatot, kimutatást, diagramot vagy adatbázist készít, szerkeszt utasítások alapján, amelyet fel kell használnia a dokumentumhoz. A vizsgafeladat időtartama: 150 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% B) A vizsgafeladat megnevezése: Titkári kommunikációs és ügyintézői feladatok A vizsgafeladat ismertetése: A feladatlapon feleletválasztós, kifejtős, összehasonlítást, párosítást, igaz-hamis állítást megjelölő kérdésekre kell válaszolni az üzleti kommunikációs, protokoll, rendezvény- és programszervezés, valamint az ügyintézői tevékenységekkel kapcsolatosan. A vizsgafeladat időtartama: 60 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% 141
3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Titkári szakmai ismeretek A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok közül: A) tétel: a 10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok, a 12084-16 Üzleti kommunikáció és protokoll, 12085-16 Titkári ügyintézés gyakorlata, B) tétel: a 11554-16 Irodai szakmai idegen nyelv megnevezésű modulok témaköreit tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30%
142
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként a 2016/2017. tanévben a 10, 11. és a 12. évfolyamon 10. heti óraszám
Tantárgyak
elmélet Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és Levelezési ismeretek dokumentumkészít és, iratkezelés Levelezési gyakorlat 10070-12 Munkahelyi kommunikáció
10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
11. heti óraszám
gyakorlat
összefüggő szakmai gyakorlat
2
2
Kommunikáció alapjai
12. heti óraszám
gyakorlat
összefüggő szakmai gyakorlat
40
1
60
65
2
80
elmélet
1
elmélet
gyakorlat
3
Üzleti kommunikáció gyakorlat
4
Gazdasági alapismeretek
1
2
Jogi ismeretek
1
1
Vállalkozási ismeretek
3
Komplex szakmai érettségi tantárgy
1
143
12.1.1 Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés (55 344 07) Képzési idő: iskolai rendszerű szakképzésben 1 tanév, esti képzésben Szakmai előképzettség: 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző, 54 344 02 Vállalkozási- és bérügyintéző, 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás), 54 344 04 Államháztartási ügyintéző A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzi, számviteli beszámolót készít. Ellátja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónál mindazokat a feladatokat, amelyek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak. Kialakítja a számviteli politikát, a könyvviteli elszámolás, a beszámoló készítés rendszerét, módszerét ideértve a belső információs rendszer kialakítását is. Ellátja a számlarendhez, a könyvvezetéshez, valamint a beszámoló készítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatokat. Biztosítja a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítását, szolgáltatását, az elszámolások, az adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságát a számviteli alapelvek betartásával. Elvégzi a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat a gazdálkodó alkalmazottjaként, tagjaként, egyéni vállalkozóként, vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság tagjaként, illetőleg alkalmazottjaként. A szakképesítés-ráépüléssel rendelkező képes: − közreműködni az összevont (konszolidált) beszámoló összeállításában, a feladatok elvégzéséhez szükséges jogszabályokat alkalmazni − a pénzforgalommal összefüggő feladatokat ellátni − a befektetési és finanszírozásai pénzügyi döntéseket előkészíteni, lebonyolítani − megítélni a vállalkozás pénzügyi helyzetét − alkalmazni az adójogszabályokat, összeállítani az adóbevallást és ellátni az adóbevalláshoz kapcsolódó adóellenőrzéssel összefüggő feladatokat − alkalmazni a számviteli törvény előírásait, összeállítani a vállalkozás számviteli politikáját és az egyéb előírt számviteli szabályzatokat, valamint a vállalkozás számlarendjét − a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat vezetni − összeállítani a vállalkozás beszámolóját, üzleti jelentését − alkalmazni a sajátos értékelési előírásokat − kialakítani a vállalkozás költség elszámolási rendszerét − ellátni az alapítással, átalakulással, felszámolással és végelszámolással kapcsolatos számviteli feladatokat − munkája során használni a számítógépes programcsomagokat 144
− közreműködni a főkönyvi és az analitikus nyilvántartási rendszer, alrendszerek információs rendszerének kialakításában − vizsgálni a vállalkozás működését, az ok-okozati összefüggések feltárását − elemezni az erőforrásokkal való gazdálkodást − részt venni a tulajdonosi és belső ellenőrzési feladatok ellátásban
A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerintiazonosító száma és megnevezése 10773-12 Jogi feladatok a gyakorlatban 10774-16 Pénzügyi feladatok ellátása 10775-16 Adózási feladatok ellátása 11886-16 Számviteli szervezési feladatok gyakorlata 10809-12 Gazdasági és vezetési feladatok a gyakorlatban 10808-16 Számviteli feladatok a gyakorlatban 10789-12 Elemzési - ellenőrzési feladatok ellátása A szakmai követelménymodulokhoz rendelt óraterv az esti képzésben Tantárgyak Szakmai követelménymodulok
Összesen
Elméleti heti óraszám
Gyakorlati heti óraszám
9,25
8,25
Összesen 10773-12 Jogi feladatok a gyakorlatban 10774-16 Pénzügyi feladatok ellátása 10775-16 Adózási feladatok ellátása 11886-16 Számviteli szervezési feladatok gyakorlata 10809-12 Gazdasági és vezetési feladatok a gyakorlatban 10808-16 Számviteli feladatok a gyakorlatban 10789-12 Elemzési ellenőrzési feladatok ellátása
17,5
Jogi ismeretek
1
Pénzügyi ismeretek Pénzügyi gyakorlat Adózás Adózás gyakorlat Számvitelszervezés
1 1 1,5 1,5 1
Komplex feladatok gyakorlata
0,75
Gazdasági és vezetési feladatok
1,5
Számvitel Számvitel gyakorlat Elemzés-ellenőrzés
1,5 3,5 1,5
Elemzés-ellenőrzés gyakorlata Osztályfőnöki
1,5 0,25
145
