Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja
Végsı változat 2007. július 1
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült
Szakértıi Csoport tagjai: Gauder Péter – vezetı tervezı (Ecorys Magyarország Kft.), Tosics Iván (Városkutatás Kft.), Gerıházi Éva (Városkutatás
Kft.),
Molnár
László
(Fımterv
Zrt),
Schuchmann Péter (Pestterv Kft.), Ongjerth Richárd (Studio Metropolitana Kht.), Bedıcs Bernadett (Ecorys Magyarország Kft.), Lelkes Nóra (Ecorys Magyarország Kft.), Ditróy Gergely (Ecorys Magyarország Kft.)
2
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Vezetıi Összefoglaló
A Budapesti Agglomeráció
A Budapesti Agglomeráció, vagyis Budapest és jogszabályban lehatárolt térsége 81 települést, és - tekintettel Budapest kétszintő önkormányzati rendjére - 104 települési, illetve a sok szempontból szintén illetékes Pest megyével együtt 105 helyi önkormányzat illetékességi területét foglalja magában.
A Budapesti Agglomeráció, 2007-ben is érvényben lévı lehatárolására egy évtizede, 1997-ben került sor az 1990. évi népszámlálás adataira, valamint az 1991 és 1994 közötti statisztikai és tervezési célú adatfelvételekre támaszkodva. Az 1997-es lehatárolás óta jelentıs gazdasági és társadalmi változások zajlottak le a térségben,
melyek
funkcionálisan,
de
hatására ugyanakkor
nagymértékben spontán
megnövekedett,
módon
kiterjedt
együttmőködı
és
a
fejlıdı
metropolisz-térség, amely így jelentıs mértékben átlépett az egy évtizeddel ezelıtt lehatárolt agglomeráció határain. Az idıszerő lehatárolás felülvizsgálatáig és módosításáig az együttmőködési formákat, a szakmai megoldásokat érdemes az agglomeráció mai, hivatalos határánál lényegesen nagyobb várostérségben is keresni.
Helyzetértékelés – összegzı megállapítások
A geopolitikai helyzet továbbra is egyedülállóan kedvezı a Budapesti Agglomeráció fejlesztése számára. Budapest és a vele együtt-élı, lélegzı környezete, Magyarország, sıt a Kárpát-medencei nagytérség sok szempontból speciális funkciókat betöltı területe, kitüntetett pontja, központja. Elsıdleges erıközpontként speciális igényeknek, elvárásoknak kell megfelelnie, amint speciális fejlesztési lehetıségekkel is rendelkezik. A Budapesti Agglomeráció jövıje, fejlıdésének dinamizmusa alapvetıen meghatározza az ország egészének helyzetét, fejlıdési pályáját. A térség a gazdasági aktivitások kitüntetett terepe, mégis az agglomeráció fejlıdése nem abszolút, hanem relatív mértékben elmaradt a lehetıségeitıl, a térség potenciáljai részben kihasználatlanok maradtak, a térség képességei alatt teljesít, elsısorban a hasonló közép-európai várostérségekkel szemben.
3
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A megnövekedett humán mobilitás, a migráció, a be- és kiköltözés, illetve a lakással és szolgáltatásokkal szembeni igények változása az egyik legnagyobb kihívás, amivel Budapestnek, illetve az agglomerációnak, vagyis a Metropolistérnek szembe kell néznie.
A budapesti funkcionális várostérségben a kölcsönkapcsolatok – elsısorban a mobilitás növekedésével – egyre intenzívebbé válnak, melynek gyors és hatékony mőködését, a „terhelések” egyensúlyát a funkciók optimális térbeli elosztása és a hozzáférés, azaz a közlekedési kapcsolatok minısége biztosítja. Ma mindkét vonatkozásban jelentıs lemaradások tapasztalhatók. Többnyire hiányosak vagy nem megfelelı színvonalúak a szolgáltatások a térségközpontokban, a Belváros – részben ebbıl adódóan – túlterhelt, a közlekedési kapcsolatok és szolgáltatások mai állapotukban nem képesek kiszolgálni a térséget – sem a gazdaság, sem a társadalom szempontjából.
A Budapesti Agglomeráció település-, és városrendszere kialakult, de számos ponton funkcióhiányos és strukturálatlan. Ebben a tekintetben az 1999-es állapotokhoz képest a spontán folyamatok érvényesülése volt inkább tapasztalható a koordinált fejlesztéssel szemben. A térszerkezet alapelemei a központi helyek rendszere, ezek térbeli eloszlása és kapcsolatrendszere. Ez a rendszer egyrészt a nagytérségi fejlıdést, másrészt a Budapesti Agglomeráción belüli elérhetıséget biztosítja, továbbá alapvetıen meghatározza az életminıséget.
Az
urbanizált
térszerkezet
és
az
ökológiai
térszerkezet
fejlesztésének
összehangolására nem került sor, az ökológiai szempontok rendszerint háttérbe szorulnak a rövidtávú gazdasági érdekeltség szempontjaival szemben. A térszerkezet jelenleg a szerkezeti kapcsolatok hiányával terhelt. A területhasználat extenzív,
a
térség
egyes
részei
sok
esetben
rosszul
hasznosítottak,
strukturálatlanok.
A Budapesti Agglomeráció térszerkezete tehát a folyamatok térségi szintő koordinálatlansága,
illetve
a
szerkezetfejlesztı
elemek
megvalósításának
elhúzódása, (vagy elmaradása) következtében jelenleg konfliktusokkal terhelt.
A Budapesti Agglomeráció tekintetében a nemzeti fejlesztéspolitika elvi támogatása ellenére
az
anyagi
támogatás
nem
változott
lényegesen
1999
óta.
4
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Továbbra is hiányzik az a felismerés, hogy a metropolisz-térség kiteljesedése, dinamikus fejlıdése az egész ország számára kamatozó lehetıségeket jelent. Intézményi
vonatkozásban
elmondható,
hogy
a
Budapesti
Agglomerációs
Fejlesztési Tanács (BAFT) fejlesztésre fordítható pénzeszközökkel korlátozottan rendelkezik, forráselosztásra vonatkozó „befolyásolási hatalma” hiányzik.
Mono-policentrikus forgatókönyv – a koncepcióalkotás alapja
A választott fejlesztési forgatókönyv egyrészt a fıváros vonzerejének, nemzetközi versenyképességét meghatározó elemeinek további fejlesztésére, másrészt a kaleidoszkópszerően sokszínő tér térrészeiben élı emberekre, munkaerıre, illetve gazdaságra,
vállalkozásokra,
azoknak
az
információs
és
tudástársadalom
igényeinek megfelelı helyzetbe hozására épül. Az egész várostérség vonatkozásában cél – s különösen igaz ez a fıváros határain túli területekre – a munkaerınek a „helyben tartására” olyan központok (társközpontok) kialakítása, amelyek egy-egy mikro-körzet számára biztosítanak munkaalkalmakat. Ebben a forgatókönyv-modellben az életminıség-fejlesztés és gazdaságfejlesztés kart karba öltve jár és jellemzıen a mikrostruktúrák fejlesztésére alapozza a befektetési helyszínné válást, elsısorban a lokális gazdaság szereplıinek helyzetbe hozásával. A hangsúly tehát a belsı kapcsolatrendszer és urbánus szolgáltatások
fejlesztésén,
a
települések
közötti
munkamegosztás
meghatározásán és a nagytérségben a policentrikus, helyi vállalkozói zónák közötti relatív szerepek meghatározásán van. Ezáltal
a
térben
szétterjedı
gazdasági
munkamegosztás
hatékonyabb
térfelhasználással hatékonyabb innováció terjedést és termelést eredményez.
Ez a várostérség-fejlesztés alternatív koncepcióját vetíti elénk, melyben egyidejőleg folyik: A metropolisz-tér egészének policentrikussá fejlesztése, a térbeli kohézió, a kooperáció, koordináció és komplementaritás fejlesztése, valamint a centrum funkcionális és minıségi megújítása, a tér egyfajta hierarchikus újjászervezése.
5
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Ehhez a térség jelenlegi irányításának intézményeit, döntési struktúráját is meg kell újítani és hatékony kooperációt biztosító rendszert kell bevezetni. Ez a modell feltételezi minden résztvevınek, a térség településeinek, a gazdaság szereplıinek az aktív részvételét, nem teszi lehetıvé a felülrıl történı, patriarchális megoldásokkal történı struktúraépítést.
Célok rendszere
Átfogó cél: A várostérség versenyképességének javítása, a versenyképességét hosszú távon biztosító faktorok fejlesztése, úgy hogy azok az ország egészének fejlıdését szolgálják.
Stratégiai célok
o
életminıség javítása: magának a várostérségnek a koordinált, harmonikus és vonzó kiépítése;
o
a „kapu” szerep kiépítése: a tıke, információ, áru és munkaerı cserefolyamatainak
irányításában
meghatározó
intézmények,
kapcsolatok, infrastruktúrák fejlesztése; o
a „híd” szerep kiépítése: a térségbıl a nagyrégió felé vezetı kapcsolatok (és ezeknek az országon belüli városok / régiók felé vezetı részletei) kiépítése, rendbe hozása, fejlesztése.
Szisztematikusan
törekedni
kell
Budapest
és
az
agglomerációs
győrő
együttmőködı metropoliszként való fejlesztésére, melynek motorja a térségen belüli kereslet mellett a „kapu” és a „híd” szerep lehetıségeinek minél magasabb színvonalon való megfelelés.
A Budapesti Agglomeráció stratégiai céljai csak hosszútávon valósíthatók meg reálisan, az ehhez vezetı lépéseket középtávon a prioritások és az ezeket tovább bontó stratégiai programok biztosítják. A stratégiai programok meghatározásánál az életminıség javítása és a „kapu” funkció kiépítése kapott hangsúlyt – mely mintegy elıfeltételét jelenti a „híd” funkció eredményes kialakításának.
6
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A fejlesztés térszerkezettel összefüggı tényezıi
A nagyvárosi térség térszerkezetének fejlesztése három pilléren nyugszik, amelyek egymással összekapcsolódnak. Ezek: 1. A kiegyensúlyozott térszerkezet, az urbánus és az ökológiai térszerkezet összehangolása.
A
kiegyensúlyozott
területszerkezet
tervezése
és
megvalósítása ez esetben az alábbiakat jelenti: a. Mennyiségében
és
minıségében
is
megfelelı
területkínálat
biztosítása a gazdaság, továbbá a valós társadalmi igényeknek megfelelı lakóterületek, közösségi szolgáltatások, a rekreáció számára. b. A fejlesztések területi koncentrációja az urbanizált területekre, Budapesten belül az újrafejlesztésre szoruló "barna mezıkre" és a központrendszer elemeire, a fıvároson kívül fıként a várostérség társközpontjaira, területekhez
illetve
szervesen
lakásfejlesztés
esetén
a kisebb
településekben
kapcsolódó, kötöttpályás
a beépített
mértéktartó közösségi
nagyságú,
közlekedéssel
megközelíthetı területrészekre, a fejlesztési csomópontokra és tengelyekre, a természeti területek beépítetlenül hagyásával. c. A szabad területek megfelelı hasznosításának megtalálása és azok ilyen irányú fejlesztése, lehetıség szerint a Zöldövezet filozófiája szerint, de mindenképp egyenletesen biztosítva az urbanizált térségekhez kötıdıen a zöldterületeket, szabadidıs tereket is. 2. A decentralizált koncentráció egy új típusú munkamegosztás a térség központjai és társközpontjai között, és azok kapcsolati rendszereinek megteremtése. 3. „Karakter és minıség” azaz az elemek tartalmi differenciálásának és az azonos minıség biztosításának kettıs elve, amelyben a. A minıség annyit jelent, hogy biztosítani kell a metropolisz-térség minden részében a közel azonos életminıséget, ennek feltételeit meg kell teremteni. b. A homogén minıségre törekvés mellett azonban megjelenik a sokszínőség, a különbözıség is, amely éppen a térséget alkotó mikro-körzetek
sajátos,
speciális
és
eltérı
kihangsúlyozására építve alakítja sokszínővé,
adottságainak változatossá a
metropolisz-térséget.
7
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Ezekkel a különbözıségekkel érhetı el egy összetett, minden igényt kielégítı kínálat, és egyben azonosítható helyszínjelleg.
Stratégiai megfontolások - a megvalósítás szervezeti feltételrendszere
A megvalósítás (KIK és HOGYAN) kulcsa a várostérség-irányítás és menedzselés, mely egy hatékony mőködést biztosító intézmény-, és eszközrendszer kialakítását és mőködtetését igényli.
A BAFT-nak egyik legfontosabb feladata a Budapesti funkcionális várostérség fejlesztésének szereplıi közötti összetartás létrehozása, a “harmonizálás” és a célok iránti elkötelezettség megteremtése. A “harmonizációs eljárás” jelentıs politikai, gazdasági és intézményi összetevıket tartalmaz. Az eredményes irányító munkához a Tanács – meg kell, hogy hagyja a fejlesztés mindenféle szintő szereplıjének az autoritását, „hatásköri hatalmát” és – elsısorban „befolyásolási hatalmát” kell gyakorolja, ezzel teremtve meg a fejlesztés szereplıi közötti összetartást.
Éppen ezért, a közös célok meghatározása érdekében a BAFT által nyújtható legfontosabb szolgáltatás, hogy a társadalmi részvételt biztosító koordinációs és kooperációs módszerével hozzájáruljon a társadalmi tıke szintjének növeléséhez, kapcsolatok
különösen
az
kialakításához,
egyes továbbá
társadalmi az
csoportok
egyedi
stratégiák
közötti
áthidaló
szinergiájának
megteremtéséhez, a sok szereplı tevékenységének megfelelı összehangolásához.
Az új felfogásban a fejlesztési akciók részletes megtervezése helyett a térségirányítás stratégiai vezérlést jelent. Az eszköz-, és intézményrendszer fejlesztésére vonatkozó legfontosabb ajánlások a következık: o
Tervezési koordináció
o
Menedzsment funkciók erısítése
o
Szervezett és rendszeres kommunikáció feltételeinek kialakítása és mőködtetése (terv- és jövıkonferenciák)
o
Térségdiplomácia, hálózatépítés
8
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Stratégia programok
A BAFT Stratégiai Programstruktúrájának kialakítása az 1999-es stratégiai programkészítéshez
hasonlóan
a
koncepcióban
lefektetett
stratégiai
célkitőzésekbıl indult ki. Azonban a projektalapú, szétaprózott statikus helyzetet és a kialakult térségirányítási problémákat figyelembe véve a stratégiai programok rendszere megváltozott, illetve a korlátozottan rendelkezésre álló menedzselési eszközök miatt a rendszer egyúttal egyszerősödött, a programok száma csökkent.
A cél tehát az volt, hogy a koncepcióban lefektetett stratégiai célok olyan programokban kerüljenek további kibontásra, amelyek egyrészt egy hatékony, „korszellemnek megfelelı” Budapesti Agglomerációnak – térségi településötvözıdésnek – a megteremtéséhez járulnak hozzá, másrészt ezek a programok reálisan megvalósíthatóak, menedzselhetıek is legyenek.
A Koncepció által megjelölt fı fejlesztési célok közül a Budapesti Agglomeráció Stratégiai Programja elsısorban az életminıség javítással (metropolisz-térségépítéssel) és a középtávon jelentkezı „kapu” szerep kialakításával foglalkozik. A „híd”
(transzfer)
szerep
kialakítása,
a
várostérség
átalakulásának,
modernizációjának forgatókönyve hosszabb távon érvényesíthetı.
A három stratégiai cél eléréséhez középtávon kellett meghatározni azokat a beavatkozási területeket (prioritásokat), amelyek alapján a stratégiai programok rendszere (s ezt követıen az operatív programozás, illetve cselekvési program) kibontható. Figyelembe véve a Kiemelt Programok tartalmát – mely egy korábbi döntés szerint a Budapesti Agglomeráció szempontjából kiemelten fontos ágazati típusú tématerületeket határozza meg – a következı fı beavatkozási területek kerültek kijelölésre:
1. sz. prioritás: A térszerkezet kiegyensúlyozása, élhetı és hatékony várostérség feltételeinek megteremtése
A metropolisz-térség építése és a „híd”-szerep egyaránt megkívánja a térség sajátosságainak, karakterének megfelelı térszerkezet kialakítását. Az ökológiai szerkezet megóvása és továbbfejlesztése mellett cél a társközpontok helyzetbe hozása és a hálózati kapcsolatok fejlesztése, az áramlások megfelelı biztosítása.
9
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Cél a térség jelenlegi lakói, illetve a potenciális jövıbeli lakók és funkciók számára a jobb életminıség feltételeinek megteremtése, a differenciált igények és a társadalmi szolidaritás követelményeinek figyelembe vételével.
1. Program: Urbanizált centrumok, társközpontok rendszerének kialakítása és fejlesztése 2. Program: Fenntartható fejlıdés térbeli struktúráinak meghatározása és irányítottkoordinált fejlesztése 3. Program: Közlekedési rendszerek és hozzáférés fejlesztése 4. Program: A környezeti állapot, környezetminıség védelme és fejlesztése
2. sz. prioritás: Társadalmi Innováció, térségi kohézió erısítése, a társadalmi tıke növelése
A célpiramis csúcsán lévı stratégiai célok eléréséhez elengedhetetlen a humán erıforrás minıségének fejlesztése, az átalakulási, alkalmazkodási képesség növelése, az innovációs és kezdeményezıképesség fejlesztése. A térség várható gyors átalakulásának negatív következményeit a társadalmi nyitottság erısítésével lehet mérsékelni.
5. Program: Keresletre reagáló és felkészülı foglalkoztatási és képzési rendszer feltételeinek megteremtése 6. Program: Szociális és egészségügyi ellátórendszerek területi összehangolása, hozzáférhetıség biztosítása
3. sz. prioritás: Gazdaságfejlesztés, piac- és hálózatépítés
A „kapu” szerep egyik legfontosabb fejlesztési célkitőzése a gazdaságfejlesztés, a piac-, és hálózatépítés. A célok megvalósítása során a jelenlegi kedvezı adottságokra építve kell megteremteni a gazdaság keresleti oldalának e térségbe csábításához szükséges vonzerıt, amelynek eszköze a differenciált piacépítés, a térség egészének pozicionálása, helyzetbe hozása, valamint a gazdasági funkciók differenciált fejlesztése. 7. Program: Turizmusfejlesztés 8. Program: A gazdasági szektor innovációjának támogatása 9. Program: Térségmarketing, információszolgáltatás
10
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
T ART ALOM
I. Bevezetés ............................................................................................................. 13 1.1. 1.2.
A koncepció és stratégiai program aktualizálásának célja ....................................... 13 Módszertani megközelítés ............................................................................................ 16
II. Tervezési terület – a Budapesti Agglomeráció területlehatárolásával összefüggı kérdések ............................................................................................. 19 III. Keretfeltételek (helyzetértékelés) – változások értékelése ............................ 22 3.1. Budapesti Agglomeráció az európai térben – nemzetközi szerep ................................. 22 3.2. Országos és térségi szerepkörök ...................................................................................... 24 3.3. Demográfiai jellemzık és az életkörülményeket meghatározó tényezık ...................... 25 3.4. Környezet adottságai, a környezet és a természet minısége - területhasználat.......... 29 3.5. Gazdasági keretfeltételek, folyamatok .............................................................................. 31 3.6. Közlekedés, kapcsolatok .................................................................................................... 34 3.7. Térszerkezet ......................................................................................................................... 37 3.8. Intézményrendszer és eszközök, illetve a fejlesztést meghatározó jogi keretek.......... 42
IV. Diagnózis – Összegzés..................................................................................... 53 4.1. Külsı feltételrendszerben bekövetkezett változások, trendek ....................................... 53 4.2. Belsı adottságokban bekövetkezett változások, folyamatok és azok okai .................. 54 4.3. Fı konfliktuspontok ............................................................................................................ 58 4.3. Fı konfliktuspontok ............................................................................................................ 59 4.4. A Budapesti Agglomeráció SWOT elemzése.................................................................... 60
V. A Koncepció javaslatai ...................................................................................... 61 5.1. Elvárások a koncepcióval szemben .................................................................................. 61 5.2. Alapelvek .............................................................................................................................. 62 5.3. Stratégiai jövıkép változatok ............................................................................................. 64 5.4. Az együttmőködés forgatókönyvei és a BAFT szerepvállalása...................................... 71 5.5. Célok rendszere ................................................................................................................... 74 5.6 A fejlesztés térszerkezettel összefüggı tényezıi ............................................................. 80 5.7 A megvalósítás feltételrendszere........................................................................................ 96 5.8 A koncepció megvalósításának társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai és azok regisztrálása .............................................................................................................................. 102
VI. Stratégiai megfontolások ............................................................................... 105 6.1. Térségirányítás és menedzsment intézményrendszerének mőködtetése, fejlesztése .................................................................................................................................................... 108 6.2. Szervezett és rendszeres kommunikáció feltételeinek kialakítása .............................. 111
VII. A stratégia programok kialakításának „megközelítése”............................. 114 VIII. A fı fejlesztési célkitőzések és a programok prioritásának kérdése........ 116 IX. Stratégiai Programok rendszerének összefoglalása ................................... 118 X. Stratégiai Programok ....................................................................................... 120 1. sz. prioritás: A térszerkezet kiegyensúlyozása, élhetı és hatékony várostérség feltételeinek megteremtése...................................................................................................... 120 1. Program: Urbanizált centrumok, társközpontok rendszerének kialakítása és fejlesztése 122 2. Program: Fenntartható fejlıdés térbeli struktúráinak meghatározása és irányítottkoordinált fejlesztése ............................................................................................................... 125 3. Program: Közlekedési rendszerek és hozzáférés fejlesztése ..................................... 129 1. alprogram: Hálózat- és kapcsolódó létesítményfejlesztési ajánlások kidolgozása és kommunikációja...................................................................................................................... 130 2. alprogram: közlekedési integrációt elısegítı intézményi- és döntési háttér létrehozása 133 3. alprogram: Parkolási ajánlások kidolgozása ................................................................. 134 4. Program: A környezeti állapot, környezetminıség védelme és fejlesztése .............. 137 2. sz. prioritás: Társadalmi Innováció, térségi kohézió erısítése, a társadalmi tıke növelése..................................................................................................................................... 141
11
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 5. Program: Keresletre reagáló és felkészülı foglalkoztatási és képzési / oktatási rendszer feltételeinek megteremtése ..................................................................................... 142 6. Program: Szociális és egészségügyi ellátórendszerek területi összehangolása, hozzáférhetıség biztosítása.................................................................................................... 144 3. sz. prioritás: Gazdaságfejlesztés, piac- és hálózatépítés................................................. 147 7. Program: Turizmusfejlesztés.......................................................................................... 148 8. Program: A gazdasági szektor innovációjának támogatása ....................................... 150 9. Program: Térségmarketing, információszolgáltatás.................................................... 152
XI. Stratégiai program monitoring....................................................................... 156 XII. A programok eredményességének indikátorai............................................ 159 XIII. Felhasznált Források .................................................................................... 162 XIV. Melléklet......................................................................................................... 164
12
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 I. Bevezetés 1.1.
A koncepció és stratégiai program aktualizálásának célja
A Budapesti Agglomeráció, azaz Budapest és a vele együtt-élı, lélegzı környezete, Magyarország, sıt a Kárpát-medencei nagytérség sok szempontból speciális funkciókat betöltı területe, kitüntetett pontja, központja. Elsıdleges erıközpontként speciális igényeknek, elvárásoknak kell megfelelnie, amint speciális fejlesztési lehetıségekkel is rendelkezik.
A Koncepciónak, és ennek megfelelıen a Stratégiának a végsı célja elısegíteni és irányítani a térség mainál tudatosabb, a lehetıségeket és az adottságokat jobban kihasználó, dinamikus fejlıdését. Ehhez egy aktív, a mainál sokkal egységesebb térségi politikára van szükség, amelyben a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (továbbiakban BAFT) a térség fejlıdésében fontos szerepet játszó szereplık által elismert, stratégiai fontosságú szereplıvé válhat, amely fokozatosan egyre több fejlesztési eszközzel, illetve szabályozási jogosultsággal rendelkezik.
A koncepció és stratégiai program aktualizálásának legfontosabb célkitőzései összegezve a következık: •
a BAFT státuszát és pozícióját erısítı, a különbözı szintő tárgyalások során (elsısorban a Fıvárossal, illetve a Közép-magyarországi Régióval) a kommunikációt segítı - végsı soron a fejlesztési politikát és a költségvetést „befolyásoló” -, világos és transzparens, a szerepeket és a BAFT szándékait (kívánt kompetenciaterületeit, tervezett fejlesztési akcióit) bemutató dokumentum elkészítése;
•
azoknak a területeknek a meghatározása, melyekben – a térre jellemzı széleskörő és összetett együttmőködési rendszerben – a BAFT egyrészt stratégiai, másrészt operatív szerepeket kíván felvállalni;
•
mintegy a tervezési folyamat addicionális „hozadékaként” kialakítani azokat az együttmőködési platformokat, struktúrákat, melyek hosszú távon biztosítják a BAFT mőködésének gazdasági és civil „hátterét”, a projektek, programok generálásától a megvalósításig számos szerepet felvállalva;
•
a jelen tervezéssel párhuzamosan végzett, a Közép-magyarországi Regionális Operatív Program kialakításához inputként szolgáló Kiemelt
13
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Programok
tartalmának
programrendszer
figyelembe
kialakítása,
amely
vételével a
hosszú
olyan távú
stratégiai fejlesztési
szempontokat és a programok reális megvalósíthatóságát helyezi elıtérbe; •
a koncepció és a stratégia elı kívánja segíteni a Budapesti Agglomeráció egybeötvözıdését, versenyképes európai erıközponttá fejlesztését. A koncepció - az európai városfejlıdés korszellemnek megfelelı modelljeit figyelembe véve - várostérség fejlesztési mintát követ.
A Budapesti Agglomeráció fejlesztésével kapcsolatban négy célt határozhatunk meg:
GAZDASÁGI
KELLEM, VONZERİ
TÁRSADALMI, TÁRSASÁGI
KAPCSOLATI, ILLESZTÉSI
Erısíteni a funkcionális várostérség spontán átalakult gazdasági bázisát, erısíteni az erıközpont regionális (városgyőrő) és nagyregionális szervezı szerepét; megalapozni az átmenetet az információ-, és innováció-gazdaságba. Budapest és környéke potenciáljának, meglévı természeti és városszerkezeti adottságainak és építészeti lehetıségeinek fejlesztése, annak érdekében, hogy kialakítsunk egy vonzó és fenntartható, jó urbánus szolgáltatásokkal bíró városi környezetet, amelyik egyrészt vonzást gyakorol a városmegújításban kulcsszerepet játszó kreatív társadalmi csoportokra, másrészt vonzó minden korosztály, gazdasági és társadalmi csoport számára. Megteremteni a társadalom dinamikus fejlıdésének feltételeit, biztosítani az információs társadalomba megindult átmenet és ezzel összhangban a pozitív urbanizációs hatás tartósságát, ezzel egyben a funkcionális várostérség társadalmi és kulturális életének színesedését, a soknemzetiségő térség körzeteinek sokszínőségét, turisztikai attraktivitásának bıvülését. Biztosítani a megfelelı szintő kapcsolatot és elérhetıséget a város központi területei és az új társközpontok között, valamint a társközpontok elérhetıségét minden érdeklıdı számára megfelelı komfort, sebesség és kényelem mellett.
A budapesti agglomerációs tér 1999-ben elkészített fejlesztési koncepciójának célkitőzéseit, mind az aktualizálást végzı Szakértıi Csoport, mind a BAFT Stratégiai Bizottsága ma is aktuálisnak és relevánsnak ítéli meg. A koncepció megállapításainak helyességét igazolja továbbá, hogy a különbözı fejlesztési tervekben a javaslatok visszaköszönnek1.
1
(Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció, Budapesti Városfejlesztési Koncepció)
14
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A legtöbb eltérés az 1999-es koncepcióban leírtak és a reálfolyamatok között térszerkezeti, területi vonatkozású, ugyanakkor az agglomerációs térfolyamatok kezelése is csak nagyobb kontextusban értelmezhetı és oldható meg.
A térség a gazdasági aktivitások kitüntetett terepe, mégis az agglomeráció fejlıdése nem abszolút, hanem relatív mértékben elmaradt a lehetıségeitıl, a térség potenciáljai részben kihasználatlanok maradtak, a térség képességei alatt teljesít (elsısorban a hasonló közép-európai várostérségekkel szemben). Az 1999ben elkészített koncepció óta eltelt 7 év során szinte semmi sem jött létre abból, amit a terv a jövıre vonatkozóan célként meghatározott. Amellett, hogy a koncepció kormány általi elfogadása nem valósult meg, leginkább a tervben foglalt jövıkép iránti elkötelezettség hiánya eredményezi, hogy a térség fejlesztésére hivatott aktivitások széttartóak. A koncepció ismertségének és végrehajtásának hiánya azonban egyértelmően összekapcsolható a BAFT megszőnésével. A szervezeti változások hatással voltak arra, hogy a térség koordinációja, illetve a kooperáció és partnerség kiforratlan, kevéssé hatékony, így a tevékenységek sem koherensek. Vagyis a megvalósítás és elıkészítésének hiányosságai, az irányítás – térségfejlesztés – kormányzás megfelelı hatékony eszközrendszerének hiánya, a mégoly jó terv megvalósulását is elbizonytalanítja, a szétaprózott akciók hatását lerontja.
Az 1999-es tervezési anyagokat áttekintve a Szakértıi Csoport a következı szempontok kiemelését tartotta indokoltnak: •
A koncepcióban nagyobb hangsúlyt kell helyezni a térszerkezeti problémák kezelésére.
•
A koncepció és a részletes programstruktúrát tartalmazó stratégiai program „között” hiányzott a STRATÉGIA kidolgozása, azaz annak meghatározása, hogy a koncepció célkitőzései milyen irányelvek mentén valósítandók meg.
•
A programstruktúrában határozottabb priorizálásra van szükség. Meg kell határozni, hogy mik tartoznak a BAFT kompetenciái közé stratégiai és operatív szinten, és mely fejlesztési területek tartoznak az önkormányzati, kistérségi, stb. szintekre. Világossá kell tenni, hogy melyek azok a területek, ahol az együttmőködés valódi „hozzáadott értéket” teremt, illetve növeli a hatékonyságot, szemben a helyi szintek elkülönült akcióival – s ezen területeken a BAFT milyen szerepet kaphat.
15
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
1.2.
Módszertani megközelítés
A fejlesztési koncepció aktualizálása során a Szakértıi Csoport az 1999-ben elkészített koncepciót alapul véve elemezte a változásokat. A koncepcionális tervezés során a vizsgált térséggel összefüggı folyamatok – a belsı és az ezt befolyásoló külsı környezet – jó megértése, a helyes diagnózis felállítása, és ezek alapján a beavatkozási prioritások meghatározása volt a cél.
Annak ellenére, hogy az 1999-ben elkészített dokumentumok (területfejlesztési koncepció és stratégiai program) soha nem kerültek hivatalosan elfogadásra2, semelyik irányító szerv nem legitimálta, döntést ennek alapján nem hozott, mégis számtalan ezt követı dokumentum gondolati alapját képezte. A Budapesti Agglomerációval
kapcsolatos
gondolati
struktúrákat
a
komoly
szakmai
legitimációval bíró tanulmány olyannyira meghatározta, hogy bár nem volt az anyagnak „gazdája” a döntési struktúrákban, az anyag koherens gondolati rendszere kellı átütı erıvel bírt ahhoz, hogy mind kormányzati munkaanyagokban (OTK), mind a Budapesti Városfejlesztési Koncepcióban elemei megjelenjenek. Lévén, hogy a korábbi megyei koncepció és program struktúrája megjelent a koncepcióban, a megyei struktúratervben a javaslatok zöme szintén visszaköszön.
A mostani koncepció nem csupán annyiban több mint a korábbi, hogy az abban szereplı prognosztikákat kicserélhettük az elmúlt 7 év valós történéseivel, finomíthattuk immár jól kirajzolódó trendekkel – ami inkább csak pontosítás, finomítás, javítás és igazítás kellett hogy legyen –, hanem fıleg abban, hogy az elmúlt idıszak szakmai tapasztalatait figyelembe véve két területen kiegészíthettük a korábbi tanulmányt:
Térszerkezeti koncepció („mit”, „miért” és „hol”) A szakmai koncepciók hazánkban érdekes módon nem tartalmaznak térbeli struktúrákra vonatkozó koncepcionális javaslatokat. A Szakértıi Csoport jelen munkában a „mit” meghatározásában ezen túl kívánt lépni, és felvázolt egy kiinduló térszerkezeti koncepcióvázlatot, amely alapja lehet a további munkának. Ebben a
2
Törvény szerint kormányhatározattal nem legitimált dokumentumok, a koncepciót a BAFT határozattal elfogadta és ajánlotta a jogutód Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnak, a „Stratégiai Program” viszont csak egyeztetési dokumentáció maradt.
16
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 vázlatban a megfogalmazott elveknek megfelelı térbeli elrendezést, funkcionális allokációt jelenítettük meg.
Ezeken a kartogramokon természetesen nem térképi, hanem elvi mélységben vázoltuk fel a kívánatos térszerkezetet, elsısorban annak elveit kívánva rögzíteni. A BAFT elsı feladatai között javasoljuk, hogy a nyugati mintáknak megfelelıen egy térségi struktúraterv kidolgozását kezdeményezze és koordinálja. Ez a „mit” és „hol” típusú információk tárháza, tartalmazza mindazon elhatározásokat, amelyeket az elfogadott
koncepció
és
stratégia
rögzít,
illetve
amelyben
a
szereplık
megegyezésre, konszenzusra jutnak. A struktúraterv – mint tervi mőfaj – egyelıre nem épült be a hazai tervezési rendszerbe (nem rendelkezik az elkészítésére vonatkozó jogi háttérrel) és a gyakorlatban is kevés példát találunk alkalmazására. Mind tematikusan, mind területi vonatkozásban szőkíteni lehet a struktúraterv vizsgálati körét, a várostérségi szint mellett a késıbbiekben javasolt elkészítésük a kisebb térszerkezeti egységek (mikrokörzetek, azaz az egymással szerves kapcsolatban lévı, együttmőködı, általában egy központi település „köré” szervezıdı, sajátos karakterrel bíró települések együttese) szintjén is elkészítésük. Ez a dokumentum egyben a térség marketing-kommunikációs dokumentuma is, amely a térfejlesztés kiinduló stratégiáját tartalmazza, és a belsı és külsı kommunikációs akcióknak biztosít megfelelı alapot. A struktúraterv ahhoz is eszköz, hogy a további egyeztetések, tárgyalások mélyebb tervezések kiindulópontja, alapja lehessen. Nem kell mindent részletesen megtervezni, azt a fejlesztés többi szereplıjének kell a fejlesztés folyamatában elvégeznie. Azonban szükséges a célt világossá tevı és a stratégiát minden potenciális szereplı számára közvetítı, a lépéseket, ütemeket, azaz a folyamatot magát bemutatni képes struktúraterv, mint kezdeményezı, stimuláló, irányító eszköz létrehozása.
Stratégia („hogyan”, „mikor” és” kik”) Ebben az anyagban a „hogyan” azért juthatott különösen hangsúlyos szerephez, mert a funkcionális várostérségben az elmúlt dekád tapasztalatai egyértelmővé tették, hogy maga a folyamatmenedzselés, a döntések meghozatalának és a végrehajtásnak a ritmusa, alapvetıen határozza meg egy térség fejlıdését, az irányítás hatékonyságát. Ma még a döntéshozatal sem hatékony, nem beszélve a döntések
iránti
elkötelezettség
megteremtésérıl,
a
marketingjérıl, a kitőzött feladatok megvalósításának
várostérség
belsı
hatékonyságáról. És
mindaddig nem lesz hatékony a megvalósítás – ami éppen az önkormányzatok
17
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 közötti érdekkülönbségek okán konfliktusokkal terhes – amíg a döntés nem lesz konszenzusos, vagy széles körben kommunikált, elfogadott, azaz amíg a döntés iránti elkötelezettség nem jön létre. A demokrácia a konfliktusok kezelésének kultúráját feltételezi. Szükség van a megfelelı stílusra, a konfliktusoknak a funkcionális, konstruktív kezelésére. A lágy folyamatirányítás logikája éppen azt helyezi a középpontba, hogy felvállalva a jelenlegi diszfunkcionális, romboló, széttartó érdekek, konfliktusok kezelését, azokat építıvé alakítsa, létrehozva az elemek, részek közötti szinergiát. Különösen, hogy a változás, amelyet menedzselni kívánunk nem más, mint az elemi, települési szintő érdekek integrálása, egy magasabb szinten történı ötvözése, feloldása egy új, komplexebb, integrált entitásban. Nem összeadásról, hanem szorzásról, nem illesztésrıl, hanem kovácsolásról, ötvözésrıl szól. Meg kell változtatni a térség „atomszerkezetét”, azaz a ma jellemzı szétforgácsolt településszerkezetét, mégpedig úgy, hogy nem egyetlen nagy települést hozunk létre, hanem egy hálózatba
kapcsolt
településszövetséget,
agglomerálódó
település-szövetet,
megváltoztatva ezzel a korábbi viszonyokat és a szerkezet / szervezet belsı munkamegosztását. Mivel a korábbi struktúrák megváltoztatása, a települési, avagy „én” érdek helyébe a különbözı szintő mikro-regionális, azaz „mi” érdeknek kell lépnie; létre kell hozni a koordináció hatékony struktúráit, az egyeztetés, konfliktuskezelés intézményesült formáit is, és azokat hatékonyan mőködtetni is kell. A koordináció és kooperáció mechanizmusait kell elsısorban létrehozni, az egyeztetés technikáit honosítani ahhoz, hogy a versenyképesség megteremthetı legyen. Ehhez gyors, ugyanakkor jó döntésekre van szükség, amelyek feltételezik egy erre alkalmas struktúra, intézményrendszer meglétét, hatékony és sikeres mőködését.
18
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
II.
Tervezési
terület
–
a
Budapesti
Agglomeráció
területlehatárolásával összefüggı kérdések A Budapesti Agglomeráció, Budapest és jogszabályban lehatárolt térsége, amely 81 települést, és - tekintettel Budapest kétszintő önkormányzati rendjére - 104 települési, a sok szempontból szintén illetékes Pest megyével együtt 105 helyi önkormányzat illetékességi területét foglalja magában.
A Budapesti Agglomeráció, mint funkcionális várostérség egy olyan formáció, amely 1997. évi definiálása3 óta nagymértékben megváltozott. Az elmúlt évtized jelentıs változásokat, átalakulást és fejlıdést hozott az ország központi térségében. A koncepció megalapozásakor folytatott vizsgálatok eredményei alátámasztják azt a korábbi szakértıi megállapítást, hogy az agglomerálódási folyamat ebben az idıszakban jelentıs mértékben átlépett az egy évtizeddel ezelıtt lehatárolt agglomeráció határain.
A megye- illetve régióhatárt meghaladni nem kívánó lehatárolás hamis logikája eredményeként már 10 évvel ezelıtt is olyan - a nagyvárossal együtt élı, lüktetı, a nagyvárosi erıtér reálfolyamataiba szervesülı - térrészek nem kerültek az együttmőködésre ítélt agglomerációs térbe, amelyek így a szomszédos régiók perifériájára szorultak (pl. Etyek, Bicske, Martonvásár). Az eltelt dekádban immár jól láthatóvá vált, hogy az agglomerálódás, azaz az urbanizáció terjedése, az elsıdleges erıközpont gazdasági-társadalmi és urbanizációs kihatása meghaladja az adminisztratív határokat. A szerves folyamatok, a funkcionális várostérség „érésben” van. A térség – az erıközpont kisugározta és saját belsı energiáit, hajtóerıit felhasználva – kiterjed, növekedési fázisban van, ugyanakkor erre a térre az irányítás, koordináció hiánya, s ez által a spontán növekedés a jellemzı.
3
A Budapesti Agglomerációnak – mint a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996 évi XXI. törvény szerinti - statisztikai, fejlesztési és tervezési kiemelt térségnek hivatalos lehatárolására 1996-ban került sor a Központi Statisztikai Hivatal és a területfejlesztésért akkor felelıs minisztérium (a KTM) együttes közremőködésével. A lehatárolás az 1990 évi népszámlálás adatai, illetve az 1991-94 években a területi reálfolyamatok megítélésére rendelkezésre álló statisztikai és tervezési információk felhasználásával történt. A 89/1997.(V.28.) Kormányrendelet értelmében a hetvenes-nyolcvanas években agglomerációként meghatározott 44 településrıl 78-ra nıtt az agglomeráció által érintett települések száma. (Az agglomeráció hivatalos kiterjedése az elmúlt évtizedben nem változott, az érintett települések száma csak a települések szétválása, önállósodása miatt növekedett.)
19
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A korábbi „Nagy-Budapest” formáció problémája is abban gyökerezik, hogy a külsı kerületek nem tudtak szervesülni sem a funkcionális munkamegosztásban, sem térszerkezetileg. Mindezidáig nem jött létre, hiányzik egy nagy-Budapest struktúra. Márpedig hiába jelölıdik ki bármilyen ötvözıdésre hivatott tér, ha annak belsı strukturális összekovácsolódását nem menedzselik.
A 21. oldalon található 1. ábra az agglomerálódás térbeli kiterjedésének változását mutatja. A népesedési folyamatokban, a térbeli mozgásokban, a gazdaság térbeli elhelyezkedésében bekövetkezett változások4 mind azt bizonyítják, hogy az agglomerálódás keleti és délkeleti irányban – ugyan Pest megye határain belül maradva – elérte az aszódi, a nagykátai és a dabasi kistérségek Ny-i, Ény-i területeit. D-i irányban a 6-os út mentén, Ny-i irányban pedig elsısorban az M1 mentén a tényleges agglomeráció határai – különösen Ercsi Bicske és Dorog irányaiban - átlépték Pest megye, ezzel a Közép-magyarországi Régió határait. Az érintett települések köre – elızetes értékelésünk szerint – meghaladja a 100-at.
Egy új – a tényleges helyzetet és folyamatokat figyelembe vevı - lehatárolás a Budapesti Agglomerációt csak, mint a mai régióhatárokon átnyúló térséget fogalmazhatná meg, melynek fejlesztése már nem képzelhetı el kizárólag a Középmagyarországi Régió keretein belül. Az agglomeráció irányításának elsı feladatai között szerepelhet annak elfogadtatása a kormányzat és a Statisztikai Hivatal vezetıivel, hogy új agglomerációs lehatárolásra van immár szükség. A jelen tanulmányban csupán felvázolt urbanizációs szétterülési, metropolisz-„tágulási” folyamatot felismerve
és
elismerve
szükséges
lenne
újradefiniálni
a
Budapesti
Agglomeráció határait, közelítve azt a szerves funkcionális várostérség jól felismerhetı, tetten érhetı határaihoz.
Az idıszerő lehatárolás felülvizsgálatáig és módosításáig a folyamatokat indokolt ebben a kibıvített térben vizsgálni és az együttmőködési formákat, a szakmai megoldásokat az agglomeráció mai hivatalos határánál lényegesen nagyobb várostérségben is keresni.
4
A Budapesti Agglomeráció vándorlási folyamatai a ’90-es években (Studio Metropolitana, http://www.studiometropolitana.hu/doc/sm_bpagglo_vandorlas.pdf, Pestterv Kft. folyamatban lévı kutatása az agglomerálódási folyamatok kiterjedésérıl
20
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja
2006-2007
1. ábra
21
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
III. Keretfeltételek (hel yzetértékelés) – változások értékelése A fejezet célja a keresleti és kínálati tényezık vonatkozásában a változások és a legfontosabb állítások megfogalmazása az 1999-es koncepció aktualizálásának céljából. 3.1. Budapesti Agglomeráció az európai térben – nemzetközi szerep
A geopolitikai helyzet továbbra is egyedülállóan kedvezı a Budapesti Agglomeráció fejlesztése számára. Az ország továbbra is a nemzetközi tıke érdeklıdésének elıterében áll, Budapest központi szerepköri funkciói folyamatosan erısödnek. Budapest nemzetközi várossá vált, ahol számottevı a külföldrıl érkezı termelési tényezık
jelenléte.
A
fıváros
nagy
súllyal
vesz
részt
az
ország
külkereskedelmében, befogadja a nemzetközi és külföldi intézményeket, vállalatai jelen vannak külföldön, lakosságában és munkaerıpiacán egyre több a külföldi.
Budapestnek és térségének ennek ellenére nem sikerült a kívánt regionális központ szerepkört egyértelmően betölteni a közép-európai térségben.
Modern irodaterületek nagysága 2005 végén (forrás: CBRE) Modern irodaterület (m2)
Megjegyzés
Budapest
1 134 500
Csak „A” kategóriás
Prága
1 824 000
Csak „A” kategóriás
Varsó
2 300 000
„A” és „B” kategóriás
Pozsony
395 000
Bécs
9 550 000
Csak „A” kategóriás Ennek 1/3-a 1998-2005 között épült vagy felújított
A városok versenyében Prága és Varsó mellett Bécs – mind szorosabb együttmőködésben Pozsonnyal – szintén erre a szerepre törekszik, s szerez egyre markánsabb pozíciót a vállalati központok és pénzügyek vonatkozásában. Az egy fıre jutó modern irodaterület tekintetében a régióban Budapestet Prága és Varsó is megelızi, a fejlett nyugat-európai országokban pedig ez az érték többszöröse a budapestinek.
22
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A külföldi mőködıtıke-beruházás nagyságát tekintve Magyarország Lengyelország és Csehország után a 3. helyre szorult, s mivel elsısorban a fıvárosok a külföldi tıke telephelyválasztásának kitüntetett helyei, így Budapest veszített e téren elınyébıl Prágával és Varsóval szemben.5 A verseny egyik fontos faktora, hogy milyen minıségő környezetet tud biztosítani a várostérség ezen funkciók számára – nem csak a vállalkozások mőködése szempontjából, hanem az itt dolgozók életkörülményeit tekintve is. Egy ilyen kihívásnak viszont csak akkor tud megfelelni a várostérség, ha a ma még szervezetlen
szuburbanizációs
folyamatokat
az
érintett
önkormányzatok
együttmőködése mellett egy koordinált, tervezett folyamattá szervezi át – biztosítva a tıke, információ, áru, és munkaerı áramlásának hatékony intézményi, infrastrukturális feltételeit.
A nemzetközi idegenforgalomban (amely az export sajátos formájának is tekinthetı) a Budapesti Agglomeráció és különösen Budapest vezetı szerepe még kiemelkedıbb volt az elmúlt években, különösen a 2003. évtıl e téren tapasztalható országos fellendülés óta. Budapest vendégforgalmának Magyarország beutazó turizmusában betöltött jelentıségét mutatja, hogy a külföldi vendégéjszakák több mint fele a fıvárosban realizálódott 2005-ben. A budapesti kereskedelmi szálláshelyek minden tíz vendégébıl nyolc külföldi volt, akik 2005-ben 7,0%-kal több vendégéjszakát töltöttek a fıvárosban, mint egy évvel korábban (KSH).
A centrumképzı funkciók közül továbbra is hiányoznak bizonyos elemek – pl. nagy presztízső nemzetközi intézmények, szervezetek, innovatív funkciók letelepítése. A „kapu” funkció erısítése mintegy alapfeltétele annak, hogy a térség „híd” funkciói is kialakulhassanak, illetve megerısödjenek, azaz a centrumként megszerzett
energiát
képes
legyen
minél
nagyobb
vonzáskörzetben
kisugározni, képes legyen a közép-, és dél-kelet európai térben minél erısebb hatást gyakorolni.
A nemzetközi kapcsolatok jellegét tekintve Magyarország, illetve Budapest – földrajzi helyzeténél fogva – tranzit szerepet tölt be, átmenı, közvetítı szerepe van Nyugat és Kelet között, de nem sikerült ezzel összefüggésben a megállító szerepét erısíteni, ebbıl profitálnia.
