A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Békésy György Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája pedagógiai programja
Budapest 2016
A Pedagógiai program hatálybalépése A Pedagógiai program 2016. év szeptember hó 1-jén lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Pedagógiai program hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2015. év szeptember hó 1. napján elfogadott (előző) Pedagógiai program.
2
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 1. Az iskola bemutatása.............................................................................................................. 2. Iskolánk arculata ................................................................................................................... A. A NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................
2 3 3 3 4
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
4 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .........................................................
8
3. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .................. 11 4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .. ……………………………………………………………………………………………………………….14 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................................... 15 6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlásának rendje .......... 21 7. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ........................... 21 8. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................... 23 9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a felvételi vizsga követelményei ..... 32 10. A felvétel és átvétel helyi szabályai ........................................................................................ 42 B A HELYI TANTERV ............................................................................................................. 43 1. A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................................... 43 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások................ 44 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .. 45
4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .......................... 45 5. Választható tantárgyak, foglakozások, a pedagógusválasztás szabályai ........................................... 46 6. Választható érettségi vizsgatárgyak .......................................................................................... 46 7. A középszintű érettségi témakörei ............................................................................................ 46 8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei .................................................... 55 9. A csoportbontások és egyéb foglakozások szervezésének elvei ...................................................... 59 10. A tanulók fizikai állapotának mérése ...................................................................................... 59 11.Egészségnevelési és környezeti nevelés elvei ............................................................................ 60 12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................................... 60 13. A tanulók jutalmazása, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése ..................................... 61 14. A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények ..................................................................... 64 15. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ................................... 64 C. A SZAKMAI PROGRAM ...................................................................................................... 65 1. Az iskola szakképzési rendszere .............................................................................................. 65 2. A hatályos alapító okiratban szereplő szakképesítések ................................................................. 73 3. Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében ......................................................................... 78 D ZÁRÓ DOKUMENTUMOK .................................................................................................. 79 1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés . 79
2 A Pedagógiai program felülvizsgálata ....................................................................................... 79 3. Legitimizáció....................................................................................................................... 80
3
BEVEZETÉS 1. Az iskola bemutatása Névjegy Az intézmény neve, címe: Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Békésy György Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 1174 Budapest, XVII. kerület Széchenyi utca 9-11. (1173 Békésy tér 1 ) telefon/fax: 256-1673, 257-0032
2. Iskolánk arculata Iskolánk az 1988/89-es tanévben kezdte meg a működését. Névadónk Dr. Békésy György (1899-1972) Nobel-díjas biofizikus, audiológus, az emberi hallás mechanikaifiziológiai folyamatainak világhírű kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Iskolánkban az idegen nyelvi és informatikai képzés, a kommunikációs képességek fejlesztése kiemelt fontosságú, hiszen a nálunk megszerzett szakmai tudás a gazdasági élet szolgáltatói területeire nyújt alkalmazható tudást. Iskolánk viszonylag új intézmény, az egyik legszebb budapesti középiskola. A főváros peremkerületében, Rákoskeresztúron található, amely maga is 9 városrészből tevődik össze (Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Madárdomb, Régiakadémiatelep). Az épület északi frontja lakótelepre néz, a déli oldalt kertes, családi házak övezik. Tanulóink kétharmada kerületi lakos, másik harmaduk az agglomerációból jár be. Az iskolaépület tervezője Magyar Géza Ybl-díjas építész. Tágas belső terei, az üvegkupolával fedett aula a burjánzó zöld növényekkel, nagy fehér falfelületeivel mediterrán hatást kölcsönöznek az épületnek. A teraszos kiépítésű parkszerű, tágas iskolaudvar és a gondozott sportpályák nem csak esztétikai élményt nyújtanak, de rekreációs szerepük sem elhanyagolható. Tanulóink zártkörű videó láncba bekapcsolt osztálytermekben tanulnak, tornaterem, kondi terem és sportudvar teszi lehetővé a mindennapi testedzést, a szünetekben a diákpihenők és diákklub kulturált környezete várja a diákokat. Színháztermünkben színházi előadásokat és hangversenyeket szervezünk. A természettudományi és az informatikai szaktantermek, a tanirodák az érettségire való felkészítést, illetve a szakmai képzés színvonalát erősítik. Iskolai könyvtárunk a tanulók számára a kötelező olvasmányokat, tanórai felkészüléshez és önképzéshez szakkönyveket biztosít, a könyvtárban elhelyezett számítógépek az önálló információszerzést segítik.
4
A. A NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk, mint minden oktató-nevelő intézmény követelményeket támasztó, normatív szervezet. Követelményrendszerünk jogi alapjait és keretét a köznevelésről, a szakképzésről, a gyermekek jogairól szóló törvények, a NAT, a kerettantervek, továbbá a tanév rendjét évenként szabályozó rendeletek képezik. Iskolai életünk belső rendjét és normáit a Szervezeti Működési Szabályzat és a Házirend tartalmazza. Ezeknek a dokumentumoknak a szellemét az a meggyőződésünk alakította/alakítja, amely szerint az iskola mind a pedagógusnak, mind a tanulónak első sorban munkahely, és csak mint ilyen a közösségi élet gyakorlásának színtere. Ebből következően az itt folyó munka alapfeltételei: az értelmes rend, az átlátható partneri személyi viszonylatok, az egymás tiszteletére építő normakövető magatartás. Olyan innovatív iskolát vállalunk, vallunk magunkénak, amely képes a korszerű, új ismeretek befogadására-átadására, és az európai kultúrkör hagyományos alapértékeivel tudja orientálni az iskolahasználók különböző csoportjait. Az iskola tanárai bizalommal, megértéssel tekintenek a tanulók személyiségére; jogaikat, emberi méltóságukat tiszteletben tartva, pedagógiai tapintattal nyújtanak lehetőséget önállóságuk, kezdeményezőkészségük, kreativitásuk kibontakozására. Ugyanakkor határozott követelményeket is támasztanak a tanulókkal szemben. Erre kötelezi tanárainkat pedagógiai szakmai kompetenciájuk, hivatásuk; felelősségük a nevelési célok megvalósulásához vezető tanulói tevékenységek megszervezésében. A távlatok a képességfejlesztő iskola irányába mutatnak. Ma még a kimeneti szabályozás is jobbára ismeretközpontú, de lassan teret nyernek az új típusú alkalmazás-számonkérések, kompetencia-vizsgák. Az ismeretátadási folyamatok alakításában, megválasztásában meghatározó jelentőségű tényezőnek tartjuk a képességfejlesztést. A diákjainkra gyakorolt célratörő, tervszerű, többoldalú nevelő hatások célja, hogy szociálisan értékes és egyénileg eredményes autonóm életvezetésre, az iskolában szerzett ismereteik fejlesztésére képes egyénekként érkezzenek a felnőttkor küszöbére, léphessenek szakmai pályájukra. Tudatában vagyunk annak, hogy tanulóink eljövendő életpályájának terepe a 21. század tudásalapú, információs társadalma lesz. Az ismeretek már ma is tapasztalható, a jövőben várhatóan még inkább rohanó tempójúvá váló mennyiségi és minőségi változása természetesen lehetetlenné teszi azt, hogy diákjainkat egész életünkre szóló, illetve szakmai pályájukhoz mindvégig elégséges ismeretekhez juttassuk. Különösen fontos feladatunknak tartjuk tehát felkészítésüket az új ismeretek önálló megszerzésére. Alapvető célunk minden tantárgy oktatásában, és a tanórán kívüli programok során a kulcskompetenciák fejlesztése. Nemzeti alaptantervben megfogalmazott kompetenciafejlesztés formái, keretei iskolánkban: anyanyelvi kommunikáció: minden tantárgyban megjelenik, de elsősorban a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül fejlesztjük.; idegen nyelvi kommunikáció: a nyelvórán kívül az informatika tantárgy tanításának keretein belül; matematikai,.természettudományos kompetencia: a matematika tantárgy oktatásán kívül a kompetencia fejlesztése, a fizika, kémia és földrajz tantárgyakban is kiemelt szerepet kap az érettségi kompetencia szemléletű vizsga feladatainak megfelelően; digitális kompetencia: az informatika tantárgy tantervén kívül a digitális kompetencia fejlesztését a nevelőtestület elhatározása alapján minden tantárgy tanításában fontosnak tartjuk, a tanulókat fel kell készíteni a
5
digitális társadalomban való tudatos részvételre, ez egyaránt jelenti az információk közötti tudatos válogatást, az internet szakszerű használatát csakúgy, mint az internet etikett betanítását; hatékony önálló tanulás: a tanultak belső összefüggéseinek megértése, problémamegoldó képesség, a különböző tudásterületek közötti kapcsolatok felismerése, szociális és állampolgári kompetencia: az osztályfőnöki órákon és társadalomtudományi ismeretek órákon kell elsősorban ezeket a kompetenciákat fejleszteni, de csak úgy, mint a többi kompetencia fejlesztése rendszeresen szerepet kap minden tantárgy területén; kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia: elsősorban a szakmacsoportos alapozó tantárgyon belül történik az ismeretek átadása, páros és csoportmunkával, önálló kutatási területek bemutatásával, projektfeladatok végrehajtásával és a meghirdetett tanulmányi versenyekre való felkészítéssel fejleszthető; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség: az adott tantárgyi (irodalom, ének, rajz és vizuális kultúra) kereteken kívül szakköri keretben zajlik a fejlesztés. Iskolánk helyi tantervének felülvizsgálatakor és megvalósításakor szem előtt tartjuk a fentiek beépítését valamennyi tantárgy oktatásába, Az elsajátítás mérésére az országos mérés szolgál. Az eredmények értékelése, a következtetések megfogalmazása, a további feladatok meghatározására a minőségirányítási programunkban meghatározottak szerint a nevelőtestület feladata. A mérések eredményei nyilvánosak. Iskolánkban biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Gondoskodunk az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról, valamint a tananyagban biztosítjuk a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. Iskolánk fontosnak tartja az alapvető erkölcsi ismeretek és értékek elsajátítását és annak a magatartásban, viselkedésben való megjelenését. Az ismeretek többoldalú közvetítésére törekszünk anélkül, hogy vallási és világnézeti tanítások igazságáról állást foglalnánk.
Nevelő-oktató munkánk céljai és feladatai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenységünk fő célkitűzései a következők:
A szakmai képzés megalapozása, az érettségi, majd a szakmai vizsgára, a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészítés. Azt kívánjuk elérni, hogy kialakuljon tanulóinkban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlődjön fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. Törekszünk arra, hogy tanulóinkban kifejlődjön a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, kialakuljon a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzetük. Az általános műveltséggel összefüggésben a tanulóinkat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveljük. Képessé tesszük őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen
alapuló felelős döntésekre. Célunk a tanulási kudarcok megelőzése a rendelkezésünkre álló valamennyi eszközzel, a tanulmányokat félbeszakító lemorzsolódás kiküszöbölése, a sikeres beilleszkedés elősegítése, a szociális hátrányokból
6
adódó hátrányok kompenzálása. Törekednünk kell arra, hogy ne maradjon észrevétlen bármilyen tehetségmegnyilvánulás, ne kallódhasson el egyetlen tehetség sem ( az ezekhez a célokhoz tartozó feladatokat nevelési tervünk külön fejezetei tartalmazzák).
Személyiség- és közösségfejlesztő nevelési programunk határozott célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a
társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.
El kívánjuk érni, hogy tanulóinkban tevékenységeik során kialakuljon az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, kifejlődjön az igényük a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Sajátjuknak tekintsék a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá váljanak a különböző kultúrák iránt, alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a szolgáltatási értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint
felsőfokú tanulmányok megkezdésére.
Fontos, meghatározó célunk, hogy a személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kapjon az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a
kötelességek tudatosítását.
Az integrált nevelésben, oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek- nagyot halló, gyengén látó, pszichés fejlődési zavar következtében tanulási zavarral küszködő - ellátása Alapító okiratunk szerint intézményünk feladatellátásai körébe tartozó tevékenység. Az integrált neveléssel megteremtjük az esélyegyenlőség alapjait, felkészítjük a sajátos nevelési igényű tanulókat az önálló életvitelre. Célunk, hogy egészséges énképet és önbizalmat alakítsunk ki bennük, reális pályaválasztásukban segítsük őket. Az integrált nevelés nem csupán a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi beilleszkedését, hanem sokféle szociális készség kialakulását eredményezi a többi gyermekben, tanulóban. A fent megjelölt célok eléréséhez az alábbi fő feladatok tartoznak:
Változatos módszerekkel továbbépítjük, és kiszélesítjük az általános iskolából hozott tantárgyi ismereteket. A helyi tantervünkben a tantárgyi és fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az
általános műveltség továbbépítését. Megtanítjuk tanítványainkat tanulni. Különböző tanulási tevékenységformákat ajánlunk számukra, és azokat az egyéni tanulási stratégiákat erősítjük meg bennük, amelyek az önálló ismeretszerzést és rendszerezést,
feldolgozást segítik elő. Feladatunk továbbá az iskolában folyó nevelő-oktató munka egységes értékelési rendszerének kialakítása és működtetése, a pedagógiai folyamatban érintett szülők, tanulók, tanárok és kollégiumi pedagógusok újabb együttműködési formáinak kialakítása, továbbfejlesztése fejezetekben részletezzük) .
7
(az ezzel kapcsolatos feladatokat külön
Tudatos továbbképzési politikával kívánjuk emelni az iskolavezetés-irányítás színvonalát, növelni szakszerűségét, továbbfejleszteni a szaktanári módszertani kultúrát. Iskolánk akkor képes a szociokulturálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha nevelési eljárásaiban korszerű, követelményeiben
igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. Nevelési és oktatási gyakorlatunkba folyamatosan beépítjük azokat a fejlesztő célú problémakezelési módszereket és képzési tartalmakat, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, az ország jövendő európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás parancsoló szükségességéből adódnak. Tervező munkánkban számolunk a kultúraváltás jelenségeivel, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból
fakadó feszültségekkel. Helyi tantervünkben a tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy alkalmazzuk, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára is adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve határozzuk meg az iskolánk egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó differenciált módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet
az iskola eredményes befejezéséhez. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában-nevelésében a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítjük; folyamatosan értékeljük a kiválasztott módszerek és eszközök hatékonyságát; a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatjuk; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresünk; alkalmazkodunk a tanulók eltérő képességeihez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködünk különböző szakemberekkel, iránymutatásaikat, javaslataikat beépítjük a pedagógiai folyamatokba. Folyamatosan keressük, bővítjük és biztosítjuk azokat a speciális tanulási segédleteket, segédeszközöket, megfelelő
eszközrendszert, melyek segítik a tanulókat a követelmények teljesítésében. A nevelő-oktató munkánk eszköz- és személyi feltételei színvonalát lehetőségekhez igazodó fejlesztjük (pályázatfigyelés, pályázás, továbbképzések).
Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Az alkotó részvétel ebben a folyamatban nemcsak motivál, de alkalmazható tudást is eredményez. Ennek néhány fontos eszköze megemlítendő helyi pedagógiai gyakorlatunkból:
a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása. az ismereteket érdeklődést keltve, a tanulókat motiválva, iskolai szinten egységes követelményrendszerrel, személyre szabott, egyéni bánásmódot érvényesítő sokoldalú módszertani kultúrával közvetítése. a megtervezett és módszertanilag is átgondolt oktatás legfontosabb helyi eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül, - a kerettantervi, illetve az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag beosztásával, ütemezésével.
8
elektronikus médiumok alkalmazása (minél több interaktív eszközt felhasználva) az oktató-nevelő folyamatban; nemcsak illusztratív céllal, de használatukra megtanítani tanulóinkat, s igényt ébreszteni
bennük az önálló használatra. állandó Internet-hozzáférés biztosítása az önálló ismeretszerzéshez. A nevelő-oktató munkával - különösen a helyi tanterv alkalmazásával kapcsolatos helyi, nevelőtestületi
döntést kívánó eljárások rendje:
A nyelvválasztás: iskolánkban két idegen nyelvet tanítunk, egyet kötelezően, a másodikat szabadon választva akár már 9. évfolyamtól. Nyelv választására első ízben a jelentkezéskor/beiratkozáskor kerül sor. A besorolásnak a tanulói szándékon túl további két szempontja az, hogy milyen nyelvet tanult a tanuló az általános iskolában, és hogy a tanulói szándékok illeszkednek-e a helyi kapacitáshoz, az arányos csoportkialakításhoz (a tanév első napjaiban van lehetőség csoportok közötti cserével kötelező nyelvet váltani). Nívó-csoportok kialakítására csak a minden tanév kezdetén, a nyelvi ismeretek felmérése után, a finanszírozási feltételek megléte esetén van lehetőség. Iskolánkban nyelvi előkészítő évfolyam működik. kifutó rendszerben 2015/16. tanév végéig. A képzés célja, hogy a tanulók tanulmányaik végén emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát tegyenek a tanult nyelvből.
A tantárgyak tanulása, iskolai tevékenységformája alóli felmentés feltételeit a Nkt. rögzíti. A szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó szakértői véleményét figyelembe véve pedagógiai szakszolgálat javaslatára mentesítést kaphat a tanuló a követelmények (pl. tantárgyi, írásbeliség stb.) teljesítése alól. A mentesítési kérelmet minden esetben írásban kell benyújtani az iskola igazgatójához. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgy vagy tantárgyak helyett a tanuló a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint másik tárgyat vagy tárgyakat választhat. A testnevelés tantárgy alóli részleges (könnyített testnevelés) vagy teljes, meghatározott időtartamra vagy a
tanulmányi idő egészére kiterjesztett mentesítést szakorvosi és iskolaorvosi együttes javaslatra az igazgató adja meg a szülő és/vagy a tanuló kérelmére. A szülő írásbeli kérelme alapján a tartósan felmentett tanuló az órarend szerint első, illetve az utolsó testnevelési óráról távol maradhat. A kérelmet a szülőnek, az engedélyezést az igazgatónak kell aláírni. Az iskolaorvos - a szakorvosi vélemény figyelembe vételével - a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalja.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk oktató-nevelő munkájának célja, hogy a pályaválasztás és a felnőtté válás legérzékenyebb időszakában lévő serdülő és ifjú felnőtt korú tanulóink minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Adottságaik figyelembe vételével, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban. Helyi tantervünkben képviselt értékek, műveltségtartalmak, az egységes alapkövetelmények és az ezekre épülő differenciálás azt a célt szolgálják, hogy a tanulók minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Külön feladatokat ró az iskolára a rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése. Ezeket a feladatokat külön fejezetekben rögzítettük.