A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 1. Központi gyakorlati vizsgatevékenység: A vizsgafeladat megnevezése: Számviteli feladatok A vizsgafeladat ismertetése: a számviteli feladatok a gyakorlatban követelménymodul szakmai ismereteinek mindegyikét tartalmazhatja, kiemelten az alábbi követelményekhez kapcsolódó feladatokat: a számviteli törvény gyakorlati alkalmazása. A gazdasági események könyvelése a főkönyvi számlákon. Az elszámolások bizonylati rendje, az analitikus nyilvántartás követelményei. Az év végi zárlati feladatok végrehajtása. A beszámolók összeállítása. Sajátos számviteli esetek elszámolása a gyakorlatban. A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat aránya: 30% 2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Elemzési és ellenőrzési feladatok A) Elemzési feladatok A vizsgafeladat ismertetése: az elemzési feladatok ellátásához kapcsolódó szakmai követelmények megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazhatja, kiemelten az alábbi követelményekhez kapcsolódó feladatokat: a vállalkozási tevékenység értékelése, különösen a beszámoló elemzése, valamint a rendelkezésre álló erőforrások hasznosításának vizsgálata. A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzése. A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat aránya: 20% B) Ellenőrzési feladatok A vizsgafeladat ismertetése: az ellenőrzési feladatok ellátásához kapcsolódó szakmai követelmények megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazhatja, kiemelten az alábbi követelményekhez kapcsolódó feladatokat: ellenőrzési munka megszervezése, az ellenőrzési bizonyítékok felhasználása, az ellenőrzés végrehajtása és dokumentálása. A vizsgafeladat időtartam: 120 perc A vizsgafeladat aránya: 20% 3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Számviteli- és elemzési-ellenőrzési feladatok ellátása A) Számviteli feladatok ellátása A vizsgafeladat ismertetése: a számviteli feladatok a gyakorlatban követelménymodul szakmai ismereteinek mindegyikét tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 20 perc (ebből felkészülési idő 10 perc) A vizsgafeladat aránya: 15% B) Elemzési-ellenőrzési feladatok ellátása A vizsgafeladat ismertetése: az elemzési és az ellenőrzési feladatok ellátásához kapcsolódó szakmai követelmények megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (ebből felkészülési idő 15 perc) A vizsgafeladat aránya: 15% 146
A központi gyakorlati vizsgatevékenység vizsgafeladata csak akkor eredményes, ha a vizsgázó a számviteli feladatok gyakorlati vizsgatevékenységet legalább 60%-os szinten teljesítette. A központi írásbeli vizsgatevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a gyakorlati vizsgatevékenység vizsgafeladatát a vizsgázó legalább 60%-os szinten teljesítette. A szóbeli vizsgatevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a központi írásbeli vizsgatevékenység vizsgafeladatait a vizsgázó külön-külön legalább 60%-os szinten teljesítette. A szóbeli vizsgatevékenység csak akkor eredményes, ha a vizsgázó a szóbeli vizsgatevékenységek vizsgafeladatait külön-külön legalább 60%-os szinten teljesítette. A komplex szakmai vizsga egyes vizsgatevékenységeihez rendelt vizsgafeladatok/vizsgafeladatrészek érdemjegye az elért %-os teljesítmények alapján: 90-100% jeles (5) 80-89% jó (4) 70-79% közepes (3) 60-69% elégséges (2) 0-59% elégtelen (1)
147
Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) (54 343 01) Képzési idő: 2 év, amely a 9-12. évfolyamon tanult szakmai anyagok beszámításával 1 tanévre rövidíthető A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A banki termékértékesítő elsősorban a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások hálózati egységeiben lát el feladatokat, azonban alkalmas a központi adminisztratív területeken bizonyos feladatok ellátására. Ügyfélkapcsolatot létesít és gondoz. Az ügyfelek részére szakszerű tájékoztatást nyújt a termékekről (akár összehasonlító szemléletben is), elősegíti az értékesítési és kockázati besorolását. Értékesíti a pénzügyi szolgáltatási termékeket, az ezzel kapcsolatos teljekörű dokumentációs feladatkört ellátja. Részt vesz az ügyfelek pénzforgalmának lebonyolításában, mind számlapénz, mind készpénz esetében, fizetési számlához kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat értékesít és nyilvántart. Pénztárat és helyi értéktárat kezel, helyi ATM-et üzemeltet. Lakossági, mikro, kis és középvállalati hiteleket értékesít, és részt vesz a hiteldöntés előkészítésében. Hiteladminisztrációs feladatokat lát el és hitelmonitoringot végez. A befektetési termékértékesítő a befektetési szolgáltató hálózati egységeiben és központi adminisztratív területeken lát el feladatokat. Az ügyfelek részére szakszerű tájékoztatást nyújt a termékekről (akár összehasonlító szemléletben is). Elősegíti az ügyfelek értékesítési és kockázati besorolásának elvégzését. Alkalmassági és megfelelőségi tesztet készít. Értékesíti a befektetési szolgáltatási termékeket, az ezzel kapcsolatos teljekörű dokumentációs feladatkört ellátja. Szabványosított és nem szabványosított tőkepiaci megbízásokat fogad és bonyolít. Értékpapírszámlát nyit és kezel. Figyelemmel kíséri a tőkepiaci folyamatokat és termékinnovációkat. Részt vesz az ügyfélszámla pénzforgalmának lebonyolításában. A független biztosításközvetítő alkalmas a lakosság, a vállalkozási szektor és az intézmények kockázatkezelési igényeihez kapcsolódó teendők lebonyolítására a biztosítók felé, a kockázat transzfer keretein belül. Önállóan végzi a biztosítások megkötése előtt a megfelelő igény felmérést, összehasonlítást a piacon fellelhető termékek között, ha ez nem elégíti ki ügyfele biztosítási igényeit, akkor egyedi megoldásokat dolgoz ki. A biztosítás feltételeit ismerteti, a megfelelő tarifa alapján díjat számol, és a biztosítási ajánlatot a biztosítóba juttatja. Ügyfeleivel rendszeres kapcsolatot tart és közreműködik a biztosítási ügyek rendezésében. A függő biztosításközvetítő alkalmas egy biztosító termékeinek vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeinek közvetítésére (ügynök), vagy egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeinek közvetítésére (többes ügynök). Önállóan végzi az ügyfelei biztosítási igényeinek a felmérését, a biztosítási termékek ismertetését, felhatalmazás esetén a biztosítási szerződés megkötését, valamint az ajánlat és a díj biztosítóhoz történő eljuttatását. Bizonyos esetekben külön megfelelés esetén kötvényesít is. A valutapénztáros a vonatkozó jogszabályoknak és a belső eljárásrendnek megfelelően önállóan valutaváltással kapcsolatos feladatokat végez, ellátja a pénzváltással kapcsolatos ügyintézői és pénztári, pénzkezelői, értéktárosi feladatokat. A hazai és külföldi fizetőeszközök vonatkozásában bankjegyfelismerést, forgalomképesség és valódiság tekintetében bankjegyvizsgálatot végez. Felelősségi körébe tartozik a pénzmosás és a terrorizmus 148