5
Forrás: Budapesti Agglomeráció Gazdaságfejlesztési Kiemelt Programja eredménydokumentáció, BAFT Gazdaságfejlesztési ad hoc szakmai bizottság)
(2006,
III.
fázisú
23
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Nemzetközi vonatkozásban logisztikai elosztó szerepét nem tudta megfelelıen bıvíteni,
azt
magasabb
hozzáadott
értéket
produkáló
tevékenységekkel
kiegészíteni (feldolgozó iparágak). 3.2. Országos és térségi szerepkörök
A Budapesti Agglomeráció országos központi szerepköre fıleg Budapestre koncentrálódik, amely abból a ténybıl adódik, hogy Budapest az ország fıvárosa, és egyetlen európai léptékő nagyvárosa, a politikai élet központja. A Budapesti Agglomeráció gazdasága kiugróan a legnagyobb mérető gazdasági koncentráció az országban, és az egyik legnagyobb Kelet-Közép-Európában. A korábbinál lényegesen kisebb mértékben, de továbbra is itt koncentrálódnak a nagyvállalati székhelyek, elsısorban a külföldi nagyvállalatok központjai, így Budapest ma is irányító-ellenırzı szerepet tölt be a gazdaságban. Budapest gazdasága az ország 3,9 millió foglalkoztatottjának 20%-át, míg Pest megye további 12%-át koncentrálja, mely összességében a Közép-magyarországi Régió erısödı részarányát mutatja a foglalkoztatásban
2000-hez
képest
(KMR
2000-ben:
30%).
A
Budapesti
Agglomerációban a regisztrált társas vállalkozások száma 2004-ben mintegy 240 ezer volt, ami 49%-os országos részesedést jelent. Budapest fıvárosi státuszából adódó közigazgatási súlyát jelzi, hogy az országban alkalmazott mintegy 318 ezer közigazgatásban alkalmazott 40%-a Budapesten van regisztrálva (KSH). A Budapesti Agglomeráció – Magyarország elsıdleges erıközpontja – jövıje, fejlıdésének dinamizmusa alapvetıen meghatározza az ország egészének helyzetét, fejlıdési pályáját. Ez részben a „kapu” funkciókból adódik, ugyanis itt van meg az a kritikus tömeg, mely nemzetközi viszonylatban is attraktivitással bír a gazdaság szereplıi, különösen a pénzügyi és gazdasági szolgáltató ágazatok központjai számára, amelyek szinte csak a metropolisz-terekben találhatók meg. A kormányzás-közigazgatás, a kultúra, felsıoktatás, egészségügy, kutatás-fejlesztés és turizmus területén szintén Budapest vezetı szerepe tapasztalható, ezt a „kapu” funkciót azonban továbbra is fenn kell tartani – s fıleg nemzetközi viszonylatban versenyképessé, vonzóvá tenni – annak érdekében, hogy az így megszerzett elınyök az ország más nagyvárosai, régiói felé is kamatoztathatóak legyenek.
24
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Ebbıl a szerepbıl következik a Budapesti funkcionális várostérség másik feladata, azaz a csapágyvárosokkal6 – a már ma is érzékelhetı szerves – gazdasági kapcsolatok erısítése, illetve a régióközpontokkal való szorosabb együttmőködés, egyfajta nagyvárosi hálózat mőködtetésének megvalósítása, az ebbıl fakadó kölcsönös – s elsısorban az ország egészét érintı – elınyök, szinergiák kiaknázása.
A budapesti funkcionális várostérségben a kölcsönkapcsolatok – elsısorban a mobilitás növekedésével – egyre intenzívebbé válnak, melynek gyors és hatékony mőködését, a „terhelések” egyensúlyát a funkciók optimális térbeli elosztása és a hozzáférés, azaz a közlekedési kapcsolatok minısége biztosítja. Ma mindkét vonatkozásban jelentıs lemaradások tapasztalhatók. Többnyire hiányosak vagy nem megfelelı színvonalúak a szolgáltatások a térségközpontokban, a Belváros – részben ebbıl adódóan – túlterhelt, a közlekedési kapcsolatok és szolgáltatások mai állapotukban nem képesek kiszolgálni a térséget – sem a gazdaság, sem a társadalom szempontjából. 3.3. Demográfiai jellemzık és az életkörülményeket meghatározó tényezık
A természetes népmozgalom mutatói alapján a várostérségben ma is a fıváros és a környezı agglomerációs térség kettısége mutatható ki: Budapest továbbra is az ország legkedvezıtlenebb demográfiai mutatóival rendelkezik, a népesség elöregedett, a természetes szaporodás igen alacsony szintő. Ezzel szemben az agglomerációs győrő Pest megyénél is kedvezıbb demográfiai mutatókkal rendelkezik. Új jelenség a külföldiek migrációjának felerısödése, illetve az agglomerációs térségbıl – szinte változatlan intenzitású kiköltözés mellett - a „városba történı visszaköltözés” folyamata, mely részben a fıvárosi lakásállomány 2000 utáni dinamikus bıvülésével, a lakástermékek változatosabbá válásával is magyarázható. Ezt támasztják alá a KSH statisztikai adatai is, amelyek szerint a visszájára fordult a ki-, és beköltözések trendje. 2005-ben a külföldieket is figyelembe véve többen költöztek Budapestre (3800 emberrel több költözött a fıvárosba), mint ahányan elmentek innét. A "visszavándorlók" többsége az új építéső zöldövezeti lakásokat keresi.
6
csapágyvárosok: A BAFT 1999. évi Területfejlesztési Koncepciójában alkalmazott terminológia szerint a csapágyvárosok a Budapesttıl 60-80 km-re lévı városgyőrő középvárosai, melyek az ország centralizált településrendszerének oldásában, a térszerkezet kiegyenlítésében tölthetnek be szerepet.
25
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A Budapesti Agglomeráció térbeli-társadalmi differenciálódása tovább erısödik, a polarizáció különösen jól érzékelhetı a fıváros belsı városrészeinek és egyes lakótelepeinek, valamint elsısorban a K-i és DK-i agglomerációs szektorra jellemzı szociális szuburbanizáció területei vonatkozásában – míg a másik pólust továbbra is a budai oldal és a Ny-i, ÉNy-i agglomerációs szektor jelenti, mely még mindig a jóléti szuburbanizáció elsıszámú célterületének számít. A szegregációs folyamatok megállítására az Európai Uniós forrásokat is felhasználva számos kezdeményezés történt (városrehabilitációs akciók és különösen az Európai Szociális Alapból finanszírozott foglalkoztatás-javító, humán-erıforrás fejlesztési projektek).
Az
közmő
ellátottság mai különbségei fıleg
az
“örökségbıl”
(a
térbeli
infrastrukturális ellátottság lassan változó helyzetébıl) adódnak, de 1999-hez képest lényegesen mérséklıdtek a különbségek az agglomeráció egyes szektorai között. Ma elsısorban a szennyvíz-elvezetés és szennyvíztisztítás ellátottságbeli különbségeiben jelenik meg a fıváros és az agglomerációs győrő közötti különbség, ez utóbbin belül a közmőolló a legnyitottabb a K-i, D-i és DK-i szektorokban. A humán erıforrások (közép- és felsıfokú képzettség) szintjében jelentıs az eltérés a fıváros és az agglomerációs győrő között, bár a szuburbanizáció révén megerısödött agglomerációs településekben lényegesen javult a helyzet. A Budapesti Agglomerációban az összes foglalkoztatott 27%-a rendelkezik felsıfokú végzettséggel – a Fıvárosban ez az arány a 30%-ot is eléri, ezzel párhuzamosan az agglomerációs térség városaiban, községeiben ez az arány 17-20%-os. (KSH) A differenciálódás még élesebb az agglomerációs övezeten belül. Mind a gazdasági fejlıdésben, mind a lakosság életkörülményeiben megnyilvánul az a tendencia, hogy egy északkelet-délnyugati átló mentén válik szét az agglomerációs győrő, s különösen a keleti és délkeleti szektorokat érinti kedvezıtlenül.
Annak ellenére, hogy a budapesti agglomeráció térsége az országos átlagnál magasabb munkaerı-piaci aktivitással rendelkezik, mégis a fiatalok belépése a munkaerı piacra, a képzettségnek megfelelı munkavégzés és a 40 év felettiek foglalkoztatása
terén
található
lemaradás.
A
térségben
a
piacgazdaság
fejlettségének és üzleti kitettségének megfelelıen fokozott alkalmazkodásra, rugalmasságra van szükség. Az alacsony foglalkoztatási szint mellett viszonylag alacsony a munkanélküliség, miközben magas az inaktívak aránya. Az uniós
26
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 átlaghoz viszonyítva alacsony az idısek és a férfiak foglalkoztatottsága. Különösen nehéz elhelyezkedniük az alacsony iskolai végzettségő embereknek. Az agglomerációban a munkanélküliség jellemzıen strukturális okokra (a munkaerı kereslet és kínálat eltérı szerkezetére) valamint súrlódásos okokra, a kereslet és a kínálat térben eltérı megjelenésére, vagyis információs problémákra vezethetı vissza, ezért a foglalkoztatási helyzet javításában jelentıs szerepet játszik a képzés. Az iskolai oktatáson túl kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdasági szereplık (kiemelten a kis- és középvállalkozások) folyamatos képzése, adaptációs képességének növelésére. A fıvárosi munkaerıpiac és az agglomeráció kölcsönhatása tekintetében megállapítható, hogy Budapest munkaerıpiaci hatása erısen érvényesül a régióban, Budapest környékérıl a foglalkoztatottak 55-65%-a dolgozik fıvárosi munkahelyen. A fıvárossal közvetlenül határos településeken a munkaerıpiaci elszívó hatás sokkal inkább érvényesül (70% felett), mint Pest megye távolabbi településein. Ugyanakkor a fıvárosból eljáró munkavállalók aránya csak négy kerületben közelíti meg a 10%-ot. A foglalkoztatás területén Budapest erısen „befogadó”, több mint 200 ezer agglomerációban élı munkavállaló számára nyújt megélhetést.7 A lakásállomány alakulásában jelentıs változások történtek az 1999-es koncepció óta, mely elsısorban a fıvárosi új építéső lakások volumenének szignifikáns növekedését jelenti az elmúlt idıszakhoz képest, köszönhetıen a 2000-ben bevezetett
lakástámogatási
rendszernek.
A
lakásállomány
változásai
nem
egyenletesen érintik a fıvárosi kerületeket, leginkább a külsı kerületekben emelkedett a lakásállomány, míg a belsı városrészekben sok esetben a lakásépítés mellett is csökkenı lakásállomány tapasztalható.
Részben a lakásmegszőnéssel járó városrehabilitációs folyamatok miatt, de az ingatlanok funkcióváltása is hozzájárul ehhez, az egykori lakóépületek helyén gyakran alakítottak ki irodai és kereskedelmi ingatlanokat. A fıvárosi lakásépítés vonatkozásában ki kell emelni a XIV., III., XIII., XVIII., IX. és legutóbbi idıkben a XI. kerületet az átadott lakások magas száma miatt – mely utóbbi esetben a legnagyobb projektek közvetlenül a városhatár mellett valósulnak meg. Az épített lakások tekintetében az agglomerációs győrő az utóbbi években tartósan 4000 fölötti számot ért el évente. A legtöbb új lakás a déli szektorban épült, itt 7
Forrás: Budapesti Agglomeráció eredménydokumentáció, 2006.
Humán
erıforrás-fejlesztési
Kiemelt
Programja,
III.
fázisú
27
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 alacsonyabb árszínvonalú, nagyobb lakásszámú projektek épültek az elmúlt években. A többi szektorban az újlakásépítés hasonló ütemben fejlıdött, északnyugaton tapasztalható visszafogottabb építési kedv. A közintézmény-hálózat (oktatás, egészségügy, közbiztonság, stb.) tekintetében – alkalmazkodva a társadalmi igényekhez és folyamatokhoz több évtizede létezik együttmőködés a fıváros és térsége között, amely elsısorban a budapesti intézményeknek a térség lakossága számára való igénybevehetıségét jelenti. Az intézményekkel való ellátottság tekintetében Budapest lényegesen kedvezıbb helyzetben van, mint a kisebb települések, így – fıként az alapellátást meghaladó – egyes fıvárosi közösségi szolgáltató intézmények, mint például a középiskolák, vagy a kórházak régóta fogadnak tanulókat, betegeket a város környékérıl is. Ugyanakkor a fıváros számos szociális, vagy egészségügyi bentlakásos intézményét célszerőségi okokból már régebben a térség más településein hozta létre, bár ilyen intézmények az ország más, esetenként 100 km-t meghaladó távolságban lévı településein is mőködnek. Új jelenség, hogy a magánjellegő intézmények kapcsán – bár kisebb mértékben – megjelent az elmúlt években a viszonosság is, így pl. egyes, mőködését Budapest környéki településen megkezdı alapítványi, vagy egyházi iskolák nagy arányban fogadnak tanulókat a fıvárosból is. Ilyen jelenség a Piliscsabán létrejött Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amelynek hallgatói és oktatói is igen nagy számban Budapestrıl járnak ki Piliscsabára – bár ez a jelenség az évtizedek óta mőködı Szent István Egyetem gödöllıi kara esetében is megfigyelhetı. Mindezzel együtt a területi különbségek a fıváros és térsége között nem elsısorban
a
statisztikai
mutatók,
hanem
az
egyes
intézmények
megközelíthetısége, elérhetısége és minısége tekintetében jelentısek, és ez fıként az egészségügyi intézmények területi elosztása tekintetében gyakran hátrányos következményekkel jár az övezet lakóira.
A meglévı oktatási-nevelési infrastruktúra területi elhelyezkedése, illetve a jelentkezı igények közötti anomália elsısorban a bölcsıdéket és óvodákat érinti. Bár Budapesten a 0-14 év közötti korosztály létszámcsökkenése tapasztalható, a bölcsıdei férıhelyek száma mégis kevesebb az igényeltnél (nık fokozottabb munkába-állása szülés után részben egzisztenciális, részben karrier okok miatt). A szuburbanizáció által érintett agglomerációs településeken a gyermekek száma stabilabb, ugyanakkor jelentıs ellátásbeli problémák tapasztalhatók mind az óvodák, általános iskolák területi eloszlása, mind állaga, minısége miatt is.
28
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Problémát jelent továbbá az iskolán kívüli gyermekellátás, valamint az idısellátás rendszerének kiépítése, fenntartása is. 3.4. Környezet adottságai, a környezet és a természet minısége területhasználat
A Budapesti Agglomeráció területén folyamatosan csökken a biológiailag aktív felületek és növekszik a beépített, illetve mőszakilag igénybevett területek aránya. A mezıgazdasági mővelésbıl kivont területek nagysága évrıl évre - gyorsuló ütemben - nı, aránya megközelíti, illetve a legsőrőbb, belsı agglomerációs győrőben már meghaladja az 1/3-2/3 arányt, amelyet az irodalom a térségileg fenntartható területhasználat határértékének tart a beépített és a be nem épített területek vonatkozásában. Nemcsak a különbözı célra igénybe vett területek jelentıs kiterjedése jelent problémát, hanem az, hogy a terület-igénybevételek térségileg koordinálatlanul történtek, átgondolt koncepció és új struktúrák kialakítása nélkül. Ezzel az új terület felhasználások egy része rontotta a térség egésze fejleszthetıségének – az új struktúrák kialakításának – lehetıségeit. A ténylegesen igénybe vett területeket lényegileg meghaladó mértékben növekedett a településrendezési tervekben jogszerően beépítésre szánt területek kiterjedése. (az agglomeráció pest megyei területén megközelítıen 50%-kal). Itt sem a tényszámok a legkedvezıtlenebbek, hanem az a folyamat, amelyben elszakadt egymástól a – fejlesztıi piac által meghatározott kereslet, a térség és a települések valós fejlesztéséhez szükséges területek és a településrendezési tervekben megjelenı – elıbbitıl eltérı, területtulajdonosi-, fejlesztıi spekulatív szempontok, rövidtávú
önkormányzat
finanszírozási
érdekek
alapján
alakuló
–
területi
átminısítések volumene.
Ennek következtében a térség egészében minden funkcióra a ténylegesen szükséges területek többszöröse áll potenciálisan rendelkezésre, ami nehezíti a fejlesztések irányítását, ütemezését, akadályozza a takarékos területgazdálkodást.
A beépített területek növekedésével romlik a vízlefolyási tényezı, térségileg kedvezıtlenebbé válnak felszíni vízelvezetés, a vízgazdálkodás feltételei. A zöldfelületek egyre kijjebb szorulnak a beépített területek közül, távolabb kerülnek a településen élıktıl. Romlik a településszerkezet és a térszerkezet. A védendı értékek körülépítésével csökken azok hosszú távon való fenntartásának esélye.
29
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Romlik a mezo- és a mikroklíma. Csökken az erdıterületek aránya, új erdık telepítésére alig kerül sor, a kevés új erdı helykiválasztásánál a tulajdonosi érdekek érvényesülnek a térszerkezeti és településszerkezeti szempontokkal szemben. Új városi, illetve települési közhasználatú zöldterületek nem kerültek kialakításra, a zöldfelületi rekonstrukciók során növekedett a mővi felületek aránya. Az urbanizált várostérségben nem alakultak ki a tájfenntartás és a tájgazdálkodás sajátos, más térségektıl eltérı szempontjai.
A kedvezıtlen irányú változások térségi szinten értékcsökkentı és fejlesztési potenciálokat csökkentı hatásúak, melyek veszélyeztetik a hosszú távon fenntartható fejlıdés biztosíthatóságát, rontják a harmonikus területfejlesztés esélyeit. A levegı minısége a térség egyik legsúlyosabb – területileg differenciáltan jelentkezı – környezeti problémája. A közlekedés okozta levegıszennyezés a legnagyobb forgalmi sőrőségő budapesti belsı területek (Róbert Károly – Hungária – Könyves Kálmán körút határolta terület), valamint a nagy forgalmú utak mentén okoz problémákat. A Budapesti Agglomeráció területén a levegı szennyezettsége különösen ott jelentkezik, ahol az elkerülı útszakaszok megépítésére ez idáig nem került sor. Míg Budapest 11 pontján mőködnek a monitorhálózat állomásai és további 27 pontján a RIV (Regionális Immisszió-vizsgáló) hálózat egységei, addig a megyében csak 7 helyszínen valósul meg a légszennyezettség mérése. A „Vízbázisvédelmi Célprogram” keretében a Közép-magyarországi Régióban számos ivóvízbázist jelentı vízmőtelep biztonságba helyezési terve készült el. A kidolgozott intézkedések azonban kevés esetben valósultak csak meg. Fontos kiemelni
a
Ráckevei-Soroksári
Duna-ág
helyzetét,
melynek
folyamatos
minıségromlásának megállítására érdemi intézkedések csak részben történtek. A Budapesten keletkezı és elvezetésre kerülı mintegy 650-700 ezer m3 szennyvíz jelentıs része tisztítatlanul folyik át naponta a Kvassay-zsilip elıtti fımeder szelvényében8 Az utak menti környezeti zajterhelés a Budapesti Agglomeráción belül több települést és a lakosság jelentıs részét érinti. A HÉV kevésbé, a Ferihegyi repülıtér viszont több települést zavar.
8
Közép-Magyarországi Régió Komplex Operatív Programja, 2006. július 21. (munkaközi változat, készítette: Pro Régió Kht.)
30
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A szilárd és folyékony hulladék győjtése és környezetkímélı elhelyezése, az illegális hulladék-elhelyezés megszüntetése alapvetı probléma a térségben. 3.5. Gazdasági keretfeltételek, folyamatok
Magyarország gazdasági dinamikájának megítélése a kelet-közép-európai térben az elmúlt idıszakban jelentısen romlott, ugyanakkor a Budapesti Agglomeráció gazdasági növekedése, dinamikája országos szinten továbbra is kimagasló, 2003ban az ország GDP-jének 41%-a származott a budapesti agglomerációs térbıl (KSH). Az egy fıre jutó GDP Budapest esetében az országos átlag kétszerese. A pénzügyi szektor, az ingatlanügyek és a magas szintő, speciális üzleti szolgáltatások tömörülése ma is Budapestet jellemzi, s itt volt a legnagyobb mértékő az idegenforgalom és a kereskedelem fejlıdése is. Budapesten összpontosulnak továbbá legnagyobb arányban a kutatás-fejlesztés, a felsıfokú oktatás, vagyis az ún. tudásipar, innováció, a kultúra tömeg-, és elit elemei. A gazdasági növekedésben ezen szektorok dinamikája továbbra is kimagasló lesz, mely az egész város-térség nemzetközi szerepének, „arculatának” kialakítását és erısítését meg fogja határozni. Ennek az iránynak a támogatását erısítheti fel a Budapesti Pólusprogram megvalósítása uniós támogatások felhasználásával.
A már itt lévı funkciók és azok koncentrációja révén a nagyváros és térsége, mint kitüntetetten vonzó befektetési helyszín és vállalkozási környezet, a jövıben is meghatározó lesz országos viszonylatban. A külföldi mőködıtıke-beruházások terén Budapest az országos részarány - folyamatos csökkenés mellett is - 49%-át tudhatja magáénak, ugyanez a mutató Pest megye esetében 14%9.
A vállalati kapcsolatok térbeli rendszere gyökeres változáson megy keresztül. Az új vállalatok jelentıs vidéki fejlesztéseik esetén is megırzik budapesti vállalati központjukat. A vállalati szervezıdés térbeli hálózatokban még lassú folyamat, a tıkeakkumuláció ritmusát követve, fıként a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok esetében vált látványossá. A vállalatok közötti kooperáció kiépüléséhez hosszú idıre van szükség, így a hazai vállalatok nagyobb részt szerzik be erıforrásaikat a környezetükbıl, mint a frissen letelepült külföldi vállalatok. Bıvül, bár nem kielégítı mértékben, a nagyvállalatok beszállítói hálózata is.
9
Forrás: Budapesti Agglomeráció Gazdaságfejlesztési Kiemelt programja, III. fázisú eredménydokumentáció, 2006
31
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Az ágazati megoszlásokat tekintve, míg a fıvárosban a szolgáltató ágazok túlsúlya jellemzı (Budapesten koncentrálódnak a modern gazdaság húzóágazatai: a csúcstechnológiai iparhoz tartozó gyógyszergyárak, az info-kommunikációs (IKT) szektorhoz tartozó távközlés, IT és média vállalatai. Ezek nem feltétlenül a legnagyobb fajlagos nettó árbevétellel rendelkezı ágazatok, vállalatok, de a tudásalapú gazdaság kialakításában meghatározó a szerepük), addig az agglomerációs övezet gazdasági dinamizmusának hátterében továbbra is a zöldmezıs beruházások, a logisztikai és disztribúciós kapacitások bıvítése áll. Továbbra is jelentısebb az ipari beruházások aránya, mint Budapesten, ugyanakkor ma is érvényes az a megállapítás, miszerint az agglomerációs övezetet erıs belsı differenciálódás jellemzi. Továbbra is gyengébb a K-i és DK-i szektor gazdasága és még erısebbé vált a Ny-i szektor vezetı szerepe. (1000 fıre jutó társas vállalkozások száma a Ny-i szektorban 92, a K-i szektorban 55, míg a DK-i szektorban 53). [KSH] Az ipari parkok sőrősége országos viszonylatban kimagasló, területi elhelyezkedésüket tekintve a D-i szektorban találjuk a legtöbb meglévı, és kapacitásait illetıen bıvíthetı területet.
Az ezer fıre jutó mőködı kis- és középvállalkozások száma mind Budapesten, mind
az
agglomerációban
messze
meghaladja
az
országos
átlagot
(és
jövedelemtermelı képességük, tıkeerejük is magasabb10), ugyanakkor itt is érvényesülnek a következı – elsısorban más EU tagországokkal szemben meglévı – hátrányok: a vállalkozások számának alakulása mögött jelentıs mértékő fluktuáció húzódik meg, arányában kevés a középvállalkozás – duális szerkezet jellemzi a gazdaságot, a
KKV-k
hatékonysága
hozzájárulásuk
aránya
még
mindig
lemarad
a
alacsony
(GDP-hez
foglalkoztatásban
való
betöltött
részarányuktól), a háttérben a KKV-k többségének technológiai avultsága, az IKT eszközökkel és alkalmazásokkal való ellátottságuk, illetve a menedzsment, pénzügyi és modern vállalkozástudományi ismereteik hiánya áll, s mindez a megújuló képességüket akadályozza.
A kereskedelmi ingatlanfejlesztés, beruházás egyaránt érintette a fıvárost és közvetlen környezetét – más-más kiskereskedelmi típusokat elhelyezve a térben. 10
Forrás: Budapesti Agglomeráció Gazdaságfejlesztési Kiemelt programja, III. fázisú eredménydokumentáció, 2006
32
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Munkahelyteremtı szerepük mellett a kiskereskedelemben mőködı kisebb vállalkozások (jellemzıen KKV-k) számára jelentıs elszívó hatást jelentenek, továbbá jelentısen hozzájárultak bizonyos belvárosi területek funkcióvesztéséhez (Kossuth-Rákóczi út; Körút, stb.). Ma már egyértelmő, hogy az adminisztratív korlátozás helyett – hiszen a fogyasztói társadalom igényli ezeket az új központokat is – a struktúrák nagyléptékő meghatározására, és az anomáliákat kezelı eszközrendszer kialakítására lenne szükség (amely a „gyengébb támogatása” mellett, a valamilyen közberuházás miatt helyzeti elınybe kerülı helyszíneken a „betterment” elvét, azaz a köz számára történı „visszafizetés” gyakorlatát alkalmazza).
A turizmus helyzete, kínálatának, szolgáltatásinak fejlesztése nagyon sokrétően befolyásolja a Budapesti Agglomeráció jövıjét. A meglévı értékeket, karaktereket „felhasználva”, az identitást, hovatartozást és együttmőködést, azaz a társadalmi kohéziót építı programok gazdasági szempontból is jelentısen hozzájárulnak a térség prosperitásához, nemzetközi szinten az imázs-formáláshoz. Az utóbbi években az agglomerációs térben új attrakcióhelyszínek jöttek létre, mely a helyi lakosság szabadidı-eltöltésének kínálatában is nagy jelentıséget kap. Budapesttel szemben – ahol a négy és ötcsillagos szállodák, minıségi éttermek ugrásszerő növekedését tapasztalhatjuk – az agglomerációs övezetben elmaradt a szálláshelyfejlesztés a kívánatos ütemtıl (még a legpreferáltabb Dunakanyar-körzet is csak, mint egynapos – félnapos desztináció szerepel az utazási célok között).
Az épített környezet minısége – a humán háttér és kapacitások mellett – ma már a gazdasági telephelyválasztás fontos faktorai közé lépett, különösen a magasabb hozzáadott értéket elıállító és szolgáltatási ágazatokban. Ezért a városi életminıség e szegmense gazdasági szempontból is a figyelem elıterébe került. Az utóbbi évek – az igényektıl még messze elmaradó, de – dinamikusabb városrehabilitációja részben az ingatlanpiaci konjunktúrával köthetı össze, minden esetre lényegesen hozzájárult a városba történı visszaáramláshoz, illetve másrészrıl a lakossági szuburbanizáció kis mértékő csökkenéséhez. Egyre több figyelem fordítódik a lakásállomány felújítása mellett a közterületek megújítására, valódi közösségi terek kialakítására.
Budapest területének ma is 13%-át teszik ki a barnamezıs térségek, ehhez adódnak még az agglomerációban található egykori gazdasági és katonai területek. Egyes területeken dinamikus átalakulás indult meg (IX. kerület, Csepel, Váci út),
33
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 ugyanakkor továbbra is hiányzik a kérdés rendszerszerő menedzselése, azaz a barnamezıs területek átalakítását katalizáló eszközrendszer, az egyes elemeket összehangoló, portfolió rendszerő kiajánlás és tudatos város / térségpolitikai elhatározás e területek átalakítása, illetve ezzel párhuzamosan a zöldmezıs beruházások korlátozása érdekében.
A hatékonyság, az egyenletesebb területi fejlıdés és a komparatív elınyök kihasználása érdekében egyfajta térségi munkamegosztásra van szükség a fejlesztési helyszínek meghatározásában. A gazdasági szuburbanizációt, illetve a barnamezıs problémákat együttesen figyelembe véve kell egy olyan agglomerációs „telephely
fejlesztési”
térstruktúrát
meghatározni,
mely
az
egyes
területszegmenseknek karaktert, funkciót ad. Fontos, hogy a fejlesztés irányát konszenzus határozza meg: (a) belsı: az egyes önkormányzatok között; a térség gazdasági, civil szereplıinek bevonásával; a környezeti, gazdasági és életminıségi kérdések összeegyeztetése révén; (b) külsı: a BAFT-ot alkotó önkormányzatok, kistérségek közös döntése alapján; egyeztetve a fıvárosi, regionális és megyei szinttel, elképzelésekkel. Budapest (térbeli) fejlesztésének (fejleszthetıségének) lehetıségeit a ma és a közeljövı döntései alapvetıen meg fogják határozni, korlátozva vagy éppen stimulálva a következı lépéseket – amelyet már egy következı kor igényei fognak megkövetelni. A területekkel „gazdálkodni” kell, ennek érdekében egy nagyobb térben – lényegében a metropolisz-térségben – gondolkodva kell alapvetı döntéseket, prioritások meghatározni. 3.6. Közlekedés, kapcsolatok
A Budapesti Agglomeráció közlekedéshálózatát a MÁV vasúti és a BKV HÉV kötöttpályás vonalak, az országos és helyi közutak, illetve e közutakra szervezett Volán és BKV autóbuszvonalak alkotják. Az agglomeráció belsı kapcsolataiban a dunai hajózásnak jelenleg csupán érintıleges szerepe van, a légi közlekedésnek pedig nincs szerepe. A térségi közlekedés hálózati infrastruktúrája nem fejlıdött, kivéve a 2005. év végén átadott M0 körgyőrő M5-4-es út közötti szakaszt, és hozzá kapcsolódva a 4-es út Vecsést és Üllıt elkerülı új nyomvonalát.
A közlekedéshálózati ellátottság mértéke terület- és ágazatfüggıen változó, az ellátottság minıségi paraméterei fejletlenek. A MÁV hálózata és a sugárirányú közutak mennyisége elégséges, de területi elosztásuk egyenetlen. Hiányként jelenik meg a korszerő kötöttpályás elıvárosi gyorsvasút hiánya, a P+R hálózat
34
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 teljes hiánya és a haránt irányú kapcsolatok hiánya. A Budapesti Agglomerációban a fıváros belsı hálózatának részét képezı Hungária körúton kívül lényegében nincs tudatosan fejlesztett folyamatos vonalkifejtéső haránt irányú kapcsolat. Elégtelenek a dunai átkelés lehetıségei, és halmozódó hátrányokat indukál az M0 körgyőrő kiépítésének lassúsága.
Az elıvárosi vasúti forgalom a 11 vasútvonal többségén (elsısorban a legterheltebb fıvonalakon) közös pályán bonyolódik le a távolsági- és nemzetközi személy,illetve teherforgalommal. Ezen az állapoton csak rendkívül költséges újabb vágányépítéssel lehet változtatni. Figyelemmel a 2007-2013 közötti várható forráslehetıségekre, ez az állapot várhatóan hosszú távon is így marad. Az elıvárosi egyéni utazások jelentıs része ma az országos- és nemzetközi gyorsforgalmú közúthálózati elemeken zajlik, ami - különösen az M0 meglévı szakaszán - jelentıs baleseti tényezı (változtatása indokolt).
A hálózati, ellátási minıség javításának legnagyobb akadálya az infrastruktúrák és az eszközök leromlott állapota, az integrált áramlásirányítás szervezeti és technikai feltételeinek
teljes
kialakulatlansága,
valamint
a
térség
szereplıi
közötti
együttmőködési készség hiánya. A hálózatszerkezet minıségének fejlıdését az egyes közlekedési igények és alágazatok közötti integrációt biztosító terek, és funkciók fejletlensége akadályozza.
A fıvárosba irányuló ingázás nem csökkent, sıt, a város és városkörnyék különbözıségei, gazdasági egymásrautaltsága következtében a városhatárt átlépı utazások száma növekedett az elmúlt években.
A 2001. évi népszámlálás adatai szerint az agglomerációs térbıl 110 ezer foglalkoztatott fıvárosi munkahellyel rendelkezik. Ugyanakkor egyre jellemzıbbé válik a fıvárosból kifelé irányuló ingázás is (mintegy 23 ezer ingázó), vagyis a lakóhely és a munkahely, de még a bevásárlás helyei is egyre jobban elválnak egymástól, Budapest határain átlépı, a kiegyenlítıdés irányába mutató ki- és beáramlást generálva. A lakosság mobilitási igénye tehát folyamatosan nı, a közlekedési kapcsolatok, illetve a szolgáltatások hiányosságai azonban egyre növekvı problémát jelentenek. A közösségi közlekedés relatív térvesztése tapasztalható az autósközlekedéssel szemben. A közösségi közlekedésen belül különösen jelentıs a Volán térvesztése, amelynek városhatári napi kordon forgalma a 65 ezer fı/nap/irány értékrıl, mintegy 50 ezer fı/nap/irány értékre esett vissza. A
35
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 közösségi
közlekedés
vonatkozásában
cél
a
modal-split
arány
romlási
folyamatainak megállítása, illetve javítása, a fıváros határán a motorizált közlekedésben a 40/60%-os arány elérése, a városban pedig a mai 60/40%-os arány javítása a valamikori 70/30%-os érték irányába.
A közösségi közlekedés hálózata változatlan, az elıvárosi közlekedésben a MÁV jármőállománya
került
kismértékő
megújításra.
A
közösségi
közlekedés
városkörnyéki megújításának esélyét és értelmét mutatja, hogy az esztergomi vonalon forgalomba állított új jármőpark hatására – változatlan pályaállapotok és változatlan ráhordó rendszer mellett – a forgalom közel kétszeresére növekedett. E tendencia is jelzi, hogy a fıváros közigazgatási határának térségében az egyre növekvı közúti zsúfoltság (kapacitáshiány) miatt a fejlesztés legfontosabb területe a kötöttpályás közlekedés fejlesztése.
A térséget érı külsı folyamatokat általánosan jellemzi a növekvı „érdeklıdés” akár a kereskedelem, akár a turisztika, akár az üzleti funkciók idetelepülése vonatkozásában. A Ferihegyi repülıtér 2005. évi forgalma elérte a 2010-re becsült forgalmát és tovább folytatódott a logisztikai szolgáltatók térségbe települése. Ez utóbbi bizonyítja, hogy a funkciók megtalálják a számukra vonzó helyeket, ha egy város, egy térség nem ismeri fel a realitásokat, és nem készül fel az iránta megnyilvánuló valamilyen kereslet fogadására, – hanem hárítani akarja azt – akkor a helyett, hogy hasznot húzhatna a nemzetközi szerepek vállalásából a spontán, szabályozatlan
folyamatok
inkább
kárt
okoznak,
és
nemkívánatos
területfoglalásokat eredményeznek.
A
város
és
környéke
együttmőködésének
kommunikációjának
alakulásában
a
tendenciájában,
legutóbbi
idıben
a
közlekedési
szándékok,
az
elhatározások szintjén pozitív elmozdulás érzékelhetı. A szinte teljes elzárkózást a kooperációs érdeklıdés erısítése kezdi felváltani. Létrejött – kezdetlegesen – a BKSZ intézménye és megszületett a közös bérlet, a Volán fokozott érdeklıdést mutat a MÁV-val való – ráhordó típusú – együttmőködésre, a MÁV elıvárosi koncepciója a teljes utazási lánc szervezése irányába mozdul el. E folyamatok fokozott szervezése a BAFT-nak jó legitimációt adhat.
Az elkövetkezı 5-6 évben a közlekedési infrastruktúra és ellátás pozitív változása várható. Megépül az M0 keleti szakasza és északi Duna-hídja, a 10-es út új nyomvonala, a Ferihegyi repülıteret ütemes vasúti közlekedés köti össze a Keleti
36
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 pályaudvarral, elkezdıdik az észak-déli regionális gyorsvasút megvalósítása, és várhatóan jelentısen fejlıdik a MÁV elıvárosi közlekedés. Mindezen fejlesztések egy új városi-városkörnyéki közlekedési szolgáltatás megteremtéséhez jó alapot adhatnak.
A harántoló kapcsolatok fejlesztése, illetve a kelet-nyugati összeköttetések bıvítése során kiemelt feladat a dunai átkelések bıvítése: északon az Újpest-Aquincumi Duna-híd, az M0 autópálya hídja és a Váci Duna-híd megépítésével, míg délen a Csepel-Albertfalvai híd és a Ráckeve térségi nagy Duna-ági híd megépítésével, valamint az M0 déli hídjának bıvítésével.
A dunai hosszirányú vízi közlekedés fejlesztése – a magántıke jelentıs részvételének lehetıségével – elsısorban idegenforgalmi, turisztikai jelentısége miatt kiemelhetı feladat, de – a jármőpark és a kikötıi infrastruktúra lényeges modernizációja esetén – jó esélye lehet a menetrend szerint közforgalmú hajóközlekedés fejlesztésének is, különös tekintettel a nagymértékő és széthúzódó Duna-menti területfejlesztésekre
3.7. Térszerkezet
A Budapesti Agglomeráció település- és városrendszere kialakult, de számos ponton funkcióhiányos és strukturálatlan, ebben a tekintetben az 1999-es állapotokhoz képest a spontán folyamatok érvényesülése volt inkább tapasztalható, a koordinált fejlesztéssel szemben. A fıváros központi funkciói még tovább erısödtek, a kerületi központok szerepe nem változott jelentısen, illetve azoknak a tömegközlekedési csomópontoknak erısödött meg a „központ” szerepköre, ahol bevásárlóközpont-fejlesztés is megvalósult. A külsı kerületek és a belsı agglomerációs övezet közötti különbségek csökkennek. Az agglomerációs övezet városi központjainak rendszerében az elmúlt években – a várossá nyilvánítások ellenére – nem történt jelentıs átrendezıdés. Kivétel Gödöllı és Vác - agglomerációt meghaladó szerepkörének erısödése, a Nyugati-kapu (Budaörs és térsége) szerepének hangsúlyossá válása (fıként a kereskedelmi agglomerációs
funkciójának övezet
további
növekedése
következtében),
északkeleti
szektorában
Veresegyház
illetve
az
mikro-körzet
szervezı-ellátó szerepének megjelenése.
37
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A Budapesti Agglomeráció tágabb térségében, amelyet a fıvárostól 60-80 km-nyi távolságban elhelyezkedı városgyőrő – az un. csapágyvárosok – határolnak, kiterjedt vákuumzóna alakult ki, ahol szerepüket vesztették egyes korábbi kistérségi szervezı központok. Mind a Budapesti Agglomeráción belül, mind annak tágabb térségében a Dunától keletre a települési struktúra differenciálatlan. Egyrészt ez adódik abból, hogy nincsenek markáns, geomorfológiailag meghatározott struktúrák, másrészt – egykét kivételtıl eltekintve – a települések között sem alakult ki éles verseny a központi szerepkör megszerzéséért. A nyugatra fekvı települések között ugyanakkor erıteljes
verseny
bontakozott
ki
a
térségi
szerepek
megszerzésére
és
megırzésére. A települések, és központok közötti versenyhelyzet viszont nem ritkán akadályozza az együttmőködés kialakulását11.
Az 1. ábráról (21. oldal) már leolvasható volt, hogy a statisztikai kistérségek nem igazán teszik lehetıvé a valóságos folyamatok területi lehatárolását, a Budapesti Agglomerációban tervezési és fejlesztési szempontból - e statisztikai térségek megbontásával - ennél lényegesen több funkcionálisan együtt élı terület határozható meg oly módon, hogy ezek többsége – közvetlenül, vagy közvetetten – kapcsolódik egymáshoz, illetve valamely Budapesten belüli városrészhez.
A többcélú kistérségi társulások (melléklet) – melyek kialakítását az egykori Belügyminisztérium kezdeményezte, s alapvetıen a kistérségi feladatmegosztást és a gazdálkodás (mőködtetés) racionalizálását célozta meg – sem tekinthetık szerves településötvözıdéseknek. Többnyire csak adott funkciók mőködtetésére koncentrál az együttmőködés, kijelölésüknél elıírás volt a KSH kistérségi lehatárolásainak figyelembe vétele – ezáltal a táji és karakterjegyek adta összetartozás figyelembe nem vétele –, s alapvetıen a megszerezhetı támogatási források tarják életben a rendszert. Másrészt Pest megyében – az agglomeráció területét is érintve – nem alakult meg minden KSH kistérségben többcélú kistérségi társulás. Ugyanakkor – néha párhuzamosan – továbbra is mőködnek az agglomerációban a területfejlesztési
társulások
(pl.
ZSÁMERT
Zsámbéki
Medence
Regionális
Területfejlesztési Társulás), melyek összetétele eltér a többcélú kistérségi társulások összetételétıl.
11
Elıfordul azonban az is, hogy egyes városok nem hajlandók felvállalni a központi szerepkört és az ezzel járó szolgáltatási többlet megszervezését.
38
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Éppen
ezért
jelen
koncepció
és
stratégiai
program,
a
területi érdekek
összehangolásának alapegységeként a mikro-körzeteket jelöli meg. Mikro-körzeteknek az egymással szerves kapcsolatban lévı, együttmőködı, általában egy központi település „köré” szervezıdı, sajátos karakterrel bíró település-együtteseket
tekintjük.
(Ezek
természetesen
egyes
esetekben
egybeeshetnek kistérségi határokkal, meglévı mőködési formákkal, de többnyire eltérnek azoktól)
A Budapesti Agglomeráció KSH által hivatalosan kijelölt szektorai a mellékletben szerepelnek. Ez a szektorkijelölés – az idısorosan is hozzáférhetı adatbázisok révén – a területi monitoring-rendszer elemét képezheti, ugyanakkor a szektorok nem jelentenek – a mikro-körzetekkel, illetve a többcélú kistérségi társulásokkal és területfejlesztési társulásokkal szemben – szerves ötvözıdést.
A térség térszerkezete az agglomerálódási folyamat kezdetén a táji-természeti környezettel nagyjából összhangban alakult ki. Ezt a meghatározottságot és az adottságokból kibontakozó fejlıdési irányt, karaktert mutatja be a 40. oldal 2. ábra. A hegyes-völgyes budai oldali területek településein, a századelın leginkább nyaraló jellegő építkezések folytak, a nagyobb számú lakóhelyet tartalmazó fejlesztések fıként a pesti oldalon alakultak ki, az akkori városhatár külsı oldalán. Nagy-Budapest kialakítása az akkori szőkebb agglomerációnak a várossal való adminisztratív egyesítését jelentette. Az új agglomerációs térséget különösen az 1960-as évek bevándorlási hulláma formálta. Mindez területi, infrastrukturális szempontból egyaránt felkészületlenül érte a térséget és a folyamat térszerkezeti szempontból ugyanolyan káros hatásokkal járt, mint az 1960-as évek végétıl megindult üdülıépítés. A táji-természeti értelemben legértékesebb területeken (kis telkeken, zártkert jelleggel) hoztak létre olyan nagykiterjedéső településrészeket – részben a Budai hegyvidék településeihez, vagy a Duna partszakaszaihoz csatlakozva – amelyek ma is problémákat okoznak (árvízvédelem, ökológiai problémák,
infrastruktúrafejlesztések
elmaradásából
származó
szennyezési
problémák, stb.). Az 1980-as évek végétıl felgyorsuló kitelepülési hullám (együtt az ország más térségeibıl való betelepülésekkel), amely egybeesett a mezıgazdasági területek településfejlesztési
szempontból
elıkészítetlen
privatizációjával,
kiegyenlítı
hatásokat indított el a város és térsége korábban egyoldalú kapcsolatában.
39
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 2. ábra
40
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Erısödött az agglomerációs térség gazdasága, népessége bıvült, miközben fıként a Budai hegység településeiben, valamint a fıvárost közvetlenül határoló övezet településein ezek a folyamatok térszerkezeti szempontból kedvezıtlen folyamatokat indítottak el: o
A térség önkormányzatai a települések fejlesztésére, a növekvı lakossági elvárások teljesítése (a több évtizedes infrastrukturális elmaradás pótlása, a települési intézmények megfelelı színvonalú fenntartása) érdekében az alacsony normatív állami forrásokhoz képest többletforrások szerzésére kényszerültek. Ennek egyik leggyakoribb módja a területek átminısítése és értékesítése volt akkor is, ha ez nem állt összhangban a település hosszú távú érdekeivel sem;
o
A térségi szinten összehangolatlan helyi fejlesztési tervek gyakran a környezetet felélı, olyan volumenő zöldmezıs lakóterületi és vállalkozási területi fejlesztéseket generáltak, amelyek a térségek értékeit, vonzerejét jelentı település-táji karakter elvesztésével járnak együtt;
o
A területi túlkínálat nehezen irányítható folyamatokat indít be, amelynek hatásai egyaránt megnehezítik az önkormányzatok, de - az infrastrukturális fejlesztések kényszere miatt - a fejlesztık helyzetét is;
o
Az ingatlanfejlesztések erıteljesen az állami fejlesztési forrásokból kiépült gyorsforgalmi utak vonzásába települtek, fokozva ezzel a térségen belül egyébként is meglévı gazdasági-, társadalmi különbségeket;
o
Az egyébként is növekvı automobilizmussal együtt a növekvı utazási igények többlet-beruházásokat követelnek meg, amelyek forráshiány révén többnyire elmaradnak,
o
Mindez együttesen a térszerkezet romlásához, belsı területek leromlásának gyorsulásához, a külsı területek táji-környezeti állapotának, vonzó rurális arculatának eltorzulásához vezet.
o
Az urbanizáltság nem egyenlı azzal, hogy képesek lennének a megfelelı térszervezı feladatokat ellátni (társközpont funkció)
A Budapesti Agglomeráció térszerkezete tehát a folyamatok térségi szintő koordinálatlansága, illetve a szerkezetfejlesztı elemek megvalósításának elhúzódása, (vagy elmaradása) következtében jelenleg konfliktusokkal terhelt.
41
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Az
urbanizált
térszerkezet
és
az
ökológiai
térszerkezet
fejlesztésének
összehangolására nem került sor. Az ökológiai szempontok rendszerint háttérbe szorulnak a rövidtávú gazdasági érdekeltség szempontjaival szemben. A térség térszerkezetének alapelemei a központi helyek rendszere, a központi helyek térbeli eloszlása, kapcsolatrendszere egyrészt a nagytérségi fejlıdést, másrészt a Budapesti Agglomeráción belüli elérhetıséget biztosítja. E rendszer fejlesztése, kiegyensúlyozottsága az egyik kulcsa a térség fejlıdésének, és alapvetı tényezıje az életminıségnek. A térszerkezet jelenleg a szerkezeti kapcsolatok hiányával terhelt. A területhasználat extenzív, a térség egyes részei sok esetben rosszul hasznosítottak, strukturálatlanok.
3.8. Intézményrendszer és eszközök, illetve a fejlesztést meghatározó jogi keretek
A BAFT feladat- és hatáskörét a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény 15/B. §-a határozza meg, mely kimondja, hogy a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács alapfeladata a fıváros és agglomerációja területén a fıváros, valamint a körülötte elterülı régió fejlesztési céljainak és érdekeinek összehangolása.
A
Budapesti
Agglomerációs
Fejlesztési 12
Szabályzata, valamint Ügyrendje
Tanács
Szervezeti
és
Mőködési
II. fejezetének 3.§-a tartalmazza - a Tanács
alapfeladatához kapcsolódóan - a Tanács tervezési, programozási, finanszírozási és monitoring feladatainak körét.
A BAFT-nak négy állandó (Koordinációs-, Ellenırzési és Monitoring-, Stratégiai-, Operatív Fejlesztési Bizottság) bizottsága van. E mellett ad-hoc (szakmai) bizottságok felállítását is kezdeményezheti, mint 2006 folyamán a kiemelt programok kidolgoztatása céljából (környezetgazdálkodási, egészségfejlesztési, gazdaságfejlesztési, humán erıforrás-fejlesztési, közlekedésfejlesztési ad-hoc bizottságok).
