BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNY HIVATAL BUDAPEST XI., XII., XXII. KERÜLETI INTÉZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN
Az elmúlt évben Intézetünk illetékességi területe Budapest XI. és XXII. kerületére terjedt ki. Az alábbi összefoglaló jelentésünkben ezért a két kerületre vonatkozó adatok együtt jelennek meg, ahol lehetett a XXII. kerületre jellemző megállapításokat kiemeltük. Intézetünkben az iktatott ügyek száma 9289 volt, amely összesen 22610 iratot tartalmazott. Elsőfokú határozatot 397, végzést pedig 268 esetben hoztunk. Hatósági intézkedéseinkkel kapcsolatban sem szakmai, sem jogi kifogás nem merült fel. A jogorvoslati eljárások során a másodfokú hatóság egyetlen intézkedésünket sem változtatta meg. Bírósági kereset benyújtására nem került sor intézkedéseink ellen. A személyes ügyfélforgalom 98, az interneten keresztüli megkereséseké pedig 319/hét volt átlagban. Az összes ellenőrzésünk száma 3498 volt, ebből 192 kapcsolódott szakhatósági eljáráshoz helyszíni szemleként. Szakhatósági hozzájárulást 610 esetben adtunk különböző engedélyezési eljárásokban. Ezek száma évről-évre csökkenő tendenciát mutat a gazdasági helyzet romlása, a vállalkozások, beruházások számának csökkenése miatt. Az intézet munkatársainak száma 2011. folyamán – nyugdíjazással összefüggésben - három fővel csökkent. A tárgyévben az intézet munkájára, munkatársai tevékenységére vonatkozó panasz nem érkezett. 2011-ben jelentős informatikai fejlesztés keretében több új, nagyteljesítményű számítógépet kapott intézetünk. Így minden hatósági jogkörrel rendelkező ügyintéző és ügykezelő rendelkezik hálózatba kötött számítógéppel, amely az ügyintézési határidők betartását is elősegíti. A szakmai és közigazgatási jogszabályi előírások gyakori változásai közepette is megtartotta intézetünk a rendszeres feladatokban és az ad hoc intézendőkben a hatékonyságát. A munkatársak biztosították a folyamatos működés alapvető személyi követelményeit. Szakterületenkénti összefoglalók Járványügy A XXII. kerületben a 2011. évben az összes bejelentett fertőző beteg 323 fő volt, ami közel 44%-kal kevesebb, mint az előző évben, a csökkenés elsősorban a bárányhimlő megbetegedések mérsékelt előfordulásának az eredménye. Az enterális megbetegedések közül a campylobacteriosis és a salmonellosis megbetegedések esetében tapasztalható több mint 50%-os csökkenés a korábbi évekhez képest, ami feltehetően a székletminták leadásának a XI. kerületben történő megszűnésének következménye. A 2011/2012. évi influenza szezonban a kerület felnőtt háziorvosai és házi gyermekorvosai összesen közel 6000 térítésmentes influenza elleni oltóanyagot igényeltek Intézetünktől. A térítésmentes védőoltásra jogosultak közül összesen 5084 fő kerületi lakos részesült influenza elleni védőoltásban. Az influenzaszerű megbetegedések közösségben történő halmozódásáról – 30%-ot meghaladó hiányzásról - bejelentés a tárgyévben nem érkezett Intézetünkhöz. A bárányhimlő és vörheny megbetegedések járványos előfordulása 15 gyermekközösséget érintett. Enterális megbetegedések járványos mértékű közösségi előfordulásáról a tárgyévben Intézetünkhöz bejelentés nem érkezett. Ezzel szemben két családi járványról értesültünk az év folyamán. Az egyik esetben az enterális megbetegedések a házilag készített mézes krémes sütemény elfogyasztásával volt összefüggésbe hozható, a betegek vizsgálati anyagából a salmonella kóroki szerepe igazolódott. A másik esetben a megbetegedések okát laboratóriumi vizsgálattal sem sikerült felderíteni, a járvány oka ismeretlen maradt. Lyssa- veszettség Az évben 91 esettel foglalkoztunk. Védőoltásban 29 fő (a sérültek 32%-a) részesült. Expozíciót - a leggyakoribb kutyán és macskán kívül- vadászgörény, patkány, mókus, sündisznó, gyűrűsfarkú maki,