finanszírozása ellen hatékonyan fellépni, amelynek révén hozzájárul a pénzváltó és a hitelintézet prudens működéséhez. A szakképesítéssel rendelkező képes: Banki és befektetési termékértékesítőként − banki, befektetési terméket értékesíteni, közvetíteni − ügyfélszerzési és kapcsolattartási feladatot végezni − banki és befektetési termékekről tájékoztatást adni és értékesíteni azt − aktív bankműveleteket végezni, − aktív bankügylethez kapcsolódó döntés-előkészítési és lebonyolítási feladatokat ellátni − hitelszámlát nyitni és kezelni − hitelmonitoring tevékenységet ellátni − passzív bankműveleteket végezni − lekötési megbízást fogadni − folyószámlát, pénzt/értéket, valamint váltót és inkasszót kezelni − pénzforgalmat bonyolítani − alkalmassági és megfelelőségi tesztet kitölteni és értékelni − értékpapír és ügyfélszámlát nyitni, számlaműveletet végezni és megszüntetni − befektetési megbízásokat fogadni és bonyolítani − kiegészítő adminisztrációs tevékenységet és központi háttérmunkákat végezni Független biztosításközvetítőként − biztosítást közvetíteni − tájékoztatni a biztosítóról, a biztosításról, az azzal kapcsolatos pénzügyi szolgáltatásokról − felmérni a biztosítási igényt, elemezni a biztosítási szükségletet − versengő biztosítási termékeket és biztosítókat összehasonlítani − közreműködni az ajánlattételben és a szerződésgondozásban − képviselni az ügyfelet − jogszerű, szakszerű és ügyfélorientált tanácsadói szolgáltatást nyújtani − elkötelezett, hatékony és udvarias szakmai kommunikációt folytatni − marketingtevékenységben közreműködni, termékfejlesztéshez hozzájárulni − pénzügyi tervezésben közreműködni − informatikai és telekommunikációs megoldásokat alkalmazni Függő biztosításközvetítőként − egy biztosító termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíteni (ügynök esetében), vagy egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeinek közvetíteni (többes ügynök esetében),- tájékoztatni a biztosítóról, a biztosításról, az azzal kapcsolatos pénzügyi szolgáltatásokról − felmérni a biztosítási igényt, elemezni a biztosítási szükségletet- közreműködni az ajánlattételben és a szerződésgondozásban 149
− képviselni a biztosítót (ügynök esetében) vagy az aktuális biztosítót (többes ügynök esetében) − elkötelezett, hatékony és udvarias szakmai kommunikációt folytatni − marketingtevékenységben közreműködni, termékfejlesztéshez hozzájárulni − pénzügyi tervezésben közreműködni − informatikai és telekommunikációs megoldásokat alkalmazni Valutapénztárosként − valutaváltást végezni − ügyintézői, pénztári, pénzkezelői és értéktárosi feladatokat ellátni − bankjegyet felismerni, valódiságát és forgalomképességét megállapítani − ügyfél-azonosítást végezni, adatokat rögzíteni
150
Vállalkozási és bérügyintéző (54 344 02) A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A vállalkozási és bérügyintéző közreműködik a mikró-, kis- és középvállalkozások (kkv.) alapításával, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában. Vezeti az egyéni vállalkozók alapnyilvántartásait és elkészíti azok bevallásait. Alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában. Ellátja a bérszámfejtéssel- és társadalombiztosítással kapcsolatos feladatokat. A munkavállalókkal kapcsolatos bér- és társadalombiztosítási ügyeket intézi, a nyilvántartásokat vezeti. Vezeti a biztosítottak társadalombiztosítási lapjait, nyilvántartja a kifizetett ellátásokat, adatokat, igazolásokat küld az illetékes társadalombiztosítási szerveknek. A szakképesítéssel rendelkező képes: − a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv.) működtetéséhez szükséges gazdasági folyamatokat átlátni, és munkája során a kapcsolódó adminisztratív feladatokat ellátni − az egyéni vállalkozó alapnyilvántartásait vezetni (naplófőkönyv, pénztárkönyv, bevételi és költségnyilvántartás, bevételi nyilvántartás), − közreműködni a különféle szabályzatok elkészítésében − előkészíteni és részt venni a pénzforgalom és hitelezési feladatok kapcsolódó adminisztrációjában − vezetni a pénzügyi-, és adónyilvántartásokat, valamint határidőre teljesíteni a kapcsolódó kötelezettségeket − közreműködni/elkészíteni a mikró-, kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók bevallásait − közreműködni a vállalkozásfinanszírozási feladatokban − vezetni a pénzügyi és gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat − ellátni a mikró-, kis- és középvállalkozások (kkv.) könyvelési, beszámolási, ellenőrzési feladatokhoz kapcsolódó teendőket − részt venni a költségszámításokban, a leltározásban és az ehhez kapcsolódó feladatok megszervezésében − közreműködni az értékesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátásában − nyilvántartani a megrendeléseket és szerződéseket − ellátni a munkaügyi nyilvántartások alapján a bérekkel kapcsolatos adminisztrációs (bérszámfejtés, adó- és járulék-nyilvántartás, stb.) feladatokat − közreműködni a munkavállalók munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatosan − értelmezni és kitölteni a bér- és társadalombiztosítási nyomtatványokat − használni a pénzforgalmi számítógépes programcsomagot − irodai szoftvereket használni
151
13 Az iskola egészségnevelési programja: „Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége” Platon A WHO szerint az egészség definíciója: alapvető emberi jog, az „élethez szükséges erőforrás”, mely egyben társadalmi befektetés is. Fontos, hogy az egészségfejlesztés, egészségmegőrzés a mindennapi élet részévé váljon, figyelembe véve az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai állapotát. Ez a tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével, a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését is. Az egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudomány ismerete! Az iskolánkban tanító pedagógusoknak a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelőssége van. Ebből adódóan számos feladat hárul ránk. Szükséges, hogy saját magatartásukkal példázzák az egészséges életmódot, a rendszerességet, a mértékletességet, az edzettséget, a káros szenvedélyektől való tartózkodást és a higiéniai igényességet is. Az egészségnevelésben komoly felelőssége van az iskola valamennyi dolgozójának, elsősorban az osztályfőnöknek, a biológia, a testnevelő, az ifjúságvédelmi felelős tanároknak. Munkájukat segíti az iskolaorvos, a védőnő, a könyvtáros. Az egészségnevelési program célja, hogy fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, melyek az egészséges életvitelhez szükségesek, megismertessük a tanulókkal az egészségvédelem fontos kérdéseit, pl. az életkorral járó biológiai-pszicho higiéniás életmódi tennivalókat, az egészségre káros szokások biológiai, élettani, pszichés összetevőit (drogfogyasztás, dohányzás, alkoholfogyasztás stb.) Feladatunk, • •
• •
motiváljuk, ösztönözzük tanulóinkat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására; annak tudatosítása, hogy alapvető értékük az egészséges élet legyen, megóvására olyan magatartási alternatívákat kínálunk, melyekkel elsajátíthatják a megfelelő egészségvédő magatartást; egészségnevelésünk minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését; szakképző évfolyamokon munkaegészségügyi ismeretek átadása (baleset megelőzés, biztonsági előírások betartása).