12
2005. május 4-én elfogadott változat
42
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Két rendszeres egyeztetı fórummal, állandó konzultatív testülettel rendelkezik a BAFT: a Kistérségi, illetve Kerületi Egyeztetı Fórum, míg az ad-hoc bizottságok munkáját a térségi mőhelycsoport, egy informális, konzultatív jellegő szervezet segíti. Sajnos azt kell állítanunk, hogy a BAFT tekintetében a nemzeti fejlesztéspolitika elvi támogatása ellenére az anyagi támogatás nem változott lényegesen 1999 óta. Továbbra is hiányzik az a felismerés, hogy a metropolisz-térség kiteljesedése, dinamikus fejlıdése az egész ország számára kamatozó lehetıségeket jelent. Az utóbbi években ugyan elmozdulás történt a térségi együttmőködést biztosító szabályozó elemek kialakításában (elsısorban a kistérségi együttmőködéseket téve ezzel intenzívebbé), ugyanakkor az így felállított rendszer a kistérségek vagy régiók határain átnyúló, egymással egyébként szerves kapcsolatban lévı önkormányzatok és térségek közös fejlesztési kezdeményezéseit gátolta, a rendszer adminisztratív jellege miatt.
Tervezési környezetet tekintve Budapest és várostérségének fejlesztése – többnyire közvetetten, illetve egyes elemeiben – számos területi és ágazati tervben megjelenik. A dokumentumokból az alábbiakban elsısorban a Budapesti Agglomeráció kapcsán megfogalmazott célokat emeltük ki, hiszen a koncepció célmeghatározásához e célok harmonizálása (integrálása) mintegy elıfeltételt jelent. Országos Területfejlesztési Koncepció – a 2005-ben elfogadott OTK13 az országos területi célok között kiemelten foglalkozik a „Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtésé”-vel, „A fıváros és elıvárosi győrő alkotta budapesti agglomeráció az ország legversenyképesebb
területe,
legfontosabb
kapcsolódási
pontja,
amely
egyedülállóan alkalmas arra, hogy rajta keresztül hazánk egésze bekapcsolódjon az európai, ill. a globális gazdasági, társadalmi, kulturális vérkeringésbe. Számos funkciójából adódóan nem a hazai térségekkel, hanem más, elsısorban középeurópai,
nagyvárosi
térségekkel
kell
versenyeznie.
Budapest
nemzetközi
versenyképessége, és az ország többi régiójával való együttmőködésének (kompetencia-
13
és
munkamegosztás,
elérhetıség,
kooperáció,
stb.
révén)
97/2005. (XII.25.) OGY határozattal elfogadott
43
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 hatékonysága alapvetıen befolyásolja az ország egészének, s minden egyes régiójának fejlıdési pályáját.
Az ország legnépesebb, erıs elıvárosi térséggel rendelkezı agglomerációjában elengedhetetlen az élhetı nagyváros és térsége harmonikus együttmőködési rendszerének megteremtése.” Az OTK-ban megfogalmazott célok szinte teljesen egybeesnek az 1999-es BAFT koncepció fı célkitőzéseivel.
Részcélok: Budapest gazdaságszervezı, nemzetközi jelentıségő pénzügyiszolgáltató, K+F központ szerepének és az európai gazdaságba való szerves bekapcsolódásának megerısítése; Budapest kapuvárosi szerepének erısítése az Európai Unió és a Balkán, valamint Kelet-Európa között; A központi szerephez szükséges infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztések ösztönzése; Tudás-ipar és a magasan kvalifikált munkaerı-megtartó képességének növelése nemzetközi viszonylatban; High-tech iparágak és a kiemelkedıen magas hozzáadott értéket elıállító tevékenységek ösztönzése; Magas szintő üzleti, IKT és személyi szolgáltatások fejlesztése, melyek révén Budapest nemzetközi versenyképessége nagyban javulhat; Nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erısítése; Az élhetı város megteremtése, Az agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása, egy kiegyensúlyozott zöldfelületi rendszer, ökológiai és rekreációs „zöld győrő” kialakítása. Harmonikusan mőködı agglomerációs rendszer megteremtése, fejlesztések menedzselése az agglomeráció szereplıinek hatékony együttmőködésével; A fıváros és elıvárosi győrőjének fejlesztése egységes tervezést igényel, mely a kerületi, fıvárosi, települési, megyei önkormányzatok, a régió, a közszolgáltatók és a társadalmi szervezetek partnerségén alapul. A hatékony végrehajtást is csak együttmőködı menedzsmenti szervek biztosíthatják. Ezért törekedni kell az összes érintett település agglomerációs externáliákat kezelni képes intézményi kooperációjának biztosítására. A kiegyensúlyozott térszerkezet kialakítása, az alközpontok fejlesztése, Közlekedési kapcsolatok modernizációja, A fıvárosi agglomerációnak az országra, annak fejlesztési pólusaira ható kisugárzásának erısítése.
44
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Az OTK a megvalósítás eszközeit már a Közép-magyarországi Régiónál részletezi, a BAFT szerepét pedig a következıképp definiálja: „A tanácsok feladata az érintett regionális, térségi és ágazati szereplık együttmőködéséhez alapot biztosítani, továbbá elısegíteni a partnerségen alapuló stratégiai tervezés és a helyi igényekhez igazodó forrásfelhasználás megvalósulását.”14 A KMR15 területi céljai között kiemelten említi a kiegyensúlyozott, többpólusú térszerkezet megteremtését Budapest és agglomerációs társközpontjai között. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció – a szintén 2005-ben elfogadott OFK16 az ország 15 éves fejlesztési koncepciója, mely az Új Magyarország Fejlesztési Terv fontos alapját jelentette az OTK-val együtt. A koncepció célul tőzi ki, hogy Magyarország 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlıdı, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkezı, a fenntartható fejlıdés szempontjait is követı országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél a. több a munkahely, b. magasabbak a jövedelmek, c. biztonságos, tiszta és jó minıségő a környezet, d. egészséges és hosszabb az élet. A fejlesztési koncepció 3 prioritáscsoportot határoz meg a célok elérése érdekében: „Befektetés az emberbe” „Befektetés a gazdaságba” „Befektetés a környezetbe” A BAFT-ot érintı területi szempontok közül ebben a dokumentumban is hangsúlyosan megjelenik, hogy az ország harmonikus területi rendszerének és az európai térségekhez való harmonikus illeszkedésének érdekében Budapestnek európai szinten versenyképes metropolisszá kell válnia. „Alapvetı
célkitőzés,
együttmőködésben,
hogy
nemzetközi
Budapest, gazdasági,
agglomerációjával
harmonikus
kereskedelmi-pénzügyi,
szellemi-
innovációs és kulturális-turisztikai szerepköre révén a Közép-európai térség meghatározó központja, a Kárpát-medence gazdasági centruma, logisztikai és 14 15
A Balaton Fejlesztési Tanács és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács vonatkozásában
a Budapesti Agglomerációval kapcsolatos kérdések a III.1. célnál és a Közép-magyarországi Régiónál kerülnek tárgyalásra 16 96/2005. (XII. 25.) OGY határozattal elfogadott
45
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 gazdaságszervezési funkciói révén pedig a Balkán térségének gazdasági értelemben vett kapuja legyen. Cél továbbá, hogy az ország többi térségével szerves,
a fejlıdést
továbbáramoltatni
képes,
munkamegosztáson
alapuló
kapcsolatokat ápoljon.” Új Magyarország Fejlesztési Terv - a dokumentáció a foglalkoztatást és a növekedést tőzte ki átfogó céljául, benne a Budapesti Agglomerációra vonatkozóan a következıket fogalmazza meg:
„Az Európai Unió kohéziós politikájának „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitőzése alá tartozó közép-magyarországi régió központja Budapest és annak agglomerációja az ország legversenyképesebb területe, kiemelt fejlesztési pólusa. A fıváros fejlesztését a jövıben az ország versenyképességet biztosító funkciókra és az élhetıségre kell összpontosítani, míg a fıváros egyéb szerepköreit fokozatosan meg kell osztani a hazai nagyvárosokkal. Így a nemzetközi színtéren is tartósan versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése érdekében: • a nemzetközi gazdaságirányítási, turisztikai és kulturális szerep erısítésére, annak feltétel- és eszközrendszerének megteremtésére; • a versenyképes gazdaság igényeit kielégíteni képes versenyképes munkaerı fejlesztésére (ami a foglalkoztatáspolitika, az oktatás és képzés, a szociális szolgáltatások és az egészség megırzését és helyreállítását célzó szolgáltatások eszközeire építve komplexen valósul meg); • a nemzetközi, agglomerációs és városon belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztésére; • a térség szolgáltatási (turisztikai - beleértve a kulturális gazdaságot -, logisztikai és kereskedelmi), valamint információs tér kialakítási feladatainak végrehajtására; • egy élhetı térség kialakítására (átfogó környezetgazdálkodás, funkcióvesztett területek revitalizálása, zöldterületek védelme, racionális térgazdálkodás); • a tudásipar, a high-tech iparágak, a magas hozzáadott értéket elıállító tevékenységek és a magasan kvalifikált munkaerı meglétébıl eredı elınyök kihasználására, valamint • a leszakadó rétegek és térségek, továbbá a különbözı (munkaerı-piaci, szociális, egészségi állapotbeli) hátrányokkal érintett társadalmi csoportokkal kapcsolatban indítunk beavatkozásokat.”
46
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A Budapesti Agglomerációt ugyanakkor nem sorolja az ország azon kiemelt, szerves egységet alkotó térségei közé (a Balaton, a Tisza és Duna vidéke került be ebbe a körbe), amelyek stratégiai fejlesztését és problémáinak kezelését nemzeti szintő koordinációval, illetve a statisztikai régiók összefogásával kell megoldani, hanem ennek kezelését teljes egészében a Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja keretében kívánja kezelni (Strukturális Alapok vonatkozásában). A regionális versenyképesség és foglalkoztatás Európai Uniós célkitőzése alá tartozó
Közép-magyarországi
Régióban
a
fı
fejlesztési
cél
a
térség
versenyképességének és vonzerejének növelése, a fenntarthatósági szempontok érvényesítése mellett. E régió kiemelt fontosságú a lisszaboni célok megvalósítása szempontjából is, hiszen Budapest és ez a régió adja az ország innovációs teljesítményének mintegy kétharmadát. A
Közép-magyarországi
Régió
fejlesztése
Budapest
versenyképességének
erısítése mellett – többek között – az agglomerációjával való szerves kapcsolatok további erısítését, a régió további városhálózati elemeinek helyzetbe hozását jelenti az Új Magyarország Fejlesztési Terv szerint Közép - magyarországi Operatív Program17 – az operatív program integráltan tartalmazza a régió területén ERFA forrásokból megvalósuló ágazati és regionális fejlesztéseket, melyhez öt további operatív program kapcsolódik: Az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében valósul meg a régió ERFA forrású fejlesztéseinek egy része; A Társadalmi megújulás operatív program és az Államreform operatív program a régió ESZA forrású fejlesztéseit tartalmazza; A Közlekedés operatív program és a Környezet és energia operatív program ad keretet a régió területén Kohéziós Alapból megvalósuló közlekedési és környezetvédelmi projekteknek. Az operatív program átfogó célként fogalmazza meg a régió versenyképességének növelését a fenntartható fejlıdés elvének érvényesítése mellett, specifikus céljai pedig a következık: 1. A régió nemzetközi versenyképességének fejlesztése 2. A régió belsı kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése
17
2006.10.16-án társadalmi vitára bocsátott változat
47
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A Budapesti Agglomeráció településeinek
fejlesztési irányát
a
KMOP a
következıképpen határozza meg: „Cél a harmonikusan és fenntartható módon mőködı agglomerációs rendszer megteremtése, kiegyensúlyozottabb térszerkezetet eredményezı alközpontok fejlesztése révén és a fıvárost övezı ökológiai és rekreációs zöld győrő kialakításával, valamint a helyben történı munkavégzés ösztönzésével. A szuburbanizációs folyamat következtében a Budapest környéki települések lakóinak száma jelentısen növekvı, ugyanakkor a kiköltözöttek nagyrészt továbbra is Budapestre járnak dolgozni, és ott veszik igénybe a szolgáltatásokat. Az ingázó életforma megterhelı a családok részére. Ennek érdekében szükséges a növekvı népességszámhoz illeszkedı kapacitásnövelés az óvodai, iskolai, szociális és egészségügyi ellátásban. Az agglomerációs települések fı fejlesztési iránya a településközpont nélküli, kiterjedt településeken a központi funkciót ellátó városközpont területi kialakítása városrehabilitációs akciók keretében.”
A BAFT az agglomerációs tér kiemelt tématerületeinek (Kiemelt Programok) részletes kidolgozásával adott inputot a regionális OP kidolgozásához, s egyben biztosította, hogy a regionális célok és mőveletek között lehetıség nyíljon az agglomerációt kiemelten érintı kérdések, problémák megoldására.
Természetesen a kistérségek, illetve a települések / kerületek fejlesztési elképzelései – elsısorban a regionális projektgyőjtés és egyeztetések révén – integrálódtak a fenti programokba, ezek közül is a térség jövıbeli fejlesztési céljait és forrásait meghatározó keretdokumentumba, a KMOP-ba. Pest Megye Területfejlesztési Stratégiája és Operatív Programja, 2003. novemberében került elfogadásra, a 2007-2013-ig terjedı programozási idıszakra vonatkozóan nem készült új Stratégia és Operatív program. A dokumentum Pest megye jövıképét széleskörő részvétellel határozta meg, amely a következıket tartalmazza: „Pest megye Budapesttel együtt fejlıdı térség, amely a központi helyzetébıl fakadó elınyöket maximálisan kihasználja, ezáltal lakossága számára magas színvonalú élet- és munkalehetıségeket nyújt a megye minden térségében egyaránt. A megye tervezési-, tudásbázis-, és partnerség-fejlesztési tevékenységének eredményeképpen a spontán szuburbanizációt tervezett, koordinált térségfejlesztés váltja fel az EU-s elveknek megfelelıen, az EU-s támogatási pályázati forrásokat a lehetı legnagyobb mértékben hasznosítva.”
48
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Ezen
jövıkép
elérése
érdekében
a
stratégia
átfogó
célja
a
lakosság
életminıségének javítása, amelynek eléréséhez hármas út vezet, egyrészt gyorsítani kell a lemaradó térségek fejlıdését, másrészt el kell érni, hogy a szuburbanizáció spontán burjánzása helyett a térség fejlıdése tervezetten menjen végbe, ezáltal a jövıben elkerülhetı legyen a természeti és települési környezet további degradációja. Ezen túlmenıen törekedni kell a megye egésze versenyképességének javítására. A fenti célok csak akkor érhetık el, ha egyrészt sikerül elıbbre lépni a tudásbázis és partnerség fejlesztésében, másrészt külsı fejlesztési források igénybevétele válik lehetıvé. Az átfogó és speciális célok elérését un. ágazati célok megvalósítása szolgálja, ezek a következık: Térségfejlesztés: település, környezet Gazdaságfejlesztés Humánerıforrás-fejlesztés Infrastruktúrafejlesztés Az ágazati célok tehát szolgálják a kiegyenlítést és az agglomeráció sebeinek gyógyítását, a versenyképesség javítását megvalósításukhoz hozzájárul a pályázati források igénybevétele, a tudásbázis fejlesztés, a vezetés színvonalának növelése, a szabályozás, tervezés intézményeinek fejlesztése, a partnerség javítása. Budapest
Városfejlesztési
Koncepciója
márciusában hagyta jóvá a dokumentumot,
-
a
Fıvárosi
Közgyőlés
2003.
mely a fıváros fejlıdésének nagy
távlatú jövıképét a következıképpen rögzíti: „A nemzetközi és az országos funkciók optimális kialakításához a város és térsége együttmőködése elmélyül. Ebben a metropolisz-térségben az egyes funkciók optimális elhelyezése az egész térség érdekeit alapul véve, a gazdasági, környezeti és társadalmi feltételek teljesülését egyaránt figyelembe véve kerül meghatározásra, biztosítva, hogy az egész városi térség, annak lakó- és vállalkozási területei egyaránt a fenntartható fejlıdés kritériumainak megfelelıen fejlıdjenek, úgy környezeti, mint társadalmi szempontok szerint.”. „A metropolisz-térség különbözı részein eltérı eszközökkel - a Belvárosban elsısorban komplex városrehabilitációval, az átmeneti zónában új közlekedési kapcsolatok megteremtésével, a rozsdaövezeti beruházások támogatásával, új funkciók
elhelyezésével,
a
külsıbb
kerületekben
a
városközpontok
újraélesztésével, a városon kívüli területeken a központi helyek fejlesztésével,
49
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 illetve a köztes területek természeti értékeinek megóvásával, fokozott védelmével kerül sor az épített és a természeti környezet fejlesztésére, és ezzel a metropolisz élhetısége, a lakók életkörülményei javítására.” Podmaniczky Program – Budapest középtávú feladatainak meghatározása, mely elsısorban a következı programozási idıszakban támogatott projektek, programok összefoglalása. A középtávú fejlesztés Magprogramja azokat a fejlesztéseket tartalmazza, amelyeket mindenképpen végre kell hajtani ahhoz, hogy Budapest hatékonyabb, élhetıbb és méltányosabb város legyen. A fejlesztések 7 fı területre koncentrálnak, ebbıl az utolsó kifejezetten az agglomeráció egészére vonatkozó összehangolt gazdaságfejlesztésre irányul: 1. 4-es metró vonala 2. Észak-Budapest (Gázgyár, Aquincumi híd, Körvasúti krt., Mocsáros dőlı…) 3. Belváros (Kiskörúton belüli forgalomcsillapítás, rehabilitáció, zsidónegyed, Városháza, Gödör, Közraktárak, mélygarázsok… ) 4. Belsı átmeneti zóna (Magdolna-negyed, Kıbánya, Örs vezér tér, Orczy kert, barnamezıs programok, P+R…) 5. Dél-Budapest (szennyvíztisztító, 1-es és 3-as villamos, 5-ös metró, csepeli gerincút, csepeli közpark és lakóterület…) 6. Buda-központ (Moszkva tér, 56-os gyorsvillamos) 7. Budapest és térsége (Egységes gazdaságfejlesztés, egyeztetı fórumok) Budapesti
Agglomeráció
Területrendezési
Terve
(BATT)
-
a
térség
kiegyensúlyozott távlati fejlıdése és a természeti erıforrások megırzése érdekében használja a területrendezés eszközkészletét: meghatározza a távlati térszerkezetet, a térségi jelentıségő közlekedési és közmő hálózatok helyét, az urbanizált, a mezıgazdasági, erdıgazdasági és a természeti területek rendszerét, továbbá
átfogóan
szabályozza
azok
használatát.
Ennek
eszközeként
területfelhasználási kategóriákat jelöl ki, amelyekre a térség sajátosságai folytán szabályokat és korlátokat állít fel. A törvény 2005. szeptember 1-jén lépett hatályba, ezt követı 3 éven belül minden település rendezési terveiben érvényesíteni kell annak elıírásait. A törvény rögzíti, hogy az agglomerációs terv felülvizsgálatát a térségben tapasztalható dinamikus területi folyamatok nyomon követése és a terv érvényesülésének vizsgálata érdekében 5 év elteltével el kell végezni.
50
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A törvény tartalma és a térségben tapasztalható változások ismeretében elmondható, hogy a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve és a tervrıl szóló törvény szükséges, de nem kielégítı eszköz a térségi területi folyamatok célirányos befolyásolásához.
Bár a terv célkitőzéseiben az 1999-ben elkészült területfejlesztési koncepció céljait követi, a rendezési terv hat évvel késıbb jóváhagyott tartalma már nagyon nagymértékben kötıdik az agglomerációban érintett települések térségi koordináció nélkül és több vonatkozásban a fejlesztési koncepció célkitőzéseivel ellentétes tartalommal elkészült és jóváhagyott településrendezési terveinek tartalmához.
A területrendezési terv (területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló törvényben szabályozott) mőfajánál és használható eszközkészleténél fogva ebbıl a tervbıl és ebbıl a törvénybıl is hiányoznak azok az elemek, amelyek a területfejlesztéssel való kapcsolatot és az összhangot biztosíthatnák.
Ezt a kapcsolatot a hazai gyakorlatban még kevéssé elterjedt – és jogszabállyal nem legitimált – struktúraterv képes megoldani, mely a rendezési és fejlesztési szempontokat térségi szinten, az érintettek tervezési folyamatba történı aktív bevonása mellett képes koordinált, de kellıen rugalmas terv formájába önteni. Mivel nincs jogszabályi háttere, ezért a tervezési rendszerben sincs egzaktan meghatározott helye és „ideje”, azaz nem illeszthetı be egyértelmően a fejlesztési koncepció – stratégia – operatív programozás és akciótervezés – egymást követı rendszerébe. Elsısorban a rendezési és fejlesztési szempontok harmonizálásáról van szó tehát, ahol a területi szint szintén nincs meghatározva. Épp ezért struktúraterv készülhet a várostérség egészére a koncepcionális és stratégiai elhatározások, illetve a várostérségi szintő területhasználati szempontok (BATT) összehangolásával, de készülhet kisebb területi egységekre is (mikro-körzetek), ahol már az operatív fejlesztési szint mellett a települési területhasználati szempontok érvényesíthetık.
Az európai uniós források felhasználásának eddigi tapasztalatai.
Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. A 2004-2006 közötti programozási idıszak alatt a Budapesti Agglomeráció a Közép-magyarországi
51
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Régió részeként az 1. célterület alá tartozott, tehát az összes operatív program alatt megnyíló pályázati forrás elérhetı volt a térség részére18. Az 1 fıre jutó (megítélt) uniós támogatási összeg országos átlaga 70 ezer Ft, de ennek területi megoszlása erıs egyenlıtlenségeket mutat. Miközben Budapesten ez a mutató kismértékben meghaladja az országos átlagot, addig Pest megyében a megítélt uniós támogatások összege alig 40 ezer Ft / fı19. A Közép-magyarországi Régió a 2007-2013 közötti idıszakot tekintve speciális helyzetben van, hiszen egyetlen 2. célterületi régióként a Strukturális Alapok által támogatott fejlesztések szinte teljes körével foglalkoznia kell20. A 2007-2013 közötti idıszakban a regionális programokra jutó mintegy 1512 milliárd Ft 26%-a szintén a Közép-magyarországi Régióban kerül majd elosztásra. Az uniós támogatások allokálása tehát regionális szinten történik, a BAFT e vonatkozásban nem kap szerepet. Fejlesztési prioritásait a Kiemelt Programok (humán-erıforrás fejlesztési, környezetgazdálkodási,
közlekedésfejlesztési,
egészségfejlesztési
és
gazdaságfejlesztési kiemelt programok) kidolgozásával és ezek regionális operatív célok közé illesztésének menedzselésével érvényesítheti. A KMOP ugyanakkor még nem specifikálja az egyes mőveletek tartalmát, jogosultsági kritériumait – mely a késıbbiek során, az akciótervek és végsı soron a pályázati kiírások megfogalmazásánál és a bírálati, kiválasztási rendszer kialakításánál konkretizálható. Az akciótervek kialakításában (az elsı két évre szóló akcióterveknek 2007 áprilisáig kell elkészülniük) – mely egyben tartalmazza majd a kiírásra kerülı pályázatok alapjait is – a BAFT kiemelkedı szerepet kell, hogy kapjon, a budapesti funkcionális várostérségen belül a „hol” meghatározásában, azaz fejlesztési dokumentumainak elkészítésével, melyek a kitőzött területi célok mentén, széleskörően egyeztetve képesek a fejlesztések térbeli harmonizálására, koordinációjára,
ezáltal
egy
hatékonyabb,
kiegyenlítettebb
várostérség
megteremtésére.
18
Természetesen az egyes pályázatoknál megjelölt jogosultsági feltételek a pályázók körét szőkítette, mely sok esetben hátrányosan érintette az agglomeráció térségét, településeit, hiszen a pályázati források többsége a területi kiegyenlítıdés érdekében a régió társadalmi és gazdasági indikátorait tekintve kedvezıtlenebb területeit preferálta. 19 Forrás: KMR Regionális Komplex Operatív Programja – 3. változat (2006. július 26.) 20 a 2. célterületi fejlesztési témakörök szőkebbek, a támogatásintenzitás értékei pedig alacsonyabbak, mint az 1. célterületiek - a KMR azonban ún. „phasing in” támogatást kap, amelyben a forrásnagyságrendet fokozatosan csökkentik a 2. célterületi szintre, a támogatható tevékenységek megegyeznek az 1. célterületben támogatható témakörökkel, és a támogatás-intenzitások is az 1. célterületinek felelnek meg.
52
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 IV. Diagnózis – Összegzés 4.1. Külsı feltételrendszerben bekövetkezett változások, trendek 1. Számos területen jelentıs változások mentek végbe, amelyek lényegesen nagyobb hatással bírnak, mint azt elıre becsülhettük. Ilyenek pl.: a. A befektetések, fejlesztések többsége ma egyre inkább privát, semmint közpénzekkel történik. b. A régiók és városok közötti rivalizálás ma még sokkal intenzívebb annál, semhogy abból valódi elıny származna. c. A lakosság körében ugrásszerően megnıttek az életminıséggel szembeni elvárások. d. Az
épített
környezet
minısége
–
összhangban
az
életminıség-
igénynövekedéssel és a környezettudat változással – egyre inkább fontos tényezıjévé vált a fejlesztések, befektetések helyszínválasztásának. A városnak az épített környezetminıség gyors romlása, erkölcsi és fizikai elavulása miatt most szinte „kötelezı” sokkal komolyabban venni a jövıt és a jövı menedzselésére pedig a jelenleginél kevésbé dogmatikus struktúrát / eszközrendszert kell meghatározni. e. A jó megoldások ma már kellıen komplexek ahhoz, hogy ágazati-, vagy össze
nem
függı
elemi
gondolkodás-stratégiákkal
megoldhatóak
lennének. Ki kell alakítani a fejlesztéspolitika hatékony, és átfogó tervezési és menedzselési eszközrendszerét. 2. A szerkezetváltást az elmúlt 15 évben egymással is konkurálva megjelenı megatrendek követelik ki, melyeknek hatásuk van a város fizikumára, azaz térbeli elrendezésére is: a. Globalizáció: a termelési és kereskedelmi rendszerek világméretővé válása, a nemzetközi magánvállalatok terjeszkedése, a befektetési helyszínné válás. Ez lehetıvé teszi a nemzetközi várossá (várostérséggé), térségi szervezı központtá válást, azaz az elsıdleges erıközpont szerep újratermelését / megszerzését és tartós megırzését, egyfajta regionális fejlesztési pólussá válást. b. Humán - Mobilitás: egyre humán-domináltabbá váló bolygónkon nemcsak a javak, hanem az emberek és szolgáltatások is sokkal szabadabban áramolhatnak. Amennyiben nincs – márpedig nincs - az erıközpontnak hatékony és koordinált ingatlankínálati rendszere, akkor ez a migráció fıként városkörnyéki anomáliákhoz vezet.
53
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 3. EU csatlakozás: kitágult az európai tér, szélesedtek a kapcsolatok, növekszik a verseny. A finanszírozásba és az ösztönzésbe bekapcsolódtak az uniós alapok, s ez valamelyest kooperációra készteti az intézményrendszer szereplıit. A transzeurópai közlekedési kapcsolatok, folyosók kialakítására nagyobb hangsúly helyezıdik.
A
környezı
tagországok
városrégiós
összefüggésekben
gondolkodnak, országhatároktól függetlenül (pl. erısödı Centrope régió), ami Budapest esetében még várat magára. 4.2. Belsı adottságokban bekövetkezett változások, folyamatok és azok okai 4. Budapest és agglomerációjának európai profilja spontán módon is kialakulóban van. Logisztikája erısödik, logisztikai központjai épülnek, de a transzfer funkció nem teljes, nincs meg hozzá az infrastruktúra. Az agglomerációs térben a funkciók azonban még nem tisztultak le, a funkcionális megosztás nem alakult ki, és
nagytérségi
összefüggésekben
nem
mindig
indokolható
törekvések
érvényesülnek (példa: logisztikai funkciók fejlesztése a 10. sz. fıút mentén) 5. Az agglomeráció keleti és nyugati oldala közötti éles választóvonal enyhülni látszik – nem kis részben az M0 keleti szektor épülése, sıt, már annak híre következtében. 6. A gazdaság erısödik az agglomerációban, fıleg a budapesti határon, ami a szuburbanizáció egy típusának erısödését jelenti. 7. Egyre kiterjedtebb a szuburbanizáció, a területileg koordinálatlan fejlıdés miatt nem látszik kialakulni a policentrikus városhálózat21. Nagyon jelentısen megugrott a lakásépítés Budapesten – kivételesen jobban, mint az agglomerációban – és nı az alternatív lakásformák száma, megindult egyfajta visszaáramlás a fıvárosba, a belsı városrészek attraktivitása, presztízse a nagyobb léptékő rehabilitációs projektek révén javul. 8.
A városrészek közötti, valamint a városkörnyék egyes szegmensei közötti különbségek (lakókörnyezet minısége, presztízs, stb.) nınek, fokozódik egyes városrészek, illetve környéki térségek lemaradása.
9. A városok és a regionális városi struktúrák (a városhálózat egyes elemeinek súlya,
szerepe,
a
városok
közötti
kapcsolat)
folyamatosan
változnak.
Mindenesetre most a változások kritikus pontot értek el, amelyet elsısorban a városok környékének átalakulásán keresztül érzékelhetünk teljes „pompájában” (de legalább ennyire a belsı városrészekben is a régi és az új struktúrák dialektikájában, illetve éppen a megújulás, a szerkezetváltás hiányában!). 21
Lényegében a társközpontok megerısödése, valódi térszervezı központtá válása a funkciók, szolgáltatások koncentrációjával.
54
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A növekedés fázisa polarizációs szakaszba megy át: egy monocentrikus struktúra már nem mőködtethetı megfelelı hatékonysággal. 10. Az utóbbi idıben az életminıség kérdése és a környezet minısége gyakran ütközött egymással egyes fejlesztések kapcsán (gazdasági funkciók erısödése versus élhetı település; gazdasági fejlesztések versus környezet védelme). 11. A város nem tudott idıben reagálni a megváltozott szükségletekre, sem az életminıség igények kielégítésére, sem a „kereskedelem forradalmára” nem adott idıben választ. Ugyanez igaz a belvárosra is, azaz a megváltozott igényekkel, szükségletekkel, illetve fogyasztói szokásokkal, magatartásokkal (pl. az ún. „autós vásárlás”, a megváltozott kulturális igények, és legfıképp a megnövekedett mobilitás, stb.) párhuzamosan nem újult meg a városi struktúra. A lakáspolitika terén sem született adekvát válasz számos problematikus területre (történeti városrészek, lakótelepek, alacsony sőrőségő és beépítéső területek), amint a termelési rendszer átalakulásával párhuzamosan sem születtek megfelelı megoldások a barna mezık hasznosítására, illetve az új gazdasági szerkezet kialakítására. 12. Amint az elıbb a környezet és életminıség, ugyanúgy a közlekedési fejlesztések és az életminıség is egymással ellentétes érvként jelennek meg (példa: tervezett Duna hidak). Vitathatatlanul a megnövekedett humán mobilitás, és a migráció, a be- és kiköltözés, a lakással szembeni igények változása az egyik legnagyobb kihívás, amivel Budapestnek, illetve az agglomerációnak, vagyis a Metropolisz-térnek szembe kell néznie. 13. Az új életelvárások és lehetıségek nem kerültek összhangba, ez irányította rá a figyelmet az agglomerációra, amely látszólag képesnek mutatkozott a kereslet kielégítésére, a kívánatos kínálat biztosítására. Mára már világos, hogy a kiterjedt térben a problémák is csupán kiterjedtek, de meg nem oldódtak. 14. A közelmúlt tapasztalatai, az egyes jelenségek jól mutatják, hogy a térfejlesztés hajtóereje elsısorban az életminıség-igényváltozásokban keresendı: a város és térsége a gazdasági átalakulás során az ipari vákuumot gyorsan átvészelte és a fıvárosi
pozícióit
szerkezetváltáson
kamatoztatva ment
keresztül
egyfajta (multik,
kívülrıl
irányított
befektetések
taktikai
koncentrációja).
Ugyanakkor a stratégiai, hosszú-távú szerkezetváltás, átalakulás nem indult meg, még a minıségjavítás. a konszolidáció taktikai lépései is elhúzódtak. Jobbára csupán a „privacy” kialakítása folyt, a magánszféra hozott létre új, „önzı” struktúrákat. A közösségi, a „publikus” terek struktúráinak, valamint a mobilitás
struktúráinak
fejlesztése
elmaradt
a
lakótérfejlesztés
dinamikájától. A nagyvárosi tér struktúrái nem kerültek meghatározásra,
55
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 hiánypótlás folyik a gerjesztı fejlesztés helyett. A korábbi centralizáció eredményeként létrehozott térszerkezet sem mennyiségében, sem minıségében nem komfortos, nem tudja kiszolgálni a mai igényeket (rosszabb, mint az ország perifériáján). Ez növeli az egészségtelen centralizálást, azaz a függıség tartóssá válását. A térbeli munkamegosztás és a térszerkezet egymással összefüggı természete miatt a hiányzó struktúrák hibás munkamegosztást eredményeznek. Mindez a nagytérben (budapesti funkcionális várostérségben) való gondolkodás hiányának következménye. 15. Az elégtelenségek alapvetı oka egyrészt a város-szerkezetváltásának hiányában keresendı. Miközben a gazdasági és humán átalakulás nagy sebességgel folyik (elsı két fázisa már végbement22), addig a város térszerkezetváltása, a mőködésváltozásnak megfelelı átalakulása nem - vagy csupán csekély mértékben - történt meg, és stratégia / policy hiányában lassan folyik. A város és térsége nem kezdte még meg a harmadik generációs városokra23 jellemzı átalakulást, a térforma megtorpant a politikai szerkezetváltás pillanatában. (A tér tervezése elemi egységekre korlátozódik) 16. A hatékonyság hiánya lerontja a tér meglévı versenyképességét24, általában képességeinek kihasználását. A hatékonyság hiányán túl a környezet (igényelt) minıségében fellelhetı hiátusok, azaz éppen a közvetlen életminıség faktorok hiánya is olyan meghatározó versenyképességi elemmé váltak, amelyek a régiók, de különösen a kiemelkedı dinamikával rendelkezı, de folyamataikat tekintve rendkívül összetett várostérségek pozícióit egyre inkább befolyásolják, meghatározzák. A metropolisz-tér ebben a kérdésben is nagyon lemaradt, ezzel is rontva – egyébként sok szempontból elınyös – pozícióit. 17. A terület-felhasználás pazarló és koordinálatlan, verseny alakult ki a települések között
egyes
átminısítésében.
funkciók Az
letelepítésében, egyes
a
funkciók
hozzá
szükséges
területek
helykiválasztásában
(a
telephelyválasztásban) háttérbe szorulnak a térségi érdekek, valamint a területek alkalmasságának szempontjai. A terület-igénybevételre a spontaneitás jellemzı. Az értékeket megırzı, takarékos és racionális területhasználatnak nem alakult ki sem a társadalmi szintő támogatottsága, sem az anyagi érdekeltségi rendszere. 22
gyakorlatilag a rendszerváltozás óta eltelt idıszakban a régi struktúrák megszőnése és újak kialakulása megtörtént, most viszont egy átalakítási (rekonstrukciós) fázisra van szükség a versenyképesség és hatékonyság megteremtése, fenntartása miatt. 23 Harmadik generációs városok: ahol a munkahely, a lakóhely és a szabadidı terei élesen elválnak egymástól térben 24 A versenyképességet, mint folyamatot értelmezve, a komparatív elınyök kihasználásával pozícióba kerülni – és ezt a pozícióelınyt megırizni, növelni
56
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A strukturált térszerkezet kialakítására (az összefüggı zöldhálózathoz kapcsolódó szigetszerő,
illetve
csápszerő
beépített
területek
struktúrájára) korábban
megfogalmazott fejlesztési és rendezési célkitőzések nem valósultak meg. 18. A spontán folyamatok nem teremtik meg a fenntartható fejlıdés körülményeit, a tartós urbanizációs hatást és a szükséges átalakulás kellı dinamikáját. A város fizikai megújítása, átalakítása kellı szervezı-, és irányító erı hiányában nem stratégiai szinten folyik. Mindennapi taktikázások, rövid-távú részcélok mentén alakul. Mindezek következtében csökken a város és ezzel az agglomeráció (együtt a várostérség) vonzereje más konkurens versenyképes helyszínekkel szemben. 19. A
Budapesti
Agglomeráció
mobilitással
és
térszerkezettel
összefüggı
problémáinak elemzésekor kiemelt szerepet kap a közlekedési-infrastruktúrák és közlekedéssel
összefüggı
szolgáltatások
értékelése.
A
Budapesti
Agglomerációban az utóbbi öt esztendıben a közlekedési folyamatok tovább romlottak (kapacitás és minıségi problémák az infrastruktúrák összességét tekintve, illetve a közösségi közlekedésben). 20. Jelentısen bıvült a koncepciókkal, tervekkel való ellátottság: a fıvárosnak, valamint a megyének van legitim fejlesztési koncepciója és középtávú fejlesztési terve, noha ezek erejét gyengíti a fejlesztésre fordítható pénzeszközök korlátozott rendelkezésre állása (elsısorban a mőködési kiadások magas aránya miatt). 21. Javult
a
különbözı
szereplık
közötti kommunikáció
és
együttmőködési
hajlandóság. A kerületek egy része megtanult jól kommunikálni a szomszédos településekkel, a kistérségek szövetségei erısödtek. Nyitottabb lett a fıvárosi önkormányzat, definiál, közös fejlesztéseket szervez és finanszíroz, aktívabban vesz részt a régió életében. Ennek kialakulásához jelentısen hozzájárult a régió egyben maradásáról szóló döntés, amelynek vitái során a fıváros végig egységes (pártokon is átívelı!) álláspontot képviselt a város és agglomerációja együvé tartozásáról. Továbbra is hiányoznak viszont a fıvárosi intézményi struktúrában a budapesti városrészeket és agglomerációs területeket egyaránt érintı ügyek koordinációs platformjai (információ, összehangolás, ügyintézés).
22. Függetlenül jelenlegi pozícióitól, a Budapesti Agglomeráció térsége általában olyan
új
kihívásokkal
szembesül,
amelyek
érintik
versenyképességét,
növekedését és fenntartható szerepét. Ezekkel a versenyképességi kihívásokkal összhangban Budapestnek lehetısége nyílik olyan stratégiát választania, amely kombinálja a növekedésben, agglomerálódásban, regionális várossá válásban rejlı energiákat és egy új típusú centrum, fejlesztési pólussá válás elınyeit és lehetıségeit.
57
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Hajtóerık Fı struktúrája Tapasztalatok / jelenségek/ tények
diagnózis
Okok Nemzetközivé válás (globalizáció) Posztindusztriális korszak / „Új Gazdaság” Megnövekedett mobilitás Technológiai fejlıdés
Gyors-dinamikus társadalmi- és gazdasági- átalakulás Elsısorban
Életminıség – igényváltozás Lakás / kereskedelem-vásárlás / szolgáltatás
és okozatok tér felélése: spontán, kontrolálatlan növekedés nem megfelelı irányítási módszerek használata szétaprózott elemi projektek strukturálatlan, burjánzó növekedés társadalmi haszon elmaradása növekedési fázis eléri mőködési határait: romlik a metropolisztérség hatékonysága / mőködıképessége egyszerre nı a belsı függıség és a kölcsönkapcsolatok Mindezek eredıjeként a metropolisz-térség / várostérség képességei alatt teljesít, a növekedésbıl származó fejlıdési haszon elmarad
Hirtelen növekedés térbeli kiterjedés
Az irányítás „lemaradása”,
Elsısorban Privát igények
lassú, reagáló irányítás
direkt kielégítése
Fejlıdés (inkább: növekedés-terjedés-expanzió) a piac szereplıinek elgondolása szerint
a kiterjedı térben belsı spontán súlypont átrendezıdés Térségi munkamegosztás változása
irányító gondolat STRATÉGIAI KEZDEMÉNYEZÉSRE VAN SZÜKSÉG. Közvetlen cél: létre kell hozni egy mőködıképes metropolisztér modern struktúráit, azaz egy, a megváltozott igényeket kielégíteni képes hatékony térszerkezetet. Ennek során egy Eurováros makro-, mezo- és mikroközösségi struktúráit kell létrehozni, egyaránt felhasználva a privát érdekeket és a közösségi támogatásokat is. Ehhez megkerülhetetlen lesz az irányítási rendszer megfelelı átalakítása, megfelelı térségkormányzási módszerek, mechanizmusok és kapacitások, munkamegosztás kialakítása és használata, a korábbi és eddigi irányítási struktúra átalakítása, hatékonnyá tétele
58
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 4.3. Fı konfliktuspontok
A Budapesti Agglomerációban tehát számos területen mutatkoznak feszültségek, amelyek megoldása – a feszültségek enyhítése a fejlesztési koncepció elsıdleges feladata: A
térszerkezet
egyenlıtlensége,
strukturálatlansága,
hiányos
funkciói és kapcsolatai mőködési és ellátási zavarokat, hiányokat okoznak,
rontják
versenyképességét,
a
várostérség
hatékonyságát.
mőködıképességét,
Az övezetben a spontán
szuburbanizáció koordinálatlan folyamatai a települési és természeti környezet rombolásával járnak, a városi környezet minısége, komplex rehabilitációja csak lassan és területileg differenciáltan valósul meg – mindez a várostérség vonzerejének csökkenését, az életminıség feltételeinek romlását eredményezheti. A
szuburbanizáció
növekedésével
jár
az
egyéni
együtt,
amely
közlekedés
(közút-gépkocsi)
megkövetelné
a
hatékony
közösségi közlekedési hálózat létrehozását, ennek forrásai azonban hiányoznak. A fıváros és környezete közötti közlekedési kapcsolat mőszaki, finanszírozási és szervezeti vonatkozásaiban egyaránt megoldatlan. A nem kielégítı mértékben finanszírozott önkormányzatok rövidtávú kényszerei és a szakmai kapacitások, valamint a kommunikáció hiánya gátját jelenti az együttmőködésnek. A jelenlegi partnerségi rendszerben hiányos a sokszereplıs tér hatékony kommunikációját, elképzeléseinek koordinációját szervezı és menedzselı szervezet (BAFT)
eszközrendszere,
a
tér
és
a
magasabb
szintő
fejlesztéspolitika részérıl az egyértelmő támogatottság.
59
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 4.4. A Budapesti Agglomeráció SWOT elemzése Erısségek
Kedvezı földrajzi, morfológiai elhelyezkedés, országos és nemzetközi elérhetıségi viszonyok kedvezıek Erıs gazdasági koncentráció (kedvezı gazdasági és foglalkoztatási arányszámok országos viszonylatban) K+F koncentráció és innovációs potenciál (+ magas képzettségi szint, felsıoktatás koncentrációja) Országos viszonylatban kiemelkedı (diverzifikált) telephelykínálat + a pesti oldalon a zöldövezeti fejlesztésre potenciálisan rendelkezésre álló területek jelentıs nagysága Értékes és idegenforgalmi szempontból is attraktív épített és természeti környezet Nagy gazdasági-, és népességkoncentráció valamint beutazó turizmus – differenciált és fejlıdı vásárlóerı, piac Kulturális élet sokszínősége Erısödı civil társadalom
Lehetıségek
Megállító képesség még jobb kihasználása, logisztikai és erre épülı ágazatok Kárpát-medencei súlypont erısítése Fejleszthetı „külsı” kapcsolatok különbözı térségi szinteken a „szervezı központ” szerep kialakításával (csapágyvárosokkal, pólusvárosokkal, nemzetközi viszonylatban hasonló várostérségekkel) A magán- és közszféra együttmőködését ösztönzı eszközrendszer kialakításával a fejlesztések volumenének és sebességének növelése Az EU „városi környezet” irányelveinek érvényesítése a magyar várostervezési gyakorlatban A Budapesti agglomeráció területrendezési tervérıl szóló 2005. évi LXIV számú törvény érvényesítése
G yengeségek
Meglévı fejlettségbeli és életminıségbeli különbségek az agglomeráción belül – részben a „belsı kapcsolatok”, a hozzáférés hiánya, részben a társközpontok kialakulatlansága, funkcióhiánya miatt (munkamegosztás gyengesége) Ellátórendszerek területi vonatkozásban nem az igények + hatékonyság + hozzáférés hármas elve alapján szervezıdnek (+ átalakításuk rugalmatlan) Gazdasági szektoron belül a KKV-k versenyképessége nem kielégítı (üzleti ismeretek, innovációs készség, stb.) – duális gazdaság Technológiai transzferfunkciók gyengesége Klaszterek hiánya Térség belsı mőködését biztosító infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások hiányosságai (haránt összeköttetések, P+R rendszerek, közösségi közlekedés, stb.) Intermodális lehetıségek kihasználatlansága a logisztikában (az adottságokhoz képest) Turisztikai infrastruktúra fejlesztések és a desztináció menedzselés hiányosságai (konferenciaközpont; Budapesten kívüli szálláshelyek és szolgáltatások, identitás- és vonzerıfejlesztés, stb.) Strukturális hátterő munkanélküliség (kereslet és kínálat eltérı) Barnamezık lassú átalakulása Városi terek, közösségi központok, lakóterületek rehabilitációja lassú, nem menedzselt + a lakosság szabadidı-eltöltésének létesítményei hiányosak A forgalom, az „elépítés” és népességkoncentráció (fogyasztás) miatt elıálló környezeti problémák Identitás / karaktervesztés Térségmarketing, kommunikáció és partnerségépítés gyengesége Az együttmőködés hiánya a térségi jelentıségő ügyek megoldásában, mőködı (ellen)érdekeltségi rendszer
Veszélyek Bécs-Pozsony versenyelınye behozhatatlan lesz, mint a térség szervezı központja
Szegregáció, növekvı szociális problémák Állami finanszírozású szolgáltatásokat érintı bizonytalanságok (egészségügy, oktatás-nevelés)
A közösségi közlekedés színvonala miatt az egyéni közúti közlekedés további növekedése Adópolitika miatt a térség gazdasági vonzerejének csökkenése Magasan képzettek elvándorlása Nyugat-Európába Országos területfejlesztési politika intézményrendszerrel összefüggı változtatásai (bizonytalanság) A takarékos és ésszerő területgazdálkodás elınyeit, a pazarló - a városi területek koordinálatlan szétterülését eredményezı – területgazdálkodás hátrányait és társadalmi költségeit elemzı kutatások hiánya
60
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
V. A Koncepció javaslatai 5.1. Elvárások a koncepcióval szemben
Jelen tervezési munka az 1999-ben elkészült szakértıi anyag áttekintésén, aktualizálásán alapult, az egymással párhuzamosan folyó tervezési munkák (regionális operatív program, BAFT kiemelt programjai, Új Magyarország Fejlesztési Terv, ágazati operatív programok, Podmaniczky Program aktualizálása, versenyképességi pólusprogram, stb.) a szakértıi kapacitások lekötését, illetve a helyi, kistérségi és egyéb szereplık korlátozott bevonhatóságát tették volna csak lehetıvé. Ezért ez a terv a társadalmi egyeztetés során elhangzó véleményekkel szükségszerően változik, gazdagodik. A koncepció megformálásánál az 1999. évi tervezés nyilvánosságmunkája és konzultációi alkalmával megfogalmazott elvárásokat vettük figyelembe, melyek a következık voltak: 1. A térségi irányítás fejlesztése, 2. Az összetartozó, kooperatív rendszer tudatosítása, 3. A résztvevık kooperációjának elısegítése a különféle szinteken, és azok között, 4. A térségi kommunikáció megindítása, 5. Prioritások, ütemezés, súlypontok kijelölése a térség fejlesztésében, 6. Területszerkezet, településhálózat, település- és tájkép, arculat komplex és összehangolt fejlesztése (komplex) - lakó, ipar, zöldterület, 7. A társadalomszerkezet, a humán erıforrások, a szellemi tıke fejlesztésének elısegítése, 8. Közlekedési szerkezet fejlesztése, 9. Decentralizált fejlesztési és szabályozási koordináció, 10.Szolgáltatások és infrastruktúra hálózatok rendszerszerő fejlesztése, 11.A térség adottságaival harmonizáló környezeti, társadalmi, gazdasági kiegyensúlyozottság létrehozása, 12.Érdekérvényesítı mechanizmusok kialakítása, 13.A
térségi
információáramlás
elısegítése,
ötletek
a
kiaknázható
lehetıségekrıl, elérhetı elınyökrıl, 14.Versenyképesség növelése regionális kooperációval,
61
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 15.Az országos fejlesztéspolitika tisztázása, a kiszámíthatóság, stabilitás, harmónia növelése, 16.Hajtóerı biztosítása a megvalósítás felé, a meglévı koncepciók integrálása, saját adottságokkal való gazdálkodás segítése, 17.Az agglomerációs hatásból származó környezeti terhelés csökkentése, a kiáramlás csatornázása, 18.Befektetıi tıkebeáramlás elısegítése, 19.A "megszokottól elfordulás", újszerőség, rugalmasság, 20.Társadalmi elfogadottság, a közgondolkodás befolyásolása, fejlesztése.