1
mezei egér, csüngő hasú malac és róka okozott. A harapások jelentős hányada közterületen történik, ahol a tulajdonosok zöme még mindig póráz és szájkosár nélkül sétáltatja háziállatát. A kerületben még mindig sok az „ottfelejtett”, gazdátlan, falkába verődött kutya, veszélyeztetve a közterületen közlekedőket
Közegészségügy A kerület közegészségügyi helyzetében az elmúlt évekhez viszonyítva jelentős változás 2011-ben nem következett be, rendkívüli esemény nem történt. A nemdohányzók védelmére az év során összesen 1582 ellenőrzést végeztünk, az intézkedések (határozati kötelezések) száma 22 volt. Bírság kiszabására okot adó súlyos szabályszegést nem tapasztaltunk. Település- és környezet-egészségügy: -
-
-
-
-
A lakossági panasz-bejelentések zöme az ezen szakterület által felügyelt tevékenységekkel kapcsolatos (takarítatlan lakás, hulladékkal közterület-szennyezés, állattartás, rovar—rágcsáló, dohányzás, szellőzés, stb.). 101 panasz-ügyben 172 helyszíni ellenőrzést végeztünk, 30 határozati kötelezést hoztunk, és 586 egyéb intézkedést (átirat, végzés, áttétel, stb) tettünk. A panaszok kiváltó okai jórészt szociális, egészségi (mentális) problémák, melyek megoldása túlmutat jelenlegi hatáskörünkön. Az állattartás szabályozására készült önkormányzati rendelet közegészségügyi véleményezésében részt vettünk. A szennyvíz-előtisztító és –átemelő telepek működése közegészségügyi szempontból megfelelő. Az ellenőrzések során tapasztalt kisebb hiányosságokat az üzemeltetők azonnal megszüntették. A közterületek tisztaságát érintő súlyos hiányosságokat nem tapasztaltunk. Hőségriadó elrendelésére 4 alkalommal került sor a BFKH Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve utasítása alapján. Az elrendelt hőségriadó kapcsán szükséges teendőkről az elmúlt években szokásos módon írásbeli tájékoztatást adtunk. Az illetékességi területünkön működő 15 közfürdő rendelkezik üzemeltetési szabályzattal. A 45 üzemeltetett medencéből 40 vízforgatós és 5 töltő – ürítő rendszerű; a vízforgatásra nem kötelezett medence közül 4 gyógyvizes medence, egy pedig szauna merülő fürdője. Az üzemeltetők az előírt önellenőrző vizsgálatokat elvégeztetik; a vízkezeléshez használt vegyi anyagok rendelkeznek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) engedélyével. XXII. ker.: o Átadták a Reménysugár Habilitációs Intézet hidroterápiás részlegét, a használatbavételhez közegészségügyi szakhatósági hozzájárulást adtunk.
Élelmezés-egészségügy: -
-
-
A bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységek végzésének ellenőrzésén kívül további engedélyező hatóság általi felkérés nem történt. A kereskedelmi egységekben a rovar- és rágcsálóirtás ellenőrzése 2011-ben kiemelt munkatervi feladat volt. A mentesítési fegyelem kielégítő. Az étrend-kiegészítő és kozmetikai termékek ellenőrzése számának növekedésével a forgalmazók egyre nagyobb arányban tesznek eleget a jogszabályi (pl. az Országos Élelmezés- és Táplálkozás-egészségügyi Intézet OÉTI felé történő bejelentési) kötelezettségüknek. A közétkeztetési új ajánlások alkalmazása még nem valósult meg maradéktalanul. Vizsgálataink során a főzőkonyhák üzemeltetői egyrészt anyagi okokra hivatkoznak, másrészt tartanak a csökkentett só – és cukor – felhasználás következtében a fogyasztói reakcióktól. A kalóriatartalom általában meghaladta a kívánatos értéket; a változatossággal és a friss/nyers zöldség/gyümölcs napi kínálásával kapcsolatban nem merült fel kifogás. Élelmiszer eredetű megbetegedés összesen 4 esetben fordult elő (2 egyéni, 1 csoportos és 1 tömeges, összesen 80 megbetegedettel).