Az egészségnevelés a következő területeken valósul meg: • osztályfőnöki órákon; • biológia órákon; • testnevelés órákon; • etika órákon; • viselkedéskultúra órákon; • Vöröskeresztes rendezvényeken; • egyéb tanórán kívüli foglalkozáson; • orvosi vizsgálaton és szűréseken. 152
Az egyéb tanórán kívüli foglalkozások iskolánkban az alábbi módon valósulnak meg: • minden tanuló számára adott a hét minden napján rendelkezésre álló tömegsport órákon való részvétel, melyben használhatja a gépekkel felszerelt kondicionáló termet, részt vehet aerobik órákon, különböző osztályok közötti versenyeken, uszodai foglalkozásokon stb. • a heti rendszerességgel működő sportcsoport foglalkozásokon, mely középiskolás bajnokságokban való részvétellel is együtt jár. Indításuk a mindenkori tantárgyfelosztás keretének figyelembevételével történik meg. Lehetséges sportcsoportjaink: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda. •
egyéb versenyzési lehetőségeket nyújtunk még: ősszel és tavasszal megrendezett különböző futófesztiválokon, lövészeten, úszóversenyen, asztalitenisz, floorball, bowling versenyen stb.
•
évente egy alkalommal sí tábort szervezünk tanulóink számára tanulói igény szerint.
Osztályfőnöki órán a tanulók értelmi és érzelmi fejlettségüknek megfelelően találkoznak az egyes egészségügyi témákkal, kérdésekkel, problémákkal. Az alábbi fő témakörökben jelenik meg még az egészségnevelési programunk: • • • • • • • • • • •
egészség – betegség; táplálkozás – mozgás; napirend – szabadidő helyes felhasználása – alvás; testápolás / személyi higiéné / és öltözködés; családi élet jelentősége; kortárskapcsolatok; káros szenvedélyek – helyes döntések; szexualitás; egészséges környezet és védelme; öko fenntarthatóság; balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás.
Az egészségnevelési programnak megfelelően készült tanterv a fenti témákban keretjellegű, teret hagy az előre nem látható változásoknak, a megtervezhetetlen aktualitásokra való adekvát reagálásnak.
153
A program megvalósításának eszközei és módszerei: • helyzetfelmérés, • osztályfőnöki óra (szerep- és szituációs játékok, kiselőadások,) • iskolaorvos, ill. védőnő ismeretterjesztő előadásai, • együttműködés a helyi Vöröskereszt szervezettel, pl. tanfolyam, véradás szervezése • mindennapi testnevelés, • egészségügyi szűrések, • balesetvédelmi és közlekedési szabályok tudatosítása, • szemléltetőeszközök alkalmazása: plakátok; faliújságok; újságok, folyóiratok; kiállítások; kiselőadások; különböző szemléltetési eszközök.
14 Környezeti nevelési program 14.1 Helyzetelemzés Az iskola nagy forgalmú út mellett fekszik, a tanulók többsége olyan városi környezetben lakik, ahol kevés a zöldfelület, ezért évek óta kiemelt feladatként kezeljük a környezeti nevelést. Iskolánk ökoiskolaként is kiemelt szerepet szán a környezeti kérdéseknek. A tanárok nagy része feladatának érzi a környezeti neveléssel való foglalkozást úgy tanórán, mint tanórán kívül. A környezeti nevelés olyan terület, amely folyamatos munkát igényel és amelybe mind több tanárt és diákot kell bekapcsolni.
14.2 Iskolánkban a környezeti nevelés megvalósul: 14.2.1 Tanórán A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyek a diákok életében is fontos szerepet játszanak. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így lehet okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Néhány lehetőség a tanórán: •
Az egyszerű vízvizsgálati módszereket kémia órán tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. 154
•
•
• •
Biológia órán Föld globális környezetvédelmi problémáival és a megoldásra irányuló törekvésekkel ismerkednek meg. Fontos, hogy a tanuló ismerje fel az ember helyét és szerepét a bioszférában A földünk és környezetünk tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezeti magatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását, sőt a nemzetek közötti összefogást kívánja. A gazdasági környezetünk tantárgy keretében lehetőség nyílik a gazdaságihatékonysági kérdések megvilágítására. Az osztályfőnöki óra komplex lehetőséget biztosít a környezetnevelési program megvalósítására a tanulók szakórákon szerzett ismereteire alapozva.
14.2.2 Tanórán kívüli programokon • • • • •
Kirándulásokat szervezünk havi rendszerességgel Nyári környezetvédelmi tábort szervezünk Megemlékezünk a Föld napjáról, a Víz napjáról, az Állatok napjáról A diákok pályázatokat írnak (pl. víz, levegő témában) Környezetvédelmi plakátok készítése
14.3 Iskolán kívüli együttműködés 14.3.1 Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési program megvalósítása szempontjából is fontos.