9
9-10. évfolyam Célok:
a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében
a tanulók önnevelés iránti igényének felkeltése
szociális képességeik (kapcsolatteremtés, konfliktuskezelés) fejlesztése
a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása
az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása
a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása
készség és képesség fejlesztése a tartalmas és harmonikus kapcsolatok kialakítására, ápolására
a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésének képességét elsajátíttatni
a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához szükséges készségek és képességek kialakítása
az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése
a mindennapos együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakítása
a jogok és kötelességek ismerete
igény és szándék kialakítása a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére
kommunikáció,
empátia,
tolerancia,
együttműködés,
Feladatok, eszközök, módszerek: A tanulás valamennyi kognitív képesség (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. Eredményeként érzelmek alakulnak ki, akarati tulajdonságok fejlődnek. Az iskolai tanulás tevékenységtanulás, jártasságok, készségek fejlődnek. A magatartás és viselkedésformák tanulásával a szocializáció erősödik. A kamaszkorban felerősödhetnek a korábbi tanulási zavarok. A középiskolának az általános iskolától eltérő világa a tanulók nagy részénél tanulási kudarcot vált ki. (A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával külön fejezet foglalkozik.) Serdülőkorban a tanuló képességei és iskolai teljesítménye között jelentős eltérés lehet. A tanulói teljesítmény növelhető a belső motiváció fejlesztésével kérdőívek – tanulási szokásokra, tanulási technikákra rákérdezve - válaszaiból kiinduló beszélgetésekkel. A tanulási képességek fejlesztésére az osztályfőnöki órák témái közé beépített fejlesztő programokat alkalmazunk. Az osztályfőnök és a pedagógusok fontos feladata, hogy feltérképezzék a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, tanulási szokásait, erősségeit, előnyös tulajdonságait, illetve gyöngéit. Ezek ismeretében a tanulók egyénre szabott fejlesztési stratégiáját dolgozhatják ki. Serdülő korban a figyelem dekoncentráltsága, a befelé forduló figyelem és a feszült idegállapot gyakran tanulási zavarokhoz vezet, melyek megoldása pedagógiai segítséget igényel. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lényegkiemelés, a szelekció, a fogalomalkotás, a vázlatkészítés, a megszokottól eltérő keresése készségek fejlesztésére a szaktárgyi órákon. A tanulási kudarc mögött igen gyakran szorongás van. A tanulók szorongásának oldása, csökkentése érdekében a követelmények tartalmának reális, pontos kialakításával tanulóinkat minél több sikerélményhez
10
igyekszünk juttatni. Csökkenti szorongásukat, ha elismerésünk, jutalmazásunk nagyobb arányú az elmarasztalásnál, a büntetésnél. Iskolánkban a tanév végén oklevelekkel és jutalomkönyvekkel értékeljük legjobb tanulmányi eredményt elért. Illetve kimagasló közösségi munkát végző tanulóink munkáját, ezeket a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt veszik át. A személyek közötti megértést, egymás autonómiájának tiszteletben tartását, az empátiás készség, a másik helyzetébe történő beleélés képességének fejlesztését elsősorban szerepjátékokkal igyekszünk elérni. A kamaszkor az énkép kialakulásának fontos szakasza. Az egyén magáról kialakított képét a környezet visszajelzései befolyásolják, ezek a visszacsatolások a kortárscsoport és a felnőtt társadalom felől eltérőek lehetnek, komoly zavart okozhatnak az énképben. Ezért fontos az önismeret fejlesztése, melyet a tanuló önmaga megfigyelésével, elemzésével érhet el. Ezt döntően az osztályfőnöki órákon és a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokon megfigyelési, elemzési szempontrendszer adásával és személyes beszélgetésekkel segítjük.
11-13.évfolyam Célok:
a tanulók segítése életpályájukra való felkészülésükre, képessé tenni a tanulókat a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyak és törekvések összehangolása a lehetőségekkel
a szociális képességek megerősítése
a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésének erősítése
a mindennapi együttéléshez szükséges szokások megszilárdítása
a világ problémái iránti egyéni felelősség tudatosítása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése
alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye
váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás
erősödjön a tanulás és szakmai motiváció
Feladatok, eszközök, módszerek: Az iskola befejezése után a A pályaorientációval kapcsolatos
tanulók jelentős része a megszerzett
tudás birtokában munkába áll .
beszélgetések ,csoportmegbeszélések a tanulók önismeretét, önértékelését
erősítve segítenek a reális jövőkép kialakításában, a tanulók megismerjék saját képességeiket. Szociális képességek fejlesztése. Osztályfőnöki órákon gyakorlatok, esetelemzések, szerepjátékok módszerének alkalmazása lehetővé teszi, hogy a tanulók saját tevékenységük révén szerezzék meg ezeket az ismereteket, képességeket. A tanulók képessé válnak előítélet mentes személyiségészlelésre, a toleranciára. Az iskola által képviselt normák, közös szabályok elfogadtatásával, a szabályok felállításába való bevonással kívánjuk kialakítani a felnőtt társadalomba való beilleszkedéshez szükséges mintákat, képességeket. Az intim kapcsolatok, mint barátság, szerelem, család személyiséggazdagító szerepét konkrét példákból kiinduló- pl. filmelemzés, irodalmi részletek stb.-beszélgetésekkel tudatosítjuk. Az emberi kapcsolatokban elkerülhetetlen konfliktusok megéléséhez, a konfliktus megoldási módszerek elsajátításához szükséges elméleti ismeretek összegzése után a tanulók példák gyűjtésével, megbeszélésével
11
tudatosítják, hogy a konfliktus mely típusával találkoztak, a konfliktus megoldásának mely módszerét alkalmazzák. Ennek kerete lehet irodalmi művet feldolgozó tanóra, osztályfőnöki óra. A bírálat megfogalmazására és elfogadására szerepcserés szituációk eljátszásával és értékelésével felkészítjük a tanulókat. Felismertetjük velük, hogy bírálni nem a személyt, csak tevékenységét lehet, hogy kerülni kell az indulatosságot, hogy a bírálat fogadásánál vissza kell szorítani az első reakció indulatát, de vissza kell utasítani a tényeket nélkülöző kritikát. A tanulók különböző szintű és mélységű érdeklődésének megfelelő információk, ismeretek gyűjtése és meghatározott szempontok szerinti rendszerezése gondolkodási készségüket is fejleszti. A közéleti szereplésre való felkészülés egyik leghatékonyabb eszközeként érdemi vita szervezését tartjuk. A személyiségfejlesztés megvalósítását szolgáló szervezeti formák: A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra, melynek szervezésénél kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. A személyiségfejlesztést a tanórán kívüli tevékenységek szervezése is segíti. Az iskolában tanító pedagógusok az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott és elfogadott pedagógiai elvek szerint, személyiségük és pedagógiai kultúrájuk figyelembe vételével végzik nevelő-oktató munkájukat. A tanulók személyiségfejlesztésében mind a tanórákon, mind a tanórán kívüli foglalkozásokon és rendezvényeken részt vesznek. Személyes példaadásunk, a magatartási mintaadásunk fontos nevelési tényező. A személyiségfejlesztésben az osztályfőnökök szerepe a legjelentősebb, mivel ők ismerik meg legmélyebben az iskolába belépő tanulók személyiségét, követik nyomon az osztályközösségbe való beilleszkedésüket, látják fejlődésük irányait, ismerik fejlesztendő személyiségjegyeiket, képességeiket. Ők tartják a kapcsolatot a szülői házzal. A személyiségfejlesztő feladatok elvégzésébe az iskola külső szakember munkáját is igénybe veszi, veheti. Védőnő, szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő központ segíti az iskola munkáját.
3. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Diákjaink életében sokféle szükségletet elégítenek ki az iskolai közösségek. A kortárs csoport ad lehetőséget az én-érvényesítésre, nyit teret az önállóan választott intimitásnak, biztosítja a valakihez tartozás érzését, nyújt emocionális biztonságot. Minél több életkori társas, érzelmi, tudati igényüknek tudnak megfelelni az iskolán belül kialakuló közösségek, annál erősebben kötődnek azokhoz. Az iskola pedagógusai ezért is törekszenek az otthonosság jóérzését keltő iskolai érzelmi légkör, társas klíma kialakítására. Ennek érdekében világos követelményeket, kiismerhető, rendezett viszonyokat, emberi méltóságot tiszteletben tartó érintkezést tartanak fenn, amelyben tanulóink biztonságban érezhetik magukat, könnyen megtalálhatják helyüket az iskola társadalmában. Diákjaink kötődése az egyes iskolai közösségekben lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. A közösségben illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása ezért is alapvető fontosságú feladatunk. Iskolánk csak úgy válhat a nevelés eredményes szintérévé, ha a belső szociális terében zajló történések szocializáló-pedagógiai hatóerejét is nevelési folyamatba szervezi. Iskolánk falai között diákjaink sokféle társadalmi, szervezeti tapasztalatot szereznek. Élményszerűen átélik az érvényesülés kimondott vagy kimondatlan szabályait, az intézményi alá-fölérendeltség helyzeteit, az egyéni
12
és közös érdekérvényesítés lehetőségeit. Szándékaink szerint megtapasztalhatják, hogy melyek a lehetséges és a korlátokba ütköző szervezeti magatartások. Átélik a szolidaritást. Az iskola tanulóink társas és demokratikus együttélésének gyakorlótere. Lehetőséget biztosít a szociális magatartásformák gyakorlati elsajátítására, az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakítására, a személyközi konfliktusok megoldási módjainak megismerésére. A kamaszkorba, serdülőkorba lépő fiatalok tanáraik, szüleik véleményét, a felnőtt-társadalom értékeit, normáit nem tekintik automatikusan érvényesnek. Maguk akarják megtalálni a nekik való tevékenységeket, szerepeket, értékeket. Identitásuk keresése közben a kortárscsoport válik számukra elsődleges viszonyítási, vonatkoztatási csoporttá. Elsősorban e csoport tagjaihoz viszonyítva ítélik meg saját tulajdonságaikat, képességeiket, ennek a csoportnak a normáit, értékeit tekintik irányadónak. Oktató-nevelő munkánkban ezért is mellőzhetetlen az iskolai közösségekben, mint diákjaink vonatkoztatási csoportjaiban az értékek, normák kialakulásának indirekt irányítása. Másrészt fontos annak elérése is, hogy egyes diákjaink életében az iskolai közösségek töltsék be a vonatkoztatási csoport szerepét. Serdülőkorban gyakran előforduló, identitást kereső jelenség a vonatkozatási csoportváltás: a késztetés arra, hogy más csoportban keressenek referencia pontokat. Türelmesen, tapintattal, a jogilag megengedett kereteken belül, ugyanakkor a kényszerítés, az érzelmi törés elkerülésére ügyelve kell visszavezetnünk az esetleg deviáns baráti társaságokba tévedt diákjainkat a pozitív szocializációs hatást biztosító iskolai csoportokba.
A közösségfejlesztés iskolai színterei Osztályközösségek Az osztályok nevelésünk-oktatásunk olyan alapvető szervezeti keretei, tanulóink olyan iskolán belüli közvetlen környezeti, személyes érintkezésre épülő társulásai, amelyek jelentős mértékben befolyásolják pedagógiai munkánk eredményességét. Diákjaink számára azt az életteret, társas közeget jelentik, ahol a személyiségfejlődésük szempontjából sorsdöntő éveikben idejük jelentős részét töltik el. Iskolánk arra törekszik, hogy az osztályok az irányított tanulás, a tudás megszerzésének műhelyeivé váljanak. Ennek érdekében is mellőzhetetlen feladatunk elősegíteni azt, hogy az egyes személyek halmazából olyan csoportközösséggé alakuljanak, amelyek ösztönzik a tanulási munkafeladatok elvégzését. Ugyanakkor az osztályokban tanulóink fontos társas jelenségeket is átélnek. Az együtt megtapasztalt, élményekre, kötődésekre, kölcsönös barátságokra épülve alakul ki az egyes osztályközösségek sajátos érzelmi és attitűdbeli jellemzője, atmoszférája, amely által jelentős mértékben módosulva jutnak csak érvényre az intézményi hatások, nevelési értékek. A formálódó osztálycsoportok tagjai társaikra figyelve alakítják viselkedésüket, miközben maguk is visszajelzéseket adnak mások viselkedésével kapcsolatos elvárásaikról. Ilyen rendszeres interakciók során alakulnak ki és szilárdulnak meg a csoport normái. A tanárok közvetítésével érvényesíthető az, hogy az osztályok sajátos normái keretéül az iskola – mint intézmény – pedagógiai programjában vállalt értékek szolgáljanak. Vezető szerepük alapján elsősorban az osztályfőnökök illetve az osztályban tanító tanárok befolyásolhatják, orientálhatják az osztályközösségek normaképzését. Az iskolai közösség Diákjaink együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Tevékenységének, értékrendjének, céljainak, illetve mindazok tudatának („mi”-tudat) kialakításában és
13
fejlesztésében, a demokratikus iskolai közélet biztosításában iskolánk valamennyi tanára részt vesz. Megkülönböztetett
jelentőségű
feladatok
hárulnak
az
iskola
vezetőire,
az
osztályfőnökökre,
a
diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. Iskolánk diákéletének számos hagyományos eseménye, rendezvénye alakult ki. Leendő diákjaink részére, iskolakezdésüket megelőzően, már augusztus végén megszervezzük az immár hagyományos gólyatábort, amely megkönnyíti iskolakezdésüket, új közösségbe való beilleszkedésüket. A táborban előzetes betekintést nyerhetnek az iskola életébe, szokásrendszerébe. Lehetőségük nyílik ismerkedésre új évfolyamtársaikkal, a patronáló felsőbb évesekkel, leendő osztályfőnökeikkel, így a tanévnyitón már számos ismert arc fogadja őket. Iskolai közösségbe fogadásuk szertartása a tréfás Hollóavatás, vagy/és az azt követő Holló-parti. az új iskolai osztályok hagyományos műsoros bemutatkozása a második félév elején. A téli szünet előtt kerül sor szalagavatójukra, amelyet egyedi, ötletes, hosszú próbaidőszak alatt betanult, az iskola diákságának nagy érdeklődésével várt produkció, az osztályonkénti jelmezes táncbemutatójuk követ. Az iskolaév végének nagy élményt jelentő eseménye a ballagás, amelyen a szülők, a rokonság népes serege is részt vesz. A ballagást pedig – tradicionálisan a 11. évfolyam szervezi, mely bevezetője annak, hogy jövőre már ők lesznek a búcsúzók. Készülnek a tablók, melyek aztán az iskola folyosóit díszítik. Karácsonyi ünnepség keretében közös iskolai fenyőfát állít fel az IDB az aulában, de az osztályok saját karácsonyfákat is díszíthetnek. Ilyenkor bensőséges együttlét keretében az osztálytársak -. általában - saját készítésű tárgyakkal ajándékozzák meg egymást. Iskolánk hagyományaihoz tartozik az osztálytermek otthonosságában, tisztaságában, díszítettségében való versengés, melyet a tanárokból és diákokból álló zsűri folyamatosan értékel és pontoz. Ha sikerül egész évben konzekvensen végigvinni a szemlézést, a helyezetteket az évzárón az iskolavezetés jutalmazza. Természetes feladatunk hazánk nemzeti ünnepein a tartalmas megemlékezés. Nem csupán e rendezvények ténye, hanem módja jelent hagyományt: a mindig más-más osztály vagy kisebb közösség által szervezett és az iskola színháztermében előadott ünnepi műsor. A hagyományőrzést szolgálja az iskola névadójának, Békésy György emlékének ápolása. Így évente, júniusban az iskola aulájában található mellszobor előtt emlékezünk a Nobel-díjas tudósra. Számunkra fontos epizód, hogy az iskola előtti kis térséget, a Fővárosi Közgyűlés határozata értelmében Békésy térnek nevezik, és az iskola címe is Békésy tér 1. Békésy műveiből és a róla szóló irodalomból könyvtárunk kisebb különgyűjteményt alakított ki, melyet lehetőség szerint szeretnénk gyarapítani, kiegészíteni.
Az iskolai diákbizottság Az iskolai élet, a tanórán kívüli szabadidős tevékenység legfőbb szervezője az iskolai diákbizottság (IDB). Tevékenysége túlterjed a rendezvényszervező feladatkörökön. A tanulók érdekeinek képviselője, jogokat gyakorol, véleményt nyilvánít, javaslattal él a velük kapcsolatos ügyekben. Segít a beiskolázással kapcsolatban a „Nyitott kapuk” rendezvényeinek bonyolításában. Az iskola tanulóinak véleményét - időnként - kérdőívek formájában kéri ki, például a tanárok munkájáról, az „Év tanára” választásakor, vagy a szabadidős tevékenységek iránti igényekről.
14
A diákbizottság folyamatos működését megbízott pedagógus (diákönkormányzatot segítő tanár) támogatja. Tanácsokkal, javaslatokkal orientálja tevékenységét. Biztosítja a rendszeres információáramlást a nevelőtestület és a diákmunka között. (Sokrétű feladatát munkaköri leírás tartalmazza). Iskolánkban az alábbi a csoportfejlesztés eljárásait, eszközeit alkalmazzuk:
Szociometriai vagy más technikával az osztályban kialakult normarendszer, valamint a csoportkohézióban lényeges tényezőt jelentő érzelmi-rokonszenvi struktúra feltárása. Az eredményeket és az azok alapján
szükséges tennivalókat megtárgyaló közösségformáló osztály- illetve évfolyam megbeszélések. A feltérképezett állapot alapján együttműködést fejlesztő tréningek, szituációs játékok alkalmazása, elsősorban osztályfőnöki órák, vagy tanórán kívüli tevékenységek keretein belül. Önismereti és társismereti gyakorlatok, amelyek segítik a személyközi problémák tudatosítását, hozzájárulva ezzel egyben a konfliktuskezelési készség fejlesztéséhez is. Osztályfőnöki segítséggel a peremhelyzetbe került tanulók pozitív tulajdonságainak feltárása, közösségen belüli hasznosításának elősegítése. Az osztály formális és informális struktúrája közötti feszültségek feloldása. Kisközösségek keretében ellátandó, célirányosan megszervezett csoportmunkákkal a kooperatív magatartás tanulását segítő feladatok pld. projektmódszerrel.
4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott, elmaradó és a helyettesített tanítási órák dokumentálása, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és iskolai programokon, iskolai ünnepségek és rendezvények, iskolán kívüli programok megszervezése,
15
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szaktantermek rendben tartása, szakleltárak készítésében részvétel Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg
minden tanév júniusában elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok és törzslapok megírása, szakképző évfolyam továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályban.
5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók segítése Ezt a feladatot elsősorban az osztályfőnök végzi, aki a magatartási rendellenességgel küzdő diákot szakemberhez, nevelési tanácsadóba is irányíthatja. De az egész nevelőtestület felelőssége is, hogy optimális pedagógiai tevékenységgel korrigálja ezeket az alkalmazkodási/beilleszkedési zavarokat.
A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai gondozást vagy javító nevelést.
16
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, küzdő gyermek, tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítését elősegítő fejlesztő foglalkozásra jogosult, melyet iskolánk pedagógusai látnak el óratervi keretek óraszámában fejlesztő pedagógus végzettséggel rendelkező tanártársuk irányításával, segítségével. A sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót szakértői vélemények alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól, az érettségi vizsgán a vizsgaszabályzatban meghatározott lehetőségekkel élhet. Az igazgató a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, küzdő gyermekekkel, tanulókkal és a sajátos nevelési igényű gyermekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek:
helyzetfelismerés és helyzetértékelés
a magatartási zavar okainak feltárása
kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel ill. gondviselőkkel
együttműködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel
folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel
az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, a foglakozás megszervezése és lebonyolítása, év végén a fejlesztő munka értékelése
a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása
törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során
Mindezeken kívül (meglehetősen nehéz) pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyerekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, küzdő gyermekekkel, tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység sok időt, figyelmet, empátiát igényel. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakoztatását illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.
A 9. évfolyamon nevelő-oktató tevékenységünk során fel kell ismernünk a hátránnyal indulókat (szintfelmérések készítése, negyedéves tanulmányi eredmények elemzése, tanulási szokások feltérképezése
stb.) ebben az osztályfőnököknek, de a szaktanároknak is komoly feladataik vannak. A diszlexia, diszgrafia időbeni felismerése, szakember bevonásával, szülői egyeztetéssel annak kezelése. Osztályfőnöki órák keretében a tanulás technikájának elsajátíttatása a tanulókkal (tanulási stratégiák, gondolkodási és tanulási módszerek). Felzárkóztató órák, foglalkozások szervezése (igény szerint és a szükséges ideig). Kiscsoportok ideális kialakítása (nyelvi, számítástechnikai, természettudományi tantárgyak, szakmai gyakorlatok stb.). A tanulásra alkalmatlan otthoni környezet pótlására tanulószoba biztosítása (tanulói és szülői igény szerint).
17
A kerettanterv adta lehetőségekkel élve- helyi tanterv alapján- kommunikációs ismeretek tanítása. „A kudarcnak kitett” tanulók esetében a készségtárgyak jelentőségének felismerése (pl. sikerélményhez juthat testnevelés órán, sporteredmények kiemelése, ének, zenetudás elismerése stb.). Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése. A tanulást segítő közösség megteremtése az iskolában. A jutalmazás különböző formáinak tudatos alkalmazása (egyéni elismerés, dicséret a tanulóközösség előtt, megbízatások megtisztelő feladatokkal, tanulók véleményének kikérése stb.). Sikerélmények nyújtása. Szaktanárok együttműködései a problémás tanulók érdekében. Érettségi vizsgára történő felkészítés (11. évf. tantárgy választás). Továbbtanulás irányítása, segítése. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.