5.2. Alapelvek
A Budapesti Agglomeráció fejlesztési koncepciójában több fontos alapelvre, értékre kell egyszerre figyelemmel lenni, melyek mindegyikének lényeges szerepe kell legyen a térség kiegyensúlyozott, az ország egészének érdekeit is szolgáló fejlıdésében. 1. Gazdasági hatékonyság - A budapesti funkcionális várostérségnek, az ország egyetlen igazi nagyvárosi térségeként, kiemelkedı szerepet kell játszania abban, hogy a közép-európai térség potenciális fejlıdési lehetıségeibıl minél többet elérhetıvé és megszerezhetıvé tegyen az ország számára. Ehhez elsısorban az kell, hogy a várostérség egész területét tekintve optimálisan rendezıdjenek el a különbözı funkciók, egyrészt az új beruházások számára kialakítandó területi és infrastrukturális kínálattal, másrészt a meglévı funkciók átrendezıdésével. További fontos feltétele a hatékonyságnak, hogy az áruk, a tıke, az információk és a munkaerı áramlásának az optimális feltételei megteremtıdjenek, és a humán erıforrások megfelelı fejlesztésére is sor kerüljön; 2. Lakhatóság és élhetıség - a természeti és az épített környezet megóvása, a karakter-,
és
értékırzés
és
az
új
értékek
teremtése,
a
humán
tevékenységek hangsúlya hasonlóan fontos eleme kell legyen a területi fejlesztésnek, egyrészt a Budapesti Agglomeráció versenyképességének részeként, másrészt az itt élı emberek jobb életkörülményeinek biztosítása céljából, harmadrészt a fejlıdés fenntarthatóságának biztosítására. A környezet
minıségének
javítása
megkívánja
a
területi
folyamatok
koordinálását: a decentralizált koncentrációval lehet megteremteni a
62
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 lehetıségét annak, hogy a növekedési pólusokon25 kívüli területek amellett, hogy kapcsolódásaik javulnak a pólusokhoz - értékeinek és karakterének megırzése az urbanizációs átalakulás visszatartásával biztosítható legyen; 3. Méltányosság, társadalmi igazságosság - a leszakadó társadalmi csoportok, elszegényedı városi és falusi térségek, a Budapesti Agglomeráció egyes helyein koncentrálódó problémák speciális kezelést igényelnek, amely a Budapesti Agglomeráció különbözı részeire megfogalmazandó funkciók keretei
között
lehetıvé
teszi
az
elmaradó,
leszakadó
térségek
életesélyeinek javulását; 4. Kisugárzás - a Budapesti Agglomerációnak (tágabb értelemben a KMR-nak) az európai nagyvárosi régiók versenyében nemcsak saját térségének minél gyorsabb fejlıdése érdekében kell minél elınyösebb pozíciókat kivívnia; az erre való törekvés hangsúlyos eleme kell legyen az ország egésze számára való kisugárzó hatás maximálása, azaz a nagyvárosi régiók versenyében megszerezhetı elınyök továbbadása az ország más térségei felé; 5. Kooperativitás - a Budapesti Agglomeráció térségében különösen fontos az elmúlt évtizedek tendenciáit megváltoztatva - a különbözı szereplık érdekközösségére, együttmőködésére alapozó stratégia fokozatos, az érdekelt szereplıkkel közösen történı kifejlesztése, a társadalmi részvétel biztosítása.
A Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciójának ma is legfıbb mondanivalója az, hogy Budapest és a körülötte lévı agglomerációs győrő együttmőködı
térségként
fejlıdhet
a
legjobban.
Ez
természetesen
nem
adminisztratív város-kibıvítést, vagy egyesítést jelent, hanem arról szól, hogy a Budapestrıl a Budapesti Agglomerációra (metropolisz-térségre) való hangsúlyáttolódásnak elsısorban a fejlesztés koncepcionális elemeiben kell megjelennie. Ez a legjobb válasz a globalizáció és az európai város-verseny kihívásaira, és ez a válasz minden szereplı számára jobb eredményekkel kecsegtet, mint a mai helyzet, vagy más, alternatív fejlesztési koncepciók. A gazdaság- és területfejlesztési politika választása, hogy kialakul-e egy modern metropolisz-térség Budapestbıl és az agglomerációs győrőjébıl, vagy a nagyváros dinamizmusának visszafogásával a folyamatok egy sokkal decentralizáltabb, strukturálatlanabb, és a nagyvárosi fejlıdés konfliktusait feloldani képtelen útra
25
növekedési pólusok, mint a térszerkezet meghatározó súlypontjai
63
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 terelıdnek. Az elıbbi változat esetén a modern metropolisz-térségnek esélye nyílik egy, az országosnál jóval nagyobb térség, Közép-Kelet-Európa egyik központjává válni. A Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciójának tehát nemcsak a jelen konfliktusait kell megoldania, hanem fel kell hívnia a figyelmet azokra az újonnan kínálkozó lehetıségekre is, amelyek révén a Budapesti Agglomeráció, mint modern metropolisz-térség, az európai nagyvárosi hálózathoz csatolódhat, és központi szerepet tölthet be. A kihívás nagy, a kínálkozó lehetıség elszalasztása ugyanis az egész ország fokozatos perifériára szorulását hozza magával. 5.3. Stratégiai jövıkép változatok
A forgatókönyvekre egyszerősített „lehetséges jövık” elemzése, értékelése és összevetése lehetıvé teszi a „kívánatos” jövı-forgatókönyv meghatározását. A forgatókönyvekben a hosszú távú fejlesztési célkitőzések, illetve azok térbeli megjelenése együttesen oksági (ok-okozat) összefüggéseiben tekinthetı át, ítélhetı meg. A fejlesztéspolitikák olyan módon is rendezhetıek, hogy melyik az, amelyik a jelenlegi trendek mentén mintegy az eddigi fejlıdési pályát folytatva alakítja a jövıt, illetve melyek azok, amelyek különbözı beavatkozások mentén új, más pályára állítják a térséget. A következıkben ennek a logikának megfelelıen ismertetjük a forgatókönyveket: 1) A „Trend folytatódik” forgatókönyve Ez a forgatókönyv abból indul ki, hogy jelentıs a „tehetetlensége” a jelenleg érvényesülı trendeknek, és – változatlan törvényi-, szabályozási és érdekeltségi környezetben - jelentıs érdekek főzıdnek ezek fenntartásához. Ezért ebben a forgatókönyvben azt feltételezzük, hogy nem lesznek olyan alapvetı változások, amelyek megtörik és megváltoztatják a ma érvényesülı trendeket. Ha az ebben a forgatókönyvben rögzítettek érvényesülnek, akkor az elmúlt évtizedben regisztrált folyamatokhoz, változásokhoz (trendekhez) képest a következı (években) évtizedben nem történik olyan alapvetı irányváltozás, amely a várostérség
térstruktúrájának
(térszerkezetének,
terület-felhasználásának)
alakulását a jelenleg ismert trendtıl és fejlıdési iránytól eltérıen befolyásolná. A trend folytatódik forgatókönyv tehát nem a beavatkozás nélküli változat, (nem is a negatív forgatókönyv) csak annak a feltételezése, hogy a beavatkozások és fejlesztések a ma ismert irányban – a ma ismert terveknek megfelelıen – folytatódnak.
64
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A cél, amit ez a fejlesztéspolitika kielégít, az az, hogy a fejlıdés, a változás körülményei között egyensúlyozva biztosítsa a térség korábbi mőködıképességét. Ez elsısorban a helyzethez, a turbulens kiszámíthatatlan változáshoz történı rövid távú alkalmazkodással elérhetı mintát eredményez, melynek létrejöttében a nagy – a központi kormányzat (ágazat) által finanszírozott – infrastruktúrák determinálják a térszerkezet alakulását. Az egyes településeknek ebben a modellben viszonylag csekély szerepük és lehetıségük van a struktúrák alakításában, inkább csak alkalmazkodnak a top-down meghatározott struktúrákra, illetve a piaci források, befektetések elnyerésében intenzív belsı versenyt folytatnak, reagáló módon követı fejlesztéseket hajtanak végre. Az önkormányzatok jogi (erıs) és pénzügyi helyzete (gyenge), illetve a forráselosztás még ma is ágazati dominanciájú (nem integrált) rendje meghatározza azokat a körülményeket, térségi magisztrális (állami) hosszú távú, másrészt települési szintő rövidtávú struktúrákat, amelyek továbbra is konzerválják az elızı termelési struktúrához kötıdı térbeli elrendezıdést, hierarchikus és centrális szerkezetet. A megváltozó gazdasági és társadalmi igények által létrejövı feszültségek (mint pl. a migráció által dinamizálódott bejárás-ingázás növekedése, vagy a betelepülık új igényei
a
kistelepüléseken)
feloldására
mini-innovációk
sorával,
reagáló
tervezéssel, egyfajta „tőzoltó-technikákkal” folyik a kiút-keresés. Ezek együtt – nagy ráfordításokkal – ugyan képesek a korábbi korszakban összegyőlt hiányosságok ellenére fenntartani a térség mőködıképességét, azonban nem hozzák új helyzetbe sem a gazdaságot, sem a térségben élıket. Romlik a térség komfortja, mindazon átalakulások, amelyek formálják a teret a maguk spontán, lokális additív jellege okán nem képesek megsokszorozni a fejlesztések hatásait. A gazdaság számára nem jönnek létre új struktúrák, a kereskedelem, szolgáltatás és logisztika funkciói felélik a meglévı infrastruktúrákat. A területfelélés és szétterülés folytatódik, anélkül, hogy létrejönnének azok a struktúrák, amelyek az új élettechnológiák (mint a nagyfokú motorizáció, egészséges életmód, stb.) kielégítését hatékonyan biztosítanák. A győrős-sugaras térszerkezet újratermeli a centralizációt, amely folyamattal ellentétes hatása van a térség „gépkocsi ellenes” politikájának (csak senki ne jusson a centrumhoz), illetve az elégtelen, lemaradó közösségi közlekedés-fejlesztésnek, amelyek „szétrobbantják” a centrumot, anélkül, hogy policentrumokat képeznének. A gazdasági átalakulás által az erıközpontban létrejövı új foglalkoztatási lehetıségek újratermelik a környékkel a függıséget és az ennek alárendelt kiszolgáló struktúrát.
65
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A központi magban létrejövı munkaerı elszívó erıközpont és alvóvárosi körzete tovább erısödik, a gazdaság struktúráinak megtelepedésével és a fizikai struktúrák további koncentráló erejével, míg a peremterületek függısége továbbra is fennmarad. A térrészek a centrummal való viszonyban definiálják magukat, belsı verseny marad fenn a települések között a „szülıhöz” való viszony kialakításának érdekében. Az elınyt az erıközponttal kialakítható „jó viszony” teremti meg, miközben a munkaerıt mindenki „felajánlja” a központnak. Így a bejáró lét fennmarad, a fı feladat a szétterülı térben a centrumba jutás biztosítása marad, illetve a centrumból a lakosok és térhasználók (szabadidı) térbe csábítása. Nem jön létre diverzifikáció, valamint szinergia és stratégia, hosszú távú és tartós urbanizáció helyett taktikai rövid távú fejlesztés, inkább növekedés határozza meg a struktúrákat. Nem csupán a fizikai struktúrákban, hanem az irányítási és gazdasági struktúrákban is fennmarad a korábbi elkülönülı és hierarchikus rendszer, amelyet az ágazati szintő döntések és az ezekért folyó lobbizás, érdekérvényesítés tovább fragmentál. Nem jön létre sem térségi kohézió, sem térségi munkamegosztás. Fennmarad a jellemzıen monocentrikus struktúra. Ez a minta sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem elınyös, nem segíti hozzá sem a térben lévı erıközpontot, sem a teljes gazdasági teret egy új, versenyképes
struktúra
kialakításához.
Az
ebben
a
forgatókönyvben
megfogalmazott minta magának az erıközpontnak – Budapestnek - sem lehet hosszútávon érdeke, mert nem hozza létre, nem teremti meg a versenyképesség feltételeit.
2) Gazdaságorientált forgatókönyv Ez a modell egyértelmően a gazdaságfejlesztés primátusa mellett teszi le a voksot, arra koncentrál. Ehhez elsısorban a mai gazdasági környezetnek az igényeit veszi alapul:
elsısorban
a
logisztika,
a
kereskedelem
hiányzó
struktúráinak
megteremtésére alapoz. Ennek következményeként a fı közlekedési hálózatok csomópontjai válnak kitüntetett, struktúra-alakító helyekké. A forgatókönyv ezekre a térségi magisztrális hálózatokra, azok csomópontjaira illeszti a gazdaság új központjait. Fı cél, hogy olyan befektetési helyszíneket hozzon létre, amelyekben a globálissá váló gazdaság megtelepszik. Ezek a hálózati csomópontok alapvetıen az interregionális, azaz globális gazdasági folyosókhoz kapcsolódnak, azokból „táplálkoznak”, létüket a nemzetközi kereskedelemnek és munkamegosztásnak köszönhetik.
66
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A centrumban megmarad, illetve újjászervezıdik a gazdaság, létrejönnek a tudásintenzív gazdaság helyszínei, és ezzel kialakul egy pólusokra hierarchikusan szétosztott munkamegosztás a várostérségben. Ez a modell megırzi a centrum logikáját, viszont megkezdi a kiterjesztését a mai kor igényeinek megfelelıen, azaz a megváltozott és új igényekhez alkalmazkodva optimalizálja az új struktúrák és a régi struktúra megújítását, átalakítását. Ez egy olyan struktúrát eredményez, amely világos tagolását teremti meg a térnek: az erıközpont, „fellegvár„ mellett a magisztrális infrastruktúra-csomópontokban „kapukban” létrehozza az új gazdasági „bástyákat”, azaz a nagyvárosi „kapu” logikát további „kiskapukra” osztja szét. Ezzel viszonylag gyorsan és egyszerően a meglévı nagyhálózatok, tengelyek figyelembevételével kijelöli azokat a pontokat, ahol a késıbbi fejlesztések során létrehozva a harántoló infrastruktúrákat, a teret bekapcsolhatja egy eddig fıleg kelet-nyugati áramlási tengely mellett egy észak-déli áramlatba is, ezzel a centrumot is lényegesen erısítve. Ennek a struktúrának az is elınye, hogy állami struktúrákra, magisztrális rendszerekre alapozza a fejlesztést, azáltal erısítve az erıközpontot, hogy a központ körül annak kiterjedı gazdasági terének „kapuiban” hozza létre az új befektetési helyszíneket, s nem „erılteti” bele ezeket egy korábbi kor struktúrájába. Ezekbe a „kapukba”, csomópontokba kitelepülı (ennek megnyerhetı) gazdaság (elsısorban nemzetközi, globális) létrehozza a foglalkoztatás új köreit. A struktúra elvben lehetıvé teszi, hogy az egyes csomópontokban ne azonos, egymással versengı funkciók telepedjenek meg, azonban a modell gyengéje éppen az, hogy nem „alulról”, azaz a térrészek adottságaiból nı ki, hanem a globális gazdaság csomópontjait teremtik meg. Így feltehetıen mégis közel azonos „mindent tudó” foglalkoztatási koncentrációk jönnek létre a korszak logikájának, keresletének megfelelıen (logisztikai funkciók az M1 az M5 az M4 az M3 mellett).
A másik összetevı, azaz a magisztrális infrastruktúrák létrehozása, amelyek az egyes pólusokat, csomópontokat helyzetbe hozzák, illetıleg amelyekkel azok hosszú távú urbanizációs potenciálja fennmaradhat többnyire központi, kormányzati és ágazati döntések függvénye. Nem kizárható, hogy az egyes helyszínek önálló identitásra tehetnek szert, azonban a „kombinát logika”, vagyis a felülrıl létrehozott struktúra inkább egy nagyvárosi pozíciókat erısítı hálózat kialakulását teszi reálissá. Ez a modell jobban hasonlít elıvárosi győrőkkel létrejött nagyvárosi struktúrára semmint egy homogén metropolisz-tér modellre.
67
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A magisztrális infrastruktúra-csomópontokban kialakuló foglalkoztatási gócpontok, természetesen hatással lesznek környezetükre, mégis jellemzıen ezekben az elıvárosokban koncentrálódik a fejlesztés, fejlıdés. Az elıvárosi győrő által létrejövı új térstruktúra új dinamikát eredményez, amely átrendezheti, hálózati csomópontokba
oszthatja
szét
az
eleddig
az
elsıdleges
erıközpontba
koncentrálódott tevékenységeket. Ekkor az elsıdleges erıközpontban azok a szolgáltatási funkciók maradhatnak meg, amelyek a gazdaság transzformációja során biztosíthatják az átmenetet, míg a másodlagos vagy harmadlagos erıközpontokként fejlıdésnek induló elıvárosokba, csomópontokba a szolgáltatási és termelési szektor beruházásai számára teremtıdik meg a vonzerı. A
munkahelyek
elıvárosokba
széttelepülése
történı
és
egyben
koncentrálódásának
a
koncentrációja feltételeit
is
a
lakóterületek
megteremti.
Az
életminıség igényének kielégítésére ezekben a központokban megteremtıdnek a feltételek, kialakul az urbanizációnak egy új rendszere, amely élhetıbb települési szövetet, emberibb környezetet képes teremteni, mint a térfejlıdésben elmaradt nagyvárosi szövet. Igaz ennek ára az, hogy a tengelyirányú kapcsolatokat fenn kell tartani, illetve minıségében javítani kell az elsıdleges erıközponttal a hatékony kapcsolatot, mind az egyéni, mind a közösségi közlekedés területén. Ezzel párhuzamosan, pedig a monocentrumból az új urbanizációs gócokba ki kell telepíteni, elsısorban az urbánus szolgáltatásokkal összefüggı funkciókat (oktatás, egészségügy, szolgáltatások) A sikeres várostérségi fejlesztés feltételezi, hogy sikerül a kitüntetett helyeket, fejlesztési helyszíneket jól meghatározni, illetve a szükséges (elsısorban északdéli) magisztrális infrastruktúrák hatékonyan kiépülnek, továbbá a térségi munkamegosztás és az urbanizáció (intézményi ellátás) a társközpontokban hatékony lesz, s a külsı befektetık számára ezek a helyszínek megfelelıen azonosíthatóakká válnak. A forgatókönyv ugyan felülrıl való kezdeményezéssel, de elindítja a várostérséget a munkamegosztás, azaz egy kiegyenlítettebb struktúra kialakulása irányába. A társközpontokban immár a saját lakos / munkaerı foglalkoztatása történik az alvóvárosi társadalmi struktúrák feloldódnak, a belsı kohézió formálódik. A gazdaságorientált forgatókönyv elınye egyben hátránya is: a lakosság, a társadalom azonnal érzékelhetı közérzetjavítása érdekében a ma gazdaságára alapozza a térfejlesztést, a mai – azonnal elérhetı – gazdaság szükségleteinek megfelelıen határoz meg és hoz létre kitüntetett helyeket. Feltétlen elınye a mai folyamatokkal szemben, hogy nagyobb léptékben gondolkodva, kitekintve hozza létre a globális piac helyszíneit.
68
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A gazdaságra alapozott fejlıdés esélye ma az egyetlen olyan esély, amely erejénél fogva alkalmas a jelenlegi tendenciákat tudatosan kimozdítani a helyükbıl. A tervezhetetlenségnek és a koordinálatlan spontaneitásnak ebben a szétesı, érdekpolarizált, kommunikációhiányos térségében ma csak a gazdasági érdek jelentette erı tud határt szabni. Amennyiben a gazdaság, a tıke területgazdák általi motiválása elmarad, akkor a tıke, a gazdaság, az idegen érdek motiválja a területeket és a területgazdákat (azaz a település alakítja a befektetıi szándékot, vagy a befektetıi szándék a települést). Nem lehet csupán védelemre berendezkedni, mert az egy passzív stratégia, hanem aktívan, a gazdasági szándékot kell a kívánatos felé – megelızıen –orientálni. Természetesen úgy, hogy azok egyre inkább egy kívánatos struktúra felé alakuljanak. Éppen akkor kerülhetı el a kiszolgáltatottá válás, ha tudatosan készülünk a kívülrıl érkezı impulzusoknak a térség érdekeinek és értékeinek megfelelı befogadására, természetesen minden eszközzel erısítve a saját (belsı) kezdeményezések esélyét és erejét. 15-20 év múlva e tér akkor válhat felnıtté (önállóvá), ha sikerül komparatív elınyeit felhasználva „kizsákmányolnia” saját fejlıdése számára az érkezı külsı gazdasági erıket és ebbıl is megerısödve, felépíteni saját belsı gazdasági potenciálját.
A gazdaságorientált forgatókönyvnek a kereskedelem, a logisztika csak egy – fıleg kezdeti – pillére annak érdekében, hogy a tér – kihasználva geopolitikai elınyét – a „kiemelt földrajzi hely” státuszból fontos stratégiai hellyé váljék. Az üzleti központ funkció nem nélkülözheti a magas szintő üzleti szolgáltatásokat, a pénzügyi szolgáltatásokat, az innovációt, az oktatást, a kultúrát. És nem nélkülözheti a minıségi környezetet és életkörülményeket sem. Ha ez a gazdaságfejlesztés egy tudatos térségi stratégia része, sokkal nagyobb lenne a hozama és kisebb a kára. 3) Mono-Policentrikus forgatókönyv
Míg az elızı forgatókönyv elsısorban a meglévı magisztrális infrastruktúrákra és a globális gazdaság felkelthetı keresletére alapozza a fejlıdést, addig a hozzá egyébként
térbeli
szervezésében
hasonló
mono-policentrikus
fejlesztési
forgatókönyv egyrészt a fıváros vonzerejének, nemzetközi versenyképességét meghatározó elemeinek további fejlesztésére, másrészt a kaleidoszkópszerően sokszínő tér térrészeiben élı emberekre, munkaerıre, illetve gazdaságra, vállalkozásokra, azoknak az információs és tudástársadalom igényeinek megfelelı helyzetbe hozására épül.
69
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Budapesten belül a Belváros rehabilitációjával és strukturális átalakításával (Budapest Szíve program), az átmeneti zónában új közlekedési kapcsolatok megteremtésével, a rozsdaövezeti beruházások támogatásával, új funkciók elhelyezésével, a külsıbb kerületekben a városközpontok revitalizálásával és szolgáltatási
színvonalának
erısítésével
biztosíthatók
a
versenyképességet
meghatározó közlekedési és életminıségi faktorok.
Az egész várostérség vonatkozásában cél – s különösen igaz ez a fıváros határain túli területekre – a munkaerınek a „helyben tartására” olyan központok (társközpontok) kialakítása, amelyek egy-egy mikro-körzet számára biztosítanak munkaalkalmakat. Ennek érdekében – hasonlóan a gazdasági forgatókönyvben vázoltakhoz – a fı magisztrális tengelyekrıl jól megközelíthetıen, a „gyors” zónákban kialakított foglalkoztatási parkokban a mikro-körzet lakossága talál munkaalkalmakat. Ehhez, egyrészt a térség identitását, a helyi vállalkozások törekvéseit, hozzáértését, innováció-készségét, azaz a „genius loci”-t is figyelembe vevı fejlesztésre van szükség (nem elzárkózva természetesen az ehhez illeszkedı külsı, globális vállalkozások idevonzásától) a „gyors” folyosókról könnyen elérhetıen, illetve ezzel összhangban a mikro-körzet elérésének biztosítása, azaz a „lassú” lakózónákból történı hozzáférés megteremtése. Ez a jelenlegi mikrokapcsolatok felértékelıdését, illetve az eddig elmaradt belsı alternatív sokirányú kapcsolatok kiépítését igényli, szemben az elızı forgatókönyv magisztrális hálójának létrehozásával, a csomópontok kiépítésével.
Itt a települések meglévı, szerves együttmőködésének, belsı mikro-regionális munkamegosztásának létrejöttével „alulról” épül ki az a finom-hálózat, amely a gazdasági zónát mőködtetni képes, és ami által egymást helyzetbe képesek hozni. A mikro-körzetek „nyugodt - lassú” térségében kellemes életkörülmények között élı népessége (kb. 80-150 ezer lakosa) biztosítja a specializált gazdasági zóna számára a megfelelıen képzett helyi munkaerıt, illetve ennek a munkaerınek a vállalkozási zóna, „inkubátor” a relatív helyben foglalkoztatást. Ez a gazdasági zónákkal tagolt térstruktúra egyidejőleg támaszkodik a gazdaságfejlesztés pillérére és az életminıség-fejlesztés pillérére. A fejlesztés egyidejőleg, integráltan két területen folyik: 1.) a mikro-körzetek belsı kapcsolatainak, a településközi hálózatnak a fejlesztésére, illetve az ötvözıdı települések munkamegosztásban történı urbanizálására fókuszál az életminıség és egyben a gazdasági versenyképesség
céljával
összhangban,
illetve
2.)
a
tér
megteremthetı
70
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 identitásával, vonzerejével összhangban álló foglalkoztatás, vállalkozásfejlesztéssel és az ezt elısegítı térségi gazdasági / vállalkozási zóna kialakításával. Ebben a forgatókönyv-modellben az életminıség-fejlesztés és gazdaságfejlesztés kart karba öltve jár és jellemzıen a mikrostruktúrák fejlesztésére alapozza a befektetési helyszínné válást, elsısorban a lokális gazdaság szereplıinek helyzetbe hozásával. A hangsúly tehát a belsı kapcsolatrendszer és urbánus szolgáltatások
fejlesztésén,
a
települések
közötti
munkamegosztás
meghatározásán és a nagytérségben a policentrikus, helyi vállalkozói zónák közötti relatív szerepek meghatározásán van. Ezáltal
a
térben
szétterjedı
gazdasági
munkamegosztás
hatékonyabb
térfelhasználással hatékonyabb innováció terjedést és termelést eredményez. A mikro-körzetekben a heterogenitást figyelembe véve definiált adottságokat kihasználó gazdasági zónák, mint a mikro-körzet inkubátorai révén kialakulnak a gazdaság lokális innovatív struktúrái, amelyek ha bekapcsolhatóakká válnak a globális hálózatokba, a térség gazdasági struktúraváltása is gyorsan megtörténik. Ez bár az elsıdleges erıközpont erıvesztésének tőnik, valójában csak ez hozhatja helyzetbe a monocentrumot magát is. Ehhez a térség jelenlegi irányításának intézményeit, döntési struktúráját is meg kell újítani és hatékony kooperációt biztosító rendszert kell bevezetni. Ez a modell feltételezi minden résztvevınek a térség településeinek, a gazdaság szereplıinek az aktív részvételét, nem teszi lehetıvé a felülrıl történı, patriarchális megoldásokkal történı struktúraépítést.
5.4. Az együttmőködés forgatókönyvei és a BAFT szerepvállalása
Az elıbb felállított jövıkép változatokat most két esetre leegyszerősítve a különbözı
szereplık
közötti koordinációs
folyamatok
és
együttmőködések
minısége és intenzitása fogja meghatározni, azaz A. Helyi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek „dominanciája” a. Az
európai
pénzek
többnyire
a
települési
önkormányzatok
fejlesztései mentén, koordinálatlanul kerülnek felhasználásra. Az EU források megszerzésében és felhasználásában már tapasztalt „sikeres pályázatírók, és a „korán ébredık” helyzeti elınye érvényesül,
melyhez
hozzájárul
a
„felszívás”
szükségszerő
adminisztrálása és sikerének kommunikációja a pályázatokat menedzselı
szervezet
részérıl
(eredményességi
és
71
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 teljesítménymutatóknak való megfelelés, anomáliák a „regionális ügynökségek sikerének mérése” terén). b. Az egyes önkormányzatok „megegyezései” a magánszektorral, a térségi szempontok, munkamegosztás és koordinált ingatlankínálat figyelembe vétele nélkül. c. Egymással versenyzı városok, települések az együttmőködés helyett. d. A gazdaság az extenzív vagy zöldmezıs, általában olcsóbb telephelyválasztás
logikáját
követi
–
térség
felélése,
mikro-
körzetekben karakterek „sérülése”, térség homogenizálódása. e. Az elaprózott fejlesztések csak esetlegesen és kis valószínőséggel hozzák
létre
az
egész
várostérség
mőködését
biztosító
társközpontokat, azok kívánt irányú fejlesztését (pl. esztétikai megújítás helyett / mellett funkcionális megújítás: minıségi + mennyiségi). f.
Térségi belsı elkötelezıdés nem építhetı ki az ellentétes érdekek mentén, ezért a térség egységes külsı kommunikálása sem lehetséges, nem hiteles.
B. A regionális és ágazati fejlesztési források egy koordinált várostérségi akarat mentén kerülnek felhasználásra, mely a piaci igényeket - és a magánszektor stimulálásának lehetıségeit – is figyelembe veszi, továbbá beépíti az életminıség, lakókörnyezet és zöldterületek fejlesztésének vagy éppen megóvásának területi vonatkozásait. a. Már a pályázati kiírásoknál a térszerkezet kedvezı alakulását elısegítı projektek kaphatnak támogatást. b. Határozott értékválasztás mellett kiszámítható területi fejlıdés minden szereplı számára. c. Szervesülı tér, a kapcsolatok intenzívebbé válásával. d. Extenzív
területhasználat
és
zöldmezıs
beruházások
helyett
rozsdaövezetek rehabilitációja, illetve területi munkamegosztásban különbözı funkciójú, és karakterő gazdasági területek kialakítása, adott esetben intenzitásának, sőrőségének további növelése –, megırizve a természeti, táji, kulturális értékeket, az egyes mikrotérségek identitását. e. Egységes
elképzelés
kommunikációja, felhasználása a külsı
térségmarketingben.
72
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A térség fejlıdésének tehát egy spontán (A) és egy koordinált (B) fejlesztési forgatókönyvét vázoltuk fel. A spontán fejlıdés során a piaci igények és helyi politikai / fejlesztési elképzelések szabják meg a fejlesztéseket, térségi koordináció és egyfajta munkamegosztás hiányában a komparatív elınyök és szinergiák kiaknázása helyett a versengés, a funkciók túlzott koncentrálódása / centralizációja, illetve egyenlıtlen területi elosztása lesz jellemzı, a térség hatékony mőködését biztosító kapcsolati rendszerek az elemi elképzelések révén csak esetlegesen jöhetnek létre. A koordinált fejlesztés lényege a következık meghatározásában foglalható össze: MIT
kell
fejleszteni:
1.
urbánus
központokat,
társközpontokat
a
várostérségben + 2. a kapcsolódást és hatékonyságot, kényelmet biztosító infrastruktúrákat HOL kell fejleszteni: térségi konszenzus szükséges Ez
utóbbi
modell
és
a
mono-policentrikus
forgatókönyv
lehet
a
koncepcióalkotás alapja, de elıtte – egy intézményi forgatókönyv mentén – érdemes a BAFT jövıbeli státuszának felvetése is – hiszen a ma kialakított szerep, felvállalt feladatok és megszerzett kompetenciák – illetve ezek kommunikációja – fogják hosszútávon meghatározni sorsát, létjogosultságát.
A
jelenlegi
helyzetben
a
BAFT
mőködését
a
területfejlesztésrıl
és
a
területrendezésrıl szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény 15/B. §-a határozza meg, az OTK a Tanács feladataként a regionális, térségi és ágazati szereplık együttmőködéséhez szükséges háttér biztosítását, illetve a partnerségen alapuló stratégiai tervezés és a helyi igényekhez igazodó forrásfelhasználás megvalósulásának biztosítását jelöli meg. A BAFT vonatkozásában elmondható, hogy fejlesztésre fordítható pénzeszközökkel korlátozottan rendelkezik, forráselosztásra vonatkozó befolyásolási hatalma hiányzik, a Kormány regionális önkormányzatok felállítására vonatkozó szándéka a BAFT pozícióját befolyásolhatja. A jövıre vonatkozó szcenáriók a következık lehetnek: 1. „Önálló” marad, megtartva eddigi mőködési rendjét sikerül egy, a térség szereplıi által kölcsönösen elfogadott, erıs, koordináló szervezetként mőködnie.
73
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 2. „Kvázi önálló marad” – Budapesttel együtt a „Nagy-Budapest26” együttmőködési
platformja,
menedzsment
feladatok
ellátása,
kommunikáció, térségmarketing + akár önálló ügynökség(ek) létrehozása, stb. 3. KMR-ban „feloldódik” – átvenni a helyét nem tudja, hiszen a regionális fejlesztés más logika mentén (területi kiegyenlítıdés) mőködik alapvetıen, benne kiemelten a rurális és leszakadó térrészek problémájával. Mivel a jelenlegi kormányzati szándékok a regionális szintek megerısödését preferálják, illetve tekintettel arra, hogy a 2013-at követı programozási idıszakban az uniós fejlesztési források (strukturális alapok) még tovább szőkülnek, logikusnak tőnik – már a szerves kapcsolatokból kifolyólag is - a BAFT és a Fıvárosi Önkormányzat szorosabb együttmőködése. A BAFT ma megszerzendı „jogosítványai”mindezek érdekében: Befolyásolási hatalom a térség támogatást igénylı projektjei esetében Térségi egyeztetést kívánó ügyek kommunikációjának, a konszenzus kialakításának menedzselése (korlátozó megközelítés helyett „nyer-nyer” helyzetek kialakítása) A várostérség külsı, agglomeráción és régión túli együttmőködéseinek kezdeményezése, szervezése (csapágyvárosok, interregionális programok, stb.) 5.5. Célok rendszere
Átfogó cél: A várostérség versenyképességének27 javítása, a versenyképességét hosszú távon biztosító faktorok fejlesztése, úgy hogy azok az ország egészének fejlıdését szolgálják. A funkcionális várostérség koordinált fejlesztése nemcsak a fıváros, az agglomeráció és a Közép-magyarországi Régió, hanem az egész ország szempontjából is kiemelkedı fontosságú, mivel az erıs és versenyképes központi térség beruházásokat vonzó képessége („kapu” szerep) és az ország, a régió többi része felé való kisugárzása („híd”-szerep) révén az ország egészét tekintve is nagyobb fejlıdési lehetıségek tárulnak fel, mint a térséget háttérbe szorítani próbáló fejlesztéspolitika esetén. 26 27
Ebben az esetben már a Budapesti Agglomerációt, azaz a Budapesti várostérséget értettük ez alatt
versenyképesség, mint folyamat: a saját dinamikával rendelkezı különbözı térségeknek más térségekkel szemben megszerzett és fenntartott (jó esetben növelt) pozícióelınye.
74
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A BAFT stratégiai céljai
A nemzetközi helyzet, a külsı politikai és gazdasági körülmények utóbbi évtizedben történt változásai lehetıvé teszik, hogy Magyarország, és ezen belül különösen a Budapesti Agglomeráció speciális szerepet töltsön be, mint Európa keletibb, befektetési szempontból vonzó, de sok szempontból még kockázatos térségei elıtti utolsó, ma már szilárd és védett (ld. NATO, EU tagság) térség. A cél egyrészt az, hogy Budapest és az agglomerációs győrő együttesen egy dinamikusan együttmőködı várostérséget alkosson, amely jó feltételeket nyújt a gazdaság hatékony mőködéséhez, és magas színvonalon biztosítja az itt élı emberek életfeltételeit. További cél, hogy ebbe a térségbe a fejlettebb nyugati régiókból minél több beruházó, információ, áru, stb. érkezzen (”kapu” szerep), nagyrészt az ország és a térség többi része felé való további transzfer („híd” szerep) reményében. Ahhoz, hogy a térségnek ezek a szerepei a legnagyobb hatékonysággal mőködjenek, az alábbiakra van szükség: 1. magának a várostérségnek a koordinált, harmonikus és vonzó kiépítése, az életminıség javítása három alappillérre épül: a. Hatékony, modernizálódó gazdasági koncentráció, jelentıs központi funkciókkal, b. Lakható és élhetı, szép, korszerő és kényelmes térség, értékes kulturális funkciókkal, c. Méltányos és szolidáris térség, amelyben elviselhetı mértékőek a szociális egyenlıtlenségek d. A társadalmi tıke életminıség-javító és gazdasági prosperitást fokozó szerepének felismerése, a pozitív közösségi normák terjesztésének elısegítése. 2. a térséghez a fejlett nyugat-európai térbıl és a globalizálódó világból közvetlenül idevezetı infrastruktúrák, kapcsolatok, intézmények fejlesztése, a „kapu” szerep optimális kiépítéséhez. A kapuváros fogalom a koncepció értelmezésében magában foglalja: a. a tıke -
információ -
áru -
munkaerı cserefolyamatainak
irányításában betöltött funkcióját, b. az áramlás megszervezésének (azaz a logisztikának) és a hátországba (amely a kapuváros régiója) való bejutásának új formáit
75
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 3. a térségbıl a nagyrégió28 felé vezetı kapcsolatok (és ezeknek az országon belüli városok/régiók felé vezetı részletei) kiépítése, rendbe hozása, fejlesztése, a „híd” szerep kiépítése. A Budapesti Agglomeráció súlyának, szerepkörének alakulása jórészt attól függ, hogy kapuvárossá fejlıdésének adottságaiból milyen kiterjedéső vonzáskörzetben, és milyen mélységgel képes önmaga és az ország számára fejlıdést indukáló lehetıséget teremteni. A kapcsolati alkalmasság mértéke a kapuváros funkció adta “hídfıpozíció” erejétıl (a fókusz ereje) és a transzfer képesség adta “híd” szerep erejétıl (a továbbítás ereje) függ. a. A ”híd” szerep azt feltételezi, hogy a város és térsége erıforrásait kívülrıl
az
európai
nagyvárosok
agglomerációi
közötti
együttmőködés talaján győjti és annak pozitív, fejlesztı hatásait tág környezete felé továbbítja. b. A „híd” szerep kezdeményezı aktivitás az ország más térségeinek fejlesztésére, a határokon átnyúló együttmőködésekre, a középkelet-európai
nemzetek
együttmőködésére,
az
gazdasági elkülönülési
és érdek
kulturális
ökológiai
csökkentésére,
az
együttesen sajátos közös érdekek megjelenítésére és képviseletére. c. A „híd” szerep funkcióinak kifejlesztése eszköz a perifériák felzárkóztatására, a piacok gyorsabb elérhetıségére, az olcsóbban termelı
területek
bekapcsolásából
származó
versenyelınyök
kiaknázására, a szociális, szolidaritási szempontok regionális érvényesítésére és egyben a döntési potenciálok régió szintő részleges kiterjesztésére.
A stratégia fontos összetevıje a globális összefüggések mellett a hazai, különösen pedig a térségen belül keletkezı kereslet figyelembevétele. Az életmód-minták változása, a természeti környezet fenntarthatóságával kapcsolatos nézetek terjedése új típusú lokális keresletet jelent, amely az életszínvonal növekedésével egyre inkább fizetıképes keresletként is jelentkezik. Ez a kereslet jelentıs mértékben egybeesik a metropolisz-térség megfelelı kiépítésére vonatkozó célkitőzésekkel, melyek a Budapesti Agglomeráció speciális központ lehetıségébıl vezethetık le. A nemzetközi lehetıségekbıl és a hazai / helyi keresletre való reagálásból felépítendı stratégia a budapesti térséget egy újfajta gazdaság-irányítói és
28
nagyrégió alatt ebben az esetben a kelet-közép európai térséget értjük.
76
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 stratégiai döntéshozói szerepet betöltı “cseretérré” szeretné kifejleszteni. A cél az, hogy ebbe a cseretérbe elsısorban innovatív funkciók, fejlesztéssel foglalkozó stratégiai beruházók/részlegek jöjjenek.
A Budapesti Agglomeráció részleges pénzügyi központ, kereskedelmi centrum, a nagy nemzetközi vállalatok elosztó és piacszerzı helye szeretne lenni, ahol erıs az információ-feldolgozás és közvetítés, jelentıs az oktatás és a kultúra szerepe. Mindezen funkciók kielégítésére a metropolisz-térnek összehangolt, magas szintő életminıséget lehetıvé tévı, a természeti környezetet megırzı és a társadalom kiegyensúlyozott átalakulását célzó fejlesztése a cél. A térség jövıképének, a stratégiai célként kitőzött funkciók kiépítésének megvalósításához e célok folyamatos bemutatásával és hangsúlyozásával szisztematikusan törekedni kell Budapest és az agglomerációs győrő együttmőködı metropoliszként való fejlesztésére, melynek motorja a térségen belüli kereslet mellett a „kapu” és a „híd” szerep lehetıségeinek minél magasabb színvonalon való megfelelés.
A Budapesti Agglomeráció stratégiai céljai csak hosszútávon valósíthatók meg reálisan, az ehhez vezetı lépéseket középtávon a prioritások és az ezeket tovább bontó stratégiai programok biztosítják. A stratégiai programok meghatározásánál az életminıség javítása és a „kapu” funkció kiépítése kapott hangsúlyt – mely mintegy elıfeltételét jelenti a „híd” funkció eredményes kialakításának.
77
STRATÉGIAI PROGRAMOK
PRIORITÁSOK
Stratégiai célok
Átfogó cél
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A Budapesti funkcionális várostérség – mint az ország elsı számú erıközpontja – versenyképességének növelése
Életminıség javítása
„Kapu„ funkció kiépítése
„Híd” funkció kiépítése
A térszerkezet, kiegyensúlyozása, élhetı és hatékony várostérség feltételeinek megteremtése
Társadalmi Innováció, térségi kohézió erısítése, a társadalmi tıke növelése
Gazdaságfejlesztés, piacés hálózatépítés
Urbanizált centrumok, társközpontok rendszerének kialakítása és fejlesztése
Keresletre reagáló és felkészülı foglalkoztatási és képzési rendszer feltételeinek megteremtése
Turizmusfejlesztés
Fenntartható fejlıdés térbeli struktúráinak meghatározása és irányított-koordinált fejlesztése
Közlekedési rendszerek és hozzáférés fejlesztése
Szociális és egészségügyi ellátórendszerek területi összehangolása, hozzáférhetıség biztosítása
A gazdasági szektor innovációjának támogatása
Térségmarketing, információszolgáltatás
A környezeti állapot, környezetminıség védelme és fejlesztése
78
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A fejlesztés célcsoportjainak világossá tételéhez a fejlesztési logikák a következı – a hagyományos struktúrától eltérı – mátrixban kerültek kibontásra:
Új típusú környezet: kényelem, minıség hatékonyság, hozzáférés kommunikáció, információcsere
Funkcionális fejlesztés (ágazati logika)
Katalizátor, menedzsment, szolgáltatói faktor (intézményi logika)
hozzáférés + hálózatosodás, fenntartható környezet, élhetı települési környezet
kommunikációs rendszerek, fórumok, tervezési- és irányítási rendszer, struktúratervezés
tréning, képzés, kohézióépítés, egészségmegırzés vállalkozások és önkormányzatok kapacitásbıvítése
közvetítı és koordináló intézmények (hatékonyság, kapacitások kihasználása, hozzáférés biztosítása, igényalapú rendszerek megteremtése Információs és kommunikációs infrastruktúra fejlesztése, tartalomszolgáltatás modellprojektek kidolgozása térségmarketing: marketing- és promóciós tevékenység arculatépítés transzferintézménye k
Hatékony belsı információcsere és menedzselés Új típusú ember és társadalom: megújulásra nyitott és képes képzett egészséges környezettudatos szolidáris Tudás és hozzáértés fejlesztése, Társadalmi Innováció
Új típusú gazdaság: sokszínő, információgazdaság, diverzifikált tudásgazdaság, gazdaság (benne kreatív ágazatok, stb. turizmus) együttmőködési KKV-k / lokális gazdasági bázisok hálózatok megerısödése Gazdaságfejlesztés
Fenntartható és mőködıképes „fizikai” környezet kiépítése (térszerkezettel összefüggı logika) urbanizált centrumok, társközpontok közlekedési infrastruktúra rendszerei és kapcsolódó létesítmények zöldterületi rendszer lakóterületi rehabilitáció (fıutca / településközpont; társközpontok, (népesség és szolgáltatás koncentráció) pólus (tudáskoncentráció) szolgáltatási infrastruktúra „munkamegosztása” a térben (hatékonyság + hozzáférés)
térségi gazdasági munkamegosztás klaszterek gazdasági infrastruktúra (ezen belül a barnamezık újrahasznosítása)
A fejlesztések végsı kedvezményezettjei tehát alapvetıen a gazdaság szereplıi, illetve az egyének, a társadalom tagjai. Az egyes programok, projektek megvalósításában – mint közremőködı, vagy gazdasági és életminıségi feltételeket biztosító „szervezetek” – közvetlenül az önkormányzatok, civil és gazdasági érdekképviseletek, foglalkoztatási, oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények vesznek részt.
79
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 5.6 A fejlesztés térszerkezettel összefüggı tényezıi
Tekintettel arra, hogy a térség szerkezeti hiányosságokkal terhes, ami a további fejlıdés egyik gátja, a területfejlesztés kiemelkedı jelentıségő feladata a térszerkezet fejlesztése, egy a térség adottságaival, értékeivel, potenciáljával és távlati
jövıképével
egyaránt
harmonizáló
kiegyensúlyozott,
és
strukturált
térszerkezet kialakítása, a megvalósítást elısegítı programok megfogalmazása. A nagyvárosi térség térszerkezetének fejlesztése három pilléren nyugszik, amelyek egymással összekapcsolódnak. Ezek: 1. A kiegyensúlyozott térszerkezet, az urbánus és az ökológiai térszerkezet összehangolása. Egy ilyen típusú megközelítés ad esélyt egy értelmes, angolszász értelmő zöldövezet29 létrehozására és mőködtetésére, az ökológiailag is hasznosítható zöldterületek megtartására, a korlátlan szétterülés megakadályozására, a település és településrész-karakterek, a lokális identitások fenntartására, újrafejlesztésére. A kiegyensúlyozott területszerkezet tervezése és megvalósítása ez esetben az alábbiakat jelenti: a. Mennyiségében
és
minıségében
is
megfelelı
területkínálat
biztosítása a gazdaság, továbbá a valós társadalmi igényeknek megfelelı lakóterületek, közösségi szolgáltatások, a rekreáció számára. b. A fejlesztések területi koncentrációja az urbanizált területekre, Budapesten belül az újrafejlesztésre szoruló "barna mezıkre" és a központrendszer elemeire, a fıvároson kívül fıként a várostérség társközpontjaira, területekhez lakásfejlesztés
illetve
szervesen esetén
a kisebb
településekben
kapcsolódó, kötöttpályás
a beépített
mértéktartó közösségi
nagyságú,
közlekedéssel
megközelíthetı területrészekre, a fejlesztési csomópontokra és tengelyekre, a természeti területek beépítetlenül hagyásával. c. A szabad területek megfelelı hasznosításának megtalálása és azok ilyen irányú fejlesztése, lehetıség szerint a Zöldövezet (Green Belt) filozófiája szerint, de mindenképp egyenletesen biztosítva az urbanizált térségekhez kötıdıen a zöldterületeket, szabadidıs tereket is.