14.3.2 Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Ilyen intézmények a múzeumok, állatkertek és nemzeti parkok, illetve a társ-ökoiskolák. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő.
14.3.3 Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Kiemelt partnerünk a Bethlen Gábor Közalapítvány. Vele együttműködésben szervezzük a Határtalanul projektet.
155
14.4 Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Munkánk során törekszünk a rendelkezésünkre álló személyi és tárgyi feltételrendszer optimális kihasználására a környezeti nevelés érdekében.
14.5 Iskolán belüli együttműködés 14.5.1 Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését.
14.5.2 Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezetvédelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulóknak.
14.5.3 Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a kirándulásoknak, a nyári tábornak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében.
14.5.4 Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.
156
14.6 Alapelvek, jövőkép, célok eléréséhez szükséges készségek 14.6.1 Alapelvek A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: • A fenntartható fejlődés • Ok-okozati összefüggések • Helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései • Alapvető emberi szükségletek • Emberi jogok • Demokrácia • Biológiai és társadalmi sokféleség
14.6.2 Jövőkép Célunk olyan személyiség– és gondolkodásformálás, amely környezettudatos, környezetre, természetre figyelő magatartást eredményez. Fontos, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti problémák felismerésére, megakadályozására vagy csökkentésére, elősegítse az elő természet fennmaradását és a fenntartható fejlődést. A tanulók ismerjék fel a környezettudatos magatartásban, cselekvésben a tudomány eszköz jellegét. Ennek érdekében ki kell alakítani a diákokban: • Környezettudatos magatartást és életvitelt • Személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt • A természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését • Rendszerszemléletet • Tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését • Egészséges életmód igényét
14.6.3 A célok eléréséhez szükséges készségek A fenti célok eléréséhez a következő készségek kialakítása fejlesztése szükséges: • Alternatív, problémamegoldó gondolkodás • Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód • Problémaérzékenység • Kreativitás • Együttműködés, alkalmazkodás • Vitakészség, kritikus véleményalkotás • Kommunikáció • Konfliktuskezelés és megoldás • Állampolgári részvétel és cselekvés
157
14.7 Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a legfontosabb a fenntartható fejlődés megteremtése. Ez az élet minden területén tapasztalható. A fenntarthatóság ideológiai, tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdeni. A szakmai kérdéseken kívül hangsúlyt kell kapnia a környezettudatos életmódnak. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kel kialakítani. Fontos feladat a diákok szemléletének alakítása, környezet– és természet szeretetük kialakítása, megszilárdítása. Ez csak úgy lehetséges, ha az iskolai élet minden területén figyelembe vesszük a szemléletformálást. A diákok így nem elszigetelt ismeretekre tesznek szert, hanem egységes egészként látják a természetet és benne az embert. A természettudományos tantárgyak a legalkalmasabbak erre. A kémia, biológia, fizika, földrajz órákon a szemléletformálás hatékonyan működik, de a humán tárgyakkal is bővíteni kell a kört. Tanórán, tanulmányi kirándulásokon, nyári környezetvédelmi táborban megismertetjük a diákokkal a természetet, egyszerű vizsgálatokat végzünk. A tanulók megtanulják, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák az összefüggéseket, ismerjék meg az egyén felelősségét a környezetvédelemben, így válhatnak tudatos környezetvédőkké.
14.8 Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek.
14.8.1 Új tervek • • •
A tantestület minden tagjának megnyerése az ökoiskolai hitvalláshoz A környezeti nevelés módszereinek bemutatása Újonnan megjelenő környezeti nevelési irodalom figyelemmel kísérése
14.8.2 Hagyományok ápolása • • • • •
Iskolanap szervezése Hazánk és a Kárpát-medence nevezetességeinek feltérképezése Nyári környezetvédő tábor szervezése Környezetvédelmi témájú osztályfőnöki órák Iskolai pályázatok
14.8.3 Szaktárgyi célok • • •
A szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon környezetszennyezés hatása a természeti -, és az épített környezetre, az emberre) Interaktív módszerek alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet) 158
(a
• •
Multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon Számítógép felhasználása a tanórákon
14.9 Tanulásszervezési keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti koncentráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.
14.9.1 Lehetőségeink: • • • • • •
Tanulmányi kirándulások Városismereti játékok Látogatás múzeumban, állatkertben, botanikus kertben, nemzeti parkban „Jeles napok” (Föld Napja, Víz Világnapja, stb.) sportrendezvények (természetjárás, tájékozódási futás, stb.) DÖK-nap
14.9.2 Módszerek: A környezeti nevelésben a hatékonyság növelésének érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért célszerű tanártovábbképzést szerveznünk, amelyben bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. (pl. modellezés, riportmódszer, terepgyakorlati módszer, művészi kifejezés)
14.9.3 Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szakirodalmat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális és multimédiás eszköz álljon a tanárok és tanulók rendelkezésére.
14.9.4 Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Fontos, hogy tanulóink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalmat kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelentől.
159
14.9.4.1. Kommunikáció formái • • • • • • • • •
Kiselőadások tartása Prezentációk készítése és előadása Házi dolgozatok készítése Részvétel környezetvédelmi pályázatokon Poszterek készítése Iskolarádió felhasználása Faliújságon közölt információk készítése Környezetvédelmi cikkek feldolgozása Környezetvédelemről szóló hírek feldolgozása, értékelése
A környezeti nevelési program összeállításánál figyelembe vettük a vonatkozó közoktatási és környezetvédelmi törvényeket.