A szervezés elvei és eljárási rendje A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Mindenható módszer nincs. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. A beavatkozásoknál azonban célszerű figyelembe venni az alábbi szempontokat:
Az intézkedések annál hatékonyabbak, minél korábban kerül rájuk sor (ezért a 9. évfolyamon a szűrést – lehetőleg közvetlenül a beiratkozás után - el kell végezni).
A beavatkozásokat hosszú távra tervezzük, de legalábbis addig, amíg a kiváltó tényezők fennállnak.
A beavatkozás tervezésénél a tanuló környezetét is számba kell venni (család bevonása, kollégiummal való együttműködés, tanulópárok szervezése az osztályon belül stb.)
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A Békésy György Szakközépiskola figyelmet fordít arra, hogy felismerje diákjai valamilyen területen megnyilvánuló kiemelkedő képességét. Tehetséges tanulói számára olyan tevékenységeket szervez, amelyekben értékes adottságaik kibontakozhatnak. Tanulónk optimális alkalmat és segítséget kapnak abban, hogy felismerjék, kipróbálhassák, miben a legjobbak, milyen tevékenységi körhöz van leginkább affinitásuk.
minden osztályban a kiemelkedő képességűek számára az emelt szintű érettségire való felkészülés biztosítása a kötelező érettségi tantárgyakból és informatikából, szakmai alapozó tantárgyból, fizikából
A tehetséggondozás szervezeti formái Tanóra keretén belül:
differenciálás az osztályon belül
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése
nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanítása (pl.2. idegen nyelv)
minden osztályban a kiemelkedő képességűek számára az emelt szintű érettségire való felkészülés biztosítása a kötelező érettségi tantárgyakból és szakmai alapozó tantárgyból
Tanórán kívüli lehetőségek:
18
tanárok egyéni és kiscsoportos foglalkozásai tehetséges tanulókkal (angol, német nyelvvizsgára való felkészítés),
tantárgyi versenyek,
vetélkedők,
iskolai rendezvényeken, ünnepségeken diákok irodalmi, zenei stb. műsorai,
iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó stb. bajnokságok,
szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás),
az iskolai könyvtárban rendelkezésre álló tanulási források használata
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Központ segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskola tájékoztatási kötelezettsége:
A tanulókat tájékoztatja: az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, lehetőségekről, az iskolán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről (Gyermekjóléti Központ, Családsegítő
Központ, Nevelési Tanácsadó) az iskolán kívüli segítő szervezetekről (segélytelefonok….)
A szülőket értesíti: iskolán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről
A pedagógus kollégákat tájékoztatja: gyermekvédelmi segítő és szakellátó intézményekről továbbképzési lehetőségekről pályázati lehetőségekről, szakirodalomról
Prevenciós lehetőségek: személyiségfejlesztés, reális önértékelés, önbizalom kialakítása közösségfejlesztés egészséges életmódra nevelés (osztályfőnöki órák, meghívott előadók, sportnap) drog-prevenció (meghívott előadók, osztályfőnöki órák,) egészségügyi ellátás, egészségügyi szűrés (iskolaorvos, védőnő).
Hátrányos helyzetű fiatalok segítése érdekében évente az osztályfőnökök segítségével fel kell tárni a veszélyeztetettség okait: családi problémák (válás, elhanyagoló nevelés vagy éppen a túlságosan korlátok közé szorítás) tanulási problémák (gyenge vagy közepes képességű tanulók tanulási nehézségei, pszichés zavarok) szociális problémák (rossz lakáskörülmények, munkanélküli szülők) kulturális különbségek (szülők alacsony iskolázottsága, műveltségi szintje) egészségügyi problémák. A veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése érdekében az osztályfőnökök közreműködésével fel kell tárni a veszélyeztetettség okait (elhanyagoló nevelés, a családban a devianciák halmozott előfordulása /alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény /, súlyosabb egészségügyi problémák). A legfontosabb a krízishelyzet enyhítése. Ennek érdekében kapcsolatot kell felvenni a Gyermekjóléti Központtal, illetve egyéb segítő vagy társadalmi szervezetekkel.
19
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:
Gyermekjóléti Központ
Családsegítő Központtal
Gyámhivatallal
gyermekorvossal
védőnővel
Vöröskereszttel
ÁNTSZ-szel
Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályával
továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását:
differenciált oktatás és képességfejlesztés
tehetséggondozó foglalkozások
indulási hátrányok csökkentése
felzárkóztató foglalkozások
a pályaválasztás segítése
tanulószobai foglalkozás (igény esetén)
egészségügyi szűrővizsgálatok
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése
a családi életre történő nevelés
drog prevenció
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)
személyes és egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek, pedagógusnak)
szülőkkel való együttműködés
tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról
tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások, Békésy Alapítvány működése)
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 1. Helyzetfeltárás A gazdaság átalakulásával egyidejűleg több gyermek került olyan anyagi helyzetbe, amely egészséges testi és szellemi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. Szakközépiskolánkban évről- évre nő a szociálisan veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók száma. A családok egyre nagyobb száma küzd komoly megélhetési gondokkal (munkanélküliség, családok felbomlása, komoly idegrendszeri betegségek, alkoholizmus, leszázalékolás, fél- vagy teljes árvaság, gyermekek elhagyása stb.). Tanulóink döntő többségében szerény anyagi helyzetű családokból származnak. A tanulóknak és
20
szüleiknek így növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel kell szembenézniük. A kulturális különbségek okozta hátrányok is jelentősek. A tanulók szociális helyzete sokféle problémát vet fel. Az anyagi nehézségeken kívül nevelési kérdéseket, és befolyásolja az iskolai szakképzésben való részvételt, valamint a továbbtanulást is. A szociális hátrányok enyhítése összetett feladat, amely nevelési tervünk más fejezeteit, többek között a felzárkóztató és tehetséggondozó, a gyermek és ifjúságvédelmi programunkat is érinti. Előfeltétele a szociális hátrányokkal küzdő tanulók számbavétele, körülményeik feltárása, elemzése. Az iskola feladata, hogy a tanulók szociális nehézségeik ellenére is folytathassák tanulmányaikat, ne kerüljenek kiszolgáltatott, reménytelen helyzetbe. Az iskola célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció érvényesüljön.
2 A segítő tevékenység formái és működési rendjük
Az osztályfőnökök tájékozódása tanítványaik szociális helyzetéről szülői fogadóórákon, a tanulókkal való folyamatos kapcsolattartás során. A tanulók megnyilvánulásaiból, felmérések, tesztek, közös programokon
szerzett tapasztalatokból információ gyűjtése. Drog- és bűnmegelőzési programok Az iskolai könyvtár, valamint az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. Rendezetlen családi helyzet esetén kollégiumi elhelyezés (az osztályfőnök javaslata alapján, a szülői házzal egyeztetve). A család válságos helyzete esetén a kiskorú tanuló átmeneti gyermekotthonba helyezésének kezdeményezése. Azokra a tanulókra vonatkozik, akiket szüleik ideiglenesen nem tudnak ellátni, vagy
súlyos konfliktusba kerültek valamelyik családtagjukkal és ezért hajléktalanok lettek. Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Tanárok segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal. Felzárkóztató órák, felzárkóztató foglalkozások tartása. Kötelező korrepetálások szervezése. Tehetséggondozó foglalkozások indítása. Továbbtanulás irányítása segítése. Hiányzások fokozott figyelemmel kísérése. Felvilágosító munka a szociális támogatás lehetőségeiről és az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokról. Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon (országos vagy fővárosi alapítványi ösztöndíjak). Szoros kapcsolat az önkormányzatokkal és a gyermekjóléti szolgálattal, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Pályaorientációs tevékenység (osztályfőnökök feladata), Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése. Az érintett tanulók érdek- és esély érvényesülésének elősegítése. A szocio-kulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosításával, tanácsadással, a közösségek életének irányításával.
21
Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása Lásd a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatoknál.
Segélyezési formák
Békésy Alapítvány Az intézmény pedagógusai hozták létre és működtetik társadalmi munkában. Az alapítvány működésének célja a szociálisan rászoruló tanulók anyagi megsegítése.
Önkormányzatok Az anyagilag rászoruló tanulók az állandó lakóhelyük szerinti önkormányzattól rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, valamint étkezéstérítési díjkedvezményt igényelhetnek.
Pályázatok, ösztöndíjak
Országos vagy fővárosi alapítványi ösztöndíjak, alapítványok Fővárosi, kerületi és a vidéki önkormányzatok által kiírt helyi pályázatokról a tanulóknak vagy szüleiknek kell érdeklődniük
6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlásának rendje A jogszabályokban biztosított jogok gyakorlásának rendje iskolánkban a következő: A tanulók osztályfőnökük, a diákönkormányzat munkáját segítő tanár vagy a diákönkormányzat segítségével panaszt tehet, javaslatot tehet a tanulót érintő kérdésben a nevelőtestület vagy az igazgató felé. A diákok észrevételeiket írásos formában a
[email protected] panaszlásán keresztül a diákbizottsághoz
továbbíthatják. Az osztályok diákönkormányzata, az ODB szervezett vélemény-nyilvánítási jogát gyakorolja a félévi, az év végi osztályozó konferenciákon. Az Iskolai Diák Bizottság munkáját külön működési szabályzat rögzíti. Ebben a testületben minden osztály 1-3 fővel képviselteti magát, akiket az osztályközösségek választanak meg. A Diákparlament évente egy alkalommal megszervezésre kerül, ahol iskolai szintű kérdéseket vitatnak meg a küldöttek. Napirendjére az ODB-k, a nevelőtestület és az iskolavezetés tehet javaslatot.
A Diákönkormányzat feladatai:
a diákok érdekképviselete
az iskolai diák programok összefogása, koordinálása, segítése
vélemény nyilvánítás az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben (Házirend, Pedagógiai Program, diáknap stb.)
7. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják:
22
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon
az iskola honlapján.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a Szülői Szervezetek Választmányával. A tanulóknak lehetőségük van az osztályozó konferenciákon szervezett formában (ODB képviselői) az osztályban tanító pedagógusok pedagógiai munkájáról véleményt mondani. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója tanévenként többször, de legalább félévente egyszer ai Iskolai Szülői Szervezetek Választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök félévenként az osztályok szülői értekezletein.
A tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról a szaktanárok és az osztályfőnökök az e-naplón keresztül folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi intézményesített keretek szolgálnak: A szülői értekezlet, amelynek funkciója a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása:
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
a helyi tantervi követelményekről,
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
a tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, valamint a szülők
kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. A szülői értekezletek időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A fogadóóra feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. A rendszeres tanári fogadóórák időpontjáról a tájékoztatást a tanév elején az iskola a szülői értekezleten és az iskola honlapján adja meg. Személyes egyeztetés eredményeként a szülő, a pedagógus eltérhet ettől a kötött időponttól, bármikor felkeresheti az iskolában gyermeke osztályfőnökét, szaktanárát (nevelési tanácskérés, probléma megbeszélés céljából). A negyedéves értékelés tájékoztatást nyújt a szülő számára a tanuló tanulmányi helyzetéről és lehetővé teszi a szükséges intézkedések – pl. korrepetálás – megtételét. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban és/vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy szülői szervezetével.
23
Az intézmény képviseletében az osztályfőnök rendszeres kapcsolatot tart a tanuló kollégiumi nevelőtanárával a tanuló előmenetelével neveltségével kapcsolatban. Az intézmény igazgatója a tanév kezdetén megküldi a tanév „rendezvény-eseménytervét” a kollégium vezetésének, viszonzásul a kollégium is tájékoztatja az iskolát a tanuló kollégiumi elfoglaltságáról, a kollégiumi programokról.
8. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségfejlesztés fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek ez egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Alapvetően nem arra épít, hogy a betegségek bekövetkeztével riogassa az embereket, hanem olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Ennek során egyrészt megismertetjük a rizikó mentesebb életformák előnyeit (felvilágosító munka), másrészt a szükséges egyéni képességek és készségek kialakításával, interiorizációjával megkönnyítjük a kritikus helyzetekben a választást.
Az egészségnevelés célkitűzései •
a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése ( fizikai képességek fejlesztése, szellemi teljesítmény erősítése, szociális kompetenciák, kreatív együttműködés fejlesztése)
•
azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak, szokásoknak a kialakítása, melyek az ifjak egészségi állapotát javítják
•
az egészséges életvitel, életvitel kialakításához szükséges döntések meghozatalára felkészíteni
•
a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése
•
a káros függőségekhez vezető szokások megelőzése
•
a családi életre, felelős és örömteli párkapcsolatokra való felkészítés
Az iskola egészségnevelési feladata •
Az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcso1at~ ismeretek bővítése.
•
Az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítése és az életvezetéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztése.
Az egészségnevelés területei •
egészséges életmód
•
az egészségi állapot tudatos figyelése
•
étkezés, táplálkozás
•
betegségek kialakulása és a gyógyítási folyamat
•
a szenvedélybetegségek elkerülésének módjai
•
személyes krízishelyzet felismerése, kezelési stratégiák
24
•
zexuális felvilágosítás-nevelés, AIDS prevenció
•
a családtervezés
•
egészséges személyiségfejlődés elősegítése
•
testi higiénia
•
testedzés, mozgás
Életkori sajátosságok Iskolánk tanulói pubertás korúak (12-16. év) és fiatal felnőttek. A pubertás kor sajátos testi-lelki-szociális változásai mind az egészségvédelem, mind a társas kapcsolatok alakulása, mind az erkölcsi felfogás, mind az egészséges életmód területén az iskola fokozott segítő, támogató közreműködést igénylik. A fiatal felnőtteknél a tudatosságot, a felelősségteljes döntések meghozatalához szükséges készségeket kell fejleszteni, erősíteni. Az iskolai egészségnevelés főbb színterei •
osztályfőnöki órák
•
szaktárgyi órák
•
tanórán kívüli foglalkozások
•
témanapok,
•
egyéb programok, szűrések, vizsgálatok
Az osztályfőnöki nevelő és oktató munkába be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot. Az egészséghez hozzátartozik a testi, lelki és szociális jólét és biztonság, tehát a környezet és az ember kapcsolata. Természetes elvárás, hogy az osztályfőnöki órák helyben tervezendő tematikájába egészségnevelési témák megbeszélését, megvitatását is beillesszük. Az óra sajátosságából fakad, hogy módunkban áll külső szakembereket is bevonni e beszélgetésekbe. Lényeges különbség a többi tantárgyhoz képest, hogy az osztályfőnöki óra nem valamilyen előre tervezett tananyag átadását szolgálja, hanem a tanulók aktuális problémáinak megfogalmazásában, véleményük, nézeteik, álláspontjuk kifejtésében segít. Egyben hozzájárul az érdek- és értékütközések kezelésének fejlesztéséhez is. Az egészségnevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését, kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. Az egészségnevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a természettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása, összehangolása. Minden tantárgy, de különösen a biológia, a kémia és a testnevelés követelményében megjelennek az egészségneveléshez kapcsolódó elemek, témák. Így az egészségfejlesztési program átfedi valamennyi tantárgy ismeretanyagát. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, a hagyományos tanítási órákon kívüli foglalkozások között igen fontos a mindennapos testedzés biztosítása, mely az egészséges élthez szükséges mozgáskultúrát fejleszti. Iskolánk minden tanuló számára biztosítja, hogy a testnevelés órát nem tartalmazó napokon is részt vehessen sportfoglalkozáson. Minden év március 31 -ig felmérjük, hogy a tanulók milyen sportkör munkájában kívánnak
25
részt venni. A sportkörök szakmai programját a testnevelés munkaközösség a tanév elején összeállítja, és az iskolai munkaterv részeként elfogadtatja. A tömegsport keretén belül házi bajnokságok lebonyolítása zajlik, melyeken az osztályok csapatai indulnak, valamint a kerületi versenyeken induló csapatok felkészítése. Kondi terem, a sportudvar használata a tanítás befejezése után, a szünetekben az asztali tenisz asztalok további lehetőségek a mozgásra, testedzésre. Minden tanévben alkalomszerűen, az igényeknek megfelelően szabadidős programokat szervezünk (teke, futóversenyek, kerékpár túra). Iskolánk folyamatosan pályázik egészségfejlesztési-drogprevenciós pályázatokra, melyek segítségével tanároknak, diákoknak és a szülőknek tartunk felvilágosító foglakozásokat. Az iskola egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő látja el. Tanévenként elvégzik a tanulók életkorhoz kötött kötelező egészségügyi vizsgálatát, a szakorvosi javaslatok alapján a gyógytestnevelési besorolásokat. Közreműködnek az egészségnevelés feladataiban, különösen a védőnő. A XVII. Ker. Egészségügyi Szolgálata biztosítja a tanulók évenkénti fogászati szűrővizsgálatát. Az egészségnevelés módszerei •
hagyományos egészségnevelés, felvilágosító előadások
•
téma-feldolgozások egyéni gyűjtő munkával, csoportmunkával
•
esetmegbeszélések
•
tanácsadás egyéni problémákra
•
kérdőívek, felmérőlapok, tesztek kitöltése és feldolgozása
•
kiállítások
Mérés, értékelés Az egészségnevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:
mérések (egy téma befogadása, megértési szintje)
helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat)
egyéni és csoportos megbeszélés, interjú
Iskolánk egészségnevelésében kiemelt szerepet játszók
osztályfőnökök
iskolai egészségfejlesztésért felelős pedagógus (célirányos továbbképzése szükséges)
testnevelők
iskolaorvos, védőnő
egészségfejlesztésben jártas külső szakemberek
Iskolánk egészségnevelő tevékenységében kitüntetett szerepe van a tantestület példamutatásának.
26
Az iskola környezeti nevelési programja Iskolánk 2011-ben csatlakozott az Ökoiskola hálózathoz. Az Ökoiskola címet elnyertük és folyamatosan tevékenykedünk, hogy ezt a jövőben is elnyerjük, megőrizzük. Konkrét célok és feladatok Célok:
A szakközépiskola és a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei.
Új – a környezeti neveléshez is kapcsolódó – tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása, melyek révén a nehezen kezelhető, magatartászavaros diákok számára segítséget tudunk nyújtani.
A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település
és a nemzet színterén.
A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása
Konkrét feladatok:
A város, illetve annak környezetének megismerése
A kerület környezetvédelmi tevékenységeinek bemutatása
A környezetvédelmi szakkör beindítása, az iskola tanulói közül minél többen vegyenek részt a szakkör tevékenységében
Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe
Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés
megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése)
Környezetvédelmi vetélkedők tartása
Zöld szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás
A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat. Iskolánkban minden osztálynak saját terme van, saját faliújsággal. Feladat, hogy a faliújságra a diákok képei mellett hasznos dolgok, akár
„zöld” hírek is kerüljenek.
Az iskola növényeinek ápolásába, illetve virágosításába próbáljuk bevonni a tanulókat. Az iskolai büfé esetén is szükség van szemléletváltásra, próbáljuk a büfé üzemeltetőjével közösen a kólás, chipses arculatot egy kicsit “biová” varázsolni.
Tanórai keretek Minden tantárgy tanmenetébe bevettük a jeles napokat, melyekből tanévenként egyet tartunk meg. Például: a víz napja, A Föld napja, A biodiverzitás napja, stb. Minden tantárgy tanmenetébe beiktattunk félévenként 1-1 ökoórát, mely tanórán az adott tantárgy tananyagához kapcsolódó ökotéma kerül feldolgozásra. Az érettségi vizsga szóbeli témaköreit is az ökológiai szemlélet alapján készítettük, dolgozzuk át.