2
Gyermek – és ifjúság-egészségügy: -
-
Az óvodai és bölcsődei férőhelyek szűkösek. Az önkormányzati bölcsődékben létszámbővítésre került sor, 4-4 fővel nőtt egységenként a felvehető gyermeklétszám. A játszóházak, családi napközik és magánóvodák száma folyamatosan gyarapszik. A gyermek- és ifjúság-egészségügyi intézményekre vonatkozó közegészségügyi jogszabályok hiánya miatt mind a meglévő, mind az újonnan létesülő egységek kapcsán nehézségekbe ütközik a követelmények érvényesítése. Az alapfokú oktatási intézmények felmérése kiemelt munkatervi feladatunk volt, melyet az OTH szakmai útmutatása alapján végeztünk. Tapasztalataink alapján a tornatermek, öltözők, vizes blokkok elhasználódottsága, elavultsága volt a legjellemzőbb hiányosság, melyek megszüntetésére 7 végzést és 2 határozatot adtunk ki.
Kémiai biztonság: -
-
Illetékességi területünkön az országos átlagot meghaladó számban találhatóak vegyi áru nagykereskedelemmel, forgalmazással foglalkozó cégek (Brenntag, Donauchem, stb). Ezen cégek tevékenységéből adódóan igen nagy számban érkeztek az év során megkeresések az ország minden részéből az elsőfokú népegészségügyi intézetektől a kémiai biztonsági jogszabályi előírások megsértése miatt, pl. a biocid (fertőtlenítő és uszodavíz kezelő szerek) termékekkel, csomagolási, címkézési, feliratozási (u.n. CLP) – , valamint a biocidokkal kapcsolatos rendeletben foglaltak be nem tartása, ill. elmulasztása miatt (például a címke feliratozása és a termék biztonsági adatlapja tartalmának ellentmondása miatt). A cégeknél a megkereséseket követően tartott célellenőrzések alkalmával egy esetben bizonyultak megalapozottnak a kifogásoltak, ezért itt éltünk a kémiai terhelési bírság eszközével. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi riasztási rendszerei (RAPEX, RASSF) által közzétett, kémiai veszély miatt kifogásolt vegyi anyagok, biocid termékek, kozmetikumok, játékok, ruházati cikkek felkutatása, a forgalomból történő kiszűrése munkatervi feladatunk. (pl. tiltott penészgátló adalékot, dimetil-fumaridot tartalmazó lábbelik, bőráruk; határérték feletti ftalátot tartalmazó gyermekjátékok, cumik, higany-, ólom-, nikkel-tartalom miatt kifogásolt lakossági felhasználási célú termékek, stb.)
Egészségügyi igazgatás:
-
A munkatervi feladatok között szerepelt a működési területünkön üzemelő sterilizáló berendezések nyilvántartásának aktualizálása, és a fogászati ellátást nyújtó szolgáltatók (közfinanszírozott és nem közfinanszírozott) teljes körű ellenőrzése. Mindkét pont folyamatosan végzendő feladatot jelentett a szolgáltatók nagy száma miatt. Fogorvosi szolgáltatóknál tartott ellenőrzést követően több alkalommal végzésben szólítottuk fel a szolgáltatót a hiányosságok megszüntetésére.
Kéz-higiénével kapcsolatos helyzet: o Az egészségügyi szolgáltatók engedélyezése kapcsán, valamint a már működő egészségügyi szolgáltatók ellenőrzése során minden esetben megköveteltük az orvosi csapteleppel felszerelt hideg-meleg folyóvizes kézmosót, fali kézfertőtlenítőszer és folyékony szappan-adagoló, valamint falra szerelt papír kéztörlő adagoló meglétét és használatát. Vizsgáltuk azt is, hogy a használt fertőtlenítőszerek engedélyezettek és felhasználhatósági időn belüliek legyenek, érvényes biztonsági adatlap megléte mellett. Vizsgáltuk az egyéni védőfelszerelés – egyszer használatos gumikesztyű – használatát is. -
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény alapján egy alkalommal fordultunk a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez egy só-terápiát (haloterápia) hirdető szolgáltató ügyében. Az eljárás eredményéről eddig nem kaptunk tájékoztatást.