15 Az írásbeli beszámoltatások rendje, formái, korlátai, a tanulók
tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 15.1 Az írásbeli számonkérés formái az iskolánkban: 1. A helyi tantervben előírt kötelező írásbeli témazáró dolgozat: valamennyi tantárgyból, amely érettségi vizsgájában írásbeli rész is szerepel /és arra a felkészítést vállalta az iskola/ iratunk nagyobb anyagrészt számon kérő írásbeli dolgozatot. Ezek számát a tantárgyak helyi tanterve rögzíti. A témazáró dolgozat összefoglaló dolgozat, nagyobb anyagrészben kíván tájékozódást szerezni a tanuló felkészültségéről. Mérhető vele a tudás, az ismeretek szilárdsága és azok biztonságos alkalmazása. Bizonyos anyagrészek lezárásakor íratjuk; összefoglalás és rendszerező ismétlés előzi meg. Ennek a dolgozatnak a megíratását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulóknak, és fel kell hívni a figyelmet a legfontosabb anyagrészekre, az előforduló problémákra. Célszerű gyakorló feladatokat kijelölni, ezzel is fokozni a felkészülés intenzitását. A dolgozatot úgy kell tervezni, hogy egy nap két témazárónál ne legyen több. A dolgozatot a hiányzó tanulókkal pótoltatni kell. A témazáró dolgozat eredménye jól elkülönül az e-naplóban, hiszen külön oszlopban, pirossal kerül be. A szaktanár egyszeri alkalommal javítási lehetőséget ajánlhat fel, mellyel nem csak az elégtelent kapott diákok élhetnek. A javító dolgozatot két héten belül kell megírni, lehetőség szerint tanórán kívül. A javító dolgozat beadása nem kötelező. Ha a diák javító dolgozatát beadja, akkor ezzel (eredményétől függetlenül) újabb osztályzatot szerez, melyet a szaktanár az eredeti témazáró mellé könyvel el. A témazáró dolgozatok dupla súllyal szerepelnek a jegyek között, ezt a rendszer automatikusan számolja.
160
Az osztályozás a következő százalékos megoszlás alapján történik: 0-29 %
elégtelen (1)
30-46 %
elégséges (2)
47-63 %
közepes (3)
64-79 %
jó (4)
80-100 %
jeles (5)
Ettől eltérni csak rendkívül indokolt pedagógiai szituációban megengedett. 2. Rövid írásbeli számonkérés (röpdolgozat): kisebb anyagrész elsajátításának ellenőrzése szolgáló számonkérési forma. Célja a tanulók munkájának folyamatos ellenőrzése, ezért előre bejelenteni nem kell. Időtartama ne haladja meg a 20 percet. 3. A felvett tanulók szeptember elején egységes feladatlap alapján felmérő dolgozatot írnak. Ennek célja a tanulók tudásszintjének vizsgálata, a tanár további tervező és felzárkóztató munkájához való adatgyűjtés. A felmérőre adott érdemjegyet nem számítjuk az osztályzatokba! 4. Évfolyamok egységes felmérése: Értékelése osztályzattal történik, melyet az osztályozó naplóba a megfelelő hónaphoz egyszeres súllyal ír be a szaktanár. 5. Diagnosztikus felmérést iratunk a 10. évfolyam végén május hónapban a 9. és a 10. évfolyam tananyagából, valamint a 12. évfolyam végén április hónapban az érettségi tartalmi követelményéből, amelynek százalékos teljesítményét értékeljük. Hiányzás esetén a tanulóval pótló dolgozatot iratunk. Az elégtelent írt tanulók javítóvizsgán vesznek részt. Az írásbeli dolgozatokat, szaktárgytól függően szóbeli vizsga is követi. Bizonyos tantárgyakból csak szóbeli vizsga van. Ezen felmérések eredménye vizsgajegyként kerül beírásra a naplóba és a rendszer automatikusan megkülönböztetett színnel jelzi (lila) és kétszeres súllyal veszi figyelembe az átlag számításakor. A kötelező témazáró dolgozatokat az íratás előtt egy héttel a tanulók tudomására kell hozni, egyéb írásbeli számonkéréseket előzetesen bejelenteni nem kötelező. Egy nap legfeljebb két előre bejelentett dolgozat iratható. Bármely írásbeli számonkérésre elégtelen osztályzat adható, ha a tanuló nem megengedett segédeszközt használt megírása során. Az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelése mellett aláírásával ellátva, legkésőbb két héten belül ismertetni kell a tanulóval. A tanuló joga, hogy a kijavított és értékelt írásbeli számonkérést megtekintse. A helyi tantervben előírt kötelező írásbeli témazáró dolgozatokat, valamint a diagnosztikus felméréseket a szaktanár a tanév végéig megőrzi, majd leadja irattározásra. Az egyes tantárgyakra vonatkozó előírásokat a tantárgyak helyi tanterve tartalmazza.
161
16 A tanulói mulasztással kapcsolatos jogszabályok 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról „51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. (2)82 Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a gyermek, a tanuló - gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, d) a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2a) bekezdése szerinti igazolással igazolja. (3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (4)83 Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot, valamint az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt, b) tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén - gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével - a gyermekjóléti szolgálatot. 162
(4a)84 Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és - szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. (5)85 Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. (6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben, tanítási évben összesen86 a) a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap b)87 tanköteles tanuló esetén harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás. (7) Ha a tanulónak - az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen88 a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (9)90 A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás további következményeit a szakképzésről szóló törvény határozza meg. (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.„ 163
2011. évi CLXXXVII. törvény a Szakképzésről „39. § (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (2) A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza. (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. (6) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt.”