29
Az urbanizációs folyamatokat egyes térrészekben visszafogó fejlesztéspolitika
80
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 2. A decentralizált koncentráció egy új típusú munkamegosztás a térség központjai és társközpontjai között, és azok kapcsolati rendszereinek megteremtése. Összegezve a koncentrált beavatkozások elve, amely: d. a policentrikus településrendszer kialakításában, a települések, és központok közötti munkamegosztásban érvényesül, a „híd” szerep erısítésére; e. a térség területei között az alapvetı szolgáltatásokban meglévı - és társadalmilag
indokolhatatlan
-
különbségek
felszámolásával
párhuzamosan a teret szervezı kitüntetett helyek fejlesztésében jut érvényre, az egész térség, illetve az adott szektor életminıségének, életkörülményeinek javítása érdekében. 3.
„Karakter és minıség”, azaz az elemek tartalmi differenciálásának és az azonos minıség biztosításának kettıs elve, amelyben f.
A minıség annyit jelent, hogy biztosítani kell a metropolisz-térség minden részében a közel azonos életminıséget, ennek feltételeit meg kell teremteni.
g. A homogén minıségre törekvés mellett azonban megjelenik a sokszínőség, a különbözıség is, amely éppen a térséget alkotó mikro-körzetek
sajátos,
speciális
és
eltérı
kihangsúlyozására építve alakítja sokszínővé,
adottságainak változatossá a
metropolisz-térséget. Ezekkel a különbözıségekkel érhetı el egy összetett, minden igényt kielégítı kínálat, és egyben azonosítható helyszínjelleg.
A fejlesztés legfontosabb elemei, alapelvei:
Alapvetı
szerkezeti
(térszerkezet-modernizációs)
megoldásokra
van
szükség. Áttérni a monocentrikus várostérség-struktúráról a mono-policentrikus várostérségi térszerkezetre. Organikus hálózatok (egyáltalán hálózatok) fejlesztésére van szükség, át kell térni a kör-geometriáról egy hálózati struktúrára (jelenlegi győrős sugaras szerkezet nem bıvíthetı) Az organikus hálózat kettıs struktúra: egyrészt önálló közlekedési szerkezet – a hiányzó elemek pótlásával, másrészt az épített és természeti környezet hálózata.
81
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Komplex, integrált társközpont-fejlesztésekre van szükség. Nem elég a közlekedési
szerkezetet
fejleszteni,
a
monocentrikusság
oldására
funkcionális társcentrumok fejlesztését kell elımozdítani (polarizáció). Közösségi közlekedés mentén, kevert-használatú fejlesztésekre van szükség. Összehangolt és párhuzamos közösségi közlekedés és közúti fejlesztés. Összehangolt
területfejlesztés:
arányos,
koncentrált
és
ütemezett
fejlesztésekre van szükség (találd meg a nyerı keveréket!) - már csak az igények (kereslet) alakulása, de a finanszírozhatóság miatt is. Komplex, integrált és hatékony finanszírozásra van szükség. Fı szempont a közpénzek hatásának sokszorozása, az általuk történı privát befektetések stimulálása, a fejlesztés gerjesztése fı szempont (multiplikátor hatás). A közpénzek felhasználásánál szempont a mőszaki-gazdasági hatékonyság mellett társadalmi-döntéshozói hatékonyság is. Konszenzus, legitimáció szükséges a területi struktúrák kialakításában. A térszerkezet fejlesztésére vonatkozó részletes javaslatokat a koncepció keretei között nem teszünk, a következı térképvázlatokon, kartogramokon a térszerkezet egy – a Szakértıi Csoport által – AJÁNLOTT struktúrája kerül bemutatásra, mely alkalmas
egy
térségi
kommunikáció
megindítására,
az
összehangolás
kezdeményezésére, de ennek végsı kialakítása – és a szempontrendszer bıvítése – egy további tervezési-kommunikációs folyamat keretei között alakíthatók ki.
A javaslat részét képezik 1. a decentralizált koncentráció fejlesztési alapelveinek érvényesítéseként a tágabb várostérség policentrikus településrendszerére tett javaslatok (3. ábra), 2. az Agglomeráción belül a társközpontok, kiemelt helyszínek fejlesztésére vonatkozó általános javaslatok (5. ábra), 3. a közlekedési alkalmasság megteremtésére vonatkozó javaslatok (4. ábra), 4. a különbözı adottságú területek, területrészek eltérı fejlesztésére tett térbeli javaslatok.
82
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 3. ábra
30
30
Közvetítı város: térszervezı erıvel bíró, versenyképes szolgáltató városok (központok)
83
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 4. ábra 31
javasolt távlati hurokrendszer: a kötöttpályás rendszerek fejlesztésének távlati szerkezete a haránt irányú kapcsolatok kiépítésével (városi-elıvárosi kapcsolt kötöttpályás közlekedési rendszer). A javasolt keleti és nyugati kötöttpályás hurokrendszer egy olyan távlati koncepcionális javaslat, amelyet a jelenleg széles szakmai résztvevıi körrel készülı Sbahn koncepció az év végéig majd megerısít, vagy elvet. A hurokrendszerek célja fejlıdı – ma döntıen autóval kiszolgált – agglomerációs térségek és fejlıdési-oktatási póluspontok kötöttpályás rendszerbe kötése, ezzel a környezetbarát elérhetıség, illetve a fenntartható hozzáférés feltételeinek javítása. A külsı burokrendszer belsı – tervezett – körrendszerhez kapcsolódva a fejpályaudvarok közötti ingamozgás helyett egy új, átjárható struktúrát hoz létre.
31
városi társközpontok: elsısorban a kötöttpályás közlekedési pályák csomópontjainál, eszközváltó helyeken kialakuló, vagy tradicionálisan is már ekként (kerületközpontok) funkcionáló szolgáltató központok
84
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 5. ábra
85
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Mikro-körzetek kijelölésének szempontjai:
A várostérség, a metropolisz-térség nem homogén, hanem eltérı karakterő földrajzi és kulturális térrészek ötvözete. A térszervezés tervezése során is törekedni kell arra, hogy megırizhetı legyen ez a sokszínőség, a mikro-körzetek speciális identitása kifejezésre jusson, megırzıdjön, sıt mint érték kihasználásra és újratermelésre kerüljön. A mikro-körzetek specialitásait, táji, természeti társadalmi, kulturális és gazdasági adottságait, és potenciáljait kell meghatározni és kifejezésre juttatni. Definiálni kell, hogy mi az, amit egyes jellegzetes, eltérı karakterő térrészek, mint élettér, életkörnyezet képesek kínálni lakosaiknak és a potenciális térhasználóknak, illetve milyen keresleti igényeket képesek jobban kielégíteni, mint versenytársaik. A mikro-körzeteknek ezekre az elınyös adottságaira építve lehet kialakítani a térségi munkamegosztás rendszerét is.
A társadalmi-gazdasági tevékenységek lenyomataként a mikro-körzetek, mint helyszínek is eltérı megjelenéssel bírhatnak. Ezeket a jellegzetességeket is célszerő felhasználni, tudatosítani és a mikro-körzetre vonatkozó identitás-üzenet hordozójává tenni. A településmegújítási programok, de a tájrehabilitációs és mezıgazdasági programok is mind ebbe az arculatépítési programba integrálhatók. Ezzel egy-egy térség vizuálisan is kifejezi karakterét, belsı társadalmi kohézióját, segítve ezzel a specialitások megırzését az egyre inkább uniformizálódó környezetünkben. Mindezen
szempontok
mellett
meghatározó
a
mikro-körzetekkel
összefüggı
kommunikáció. Ez azt jelenti, hogy hozzáférhetıvé kell tenni a helyszínnel kapcsolatos
információkat
a
térséghasználók
számára.
A
körzet
ezáltal
„személyiséget” kap, és mint a nagyvárosi tér önálló szereplıje gondolatilag-fogalmilag is azonosíthatóvá, önálló szereplıvé válik.
Térszerkezeti javaslat
A metropolisz-tér morfológiai adottságai, a hegységi és síkvidéki tájak változása a vízfolyások természetes felszínalakító tevékenysége, valamint a Duna által kijelölt észak-déli természetes axisok meghatározták a korábbi korok mővi struktúráit. Budapest győrős-sugaras rendszere – amely maga is részben ennek a nagytérségi
86
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 térszerkezetnek a következménye – aztán hosszú idıszakra determinálta a városiasodás térbeli alakulását. A közelmúlt infrastruktúrafejlesztései, az autópályák csupán ezt az örökölt történeti struktúrát merevítették ki. Mindez alapvetıen egy sugaras rendszer létrejöttét mozdította elı, amelybıl a harántoló, avagy húr-irányú rendszerek hiányoznak. A sugaras út és vasúthálózat szervezi a gazdasági kapcsolatokat. Az elsıdleges erıközpont irányába folyó migráció és ingázó forgalom (személyforgalom), illetve az ipari korszak igényelte áruszállítás, a mezıgazdasági és logisztikai funkcióknak a szállítási axisokra való szervezıdése jellemzıen alakítják a térszerkezetet. Ezek a mővi hálózatok részben a természetes adottságokból következve elég jól kirajzolják a tér mai szerkezetét (övezetek). Amennyiben a táji természeti morfológiát a gazdasági-társadalmi kapcsolatok rendszerét, és az ember alkotta fizikai-mővi adottságokat egymásra fedjük, meglehetıs határozottsággal kirajzolódnak azok a mikro-körzetek, amelyek a térszervezıdést kellı finomsággal leképezik. A mikro-körzetek a fı közlekedési axisokra szervezıdnek. Az infrastruktúra tengelyen, illetve annak közvetlen környezetében elhelyezkedı települések együttmőködése, valamint
azok
közötti
munkamegosztásban
rejlı
versenyképességi
potenciál
határozzák meg az urbanizációs tengelyek fejlıdését. Ezeknek az urbanizációs tengelyeknek a kitüntetett helyein fejlesztendık azok a települések, amelyek a javasolt társközponti funkciót töltik be, a körzetben elérhetı közelségbe hozzák a szükséges városi funkciókat, szolgáltatásokat, gazdasági aktivitásokat. Tekintve, hogy az egyes térrészek különbözı intenzitással fejlıdtek az elmúlt idı(k)ben, különbözı mélységő a kapcsolódásuk a magterülethez, így jellemzıen négy intenzitásterületre (zónára)
osztva alakíthatóak ki az együttmőködı,
azonos
identitásúként ötvözıdı mikro-körzetek.: 1. A Nagy-Budapestté alakulást követıen a külsı kerületek még mind a mai napig igazán nem szervesültek a városi magterületekhez. Annak érdekében, hogy ez megtörténjen, szükséges a városi társközpontok32 intenzív és szimbolikus fejlesztése, identitásuk kifejezése és szervezı erejük erısítése. Ezek egyben saját körzetüket is szervezik, és jobban, intenzívebben bekapcsolják a külsı kerületeket
a
városi
munkamegosztásba,
vérkeringésbe.
Célszerő
a
társközpont-fejlesztések során az életminıség-fejlesztést valamely gazdasági 32
Budapest Városfejlesztési koncepciójának térszerkezet fejlesztésével foglalkozó munkarésze (109-127. oldal) szintén csak a központrendszer fejlesztés általános elveirıl és szempontjairól szól a konkrét helyszínek meghatározása nélkül
87
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 vagy karakter-fejlesztésekkel is összehangolni. Ebben a munkában komoly szerepet kell kapniuk a fejlesztıknek és befektetıknek, azaz a privát szférának. 2. A második körben helyezkednek el azok az agglomerációs társközpontok, amelyek a város peremén elhelyezkedve az elmúlt tíz év során a növekedési fázisban jutottak jelentısebb pozícióba a térgazdaságban. Ezek között olyan települések vannak, amelyek már jól körvonalazták új funkcióikat a nagyvárosi szereposztáson belül, mint pl. Vecsés / reptér, vagy Gödöllı és Piliscsaba Pilisvörösvár / egyetem, vagy Gyál, Szigetszentmiklós, Fót – Dunakeszi, mint logisztikai társközpontok, illetve Szentendre / Veresegyháza, mint életminıség központok. Az ezek által dominált, szervezett (jobbára kisebb kiterjedéső) körzetek (befolyásolási övezetek) képezik a kialakuló városkörzet közvetlen agglomerációs körzethálóját. Ezek jellege elég jól kirajzolódott már és jól láthatóan eltérı a hegyvidéki területen – ahol a lakó, pihenı és információs, kulturális gazdasággal van kapcsolatban – illetve a délkeleti síkvidéki zónában, ahol inkább a logisztikai és mezıgazdasági élelmiszeripari funkciókkal kapcsolatosak. 3. A harmadik csoportba a magterülettıl 30-50 km távolságban lévı központok tartoznak, melyek – területileg - az elızıeknél lényegesen nagyobb mikrokörzeteket kellene, hogy szervezzenek. Ezeknél már jól kivehetı az axiális szerkezet diktálta tengelyes struktúra. Ebben a térrészben már jelentısen érzıdik a harántoló, húrirányú struktúrák hiánya, ezáltal a térség belsı hálózatosodása elmarad a versenyképességhez, belsı munkamegosztás kialakulásához szükségestıl. Egyelıre megmarad a centrum - periféria viszony, mert
a
harántkapcsolatokban
rejlı
társadalmi-gazdasági
lehetıségek
kihasználására kevés mód kínálkozik. Ezen kívánnának javítani a javasolt harántoló vasút-, és közúthálózati kapcsolatok, vagy inkább hurokrendszerek. Ebben a zónában még intenzív a verseny a befektetésekért a mikro-körzetek, illetve domináns települések között. Ebben a zónában van az a tartalék, amit a várostérség még a spontán fejlıdést megelızve kihasználhat. Ebben a zónában szükséges a társadalmi innovációt a legintenzívebben szorgalmazni, a gazdaság
megújításában
a
helyi
gyökerek
kínálta
lehetıségeket,
és
kezdeményezéseket kihasználni, helyzetbe hozni. 4. A következı zónát a Csapágyvárosok övezete jelenti, itt a központok már többnyire egy másik régióban találhatók. Ezek hatása inverz, azaz a
88
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 magterület, mint elsıdleges innovációs központtal szemben képesek vonzást gyakorolni a térszerkezetre. Ehhez ezeknek a városoknak, mint másodlagos erıközpontoknak a fejlesztését kell támogatni. Ez bár nem feladata a BAFTnak, mégis egy ilyen program támogatásával az agglomeráció egyközpontú fejlıdését, a központra nehezedı nyomást és egyben a térszerkezet függıségét lehetne oldani. A csapágyvárosi logikát a Pest megyei Koncepció és Stratégia Program tartalmazza, ott került felvetésre és taglalásra szerepük a nagytérségi struktúra alakításában.
Mindezek együtt kirajzolnak egy margarétára hasonlító összetett, sokszínő identitású, ám mégis egységes térszerkezetet. Ez a struktúra egyesíti azokat a szerkezeti logikákat, amelyek a lineáris és a pontszerő térszerkezeteket jellemzik, és magukban hordozzák egy hálózatosodó, hálózatba kapcsolható nagytérségi struktúra lehetıségét. A javasolt Struktúratervnek33 ezt a szerkezetet kellene pontosítania, és a funkciók, identitások, szerepek és mértékek meghatározásával a szükséges közösségi fejlesztéseket, azok helyét és ütemét meghatároznia, és kiszámíthatóvá tennie a befektetık, a piac szereplıi számára.
Ez a várostérség-fejlesztés alternatív koncepcióját vetíti elénk, melyben egyidejőleg folyik: A metropolisz-tér egészének policentrikussá fejlesztése a térbeli kohézió, a kooperáció, koordináció és komplementaritás fejlesztése, valamint a centrum funkcionális és minıségi megújítása, a tér egyfajta hierarchikus újjászervezése.
A jelenleg zajló társadalmi és gazdasági folyamatok, valamint az 1999. évi koncepcióban felvázolt, kisebb területegységekre vonatkozó javaslatok alapján a következı fejlesztési irányvonalak jelölhetık meg a Budapesti Agglomeráció kisebb területegységei
vonatkozásában
(Budapest
esetében
többnyire
zónaszerő,
33
A Struktúraterv egy olyan politikai dokumentum, ami a döntések térbeliségét segíti elı. Nem technokrata, hanem kommunikációs anyag. A lehetséges döntések alternatíváit elemezve és argumentálva jelöli ki a koncepcióban meghatározott nagy szerkezeti kapcsolatokat, magisztrális elemeket, azaz a térátalakulás-fejlıdés struktúráját. Egyrészt a mélysége kisebb, mint egy mai „szabványos” szerkezeti tervnek, másrészt a társadalmi kommunikációra alkalmasabb, és nem kötik elıírások, hogy miként készüljön, mit tartalmazzon, vagyis a szerkezeti terv programja, a megegyezések platformja.
89
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 koncentrikus területegységek / Jelölése: I./ míg az agglomeráció egyéb települései és a külsı kerületek egy részének vonatkozásában mikro-körzet szintő csoportosításban /Jelölése: II./): I/1. Budapest városmagja A sőrő beépítéső budapesti belsı területek vonatkozásában a legfontosabb célkitőzés az integrált városrehabilitáció, a lakásállomány újrafejlesztése, a közúti forgalom csökkentése mellett a város rangjához, az ott folyó élethez méltó közterületek, találkozóhelyek, agórák, jellegzetes helyszínek megteremtése. I/2. Az átmeneti övezet A budapesti átmeneti övezet északi szektorában a cél a rendezett, városi típusú fejlıdés, amely egyaránt helyet biztosíthat irodáknak, kereskedelmi létesítményeknek, lakásoknak, valamint más környezetbarát, a városias arculatot erısítı funkcióknak, tekintettel az egykori településmagok értékırzı megújítására is. Az átmeneti övezet átalakuló déli szektorában a fıként városias lakó-, és más, ehhez csatlakozó - pl. kereskedelmi, szolgáltatási, stb. - funkciók mellett az északi résznél nagyobb szerep jut a termelı iparnak, illetve a raktározással, közlekedéssel összefüggı fejlesztéseknek, itt is elıtérbe helyezve az övezetben meglévı társközpontok, egykori településközpontok karakterfejlesztı megújítását, a vegyes városi kereskedelmi-szolgáltató és lakófunkciók vonzó vegyességének megóvását. I/3. A Budai hegyvidék A
budai
dombok
övezetében
a
szép
természeti
környezettel
ellentétesen
meglehetısen monoton beépítéső városrészek jellegzetességének, változatosságának - a beépítés sőrőségét érdemben nem növelı - erısítése a cél, a helyi központok, a városi szolgáltatást is nyújtó találkozóhelyek gyarapításával, a környezet minıségének javításával, a beépített területek érdemi növelése nélkül.
I/4. A városias elıvárosok A korábban kialakult egykori városok - pl. Újpest, Óbuda, Budafok-Nagytétény, Csepel, Pesterzsébet - területén kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon a központok olyan fejlesztése, amely a helyi identitást kifejezı sajátosságok, karakterelemek értékırzı fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, és ehhez szabja a csatlakozó területek fejlesztési sajátosságait, a tradíciókkal összehangolt új minıség létrehozását célul tőzve. A
90
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 városias elıvárosokban több helyen fontos a városi minıség fokozása, pl. a csatornahálózat és a burkolt úthálózat teljes körővé tétele. I/5. A kertvárosias elıvárosok A
budapesti
külsı
kerületek
tekintetében
a
szabad
területekkel
tagolt
településszerkezet megtartása, a beépített területeken belül a kerületi és kerületrészközpontok fejlesztése, az alapvetı mőszaki infrastruktúra-hiányok (szennyvízelvezetés, útburkolatok, stb.) pótlása, és a városi szolgáltatásokat nyújtó helyi központok fejlesztése, városias arculatának, sajátos karakterének visszaállítása, a kisvárosiaskertvárosias lakóterületi arculat továbbfejlesztése a cél, amely a város megtartóképességének is fontos összetevıje. II/1. Dunakeszi, Göd, Fót, Csomád, a IV. és a XV. kerületek Az északi agglomeráció belsı zónájában a Duna parti sávban a védelem, a revitalizáció, a rekreáció, az M0 melletti zónában, valamint a 2-es út csomópontjához kapcsolódva – területtakarékos pontszerő fejlıdések (innovatív munkahelyi fejlesztés), az egész térségben a rekreáció feltételeinek javítása (a zöldövezet fejlesztése), az adottságok sokoldalú kihasználása (termál, golf, lovas, szabadidıs témapontok), a lakóterület óvatos fejlesztése, a meglévı lakóterületek humanizálása, a környezeti feltételek javítása. II/2. Vác, Szıdliget, Szıd, Vácrátót, Csörög Vác térség-központi szerepkörének erısítése az agglomeráción messze túlhaladó vonzáskörzet és a városi népesség szolgálatában. (Az oktatás, az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése). A Dunakanyar bal parti központjaként a turizmus, idegenforgalom fejlesztése, a környezetminıség javítása. A helyi gazdaság erısítése, környezetet nem terhelı termelı fejlesztések támogatása. A térség egészében óvatos urbanizálás, a foglalkoztatás feltételeinek javítása érdekében. A lakóterületek mérsékelt ütemő fejlesztése elsısorban a vasúttal érintett zónában.
II/3. Gödöllı, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Csömör, Mogyoród, Nagytarcsa, a XVI. kerület Mérsékelt lakóterületi fejlesztés. A keleti szektor HÉV által érintett zónájában a lakóterületek kertvárosi típusú fejlesztése, az egész térségben az infrastrukturális és
91
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 szerkezeti hiányok pótlása, az ott élık színvonalas ellátásának biztosítása, a környezetminıség javítása. A helyi foglalkoztatás erısítése kis- és középvállalkozások támogatásával. A zöldövezet kiépítése, szórakoztató témaparkok fejlesztése, a hagyományos településközpontok revitalizálása. Gödöllı térségi, innovációs, idegenforgalmi és foglalkoztatási központi szerepének erısítése,
az
eltérı
környezetigényő
és
környezetterhelı
funkciók
területi
szétválasztásával. A város további fejlesztéséhez szükséges (ma még hiányzó) szerkezeti elemek kiépítése, a fejlıdéséhez szükséges feltételek biztosítása. A zöldövezet
védelme
és
fejlesztése.
Értékvédelem,
értékfejlesztés,
turizmus,
idegenforgalom fejlesztése, a kínálat bıvítése. Az egyetemi városi funkciók erısítése. A térségben a zöldövezet védelmével összehangolt óvatos településfejlesztés. II/4. Veresegyház, Erdıkertes, Szada, İrbottyán, A keleti agglomeráció második győrőjében az erıteljes kertvárosi fejlıdéssel, a lakóterületek
kínálatának
bıvülésével
összehangoltan
a
helyi
foglalkoztatás
feltételeinek javítása, a gazdaság erısítése (terület-igénybevétel a települések összevonása nélkül). A helyi adottságok (termál, tavak, erdık) sokoldalú rekreációs kihasználása, az idegenforgalom feltételeinek javítása. A térség és a helyi társadalom erıforrásainak összehangolt fejlesztésére irányuló egészségmegırzı és életmód program támogatása. II/5. Pécel, Ecser, Maglód, Gyömrı, a XVII. kerület, Az épülı M0 csomópontjaihoz kapcsolódó térségben ipari park fejlesztés, a foglalkoztatás térségi feltételeinek javítása. Szerkezetfejlesztés, és az elıvárosi gyorsvasúti
rendszer
kiépítésével
összefüggésben
mérsékelt
és
térségileg
összehangolt lakóterület fejlesztés a települések összenövése nélkül. A hagyományos településközpontok megújítása, a kisvárosi karakter megırzése és fejlesztése.
II/6. Gyál, Vecsés, Üllı, Felsıpakony, Ócsa, Alsónémedi, a XVIII. kerület A Ferihegyi repülıtérhez kapcsolódó komplex fejlesztések támogatása a nemzetközi repülıtérnek megfelelı tömegközlekedési (vasúti) kapcsolatok kiépítése, a logisztikai funkciók erısítése. Szerkezetfejlesztés, a hiányzó harántoló kapcsolatok kiépítése. A térség más területein kertvárosi típusú fejlesztés. Az épülı M0 csomópontjához kapcsolódó pontszerő vállalkozás-, kereskedelem-, szolgáltatásfejlesztés. A helyi
92
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 gazdaság erısítése kis-, és középvállalkozások támogatásával. A települési karakter erısítése, a környezetminıség javítása. A táj- és természetvédelem érdekeivel összehangolt területhasználat, a termelési hagyományokra alapuló, de környezetkímélı mezıgazdaság. A táji és épített környezeti elemekre épülı turizmusfejlesztés. A településközpontok megújítása. Ócsa központi szerepkörének erısítése, Alsónémedi fıváros határ melletti - út menti - sávjában a tájhasználattal és a térségben folyó mezıgazdasági termelés érdekeivel összehangolt feldolgozó és tárolási kapacitások bıvítése.
II/7. Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Majosháza, Délegyháza, a XXIII. kerület A déli agglomeráció pesti belsı zónájában a lakóterületek rehabilitációja, a környezetminıség javítása, az M0 - 51-es út térségében a kereskedelmi, logisztikai funkciók mérsékelt bıvítése, a területekkel való takarékos gazdálkodás. Tájfejlesztés, az üdülés, rekreáció táji, környezeti feltételeinek javítása, vízparti rekreáció (tavi, R/S/D parti), Az elıvárosi vasúti fejlesztésre alapozó körültekintı lakóterület-fejlesztés. A tájvédelemmel, vízvédelemmel összehangolt bányászat, illetve bánya rekultiváció.
II/8. Szigetszentmiklós, Halásztelek, Szigethalom, Tököl, a XXI. kerület A szerkezeti hiányok pótlása (Duna hidak, Szigeti gerincút). Az M0 térségében logisztika, kereskedelem, szolgáltatás csomópontokra koncentrált fejlesztése. A kötöttpályás
tömegközlekedés
hálózatának
bıvülése
(a
HÉV
vonalának
meghosszabbítása, a ráckevei és a csepeli HÉV-nyomvonal összekötésével), lakóterület-fejlesztés. Ipari szerkezetátalakítás, ipari területek újrahasznosítása, a foglalkoztatás lehetıségének bıvítése. A tököli repülıtér többcélú hasznosításából származó térségi elınyök kihasználása. A térséget tagoló és a környezetminıség javulásához is hozzájáruló zöldövezeti elemek kiépítése. A rekreáció feltételeinek javítása (az R/S/D vízminıség javítása), az erre épülı fejlesztések támogatása. A környezetminıség javítása. A vízbázis védelem követelményeivel összehangolt területhasználat.
93
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 II/9. Érd, Diósd, Tárnok, Százhalombatta, Sóskút, Pusztazámor, a XXII. kerület A térszerkezet javítása, a túlterhelt zónákat tehermentesítı, hiányzó belsı harántoló szerkezeti elemek kiépítése. A déli agglomeráció budai térségében a meglévı lakóterületek humanizálása, a hiányzó közösségi terek kiépítése, az infrastrukturális hiányok pótlása. A munkahelyi kínálat bıvítése, ipari park fejlesztés. A 6-os út menti idegenforgalmi tengelyre kapcsolódva turizmusfejlesztés (régészeti park, a Duna parti adottságok
sokoldalú
kihasználása).
A
térség
környezeti
terheltségének
és
veszélyeztetettségének csökkenése. II/10. Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy A természeti és az épített környezet harmóniájának megteremtése, a spontán fejlıdés eredményezte térszerkezeti konfliktusok feloldása, a folyamatos beépítések tagolása, az autópályák melletti intenzív zónához kapcsolódó területeken a zöldövezet kiterjesztése. A spontán fejlıdés következtében nagyértékő, de ahhoz képest alulhasznosított területek újrahasznosításának elısegítése, a térség értékének megfelelı
összehangolt
fejlesztések
(irodaházak,
bemutatóterek,
szálláshelyek
építészetileg is igényes kiépítésével) II/11. Budakeszi, Zsámbék, Páty, Budajenı, Herceghalom, Tök, Telki, Perbál, Tinnye, Budakeszi
és
a
Zsámbéki-medence
térségében
tájvédelem,
értékvédelem,
hagyományırzés, amely óvatos urbanizációval párosulhat. A minıségi lakóterületi szolgáltatások biztosítása. Budakeszi és Zsámbék központi funkciójának erısítése. A hagyományos településközpontok megújítása. A szelíd turizmus támogatása. Az M1 autópálya sávjában a csomópontokhoz kapcsolódó pontszerő fejlesztéssel a térséget szolgáló kereskedelmi, szolgáltatói funkció erısítése. II/12.
Pilisborosjenı,
Pilisvörösvár,
Pilisszentiván,
Solymár,
Nagykovácsi,
Csobánka, Remeteszılıs, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó A hiányzó harántoló szerkezeti kapcsolatok pótlása, ezzel egyidejőleg a zöldövezet erısítése, környezetigényes és környezetbarát termelı tevékenység támogatása, a helyben foglalkoztatás javítása. A korábban alulhasznosított urbanizált területek igényes lakóterületté válásának elısegítése. A hagyományos településközpontok revitalizálása.
94
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A Pilisi-medence térségében és Nagykovácsiban a táji-természeti adottságok védelme, a zöldövezet érdekeivel összehangolt, óvatos urbanizáció, ami az elıvárosi vasúti fejlesztés megvalósításától függıen kertvárosi típusú lakóterület-fejlesztést, illetve a környezetet
nem
terhelı
termelı-szolgáltató tevékenységek
területi
bıvülését
eredményezheti. A kialakult lakóterületek humanizálása, a közösségi terek fejlesztése, a
hagyományos
megközelítést
települési
egyaránt
központok
javító
10-es
revitalizálása. út
kiépítése.
A A
térszerkezetet helyben
és
a
foglalkoztatás
lehetıségének bıvítése. Környezetük iránt érzékeny, többletterheléssel nem járó térségi
kihatású
intézmények
letelepítésének
támogatása
(oktatásban,
egészségügyben, rekreációban). Piliscsabán
egyetemi
fejlesztés,
az
elıvárosi
vasúti
mőködési
rendszerrel
összefüggésben, az egyetemi fejlesztés igényeivel összehangolt óvatos lakóterületfejlesztés. A zöldövezet fejlesztése, rekreáció.
II/13. Budakalász, Üröm Pomáz, Pilisszentlászló, Pilisszentkereszt, Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Dunabogdány, Visegrád, Kisoroszi, Szigetmonostor, Pócsmegyer
A hegyvidéki területeken óvatos urbanizáció, a tehermentesítést szolgáló hiányzó szerkezeti elemek kiépítése, környezetbarát termelés, a kereskedelem, a szolgáltatás bıvítése. A települések összeépülésének megakadályozása, a zöldövezet fejlesztése, a táji-, természeti adottságok turisztikai kihasználása. A táj-, természetvédelem érdekeit
érvényesítı
fejlesztés,
szelíd
turizmus,
falusi
turizmus
feltételeinek
támogatása, Dobogókı idegenforgalmi fejlesztése. A 11-es út – Duna menti sávjában a rekreáció, a turizmus feltételeinek javítása (Dunakanyar déli kapuja turisztikai és rekreációs központ), a Budapesthez közeli területeken intenzívebb fejlesztés.
Szentendre idegenforgalmi, turisztikai központi szerepének erısítése, a Dunakanyar jobb parti rekreációt és turizmust szervezı központ fejlesztése, a terület túlterhelését eredményezı tömegturizmus enyhítését szolgáló turisztikai kínálat bıvítése (Skanzen, témapontok, rekreációs és szervezı központok). A térség településeiben a vízparti, a termál és a hegyvidéki adottságokra épülı rekreáció, az üdülés feltételeinek javítása,
95
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 történeti
és
kulturális
turizmus
fejlesztése.
Értékvédelem,
értékfejlesztés,
a
hagyományos településközpontok revitalizációja.
A térségben élı népesség megélhetését a táji-, természeti értékek megırzését, az üdülési potenciál mértéktartó kihasználását és a felszín alatti ivóvízkészletek minıségének hosszú távú védelmét egyaránt szolgáló koordinált területfejlesztés és területhasználat. A térségben keletkezı szilárd és folyékony kommunális hulladék környezetkímélı kezelése, ártalommentes elhelyezése. Lágy turizmus, vízparti rekreáció.
A koncepció társadalmi egyeztetése során lehetıség nyílik a fenti fejlesztési irányok verifikálására, kiegészítésére, szükségszerő változtatására. Amennyiben a javasolt irányok – amelyek nagyjából egybeesnek az egyébként is zajló társadalmi, gazdasági folyamatokkal – megegyeznek a helyi elképzelésekkel, akkor a feladat alapvetıen a megvalósítás menedzselésének segítése lehet. Ahol jelentıs eltérések mutatkoznak, ott a változtatás pontjainak meghatározása az elsı számú feladat. A legfontosabb, hogy a helyi kezdeményezéseket kell „felülrıl” - azaz a BAFT szintjérıl is – segíteni, koordinálni, hozzásegíteni a megvalósuláshoz, s nem megoldani a helyi szereplık helyett, mely egyébként is egy „függıségi” helyzet kialakulásához vezet. A hozzáadott érték a BAFT részérıl az együttmőködés lehetıségének felajánlása és mőködtetése.
5.7 A megvalósítás feltételrendszere
Stratégiai Menedzsment létrehozása A feladatok ellátásához reális alapokból kell meghatározni a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács szerepét: A BAFT nem rendelkezik intézményileg minden jogosultsággal, „hatásköri hatalommal”,
kompetenciával,
amely
a
felülrıl
irányított,
koordinált
beavatkozásokat lehetıvé tenné (önkormányzati kompetenciák primátusa, privát / fejlesztıi / szektor törvényszerősége). A
BAFT
nem
diszponál
fejlesztési
források
felett,
saját
programjai
megvalósítására csak korlátozott pénzügyi eszközök állnak rendelkezésére. Ami a megvalósítás, és ezzel a stratégia bizonytalanságát is okozza, az annak köszönhetı, hogy nem teljes mértékben kidolgozott a térség-irányítás hatáskör-
96
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 megosztási rendszere, ezen belül a finanszírozási probléma megoldása, nem világos a fejlesztéspolitika arra vonatkozóan, hogy a projektek fejlesztése és a kész projektek üzemeltetése milyen forrásokkal lehetséges. Nem tisztázott a kérdés, hogy mi kerülhet finanszírozásra közhatalmi (nemzeti, regionális és lokális) non profit alapon, és mi profitorientált, vállalkozási alapon. Nem kiforrott még a fejlesztéspolitika abból a szempontból sem, hogy milyen módon, hol történik
a
közpénzek
elosztása,
mely
intézmények,
milyen
kompetenciákkal
rendelkeznek majd ebben a folyamatban, hol és kinek lesz hatásköre a projektek generálásában, illetve elfogadásában. A ma rendelkezésre álló eszközök a pénz elosztására inkább alkalmasak, semmint a hazai és nemzetközi befektetık megnyerésére, a befektetési helyszínné válás során a közforrások sokszorozására, vagy akár a tervezésre, koordinációra. Az elızıekbıl is jól látható, hogy a peremfeltételek meghatározásának többségénél meg kell teremteni az összetartást ahhoz, hogy az érdekeltek már a tervezés során bevonhatók legyenek, a megvalósítás potenciális résztvevıi akcióba léphessenek. Ez több
tervezést,
elıkészítést,
érdekharmonizálást,
kooperációmenedzselést,
elkötelezettség megteremtést igényel. További bizonytalanságot, orientációs elégtelenséget teremt az aszimmetrikus ingatlankereslet, amely részben a kínálat szőkössége miatt erısödik. Jól láthatóan a várostérségben, az agglomerációban a fejlesztési kereslet irányít, a termelési-, logisztikai-, szolgáltatási- és lakásfejlesztésekben érdekelt egyre bıvülı és növekedı hazai és sokasodó nemzetközi cégek határozzák meg a fejlesztési irányokat, aktivitásokat. A spontán fejlesztési kereslet koncentrálódik, területileg elsısorban Budapest történeti belvárosában, illetve kies természeti-táji környezetben, másrészt funkcionálisan a kereskedelmi, irodai, logisztikai, lakás és egyes idegenforgalmi ágakban. Ennek következményei jól érzékelhetıek: a belváros mőködıképessége határaihoz közeledik, infrastruktúrafejlesztések hiányában a metropolisz szegélyein a fejlıdés elmarad lehetıségeitıl, képességeitıl, egyéb adottságaitól, ezáltal nı az értékdifferenciálódás a belsı és külsı agglomerációs területek között. Éppen
a
szőkös
kínálat,
a
hiányzó
terület
elıkészítés
következtében
az
ingatlanszektorban érdekelt aktorok, fejlesztık, közvetítık és tervezık a magasabb vagy kevésbé kockázatos profitlehetıségtıl vezérelve fokozzák a centrum iránti keresletet, illetve ezzel összefüggésben az említett szektorokba való befektetéseket, ami a kialakult aszimmetriák erısödéséhez vezet. Ezzel egy idıben jelentkezik a
97
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 probléma, hogy a nagyváros (adminisztratív okokból) nem tervezi szerkezeti megújulásának, átalakulásának stratégiáját, a világ urbanizációs trendjeinek megfelelı regenerációját, újjászületését. Az elérhetıvé váló EU források, támogatások jó lehetıséget kínálnak Budapest és körzete megújítására, a szerkezetváltásra és modernizációra. Ezek felett a források felett viszont a BAFT nem diszponál, annak elosztása az állam, illetve a KözépMagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács kompetenciája. Vagyis a BAFT autoritása teljesen más jellegő, mint a régióé, vagy akár a kistérségeké. Megalapozott szakértıi véleményünk és külföldi tapasztalatok34 szerint a BAFTnak - és ezáltal jelen tervezésnek is - a feladata a Budapesti funkcionális várostérség
fejlesztésének
szereplıi
közötti
összetartás
létrehozása,
a
“harmonizálás” és a célok iránti elkötelezettség megteremtése. A “harmonizációs eljárás” jelentıs politikai, gazdasági és intézményi összetevıket tartalmaz. A Budapesti Agglomeráció tıkebefektetéssel, azaz privát forrásokkal történı fejlesztéséhez, mindenekelıtt e szereplık, törekvések, és érdekek közötti szakadékot kell tudnunk áthidalni. Jelen stratégia kidolgozása során tehát elsıdleges cél volt ellátni az irányítókat, politikusokat, szervezıket, és más lehetséges döntéshozókat olyan tervvel, amely alapján megindulhat egy folyamatmenedzselés. Az eredményes irányító munkához a Tanács – meg kell, hogy hagyja a fejlesztés mindenféle szintő szereplıjének az autoritását, „hatásköri hatalmát” és – elsısorban „befolyásolási hatalmát” kell gyakorolja, ezzel teremtve meg a fejlesztés szereplıi közötti összetartást. A fentiek alapján kirajzolódik a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési
Tanács
lehetséges
stratégiai
menedzselési
szerepe,
módszertani
megközelítése és egyben a változásmenedzselésben szerepvállalásának, feladatainak köre, a következık szerint: Stratégiai „vezérlés” (kreatív irányítás), amely magában foglalja a hosszú távú célkitőzések rangsorolását, az ezekhez vezetı programok kiválasztását,
34
Példa: Berlin és Brandenburg: egy közös tervezési hatóság felállításra került sor közös érdekeltségő, hosszú távú, kötelezı érvényő fejlesztési programok kidolgozására, a "decentralizált koncentráció" megvalósítására. A növekedési lehetıségek az önkormányzatok között úgy kerülnek elosztásra, hogy a már meglévı belterületek, ill. a központoknak kijelölt (tömegközlekedéshez közelebb lévı) települések kapjanak elsıbbséget. Az azonos térségben lévı önkormányzatok közötti közös tervezés elısegítésére a város környékén négy “szomszédsági fórumot” alakítottak ki, melyekben az adott térség regionális tervezési hatóságainak, a városoknak, a falusi körzeteknek és a berlini kerületeknek állandó képviseletük van. A szomszédsági fórumok elsı lépésben az információk és tapasztalatok cseréjét jelentik, de ezen az alapon késıbb alapjaivá válhatnak az együttmőködés intenzívebb formáinak.
98
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 valamint
a
programok
megvalósításához
szükséges
intézményi-,
és
forrástámogatás szervezését. Információ és kooperáció (partnerség) intézményesítése (a „kommunikációs tér” optimalizálja a megvalósításhoz vezetı utat). Kommunikációs stratégia keretében a belsı információáramlás rendszerének megszervezése,
illetve
az
összehangolt,
közös
döntések
meghozása
érdekében érdekharmonizálás és érdekháló menedzselése, belsı és külsı kommunikációs háttér létrehozása. Marketing-promóciós kommunikáció: a várostérség promóciós feladatainak ellátása, identitás-építési akciók, programok szervezése, imázs teremtés, energiák, erıforrások bevonása, stb. Általános és forrásszervezı-befektetıi kommunikáció, „várostérség-kiállítás” stb. A budapesti agglomerációs kínálati piac szervessé tétele, kiajánlási-befektetési portfolió folyamatos és dinamikus készítése, kommunikációja és menedzselése, a hatósági és tulajdonosi funkciók (önkormányzati döntéshozás, önkormányzati tulajdon) szétválasztása, stb. Önkormányzati koordináció intézményesítése (rendezett kínálati helyzet, a befektetıi piac stimulálása). Feladatok meghatározása és delegálása (szerepek hierarchizálása, világos hatásköri és feladatmegosztás). A már konkrétumokat tartalmazó cselekvési programok menedzselésének delegálása „illetékességi” és „alkalmassági” szintekre. Szakértıi hálózatok kiépítése, mőködtetése.
A területfejlesztés forrásai A Budapesti Agglomeráció fejlesztése, fejlıdése szempontjából a következı 7 év során (2007-2013 idıszak) az Európai Uniós források lesznek meghatározóak. A
Közép-magyarországi
Operatív
program
fejlesztéseinek
pénzügyi
keretét
meghatározza, hogy a régióban a strukturális alapokból 580,0 milliárd Ft használható fel. Ebbıl a KMOP ERFA forrású támogatási kerete 419 milliárd Ft. Az alábbi pénzügyi adatok az akciótervek pénzügyi táblájában a prioritásonként euroban megadott támogatási keretösszegeket mutatják forintra átszámítva folyó áron, 271 Ft/euro árfolyamon.
99
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Prioritási tengelyek szerinti indikatív forrásallokáció Prioritási tengelyek
Prioritás kerete35 (milliárd Ft)
1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység, valamint a K+F és technológiai együttmőködések fejlesztése Kutatási központok fejlesztése, megerısítése Innovációs és technológia parkok támogatása Vállalati innováció ösztönzése Vállalati kutatás-fejlesztési profil erısítése
129, 671
Technológia-intenzív start-up vállalkozások támogatása 2. A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése
Közúti elérhetıség javítása Kerékpárutak fejlesztése A régió külsı elérhetıségét javító közlekedés
103,655
A közösségi közlekedés versenyképességének 3. A régió vonzerejének fejlesztése A turisztikai vonzerı- és termékfejlesztés elımozdítása A turisztikai fogadóképesség javítása Természeti értékek védelme Élıhely-megırzı mezıés erdıgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése Erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése 2000 Le alatti települések szennyvíz kezelése Vízgazdálkodási tevékenységek Megújuló energia-hordozó felhasználás növelése
59,458
Környezetinformatikai hálózatok fejlesztése 4. A humán fejlesztése
közszolgáltatások
TISZK rendszerhez fejlesztések
intézmény-rendszerének
kapcsolódó
infrastrukturális
Integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása és a regionális képzési hálózat kialakítása
89,565
35
A prioritás keretösszege a 2007. május 25-i., társadalmi egyeztetésre bocsátott regionális akcióterv változatokban jelölt összeget jelzi, míg az összesítés a 2007. május 7.-i. Európai Bizottsági döntéssel elfogadott UMFT-ben jelölt összeget tartalmazza.
100
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A felsıoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése A felsıoktatási fejlesztése
intézmények
infrastruktúra
és
IKT
Közép-magyarországi régió fekvıbeteg-szakellátási intézményrendszerének fejlesztése Kistérségi járóbeteg szakellátás fejlesztése a Középmagyarországi régióban Bentlakásos intézmények (kiemelt projekt és pályázat)
korszerősítése,
kiváltása
Állami fenntartású közintézmények akadálymentesítése Gyermekek napközbeni ellátását végzı intézmények szolgáltatásának fejlesztése és kapacitásának bıvítése Szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minıségének fejlesztése Önkormányzatok illetıleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások akadálymentesítése Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása Települési és mozgókönyvtárak, valamint közmővelıdési intézmények fejlesztése Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése 5. A települési területek megújítása Integrált városrehabilitáció
68,586
Települési központok fejlesztése Összesen
419
Évenkénti indikatív forrásallokáció 2007-201336 Évek/prioritások Együtt Milliárd Ft 430,3
2007
2008
2009
2010
2011 2012 2013
149,3
115,4
80,9
46,9
12,6
12,6
12,6
A forrásfelhasználás tervezett éves bontása jól mutatja, hogy az elsı három évben a támogatott fejlesztések (projektek) döntı többsége a régióban meghatározásra kerül.
36
A táblázat a KMOP legutóbbi (2006. december) hivatalosan publikált változatában feltüntetett összegeket tartalmazza
101
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A régió ERFA keretébıl 21,8 milliárd Ft az Elektronikus Közigazgatás OP (EKOP), a régió ESZA forrásaiból 115,4 milliárd Ft a Társadalmi megújulás OP (TAMOP), és 12,5 milliárd Ft az Államreform OP (ÁROP) KMR prioritása alatt szerepel.
Az európai uniós források mellett továbbra is elérhetıek lesznek a következı területfejlesztési források, elsısorban a helyi (önkormányzati) és kistérségi kezdeményezések finanszírozására:
Terület- és Régiófejlesztési Célelıirányzat (TRFC): a pályázat célja a hátrányos helyzető területek, települések felzárkózásának az elısegítése. A TRFC keretében több pályázati jogcímre van általában lehetıség pályázni, leggyakoribb témakörök: munkahelyteremtés, KKV-k
támogatása,
önkormányzatok
fejlesztése,
turisztikai
beruházások / idegenforgalmi projektek támogatása
Turisztikai Célelıirányzat: jelenleg ez az egyetlen jelentısebb hazai forrás, amelynek terhére számottevı pénzeszközök mozgósíthatók a Budapest-KözépDunavidék Turisztikai Régió számára.
Céltámogatások: a pályázati célok és a kedvezményezettek köre általában évrıl évre
változik,
az
szennyvíztisztításra,
önkormányzatok illetve
saját
többnyire
fenntartású
szennyvízelvezésre,
intézményeik
és
korszerősítésére
igényelhetnek támogatást.
A programok megvalósításában, finanszírozásban a magánszektor bevonása, illetve az érintett projektgazdák önereje kiemelt fontosságú.
5.8 A koncepció megvalósításának társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai és azok regisztrálása
A koncepció megvalósulásának legfontosabb hatása az átfogó cél, illetve a stratégiai célok elérése lehet. A fejlesztési prioritások, programok, illetve a térségre vonatkozó egyéb fejlesztési programok (Podmaniczky Program és különösen a Közép-Magyarországi Operatív Program) — egymást kölcsönösen felerısítve — éppen ezeket a célokat szolgálják. A várt hatások lényegében az egyes programoknál megfogalmazott célkitőzéseknek felelnek meg, a hatások értékelése az operatív programok kidolgozása, másrészt a megfelelı információs, monitoring rendszer kialakítása és mőködtetése után lesz lehetséges.
102
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A választott mono-policentrikus forgatókönyv és a koncepció javasolt fejlesztési prioritásainak megvalósítása eredményeként a következı gazdasági, társadalmi és környezeti hatások érvényesülnek:
Gazdasági hatások: -
Kiegyensúlyozott, a helyi erısségekre alapozott gazdasági térszerkezet az agglomerációban, munkamegosztás.
-
Helyi
munkaerıre
és
hagyományokra
alapozott
gazdaságfejlesztés, helyi kis-, és középvállalkozói szektor megerısítése,
általában
a
versenyképesség
és
piacképesség javulása. -
Társközpontok
fejlesztésével
a
szolgáltatói
szektor
megerısödése, helyi munkalehetıségek bıvülése.