3
Családvédelmi szolgálat: -
-
A „Tájékoztató a Családvédelmi Szolgálat működéséről” című kiadvány terjesztésének gondjaiból adódóan a terhességüket megszakíttatni kívánók sok esetben nehezen találják meg a szolgálatot. A tanácsadást két munkatárs egy munkakör megosztásával végzi. A tanácsadáson kívül részt vesznek az egészségnevelési tevékenységben, iskolai programokban is. A tanácsadó helyiség felújításra szorul; számítógéppel nem rendelkeznek.
Vezető védőnő: -
-
Az általa felügyelt önkormányzati védőnők munkáját megfelelőnek ítélte, de a helyettesítésben ellátott védőnői körzetekben dolgozó védőnők részéről hiányosság a nagyobb korcsoportba tartozók látogatásának elmaradása. Az iskolai védőnők vonatkozásában pozitívum, hogy a szűrővizsgálatokat előírás szerint végzik; javul a szülők tájékoztatása, az egészségnevelő előadások gyakoribbak lettek.
Morbiditási adatok A XXII. kerületben 24 felnőtt és 10 gyermek háziorvos dolgozik. 2012. év elején valamennyi háziorvos jelentést tett az Országos Statisztikai Hivatal felé 2011. évre vonatkozóan a körzetéhez tartozó lakosság megbetegedéseiről, mely számszerű jelentésből egy példányt Intézetünknek is megküldtek. Mivel szabad orvosválasztás van és a kerületi háziorvosok nem csak a XXII. kerületi lakosokat látják el, illetve lakosaink más területen lévő háziorvost is választanak, ezért a morbiditási adatokból csak általánosságban vonhatunk le következtetést. A házi gyermekorvosok jelentése alapján a leggyakrabban diagnosztizált betegségcsoportok a XXII. kerületben az asztma és az un. atópiás dermatitis. Mindkét betegség kialakulásában jelentős szerepet játszik a környezeti tényező. Az atópiás dermatitis olyan bőrgyulladás, mely erős viszketéssel, bőr szárazsággal, bőr kivörösödésével jár. Leginkább allergiás jellegű bőrbetegség. A bőrrel közvetlen kapcsolatba kerülő anyagok pl. mosópor, öblítőszer, szappanok, kozmetikai anyagok, tisztítószerek, valamint a szervezetbe kerülő anyagok okozzák. Különösen gyakori csecsemőkorban. Ezért is indokolt, hogy az anyák a lehető leghosszabb ideig anyatejjel táplálják a gyermeküket. Az élelmiszerekre való túlérzékenység később is kialakulhat. Az élelmiszeripar egyre több olyan anyagot használ fel (tartósítószer, stabilizátor, ízfokozó, stb), melyek allergiát válthatnak ki. A dohányfüstnek kitett a gyermekeknél az asztma gyakrabban jelentkezik. Nagy számban jelentettek még a háziorvosok gyermekek körében vashiányos anémiát, valamint táplálkozási és anyagcsere betegségeket. Megemlítendő az elhízás, mint diagnózis, valamint a látászavarok. A védőnők rendszeresen végeznek szemészeti szűrővizsgálatokat, a látászavarok (fénytörési hibák) a tanuló korosztályban fokozottan növekvő arányt mutatnak. A mozgásszegény életmód és egészségtelen táplálkozás miatt gyakori az elhízás/ az iskoláskorúak körében kb. 10-15%. Az elhízás gyakoriságának növekedésével a gyermekkori cukorbetegség is megjelent. Az iskolákban jelentős a testnevelés alóli felmentések és a gyógytestnevelésre járók száma. Gyógytestnevelésre főleg mozgásszervi betegségek, gerinc és mellkas- rendellenességek, testsúly problémák és asztma miatt járnak a gyerekek. A mentális zavarokkal küzdő gyermekek és fiatalok száma is emelkedik, összefüggésben az életmód problémákkal (dohányzás, alkohol, drog, családi feszültségek).