164
17 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának elvei és korlátai Oktatásunk eredményessége érdekében szem előtt kell tartanunk és a tanulókban és szüleikben egyaránt tudatosítanunk kell, hogy a tanulók otthoni munkája az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának. A házi feladatok célja különböző lehet: • Az alapfogalmak, alapismeretek, összefüggések gyakoroltatása. Így tudjuk elérni, hogy a legfontosabb ismeretek megszilárduljanak, alapvető tudáselemek készségként álljanak a tanulók rendelkezésére. • A tanult ismereteket a tanulók önálló feladatmegoldásban tudják alkalmazni, egyrészt olyan feladat formájában, amelynél az órán megoldottra ráismernek a diákok, másrészt új szituációkban is meg tudják a problémát oldani. • Az órán feldolgozásra kerülő témákhoz szükséges alapismeretek feleleveníttetése (ismétlés, tankönyvhasználat) A házi feladatok célját (és az osztályt) ismerve kell megtalálnunk azt a módszert és helyes arányt, amelyet követnünk kell, de vannak általános elvek, amelyeket minden szaktanárnak be kell tartani: 1. A kijelölt házi feladatokhoz adjunk útmutatást, segítséget (figyelembe véve a csoport képességét). 2. A feladatok kijelölése differenciáltan történjen. A feladatsor mindig tartalmazzon elégséges, közepes és jó képességű tanulókra vonatkozó feladatot. 3. A házi feladatok ellenőrzésére, a felmerülő problémákra, ötletekre időt kell szánni (itt élhetünk a technika eszközeivel is, mint például írásvetítő). 4. A házi feladatok megoldását értékelni kell. Így azok a tanulók, akik becsületesen megoldják a házi feladatot, sikerélményhez, elismeréshez jutnak. 5. Tudatosítani, és következetesen alkalmazni kell valamilyen szankciót, ha a tanuló nem készít házi feladatot. Ha a tanuló esetleg nem érti a feladatot, álljon rendelkezésére egy olyan kijelölt „feladatbank”, amelyből alternatívát választhat képességeinek megfelelően, így bizonyítva az órára való készülésének szándékát. 6. A szaktanárnak ügyelni kell arra, hogy a házi feladat harminc-negyven percnél ne legyen időigényesebb, mert a többi tárgyból is kell készülnie a tanulónak. 7. A megtanulandó elméleti anyagot egyértelműen ki kell jelölni a diákok számára, mert lexikális tudás nélkül nem tudják feladatokat megoldani. 8. Az önálló gyakorlás igényének fokozása érdekében témakörönként jelöljünk ki nagyobb időintervallumra gyakorló feladatokat, melyeket felhasználhatunk dolgozatoknál, feleléseknél. A házi feladatok jellege is különböző, melyek kijelölése során az alábbi irányelveket tartja fontosnak: 1. Elméleti házi feladat: A tanórákon már jól kidolgozott, rögzített fogalmak megtanulását, és azoknak a kapcsolódó anyagrészeknél való helyes használatát várjuk el tanulóinktól. Az otthoni tanulásban segédeszközként használhatóak a tankönyvek, melyek kiválasztása tanári megegyezés alapján történik. 165
2. Írásbeli házi feladat: A tantárgyak jellegéhez kapcsolódóan sokszínűen és pontosan kell meghatározni az írásbeli feladatokat. Törekedni kell arra, hogy a tanulók az írásbeli házi feladat megoldása során sikerélményhez jusson. 3. Házi dolgozat: Hosszabb időszakra sokszínűen meghatározott, átfogó kidolgozást igénylő feladat, amely a tanulók önálló munkáján alapul. 4. Kiselőadás: A tanár által meghatározott témákból fakultatív jelleggel a tanulók kiselőadással készülhetnek, melyet a felkészültség színvonalának, előadásmódjának megfelelően értékelünk. 5. Iskolai pályázat: Tanáraink több - tantárgyainkhoz kapcsolódó - változatos, érdekes témaköröket határoz meg az iskola tanulói számára, melyeket terjedelmes, tetszetős dolgozat formában kell leadniuk a pályázati kiírásnak megfelelően. A határidőn belül leadott pályázatokat jeles érdemjeggyel jutalmazzuk. 6. Gyűjtőmunkák: Gyűjtemények készítése az egyik legkreatívabb pluszmunkát igényli tanulóinktól. Szorgalmukat igényes munkáik leadásakor mindig pozitívan értékeljük. Esetenként tudományos gyűjtőmunkák kiadásával csábíthatjuk a diákokat a tantárgy egy-egy részletének, mélyebb szerkezetének felkutatására, melyet a ráfordított energia és munka tükrében értékelünk.
18 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A tanulók az adott tanév követelményeinek legalább elégséges szintű teljesítése esetén léphetnek magasabb évfolyamba. A tantárgyi követelményeket a Helyi Tanterv tartalmazza, amely az intézmény web-oldalán mindenki számára elérhető.
19 Könyvtár pedagógia program A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziuma könyvtárának jó infrastrukturális feltételei biztosítják a tanulási, önművelési követelmények, elvárások kielégítését. A tágas, világos és barátságos olvasóterem lehetővé teszi, hogy az iskolai élet szerves részét alkossa, és ahol a könyvtárhasználati órákon és a könyvtári szakórákon kulturált körülmények között dolgozhatnak a diákok. A tárgyi és személyi feltételek megteremtésével a könyvtár az iskola forrásközpontja, amely az önálló információszerzés, az önművelés, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges módszerek elsajátításának helyszíne. A könyvtár vezetője a tantárgyközi tanítás egyik centrális gondozója, aki koordinálja és vezeti a könyvtárhasználati ismeretek elsajátítását és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztését is. Az oktatás során törekszik arra, hogy megalapozza a diákok a könyvtár rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását. Alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje és használja a tantárgyakhoz kapcsolódó legfontosabb dokumentumokat és modern ismerethordozókat. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában, valamint olyan könyvtárhasználati kompetenciára tegyen szert, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és átadásra, a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. 166
Fejlesztési követelmények a 9-12. évfolyamon A tanulási képességek fejlesztése Cél az önálló feladatvégzés, információszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban, a tanult anyag bővítése különböző információhordozókból. Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének, kritikájának és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása. Tapasztalatszerzés Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról tanári segítséggel, csoportosan és önállóan. A diákok feladata a gyűjtött ismeretek elrendezése, a kitűzött célnak megfelelő felhasználása. Cél az elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében, valamint egyszerűbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésben. Szükséges elsajátítani a jegyzetkészítés alapjait tanári irányítással. A tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása. Az információ kritikus befogadásának megalapozása azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással csoportosan. Különböző információhordozók célszerű használata az életkornak megfelelő önállósággal. Az információ-felhasználás alapjainak megismerése, alkalmazása, mint például a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai. Feladat a verbális és nem verbális információk együttes kezelése, megértése: ilyen az illusztráció, ábra, tipográfia, grafikonok értelmezése szövegösszefüggésben, szövegek vizuális elrendezése. Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és a nélkül, valamint felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára. Ismeretszerzés, tanulás A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, interneten. A gyűjtött adatokról rövid tartalmi ismertető készítése. Cél a kézikönyvek, atlaszok, lexikonok sikeres használata, ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben, valamint a gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Önálló forráshasználat: a számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata. Egy adott téma feldolgozását leginkább segítő, másodlagos információhordozók, mint például a térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, folyóiratok, napilapok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, multimédiás források, internet, riportok, szóbeli források stb. önálló kiválasztása. Információszerzés és –feldolgozás Megadott, különböző tartalmú és más-más célnak megfelelő információhordozók kiválasztása tanári irányítással. Eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben, mint például könyvtárban, kiállításon, múzeumban és az interneten tanári 167
segítséggel. Ismeretszerzés személyes és irányított beszélgetésekből, tanári előadásokból, médiaszövegekből, statisztikai táblázatokból, lexikonból, fogalomtárból, szakirodalomból, könyvtárból, internetről. Egyszerű adatfelvételi módszerek, felmérések önálló megtervezése, kivitelezése. Előadások önálló jegyzetelése, a forrás-anyagok és az önálló megfigyelések, következtetések szakszerű elkülönítése, jelölése. Az információ kommunikálása és értelmezése Alapvető cél a digitális kompetencia kialakítása, fejlesztése. Az információk információ előállítására szolgáló eszközök használatának elsajátíttatása, majd a megszerzett információk megosztása másokkal. Az internet-alapú szolgáltatások, mint például tények, adatok, képek, menetrendek, hírek, elektronikus adatbázisok keresése és elérése.