-
Kis-,
és
középvállalkozói
telephely
kínálat
és
az
értékesítési, kiajánlási formák bıvítése. -
Társközpontok elérhetıségének javítása mind közlekedési, mind kommunikációs szempontból - a mikro-körzetekbıl, ezáltal
az
utazás,
ingázás,
ügyintézés
addicionális
költségeinek csökkenése. -
Kulturális
és
épített környezet
értékeinek
megóvása
integrált turisztikai termékfejlesztések keretében.
Társadalmi hatások: -
Szolgáltatások mikro-körzet szintő elérhetıségével a helyi életminıség feltételeinek javulása.
-
Lakosság egészségi állapotának javulása.
-
A
gazdaság
folyamatosan
változó
igényeinek,
szükségleteinek megfelelıen a foglalkoztatás, és képzési rendszer megújítása, a foglalkoztatás szintjének növelése. -
A felnıttképzés kiszélesítése, az át- és továbbképzés lehetıségeinek az agglomeráció minden területén való elérésének biztosítása, ezáltal a munkaerı-piaci esélyek növelése.
-
A munkanélküliség újbóli csökkentése, illetve a tartós munkanélkülivé válás megakadályozása. A munkaerıpiaci
103
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 (re-)integráció
elısegítése,
a
változásokhoz
való
alkalmazkodás javulása.
Környezeti hatások: -
Lakó- és intenzív gazdasági területek szétválasztásával lakókörnyezeti
feltételek
(közlekedésbiztonság,
minıségi
zajterhelés,
javulása
levegıszennyezés,
stb.). -
Az életminıségi-környezeti jellemzık általános szintjének emelése.
-
A természeti környezet védettségének mind magasabb szintre emelése.
-
A környezet-egészségügyi mutatók pozitív irányú változása
-
Az erdıterület növekedése (ha-ban), illetve az erdıterület arányának változása a ZÖLDÖVEZET kijelölt területén belül
-
Rét-, legelıterületek növekedése (ha-ban) illetve területi arányának változása a ZÖLDÖVEZET kijelölt területén belül
-
A védett és a helyileg védett területek arányának növekedése a térségben
-
A rekreációs területek fogadókészségének javulása;
-
A
civil
szervezetek
által
lebonyolított
táj-
és
természetvédelmi projektek számának növekedése
104
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
VI. Stratégiai megfontolások A stratégia nem más, mint a célok megvalósítását szolgáló módok és eszközök meghatározása.
A problémák, igények és trendek elemzésébıl kiindulva a budapesti várostérség legfontosabb feladataként (MIT) a térszerkezeti és városszerkezeti problémák feloldását tekintjük. Ez a mai monocentrikus rendszer megváltoztatását jelenti, melynek legfontosabb összetevıi: (1) heterogén mikro-körzetekbıl összetevıdı agglomerációs tér, (2) mely mikro-körzetek egy-egy, a mikro-körzetet kiszolgáló dinamikus társközpont köré szervezıdnek (2), illetve a hozzáférést biztosító közlekedési hálózatok és szolgáltatások fejlesztése. A fejlesztés stratégiai céljának tekintjük továbbá a társadalmi innováció és térségi kohézió erısítését, a gazdasági szektor – elsısorban piac- és hálózatépítésen keresztül történı – fejlesztését.
A megvalósítás (KIK és HOGYAN) kulcsa a fentiekkel összhangban álló várostérség-irányítás és menedzselés, mely egy hatékony mőködést biztosító intézmény- és eszközrendszer kialakítását és mőködtetését igényli.
A
célok
elérése
feltételezi
a
térségi
szereplık
közötti
együttmőködés
megteremtését, az érdekek harmonizálását, koordinálását, hatékony, kiszámítható döntésmechanizmus kialakítását. Mindehhez alapfeltétel a térségben zajló folyamatokra vonatkozó információ-szerzés, feldolgozás és csere.
Amikor az egymástól független társadalmi célok sokasodnak, olyan környezet jön létre, amelyben senki nem tudja a problémák körét sem meghatározni, sem megoldani együttmőködés nélkül. Egy ilyen környezetben, ahogy a valódi problémák sem, úgy közelebbrıl maguk a célok sem meghatározottak. Egy ilyen környezetben a probléma éppen a társadalmi célok közötti kölcsönös függıség, és ennek eredményeként az összehangolás nélküli, az egymás hatását kioltó, széttartó akciók magas társadalmi költsége.
Éppen ezért, a közös célok meghatározása érdekében a BAFT által nyújtható legfontosabb szolgáltatás, hogy a társadalmi részvételt biztosító koordinációs és kooperációs módszerével hozzájáruljon a társadalmi tıke szintjének
105
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 növeléséhez, kapcsolatok
különösen
az
kialakításához,
egyes továbbá
társadalmi az
csoportok
egyedi
közötti
stratégiák
áthidaló
szinergiájának
megteremtéséhez, a sok szereplı tevékenységének megfelelı összehangolásához.
A társadalmi tıke az emberek közötti társadalmi együttmőködést (kooperációt) elısegítı, „mozgósított” informális társadalmi normák és értékek együttese. Tanulmányok támasztják alá, hogy azok a közösségek képesek sikeresen megvalósítani az új fejlıdési modellt, ahol a társadalmi tıke a közösségi tudat, a bizalom
és
szolidaritás
formájában
jelenik
meg,
elısegíti
a
társadalmi
együttmőködést, s egyben a közösségi fejlıdés és versenyképesség alapja.
A társas kapcsolatok minısége, lényegében a társadalmi tıke elemei az életminıség meghatározó faktorai is egyben. A társadalmi tıke szintjének növelése tehát nemcsak a kooperációs, koordinációs mechanizmusokon, participatív tervezési technikák alkalmazásán keresztül érvényesül, hanem közvetlenül megjelenik a „társadalmi innováció, térségi kohézió erısítése” prioritás alatti programokban is, illetve a turizmus, és gazdaságfejlesztést célzó programok tartalmában (alapvetıen a kooperáción alapuló „alulról jövı” kezdeményezések támogatása).
Mivel a komplexitás forrása a részek közötti kölcsönös függıségben rejlik, ez egyben - amennyiben helyesen gazdálkodunk vele - a megfelelı versenyképes urbánus környezetminıség forrása is. Az agglomerációs városi környezetnek ez a jellemzı karaktere a kölcsönös függıség, az egymásrautaltság szükségszerően arra ösztökéli a térség szereplıit, hogy együttmőködjenek. Azonban az együttfejlıdés érdekében ennek a spontán folyamatnak tudatos szintre kell emelkednie és az egész térség érdekeit szolgáló fejlesztési programokká kell formálódnia.
Az információs korszakban a sikerességet az teszi lehetıvé, hogy túl tudunk-e jutni a centralizált vagy éppen a kaotikus információk okozta döntési elégtelenségeken, az egymástól való kölcsönös függıségben rejlı centripetális (széttartó, egymást kioltó) hatásokon. Ehhez olyan irányítási megközelítésmódra van szükség, amelyik alkalmas arra, hogy egyfajta tanulási folyamatként tekintsen a problémamegoldásra és annak résztvevıi számára egy úgynevezett „együttmőködı (kollaboratív) tanulás” platformját, eszközeit teremti meg.
106
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Ennek érdekében a tervezési folyamat során a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelı térbeli szerkezet kialakítása mellett fontos, hogy megfelelı hangsúlyt fektessünk a társadalmi nyilvánosság biztosítására, a kölcsönös visszacsatolásra, ezáltal a bizalom és a közös célok melletti elkötelezıdés megteremtésére a programok megvalósításában résztvevık, a tervezık és döntéshozó szervek között. A tervezés dinamikáját és a tervek társadalmi beágyazottságát biztosítja a végrehajtásukban érdekelt, illetve érintett szereplık bevonása a fejlesztési célok artikulálásába, a konkrét fejlesztési megoldások kidolgozásába és elfogadásába.
Az irányításnak egy ilyen módja, azaz egy kölcsönös, avagy közösségi tanulás, egyben visszahat, átalakítja magát az irányítást (és a közösséget is), annak természetét és struktúráját egyaránt. Ebben a modellben a tanulás azt jelenti, hogy a szervezet úgy alkalmazkodik a növekvıen összetett (komplex) környezethez, hogy javítja koordinációs mechanizmusait.
A tervezés és kommunikáció elégtelensége és minısége (nem éppen újszerő, a mai kor igényeinek megfelelı módszerei) a következı fı problémákhoz vezettek: o
a piaci erık, a civilek, a közszféra és a térség-kormányzás szándékai nem találkoznak, így az egyes – s különösen a piaci szereplık bevonása esetleges, szétforgácsolt, inkább csak követı és nem stratégiai,
o
a közösségi források nem kerülnek hatékony alkalmazásra és nem képesek befolyásolni sem a fejlesztés irányát, sem a kínálat alakulását
(a
szőkös
erıforrások
mellett
az
alkalmazott
módszerekkel nem lehetséges az erıforrások koncentrációja, hatékony bevonása, mőködtetése).
A fenti problémák miatt változtatásokra van szükség, annak elismerésére, hogy a célkitőzések
konkretizálása
az
erre
irányuló
akciók
során,
szervezés,
összehangolás útján lehetséges. Egy új térségkormányzási filozófia, stratégiai menedzselési megközelítés kiinduló megfontolása a következı: A térség irányításának az a feladata, hogy az akciókat alapstratégiája keretében gerjessze, ennek intézményi feltételeit megteremtse a résztvevı erık számára. A BAFT a jogszabályokban rögzített hosszú-, közép- és rövid
107
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 távú
tervezési
kötelezettségével
összhangban
koordinációs
terveket
dolgozzon ki és a tervek megvalósításában összehangoló szerepet töltsön be.
Az új felfogásban, - szakítva a korábbi gyakorlat terv-központú (a „mit” meghatározása) szemléletével, amely a fejlesztési akciókat részletesen tervezte és irányította - a térségirányítás stratégiai vezérlést jelent. Az ennek biztosításához szükséges szervezeti rendszer felépítéseit, mechanizmusait azonban úgy lehet kialakítani, ha reális alapon határozzuk meg a térségvezérlés szerepét: Az elkövetkezı idıszakban a térségfejlesztés alapvetı funkciója, célja és feladata az átalakulás stimulálása és irányítása, a társadalmi és gazdasági modernizáció elısegítése, az ennek útjában tornyosuló akadályok elhárítása.
A térségfejlesztés feladata általában tehát egyfajta "helyzetbe hozás" elısegítése, a térség versenypozíciójának megerısítése, amelynek eléréséhez elengedhetetlen az információk feldolgozása, egy interaktív vagy közös, kölcsönös tanulás keretei között a horizontális és vertikális koordináció és kooperáció. Az
elızıekben
meghatározott
irányított,
szerves
agglomerálódásnak,
egy
nemzetközileg versenyképes funkcionális várostérség kialakításának alapvetı feltétele, hogy a fentiekben vázolt térség-irányítás minél hamarabb kialakuljon.
Az eszköz- és intézményrendszer fejlesztésére vonatkozó legfontosabb ajánlások a következık:
6.1.
Térségirányítás
és
menedzsment
intézményrendszerének
mőködtetése,
fejlesztése
A közös célok meghatározásához, a célok iránti elkötelezettség megteremtéséhez, a folyamat-menedzselés során szükséges döntések meghozatalához, azaz a partnerség megteremtése, a célok közös akarattá fejlesztése, valamint az ezt követı eredményes és hatékony végrehajtás szempontjából döntı fontosságú a modern, integratív - kooperatív intézményrendszer kiépítése. Ez teszi lehetıvé a fejlesztés folyamatában a turbulens és kiszámíthatatlan körülmények közötti gyors és minıségi döntéshozást, azonnali eredményes reagálást.
108
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Cél, hogy a Budapesti Agglomerációnak legyen egy olyan stabil koordinációs mechanizmusa, kooperatív irányítási eszközrendszere (melyek részben már kiépültek és mőködnek), ezáltal „befolyásolási hatalma”, amely hatékonyan képes a térség sajátos érdekeit és elvárásait kifejezni, és érvényre juttatni a többi szereplı döntéseiben, akcióiban. A Stratégia egyik meghatározó eleme maga a PARTNERSÉG. A BAFT a különbözı érintett szereplık és intézmények – képviselıiken keresztül történı – bevonásával készíti elı döntéseit, illetve – mint végrehajtó – ezen intézményekkel együttmőködve valósítja meg céljait. A fejlesztési célok szakmaspecifikus bizottságok (Stratégiai Bizottság, Operatív Fejlesztési Bizottság, Ellenırzési és Monitoring Bizottság), míg a fejlesztési érdekek a Koordinációs Bizottság keretében kerülnek egyeztetésre. A térségi vélemények és érdekek megnyilvánulásának a Kistérségi és Kerületi Egyeztetı Fórumok adnak teret. A BAFT, meghagyva az érintett szereplık autoritását, a közös-, kölcsönös érdekek mentén befolyásolja, KOORDINÁLJA a térséggé szervesülést, a várostérség összehangolt fejlıdését, ötvözıdését, ezáltal biztosítva, hogy a Budapesti Agglomeráció a meghozható jobb és gyorsabb döntések, és hatékony megvalósítás eredményeként pozícióelınyre tegyen szert az európai városrégiók versenyében.
Tervezési koordináció Támogatni kell az alacsonyabb területi szintek átfogó tervezését, illetve a koncepcionális és tértervek operacionalizálását. Elı kell segíteni az eddigi egysíkú termékkel-kapcsolatos, „mit” tervezés mellett az eszközökkel kapcsolatos „hogyan” tervezés
kialakítását,
a
marketing
(a
piacbefolyásolás)
eszközeinek
meghonosítását. A tervezést tehát ki kell terjeszteni a fizikai tervezésrıl a befektetés-tervezés, térségmarketing, finanszírozás-tervezés területeire, és ezeket is összhangba kell hozni a programtervezéssel, a fejlesztési koncepció folyamatos akciótervezésével és monitoringjával. Cél, egyrészt a gyors és hatékony döntések meghozatalának elıkészítése, másrészt a térség különbözı döntési-tervezési szintjeinek összehangolása, s ezek eredményeként egy jobb és eredményesebb forrás-allokáció megvalósítása, a marketing szakértelmek meghonosításával több forrás megszervezése.
A tervezési rendszer menedzselésének elemei tehát a következık: o
koordinációt, közös tervezést igénylı tématerületek meghatározása, ezen tervezési folyamatok elindítása,
109
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
o
hiányzó tervdokumentumok és a projekt portfolió elkészítésének menedzselése,
o
tervezési asszisztencia (alacsonyabb területi szintek számára).
Menedzsment funkciók erısítése
A már létrehozott döntéskoordinációs intézményi mechanizmusokat a programok megvalósíthatósága érdekében ki kell egészíteni a menedzseléshez szükséges kapacitásháttérrel, illetve meg kell határozni a „fejlıdı stratégia” megvalósítását lehetıvé tevı szerepeket és munkamegosztást. (tervezés-összehangolás vs. végrehajtás) A megvalósítás, végrehajtás menedzseléséhez ki kell alakítani annak szervezeti, humán
hátterét,
amely
több,
egymással
összehangolt
fejlesztésstimuláló,
megvalósítást generáló és koordináló feladatot lát el: promóció
és
marketing
kommunikáció,
(agglomerációs-„termék”
identitásépítés, „piacbefolyásolás”) források szervezése, illetve a befektetık szervezése, fejlesztési lehetıségek kiajánlása, piaci szereplık mozgósítása az elıkészítés, helyszínek, programok támogatásának megszervezése, az iniciáló, indukáló programok megvalósítása. (költségek optimalizálása, szinergiák létrehozása)
A fenti három feladatterületet ellátó szervezet teszi lehetıvé, hogy rövid távú profittal
kecsegtetı
támogatásával,
ingatlanfejlesztésekkel,
ezeknek
lokális
vállalkozásokkal,
programokkal,
illetve
terület-elıkészítésekkel
ezek való
segítésével a hosszú-távú jövıkép megvalósítása irányába történjen elmozdulás, a gazdaság akciói és a közszféra intenciói közötti szinergia kialakuljon. A szervezet teremti meg a kapcsolatot a piaci aktorok és a közszféra által igényelt közösségi igények között. Ennek a szervezetnek a feladata, „lefordítani” a piac nyelvére a célokat, akciókat, megteremteni a térség-fejlesztési operatív kínálatot.
110
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
6.2. Szervezett és rendszeres kommunikáció feltételeinek kialakítása
A ma még atomizált érdekeket képviselı várostérségi szereplık közötti együttmőködés fejlesztése, a közös célok és érdekek megfogalmazása és harmonizálása,
az
agglomerációs
elkötelezettség
és
tudatosság
növelése
érdekében létre kell hozni és mőködtetni a szervezett és rendszeres kommunikáció fórumait.
Budapesti Agglomerációs Állandó Tervkonferenciák és Jövıkonferenciák
A várostérség közhatalmi szereplıi (helyi önkormányzatok vezetıi, BAFT elnöke, KMRFT elnöke) közös akarattal (Együttmőködési Megállapodás) létrehoznak és a BAFT égisze alatt rendszeresen, formalizáltan mőködtetnek egy Budapesti Agglomerációs Állandó Tervkonferenciák (BAÁT) és a tágabb funkcionális várostérségre kiterjesztve egy Jövıkonferenciák fórumot. A konferenciák integráló és tervezési dimenzióval bírnak. Az aktuális vagy akut témák egyeztetése (belsı diplomácia) során létrejövı megállapodásokat, elvi megoldási lehetıségeket megfelelı formában dokumentálják, és hozzáférhetıvé teszik a térség fejlesztési aktorai számára. A tudatosságnövelés, az informáltság, a közös célok kifejlesztése és megvalósítása érdekében folytatandó kommunikáció fórumainak feladata egyrészt
a
térségi
jelentıségő
térségi
célkitőzések,
elhatározások
megvitatása által a térségi célok folyamatos alakítása, a „miért”, „mit” és „hol” típusú kérdésekre lehetséges válaszok, alternatív forgatókönyvek felvázolása és összehangolása, azaz a tér tervezésében, a döntések elıkészítésében információkiegyenlítés és koordináció, másrészt a térségi célok szempontjainak, hatásainak megvitatása, jobb, teljesebb megértése által a helyi és ágazati szereplık résztevékenységének összehangolása, az átfogó célok megvalósításának elısegítése a térség szereplıinek aktivitásával támogatva37.
37
ebben kell pouvoirt szerezni, azaz a közpénzek felhasználásában el kell érni, hogy a BAFT befolyással rendelkezzen abban az esetben, ha a térségkormányzás bármely szintjén a BAÁT ajánlásaival ellentétes dolgot kívánnának megvalósítani közpénzbıl támogatni, finanszírozni
111
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Térségdiplomácia, hálózatépítés
A térségdiplomáciai tevékenység és hálózatépítés nem más, mint aktív részvétel az európai
nagyvárosi
régiók
hálózatában,
széleskörő
kapcsolatfelvétel
és
kapcsolattartás e hálózat tagjaival, a térség elismertségének, valamint saját tudás és know-how bázisának fejlesztése, továbbá a „kapu„ és „híd” szerep hatékony betöltése. Az informáltság növekedése és a nagy-térségi kooperáció lehetısége mellett cél az európai forrásokhoz való jobb hozzáférhetıség is.
A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy a térség szereplıinek nemzetközi kapcsolatai külön-külön alakultak ki, ami esetenként párhuzamosságot, illetve - az eltérı érdekeltségek miatt - a lehetıségek ki nem használását eredményezi, illetve egyes magyar
és
külföldi
magáncégek
közremőködésével
fölösleges
és
drága
párhuzamosságokat hoz létre. A kelet-, és délkelet-európai térségekkel, valamint a környezı országok fıvárosi régióival való közvetlen kapcsolatfelvétel egyelıre hiányzik. Berlin és Bécs részérıl igen élénk együttmőködési kedv jelentkezik - saját „kapu” szerepük fejlesztése érdekében, és érdeklıdés tapasztalható a tagjelölt országok várostérségeinek képviselıi részérıl is.
A „kapu” és „híd” szerep betöltése alapvetıen feltételezi az információ- és tudásközvetítést a fejlett nyugat-európai és a friss EU tagsággal rendelkezı (Románia, Bulgária), valamint az EU felvételre váró országok nagyvárosi térségei között, amelyek sorában Budapest kitüntetett geopolitikai helyzetet foglal el. A térségdiplomácián belül ezért kiemelt feladat a hálózatépítés. A program gyakorlati megvalósítása során aktívan kell élni a következı eszközökkel: a nemzetközi szervezetekben való szerepvállalással, kétoldalú, vagy többoldalú tapasztalatcserékkel, látogatásokkal, nemzetközi konferenciákon
való
részvétellel
és
szerepléssel,
továbbá
ilyenek
szervezésével, valamint közös EU projektekben való részvétellel, ilyenek kezdeményezésével, szervezésével (Interreg). Kapcsolatok elmélyítése a már partnerségben álló régiókkal (pl. Ile de France)
112
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Lényeges szempontja a térségdiplomáciának, hogy a térségi szervezet ne csak önmagában jelenjen meg, hanem a részvétel módja, a tevékenységnek a térség szereplıivel közös alakítása és megjelenítése demonstrálja a partnerek számára az EU által is oly fontosnak tartott kooperációt, kommunikációt, amely ma a fejlett országok körében is állandó továbbfejlesztés tárgya, korántsem mondható tökéletesnek és kialakultnak. A térségdiplomácia másik nagyon fontos területe a BAFT szempontjából a közvetlen
környezetével
harmonizálása,
továbbá
történı
kapcsolatépítés,
azoknak
a
érdekek
és
projekteknek,
programok
programoknak,
kezdeményezéseknek a segítése, amelyek ma a pályázatok adminisztratív területi jogosultsági
kritériuma
miatt
nem
tudnak
támogatást
szerezni.
A
térségdiplomáciának különös módon ki kell terjednie a következıkre: Pest megye (és a régió) mai adminisztratív agglomerációs határain kívül esı területeivel Csapágyvárosokkal Területileg kapcsolódó régiókkal, kistérségekkel
113
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 VII. A stratégia programok kialakításának „megközelítése”
A BAFT Stratégiai Programstruktúrájának kialakításakor az 1999-es stratégiai programkészítéshez
hasonlóan
a
koncepcióban
lefektetett
stratégiai
célkitőzésekbıl indultunk ki. Azonban a projektalapú, szétaprózott statikus helyzetet és a kialakult térségirányítási problémákat figyelembe véve a stratégiai programok rendszere megváltozott, illetve a korlátozottan rendelkezésre álló menedzselési eszközök miatt a rendszer egyúttal egyszerősödött, a programok száma csökkent.
A cél tehát az volt, hogy a koncepcióban lefektetett stratégiai célokat olyan programokban bontsuk tovább, amelyek egyrészt egy hatékony, „korszellemnek megfelelı” Budapesti Agglomerációnak – térségi település-ötvözıdésnek – a megteremtéséhez
járulnak
hozzá,
másrészt
ezek
a
programok
reálisan
megvalósíthatóak, menedzselhetıek is legyenek.
Tekintettel tehát azokra a körülményekre, adottságokra, amelyek meghatározzák és behatárolják a BAFT mozgásterét a térségfejlesztés összjátékában – az egyre összetettebbé
váló
irányítási-menedzselési
feladatokra,
az
alkotóerı
megteremtésére és a hajtóerık irányítására – egy „lágy”, „befolyási hatalmat” hasznosító, marketing alapú folyamatirányítást, és az ezt támogató tervezési módszert foglalunk egységesebb keretbe. A tervezési megközelítésnek ez a „lágyítása”, már csupán abból a gyakorlati szempontból
is
fontos,
hogy
a
felvállalható
koordináció
és
kooperatív
„folyamatmenedzselés” során az egész Budapesti Agglomeráció fejlıdésének – mint vonzó közös projektnek – a megformálásába bevonjuk a potenciális projektrésztvevıket, a különbözı irányító szervezeteket.
A BAFT-ot, mint egy, a régió-határokon átnyúló, idıben változó funkcionális várostérséget szervezı erıként értelmezzük, amely szintén a lágy-megközelítés és a programok szükségszerő leredukálása mellett szól az 1999-es stratégiai programmal ellentétben.
Az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja keretében hét tematikus stratégia kidolgozásáról döntött, ezek egyike a Városi Környezet Tematikus Stratégia (VKTS). A VKTS célja az, hogy városainkban elımozdítsa a vonzó és egészséges települési és természeti környezet megteremtését, valamint, hogy szorgalmazza
114
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 azokat
az
intézkedéseket,
amelyek
a
városi
területekrıl
származó
környezetterhelés csökkentéséhez járulnak hozzá. A VKTS kiemelt területei: •
a városi közlekedés,
•
a városfejlesztés,
•
az építésügy környezeti vonatkozásai, valamint
•
az integrált városi környezetgazdálkodás,
•
mindezekben pedig a fenntartható fejlıdés szempontjainak érvényesítése.
Mivel a tematikus stratégia a várost és környezetét (várostérség) együtt kezeli, ezt a szemléletet az agglomeráció stratégiai programjainak kialakításában is – mint átfogó szemlélet – került alkalmazásra.
115
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 VIII. A fı fejlesztési célkitőzések és a programok prioritásának kérdése
A Koncepció által megjelölt fı fejlesztési célok közül a Budapesti Agglomeráció Stratégiai Programja elsısorban az életminıség javítással (metropolisz-tér építéssel) és a középtávon jelentkezı „kapu” szerep kialakításával foglalkozik. A „híd” (transzfer) szerep kialakítása hosszabb távon érvényesíthetı, a várostérség átalakulásának, modernizációjának forgatókönyve. Ennek a programnak a fı célja, hogy a Budapesti Agglomeráció terét felkészítse a folyamatosan változó gazdasági és életminıségi igények kielégítésére, ennek megfelelı kínálat elıállításával, vonzó élettér-befektetési potenciáljának helyzetbe hozásával és természeti értékeinek megırzésével.
A Munkacsoport által 1999-ben megfogalmazott koncepció lényegében helyesen pozícionálta a várostérséget, illetve annak fejlıdését megfelelıen strukturálta. Mégis most a stratégia kidolgozása során a fejlesztés lépéseit megváltoztattuk. Míg idáig a „kapu” és „híd” szerepek megteremtését követte az életminıség megteremtése, be kellett látnunk, hogy a „híd” szerep, azaz a tudás-transzfer, a tudáspiac funkció és gazdaságdinamizáló szerep nem építhetı ki megfelelı környezetminıség, életminıség fejlesztés nélkül. Ez egybecseng azzal, hogy a budapesti fejlesztési dokumentumokban is elıtérbe került az élhetıség javítása, fıleg a legkézenfekvıbb forgalom-korlátozási és közösségi közlekedés- fejlesztési elképzelések egy rendszerbe szervezésével.
Budapest és a várostérség részben azért teljesít képességei, adottságai alatt, mert a jelenlegi, általa nyújtott épített környezetminıség, szolgáltatás és információminıség kínálat nagyobbrészt a kor jogos európai minıségi elvárásainak nem felel meg. A várostérségnek a liberalizációt követıen növekvı (befektetési) vonzerejét lerontja a városi funkciók kiépülésének elhúzódása, a fontos funkciók, rendszerek és létesítmények / berendezések létrejöttéhez szükséges intézkedések elmaradása, lassúsága. Mindez a stratégiát abba az irányba mozdította el, hogy a „híd” szerep kiépüléséhez, megéléséhez elıbb szükséges az életminıség összetevı, a várostérség minıségének, gazdasági- és döntéshozó szereplıi hatékonyságának
116
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 fejlesztése. Így ahhoz, hogy a várostérség önmagát újrapozícionálhassa, mint a Kárpát-medencei térség kulturális és gazdasági centruma – azaz fenntarthatóan megalapozhassa információ-piaci pozícióit, kiélhesse, megélhesse „híd” szerepét – meg kell oldani a várostérség átfogó vonzerıproblémáit a következı középtávú (2007-13) idıszakban, közöttük •
a
térséggel
problémákat
szemben
megfogalmazott
(nemzetközi
nemzetközi
technopoliszok,
életminıség
kutatóhelyek,
üzleti
információk-szolgáltatások, lakások és parkok, infrastruktúrák, városi funkciók kiépítése, kompletten felszerelt körzetek, stb.) illetve •
a humán (lágy infrastruktúra) háttér, a vállalkozói szellemnek, innovációkészségnek és a munkaerı rendelkezésre állásának kérdéseit, valamint
•
az ügyintézés hatékonnyá tételét, a fejlesztési környezet kiszámíthatóvá tételét, a jogbiztonságot, pénzügyi stabilitást, adó elınyöket, stb.
A „híd” szerep kiépítését folytatni kell, de ezzel párhuzamosan, s mintegy a magasabb szintő (nagyregionális) kiépítés „elıfeltételeként” az identitásépítésben, tudati és társadalmi innovációban a térségnek fel kell készülnie a célként definiált szerep megvalósítására. Ennek a centrális erıközpont funkciónak megfelelıen kell fejleszteni a várostérséget, kialakítani a városhálózat kapcsolatait, ezen belül a társközpontok funkcióit, a munkamegosztásban elfoglalt szerepeiket.
117
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
IX. Stratégiai Programok rendszerének összefoglalása A középtávú célpiramis csúcsán (stratégiai célok) tehát az életminıség javítása és a „kapu” szerep kialakítása, valamint – kisebb hangsúllyal – a „híd” szerep hatékonnyá tétele szerepel. Ezekhez fejlesztési célkitőzéseket rendel hozzá a Stratégiai Program.
A három stratégiai cél eléréséhez középtávon kellett meghatározni azokat a beavatkozási területeket (prioritásokat), amelyek alapján a stratégiai programok rendszere (s ezt követıen az operatív programozás, illetve cselekvési program) kibontható. Figyelembe véve a Kiemelt Programok tartalmát – mely egy korábbi döntés szerint a Budapesti Agglomeráció szempontjából kiemelten fontos ágazati típusú tématerületeket határozza meg – a következı fı beavatkozási területek kerültek kijelölésre:
1. sz. prioritás: A térszerkezet kiegyensúlyozása, élhetı és hatékony várostérség feltételeinek megteremtése
A metropolisz-tér építése és a „híd”-szerep egyaránt megkívánja a térség sajátosságainak, karakterének megfelelı térszerkezet kialakítását. Az ökológiai szerkezet megóvása és továbbfejlesztése mellett cél a társközpontok helyzetbe hozása és a hálózati kapcsolatok fejlesztése, az áramlások megfelelı biztosítása. Cél a térség jelenlegi lakói, illetve a potenciális jövıbeli lakók és funkciók számára a jobb életminıség feltételeinek megteremtése, a differenciált igények és a társadalmi szolidaritás követelményeinek figyelembe vételével. 1. Program: Urbanizált centrumok, társközpontok rendszerének kialakítása és fejlesztése 2. Program: Fenntartható fejlıdés térbeli struktúráinak meghatározása és irányítottkoordinált fejlesztése 3. Program: Közlekedési rendszerek és hozzáférés fejlesztése 4. Program: A környezeti állapot, környezetminıség védelme és fejlesztése
118
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 2. sz. prioritás: Társadalmi Innováció, térségi kohézió erısítése, a társadalmi tıke növelése
A célpiramis csúcsán lévı stratégiai célok eléréséhez elengedhetetlen a humán erıforrás minıségének fejlesztése, az átalakulási, alkalmazkodási képesség növelése, az innovációs és kezdeményezıképesség fejlesztése. A térség várható gyors átalakulásának negatív következményeit a társadalmi nyitottság erısítésével lehet mérsékelni.
5. Program: Keresletre reagáló és felkészülı foglalkoztatási és képzési rendszer feltételeinek megteremtése 6. Program: Szociális és egészségügyi ellátórendszerek területi összehangolása, hozzáférhetıség biztosítása
3. sz. prioritás: Gazdaságfejlesztés, piac- és hálózatépítés
A „kapu” szerep egyik legfontosabb fejlesztési célkitőzése a gazdaságfejlesztés, a piac-, és hálózatépítés. A célok megvalósítása során a jelenlegi kedvezı adottságokra építve kell megteremteni a gazdaság keresleti oldalának e térségbe csábításához szükséges vonzerıt, amelynek eszköze a differenciált piacépítés, a térség egészének pozicionálása, helyzetbe hozása, valamint a gazdasági funkciók differenciált fejlesztése. 7. Program: Turizmusfejlesztés 8. Program: A gazdasági szektor innovációjának támogatása 9. Program: Térségmarketing, információszolgáltatás
119
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 X. Stratégiai Programok 1. sz. prioritás: A térszerkezet kiegyensúlyozása, élhetı és hatékony várostérség feltételeinek megteremtése
A prioritás indoklása, háttere:
A Budapesti Agglomeráció esetében a fejlıdés egyik legfıbb gátját továbbra is a kiegyensúlyozott térszerkezet hiánya, valamint az életminıség fizikai környezeti feltételeinek lassú megújulása jelenti. Ezért a területfejlesztésben ma is kiemelkedı jelentıségő feladatnak kell tekinteni egy, a térség adottságaival, értékeivel, potenciáljával és távlati jövıképével egyaránt harmonizáló kiegyensúlyozott és strukturált térszerkezet kialakítását. Hiányzik egy olyan harmonizáló dokumentum, mely az egyes önkormányzatok, kistérségek
fejlesztési
elképzeléseit
összehangolja
a
rendezési
tervekben
foglaltakkal, illetve magasabb szinten a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervével. A decentralizált koncentráció a területtakarékos, környezetkímélı fejlesztéspolitikát helyezi elıtérbe. Ebbıl az alábbi fejlesztéspolitikai irányelvek fogalmazódtak meg: A térség Budapesten belüli részének haránt és sugárirányú fıútjai mentén kijelölt fejlesztési tengelyek elısegítik a gazdasági célú fejlesztéseknek a jól megközelíthetı helyszínekre való koncentrálódását, egyúttal a vegyes, városias jelleg kialakulását is a jelenleg gyakran rendezetlen, arculathiányos fıútvonalak mellett. Budapesten belül a jelenleg alulhasznosított, vagy használaton kívüli egykori ipari, közlekedési területek újrapozícionálása, városi szövetbe történı szerves integrálása szintén fontos feladat és hatalmas fejlesztési lehetıség. Az agglomerációs övezetben lakóterületi fejlesztésekre, a lakosságszám növekedésére - ami a napi, a centrum irányába történı közlekedési igények növekedésével jár - ott nyíljon lehetıség, ahol annak feltételei adottak, tehát elsıdlegesen a kötöttpályás nyilvános közlekedési hálózatokhoz csatlakozó településeken.
120
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A decentralizált koncentráció fontos elemeit jelenti a sugárirányú és a harántoló magisztrális fıútvonalak csomópontjainak környékén javasolt fejlesztési csomópontok hálózata, amely egyrészt elısegíti a gazdaság számára
a
jól
megközelíthetı
fejlesztési
helyszínek
kínálatának
megteremtését, ugyanakkor azok koncentrálása támogatja a természeti területek megóvását, a rurális területek beépítetlenül maradását, gátolva a fıutak, autópályák mentén fenyegetı sávszerő "falak", a burjánzóan összenövı települési konglomerátumok kialakulását.
A térszerkezet fejlesztésére kidolgozott programok célja: ♦ A térség sajátosságainak, karakterének megfelelı és a területfejlesztési koncepció céljainak megvalósulását elısegítı térszerkezet kialakítása, ♦ fenntartható és mőködıképes területi struktúra létrehozásával, ♦ a térség egésze, vagy valamely mikro-körzete számára jelentıssé tehetı “kitüntetett” pontok helyszínné válásának elısegítésével, ♦ az áramlást biztosító kapcsolati rendszerek fejlesztésével. A lakhatóság és élhetıség - a természeti és az épített környezet megóvása, a karakter- és értékırzés és az új értékek teremtése, a humán tevékenységek hangsúlya fontos eleme kell legyen a területi fejlesztésnek, egyrészt a Budapesti Agglomeráció versenyképességének részeként, másrészt az itt élı emberek jobb életkörülményeinek
biztosítása
céljából,
harmadrészt
a
fejlıdés
fenntarthatóságának biztosítására. A környezet minıségének javítása megkívánja a területi
folyamatok
koordinálását:
a
decentralizált
koncentrációval
lehet
megteremteni a lehetıségét annak, hogy a növekedési pólusokon kívüli területek amellett, hogy kapcsolódásaik javulnak a pólusokhoz - értékeinek és karakterének megırzése az urbanizációs átalakulás visszatartásával biztosítható legyen.
121
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 1. Program: Urbanizált centrumok, társközpontok rendszerének kialakítása és fejlesztése
A program háttere, célja A jelen helyzetben a BAFT szerepe a budapesti funkcionális várostérség egészének átfogó strukturális megújítás menedzselése lehet, ennek keretében az agglomeráció városközpontjainak helyzetbe hozása, befektetési helyszínként való elıkészítése és kiajánlása a hazai és a nemzetközi befektetıi piac szereplıi számára. A hosszútávon versenyképes térszerkezet kialakítása nem lehetséges egyetlen lépésben, egyetlen akció során. A térfejlesztés meghatározó eleme, pillére a társközpontok fejlesztésének elımozdítása, egy policentrikus városi szövet létrejöttének befektetési eszközökkel történı stimulálása. Ebben meghatározóak az agglomerálódó városi szövet kitüntetett pontjai, és az azokat hálózattá szervezı hatékony kiszolgáló (közlekedési) infrastruktúrák. A Budapesti Agglomeráció versenyképes térszerkezete kialakulásának meghatározó forgatókönyve tehát a társközpontok fejlesztése és a hálózatosodás. Az agglomeráción belüli fejlesztéseket, és fejlesztıerıket olyan gerjesztı helyszínekre kell koncentrálni, amelyek a környezetükre a lehetı legnagyobb felhajtóerıt tudják kifejthetni. Ezeknek a pontoknak a kijelölése és jellegüknek megfelelı (elsısorban kötöttpályás közösségi-) közlekedéssel való ellátása megújítja a térstruktúrát.
A társközpontokat kell felhasználni egyrészt a “kapu” és “híd” funkciók letelepítésére, másrészt pedig az új igények által életre hívott létesítmények, a témaparkok
helyének
kiválasztására.
A
policentrikus
szerkezet
létrejöttét
intézmények, esetleges nemzetközi, igazgatási, oktatási és egyéb funkciók decentralizálásával is elı kell segíteni.
A társközpontok, helyszínek fejlesztését két egymással szinergiában lévı keresletre kell alapozni. Az egyik a gazdasági központtá váláshoz szükséges központi szerep fejlesztése érdekében a külföldi és hazai befektetık kereslete, a másik az életmódváltozásokra reagáló, az életminıség javulásában érdekelt térségi és helyi lakosság kereslete.
122
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A program célja, hogy a térséget, a teret szervezı központok kialakításával, erısödésének
támogatásával
hozzájáruljon
egy
strukturált
metropolisz-tér
kialakításához, a decentralizált koncentráció fejlesztési elvének érvényesítése mellett. A program tartalma 1. Belvárosban az intelligens terek38 elemeinek, hálózatának, struktúrájának kialakítása, egyedi vonzerejő “intelligens terek” létrehozása a Kiskörút és a Nagykörút közötti területeken, fıként a sajátos, egyedi funkciójukkal, profiljukkal az itt élıket és az idelátogatókat szolgáló, a kellemes közterületi létet, közösségi életet biztosító terek, üzletutcák, jellegzetes, egyedi karakterrel bíró közterületek szöveteként. A tervdokumentumok keretében meghatározott rendszer egyúttal ajánlásokat fogalmaz meg a fıváros és a kerületek fejlesztésés rehabilitációs akciói számára. 2. Urbanizált
központok rendszerének
kialakítása
–
azon
település
és
kerületközpontok kijelölése és fejlesztése, amelyek meglévı csomóponti helyzetük és / vagy térségi központ szerepük révén még dinamikusabb fejlıdés lehetıségét hordozzák, képesek arra, hogy – mennyiségi és minıségi szempontból is – magas színvonalon szolgálják ki térségüket. A meglévı központ jellegő terek funkcionális és esztétikai színvonalának emelése érdekében koncentrált fejlesztés elıkészítése javasolt - a központ jellegő területek lehatárolása, egyedi vonzerı, az “intelligens terek” kialakítása, illetve a csatlakozó és határoló fıutak, fıutcák “intelligens tengellyé” történı átalakítása érdekében javaslatok megfogalmazásával. Funkcionális vizsgálat után a szolgáltatások minıségi és mennyiségi fejlesztésére vonatkozó ajánlások kialakítása, a magántıke bevonásának, illetve a pályázati lehetıségek elıkészítése, feltárása. 3. Intermodális csomópontok rendszere – az integrációra szervezett városi közlekedés kitüntetett helye, kulcs eleme az intermodális csomópont. Az intermodális fıközpontokban kapcsolódik egymáshoz a magánközlekedés és a közösségi közlekedés (P+R), a városkörnyéki és a városi közlekedés, a gyorsvasúti és a térségi feltáró közlekedés. A zökkenımentes és kiszámítható utazás biztosítása, az átszállás vonzóvá tétele mellett ezek a csomópontok jelentıs szolgáltatási potenciállal rendelkeznek,
ahol a használó napi
38
Intelligens terek: melyek alkalmazkodni tudnak az új társadalmi, közösségi, gazdasági változásokhoz, azaz képesek a változó körülmények között is képességeik kihasználásra.
123
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 “dolgainak” intézésével kötheti össze az utazást. Az intermodális csomópont tehát egyben a város kitüntetett kapcsolati, kommunikációs tere, találkozási pontja, szolgáltatási központja kell, hogy legyen. A programban érintett térségek A Budapesti Agglomeráció egész területe A program megvalósításában érintett szervezetek BAFT, Fıvárosi Önkormányzat, Pest Megyei Önkormányzat, Pest Megyei Területfejlesztési
Tanács,
KMRFT,
érintett
települési
és
kerületi
üzlettulajdonosok,
érintett
Önkormányzatok, Kereskedelmi
és
Iparkamarák,
érintett
tulajdonosok, ingatlanfejlesztık, civil szervezetek, Magyar Építész Kamara, területileg
kompetens
lakossági
szervezıdések,
közmő
üzemeltetı,
településgazdálkodási és közlekedési társaságok, szervezetek. BME Építészmérnöki Kar, YMMF Magasépítési és Településmérnöki Tanszékek, egyéb felsıoktatási intézmények A program végrehajtásának háttere: A koncentráció elvét figyelembe véve célszerő kidolgozni a stratégiai interakciókat, meghatározni a helyszíneket, programokat. A nagyvárosi szerkezetátalakulás nagyléptékő, és az egész várostérséget megfelelıen összekapcsoló, hálózatba szervezı projekteket igényel. A kitőzött cél eléréséhez szükség van olyan programstruktúrára, amely nem aprózza el sem a forrásokat, sem a humán kapacitásokat. Az intézmények relatív szerepeit, programot határoznak meg a fejlesztési portfolió kidolgozásával. Ebben elızetes becslés szerint kb. 20 projektet nevesítenek, 20 helyszínt jelölnek meg, amelyek fejlesztésben az BAFT kívánja a szereplık tevékenységét összehangolni. Ezt a programot meghirdetve szerzi, építi fel identitását a BAFT és szervezetei, ezek folyamatos bıvítése a szervezeti rendszer kiépülésével, a kompetenciák és kapacitások fejlesztésével fogja megteremteni az BAFT koordinatív, konzultatív pozícióit. A program forrásháttere: Lehetséges források: európai uniós pályázatok (pl. INTERREG) a tervezési, participációs folyamatra, esetleg még meglévı bilaterális támogatások, ÚMFT
124
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Technikai
Asszisztencia
kerete,
mintaprojektek
megvalósítása
KMOP-ból,
magántıke bevonása. 2. Program: Fenntartható fejlıdés térbeli struktúráinak meghatározása és irányítottkoordinált fejlesztése
A program háttere, célja
Mind a gazdaság, mind a társadalom oldaláról felmerülı területi igényeket kívánja ez a program áttekinteni és a „spontán területi fejlıdés”-nek elejét véve meghatározni ezen igények kielégítésének területi vonatkozásait. Nem csak az igények kielégítése a cél, hanem a strukturális „javítások” elvégzése, azaz egyfajta munkamegosztás mellett a jelenleg funkcióhiányos és strukturálatlan területeknek fejlesztési
elıkészítése.
Hasonlóan
az
urbanizált
központok
esetéhez,
konszenzussal, széleskörő participatív tervezéssel kell kialakítani azt a rendszert, mely
a
területfejlesztési
források
allokálásának
alapja
lehet,
hogy
azok
felhasználása valóban közösen meghatározott alapelvek, és célok mellett a kívánt területi fejlıdés irányába hasson.
A program tartalma
A program a térség területrendezési terveire támaszkodva feltárja a különbözı funkciókra rendelkezésre álló területeket, javaslatokat dolgoz ki a területek tényleges igénybevételének ütemezésére. A program kezdeményezi és elısegíti a területtakarékos terület-igénybevételt, terület-elıkészítést, történjen ez ipari park, vállalkozási terület, vagy lakóterület célra. A területi struktúrák meghatározása során figyelembe kell venni a következı alapelveket: gazdasági hatékonyság – azaz a várostérség egész területét tekintve optimálisan rendezıdjenek el a különbözı funkciók, egyrészt az új beruházások számára kialakítandó területi és infrastrukturális kínálattal, másrészt a meglévı funkciók átrendezıdésével. További fontos feltétele a hatékonyságnak, hogy az áruk, a tıke, az információk és a munkaerı áramlásának az optimális feltételei megteremtıdjenek, és a humán erıforrások megfelelı fejlesztésére is sor kerüljön.
125
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
lakhatóság és élhetıség - a természeti és az épített környezet megóvása, a karakter-, és értékırzés, az új értékek teremtése, a humán tevékenységek hangsúlya hasonlóan fontos eleme kell, hogy legyen a területi fejlesztésnek, egyrészt a Budapesti Agglomeráció versenyképességének részeként, másrészt az itt élı emberek jobb életkörülményeinek biztosítása céljából, harmadrészt a fejlıdés fenntarthatóságának biztosítására. A környezet minıségének javítása megkívánja a területi folyamatok koordinálását: a decentralizált koncentrációval lehet megteremteni a lehetıségét annak, hogy a társközpontokon kívüli területek - amellett, hogy kapcsolódásaik javulnak a központokhoz - értékeinek és karakterének megırzése az urbanizációs átalakulás visszatartásával biztosítható legyen. kiegyensúlyozott térszerkezet – az urbánus és az ökológiai térszerkezet összehangolása, azaz az ökológiailag is hasznosítható zöldterületek megtartására, a korlátlan szétterülés megakadályozására, a település és településrész-karakterek, a lokális identitások fenntartása, újrafejlesztésére.
A térszerkezet és a területhasználat vonatkozásában a következı szempontokat kell alkalmazni a kijelölésnél: meglévı koncentrációk feltérképezése, potenciális fejlesztési területek meghatározása. Tématerületek: 1. Intenzív munkahelyi / gazdasági területek •
a jelentıs szállítással járó tevékenységek területi igényeinek támogatása a gyorsforgalmú és fıforgalmú utak csomóponti térségeiben,
•
a jelentıs munkahelyi területek kialakításának, illetve meglévı gazdasági, további fejlesztési potenciállal rendelkezı, bıvíthetı gazdasági területek kijelölése – elsısorban a közlekedéssel is megközelíthetı területeken (benne ipari parkok)
•
barnamezıs
és
alulhasznosított
területek
kijelölése,
az
újrahasznosítás irányainak (funkcióinak) meghatározása, felmérése – a területek átalakulásának elıkészítése, támogatása (magántıke bevonása, illetve pályázatok segítségével) •
irodaterületek, vállalati központok koncentrációja
126
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 •
innovációs
klaszterek,
oktatási
és
K+F
zónák
kijelölése
(inkubátorházak, tudományos technológiai parkok – összehangolva a Fıvárosi Pólusprogrammal) •
kereskedelmi,
szolgáltatási zónák
(kiskereskedelem,
lakossági
szolgáltató központok) 2. lakóterület fejlesztés kiemelt területei •
a lakásépítés területei biztosításának támogatása - a differenciált igények figyelembevételével - elsısorban közösségi közlekedéssel, azon
belül
is
kötött
pályás
közlekedéssel
megközelíthetı
térségekben, amennyiben adott térségben már az azonos célra elıkészített területek elfogytak és a fejlesztésre kerülı terület csatlakozik a beépített területekhez. •
a lakóterület célú terület-igénybevétel esetén a közepes intenzitású beépítések kaphatnak támogatást - a luxusigényeket szolgáló területek elıkészítésének területfejlesztési támogatása nem indokolt, ugyanakkor
kijelölésük,
fejlesztésük
elıkészítése
(marketing,
promóció) javasolt a fejlesztések nagyobb területegységre történı kisugárzása, dinamizáló hatása miatt. 3. rekreációs és kulturális szolgáltató területek •
térség, a táj erre alkalmas helyeinek egyediséggel, karakterrel bíró helyszínekké fejlesztésének megalapozása a rekreációs, turisztikai kínálat és a térségben élık szabadidı-eltöltési lehetıségeinek bıvítése, választékának növelése céljából. A táj természeti-, régészeti-, történeti-, kultúrtörténeti értékeinek feltárása, lehetıség szerinti bemutatása, megjelölése a területen. A térség identitását, egyediségét erısítı nevezetes helyek, helyszínek megjelölése és tudatosítása.