4
A felnőtt háziorvosok jelentése alapján a XXII. kerületben a betegek között leggyakoribb diagnózis a magasvérnyomás, mely jelentős kockázati tényező az agyér-, a szív- és vesebetegségek kialakulásában. Továbbá gyakori diagnózisok a zsíranyagcsere betegség, a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések valamint a mozgásszervi betegségek. A máj betegségei férfiaknál gyakrabban, nők körében ritkábban fordulnak elő. Nőknél a keringési rendszer betegségei a 65. életév után ugrásszerűen megnőnek. A daganatos megbetegedések száma a 65 év alatti és feletti korosztályban hasonló arányban fordul elő. A cukorbetegek száma évről évre nő. A gondot súlyosbítja, hogy a betegek nagy részénél a cukorbetegség mellé más megbetegedés is (pl. magas-vérnyomás, elhízás, magas koleszterinszint) társul, illetve a szövődmények újabb problémákat okoznak. A csontritkulás szintén népbetegség, elsősorban az idősebb korosztályban. Nem csak a nők betegsége, hanem a férfiaké is. A mozgásszervi betegségek egyre fiatalabb életkorban okoznak kezelést igénylő panaszokat. A vashiányos anémia a fiatalabb női korosztályra jellemző. A pajzsmirigy betegségei fiatalabb életkorban jelentkeznek.
mortalitási adatok elemzése 2006-2010 év közötti adatok alapján Háttér A magyar lakosság egészségi állapota közismerten elmarad az európai színvonaltól. Az egészségügyi szakemberek évtizedek óta vizsgálják és összehasonlítják az adatokat és rendre ezt a következtetést vonják le. Ha kitekintünk a világba, a halálesetek zömét a fejlett országokban az ún. civilizált nem fertőző betegségek okozzák, elsősorban a szív-, érrendszeri és a daganatos megbetegedések, valamint az emésztőszervi, légzőszervi betegségek. Mindezek hátterében egyértelműen kimutathatók az egészségtelen életmód hatásai, különösen a dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás, hiányos vagy túlzott táplálkozás és a testmozgás hiánya. A statisztikai adatok elemzésével keressük az egyes halált okozó betegségek és életmódbeli szokások közötti összefüggéseket, ok-okozati kapcsolatokat, hogy világosan lássuk mit tehetünk a jobb egészségi állapot eléréséért, megtartásáért. A magyarországi adatok kisebb-nagyobb területi különbséget mutatnak, így azokat a főbb halálozásokat okozó betegségeket emeljük ki, melyek kerületünkben szignifikánsan eltérnek az országos átlagtól. Módszer A halandósági elemzésekben alkalmazott standardizálás segítségével a különböző népességek halandósága összehasonlítható, mert kiküszöböli a zavaró tényezők hatását. Ennek oka, hogy bizonyos jelenségek gyakorisága, mint a halálozás is, az egyes életkorokban különbözők lehetnek. Így a legáltalánosabban érvényesülő ilyen zavaró hatás a népesség életkor szerinti összetételének különbségeiből, változásaiból adódik. Ez olyan mértékű lehet, hogy a valósággal akár ellentétes, „torz” eredmény jelenhet meg nyers összehasonlítás alapján. 1. tehát a nyers halálozási arányszámok nem alkalmasak egy adott területen élő lakosság halálozási viszonyainak jellemzésére, nagyon lényeges, hogy a helyzet téves megítéléséhez vezetnek. Ugyanis hazánkbanaz ismert népesedéspolitikai beavatkozások következményeként – az átlagosnál is változékonyabb a különböző korosztályok létszáma, éppen ezért az átlagosnál nagyobb torzításokra is számíthatunk. 2. a kisebb népességcsoportok (hazánkon belül megyei, kistérségi és települési szinten) összehasonlító tanulmányozásához az indirekt standardizált halálozási hányados mutató (továbbiakban: SHH) alkalmazható korrekt módon. Ezen esetben a standard feltételeket egy összehasonlítási alapul választott népesség stabil specifikus mutatói szolgáltatják. Országon
5