27
A) A tantárgyak lehetőségei Testnevelés A tanulók:
fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;
legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;
értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;
igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;
tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.
Magyar nyelv és irodalom A tanulók: a tanulók legyenek képesek felismerni és értelmezni a természet szépirodalmi, nyelvi ábrázolását
legyenek képesek irodalmi szövegek (tájversek, tájleírások, utópiák) alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra
tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni környezetvédelmi témákban
a környezetvédelem témájával kapcsolatban is rendelkezzenek megfelelő vitakészséggel, érvelési technikákkal
tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;
Történelem A tanulók:
értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;
tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;
ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;
értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.
Idegen nyelv A tanulók:
legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;
ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;
28
legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; A tanulókban:
alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;
Az idegen nyelvi kommunikáción keresztül fejlődjön a toleranciaképességük.
Matematika A tanulók:
legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;
tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni környezetvédelmi és környezetszennyezési témakör adataiból;
logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;
tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;
váljanak képessé környezetvédelmi témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;
ismerjenek konkrét, a valós életből vett környezetszennyezési és környezetvédelmi példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;
legyenek képesek reális becslésekre környezeti méréseknél;
Fizika A tanulók:
váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;
ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;
ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;
tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;
mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni;
Földrajz A tanulók:
szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;
érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;
ismerjék meg a világ globális problémáit;
ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.
29
Biológia A tanulók:
ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;
ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;
ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket;
ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;
legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;
sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.
A tanulókban:
alakuljon ki ökológiai szemléletmód.
Kémia A tanulók:
rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;
törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;
legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;
értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.
Ének-zene
A tanulók: ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;
fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;
fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.
Ágazati alapozás A tanulók:
tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére;
tiszteljék a természet értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységet és az ilyen magatartást
tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.);
30
A tanulókban:
erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakma specifikusan kiegészíteni; alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.
Szakképző évfolyam A tanulók: erősödjön tovább az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakma specifikusan kiegészíteni;
B) Nem hagyományos tanórai foglakozások Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!) A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege:
a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság”
a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által
a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése
kapcsolatközpontúság
értelem és érzelem egysége
módszerek sokfélesége
Komplex tanulási lehetőségek: Ökonap megrendezése tanévenként egy alkalommal, mely napon a tanuló a tanítás egész ideje alatt az ökoszemlélettel foglalkozik csoportos vagy egyéni tevékenység keretén belül.
tanulmányi kirándulás
szakmai napok diákszervezéssel
múzeumlátogatás (mesterségek, ősi kultúra)
kézműves foglalkozások
vetélkedők
pályázatok
kiállítás rendezése
kérdőív
iskolarádió működtetése
faültetés
31
kutatómunka
“nemzetközi akciók”
látogatás: o
múzeum
o
állatkert
o
botanikus kert
o
hulladéklerakó
o
hulladékégető
o
szelektív hulladékgyűjtő udvar
o
szennyvíztisztító
o
faliújság készítése
o
futóversenyek
barlangászás
tantermek, folyosók kifestése önkéntes munkával
versenyek iskolán belül és iskolák között
B) Tanórán kívüli foglalkozások Minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül be a tanítási naplóba.
szakkör
kerülettakarítási akció nap
tábor stb.
faliújság készítése
A diákokat zöld faliújságon, iskolarádión, a DÖK zöld tagozatán, illetve személyes kapcsolattartáson keresztül tájékoztatása az aktualitásokról. A tanárok munkáját segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, továbbképzések (iskolán belül és akkreditált iskolán kívüli). A tanárok egy része már akkreditált ökológiai szemléletű továbbképzésen részt vett. Az Ökoiskola hálózat keretén belül Ökoiskola-vezetőképzésen is részt vett egy pedagógus.
Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:
32
Alapozza meg a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását.
Olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá teszi a tanulót környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz.
Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés.
További cél, hogy bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között szakszerű segítség nyújtása a rászorulóknak.
Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset, valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: szaktárgyi órák témafeldolgozása: biológia, testnevelés és osztályfőnöki tanórán kívüli foglakozások: sportprogramok, versenyek előkészítése polgári védelmi versenyekre való felkészülés
9. A tanulmányok alatti vizsgák A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-72.§ szabályozza a tanulmányok alatti vizsgák szervezését.
A tanulmányok alatti vizsgák A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek: osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló,
akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket meghaladja (a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon),
akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik
lehetővé az osztályozást az adott tárgyból
aki vendégtanuló,
aki tanulmányait magántanulóként végzi,
aki előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette a helyi tantervben előírt követelményeket, és nem szerezte meg az előírt osztályzatot,
akinek tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezte az igazgató.
Félévkor és év végén lehet osztályozó vizsgát tenni. A félévi osztályozó vizsgán szerzett osztályzat (vizsgajegy) tájékoztató jellegű. A tanulónak év végén az egész év tananyagából kell vizsgáznia, ha félévi vizsgajegye elégtelen volt, illetve félévkor nem kívánt vizsgázni. Ha tanév közben megszűnik a magántanulói jogviszony, pl. félévkor, akkor ezt követően az első félév anyagából osztályozó vizsgát kell tennie. Osztályozóvizsga nem ismételhető meg. Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát kell tennie. különbözeti vizsga
33
Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki
tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét,
eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik,
A vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket a szakmai munkaközösségek jelölik ki. Javítóvizsga Javítóvizsgát tesz az a tanuló,
aki tanév végén valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,
aki osztályozó, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be,
illetve az előírt időpontig nem tette le,
aki az osztályozó-, pótló vizsga követelményeinek nem felelt meg.
Pótló vizsga Pótló vizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. Az osztályozó és a pótló vizsgákon szerzett elégtelen érdemjegy javítóvizsgával javíthat Vizsgaformák, vizsgarészek
szóbeli vizsga
írásbeli vizsga gyakorlati vizsga
Vizsgatárgy
Írásbeli
Szóbeli
Magyar nyelv
x
x
Irodalom
x
x
Matematika
x
Történelem
és
x
x
x
x
Gyakorlati
társadalmi ismeretek Idegen nyelv
x(12.évf. anyag)
Informatika Biológia
x
Fizika
x
Földünk
és
x
x
környezetünk Kémia
x
Testnevelés
x
Ének-zene
Komplex
x x
34
természet tudomány Szakmacsoportos
x
alapozó tantárgyak Vizsgaidőszakok javítóvizsga, pótló vizsga, különbözeti vizsga: augusztus 15. – augusztus 31.
osztályozó vizsga: általában a félévi vagy az év végi osztályozó konferenciák előtt, illetve indokolt esetben a szorgalmi időszakban bármikor Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. Jelentkezés a vizsgákra A tanuló a bizonyítványa átvételével egy időben jelentkezési lapot és írásos tájékoztatót kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). A bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához.
A tanulmányok alatti vizsgák rendje A tájékoztatási kötelezettségnek megfelelve a vizsgák témaköreit írásban kapja meg az osztályfőnöktől
osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban,
javítóvizsga esetén júniusban, a bizonyítvány átvételével egy időben,
az egyéb ok miatt vizsgázó (pl. mulasztás miatt) a vizsgalehetőség megajánlásával
egyidőben. A szaktanár a témakijelölést 2 példányban készíti el: a diák és az igazgatóhelyettes részére.
A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-5 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására legalább 15 perc gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Amennyiben csak szóbeli vizsgát tesz a tanuló az adott vizsgatárgyból, egy póttételt húzhat. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.
Az írásbeli vizsgák rendje A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként maximum 60 perc. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény a tantárgyaknál leírt esetben szóbeli vizsgán javítható.
A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő
35
öltözékben. Javító- és pótló vizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Szabálytalanság esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.
A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel az igazgatóhelyettes értesíti (szóban) az érintetteket. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. A javítóvizsga, pótló vizsga, különbözeti vizsga, osztályozó vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni.
Helyi tantervi vizsgák
9. évfolyamon szakaszvizsga szakmacsoportos alapozó tantárgyakból
Turizmus ágazaton szakmai tantárgyakból tantárgyból Ideje: éves munkatervben illetve eseménytervben meghatározott időpontban, május-június hónapban.
10. évfolyam Helyi szakaszvizsga („kisérettségi”) letétele kötelező iskolánk valamennyi 10. évfolyamos tanulója számára az alábbi érettségi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv. A tanulók két évfolyam anyagából vizsgáznak.
A vizsgaformák, vizsgarészek:
magyar nyelv: írásbeli
matematika: írásbeli
irodalom: szóbeli
történelem: szóbeli
angol nyelv: írásbeli
Ügyvitel ágazaton gyakorlati vizsga (60 perc) Vizsgaidőszakok: 1. időszak: a tavaszi szünetet követően az érettségi szünet végéig bezáróan 2. időszak: a javító – pótló szakasz májusban
36
A szakaszvizsgán elért eredmény (érdemjegy) bekerül a naplóba, s az adott tanév minősítésekor a témazáró dolgozatnál nagyobb súllyal: angol nyelv esetében négyszeres, magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem, ügyviteli ismeretek tantárgynál háromszorosan számít az év végi osztályzat megállapításába. Amennyiben a tanuló nem vett részt a vizsgán, a tanév vége előtt pótolnia kell.
11. évfolyam
Évfolyam dolgozat 11. évfolyam végén magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv (szóbeli), egy éves tananyagban az elért tudás szint, ismeretek alkalmazása, összefüggések meglátásának mérése. Az évfolyamdolgozaton nyújtott írásbeli teljesítmény minősítése megegyezik a helyi szakaszvizsga értékelésével. Ügyvitel ágazaton komplex írásbeli gyakorlati vizsga (60 perc), a kereskedelem ágazaton írásbeli vizsga a 10-11. évfolyam üzleti tevékenység szervezése tananyagából (2*45 perc) és szóbeli vizsga áruforgalom és marketing tananyagból. Az elért eredmény (érdemjegy) bekerül a naplóba, s az adott tanév minősítésekor a témazáró dolgozatnál nagyobb súllyal: magyar nyelv és irodalom valamint idegen nyelv esetében négyszeres, matematika, szakmai tantárgynál háromszorosan számít az év végi osztályzat megállapításába. Amennyiben a tanuló nem írta meg a dolgozatót, a tanév vége előtt pótolnia kell. A számonkérések időszaka: május második felétől.
12. évfolyam
Próba érettségi a 12. évfolyamon a kötelező érettségi tantárgyakból írásbeli beszámolás, ezen felül gyakorlati feladatsor azok számára, akiknek az informatika a kötelező választott tantárgy. A próbaérettségi megírásának időszaka az eseménynaptárban kerül rögzítésre. Az elért eredmény az érettségi szerinti értékeléssel történik, az érdemjegy bekerül a naplóba hármas súlyozással.
Szakképző évfolyam:
Írásbeli vizsga/negyedéves 60 perc és háromnegyed éves 120 perc kereskedelmi gazdaságtan, vállalkozási ismeretek, kereskedelmi ismeretek témaköreiből. Minimális követelmény: 51 %
Tantárgyi vizsgakövetelmények a tanulmányok alatti javító és osztályozó vizsgákon (értékelési útmutató) A vizsgák tantárgyi tételsorait (témaköreit) a szakmai munkaközösségek készítik el, és az igazgató hagyja jóvá. A tantárgyi vizsgák témaköreit a munkaközösségek vezetői kötelesek tanévenként kétszer: a félévi vizsgákhoz október 10-ig, az év végi vizsgákhoz február 5-ig a tanulók tudomására hozni. A nyilvánosságra hozatal helyi megoldása az iskolai számítógépes hálózat használata.
Irodalom tantárgyból Írásbeli vizsga időtartama:60’. Műelemzés a tanult szempontok szerint. Szóbeli vizsga időtartama 5- 8 perc. A szaktanár által megjelölt téma önálló szóbeli kifejtése. Az értékelés szempontjai: a témakifejtés elvárható színvonala, az elemzés minősége, nyelvi megformálás (stílus, szerkesztés, elrendezés, nyelvhelyesség, helyesírás).
Magyar nyelv tantárgyból Írásbeli vizsga időtartam:45’. Egy nyelvi feladatlap megoldása. Szóbeli vizsga időtartam:6-8’, a tanév anyagból húzott tétel önálló kifejtése Értékelés szempontjai: folyamatosság, a kifejtés minősége, nyelvi
37
színvonala Értékelés: A vizsgázó két végső osztályzatot szerez (irodalom-magyar nyelv), amit az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek jegyeinek átlagából ajánl meg a szaktanár, és hitelesít a vizsgabizottság.
Történelem Írásbeli: 45 perces teszt jellegű feladat. Az értékelés megegyezik a szakaszvizsga írásbeli dolgozatainak értékelésével. A feladatlap teszt jellegű és esszé. Az értékelés szempontjai: feladatmegértés, tér-idő helyes használata, fogalmak-szakkifejezések pontos alkalmazása, események logikus kifejtése, forráshasználat, megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szóbeli vizsgán (kisérettségi, javító) a tanuló tételt húz és 20 perc felkészülés után kb. 10 perces felelt formájában számot ad tudásáról. A szóbeli vizsgán elégtelen felelet esetén egyszer póttétel húzható. Értékelés: A vizsgázó az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek jegyeinek átlagából kialakított végső osztályzatot kap.
Idegen nyelv osztályozó, javító vizsga Írásbeli: 60 perces teszt jellegű feladat, mely nyelvtani, lexikai jellegű gyakorlatokat tartalmaz az adott szintnek és időszaknak megfelelően A szóbeli vizsgára bocsátás feltétele az írásbeli vizsgán elért 20%. Szóbeli: 15 perces időtartamban társalgás a vizsgáztató tanárral az arra az évfolyamra, csoportra előírt témaköröknek megfelelően (5-7 perc). Az adott anyagrész szintjének megfelelő szöveg olvasása, fordítása, kérdések szerkesztése, esetleg a történet elmondása. Egy képleírás (tankönyvi kép alapján). Az írásbeli egy-két problémás részének megbeszélése, szóbeli korrigálás lehetősége.
Matematika Osztályozó vizsga, javítóvizsga: 60 perces írásbeli Értékelés: elégtelen írásbelin 15%-ot elérő tanuló szóbeli vizsgát tehet
Fizika Vizsgarészek: írásbeli (időtartama 45 perc) A vizsgázó számolási feladatokat, majd az elméleti anyagból fogalmazott választásos, eldöntendő- és esszékérdéseket tartalmazó feladatlapot old meg önállóan. Az értékelési norma: elégtelen írásbelin 15%-ot elérő tanuló szóbeli vizsgát tehet.
Biológia-kémia Időtartama: 45’. A vizsgázó számolási feladatokat, majd az elméleti anyagból fogalmazott választásos, eldöntendő, és esszé kérdéseket tartalmazó feladatlapot old meg önállóan. Az értékelési norma: : elégtelen írásbelin 15%-ot elérő tanuló szóbeli vizsgát tehet. Amennyiben matematika, fizika, kémia, biológia tantárgyakból szóbeli vizsgára kerül sor, a szóbeli vizsgarész eredménye háromszoros, az írásbeli vizsgarész eredménye egyszeres súlyozású. E jegyek átlaga a végső osztályzat.
38
Földrajz A tanuló teszt jellegű feladatlapot old meg, amelyben számolási és térképészeti feladatok is lehetnek. A feladatlap hossza: 45 perc Elégtelen írásbelin 20%-ot elérő tanuló szóbeli vizsgát tehet. A szóbeli vizsgán (osztályozó, javító) a tanuló tételt húz és 20 perc felkészülés után kb. 10 perces felelet formájában számot ad tudásáról. Az értékelés szempontjai: tartalmi felépítés, logikus kifejtés, szaknyelv ismerete és megfelelő használata, jártasság a kifejtéshez szükséges eszközök (térkép) használatában.
Informatika Időtartama: 90 perc. A vizsgaanyag elméleti tananyagból készített feladatlapból, valamint számítógép használatával megoldandó összetett feladatból áll.
Testnevelés Az adott évfolyam tantervi követelményei alapján gyakorlati és írásbeli vizsga. A két vizsgarész átlaga adja a végső osztályzatot.
Rajz – és műalkotás elemzés Egy adott műalkotás elemzése a tanult (megadott) szempontok szerint. A kb. 5 perces felkészülési idő alatt készített vázlat alapján, törekedve a minél teljesebb bemutatásra. Az értékelés szempontjai: A téma kidolgozása, a szakszerű bemutatás a tanult szakkifejezések helyes alkalmazása, az önálló kifejtés nívója.
Ének – zene Időtartam: 45 perc. A tananyag alapján a szaktanár által kiválasztott egy zenetörténeti korszak kidolgozása. Az értékelés szempontjai: A tartalom, pontos műfaj-meghatározások, zeneszerzői életrajzok, a zeneművek ismerete.
Szakmai alapozó tantárgyak Osztályozó, pótló, javító és különbözeti vizsgák esetén a vizsgarész jellege írásbeli, a vizsgához meghatározott minimumszint elérése (15 %), de mégis eredménytelen írásbeli esetén szóbeli javításra lehetősé van, de póttétel húzása itt nincs (a szóbeli ténye is már egy javítási lehetőség). Vizsgák módja: írásbeli 60 perc, a szóbeli vizsga időtartama: maximum 10 perc. 10. A felvétel és átvétel helyi szabályai Felvétel az iskolába A kilencedik évfolyamra az általános iskolában elért tanulmányi eredmény alapján – a felvételi tájékoztatóban leírt módon és pontszámítási mód alapján – veszünk fel.
39
A további évfolyamokra (a képzés közben), átvétel másik iskolából Alapelv: A tanuló másik iskolából való átlépési szándékával a tanév lezárása után élhet, kivéve, ha különleges körülmény indokolja azt, pl. lakóhely-változtatás. A tanuló átvételének lehetőségét alapvetően meghatározza a célosztály(ok) létszáma. További feltételek:
a tanult idegen nyelveket a tanuló saját szintjén folytatni tudja,
a tanuló tanulmányi átlaga közelítse az iskola tanulmányi átlagát,
eltérő tantárgyi struktúra (eltérő ágazat, másik iskolatípus) esetén az igazgató döntése alapján tegyen különbözeti vagy osztályozó vizsgát. Amennyiben tanév végén kerül sor az iskolaváltásra, a szükséges különbözeti vizsgá/ka/t a javítóvizsga időszakában kell letenni. Tanév közben átvétel esetén az adott tanév hiányzó tananyagát különbözeti vizsga nélkül, írásbeli számonkéréssel teljesíti a tanuló, az előző tané/ek hiányzó tantárgyaiból különbözeti vizsgát kell tenni a félév zárása előtti hónapban kijelölt időszakban. Sikertelen különbözeti vizsga esetén javítóvizsgát köteles tenni a tanuló.
Az átvételről való döntés előtt az igazgató kikéri az osztályfőnök véleményét. A tanulók átvételéről az intézmény igazgatója dönt.
Felvétel a szakképző évfolyamra A szakképzésbe való belépés feltételeit a Szakképzési törvény és a szakmai és vizsgakövetelmények határozzák meg (életkor, szakképesítésnek megfelelő iskolai előképzettség, egészségügyi alkalmasság). A jelentkezés jelentkezési lap kitöltésével és a képzéshez szükséges iskolai végzettséget igazoló dokumentum bemutatásával történik. A felvétel túljelentkezés esetén a tanulmányi eredmények, vagy az előzetes tájékoztatás alapján szervezett szintfelmérés eredménye alapján történik.
40
B A HELYI TANTERV 1. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza (51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet melléklete). 2015/2016. tanévtől kifutó rendszerben
Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelvek
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
2
2
3
3
Történelem,
társadalmi
és
állampolgári ismeretek Etika
1
Biológia – egészségtan
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek*
1
1
Informatika
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
6
7
8
11
Szabadon tervezhető órakeret
4
4
4
4
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra
(szakmai
irányú
képzésre)
szabadon tervezhető**
41
2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet
Szakgimnázium Ügyvitel XXV., Kereskedelem XXVI.,Turisztika XXVIII. ágazatok Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
9-12. óraszám összesen
13. évf.