A könyvtárhasználati tanórák A bejövő 9. évfolyamok diákjait megismertetjük a könyvtárral könyvtárhasználati órák keretében, amelyek önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelnek. Egyénhez igazított differenciált tanulásszervezéssel, az életkori sajátosságok figyelembevételével és változatos tevékenységformák alkalmazásával a könyvtárhasználati gyakorlati technikák elsajátíttatására törekszenek. Az órák a NAT iránymutatásával készült helyi tanterv alapján épülnek fel. A könyvtáros tanár részt vesz a tehetséggondozásban a versenyekre és vetélkedőkre készülő tanulók munkájának segítésével, valamint esetleges szakköri foglalkozások előkészítésével. Az óra megtartásának lehetséges helyszínei: • osztályterem, • könyvtári olvasóterem. Az óravezetés lehetséges módjai: • szaktanár tartja, • a könyvtáros tanár csak az előkészítésben vesz részt, • közösen tartják az órát, • a könyvtáros tanár tartja az órát, a szaktanár a szakmaiságot felügyeli. Tananyag • Tananyag felosztása az informatikában • Könyvtártípusok, funkcionális terek • Könyvtári szolgáltatások • Információkeresés • Dokumentumtípusok, kézikönyvek • Forráskiválasztás • Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás
168
A könyvtárhasználati tananyag tartalmi felosztása Az alábbi oktatási tartalmak fokozatosan, spirálisan az előzetes ismeretekre épít, és a tantárgyak közt elosztva jelennek meg a tantervben és az oktatási gyakorlatban. 1. Általános könyvtárhasználati ismeretek • Könyvtártípusok, • funkciók, funkcionális terek, • állomány, állományegységek, • raktári rend, • szolgáltatás, • könyvtárhasználati szabályok, • információs rendszer. 2. Dokumentumismeret A megfelelő információs forrás megtalálása, az információhordozók kiválasztásának, használatának képessége, amely később kiemelt jelentőséggel bír a szellemi munka technikájának alkalmazása során. • Nyomtatott dokumentumok: könyv, időszaki kiadvány, • nem nyomtatott dokumentumok: vizuális dokumentum, auditív dokumentum, audiovizuális dokumentum, géppel olvasható dokumentum, oktatócsomag. 3. A könyvtár tájékoztató segédeszközei (könyvtári tájékozódás) A könyvtári tájékoztató eszközök használatának képessége szaktárgyi gyakorlás formájában. • A direkt tájékoztatás eszközei: segédkönyv: lexikon, szótár, enciklopédia, adattár; kézikönyv, atlasz, kronológia, közhasznú információforrás. • Az indirekt tájékoztatás eszközei: információkereső nyelv, katalógus, bibliográfia, számítógépes adatbázis. 4. A szellemi munka technikája A könyvtárhasználati ismeretek első három elemének rendszerezett használata, alkalmazása. • Anyaggyűjtés: Problémafelvetés – Tájékozódás – Forráskeresés – Forráskiválasztás – Szövegfeldolgozás • Az információk feldolgozása: Szelekció – Rendszerezés – Címválasztás – Vázlatkészítés – Szövegalkotás – Számítógépes szövegszerkesztés – Irodalomjegyzék készítés – Hivatkozás – Idézet
169
20 Záródokumentumok A Pedagógiai program elkészítését a 2011. évi CXC. Tv. A nemzeti köznevelésről jogszabály alapján 2012. októberi igazgatói utasításra az iskola nevelőtestülete elvégezte, majd 2014 májusában, illetve 2015. és 2016. augusztusában felülvizsgálatra került. Véleményezte az iskolai Diákönkormányzata, a Szülői Választmány. A helyi Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete elfogadta, az iskola igazgatója jóváhagyta. A helyi Pedagógiai Program egy példányát az iskola titkárságán helyezzük el, amely megtekinthető munkanapokon, hétfőtől csütörtökig 8 és 16 óra, pénteken 8 és 13 óra között. Erről az iskola tanulóit az osztályfőnökök tanév elején tájékoztatják. Az iskola helyi Pedagógiai programját nyilvánosságra hozzuk iskolánk honlapján.
170
A Helyi Pedagógiai Programot az intézmény diákönkormányzata 2016. év június hó 10. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat jelen Helyi Pedagógiai Program módosításával egyetért, a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
................................................................. diákönkormányzat vezetője
A Helyi Pedagógiai Programot a szülői szervezet (közösség) 2016. év június hó 07. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet jelen Helyi Pedagógiai Program módosításával egyetért, a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
................................................................. Szülői szervezet képviselője
A Helyi Pedagógiai Programot az 2016. év június hó 27. napján elfogadásra javasolta.
........................................................ hitelesítő nevelőtestületi tag
P.H.
171
intézmény
nevelőtestülete
....................................................... hitelesítő nevelőtestületi tag
ZÁRADÉK a pedagógiai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) pontja alapján „A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.” A pedagógiai programban szereplő költségvetési támogatást igénylő feladatok megszervezése, végrehajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a fenntartó engedélyét. A többletkötelezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembe vételével dönt. Ezen záradék a hatályos pedagógiai program mellékletét képezi.
Budapest, 2016. augusztus 24. ……………………………………… ……………………………………… Tagintézmény-vezető olvasható neve és aláírása p.h.
172