belüli összehasonlításokban erre az ország népességének korspecifikus mutatói képezik az indirekt standardizálás alapját. A vizsgált népességcsoport korosztályaiban az országos halálozási szint szerint várható halálesetek számát a megfelelő országos korspecifikus halálozási arányszám és a vizsgált korosztályhoz tartozó lakosság évközepi számának szorzata adja. Az egyes korosztályokban várható halálesetek számának korosztályok szerinti összege eredményezi a vizsgált lakosságcsoportban a halálesetek várható számát. Az alkalmazott standardizált halálozási hányados (SHH) mutató a vizsgált lakosságcsoportban bekövetkezett halálesetek tényleges számát (T) viszonyítja a halálesetek várható számához (V) százalékos formában. Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az SHH = 100,0%, akkor az országos szinttől nem különbözik a halandóság; SHH < 100,0%, akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság; SHH > 100,0%, akkor az országos szintnél magasabb a halandóság. A standardizált hányados mutatók segítségével tanulmányozható válnak a vizsgált jelenségek országon belüli területi egyenlőtlenségei az eltérő kormegoszlások torzító hatása nélkül. A népességcsoport egészére vonatkozó SHH érték átlagos szintet fejez ki! Adott népességen belül nem érvényes minden korosztályra! Alacsony éves esetszám esetén célszerű a megfigyelést több évre kiterjeszteni (esetünkben 5 évre), így a halálozási különbségek elemzéséhez a véletlen ingadozást is figyelembe vevő stabilizálást, továbbá más statisztikai simítási eljárásokat kellett alkalmazni. A halálozási különbségek (SHH) és a halálozási gyakoriságok (SHA) jelentése merőben eltérő! Az SHH évenkénti változásából tilos következtetést levonni a halálozási gyakoriság évenkénti változására! Módszertani szempontból felhívjuk a figyelmet az SHH, SHA kombinált alkalmazására, mely a területi halálozási különbségek feltárása mellett hozzásegít a halálozási szint időbeli alakulásának megismeréséhez is. Eredmények Demográfiai jellemzők A korfa ábra 10 év különbséggel mutatja a lakosságszám változását a kerületben. 2000-ben a lakosságszám 53164 fő volt, 2010-ben 52796 fő. Az egyes korcsoportokban a változás feltűnő, mely mindkét nemet ugyanolyan mértékben érinti. Az élettartam kitolódásával az idősek aránya nőtt, a nőknél a 80 éven felüliek száma nagyobb arányban emelkedett, mint a férfiak esetében. Jelentősebben nőtt az 55-70 évesek, valamint a középkorúak közül a 30-45 éves korúak száma. Biztató jel, hogy a 10 év alatti gyermekek száma, ha lassan is, de mindkét nemben emelkedik. Sajnálatos viszont, hogy a 10-30 év közöttiek nagy csoportja megfogyatkozott, így a családalapításra várók száma csökkent. Hasonló csökkenést mutat, a még aktív dolgozói életkorban lévő 45-55 éves korosztály is. Összefoglalva elmondható, hogy a kerületben a 30-45 évesek és fiatal nyugdíjas korúak vannak legtöbben, jelentősen megfogyatkozott a 45-54 évesek aránya, és jó irányban indult meg a kisgyermekek számának alakulása.
6
A területi védőnők 2011-ben 495 élveszületést jelentettek, ebből 37 koraszülött volt. Kizárólag anyatejes táplálást kapott 311 csecsemő 3 hónapos koráig, 265 csecsemő 6 hónapig és 221 csecsemő még 12 hónapos korában is kapott anyatejet. Az évben a védőnők 2956 családot látogattak, gondoztak összesen. A területen dolgozó védőnők száma 18 fő, iskolavédőnő 4 fő, itt 1 állás jelenleg is betöltetlen. A kerületben három Anya- és Csecsemővédelmi Intézet van. A védőnők körzetükben rendszeresen végzik a kötelező szűrővizsgálatokat 1., 3., 6 és 12 hónapos korokban és 6 éves korig évente. Statisztikai adataink 3 és 5 éves életkorokra vonatkozóan vannak. A két korcsoportot összehasonlítva az látható, hogy 2011-ben 3 éves korban több egészségi problémát szűrtek ki. Bár számuk nem magas, jellemzően elhízást, látás elváltozást és a beszédfejlődésben való elmaradást jelezték.
7
Korai halálozások elemzése A lakosság egészségi állapotát jól jellemzi, hogy az ún. korai halálozási mutatók hogyan alakulnak, melyekről elmondható, hogy helyes életmód mellett a korai életkorban bekövetkező megbetegedések/halálozások nagyrésze elkerülhető lenne. Budapest lakosságának kerületenkénti bontásából látható, hogy az országos halálozási számhoz viszonyítva a XXII. kerületben a férfiak szignifikánsan alacsony, a nők pedig mérsékelt halálozási számot mutatnak.