•
Olyan központok létesítése (létesítésének támogatása), amelyek a közösségi
közlekedési
megállókhoz
(vagy)
autóparkolókhoz
kapcsolódnak, amelyek a gyalogos, kerékpáros, lovas, és (vagy) víziturizmus kiinduló pontjaiként vagy kiemelt állomásaiként – a természeti- táji értékek veszélyeztetése nélkül – fejleszthetık.
127
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 •
E központok lehetnek:
Információs és szolgáltató helyek (útvonal-, szálláshely- és kulturális
kínálat,
turisztikai
szolgáltatóhelyek,
vendéglátóhelyek)
szabadidıs és rekreációs központok (specializált),
többfunkciós témaparkok
4. védelemre, megırzésre érdemes területek •
a térséget átszövı zöldhálózatok rendszerének kialakítására, városon belül és kívül a természeti érték, az egyediség és sokszínőség, az ökológiai potenciál, a településszerkezet tagoló-, a környezetjavító
hatás
szempontjából
stratégiai
jelentıségő
zöldterületek és zöldfelületek lehatárolására és védelmére. •
A ZÖLDÖVEZET címen fejlesztendı területek meghatározása, az e címen kedvezményezett területek lehatárolása, összehangolva a rendezési tervekkel
A programban érintett térségek A Budapesti Agglomeráció egész területe (bevonva a hivatalos lehatároláson kívüli, de agglomerálódással érintett térségeket)
A program megvalósításában érintett szervezetek BAFT, Fıvárosi Önkormányzat, Pest Megyei Önkormányzat, Pest Megyei Területfejlesztési
Tanács,
KMRFT,
érintett
települési
és
kerületi
üzlettulajdonosok,
érintett
Önkormányzatok, Kereskedelmi
és
Iparkamarák,
érintett
tulajdonosok, ingatlanfejlesztık, civil szervezetek (különös tekintettel a környezet és természetvédelem területén aktív civil szervezetekre) területileg
kompetens
lakossági
szervezıdések,
közmő
üzemeltetı,
településgazdálkodási és közlekedési társaságok, szervezetek. felsıoktatási intézmények
128
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A program végrehajtásának háttere: A BAFT legfontosabb feladata a térségi fejlesztési elképzelések összehangolása, ezért ennek a programnak a menedzselése is a BAFT által koordinált. Ahhoz, hogy a térségben a fejlesztések a kívánatos térszerkezet kialakulása irányába hassanak, szükség van egy összehangoló tervre, mely a szakma mellett a politika, gazdaság és civilek, valamint az érdekvédelmi szervezetek bevonásával kell, hogy kialakuljon. Javasolt a struktúrák mikro-körzet szintő egyeztetése, és a beavatkozási pontok (fejlesztési vagy éppen megırzésre javasolt) támogatása a fejlesztési források elosztásánál. A BAFT egyben kezdeményezhet projekteket, illetve a döntések (alkuk) létrehozását szakmailag is támogathatja (pl. lakóterület-fejlesztési igények hatásvizsgálati önkormányzatok
módszertanának reálisabban
kidolgozásával,
ítélhetik
meg
a
mely fejlesztés
használatával rájuk
az
vonatkozó
következményeit: pl. szolgáltatásokkal szembeni igények változása, közmő és egyéb infrastruktúrák, stb.)
A program forrásháttere: Lehetséges források: európai uniós pályázatok (pl. INTERREG) a tervezési, participációs folyamatra (esetleg még meglévı bilaterális támogatások, ÚMFT), mintaprojektek megvalósítása KMOP-ból, magántıke bevonása.
3. Program: Közlekedési rendszerek és hozzáférés fejlesztése
A program háttere, célja
A kiegyensúlyozott térszerkezet, a területhasználat stratégiai célok szerinti alakítása, az indokolt mobilitás mennyiségének és formájának befolyásolása, egy jobb környezetminıség megteremtése megkívánja a térség kapcsolati és közösségi rendszerének mennyiségi és minıségi fejlesztését.
A jövı kihívása egy olyan integrált közlekedési hálózat létrehozása, amely alkalmas a térség metropolizációs folyamatainak megfelelı kezelésére annak érdekében, hogy a nemzetközi értelemben vett központi szerep betöltéséhez egy kellıen nagy területi kínálattal bíró, mőködésében hatékony, növekedésében fenntartható, kapcsolataiban versenyképes, kiegyensúlyozott szerkezeti egység jöjjön létre.
129
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Ezt a feladatot a közlekedésfejlesztés olyan kooperatív integrált rendszerek létrehozásával és hatékony mőködtetésével tudja megoldani, amelyek alkalmasak a különbözı utazási formák és közlekedési eszközök közötti magas szintő kapcsolódások megteremtésére, ezen belül a közforgalmú közlekedés és a magánközlekedés összekapcsolására. A
program
célja
a
Budapesti
Agglomeráció
makro-regionális
kapcsolati
súlypontiságának növelése, a belsı közlekedési teljesítményeinek (kapcsolati eredményeinek,
gazdasági
cserefolyamatainak)
a
közlekedési
idı-,
és
költségráfordításokat meghaladó növelése, egy fenntartható mobilitás növekedés feltételeinek megteremtése.
Az egyes kistérségek közötti elérhetıségben és eszközválasztékban meglevı aránytalanságok csökkentése, illetve a közlekedési ellátottság területhasználattal és beépítési sőrőséggel összhangba hozatala. Az agglomerációs győrőben a 100 km2-re esı fajlagos közúthálózati ellátottság 50 km fölé emelése, tehát az ellátottsági hányados 2.0 érték alá csökkentése. A térség valamely intermodális fıközpontjának 1 órán belüli tömegközlekedési elérhetıségének biztosítása az agglomeráció valamennyi településérıl. Az agglomeráción belüli személyközlekedésben a modal-split arány romlási folyamatainak megállítása, illetve javítása, a fıváros határán a motorizált közlekedésben a 40/60%-os arány elérése, a városban pedig a mai 60/40%-os arány javítása a valamikori 70/30%-os érték irányába. A program tartalma
1. alprogram: Hálózat- és kapcsolódó létesítményfejlesztési ajánlások kidolgozása és kommunikációja
A
kialakult
helyzetben
a
BAFT
szerepe
a
hálózat-
és
kapcsolódó
létesítményfejlesztés terén itt is elsısorban az ágazati és területi egyezetések lefolytatásban, a konszenzus kialakításában, ajánlások megfogalmazásában, a kommunikációban jelölhetık meg.
Az elkövetkezı 5-6 évben a közlekedési infrastruktúra és ellátás területén számos pozitív változás várható (megépül az M0 keleti szakasza és északi Duna-hídja, a 10-es út új nyomvonala, a Ferihegyi repülıteret ütemes vasúti közlekedés köti össze a Keleti pályaudvarral, elkezdıdik az észak-déli regionális gyorsvasút
130
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 megvalósítása, és várhatóan jelentısen fejlıdik a MÁV elıvárosi közlekedés). Mindezen fejlesztések egy új városi-városkörnyéki közlekedési szolgáltatás megteremtéséhez jó alapot adhatnak.
Meglehetıs hiányosságok mutatkoznak azonban a fıvárosi győjtıutak kialakítása, a
térségi
közlekedési
szolgáltatásalapú
és
kapcsolatok
integrált
javítása,
fejlesztése,
a
közösségi
valamint
az
„álló
közlekedés jármővekkel”
kapcsolatos, azaz parkolási kérdések (belvárosi parkolás, P+R rendszerek kialakítása) vonatkozásában.
A fıváros és környéke egyre növekvı igényő közlekedési kapcsolataiban a kötöttpályás közlekedésnek kulcsszerepet kell kapnia. A fıvárosba, illetve a fıváros belsı területei felé irányuló – a kapcsolati igény szempontjából indokolt – autósforgalom csak a kötöttpályás közlekedés közbeiktatásával csökkenthetı és szabályozható fenntartható mértékőre, az utazási lánc minden elemének összehangolt fejlesztésével, illetve egymásra építésével. Az utazási lánc egészét, mind a hálózatszerkezet, mind az üzemszervezés szempontjából szolgáltatás orientáltsággal kell kialakítani. Szolgáltatás központú üzemszervezés csak szolgáltatási orientáltsággal fejlesztett hálózaton lehet eredményes. A szolgáltatás orientáltságú hálózatfejlesztés célja: a közlekedéspolitika (megrendelı) által meghatározott szolgáltatási paraméterek feltételeinek megteremtése, az utas megnyerése, a kereslet növelése érdekében.
A közlekedésfejlesztés legfontosabb feladata azon kooperatív integrált rendszerek létrehozása és hatékony mőködtetése, amelyek alkalmasak a különbözı utazási formák
és
közlekedési
eszközök
közötti
magas
szintő
kapcsolódások
megteremtésére, ezen belül a közforgalmú közlekedés és a magánközlekedés összekapcsolására. Ennek érdekében kell meghatározni és a konszenzust megteremteni a következı közlekedési elemek fejlesztése vonatkozásában: kötöttpályás kiszámítható
közlekedés közösségi
-
Egy
magas
közlekedési
színvonalú,
gerinchálózat
megbízható,
létrehozása
és
mőködtetése az agglomerációban, mely leghatékonyabban a kötöttpályás eszközök segítségével történhet. Ki kell jelölni azokat az elemeket, amelyek korszerősítésre
szorulnak,
illetve
hiányoznak.
A
fejlesztési
irányok
meghatározásánál figyelemmel kell lenni a következıkre:
131
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
•
a térségi területfejlesztési folyamatok „ráfordítása” a kötöttpályás vonalakra (fejlesztési zónák),
•
a települések szerkezetfejlesztési folyamatainak „ráfordítása” a vasútállomásokra (fejlesztési pólusok),
•
városi kötöttpályás vonalak elıvárosi vonalakkal való kapcsolatának bıvítése (metróvonalak városhatárig történı meghosszabbítása)
•
kötöttpályás elıvárosi vasút fejlesztése (MÁV 11 vasútvonala).
közúti kapacitás és elérhetıségek racionalizálása – azaz a közúthálózat fejlesztési elemeinek a távolsági- és belsı kapcsolatok, a versenyképesség és az élhetıség szempontjából történı meghatározása, a projektek elıkészítésében, társadalmi kommunikációjában, egyeztetésekben való aktív részvétel (különösen a sok vitát kiváltó elemek esetében, pl. M0 Ny-i szakasz, Váci híd, stb.) •
A fıvároson belül a haránt irányú közúti fıhálózati elemek fejlesztése (Körvasútsori körút, Külsı keleti körút, Duna-hidak).
•
Az M0 körgyőrő folytatása
•
Az agglomerációs győrő települései közötti harántoló és átlós kapcsolatok fejlesztése.
•
A gyorsforgalmi hálózati elemekrıl a lecsatlakozási pontok és kapcsolódó kiszolgáló hálózatok sőrítése.
a kapcsolati pontok, csomópontok kiemelt fejlesztése – összehangolva a
közlekedési
szolgáltatás
igényeit
az
eszközváltásból
eredı
szempontokkal, illetve a csomópontok nagyobb léptékő, szolgáltatási funkciókkal bıvített fejlesztési megközelítésével, azaz ezen pontok általános érvényő fejlesztési területté alakítása, az alközpontokkal való kapcsolatok megteremtése. Kerékpárhálózat fejlesztése - Agglomerációs léptékben, a településeken kívüli kerékpáros közlekedéssel elsısorban a turizmushoz, szabadidı eltöltéséhez kötve lehet számolni. Ennek megfelelıen, különösen a kiemelt turisztikai
térségekben,
illetve
ezek
összekötésére
indokolt
a
kerékpárhálózat továbbfejlesztése. Kiemelt feladat a Duna mentén, a teljes agglomerációs szakaszon a folyamatos és színvonalas szolgáltatásokkal
132
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 ellátott kerékpárútvonal kiépítése. Emellett, egyre elterjedtebben kell a kötöttpályás eszközöket alkalmassá tenni a kerékpárszállításra 2. alprogram: közlekedési integrációt elısegítı intézményi- és döntési háttér létrehozása
A
város
és
környéke
együttmőködésének
kommunikációjának
alakulásában
a
legutóbbi
tendenciájában, idıben
a
közlekedési
szándékok,
az
elhatározások szintjén pozitív elmozdulás érzékelhetı. A szinte teljes elzárkózást a kooperációs érdeklıdés erısítése kezdi felváltani. Létrejött – kezdetlegesen – a BKSZ intézménye és megszületett a közös bérlet, a Volán fokozott érdeklıdést mutat a MÁV-val való – ráhordó típusú – együttmőködésre, a MÁV elıvárosi koncepciója a teljes utazási lánc szervezése irányába mozdul el. A BKSZ célja ma is elsısorban az, hogy a fejlesztések nyomán olyan helyzetnek kell elıállni, melyben a fıváros és környéke közötti, illetve a körzet települései közötti eljutási lehetıségek legfontosabb mutatói (viteldíj nagysága, eljutási idı) azonos tartományba esnek, függetlenül a település helyétıl, az utazás eszközétıl, illetve az utazást lebonyolító közlekedési vállalattól. Közvetett – de valós – cél az agglomeráció belsı kapcsolati minıségének, áramlásfeltételeinek, kiegyensúlyozott terület- és vállalkozásfejlesztésének megteremtése.
1. A BKSZ megalakítása tehát megkezdıdött, a szervezet kialakulásának legfontosabb feltételei megvalósultak. Elsı ütemként a „közös bérlet” bevezetésre került, mely az agglomeráció és a fıváros, illetve a fıváros és az agglomeráció közötti utazást teszi olcsóbbá azáltal, hogy az egyesített bérlettel rendelkezı utasnak a csatlakozó vasúti vagy helyközi autóbusz bérletjegyét, illetve menetjegyét elegendı a fıváros területén fekvı legutolsó állomás (illetve megállóhely) és a BKSZ területén lévı agglomerációs település között megváltania.
A rendszer további 2. ütemének érdemi megvalósításában a regionális koordinációt végzı Pest Megyei Önkormányzat mellett a BAFT is meghatározó szerepet kell, hogy kapjon (közlekedési igények feltárásában és a hálózat szervezésében, általánosságban a koordinációs mechanizmusok rendszerének megszervezésében, mőködtetésében való részvétellel). Továbbá az elızı alprogramban feltárt szolgáltatási hiányosságok kommunikálásával a rendszer javításához járulhat hozzá.
133
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
2. Alágazati kooperativitáson alapuló projekttársaságok, fejlesztıi és üzemeltetıi együttmőködések létrehozása. Budapest
és
környéke
közlekedési
rendszere
távlati
kötöttpályás
törzshálózatának létrehozását: •
az elıkészítés fázisában projektmenedzser szervezet irányításával,
•
a
megvalósítás
fázisában
a
projektmenedzserbıl
kifejlıdı
projekttársaság szervezésében, •
négy ütemben 2007-2025 között, amely idıszak alatt a projekt tárgya a rendszer kiépítésének adott ütemre vonatkozó hálózati elemeinek összessége
(tényleges
„vállalatba
adáshoz”
elemenként
megbontva), mőködése: •
egy közös társaságban (esetleg szövetségi formában),
•
integrált, összehangolt üzemvitelben,
•
egységes menetrendi struktúrában,
elemei: •
a MÁV Budapestre vezetı 11 vasútvonalának a fıváros és az elıvárosi fordulóállomások közötti meglévı szakaszai,
•
a MÁV Budapesten belüli, az elıvárosi és a városi közösségi szolgáltatásra újonnan igénybevett meglévı pályaszakaszai,
•
a MÁV Budapest térségi és Budapesten belüli, az elıvárosi és városi közösségi szolgáltatás céljára épített új pályaszakaszai,
•
BKV jelenlegi hév vonalaiból továbbfejlesztett elıvárosi és városi regionális gyorsvasúti szakaszai,
•
BKV meglévı, illetve továbbfejlesztett, hálózatszerkezeti jelentıségő villamos vonalai,
•
a kötöttpályás hálózatokat rendszerbe integráló és kiegészítı elemekhez (autóbuszvonalak, P+R parkolók) kapcsoló meghatározó jelentıségő, a I/4-es pontban felsorolt intermodális csomópontok.
3. alprogram: Parkolási ajánlások kidolgozása Az intermodalitás rendszerébe ágyazva az átfogó parkoláspolitika a közlekedési eszközválasztás egyik legfontosabb eszköze. Ez magába foglalja központi területek szigorú parkolásszabályozását, az igények szelektív kielégítését és a P+R
134
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 rendszerek utazási láncba integrálását, az elıvárosi- és városi gyorsvasutak kötöttpályás rendszereire, alapvetıen három szinten: o
az agglomerációs települések megállóiban,
o
a városhatár térségében és
o
az intermodális központok térségében
rászervezett,
de a vonalak
mentén folyamatosan kifejtett korszerő P+R
parkoláskapacitások kiépítésével.
A
Belvárosi
rendszerre
vonatkozóan
az
érintett
kerületek
és
szakértık
együttmőködésével komplex, strukturális javaslatokat kell megfogalmazni, mely a rendszert tágabb kontextusba helyezve a hatékonyabb, kényelmesebb belváros kialakítását teszi lehetıvé. A belsı városrészek parkolási zsúfoltságának oldásában a Fıváros fı bevezetı közlekedési axisai és győjtıútjai mellett kialakított belsı P+R rendszer, illetve az agglomerációs tér egyéb közlekedés-váltóhelyeinél kialakított P+R rendszer egyaránt fontos szerepet kell, hogy kapjon.
Az intermodális-csomópontokban ki kell alakítani a P+R feltételeit, az átszállóhelyek komplex
fejlesztésének
keretében
a
költségvállalásba,
mőködtetésbe
a
magánszektort is be kell vonni. Fel kell mérni a szükséges kapacitásokat. Általában az ingyenes bevásárlói és P+R parkolókon kívül bekerített, fizetıs parkoló is üzemeltethetı
mintegy
30-50
férıhellyel,
mert
tapasztalatok
alapján
Magyarországon erre is van igény.
A programban érintett térségek A Budapesti Agglomeráció egész területe – a fenti elemek vonatkozásában a kijelöléshez szükséges konszenzus kialakításához
A program megvalósításában érintett szervezetek
BAFT, a Magyar Állam, illetve annak intézményei és társaságai, Pest Megyei Önkormányzat, Fıvárosi Önkormányzat, érintett önkormányzatok, kistérségek
fejlesztési “üzemgazdák” a BKV, a MÁV és a Volán, szervezeti integráns háttér a BKSZ,
kompetens és érintett civil szervezıdések, érdekvédelmi csoportok, parkolási társaságok.
135
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A program végrehajtásának háttere: A BAFT legfontosabb feladata a térségi fejlesztési elképzelések összehangolása, ezért ennek a programnak a menedzselése is a BAFT által koordinált. Ahhoz, hogy a térségben a fejlesztések a kívánatos térszerkezet kialakulása irányába hassanak, szükség van egy összehangoló tervre, mely a szakma mellett a politika, a gazdaság és a civilek, valamint az érdekvédelmi szervezetek bevonásával kell, hogy kialakuljon. A közlekedésfejlesztési kiemelt program figyelembe vételével javasolt a struktúrák mikro-körzet szintő egyeztetése, és a beavatkozási pontok (fejlesztési vagy éppen megırzésre javasolt) támogatása a fejlesztési források elosztásánál.
A BAFT egyben kezdeményezhet projekteket, illetve a döntések (alkuk) létrehozását
szakmailag
hatásvizsgálati önkormányzatok
is
támogathatja (pl.
módszertanának reálisabban
lakóterület-fejlesztési igények
kidolgozásával,
ítélhetik
meg
a
mely fejlesztés
használatával rájuk
az
vonatkozó
következményeit: pl. szolgáltatásokkal szembeni igények változása, közmő és egyéb infrastruktúrák, stb.)
A program forrásháttere: Lehetséges források: európai uniós pályázatok (pl. INTERREG) a tervezési, participációs folyamatra (esetleg még meglévı bilaterális támogatások, ÚMFT Technikai
Asszisztencia
keretek),
mintaprojektek
megvalósítása
KMOP-ból,
magántıke bevonása.
136
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
4. Program: A környezeti állapot, környezetminıség védelme és fejlesztése
A program háttere, célja A megfelelı környezetminıség biztosítása a térség tervezett jövıbeli funkcióinak, szerepeinek betöltéséhez, az itt élı polgárok számára az emberi élet (a lakás, a munka és a pihenés) egészséges feltételeinek biztosításához, a térség polgárai közérzetének javulásához. A környezeti konfliktusok feloldása, a környezeti ártalmak csökkentése a térség egészében, illetve annak speciális adottságú kistérségeiben.
A program célja fenti célkitőzés szolgálatában: o
az életminıség javítása
o
a környezet minıségének javítása
o
a környezeti értékek védelme
A program javasolt tématerületei: Az EU Városi környezetre vonatkozó tematikus stratégiájával (SEC(2006)16) összhangban: Térségi szintő integrált környezetgazdálkodás megvalósítása a települési környezetminıség javítása érdekében. Ezen belül: o
a térségi közlekedés,
o
a térségi energiagazdálkodás,
o
a város és térségtervezés, a komplex területgazdálkodás környezetileg is fenntartható rendszereinek kialakítása
A települési környezetminıség átfogó javítása. Ezen belül: o
a környezeti levegı minıségének javítása,
o
a csend védelme, a zaj csökkentése,
o
komplex térségi vízgazdálkodás, vízminıség javítása,
o
komplex hulladékgazdálkodás,
o
a településtisztaság fejlesztése,
tájvédelem, biológiai sokféleség védelme, a térségi zöldövezet fejlesztése, a környezettudatosság növelése, a környezetállapot változásának figyelemmel kísérésére alkalmas mérı és monitoring rendszer fejlesztése.
137
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A program tartalma Térségi szintő integrált környezetgazdálkodás megvalósítása vonatkozásában: o
Összehangolás a 3. programmal (közlekedési rendszerek és hozzáférés fejlesztése)
o
a térségi energiagazdálkodás fejlesztése elsısorban a megújuló energiaforrások arányának növelése érdekében,
o
a város és térségtervezés, a komplex területgazdálkodás környezetileg is fenntartható rendszereinek kialakítása érdekében összehangolás az 1. és 2. számú programmal
A települési környezetminıség átfogó javítása vonatkozásában: o
a környezeti levegı minıségének javítása vonatkozásában: azokban a mikro-térségekben ahol a környezeti levegıminıség kielégítı, - sıt kedvezı - e környezetminıség megóvása, azokban a mikro és mezotérségekben, ahol a környezeti levegıminıség romló ott a romlás megállítása, majd a környezetminıség javulás feltételeinek kialakítása. Cél a nemzetközi szerzıdésekben rögzített határértékek teljesítése 2010-ig.
o
a csend védelme, a zaj csökkentése vonatkozásában: települési környezetben a lakás, pihenés és rekreáció, a táji környezetben pedig a pihenés és a rekreáció környezeti feltételeinek javítása,
o
komplex
térségi
vízgazdálkodás
vonatkozásában:
vízgyőjtıkre,
részvízgyőjtıkre szóló – a vízvisszatartás, illetve az ár és belvízvédelem érdekeit is figyelembevevı – komplex vízgazdálkodási tervek készítése, az azokban foglaltak érvényesítése,
o
a felszíni és felszín alatti vizek minıségének védelme és javítása, egységes szemlélet alapján, figyelemmel a vízbázisok (ezen belül a karsztvizek) védelmére, hosszú távú megóvására, a fentiek elérése érdekében a szennyvízelvezetés és -tisztítás minél hatékonyabb fejlesztése
o
komplex hulladékgazdálkodás vonatkozásában a térségben keletkezı kommunális,
termelési
elhelyezésének
és
és
veszélyes
hasznosításának
hulladékok
hosszú
távú
ártalommentes biztosítása,
a
138
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 térségben
keletkezı
hulladékok
szelektív
győjtésének
fokozatos
összvolumenének megvalósítása,
csökkentése,
az
összegyőjtött
hulladék növekvı arányának hasznosítása, a nem hasznosítható rész környezetkímélı ártalommentes elhelyezése.
o
a
településtisztaság
fejlesztése
vonatkozásában
a
települések
rendezettségének, elsısorban a lakó és rekreációs területek környezeti minıségének javítása,
tájvédelem, biológiai sokféleség védelme vonatkozásában a védett területek fennmaradása feltételeinek hosszú távú biztosítása, az élıhelyek védelme, a degradálódott területek revitalizációja, sérült élıhelyek rekonstrukciója,
-
a térségi zöldövezet fejlesztése vonatkozásában a térségi ZÖLDÖVEZET39 program megvalósítása „A fenntartható fejlıdés térbeli struktúráinak meghatározása
és
irányított-koordinált
fejlesztése”
címő
program
célkitőzéseihez kapcsolódóan.
a környezettudatosság növelése vonatkozásában az országos és települési programok térségi összehangolása
A környezetállapot változásának figyelemmel kísérésére alkalmas mérı és monitoring rendszer fejlesztése vonatkozásában: a környezeti elemek területileg eltérı terheltségének és veszélyeztetettségének értékelésére alkalmas mérı és monitoring rendszer kibıvítése. A programban érintett térségek A Budapesti Agglomerációs térség egésze, együttmőködésben a Középmagyarországi Régió e térségen kívüli területeivel, illetve a Közép-dunántúli és az Észak-magyarországi régiók érintett településeinek területével.
39
A Környezetgazdálkodási Kiemelt Program modellprogramja. „A ZÖLDÖVEZET program a térségi területgazdálkodás koordinálására, a gazdaságilag és környezetileg egyaránt fenntartható területhasználat kialakítására, a természeti értékek megırzésére, a biológiai aktivitásérték térségi szintő emelésére, valamint a zöldfelületek ökológiai és használati értékének emelésére irányul.
139
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A program megvalósításában érintett szervezetek BAFT, Budapest Fıváros Önkormányzata, Pest Megye Önkormányzata, KMRFT / Pro Régió Ügynökség, települési és kerületi önkormányzatok, az érintett kistérségek fejlesztési tanácsai, Környezet-
és
természetvédelemhez
kapcsolódó
szakmai
és
civil
szervezetek. A program végrehajtásának háttere: BAFT koordinál, tématerületeket határoz meg, illetve részt vesz a szakmai és civil szervezetek által kezdeményezett egyeztetések szervezésében, lebonyolításában. A program forrásháttere: TRFC, Környezet és Energia Operatív program (kohéziós nagyprojektek), KMOP, önkormányzatok, erdıfejlesztési alapok, magántıke.
140
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 2. sz. prioritás: Társadalmi Innováció, térségi kohézió erısítése, a társadalmi tıke növelése
A prioritás indoklása, háttere:
A metropolisz-térben, mint elsıdleges erıcentrumban meghatározó (nem csak viszonylagosan, hanem abszolút értékben is) a humán erıforrásnak mind a minıségi, mind a mennyiségi összetevıje. A számunkra fontos, a programban fókuszba helyezett, kihasználható és egyben fejlesztendı elem a minıségi összetevı, amit a társadalmi innováció testesít meg. Ez az egyének, a gazdaság és a kormányzat kulturális politikájának, intervenciójának összhangjaként jön létre és hosszútávon ható, meghatározó elem. Ebben a térben lehet rá építeni már rövidtávon is, ám ezzel lehet a leginkább költségkímélıen újratermelni a jövıbeni versenyképességet, versenyelınyt és egyben identitást.
A társadalmi innováció a humán erıforrás minıségének fejlesztését, átalakulási, alkalmazkodási
képességének,
kezdeményezıképességének
innovációs,
fejlesztését,
illetve
vállalkozói a
társadalmi
és nyitottság
megteremtését tőzi ki céljául.
A képzettség – innováció – gazdasági növekedés szoros korrelációban állnak egymással, jobbára egyirányú hatásrendszerben: az innováció terjedésének, alkalmazásának elıfeltétele a képzettség magas szintje, a gazdasági fejlıdés motorja az innováció. Az oktatás-képzés, illetve a tanulás, a kutatás, a fejlesztés, vagyis a tudás pozitív felhalmozódása vezet az innováció megszületéséhez. Az innováció eredménye a technológiai változás, fejlıdés. A technológia és a gazdaság kapcsolata a kutató-fejlesztı hálózatban alakul ki.
Mind az emberi erıforrások, mind a humán infrastruktúra fejlesztése közvetlen hatást gyakorol az itt élı népesség helyzetére, a versenyképesség szempontjából pedig alapfeltételt jelent. A foglalkoztatás esélyeinek bıvülése, formáinak szélesedése,
az
együttmőködésen
kiegyensúlyozottabb,
rugalmasabb
alapuló
térségépítés
munkaerıpiac,
eredményeképpen
kedvezıbb
foglalkoztatási
szerkezet, biztonságosabb foglalkoztatási és jövedelmi viszonyok jönnek létre. A
munkaerıpiacon
hátrányba
került,
képzettségük,
szemléletük,
koruk,
lehetıségeik, élethelyzetük alapján a munka világából tartós kiszelektálódással
141
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 fenyegetett munkaképes korúak, családjuk és gyermekeik esélyegyenlıségének javításában kiemelkedıen fontos szerepe van az egészségügyi, szociális és oktatási ellátások színvonalának és az azt biztosító intézményrendszer területi szerkezetének.
Ahhoz, hogy a tudásbázis elemei összekapcsolódjanak, hálózatot alkossanak, és egymásra szinergikus hatást gyakoroljanak, a tudásbázis kritikus tömegére van szükség. A nagyvárosok és régiók jelentik azt a méretküszöböt, ahol a tudásbázis komplexitásából
és
felhalmozódásából
adódóan
erısödik
az
innovációs
tevékenység koncentrációja. A koncentrált innovációs képesség a centrum térségek privilégiuma.
A
Budapesti
Agglomeráció
fejlıdésében
tudásbázisának
és
innovációs tevékenységének meghatározó jelentısége van, jórészt ettıl függ társadalmának, gazdaságának dinamizmusa, megújulási képessége.
Az innovációs tevékenységhez tehát számos tényezıre, elıfeltételre van szükség, melyek közül az oktatás-képzés az egyik legfontosabb terület – a készülı Társadalmi Megújulás Operatív Program, a Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja tartalmazza azokat az elemeket, amelyek lokális és térségi szinten az Európai Szociális Alapból lehetıvé teszik az ilyen jellegő projektek támogatását. A humánerıforrás fejlesztés területén számos intézmény mőködik jelenleg is (programok végrehajtásában közremőködı szervezetek, munkaügyi központok, civil szervezetek, oktatásban - képzésben érintett szervezetek, stb.), nagyon sok informálási és egyeztetési feladatot is felvállalva.
Ezért figyelembe véve a BAFT jelenleg felvállalható szerepét, úgy gondoljuk, hogy egy másik nagyon fontos alapfeltételre, a civil társadalom és a társadalmi kohézió fejlesztésére, a Budapesti Agglomeráció iránti „belsı” elkötelezıdés erısítésére kell koncentrálni.
5. Program: Keresletre reagáló és felkészülı foglalkoztatási és képzési / oktatási rendszer feltételeinek megteremtése
A program háttere, célja
A
gazdaság
munkaerı
iránti
igényének
kielégítése
és
az
eredményes
foglalkoztatáspolitika érdekében fejleszteni kell a munkaerıpiac változásaihoz
142
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 rugalmasan alkalmazkodó oktatási, valamint a felnıttoktatási, továbbképzési és átképzési rendszert. Az e feladat ellátásához szükséges intézmények többsége kiépült, területi elhelyezkedésüket, mőködésüket és kapcsolataikat azonban korszerősíteni, racionalizálni kell. A meglévı, és a Budapesti Agglomeráció munkaerıpiacára hatással bíró, eltérı érdekő szereplık, intézmények hatás- és illetékességi körüket illetıen rendkívül széttagoltak. Tevékenységüket egymás mellett, kevésbé összehangoltan látják el. Az eddig megtett erıfeszítések pozitív kisugárzó
és
egymást
erısítı
hatása
kevésbé
érzıdik,
ugyanakkor
a
párhuzamosan futó programok fölöslegesen kötnek le energiákat. Elengedhetetlen az azonos hatáskörő, más szintő, de elkülönülı területi illetékességő szervezetek közötti együttmőködés kialakítása. A program tartalma
A program fejlesztési célja a szakképzési és felsıoktatási, felnıttoktatási rendszer olyan rugalmasságának megteremtése, mely gyorsan képes reagálni a térségben felmerülı képzettségi, képzési igényekre, változásokra, hiszen ez adja meg az alapját a munkaerı-piaci kereslet és kínálat optimális összehangolásának. A munkaerı-piaci kereslet felmérését, majd ennek eredményeibıl kiindulva a kereslet és kínálat közötti különbség strukturális problémáinak feltárását követıen lehet az oktatási és képzési rendszerben a szükséges változtatásokat megtenni, illetve a hatékonyság és hozzáférés érdekében a területi összehangolást is elvégezni, az együttmőködés feltételeit megteremteni. Az oktatási - képzési rendszer tehát a megváltozott igényekhez alkalmazkodva mennyiségileg és összetételét tekintve is rugalmasan kell, hogy reagáljon. A
kistérségi
(munkaügyi
kirendeltségi)
szintő
munkaerıpiaci-képzési
érdekegyeztetést, illetve az oktatási-képzési intézményekkel a kommunikációt, összehangolást rendszeressé kell tenni, ezzel is segítve az új képzési igényeknek megfelelı programok megjelenését. A
munkanélküliség
foglalkoztatásában
problémájának közvetlenül
kezelésében
érintett,
érdekelt
és
a
munkanélküliek
szereplık
(települési
önkormányzat, képzı intézmény, gazdálkodó szervezet és munkaügyi központ) összefogásával, összehangolt tevékenységével területileg összehangolt komplex, innovatív munkaerı-piaci (átképzési-foglalkoztatási) programokat kell bevezetni, meghonosítani. A jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia a részmunkaidıs, bedolgozói és alkalmi foglalkoztatás támogatásának. Ennek eredményeként a munkaerı-piacon ma hátránnyal érintett társadalmi csoportok foglalkoztatási
143
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 esélyei valamint a különbözı szervezetek közötti együttmőködések javulnak, a térségi
foglalkoztatási
kidolgozásával
ezek
paktumok, az
innovatív,
együttmőködések
integrált
modell
intézményesülnek,
programok hosszútávon
fenntarthatóakká válnak.
A program megvalósításában érintett szervezetek BAFT, Budapest Fıváros Önkormányzata, Pest Megye Önkormányzata, KMRFT / Pro Régió Ügynökség, települési és kerületi önkormányzatok, az érintett kistérségek fejlesztési társulásai, szakmai intézmények, kutatóhelyek, civil szervezetek, vállalkozások.
A program végrehajtásának háttere: A BAFT kezdeményezheti, menedzselheti egyrészt az összehangolást a munkaerıpiaci kereslet és kínálat, illetve az oktatási-képzési rendszer között, másrészt aktívan részt vehet és támogathatja – szintén menedzseléssel – a térségi együttmőködéseket
a
foglalkoztatást
javító
programok
kidolgozása
és
megvalósítása vonatkozásában.
A program forrásháttere: Önkormányzatok saját forrásai, vállalkozások, ESZA pályázatok
6. Program: Szociális és egészségügyi ellátórendszerek területi összehangolása, hozzáférhetıség biztosítása
A program háttere, célja A
Budapesti
Agglomeráció
humán
tıkéjét,
versenyképességét
alapvetıen
befolyásolja a társadalom egészségi állapota, és tágabban értelmezve az egészség megırzésével kapcsolatos attitődje. A szükségletek és az ellátást biztosító rendszerek közötti eltérések azonban nem csak az egészségügyet, hanem a szociális ellátás infrastruktúráit is érinti. Az egészségügyi és társadalmi kérdések egységben történı kezelésével kell tehát egy, az igényekhez jobban alkalmazkodó, területileg is összehangolt intézményi infrastruktúrát kialakítani, melyben az egészséges életmód és a prevenció is helyet kaphat.
144
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A Budapesti Agglomeráció Egészségfejlesztési Programjának helyzetértékelése szerint a korábbi egészségfejlesztési célú kezdeményezések kudarcának egyik fontos tapasztalata az, hogy regionális / térségi és területi (önkormányzati, kistérségi) szintre ezek a programok nem voltak képesek hatékonyan eljutni, a területi megvalósítás intézményrendszere és a jó színvonalú megvalósításhoz szükséges szakmai ismeretekkel rendelkezı szakember-gárda a települések nagy részén nem állt rendelkezésre. A központi programok nem találkoztak megfelelı fogadókészséggel a helyi civil társadalom fejletlen szervezıdései következtében és az
önsegítés
kultúrájának
hiánya
miatt.
Kevés
az
egyes
kistérségekrıl
rendelkezésre álló információ, a helyi / regionális döntéshozást kiszolgálni képes információs és elemzési rendszer. Fontos feladat tehát, hogy ennek a stratégiai jelentıségő, de jelenleg ebben a formájában nem létezı funkciónak a kialakítása és a szervezeti háttér biztosítása megtörténjen. A program tartalma
Az egészségfejlesztési, egészségügyi és szociális ellátó intézményrendszer struktúrájának átalakítása, és az átalakítás feltételeinek meghatározása érdekében térségi szintő együttmőködés keretében – a térségi közösségi funkciókba ágyazottan – egészségfejlesztési tudásközpont és kapcsolódó alközpont-hálózat kialakítására van szükség. Ez az intézményrendszer alkalmas az ágazati-szakmai, valamint
a
területi
(elıkészítéstıl)
a
szempontok
együttes
megvalósításig,
kezelésére,
modellprogramok
a
megalapozástól
kezdeményezésére,
kidolgozására, forrásszervezésre (pl. kistérségi ápolási centrumok kialakítása; prevenciós
programok,
intézményközi
információs
rendszerek
kialakítása,
rendezvények szervezése, stb.), partnerségek kialakítására és a projektek menedzselésére. A szociális intézményrendszer a kistelepülések többségében hiányos, a szociális szolgáltatások (családsegítés, idısellátás, házi gondozás, házi betegellátás, iskolán kívüli gyermekellátás, stb.), és intézményhálózat racionalizálása (területi eloszlás és „tartalom”) mellett az elérhetıség, hozzáférhetıség javítását is biztosítani kell, ezzel is hozzájárulva az esélyegyenlıség elvének érvényesüléséhez. A program megvalósításában érintett szervezetek BAFT, Önkormányzatok egészségügyi intézmények és szervezetek, egyetemek egészségtudományi intézetei.
145
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 RET A program végrehajtásának háttere: A BAFT kezdeményezheti és moderálhatja egy térségi egészségügyi és szociális Tudásközpont kialakítását, mely a területi és ágazati koordinációt, illetve a szükséges alközpont hálózatot evolutív módon fejleszti.
A program forrásháttere: Önkormányzatok saját forrásai, vállalkozások, ESZA pályázatok, ERFA
146
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
3. sz. prioritás: Gazdaságfejlesztés, piac- és hálózatépítés
A prioritás indoklása, háttere: Egy térség fejlıdésének, versenyképességének leggyakrabban használt indikátora a gazdasági növekedés, alapja pedig az ezt biztosító gazdasági szerkezet. A stratégia a foglalkoztatási zónák, koncentrációk kijelölésénél már érinti a területi munkamegosztáson és komparatív elınyökön nyugvó kiegyensúlyozott gazdasági térszerkezet kialakítását. Ennek keretében van lehetıség a megfelelı ingatlan- és telephelykínálat
kialakítására,
a
gazdasági
szuburbanizáció
kezelésére,
a
zöldmezıs beruházásokkal és a barnamezıs területek megújításával összefüggı kérdések megválaszolására. A térség meglévı kedvezı adottságaira (a térség képességeire) építve nem csak az új gazdasági struktúrákat kell kialakítani, illetve a kívánatos területi kínálatot létrehozni, hanem szükség van ennek egyrészt a piac felé történı kommunikációjára, hogy a térség képes legyen a külsı döntéshozók szemében pozícionálni magát és ezzel a jelenleg fennálló lehetıségeit, illetve a fejlesztési energiákat kihasználni. Másrészt a térség gazdasági bázisának megerısítését a helyi kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, illetve
a
vállalkozások
stabilitásának
növelése,
indulásuk
segítése,
együttmőködésük támogatása alapozhatja meg. Ma még hiányoznak azok a vállalkozói együttmőködések (klaszterek), ahol a termelési, értékesítési, fejlesztési, kutatási és marketingtevékenységek közös kialakítására irányuló tevékenységeket – valamint a hatékony mőködtetést – megfelelı intézményi háttér biztosítja.
A koncepció helyzetelemzı részében már kiemelésre került a turizmus, mint a gazdaság egyik legdinamikusabban fejlıdı ágazata. A tudatos turizmusfejlesztés ugyanakkor nem csak a gazdaság, de a helyi társadalom kohézióépítésének is fontos eszköze lehet, nem beszélve a helyi lakosság szabadidıs elvárásainak minıségi kielégítésérıl. A Budapesti funkcionális várostérség vonzerıkben, látnivalókban kiemelten gazdag, ugyanakkor számos olyan potenciál van – multikulturális jelleg, nemzetiségek, helyi programok, stb. – melyeket térségi összefogással, programsorozattá szervezve és együttmőködésben célszerő promotálni.
147
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
7. Program: Turizmusfejlesztés
A program háttere, célja A térség identitásának, kultúrájának ismertté válásához ki kell használni a turizmus kínálta promóciós lehetıségeket, ezáltal hozzájárulni a térség egészének és a heterogén térrészleteknek a befektetık “gondolati térképére” való felkerüléséhez, pozicionálásához. A Budapesti Agglomeráció turizmusát versenyképessé kell tenni az Európai Unió hasonló adottságú térségeivel szemben, azáltal hogy a tér összetett kultúráját, sokszínő kínálatát lehet kiajánlani. A térség turizmusának jelenlegi spontán fejlıdését a tudatos tervezés és következetes végrehajtásnak kell felváltania. Cél, hogy a Budapesti Agglomerációban olyan turizmus jöjjön létre, amely szervesen beépül a térség életébe, jelentıs tényezıje a gazdasági felzárkózásnak, a természeti és kulturális értékek hasznosítással egybekötött megırzésének és ezzel együtt számottevıen javítja az itt élı emberek életfeltételeit.
A turizmus ugyanakkor a helyszínné válás, valamint a társadalmi kohézió megteremtésének is fontos eszköze. Az identitás és karakter kifejezése (újrateremtése)
érdekében
a
mikro-körzeteket
azonosíthatóvá
és
megkülönböztethetıvé tenni. Ezzel megalapozódik a tér heterogenitása, vagyis a mikro-körzetek sokszínősége, különbözı kultúrája megélhetı, tetten érhetı és ezzel tudatosan választható lesz. Ez növeli a kohéziót, az összetartozás tartalmi és formai elemrendszerét, egyben javítja a környezet minıségét. Cél tehát a természeti és történeti örökség, benne a mővészeti- és kulturális kincseink, történelmünk és hagyományaink, a tájat benépesítı népek és emberek, azaz az egyedülállóan sokszínő és sokrétegő Dunai kultúr-táj gazdasági és életterének bemutatása. A körzet területét “interaktív múzeum”-ként kell megélhetıvé tenni, valamint a kisrégiók (kistájak, egységek) kulturális rendezvényeit, eseményeit közösen elıkészíteni, bemutatni és meghirdetni. A meglévı és különálló értékeket, örökséghelyszíneket és rendezvényeket egyfajta összefüggés-rendszerbe szervezve bemutatni és megismertetni, az eddig még fel nem fedezett és elrejtett értékeket elıtérbe hozni.
148
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A program tartalma
A program keretén belül a térségi együttmőködésen alapuló, integrált turisztikai fejlesztések, s ezek megvalósítási háttere kap prioritást. Számos lehetıség kínálkozik a Budapesti Agglomerációban a turisztikai kínálat fejlesztése terén: konferencia- és üzleti turizmus (hivatásturizmus), a vadászturizmus, a lovas turizmus, a vízi, öko-, kerékpáros, kulturális turizmus. A lehetıségek jobb kiaknázásához — különösen a kevésbé frekventált körzetekben — a kínálati elemek integrálására van szükség, ehhez feltétlenül javítani kell a személyi és szervezeti feltételeket, a szolgáltatói hálózatot, a kiajánlási rendszer hatékonyságát. Ezen lehetıségek többsége önmagában véve nem eléggé vonzó, de mikrokörzeten belüli "kapcsolt" kínálatok összeállításával, propagálásával, a térség idegenforgalmi centrumaihoz (Szentendre, Vác, Gödöllı, stb.) való kötésükkel jól eladhatóvá válhatnak. Ezért elsısorban a térségi együttmőködéseket és a komplex programokat kínáló vállalkozásokat kell támogatni, kialakításukat kezdeményezni, menedzselni.
Egyfajta nyilvánosságmunkára (belsı marketingre) van szükség, amely közösségi részvétel megszervezésével megindítja a gyökerek ismeretének fontosságával kapcsolatos
felismerést,
elısegíti
a
térrész
lakói
gondolkodásmódjának
“újrafelfedezését”, és egyben a társadalmi innovációt, megújulást. A helyi hagyományok, történeti múlt térbe helyezése, térhez, helyhez köthetı elemeinek meghatározása, a helyszínek örökség-helyszínné fejlesztése, kulturális üzenetek, események póluspontjainak kifejlesztése e folyamat fontos elemei. Elı kell segíteni azoknak a térségi civil (önkéntes) szervezeteknek a létrejöttét, amelyek a kulturális és identitás értékırzésnek a letéteményesei lesznek. Szükség van tudatos idegenforgalmi imázs kialakítására és ennek megfelelı marketingtevékenységre a legfontosabb célcsoportok számára. A program megvalósításában érintett szervezetek BAFT, Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, Települési önkormányzatok, kistérségek,
Közép-magyarországi
Regionális
Fejlesztési
Tanács,
Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács térségi
turisztikai
egyesülések,
Regionális
Idegenforgalmi
Bizottság,
Budapesti Turisztikai Hivatal, Pest Megye Önkormányzata, Magyar Turizmus ZRt.,
149
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 civil szervezetek, vállalkozások A program végrehajtásának háttere:
A BAFT az alapvetıen alulról kezdeményezett együttmőködések kialakításában, projektfejlesztésében,
forrásszervezésében
–
az
együttmőködés
összehangolásában és kommunikációjában vállalhat szerepet. Javasolt modell értékő mintaprojektek kidolgozása, mely az agglomeráció más mikro-körzeteiben is alkalmazható, elsısorban a szervezés, intézményesítés és kommunikáció, valamint közös marketingstratégia vonatkozásában.