13. évf. óraszám összesen
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 4 3 3 1 5 1
556 556 417 345 31 144 36 695 139
4 -
124 -
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
(1045+453)
31
961
3
4
3
3
1498
-
-
Rendelkezésre álló órakeret/hét
35
36
35
35
35
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
Éves összes óraszám
1260
1296
1260
1085
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés
4901
1085
Szakközépiskola A közismereti és szakmai órák aránya Területek Kötött órák Közismeret Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon felhasználható gyakorlat órakeret Összesen Heti összes óraszám
9. évfolyam 15 óra
10. évfolyam 9 óra
11. évfolyam 6 óra
3 óra
2 óra
3,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
42
1085
A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret** Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2 óra
1 óra
–
2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra
2 óra 1 óra 1 óra – 5 óra
2 óra – – – 5 óra***
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra 18 óra
0 óra 11 óra
1,5 óra 9,5 óra
Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelésóra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelésóra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. ** A szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl). *** A szakközépiskola 11. évfolyamán a szakgimnázium számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11–12. évfolyamának tartalmából lehet választani a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a háromórásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.) *
Az iskola a 9. évfolyam szabad órakeretében kereskedelmi számításokat tanít.
2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. 2015/2016. tanévtől kifutó rendszerben Tantárgyak
9. évf.
10 évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4+1
4+1
4+1
4+1
Idegen nyelvek
3+1
3+1
3+1
3+1
Matematika
3
3+1
3+1
3+1
Etika Történelem,
1 társadalmi
és 2+1
2
3
Fizika
2
2
1
Kémia
2
1
állampolgári ismeretek
43
3
Biológia-egészségtan
2
Földrajz
2
1
Szakmai tárgyak
6
7
Művészetek
2
1
8
11
1
Informatika
1+1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezett órakeret
4
4
4
4
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból a megemelt óraszámban az elsajátított ismeretek gyakorlását, rendszerezését, a fejlesztendő és elvárt kompetenciák fejlesztését valósítjuk meg, a törzsanyagon felül nem terveztünk elsajátítandó tananyagot.
Informatika tantárgy a szabadon tervezhető óraszámmal megemelt óráin a középszintű érettségi tananyagának, követelményeinek elsajátítását terveztük és nevesítettük az iskola helyi tantervében.
3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, térkép) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. Az iskola helyi tanterve alapján a munkaközösségek határozzák meg az adott évfolyam adott tantárgyához szükséges taneszközöket ( tankönyveket, tanulmányi segédeszközöket, ruházati és más felszereléseket ). A SZSZV második félévi megbeszélésén az iskola igazgatója tájékoztatást ad a kiválasztott tankönyvekről, és kéri a SZSZV véleményét. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha attól a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége. Az iskola biztosítja helyben a tankönyvterjesztést, a tanulók/szüleik megvásárolhatják az iskolában tankönyveiket a tanévkezdést megelőző héten. A taneszközök kiválasztásának elvei:
a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,
alkalmas legyen önálló tanulásra,
tartalmazzon minden, a tanuló számára szükséges tananyagot,
nyelvezete alkalmazkodjon a korosztályhoz,
a taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk (váltásra csak az oktatás minőségét javító esetben kerül sor),
a több tanéven keresztül használható eszközöket előnyben részesítjük,
a tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű
44
diákokat segítjük
az idegen nyelvi képzésben az azonos évfolyamok eltérő szintű csoportjainak oktatása során az adott nyelvi szintnek megfelelő tankönyvcsalás használandó
4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az alábbi pedagógiai feladatok beépülnek egyes tantárgyak tartalmaiba (helyi tantervek), az osztályfőnöki órák témaköreibe (osztályfőnöki tanmenetek), a nem tanórai keretek között folyó iskolai programokba, iskolai rendezvényekbe és foglakozásokba. Iskolánk Ökoiskola iskola programban vesz részt, ez erősíti tanulóink környezettudatosságát.. Nemzeti ünnepeink méltó megemlékezései, iskolánk névadója munkásságának megismertetése, a kerületi emlékhelyek felkeresése.
Erkölcsi nevelés
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A családi életre nevelés
A testi és lelki életre nevelés
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Fenntarthatóság, környezettudatosság
Pályaorientáció
Gazdasági és pénzügyi nevelés
Médiatudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
5. Választható tantárgyak, foglakozások, a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyválasztás: a tanuló terhelhetősége felső választhat tantárgyat. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyermekével közösen gyakorolja. Programunk szerint ez a második idegen nyelv. A tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a beiratkozáskor tájékoztatni kell a jelentkezés feltételeiről és a nem kötelező tanórán való részvétel kötelezettségeiről. A tanulónak és a szülőnek írásban nyilatkozni kell arról, hogy a nem kötelező órákon való jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. A 10.és 11. évfolyamos tanuló május 20-ig adhatja le a választott érettségi tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Az iskola a 40/2002 (V.24.) OM rendelet vonatkozó elemei alapján, 11-12. évfolyamokon, heti két többletórában vállalja a tanulók felkészítését az emelt szintű érettségi vizsgára. A felkészítést a kötelező érettségi tárgyakból és az ágazati alapozó tantárgyból biztosítjuk tanulóinknak emelt szintű érettségi vizsgához, további tárgyválasztásukat lehetőségeink határozzák meg.
45
6. Választható érettségi vizsgatárgyak biológia földrajz informatika testnevelés
6. A középszintű érettségi témakörei Témakörök magyar nyelvből I. A kommunikáció 1. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói 2. A közlésfolyamat nem nyelvi kifejezőeszközeinek szerepe a mindennapi kommunikációban 3. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. II. A magyar nyelv története 4. A magyar nyelv történetének fő korszakai. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek (pl. A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Máriasiralom) 5. A nyelvújítás jelentősége és hatása 6. A magyar nyelv szókészletének alakulása. A szókészlet rétegei (finnugor eredetű, belső keletkezésű , jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak) III. Ember és nyelvhasználat 7. A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben 8. A főbb nyelvváltozatok, nyelvjárások 9. A határon túli magyar nyelvhasználat. 10. Leggyakrabban használt egynyelvű szótáraink IV. A nyelvi szintek 11. A magyar helyesírás alapelvei 12. A szóelemek szerepe a szóalakok és a szószerkezetek alkotásában 13. A magyar nyelv szófaji rendszere 14. Az egyszerű mondat részei és szerkezete V. A szöveg 15. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben 16. Szövegtípusok közvetítő közeg szerint
46
VI. A retorika alapjai 17. A nyilvános beszéd. A közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. 18. A kulturált vita kritériumai VII. Stílus és jelentés 19. A hivatalos stílus sajátosságai 20. Az egyszerűbb alakzatok (alliteráció, figura etimologica, szóismétlés, anafora, rím, felsorolás, fokozás, ellentét, (oximoron, paradoxon) párhuzam
Témakörök irodalomból Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők 1. Petőfi Sándor tájköltészete 2. A múlt és a jelen értékeinek szembesítése Arany János Toldi estéje című művében 3. Ady Endre szerelmi költészete 4. A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában 5. A regényíró Kosztolányi; Édes Anna 6. Önértékelő és létösszegző költemények József Attila kései költészetében (három szabadon választott vers elemzése) Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők 7. Balassi Bálint költészetének sokszínűsége 8. A magyar társadalom ábrázolásának írói eszközei Móricz Zsigmond a Tragédia, a Szegény emberek és a Barbárok című elbeszélésében 9. Radnóti Miklós: A Bori notesz versei 10. Karinthy: Így írtok ti 11. Mikszáth Kálmán novellisztikája 12. A groteszk ábrázolásmód Örkény István műveiben Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők 13. A műfajok és költői formák változatossága Varró Dániel Szívdesszert című kötetében Művek a világirodalomból 14. A példázat műfaja az Újszövetség evangéliumaiban (három történet értelmezése) 15. Az orosz romantika A. Sz. Puskin: Anyegin 16. Az emberi élet kiüresedésének ábrázolása Franz Kafka Átváltozás című elbeszélésében Színház és dráma 17. Az angol reneszánsz színház és dráma. William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájának elemző bemutatása
47
18. A történeti színek szerepe Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében Az irodalom határterületei 19. A várakozás öröme --- a sorozatok sikerének titka Regionális kultúra és a határon túli irodalom 20. Egy irodalmi folyóirat bemutatása - Nyugat
Témakörök történelemből I. GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA, PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK 1. Gazdasági fellendülés Nyugat-Európában a kora középkorban. A változások politikai, társadalmi háttere. 2. Károly Róbert és Hunyadi Mátyás gazdaságpolitikájának főbb elemei. 3. A XVIII. század főbb gazdasági változásai Magyarországon. A Habsburg-dinasztia szerepe a magyar gazdaság fejlődésében. 4. A világgazdasági válság és válságkezelés. II. NÉPESSÉG, TELEPÜLÉS, ÉLETMÓD 5. A középkori város jellemzői. 6. A dualizmus-kori magyar társadalom, a „torlódó társadalom” jellemzői. 7. Életmód és mindennapok az 1960-as, 1970-es évek Magyarországán. III. EGYÉN, KÖZÖSSÉG, TÁRSADALOM, MUNKAÜGYI ISMERETEK 8. Az athéni demokrácia kialakulása, államszervezeti felépítése. 9. Szent István társadalomépítő és államalapító tevékenysége. 10. Széchenyi István életútja és reformprogramjának főbb elemei. 11. Munkavállalás IV.POLITIKAI BERENDEZKEDÉSEK A MODERN KORBAN 12. Az egypártrendszer megszületésének fontosabb állomásai 1945 és 1949 között. V. POLITIKAI INTÉZMÉNYEK, ESZMÉK, IDEOLÓGIÁK 13. A reformáció irányzatai, főbb képviselői és a legfontosabb hittételek. 14. Az alkotmányos és az abszolút kormányzati forma bemutatása Anglia és Franciaország példáján keresztül. 15. Az Osztrák-Magyar Monarchia államberendezkedése. 16. A náci ideológia és propaganda sajátosságai. VI. NEMZETKÖZI KONFLIKTUSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS 17. A tatárjárás eseményei és IV. Béla politikájának jellemzői a tatárjárás előtt és után. 18. A mohácsi csata előzményei és a csata menete. A csata elvesztése miért eredményezte az önálló magyar királyság bukását? 19. Az I. világháborút közvetlenül megelőző szövetségi rendszerek bemutatása, az új típusú hadviselés legfontosabb jellemzői. 20. Magyarország II. világháborúba lépésének körülményei, a háborúba lépés bel- és külpolitikai összefüggései.
48
Témakörök idegen nyelvből Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A család szerepe az egyén és a társadalom életében - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése - Női és férfi szerepek - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése - Ünnepek, családi ünnepek - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében - Öltözködés, divat - Az öltözködés, mint a társadalmi hovatartozás kifejezése - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - A fogyasztói társadalom, reklámok - Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Társadalmi viselkedésformák 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A lakóhely és környéke fejlődésének problémái - A városi és vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a - A természet és az ember harmóniája környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - A környezetvédelem lehetőségei és problémái - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
49
- Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban
- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok - Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Az étkezési szokások hazánkban és más országokban - Ételek, kedvenc ételek - Ételspecialitások hazánkban és más országokban - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - A kulturált étkezés feltételei, fontossága - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - A szenvedélybetegségek - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) - A gyógyítás egyéb módjai 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - A szabadidő jelentősége az ember életében - A művészet szerepe a mindennapokban - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Az idegenforgalom jelentősége - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben - A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre
50
- 10. Gazdaság
Családi gazdálkodás A pénz szerepe a mindennapokban Vásárlás, szolgáltatások (pl. bank, posta)
Témakörök matematikából 1.
GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, LOGIKA, KOMBINATORIKA, GRÁFOK 1.1. HALMAZOK Halmazok megadásának módjai Halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges, végtelen halmazok, komplementer halmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Ponthalmazok ábrázolása koordináta-rendszerben. Véges halmazok elemeinek száma. 1.2. MATEMATIKAI LOGIKA A kijelentés fogalma. „Minden”, „van olyan”. „Szükséges”, „elégséges”, és „szükséges és elégséges” feltételek. 1.3. KOMBINTORIKA Permutáció, variáció, kombináció (ismétlés nélküli, ill. ismétléses) 1.4. GRÁFOK Egyszerűbb szituációk megoldása gráfok segítségével.
2.
SZÁMELMÉLET, ALGEBRA 2.1. ALAPMŰVELETEK (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) műveleti azonosságai, számolás fejben, írásban és zsebszámológéppel. 2.2. OSZTHATÓSÁG Osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. Prímtényezős felbontás. A számelmélet alaptétele. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös fogalma és kiszámítása, alkalmazása szöveges és gyakorlati feladatokban. Relatív prímek fogalma. A 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályok. Számrendszerek. Számok átírása 10-es számrendszerből 2-esbe, és viszont. 2.3. SZÁMHALMAZOK. N, Z, Q,, Q*, R halmazok fogalma. A valós számok és a számegyenes kapcsolata. 2.4. ABSZOLÚTÉRTÉK, NORMÁLALAK. Számok abszolútértékének fogalma. Számok normálalakja. 2.5. HATVÁNY, GYÖK, LOGARITMUS Hatványozás fogalma pozitív egész, 0, negatív egész, valamint törtkitevő esetén. A hatványozás azonosságai. Az n-edik gyök fogalma. A négyzetgyökvonás azonosságai. A logaritmus fogalma, azonosságai.
51
2.6. ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK Polinom fokszáma, fokszám szerint rendezett alakja. Nevezetes szorzatok zárójelfelbontásban és szorzattá alakításban: (a+b) 2; (a–b)2; (a+b)3; (a–b)3; a2–b2. 2.7. EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS. 2.8. EGYENLETEK, EGYENLETRENDSZEREK, EGYENLŐTLENSÉGEK. Alaphalmaz, megoldáshalmaz fogalma. Egyenletmegoldási módszerek: mérlegelv, grafikus módszer, új ismeretlen bevezetése stb. Kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldási módszerei. A másodfokú egyenlet általános alakja, diszkrimináns fogalma, megoldóképlet, gyöktényezős alak. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolútértékes egyenletek. Exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepe, kapcsolatuk.
3.
FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK 3.1. FÜGGVÉNYEK A függvény fogalma. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, szigorúan monoton növekedés, csökkenés fogalma. Elsőfokú,
másodfokú,
abszolútérték-,
négyzetgyökfüggvény,
lineáris
törtfüggvény,
trigonometrikus, exponenciális és logaritmikus függvények ábrázolása és jellemzése. Függvények ábrázolása függvény-transzformációkkal. 3.2. SOROZATOK Számsorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat fogalma. Kamatos kamat számítása.
4.
GEOMETRIA, KOORDINÁTAGEOMETRIA, TRIGONOMETRIA 4.1. GEOMETRIAI FOGALMAK Szög fogalma, szögfajták, nevezetes szögpárok. Térelemek távolsága, szöge. Kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalma. 4.2. GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK. Egybevágósági transzformációk: tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás, pont körüli forgatás fogalma, tulajdonságai. A háromszögek egybevágóságának alapesetei. Alakzatok tengelyes, középpontos szimmetriája és forgásszimmetriája. Hasonlósági transzformációk A háromszögek hasonlóságának alapesetei. Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. 4.3. ALAKZATOK Síkbeli alakzatok
52
Háromszögek. Háromszögek csoportosítása oldalak és szögek szerint. Háromszög-egyenlőtlenség, belső, külső szögek összege, összefüggés a szögek és oldalak között. Speciális háromszögek (egyenlő szárú, szabályos) fogalma és tulajdonságai. Háromszögek nevezetes vonalainak, pontjainak, köreinek fogalma, rájuk vonatkozó tételek (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, beírt kör). Pitagorasz-tétel és megfordítása. Magasság- és befogótétel. Négyszögek. Speciális négyszögfajták (trapéz, húrtrapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz, téglalap, négyzet) fogalma, tulajdonságaik. Négyszögek belső és külső szögeinek összege. Sokszögek Konvex sokszögek átlóinak száma, belső és külső szögeinek összege. Szabályos sokszög fogalma. Kör A kör és részei (körcikk, körszelet). Szögek mérése fokban és radiánban. Középponti szög kapcsolata a hozzá tartozó körív hosszával, valamint a hozzá tartozó körcikk területével. Thalész-tétel és megfordítása. Térbeli alakzatok Téglatest, kocka, hasáb, forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete. 4.4. VEKTOROK Vektor fogalma, abszolútértéke, nullvektor, ellentett vektor. Vektorok összege, különbsége, vektor szorzása számmal. Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai. Vektor koordinátái, vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái, vektorok összeadása, kivonása, számmal való szorzása, skaláris szorzása koordináta-rendszerben. 4.5. TRIGONOMETRIA Hegyesszögek szögfüggvényei derékszögű háromszögben. Szögfüggvények általános definíciója. Szögfüggvények közötti összefüggések (pótszögek szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés stb.) Nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényei. Szinusz- és koszinusztétel kimondása és alkalmazása. 4.6. KOORDINÁTAGEOMETRIA Pontok, vektorok Vektor koordinátái, abszolútértéke. Két pont távolsága, szakasz felezőpontjának felírása, alkalmazása.
53
Háromszög súlypontjának koordinátái. Egyenes Egyenes egyenletének felírása különböző adatokból. Egyenesek metszéspontjának számítása. Egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételei. Kör Adott középpontú, sugarú körök egyenletének felírása. 4.7. KERÜLET, TERÜLET Kerület, terület szemléletes fogalma. Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból. (min. 2 módszer) Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének, területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. 4.8. FELSZÍN, TÉRFOGAT Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel.
5.
VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS, STATISZTIKA 5.1. STATISZTIKA Kördiagram, oszlopdiagram készítése, értelmezése. Átlag, medián, módusz fogalma. 5.2. VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS Klasszikus valószínűség. Visszatevéses mintavétel
Témakörök biológiából A.) gyakorlati feladatokhoz tartozó témakörök (20 pont) -
Lombosmoha vizsgálata Haraszt morfológiai vizsgálata Állatismeret Egy gombafaj vizsgálata Keményítő kimutatása Nemzeti parkok Szén-dioxid kimutatása meszes vízzel Növényismeret Egy állatfaj jellemzése A bőr vizsgálata Szem működésének vizsgálata Emberi szövet vizsgálata Idegrendszer működésének vizsgálata, a reflexek Szív és keringési rendszer vizsgálata Táplálkozás egészségtana
54
B.) Elméleti feladatokhoz tartozó témakörök (25 pont) -
A kültakaró A vírusok egészségügyi jelentősége A mozgás szervrendszere, a vázrendszer A táplálkozás szervrendszere, az egészséges táplálkozás Az anyagszállítás folyamata A légzés A Keringési rendszer felépítése és működése Az ember immunrendszere Hormonrendszer A kiválasztás szervrendszere Cukorbetegség A szem A mozgás szervrendszere, az izomrendszer A levegő A globális felmelegedés Életközösségek változásai Hulladékgazdálkodás A társas viselkedés alapjai az állatvilágban
Témakörök földrajzból 1. A Naprendszer felépítése. Hazánk népesedési folyamatai, azok társadalmi-gazdasági következményei. 2. A lemeztektonika elmélete, a kőzetlemezek mozgásai, következményei. A transznacionális vállalatok működése, szerepük a világgazdaságban. 3. A földrengések. Magyarország mezőgazdasági növénytermesztési területei. 4. A közeledő és a távolodó kőzetlemezek vulkanizmusa. Hazánk település-földrajzi jellemzői, az egyes településtípusok legfőbb sajátosságai. 5. A földtörténeti korbeosztás nagy egységeit, az óidő fő eseményei és képződményei. Amerikai Egyesült Államok gazdasági körzetei, jellegzetességei. 6. A tengeráramlások kialakulásának okai, elhelyezkedésük törvényszerűségei, következményeit. Az élelmiszerválság kialakulása és következményei. 7. A folyók felszínformáló tevékenysége. Az Európai Unió kialakulásában szerepet játszó tényezők, az együttműködés legfontosabb területei, a tagállamok társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatása. 8. A légkör kialakulása, anyagi összetétele, szerkezete. Az idegenforgalom szerepe hazánk gazdasági életében. Hazánk legfontosabb idegenforgalmi adottságait. 9. A csapadékképződés folyamata, csapadékfajták. A világ népességének gyarapodása és a népesedési folyamat szakaszai. 10. A napsugárzás, a légkör és a földfelszín kölcsönhatásainak szerepe a levegő felmelegedésében. A felmelegedést módosító tényezők. Az energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változások, az energiatermelés és fogyasztás területi különbségei. 11. A trópusi átmeneti öv.