A következő táblázatban a nyersadatok zárójelben vannak feltüntetve. Az utóbbi években megfigyelhető volt az a tendencia, hogy a keringési rendszer betegségei okozta halálozások száma lassan csökkent, a rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozások száma erőteljesebben növekedett. A 10 évvel ezelőtti adatokhoz képest ha az abszolút számadatokat vizsgáljuk, a budapesti férfiaknál a daganatos betegségek okozta halálozási szám megelőzte a keringési rendszer betegségei okozta halálozási számot. A budapesti nőknél az országos átlaghoz képest szignifikánsan magasabb a daganatos halálozás, legalább kétszer annyian halnak meg ennek következtében, mint a 2. helyen álló keringési rendszer betegségei miatt. Óvatosan kezelve önmagukban az esetszámokat, megállapítható, hogy a XXII. kerületi férfiak esetében a keringési rendszer és a rosszindulatú daganatos betegségek okozzák a legtöbb halálesetet. Bár az SHH alacsonyabb szintje azt jelzi, hogy jobb a helyzet, mint az országos átlag, de figyelmet érdemel a kerületi nők esetében a rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozások magas száma.
8
Az SHH alapján Budapest XXII. kerületében a fő halálozási mutatók jellemzői: 1. férfiak általános halálozása, szignifikánsan kedvezőbb, mint az országos átlag, hasonlóan a többi dél-budai kerülethez, a nőkhöz viszonyítva még kedvezőbb a helyzet 2. nők általános halálozása némileg kedvezőbb, mint az országos átlag. 3. mindkét nemben a keringési rendszer betegségei miatti halálozás szignifikánsan alacsonyabb. 4. férfiak összes rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozása szignifikánsan alacsonyabb, a nőké megközelíti az országos halálozást. 5. mindkét nemben a légzőrendszer betegségek okozta halálozás alacsony 6. férfiak emésztőrendszeri betegségek okozta halálozása alacsonyabb, mint az országos, viszont a nők emésztőrendszeri betegségek okozta halálozása magasabb az országos átlagnál, a különbség nem szignifikáns. 7. férfiak külső okok miatti halálozása alacsonyabb, mint az országos átlag, de magasabb, mint a budapesti átlag. 8. nők külső okok miatti halálozása szignifikánsan alacsonyabb
9
Az összhalálozás alakulása a 0-64 éves korú lakosságban Magyarországon is a férfiak és nők 100 ezer lakosra jutó évi halálozási száma (SHA) 1997-től folyamatosan csökken. A magyar férfiak halálozási száma meredekebben csökken, mint a nőké, de az európai átlaghoz viszonyítva évente több mint kétszer annyian halnak meg. A XXII. kerületi lakosok esetében kisebb a különbség a két nem halálozása között, mint a magyar átlagban. A kerületi férfiak halálozása az EU-15 és a magyar átlag közé esik. A kerületi nők halálozása kevésbé tér el a magyar átlagtól, de még távol áll a jobbnak tekinthető EU-15 átlagától.
A főbb halálozást okozó betegségcsoportok elemzése keringési rendszer A magyar átlaghoz képest a kerületben élő férfiak szignifikánsan kevesebben halnak meg 64 éves kor előtt szív-, érrendszeri betegség miatt, a kerületi nők szintén kevesebben halnak meg, mint az országos átlag, viszont az esetszámok az évek folyamán hullámoznak.
10
légzőrendszer A légzőrendszer betegségei miatti halálozásban van a legnagyobb eltérés a magyar átlag és a XXII. kerületi lakosságra vonatkozó adatok között. Meglepő fordulat, hogy 2007 év után a kerületi lakosok halálozása mindkét nemben meredeken emelkedik, míg az országos átlag ugyanakkor javuló tendenciára váltott főleg a férfiak tekintetében.
rosszindulatú daganatok Hazánkban a második vezető halálok. A magyarországi férfiak halálozási száma jóval magasabb, mint a nőké. A magyar adatok - elsősorban a nőknél - a vizsgált időszak alatt stagnálást mutatnak. A XXII. kerületben mindkét nemben 2004 év után fokozatosan csökken a halálozások száma.