A program forrásháttere:
KMOP, TRFC, Magyar Turizmus ZRt., Turisztikai Célelıirányzat
8. Program: A gazdasági szektor innovációjának támogatása
A program háttere, célja
A Budapesti Agglomeráció fejlesztésének egyik legfontosabb eleme a gazdasági bázis megerısítése. Ez a cél kiemelt fontosságú mind országos, mind regionális vonatkozásban, s ennek megfelelıen az elérhetı fejlesztési források (visszafizetési kötelezettség nélküli támogatások, hitelek, garanciavállalások, stb.) is számosak. Számos eleme van ugyanakkor a versenyképességnek, mely térségi koordinációt igényel, vagy éppen a hozzáférést, információt juttatja el nagyobb hatékonysággal az ágazat sokféle – különbözı szinten informált – szereplıi számára. A térségben mőködı kis- és középvállalkozások megerısítése alapvetı cél, szinte minden tervezési anyag helyzetértékelési részében megjelennek a következık: együttmőködések, kooperációk hiánya, alacsony foka, K+F
szektorhoz
kapcsolódás
alacsony
foka
(részben
a
hiányzó
transzferintézmények miatt), Üzleti szolgáltatási háttér, szakértelmek igénybevételének alacsony foka (üzleti tervek készítése, pályázatok készítése, marketing, stb.), Másrészt ezeknek az ismereteknek a hiánya, melyek összességében kihatnak a vállalkozások
hatékonyságára,
termelékenységére,
végsı
soron
versenyképességére,
150
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A vállalkozások menedzsment szemlélete gyenge, hangsúlyt kell helyezni a megfelelı szakismeret birtokában lévı munkaerı alkalmazására, amely támogatási és képzési programok segítségével hozható létre.
A globális versenyben a gazdasági szereplık nem egymástól elszigetelten mőködnek, hanem különbözı módon együttmőködnek. A szereplık (nagy- és kisvállalatok, tudományos kutatóhelyek, képzési intézmények, stb.) keresletre reagáló, a kommunikáció eszközeit használó együttmőködések. A program tartalma Szervezett
üzleti
háttérszolgáltatások
térségi
összehangolása,
szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése, információnyújtás (pl. weblap, speciális rendezvények, konferenciák szervezése, stb.), Képzési programok összehangolása, igény-alapú programok kialakításának iniciálása, partnerség szervezése, menedzselésben való részvétel, Vállalkozások együttmőködésének elısegítése - a hasonló területeken mőködı vállalkozások egymás partnereivé válása érdekében meg kell teremteni a vállalatok közötti együttmőködés lehetséges platformjait – ennek intézményes feltételeinek megteremtéséhez való hozzájárulás kezdeményezéssel (klubok, egyesületek, stb.), Területi
gazdasági
együttmőködések
kezdeményezése
(oktatási
szféra,
önkormányzatok, gazdasági szervezetek, vállalkozások, kutatóhelyek, stb.) kistérségek gazdaságfejlesztési stratégia-kidolgozásának segítése.
A program megvalósításában érintett szervezetek Települési önkormányzatok, kistérségek, Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, BAFT, kerületi önkormányzatok, vállalkozások, kereskedelmi- és iparkamarák, érdekszövetségek, PMVA, BVK A program végrehajtásának háttere:
A BAFT feladata elsısorban a témában EU- s és egyéb vállalkozás, technológia és a vállalkozások humánerıforrás hátterének fejlesztésére létrehozott eszközök, forráslehetıségek
összehangolása;
szükség
szerint
célzott
vizsgálatok
151
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 (igényfelmérés)
elvégeztetése,
koordinálása,
valamint
projektek
iniciálása,
projektekben partnerszervezetként való megjelenése.
A program forrásháttere:
GOP, KMOP, TAMOP, TRFC
9. Program: Térségmarketing, információszolgáltatás
A program háttere, célja
A várostérséget pozícionálni kell a Kárpát-medencei nagyvárosok piacán, versenyelınyt kell kialakítani mentális érzelmi eszközökkel, a fıváros és térsége kulturális, esztétikai és imázs elemeinek felhasználásával. Ki kell alakítani azt a képet a térség egészérıl, amely megteremtheti az önazonosságát. Egy összetett identitáskataszter
és
ennek
kisugárzására
mőködtetett
kulturális-esemény
marketing megélhetıvé teszi a metropolisz-tér vállalt küldetését, ugyanakkor “befelé” kialakítja az „európai város-tudatot”, kifelé az érzelmi megalapozást, valamint a kiszámíthatóvá válást, a bizalmat. Egy komplex marketing program megteremti a térség, valamint a jövıkép és összetevıinek, azaz a programok, projektek, helyszínek, valamint az ezt kommunikáló PR pozitív hitelét.
A térség fejlesztési koncepciójával és programjaival összhangban ki kell alakítani a térség ismertté válási stratégiáját, ki kell dolgozni arculatát. Ehhez meg kell határozni a kulcselemeket, meg kell határozni a CI40 és a PR41 faktorok (logo, marketinganyagok, stb.) jelenlegi állását, és meg kell határozni az opciókat a szükséges változtatások és a dinamikus vagy szivárgó akciók megvalósítására. Meg kell kezdeni egy “kisléptékő” menedzsment-identitásprogram megvalósítását és ki kell dolgozni a komplex térség-arculatépítési program lépéseit, a rendelkezésre állítható költségfedezet fényében.
40
CI (corporate identity): szervezeti azonosság, röviden összegezve „arculat”, azaz ebben az esetben az egyes mikrokörzetek egymástól elkülönülı jellege, meghatározó jellemzı tulajdonságok, intézkedések összessége, melyek azonosítják a mikrokörzetet önmagával, illetve megkülönböztetik más mikrokörzetektıl. 41 Public Relations: a kölcsönös elınyökön alapuló kommunikáció és kapcsolatok tudatos szervezése, melynek célja az egyének, szervezetek és környezetük közötti megértés, valamint a bizalom megteremtése, fenntartása.
152
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 A programok és projektek megvalósítására, a gazdaság forrásainak mobilizálására megkezdi a jövıkép “kisugárzását”. A térség általános pozitív imázsára alapozott “tudjuk, hogy mit akarunk és tesszük” program keretében lehet megteremteni a programok hátterét, a fejlesztések (és a menedzsment) hitelességét. A keresletépítés egyik célja, hogy a “meglévı termékünket”, azaz a “futó” projekteket és programokat megismertessük a meglévı befektetıi piacokon, másrészt új befektetıi- és tıkepiacokat hódítsunk meg, illetve, hogy “új termékünket”, a vonzó jövıképpel kommunikálható metropolisz-teret felvezessük mind a meglévı, mind pedig a potens új piacokon. Mindezt annak érdekében, hogy a
visszajelzések,
a
felkeltett
és
megismert
igények
(kereslet)
alapján
pontosíthassuk kínálatunkat, fejleszthessük új termékünket és tovább alakíthassuk közép- és hosszú távú programjainkat. Annak érdekében, hogy a város és környéke BEFEKTETÉSI HELYSZÍNNÉ válhasson, a térség vezetésének fel kell készülnie a befektetıi tıke fogadására: aktívan szervezni a céljai megvalósítását, elısegíteni kész források megtalálását, és bevonását a térség megújításába és dinamikus fejlesztésébe.
A program tartalma
1. alprogram: Térségmarketing Kidolgozni a térség arculati elemeit Feldolgozni a jövıképet kommunikálható anyagként Kidolgozni az imázsépítı, szimbolikus programok portfolióját Figyelemfelkeltı eseményeket, rendezvényeket szervezni, megindítani egy kommunikációs folyamatot Megkezdeni
egyrészt
a
térség
egészének
általános
pozitivista
arculatépítését, a jövıépítı programok speciális akciók propagandáját Médiaprogramok szervezése Menedzsment imázsépítés, PR stratégia és akciók 2.alprogram: Portfolió-készítés és menedzselés A
mai
gyakorlatban
a
városok
és
környezetük
fejlesztési
projektjeinek
meghatározását, kidolgozását számos hajtóerı mozgatja, legfıképp a pályázati úton elnyerhetı támogatási források megszerzése. A projekt portfolió azonban nem csupán az elemi projektek, programok egyfajta „győjteményét” jelenti.
153
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Célja kettıs: egyrészt (i) egy „belsı” használatú rendszer, mely a döntéshozást segíti az egyes fejlesztési akciókkal kapcsolatban azáltal, hogy az elemi – sokszor az ügyosztályok, projektfelelısök között „szétszóródott” – projektinformációkat egy rendszerben kezeli, ezt folyamatosan aktualizálja, s mindez egy transzparens, jól szervezett rendszerben történik – kiaknázva egyúttal a projektek közötti szinergiákat. A projekt portfolió másrészt (ii) a forrásszervezés nélkülözhetetlen eszköze, a térségfejlesztési kataszterének (kiajánlható projektgyőjteményének) alapja, mely egyben a térségmarketing fontos eszköze is.
A projekt portfolió kialakításának fı elemei a következık: Akcióterületi programok, városfejlesztési projektek meghatározása Projekt
portfolió
menedzselés
eszközrendszerének,
mőködési
mechanizmusának kialakítása Projektek külsı kommunikációja és marketingje o
Befektetıi brosúrák, projektportfoliók (kataszterek) kidolgozása
o
Projekt-tender (felhívás “táncra”, projektek kifejlesztésére)
o
Direkt marketing akciók
o
Befektetıi
konferenciák,
konzultációk
marketing-koncepciójának
kidolgozása, illetve ezek megszervezése itthon és a célterületeken, a “piacokon” A programban érintett térségek
Egyrészt a program általában minden térséget épít, az imázs, a piaci jelenlét általában pozícionálja a metropolisz-teret, mint a lehetséges befektetési helyszínek összességét. Másrészt a célban megjelenik a konkrét helyszínek, projektek piackapcsolatainak és a befektetıi kapcsolatoknak a kiépítése, ezáltal minden térséget, minden szektort érint, amelyik önmagát pozícionálja. A metropolisz-tér kulcsprojektjeit a BAFT pozícionálja és készíti elı. Indirekt módon érinti a partnert, azaz a befektetıi piacot is, amelyre vonatkozóan stratégia kidolgozása szükséges.
A program megvalósításában érintett szervezetek BAFT, helyi önkormányzatok, külkereskedelmi
képviseletek,
turizmus
képviseletek,
lobbycsoportok,
Kereskedelmi és Iparkamarák
154
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Marketing szövetség, ITDH, médiák, Pest megye és Budapest tervezési osztályai (kiajánlás) A program végrehajtásának háttere: CI, PR és marketingkommunikációs program kidolgozását, arculati elemek elkészítését a BAFT kezdeményezheti és menedzseli. Ezekhez társul különbözı akciók, rendezvényprogramok megszervezése – ezekhez támogatásszervezési akciók megszervezése – összehangolva esetleg a piacszervezési programmal.
A program forrásháttere: Lehetséges források: Magyar Turizmus ZRt., önkormányzatok, BAFT saját forrása, vállalkozók, szponzorok, TRFC
155
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 XI. Stratégiai program monitoring
A
BAFT
Munkaszervezete
a
42
térségi
monitoring
stratégia
kidolgozásával
megalapozta a területi folyamatok követésének rendszerét, mely három alrendszert határoz meg: o
szervezeti monitoring,
o
program monitoring és
o
területi monitoring.
A BAFT Térségi Monitoring Stratégia által megadott keretek között ki kell dolgozni a Térségi Monitoring Rendszer Mőködési és Módszertani Kézikönyvét. A két dokumentum együttes alkalmazása biztosítja a Tanács monitoring rendszerének szigorú
leszabályozását,
eleget
téve
a
rendszerrel
szemben
támasztott
követelményeknek és a meghatározott alapelveknek.
Területi monitoring alrendszer A koncepció és stratégiai program alap állításainak rendszeres – a monitoring stratégia által javasoltan háromévente történı – felülvizsgálata, a térségi folyamatok értékelése.
(Gyakorlatilag
a
stratégiai
program
esetleg
szükségszerő
aktualizálásának elsı lépése). A koncepció és stratégiai program, illetve a kiemelt programok felhasználásával elıször fel kell állítani az alapmutatók bázisát, és azt az indikátorrendszert, mely a folyamatos
nyomon
követést
lehetıvé
teszi
(hozzáférhetı,
megbízható
információforrások).
Program (projekt) monitoring alrendszer
A Tanács által koordinált operatív programok, valamint a kapcsolódó projektek nyomon követése, értékelése és hatásvizsgálata tartozik az alrendszer alá, mely hozzájárul
a
Tanács
területfejlesztéssel
és
területrendezéssel
összefüggı
egyeztetı, összehangoló és koordináló tevékenységét segítı stratégiai döntések megalapozásához. A monitoring stratégiát alapul véve feladatai a következık:
42
a fejezet a BAFT Térségi Monitoring Stratégiájának (2006) felhasználásával készült
156
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 •
a projektek élettartama alatti pénzügyi és szakmai monitoring tevékenység, értékelés és ellenırzés elvégzése,
•
az operatív programok teljesülésének vizsgálata érdekében a kapcsolódó projektek monitoring-eredményeinek összefoglalása és értékelése az operatív célok tekintetében,
•
megfelelı
és
megbízható
tájékoztatás
nyújtása
a
területi
politika
érvényesülésének, továbbá a Tanács területfejlesztési és területrendezési eszköztárának felülvizsgálatához a Tanács programozási és finanszírozási tevékenységérıl. A program (projekt) monitoring alrendszer tevékenységeit a monitoring stratégia a következıképp határozta meg: Az elıkészítı szakasz a kapcsolódó indikátorbázis kialakítását, a hatásvizsgálatot, és az elızetes értékelést tartalmazza. Az elızetes értékelés feladata a hatásvizsgálatnak megállapításait
a
tervezett
figyelembe
beavatkozások
véve
a
vizsgált
várható
hatásaira
projektterv
vonatkozó
megvalósításának
támogatása, vagy elutasítása, illetve a javasolt módosítások elıterjesztése. A közbensı szakasz a program, illetve projektek életciklusának szakaszaihoz kapcsolódó monitorozást, valamint a közbensı értékelés(eke)t és ellenırzés(eke)t tartalmazza, tulajdonképpen a kiválasztott mutatók következetes figyelemmel kísérése és értékelése. A lezáró szakasz a projektnyilvántartás és a projektzáró jelentés elkészítését, a pénzügyi elszámolás lebonyolítását, és az eredmények visszacsatolásához szükséges szabványtervek létrehozását tartalmazza. A monitoring stratégia felelısként külsı monitoring szakértık bevonását javasolja, mely munka ellenırzését és értékelését az Operatív Fejlesztési Bizottság, valamint az Ellenırzési és Monitoring Bizottság végezné. Az adminisztrációt elıtérbe helyezı szemlélet helyett ugyanakkor javasoljuk a Munkaszervezet és a projektmenedzserek aktív bevonását – elsısorban az elıkészítı és közbensı szakasz során, a projektgazdákkal történı közvetlen kapcsolattartás és a folyamatokat segítı, menedzselı feladat hatékony elvégzése végett.
157
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A stratégiai programok eredményeit és hatásait akkor lehet hatékonyan mérni és értékelni – s megkülönböztetni az egyéb fejlesztési / támogatási beavatkozások eredményeként elıálló hatásoktól, változásoktól - amennyiben elkészülnek az operatív programok, konkrét cselekvési tervek, projektek. Kiépül az ezekre vonatkozó eredmény- és hatásindikátorok rendszere a bázisszámokkal, illetve az indikátorok forrásának megjelölésével. Itt egyrészt a konkrét projekthez / programhoz, másrészt külsı, független, elsısorban a hatások mérésére alkalmas indikátor-alrendszer felállítása szükséges.
Szervezeti monitoring alrendszer A programok, projektek, s végsı soron a koncepció és stratégiai program megvalósításának egyik kulcseleme, hogy a BAFT és annak munkaszervezete, az állandó bizottságok, a Kistérségi és a Kerületi Egyeztetı Fórum milyen hatékonysággal tudja a megvalósítás folyamatát szervezni, menedzselni. A jogszerőség, szabályszerőség mérése és értékelése mellett ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a programok végrehajtásában a BAFT tevékenysége szintén folyamatos értékelésre kerüljön.
158
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 XII. A pr ogram ok er edményességének i ndikátor ai
Prioritások A térszerkezet, kiegyensúlyozása, élhetı és hatékony várostérség feltételeinek megteremtése -
-
-
Urbanizált centrumok, társközpontok rendszerének kialakítása és fejlesztése Fenntartható fejlıdés térbeli struktúráinak meghatározása és irányított-koordinált fejlesztése Közlekedési rendszerek és hozzáférés fejlesztése A környezeti állapot, környezetminıség védelme és fejlesztése
Eredménymutatók -
-
-
-
-
-
-
Társadalmi Innováció, térségi kohézió erısítése, a társadalmi tıke növelése -
-
Keresletre reagáló és felkészülı foglalkoztatási és képzési rendszer feltételeinek megteremtése Szociális és egészségügyi ellátórendszerek területi összehangolása, hozzáférhetıség biztosítása
-
Eljutási idı közforgalmú közlekedéssel csökken Átszállások számának csökkenése Utazási idı csökken Utasszám-növekedés Környezeti terhelés csökken Közlekedési balesetek száma csökken Lakóépületek rehabilitációjára, felújítására fordított pénzmennyiség nı Társközpontokban új szolgáltatások száma és minısége nı A fejlesztések során igénybe vett területekbıl a barnamezıs területek aránya nı Nı a rehabilitált területek nagysága Az ipari ökoszisztémában megvalósult új beruházás összege nı A környezeti terhelés mérési eredményeinek javítása A mérıhálózaton mért szennyezıanyagok volumenének és arányának csökkenése, kiemelten az egészségre ártalmas anyagokra. A környezet-egészségügyi mutatók változása, a légszennyezettséggel összefüggı légzıszervi és allergiás megbetegedések számának csökkenése A levegıszennyezés által terhelt térségben élık számának csökkentése ökológiai állapot javulása a VKI monitoring rendszer adatai alapján új, vízhez kötıdı idegenforgalmi szolgáltatások számának növekedése Az erdıterület növekedése (ha-ban), illetve az erdıterület arányának változása a ZÖLDÖVEZET kijelölt területén belül Rét-, legelıterületek növekedése (ha-ban) illetve területi arányának változása a ZÖLDÖVEZET kijelölt területén belül A védett és a helyileg védett területek arányának növekedése a térségben A rekreációs területek fogadókészségének javulása; A civil szervezetek által lebonyolított tájés természetvédelmi projektek számának növekedése A kijelölt túra- és kerékpárutak, tanösvények és egyéb szabadidıs szolgáltatások számának növekedése Rendszeres, megbízható és hozzáférhetı adatszolgáltatás kiépülése A foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok javulása Foglalkozatási célú, illetve hátrányos helyzető munkavállalók munkaerı-piaci beilleszkedését segítı intézményesült partnerségek számának növekedése
159
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 -
-
-
Gazdaság-fejlesztés, piac- és hálózatépítés -
Turizmusfejlesztés A gazdasági szektor innovációjának támogatása Térségmarketing, információszolgáltatás
-
-
Kereslet feltárása Gyakorlati tanrend módosulásának mértéke Képzési rendszerbıl kilépık elhelyezkedési mutatói (1 éven belül arányuk) Az elsıdleges munkaerı-piacon elhelyezkedett, programból való kilépést követıen több mint hat hónapig foglalkoztatott személyek számának növekedése Esélyegyenlıségi Tervet bevezetı cégek számának növekedése A képzés alatti embernapok száma Teremtett és megırzött munkahelyek száma (emberév) nı A lakosság és a munkavállalók képzettségi szintjének növekedése Erısödik a munkaerı tematikus mobilitása A hátrányos helyzető csoportok, személyek helyzetének javulása Az agglomerációs foglalkoztatási, vállalkozási mutatók javulása Csökken a térségen belüli egészségegyenlıtlenség Javul a beteg-elégedettség Gazdaságossági mutatók javulása az egészségügyben Életminıség-mutatók javulása Egészségtudatosság növekedése Turisztikai kínálat bıvülése „in-house” fejlesztések növekedése kkv-k innovációs együttmőködéseinek száma - növekedés innovációs kiadások növekedése új piacon, illetve új termékkel való megjelenés számának növekedése volativitási arány A kulturális rendezvényeken részt vevık száma nı Látogatószám-növekedés Tartózkodási idı növekedése Idegenforgalomból származó bevételek növekedése Szezonális ingadozások csökkentése Vállalkozások rentabilitásának erısödése A tudásközpontok által generált új munkahelyek száma és árbevétele nı K+F tevékenységbe bevont egyetemi hallgatók és doktoranduszok, kutatók száma nı Nı a tevékenységben részt vevı kutatóhelyek és vállalkozások száma A klasztertagok árbevétele és hozzáadott értéke nı A vállalkozásoknál jelentkezı hozzáadott érték nı Új munkahelyek jönnek létre Új technológia-intenzív vállalkozások
160
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
-
(spin-off, start-up) száma. Új kutatási projektekbe bekapcsolódó oktatók, kutatók számának növekedése. Tudományos ismeretterjesztı rendezvények száma tudományosan minısített fık számának növekedése
161
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 XIII. Felhasznált Források
-
Új Magyarország Fejlesztési Terv (Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete) A Magyar Köztársaság Kormánya, Változat: 2006 október 25.
-
Új Magyarország Fejlesztési Terv, 2007. május 7. (Európai Bizottság által elfogadott végsı dokumentum)
-
Budapest Városfejlesztési Koncepciója – 2002., Városkutatás Kft.
-
Budapesti Agglomeráció Gazdaságfejlesztési Programja – III. fázisú eredménydokumentáció; Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács; 2006.
-
Budapesti Agglomeráció Egészségfejlesztési Programja – III. fázisú eredménydokumentáció; Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács; 2006.
-
Budapesti Agglomeráció Humán erıforrás-fejlesztési Programja - III. fázisú eredménydokumentáció; Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, 2006.
-
Budapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja - III. fázisú eredménydokumentáció; Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, 2006.
-
Budapesti Agglomeráció Közlekedésfejlesztési Programja; II. fázisú eredménydokumentáció; Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, 2006.
-
Közép-Magyarországi Operatív Program 2007-2013 – Egyeztetési Változat; Magyar Köztársaság kormánya; 2006. október 16.
-
Közép-Magyarországi Operatív Program 2007-2013 – Elfogadott Változat; Magyar Köztársaság kormánya; 2006. december 20.
-
Közép-Magyarországi Komplex Operatív Programja 2007-2013 – 3. Változat, Pro Régió Ügynökség; 2006. július 26.
-
Közép-Magyarországi Operatív Program 2007-2013 – Akciótervek, 2007.05. 25.-i, társadalmi egyeztetésre bocsátott változatok
-
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció I-II. rész; 2005.
-
Országos Területfejlesztési Koncepció; Országos Területfejlesztési Hivatal, 2005.
-
Podmaniczky Program – Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja; Városkutatás Kft. a 2005. június 29-i Fıvárosi Közgyőlésen elfogadott módosításokkal kiegészített változat
-
A Budapesti Agglomeráció társadalmi-gazdasági jellemzıi, 2002, KSH
162
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
-
Területei Statisztikai Évkönyv, Budapest Statisztikai Évkönyve, Pest Megyei Statisztikai Évkönyv (2001, 2002, 2003, 2004. évi kiadványok)
-
A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács Térségi Monitoring Stratégiája, 2006, BAFT Munkaszervezete
-
Városi fenntarthatóság és Budapest Városfejlesztési Koncepciója („Világfalu, vagy világváros” képzéssorozat), 2004, Tosics Iván
-
Margaréta Program (Stratégiai Keretprogram Javaslat), 2003, Ecorys Magyarország Kft.
-
Pest Megye Struktúraterve, 2003, Pest Megye Struktúraterv Szakértıi Konzorcium
-
Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és operatív program, 2003.
-
A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa Területfejlesztési Koncepciója, 1999 (Elfogadva a 71/1999. (XI. 3.) BAFT sz. határozattal)
-
A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa Stratégiai Programja, 1999 (Egyeztetésre bocsátva a 72/1999. (XI. 3.) BAFT sz. határozattal)
-
Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (hatályba lépés: 2005. 09. 01.)
-
Budapest Fejlesztési Pólus Stratégiai Koncepciója, harmadik munkaverzió, MTA RKK Budapesti Osztály, Városkutatás Kft.; 2006. március 13.
-
Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai Program (Quo Vadis). 2002
-
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (96/2005. (XII. 25.) OGY határozat)
-
Közép-magyarországi régió Stratégiai Terve 2007-2013, 2005. március, (2006 márciusi aktualizált változat) Pro Régió Ügynökség
163
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
XIV. Melléklet
Melléklet
164
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A Budapesti Agglomeráció szektorainak KSH általi lehatárolása:
Északi szektor települései: Csomád, Csörög, Dunakeszi, Fót, Göd, İrbottyán, Szıd, Szıdliget, Vác, Vácrátót
Keleti szektor települései: Csömör, Erdıkertes, Gödöllı, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Nagytarcsa, Pécel, Szada, Veresegyház
Délkeleti szektor települései: Alsónémedi, Ecser, Felsıpakony, Gyál, Gyömrı, Maglód, Ócsa, Üllı, Vecsés
Déli szektor települései: Délegyháza, Diósd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Érd, Halásztelek, Majosháza, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony, Tárnok, Tököl
Nyugati szektor települései: Biatorbágy, Budajenı, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök, Törökbálint, Zsámbék
Északnyugati szektor települései: Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenı, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pócsmegyer, Pomáz, Remeteszılıs, Solymár, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Üröm, Visegrád
165
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Területre és népességre vonatkozó adatsorok Budapestre, a budapesti agglomerációra, és az agglomeráció szektoraira 1999 és 2005.
1999 Megnevezés Budapest Agglomeráció társközpontjai Agglomeráció egyéb települései Budapesti Agglomeráció Északi szektor Keleti szektor Délkeleti szektor Déli szektor Nyugati szektor Északnyugati szektor
terület (km²)
525 616 1 397 2 013 238 316 317 366 304 472
2005
lakó-népesség
népesség a 1990. év %-ában
népsőrőség (fı/km²)
lakó-népesség
népesség a 1999. év %-ában
népsőrőség (fı/km²)
1 811 552 343 778 296 731 640 509 107 286 99 678 87 984 163 951 70 879 110 731
90% 107% 119% 112% 108% 114% 108% 115% 112% 117%
3 451 558 212 318 451 315 278 448 233 235
1 698 106 383 699 353 883 737 582 117 263 117 311 97 579 193 462 84 642 127 325
93,73 111,61 119,26 115,15 109,29 117,68 110,90 117,99 119,41 114,98
3 234 623 253 366 492 371 308 528 279 270
Forrás: KSH
166
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Természetes szaporodás, belföldi vándorlási különbözet Budapesten, a budapesti agglomerációban, és az agglomeráció szektoraiban 1999-2005, valamint 1000 lakosra lebontva 1999-ben és 2005-ben. 1999 Megnevezés
Természetes szaporodás ill. fogyás
2005
Vándorlási különbözet
Természetes szaporodás ill. fogyás
1000 lakosra
Budapest Agglomeráció társközpontjai Agglomeráció egyéb települései Budapesti Agglomeráció Északi szektor Keleti szektor Délkeleti szektor Déli szektor Nyugati szektor Északnyugati szektor
-6,9 -2,0 -2,3 -2,1 -2,5 -2,7 -3,0 -1,6 -0,8 -2,2
1999
Vándorlási különbözet
2000
Természetes szaporodás ill. fogyás
Belföldi vándorlási különbözet
Természetes szaporodás ill. fogyás
Belföldi vándorlási különbözet
-12 650 -669 -684 -14 003 -266 -264 -266 -265 -56 -236
-14 409 5 211 8 031 -1 167 1 413 2 475 1 091 4 183 1 516 2 564
-10 293 -139 -283 -10 715 -146 -56 -212 -2 13 -19
-18 376 4 302 7 964 -6 110 1 128 1 705 1 361 4 487 1 137 2 448
1000 lakosra
-7,9 15,3 27,4 20,9 13,2 25,1 12,5 25,8 21,6 23,4
-4,4 0,1 0,8 0,4 -0,4 1,0 -2,5 1,0 1,5 1,3
-2,6 12,6 19,5 15,9 12,9 15,1 10,2 17,9 20,4 18,0
Forrás: KSH
2001 Megnevezés Budapest Agglomeráció társközpontjai Agglomeráció egyéb települései Budapesti Agglomeráció Északi szektor Keleti szektor Délkeleti szektor Déli szektor Nyugati szektor Északnyugati szektor
2002
2003
2004
Természetes szaporodás ill. fogyás
Belföldi vándorlási különbözet
Természetes szaporodás ill. fogyás
Belföldi vándorlási különbözet
Természetes szaporodás ill. fogyás
Belföldi vándorlási különbözet
Természetes szaporodás ill. fogyás
Belföldi vándorlási különbözet
-10 020 -24 -106 -10 150 -181 21 -156 -8 171 23
-14 200 4 355 7 409 -2 436 725 2 442 1 096 3 537 1 539 2 425
-8 913 -485 86 -9 312 -293 -38 -274 33 104 69
-11 058 4 405 8 564 1 911 1 359 2 543 1 029 3 659 1 759 2 620
-9 267 -80 -78 -9 425 -139 33 -227 67 59 49
-10 279 5 671 9 311 4 703 1 527 2 840 1 483 4 394 1 924 2 814
-8 070 -71 203 -7 938 -81 15 -247 182 115 148
-7 239 5 141 7 945 5 847 1 568 2 371 1 149 3 654 1 684 2 660
Forrás: KSH
167
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
2005 Megnevezés Budapest Agglomeráció társközpontjai Agglomeráció egyéb települései Budapesti Agglomeráció Északi szektor Keleti szektor Délkeleti szektor Déli szektor Nyugati szektor Északnyugati szektor
Természetes szaporodás ill. fogyás
Belföldi vándorlási különbözet
-7531 53 269 -7209 -45 119 -242 195 129 166
-4450 4815 6836 7201 1498 1759 987 3433 1707 2267
168
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, nemenként, 2001. február 1. (százalék), Budapesten és a budapesti agglomerációban. Megnevezés
Foglalkozta-tott
Munka-nélküli
Inaktív keresı
Eltartott
Összesen
25,7 28,8 28,8 28,8 26,6
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
22,4 27,5 27,2 28,1 23,8
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
23,9 28,1 27,9 28,4 25,1
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Férfi Budapest Agglomerációs övezet Ezen belül: város község Agglomeráció összesen
47,6 46,3 46,8 45,7 47,2
3,5 3,8 3,7 3,9 3,6
23,3 21,1 20,7 21,6 22,7
Budapest Agglomerációs övezet Ezen belül: város község Agglomeráció összesen
37,2 35,5 36,1 34,6 36,8
2,3 2,4 2,4 2,4 2,3
38,1 34,6 34,3 35,0 37,1
Nı
Összesen Budapest Agglomerációs övezet Ezen belül: város község Agglomeráció összesen
42,0 40,7 41,2 40,0 41,6
2,8 3,1 3,0 3,1 2,9
31,3 28,1 27,8 28,5 30,4
Forrás: KSH
169
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
A foglalkoztatottak napi ingázása, 2001. február 1. Budapesten és a budapesti agglomerációban.
Megnevezés
Budapest Agglomerációs övezet együtt Ebbıl: város Község Agglomeráció összesen
Helyben lakó Ebbıl: eljáró foglalkoztato (ingázó) tt 746 018 274 974 164 118 110 856 1 020 992
64 976 162 436 89 074 73 362 227 412
Budapestrıl az övezetbe, illetve az övezetbıl Budapestre ingázó 22 743 110 315 63 343 46 972 133 058
A helyben lakó foglalkoztato ttakból az ingázók aránya, % 8,7 59,1 54,3 66,2 22,3
Forrás: KSH
8 osztályt végzettek és nem végzettek száma.
8 osztályt végzett fıváros övezet agglomeráció 8 osztály nélkül fıváros övezet agglomeráció
2001
2006
2016
114366 70021 184387
92914 64094 157008
53603 43060 96663
5497 2700 8197
4744 2734 7478
3522 2390 5912
Forrás: Hablicsek László: „Munkaerı-kínálati projekció 2001-2021”
170
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Korösszetétel és öregségi index Budapesten, a budapesti agglomerációban, és az agglomeráció szektoraiban, 1997-ben és 2005-ben.
Megnevezés Budapest Agglomeráció társközpontjai Agglomeráció egyéb települései Budapesti Agglomeráció Északi szektor Keleti szektor Délkeleti szektor Déli szektor Nyugati szektor Északnyugati szektor
1997 Korösszetétel %-ban -14 15-59 6014,0% 63,5% 22,5% 17,7% 66,2% 16,1% 17,7% 65,3% 17,0% 17,7% 65,8% 16,5% 17,3% 66,2% 16,5% 18,2% 65,0% 16,8% 17,8% 64,8% 17,4% 17,8% 66,6% 15,6% 17,5% 66,0% 16,5% 17,8% 65,4% 16,8%
Öregségi index 160,6 90,9 95,5 93,0 94,9 92,5 98,0 88,0 94,2 94,3
2005 Korösszetétel %-ban -14 15-64 6512,4 69,4 18,1 17,0 70,4 12,7 17,3 69,8 12,9 17,2 70,0 12,8 16,6 70,8 12,6 17,1 69,9 13,0 17,2 69,6 13,2 16,9 70,2 12,8 17,5 69,8 12,8 17,7 69,9 12,4
Forrás: KSH
171
Öregségi index 146,1 74,6 74,5 74,5 75,9 76,0 76,3 75,7 73,1 70,4
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Lakásállomány Budapesten, a budapesti agglomerációban, és az agglomeráció szektoraiban 1999-2004. 1999 Megnevezés
Lakásállomány
Budapest 823 690 Agglomeráció társközpontjai 123 799 Agglomeráció egyéb települései 102 115 Budapesti Agglomeráció 1 049 604 Északi szektor 39 594 Keleti szektor 33 640 Délkeleti szektor 31 850 Déli szektor 57 203 Nyugati szektor 25 834 Északnyugati szektor 37 793
2000
Épített lakások száma
Épített lakások száma (1000 lakosra)
4 és annál több szobás lakások aránya
2 904 1 372 1 505 5 781 416 432 249 841 394 545
1,6 4,0 5,1 2,4 3,9 4,4 2,8 5,2 5,6 5,0
43,8% 48,0% 46,7% 45,5% 35,3% 46,1% 39,8% 48,0% 58,1% 51,9%
2001
Lakásállomány
Épített lakások száma
Épített lakások száma (1000 lakosra)
4 és annál több szobás lakások aránya
Lakásállomány
823 690 123 799 102 115 1 049 604 39 594 33 640 31 850 57 203 25 834 37 793
3 113 1 484 1 913 6 510 445 502 296 1 108 439 607
1,7 4,3 6,4 2,7 4,1 5,0 3,3 6,7 6,1 5,4
40,4% 47,8% 47,3% 44,1% 26,5% 52,0% 35,1% 49,5% 61,0% 51,7%
823 275 130 715 112 443 1 066 433 41 124 36 617 32 570 63 595 27 681 41 571
Épített lakások száma
4 434 1 817 2 436 8 687 476 599 436 1 367 590 785
Forrás: KSH
172
Épített lakások száma (1000 lakosra)
2,5 5,1 7,8 3,6 4,3 5,7 4,7 7,9 7,9 6,9
4 és annál több szobás lakások aránya
36,1% 51,0% 52,4% 43,8% 43,5% 54,6% 42,2% 50,0% 62,9% 54,9%
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
2002 Megnevezés
Lakásállomány
Épített lakások száma
Budapest Agglomeráció társközpontjai Agglomeráció egyéb települései Budapesti Agglomeráció Északi szektor Keleti szektor Délkeleti szektor Déli szektor Nyugati szektor Északnyugati szektor
829 259 132 663 115 151 1 077 073 41 628 37 450 32 979 64 979 28 335 42 434
6 473 2 050 2 788 11 311 570 853 435 1 432 668 880
2003 Épített lakások száma (1000 lakosra)
3,7 5,7 8,7 4,7 5,1 7,9 4,7 8,1 8,7 7,5
4 és annál több szobás lakások aránya
Lakásállomány
29,3% 834 939 45,9% 134 874 53,5% 118 288 38,3% 1 088 101 40,7% 42 514 51,6% 38 373 53,8% 33 541 43,5% 66 398 58,5% 29 003 58,2% 43 333
Épített lakások száma
6 313 2 393 3 251 11 957 968 966 628 1 465 698 919
2004 4 és Épített annál lakások több száma szobás (1000 lakások lakosra) aránya
3,7 6,5 9,8 5,0 8,6 8,7 6,6 8,0 8,8 7,7
Lakásállomány
Épített lakások száma
26,0% 844 469 10 152 51,0% 137 572 2 897 55,2% 121 887 3 705 38,9% 1 103 928 16 754 45,2% 43 316 869 61,1% 39 471 1 123 55,4% 34 212 744 53,7% 68 148 1 827 47,1% 29 779 814 56,8% 44 533 1 225
Épített lakások száma (1000 lakosra)
6,0 7,7 10,9 6,9 7,6 9,9 7,8 9,8 10,0 99,7
4 és annál több szobás lakások aránya
20,4% 56,2% 58,0% 34,9% 58,8% 57,8% 64,4% 55,3% 58,8% 53,1%
2005 Megnevezés
Budapest Agglomeráció társközpontjai Agglomeráció egyéb települései Budapesti Agglomeráció Északi szektor Keleti szektor Délkeleti szektor Déli szektor Nyugati szektor Északnyugati szektor
Lakásállomány
856 181 140 184 124 412 264 596 44 315 40 344 34 806 69 499 30 284 45 348
Épített lakások száma
12 303 2 809 2 650 17 762 1 065 913 645 1 424 568 844
Épített lakások száma (1000 lakosra)
7,3 7,4 7,6 7,5 9,1 7,9 6,6 7,4 6,8 6,7
4 és annál több szobás lakások aránya
14,9 52,5 58,5 55,4 42,7 64,3 56,1 54,7 55,5 62,6
173
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Humán és kommunális infrastruktúra Budapesten, a budapesti agglomerációban, és az agglomeráció szektoraiban 19992005.
Humán infrastruktúra (bölcsödék, óvodák) 1999 Megnevezés
Budapest Agglomeráció társközpontjai Agglomeráció egyéb települései Budapesti Agglomeráció Északi szektor Keleti szektor Délkeleti szektor Déli szektor Nyugati szektor Északnyugati szektor Országos átlag
2000
2001
2002
2003
2005
2004
bölcsödei férıhely / 10.000 lakos
óvodai férıhely / 1.000 lakos
bölcsödei férıhely / 10.000 lakos
óvodai férıhely / 1.000 lakos
bölcsödei férıhely / 10.000 lakos
óvodai férıhely / 1.000 lakos
bölcsödei férıhely / 10.000 lakos
óvodai férıhely / 1.000 lakos
bölcsödei férıhely / 10.000 lakos
óvodai férıhely / 1.000 lakos
bölcsödei férıhely / 10.000 lakos
óvodai férıhely / 1.000 lakos
bölcsödei férıhely / 10.000 lakos
óvodai férıhely / 1.000 lakos
51 32
30 36
48 32
30 36
48 30
29 33
48 28
30 33
48 31
30 33
47 30
30 33
48 28
30 33
13 43 19 23 14 27 37 19 26
35 31 39 35 34 32 40 36 36
13 41 19 22 14 36 37 19 25
35 31 39 35 34 32 40 36 36
12 40 18 21 13 25 36 18 24
34 31 36 33 32 30 35 37 35
9 39 19 20 13 21 33 12 24
34 31 35 34 32 29 36 37 35
11 40 19 21 13 24 37 14 24
35 31 36 34 32 31 35 36 35
10 39 19 20 13 24 36 12 23
34 31 36 35 32 30 35 36 35
9 39 18 19 13 21 32 12 24
35 32 35 36 33 29 37 38 35
Forrás: KSH
174
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Kommunális infrastruktúra (vezetékes gáz, közüzemi víz és szennyvíz ellátottság) 1999 Megnevezés
Budapest Agglomeráció társközpontjai Agglomeráció egyéb települései Budapesti Agglomeráció Északi szektor Keleti szektor Délkeleti szektor Déli szektor Nyugati szektor Északnyugati szektor Országos átlag
vezetékes gázt fogyasztó háztartás 1000 lakosra
397 302 287 370 320 301 287 308 293 256 273
közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya
98,1 91,1 88,4 96,3 95 93,1 86,7 92 79,2 88,5 91,4
2000 közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya
91 45,3 33,8 80,1 50,4 42 18 30,2 60,5 47,3 49,1
vezetékes gázt fogyasztó háztartás 1000 lakosra
404 311 300 378 327 310 295 320 305 269 282
közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya
97,9 94,4 90 96,7 95,7 94,5 89,2 93,2 90,9 89,7 92
2001 közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya
91,3 49 41,8 81,4 51,4 43,9 29,1 37,7 63,7 55,5 51
vezetékes gázt fogyasztó háztartás 1000 lakosra
420 308 300 388 327 304 290 316 301 277 285
közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya
98,4 97,2 93 97,7 97 97,2 90,9 98 96,5 90 92,9
közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya
92,6 52,3 45 82,6 51,8 44,7 42,3 42,5 64,5 54,4 53,5
175
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 2002 Megnevezés
Budapest Agglomeráció társközpontjai Agglomeráció egyéb települései Budapesti Agglomeráció Északi szektor Keleti szektor Délkeleti szektor Déli szektor Nyugati szektor Északnyugati szektor Országos átlag
vezetékes gázt fogyasztó háztartás 1000 lakosra
428 314 305 394 332 308 296 324 305 284 293
közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya
98,1 97,7 94 97,6 97,4 97,7 91,9 97,9 96,5 92,7 93
2003 közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya
93,3 54,6 50 83,9 53 47,1 51,3 45,9 66,9 58 56
vezetékes gázt fogyasztó háztartás 1000 lakosra
429 319 309 395 338 313 300 329 307 287 300
közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya
98,3 97,5 93,6 97,7 96,8 97,6 93,4 96,6 95,7 93,1 93,3
2004 közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya
94,1 59 53,6 85,4 58,4 50,4 56,6 49 67,4 63,8 59,1
vezetékes gázt fogyasztó háztartás 1000 lakosra
431 323 316 398 343 317 305 334 309 295 307
közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya
98,5 97,6 93,5 97,8 97 98,1 93,6 96,1 94,8 93,8 93,7
közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya
95 62,1 59,3 87 68,2 56,3 61,2 51,6 67,6 66,9 62,2
2005 Megnevezés
Budapest Agglomeráció társközpontjai Agglomeráció egyéb települései Budapesti Agglomeráció Északi szektor Keleti szektor Délkeleti szektor Déli szektor Nyugati szektor Északnyugati szektor Országos átlag
vezetékes gázt fogyasztó háztartás 1000 lakosra
432 329 320 400 349 323 310 341 310 299 313
közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya
98,0 96,7 93,3 97,3 96,0 96,8 93,9 95,9 94,5 92,9 94,0
közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya
95,7 64,0 61,6 87,9 68,8 59,9 64,7 53,7 68,6 68,4 64,9
Forrás: KSH
176
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 Vállalkozások (regisztrált egyéni és társas, összes) száma Budapesten, a budapesti agglomerációban, és az agglomeráció szektoraiban 1999-2004, valamint fajlagos számuk 1000 fıre vetítve 1999-ben és 2004-ben. 1999 Megnevezés Budapest Agglomeráció társközpontjai Agglomeráció egyéb települései Budapesti Agglomeráció Északi szektor Keleti szektor Délkeleti szektor Déli szektor Nyugati szektor Északnyugati szektor
társas
egyéni
138 200 98 856 15 193 18 684 10 215 14 306 163 608 131 846 3 890 5 745 3 318 5 002 2 181 4 137 6 230 8 342 4 332 3 712 5 457 6 052
2000 összesen 237 056 33 877 24 521 295 454 9 635 8 320 6 318 14 572 8 044 11 509
társas
egyéni
146 426 102 250 16 873 19 635 11 930 14 828 175 229 136 713 4 370 5 984 3 881 5 169 2 524 4 285 7 078 8 756 4 861 3 925 6 089 6 344
2001 összesen 248 676 36 508 26 758 311 942 10 354 9 050 6 809 15 834 8 786 12 433
társas
egyéni
149 149 90 277 18 103 18 939 13 235 14 337 180 487 123 553 4 720 5 801 4 278 5 088 2 811 4 056 7 692 8 428 5 257 3 815 6 580 6 088
2002 összesen 239 426 37 042 27 572 304 040 10 521 9 366 6 867 16 120 9 072 12 668
társas
153 016 90 911 19 376 18 964 14 628 14 846 187 020 124 721 5 074 5 734 4 712 5 257 3 077 4 089 8 343 8 645 5 649 3 923 7 149 6 162
Forrás: KSH
2003 Megnevezés
Budapest Agglomeráció társközpontjai Agglomeráció egyéb települései Budapesti Agglomeráció Északi szektor Keleti szektor Délkeleti szektor Déli szektor Nyugati szektor Északnyugati szektor
2004
egyéni
2005
társas
egyéni
összesen
társas
egyéni
összesen
társas
egyéni
összesen
161 116 21 157 16 349 198 622 5 579 5 243 3 389 9 254 6 237 7 804
88 477 18 906 14 958 122 341 5 717 5 272 3 973 8 645 3 954 6 303
249 593 40 063 31 307 320 963 11 296 10 515 7 362 17 899 10 191 14 107
193 852 25 358 19 921 239 131 6 723 6 318 4 137 11 225 7 505 9 371
160 761 28 470 22 512 211 743 8 225 7 825 5 399 12 711 6 664 10 158
354 613 53 828 42 433 450 874 14 948 14 143 9 536 23 936 14 169 19 529
201 082 26 638 21 246 248 966 7 072 6 676 4 364 11 970 8 070 9 732
152 969 28 270 22 508 203 747 8 147 7 811 5 340 12 684 6 705 10 091
354 051 54 908 43 754 452 713 15 219 14 487 9 704 24 654 14 775 19823
Forrás: KSH
177
összesen 243 927 38 340 29 474 311 741 10 808 969 7 166 16 988 9 572 13 311
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
1999 Megnevezés
Budapest Agglomeráció társközpontjai Agglomeráció egyéb települései Budapesti Agglomeráció Északi szektor Keleti szektor Délkeleti szektor Déli szektor Nyugati szektor Északnyugati szektor
2005
1000 fıre jutó társas vállalkozások száma
1000 fıre jutó egyéni vállalkozások száma
1000 fıre jutó összes vállalkozások száma
1000 fıre jutó társas vállalkozások száma
1000 fıre jutó egyéni vállalkozások száma
1000 fıre jutó összes vállalkozások száma
76 44 34 255 36 33 25 38 61 49
55 54 48 206 54 50 47 51 52 55
131 99 83 461 90 83 72 89 113 104
118 69 60 338 60 57 45 62 95 76
90 74 64 276 69 67 55 66 79 79
208 143 124 614 130 123 99 127 175 156
178
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007
Az alábbi táblázat a Pest megyei statisztikai kistérségekben mőködı (a jogszabály hatására meg- ill. átalakult) Önkormányzati Területfejlesztési Társulásokat Többcélú Kistérségi Társulásokat, és Kistérségi Fejlesztési Tanácsokat tartalmazza (szürkével kiemelve a Budapesti Agglomerációval érintett társulásokat) S. sz. Statisztikai kistérség Jogsz. elıírásnak megfelelı, a kistérségi fejlesztési tanács feladatait ellátó testület neve 1.
Szobi
Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása
2.
Váci
Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás
3.
Veresegyházi
Veresegyházi Többcélú Kistérség Önkormányzatainak Társulása
4.
Aszódi
Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása
5.
Dunakeszi
Dunakeszi-Fót-Göd Többcélú Kistérségi Társulás
6.
Gödöllıi
Gödöllıi Kistérségi Fejlesztési Tanács
7.
Nagykátai
Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás
8.
Ceglédi
Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás
9.
Monori
Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás
10.
Gyáli
Gyáli Kistérségi Fejlesztési Tanács
11.
Dabasi
Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás
12.
Ráckevei
Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás
13.
Budaörsi
Budaörs Kistérség Többcélú Társulása
14.
Pilisvörösvári
Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás
15.
Szentendrei
Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása
Forrás: Pest Megyei Területfejlesztési Tanács
179