55
A mediterrán országok gazdasági jellemzői, a regionális különbségek jellegzetességei, a fejlődő térségek. 12. A mediterrán éghajlat jellemzése. A pénz világa, infláció és típusai, a bankok szerepe. 13. A magasság és a domborzat ábrázolása térképen, a térképek csoportosítása, a földrajzi fokhálózat. Németország természeti, illetve társadalmi-gazdasági adottságai, a gazdasági élet jellemzőit. 14. A Föld zonális talajtípusai, fölrajzi elterjedésük. A talajpusztulás és a talajvédelem. Természeti erőforrások szerepe a skandináv országok gazdaságában. 15. Észak-Amerika természetföldrajzi adottságai, a jég felszínformáló tevékenysége. A regionális gazdasági integrációk fokozatai, létrehozásuk előnyei. A világ nagy integrációs tömörülései? 16. Európa nagyszerkezeti egységei. Magyarország közlekedés-földrajzi helyzete, az egyes közlekedési ágak előnyei, hátrányai. 17. Magyarország területén lezajlott főbb földtörténeti események. Az egyes idők, időszakok jellemző képződményei, előfordulásai. A népességrobbanás szerepe a globális társadalmi-gazdasági problémák kialakulásában. 18. Magyarország éghajlata. A világnépesség területi eloszlásának sajátosságai, népességtömörülései, népességkoncentrációi.
a
különbségek
okai.
A
Föld
nagy
19. Az Északi-középhegység kialakulása, résztájainak természetföldrajzi jellemzői és természeti erőforrásai. Kína gazdasági élete, a gazdasági növekedésének okai. 20. Az Alföld résztájai és azok természetföldrajzi jellemzői. A kőolaj kitermelő arab országok világgazdasági jelentősége és a tranzit-országok szerepe.
Témakörök informatikából 1.
A kommunikáció információelméleti modellje. Az információmennyiség.
2.
Adatvédelem, netikett. A szoftverhasználat jogi vonatkozásai
3.
A számítógépek alkalmazásának ergonómiai szempontjai.
4.
Kommunikáció, tömegkommunikáció.
5.
Neumann-elvek. A számítógép részei. Modern informatikai eszközök
6.
Memóriák és háttértárak
7.
Adatkiviteli eszközök.
8.
Adatbeviteli eszközök.
9.
Számítógépes hálózatok fajtái, topológiájuk.
10. Az operációs rendszerek fő feladatai. 11. Könyvtárak és állományok kezelése. 12. Felhasználó-orientált műveletek. Fájlok, adatok tömörítése és kicsomagolása. 13. Vírusok és károkozók jellemzése, kategorizálása, védekezés ellenük. 14. Valós és nem valós idejű kommunikáció az interneten. 15. Információs rendszerek a gyakorlatban 16. Elektronikus levelezés.
56
17. Keresés az interneten. 18. WWW és az internet böngészőprogram kezelése, beállításai. 19. A könyvtár fogalma, szerepe az információszerzés folyamatában; könyvtári szolgáltatások 20. Tájékoztató eszközök: katalógusok, adatbázisok
Témakörök ügyvitel ismeretekből Érettségi témakörök elméleti 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Gazdasági alapelvek (Javak, szűkösség, termelési tényezők) Gazdasági körforgás, gazdaság szereplői Piacgazdaság alapkategóriái ( piac résztvevői, kereslet, kínálat, ár) Kétszintű bankrendszer (MNB, kereskedelmi bankok, felügyelet) Háztartások gazdálkodása (bevételeik, kiadásaik, hitelek megtakarítások) Jog fogalma, jogszabályi hierarchia, polgári jog fogalma, jellemzői (jogképesség, cselekvőképesség, szerződések) Munkaviszony keletkezése, megszűntetése Gazdasági társaságok fajtái, alapításuk, megszüntetésük, társasági szerződés Üzleti levelek elkészítésének formai, tartalmi követelményei Iratkezelés, Iktatás Üzleti levelek fajtái Hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai Önéletrajz, álláskeresési technikák Megjelenéskultúra, társas érintkezés a munkahelyen Kommunikáció fogalma, folyamata, típusai kommunikáció zavarai Irodai munka etikai szabályai, munkahelyi kapcsolatok, Szóbeli és írásbeli kommunikáció előnyök, hátrányok, folyamat, szakaszok Egyéni vállalkozások Vállalkozásokkal kapcsolatos hatóságok Gazdasági társaságok alapítása
Érettségi témakörök gyakorlati 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Irodatechnikai eszközök Egyszerű iratok nyugta, ellennyugta, elismervény (átvételi elismervény), kötelezvény, meghatalmazás, igazolás, nyilatkozat Cégek belső kapcsolattartásának iratai Jegyzőkönyv Iktatókönyv Pénztörténet, pénz szerepe, funkciói Társasági szerződés , fogalma, tartalma Fizetési technikák, bankkártya- kp, bankszámla Iroda kialakítása, ergonómiai szempontok Ügyviteli alapdokumentumok SZMSZ, Kollektívszerződés, Iratkezelési szabályzat, Bizonylati szabályzat Bizonylatok Elektronikus kapcsolattartás, NETIKETT Nonverbális kommunikáció Telefon- névjegy használatának szabályai Pontosság az irodában Kommunikáció zavarai Üzleti élet fontosabb eseményei(tárgyalás, fogadás, prezentálás, kiállítások) Ügyféltípusok, azok kezelése Időbeosztás az irodában
57
Témakörök kereskedelem ismeretekből „A” feladat témakörei: 1. A marketing kialakulása, fejlődési szakaszai; a vállalat mikro-és makrokörnyezetének elemei; piaci alapfogalmak, piaci formák. 2. A fogyasztói magatartás modellje, a vásárlói magatartást befolyásoló tényezők, megfigyelésének jelentősége; vásárlói típusok. 3. A célpiaci marketing lényege, kialakulása, a piacszegmentálás lényege, ismérvei, a célpiac választás és a pozícionálás. 4. A piackutatás funkciói, fajtái, módszerei, folyamata, felhasználási területei. Az adatforrások típusai, a piackutatáshoz szükséges információk beszerzésének módjai. A kérdéstípusok, a kérdőívszerkesztés szempontjai, a primer és szekunder piackutatási módszerek általános jellemzői. 5. A termék fogalma, osztályozása, a termékfejlesztés folyamata, a termék piaci életgörbéje, a szakaszok rövid jellemzői. 6. A kommunikációs politika fogalma, jelentősége, a kommunikáció fogalma, fajtái, a kommunikációs folyamat. 7. A marketingkommunikáció eszközei, lényege, a kommunikációs mix elemei: a reklám fogalma, szerepét, fajtái, a reklámeszközök fogalma, fajtái, az eladásösztönzés fogalma, funkciói, az SP módszerek, a személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei, az PS területei, a kereskedővel szemben támasztott követelmények, az eladási magatartás. A POS eszközök és alkalmazásuk, az akciók, a direkt marketing, a PR fogalma, jellemzői, területei, a szponzorálás, az image lényege, fajtái, az arculat fogalma, tartalmi elemei, az arculattervezés, a vállalati honlap. 8. Marketing alapismeretek gyakorlati alkalmazása: piackutatási terv készítése, kérdőívkészítés 9. A marketingkommunikáció eszközeinek gyakorlati alkalmazása: PR tevékenység, arculati elemek, reklám eladásösztönzés 10. Vezetési alapismeretek: a vezetés fogalma, funkciói, a vezetési módszerek. Az üzleti tárgyalások előkészítésének feladatai, a tárgyalás lefolytatásának szabályai. 11. A jogszerű foglalkoztatás követelményei, a tipikus és atipikus foglalkoztatási formák. A munkaköri leírás szerepe, főbb tartalmi elemei. 12. A kereskedelmi munkafolyamatok, munkakörök, a munkaerő- tervezés, felvétel, a toborzás, a kiválasztás, a munkaerő megtartásának módszerei. A munkaviszony keletkezésének, megszűntetésének és megszűnésének esetei, szabályai és a humánerőforrás gazdálkodás alapjai. „B” feladat témakörei: 1. Árurendszerek - az árurendszerezés feladata, a hagyományos árurendszerek, a kódtípusú árurendszerek lényege, a vonalkód szerepe a kereskedelemben, a belső cikkszámozás jelentősége, alkalmazása. 2. Áruvédelem, vagyonvédelem - elektronikus áruvédelem jellemzői, a jelzőcímkék fajtái, elhelyezésük a termékeken, a jelzőrendszerek típusai, működésük, alkalmazásuk, az áruvédelmi jelölések, a vagyonvédelmi rendszerek, ezen eszközök fajtái és az élőerős vagyonvédelem jellemzői. 3. Szabványosítás, minőségbiztosítás - a szabvány, a szabványosítás fogalma, feladatai, a szabványok fajtái. A minőség fogalma, a minőségi osztályba sorolás szabályai. A minőség objektív és szubjektív jellemzői, a kereskedők és a vásárlók számára használatos minőségtanúsítás, megkülönböztető minőségi jelek, jelzések. 4. A csomagolás - a csomagolás fogalma, funkciói, a csomagolás anyagai, jellemzői, az egyes anyagok és csomagolási módok előnyös és hátrányos tulajdonságai, a csomagolóeszközök fajtái, alkalmazásuk, jellemzőik. 5. Árubeszerzés – szerepe az áruforgalomban; a beszerzés fogalma, folyamata; az áruátvétel előkészítése, lebonyolításának folyamata; az áru fogadásának feladatai, az áruátvétel módjai, szervezése, igazolása, a kifogások érvényesítésének lehetőségei.
58
6. Készletezés – a készletgazdálkodás jelentősége, a készletszükségletet meghatározó tényezők. Az áruk raktári elhelyezésénél, tárolásánál figyelembe veendő szempontok. A leltár, leltározás fogalma, a leltár céljai, a leltározás menete, módjai, bizonylatai és a leltáreltérés lehetséges okai. 7. Értékesítés - az áruk értékesítésre történő előkészítésének feladatai (az áruk kicsomagolása, előrecsomagolása), a vevők tájékoztatását szolgáló információkra és a fogyasztói ár feltüntetésére vonatkozó előírások, az áruk eladótéri elhelyezésének szempontjai. Az eladóval szemben támasztott követelmények (külső megjelenés, személyiségjegyek). Az értékesítés folyamata: a vevő fogadása (személyes és személytelen), az áru bemutatása (személyes és személytelen), az ellenérték elszámolása készpénzzel és készpénzkímélő fizetési eszközökkel. Az értékesítési módok. Az alapvető értékesítési módok: a hagyományos, az önkiszolgáló, az önkiválasztó, a minta utáni és egyéb bolt nélküli értékesítési formák megkülönböztetése a jellemzők, az előnyök, a hátrányok, az alkalmazásuk, a személyi és tárgyi feltételeik és az eladó feladatai szerint. 8. A beszerzés gyakorlati ismeretei - a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása, a megrendelés különböző módjai közül való választás, a beszerzéshez kapcsolódó dokumentumok (visszáru, beérkező áruk okmányai, áruátvétel dokumentumai) ellenőrzés. 9. A készletezés gyakorlati ismeretei - az áruk raktári elhelyezésének és tárolásának szabályai, módszerei, az árumozgatás eszközei. 10. Az értékesítés gyakorlati ismeretei - az áruk értékesítésre történő előkészítésének feladatai, az áruk eladótéri elhelyezésének szabályai, szempontjai és a fogyasztói ár feltüntetésének szabályai.
Előrehozott érettségi vizsga Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ennek a tantárgynak a tanóráin nem kötelező részt vennie.
8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményi norma, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi
méltóságát
tiszteletben
tartva
elfogulatlan
és
konkrét
legyen,
a
minősítés
(az
érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni számára a követelmény-teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel. A sajátos nevelési igényű tanuló számára a szakértői és a rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javító vizsgán és az érettségi vizsgán biztosítani kell hosszabb felkészülési időt, írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, vagy szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.
59
Az értékelés/ minősítés alapformái Az írásbeli beszámoltatás formái iskolánkban:
röpdolgozat (kisebb anyagrészben elért eredmény mérése vagy a továbbhaladáshoz szükséges szint mérése)
összefoglaló, témazáró dolgozat ( egy nagyobb anyagrészben, egy fejezetben elért tudás szint, készség átfogó mérése ) Alapelvünk, hogy egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható egy osztályban. Témazáró dolgozat előtt az összefoglalás, rendszerezés kötelező.
házi dolgozat (önálló ismeretszerzés, önálló tanulás, tananyag kiegészítése)
szakaszvizsga írásbeli formája
évfolyam dolgozat 11. évfolyam végén: magyar nyelv és irodalom, matematika, , történelem, szakmai alapozó tárgy, illetve idegen nyelvből szóbeli vizsga (egy éves tananyagban az elért
tudás szint, ismeretek alkalmazása, összefüggések meglátásának mérése)
próba érettségi 12. évfolyamon a kötelező érettségi tantárgyakból
A hiányzó tanuló a röpdolgozaton kívül minden más írásbeli számonkérést köteles pótolni a tanárral egyezetett időpontban. Javító dolgozatot a tanuló írhat, de a javító dolgozat a korábbinál rosszabb eredményét nem számítjuk be az érdemjegy kialakításába. Röpdolgozatot kivéve a tanulók az írásbeli számonkérés előtt egy héttel tájékoztatást kapnak, hogy felkészülésük idejét jobban beoszthassák, és a tanulói terhelés egyenletességét biztosítsuk.
A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. Érdemjegyet kaphat a tanuló
szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű),
írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat, tantárgyi tesztek, évfolyam dolgozat),
előre megadott témakörből önálló kiselőadásra, gyűjtőmunkára
óraközi, tanórai munkára, (a tanórai munka minősítésére – hiányzó nélkülözhetetlen felszerelés miatt – lehet tantárgyi elégtelent adni)
szakmai gyakorlati munkára
gyakorlati feladatok végrehajtására
tantárgyi tanulmányi versenyen való részvételre.
Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények („kisérettségi”, évfolyam dolgozat, próba érettségi) érdemjegyei a félévi/tanév végi végső jegyek (az osztályzatok) alakításában nagyobb szerepet játszanak, ezek „súlyozását” mind a tanulóval, mind a szülőkkel ismertetni kell. Testnevelés tantárgyból a súlyozott osztályzatokat egy egységes táblázat formájában, a faliújságon tesszük közzé a tanulók részére. Az érdemjegyek minimális száma egy félévben legalább a tantárgy heti óraszáma, illetve háromnál
60
kevesebb nem lehet. (Kivétel a heti egy órás tantárgy, ott az érdemjegyek minimális száma:2 A tanulót a szorgalmi időszak utolsó hetének kivételével megilleti a javítás lehetősége.
Osztályzatok, A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatva a szülőket, pedagógusokat, tehát minősíti a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga (különbözeti vizsga, javítóvizsga) eredményei alapján kell kialakítani. A tanév végi osztályzat tanúsítja tehát, hogy -
a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette
-
ismeretei elegendőek-e az elégséges minősítés megszerzéséhez
-
tudása elegendő-e a következő évfolyam elvégzéséhez, vagy a záróvizsgára bocsátáshoz.
Az elégtelen (1), az elégséges (2), a közepes (3) és a jó (4) osztályzatok kialakítása az egész tanév során kapott osztályzatok súlyozott átlagából az alábbi kerekítési szabályok mellett történik: - öttized alatt lefelé - nyolctized felett felfelé - öttized és nyolctized között a tanár megítélése alapján kap a tanuló javítási lehetőséget. A jeles (5) osztályzat esetében a kerekítési szabályok az alábbiak szerint alakulnak: - öttized alatt lefelé - hattized felett felfelé - öttized és hattized között a tanár megítélése alapján kap a tanuló javítási lehetőséget. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A helyi tantervben és a tanmenetekben meghatározott tananyagtartalmak esetében az adott tanév szorgalmi időszakát lezáró év végi elégséges, vagy jobb osztályzat, illetve osztályozó, vagy javító vizsgán elégséges, vagy jobb osztályzat elérése esetén.
9. A csoportbontások és egyéb foglakozások szervezésének elvei A csoportbontás kialakításakor ne érje hátrányos megkülönböztetés a tanulókat. Idegen nyelv tanulásánál homogén csoportok kialakítása az előzetes tudásszint alapján. A tanulók képességeit a felzárkóztatás és a fejlesztés érdekében lehet figyelembe venni a csoportbontásnál. Azonos évfolyam tanulói lehetnek egy csoportban. Szakmai oktatásnál a jogszabályokban meghatározott létszámhatárok és szakmák szerint.
10. A tanulók fizikai állapotának mérése Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik évente egy alkalommal – januártól- májusig–az Új Széchenyi terv keretében, a NETFIT program alapján. A mérés eredménye a programtáblázat alapján, tájékoztatást ad a tanulóknak és a szülőknek, gyermekük fizikai állapotáról.. A tanulók minősítése mérés eredménye ( az elért értékek ) alapján:
61
egészségzóna
fejlesztés szükséges
fokozott fejlesztés szükséges
A mérés célja: a. a fizikai állapot ismeretében a tanuló törekedjék az Egészségzóna elérésére és megőrzésére. b. évenkénti összehasonlítás, az önmagához mért fejlődés értékelése. c. a tanuló számszerű adatot kapjon a fizikai állapotáról
11.Egészségnevelési és környezeti nevelés elvei Az iskola biztosítja a hatékony tanulási környezetet az iskolában és az iskola gyakorlati munkahelyein. Iskolánk környezetnevelési alapelve: az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének) mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. Az iskola az egészséges tanulási környezetet, mint a hiteles környezeti es egészségnevelés egyik alapfeltételét példaként kínalja es működteti. Az iskola pedagógiai programjába egészségnevelési es környezeti nevelési részprogramot támogató tartalmi elemeket épít be, illetőleg a kapcsolódó részfeladatokat oly módon határozza meg, hogy a részprogram hatékony megvalósítását integrált tevékenységelemekkel támogassa. Az iskola egészségnevelési programját a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően alakítja ki és alkalmazza. Az éves munkatervben az iskola különös figyelmet fordít az egészségnevelési és környezeti nevelési részprogram és az iskolai tevékenységrendszer koherenciájának biztosítására, különös tekintettel az eszközök, a környezet es a tanulás harmóniájára. Az iskola a környezet es az egészség kapcsolatának jelentőségét teljes tevékenység rendszerében kiemelten kezeli.
12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Az iskola kezdő évfolyamán a bemeneti mérések elvégzésével már a tanév elején kiszűrjük azon gyermekeket, akik a mindennapi tanulás terén elmaradnak társaiktól az osztályban. A lemaradást egyéni
foglalkozáson,
felzárkóztatáson,
a
differenciált oktatás pedagógiai
módszerek
alkalmazásával igyekszünk fejleszteni
A felsőbb évfolyamokon is figyelmet fordítunk a lemaradó tanulók tanulmányi előmenetelére. A jelentős lemaradásokat differenciált oktatással és a csoportmunka alkalmazásával pótoljuk, illetve
értesítjük a szülőket is.
Minden esetben arra törekszünk, hogy az évfolyam követelményeinek az alapjait a lehető legalaposabban sajátítsa el minden tanítványunk. Ez lehetőséget teremt tanulóink számára a
folyamatos haladásra, az évvesztés elkerülésére.
Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások tartása a tanulók számára.
Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása mellett biztosítjuk a tanítványok optimális képzésével az esélyteremtést.
62
A sajátos nevelési igényű tanulók szakellátásának körülményeit biztosítjuk.
A rászoruló tanulók számára ingyen tankönyv biztosítása a könyvtárból történő kölcsönzés útján.
Különös figyelmet fordítunk azon tanulókra, akik viselkedésében magatartászavaros jegyeket fedeztünk fel. A probléma megoldása érdekében együttműködünk a Családsegítő Szolgálat, a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel.
A tantestület minden tagjának kötelessége betartani az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását.
Az esélyegyenlőség sérülése esetén a tantestület minden tagjának kötelessége jeleznie azt az osztályfőnöknek és az igazgatónak.
13. A tanulók jutalmazása, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulók, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki
versenyeken (házi, fővárosi, országos) eredményesen szerepel,
iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában részt vesz
kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez,
a kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái: - Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:
szaktanári
osztályfőnöki
igazgatói
nevelőtestületi
Igazgatói dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolán kívül rendezett tanulmányi versenyen, sportversenyen, kulturális versenyen, művészeti versenyen első-tízedik helyezést ért el. Igazgatói dicsérő oklevelet kap az, aki az év végén jeles vagy kitűnő eredményt ért el, hiányzásmentes tanévért. Emlékoklevelet kell adományozni annak a végzős tanulónak, aki legalább négy évfolyamon keresztül az iskola tanulója volt, és tanulmányi eredménye kitűnő, illetve jeles volt. Az igazgatói dicsérethez, dicsérő oklevélhez és emlékoklevélhez könyv vagy más tárgyjutalom kapcsolódhat. Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás /színház vagy kiállítás látogatásához/.
63
A tanuló magatartása és a szorgalma minősítésének elvei A tanuló személyiségének további fejlődése szempontjából fontos a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése a nevelési célok tükrében. Ezt a tevékenységet elsősorban az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök végzi. A magatartás minősítését befolyásolja -
a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásainak, késéseinek száma, trendje
-
az igazolásokra vonatkozó rendelkezések betartása
-
a tanulók jutalmazási elveinek és formáinak figyelembevétele
-
a fegyelmező intézkedések (fokozatok) elveinek és formáinak figyelembevétele
A magatartás minősítésének kritériumai Példás (5) aki -
felelősséget érez saját és mások cselekedeteiért
-
kiáll az iskola követelményei, pozitív hatásai mellett
-
aktív és kezdeményez
-
jó közösségi ember, segíti mások elfogadtatását, beilleszkedését
-
önként vállal közösségi munkát
-
udvarias, figyelmes
-
öltözete, hajviselete rendezett, alkalomhoz illő.
-
a házirendet ismeri és betartja
-
vigyáz az iskola berendezéseire, tisztaságára
-
hiányzásait rendben igazolja
Jó (4) aki -
a rábízott feladatokat elvégzi
-
a helyes kezdeményezések mellé áll
-
együttműködő a pedagógusokkal, társaival
-
társadalmi munkát végez, tiszteli a közösség érdekeit
-
fegyelmezett
-
a közösség ellen vétőkkel nem száll szembe
-
udvarias, de mások viselkedése iránt közömbös
-
alkalmazkodik az iskola házirendjéhez, de mások hanyagsága iránt közömbös
-
igazolatlan óráinak száma: 2-3
Változó (3) aki -
tudatosan nem árt
-
magatartásával gyakran zavarja az órát gátolva ezzel osztálytársait a tanuláshoz való jogukban
-
gyakran késik a tanítási órákról
-
gyakran használ nyelvi durvaságokat
-
hajlamos egyéni érdekeit előtérbe helyezni (mások érdekével vagy a közérdekkel szemben)
-
esetenként udvariatlan, nyegle, viselkedése kifogásolható
-
igazolatlan óráinak száma: 4 -9
Rossz (2) aki
64
-
romboló, tudatosan negatív értékrendű
-
nem vállalja tetteiért a felelősséget
-
társ a rosszban
-
tudatosan ellenszegül
-
durva, rendetlen, szándékosan rongál
-
igazolatlan óráinak száma:10 vagy azt meghaladó.
A szorgalom osztályzat nem a tanuló abszolút sorrendiségét tükrözi, hanem hogy képességeihez és eddigi eredményeihez viszonyítva az adott időszakban milyen eredményt produkált. A szorgalom minősítésének kritériumai Példás (5) aki -
céltudatosan szervezi munkáját, pontos, megbízható, kötelességtudó
-
ami érdekli, abban többletmunkát vállal
-
tanulmányi teljesítménye egyenletes, a tanítási órákon aktív
-
folyamatosan készül az órákra
-
önellenőrzésre képes
-
írásbeli munkái rendezettek, felszerelése hiánytalan
Jó (4) aki -
figyel az órákon, feladatait rendszeresen, többnyire jól megoldja
-
ösztönzésre rendszeresen dolgozik, ellenőrzi magát
-
szükség esetén segítséget kér és elfogad
-
írásbeli munkája általában rendezett
-
felszerelése megfelelő
Változó (3) aki -
tanulmányi munkájában nem teljesít egyenletesen
-
képességeinél gyengébb eredményt ér el
-
gyakran kell a kötelességeire figyelmeztetni
-
ingadozik fegyelmezett és hanyag munkavégzés között
-
írásbeli munkái kifogásolhatóak
-
felszerelése gyakran hiányos
Hanyag (2) -
tanulmányi munkája megbízhatatlan, pontatlan
-
figyelmetlen, feladatait nem végzi el rendszeresen
-
önálló munkára nem hajlandó
-
munkához való viszonya rossz
-
pontatlan, hanyag, feledékeny
-
írásbeli munkája rendezetlen, felszerelése rendszeresen hiányos
-
2 vagy több tantárgyból bukik
14. A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt 65
szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények Az érintett tanulóknak joguk van meghirdetett, bármely tantárgy emelt szintű képzésére jelentkezni, és azon részt venni. Ennek a lehetőségnek csak a tantárgyfelosztásban engedélyezett órakeretek szabnak határt. Az iskola – a pedagógiai programjával összhangban – az igényeket és a jelentkezési létszámokat is figyelembe véve, az alábbi tantárgyakból hirdeti meg az emelt szintű érettségire való felkészítést: a kötelező érettségi tantárgyak, azaz magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv, valamint szakmacsoportos alapozó tantárgy. A foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek és a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.
15. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánk oktató munkájában él a házi feladat feladásának lehetőségével, mivel pedagógiai tapasztalatunk, hogy a tananyag elsajátítása csupán a tanórai foglakozásokkal a tanuló otthoni felkészülésével együtt lehetséges. Az otthoni felkészülés funkciói véleményünk szerint:
a tanórán feldolgozott tananyag gyakorlása
a feldolgozott tananyag megtanulása ( rögzítése )
készségek, képességek fejlesztése
az önálló tanulói teljesítmény, tanulás fejlesztése
Az egyénre szabott otthoni feladatokkal a hátrányok csökkentését, a kötelező tananyagon felüli ismeretek, készségek megszerzését szolgáló feladatokkal a tehetséggondozást segítjük. Alapvető elvként fogadjuk el, hogy ez a tevékenység is tervezhető, a lehetőségek határain belül koordinálható. Törekszünk a házi feladatok és a tanórai tevékenység közötti arányok optimális alakítására az órarend kialakításában és az otthoni feladatok előkészítésével. Tanulóink eligazítást kapnak a házi feladatok elkészítéséhez:
mely a megtanulásra szánt, mely a gyakorlásra szánt, mely az ismeretek bővítésére szánt tananyag, feladat
hol található a feladat (tankönyv, munkafüzet, példatár, atlasz )
honnan szerezhető kiegészítő információ (könyvtár, Internet)
mely feladat kötelező, mely ajánlott
az ellenőrzés módjáról (rendszeres, ki végzi, csak az elvégzés tényét, az elvégzett feladat minőségét )
értékelésről
Tanulóinkat azzal is ösztönözzük az otthoni felkészülésre, hogy az elvégzett, megoldott feladatokban megszerzett készségek, ismeretek az iskolai témazárókban, illetve más összefoglaló dolgozatokban alkalmazhatók, hasznosíthatók.
66
A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formában számon kérhető. A 9-12. évfolyamos tanulók a tanítási szünetek idejére a szokásos feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.
C. A SZAKMAI PROGRAM 1. Az iskola szakképzési rendszere 1.1. Az iskola szakképzési rendszerének átfogó bemutatása Iskolánk alapfeladatként nappali munkarendű szakgimnáziumi és szakközépiskolai oktatási, nevelési feladatot lát el, valamint felnőttoktatás keretében érettségire épülő szakgimnáziumi és szakközépiskolai szakképzést valósít meg a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 12.§ és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 22-21 .§ alapján. A 2013. szeptember 1-jétől belépő szakgimnáziumi osztályaink számára az alábbi ágazatokban folytatunk képzés:
ügyvitel
kereskedelem
A 2016. szeptember 1-jétől belépő szakgimnáziumi osztályokat a következő ágazatokban képezzük:
turizmus
ügyvitel
kereskedelem.
2016. szeptember 1-jétől szakközépiskolai osztályban a következő szakmát oktatjuk:
eladó.
Az intézményben oktatott emelt szintű OKJ szakmák:
1 éves kereskedő (54 341 01) – az előzetes tanulmányok beszámításával
1 éves irodai titkár (54 346 01) – az előzetes tanulmányok beszámításával, a 2016-2017. tanévtől, az indításhoz szükséges létszám megléte esetén.
2 éves kereskedő (54 341 01) – felnőttoktatás esti munkarendben
2 éves logisztikai ügyintéző (54 345 01) – felnőttoktatás esti munkarendben.
1.3. Ágazati alapozás a 2016-2017. tanév előtt beiskolázott osztályokban A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint a középfokú nevelés-oktatási szakasz kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig, a NAT-ra épülő közismereti képzésen túl az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek szerint. A szakgimnáziumi oktatás megalapozza az általános műveltséget, valamint felkészít az érettségi vizsgára, a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, és a szakirányú munkába állásra. A középfokú nevelés-oktatási szakasz lezárásakor az általános műveltséget megalapozó érettségi vizsga részeként, az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsgát is kell tenni.
67
Iskolánkban a 2013-14-es tanévtől egy osztályt indítunk ügyviteli ágazatban, a 2016-2017. tanévtől pedig egy osztályt turizmus ágazatban, s a jelentkezők létszámától függően egy vagy több osztályt kereskedelem ágazatban. 1.3.1. Célok és feladatok Az ágazati alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott ágazat közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az ágazati tantárgyak tanításának célja a tanulók pályaválasztásának elősegítése és az ágazati tevékenységformáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel az ágazati alapozó gyakorlatra. Az ágazat aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ágazatba tartozó szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Az ágazati szakmai érettségi vizsga letétele tegye képessé a tanulókat az adott ágazatban egyes munkatevékenységek végzésére. 1.3.2. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemző- értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. 1.3.3. A kereskedelem ágazat sajátosságai A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, a Kereskedelem ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: - 54 341 01 Kereskedő
68
- 54 345 01 Logisztikai ügyintéző Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra. Heti és éves óraszámok az alapozó évfolyamokon: heti évfolyam
óraszám szabadsáv
éves óraszám heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül szabadsávval
szabadsávval
nélkül 9. évfolyam
5 óra/hét
Ögy. 10. évfolyam
6 óra/hét 7 óra/hét
Ögy. 12. évfolyam Összesen:
óra/év
6 óra/hét
70 óra
Ögy. 11. évfolyam
180
10 óra/hét
216
óra/év
70 óra
216
óra/év
105
óra
252
óra/év
140
óra
320
óra/év
1283 óra
7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét
252
óra/év
105
óra
288
óra/év
140
óra
352
óra/év
1315 óra
69
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti és éves óraszáma az alapozó évfolyamokon Szakmai
Tantárgyak
követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség
9.
és
biztonság 10032-12 Marketing
Munkahelyi
heti/éves óraszám e gy
egészség
és
biztonság
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 10. 11. heti/éves heti/éves ög ögy ögy óraszám y óraszám e gy e gy e
0,5/ 18
A marketing alapjai
1/
2/
36
64
Marketing a gyakorlatban Az
üzleti
12. heti/éves óraszám gy
20
tevékenység
tervezése, elemzése
1/32
2/7
3/
3/
3/
2
108
108
96
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
1/
Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység
32 a
gyakorlatban Áruforgalom 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
1/3
1/
1+1/36
6
36
+36
összes óra összes óra
+36
1,5/
2/
1/
1/
54
72
36
32
Áruforgalom gyakorlata
Viselkedéskultúra
1+1/36
60
70 1/3 6 4/1 2/7 44 2 6/216
A piros színű számok a szabad sávok felhasználását jelölik.
70
70
5/ 180
1/
10
36
5
2/ 72 7/252
10 5
1/36
5/ 180
3/108 8/288
60
14 0
1/32
7/ 224
4/128 11/352
1.3.4. Az ügyviteli ágazat sajátosságai A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része -4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra - a XXV. Ügyvitel ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: - Irodai asszisztens – 54 346 01 - Ügyviteli titkár – 54 346 02 Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra. Heti és éves óraszámok az alapozó évfolyamokon: heti évfolyam
óraszám szabadsáv
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
6 óra/hét
216
nélkül 9. évfolyam
5 óra/hét
Ögy. 10. évfolyam
Ögy. 12. évfolyam Összesen:
óra/év
70 óra 6 óra/hét
Ögy. 11. évfolyam
180
7 óra/hét
70 óra
216
óra/év
105
óra
252
óra/év
140
óra
10 óra/hét 320
óra/év
óra/év
1283 óra
7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét
252
óra/év
105
óra
288
óra/év
140
óra
352
óra/év
1423 óra
71
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti és éves óraszáma az alapozó évfolyamokon
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
11500-12
10070-12 Munkahelyi kommunikáció
10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
egészség
Munkahelyi és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság 10067-12 Gépírás dokumentumkészítés, iratkezelés
9. heti óraszám e gy
Gépírás gyakorlat és
és
Levelezési gyakorlat
2/7 2
heti óraszám e gy
ögy
heti óraszám e gy
12. ögy
heti óraszám e gy
70
2/7 2
40
1/3 6
60
2/7 2
65
2/7 2
80
1/ 36
ismeretek 1/3 6
Kommunikáció alapjai Üzleti gyakorlat
ögy
11.
0, 5/18
iratkezelés
Levelezési ismeretek
10.
1/3 6
3/9 6
kommunikáció
Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek
4/1 28 1/ 36 0, 5/18
1/3 6 1/3 6
1/3 6
2/7 2 1/3 6
1/3 6
Vállalkozási ismeretek 3/ összes óra 108 összes óra A piros színű számok a szabad sávok felhasználását jelölik.
3 /1 08 6/216
70
72
2/7 2
5/1 80 7/252
105
4/1 44
4/1 44 8/288
140
3/9 6 6/1 92
1/3 2 5 /1 60 11/352
1.4. Ágazati alapozás a 2016-2017. tanévtől beiskolázott osztályokban A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint a középfokú nevelés-oktatási szakasz kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig, a NAT-ra épülő közismereti képzésen túl az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek szerint. A szakgimnáziumi oktatás megalapozza az általános műveltséget, valamint felkészít az érettségi vizsgára, a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, és a szakirányú munkába állásra. A középfokú nevelés-oktatási szakasz lezárásakor az általános műveltséget megalapozó érettségi vizsga részeként, az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott szakma betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsgát is kell tenni. 1.3.1. Célok és feladatok Az ágazati alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott ágazat közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az ágazati tantárgyak tanításának célja a tanulók pályaválasztásának elősegítése és az ágazati tevékenységformáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel az ágazati alapozó gyakorlatra. Az ágazat aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ágazatba tartozó szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pálya szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Az ágazati szakmai érettségi vizsga letétele tegye képessé a tanulókat az adott ágazatban a szakmai érettségi vizsgával szerezhető szakmájuk gyakorlására. 1.3.2. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemző- értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező,
73
természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. 1.4.3. A kereskedelem ágazat sajátosságai A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, a Kereskedelem ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: -
54 341 01 Kereskedő
-
54 341 02 Kereskedelmi képviselő
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra. Az érettségi vizsgával szerezhető szakmai végzettség: eladó. Heti és éves óraszámok az alapozó évfolyamokon: évfolyam
heti óraszám
éves óraszám
9. évfolyam
11 óra/hét
396 óra/év
10. évfolyam
12 óra/hét
432 óra/év
Ögy. 11. évfolyam
140 óra 10 óra/hét
Ögy. 12. évfolyam
360 óra/év 140 óra
10 óra/hét
Összesen:
310 óra/év 1778 óra
74
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti és éves óraszáma az alapozó évfolyamokon:
A fő szakképesítésre Összesen vonatkozóan:
9.
10.
heti óraszám
heti óraszám
e
e
gy
11.
gy
heti óraszám e
8/288 3/108 6,5/234 5,5/198 11/396
12/432
Marketing
ögy
gy
heti óraszám e
7,5/270 2,5/90 140
Összesen
10032-12 Marketing
ögy
12.
gy
8/288 2/64 140
10/360
10/320
1/36
1/32
2/72
2/64
2/72
2/64
Marketing gyakorlat
Üzleti
11718-16 levelezés
és Levelezés
1,5/54
2/72
kommunikáció Élelmiszer10031-16
A
főbb
árucsoportok forgalmazása
és
vegyi áru ismeret Műszak
cikk
áruismeret Ruházati- és bútor áruismeret Kereskedelmi
11992-16 Kereskedelmi ismeretek
ismeretek
1,5/54
3/108
Kereskedelmi
2/72
gyakorlat I. Kereskedelmi
1/36
gyakorlat II. 11691-16 Eladástan
Eladástan
3/108
2/72
1/36
1/36
Eladási gyakorlat
2/72
Kereskedelmi 11508-16
gazdaságtan
Kereskedelmi
Kereskedelmi
gazdálkodás
gazdaságtan
1/36
1,5/54
1/32 1/36
1,5/54
1,5/54
1/32
1/32 2/64
0,5/18
gyakorlat 10027-16 A ruházati cikkek és a vegyes Iparcikk iparcikkek
áruismeret
1/36
forgalmazása 1.4.4. Az ügyviteli ágazat sajátosságai A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része 4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a
75
9-12. középiskolai évfolyamokra - a XXV. Ügyvitel ágazat alábbi szakképesítésére vonatkozik: -
Irodai titkár– 54 346 03
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 10. évfolyamot követően 140 óra, ésa 11. évfolyamot követően 140 óra. Heti és éves óraszámok az alapozó évfolyamokon:
évfolyam
heti óraszám
éves óraszám
9. évfolyam
11 óra/hét
396 óra/év
10. évfolyam
12 óra/hét
432 óra/év
Ögy.
140 óra
11. évfolyam
10 óra/hét
360 óra/év
Ögy.
140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
310 óra/év
Összesen:
1778 óra
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti és éves óraszáma az alapozó évfolyamokon:
9.
10.
heti óraszám heti óraszám e A fő szakképesítésre vonatkozóan:
Összesen
gy
e
ögy
gy
11.