11
emésztőrendszer A magyar férfi népesség körében többszörös a halálozás az EU-15 országok átlagához képest. A XXII. kerületben az utóbbi 10 évben nagy volt az ingadozás. Figyelemreméltó adat, hogy a kerületi nők halálozási száma 2006-tól emelkedik – a férfiaké 2008-tól csökken -, és az országos átlagot is meghaladja 2008-tól.
Az ötödik helyen álló külső okokra visszavezethető halálozási adatok szerint a magyar lakosságból több, mint kétszer többen halnak meg, mint az EU-15 országaiban. A XXII. kerületben a férfiak halálozási tendenciája kedvezőbb képet mutat, mint a nőké, ahol 100 ezer főre eső halálozás 2008 után magasabb, mint az országos női átlag halálozás.
12
Összefoglaló A XXII. kerület lakosságának egészségi állapota kedvezőbb képet mutat az ország lakosságának egészségi állapotához képest, és a budapesti helyzetre jellemző különbséget is mutatja, miszerint a budai kerületek lakosságának mortalitási mutatói jóval alacsonyabbak, mint a pesti kerületeké. Ez a különbség a férfi lakosságra vonatkozóan még egyértelműbb. Mindezek ellenére a magyarországi adatok az EU-15 országok adataihoz viszonyítva messze elmaradnak a kívánatostól, és a XXII. kerületi lakosságra vonatkozóan is áll ez a megállapítás. A korai halálozások elemzése rávilágít azokra a halált okozó betegségekre, melyek helyes életmóddal elkerülhetők lennének még ezekben az életkorokban, így visszajelzésként a megelőzés fontosságára. Az elsődleges megelőzésben a hangsúly azon van, hogy a betegségek ne alakuljanak ki, itt az életmódnak van döntő szerepe. A másodlagos megelőzéssel a szűrővizsgálatok foglalkoznak, még a tünetek, a panaszok megjelenése előtt kimutatva a problémát, melyet idejében kezelve megelőzhető a betegség kialakulása. A harmadlagos megelőzéssel már a konkrét betegség/állapot további romlását állíthatjuk meg, illetve a rehabilitáció segítségével többé-kevésbé vissza is fordítható a folyamat. A három megelőzési mód összehangolásával, a folyamat mindenegyes láncszemének megszervezésével egyéni és közösségi szinten, jelenthet előre lépést a lakosság egészségi állapotának javításában, mely a statisztikai adatokban is megnyilvánul. Intézetünk elsősorban hatósági feladatokat lát el, az egészségügyi szolgáltatók engedélyének megadásakor ellenőrizzük a jogosultságot, az ellátás színvonalát pedig a helyszíni ellenőrzésekkor, illetve a szakmai felügyeletet a szakfelügyelő főorvosok bevonásával tudjuk érvényesíteni, amire sajnos csak panaszügyek kivizsgálásakor kerül sor. Az életmódbeli problémát jól tükrözi a magyar lakosság körében a dohányzással kapcsolatos törvények szigorítása, melynek elsődleges célja, hogy drasztikusan csökkenjen a dohányzás a lakosság körében, aminek egyik eszköze a tiltás. Ennek ellenőrzésében, a törvény betartatásában kulcsszerepünk van. „A tisztaság fél egészség” mondást jól ismerjük, különösen a fertőző betegségek terjesztésében van jelentősége, ennek szellemében minden szakterületünkön a higiénés szemléletet képviseljük és intézkedünk a hiányosságok felszámolásában. A fogyasztó társadalom fejlettségével egyre több „idegen” anyagot használunk, „fogyasztunk”, ezeknek a szigorú ellenőrzését, kereskedelmi forgalmazását szintén rendszeresen ellenőrizzük. Tevékenységeink, feladataink nagy részét a társhatóságokkal együttműködve tudjuk végrehajtani, törekszünk a hivatali utak betartása mellett a személyes kapcsolatok ápolására, mely különösen az akut ügyek intézésének esetében nélkülözhetetlen.
Kérem, hogy a 2011-es évi Intézetünk munkájáról szóló összefoglalót és a kerületi lakosság egészségi állapotát bemutató elemzést szíveskedjenek elfogadni. Budapest, 2012. május 30.
Dr. Gercsák Márta XI., XII., XXII. kerületi tisztifőorvos
13