12.
heti óraszám
heti óraszám
e
6/216 5/180 6/216 6/216
gy
11/396
Gépírás 11806-16 Gépírás és gyakorlata számítástechnikai Számítástechnikai alkalmazások alkalmazások az ügyfélszolgálatban Ügyfélszolgálati 1/36 kommunikáció 11807-16 Kommunikáció az Ügyfélszolgálati ügyfélszolgálatban kommunikációs gyakorlat Ügyfélszolgálati 11808-16 ismeretek Ügyfélszolgálat a Ügyfélszolgálati gyakorlatban gyakorlat
12/432 2/72
e
2/72 8/288 140
Összesen
ögy
gy
3/96 7/224 140
10/360
10/320
1/36
1/36
1/36
1/36
1/36 1/36 76
1/32
Levelezési gyakorlat az ügyfélszolgálatban 11809-16 Dokumentum- és Dokumentumkezelés adatkezelés az az ügyfélszolgálatban ügyfélszolgálatban Komplex ügyfélszolgálati gyakorlat Gazdasági és 10066-16 vállalkozási 2/72 Gazdálkodási ismeretek alapfeladatok Jogi ismeretek 1/36 Gépírás és levelezési 12082-16 Gépírás és gyakorlat irodai alkalmazások Irodai alkalmazások gyakorlata Gyorsírás 12083-16 Gyorsírás gyakorlata 12084-16 Üzleti Kommunikáció a kommunikáció és 1/36 titkári munkában protokoll 10072-16 Rendezvény- és programszervezés
1/36
1/32
1/32
1/36
2/72
1/32
2/72
2/72
1/36
1/36
2/72
2/72
2/64
2/72
Rendezvény- és programszervezés
Titkári ügyintézés 12085-16 Titkári Titkári ügyintézés ügyintézési gyakorlat gyakorlata
2/64
1/36
1/36
1/32
1/36 1/36
1.4.5. A turizmus ágazat sajátosságai A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része 4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra - a XXVIII. Turisztika ágazat alábbi szakképesítésére vonatkozik: -
Turisztikai szervező, értékesítő– 54 812 03
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 10. évfolyamot követően 140 óra, és a 11. évfolyamot követően 140 óra. Heti és éves óraszámok az alapozó évfolyamokon:
évfolyam
heti óraszám
éves óraszám
9. évfolyam
11 óra/hét
396 óra/év
10. évfolyam
12 óra/hét
432 óra/év
77
1/32
Ögy.
140 óra
11. évfolyam
10 óra/hét
360 óra/év
Ögy.
140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
310 óra/év
Összesen:
1778 óra
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti és éves óraszáma az alapozó évfolyamokon:
9.
10.
heti óraszám e A fő szakképesítésre vonatkozóan:
11714-16 Turisztikai erőforrások
11715-16 Kommunikáció a turizmusban 11716-16 Gazdasági folyamatok a turizmusban 11717-16 Infokommunikációs technológia a turizmusban 11300-16 Szállodai adminisztráció
11302-16 Szállodai tevékenységek
11301-16 Szállodai kommunikáció
Összesen
gy
heti óraszám e
11.
ögy
gy
8/288 3/108 7/252
heti óraszám e
5/180
Turizmusföldrajz Kultúr- és vallástörténet Vendéglátó ismeretek Gasztronómia gyakorlata Protokoll a gyakorlatban Üzleti kommunikáció gyakorlat Szakmai idegen nyelv Turizmus rendszere Marketing gyakorlat Ügyviteli gyakorlat
11/396
12/432 0,5/18 0,5/18
1/36
1/36
ögy
gy
heti óraszám e
5/180 5/180 140
Összesen
12.
gy
2,5/80 7,5/240 140
10/360 1/36
0,5/18
10/320
1/36 1/36
1/36 1/36
1/36
1/36
1/36 1/32
3/108 1/36
2,5/90 1/36
3/108
1,5/48 1/32
IKT gyakorlata a turizmusban Szállodai adminisztráció Szállodai adminisztráció gyakorlata Szállodai tevékenység 1/36 Szállodai tevékenység gyakorlata Szállodai 1/36 kommunikáció Szállodai kommunikáció gyakorlata
2,5/80
1/36
1/32
1/36
1/32
1/36
1/36 1/36
1/36 1/36
1/36
78
1/32 1/36
1/32
Szakközépiskola képzés nappali munkarendben Szakközépiskolai képzésünk célja középszintű szakmai végzettség megszerzését követően további 2 év alatt érettségi vizsga megszerzése. Eladó (34 3451 01) szakközépiskolai képzés szakmai óraterve
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
1/9. évfolyam
2/10. évfolyam
3/11. évfolyam
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
Összesen
6,5
8
Összesen
14,5
ögy
140
e
gy
7
16
23,0
ögy
140
e
gy
7,5
15,5
23,0
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
11992-16 Kereskedelmi ismeretek 10027-16 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 10028-16 Az élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása 10029-16 A műszaki cikkek forgalmazása 11691-16 Eladástan
Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi gyakorlat
3
2 6
Ruházati és vegyes iparcikk áruismeret
2
Élelmiszer- és vegyi áruismeret
1+1
Műszakicikk áruismeret Eladástan Eladási gyakorlat Kereskedelmi számítások (szabad sáv)
2. Szakképesítés kínálatunk 2.1. Kereskedő
79
0,5+0,5 2 1
1 15
13,5
2
1,5
2,5
1,5
0,5
1 1
2
Azok a tanulók, akik érettségi vizsgát tettek a kereskedelmi és marketing alapismeretek tantárgyból, valamint teljesítik a 160 óra összefüggő szakmai gyakorlatot, 1 tanév alatt szerezhetik meg a kereskedő szakmai képesítést, a kereskedelmi és marketing alapismeretek érettségi vizsgán teljesített 0001-11 és 000211 számú követelménymodul beszámításával. 2.1.1. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 341 01 A szakképesítés megnevezése: Kereskedő A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ágazati besorolás száma és megnevezése:
XXVI. Kereskedelem
2.1.2. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: - a 2014-15-ös tanévtől legalább középszintű érettségi vizsga a kereskedelmi és marketing alapismeretek tárgyból, a 2017-18-as tanévtől az ágazati szakközépiskolai végzettség illetve érettségi vizsga a kereskedelem ismeretek tantárgyból. Előírt gyakorlat: - a 2016-2017. tanév előtt érettségi vizsgát tett tanulók esetén
a szakközépiskola végzős
évfolyamát követően 160 óra összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. 2016-2017. évtől a hatályos kerettanterv által előírt összevont szakmai gyakorlat teljesítése. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: 2.1.3. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Szakképző évfolyamunkon törekszünk magasan képzett elméleti tanárok és gyakorlati munkatapasztalatokkal rendelkező szakoktató(k) alkalmazására. A külső gyakorlóhelyeken – Interspar és Spar, Coop üzletekben – ahol heti 8 órát töltenek tanulóink, szakképzett és gyakorlott szakemberektől sajátíthatják el a szakmai fogásokat. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza. A szükséges eszközök és felszerelések nagy részével a külső gyakorlóhelyek – Interspar és Spar és Coop üzletek- rendelkeznek. Az iskolában az elméletigényes gyakorlati órák lebonyolításához szükséges eszközök (számítógépek, internet kapcsolat, nyomtató, bizonylatok és formanyomtatványok, telefon, fax, irodai eszközök) és a szemléltetést elősegítő korszerű technikai eszközök (digitális tábla, projektor) rendelkezésre állnak.
73
80
2.1.4. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra a 2017-18-as tanévtől
évfolyam 5/13. évfolyam
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 992 óra/év
heti óraszám szabadsávval
éves óraszám szabadsávval
35 óra/hét
1120 óra/év
2.1.5. A szakképző évfolyam tantárgyai és óraszámai a 2013-14.tanévtől beiskolázott osztályoknak – 201718-as tanévvel kezdődően
Tantárgy
Heti óraszám
Éves óraszám
Foglalkoztatás I.
2
72
Foglalkoztatás II.
0,5
18
Vállalkozási ismeretek
4
144
Vállalkozási ismeretek gyak.
2+2
144
Működtetés szabályai
4
144
Működtetés szabályai gyak.
2+2
144
Áruismeret- és forgalmazás
7,5
270
Értékesítési gyakorlat
7
252
Értékesítés idegen nyelven
2
72
Összesen
35
1120
81
2.1.6. A szakképző évfolyam tantárgyai és óraszámai a 2013-14.tanév előtt beiskolázott osztályoknak
Elmélet/ heti
Gyakorlat Elmélet/ /heti éves
Foglalkoztatás I.
2
72
Foglalkoztatás II.
0,5
18
Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése
2
72
Vállalkozási ismeretek
4
144
Vállalkozási ismeretek gyakorlat
Gyakorlat / éves
2
72
Áruforgalom
2
72
A működtetés szabályai
4
144
A működtetés szabályai gyakorlat
2
Áruismeret és forgalmazás
270
7,5
Értékesítési gyakorlat
72
7
252
Értékesítés idegen nyelven
2
72
Osztályfőnöki
1
36
Összesen
25
11
900
396
Elméleti képzési idő aránya a teljes képzés folyamán: 60 %, gyakorlati képzési idő aránya: 40 %. 2.1.7. A szakmai vizsga követelményei A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma
megnevezése
10025-12
A kereskedelmi egység működtetése
11507-12
Az áruforgalom lebonyolítása
11508-12
Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
10031-12
A főbb árucsoportok forgalmazása
10032-12
Marketing
10033-12
A vállalkozások működtetése
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11499-12
Foglalkoztatás II.
11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság
82
A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Az áruk forgalmazása A vizsgafeladat ismertetése: A kereskedelmi egységben kijelölt termékcsoport példáján keresztül bemutatja az áruforgalmi tevékenység szabályszerű feladatait, bizonylatait A gyakorlati vizsga végrehajtása a IV. Szakmai követelmények fejezetben megadott követelménymodulok alábbi témaköreiből összeállított tételsor alapján történik: Elvégzi egy kijelölt árucsoport átvételét, ellenőrzi bizonylatait, ismerteti az áru/göngyöleg ellenérték kifizetésének menetét Árut ajánl a vevőnek, segíti a vásárlási döntésben, tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról az értékesített termékről számlát készít Bemutatja a kereskedelmi egységben alkalmazott vagyonvédelmi, árumozgató és árazó gépek, eszközök, berendezések fajtáit, kezelési szabályait Bemutatja a pénztáros feladatait, a pénztárgépek szerepét, az ellenérték elszámolás szabályait, pénztárbizonylatot készít Bemutatja az élelmiszerek és vegyiáruk tárolására, értékesítésére vonatkozó előírásokat, szabályokat Bemutatja a műszaki áruk használatát és kezelését, meggyőződik üzemképességükről A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 40% Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozás működtetése A vizsgafeladat ismertetése: Az írásbeli központilag összeállított vizsgakérdések a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott követelménymodulok alábbi témaköröket tartalmazzák: A vállalkozási formák és azok jellemzői Az üzleti terv tartalma, felépítése Vagyon fogalma, tagolása, a mérleg szerkezete, az eredménykimutatás adatainak értelmezése, felhasználása a döntésekben A forgalom-alakulás, gazdálkodás értékeléséhez szükséges alapvető statisztikai elemzési módszerek A szükséges létszám és munkakörök megállapításának szempontjai A munkaszerződések megkötésére, felbontására vonatkozó jogszabályok Készletgazdálkodás, mutatószámai, értelmezésük, hatásuk az eredményre Pénzforgalomhoz kapcsolódó bizonylatok fajtái, kitöltésük szabályai Áruforgalmi jelentés szerepe, tartalma, kitöltésének szabályai A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Az áruforgalommal kapcsolatos feladatok A vizsgafeladat ismertetése: Válaszadás a szakmai követelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre. A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott követelménymodulok alábbi témaköreit tartalmazzák:
A piackutatás céljai, módszerei, egy piackutatási folyamat megtervezése
83
Értékesítési akció előkészítése, megtervezése, értékelése
A mennyiségi és minőségi áruátvétel feladatai, a hibás teljesítésből adódó teendők
Az áruk szakmai szabályok-arculat szerinti kihelyezésének, az árak feltüntetésének szabályai
A készpénzzel és készpénzkímélő módon fizetés lehetőségei, szabályai
A fogyasztói érdekvédelem előírásai, a vevőreklamáció intézésének szabályai
Az áru és vagyonvédelmi rendszerek jellemzői, berendezések fajtái, használata
A leltározási bizonylatok szerepe, tartalma, leltáreredmény megállapítása
Az árukhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok megléte, szabályszerűsége, a termékcímkék információ tartalma
Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok, jogszabályok
A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30 % A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában.
2.2. Irodai asszisztens A 2017-18. tanévvel kezdődően 2.2.1. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 346 01 A szakképesítés megnevezése: Irodai asszisztens A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. Ügyvitel Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. Ügyvitel. 2.2.2. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek 2.2.3. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Szakképző évfolyamunkon törekszünk magasan képzett elméleti tanárok és gyakorlati munkatapasztalatokkal rendelkező szakoktató(k) alkalmazására.
84
Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy
Szakképesítés/Szakképzettség
─
─
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. 2.2.4. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét
évfolyam 5/13. évfolyam
éves óraszám szabadsáv nélkül 992 óra/év
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 1120 óra/év
2.2.5 A szakképző évfolyam tantárgyai és óraszámai Tantárgy
Heti óraszám
Éves óraszám
Foglalkoztatás I.
2
72
Foglalkoztatás II.
0,5
18
1,5
54
7
252
7
252
Ügyviteli ismeretek
4
144
Marketing alapjai
2
72
Időgazdálkodás
2
72
adatbázis
5
180
szakmai
vizsgára
1
36
szakmai
vizsgára
3
108
35
1120
információkezelés
Bizalmas technikája
Gyorsírási alapismeretek gyak. Dokumentáció
készítése
a
gyakorlatban
Nyomtatvány
és
kezelés gyak. Komplex felkészítés elm. Komplex felkészítés gyak. Összesen
3. Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében 3.1. 2013-14. tanév előtt beiskolázott osztályokban Azok a tanulók, akik a kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport szerinti szakmai alapozó tantárgyakat tanulták és érettségi vizsgát tettek kereskedelmi és marketing alapismeretek tantárgyból, valamint teljesítik a 160 óra összefüggő szakmai gyakorlatot, 1 tanév alatt szerezhetik meg a kereskedő szakmai képesítést, ismereteik beszámításával.
85
3.2. 2013-14. tanévtől beiskolázott osztályokban Az adott ágazati alapozásban sikeresen részt vevő tanulóknak az ágazati szakma tantárgyak beszámításra kerülnek, így 1 tanév alatt szerezhetnek szakmai képesítést az adott ágazat valamely szakmájában.
4. Szakmai gyakorlati képzés 4.1. Kereskedelmi ágazat 9-12. évfolyamon a tanév során szakmai gyakorlati termeinkben történik a gyakorlatok lebonyolítása, ahol számítógépek, a kereskedelemben használatos szoftverek, valamint nyomtatvány illetve bizonylatgyűjtemény is rendelkezésre állnak. Az összevont gyakorlat külső gazdálkodó szervezeteknél történik. Ebben főbb partnereink a Pátria Zrt., a SPAR Kft., a DM Kft és CBA hálózat üzletei . 4.2 Ügyviteli ágazat 9-12. évfolyamon a tanév során szakmai gyakorlati termeinkben történik a gyakorlatok lebonyolítása, ahol számítógépek, ügyviteli szoftverek, valamint nyomtatvány illetve bizonylatgyűjtemény is rendelkezésre állnak. Az összevont gyakorlatot 9. évfolyamban az iskolai tanirodában oldjuk meg, 10. évfolyamtól külső gyakorló helyeken, együttműködési megállapodás alapján. 4.3 Szakképző évfolyam Kereskedő tanulóink gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződéssel végzik szakmai gyakorlatukat. Főbb partnereink: SPAR Kft., HAJ-DE Kft., CBA.
5.Felnőttoktatás 5.1. Felnőttoktatásunk jellemző, munkarendje Felnőttoktatásunk érettségi utáni 2 éves OKJ-s logisztikai ügyintéző és kereskedő szakképzés munkarendben. A képzésbe való bekapcsolódás feltétele: érettségi vizsga.
esti
5.2. Felnőttoktatásunk célkitűzése Alapvető célunk a munkapiacon jól hasznosítható, korszerű, a későbbiekben folyamatosan bővíthető szaktudás megszerzéséhez segíteni tanulóinkat. Ehhez szilárd elméleti és gyakorlati alapokat kívánunk nyújtani, építve felnőtt tanulóink önálló, iskolán kívüli felkészülésére. 5.3. Értékelés Az értékelés a negyedéves vizsgákon szerzett osztályzatok segítségével történik. Az értékelés és vizsgák rendjét az esti tagozatra vonatkozó külön dokumentum tartalmazza. 5.4. A beszámítás elvei Az első – ágazati alapozást szolgáló tanév - óráinak látogatása és a negyedéves osztályozó vizsgák letétele alól felmentés adható annak, aki azonos ágazatban más emelt szintű OKJ-s végzettséggel rendelkezik és egyetlen szakmai vizsgarész eredménye sem rosszabb közepesnél. Egyéb esetekben az előzetes tanulmányok beszámítása egyéni elbírálás alapján történik, figyelembe véve a tanult tartalmakat, a szakmai tárgyakból, az érettségi vagy szakmai vizsgán szerzett osztályzatokat, a tanulmányok óta
86
eltelt időt és a szakmai gyakorlatot. Felmentés adható a tanórák látogatása és értékelése alól. A beszámításra vonatkozó kérelmet a tanulónak írásban kell benyújtania az iskola igazgatójának címezve. 5.5. A logisztikai ügyintéző szakképesítés óraterve esti rendszerű oktatásra 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE Tantárgyak szerinti óraszámok évfolyamonként
Tantárgyak szerinti heti óraszámok évfolyamonként
Szakmai tantárgyak
1/13
2/13
Összesen:
1/13
2/13
Összesen:
Munkahelyi egészség és biztonság
9
0
9
0,25
0
0,25
Foglalkoztatás I
0
16
16
0
0,5
0,5
Foglalkoztatás II. (érettségire épülő képzések esetén)
0
32
32
0
1
1
72
0
72
2
0
2
Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
162
0
162
4,5
0
4,5
Az áruforgalom lebonyolítása
99
0
99
2,75
0
2,75
Logisztika
0
96
96
0
3
3
Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás
0
160
160
0
5
5
Közlekedés- és gazdaságföldrajz
0
32
32
0
1
1
Raktározás
0
64
64
0
2
2
Iskolai szakmai gyakorlat
216
0
216
6
0
6
Munkahelyi gyakorlat
0
240
240
0
7,5
7,5
Összefüggő szakmai gyakorlat
160
0
160
-
-
-
Összesen:
718
640
1358
-
-
-
Marketing
5.7 A kereskedő szakképesítés óraterve esti rendszerű oktatásra (2016. szeptembertől)
87
A fő szakképesítésre vonatkozóan: 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Összesen
1/13.
2/14.
éves óraszám
éves óraszám
ögy
e
gy
e
gy
432
108
240
326
96 Összesen
540
31,0
Foglalkoztatás II.
16
Foglalkoztatás I.
16
10032-12 Marketing
Marketing
32
11718-16 Üzleti levelezés és kommunikáció
Levelezés
48
10031-16 A főbb árucsoportok forgalmazása
Élelmiszer- és vegyi áru ismeret Műszak cikk áruismeret Ruházati- és bútor áruismeret
64 64 32
11992-16 Kereskedelmi ismeretek
Kereskedelmi ismeretek
96
11508-16 Kereskedelmi gazdálkodás
Kereskedelmi gazdaságtan
96
10033-16 Vállalkozási, Vállalkozástan vezetési ismeretek Munkahelyi szakmai gyakorlat
32
16
96 64 108
88
326
D ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés 1.1. A pedagógiai program érvényességi ideje
Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját jelen pedagógiai program alapján.
A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától a kilencedik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre a jogszabályokban előírt módosításokkal
kiegészítve.
A pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.
1.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
A nevelőtestület 50%+1 fő javaslatára a pedagógiai programot az érvényesség lejárta előtt felül kell vizsgálni, módosítani vagy új pedagógiai programot kell írni. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé.
1.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
az iskola fenntartójánál,
az iskolatitkári irodában
az iskola könyvtárában,
az iskola igazgatójánál,
az igazgatóhelyettesnél. Továbbá megtekinthető az interneten az iskola web lapján: http://www.bekesy-bp.sulinet.hu
2 A Pedagógiai program felülvizsgálata A Pedagógiai program felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A pedagógiai program módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.
89
90
